EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.2.8.

COM(2022) 45 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A csipekről szóló európai jogszabály

A csipekről szóló európai jogszabály

1.Bevezetés

A félvezető csipek a digitális és digitalizált termékek alapvető építőelemei. Az okostelefonoktól és autóktól kezdve a kritikus egészségügyi, energetikai, mobilitási, kommunikációs és ipari automatizálási alkalmazásokon és infrastruktúrákon át a csipek központi szerepet játszanak a modern digitális gazdaságban. Meghatározzák a digitális rendszerek teljesítményjellemzőit, többek között a biztonságot és az energiahatékonyságot, amelyek elengedhetetlenek az EU digitális és zöld gazdaságra való átállásához. Kritikusak a jövő kulcsfontosságú digitális technológiái, többek között a mesterséges intelligencia (MI), az 5G és a pereminformatika szempontjából is, amint azt az EU 2030-ig tartó digitális évtizedéről szóló közlemény is megfogalmazza. 1 Egyszerűen fogalmazva, csipek nélkül nincs „digitális” világ.

A világjárvány 2020 eleji kezdete óta Európában és a világ más régióiban jelentős ellátási kihívások és csiphiány tapasztalható. Mivel a digitális transzformáció felgyorsul, és a társadalom minden szegmensébe behatol, a csiphiány minden ágazatban aláássa az ipari termelést és a gazdasági fejlődést, és súlyos társadalmi következményekkel járhat. A félvezető-ellátási lánc zavarai ráirányították a világ figyelmét a gazdaság és a mindennapi életünk központi elemét képező csipekre.

A félvezető-ágazat egyszerre tőke- és tudásintenzív, és gyors technológiai fejlődésnek van kitéve. A csipek gyártása globális, összetett és egyes fontos szegmensekben túlságosan koncentrált ellátási láncban történik. Jelenleg például a világon csak két, Tajvanon és Dél-Koreában működő vállalat képes a legfejlettebb csipek gyártására.

A félvezető-ágazatban Európa egyes konkrét területeken erős, például az autóiparban és a feldolgozóiparban széles körben használt erősáramú elektronikai alkatrészek, rádiófrekvenciás és analóg eszközök, érzékelők és mikrovezérlők tervezése terén. Európa egyben a félvezető-kutatás központja is a világon. Vezető kutatóközpontjai vannak, amelyek előmozdítják a legkorszerűbb félvezető-technológiák globális fejlődését. Az európai technológia valójában kulcsfontosságú szerepet játszik a csipek miniatürizálásában 2 ; a következő generációs nagy teljesítményű csipek előállításához olyan ötletekre van szükség, mint a FinFET és a Gate All Around 3 , az FDSOI technológia 4 pedig kulcsfontosságú az energiafogyasztás csökkentéséhez. 

Európa a nagy csipgyártó üzemek működtetéséhez szükséges anyagok és berendezések tekintetében is nagyon jó helyzetben van, és számos vállalat alapvető szerepet tölt be az ellátási láncban. Erős és diverzifikált ipari végfelhasználói ágazatokkal is rendelkezik, mint a gépjárműipar, az ipari automatizálás, az egészségügy, az energetika, a kommunikáció, a mezőgazdaság stb.

Ezen erősségek ellenére Európa globális félvezetőpiaci részesedése mindössze 10 % 5 , és nagyrészt harmadik országbeli beszállítókra támaszkodik. Az ellátási lánc megszakadása esetén az európai csipkészletek néhány héten belül kimerülhetnek 6 egyes ipari ágazatokban, például a gépjárműiparban, ami számos európai iparágat a termelés lelassítására vagy leállítására kényszeríthet. Ezenkívül Európában korlátozottak a csipgyártási kapacitások, és azok is főként a már kiérlelt technológiai csomópontok (22 nm-es és nagyobb) terén állnak fenn, míg az élvonalbeli (7 nm-es és kisebb) csipek esetében egyáltalán nincs gyártási kapacitás 7 . Emellett a tervezés, a csomagolás és az összeszerelés terén is erős Európa függése 8 .

A digitális átállás felgyorsulásával és a csipek iránti világszintű kereslet gyors növekedésével 9 (az évtized végére várhatóan megkétszereződik a kereslet 10 ) a félvezetők erős geostratégiai érdekek és a globális technológiai verseny középpontjában állnak. A vezető gazdaságok igyekeznek gondoskodni arról, hogy el legyenek látva a legfejlettebb csipekkel, mivel egyre inkább ettől függ, hogy képesek-e a (gazdasági, ipari, katonai) cselekvésre és a digitális transzformáció irányítására. Már most jelentős beruházásokat hajtanak végre, és az innovációt és a termelési kapacitásuk megerősítését támogató intézkedéseket vezetnek be. A csipekről szóló amerikai jogszabályjavaslat 2026-ig 52 milliárd USD-t irányoz elő gyártásra és K+F-re 11 . Kína felgyorsítja a technológiai szakadék megszüntetésére irányuló erőfeszítéseit, és a becslések szerint az elmúlt egy évtizedben befektetett összeg 2025-re eléri a mintegy 150 milliárd USD-t, egy sor olyan tervvel és kezdeményezéssel összhangban, mint a „Made in China 2025” 12 . Japán a közelmúltban bejelentette, hogy 8 milliárd USD állami finanszírozást biztosít a belföldi félvezetőipari beruházások számára, amelyet további finanszírozás egészít majd ki 13 . Dél-Korea a hazai vállalatainak K+F-be és gyártásba történő magánberuházásainak adókedvezmények révén történő támogatásával segíti félvezetőiparát, amely beruházások a becslések szerint 450 milliárd USD-t tesznek ki 2030-ig 14 . 

Tekintettel a növekvő geopolitikai feszültségekre, a kereslet gyors növekedésére és az ellátási lánc további zavarainak lehetőségére, Európának ki kell használnia erősségeit, és hatékony mechanizmusokat kell bevezetnie annak érdekében, hogy megszilárdítsa vezető szerepét, és biztosítsa az ellátásbiztonságot a globális ipari láncon belül. Ez az egyetlen módja annak, hogy Európa rendelkezzen az eszközökkel a válság idején szükséges befolyás eléréséhez, és az ellátási láncok új geopolitikai vonatkozásai ellenére is fenntartsa a globális ellátási láncok működését. Ez azt jelenti, hogy a kölcsönös függőségi viszonyokat kiegyensúlyozottabbá kell tenni, és elő kell mozdítani az egyedi hibaponttól mentes, reziliens ellátási láncokat.

Európa rendelkezik a jövő félvezetőpiacain az ipari vezető szerep betöltéséhez szükséges eszközökkel. Célja, hogy 2030-ra az élvonalbeli és fenntartható félvezetők világtermelésének legalább 20 %-át elérje, a világtermelés értékét tekintve 15 . A cél nem csupán a túlzott függőségek csökkentése, hanem az egyre inkább digitalizált piacok és a technológiai változások által kínált lehetőségek kiaknázása is. Ez javítani fogja az európai félvezető-ökoszisztéma és általában az európai ipar – köztük a kkv-k – versenyképességét, mivel az ipar az egész EU-ban biztonságosabban fér majd hozzá a jól teljesítő és energiahatékony csipekhez, és innovatív termékeket fog előállítani Európa polgárai és a világ piacai számára.

Ennek eléréséhez Európának jelentősen növelnie kell termelési kapacitását, és képességeket kell kialakítania az élvonalbeli technológiák terén. Gyors és elegendő beruházás nélkül Európa piaci részesedése kevesebb mint 5 %-ra csökken, tekintettel a piac megkétszereződésére és a világ más részein tett erőfeszítések mértékére. Ez késleltetheti a következő generációs csipek európai ipar általi elfogadását is, veszélyeztetve annak szélesebb körű versenyképességét és technológiai autonómiáját.

Noha a félvezetőipar minden más iparágnál többet fektet be K+F-be és termelő berendezésekbe, a beruházásokkal kapcsolatos kockázatok és azok nagyon hosszú távú megtérülése, valamint a félvezető-technológia stratégiai jelentősége miatt az ágazat mindig is állami támogatásban részesült 16 . Az EU elsősorban kutatási keretprogramjai révén támogatja az ágazatot, és korábban az iparággal együtt ambiciózus célokat tűzött ki a piaci részesedés tekintetében 17 . A beruházások többsége azonban a K+F-re összpontosított, és nem volt elegendő az ágazat előtt álló kihívás kezeléséhez. Átfogóbb intézkedéscsomagra és finanszírozási rendszerekre, valamint a kínálati és keresleti oldal szereplőinek sokkal szorosabb együttműködésére van szükség. 

A csiphiány európai gazdaságra gyakorolt hatása rávilágított arra, hogy sürgősen további lépéseket kell tenni. Az erőfeszítéseket most kell elkezdeni: mozgósítani kell az összes érintett állami és magánszereplőt, ki kell aknázni az erősségeket, diverzifikálni kell a képességeket, kezelni kell a strukturális hiányosságokat, új piacokat kell felkarolni és nemzetközi partnerségeket kell kiépíteni.

2021. szeptember 15-én Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló beszédében 18 bejelentette a csipekről szóló európai jogszabályt, rámutatva arra, hogy össze kell kapcsolni Európa világszínvonalú kutatási kapacitásait, és össze kell hangolni az uniós és nemzeti beruházásokat az értéklánc mentén.

A csipekről szóló európai jogszabály szerint a virágzó félvezető-ökoszisztéma és a reziliens ellátási lánc kialakítása érdekében Európa erősségeire kell építeni és orvosolni kell a fennálló hiányosságokat, és olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek felkészítenek az ellátási lánc jövőbeli zavaraira, előre jelzik azokat és reagálnak rájuk.

A csipekről szóló jogszabály egyedülálló lehetőséget kínál Európa számára, hogy a tagállamok együttesen, Európa egészének javát szolgálva lépjenek fel. Rövid távon lehetővé teszi a jövőbeli csipválságok megértését és előrejelzését, azok kezelését a tagállamokkal szoros együttműködésben, és felvértezi az Uniót azokkal az eszközökkel, amelyekkel néhány hasonlóan gondolkodó ország rendelkezik 19 . Rövid és középtávon erősíteni fogja az uniós gyártási tevékenységeket, és támogatni fogja a kapacitásbővítést és az innovációt a teljes értéklánc mentén, kezelve ezzel az ellátásbiztonság és a reziliensebb ökoszisztéma iránti igényt. Közép- és hosszú távon pedig megerősíti Európa technológiai vezető szerepét, miközben előkészíti azokat a szükséges technológiai képességeket, amelyek támogatják a tudástranszfert a laboratórium és a gyártólétesítmény között, és Európát technológiai vezetői pozícióba emelik az innovatív értékesítési piacokon. 

Ez a közlemény ismerteti az összefüggéseket, és Európa félvezető-ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedéscsomagot javasol a digitális évtizedre vonatkozóan. E célból a közleményt a következő dokumentumok kísérik:

–Egy európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat a reziliens európai ökoszisztéma kiépítése és Európa technológiai vezető szerepének megerősítése, a csipgyártásba történő beruházások megfelelő keretének biztosítása, valamint a félvezetőpiaci válságok kezelése terén a tagállamok és a Bizottság közötti hatékony koordináció biztosítása érdekében.

–A tagállamoknak címzett bizottsági ajánlás, amely előrevetíti a rendeletjavaslatban előirányzott kulcsfontosságú intézkedéseket a javaslat elfogadásáig, és a jelenlegi hiány leküzdése érdekében azonnal elindítható irányítási keretre tesz javaslatot.

