P9_TA(2022)0366

Az Európai Unió 2023. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetése – összes szakasz

Az Európai Parlament 2022. október 19-i állásfoglalása az Európai Unió 2023. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról (12108/2022 – C9-0306/2022 – 2022/0212(BUD))

(2023/C 149/12)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 314. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. december 14-i (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozatra (1),

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet),

—

tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. december 17-i (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletre (3) (a továbbiakban: a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet), valamint a Parlament, a Tanács és a Bizottság által ezzel összefüggésben elfogadott együttes nyilatkozatokra (4), továbbá a kapcsolódó egyoldalú nyilatkozatokra (5),

—

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodásra (6),

—	tekintettel a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) szóló, 2021. június 30-i (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7),

—	tekintettel „Az ukrajnai orosz háború társadalmi és gazdasági következményei az Unióra – az Unió reagálási képességének megerősítése” című, 2022. május 19-i állásfoglalására (8),

—	tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közleményre (COM(2019)0640), valamint az arra vonatkozó, 2020. január 15-i állásfoglalására (9),

—	tekintettel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek (IPCC) a bolygó 1,5 oC fokos felmelegedéséről szóló különjelentésére, az éghajlatváltozásról és a talajhasználatról szóló különjelentésére, valamint az éghajlatváltozás óceánokra és a krioszférára gyakorolt hatásáról szóló különjelentésére,

—	tekintettel az UNFCCC részes feleinek 21. konferenciáján (COP 21) Párizsban, 2015. december 12-én elfogadott megállapodásra (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás),

—	tekintettel az Európai Számvevőszék 22/2021. számú, „Fenntartható finanszírozás: Következetesebb uniós fellépésre van szükség ahhoz, hogy a finanszírozási források fenntartható beruházásokra irányuljanak” című különjelentésére,

—	tekintettel az Európai Számvevőszék 09/2022. számú, „A 2014–2020-as uniós költségvetés éghajlat-politikai kiadásai: alacsonyabbak, mint a beszámolók szerint” című különjelentésére,

—	tekintettel az Európai Számvevőszék 10/2021. számú „A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése az uniós költségvetésben: a szavak után eljött a tettek ideje” című különjelentésére,

—	tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira,

—	tekintettel a schengeni térség működéséről szóló éves jelentésről szóló, 2021. július 8-i állásfoglalására (10),

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet módosításáról szóló, 2022. április 22-i európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2022)0184), valamint a Költségvetési Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság arról szóló, 2022. szeptember 8-án elfogadott, A9–0230/2022. számú jelentésére, amelyet a Parlament 2022. szeptember 12–15-i ülésén hagyott jóvá,

—	tekintettel a szociális jogok európai pillérére és az arról szóló, 2017. január 19-i állásfoglalására (11),

—	tekintettel a 2020–2025 közötti időszakra vonatkozó, uniós nemi esélyegyenlőségi stratégiára,

—	tekintettel az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (12),

—	tekintettel a 2023. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról, III. szakasz – Bizottság szóló, 2022. április 5-i állásfoglalására (13),

—	tekintettel az Európai Parlament 2023. évi pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2022. április 7-i állásfoglalására (14),

—	tekintettel az Európai Unió 2023. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetére, amelyet a Bizottság 2022. július 1-jén fogadott el (COM(2022)0400) (a továbbiakban: a költségvetési tervezet) és az arra vonatkozó 1. sz. módosító indítványra (COM(2022)0670),

—	tekintettel az Európai Unió 2023. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló, 2022. szeptember 6-án elfogadott, és a Parlamentnek 2022. szeptember 9-én továbbított tanácsi álláspontra (12108/2022 – C9-0306/2022),

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére,

—	tekintettel az érintett bizottságok véleményeire,

—	tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0241/2022),

A III. szakasz általános áttekintése

emlékeztet arra, hogy a 2023. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló, 2022. április 5-i állásfoglalásában a Parlament egyértelmű politikai prioritásokat határozott meg a 2023. évi költségvetésre vonatkozóan; megerősíti e prioritások melletti szilárd elkötelezettségét, és ezek megfelelő szintű finanszírozásának biztosítása érdekében a következő álláspontot fogalmazza meg; úgy véli, hogy az Uniónak minden lehetséges költségvetési eszközzel rendelkeznie kell a jelenlegi válságra való reagáláshoz, és az emberek szükségleteire kell koncentrálnia;

mivel az uniós költségvetésnek elő kell mozdítania a közberuházásokat a termelő és stratégiai ágazatok, a közszolgáltatások, a jogokkal járó munkahelyteremtés, a szegénység, a társadalmi kirekesztés és az egyenlőtlenségek elleni küzdelem, a környezetvédelem és az egyes országokban és régiókban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásának támogatása révén, valamint a szolidaritáson, együttműködésen, kölcsönös tiszteleten és a béke előmozdításán és megőrzésén alapuló külkapcsolatokra törekedve;

hangsúlyozza, hogy az Unió rendkívül összetett kihívásokkal néz szembe, ideértve az ukrajnai háború közvetlen és közvetett következményeit, a magas inflációt, a növekvő szegénységet, a magas energiaárakat és az ellátásbiztonsági kockázatokat, a romló gazdasági kilátásokat, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a legkiszolgáltatottabb háztartások tekintetében, a világjárványból való igazságos, inkluzív és fenntartható kilábalás biztosításának szükségességét, a világ számos más részén kialakult válságokat, a technológiai változásokat, köztük a fokozódó digitalizációt, a nemek közötti különbséget, valamint az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság és azok következményei kezelésének egyre sürgetőbbé válását, továbbá az igazságos átmenet felgyorsításának szükségességét, többek között az energiahatékonyságba való beruházások révén; úgy véli, hogy az uniós költségvetésnek hozzá kell járulnia az említett kihívások kezeléséhez, és megfelelő támogatást kell nyújtania mindenki számára, ugyanakkor aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy kivételesen szűk a költségvetésbe tervezett tartalékkeret, amely a tavalyinak kb. egyharmada, illetve a 6. fejezet esetében semmilyen mozgástér nincs, és hogy a költségvetésbe beépített rugalmasság és a válsághelyzetekre való reagálási képesség is igen korlátozott; úgy véli, hogy – különösen háború idején – alapvető fontosságú a beruházások fellendítése és a munkanélküliség kezelése, valamint egy reziliensebb és fenntarthatóbb Unió alapjainak lefektetése, miközben hangsúlyt kell fektetni a háborúnak a világra gyakorolt következményeit kezelő konkrét fellépésekre is; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a költségvetési tervezet nem ad megfelelő választ a jelenlegi kihívásokra; emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keretet nem arra hozták létre, hogy kezeljen egy világjárványt, egy háborút, a magas inflációt, a magas energiaárakat, a jelentős menekülthullámot, az új csatlakozásokat, az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát és humanitárius válságokat;

sajnálatát fejezi ki a Tanács költségvetési tervezetre vonatkozó álláspontja miatt, amely a Bizottság javaslatához képest 1,64 milliárd EUR-val csökkenti a többéves pénzügyi keret fejezeteinek kötelezettségvállalási előirányzatait és 530 millió EUR-val a kifizetési előirányzatait; úgy véli, hogy a Tanács által javasolt csökkentések nem tükrözik az Unió és polgárai előtt álló fent említett kihívások súlyosságát, és nem alapulnak a végrehajtási tendenciák vagy a felvevőképesség objektív értékelésén sem, és ellentétesek az alapvető közös politikai prioritásokkal, ami veszélyezteti az Unió azon képességét, hogy sikeresen megvalósítsa fő politikai célkitűzéseit és prioritásait; úgy véli, hogy a Tanácsnak „kiegyensúlyozás és stabilizáció” címén nem kellene olyan programok finanszírozását csökkentenie, amelyek a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 5. cikkében előírt kiigazításból részesülnek, mivel ez ellentétes lenne az említett cikk célkitűzésével, amely bizonyos politikai prioritások megerősítése volt; emlékeztet különösen arra, hogy a tanácsi javaslatával ellentétben az említett cikk nem tartalmazza a „top ups” (feltöltések) kifejezést; összességében úgy látja, hogy a Tanács álláspontja távol van a Parlament várakozásaitól; ezért általános szabályként úgy határoz, hogy visszaállítja a Tanács által csökkentett valamennyi költségvetési sor előirányzatait mind a működési, mind az igazgatási kiadások tekintetében a költségvetési tervezet szintjére, és a költségvetési tervezetet tekinti a parlamenti álláspont kiindulópontjának;

fenntartja a költségvetési tervezetben a tematikus speciális eszközök, nevezetesen a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék, az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap és a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék előirányzatait; úgy véli, hogy az Unió előtt álló ezidáig nem tapasztalt, rendkívüli és példa nélküli kihívásokra tekintettel a Rugalmassági Eszköz teljes összegét fel kell használni; úgy véli, hogy a jelenlegi súlyos, egymást átfedő válságokra való tekintettel igénybe kell venni az egységes tartalékeszköz a) összetevőjének 2021. évi tartalékkeretét, valamint az említett eszköz c) komponenséhez tartozó további előirányzatokat;

emlékeztet régóta hangoztatott azon álláspontjára, miszerint az új politikai prioritásokhoz vagy feladatokhoz új forrásokat is kell teremteni; ezt a megközelítést kívánja követni az európai félvezető-ökoszisztéma megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (a csipekről szóló jogszabály) (COM(2022)0046), valamint a 2023–2027-es időszakra vonatkozó uniós biztonságos konnektivitási program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2022)0057) esetében; ebben az értelemben üdvözli, hogy az európai védelmi ipar együttműködésen alapuló beszerzés keretében történő megerősítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslat (COM(2022)0349) nem von maga után más programokból történő átcsoportosításokat vagy e programokon belül forráselkülönítést;

