(1)   Ez a rendelet létrehoz egy, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust (a továbbiakban „CBAM”) az I. mellékletben említett áruk beágyazott üvegházhatásúgáz-kibocsátásának kezelésére az Unió vámterületére történő behozataluk során- , a kibocsátásáthelyezés kockázatának megelőzése érdekében.

(1)   Ez a rendelet létrehoz egy, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust (a továbbiakban „CBAM”) az I. mellékletben említett áruk beágyazott üvegházhatásúgáz-kibocsátásának kezelésére az Unió vámterületére történő behozataluk során , a  globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a Párizsi Megállapodás céljai megvalósításának támogatása érdekében, az Unióból történő kibocsátásáthelyezés esetleges kockázatának megelőzése és a harmadik országokon belüli kibocsátások csökkentésének ösztönzése révén. Ennek érdekében a CBAM arra irányul, hogy kiegyenlítse az e rendelet hatálya alá tartozó importált és hazai termékek szén-dioxid-árazását.

(3)   A mechanizmus a kibocsátásáthelyezés kockázatának megelőzése érdekében fokozatosan a 2003/87/EK irányelv által létrehozott mechanizmusok alternatívájává válik , különösen ami a kibocsátási egységek ingyenes kiosztását illeti az említett irányelv 10a. cikkének megfelelően.

(3)   A mechanizmust azzal a céllal hozták létre, hogy a kibocsátásáthelyezés kockázatának megelőzése érdekében fokozatosan felváltsa a 2003/87/EK irányelv által létrehozott mechanizmusokat , nevezetesen ami a kibocsátási egységek ingyenes kiosztását illeti az említett irányelv 10a. cikkének megfelelően.

(1a)     Ez a rendelet 2030. január 1-jéig a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó valamennyi ágazatra alkalmazandó.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy meghatározza a CBAM alkalmazásának feltételeit a (2) bekezdésben szereplő árukra . Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendelet kiegészítésével meghatározza a CBAM (2) bekezdésben szereplő árukra való alkalmazásának feltételeit .

(8)   A (7) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott feltételeket teljesítő harmadik országnak vagy területnek szerepelnie kell e rendelet II. mellékletének B. szakaszában, valamint be kell nyújtania két jelentést a (7) bekezdés a)–f) pontja szerinti feltételek teljesítéséről: az egyiket 2025 . július 1-je, a másikat pedig 2029. július 1-je előtt. A (7) bekezdés c) pontjában említett ütemterv és a harmadik országtól vagy területtől kapott jelentések alapján a Bizottságnak 2025 . december 31-ig és 2029. december 31-ig fel kell mérnie, hogy a szóban forgó harmadik ország vagy terület továbbra is megfelel-e a (7) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(8)   A (7) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott feltételeket teljesítő harmadik országnak vagy területnek szerepelnie kell e rendelet II. mellékletének B. szakaszában, valamint be kell nyújtania három átfogó jelentést a (7) bekezdés a)–f) pontja szerinti feltételek teljesítéséről: egyet 2024 . július 1-je, egyet 2027. július 1-je, egyet pedig 2029. július 1-je előtt. A (7) bekezdés c) pontjában említett ütemterv és a harmadik országtól vagy területtől kapott jelentések alapján a Bizottságnak 2024. december 31-ig, 2027 . december 31-ig és 2029. december 31-ig fel kell mérnie, hogy a szóban forgó harmadik ország vagy terület továbbra is megfelel-e a (7) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(12)   Az Unió megállapodásokat köthet harmadik országokkal a 9. cikk alkalmazásakor az ezen országok szén-dioxid-árazási mechanizmusainak figyelembevétele érdekében.

(12)   Az Unió megállapodásokat köthet harmadik országokkal a 9. cikk alkalmazásakor az ezen országok szén-dioxid-árazási mechanizmusainak figyelembevétele érdekében. Az ilyen megállapodások nem vezethetnek a harmadik országokból származó behozatal esetében alkalmazott indokolatlan preferenciális elbánáshoz a leadandó CBAM-tanúsítványok tekintetében, és figyelembe kell venniük minden olyan szén-dioxid-árazási mechanizmust, amely a 27. cikk (2) bekezdése értelmében kijátszásra irányuló gyakorlatnak minősül.

(1)   A 2. cikkben említett árubehozatalt megelőzően a nyilatkozattevők kötelesek az adott áruk uniós vámterületre történő behozatalára vonatkozóan engedély iránti kérelmet benyújtani a székhelyük szerinti illetékes hatóságnak .

(1)   A 2. cikkben említett árubehozatalt megelőzően a nyilatkozattevők kötelesek az adott áruk uniós vámterületre történő behozatalára vonatkozóan engedély iránti kérelmet benyújtani a székhelyük szerinti CBAM-hatóságnak .

(4)   A kérelmező bármikor visszavonhatja a kérelmét.

(4)   A kérelmező bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja a kérelmét.

(5)   Az engedélyezett nyilatkozattevőnek késedelem nélkül tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot a (3) bekezdés szerint megadott információkban a döntés meghozatala után bekövetkezett bármilyen olyan változásról, amely a 17. cikk értelmében meghozott döntést vagy a 17. cikk szerinti engedély tartalmát befolyásolhatja.

(5)   Az engedélyezett nyilatkozattevőnek késedelem nélkül tájékoztatnia kell a CBAM-hatóságot a (3) bekezdés szerint megadott információkban a döntés meghozatala után bekövetkezett bármilyen olyan változásról, amely a 17. cikk értelmében meghozott döntést vagy a 17. cikk szerinti engedély tartalmát befolyásolhatja.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a kérelem egységes formátumára, a késedelmekre és az illetékes hatóság által az engedély iránti kérelmek (1) bekezdés szerinti feldolgozása során követendő eljárásra vonatkozóan, valamint a villamosenergia-behozatalt bejelentő nyilatkozattevők illetékes hatóság általi azonosításának szabályaira vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a kérelem egységes formátumára, a késedelmekre és a CBAM-hatóság által az engedély iránti kérelmek (1) bekezdés szerinti feldolgozása során követendő eljárásra vonatkozóan, valamint a villamosenergia-behozatalt bejelentő nyilatkozattevők CBAM-hatóság általi azonosításának szabályaira vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(1)   Minden év május 31-ig valamennyi engedélyezett nyilatkozattevőnek be kell nyújtania az illetékes hatóságnak egy nyilatkozatot („CBAM-nyilatkozat”) a nyilatkozatot megelőző naptári évre vonatkozóan.

(1)   Minden év május 31-ig valamennyi engedélyezett nyilatkozattevőnek be kell nyújtania a CBAM-hatóságnak egy nyilatkozatot („CBAM-nyilatkozat”) a nyilatkozatot megelőző naptári évre vonatkozóan.

(5)   Az engedélyezett nyilatkozattevőnek meg kell őriznie a (4) bekezdésben említett nyilvántartást, beleértve a hitelesítői jelentést, az attól az évtől számított negyedik év végéig, amelyikben a CBAM-nyilatkozatot benyújtották vagy azt be kellett volna nyújtani.