–Tanácsi rendeletjavaslat a közös vállalkozásoknak a Horizont Európa keretében történő létrehozásáról szóló (EU) 2021/2085 tanácsi rendelet módosításáról.

2. Európa kilátásai és piaci lehetőségei

2.1. Globális félvezetőhiány

A jelenlegi félvezetőhiány több tényező együtteséből adódik: a digitális technológiák iránti erős és gyorsuló kereslet, a félvezetőipar ellátási láncainak strukturális jellemzői – például a félvezetők felhasználóinak „just-in-time” gyártási modelljeivel ütköző hosszú gyártási ciklusok, vagy a Covid19-válság által tovább súlyosbított rugalmatlan és koncentrált kínálat –, valamint a geopolitikai feszültségek. A gazdaság és a társadalom széles körű digitalizációja miatt a csipek iránti kereslet már a világjárvány előtt is jelentősen nőtt (pl. az 5G telefonokban és antennákban, az új videojátékokban, a dolgok internetéhez használt érzékelőkben és eszközökben stb.). A világjárvány súlyosbította a helyzetet, és számos párhuzamos fejlemény révén rávilágított arra, hogy a csipek létfontosságú szerepet töltenek be a modern gazdaságokban és társadalmakban.

A kijárási korlátozások miatt terjedő távmunka, otthonoktatás és digitális szórakoztatás következtében megugrott a kereslet az informatikai berendezések – többek között a személyi számítógépek, laptopok és perifériák, vezeték nélküli hálózatok, játékkonzolok, adatközpontok, szerverek és hálózati berendezések –, valamint az ezekhez szükséges csipek iránt.

Számos csipgyár ideiglenesen bezárt a világjárvány, valamint az elmúlt két évben bekövetkezett természeti katasztrófák miatt, ami megterhelte a globális félvezető-értékláncokat. A Kelet-Ázsiából Európába irányuló félvezető-szállítmányok tovább lassultak az ellátási lánc általános problémái miatt, amelyeket a kormányok által a világjárvány elleni küzdelem érdekében világszerte bevezetett szállítási korlátozások okoztak.

Az iparban nehezebbé vált a tervezés és a kereslet előrejelzése. A hiány oroszlánrészét többek között az autógyártók viselték. 2020 elején az autógyártók a kereslet csökkenésével visszafogták csipmegrendeléseiket. A csipgyártó üzemek a szabad kapacitást az informatikai berendezések gyártására csoportosították át. Amikor 2020 végén fellendült a járművek iránti kereslet, a csipgyártók teljes kapacitással működtek, így az autógyártóknak akár egy évig vagy annál hosszabb ideig is várakozniuk kellett 20 . Ennek eredményeként Európában és világszerte több autógyárat is bezártak, a munkásokat elbocsátották 21 . Az európai autógyártók az uniós csipgyártási kapacitás növelésére és a külföldi importtól való függés csökkentésére szólítottak fel 22 . Globális szinten az állandó megrendelésekhez képest a csiphiány miatt 11,3 millió autót nem lehetett legyártani 2021-ben 23 ; egyes tagállamokban a termelés 34 %-kal csökkent 2019-hez képest, és 1975-ös szintre esett vissza 24 . Az ipari berendezések ágazatát hasonlóan súlyosan érintette a válság 25 .

Az ellátási zavarokat az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek is tovább erősítették, és egyes vélemények szerint az Egyesült Államok által bevezetett további exporttilalmaktól való félelem néhány kínai vállalatot a csipek felhalmozására késztette.

Ami a legfontosabb, hogy a kereslet megugrását nem kísérte a kínálat, amely nem tudott kellő gyorsasággal növekedni. Minden egyes csiptípushoz gyártósorokat kell létrehozni, és ez a folyamat több hónapot és több milliárd eurót vesz igénybe. Ráadásul kevés a gyártósor, és ezek koncentráltak; mindig a teljes kapacitáshoz közel kell dolgozniuk, hogy fedezni tudják a nagyon magas beruházási költségeket, ami kevés rugalmasságot hagy a keresleti hullámokhoz való igazodáshoz.

Összességében több gazdasági ágazat is érintett. Az esetleges késedelem az egészségügyi eszközökhöz, például az intenzív ellátásban használt megfigyelő berendezésekhez, a szívritmus-szabályozókhoz, a vércukormérőkhöz vagy a defibrillátorokhoz szükséges speciális csipek szállításában életveszélyes következményekkel járhat 26 . A hitelkártyák nem állíthatók elő megfelelő számban, a fogyasztói elektronikai eszközök elfogytak. Az olyan stratégiai ágazatok is veszélyben vannak, mint a védelem, a biztonság és az űrkutatás. Megbízhatatlan hamisított csipek kezdtek beszivárogni a piacokra, ami veszélyezteti az elektronikai eszközök biztonságát és megbízhatóságát 27 .

Nem valószínű, hogy a jelenlegi hiány 2023 vagy akár 2024 előtt megszűnik. Mivel a kereslet tovább fog gyorsulni, és a termelési kapacitások megszilárdulásához időre van szükség, a csiphiány fennmarad, és fokozódik az inflációs nyomás.

2.2. A félvezetőpiacok és -technológia alakulása

A csipek globális piacának értéke 2021-ben mintegy 550 milliárd USD volt 28 . A globális kereslet nagy része ma a számítástechnikai végfelhasználási alkalmazásokból, ideértve a személyi számítógépeket és az adatközpont-infrastruktúrát (32 %), a távközlésből, ideértve a mobiltelefonokat és a hálózati infrastruktúrát (31 %), valamint a fogyasztói elektronikából (12 %) származik. Magas a növekedési ütem azokban a szegmensekben, ahol korábban az analóg és mechanikus technológia volt elterjedt, például a gépjárműiparban és az ipari gyártásban (mindkét esetben 12 %), amelyekben Európa erős 29 (1. ábra).

1. ábra: Félvezetőpiaci szegmensek eszköztípus szerinti és végfelhasználói ágazat szerinti kereslet alapján 30

Az adatmennyiségek folyamatos növekedésének, valamint az egyre növekvő számítási teljesítmény, a mesterséges intelligencia és a konnektivitás egyre több mindenbe való integrálásának következményeként a csipek globális piaca 2030-ra várhatóan meghaladja az 1 billió USD-t.

A csipek iránti növekvő kereslet oka az új piaci lehetőségekben is keresendő, többek között a következő területeken:

·Mesterséges intelligencia: az MI számos ágazatra nagyobb hatást fog gyakorolni. A szükséges teljesítmény eléréséhez külön számítási és érzékelőarchitektúrákra van szükség, és az MI-csipek szegmense messze a leggyorsabban növekvő mikroelektronikai terület, amelynek éves növekedési üteme az elkövetkező években várhatóan 40 % fölött lesz 31 .

·Pereminformatika: az adatfeldolgozás fokozatosan eltolódik a felhőalapú adatközpontokból a hálózat perifériájára, ahol az adatok keletkeznek. Az 5G konnektivitás tovább fogja lendíteni a dolgok internetének piacbővülését, és az elemzők arra számítanak, hogy 2025-re az adatok akár 80 %-át a peremen dolgozzák fel, aminek következtében az ipari dolgok internete és a vállalkozások által előállított adatok 32 – ágazatok, amelyekben az EU alapvető kompetenciákkal rendelkezik – körüli pereminformatikai piacok 35 %-os éves növekedési rátát érnek el.

·A digitális transzformáció általában, valamint a vertikális ágazatok alakulása: a minden iparág esetében a stratégia központi elemének számító csatlakoztatott eszközök száma 2025-re várhatóan tízszeresére nő. Ez különösen igaz az olyan ágazatokra, mint a gyártás és az automatizálás, a mezőgazdaság, a távközlési hálózatok, az energetikai infrastruktúra és az egészségügyi szolgáltatások. Például az egészségügyi ágazatban a félvezetők növekedése 2020 és 2025 között várhatóan évi 10 %-os lesz 33 . A villamosítás és az önvezető járművek által vezérelt kereslet a gépjárműiparban is fokozódik: 2026-ra a járművek elektronikai piacának éves növekedési üteme várhatóan közel 15 % lesz, és a piac 78 milliárd USD-re nő 34 .

Az idevonatkozó tendenciák közé tartoznak az egyes ipari ágazatok igényeire szabott egyedi kialakítások is. A hagyományos és a feltörekvő piaci szegmensekben előforduló különféle felhasználási esetek kielégítéséhez és a nagyobb teljesítmény eléréséhez területspecifikus architektúrákra van szükség, ami növeli az egyedi csipek iránti keresletet. A félvezetők megnövekedett értéke miatt a felhasználó vállalkozások – például az online platformok vagy a gépjárműipari vállalatok – közös tervezésbe vagy akár saját csipek gyártásába kezdenek.

Az ágazatot a gyors technológiai fejlődés is ösztönzi, amely új távlatokat nyit a miniatürizálásban, miközben növeli a számítási teljesítményt, csökkenti a költségeket és korlátozza az energiafogyasztást. Ennek jellemző példái a következők: új tranzisztortechnológiák, mint a Gate All Around és a fejlett FDSOI; új rendszer-integrációs architektúrák, amelyek lehetővé teszik különböző csipek összekapcsolását; kialakulóban lévő, úttörő technológiák, például a kvantum- 35 és neuromorf 36 technológiák, valamint a fejlett processzormagokon alapuló új számítástechnikai architektúrák, beleértve a nyílt forráskódúakat is. Ezen túlmenően az olyan új lapkaanyagok használata, mint a karborundum és a gallium-nitrid nagyobb teljesítményt nyújt majd a kommunikációs és erősáramú elektronikai alkalmazásokban az elektromos közlekedés és a megújuló energia területén.

Végezetül az elektronikai termékek – a tartósságot szem előtt tartó tervezésnek és a korszerűsítési szolgáltatásoknak köszönhető – hosszabb idejű használata csökkenteni fogja a készülékcserék számát és az új termékek iránti igényt. A mikrocsipekhez szükséges anyagok visszanyerhetők az elektronikus hulladékból; például műszakilag lehetséges az összetett félvezető anyagok újrafeldolgozása, bár jelenleg csak nagyon kis mennyiségben.

2.3. Európa helyzete

Az európai ipar számos erősséggel és gyengeséggel rendelkezik a félvezető-értékláncban. Európa helyzetéről a 2. ábra ad áttekintést.

A félvezető-ágazatot intenzív K+F tevékenység jellemzi: a vállalatok bevételeik több mint 15 %-át következő generációs technológiák kutatásába fektetik be. Az EU világelső kutatási és technológiai szervezeteknek ad otthont, és Unió-szerte számos kiváló egyetem és kutatóintézet működik. Az európai kutatási és technológiai szervezetek fedezik fel a világ néhány legfejlettebb csipjének gyártása mögött meghúzódó technikákat. A mai csipek számítási teljesítménye a FinFET folyamattechnológia szüntelen miniatürizálásának köszönhető, amelyet viszont az Európában kifejlesztett extrém ultraibolya (EUV) litográfia segített elő. Az Európában kifejlesztett és ipari alkalmazásra bevezetett FDSOI kiegészítő folyamattechnológia, amely jelentős teljesítményelőnyöket kínál az akkumulátorral működő eszközök energiahatékonysága terén. A FinFET és FDSOI folyamattechnológiákon alapuló csipek minden ma gyártott mobiltelefonban jelen vannak.