úgy véli, hogy az uniós költségvetés mérete, szerkezete és szabályai miatt nagyon korlátozott kapacitással rendelkezik arra, hogy megfelelően reagáljon az Unió előtt álló kihívásokra, vagy hogy megfelelően finanszírozza és hajtsa végre a Bizottság elnökének az Unió helyzetéről szóló 2022. évi beszédében bejelentett új közös uniós szakpolitikai törekvéseket vagy kezdeményezéseket; emlékeztet különösen arra, hogy az állam-, illetve kormányfők Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúját „Európa történelmében komoly fordulópontnak” minősítették, és hogy a Bizottság kijelentette, hogy „az Európában zajló háború által előidézett, előre nem látható szükségletek jóval túlmutatnak a hatályos többéves pénzügyi keretben rendelkezésre álló eszközökön”, ami új finanszírozási forrásokat tesz szükségessé; hangsúlyozza, hogy az Uniónak vezető szerepet kell vállalnia abban, hogy a nemzetközi partnerekkel együtt elegendő, időszerű és megbízható támogatást nyújtson Ukrajnának; úgy véli ez is igazolja, hogy sürgősen – a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2023 első negyedévében – és alaposan felül kell vizsgálni a többéves pénzügyi keretet, többek között rugalmasabbá kell tenni, szükség esetén meg kell emelni a felső határokat a felmerülő új igények és prioritások figyelembevétele, valamint az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz (EURI) finanszírozási költségeinek a 2b. fejezetbe való beemelése által okozott problémák kezelése érdekében;

hangsúlyozza, hogy az új saját források terén elért valódi előrelépés elengedhetetlen a NextGenerationEU (NGEU) végrehajtásához szükséges EURI visszafizetéséhez, valamint a pénzügyi stabilitáshoz és a jelenlegi és jövőbeli többéves pénzügyi keretek végrehajtásához; felhívja a Bizottságot, hogy a 2020. december 16-i intézményközi megállapodásban meghatározott ütemtervvel összhangban biztosítsa új saját források időben történő bevezetését, és gyorsítsa fel a második kosárra vonatkozó javaslatot; sürgeti a Tanácsot, hogy tartsa tiszteletben a megállapodás szerinti ütemezést, és tegye meg a szükséges előrelépést a Bizottság által 2021. december 22-én javasolt első kosárban foglalt saját forrásokkal kapcsolatban, azok gyors végrehajtása céljából;

hangsúlyozza, hogy uniós szinten választ kell adni Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja és a Covid19-világjárvány, a növekvő infláció, valamint az emelkedő energia- és élelmezési bizonytalanság következményeire; hangsúlyozza különösen, hogy elegendő zöld beruházásra van szükség az Unió energiafüggetlenségének megerősítéséhez és a zöld megállapodás végrehajtásához; emlékeztet arra, hogy a kohéziós és agrárpolitika nem lehet a sürgős prioritások finanszírozásának fő forrása, veszélyeztetve a hosszú távú célkitűzések végrehajtását, és hangsúlyozza, hogy támogatni kell a világjárvány és az energiaválság által súlyosan érintett régiókat; felhívja a Bizottságot, hogy mivel az uniós költségvetésben csak korlátozott források állnak rendelkezésre a magas energiaárakra való reagálásra, mérje fel, milyen rugalmassági mechanizmusok és további források, köztük a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi tervből megmaradt, fe nem használt alapok révén nyújtható támogatás a kkv-k és a kiszolgáltatott háztartások számára;

10.

úgy véli, hogy az Uniónak összehangolt lépéseket kell tennie az energiaválság kezelése érdekében, és nagyon jelentős további beruházásokat javasol ezen a területen; emlékeztet arra, hogy e célkitűzés eléréséhez a 2023. évi költségvetésen túl további pénzügyi forrásokra lesz szükség; emlékeztet ezért annak fontosságára, hogy a REPowerEU-n keresztül további pénzügyi támogatást nyújtsanak; felszólít a REPowerEU-ról szóló gyors megállapodásra és annak végrehajtására annak érdekében, hogy a forrásokat a lehető leghamarabb fel lehessen szabadítani abból a célból, hogy stratégiai beruházások, többek között a kkv-k és a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások támogatása révén gyorsan növeljék az Unió energiafüggetlenségét;

11.

üdvözli a Bizottság arra irányuló munkáját, hogy új osztályozást dolgozzon ki az uniós kiadások nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásának mérésére; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy ez az osztályozás a programok nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásának pontos és átfogó megjelenítésére összpontosítson annak érdekében, hogy a jelenleg nulla (csillag) kategóriába sorolt programokból a lehető legjobb hatást érjék el a nemek közötti egyenlőség terén, és hogy levonja a tanulságokat a programok kialakítása során; kéri továbbá ezen osztályozás kiterjesztését a többéves pénzügyi keret valamennyi programjára annak érdekében, hogy a 2023-as költségvetésre vonatkozóan eredményeket lehessen felmutatni; e tekintetben hangsúlyozza, hogy nemek szerint lebontott adatok szisztematikus gyűjtésére és elemzésére van szükség; elvárja, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontjából releváns valamennyi jelentéstétel az intézkedések volumene s ne pedig a száma alapján történjen;

12.

mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság nemrégiben finanszírozott, illetve társfinanszírozott a hidzsábot (azaz a muzulmán fejkendőt) népszerűsítő kampányokat, például azt, hogy „a szabadság a hidzsábban van”; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésből a jövőben nem szabadna olyan kampányt finanszírozni, amely a hidzsábot népszerűsíti;

13.

elvárja az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos szempontok érvényesítésére vonatkozó célok elérését; e tekintetben üdvözli az átláthatóbb és átfogóbb jelentéstétel megvalósítására irányuló erőfeszítéseket, és hangsúlyozza, hogy elegendő utólagos értékelést kell végezni, és dolgozni kell a rendelkezésre álló adatok részletességén; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy foglalkozzon az Európai Számvevőszéknek az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások túlbecsülésével kapcsolatos következtetéseivel; üdvözli továbbá a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadásokra vonatkozó jelentést; aggodalmát fejezi ki ugyanakkor amiatt, hogy a 2026. évi és a 2027. évi célokat nem feltétlenül sikerül elérni, és felhívja a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit a célok elérése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy a költségvetéstervezet benyújtásakor tegye közzé programonként a két célhoz egyaránt hozzájáruló kiadások összegét és megosztását; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a jelentős károkozás elkerülését célzó elv végrehajtását, és szükség esetén hozzon elvárt korrekciós intézkedéseket;

14.

megismétli, hogy a 2023. évi költségvetésnek tükröznie kell az Európa jövőjéről szóló konferencia által jóváhagyott ajánlások végrehajtását;

15.

ezért a 2023. évi költségvetés előirányzatainak átfogó szintjét (összes szakasz) 187 293 119 206 EUR-ban határozza meg a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében, ami a költségvetési tervezethez képest 1 702 055 778 EUR-s növekedést jelent; továbbá úgy határoz, hogy a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdése alapján a visszavont kötelezettségvállalásokból 836 090 000 EUR kötelezettségvállalási előirányzatot bocsát rendelkezésre; a 2023. évi költségvetés előirányzatainak átfogó szintjét (összes szakasz) 167 612 834 087 EUR-ban határozza meg a kifizetési előirányzatok esetében;

1. fejezet – Egységes piac, innováció és digitális gazdaság

16.

hangsúlyozza, hogy az 1. fejezet jelentős mértékben hozzájárul az ukrajnai háború következményeinek kezeléséhez, valamint az Unió energia- és éghajlat-politikai céljainak eléréséhez, többek között az Unió fosszilis – többek között Oroszországból származó – tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentéséhez az energia- és a közlekedési ágazat fenntarthatóvá tételével kapcsolatos kutatás és beruházások támogatása révén; megismétli, hogy az e fejezetben szereplő programok jelentősen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Ukrajna kapcsolódjon az egységes piachoz, valamint annak infrastruktúra-hálózatához és kutatási területéhez;

17.

