A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv

(2022/C 498/16)

Előadó:

Jean-Noël VERFAILLIE (FR/RE), Marly polgármestere

Referenciaszövegek:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24-i, 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv és a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i, 1999/31/EK tanácsi irányelv módosításáról

COM(2022) 156

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az ipari létesítmények környezeti adatainak bejelentéséről és az ipari kibocsátások portáljának létrehozásáról

COM(2022) 157

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

COM(2022) 156

1. módosítás

(16) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)

A 2010/75/EU irányelvnek az Unió erőforrás- és energiahatékonyságához, valamint körforgásos gazdaságához való hozzájárulását hatékonyabbá kell tenni, figyelembe véve, hogy az uniós energiapolitika egyik vezérelve az energiahatékonyság elsődlegessége. Ezért az engedélyeknek lehetőség szerint kötelező környezetiteljesítmény-határértékeket kell megállapítaniuk a fogyasztási és erőforrás-hatékonysági szintek, így a víz, az energia és az újrafeldolgozott anyagok felhasználása tekintetében is, a BAT-következtetésekről szóló határozatokban meghatározott, elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek alapján (BAT-AEPL).

(16)

A 2010/75/EU irányelvnek az Unió erőforrás- és energiahatékonyságához, valamint körforgásos gazdaságához való hozzájárulását hatékonyabbá kell tenni, figyelembe véve, hogy az uniós energiapolitika egyik vezérelve az energiahatékonyság elsődlegessége. Ezért az engedélyek lehetőség szerint kötelező környezetiteljesítmény-határértékeket kívánnak megállapítani a fogyasztási és erőforrás-hatékonysági szintek, így a víz, az energia és az újrafeldolgozott anyagok felhasználása tekintetében is, a BAT-következtetésekről szóló határozatokban meghatározott, elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek alapján (BAT-AEPL).

Indokolás

Technikai módosítás, hogy a preambulumbekezdést hozzáigazítsuk a vonatkozó cikkhez javasolt változtatásokhoz.

2. módosítás

(25) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25)

A tiszta, körforgásos és klímasemleges gazdaságra vonatkozó uniós célkitűzések 2050-ig történő eléréséhez az uniós gazdaság mélyreható átalakítására van szükség. A 8. környezetvédelmi cselekvési programmal összhangban ezért a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítmények üzemeltetői számára elő kell írni, hogy környezetközpontú irányítási rendszereik keretében átalakítási terveket is kidolgozzanak. Ezek az átalakítási tervek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) szerinti, fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásra vonatkozó követelmények kiegészítéseként is érthetők, mivel eszközöket biztosítanak e követelményeknek a létesítmények szintjén történő konkrét végrehajtásához. Ezért az energiaigényes létesítmények üzemeltetőinek 2030. június 30-ig el kell készíteni az átalakítási terveket. Az I. mellékletben felsorolt egyéb tevékenységeket végző létesítmények üzemeltetői számára pedig elő kell írni, hogy a BAT-következtetésekről szóló határozatok 2030. január 1-je utáni közzétételét követő engedély-újraértékelés és -frissítés keretében dolgozzák ki az átalakítási terveket. Míg az átalakítási terveknek továbbra is az üzemeltetők felelősségi körében készített indikatív dokumentumoknak kell maradniuk, az üzemeltetők által a környezetközpontú irányítási rendszereik részeként megbízott ellenőrző szervezetnek meg kell győződnie arról, hogy azok tartalmazzák-e azokat a minimális információkat, amelyeket az Európai Bizottság fog egy végrehajtási jogi aktusban meghatározni, az üzemeltetőknek pedig nyilvánosságra kell hozniuk az átalakítási terveket.

(25)

A tiszta, körforgásos és klímasemleges gazdaságra vonatkozó uniós célkitűzések 2050-ig történő eléréséhez az uniós gazdaság mélyreható átalakítására van szükség. A 8. környezetvédelmi cselekvési programmal összhangban ezért a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítmények üzemeltetői számára elő kell írni, hogy környezetközpontú irányítási rendszereik keretében átalakítási terveket is kidolgozzanak. Ezek az átalakítási tervek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) szerinti, fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásra vonatkozó követelmények kiegészítéseként is érthetők, mivel eszközöket biztosítanak e követelményeknek a létesítmények szintjén történő konkrét végrehajtásához. Ezért az energiaigényes létesítmények üzemeltetőinek 2030. június 30-ig el kell készíteni az indikatív átalakítási terveket. Az I. mellékletben felsorolt egyéb tevékenységeket végző létesítmények üzemeltetői számára pedig elő kell írni, hogy a BAT-következtetésekről szóló határozatok 2030. január 1-je utáni közzétételét követő engedély-újraértékelés és -frissítés keretében dolgozzák ki az indikatív átalakítási terveket.