2. ábra: A félvezető-ellátási lánc: az érintett szegmensek teljes uniós piaci részesedése

A félvezetőgyártásban szakosodott szállítók által biztosított számos egyedi anyagra, vegyi anyagra és kifinomult berendezésre van szükség a gyártási folyamat minden egyes szakaszához. Európa az eszközök és nyersanyagok, például szubsztrátumok és gázok világviszonylatban vezető beszállítóinak ad otthont 37 . Az ellátási lánc ezen részén a gyártóberendezések terén egyes európai szereplők nagyon erősek saját piaci szegmenseikben, olyannyira, hogy az EU-ban gyártott berendezések, például az EUV litográfiai gépek nélkül a világon nem állíthatók elő fejlett csipek.

Európa meghatározott félvezetőkomponensek tervezésére szakosodott vezető csipgyártókkal is rendelkezik. Az uniós félvezető-beszállítók világszinten vezető szerepet töltenek be két nagy növekedési potenciállal rendelkező piac, a gépjárműipar számára készített és az ipari berendezésekbe szánt csipek terén 38 . 

Európa olyan ipari ágazatoknak is otthont ad, amelyek erős felhasználói bázist képviselnek, és amelyek a jövőbeli kereslet mozgatórugói lesznek, ideértve többek között a fejlettebb csomópontok iránti keresletet. A félvezetőgyártó vállalatok egyre inkább közösen tervezik a csipeket a végfelhasználó vállalatokkal a rendszer teljesítményének javítása érdekében; ez olyan tendencia, ahol Európának még van hova fejlődnie.

Ezen erősségek ellenére az EU részesedése a félvezető csipek globális bevételéből jelenleg mintegy 10 %, míg az 1990-es években meghaladta a 20 %-ot 39 . Az európai gyártás részben a nagy számítástechnikai vállalatok hiánya és azon mobiltelefon-gyártók hanyatlása miatt csökkent, amelyek indokolhatnák a nagyon jelentős beruházásokat. A magas gyártási költségek azt is eredményezték, hogy a gyártás Ázsiába került, ahol alacsonyabbak a költségek és nagyobb az állami támogatás. Az elmúlt néhány évben az európai félvezetőipar ismét beruház a gyártásba, de nem elegendő mértékben ahhoz, hogy fenntartsa a jövőben várható növekedést.

Manapság a legtöbb vállalat gyártóüzemek nélküli (ún. „fabless”) (vagy korlátozott számú ilyen üzemmel működő – ún. „fab-lite”) modell alapján működteti üzleti tevékenységét, vagyis a gyártás egészét (vagy egy részét) kiszervezik csipgyártó üzemekbe (ún. „foundry”-kba). Az európai csipgyártók az olyan piacokon történő termelésre összpontosítottak, ahol erősek, mint például az analóg berendezések, és amelyek még nem igénylik a számítástechnika és a távközlés által igényelt legkorszerűbb csomópontokat. Még ha csak Európában gyártanak is 7 nm alatti gyártásra szolgáló berendezéseket, Európában nincsenek 22 nm alatti technológiai csomópontokat gyártó üzemek, miközben a jövő piacai egyre inkább az 5 nm alatti technológiai csomópontok felé fognak elmozdulni. Ami a csipek összeszerelését, ellenőrzését és csomagolását illeti, azokat hagyományosan Kelet-Ázsiába szervezik ki.

Mivel egy csip több milliárd tranzisztort tartalmaz, egy új csip tervezése több száz mérnök több éves munkáját igényelheti, külső szellemi tulajdon és az elektronikai tervezést automatizáló (EDA) szoftverek felhasználásával. A főbb szállítók Európán kívül találhatók. Ugyanakkor Unió-szerte jelentős a tehetséges mérnökök köre, és mostanában egyre több európai kisvállalkozás aktív a fejlett processzorok és gyorsítók tervezésében, különösen az MI-csipek terén.

3.A digitális évtizedre vonatkozó csipstratégia

3.1. Európa jövőképe és annak megvalósításához szükséges stratégiai eszközei

Tekintettel a csipek digitális gazdaságban betöltött központi szerepére, geopolitikai dimenziójára és a termelési kapacitás jelenlegi erőteljes koncentrációjára, az Uniónak sürgősen meg kell erősítenie félvezető-ökoszisztémáját, növelve rezilienciáját és ellátásbiztonságát, valamint csökkentve külső függőségeit.

2020 decemberében 22 tagállam aláírta a processzorokra és félvezető-technológiákra vonatkozó európai kezdeményezésről szóló nyilatkozatot 40 . Nyugtázták, hogy Európa részesedése a globális félvezetőpiacon jóval elmarad a gazdasági helyzetétől. Megállapodtak abban, hogy „a kulcsfontosságú technológiai, biztonsági és társadalmi kihívások kezelése érdekében különös erőfeszítést tesznek a processzor- és félvezető-ökoszisztéma megerősítésére, valamint az ipari jelenlét kiterjesztésére az ellátási lánc egészében”. Erre építve a Bizottság 2021 márciusában közzétett digitális iránytűje 41  azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra „az élvonalbeli és fenntartható félvezetők gyártása az Unióban […] a világ termelésének legalább 20 %-át teszi ki”. „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű, 2030-ig szóló szakpolitikai program létrehozásáról szóló javaslat 42 megerősítette ezt a törekvést.

Európa igen erős, diverzifikált és számos tagállamra kiterjedő eszközökkel rendelkezik, és ezt az ambiciózus jövőképet a köz- és a magánszféra részéről egyaránt szükséges erőfeszítésekkel és kritikus beruházástömeggel képes teljesíteni.

Az ágazat által a gazdaságra és számos közérdekű területre gyakorolt jelentős pozitív továbbgyűrűző hatásokat figyelembe véve Európának példátlan mértékű beruházásokat kell és lehet mozgósítania. A jelentős közberuházás elengedhetetlen lesz a magas szintű magánberuházások eléréséhez, amelyek az európai vállalatok esetében már most is évi 6 milliárd EUR-t tesznek ki. A félvezetőkbe történő fokozott beruházás valamennyi ipari ágazatot és a társadalom egészét szolgálni fogja, és valamennyi tagállam számára előnyökkel jár.

A még szorosabb együttműködés szintén sikertényező lesz. Európának mozgósítania kell és lehet tehetségeit és eszközeit. A Kulcsfontosságú Digitális Technológiák (KDT) Közös Vállalkozás 43 keretében már folyamatban van a számos érintett köz- és magánszférabeli érdekelt fél közötti szoros együttműködés. Ezt meg kell erősíteni és tovább kell bővíteni annak érdekében, hogy a tagállamok kollektív érdekeit szolgáló európai projekteken keresztül bevonják az értéklánc valamennyi szereplőjét, a kutatói közösség vezetőit.

Emellett ki kell aknázni azt az értéket, amelyet Európa – például a tanúsítási követelmények közbeszerzésben való alkalmazásával –, a biztonságnak tulajdonít, ideértve a kritikus infrastruktúrák biztonságát, az adatvédelmet és az energiahatékonyságot; ez segíthet a kereslet ösztönzésében is.

Miközben Európa vezető szerepet tölt be a kutatásban a szerte a kontinensen megtalálható fontos szervezetek révén, meg kell és meg is tudja szüntetni a laboratóriumok és a gyártóüzemek közötti szakadékot azáltal, hogy kihasználja erősségeit a következő területeken: i. berendezések és anyagok; ii. rendszermegoldások és rendszer-integráció; iii. erős jelenlét az olyan gyorsan növekvő piaci szegmensekben, mint a gépjárműipar, a gyógyászati technológia, a kommunikáció, az energetika és a gépek; valamint iv. a kutatás és a tudományos kiválóság, ahol tovább kell erősíteni a technológiai kapacitásokat. A siker nagyban azon múlik, hogy a felek – az iparági szereplők az értéklánc mentén, a közszféra és a kutatóhelyek – képesek-e közös erőfeszítéseiket tenni, és elmélyíteni az együttműködést.

Végezetül Európa erőfeszítéseinek az előtte álló lehetőségekre kell összpontosítaniuk. Először meg kell vizsgálni, hogy mire van szüksége a növekedési piacnak és a körforgásos gazdaságnak, például kis energiaigényű komponensekre, a processzorok új generációjára, amelyek nagyobb teljesítményűek és kifejezetten az adatelemzéshez, a mesterséges intelligenciához és a pereminformatikához készültek, a terabites kommunikációhoz használt rádiófrekvenciás és 5G/6G alkatrészekre, valamint az integráltabb erősáramú elektronikára, beleértve az újrafeldolgozhatóságot és a tágabb fenntarthatósági szempontokat is. Másodszor arra kell összpontosítani, hogy a technológia milyen megoldásokat kínál ezen igények kielégítésére: legfeljebb 2 nm a FinFET és a Gate-all-around technológiákban, és legfeljebb 10 nm az FDSOI, a kvantum, a neuromorf technológiákban, de az EUV litográfiában is a gyártáshoz. Európának fejlesztenie kell képességeit ezeken a területeken, vezető szerepet kell betöltenie a technológiai fejlődésben és az új technológia ipari felhasználásában, mozgósítania kell a beruházásokat, és elő kell segítenie az új technológiák alkalmazását az európai ipar, különösen a kkv-k által annak biztosítása érdekében, hogy versenyképes maradjon a technológiai versenyben, beleértve a hagyományosan az érett csipekre összpontosító iparágakért folyó versenyt is.

3.2. Stratégiai célkitűzések

E jövőkép megvalósítása érdekében a csipekre vonatkozó európai stratégia a következő öt stratégiai célkitűzés köré szerveződik:

Először is Európának meg kell erősítenie kutatási és technológiai vezető szerepét. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy megőrizzük Európa jelenlegi eszközeit számos áttörést jelentő technológia terén, beleértve az Unió összes ágazatát kiszolgáló, következő generációs termelőüzemek kiépítéséhez szükséges berendezésgyártást és fejlett anyagokat.

Másodszor, Európának ki kell építenie és meg kell erősítenie saját innovációs kapacitását a fejlett, energiahatékony és biztonságos csipek tervezése, gyártása és csomagolása terén, és azokat gyártott termékekké kell alakítania. Ez hosszabb távon garantálja a csipekkel való ellátást, kiszolgálja az ipar és a közszféra igényeit, és ösztönzi az innovációt a tágabb értelemben vett gazdaságban. Ehhez elengedhetetlen a kísérleti gyártósorokba, valamint a fejlett tervezési, tesztelési és kísérleti létesítményekbe és eszközökbe való beruházás. A kísérleti gyártósorok nyílt és megkülönböztetésmentes feltételek mellett hozzáférhetők lesznek az ellátási lánc szereplői számára; egyedülálló világszínvonalú létesítményekként Európát erős partnerré teszik a globális színtéren, és szilárd alapot biztosítanak a nemzetközi együttműködés megerősítéséhez.

Harmadszor, Európának megfelelő keretet kell kialakítania, hogy jelentősen növelje termelési kapacitását 2030-ig. Mivel a piac 2030-ra várhatóan megkétszereződik, az európai célkitűzések eléréséhez a termelés megnégyszerezésére van szükség. Ez azonban nem csak a mennyiségről szól. Európának megfelelő helyzetben is kell lennie ahhoz, hogy Európában tudja előállítani a legfejlettebb csipeket, ki tudja elégíteni a felhasználók igényeit és diverzifikálni tudja a piacokhoz való hozzáférést, belépve azokra a piacokra, ahol Európa most még nincs jelen, biztosítva ugyanakkor, hogy a csipgyártás figyelembe vegye lehetséges környezeti lábnyomát is. Meg kell erősíteni továbbá az ellátásbiztonságot, különösen az olyan kritikus ágazatokban, mint a közbiztonság szempontjából releváns ágazatok. Ehhez Európának vonzania kell a területén található termelőüzemekbe irányuló, akár az Unión belülről, akár azon kívülről érkező beruházásokat, és meg kell teremtenie a megfelelő feltételeket és a kedvező keretet a magánberuházások számára.

