EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.1.26.

COM(2022) 27 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozat kidolgozásáról

{SWD(2022) 14 final}

„Hiszünk az emberközpontú digitális átalakulásban. Az itt a kérdés, hogy kik szeretnénk lenni európaiakként. Ennek jobb meghatározása érdekében megfogalmazunk egy sor digitális elvet, például a következők tekintetében: a mindenki számára elérhető internet-hozzáférés; a biztonságos online tér; a digitális készségek elsajátításához való jog; az embereket tiszteletben tartó algoritmusok; a gyermekek online védelme. Ezek a fontos elvek azokat a törvényes jogokat, például a személyes adatok védelmét vagy a véleménynyilvánítás szabadságát egészítik majd ki, amelyek jelenleg is védik az európaiakat online.”

Ursula von der Leyen elnök: A digitális évtized élvonalában,

Sines, 2021. június 1.

1.Bevezetés

Az Európai Bizottság egyik kiemelt célja, hogy a digitális átalakulás középpontjába az embereket helyezze. A digitális átalakulásnak európai értékeinkkel és jogszabályainkkal összhangban kell végbemennie.

A Bizottság a mai napon javaslatot tesz az emberközpontú digitális átalakulásra vonatkozó elvek meghatározására. Ez a digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozat (a továbbiakban: nyilatkozat) közös politikai szándékokat fogalmazna meg a polgárok, a vállalkozások, a közigazgatási szervek és a politikai döntéshozók számára. A nyilatkozatban foglalt digitális elvek alapvető fogalmak, amelyek közös európai értékeken alapulnak, és iránymutatásul szolgálnak egy emberközpontú, biztonságos, inkluzív és nyitott digitális környezet számára, amelyben senkit nem hagyunk hátra. A cél annak biztosítása, hogy az Unió értékei és az uniós jog által garantált egyéni jogok és szabadságok az offline és az online világban egyaránt érvényre jussanak és megszilárduljanak.

A nyilatkozat az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által aláírandó ünnepélyes együttes nyilatkozat formájában kerül közzétételre. Ez a közlemény az együttes nyilatkozat javasolt tervezetét kíséri.

Ez a nyilatkozat az Európai Parlament felhívásaira reagálva biztosítja, hogy a digitális átalakulásra vonatkozó uniós megközelítés teljes mértékben megfeleljen az alapvető jogoknak, többek között az adatvédelmi szabályokban foglaltaknak és az egyenlő bánásmódhoz való jognak, valamint az olyan elveknek, mint a technológia- és hálózatsemlegesség és az inkluzivitás 1 ; ezenkívül – ugyancsak az Európai Parlament felhívása nyomán – a nyilatkozat célul tűzi ki a digitális készségek és kompetenciák fejlesztését, illetve a jól teljesítő digitális oktatási ökoszisztéma előmozdítását 2 . Figyelembe veszi a Parlament azon felkérését is, hogy védjék meg a felhasználók jogait a digitális környezetben 3 , biztosítsák a média szabadságát és küzdjenek a dezinformáció 4 ellen.

A digitális társadalomról és az értékalapú digitális kormányzásról szóló 2020. évi berlini nyilatkozatban a Tanács kijelentette, hogy mindenkinek esélyt kell adni a digitális átalakulás kínálta lehetőségek kihasználására. A 2021. júniusi digitális közgyűlésen ismertetett lisszaboni nyilatkozat (a digitális demokrácia irányairól szóló lisszaboni nyilatkozat) a digitális átalakulás olyan modelljét vázolta fel, amely – a digitális egységes piac köré kiépülve – megerősíti a digitális ökoszisztéma emberi dimenzióját. A Tanács emellett olyan digitális átállásra szólított fel, amely hidat épít a klímasemleges és fenntartható jövő megvalósulását célzó zöld átállással.