Indokolás

Technikai módosítás, hogy a preambulumbekezdést hozzáigazítsuk a vonatkozó módosító indítványhoz javasolt változtatásokhoz.

3. módosítás

1. cikk (1) bekezdés 5. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

5.	Az 5. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

5.	Az 5. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk alapján kiadott engedélyek ingyenesen és a regisztrált felhasználók hozzáférésének korlátozása nélkül elérhetők legyenek az interneten. Továbbá ugyanilyen feltételek mellett elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára az egyes engedélyek összefoglalóját is. Ennek az összefoglalónak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)	az engedélyben foglalt főbb feltételek áttekintése;

a)	az engedélyben foglalt főbb feltételek áttekintése;

b)	a kibocsátási határértékek és a környezeti teljesítményre vonatkozó határértékek;

b)	a kibocsátási határértékek és a környezeti teljesítményre vonatkozó határértékek;

c)	a 15. cikk (4) bekezdésével összhangban engedélyezett eltérések;

c)	a 15. cikk (4) bekezdésével összhangban engedélyezett eltérések;

d)	az alkalmazandó BAT-következtetések;

d)	az alkalmazandó BAT-következtetések;

e)	az engedély újraértékelésére és frissítésére vonatkozó rendelkezések.

e)	az engedély újraértékelésére és frissítésére vonatkozó rendelkezések.

f)	az információkérésekért és panaszokért felelős konkrét hatóság vagy szerv megjelölése.

A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el a második albekezdésben említett összefoglaló formátumának meghatározása céljából. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 75. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

Indokolás

A nyilvánosságot tájékoztatni kell az információkérésekért és panaszokért felelős konkrét szintről annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a nem megfelelő szervvel vagy hatósággal való kapcsolatfelvétel, ami adminisztratív terhet ró a közigazgatásra és megnehezíti az információszerzést.

4. módosítás

1. cikk (12) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(12)	A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

(12)	A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

Kibocsátási határértékek, a környezeti teljesítményre vonatkozó határértékek és az azokkal egyenértékű paraméterek és műszaki intézkedések

[…]

(3a) Az illetékes hatóság a környezeti teljesítményre vonatkozóan olyan határértékeket határoz meg, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett ezek a teljesítmény-határértékek ne haladják meg a 13. cikk (5) bekezdésében említett, a BAT-következtetésekről szóló határozatokban meghatározott, BAT-hoz kapcsolódó környezeti teljesítményszinteket.

(3a) Az illetékes hatóság a környezeti teljesítményre vonatkozóan olyan határértékeket határozhat meg, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett ezek a teljesítmény-határértékek ne haladják meg a 13. cikk (5) bekezdésében említett, a BAT-következtetésekről szóló határozatokban meghatározott, BAT-hoz kapcsolódó környezeti teljesítményszinteket.

[…]”

Indokolás

A kötelező teljesítményértékek meghatározására vonatkozó kötelezettség következetlen szabályozáshoz vezetne, és aláásná az ipari átalakulást. Ezt a követelményt az illetékes hatóságok mérlegelésére kell bízni, miután alapos értékelés igazolta, hogy egy ilyen követelmény nem vezetne a máshol meghatározott engedélyezési feltételek közötti inkoherenciához.

5. módosítás

1. cikk 18a. pont

(új pont)

2010/75/EU irányelv 25. cikk (3) bekezdés

Az RB módosítása

(18a)

A 25. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(3) Azt, hogy mi minősül kellő mértékű érdekeltségnek és jogsérelemnek, a tagállamok határozzák meg azzal a célkitűzéssel összhangban, hogy biztosítani kell az érintett nyilvánosságnak az igazságszolgáltatáshoz való széles körű jogát.

Ebből a célból a környezetvédelmet ösztönző és a nemzeti jog szerinti követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezetek érdekeltségét kellő mértékűnek kell tekinteni az (1) bekezdés a) pontjának céljára.

E célból az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában kellő mértékűnek kell tekinteni bármely olyan szubnacionális hatóság érdekét, amelynek területe vagy lakossága negatív módon érintett lehet, valamint a nemzeti jog bármely követelményének való megfelelést.