Negyedszer, Európának kezelnie kell az akut szakemberhiányt, új tehetségeket kell vonzania és támogatnia kell a képzett munkaerő megjelenését, mivel a jelenlegi hiány korlátozza az ökoszisztéma megerősítésére irányuló erőfeszítéseket.

Összességében Európának mélyrehatóan meg kell értenie a félvezetők globális ellátási láncait annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje azok működését, megértse a jövőbeli tendenciákat, előre jelezze a zavarokat, kiegyensúlyozottabb képességeken és kölcsönös érdekeken alapuló nemzetközi partnerségeket alakítson ki, időben tudjon reagálni, hogy megakadályozza a nemzetközi ellátási láncok összeomlását, és lehetővé tegye az EU számára, hogy szükség esetén megfelelő intézkedéseket hozzon.

A fentiek elérése érdekében az Uniónak szorosan együtt kell működnie a tagállamokkal, valamint az összes érintett köz- és magánszférabeli érdekelt féllel az erőfeszítések összehangolása, a tudás és az erőforrások egyesítése, valamint egy élénk és reziliens félvezető-ökoszisztéma létrehozása érdekében Európában. Emellett, tekintettel a globalizált félvezető-értékláncra, az Uniónak erős nemzetközi partnerségeket kell kialakítania, különösen hasonlóan gondolkodó partnerekkel. Ez javítani fogja a koordinációt, és minimálisra csökkenti az esetlegesen egymásnak ellentmondó célkitűzések számát. Ezek a partnerségek biztosítják a harmadik országok ágazati szakpolitikáinak alapos értékelését, valamint az ellátási kihívások kezelésére irányuló közös megközelítéseket, többek között kölcsönösen előnyös diverzifikációs stratégiák révén.

A fentiek végrehajtása lehetővé teszi Európa számára, hogy EU-szerte dinamikus ökoszisztémát építsen ki, amelynek előnyeit minden tagállam élvezhetné, és amely vonzza a termelésbe, a tervezésbe és a K+F-be történő beruházásokat, valamint a világ legjobb tehetségeit, akik képesek lesznek megvalósítani a jövőképet. Ezek a fejlemények megerősítik Európa környezetvédelmi céljainak elérésére vonatkozó képességeit, felgyorsítják a digitális és zöld átállást, miközben javítják az Unió biztonságát. Ehhez most határozott fellépésre van szükség, és ez az oka annak, hogy a Bizottság az e közleményben vázolt intézkedéscsomagra tesz javaslatot.

3.3. Az ambíció megvalósítása

Az európai csipstratégia számos intézkedést és kezdeményezést határoz meg, amelyekhez jelentős beruházások társulnak az előzőekben megfogalmazott jövőkép és célkitűzések megvalósítása érdekében.

A csipekről szóló uniós jogszabály támogatására irányuló, szakpolitika által vezérelt beruházások 44 teljes szintje az eddigi bejelentések alapján 2030-ig a becslések szerint meghaladja majd a 43 milliárd EUR-t. Ez valószínűleg hasonló volumenű további hosszú távú magánberuházásokat vonz és ösztökél.

Ez a közberuházás magában foglalja az Európai Csipkezdeményezés tervezett 11 milliárd EUR összegű támogatását 45 , amelynek célja a kutatási, tervezési és gyártási kapacitások terén a technológiai vezető szerep elérésének finanszírozása 2030-ig. Ehhez egyesíteni kell az Unió és a tagállamok beruházásait, amelyekhez várhatóan magánszereplők is hozzájárulnak majd. Ezt az induló és növekvő innovatív vállalkozásoknak és az ellátási láncok más vállalatainak nyújtott sajáttőke-támogatás egészíti ki az együttesen „Csipfinanszírozási Alapnak” nevezett beruházáskönnyítési tevékenységek révén, amelyek tervezett teljes beruházási értéke legalább 2 milliárd EUR. Ezek a különböző intézkedések együttesen várhatóan közvetlenül 15 milliárd EUR-t meghaladó köz- és magánberuházásokat eredményeznek. Ez kiegészíti azokat a hiteleket, amelyeket az EBB a teljes félvezető-ökoszisztémának nyújthat.

Az Európai Csipkezdeményezéshez nyújtott tagállami támogatás ezenfelül származhat a helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben meghozott, mikroelektronikát célzó intézkedésekből, illetve nemzeti vagy regionális alapokból. További támogatás biztosításához a tagállamok mérlegelhetik a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz fel nem használt hitelkapacitásának kihasználását is

A tagállamok például már terveznek beruházni egy új közös európai érdeket szolgáló fontos projektbe, amely határokon átnyúló innovatív projekteket támogat a mikroelektronikai értéklánc mentén, többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön és a strukturális alapokon keresztül. Ez a beruházás kiegészíti a nagy gyártóüzemek létrehozásához nyújtott, küszöbön álló támogatást.

A fenti beruházások a félvezetőkre vonatkozó, már meglévő kutatási és innovációs programokat és fellépéseket, például a Horizont Európa és a Digitális Európa programot egészítik ki. Ami a technológiai vezető szerep támogatását illeti, a Digitális Európa program hatóköre kibővül. Ezen túlmenően a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozás megerősítésre kerül, célkitűzései az európai csipstratégia célkitűzéseihez igazodnak majd, új elnevezése pedig „csipekkel foglalkozó közös vállalkozás” lesz. A közös vállalkozás fokozni fogja az arra irányuló erőfeszítéseit, hogy egyesítse a félvezetők terén megfigyelhető innováció erősödő ütemének ellenőrzés alá vonásához elengedhetetlen pénzügyi és technikai eszközöket, jelentős továbbgyűrűző hatásokat generáljon a társadalom számára, és a közös európai érdeket szolgáló stratégiák és beruházások egyesítése révén megossza a kockázatvállalást. A tagállamokkal partnerségben elősegíti a nemzeti programokkal való koherens összehangolást, és támogatja az innovatív nagyszabású projekteket. Célja, hogy figyelembe vegye a tagállamoknak az infrastruktúra fejlesztéséhez és a megerősített kapacitásokhoz fűződő kollektív érdekeit, az uniós értéklánc szereplőinek javát szolgálva. Sikere ezért csak a tagállamok és az Unió együttes erőfeszítésére épülhet, amelynek célja mind a jelentős tőkeköltségek, mind a virtuális tervezési, tesztelési és kísérleti erőforrások széles körű elérhetőségének, valamint az ismeretek, készségek és kompetenciák terjesztésének támogatása. Megújult küldetése keretében a közös vállalkozás az Unió félvezetőkkel kapcsolatos erőfeszítéseinek zászlóshajójává válik.

A következő szakaszok a célkitűzések megvalósítására irányuló konkrét intézkedéseket és kezdeményezéseket ismertetik.

3.3.1.    Vezető szerep a kutatás, az innováció és a berendezésgyártás terén

Annak érdekében, hogy megőrizze és megerősítse vezető szerepét a kutatás és innováció, valamint a berendezésgyártás terén, Európa már a Horizont Európa program keretében beruházásokat tervezett a következő generációs technológiákba.

A csipekkel foglalkozó közös vállalkozás keretében támogatandó jövőbeli kutatási tevékenységek erősíteni fogják a vertikális iparágak jövőbeli szükségleteinek támogatását, és biztosítani fogják a társadalmi és környezeti kihívások kezelését. A kutatási erőfeszítések például a 2 nm alatti tranzisztorméret elérésére szolgáló technológiákra, az MI forradalmi technológiáira, a rendkívül alacsony energiaigényű processzorokra, az újfajta anyagokra 46 , valamint a különböző anyagok heterogén és 3D integrálására és a kialakulóban lévő, például a nyílt forráskódú RISC-V számítástechnikai architektúrán alapuló tervezési megoldásokra fognak összpontosítani.

A közös vállalkozás más releváns, például anyagokkal, gyártással, intelligens hálózatokkal és egészségügyi ellátással foglalkozó európai partnerségekkel, illetve a csipeket felhasználó iparágakkal is együttműködhet.

Emellett a Horizont Európa keretében létrejött, 1 milliárd EUR összegű Kvantum vezérprogram 47 támogatja a kvantumcsipekkel kapcsolatos kutatást, tekintettel arra, hogy az magában hordozza az áttörés lehetőségét az összetett számítási feladatokban vagy a rendkívül biztonságos kommunikációban.

A tagállamok a közös európai érdeket szolgáló fontos projekteken keresztül további támogatást nyújtanak az ipari kutatáshoz és innovációhoz. Jelenleg előkészítés alatt áll a második, mikroelektronikával foglalkozó közös európai érdeket szolgáló fontos projekt 48 . A közös európai érdeket szolgáló fontos projektben várhatóan mintegy 20 tagállam több mint 100 leendő résztvevője lesz érdekelt. Valamennyi főbb piaci szegmenst érinteni fog, különös hangsúlyt fektetve az innovációra olyan területeken, mint az MI-processzorok, a pereminformatika, az elektromos mobilitás, a biztonság és az energiahatékonyság. A közös európai érdeket szolgáló fontos projekt a jelentős vertikális piacnak számító, és az európai kompetenciákat az 5G és a 6G technológiák terén megerősíteni képes kommunikáció területét érintő projekteket is magában foglal. A projektek a félvezetők teljes ellátási láncára kiterjedő holisztikus megközelítést fognak követni.

3.3.2.    Vezető szerep a tervezésben, a gyártásban és a csomagolásban

Az új „Európai Csipkezdeményezés” célja az EU félvezető-technológiai és innovációs kapacitásainak megerősítése, valamint közép- és hosszú távon vezető szerepének biztosítása a félvezető-technológia terén. Biztosítani fogja a fejlett félvezető-tervezési eszközök, a következő generációs csipekhez szükséges kísérleti gyártósorok és a legújabb félvezető-technológia innovatív alkalmazásaihoz szükséges tesztüzemek elterjesztését Európa-szerte. Emellett bővíteni fogja a technológiai és mérnöki kapacitást a kvantumcsipek terén azáltal, hogy fejlett technológiai és mérnöki kapacitásokat épít ki ezen a területen.

A kezdeményezés építeni fog Európának a kutatás terén betöltött vezető szerepére, és azon belül a kutatási és technológiai szervezetek és a kulcsfontosságú termelőberendezés-gyártók, az integrált tervező-gyártó vállalatok 49 és az erős felhasználói ágazatok képességeire, és ki is kívánja terjeszteni Európa vezető szerepét ezen a területen.

A kezdeményezés egyesíti az Unió és a tagállamok beruházásait a magánbefektetők további beruházásainak mozgósítása érdekében. Ez a kötelezettségvállalás kiegészíti a már tervezett kutatási tevékenységeket, amelyek eredményeit a kísérleti gyártósorok és a tervezési infrastruktúra folyamatosan felhasználja majd. A kezdeményezés hozzá fog járulni a szétaprózott erőfeszítések egységesítéséhez és jelentős bővítéséhez annak érdekében, hogy megszüntesse a laboratórium és a gyártóüzem közötti szakadékot, valamint hogy létrejöjjön az Európa kutatási és innovációs kiválóságát ipari innovációs kapacitássá alakító, időtálló ökoszisztéma.