Ennek a kezdeményezésnek a digitális iránytűről szóló közleményében 5 tavaly márciusban történt első bejelentése óta a Bizottság aktívan együttműködik a polgárokkal és az érdekelt felekkel, és meghallgatja véleményüket. Ezek a konzultációs tevékenységek hozzájárultak a javasolt nyilatkozat kialakításához.

Ez a közlemény felvázolja az intézkedések nyomon követésének módját és a nyilatkozat gyakorlatba történő átültetése érdekében hozott intézkedéseket is. A nyilatkozat szorosan kapcsolódik a szélesebb körű digitális célokat és az azok eléréséhez vezető utat kijelölő, 2021 szeptemberében „A digitális évtizedhez vezető út” címmel elfogadott javaslathoz, és kiegészíti azt. A digitális évtizedhez vezető útról szóló javaslatban foglaltaknak megfelelően a Bizottság évente beszámol a nyilatkozatba iktatott elvek nyomon követésének hatékonyságáról, valamint közzétételre kerülnek az európai polgároknak a megtett lépésekkel és a bevezetett intézkedésekkel kapcsolatos véleményéről készített éves Eurobarométer felmérés eredményei. Ez biztosítja az átláthatóságot, lehetővé teszi a tendenciák és a teljesítmény figyelemmel kísérését a tagállamokban, és szakpolitikai útmutatást nyújt a nyilatkozatban rögzített elvek hatálya alá tartozó bármely lehetséges jövőbeli jogszabályhoz.

2.A digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozat mögött meghúzódó indokok

A digitális technológiák életünk minden aspektusát átalakítják, példa nélküli lehetőségeket teremtve. A munka, a tanulás, a társasági élet, a szórakozás, a vásárlás, a közigazgatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz vagy a kultúrához való hozzáférés egyre inkább digitális eszközök útján történik. A Covid19-világjárvány gyökeresen megváltoztatta társadalmunkban és gazdaságunkban a digitalizáció szerepét és megítélését, és felgyorsította annak ütemét.

A mesterséges intelligencia, az adatelemzés, a robotika és a dolgok internete területén megjelenő új technológiai vívmányok, valamint ezeknek az üzleti modellekbe, illetve a mindennapi szolgáltatásokba és termékekbe való integrálása hozzájárult a gazdaság és a társadalom szervezésének átalakításához. A digitális átalakulás felgyorsult üteme jelentős innovációkat eredményezett, amelyek új eszközöket kínálnak a globális társadalmi kihívások kezelésére, valamint a magán- és közszolgáltatások hatékonyságának javítására. Ugyanakkor megkönnyítette az oktatáshoz, a képzéshez és az információs forrásokhoz való hozzáférést, és új tereket nyitott a közbeszédben. A digitális technológiák széles körű elterjedése növelte szabadságunkat, összekötötte még a legtávolabbi helyszíneket is, új lehetőségeket teremtett a polgárok, a munkavállalók és a fogyasztók számára, hozzájárult vállalkozások alapításához és felvirágoztatásához, közösségek jólétéhez, hátrányos helyzetű csoportok integrálódásához, és társadalmunk egészének fejlődéséhez.

Bár a Covid19-világjárvány felgyorsította ennek az átalakulásnak az ütemét, egyúttal a digitális szakadékot is növelte az Európai Unióban, nemcsak a jól összekapcsolt városi térségek, illetve a vidéki és a távoli területek között, hanem azok között is, akik teljes mértékben ki tudják használni a több lehetőséget kínáló, hozzáférhető, interoperábilis és biztonságos digitális környezet előnyeit, illetve akiknek ez nem áll módjukban. A mai társadalom kohéziója szempontjából minden eddiginél nagyobb kockázatot jelent a konnektivitáshoz és az internetes szolgáltatásokhoz való korlátolt hozzáférés, valamint a digitális készségek elsajátításának és a digitális technológiák megértésének korlátozott lehetőségei. A Covid19-világjárvány rávilágított annak fontosságára, hogy minden szereplő – beleértve az intézményeket, például a közigazgatási szerveket, a kutatási, az oktatási és képzési intézményeket, illetve az egészségügyi létesítményeket is – készen álljon a digitális társadalomra, különösen a kiszolgáltatott személyek, az idősek, a gyermekek és a fogyatékossággal élő személyek befogadásának és támogatásának biztosítása érdekében, hogy ezáltal ők is teljes mértékben ki tudják használni a digitális átalakulás előnyeit.