E szervezetek jogait az (1) bekezdés b) pontjának céljára olyan jogoknak kell tekinteni, amelyek sérülhetnek.

E szervezetek vagy hatóságok jogait az (1) bekezdés b) pontjának céljára olyan jogoknak kell tekinteni, amelyek sérülhetnek.

Indokolás

Az RB támogatja a nyilvánosság részvételét és a helyi önkormányzatok igazságszolgáltatáshoz való jogát, és üdvözli az ezzel kapcsolatos felülvizsgálatokat, ugyanakkor javasolja a helyi és regionális önkormányzatok igazságszolgáltatáshoz való jogának biztosítását valamennyi tagállamban, és kéri a teljeskörű és időszerű tájékoztatást és a nyilvánosság részvételét minden eljárásban.

6. módosítás

1. cikk (22) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

22.	A szöveg a következő 27a–27d. cikkel egészül ki:

22.	A szöveg a következő 27a–27d. cikkel egészül ki:

„[…]

27. d. cikk

A tiszta, körforgásos és klímasemleges iparra való átállás

(1) A tagállamok előírják, hogy 2030. június 30-ig az üzemeltető 14a. cikk szerinti környezetközpontú irányítási rendszere minden olyan létesítményre vonatkozóan tartalmazzon egy átalakítási tervet, amely az I. melléklet 1., 2., 3., 4., 6.1a. és 6.1b. pontjában felsorolt tevékenységeket végez. A (4) bekezdésben leírt formátumot követve az átalakítási tervnek információkat kell tartalmaznia azzal kapcsolatban, hogy a létesítmény hogyan fog átalakulni a 2030–2050-es időszak során annak érdekében, hogy hozzá tudjon járulni a fenntartható, tiszta, körforgásos és klímasemleges gazdaság 2050-ig történő kialakulásához.

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy 2031. december 31-ig az üzemeltető által a környezetközpontú irányítási rendszerének részeként megbízott ellenőrző szervezet értékelje, hogy az (1) bekezdés első albekezdése szerinti átalakítási tervek megfelelnek-e a (4) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusban meghatározott követelményeknek.

(1) A tagállamok előírják, hogy 2030. június 30-ig, az engedélyezési feltételek 21. cikk (3) bekezdése szerinti felülvizsgálatának részeként és a BAT-következtetésekre vonatkozó határozatok 2030. január 1-jét követő közzététele után, az üzemeltető minden olyan létesítményre vonatkozóan készít egy indikatív átalakítási tervet, amely az I. mellékletben szereplő tevékenységet végez. A (4) bekezdésben leírt formátumot követve az indikatív átalakítási tervnek információkat kell tartalmaznia azzal kapcsolatban, hogy a létesítmény hogyan fog átalakulni a 2030–2050-es időszak során annak érdekében, hogy hozzá tudjon járulni a fenntartható, tiszta, körforgásos és klímasemleges gazdaság 2050-ig történő kialakulásához.

(2) A tagállamok előírják, hogy az engedélyezési feltételek 21. cikk (3) bekezdése szerinti felülvizsgálatának részeként a BAT-következtetésekre vonatkozó határozatok 2030. január 1-jét követő közzététele után az üzemeltető 14a. cikk szerinti környezetközpontú irányítási rendszere minden olyan létesítményre vonatkozóan tartalmazzon egy átalakítási tervet, amely az I. mellékletben felsorolt, de az (1) bekezdésben nem említett tevékenységet végez. A (4) bekezdésben leírt formátumot követve az átalakítási tervnek információkat kell tartalmaznia azzal kapcsolatban, hogy a létesítmény hogyan fog átalakulni a 2030–2050-es időszak során annak érdekében, hogy hozzá tudjon járulni a fenntartható, tiszta, körforgásos és klímasemleges gazdaság 2050-ig történő kialakulásához.

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az üzemeltető által a környezetközpontú irányítási rendszerének részeként megbízott ellenőrző szervezet értékelje, hogy a (2) bekezdés első albekezdése szerinti átalakítási tervek megfelelnek-e a (4) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusban meghatározott követelményeknek.

(2) Az üzemeltető nyilvánosságra hozza az indikatív átalakítási tervének összefoglalóját .

(3) Az üzemeltető a környezetközpontú irányítási rendszere közzétételének részeként nyilvánosságra hozza az átalakítási tervét, valamint az (1) és (2) bekezdésben említett értékelés eredményeit .