A kezdeményezés támogatni fogja az élénk és reziliens félvezető-ökoszisztéma meglétét Európában, beleértve a technológiai innováció szereplőit, valamint az ellátási és felhasználói iparágakat, elősegítve a korai használatba vételt és az előnyök megosztását Európa-szerte. A kínálati és keresleti oldal szereplői közötti szoros együttműködés kulcsfontosságú sikertényező lesz. A processzorokkal és félvezető-technológiákkal foglalkozó európai szövetség 50 más érdekelt felekkel együtt tanácsadó szerepet fog játszani a kezdeményezésben. 

Az új Európai Csipkezdeményezés végrehajtására elsősorban a csipekkel foglalkozó közös vállalkozáson keresztül kerül sor. Az Európai Csipkezdeményezés keretében zajló K+I tevékenységek és kapacitásépítés ötvözése ugyanazon közös vállalkozáson belül kölcsönös előnyökhöz fog vezetni a kezdeményezés és a meglévő közös vállalkozás hatóköre és célkitűzései közötti szinergiáknak köszönhetően.

Tervezési stratégia

A tervezés kulcsfontosságú képesség a félvezetők terén a különböző alkalmazási és felhasználói igényekhez igazított újfajta rendszerek kialakításához. A fejlett csipek tervezése, gyártása és csomagolása terén Európa innovációs képességének megerősítése érdekében az integrált félvezető-technológiákhoz való nagyszabású tervezési infrastruktúra épül egy Európa-szerte elérhető virtuális platformon keresztül. Az érdekelt felek – köztük az innovatív kkv-k és kutatási és technológiai szervezetek – a szellemi tulajdonra vonatkozó egyértelmű szabályok mellett hozzáférnek majd a tervezési infrastruktúrához.

Ez a platform a meglévő és új tervezési könyvtárakra fog épülni, amelyek számos élvonalbeli és új technológiát integrálnak. A meglévő elektronikaitervezés-automatizáló eszközökkel együtt a platform lehetővé tenné olyan új funkciókkal rendelkező újfajta alkatrészek és rendszerek tervezését, mint a kis energiaigény, a biztonság, valamint az új rendszerintegráció és a 3D összeszerelési képességek. A folyamatos fejlesztés során új tervezési képességekkel bővül, ahogy egyre több technológia és processzorterv kerül bele, beleértve a nyílt forráskódúakat is. Az innovatív tervezési követelmények az elektronikai termékek tartósságát és korszerűsíthetőségét is célozzák.

A szövetség és a csipekkel foglalkozó közös vállalkozás összehozza a csipgyártókat és a felhasználókat, hogy egyedi processzorokat tervezzenek és fejlesszenek ki olyan területeken, mint az ipari automatizálás, a gépjárműipar vagy a kommunikáció, valamint a tervezés terén tevékenykedő számos európai kkv-t. A nemzetközi együttműködés is fontos lesz a legkorszerűbb tervezési eszközökhöz való hozzáférés szempontjából. A platform ösztönözni fogja a felhasználói közösségek széles körű együttműködését a tervezőirodákkal, a szellemi tulajdont biztosító beszállítókkal és az eszközbeszállítókkal, a tervezőkkel és a kutatási és technológiai szervezetekkel, és elő fogja segíteni annak biztosítását, hogy a csipek következő generációival kapcsolatos szellemi tulajdon Európából származzon.

Kísérleti gyártósorok az innovatív termelés előkészítésére, valamint tesztelésre és kísérletezésre

A csipek termékfejlesztésének középső szakasza nagyon költséges és kockázatos lehet, és az ipari felhasználás valódi szűk keresztmetszetévé válhat. A kezdeményezés ezért kiterjedt kísérleti gyártósorokat hoz létre és alkalmaz a prototípus-készítéshez és az innováció fokozásához, hogy áthidalja a laboratóriumi bemutatás és a gyártóüzemben történő gyártás közötti szakadékot.

A kezdeményezés a meglévő kísérleti gyártósorokra fog épülni, olyan infrastruktúrát fejlesztve ki, amely alkalmas arra, hogy az új fejlett technológiákat magasabb érettségi szintre emelje, és elősegítse a gyorsabb ipari elterjedésüket és kereskedelmi hasznosításukat. Az ilyen korszerű létesítmények eszközöket biztosítanak az ipar számára az újfajta rendszerkialakítások prototípusainak teszteléséhez, kikísérletezéséhez és validálásához, integrálva az új, áttörést hozó technológiákat, például a kvantum-, MI- vagy neuromorf technológiákat, valamint az olyan új funkciókat, mint a biztonság vagy az energiahatékonyság. Ez segíteni fog abban, hogy a tervezők azonnal visszajelzést kapjanak tervezési modelljeik finomításához és tökéletesítéséhez a gyártásra való átállás előtt, lehetővé téve számukra, hogy jelentősen lerövidítsék a fejlesztési ciklust.

A kezdeményezés támogatni fogja olyan új kísérleti gyártósorok kifejlesztését, mint például az FDSOI-gyártósor (10 nm és az alatt), az élvonalbeli (2 nm alatti) csomópontok gyártósora és a 3D heterogén rendszereket integráló és a fejlett csomagolással foglalkozó gyártósor. Ezek a kísérleti gyártósorok elő fogják mozdítani az európai szellemi tulajdont a gyártási technológia, valamint a korszerű gyártóberendezések és anyagok terén. Megerősítik a berendezések beszállítóival a fejlett technológiák fejlesztése érdekében kialakított partnerségeket, és olyan ipari indíttatású projekteket fognak támogatni, amelyek a prototípusok esetében a laboratóriumból a gyártóüzembe való átmenetre, a koncepcióigazolások validálására és a gyártósorokra történő technológiatranszferre összpontosítanak. Ezek a kísérleti gyártósorok – különösen az FDSOI-vel foglalkozók – olyan nagy energiahatékonyságú csipek kifejlesztését teszik lehetővé, amelyek központi szerepet játszanak a zöld átállásban az olyan ágazatokban, mint a gépjárműipar, az IKT vagy a mobilitás.

A kísérleti gyártósorok és az előzőekben említett tervezési platform össze lesz kapcsolva, mivel a kísérleti gyártósorok lehetővé teszik a tervezői közösség számára a technológiai lehetőségek tesztelését és validálását, mielőtt azok kereskedelmi forgalomba kerülnének. Ez a kapcsolat biztosítja, hogy az új csip- és rendszertervek teljes mértékben kiaknázzák az új technológiákban rejlő lehetőségeket, és élvonalbeli innovációt eredményezzenek.

Ez a technológiai infrastruktúra alapvető fontosságú Európa tudásának, kapacitásának és képességeinek bővítéséhez, megszüntetve a kutatás és az üzleti finanszírozású gyártás közötti innovációs szakadékot, valamint mind a kereslet, mind és termelés növeléséhez Európában az évtized végére 51 . Erős szinergiák érhetők el a különböző kísérleti gyártósorok együttes fejlesztésével, például egy európai csipipari konzorcium révén, amely egyesíti az uniós hozzájárulást a tagállamok és más résztvevők közös erőforrásaival.

Emellett a kvantum rendkívül ígéretes technológia a számítástechnika, a kommunikáció és az érzékelés területén. A kezdeményezés támogatni fogja a kvantumcsipek (azaz a kvantumhatásokat kihasználó csipek) fejlesztésének felgyorsítását szolgáló technológiai és mérnöki kapacitások kiépítését. Ez olyan tevékenységeket foglal magában, mint a kvantumcsipek kísérleti gyártósorainak fejlesztése, valamint azok tesztelése és kikísérletezése.

A csipek tanúsítása

A jövőbeli intelligens eszközöknek, rendszereknek és konnektivitási platformoknak fejlett elektronikára kell támaszkodniuk, és meg kell felelniük az energiahatékonysági, bizalmi és kiberbiztonsági követelményeknek, amelyek nagymértékben függnek az alapul szolgáló technológia jellemzőitől. A tagállamok már megállapodtak abban, hogy a megbízható elektronikára vonatkozó közös szabványok és adott esetben tanúsítás, valamint a csiptechnológián alapuló vagy azt széles körben használó alkalmazásokban használt biztonságos csipek és beágyazott rendszerek beszerzésére vonatkozó közös követelmények kidolgozásán munkálkodnak.

A zöld, megbízható és biztonságos csipek 52 fejlesztésében betöltött vezető szerepre építve a potenciálisan nagy társadalmi hatással járó kritikus ágazatok és technológiák esetében referenciaként szolgáló tanúsítási eljárásokra van szükség. Az e csipek zöld jellemzőit, megbízhatóságát és biztonságosságát igazoló tanúsításnak ki kell terjednie a teljes értékláncra, egészen a csipek végtermékekbe való integrációjáig; a tanúsítást a közbeszerzés során is figyelembe kell venni, és elő kell mozdítani a nemzetközi szabványosítási tevékenységekben.

A Bizottság a köz- és a magánszféra érdekelt feleivel konzultálva – többek között a processzorokkal és félvezető-technológiákkal foglalkozó szövetségen keresztül – azonosítani és rangsorolni fogja azokat az ágazatok és termékeket, amelyek zöld jellemzőiket, megbízhatóságukat és biztonságosságukat illetően problémákkal küzdenek és ezért tanúsítási eljárásokat igényelnek; mindeközben figyelembe fogja venni a harmonizált uniós jogból eredő, jogilag alkalmazandó követelményeket, valamint az európai kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszeren  53 belüli releváns tevékenységeket.

3.3.3.    Az európai ökoszisztéma fellendítése és az ellátásbiztonság

Az új fejlett gyártóüzemekbe történő beruházás elengedhetetlen az Unió ellátásbiztonságának és az ellátási lánc rezilienciájának megőrzéséhez, és emellett jelentős pozitív hatást gyakorol a tágabb értelemben vett gazdaságra is. Pozitív hatások jelentkeznek mind akkor, amikor a termelés fejlettebb technológiák irányába fejlődik (pl. méretezés, funkcionális integráció vagy teljesítmény, beleértve az energiahatékonyságot is), mind pedig akkor, amikor innovatív technológiai folyamatokat vezetnek be.

Az ilyen fejlett üzemekbe történő magánberuházások valószínűleg jelentős állami támogatást igényelnek. Tekintettel az ágazat rendkívül magas belépési korlátaira és tőkeintenzitására, a Bizottság elismeri, hogy eseti alapú értékelésre van szükség, ahol az állami támogatás olyan támogatást is magában foglal, amely nem tartozik a meglévő iránymutatások hatálya alá. Ilyen esetekben, amint azt az új kihívásoknak megfelelő versenypolitikáról szóló közleményben már bejelentették 54 , indokolt lehet állami forrásokból fedezni a bizonyított finanszírozási hiány akár 100 %-át is, ha egyébként nem léteznének ilyen létesítmények Európában. Az ilyen eseteket a Bizottságnak közvetlenül az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján kell értékelnie. E rendelkezés értelmében a Bizottság az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethetőnek tekintheti az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatást, amennyiben az nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben, mérlegelve az ilyen állami támogatás pozitív hatásait a kereskedelemre és a versenyre gyakorolt valószínű negatív hatásával szemben.

A támogatás pozitív hatásainak a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt negatív hatásaival szemben történő általános mérlegelése során a Bizottság figyelembe fogja venni azt a tényt, hogy az új gyártóüzemek a maguk nemében elsők az Unióban, mivel az Unió legkorszerűbb technológiáin – például a technológiai csomópont és a karborundumhoz és gallium-nitridhez hasonló szubsztrátumanyagok tekintetében – túlmutató technológiák, valamint más, jobb teljesítményt, folyamattechnológiát vagy energetikai és környezeti teljesítményt nyújtó termékinnováció előállítása céljából jöttek létre. A Bizottság mérlegelni fogja továbbá, hogy ezek az üzemek hosszú távon életképesek-e folyamatos működési támogatás nélkül, és egyértelműen elkötelezettek-e a folyamatos innováció iránt az Unió félvezető-ökoszisztémájában 55 .