Az új digitális technológiák és adatok egyre szélesebb körű elérhetősége továbbá olyan nemkívánatos kockázatokkal is jár, amelyek messzemenő hatást gyakorolhatnak a polgárokra, demokratikus értékeinkre, biztonságunkra vagy társadalmaink alapjaira. Ezek a kockázatok jelentősen növekedtek, többek között a magánélet és a személyes adatok megsértése, az illegális és káros tartalmak és a nem biztonságos termékek terjedése, a dezinformáció, a kiberbűnözés és a kibertámadások, az emberek, köztük a gyermekek kizsákmányolása és bántalmazása, a tömeges megfigyelés, az információhoz való tisztességes és megkülönböztetésmentes hozzáférést és a demokratikus vitát akadályozó algoritmikus torzítások, sőt akár a nyílt cenzúra tekintetében is. Ezek a problémák az alapvető jogok lényegét érintik, és aláássák az ezen a területen mind az Európai Unióban, mind nemzetközi szinten nehezen kiharcolt eredményeket.

A digitális környezettel folytatott interakció során az emberek és a vállalkozások az offline világhoz képest nem rendelkeznek kevesebb joggal, és nem is kevésbé védettek. A digitális átalakulás nem indokolja az uniós jog alapján az uniós polgárokat megillető jogok és szabadságok alóli kivételeket. Inkább e jogok és szabadságok megerősítésére kell irányulnia. Az Unió elkötelezett amellett, hogy minden európai polgár számára lehetővé tegye a digitális átalakulás kínálta lehetőségek teljes mértékű kihasználását, életkortól, nemtől, képességtől, helyzettől vagy földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül, és az elmúlt években korrekciós és megelőző intézkedéseket is hozott az érintett területek mindegyikén a szükséges rendeletek és szakpolitikai intézkedések elfogadásával. Mivel azonban az életünket befolyásoló technológiai megoldások egyre inkább összefonódnak, mindent áthatóvá és összetettebbé válnak, egyre sürgetőbb az erőfeszítések fokozása a digitális eszközökhöz, szolgáltatásokhoz, infrastruktúrákhoz és készségekhez való nyílt, tisztességes és egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében, ami végső soron megerősítheti demokráciáinkat.  

Amint azt a 2030-as digitális iránytűről szóló közlemény kifejti, az Unió az európai értékekkel összhangban 2030-ra szeretné megvalósítani Európa digitális átalakítását. Az elképzelés szerint a digitalizációnak köszönhetően nagyobb szerephez jutó polgárok és az innovatív vállalkozások egy emberközpontú, inkluzív, virágzó és fenntartható digitális társadalomban egyesülnének. A digitális évtizedhez vezető útról szóló, közelmúltban elfogadott javaslat célja, hogy tovább erősítse digitális vezető szerepünket, és nagyobb mozgásteret biztosítson a polgárok és a vállalkozások számára, és ezáltal a digitális átalakulást tegye a fenntartható gazdasági növekedés és az európai társadalmi jóllét mozgatórugójává. Ez konkrétan a következők révén érhető el: a nagy teljesítményű szélessávú hozzáférés kiterjesztése valamennyi polgárra, beleértve a vidéki és a távoli területeken élőket is, a digitális gazdaságban való teljes mértékű részvétel érdekében a munkavállalók digitális készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése, a vállalkozások és a közszolgáltatások digitalizálása, valamint – társadalmunkban mindenki javára – az utóbbiak hatékonyabbá és könnyebben használhatóvá tétele. A biztonságos kibertérben az emberek nagyobb bizalmat szavaznak a digitális eszközöknek és szolgáltatásoknak. Ez lehetővé teszi a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának megőrzését, beleértve a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét is. Végezetül, a zöld és digitális kettős átállással, az európai zöld megállapodással, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival és a Párizsi Megállapodással összhangban a digitális átalakulás céljai közé tartozik az is, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés, a biológiai sokféleség védelme és a természet helyreállítása érdekében kiaknázza a technológia hatalmát.