(3) A Bizottság 2028. június 30-ig végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza az átalakítási tervek formátumát. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 75. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

(4) A Bizottság 2028. június 30-ig végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza az átalakítási tervek formátumát. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 75. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

Indokolás

Az átalakítási terv indikatív jellege megfelelőnek tűnik, mivel a kitűzött célok előretekintőek, és az externáliáktól (pl. a megújuló és alacsony energiaigényű vektorok rendelkezésre állásától) függnek, valamint így elkerülhető az engedélyezési eljárások összetettebbé válása.

7. módosítás

1. cikk (31) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(31)	A 79. cikk helyébe a következő szöveg lép:

(31)	A 79. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„79. cikk

Szankciók

(1) A környezet büntetőjog általi védelméről szóló 2008. november 19-i 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti tagállami kötelezettségek sérelme nélkül a tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, és megtesznek minden szükséges intézkedést azok alkalmazásának biztosítására. Az így előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot e szankciókról és rendelkezésekről, továbbá az azokat érintő valamennyi későbbi módosításról.

(2) Az (1) bekezdésben említett szankciók magukban foglalják a jogsértést elkövető jogi személy forgalmával, illetve természetes személy jövedelmével arányos pénzbírságokat. A pénzbírságok mértékét úgy kell kiszámítani, hogy azok ténylegesen megfosszák a jogsértésért felelős személyt a jogsértésből származó gazdasági előnyöktől. Ismétlődő jogsértések esetén a pénzbírságok mértékét fokozatosan növelni kell. Jogi személy által elkövetett jogsértés esetén az ilyen pénzbírságok maximális összege az üzemeltető érintett tagállamban elért éves forgalmának legalább 8 %-a.

(2) Az (1) bekezdésben említett szankciók magukban foglalják a jogsértést elkövető jogi személy forgalmával, illetve természetes személy jövedelmével arányos pénzbírságokat. A pénzbírságok mértékét úgy kell kiszámítani, hogy azok ténylegesen megfosszák a jogsértésért felelős személyt a jogsértésből származó gazdasági előnyöktől. Ismétlődő jogsértések esetén a pénzbírságok mértékét fokozatosan növelni kell. Jogi személy által elkövetett jogsértés esetén az ilyen pénzbírságok maximális összege az üzemeltető éves forgalmának legalább 8 %-a , figyelembe véve az anya- és a leányvállalatokat is .

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett szankciók adott esetben kellően figyelembe vegyék a következőket:

a)	a jogsértés jellege, súlyossága és mértéke;

b)	a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege;

c)	a jogsértés által érintett lakosság vagy környezet, szem előtt tartva a jogsértés által az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmére irányuló célkitűzésre gyakorolt hatást.”

a)	a jogsértés jellege, súlyossága és mértéke;

b)	a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege;

c)	a jogsértés által érintett lakosság vagy környezet, szem előtt tartva a jogsértés által az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmére irányuló célkitűzésre gyakorolt hatást.”

(4) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szankciókból befolyt pénzeszközöket elsősorban a helyi és regionális önkormányzatoknak okozott károk helyreállítására vagy kompenzálására használják fel.

Amennyiben az irányelv alkalmazása gazdasági tevékenységek felülvizsgálatával vagy megszüntetésével jár, a szankció meghatározásánál figyelembe kell venni a helyi önkormányzatokra gyakorolt társadalmi következményeket, és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szankciókból befolyt pénzeszközöket a helyi és regionális önkormányzatok társadalmi és gazdasági veszteségeinek ellentételezésére használják fel, a helyi és regionális önkormányzatokkal egyeztetve.

Indokolás

A szennyezés helyi közösségekre gyakorolt hatása rendkívül problematikus környezeti, egészségügyi, társadalmi és gazdasági károkat okozhat, különösen egy kis és/vagy szegény közösség számára. A szankcióknak ezt figyelembe kell venniük.