A csipekről szóló jogszabályra irányuló rendelettervezet meghatározza a maga nemében első fogalmát, amelyet a Bizottság figyelembe fog venni az állami támogatások értékelése során. A csipekről szóló jogszabályra irányuló rendelettervezet emellett bevezet kétfajta „maga nemében első” létesítményt: a „nyílt uniós üzemek” gyártási kapacitásuk jelentős részét más ipari szereplők számára történő termelésre fordítják; míg az „integrált gyártólétesítmények” saját piacaikat kiszolgáló alkatrészeket terveznek és gyártanak. Ha egy létesítmény megkapja a nyílt uniós üzem vagy integrált gyártólétesítmény minősítést, az számos előnnyel fog járni. Lehetővé teszi a gyorsított engedélyezést és a javasolt Európai Csipkezdeményezés keretében létrehozott kísérleti gyártósorokhoz való elsőbbségi hozzáférést. Megerősíti továbbá, hogy a gyártólétesítménybe történő beruházás hozzájárul a félvezetőkkel való ellátás biztonságához az Unióban, és ezért közérdeket szolgál. A „nyílt uniós üzemek” és az „integrált gyártólétesítmények” elismerésére és az állami támogatás engedélyezésére vonatkozó eljárásokat adott esetben párhuzamosan kell lefolytatni. A Bizottság szolgálatai koordinálják ezeket a párhuzamos értékeléseket a döntéshozatal felgyorsítása érdekében, az egyidejű döntéshozatal céljával.

A támogatásnak ösztönző hatásúnak, szükségesnek, megfelelőnek és arányosnak kell lennie. Ez különösen azt jelenti, hogy nem nyújtható támogatás olyan beruházásokhoz, amelyekről már a támogatási kérelem benyújtása előtt döntés született, hogy a beruházásra a támogatás nélkül nem kerülne sor, hogy az állami támogatás megfelelő eszköz, és nem létezik ennél kevésbé torzító alternatíva, és hogy az indokolatlan versenytorzulás a lehető legkisebb mértékű. Ebben az összefüggésben is szerepet játszanak azok a feltételek, amelyek alapján a csipekről szóló jogszabály szerinti létesítményeknek a maguk nemében elsőnek kell lenniük, mivel biztosítják, hogy a támogatás azokra a területekre korlátozódjon, ahol nem áll rendelkezésre kellően megbízható ellátás az Unióban, és hogy a támogatás ne szorítsa ki a meglévő vagy tervezett magánkezdeményezéseket 56 . A versenytorzulások korlátozásának és az arányosság biztosításának további tényezője a túlkompenzáció elkerülése. Ennek megfelelően elfogadhatók a kellően bizonyított finanszírozási hiányig terjedő állami támogatási összegek 57 .

Az egyes vizsgált esetek jellemzőitől függően a Bizottság a fennmaradó versenytorzító kockázatokat ellensúlyozó további pozitív hatásokat is figyelembe vesz. E hatások közé tartozik a támogatott projektnek a félvezető-értékláncra gyakorolt pozitív hatása az ellátásbiztonság garantálása és a képzett munkaerő növelése tekintetében, vagy annak pozitív hatása az innovatív termékekhez közvetlen környezetükben hozzáférő kkv-k és vertikális vállalkozások innovációs potenciáljára, vagy bármely más olyan előny, amely széles körben és megkülönböztetés nélkül megosztható az Unió gazdaságában. E tekintetben a maga nemében első létesítményre vonatkozó feltételek mellett relevánsak a nyílt uniós üzemek és az integrált gyártólétesítmények elismerésére vonatkozóan a javasolt csipekről szóló jogszabályban meghatározott feltételek, különös tekintettel a csipek következő generációjába való beruházásra vonatkozó kötelezettségvállalásra 58 , valamint a közszolgáltatási kötelezettségek minden olyan területen kívüli alkalmazásának elkerülése érdekében nyújtott garanciákra, amelyek alááshatják a kiemelt fontosságú megrendelések végrehajtására vonatkozó követelményt. Relevánsnak tekinthető a kohézióhoz és a határon átnyúló együttműködéshez való pozitív hozzájárulás is.

Azon projektek esetében, amelyekre vonatkozóan az állami támogatást a javasolt csipekről szóló jogszabály elfogadása előtt bejelentik, a Bizottság figyelembe fogja venni, hogy megfelelnek-e a javasolt csipekről szóló jogszabályban a nyílt uniós üzemekre és az integrált gyártólétesítményekre vonatkozóan meghatározott kritériumoknak, azzal az elvárással, hogy a csipekről szóló jogszabály hatálybalépését követően az ilyen projektek kérelmezik a hivatalos elismerésüket.

Beruházás egy innovatív és élénk félvezető-ökoszisztémába

A félvezetőipar a magas tőkeintenzitás, a magas kockázatok, az összetett műszaki projektek és a beruházások megtérülésének hosszabb ideje miatt általában kevésbé vonzó a befektetők számára, mint más ágazatok. Ennek következtében az ágazat nagyon nehezen jut finanszírozáshoz, akár saját tőke és hitelek révén is. Különösen az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k számára okoz gyakran nehézséget az innovatív csúcstechnológiába vagy digitális technológiákba történő beruházások megfelelő piaci finanszírozása a jó növekedési kilátások és a megalapozott üzleti tervek ellenére.

A finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés megkönnyítése és a dinamikus és reziliens félvezető-ökoszisztéma fejlődésének támogatása érdekében az Unió két beruházási lehetőségen 59 keresztül végzi majd az együttesen „Csipfinanszírozási Alapnak” nevezett finanszírozási tevékenységeket.

Először is az InvestEU keretében létrejön egy a félvezetőipart célzó, saját tőkével kombinált vegyesfinanszírozási eszköz az Európai Beruházási Bank Csoporttal szoros együttműködésben. Ez sajáttőke- és kvázisajáttőke-finanszírozás révén, elsősorban kockázatitőke-alapokon keresztül, támogatja a félvezető- és kvantumtechnológiák terén kitűnő növekvő innovatív vállalkozásokat és kkv-kat, megkönnyítve a piaci terjeszkedésüket, tekintettel arra, hogy Európa gazdasági rezilienciáját meg kell erősíteni. Az EBB készen áll arra is, hogy az EU törekvéseivel összhangban fokozza a félvezető-értékláncon belüli finanszírozását. Az EBB-hitelek a beruházások legfeljebb 50 %-át támogathatják a teljes értékláncban, a K+F+I-től a berendezésekig, beleértve a kísérleti és tesztelési központokat is, és a tervezéstől a nagy volumenű gyártásig és a fejlett csipkapacitás bővítéséig 60 .

Másodszor, a Horizont Európa Európai Innovációs Tanácsa (EIC) – különösen az akcelerátorprogramján keresztül – vissza nem térítendő támogatások és saját tőke formájában célzott beruházási lehetőségeket biztosít a félvezető- és kvantumtechnológia-ágazatban piacteremtő innovációs potenciállal rendelkező, magas kockázatú, innovatív kkv-k, köztük az induló innovatív vállalkozások támogatására, és segíti őket innovációik kidolgozásában és befektetők vonzásában.

3.3.4.    Készségek és kompetenciák

Az elmúlt 20 évben egyre nőtt a tehetségek iránti kereslet az elektronikai ágazatban, így az európai mikroelektronikai ipar 2018-ban már 455 000 magas képzettséget igénylő munkahelyet biztosított közvetlenül. Az elektronikában azonban alacsony a nők részvétele az oktatásban és a foglalkoztatásban, és a munkaerőhiány jelentősen akadályozza az ágazat további növekedését.

Az ágazat előtt álló fő kihívás a magasan képzett tehetségek bevonzása és megtartása. Ehhez hozzáférést kell biztosítani az ipar által használt korszerű tervezési és gyártóberendezésekhez, valamint több képzést kell biztosítani a diákok számára a valós üzleti problémákról.

Az Európai Csipkezdeményezés ezért támogatni fogja az oktatási, képzési, készségfejlesztési és átképzési kezdeményezéseket is. A fellépés elő fogja segíteni a posztgraduális programokhoz, a rövid távú képzésekhez, a munkaközvetítéshez/szakmai gyakorlatokhoz és tanulószerződéses gyakorlati képzésekhez, a fejlett laboratóriumokban folyó képzéshez stb. való hozzáférést a mikroelektronika területén. Emellett a kezdeményezés elő fogja mozdítani az Európa-szerte működő kompetenciaközpontok hálózatát, amely hozzáférést biztosít a félvezetőkkel kapcsolatos műszaki szakértelemhez és kísérletekhez, segítve a vállalatokat, különösen a kkv-kat a tervezési képességek megközelítésében és javításában, valamint a készségfejlesztésben. A kompetenciaközpontok vonzóak lesznek mind az innováció, mind az új tehetségek számára.

A fentiekhez szoros együttműködésre lenne szükség az érintett szereplőkkel, például az oktatási és képzési szolgáltatókkal, az iparral és a szociális partnerekkel annak érdekében, hogy növeljék a szakmai gyakorlatok és tanulószerződéses gyakorlati képzések elérhetőségét, felhívják a diákok figyelmét az e területen kínálkozó lehetőségekre, és támogassák a mesterképzésre és doktori képzésre irányuló ösztöndíjakat, a nők részvételének növelése céljából is, többek között az EU STEM Koalíción keresztül.

A tevékenységek az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) tapasztalataira építenek, és figyelembe veszik az egyetemekre vonatkozó európai stratégiát és a digitális oktatási cselekvési tervet. 

A tagállamoknak meg kell erősíteniük nemzeti készségfejlesztési stratégiáikat is a mikroelektronika területén, köztük a nemzeti reformtervekben szereplő stratégiákat, erre többek között az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap Plusz révén kerülhetne sor.

Végezetül a processzorokkal és félvezető-technológiákkal foglalkozó európai szövetség fontos szerepet játszhat az ipar elkötelezettségének biztosításában a készségfejlesztési paktum 61 által nyújtott kereten belül azáltal, hogy a tudatosságot növelő tevékenységeket szervez az érintett oktatási intézményekben, valamint kötelezettséget vállal a szakmai gyakorlatok és a tanulószerződéses gyakorlati képzések kínálatának növelésére. Az Erasmus+ emellett lehetőséget kínál azoknak a diákoknak, akik egy másik európai országban végeznek szakmai gyakorlatot 62 .

3.3.5.    A globális ellátási láncok megértése és felkészülés a jövőbeli válságokra

A félvezető-értéklánc esetében fennáll a hiány kockázata; a kereslet növekedése erős, egyes piaci szegmensek koncentráltak, a költségek magasak és a kínálat nem rugalmas. Ezenkívül a kínálat és a kereslet nem átlátható. Hiány esetén ezek a tényezők geopolitikai feszültségeknek teszik ki Európát. A kockázatok mérséklése érdekében az Uniónak és a tagállamoknak össze kell hangolniuk intézkedéseiket, és ki kell fejleszteniük a csipek ellátási láncai működésének nyomon követésére – többek között az információgyűjtésre –, valamint a válságok észlelésére és korrekciós intézkedések révén történő kezelésére irányuló képességeiket.