támogatja a költségvetési tervezetben szereplő azon javaslatot, hogy 78,8 millió EUR visszavont kötelezettségvállalást bocsássanak rendelkezésre a Horizont Európáról szóló rendelethez (15) csatolt vonatkozó közös politikai nyilatkozatban említett három klaszter számára; megjegyzi azonban, hogy a 2021. és 2020. évi fennmaradó kutatási kötelezettségvállalások visszavonása 836,09 millió EUR-t tesz ki; kitart amellett – látva a rendelkezésre álló források szűkösségét és a jelentős finanszírozási igényeket –, hogy e váratlanul nagy összegű visszavont kutatási kötelezettségvállalást, melyet a Bizottság a többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások során nem jelzett előre, teljes egészében rendelkezésre kell bocsátani a Horizont Európa keretében, összhangban a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdésével; emlékeztet a program rendkívül magas uniós hozzáadott értékére és kiváló végrehajtási arányára; ezért határozottan úgy véli, hogy a fennmaradó összegeknek jelentős növekedést kell biztosítaniuk az olyan kulcsfontosságú kutatási prioritások számára, mint az egészségügy (beleértve a Covid elhúzódását és a Covid utáni időszakot is, például a klinikai vizsgálatok számára), az éghajlat, a mobilitás és az energia, a kultúra és a kreativitás, többek között az új európai Bauhaus továbbfejlesztése, valamint az élelmiszerek, a bioökonómia, a természeti erőforrások és a környezet, az Unió előtt álló sürgető kihívások kezelése, valamint a Marie Skłodowska-Curie-cselekvéseken keresztül a kutatók – köztük az ukrán kutatók – további támogatása érdekében, különös tekintettel az európai zöld megállapodásra, a digitális menetrendre és Európa globális szerepének erősítésére;

18.

mély aggodalmát fejezi ki az Európai Innovációs Tanács Alapjának javasolt irányítási módja miatt, és felhívja a Bizottságot, hogy a költségvetés megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében kezdjen nyílt párbeszédet a Parlamenttel az Alap irányítási módjáról;

19.

visszaállítja a Bizottság által a csipekről szóló jogszabály és a biztonságos konnektivitási program finanszírozására javasolt átcsoportosításokat, összhangban azon álláspontjával, hogy az új kezdeményezéseket új forrásokból kell finanszírozni, és visszaállítja a Tanács által tartalékba helyezett összegeket, ezáltal biztosítva a Horizont Európa, a Digitális Európa program és az uniós űrprogram prioritásainak megfelelő szintű finanszírozását; a Horizont Európa keretében a csipekről szóló jogszabály és a biztonságos konnektivitási program számára elkülönített források ellentételezésére ismét elérhetővé teszi a visszavont kutatási kötelezettségvállalásokat annak érdekében, hogy ezek az új javaslatok ne vonjanak el forrásokat a meglévő kutatási prioritásoktól; hangsúlyozza, hogy az NGEU forrásainak felhasználása nem alkalmazható annak igazolására, hogy nem hajtják végre a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdését, és nem használnak fel jelentős összegű visszavont kötelezettségvállalásokat válság idején;

20.

emlékeztet arra, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) kulcsfontosságú a nagy teljesítményű és fenntartható transzeurópai hálózatok fejlesztésére irányuló beruházások ösztönzésében; hangsúlyozza, hogy a CEF-nek kulcsfontosságú szerepetet kell játszania az uniós gazdaság dekarbonizációjában az alternatív üzemanyagok infrastruktúrája és a megújuló energia támogatása révén, ezáltal felgyorsítva a zöld átállást és növelve az Unió energiafüggetlenségét és -biztonságát, valamint előmozdítja az összekapcsolhatóságot az Unió egész területén, többek között az Ibériai-félszigettel és a távoli, ritkán lakott régiókkal; hangsúlyozza, hogy Oroszország Ukrajna elleni, példa nélküli és provokáció nélkül indított hadművelete szükségessé teszi az Ukrajnán belüli és az Ukrajnába vezető közlekedési infrastruktúra („szolidaritási folyosók”) sürgős támogatását a kritikus áruk mindkét irányban történő szállításának lehetővé tétele érdekében; ezért javasolja a CEF közlekedési és energetikai ágára elkülönített finanszírozás összesen 90 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzattal való növelését a költségvetési tervezetben szereplő szinthez képest;

21.

hangsúlyozza, hogy a jól működő egységes piac az Unió helyreállításának és hosszú távú versenyképességének alapja; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy e sok kihívás közepette is megőrizzük és e kihívásokra tekintettel kiigazítsuk azt; felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges javaslatokat – akár módosító indítványok keretében – a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatálybalépése és a felügyeleti díjak beszedése közötti esetleges időbeli szakadék áthidalására;

22.

hangsúlyozza, hogy a vállalkozásokat és különösen az európai gazdaság gerincét képező kkv-kat súlyosan érintették a jelenlegi válságok, többek között az idegenforgalmi és a kulturális és kreatív ágazatban, amelyek jelentős mértékben zsugorodtak, valamint az Ukrajna elleni orosz agresszív háború következményei, különösen a magas energiaárak; támogatja az egységes piaci klaszter kkv-kra vonatkozó ágának a költségvetési tervezethez képest 10 millió EUR-val történő növelését; javasolja továbbá, hogy a költségvetési tervezethez képest 1 millió EUR-val növeljék az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) finanszírozását, a magas színvonalú beszámolási standardok kidolgozásával kapcsolatos, folyamatban lévő munkájának támogatása érdekében, azzal a feltétellel, hogy az EFRAG munkatervet fogad el, amely tartalmazza a megfelelő átlátható, jogszerű eljárás és a nyilvános felügyelet, valamint az érdekelt felek kiegyensúlyozott képviseletének biztosítására irányuló intézkedéseket;

23.

ezért a költségvetési tervezethez képest 663 650 000 EUR-val növeli az 1. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével), amely összeget a rendelkezésre álló tartalékkeret felhasználásával és a különleges eszközök igénybevételével kell finanszírozni; emellett a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdése alapján a visszavont kötelezettségvállalásoknak megfelelő összeggel, összesen 836 090 000 EUR-val növeli a fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait, ezáltal 677 278 157 EUR-val növelve az újra rendelkezésre bocsátott visszavont kötelezettségvállalások költségvetési tervezetben javasolt összegét;

2a. alfejezet – Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

24.

hangsúlyozza a kohéziós politika mint alapvető uniós beruházási politika és konvergenciaeszköz kulcsfontosságú szerepét a fenntartható növekedés előmozdításában, valamint a tagállamok és régióik átfogó harmonikus fejlődésének támogatásában, a régiókon belül és azok között egyaránt; arra számít, hogy a programozási folyamatnak a 2021–27-es keret első két évében tapasztalható késedelmes megkezdését követően 2022-ben felgyorsul a végrehajtás; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy gyorsítsák fel a programozási folyamatot annak érdekében, hogy 2023-ban megkezdődhessen a kohéziós alapok végrehajtása, ami hozzá fog járulni a társadalmi, gazdasági és területi egyenlőtlenségek kezeléséhez, az uniós gazdaság fellendítéséhez, valamint a köz- és a magánszektor, a kkv-k és a polgárok támogatásához ezekben a nehéz időkben; hangsúlyozza annak kockázatát, hogy a világjárvány és az ukrajnai háború miatt a projektek késedelmet szenvednek; kéri a Bizottságot, hogy végezzen értékelést és adott esetben tegyen javaslatot a szükséges szakpolitikai kiigazításokra és támogató intézkedésekre az összes projekt folytatásának és teljes körű végrehajtásának biztosítása érdekében;

25.

kéri, hogy az uniós programok részesítsék előnyben azokat a projekteket, amelyek előmozdítják és fenntartják a jogokat biztosító munkahelyek létrehozását, beleértve a stabil és szabályozott bérszinteket és munkaviszonyokat;

26.

elfogadja a Tanács álláspontját a 2a. alfejezet tekintetében;

2b. alfejezet – Reziliencia és értékek

27.

megismétli, hogy a Parlament azon kérése ellenére, hogy az EURI ne tartozzon a felső határok hatálya alá, a refinanszírozási költségek kifizetésére a 2b. alfejezeten belül kerül sor; megjegyzi, hogy az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja miatt a pénzügyi piacokon kialakult előre nem látható helyzetben – amely továbbra is negatívan hat az EU gazdaságára, és alacsonyabb növekedést, magasabb inflációt, valamint emelkedő kamatlábakat idéz elő – az EURI finanszírozási költségeire szánt költségvetési sorra valószínűleg teljes mértékben szükség lesz, és a szükségletek jóval meghaladhatják a költségvetésben előirányzott összeget; sajnálja, hogy ez de facto hatással van az ugyanazon fejezet alá tartozó programokra, mivel korlátozza a Bizottság azon képességét, hogy szükség esetén a pénzügyi programozáson felüli emeléseket javasoljon; megjegyzi, hogy az EURI finanszírozási költségeit nem szabad az előre nem látható kihívások – például az ukrajnai háború következményei és az energiaválság – kezelésére szolgáló speciális eszközökből fedezni;

28.

javasolja ezért, hogy a költségvetési tervezethez képest 200 millió EUR-val növeljék a kiemelt Erasmus+ programot – amely az oktatás és képzés területén a tanulási célú mobilitásra összpontosít –, miután a Bizottság célként jelölte meg az ukrán diákok és oktatók támogatását, továbbá támogassák az összes diákot, hogy meg tudjanak küzdeni a magas inflációval; hangsúlyozza, hogy ezek az előirányzatok azt is elősegítik majd, hogy az Erasmus+ jelentősen későbbre ütemezett finanszírozása kiegyenlítődjön, következetesebb éves finanszírozást biztosítva egy olyan programnak, mely iránt évről évre stabil igény mutatkozik; hangsúlyozza továbbá, hogy a megnövelt források hozzá fognak járulni a program környezetbarátabbá és inkluzívabbá tételére irányuló, folyamatban lévő erőfeszítésekhez, és lehetővé teszik az ifjúság európai évét (2022) követő utómunkálatokat; rámutat von der Leyen elnöknek az Unió helyzetéről szóló beszédében tett azon bejelentésére, hogy 2023-nak a készségek európai évének kell lennie, amely támogatást igényel a 2023. évi költségvetésben;