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA,

Általános megjegyzések

emlékeztet arra az elkötelezettségére, hogy felgyorsítsuk és 2050-re megvalósítsuk az igazságos és tiszta átmenetet egy klímasemleges és körforgásos gazdaság felé, amely az Európai Unió régiói számára kedvező, és amelyből egyetlen ember és egyetlen terület sem marad ki az Európai Unióban; ezzel összefüggésben támogatja az ipari kibocsátásokról szóló irányelv felülvizsgálatát, amelynek nemcsak az a célja, hogy a környezet és az emberi egészség jobb védelme érdekében segítsen megelőzni és ellenőrizni a szennyezést, hanem az is, hogy ösztönözze az innovációt, jutalmazza az élenjárókat és elősegítse az egyenlő versenyfeltételeket az uniós piacon;

úgy véli, hogy az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatékony jogi keret, amely már hatékonynak bizonyult a szennyező anyagok ipari kibocsátásának csökkentésében, és mint ilyen, továbbra is alkalmas annak az átalakulásnak a lehetővé tételére, amelyre az európai iparnak szüksége van az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek teljesítéséhez. Hangsúlyozza, hogy az ipari kibocsátásokról szóló irányelv megelőzést célzó megközelítése és a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) piacalapú megközelítése közötti szinergiák olyan helyzetet eredményezhetnek, amely az üzemeltetők, az éghajlat és a környezet számára egyaránt előnyös;

támogatja a tudományos alapú megközelítést, különösen azért, hogy értékelhető legyen az ipari tevékenységek által az általános szennyezésre gyakorolt tényleges hatás;

rámutat arra, hogy az egyik jelenleg még meglévő hiányosság az, hogy az ipari kibocsátásokról szóló irányelv alkalmazása nem következetes a tagállamokban;

felhívja a figyelmet arra a kontextusra, amelyben az ipari kibocsátásokról szóló irányelv javasolt felülvizsgálatára sor kerül (energiaárak, gyors infláció, az ellátási láncok zavarai), és figyelmeztet arra, hogy az ipari kibocsátásokról szóló irányelv nem megfelelően kidolgozott reformja negatív hatást gyakorolna Európa ipari versenyképességére;

ezzel összefüggésben tudomásul veszi a jogszabályok értékelésével foglalkozó bizottság által az ipari kibocsátásokról szóló irányelv felülvizsgálatának hatásvizsgálatáról szóló jelentésében (1) megfogalmazott fenntartásokat, különösen azt, hogy a szöveg nem fogalmaz egyértelműen a felülvizsgálat ipari versenyképességre gyakorolt bizonyos hatásai kapcsán (delokalizáció és a kevésbé korlátozó szabályokat alkalmazó harmadik országokból származó termékkel történő kiváltás kockázata, különösen az újonnan bevezetett tevékenységek tekintetében), sem pedig az állatállomány irányelv alá történő bevonásának a vidéki területekre és a fogyasztói árakra gyakorolt hatása tekintetében;

kéri a társjogalkotókat, hogy tegyék következetesebbé az ipari kibocsátásokról szóló irányelv végrehajtását, és az uniós kereskedelempolitika keretében vegyék figyelembe az átállás költségeit és kihívásait a harmadik országok által támasztott tisztességtelen verseny elkerülése érdekében;

ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó ipari telephelyekre nagyrészt vonatkoznak a dekarbonizációs szabályok és sémák; kéri ezért, hogy az ipari kibocsátásokról szóló irányelv ne avatkozzon be a már meglévő ipari és különösen hatékony végrehajtási eszközökbe a következetlenségek elkerülése és a dekarbonizációs erőfeszítések lehető legköltséghatékonyabb módon történő előmozdítása érdekében;

Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatékonyságának biztosítása

úgy véli, hogy a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó általános elvnek és annak, hogy nem szabad korlátozni a vonatkozó információk terjesztését, összhangban kell lennie a telephelyek biztonságával és védelmével, az üzleti titkokkal és a rosszhiszemű cselekmények megelőzésével;

10.

megerősíti, hogy az ipari kibocsátásokról szóló irányelv alapelveinek és integrált megközelítésének fenntartása hozzájárul az ipari átalakulás sikeréhez;

11.

ezért támogatja az elérhető legjobb technikák (BAT) és a sevillai folyamat (az elérhető legjobb technikákra vonatkozó referenciadokumentumok vagy BREF-ek) fogalommeghatározásának fenntartását;

12.

fenntartásai vannak a 15. cikk (3) bekezdésének jelenlegi szövegével kapcsolatban, nevezetesen a kibocsátási határértékeknek a BAT-következtetésekben említett legszigorúbb szinten történő meghatározásával kapcsolatban;

13.

megkérdőjelezi a BAT-hoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintekről szóló 15. cikk, (3a) bekezdés szövegét. Ezt a követelményt az illetékes hatóságok mérlegelésére kell bízni, miután alapos értékelés igazolta, hogy egy ilyen követelmény nem vezetne a máshol meghatározott engedélyezési feltételek közötti inkoherenciához;

14.