Mindezek alapján az Európai Bizottság – az Európai Parlament és a Tanács felhívásaira reagálva – olyan elvek meghatározását javasolja, amelyek iránymutatásul szolgálnak a fenntartható, emberközpontú és értékalapú digitális átalakulás során.

Ezzel összefüggésben a nyilatkozat valamennyi európai polgár javát szolgáló digitális elveket terjeszt elő, különösen a következő irányvonalak mentén: az emberek középpontba helyezése a digitális átalakulás során, szolidaritás és inkluzivitás, a választás szabadsága, részvétel a digitális nyilvános térben, biztonság, védelem és felelősségvállalás, valamint fenntarthatóság.

A nyilatkozatnak az új technológiák kifejlesztése és alkalmazása során hivatkozási alapként is kell szolgálnia mind az állami, mind a magánszereplők számára. Továbbá iránymutatást kell adnia a politikai döntéshozók számára a fenntartható, emberközpontú és inkluzív digitális világ európai módjának meghatározására és az uniós szakpolitikai beavatkozások e célból történő megszilárdítására irányuló közös erőfeszítéseik tekintetében. A nyilatkozat globális referenciaértékké válhat számos, a digitális átalakulással összefüggésben újonnan felmerülő társadalmi és etikai kérdés vonatkozásában. Ugyanezek az elvek állnak majd az EU által partnerei viszonylatában, valamint nemzetközi szervezetek keretében megvalósított fellépések középpontjában is.

A javasolt nyilatkozat a tagállamok és az Európai Parlament korábbi kezdeményezéseire épül, és a nyilvános konzultáció során összegyűjtött nagyszámú észrevételre támaszkodik. A nyilvános konzultáció során előterjesztett előzetes elvek egy része finomításra szorult a konzultációt követően.

Nyilvános konzultáció az európai digitális elvekről A Bizottság 2021. május 12. és szeptember 6. között nyilvános konzultációt folytatott, hogy megismerje az uniós értékek digitális térben való előmozdítása és megőrzése céljából kidolgozott európai digitális elvekkel kapcsolatos álláspontokat. A nyilvános konzultációt a Bizottság „A digitális évtized élvonalában” című, június 1–2-i rendezvényen, az Európa jövőjéről szóló konferencia digitális platformján, valamint közösségimédia-fiókjaiban is népszerűsítette. A konzultáció fő célja az volt, hogy megismerje valamennyi érdekelt fél – köztük a tagállamok, a regionális és helyi hatóságok, a nem kormányzati és civil társadalmi szervezetek, a vállalkozói szövetségek és a vállalkozások, az egyéb érdekelt felek és természetesen a polgárok – véleményét.   Mindez egy széles körű konzultáció kezdetét jelentette, amelynek részeként interaktív műhelytalálkozókra és célzott interjúkra került sor, illetve egy Eurobarométer felmérés is készült, amely különböző tagállamokból, különböző korcsoportokból (kiemelt figyelmet fordítva a gyermekekre és a fiatalokra), valamint különböző társadalmi hátterű polgároktól gyűjtött véleményeket. Összességében a konzultációk azt mutatták, hogy a nyilvánosság széles körben támogatja a digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozatot és a nyilvános konzultáció során körvonalazott elveket. Egyes válaszadók kiemelték egyes elvek fontosságát a többivel szemben, míg mások további elvek kidolgozásának szükségességét hangsúlyozták. A mai napon előterjesztett nyilatkozat a különböző konzultációs tevékenységek során begyűjtött vélemények figyelembevételével került megszövegezésre. A konzultációról az ezen közleménnyel együtt közzétett bizottsági szolgálati munkadokumentum ad részletesebb áttekintést.