63 64 Ennek érdekében az Unió és tagállamai összehangolt kockázatértékelést végeznek, amely meghatározza a korai előrejelző mutatókat, és időben jelzi az ellátási láncot érintő jelentős kockázatokat. Kétféle intézkedésre kerül sor: az állandó nyomon követés alá tartozók (felkészültség) és azok, amelyek csak válság esetén aktiválhatók (válságreagálás). Ellátási hiány esetén intézkedéseket kell hozni Európa ellátásbiztonságának garantálására. Biztosítani kell a más válságkezelési eszközökkel, például az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatósággal (HERA) és a hamarosan létrejövő egységes piaci szükséghelyzeti eszközzel (SMEI) való koherenciát és összehangolást.

Ami a felkészültséget illeti, a tagállamok bizonyítékokat szolgáltatnának az érintett nemzeti piacokról a kockázatértékelés elvégzéséhez és a félvezetők hiányának előrejelzéséhez szükséges korai előrejelzések bevezetéséhez. A Bizottság célzott felméréseket is indítana az érdekelt felek körében, a félvezetők gyártásában és beszerzésében részt vevő vállalatokat megcélozva.

A válaszok segítségével a Bizottság értékelni tudná azokat a tényezőket, pl. szűk keresztmetszeteket, tendenciákat és eseményeket, amelyek zavarokhoz vezethetnek a félvezető-ellátási láncban az Unióban. A tagállamoknak továbbá lehetőséget kell biztosítaniuk az érintett érdekelt szervezetek – többek között az ágazati szövetségek és a fő felhasználói kategóriák képviselői – számára, hogy tájékoztatást nyújtsanak a kereslet és a kínálat atipikus változásairól, valamint az ellátási láncuk ismert zavarairól, beleértve a kritikus félvezetők vagy nyersanyagok elérhetetlenségét, az átlagosnál hosszabb átfutási időt, a szállítás késedelmét és a kivételes áremelkedéseket.

Az értéklánc esetleges zavarainak előrejelzéséhez alapvető fontosságú a helyzet elemzése a nyomonkövetési szakaszban és a nemzetközi partnerekkel folytatott megbeszéléseken keresztül gyűjtött adatok alapján. Ezek az információk elengedhetetlenek ahhoz, hogy építeni lehessen az olyan konkrét kezdeményezésekkel foglalkozó nemzetközi partnerségekre, amelyek segíthetnek megelőzni, vagy legalábbis enyhíteni az ilyen zavarok hatásait. A megbízható és kölcsönösen előnyös megoldások lehetőségének növelése érdekében az EU csipekre vonatkozó stratégiája nemcsak az eszközök és a tárgyalási pozíció aszimmetriájának, hanem az ipari fejleményekkel kapcsolatos információk aszimmetriájának csökkentésében is fontos szerepet fog játszani. Az ellátási lánc esetleges válságának észlelése esetén az Unió törekedni fog arra, hogy egyeztessen a partnerekkel annak érdekében, hogy együttműködésen alapuló megoldást találjanak a helyzet kezelésére.

A gazdaság kritikus ágazatait és a társadalmat érintő jelentős zavarok esetén a gyors, hatékony és összehangolt uniós reagálás lehetővé tétele érdekében válságreagálásra kerül sor.

A válságreagálási eszköztár aktiválására a válsághelyzettel arányos intézkedések révén kerülne sor. Az eszköztár olyan intézkedéseket tartalmazna, mint a kötelező információgyűjtés, a kritikus ágazatok megrendeléseinek előre sorolása és a közös beszerzési rendszerek. Ezen túlmenően a testület kifejtheti véleményét a Bizottságnak arról, hogy helyénvaló-e az exportellenőrzések bevezetése. Ez az uniós válasz nem érinti a nemzetközi partnerekkel közösen párhuzamosan indított további lehetséges kezdeményezéseket.

A fentiek kezelése, valamint a gördülékeny, hatékony és összehangolt együttműködés elősegítése érdekében létrejön a félvezetőkkel foglalkozó európai testület. A testület a tagállamok és a Bizottság magas szintű képviselőiből fog állni. Tanácsot ad és segítséget nyújt a Bizottságnak az ellátás biztonságával és rezilienciájával kapcsolatos felkészültségi és nyomonkövetési kérdések kezelésében.

Egy ilyen koordinációs mechanizmus azonnali aktiválása, valamint a jelenlegi csiphiányra való gyors, hatékony és összehangolt uniós reagálás lehetővé tétele érdekében a Bizottság ajánlást terjeszt a tagállamok elé, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy működjenek együtt a Bizottsággal a félvezető-ellátási lánc nyomon követése és az esetleges zavarok előrejelzése érdekében. A Bizottság arra bátorítja a tagállamokat, hogy gyűjtsenek és szolgáltassanak információkat a félvezetőválság nemzeti piacaikon tapasztalható jelenlegi helyzetéről, valamint vitassanak meg és fogadjanak el megfelelő, hatékony és arányos válságreagálási intézkedéseket nemzeti és uniós szinten. E koordinációs mechanizmus azonnali alkalmazásával a tagállamok már a jövőbeli rendelet elfogadása előtt is fontos lépéseket tehetnek a jelenlegi hiány leküzdése érdekében.

4.Nemzetközi együttműködés

Az ellátásbiztonság, valamint a nagy teljesítményű és erőforrás-hatékony félvezetők tervezési és gyártási kapacitásának javításával az EU hozzájárul a félvezetők globális ellátási lánca egyensúlyának helyreállításához. A cél a kapacitásának javítása az ellátási lánc egészében – többek között az élvonalbeli technológiákban –, valamint a földrajzi szegmentáció vagy koncentráció elkerülése az ellátási lánc egyes részein annak érdekében, hogy válság idején hatékony tárgyalási pozícióban legyen. Emellett az EU átfogó célkitűzése, hogy kiszolgálja a jelentős mértékben megnövekedő globális keresletet, és részesedést szerezzen a bővülő piacon.

E törekvés elérése érdekében az EU-nak proaktívan kell kezelnie kölcsönös függőségét a világ többi részével, melynek célja kettős: i. megbízható globális piactér biztosítása az európai termékek számára; és ii. az ellátásbiztonságának garantálása válsághelyzetekben is.

E célkitűzések megvalósításához kiegyensúlyozott félvezető-partnerségek kialakítására lesz szükség hasonlóan gondolkodó országokkal. E partnerségek célja az lenne, hogy együttműködési kereteket határozzanak meg a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kezdeményezésekre vonatkozóan, és törekedjenek az arra irányuló kötelezettségvállalásra, hogy válság idején biztosítsák az ellátás folyamatosságát. Ahhoz, hogy ez a kötelezettségvállalás érdemi legyen, szilárd ténybeli alapra van szükség, a kínálati és keresleti oldali iparág érdekelt feleinek közreműködésével.

Az ellátásbiztonságot illetően az alábbi elemek képezhetik a partnerségek részét: a potenciális sokkok jobb láthatósága a küszöbön álló hiányok enyhítésével kapcsolatos információk, bevált módszerek és értesülések rendszeres megosztása révén; hatékony korai előrejelző mechanizmusok a válsághelyzetekre való felkészültség megerősítése érdekében; információcsere a hosszú távú befektetési stratégiákról; nemzetközi szabványosítási tevékenységek; valamint az exportellenőrzések összehangolása, biztosítva az előzetes egyeztetést és kezelve a nem kívánt következményeket. A reziliencia szempontjából releváns egyéb témák, különösen a munkaerő fejlesztése, a termelés környezeti hatásainak csökkentésére irányuló bevált módszerek és a fokozott kutatási együttműködés részét képezhetik egy olyan kiegyensúlyozott partnerségnek, amely egyértelmű kölcsönös előnyökkel járna a reziliencia és az ellátásbiztonság, valamint a viszonosság tekintetében 65 . 

Első lépésként az említett lehetőséget olyan hasonlóan gondolkodó partnerekkel kell megvizsgálni – meglévő vagy új fórumok felhasználásával –, mint az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea, Szingapúr, Tajvan és mások.

Emellett az EU szoros együttműködést fog kialakítani a szomszédos országokkal a félvezető-ellátási láncok reziliensebbé tétele érdekében.

Európa célja egy olyan együttműködésen alapuló megközelítés kialakítása, amely megoldást talál az ellátásbiztonság kérdésére. Az EU-nak ugyanakkor fel kell készülnie egy ilyen megközelítés esetleges kudarcára, a politikai helyzet hirtelen megváltozására vagy előre nem látható válságokra, amelyek veszélyeztethetik az EU ellátásbiztonságát. A csipekről szóló európai jogszabály válságreagálási eszköztára biztosítaná az EU számára az ilyen helyzetek kezeléséhez és végeredményben az általános európai reziliencia biztosításához szükséges eszközöket.

5.Következtetés

Európa vezetői kapacitásainak megerősítése a félvezetők terén a jövőbeli versenyképességének előfeltétele, és egyben technológiai szuverenitás és biztonság kérdése is. A csipekről szóló jogszabálycsomag végrehajtása jelentős lépés lesz Európa félvezetőkkel kapcsolatos strukturális gyengeségeinek kezelése és a globális és egymástól kölcsönösen függő ökoszisztémában elfoglalt helyének megerősítése felé. Felkérjük a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy támogassák ezt a megközelítést, a lehető legrövidebb időn belül megvalósítva e törekvést.

(1)      COM(2021) 118.

(2)      A miniatürizálás (Moore-törvény) a csipek tervezésének egyik fő hajtóereje: a megfigyelés, amely szerint 18 havonta megkétszereződik a félvezető adott területén a tranzisztorok száma, és ezáltal a számítási teljesítmény, közel 60 éve igaznak bizonyul. A mai korszerű csipeken egy cm2 szilícium néhány tízmilliárd tranzisztort tartalmaz.

(3)      A fejlett csipekhez használt, a nem planáris térvezérlésű tranzisztorok (FinFET-ek) utódjainak számító nanohuzalos térvezérlésű tranzisztorok (GAAFET-ek) elengedhetetlen technológiát jelentenek a 3 nm alatti tranzisztorok eléréséhez.

(4)      Az olyan folyamattechnológia, mint a teljes hasznosítású szilícium a szigetelőn (FDSOI), biztosítja a csökkentett szilíciumgeometria előnyeit az egyszerűsített gyártási folyamat, valamint a teljesítmény és az energiafogyasztás közötti jó kompromisszum révén.

(5)      Forrás: „ Strengthening the semiconductor supply chain in an uncertain era ” (A félvezető-ellátási lánc megerősítése egy bizonytalan korban), Boston Consulting és SIA (Félvezetőipari Szövetség).

(6)      Ezek a Bizottság becslései, amelyek a „just in time” gyártási gyakorlaton alapulnak, amely a készletek alacsony szinten tartásával minimálisra csökkenti a hulladék mennyiségét és növeli a hatékonyságot. Ez a gyakorlat széles körben érvényesül az autóipari ellátási láncban – The semiconductor shortage in autos: Strategies for success (Félvezetőhiány az autóiparban: sikerstratégiák) | McKinsey. Az Egyesült Államokban például az ágazat csipkészlete a 2019. évi 40 napról kevesebb mint 5 napra csökkent.  https://www.commerce.gov/news/blog/2022/01/results-semiconductor-supply-chain-request-information  

(7)      A félvezetőgyártásban a folyamattechnológia hagyományosan a tranzisztor méretével van összefüggésben, és nanométerben (nm) mérik; 1 nm a méter egymilliárdod része. A kisebb technológiai csomópontok nagyobb teljesítményt és energiahatékonyságot biztosítanak, de a gyártásuk is bonyolultabb és költségesebb. Jelenleg az 5 nm-ig tartó tartományban gyártanak csipeket, a 3 nm előgyártás, a 2 nm pedig fejlesztés alatt áll.