(5)   Az engedélyezett nyilatkozattevőnek meg kell őriznie a (4) bekezdésben említett nyilvántartást, beleértve a hitelesítői jelentést, az attól az évtől számított negyedik év végéig, amelyikben a CBAM-nyilatkozatot benyújtották vagy azt be kellett volna nyújtani. A nyilvántartásnak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy az akkreditált hitelesítő a 8. cikkel összhangban hitelesíteni tudja a beágyazott kibocsátást, és hogy a CBAM-hatóság a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően felülvizsgálhassa a CBAM-nyilatkozatot. Az engedélyezett nyilatkozattevő ezeket a nyilvántartásokat a 19. cikk (1) bekezdésében említett azon időszakig megőrzi, amelynek során a CBAM-hatóság felülvizsgálhatja a CBAM-nyilatkozatot.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben előírt számítási módszerek tényezőit illető részletes szabályok vonatkozásában, beleértve az előállítási folyamatok rendszerhatárainak, a kibocsátási tényezőknek, a tényleges kibocsátás létesítményspecifikus értékeinek és az alapértelmezett értékeknek a meghatározását és azoknak az egyes árukra való alkalmazását, valamint az azon adatok megbízhatóságának biztosításához szükséges módszerek előírását, amelyek alapján az alapértelmezett értékek meghatározandók, beleértve a részletezettségi szintet és az adatok hitelesítését. Szükség esetén a szóban forgó aktusoknak biztosítaniuk kell, hogy az alapértelmezett értékeket adott területekhez, régiókhoz vagy országokhoz hozzá lehessen igazítani annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni olyan objektív tényezőket, mint a földrajzi adottságok, természeti erőforrások, piaci feltételek, jellemző energiaforrások vagy ipari folyamatok. A végrehajtási jogi aktusoknak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó létesítmények kibocsátási és tevékenységi adatai hitelesítésére vonatkozó hatályos jogszabályokra kell épülniük, különös tekintettel az (EU) 2018/2067 végrehajtási rendeletre.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben előírt számítási módszerek tényezőinek vonatkozásában, beleértve az előállítási folyamatok rendszerhatárainak, a kibocsátási tényezőknek, a tényleges kibocsátás létesítményspecifikus értékeinek és az alapértelmezett értékeknek a meghatározását és azoknak az egyes árukra való alkalmazását, valamint az azon adatok megbízhatóságának biztosításához szükséges módszerek előírását, amelyek alapján az alapértelmezett értékek meghatározandók, beleértve a részletezettségi szintet és az adatok hitelesítését. Szükség esetén a szóban forgó aktusoknak biztosítaniuk kell, hogy az alapértelmezett értékeket adott területekhez, régiókhoz vagy országokhoz hozzá lehessen igazítani annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni olyan objektív tényezőket, mint a földrajzi adottságok, természeti erőforrások, piaci feltételek, jellemző energiaforrások vagy ipari folyamatok. A végrehajtási jogi aktusoknak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó létesítmények kibocsátási és tevékenységi adatai hitelesítésére vonatkozó hatályos jogszabályokra kell épülniük, különös tekintettel az (EU) 2018/2067 végrehajtási rendeletre.

(7a)     A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikkel összhangban e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az egyszerű és összetett áruk tényleges beágyazott közvetett kibocsátásának és a vonatkozó alapértelmezett értékeknek a kiszámítására szolgáló módszer, valamint a beágyazott közvetett kibocsátások CBAM-árának megállapítására szolgáló módszer meghatározására.

(1)   Az engedélyezett nyilatkozattevőnek biztosítania kell, hogy a 6. cikknek megfelelően benyújtott CBAM-nyilatkozatban szereplő teljes beágyazott kibocsátást az V. mellékletben előírt hitelesítési elveknek megfelelően hitelesítette egy 18. cikk szerint akkreditált hitelesítő.

(1)   Az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőnek biztosítania kell, hogy a 6. és a 35. cikknek megfelelően benyújtott CBAM-nyilatkozatban szereplő teljes beágyazott kibocsátást , valamint a módszertant és az alátámasztó adatokat és dokumentumokat az V. mellékletben előírt hitelesítési elveknek megfelelően hitelesítette egy 18. cikk szerint akkreditált hitelesítő.

(1a)     A CBAM-hatóság jogosult e cikk szerint ellenőrizni a CBAM-nyilatkozatban szereplő információk pontosságát.

(1)   Az engedélyezett nyilatkozattevő a CBAM-nyilatkozatban kérheti a leadandó CBAM-tanúsítványok számának csökkentését, hogy a származási országban a bejelentett beágyazott kibocsátásért fizetett szén-dioxid-ár számításba kerüljön.

(1)   Az engedélyezett nyilatkozattevő a CBAM-nyilatkozatban kérheti a leadandó CBAM-tanúsítványok számának csökkentését, hogy a származási országban a bejelentett beágyazott kibocsátásért fizetett explicit szén-dioxid-ár számításba kerüljön. Ez a csökkentés 100 % is lehet, ha a származási országban fizetett szén-dioxid-ár megegyezik az uniós szén-dioxid-árral vagy magasabb annál.

(2)   Az engedélyezett nyilatkozattevőnek nyilvántartást kell vezetnie a  – független személy által tanúsított – dokumentációról, amely igazolja, hogy az áruk származási országában bejelentett beágyazott kibocsátás szén-dioxid-árhoz kötött, és meg kell őriznie azon szén-dioxid-árnak a tényleges kifizetését igazoló bizonyítékát, amelynek nem kellett volna export-visszatérítés vagy bármilyen más jellegű, exporttal kapcsolatos ellentételezés tárgyát képeznie.

(2)   Az engedélyezett nyilatkozattevőnek nyilvántartást kell vezetnie az  – akkreditált hitelesítő által tanúsított – dokumentációról, amely igazolja, hogy az áruk származási országában bejelentett beágyazott kibocsátás explicit szén-dioxid-árhoz kötött, és meg kell őriznie azon szén-dioxid-árnak a tényleges kifizetését igazoló bizonyítékát, amelynek nem kellett volna export-visszatérítés vagy bármilyen más jellegű, exporttal kapcsolatos közvetlen vagy közvetett ellentételezés tárgyát képeznie. Az akkreditált hitelesítő nevét és elérhetőségét fel kell tüntetni a dokumentációban. Az engedélyezett nyilatkozattevő továbbítja ezt a dokumentációt a CBAM-hatóságnak.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a leadandó CBAM-tanúsítványok számának csökkentésére vonatkozó módszert meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a külföldi valutában fizetett szén-dioxid ár éves átlagárfolyamon euróra történő átváltásával kapcsolatban az (1) bekezdésnek megfelelően, valamint a (2) bekezdésben említett, fizetett szén-dioxid-árra és az export-visszatérítés vagy bármilyen más jellegű, exporttal kapcsolatos ellentételezés hiányára vonatkozó információkat és bizonyítékokat hitelesítő független személy képesítésével kapcsolatban. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a leadandó CBAM-tanúsítványok számának csökkentésére vonatkozó módszert meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a külföldi valutában fizetett szén-dioxid ár éves átlagárfolyamon euróra történő átváltásával kapcsolatban az (1) bekezdésnek megfelelően, valamint a (2) bekezdésben említett, fizetett szén-dioxid-árra és az export-visszatérítés vagy bármilyen más jellegű, exporttal kapcsolatos közvetlen vagy közvetett ellentételezés hiányára vonatkozó információkat és bizonyítékokat tanúsító akkreditált hitelesítő képesítésével kapcsolatban. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(1)   A harmadik országban található létesítmény üzemeltetőjének kérésére a Bizottságnak nyilvántartásba kell vennie az adott üzemeltetőre és létesítményére vonatkozó információkat a 14. cikk (4) bekezdésében említett központi adatbázisban .

(1)   A harmadik országban található létesítmény üzemeltetőjének kérésére a Bizottságnak nyilvántartásba kell vennie az adott üzemeltetőre és létesítményére vonatkozó információkat a 14. cikkben említett CBAM-jegyzékben .

(6)   Az (5) bekezdés c) pontjában említett nyilvántartásnak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye az (5) bekezdés b) pontja szerinti hitelesítést, valamint bármely illetékes hatóság számára azt, hogy a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően felülvizsgálja az azon engedélyezett nyilatkozattevő által elkészített CBAM-nyilatkozatot, akinek a (8) bekezdés értelmében a vonatkozó információkat a rendelkezésére bocsátották.

(6)   Az (5) bekezdés c) pontjában említett nyilvántartásnak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye az (5) bekezdés b) pontja szerinti hitelesítést, valamint a CBAM-hatóság számára azt, hogy a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően felülvizsgálja és hitelesítse az azon engedélyezett nyilatkozattevő által elkészített CBAM-nyilatkozatot, akinek a (8) bekezdés értelmében a vonatkozó információkat a rendelkezésére bocsátották.

(7)   Az üzemeltető a beágyazott kibocsátás (5) bekezdésben említett hitelesítésére vonatkozó információkat az engedélyezett nyilatkozattevő számára elérhetővé teheti . Az engedélyezett nyilatkozattevő jogosult arra, hogy a 8. cikkben említett kötelezettségének teljesítése érdekében igénybe vegye az elérhetővé tett információkat.

(7)   Az (5) bekezdésben említett , hitelesített beágyazott kibocsátásra vonatkozó információk nyilvánosan elérhetőek lesznek a CBAM-jegyzékben . Az engedélyezett nyilatkozattevő jogosult arra, hogy a 8. cikkben említett kötelezettségének teljesítése érdekében igénybe vegye ezeket az információkat.

(2)     A tagállamok megkövetelik, hogy az illetékes hatóságok megosszanak minden olyan információt, amely kötelezettségeik és feladataik ellátásához alapvető fontosságú vagy releváns.

(1)     A CBAM-hatóság haladéktalanul határozatokat hoz e rendelet végrehajtása érdekében.