3.A digitális jogokról és elvekről szóló nyilatkozat politikai jellege

A Bizottság előterjesztése szerint az európai digitális társadalmat alakítani hivatott elveket az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság ünnepélyes együttes nyilatkozat formájában rögzíti. A mellékletben foglalt nyilatkozattervezetet a Bizottság megvitatásra az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti, majd a vita lezárultát követően mindhárom intézmény aláírja azt.

A nyilatkozat alapját az elsődleges uniós jog, nevezetesen az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ), az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ), az Európai Unió Alapjogi Chartája és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata, valamint a másodlagos jog képezi.

A benne foglalt elvek nem érintik azokat a törvényes jogokat, amelyek már jelenleg is védik az embereket online tevékenységeik során az Európai Unióban, és amelyeket az egész Unióban hatékony jogorvoslatnak kell garantálnia. Nem érintik továbbá a törvényes jogok gyakorlására vonatkozó, azok egyéb jogok gyakorlásával való összeegyeztetését szolgáló törvényi korlátokat, illetve a közérdeken alapuló, szükséges és arányos korlátozásokat sem. A szakpolitikai kezdeményezések keretében történő végrehajtásuk során ezeket az elveket a meglévő jogokkal és elvekkel együtt, az általános közérdeknek megfelelően kell alkalmazni.

4.Uniós és globális szintű nyomon követés

A digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozat jóváhagyása

A Bizottság javaslata értelmében a digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozatot a három érintett uniós intézmény ünnepélyesen írja alá. A Bizottság – az EP-vel és a Tanáccsal együttműködve – elő fogja segíteni a megbeszéléseknek a ma előterjesztett nyilatkozattervezet alapján történő lefolytatását .

Jelenlegi és jövőbeli uniós jogszabályok és fellépések

Tekintettel a nyilatkozat politikai jellegére, nem minden elv feleltethető meg közvetlenül érvényesíthető jogoknak: egyesek közülük már jogszabályban le vannak fektetve, mások a megfelelő szinten további fellépéseket igényelhetnek. A nyilatkozatot az uniós jogi aktusokkal és eszközökkel összefüggésben kell értelmezni, és az ezen aktusokat és eszközöket nem érinti.

A Bizottság már több szabályozási javaslatot és szakpolitikai kezdeményezést terjesztett elő a nyilatkozattervezetben rögzített digitális elvek hatálya alá tartozó területeken. A Bizottság az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal együtt szükség szerint folytatni kívánja a digitális átállás irányát meghatározó digitális elvek gyakorlatba való átültetését szolgáló intézkedéseket és kezdeményezéseket 6 .

Nyomon követés és felülvizsgálat

A nyilatkozatban foglalt elvek minden szinten érintik a polgárok, a hatóságok, a szociális partnerek és a civil társadalom életét. Relevánsak továbbá a vállalkozások – mint a digitális szolgáltatások felhasználói és mint a digitális térben működő, felelős aktív szereplők – számára is.

A Bizottság fokozni fogja kommunikációs és az aktív szerepvállalást ösztönző tevékenységeit a tagállamok és valamennyi érintett szereplő felé, hogy erősítse a tudatosságot és a nyilatkozatban foglalt elvek iránti közös elkötelezettséget.