29.

emlékeztet arra, hogy az Erasmus+ a sportnak szentelt ágán belül támogat olyan nonprofit sporteseményeket, melyek a sport európai dimenziójának további fejlesztését és a tömegsport szempontjából releváns kérdések előmozdítását célozzák; hangsúlyozza, hogy a sport létfontosságú szerepet játszik a megkülönböztetés elleni küzdelemben és a társadalmi befogadás előmozdításában; támogatja ezért a sportra szánt költségvetési sor 10 millió EUR összegű szükségszerű célzott emelését annak érdekében, hogy a program támogatni tudja a 2023-ban Berlinben megrendezésre kerülő Speciális Olimpiát;

30.

kiemeli, hogy az Európai Szolidaritási Testületet segíti a fiatalokat abban, hogy gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek egy másik tagállamban, ezáltal növelve foglalkoztathatóságukat és javítva életkilátásaikat; hangsúlyozza továbbá, hogy az Európai Szolidaritási Testület finanszírozza a Humanitárius Segítségnyújtási Hadtesten keresztül végzett önkéntes humanitárius munkát, amely fontos humanitárius segítséget nyújthat a konfliktusövezeteken kívül; ezért úgy határoz, hogy a költségvetési tervezethez képest 8 millió EUR-val növeli az Európai Szolidaritási Testület előirányzatait;

31.

hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárvány még nem ért véget, és „az EU az egészségért” programon keresztül fenn kell tartani az egészségügyi rendszerek támogatását rezilienciájuk javítása és felkészültségük fokozása érdekében; hangsúlyozza továbbá, hogy a program kulcsszerepet játszik a rákellenes terv, az európai gyógyszerstratégia és az újonnan létrehozott Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság támogatásában; ezért megfordítja a Tanács által javasolt aránytalan és indokolatlan csökkentést, és a költségvetési tervezethez képest 25 millió EUR-val megerősíti a programot, többek között az egyetemes egészségügyi ellátás Unió-szerte történő elérését célzó intézkedések támogatása érdekében, beleértve a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz való minőségi hozzáférést;

32.

kiemeli, hogy Európában egyre több természeti katasztrófa következik be, melyek intenzitása is egyre fokozódik, amit legutóbb a 2022 nyarán bekövetkezett rekordméretű erdőtüzek is bizonyítottak; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az éghajlatváltozás miatt az ilyen, vészhelyzetet eredményező szélsőséges időjárási jelenségek intenzitása és gyakorisága is vélhetően nőni fog; ezért úgy határoz, hogy a Bizottság elnökének az Unió helyzetéről szóló 2022. évi beszédében tett ígéretével összhangban 20 millió EUR-val megerősíti az uniós polgári védelmi mechanizmust az Unió reagálási képességének fokozása és polgárainak hatékonyabb védelme érdekében, beleértve az egészségügyi egységek szükséghelyzetekben történő mozgósítására vonatkozó kapacitásokat is, és hangsúlyozza, hogy be kell ruházni az éghajlatváltozás mérséklésébe és a különösen kiszolgáltatott régiók alkalmazkodásába;

33.

emlékeztet arra, hogy a kulturális és kreatív ágazatokat – gyakran kisvállalkozásokat, egyéni művészeket és nem profitorientált közösségi szervezeteket – súlyosan érintette a Covid19-világjárvány és a kapcsolódó közegészségügyi intézkedések bevezetése; hangsúlyozza, hogy a Kreatív Európa keretprogram kulcsszerepet játszik az európai műalkotások és az uniós értékek előmozdításában, valamint a kulturális és kreatív ágazatok helyreállításának támogatásában, a médiaműveltség előmozdításában és a dezinformáció elleni küzdelemben; ezért úgy határoz, hogy a költségvetési tervezethez képest 12 millió EUR-val növeli a program előirányzatait;

34.

hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartását; hangsúlyozza a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program kulcsfontosságú szerepét az Unióban az uniós értékek, az uniós polgárság és demokrácia, az egyenlőség és a nemek közötti egyenlőség, valamint a jogállamiság megerősítésében, továbbá a nemi alapú erőszak áldozatainak támogatásában; ezért visszavonja a programra szánt keret Tanács általi csökkentését; úgy határoz továbbá, hogy a nemi alapú erőszak kezelése érdekében – amely a világjárvány óta súlyosbodott –, továbbá a menekültekkel, gyermekekkel, fiatalokkal és egyéb veszélyeztetett csoportokkal, mint például az LMBTIQ-személyekkel és a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni erőszak minden formájának megelőzése céljából 2 millió EUR-val növeli a Daphné ágat a költségvetési tervezethez képest, valamint 1,5 millió EUR-val a „polgári szerepvállalás és részvétel” ágat, különösen az Európa jövőjéről szóló konferencia megfelelő utánkövetésének biztosítása érdekében;

35.

mély aggodalmát fejezi ki a radikális vallási és politikai szervezetekkel, például a Muzulmán Testvériséggel kapcsolatban álló egyesületek finanszírozásáról szóló számos jelentés miatt; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós alapok csak olyan szervezeteket finanszírozzanak, amelyek szigorúan tiszteletben tartják az összes európai értéket, beleértve a gondolatszabadságot, a szólásszabadságot, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőséget, különösen a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek programon keresztül; ezért kéri a Bizottságot, hogy kötelezze a kedvezményezett szervezeteket egy charta aláírására, amelyben kötelezettséget vállalnak arra, hogy már a pénzeszközök rendelkezésre bocsátása előtt tiszteletben tartják ezeket az értékeket;

36.

emlékeztet a szociális párbeszéd és a munkavállalói képzés támogatásának, valamint a stabil finanszírozás biztosításának fontosságára; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a kapcsolódó költségvetések jó felhasználását;

37.

úgy véli, hogy elegendő előirányzatot kell biztosítani a ciprusi török közösség költségvetési sorára a ciprusi eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság küldetésének folytatásához és fokozásához való határozott hozzájárulás, valamint a kulturális örökség mindkét közösséget képviselő szakmai bizottságának támogatása céljából;

38.

megjegyzi, hogy az uniós intézményektől, szervektől és hivataloktól származó számos dokumentum és közlemény csak angol nyelven érhető el; megállapítja továbbá, hogy a munkaülések tolmácsolási lehetőség nélkül zajlanak; kéri a Parlamentet, hogy tartsa tiszteletben az Európai Unió Alapjogi Chartájában és az 1/1958 rendeletben, valamint a belső iránymutatásokban és határozatokban, például a helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzatban foglalt elveket, jogokat és kötelezettségeket; ezért felhívja az uniós intézményeket, szerveket és hivatalokat, hogy biztosítsák a többnyelvűség tiszteletben tartásának biztosításához szükséges emberi erőforrásokat a fordításért és tolmácsolásért felelős személyzet számának növelése révén;

39.

hangsúlyozza az uniós költségvetés csalással, korrupcióval és más tiltott magatartásokkal szembeni védelmének fontosságát, amelyek hátrányosan érintik az uniós és a nemzeti költségvetéseket; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség (EPPO) központi szerepet játszik az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, többek között a NGEU forrásainak felhasználása és a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosítása tekintetében; ezért célzott emeléseket alkalmaz az Európai Ügyészség tekintetében, és növeli a személyzet létszámát annak érdekében, hogy a hivatal teljesíteni tudja megbízatását, ezáltal fokozva a csalás, a korrupció, a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni erőfeszítéseket; felhívja az összes tagállamot, hogy csatlakozzanak az Európai Ügyészséghez, és biztosítsák az Unió pénzügyi érdekeinek jobb védelmét; emlékeztet az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszernek való megfelelés fontosságára;

40.

szükségesnek tartja az intézményi kommunikáció megfelelő és stabil finanszírozásának biztosítását annak érdekében, hogy az Unió együttműködhessen a polgárokkal, többek között helyi szinten is, fellépjen a dezinformációval szemben, és megkönnyítse a polgárok részvételét a demokratikus életben, ami Oroszország Ukrajna elleni háborújának fényében még sürgetőbb; ezért visszaállítja a költségvetési tervezet szintjét az érintett költségvetési sorok tekintetében;

41.

a költségvetési tervezethez képest összesen 272 821 707 EUR-val erősíti meg a 2b. alfejezet kötelezettségvállalási előirányzatait (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével), amely összeget a rendelkezésre álló tartalékkeret felhasználásával és a különleges eszközök igénybevételével kell finanszírozni;

3. fejezet – Természeti erőforrások és környezet

42.

súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Ukrajna elleni orosz háború és annak gazdasági következményei, valamint a szélsőséges időjárási események, köztük a súlyos és elhúzódó aszályok jelentős károkat okoznak a mezőgazdasági termelésben és szállításban, valamint az élelmiszerpiacokon; hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet játszik az élelmiszerválság elkerülésében azáltal, hogy Európa-szerte biztonságos és jó minőségű élelmiszereket biztosít megfizethető áron; emlékeztet arra, hogy 2023 az új közös agrárpolitika első éve lesz, és az új szakpolitika támogatni fogja az uniós mezőgazdasági termelőket, akik alapvető szerepet játszanak a vidéki területek gazdasági rezilienciájának fenntartásában azáltal, hogy enyhítik a fiatal mezőgazdasági termelők adósságterheit, és segítik őket a növekvő hitelkamatlábakkal és a magasabb inputköltségekkel összefüggésben; úgy véli, hogy a válsághelyzet indokolja az új mezőgazdasági tartalék részleges, legalább 10 millió EUR összegű igénybevételét a fiatal mezőgazdasági termelők támogatása céljából; felhívja a Bizottságot, hogy az alap-jogiaktus vonatkozó rendelkezéseivel összhangban dolgozzon ki megfelelő rendkívüli intézkedéseket, és adott esetben növelje a rendelkezésre bocsátandó összeget;

43.

megismétli, hogy a LIFE program fontos szerepet játszik az éghajlat-politika és a környezetvédelem támogatásában, és kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozás mérséklésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására irányuló példaértékű beavatkozások és katalizáló intézkedések kidolgozásában; felszólít a LIFE program különböző ágaiban a költségvetési támogatás növelésére; kiemeli, hogy a LIFE program bármely éves megerősítése előrelépést jelent majd az éghajlati és a biodiverzitási szempontok érvényesítésével kapcsolatos célok és törekvések felé; úgy véli, hogy a jelenlegi körülmények között kiemelt figyelmet kell fordítani a tiszta energiára való átállásról szóló cikkre;

44.

hangsúlyozza, hogy jelentősen növelni kell az Európai Környezetvédelmi Ügynökség költségvetését annak érdekében, hogy elegendő pénzügyi és személyzeti erőforrás álljon rendelkezésre az európai zöld megállapodás és az ahhoz kapcsolódó szakpolitikák teljes körű végrehajtásához az uniós gazdaság méltányos, inkluzív, fenntartható, reziliens és karbonsemleges gazdasággá való átalakításának egyik fő pilléreként; úgy véli, hogy a Bizottságnak mindenképpen el kell kerülnie, hogy veszélyeztesse a környezetvédelmi politikák és jogszabályok végrehajtását és érvényesítését;

45.

hangsúlyozza az igazságos átmenet tervek fontos szerepét, valamint azt, hogy a jelenlegi gazdasági és geopolitikai helyzetben időben jóvá kell hagyni őket, hogy biztosítani lehessen az Unióban szükséges beruházásokat és növekedést; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az Igazságos Átmenet Alap zökkenőmentes végrehajtását, mivel az alapvető eszköz az Unió energiafüggetlenségének és innovációs kapacitásának növeléséhez, valamint az éghajlat-politikai célok megvalósításához kapcsolódó társadalmi-gazdasági kihívások és energetikai átállás kezeléséhez;

46.

a költségvetési tervezet szintjéhez képest 61 240 000 EUR-val növeli a 3. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével), mely összeget a rendelkezésre álló tartalékkeret egy részének felhasználásával kell finanszírozni;

47.

emlékeztet, hogy hagyományosan egy módosító indítvány véglegesíti az EMGA tekintetében rendelkezésre álló források összegét, és hogy a 3. fejezet módosításaival kapcsolatos megközelítés az egyeztetés során ennek megfelelően kiigazítható;

4. fejezet – Migráció és határigazgatás

48.

megjegyzi, hogy 2022-ben az Ukrajna elleni háború következtében 150 millió EUR összegű kiegészítő finanszírozást kellett biztosítani a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMA) számára a konfliktus elől menekülőket fogadó tagállamok támogatása érdekében; üdvözli az átmeneti védelemről szóló irányelv (16) aktiválására vonatkozó döntést, amely a konfliktus jellege és a tagállamok által a nők és a gyermekek emberkereskedelemmel – többek között szexuális kizsákmányolással – szembeni védelme érdekében tett erőfeszítések miatt hosszabb távú pénzügyi kötelezettségvállalást von maga után, és folyamatos költségvetési támogatást tesz szükségessé a tagállamok számára; ezért úgy határoz, hogy 2023-ban a költségvetési tervezethez képest 100 millió EUR-val növeli az MMA költségvetési forrásait;

49.

emlékeztet arra, hogy 2022-ben kiegészítő finanszírozást kellett biztosítani a Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) számára is annak érdekében, hogy a háborúval összefüggésben további támogatást lehessen nyújtani a leginkább érintett tagállamoknak, és elő lehessen segíteni Románia, Bulgária és Horvátország schengeni térségbe való integrációját; sajnálja továbbá, hogy a Bizottság többször is javasolta a HAVE számára megállapított pénzügyi keretösszeg csökkentését annak érdekében, hogy forrásokat találjon a költségvetési tervezetben a kibővített megbízatással rendelkező bel- és igazságügyi ügynökségek, köztük az Europol számára; a fenti megfontolások alapján úgy határoz, hogy 2023-ban a költségvetési tervezethez képest 25 millió EUR-val növeli a HAVE költségvetési forrásait;

50.

emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége létfontosságú szerepet játszik a tagállamok menekültügyi és nemzetközi védelmi eljárások terén történő támogatásában, és megjegyzi, hogy az ügynökség munkaterhelése nőtt mind az Ukrajna elleni háború, mind pedig a kibővített megbízatása keretében ráruházott új feladatok miatt; ezért úgy határoz, hogy növeli az ügynökség személyzetét;

51.

hangsúlyozza, hogy az ügynökség azonosított szükségleteivel összhangban tovább kell növelni az eu-LISA kötelezettségvállalási előirányzatait és személyzetét, hogy 2023-ban folytathassa számos rendkívül fontos uniós projekt megvalósítását a belső biztonság és határigazgatás területén;

52.

kiemeli a hatékony Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) fontosságát, amely képes támogatni a tagállamokat az Unió közös külső határainak igazgatásában és biztosítani az integrált határigazgatást, teljes mértékben tiszteletben tartva az alapvető jogokat; megjegyzi, hogy a Frontex számára továbbra is nehézséget okoz az évről évre meredeken emelkedő előirányzatok felhasználása és az ehhez szükséges további operatív személyzet felvétele; felhívja a Bizottságot, hogy végezze el az ügy mélyreható elemzését a Parlament ellenőrzése alatt történő végrehajtás javítása érdekében; ezért úgy határoz, hogy támogatja a Tanács által a Frontex forrásai tekintetében 2023-ra javasolt 50 millió EUR-s csökkentést; hangsúlyozza azonban, hogy biztosítani kell, hogy a Frontex rendelkezzen a megbízatásának és kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges költségvetési eszközökkel;

53.

a tanácsi állásponthoz képest összesen 130 430 664 EUR-val, a költségvetési tervezethez képest pedig 80 430 664 EUR-val növeli a 4. fejezet előirányzatait, amit a rendelkezésre álló tartalék egy részének felhasználásával kell finanszírozni;

5. fejezet – Biztonság és védelem

54.

hangsúlyozza a védelmi ügyekben folytatott európai együttműködés fokozásának fontosságát, figyelembe véve az Ukrajna elleni orosz agresszív háborút és a rendkívül instabil nemzetközi környezetet; úgy véli, hogy ez az együttműködés nemcsak növeli Európa és polgárai biztonságát, hanem nagyobb hatékonyságot és potenciális megtakarításokat is eredményez; ezzel összefüggésben felszólít az Európai Védelmi Alap képességfejlesztési ága finanszírozásának növelésére egy olyan innovatív és versenyképes védelmi ipari bázis előmozdítása érdekében, amely hozzájárul az Unió stratégiai autonómiájához;

55.

javasolja a katonai mobilitás finanszírozásának növelését is annak érdekében, hogy a tagállamok gyorsabban és hatékonyabban tudjanak fellépni; megjegyzi, hogy elegendő finanszírozásra van szükség a közös biztonság- és védelempolitika keretébe tartozó missziók és műveletek támogatásához, többek között olyan intézkedések révén, mint a kettős felhasználású közlekedési infrastruktúra finanszírozása, valamint a diplomáciai vámkezelés és a vámszabályok egyszerűsítése; megjegyzi, hogy a katonai mobilitást Románia, Bulgária és Horvátország schengeni térséghez való sürgős csatlakozása is fellendítheti; emlékeztet arra, hogy e probléma megoldásának elmulasztása káros gazdasági és geostratégiai hatással jár; hangsúlyozza, hogy vissza kell állítani a Belső Biztonsági Alap költségvetési tervezetének szintjét annak érdekében, hogy elegendő finanszírozást biztosítsanak a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező súlyos és szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni küzdelemhez;

56.

a költségvetési tervezethez képest összesen 81 192 700 EUR-val megerősíti az 5. fejezetet, mely összeget a rendelkezésre álló tartalékkeret felhasználásával és a különleges eszközök igénybevételével kell finanszírozni;