(8)      A csomagolás és az összeszerelés a csipgyártás utolsó fázisa. Ezek számos ahhoz szükséges feldolgozási lépést jelentenek, hogy a csip az elektronikus eszközökben használható formába kerüljön. A lapkákat részekre vágják, kialakítják a kötéseket, majd a csipeket tokozzák, hogy védjék a külső hatások, például a páratartalom, a vegyszerek stb. ellen. A fejlett csomagolásban több alkotóelemet integrálnak egyetlen eszközbe.

(9)  A kereslet 2021-ben 17 %-kal volt magasabb, mint 2019-ben, amit viszont nem kísért arányos kínálatnövekedés, tehát a kereslet és a kínálat között jókora különbség alakult ki, https://www.commerce.gov/news/blog/2022/01/results-semiconductor-supply-chain-request-information  

(10)      A SEMI (Semiconductor Equipment and Materials International) és a VLSI Research előrejelzése.

(11)     https://www.congress.gov/bill/117th-congress/senate-bill/1260?s=1&r=52  

(12)     https://crsreports.congress.gov/product/pdf/R/R46767  

(13)     https://www.reuters.com/technology/japan-create-scheme-subsidise-domestic-chip-output-nikkei-2021-11-07/  

(14)     https://spectrum.ieee.org/south-koreas-450billion-investment-latest-in-chip-making-push  

(15)      Lásd az 1. lábjegyzetet.

(16)      A PCAST 2017. évi jelentése a félvezetőkről.

(17)       Electronics industry submits plan to make Europe a global leader in micro and nano-electronics (Az elektronikai ipar Európa globális mikro- és nanoelektronikai vezető szerepének elérésére vonatkozó tervet nyújt be).

(18)       Az Unió helyzete 2021 – Az Európa Bizottság streaming-szolgáltatása (europa.eu) .

(19) Például a védelmi termelési törvény (Defence Production Act) az Egyesült Államokban.

(20)

   „ Understanding the global chip shortages ” (A globális csiphiány megértése), J.P. Kleinhans és J. Hess, Stiftung Neue Verantwortung, 2021.

(21)

     A félvezetők hiánya a becslések szerint 210 milliárd USD bevételkiesést okozott a gépjárműiparnak 2021-ben – Alixpartners , 2021.

(22)       https://www.acea.auto/message-dg/chip-shortage-auto-industry-calls-for-more-eu-made-semiconductors/  

(23)      Az AutoForecast Solutions becslései.

(24)      Forrás: Verband der Automobilindustrie .

(25)      A hiányok hatása a 2021. január és október közötti időszakban az uniós ipari termelés 5,1 százalékpontos visszaeséséhez vezetett. A visszaesés egyharmada a gépjárművek (0,9 %) és a gépek és berendezések (0,8 %) ágazatából származott. https://voxeu.org/article/impact-shortages-manufacturing-eu  

(26)      A fejlett gyógyászati technológiai eszközöket gyártó cégek szövetsége, az Advanced Medical Technology Association nemrégiben végzett felmérése szerint a gyógyászati technológiai vállalatok kétharmada használ félvezetőket termékeik legalább felében. Valamennyi válaszadó tapasztalt némi zavart a csipellátási láncában. A késések mértéke igen különböző, 2 héttől akár több mint 52 hétig is terjedhet; 
Pacemaker, Ultrasound Companies Seek Priority Amid Chip Shortage (A szívritmus-szabályozót, ultrahangos készülékeket gyártó vállalatok elsőbbséget szeretnének a csiphiány alatt), The Wall Street Journal, 2021.

(27) Ezzel összefüggésben a kormányok és hatóságok félvezetőkkel kapcsolatban 2021 novemberében tartott plenáris ülésén megvitatták a hamisított félvezetők kérdését.

(28)      Az IC Insights szerint az értékesítés 2021-ben 26 %-kal volt magasabb, mint 2020-ban, 2022-re pedig 11 %-os növekedés várható.

(29)      A Félvezetőipari Szövetség (SIA) 2021. évi ténykönyve (2020. évi adatok).

(30)       Forrás: SIA/WSTS , IC Insights.

(31)      A Technavio , az Allied Market Research és a Market Research Future előrejelzése.

(32)       IOT Analytics .

(33)      „ Semiconductor in Healthcare Market:   Industry Insights, Major Key Players and Current Trends Analysis” (Félvezetők az egészségügyi piacon: az iparági adatok, a főbb kulcsszereplők és a jelenlegi trendek elemzése), MarketWatch, 2021.

(34)

      A Yole Developpement  előrejelzése.

(35)      A kvantumtechnológiák a példa nélküli számítástechnikai, kommunikációs és érzékelési képességek ígéretét hordozzák önálló megoldásként vagy a klasszikus megoldásokba integrálva. Az első, kvantumtechnológiákon alapuló komponensek már jelen vannak a piacon.

(36)      A neuromorf architektúrák az emberi agy neurális szerkezetét és működését szimulálják, és lehetővé teszik, hogy a csipek folyamatosan tanuljanak, jelentősen javítva az energiahatékonyságot. 

(37)      Ezen erősségek ellenére Európa bizonyos anyagok, például a fotorezisztens anyagok vagy a szilíciumfém tekintetében harmadik országoktól függ. A nyersanyagok tekintetében a reziliencia kiépítésének elősegítése érdekében az Európai Bizottság létrehozta az Európai Nyersanyagszövetséget (ERMA). 

(38)      Az uniós vállalatok erősek a gépjárműipari csipek tervezésében, de a gyártás egy része más régiókban is zajlik.

(39)       Forrás: Decision/Carsa .

(40)       Együttes nyilatkozat a processzorokról és a félvezető-technológiákról | Európa digitális jövőjének megtervezése (europa.eu) .

(41)      COM(2021) 118.

(42)      COM(2021) 574.

(43)      A Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozás ( https://www.kdt-ju.europa.eu ) 2021 novemberében jött létre. Ez egy háromoldalú együttműködés a Bizottság, a részt vevő államok (tagállamok és társult országok) és az ipar között. 2027-ig legfeljebb 3,6 milliárd EUR összegű közberuházást mozgósít (az EU és a részt vevő államok részéről). Emellett a magánszféra érdekelt felei a tervek szerint azonos összegű beruházást fognak végezni.

(44) Közberuházás és mozgósított sajáttőke-támogatás.

(45) Ideértve a meglévő Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozást.

(46)      2022. február 7-én az ipar és a kutatóhelyek főbb szereplői előterjesztették a „Manifesto proposing a Systemic Approach of Advanced Materials for Prosperity: a 2030 Perspective” (Javaslat a fejlett anyagok rendszerszerű megközelítésére a jólét érdekében: jövőkép 2030-ig) című nyilatkozatot, amelyben rámutattak, hogy a félvezető anyagok következő generációja fel fogja lendíteni az új „innovációs piacokat” Európában.

(47)      A Kvantum vezérprogram olyan hosszú távú kutatási kezdeményezés, amely kvantumtechnológiákat fejleszt ki például a kvantuminformatika és -szimuláció, a kvantumkommunikációs hálózatok, valamint a kvantumérzékelés és -metrológia területén.

(48)       https://ec.europa.eu/commission/commissioners/2019-2024/breton/blog/ipcei-microelectronics-major-step-more-resilient-eu-chips-supply-chain_en  

(49)      Félvezetőgyártó vállalatok, amelyek csipeket terveznek, gyártanak és adnak el ügyfeleiknek.

(50)       https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/policies/alliance-processors-and-semiconductor-technologies  

(51)      A tervezési infrastruktúrába és kísérleti gyártósorokba történő beruházások szükségessé tehetik a tagállami társfinanszírozást, amelyeknek adott esetben tiszteletben kell tartaniuk az állami támogatási szabályokat.

(52)      2020-ban számos vezető uniós gyártó állított ki közös kritériumokon alapuló tanúsítványokat.

(53)

     Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/881 rendelete (2019. április 17.) az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (kiberbiztonsági jogszabály) (EGT-vonatkozású szöveg).

(54)      COM(2021) 713 final.

(55)      A jövőbeli technológiákra irányuló ilyen további K+F beruházások a kedvezményezettek független hozzájárulásának formájában valósulnának meg, és ezeket a finanszírozási hiány számításakor figyelmen kívül hagynák.

(56)      Előfordulhat, hogy több párhuzamos projektet a maga nemében elsőnek ismernek el, amennyiben bizonyítható, hogy az állam által támogatott tevékenységek nem szorítják ki a meglévő vagy tervezett magántevékenységeket. A verseny indokolatlan torzulásának elkerülése érdekében minden állami támogatási javaslatot az érdemei alapján értékelnek. Ez magában foglalja a szükségesség átfogó megítélését a kapacitásfelesleg elkerülése érdekében.

(57)      Ez azt jelenti, hogy a létesítmény Unión belüli létrehozásának biztosításához szükséges finanszírozási hiányt megfelelően bizonyítani kell például a várható európai termelési költségek összehasonlításával, reális feltételezések alapján, egy hiteles üzleti terv részeként, beleértve az ágazat referenciamutatóként szolgáló tőkearányos megtérüléseit, és összehasonlítva ezeket a kedvezményezettektől származó konkrét bizonyítékokon alapuló, reális beszerzési vagy termelési alternatívákkal (globálisan is), és/vagy olyan biztosítékok bemutatásával, amelyek biztosítják a bejelentett finanszírozásihiány-elemzésben előre nem jelzett többletnyereség méltányos elosztását.

(58)      A kutatás-fejlesztésbe és innovációba való beruházás független lenne a finanszírozási hiány elemzésétől a gyártási kapacitásokra kiterjedő esetleges állami támogatási értékelés keretében.

(59)      A tagállamok az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban társfinanszírozhatják a Csipfinanszírozási Alap által támogatott projekteket. A tagállami társfinanszírozás történhet állami szerveken vagy állami forrásokat felhasználó gazdasági egységeken, például nemzeti fejlesztési bankokon keresztül, valamint az InvestEU-rendelet szerinti vegyesfinanszírozási műveletek vagy tagállami komponens keretében.

(60) Az EBB általi további finanszírozás a kereslettől és a kellő gondosságtól függene.

(61)

      Uniós készségfejlesztési paktum: továbbképzési és átképzési kezdeményezés a mikroelektronikai iparban tanulók és dolgozók számára | Európa digitális jövőjének megtervezése (europa.eu) . A készségfejlesztési paktum az  európai készségfejlesztési program (europa.eu) egyik kiemelt kezdeményezése, amelyet 2020. november 10-én indítottak el. A mikroelektronika területén ez 2 milliárd EUR összegű köz- és magánberuházást jelent, amely több mint 250 000 munkavállaló és diák számára biztosít továbbképzési és átképzési lehetőségeket (2021–2025) Európa elektronikai klasztereiben.

(62)       https://myinternship.eu/  

(63)      COM(2021) 576 final.

(64)      COM(2021) 350 final.

(65)      A Horizont Európa uniós kutatási program, amely részben finanszírozza a csipekkel foglalkozó közös vállalkozást, már most is a világ legnyitottabb programja a harmadik országbeli partnerek előtt. Az Unió rezilienciája és az ellátásbiztonság szempontjából lényeges tényezőkkel kapcsolatos, egy vagy több kulcsfontosságú, hasonlóan gondolkodó partnerrel kötött szélesebb körű partnerség keretében az Uniónak készen kell állnia arra, hogy a viszonosság és az EU stratégiai érdekei alapján megvizsgálja az ilyen partnerekkel való szorosabb együttműködés lehetőségeit, többek között a közös vállalkozás keretében.