egyetért az Európai Számvevőszékkel abban, hogy „a szennyező fizet” elv jelentését egyértelműen meg kell határozni, és támogatja a szankciókra és kártérítésre vonatkozó rendelkezések megerősítését; a szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és figyelembe kell venniük a vállalkozások teljes tulajdonosi szerkezetét, így gondoskodva arról, hogy a szankciókat a felelős felekre vessék ki;

15.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak kell megbirkózniuk a szennyezés környezeti, egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásaival. A szankciókból és kártérítésekből befolyt pénzeszközöket többek között arra kell használni, hogy segítsék a helyi és regionális önkormányzatokat e hatások következményeinek kezelésében;

16.

támogatja az ipari kibocsátások portáljának létrehozását. Kéri azonban, hogy törekedjenek a helyi és regionális önkormányzatokra nehezedő további adminisztratív terhek korlátozására;

Hatály

17.

úgy véli, hogy az új ágazatokra való bármiféle kiterjesztést gondosan elemezni kell, beleértve egy költség-haszon elemzést is, figyelembe véve többek között az ezek kezelésére szolgáló intézkedéseket és szakpolitikai kereteket;

18.

támogatja az ipari kibocsátásokról szóló irányelv más ágazatokra, például a marhahúságazatra való kiterjesztését; ugyanakkor aggodalmának ad hangot az adminisztratív terhek és költségek miatt, és intézkedések bevezetését javasolja a vállalkozások, valamint a helyi és regionális önkormányzatok pénzügyi támogatására az átmenet során, figyelembe véve a kisebb entitásokra gyakorolt szociális hatást; kéri a társjogalkotókat, hogy ne szorítkozzanak kizárólag a tenyésztési küszöbérték kritériumára;

19.

kéri, hogy alaposabban vizsgálják meg az akvakultúrának az irányelvbe való lehetséges felvételét, figyelembe véve a környezeti és éghajlati költségeket és előnyöket, értékelve a vállalkozások adminisztratív terheit és költségeit, és figyelembe véve különösen az azokra a helyi közösségekre gyakorolt szociális hatást, ahol az akvakultúra a helyi gazdaság jelentős részét képviseli;

20.

figyelmeztet arra, hogy a 74. cikken keresztüli túlzott kiterjesztés, amely felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén szélesebb hatályt tesz lehetővé, veszélyeztetheti a mélyreható adatgyűjtés teljes folyamatát, befolyásolhatja a sevillai folyamat működését és megnehezítheti az engedélyek kiadását;

Az innováció ösztönzése

21.

azonosul a környezetvédelmi szempontból hatékonyabb technológiákkal kapcsolatos kutatás és innováció ösztönzésére irányuló törekvéssel a zöld megállapodás célkitűzéseinek teljesítése érdekében;

22.

üdvözli az ipari átalakulással és kibocsátással foglalkozó innovációs központ (INCITE) létrehozását, amely az uniós innováció eszközévé válhat; kéri azonban, hogy az INCITE ne ismételje a BREF felülvizsgálati folyamatát;

23.

emlékeztet arra, hogy az innováció helyi és regionális szinten is zajlik, és hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak az új kezdeményezés tevékenységeiben részt vevő közintézmények között van a helyük;

24.

tudomásul veszi a teljesítményszinteknek az az új technikákhoz való kapcsolására irányuló törekvést; úgy véli, hogy fékezheti a kialakulóban lévő technikák hatékony alkalmazását, ha az engedélyekben szereplő kibocsátási határértékek nem érhetők el 100 %-os bizonyossággal;

25.

üdvözli a hosszú távú átalakítási terveket; ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy ezeknek indikatív terveknek kell lenniük, és vállalati szinten kell őket elkészíteni, nem pedig az üzemeltetés helyén, nyilvánosságra hozataluk pedig nem sérthet üzleti titkot;

26.

elismeri, hogy – tekintettel az agráripari létesítményekből származó szennyezés határokon átnyúló jellegére és az egységes piacon belüli egyenlő versenyfeltételek szükségszerűségére – a javasolt intézkedések a jelenlegi formájukban aligha vetnek fel kérdéseket a szubszidiaritás elvének való megfelelésüket illetően. A környezeti és éghajlati válságok sürgető volta miatt a javasolt intézkedések aligha vetnek fel általános kérdéseket az arányosság elvének való megfelelésüket illetően.

Kelt Brüsszelben, 2022. október 12-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Vasco ALVES CORDEIRO

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(1) SEC(2022) 169.