6. fejezet – Szomszédság és a világ

57.

mély aggodalommal jegyzi meg, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió és annak globális hatásai drámaian megnövelték a humanitárius segítségnyújtás iránti igényt, amely már amúgy is jelentős volt a világban egymást érő válságok és konfliktusok miatt, és amelynek kielégítését már eddig is finanszírozási hiányok nehezítették; felszólít a humanitárius segítségnyújtás jelentős növelésére a szükségletek és a rendelkezésre álló erőforrások közötti példátlan szakadék kezelése érdekében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 6. fejezetbe nem terveztek mozgásteret, és ezért nem felel meg a jelenlegi helyzetnek és nem alkalmas az esetleges új vészhelyzetek kezelésére; úgy véli, hogy a 6. fejezet felső határát sürgősen növelni kell; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a költségvetési tervezet még a reagálás jelenlegi szintjének fenntartására sem képes, miközben egymást érik a humanitárius vészhelyzetek, és a szükségletek világszerte meredeken növekednek, többek között az élelmiszer-ellátási problémák ukrajnai háború miatti súlyosbodása, az éghajlatváltozás okozta egyre súlyosabb hatások és katasztrófák és az újonnan kialakuló konfliktusok miatt; rendkívül aggasztónak tartja, hogy még a Parlament által javasolt emelések mellett sem lenne elegendő forrás a humanitárius segítségnyújtási szükségletek fedezésére 2023-ban;

58.

felszólít a keleti szomszédság folyamatos és jelentős támogatására, különösen az Ukrajnából menekülő menekülteket segítő, inflációval és magas energia- és élelmiszerárakkal szembesülő országok számára; úgy véli, hogy támogatni kell a politikai, gazdasági és társadalmi reformokat és a civil társadalmi szereplőket, különösen az emberi jogokért és a demokráciáért síkra szálló aktivistákat, a nők jogait és az LMBTIQ+-közösség jogait védő vagy az üldözött személyeknek és politikai foglyoknak segítséget nyújtó civil társadalmi szervezeteket, ideértve az orosz agresszív háború miatt tevékenységeik átstrukturálására kényszerített ukrán és moldovai szervezeteket is, a korrupció elleni küzdelemhez hozzájáruló szervezeteket, valamint a dezinformációt és a propagandát leleplező független médiát;

59.

kéri, hogy különítsenek el további forrásokat a déli szomszédság számára a politikai, gazdasági és társadalmi reformok támogatása érdekében; üdvözli az Unió azon közelmúltbeli bejelentését, miszerint továbbra is elkötelezett az UNRWA többéves finanszírozása mellett; hangsúlyozza, hogy a déli szomszédság támogatására szánt előirányzatok növelésének egyik célja az UNRWA kiszámítható finanszírozásának biztosítása, tekintettel arra, hogy döntő szerepet játszik a palesztin menekültek alapvető szükségleteinek védelmében és biztosításában, valamint az emberi fejlődésükhöz való hozzájárulásban;

60.

megerősíti az NDICI – Globális Európa (NDICI-GE) tematikus programjait és gyorsreagálási intézkedéseit, különösen az „Emberek” egyedi programon keresztül, az ukrajnai háború következményeinek kezelése, szilárdabb egészségügyi rendszerek kialakítása és az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiányosságainak megszüntetése, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás mérséklését célzó intézkedések finanszírozása érdekében a „Planet” programon keresztül, továbbá a rezilienciaépítésre szánt költségvetési sor felhasználása révén a humanitárius, fejlesztési és közberuházások, valamint békeintézkedések közötti szinergiák előmozdítása érdekében, különösen azokban az országokban, amelyek tagjelöltek, de még nem részesülnek az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből (IPA);

61.

kiemeli a nyugat-balkáni országoknak az IPA keretében nyújtott finanszírozás növelésének szükségességét, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás támogatása érdekében és geopolitikai prioritásként is, különösen Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított agresszív háborújának fényében, amely az egész régióban erős visszhangot váltott ki, ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy a 2023. évi költségvetésben előirányzott minden euró tekintetében érvényesüljenek a jogállamiságra vonatkozó feltételességi követelmények; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy az Erasmus+ program kiegészítő finanszírozásának egy részét a felsőoktatási intézmények fokozott finanszírozására használja fel a nyugat-balkáni országok diákjainak szóló új ösztöndíjprogram céljaira;

62.

kéri, hogy Ukrajnát és a Moldovai Köztársaságot a lehető leghamarabb vonják be az IPA hatálya alá, és ennek megfelelően növeljék a program pénzügyi keretét; úgy véli, hogy támogatni kell Ukrajnát és Moldovát mint új uniós tagjelölt országokat, valamint a szintén csatlakozni kívánó Grúziát az uniós tagság felé vezető úton; további pénzügyi támogatást kér az IPA III keretében az Erasmus+ program nemzetközi dimenziójának előmozdítása érdekében;

63.

úgy határoz, hogy növeli a stratégiai kommunikáció, különösen a globális dezinformáció elleni intézkedések (az állami és egyéb szereplők által terjesztett dezinformáció szisztematikus nyomon követése és feltárása) támogatását;

64.

hangsúlyozza a Moldovának, Albániának, Bosznia-Hercegovinának, Grúziának, Koszovónak, Montenegrónak, Észak-Macedóniának és Ukrajnának szóló uniós makroszintű pénzügyi támogatás kulcsfontosságú szerepét a beruházások előmozdításában, valamint a Covid19-válságból és a háborús válságból való talpraállás támogatásában;

65.

a költségvetési tervezethez képest összesen 465 000 000 EUR-val megerősíti a 6. fejezetet, mely összeget a speciális eszközök igénybevételével kell finanszírozni;

7. fejezet – Európai közigazgatás

66.

indokolatlannak tartja azokat a Tanács által végrehajtott csökkentéseket, melyek célja a Rugalmassági Eszköz költségvetési tervezetben javasolt igénybevételének elkerülése, mivel e források hiányában a Bizottság nem volna képes ellátni feladatait; ezért visszaállítja a költségvetési tervezetbe a Bizottság – és hivatalai – igazgatási kiadásaira beállított összegeket;

67.

hangsúlyozza az Ukrajna elleni orosz invázióból eredő, az Unió belső biztonságát fenyegető kockázatokat; ezzel összefüggésben üdvözli a moldovai belső biztonságot és határigazgatást támogató központ elindítását, és felhívja a Bizottságot, hogy könnyítse meg és gyorsítsa fel a központ teljes körű működőképességét azáltal, hogy logisztikai és pénzügyi támogatást nyújt a Belügyi Főigazgatósággal és a Jogérvényesülési Főigazgatósággal, valamint a Moldovába kiküldött érintett uniós bel- és igazságügyi ügynökségek uniós szakértőivel való együttműködés révén;

68.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság elegendő személyzettel rendelkezzen feladatai ellátásához, beleértve az új kezdeményezésekkel és az újonnan elfogadott jogszabályokkal kapcsolatos feladatokat is; felhívja ezért a Bizottságot annak biztosítására, hogy rendelkezzen a hatékony és eredményes végrehajtáshoz szükséges további személyzettel; ezzel összefüggésben kiemeli, hogy az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó jogalkotási javaslatokkal, a digitális piacokról szóló jogszabállyal és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal, valamint az NGEU és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz miatti megnövekedett uniós kiadásokkal összefüggő feladatok jelentős személyzeti igényt támasztanak bizonyos szolgálatoknál, különösen a Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságán (DG ENV), a Versenypolitikai Főigazgatóságon (DG COMP), a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságán (DG CNECT) és az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF); aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem rendelkezik az elvégzendő munkához szükséges személyzettel; kéri a Bizottságot, hogy ezeket a személyzeti igényeket anélkül elégítse ki, hogy az intézmény más részein létszámhiány keletkezne;

69.

felszólít a költségvetési rendelet Bizottság által javasolt, a törölt vagy csökkentett versenyjogi bírságok késedelmes visszafizetése esetén fizetendő késedelmi kamatok kezeléséhez kapcsolódó célzott felülvizsgálatának gyors elfogadására a 7. fejezet kiadásaira nehezedő nyomás elkerülése érdekében;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

70.

emlékeztet a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések fontosságára, amelyek eszközként szolgálnak a politikai prioritások kialakításához és az olyan új kezdeményezések előkészítéséhez, amelyek állandó uniós tevékenységekké és programokká válhatnak; az összes benyújtott javaslat körültekintő elemzése után, valamint figyelembe véve a Bizottság által a jogi követelményekre és végrehajthatóságra vonatkozóan végzett értékelést, a kísérleti projektekből és előkészítő intézkedésekből olyan kiegyensúlyozott csomagot fogad el, amely tükrözi a Parlament politikai prioritásait; kéri a Bizottságot a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések gyors végrehajtására, valamint arra, hogy adjon visszajelzést teljesítményükről és a helyszínen elért eredményekről;

Kifizetések

71.