(2)     A CBAM-hatóság határozata a határozat címzettel történő közlésének napján lép hatályba.

(3)     Ha a CBAM-hatóság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik a határozat meghozatalához szükséges valamennyi információval, kapcsolatba lép a határozat címzettjével, és meghatározza, hogy milyen további információkra van szükség. Ebben az esetben a határozat címzettje haladéktalanul benyújtja a szükséges kiegészítő információkat a CBAM-hatóságnak.

(4)     A határozat címzettje haladéktalanul tájékoztatja a CBAM-hatóságot a megadott információkban a határozat meghozatala után bekövetkezett bármely változásról. Ilyen esetben a CBAM-hatóság ezen információk fényében újraértékeli a határozatát, és megerősíti vagy módosítja azt.

(5)     Ha a CBAM-hatóság olyan határozat meghozatalát javasolja, amely hátrányosan érinti a határozat címzettjét, megjelöli a javasolt határozat alapjául szolgáló indokokat, és a határozatban utal a 27a. cikkben meghatározott fellebbezési jogra. Mielőtt ilyen határozatot hozna, a CBAM-hatóság lehetőséget biztosít a javasolt határozat címzettjének, hogy álláspontját meghatározott határidőn belül ismertesse a CBAM-hatósággal. Ezen időszak lejártát követően a CBAM-hatóság értesíti a címzettet a határozatról.

(6)     A CBAM-hatóság a határozat címzettjének indokolt kérésére vagy adott esetben saját kezdeményezésére bármikor megsemmisítheti, visszavonhatja vagy módosíthatja határozatát.

(7)     A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az e cikkre vonatkozó további részletes szabályok és eljárási szabályok meghatározásával kiegészítse ezt a rendeletet. Ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 28. cikkel összhangban kell elfogadni.

(1)     Valamennyi tagállam illetékes hatósága létrehozza az adott tagállamban engedélyezett nyilatkozattevők nemzeti jegyzékét egy egységes elektronikus adatbázis formájában, amely tartalmazza az adott nyilatkozattevők CBAM-tanúsítványaira vonatkozó adatokat, és biztosítja a titkosságot a 13. cikkben előírt feltételekkel összhangban.

(2)     Az (1) bekezdésben említett adatbázisnak tartalmaznia kell az engedélyezett nyilatkozattevőkkel kapcsolatos információkat tartalmazó számlákat, különösen az alábbiakat:

(3)     A (2) bekezdésben említett adatbázisban szereplő információk bizalmasan kezelendők.

(4)     A Bizottság a 10. cikk (2) bekezdésével összhangban létrehoz egy, a nyilvánosság számára hozzáférhető központi adatbázist, amely tartalmazza az üzemeltetők nevét, címét és kapcsolattartási adatait, valamint a harmadik országbeli létesítmények elhelyezkedését. Az üzemeltető dönthet úgy, hogy nem szeretné, hogy a neve, címe és kapcsolattartási adatai a nyilvánosság számára hozzáférhetőek legyenek.

(1)     A CBAM-hatóság CBAM-jegyzéket hoz létre a CBAM-tanúsítványokkal kapcsolatos folyamatok 20., 21. és 22. cikkel összhangban történő végrehajtására.

(2)     A CBAM-jegyzék egy elektronikus adatbázist tartalmaz, amelyben minden egyes engedélyezett nyilatkozattevőre vonatkozóan információk szerepelnek, különösen a következők:

(3)     A CBAM-jegyzék az adatbázis külön szakaszában tartalmazza a 10. cikkel összhangban nyilvántartásba vett üzemeltetők és harmadik országbeli létesítmények nevét és további adatait is. Az adatbázis említett szakasza adott esetben a létesítmény hitelesített kibocsátását is tartalmazza.

(4)     Az adatbázisban szereplő információk bizalmasak, kivéve az engedélyezett nyilatkozattevők és az üzemeltetők nevét, a harmadik országbeli létesítmények helyét és adott esetben a nevét, valamint hitelesített kibocsátásukat, amelyeket a nyilvánosság számára interoperábilis formában hozzáférhetővé kell tenni.

(5)     A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a CBAM-jegyzék infrastruktúrájára és konkrét folyamataira, valamint a (2) és (3) bekezdésben említett információkat tartalmazó elektronikus adatbázisokra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(1)     A Bizottságnak központi tisztviselőként kell fellépnie annak érdekében, hogy független ügyleti jegyzőkönyvet tartson fenn a CBAM-tanúsítványok vásárlásának, az azzal való rendelkezésnek, azok leadésának, visszavásárlásának és érvénytelenítésének nyilvántartására, valamint hogy biztosítsa a nemzeti jegyzékek harmonizációját.

(2)     A központi tisztviselő a nemzeti jegyzékben nyilvántartott ügyletekkel kapcsolatban kockázatalapú ellenőrzéseket hajt végre egy független ügyleti jegyzőkönyvön keresztül annak biztosítására, hogy a CBAM-tanúsítványok vásárlásában, az azokkal való rendelkezésben, azok leadásában, visszavásárlásában és érvénytelenítésében ne legyenek szabálytalanságok.

(3)     Amennyiben a (2) bekezdés szerinti ellenőrzések során szabálytalanságokra derül fény, a Bizottság erről további kivizsgálás céljából tájékoztatja az érintett tagállamot vagy tagállamokat, hogy az azonosított szabálytalanságokat orvosolhassák.

(1)    Az illetékes hatóság minden engedélyezett nyilatkozattevőhöz hozzárendel egy egyéni CBAM-számlaszámot.

(1)    A CBAM-hatóság minden engedélyezett nyilatkozattevőhöz hozzárendel egy egyéni CBAM-számlaszámot.

(2)   Minden engedélyezett nyilatkozattevő számára hozzáférést kell biztosítani a  jegyzékben szereplő számlájához.

(2)   Minden engedélyezett nyilatkozattevő számára hozzáférést kell biztosítani a  CBAM-jegyzékben szereplő számlájához.

(3)    Az illetékes hatóság a 17. cikk (1) bekezdésében említett engedélyezés megadását követően azonnal létrehozza a számlát, és erről értesíti az engedélyezett nyilatkozattevőt.

(3)    A CBAM-hatóság a 17. cikk (1) bekezdésében említett engedélyezés megadását követően azonnal létrehozza a számlát, és erről értesíti az engedélyezett nyilatkozattevőt.

(4)   Amennyiben az engedélyezett nyilatkozattevő felhagy gazdasági tevékenységével vagy az engedélyét visszavonják, az illetékes hatóság lezárja az adott nyilatkozattevő számláját.

(4)   Amennyiben az engedélyezett nyilatkozattevő felhagy gazdasági tevékenységével vagy az engedélyét visszavonják, a CBAM-hatóság lezárja az adott nyilatkozattevő számláját.

(1)    Az illetékes hatóság engedélyezi az 5. cikk (1) bekezdésével összhangban engedélyezési kérelmet benyújtó nyilatkozattevőt az alábbi feltételek teljesülése esetén:

(1)    A CBAM-hatóság engedélyezi az 5. cikk (1) bekezdésével összhangban engedélyezési kérelmet benyújtó nyilatkozattevőt az alábbi feltételek teljesülése esetén:

(2)   Ha az illetékes hatóság úgy találja, hogy az (1) bekezdésben felsorolt feltételek nem teljesülnek, vagy ha a kérelmező nem szolgáltatta be az 5. cikk (3) bekezdése szerinti információkat, a nyilatkozattevő engedélyezését meg kell tagadni.

(2)   Ha a CBAM-hatóság úgy találja, hogy az (1) bekezdésben felsorolt feltételek nem teljesülnek, vagy ha a kérelmező nem szolgáltatta be az 5. cikk (3) bekezdése szerinti információkat, a nyilatkozattevő engedélyezését meg kell tagadni.

(3)     Ha az illetékes hatóság a nyilatkozattevő engedélyezését megtagadja, az engedélyt kérelmező nyilatkozattevő a fellebbezést megelőzően a nemzeti jog szerinti megfelelő hatóságnál kifogással élhet, amely hatóság vagy kötelezi a nemzeti tisztviselőt a számla megnyitására, vagy – indokolással ellátott határozat útján, az e rendelettel összeegyeztethető és jogszerű cél elérésére törekvő nemzeti jogi rendelkezésekben megállapított arányos követelmények alapján – megerősíti az elutasítást.