E kezdeményezés sikerének fontos feltétele a digitális elvek gyakorlati megvalósítási módjának hatékony nyomon követése. A digitális évtizedhez vezető útról szóló határozatra vonatkozó bizottsági javaslat előírja, hogy a tagállamoknak kellő időben meg kell osztaniuk a Bizottsággal a nyilatkozatban foglalt elvek gyakorlatba való átültetése terén elért eredmények hatékony nyomon követéséhez szükséges információkat. A bizottsági javaslat emellett megköveteli azt is, hogy „a digitális évtized helyzetéről” készítendő éves jelentésben kell értékelni a nyilatkozatban foglalt elvek alapján hozott intézkedések helyzetét. A Bizottság ezt követően megosztja a Tanáccsal és a Parlamenttel az EU digitális átalakulására vonatkozó stratégiai értékelését, és ajánlott fellépéseket és intézkedéseket terjeszt a tagállamok elé, illetve megvitatja a Bizottság és a tagállamok közötti közös kötelezettségvállalásokat.

Emellett fokozni fogja a tagállamokkal és az összes érintett szereplővel folytatott együttműködést az összes releváns uniós szabály kapcsán, ideértve a fent említett jogszabályokban megállapított szabályokat is, kiemelt hangsúlyt helyezve azok átültetésére (adott esetben) és végrehajtására, illetve a bevált gyakorlatok megosztására. A tagállamokkal folytatott szorosabb és rendszeres párbeszéd elősegítheti az uniós jogi eszközök kellő időben történő elfogadását és (adott esetben) átültetését, valamint javíthatja végrehajtásuk minőségét, elkerülve ezáltal, hogy később kötelezettségszegési eljárásokhoz kelljen folyamodni.

Ezenkívül a Bizottság Eurobarométer felmérést fog végezni, hogy évente nyomon kövesse a tagállami intézkedéseket. Az Eurobarométer minőségi adatokat fog gyűjteni arról, hogy az állampolgárok véleménye szerint hogyan ültetik át a gyakorlatba a digitális elveket a különböző tagállamokban.

A Bizottság értékelni fogja, hogy idővel szükségessé válik-e bármely elv felülvizsgálata a technológiai fejlődés fényében, és szükség esetén egy erre irányuló javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.

A digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozat népszerűsítése az Unión kívül

Az EU mindig is élen járt az alapvető jogok előmozdításában a globális színtéren, így többek között az ENSZ-ben is. Az EU kedvező helyzetben van ahhoz, hogy meg tudja őrizni ezt a szerepét a digitális korban, az emberközpontú és értékalapú megközelítési modell felelős globális kezdeményezőjeként. A nyilatkozat iránymutatásul szolgál majd az EU diplomáciai fellépéséhez is, és alakítja partneri viszonyainkat és a nemzetközi partnereinkkel folytatott megbeszéléseinket.

5.Következtetések és további lépések

A digitális jogokról és elvekről szóló nyilatkozattal a Bizottság egyfelől az egyének számára hivatkozási alapot teremt, másfelől a vállalkozásoknak és a politikai döntéshozóknak iránymutatást ad abból a célból, hogy az ember kerüljön a digitális átalakulás középpontjába.

A tagállamok, illetve hatóságaik, valamennyi érdekelt fél, a civil társadalom valamennyi szintje és az uniós intézmények közösen felelősek az emberközpontú digitális átalakulás megvalósításáért.

A Bizottság továbbra is szorosan együtt fog működni az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal annak érdekében, hogy 2022-ben a lehető leghamarabb sor kerülhessen e nyilatkozat aláírására.

(1)

 (2020/2216(INI))

(2)

2020/2135(INI)

(3)

 Ref. 2020/2018(INL); 2020/2019(INL); 2020/2022(INI); 2020/2012(INL); 2020/2014(INL); 2020/2015(INI); 2020/2017(INI), 2020/2216(INI), 2019/2181(INL)

(4)

2020/2009(INI)

(5)

„Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja”, COM(2021) 118 final, 2021.3.9.

(6)

Bármely olyan érintett fellépés, amely az uniós költségvetésből pénzügyi hozzájárulást igényel, az érintett kiadási programok 2021–2027-es időszakra elfogadott keretösszegein és a már jóváhagyott személyzeti erőforrások korlátain belül valósulhat meg.