hangsúlyozza, hogy a 2023. évi költségvetésben megfelelő szintű kifizetési előirányzatokat kell biztosítani, és általános szabályként úgy határoz, hogy visszavonja a Tanács által végrehajtott csökkentéseket, és megerősíti a kifizetési előirányzatokat azokon a sorokon, amelyeken a kötelezettségvállalási előirányzatokat módosították; hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani a programok végrehajtását, hogy a többéves pénzügyi keret időszakának második felében elkerülhető legyen a kifizetési hátralék;

Egyéb szakaszok

I. szakasz – Európai Parlament

72.

továbbra is fenntartja a 2023. évi költségvetésének 2 268 777 642 EUR-ban meghatározott általános szintjét, összhangban a 2022. április 7-i plenáris ülésen elfogadott, és a becsült indexálási ráta változása miatt a Bizottság kérésére 2022. május 3-án frissített, a tervezett bevételekről és kiadásokról szóló állásfoglalásával; úgy határoz, hogy a személyzeti szabályzat 29. cikke (4) bekezdésének alkalmazása fényében mesterségesen és költségvetési szempontból semleges módon 98 álláshelyet felvesz a létszámtervébe egy évre, hogy lehetővé tegye a belső versenyvizsga sikeres pályázóinak integrálását, hasonlóan ahhoz, ami a 2020. évi költségvetésben történt; aktualizálja öt költségvetési sor megjegyzéseit, többek között azért, hogy lehetővé tegye a petíciók benyújtói számára, hogy visszaigényeljék a Petíciós Bizottság Parlamenten kívüli hivatalos kiküldetéseiben való részvételük kapcsán felmerülő költségeket, beleértve az utazási, tartózkodási és járulékos költségeket is;

73.

elismeri, hogy az Európai Politikai Pártok és Európai Politikai Alapítványok Hatósága fontos szerepet játszik a politikai rendszer átláthatóságának, hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának és sokszínűségének biztosításában azáltal, hogy a pártokkal és alapítványokkal betartatja a közös szabályokat; megjegyzi, hogy bár költségvetése az I. szakaszban (Európai Parlament) szerepel, a Hatóság független uniós szerv; ezért úgy határoz, hogy külön tételt hoz létre a Hatóságnál dolgozó személyzet díjazására és juttatásaira vonatkozóan, valamint az Európai Parlament szervezeti felépítésén belül külön sort hoz létre az álláshelyek fedezésére, a költségvetési tervezethez kapcsolódó további előirányzatok nélkül;

74.

kéri az Elnökséget, hogy biztosítson elegendő eszközt a 3 2 3. jogcímcsoporthoz (A demokrácia erősítése és a parlamenti kapacitások építése harmadik országokban) annak érdekében, hogy a Parlament szükség esetén és lehetőség szerint hatékonyan hozzá tudjon járulni az Emberi Jogok Globális Kampusza harmadik magas szintű konferenciájának megszervezéséhez, többek között a Parlament igazgatásától a költségvetés végrehajtásának évében benyújtott átcsoportosítási kérelem révén;

75.

összhangban a fent említett, a 2023. évi pénzügyi évre tervezett bevételekről és kiadásokról szóló, 2022. április 7-i állásfoglalásával, és figyelembe véve a főtitkár 2022. július 20-i válaszait:

emlékeztet arra, hogy ha egy adott intézményben nem hatékony a kiber- és hibrid fenyegetésekkel szembeni védelem, az minden más intézményre is kihat; megismétli ezért annak fontosságát, hogy a Parlament költségvetését megfelelő forrásokkal kell ellátni ahhoz, hogy a többi intézmény javát is szolgálva megerősítse a kiber- és hibrid fenyegetésekkel szembeni képességeit, különös tekintettel az Ukrajna elleni agresszív orosz háborúra, az elmúlt években egyre gyakoribbá váló támadásokra és a közelgő 2024. évi európai választásokra;

tudomásul veszi az igazgatás által a dezinformáció vagy a képviselők álláspontjainak félrevezető bemutatására irányuló bármely fellépés elleni, folyamatban lévő intézkedéseket, különös tekintettel a 2024. évi európai választásokra; megismétli az intézményközi szinten érintett valamennyi szereplő közötti fokozott együttműködésre irányuló felhívását;

tudomásul veszi a Demokráciatámogatási és Koordinációs Csoportnak és vezető tagjainak a demokráciatámogatási tevékenységek végrehajtásához nyújtott támogatást; üdvözli e tevékenységek intenzitásának növelését, és kéri a polgárokkal folytatott kommunikáció további támogatását azáltal, hogy adott esetben a nyelvi kisebbségek, régiók és közösségek nyelvén is tájékoztatást nyújtanak, és a dezinformáció elleni küzdelem további támogatását, különösen az új kiemelt országokban;

a kiküldetési és szolgálati utazási költségek visszatérítésére vonatkozó általános végrehajtási rendelkezések, valamint az Európai Parlament tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak kiküldetéseire és szolgálati utazásaira vonatkozó belső szabályzat folyamatban lévő felülvizsgálatával összefüggésben megismétli a plenáris ülés több alkalommal kifejezésre juttatott szándékát, nevezetesen hogy az Elnökség biztosítsa, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek ugyanannyi juttatásban részesüljenek a Parlament három munkahelye közötti kiküldetésekért, mint a köztisztviselők és egyéb alkalmazottak;

ismételten felhívja az Elnökök Értekezletét és az Elnökséget, hogy vizsgálják felül a küldöttségek munkáját és az Unión kívüli kiküldetéseket szabályozó végrehajtási rendelkezéseket, valamint a három munkahelyszínen kívüli bizottsági kiküldetésekről szóló határozatot; hangsúlyozza, hogy egy ilyen felülvizsgálatnak fontolóra kell vennie annak lehetőségét, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek bizonyos feltételek mellett elkísérhessék a képviselőket hivatalos parlamenti küldöttségeken és kiküldetéseken, megfelelő egyensúlyt teremtve a képviselők számára biztosított magas hozzáadott érték, valamint a környezeti, logisztikai és költségvetési korlátok között;

hangsúlyozza, hogy a Parlament Költségvetési Bizottságának időben és érthetően megfogalmazott formában meg kell kapnia a Parlament költségvetésével kapcsolatos valamennyi lényeges információt ahhoz, hogy megalapozott döntéseket tudjon hozni; bár elismeri az Európa-élményközpontok valamennyi tagállamban történő létrehozásának fontosságát, mivel ez az egyik módja annak, hogy az Unió közelebb kerüljön az emberekhez, friss tájékoztatást kér az Európa-élményközpontok működési költségeiről, tekintettel a magas inflációra; a költségvetési rendelet 266. cikkének (6) bekezdésében előírtak szerint friss tájékoztatást kér továbbá a dublini Európa-élményközpont épülete megvásárlásának finanszírozására javasolt 37,9 millió eurós hitelügyletről;

g)	emlékeztet az átlátható és igazságos döntéshozatali folyamat szükségességére a parlamenti ingatlanpolitika területén, kellő mértékben figyelembe véve a költségvetési rendelet 266. cikkét;

emlékezteti az Elnökséget arra, hogy az épületekkel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó jelentős döntések elfogadása előtt megfelelő tájékoztatásra és konzultációra van szükség a Költségvetési Bizottsággal azok jelentős költségvetési vonzatai miatt; kéri az Elnökséget, hogy tárja fel a megtakarítási lehetőségeket, és teljes mértékben vizsgálja felül a brüsszeli Spaak épület jövőjéről szóló projektet;

úgy véli, hogy azokban az időkben, amikor az uniós polgárok mindennapi életük költségeinek drámai növekedésével szembesülnek, az uniós intézményeknek kivétel nélkül szolidaritást kell tanúsítaniuk, és példát kell mutatniuk, különösen az energiafogyasztás csökkentése terén; megjegyzi, hogy az infláció és a növekvő energiaárak óriási nyomást gyakorolnak a Parlament költségvetésére; tudomásul veszi a Parlament energiafogyasztásának csökkentését célzó rövid távú intézkedésekről szóló, 2022. május 2-i és 2022. október 3-i elnökségi határozatokat; kéri, hogy az elfogadott keretek között a felhasználók maguk szabályozhassák a hőmérsékletet az irodákban és az üléstermekben, hogy megtakarításokat érjenek el; felhívja a Parlamentet, hogy tegyen meg minden szükséges lépést a közép- és hosszú távú energiafogyasztás és ezáltal az energiaszámlák csökkentése érdekében az energiatakarékossági tevékenységekre vonatkozó jelenlegi megközelítés közelgő felülvizsgálata során; tekintettel az energiaválságra és a geopolitikai helyzetre, üdvözli és ösztönzi a megújuló energiába, valamint a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésébe és különösen a hőszivattyúk telepítésébe történő beruházásokat; kéri, hogy a lehető leghamarabb fokozzák a helyi energiatermelést, különösen a legkorszerűbb tetőre szerelt fotovoltaikus berendezések telepítésével Brüsszelben és Strasbourgban, és üdvözli a költséghatékonyabb fotovoltaikus panelekről szóló, jelenleg folyamatban lévő új tanulmányt; üdvözli az EMAS keretében létrehozott épületenergia-gazdálkodási rendszert, és kéri, hogy az éves ellenőrzés legyen része a szolgálatok által benyújtott előirányzat-tervezetnek; kéri az Elnökséget, hogy a többéves kiadási stratégiáik felülvizsgálata során indítsa el a bevált gyakorlatok cseréjét az uniós intézmények irányító szervei között annak érdekében, hogy további megtakarításokat lehessen elérni; ösztönzi a további eszmecserét az energiafogyasztási politikák bevált gyakorlati megoldásairól az uniós intézményeken kívül, például a helyi hatóságokkal;