(4)    Az illetékes hatóság nyilatkozattevőt engedélyező határozata az alábbi információkat tartalmazza:

(4)    A CBAM-hatóság nyilatkozattevőt engedélyező határozata az alábbi információkat tartalmazza:

(7)   A biztosítékot az Unióban működő valamely pénzügyi intézmény által első felszólításra fizetendő bankgaranciaként, vagy hasonló biztosítékot nyújtó, másfajta garancia formájában kell biztosítani. Amennyiben az illetékes hatóság megállapítja, hogy a szolgáltatott biztosíték nem biztosítja a CBAM-kötelezettségek összegét, vagy a továbbiakban nem bizonyos vagy nem elégséges ahhoz, hogy azt biztosítsa, úgy az illetékes hatóság előírja az engedélyezett nyilatkozattevőnek, hogy saját választása szerint vagy nyújtson kiegészítő biztosítékot, vagy helyettesítse az eredeti biztosítékot új biztosítékkal.

(7)   A biztosítékot az Unióban működő valamely pénzügyi intézmény által első felszólításra fizetendő bankgaranciaként, vagy hasonló biztosítékot nyújtó, másfajta garancia formájában kell biztosítani. Amennyiben a CBAM-hatóság megállapítja, hogy a szolgáltatott biztosíték nem biztosítja a CBAM-kötelezettségek összegét, vagy a továbbiakban nem bizonyos vagy nem elégséges ahhoz, hogy azt biztosítsa, úgy a CBAM-hatóság előírja az engedélyezett nyilatkozattevőnek, hogy saját választása szerint vagy nyújtson kiegészítő biztosítékot, vagy helyettesítse az eredeti biztosítékot új biztosítékkal.

(8)    Az illetékes hatóság haladéktalanul felszabadítja a biztosítékot azon második év május 31-e után, amelyben az engedélyezett nyilatkozattevő a CBAM-tanúsítványokat a 22. cikknek megfelelően leadta.

(8)    A CBAM-hatóság haladéktalanul felszabadítja a biztosítékot azon második év május 31-e után, amelyben az engedélyezett nyilatkozattevő a CBAM-tanúsítványokat a 22. cikknek megfelelően leadta.

(8a)     A CBAM-hatóság ellenőrizheti a kérelmező által az 5. cikk (3) bekezdésével összhangban szolgáltatott információk pontosságát és teljességét, valamint az igazoló dokumentumok meglétét, hitelességét, pontosságát és érvényességét. A CBAM-hatóság a kérelmező telephelyén is elvégezheti ezeket az ellenőrzéseket.

(9)    Az illetékes hatóság visszavonja azon nyilatkozattevő engedélyét, aki már nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, vagy aki nem működik együtt az érintett hatósággal.

(9)    A CBAM-hatóság visszavonja azon nyilatkozattevő engedélyét, aki már nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, vagy aki nem működik együtt az érintett hatósággal , vagy akiről megállapították, hogy ismételten vagy súlyosan megsértette ezt a rendeletet .

(9a)     A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az (1) bekezdésben említett kritériumok alkalmazására és a (6) bekezdésben említett garanciákra vonatkozó gyakorlati rendelkezéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(1)   Bármely, az (EU) 2018/2067 végrehajtási rendelet értelmében akkreditált személy e rendelet értelmében akkreditált hitelesítőnek tekintendő.

(1)   Bármely, az (EU) 2018/2067 végrehajtási rendelet értelmében akkreditált jogi személy e rendelet értelmében akkreditált hitelesítőnek tekintendő.

(2)     Az (1) bekezdésben foglaltakon túl e rendelet értelmében a nemzeti akkreditáló testület kérésre hitelesítőként akkreditálhat egy személyt, miután ellenőrizte azt a dokumentumot, amely igazolja az V. mellékletben említett hitelesítői elvek alkalmazására vonatkozó kapacitásának meglétét a 8., 10. és 38. cikkben a beágyazott kibocsátások ellenőrzésére meghatározott kötelezettségek teljesítésére.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a ( 2 ) bekezdésben említett akkreditáció vonatkozásában, meghatározva az akkreditált hitelesítők ellenőrzésének és felügyeletének, az akkreditáció visszavonásának és az akkreditáló testületek kölcsönös elismerésének és szakmai értékelésének feltételeit.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ( 1 ) bekezdésben említett akkreditáció vonatkozásában, meghatározva az akkreditált hitelesítők ellenőrzésének és felügyeletének, az akkreditáció visszavonásának és az akkreditáló testületek kölcsönös elismerésének és szakmai értékelésének feltételeit.

(1)    Az illetékes hatóság felülvizsgálhatja a CBAM-nyilatkozatokat azon időszakon belül, amely az attól az évtől számított negyedik évvel ér véget, amelyben a nyilatkozatot be kellett volna nyújtani. A felülvizsgálat a CBAM-nyilatkozatban megadott információknak az ellenőrzéséből áll, melynek alapjául a 25. cikk (2) bekezdésével összhangban a vámhatóságok által közölt információk és bármilyen egyéb vonatkozó bizonyíték, illetve bármely szükségesnek vélt audit (beleértve az engedélyezett nyilatkozattevő telephelyén elvégzetteket) szolgál.

(1)    A CBAM-hatóság felülvizsgálhatja a CBAM-nyilatkozatokat azon időszakon belül, amely az attól az évtől számított negyedik évvel ér véget, amelyben a nyilatkozatot be kellett volna nyújtani. A felülvizsgálat a CBAM-nyilatkozatban megadott információknak az ellenőrzéséből áll, melynek alapjául a 25. cikk (2) bekezdésével összhangban a vámhatóságok által közölt információk és bármilyen egyéb vonatkozó bizonyíték, illetve bármely szükségesnek vélt audit (beleértve az engedélyezett nyilatkozattevő telephelyén elvégzetteket) szolgál.

(3)   Ha az illetékes hatóság azt állapítja meg, hogy a CBAM-tanúsítványok bejelentett száma nem helyes, vagy hogy nem nyújtottak be a (2) bekezdésnek megfelelően CBAM-nyilatkozatot, módosíthatja az engedélyezett nyilatkozattevő által esedékes CBAM-tanúsítványok számát. Az illetékes hatóság értesíti az engedélyezett nyilatkozattevőt a módosításról, és felszólítja, hogy egy hónapon belül adja le a kiegészítő CBAM-tanúsítványokat.

(3)   Ha a CBAM-hatóság azt állapítja meg, hogy a CBAM-tanúsítványok bejelentett száma nem helyes, vagy hogy nem nyújtottak be a (2) bekezdésnek megfelelően CBAM-nyilatkozatot, módosíthatja az engedélyezett nyilatkozattevő által esedékes CBAM-tanúsítványok számát. A CBAM-hatóság értesíti az engedélyezett nyilatkozattevőt a módosításról, és felszólítja, hogy egy hónapon belül adja le a kiegészítő CBAM-tanúsítványokat.

(4)     A (3) bekezdésben említett értesítés címzettje fellebbezést nyújthat be az értesítés ellen. Az értesítés címzettjét tájékoztatni kell a fellebbezés esetén követendő eljárásról.

(5)   Ha az esedékesnél több CBAM-tanúsítványt adtak le, az illetékes hatóság késedelem nélkül visszatéríti az engedélyezett nyilatkozattevő számára a többletként benyújtott CBAM-tanúsítványok értékét, amelyet a behozatal éve alatt az engedélyezett nyilatkozattevő által a  CBAM-nyilatkozatokért fizetett átlagárral számol ki.

(5)   Ha az esedékesnél több CBAM-tanúsítványt adtak le, a CBAM-hatóság késedelem nélkül visszatéríti az engedélyezett nyilatkozattevő számára a többletként benyújtott CBAM-tanúsítványok értékét, amelyet az engedélyezett nyilatkozattevő által a  vásárlás időpontjában a CBAM-tanúsítványokért fizetett átlagárral számol ki.

(1)    Az egyes tagállamok illetékes hatóságai CBAM-tanúsítványokat az adott tagállamban engedélyezett nyilatkozattevőknek a 21. cikknek megfelelően kiszámított áron értékesíthetnek .

(1)    A CBAM-hatóság a CBAM-tanúsítványokat az engedélyezett nyilatkozattevőknek a 21. cikknek megfelelően kiszámított áron értékesítheti .

(2)    Az illetékes hatóság biztosítja, hogy minden CBAM-tanúsítványhoz az elkészítésekor hozzárendeljenek egy egyedi egységazonosító kódot, és ezt az egyedi egységazonosító számot, valamint a tanúsítvány eladási árát és eladási idejét bejegyzi a  nemzeti jegyzékbe , a tanúsítványt megvásárló engedélyezett nyilatkozattevő számláján.

(2)    A CBAM-hatóság biztosítja, hogy minden CBAM-tanúsítványhoz az elkészítésekor hozzárendeljenek egy egyedi egységazonosító kódot, és ezt az egyedi egységazonosító számot, valamint a tanúsítvány eladási árát és eladási idejét bejegyzi a  CBAM-jegyzékbe , a tanúsítványt megvásárló engedélyezett nyilatkozattevő számláján.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap végrehajtási jogi aktusok elfogadására a CBAM-tanúsítványok átlagárának kiszámításához szükséges módszer részletesebb meghatározásához és az ár közzétételére vonatkozó gyakorlati eljárások meghatározásához . Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap végrehajtási jogi aktusok elfogadására a CBAM-tanúsítványok átlagárának kiszámításához szükséges , (1) bekezdésben meghatározott módszer végrehajtásához és az ár közzétételére vonatkozó gyakorlati eljárások végrehajtásához . Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(1)   Az engedélyezett nyilatkozattevő minden év május 31-ig köteles az illetékes hatóság részére annyi számú CBAM-tanúsítványt leadni, amely megfelel a 6. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerint megadott és a 8. cikkel összhangban hitelesített, a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozó beágyazott kibocsátásnak.

(1)   Az engedélyezett nyilatkozattevő minden év május 31-ig köteles a CBAM-hatóság részére annyi számú CBAM-tanúsítványt leadni, amely megfelel a IIIa. melléklettel összhangban kiszámított és a 6. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerint megadott és a 8. cikkel összhangban hitelesített, a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozó beágyazott kibocsátásnak.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az engedélyezett nyilatkozattevőnek biztosítania kell, hogy a  nemzeti jegyzékben szereplő számláján elérhető legyen a szükséges számú CBAM-tanúsítvány. Emellett az engedélyezett nyilatkozattevő biztosítja, hogy a  nemzeti jegyzékben szereplő számláján található CBAM-tanúsítványok száma minden negyedév végén megfeleljen a beágyazott kibocsátások legalább 80 %-ának – mely érték az alapértelmezett értékek alapján a III. mellékletben meghatározott módszerekkel összhangban kerül megállapításra, minden, a naptári év kezdete óta importált áru vonatkozásában.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az engedélyezett nyilatkozattevőnek biztosítania kell, hogy a  CBAM-jegyzékben szereplő számláján elérhető legyen a szükséges számú CBAM-tanúsítvány. Emellett az engedélyezett nyilatkozattevő biztosítja, hogy a  CBAM-jegyzékben szereplő számláján található CBAM-tanúsítványok száma minden negyedév végén megfeleljen a beágyazott kibocsátások legalább 80 %-ának – mely érték az alapértelmezett értékek alapján a III. mellékletben meghatározott módszerekkel összhangban kerül megállapításra, minden, a naptári év kezdete óta importált áru vonatkozásában.

(3)   Amennyiben az illetékes hatóság úgy véli, hogy az engedélyezett nyilatkozattevő számláján lévő CBAM-tanúsítványok száma nem felel meg a (2) bekezdés második mondata szerinti kötelezettségeknek, a hatóság a helyesbítésről értesítést küld és felkéri az engedélyezett nyilatkozattevőt, hogy egy hónapon belül adja le a kiegészítő CBAM-tanúsítványokat.

(3)   Amennyiben az illetékes CBAM-hatóság úgy véli, hogy az engedélyezett nyilatkozattevő számláján lévő CBAM-tanúsítványok száma nem felel meg a (2) bekezdés második mondata szerinti kötelezettségeknek, a hatóság a helyesbítésről értesítést küld és felkéri az engedélyezett nyilatkozattevőt, hogy egy hónapon belül adja le a kiegészítő CBAM-tanúsítványokat.

(4)     A (3) bekezdésben említett értesítés címzettje fellebbezést nyújthat be az értesítés ellen. Az értesítés címzettjét tájékoztatni kell a fellebbezés esetén követendő eljárásról.

(1)    Az egyes tagállamok illetékes hatóságai az adott tagállamban engedélyezett nyilatkozattevő kérésére visszavásárolják a nyilatkozattevő nemzeti jegyzékben szereplő számláján fennmaradó CBAM-tanúsítvány többletet a 22. cikk szerinti leadásukat követően. A visszavásárlási kérelmet minden olyan év június 30-áig kell benyújtani, amelyben CBAM-tanúsítványokat leadtak.

(1)    A CBAM-hatóság az engedélyezett nyilatkozattevő kérésére visszavásárolja a nyilatkozattevő CBAM-jegyzékben szereplő számláján fennmaradó CBAM-tanúsítvány többletet a 22. cikk szerinti leadásukat követően. A visszavásárlási kérelmet minden olyan év június 30-áig kell benyújtani, amelyben CBAM-tanúsítványokat leadtak.

(1)     A CBAM-tanúsítványok értékesítéséből termelt bevételek nem minősülnek címzett bevételnek. Ez a rendelet nem akadályozza meg, hogy a CBAM-tanúsítványok értékesítéséből termelt bevételeket az EUMSZ 311. cikkével összhangban saját forrásként határozzák meg, és általános bevételként szerepeltessék az uniós költségvetésben.

(2)     Annak biztosítása érdekében, hogy a CBAM teljesítse a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló célját, és hozzájáruljon az Unió éghajlat-politikai célkitűzéseinek és nemzetközi kötelezettségvállalásainak – köztük a Párizsi Megállapodásnak – a teljesítéséhez, az (1) bekezdés sérelme nélkül uniós pénzügyi támogatást kell nyújtani az éghajlatváltozás mérséklésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak a támogatására a legkevésbé fejlett országokban, beleértve a feldolgozóipar dekarbonizációjára és átalakítására irányuló erőfeszítéseiket is. Az ilyen finanszírozást az uniós költségvetésen keresztül kell rendelkezésre bocsátani az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozásához való hozzájárulás céljából, megkönnyítve az érintett iparágak alkalmazkodását az e rendeletben megállapított új kötelezettségekhez, és azt technikai segítségnyújtással kiegészítve, azzal a feltétellel, hogy a fogadó országban maradéktalanul végrehajtják és érvényesítik a nemzetközileg elismert munkaügyi és szociális jogokat, például az ILO alapvető munkaügyi normáit.

(3)     A CBAM-tanúsítványok értékesítéséből származó bevételek felhasználásának átláthatósága érdekében a Bizottság évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy az előző évben hogyan használták fel az e bevételek pénzügyi értékével megegyező összeget, és hogy ez hogyan járult hozzá a feldolgozóipar dekarbonizációjához a legkevésbé fejlett országokban.

(1)     A vámhatóságok csak akkor engedélyezik az áruk behozatalát, ha a nyilatkozattevőt az illetékes hatóság legkésőbb az áruk szabad forgalomba bocsátásakor engedélyezi.

(2)     A vámhatóságok időszakosan tájékoztatást nyújtanak a nyilatkozattevő engedélyezése szerinti tagállam illetékes hatóságának a bejelentett importárukról, amely tájékoztatás magában foglalja a nyilatkozattevő EORI-számát és CBAM-számlaszámát, az áruk nyolcjegyű KN-kódját, a mennyiséget, a származási országot, a nyilatkozat keltét és a vámeljárást.

(3)     A vámhatóságok az árukat ellenőrzik a 952/2013/EU rendelet 46. cikkével összhangban, beleértve a nyolcjegyű KN-kódot, valamint a behozott áruk mennyiségét és származási országát. A Bizottság a 952/2013/EU rendelet 50. cikke szerinti közös kockázati kritériumok és standardok kialakításába belefoglalja a CBAM-mal kapcsolatos kockázatokat is.

(4)     A 952/2013/EU rendelet 12. cikkének (1) bekezdésével összhangban a vámhatóságok a kötelességük teljesítése során szerzett vagy bizalmas alapon kapott bizalmas információkat közölhetik a nyilatkozattevő engedélyezése szerinti tagállam illetékes hatóságával. A tagállamok illetékes hatóságai a Tanács 515/97/EK rendeletével összhangban kezelik és osztják meg ezeket az információkat.

(5)     A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az információk meghatározására, valamint az információk (2) bekezdés szerinti közlésének idejére és módjára vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(1)     A vámhatóságok kötelesek gondoskodni arról, hogy az áruk behozatalra történő bejelentésekor, legkésőbb a szabad forgalomba bocsátásuk idején a nyilatkozattevő bekerüljön a CBAM-hatóság nyilvántartásába.