üdvözli a karbonsemlegességi cél meghatározása érdekében tett előzetes lépéseket; emlékezteti a képviselőket és a képviselőcsoportokat és felhívja őket arra, hogy az Elnökség kötelezettségvállalásának megfelelően járuljanak hozzá a plenáris üléseken a Brüsszel és Strasbourg közötti iratszállító ládák folyamatos csökkentéséhez; kéri, hogy a következő költségvetésekbe tervezzék bele az esővíz visszanyerésére és újrafelhasználására, valamint a víz ésszerűbb vízfelhasználásra irányuló megfelelő beruházásokat;

76.

felhívja a Parlamentet arra, hogy folytassa a személyzeti igények szervezésének rendszeres értékelését, a változó prioritásoknak megfelelően csoportosítsa át az álláshelyeket az igazgatóságok között annak érdekében, hogy az új feladatokat amennyire csak lehet állandó személyzeti létszám mellett lássák el, és értékelje a szerződéses alkalmazottak számának növekedésével kapcsolatos kockázatokat, beleértve a Parlamenten belüli kétszintű személyzeti struktúra létrehozásának veszélyét is; figyelembe véve a Parlament jogi kötelezettségeit, hangsúlyozza, hogy infláció jellemezte környezetben egyre fontosabbá válik az erőforrások fontossági sorrendjének módosítása;

Egyéb szakaszok (IV–X. szakasz)

77.

hangsúlyozza, hogy a magas infláció nyomást gyakorol a többi intézmény kiadásaira is; kiemeli, hogy költségvetésük legnagyobb részét az infláció által befolyásolt jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségek határozzák meg, és hogy sem az inflációs rátákra, sem az emelkedő energiaárakra nincs ráhatásuk; rámutat arra, hogy az intézményeknek elegendő személyzettel kell rendelkezniük megbízatásuk teljesítéséhez; üdvözli az intézmények arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy a személyzet átcsoportosításával további hatékonyságnövekedést érjenek el, de elismeri e megközelítés korlátait a jelenlegi helyzetben, amikor a felelősségi körök ezzel párhuzamosan egyre bővülnek; sajnálja, hogy a Bizottság nem adott helyt a többi intézmény által benyújtott, további álláshelyek iránti kérelmek egyikének sem, függetlenül azok új feladataitól; elítéli a Tanács azon horizontális megközelítését, hogy a csökkentési arányt minden intézményben 1,8 százalékponttal növelje, és úgy véli, hogy ez nem megalapozott; emlékeztet arra, hogy a csökkentési arány növelése arra kötelezné a többi intézményt, hogy több álláshelyet hagyjanak betöltetlenül, ezáltal csökkentve a munkaerőt, valamint a polgárok aggályainak megválaszolására és megbízatásuk teljesítésére való képességüket;

78.

ezért úgy határoz, hogy visszaállítja a költségvetési tervezet szintjét a Régiók Európai Bizottsága számára; az informális megállapodásnak megfelelően a Tanács és az Európai Tanács vonatkozásában nem módosítja a tanácsi olvasatot;

79.

a következő, kellően indokolt esetekben növeli az előirányzatok vagy a személyzet szintjét a költségvetési tervezeten felül, annak érdekében, hogy az intézmények elegendő erőforrást kapjanak ahhoz, hogy megfelelően, hatékonyan és eredményesen el tudják látni a megbízatásukból eredő növekvő számú feladatot, és felkészültek legyenek a felmerülő kihívásokra, különösen a kiberbiztonság tekintetében; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az Unió nincs kellően felkészülve az évek során egyre gyakoribb és összetettebb kiberfenyegetések elleni küzdelemre; úgy véli, hogy megfelelő eszközöket és személyzetet kell biztosítani valamennyi uniós intézmény számára e fenyegetések belső és intézményközi együttműködés keretében történő kezelésére; ezért a következőket javasolja:

az előirányzatok szintjének visszaállítása az Európai Unió Bírósága és az európai ombudsman becsléseinek megfelelően, az új személyzettel kapcsolatos előirányzatokat fedező költségvetési sorok növelésével a költségvetési tervezethez képest, valamint a létszámtervükben szereplő álláshelyek számának növelésével;

az előirányzatok szintjének részleges visszaállítása az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, az európai adatvédelmi biztos és az Európai Külügyi Szolgálat becsléseivel összhangban, az új személyzettel kapcsolatos előirányzatokat fedező költségvetési sorok növelésével a költségvetési tervezethez képest, valamint a létszámtervükben szereplő álláshelyek számának növelésével;

c)	az európai adatvédelmi biztos kérésével összhangban több operatív sor megerősítése annak érdekében, hogy a 2023. évi költségvetés tükrözze a megélhetési költségek váratlan emelkedését, amelyet a becslések elkészítésekor nem vettek figyelembe;

A módosító indítvány értékelése

80.

tudomásul veszi, hogy a 2023. évi általános költségvetési tervezetre vonatkozó 1. sz. módosító indítvány, amelynek a kiadásokat érintő nettó hatása összességében további 758,3 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat és 2 394,9 millió EUR kifizetési előirányzat, beleértve a kifizetési előirányzatok igen jelentős növelését a FAST-CARE következtében; tudomásul veszi továbbá, hogy a Bizottság összességében 822,1 millió EUR összegben javasolja a Rugalmassági Eszköz igénybevételét a 2b., az 5. és a 6. fejezet számára;

81.

megjegyzi, hogy a módosító indítvány a Parlament ezen állásfoglalásban megfogalmazott aggályai és prioritásai közül csak néhányat tartalmaz, például a humanitárius segítségnyújtás, az UCPM és az Erasmus+ megerősítését, valamint a védelem fokozottabb támogatását; mindazonáltal aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a javasolt emelések nem elégségesek, és a javasolt emelések némelyike inkább az időszak elejére való ütemezésre, semmint további előirányzatokra vonatkozik;

82.

tudomásul veszi az Ukrajna támogatása érdekében a háború kezdete óta eddig hozott intézkedéseket és fellépéseket, és ösztönzi a Bizottságot, hogy javasoljon további intézkedéseket; sajnálja, hogy a Bizottság 2023. évi költségvetési javaslatai nem adnak megfelelő választ Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának széles körű következményeire; úgy véli, hogy a 2023-ra vonatkozó igények sokkal magasabbak, mint a módosító indítványban javasoltak;

83.

tudomásul veszi az egységes tartalékeszköz 450 millió euró összeg erejéig történő igénybevételére irányuló javaslatot az EURI finanszírozási költségeinek fedezésére; kiemeli, hogy az EURI finanszírozási költségeihez szükséges tényleges összegek bármely adott éves költségvetésben a hitelfelvételi kamatlábaktól függenek, ami jelentős mértékű bizonytalanságot teremt az éves költségvetési tárgyalások során; hangsúlyozza, hogy ezek a költségek soha nem válhatnak a programok finanszírozásának kárára; hangsúlyozza, hogy az egységes tartalékeszköznek az EURI finanszírozási költségeire való felhasználása csökkenti a költségvetés már amúgy is igen korlátozott rugalmasságát és szűk mozgásterét, és ezáltal a jelenlegi és újonnan felmerülő igényekre való reagálás képességét; emlékeztet arra, hogy sürgősen felül kell vizsgálni a többéves pénzügyi keretet, és emlékeztet a Parlament azon kérésére, hogy az EURI-t helyezzék a többéves pénzügyi keret felső határai fölé;

84.

tudomásul veszi az egyéb szakaszok előirányzatainak kiigazított szintjét, figyelembe véve a 2022. évi bérkiigazításra vonatkozó jelenlegi becslést, amely alacsonyabb a 2023. évi költségvetési tervezetben előre jelzettnél, valamint az előirányzatoknak a többi intézménytől a CERT-EU-hoz történő átcsoportosítását az Unió kiberbiztonsági képességeinek javítása érdekében, ezáltal 45 millió EUR-val csökkentve az egyéb intézmények előirányzatainak szintjét;

o o

85.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást (az általános költségvetés tervezetéhez fűzött módosításokkal együtt) a Tanácsnak, a Bizottságnak, a többi intézménynek és az érintett szerveknek, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 424., 2020.12.15., 1. o.

(2) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.

(3) HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o.

(4) HL C 444. I, 2020.12.22.

(5) Az Európai Parlament 2020. december 16-i jogalkotási állásfoglalása a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendelet tervezetéről, 2. melléklet: Nyilatkozatok (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0357).

(6) HL L 433. I, 2020.12.22., 28. o.

(7) HL L 243., 2021.7.9., 1. o.

(8) Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0219.

(9) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0005.

(10) HL C 99., 2022.3.1., 158. o.

(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0010.

(12) HL L 433. I, 2020.12.22., 1. o.

(13) Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0106.

(14) Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0127.

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 1. o.).

(16) A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 212., 2001.8.7., 12. o.).