(2)     A vámhatóságok rendszeresen közlik a CBAM-hatósággal az I. mellékletben felsorolt, behozatalra bejelentett árukra vonatkozó konkrét információkat. Ezen információknak tartalmazniuk kell legalább az áruk mennyiségét, származási országát és a nyilatkozattevőt. A vámhatóságok e rendelet alkalmazásában a 952/2013/EU rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett bizalmas információkat közölhetnek a CBAM-hatósággal.

(3)     A behozott termékeket a 952/2013/EU rendelet 59. cikkében meghatározott, az áruk nem preferenciális származására vonatkozó szabályokkal összhangban kell harmadik országból származónak tekinteni.

(4)     A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja a (2) bekezdésben említett gyakoriságot és információkat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(5)     A 26a. vagy a 27. cikk szerinti intézkedés elindításának napjától kezdődően és miután kellő időben tájékoztatta a tagállamokat, a Bizottság utasíthatja a vámhatóságokat a behozatal nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére annak érdekében, hogy az intézkedések később a nyilvántartásba vételtől kezdve alkalmazhatók legyenek e behozatallal szemben. A Bizottság a behozatalokra nézve kötelezővé teheti a nyilvántartásba vételt saját kezdeményezére vagy ha az uniós gazdasági ágazat ez iránti kérelmében elegendő bizonyítékot szolgáltatott egy ilyen intézkedés meghozatalához. A nyilvántartásba vételt bizottsági határozattal kell bevezetni, amelyben meg kell határozni az intézkedés célját és adott esetben a lehetséges jövőbeli kötelezettség becsült összegét. Behozatal esetében kilenc hónapnál hosszabb nyilvántartásba vételi időszak nem alkalmazható.

(1)     Az az engedélyezett nyilatkozattevő aki adott év május 31-ig nem nyújtja be az azt megelőző év során behozott áruk beágyazott kibocsátásának megfelelő számú CBAM-tanúsítványt, a 2003/87/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, az irányelv 16. cikkének (4) bekezdése szerint megnövelt többletkibocsátási bírsággal egyenértékű bírsággal sújtandó az áruk behozatalának évében valamennyi olyan CBAM-tanúsítvány vonatkozásában, amelyet az engedélyezett nyilatkozattevőnek le kellett volna adnia.

(2)     Az engedélyezett nyilatkozattevőtől eltérő azon személy, aki CBAM-tanúsítványok e rendelet szerinti leadása nélkül léptet be árukat az Unió vámterületére, az (1) bekezdés szerinti bírsággal sújtandó az áruk beléptetésének évében valamennyi olyan CBAM-tanúsítvány vonatkozásában, amelyet az engedélyezett nyilatkozattevőnek le kellett volna adnia.

(3)     A bírság kifizetése semmilyen esetben sem menti fel az engedélyezett nyilatkozattevőt azon kötelezettsége alól, hogy leadja az adott év esedékes CBAM-tanúsítványait azon tagállam illetékes hatóságának, amelyben a nyilatkozattevőt engedélyezték.

(4)     Ha az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy az engedélyezett nyilatkozattevő nem felel meg a CBAM-tanúsítványok (1) bekezdésben meghatározott leadási kötelezettségének, vagy hogy adott személy a (2) bekezdésben meghatározottak szerint hozott be árukat az Unió vámterületére, az illetékes hatóság kiszabja a bírságot és értesíti az engedélyezett nyilatkozattevőt vagy – a (2) bekezdés szerinti helyzet esetén – a személyt,

(5)     A (2) bekezdésben említett bírságokon túl a tagállamok nemzeti szabályaiknak megfelelően közigazgatási vagy büntetőjogi szankciókat róhatnak ki a CBAM jogszabályok tiszteletben tartásának elmulasztása esetén. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(1)     Pénzbírsággal sújtandó minden olyan engedélyezett nyilatkozattevő, aki az adott év május 31-ig nem adja le az előző év során behozott áruk beágyazott kibocsátásának megfelelő számú CBAM-tanúsítványt, vagy hamis információkat közöl a hatósággal a tényleges kibocsátásokról annak érdekében, hogy kedvező egyéni bánásmódban részesüljön.

(2)     A bírság összege egyenlő a CBAM-tanúsítványok előző évi átlagárának háromszorosával, minden olyan CBAM-tanúsítvány után, amelyet az engedélyezett nyilatkozattevő nem adott le a 22. cikkel összhangban. A bírság megfizetése nem mentesíti az engedélyezett nyilatkozattevőt azon kötelezettsége alól, hogy az esedékes számú CBAM-tanúsítványt leadja a CBAM-hatóságnak.

(3)     Ismételt szabálysértések esetén a CBAM-hatóság az engedélyezett nyilatkozattevő CBAM-számlájának felfüggesztése mellett dönthet.

(4)     Az (2) bekezdésben említett bírságokon túl a tagállamok nemzeti szabályaiknak megfelelően közigazgatási vagy büntetőjogi szankciókat rónak ki a CBAM tiszteletben tartásának elmulasztása esetén. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(5)     Ha a CBAM-hatóság úgy találja, hogy az engedélyezett nyilatkozattevő nem tesz eleget a CBAM-tanúsítványok leadására vonatkozó kötelezettségnek vagy hamis információkat közölt a hatósággal, a CBAM-hatóság kiszabja a (2) bekezdésben említett bírságot és értesíti az engedélyezett nyilatkozattevőt:

(2)   A kijátszásra irányuló gyakorlatok olyan helyzeteket foglalnak magukban, amikor az e rendelet hatálya alá tartozó árukkal kapcsolatos kereskedelmi szerkezet megváltoztatásának nincs más észszerű oka vagy gazdasági indoka, mint az e rendeletben meghatározott kötelezettségek elkerülése , és abból áll, hogy ezeket az árukat olyan, enyhén módosított termékekre cserélik ki, amelyek nem szerepelnek az I. mellékletben szereplő áruk jegyzékében , de az e rendelet hatálya alá tartozó ágazathoz tartoznak.

(2)   A kijátszásra irányuló gyakorlatok célja az e rendeletben meghatározott kötelezettségek bármelyikének elkerülése. Ezek olyan helyzetek, amelyek olyan gyakorlatból, folyamatból vagy munkából fakadnak, amelynek nincs más észszerű oka vagy gazdasági indoka, mint az e rendeletben meghatározott kötelezettségek elkerülése vagy enyhítése , és többek között a következőkből állhatnak:

(3)   A tagállamok, illetve a (2) bekezdésben leírt helyzetek által érintett vagy előnyhöz jutott felek értesíthetik a Bizottságot, ha egy kéthónapos időszak alatt az előző év azonos időszakához képest az e rendelet hatálya alá tartozó áruk importjában jelentős csökkenést , és az I. mellékletben foglalt árujegyzékben nem szereplő , enyhén módosított termékek behozatalában növekedést tapasztalnak . A Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri az áruk kereskedelmi szerkezetének és az enyhén módosított termékeknek uniós szinten történő bármilyen jelentős változását .

(3)   A tagállamok, illetve a (2) bekezdésben leírt bármely helyzet által érintett vagy előnyhöz jutott felek értesíthetik a Bizottságot, ha kijátszásra irányuló gyakorlatokat tapasztalnak. A közvetlenül érintett felektől eltérő érdekelt felek, például környezetvédelmi szervezetek és nem kormányzati szervezetek , amelyek konkrét bizonyítékot tárnak fel e rendelet kijátszására , szintén értesíthetik a Bizottságot . A Bizottság a kijátszási gyakorlatok azonosítása céljából folyamatos nyomon követést végez, többek között piacfelügyelet útján vagy bármely releváns információforrás, például a civil társadalmi szervezetek beadványai és jelentései alapján .

(4)   A (3) bekezdésben említett értesítésnek meg kell jelölnie az alapjául szolgáló indokokat és magában kell foglalnia a  (2) bekezdésben említett árukra és termékekre vonatkozó releváns adatokat és statisztikákat .

(4)   A (3) bekezdésben említett értesítésnek meg kell jelölnie az alapjául szolgáló indokokat és magában kell foglalnia az e rendelet kijátszásával kapcsolatos állítás alátámasztására szolgáló releváns adatokat és statisztikákat.  A  Bizottság vizsgálatot indít a valamely tagállam, érintett fél vagy érdekelt fél által küldött értesítésben foglalt ilyen állítással kapcsolatban, feltéve, hogy az értesítés megfelel az e bekezdésben említett követelményeknek, vagy ha a Bizottság maga határoz úgy, hogy ilyen vizsgálatra van szükség. A Bizottságot az illetékes hatóságok és a vámhatóságok segíthetik a vizsgálat lefolytatásában. A Bizottság az értesítés napjától számított kilenc hónapon belül lezárja a vizsgálatot. Vizsgálat indításakor a Bizottság értesíti az összes illetékes hatóságot.

(5)   Ha a Bizottságnak, figyelembe véve a vonatkozó adatokat, jelentéseket és statisztikákat, beleértve a tagállamok vámhatóságai által megadottakat, elegendő oka van azt feltételezni, hogy a ( 3 ) bekezdésben említett körülmények egy vagy több tagállamban fennállnak, felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet hatályának kiegészítésére, hogy az a kijátszás elleni célok érdekében az enyhén módosított termékekre is kiterjedjen.

(5)   Ha a Bizottságnak, figyelembe véve a vonatkozó adatokat, jelentéseket és statisztikákat, beleértve a tagállamok vámhatóságai által megadottakat, elegendő oka van azt feltételezni, hogy a ( 2 ) bekezdésben említett körülmények egy vagy több tagállamban fennállnak, felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet hatályának kiegészítésére, hogy az a kijátszás elleni célok érdekében az enyhén módosított termékekre vagy az alsó küszöbértéket meghaladó mértékben az I. mellékletben felsorolt áruk közül egyet vagy többet tartalmazó továbbfeldolgozott termékekre is kiterjedjen.

(5a)     A Bizottság éves jelentésben számol be a kijátszással kapcsolatos vizsgálatokról és azok eredményeiről. A jelentés ezenkívül információkat tartalmaz a szankciókkal szembeni, folyamatban lévő fellebbezési eljárások állásáról, valamint származási országonként összesített információkat tartalmaz az I. mellékletben felsorolt különböző áruk kibocsátási intenzitásáról.

(1)     A CBAM-hatóság által hozott határozatok megfellebbezhetők. A CBAM-hatóság bármely érdekelt személyt hátrányosan érintő határozatai ellen fellebbezésnek van helye, beleértve a szankciókkal, a kijátszással és a tényleges kibocsátási értékekkel kapcsolatos határozatokat is. E határozatok csak a két hónapos fellebbezési határidő lejártának napjától lépnek hatályba.

(2)     Az (1) bekezdés alapján benyújtott fellebbezés felfüggesztő hatályú.

(3)     A fellebbezéssel érintett termékeket a 25a. cikk (5) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba kell venni.

(4)     Az eljárásban részt vevő bármelyik fél, akit a határozat hátrányosan érint, fellebbezhet. Az eljárásban részt vevő bármely más fél a fellebbezési eljárásban félként vesz részt.

(5)     Létrehoznak egy fellebbezési tanácsot, amely három teljes jogú tagból áll. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság egyaránt egy-egy tagot nevez ki. Az elnököt a Tanács nevezi ki. Az Európai Parlament és a Tanács egy-egy további póttagot nevez ki.

(6)     A Bizottság a 28. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek kiegészítik e rendeletet a fellebbezési tanács összetételének, kinevezésének és eljárási szabályzatának meghatározása céljából, biztosítva ezzel a fellebbezési tanács tagjainak függetlenségét, többek között az átmeneti időszak alatt is. A fellebbezési tanács feladatait az átmeneti időszak alatt a Bizottság látja el.

(1)     A fellebbezési tanács megvizsgálja, hogy a fellebbezés elfogadható-e.

(2)     A fellebbezés vizsgálata során a fellebbezési tanács a 27a. cikk (4) bekezdésében említett feleket szükség szerinti gyakorisággal felkéri, hogy a fellebbezési tanács által meghatározott határidőn belül nyújtsák be észrevételeiket a fellebbezésben részt vevő többi fél által benyújtott beadványokkal vagy a fellebbezési tanács által kiadott közleményekkel kapcsolatban.

(3)     A fellebbezési tanács a fellebbezés elfogadhatóságának vizsgálatát követően határoz a fellebbezésről. A fellebbezési tanács gyakorolhatja a CBAM-hatóság hatáskörébe tartozó bármely hatáskört, vagy további eljárásra visszautalhatja az ügyet a CBAM-hatósághoz.

(4)     Ha a fellebbezési tanács az ügyet további eljárásra visszautalja a CBAM-hatósághoz, ez utóbbit kötik a fellebbezési tanács következtetései, amennyiben a tényállás azonos.

(5)     A fellebbezési tanács határozata csak a határozat közlésétől számított két hónapos határidő lejártának napjától, vagy – ha e határidőn belül a Törvényszékhez keresetet nyújtottak be – a kereset elutasításának napjától, vagy ha a Törvényszék határozata ellen a Bíróságnál fellebbezést nyújtottak be, a fellebbezés elutasításának napjától hatályos.

(1)     A fellebbezési tanács határozatai az EUMSZ 263. cikkével összhangban indított keresettel megtámadhatók a Törvényszék vagy a Bíróság előtt.

(2)     Amennyiben a fellebbezési tanács elmulasztja a döntéshozatalt, a EUMSZ 265. cikkével összhangban mulasztás miatti kereset nyújtható be a Törvényszékhez vagy a Bírósághoz.

(3)     A CBAM-hatóságnak meg kell tennie a Törvényszék ítéletében, vagy ha ez utóbbival szemben fellebbezést nyújtottak be, a Bíróság ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

(2)   A Bizottságot határozatlan időtartamra ruházzák fel a 2. cikk (10) bekezdésében, a 2. cikk (11) bekezdésében, a  18 . cikk (3) bekezdésében és a 27. cikk (5) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó jogkörrel.

(2)   A Bizottságot határozatlan időtartamra ruházzák fel a 2. cikk ( 1a) bekezdésében, a 2. cikk (6) bekezdésében, a 2. cikk ( 10) bekezdésében, a 2. cikk (11) bekezdésében, a  7. cikk (7a) bekezdésében, a 8 . cikk (3) bekezdésében , a 12a. cikk (7) bekezdésében, a 18. cikk (3) bekezdésében, a 27. cikk (5 ) bekezdésében, a 27a. cikk (6) bekezdésében, a 31. cikk (2) bekezdésében és a 35. cikk (6 ) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó jogkörrel.

3.   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (10) bekezdésében, a 2. cikk (11) bekezdésében, a 18. cikk (3) bekezdésében és a 27. cikk ( 5 ) bekezdésében említett felhatalmazást.

3.   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk ( 1a) bekezdésében 2. cikk (6) bekezdésében, a 2. cikk ( 10) bekezdésében, a 2. cikk (11) bekezdésében, a  7. cikk (7a) bekezdésében, a 8. cikk (3) bekezdésében, a 12a. cikk (7) bekezdésében, a 18. cikk (3) bekezdésében , a 27. cikk (5) bekezdésében, a 27 a . cikk ( 6) bekezdésében, a 31. cikk (2) bekezdésében és a 35. cikk (6 ) bekezdésében említett felhatalmazást.

(7)   A 2. cikk (10) bekezdése, a 2. cikk (11) bekezdése, a  18 . cikk (3) bekezdése és a 27. cikk (5) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(7)   A 2. cikk ( 1a) bekezdése, a 2. cikk (6) bekezdése, a 2. cikk ( 10) bekezdése, a 2. cikk (11) bekezdése, a  7. cikk (7a) bekezdése, a 7. cikk (3) bekezdése, a 8 . cikk (3) bekezdése , a 12a. cikk (7) bekezdése, a 18. cikk (3) bekezdése, a 27. cikk (5 ) bekezdése, a 27a. cikk (6) bekezdése, a 31. cikk (2) bekezdése és a 35. cikk (6 ) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(1)   A Bizottság összegyűjti az e rendelet hatályának az I. mellékletben felsoroltaktól eltérő árukra és közvetett kibocsátásokra való kiterjesztéséhez szükséges információkat, és módszereket dolgoz ki a beágyazott kibocsátások kiszámítására a környezeti lábnyom módszerei alapján.

(1)   A Bizottság az érintett érdekelt felekkel egyeztetve összegyűjti a hatály egyéb ágazatokra és az e rendelet 2. cikkének (1a) bekezdésében meghatározott továbbfeldolgozott termékekre való kiterjesztéséhez, valamint a beágyazott kibocsátások környezeti lábnyom módszerei alapján történő kiszámítására szolgáló módszerek kidolgozásához szükséges információkat .

(2)   Az átmeneti időszak lejárta előtt a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról. A jelentésnek tartalmaznia kell különösen annak a lehetőségnek az értékelését , hogy a beágyazott kibocsátások alkalmazási körét kiterjesszék a  közvetett kibocsátásokra és a kibocsátásáthelyezés veszélyének kitett egyéb árukra azok mellett , mint amelyekre e rendelet már vonatkozik , továbbá tartalmaznia kell az irányítási rendszer értékelését . Tartalmaznia kell továbbá annak a  lehetőségnek az értékelését is , hogy a  hatályt kiterjesszék a szállítási szolgáltatások beágyazott kibocsátására, az értékláncban lejjebb található árukra és a  kibocsátásáthelyezés veszélyének a  jövőben esetlegesen kitett szolgáltatásokra .

(2)   Az átmeneti időszak lejárta előtt a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról. Az első jelentésnek különösen arra kell összpontosítania , hogy milyen lehetőségek vannak e rendelet továbbfejlesztésére a  klímasemleges Unió legkésőbb 2050-ig való megvalósítására irányuló célkitűzés elérése érdekében , továbbá értékelnie kell annak lehetőségét is , hogy a hatályt kiterjesszék a szállítási szolgáltatások beágyazott kibocsátására . Értékelnie kell továbbá a  szerves vegyi anyagokra és polimerekre vonatkozó beágyazott kibocsátás kiszámításának technikai sajátosságait, értékláncaikat, valamint azt , hogy a  mechanizmus képes-e megfelelően kezelni a kibocsátásáthelyezés kockázatát ezekben az ágazatokban. A jelentés alapján a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszthet elő a  31. cikkben említett CBAM-tényező kiigazítására vagy a  36. cikk (3) bekezdése d) pontja hatálybalépésének elhalasztására ezen áruk tekintetében .

(3)   A Bizottság a  jelentését adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében nyújtja be.

(3)   A Bizottság 2028 után figyelemmel kíséri a  CBAM működését, és a (2a) bekezdésben meghatározott elemek alapján kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a CBAM működéséről .

(3a)     Amennyiben a CBAM hatálya alá tartozó egy vagy több harmadik ország ellenőrzésén kívül eső, előre nem látható, kivételes és nem bizonyított esemény következik be, és ez az esemény pusztító következményekkel jár az érintett országok gazdasági és ipari infrastruktúrájára nézve, a Bizottság értékeli a helyzetet, és adott esetben e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendkívüli körülmények kezeléséhez szükséges átmeneti intézkedések meghatározása céljából.

(1a)     Az I. mellékletben felsorolt termékek Unión belüli előállításával kapcsolatban a CBAM alkalmazásának a 36. cikk (3) bekezdésében előírt időpontjától kezdődően nem kerül sor ingyenes kiosztásra.

(1b)     Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében az (1) bekezdés a) pontjának első és második albekezdéstől eltérve e rendelet I. mellékletében felsorolt termékek uniós gyártása továbbra is ingyenes kiosztásban részesül, feltéve, hogy az ilyen termékeket az EU ETS-hez hasonló szén-dioxid-árképzési mechanizmusokkal nem rendelkező harmadik országokba történő exportra gyártják.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdésben említett csökkentésre irányuló számítási módszert meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el . Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el , kiegészítve e rendeletet az ( 1 ) bekezdésben említett csökkentésre irányuló számítási módszer meghatározásával .

(2a)     A Bizottság a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (5) bekezdése alapján az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott éves jelentés keretében 2025-től kezdődően minden évben értékeli, hogy mennyire hatékony a CBAM az Unióban előállított, sem az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert, sem hasonló szén-dioxid-árazási mechanizmust nem alkalmazó harmadik országokba irányuló kivitelre szánt áruk tekintetében felmerülő kibocsátásáthelyezés kockázatának kezelésében. A jelentésben különösen értékelni kell a CBAM-ágazatokon belüli uniós export alakulását, valamint a kereskedelmi forgalom és az említett áruk beágyazott kibocsátásának világpiaci alakulását. Amennyiben a Bizottság a jelentésben arra a következtetésre jut, hogy az Unióban előállított, sem az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert, sem hasonló szén-dioxid-árazási mechanizmust nem alkalmazó harmadik országokba irányuló kivitelre szánt áruk esetében fennáll a kibocsátásáthelyezés kockázata, adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt elő a kibocsátásáthelyezés kockázatának a WTO-szabályokkal összhangban és az uniós létesítmények dekarbonizációjának figyelembevételével történő kezelésére.

(3)   A vámhatóságok a 952/2013/EU rendelet 56. cikkének (5) bekezdése szerint létrehozott felügyeleti mechanizmus segítségével tájékoztatják az importáló tagállam illetékes hatóságát az importált árukról, beleértve a passzív feldolgozási eljárásból származó feldolgozott termékeket. Az ilyen tájékoztatás tartalmazza a nyilatkozattevő EORI-számát, a nyolcjegyű KN-kódot, az áruk mennyiségét, származási országát és nyilatkozattevőjét, a nyilatkozat keltét és a vámeljárást.

(3)   A vámhatóságok a 952/2013/EU rendelet 56. cikkének (5) bekezdése szerint létrehozott felügyeleti mechanizmus segítségével tájékoztatják a CBAM-hatóságot az importált árukról, beleértve a passzív feldolgozási eljárásból származó feldolgozott termékeket. Az ilyen tájékoztatás tartalmazza a nyilatkozattevő EORI-számát, a nyolcjegyű KN-kódot, az áruk mennyiségét, származási országát és nyilatkozattevőjét, a nyilatkozat keltét és a vámeljárást.

(1)   Minden nyilatkozattevő a naptári év minden negyedévére jelentést („CBAM-jelentés”) nyújt be az importáló tagállam illetékes hatóságának , amely jelentés információkat tartalmaz az adott negyedév során behozott árukról, vagy ha az árukat egy tagállamnál több országba importálták, a jelentést a nyilatkozattevő választása szerinti tagállam illetékes hatóságának nyújtja be, legkésőbb minden negyedév vége után egy hónappal.

(1)   Minden nyilatkozattevő a naptári év minden negyedévére jelentést („CBAM-jelentés”) nyújt be a CBAM-hatóságnak , amely jelentés információkat tartalmaz az adott negyedév során behozott árukról, legkésőbb minden negyedév vége után egy hónappal.

(3)    Az illetékes hatóság legkésőbb két hónappal a jelentés által lefedett negyedév vége után tájékoztatja a Bizottságot a (2) bekezdésben említett információkról.

(3)    A CBAM-hatóság legkésőbb két hónappal a jelentés által lefedett negyedév vége után tájékoztatja a Bizottságot a (2) bekezdésben említett információkról.

(4)    Az illetékes hatóság arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókat szab ki a CBAM-jelentés benyújtását elmulasztó nyilatkozattevőkre.

(4)    A CBAM-hatóság arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókat szab ki a CBAM-jelentés benyújtását elmulasztó nyilatkozattevőkre.

(5)   Ha az illetékes hatóság úgy találja, hogy a nyilatkozattevő nem felel meg a CBAM-jelentés (1) bekezdésben meghatározott benyújtási kötelezettségének, az illetékes hatóság kiszabja a szankciót és értesíti a nyilatkozattevőt:

(5)   Ha a CBAM-hatóság úgy találja, hogy a nyilatkozattevő nem felel meg a CBAM-jelentés (1) bekezdésben meghatározott benyújtási kötelezettségének, a CBAM-hatóság kiszabja a szankciót és értesíti a nyilatkozattevőt:

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a jelentendő információkra, a (3) bekezdésben említett információk közlésére vonatkozó eljárásokra és a külföldi valutában fizetett szénár éves átlagárfolyamon euróra történő átváltására vonatkozóan. A Bizottság emellett felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben előírt számítási módszer szükséges tényezőinek további meghatározására, beleértve az előállítási folyamatok rendszerhatárainak, a kibocsátási tényezőknek és a tényleges kibocsátás létesítményspecifikus értékeinek meghatározását és azok alkalmazását az egyes árukra, valamint az adatok megbízhatóságának biztosításához szükséges módszerek előírását, beleértve a részletezettségi szintet és az adatok hitelesítését. A Bizottság továbbá felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a behozott áruk beágyazott közvetett kibocsátása számítási módszerének kidolgozására.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a jelentendő információkra, a (3) bekezdésben említett információk közlésére vonatkozó eljárásokra és a külföldi valutában fizetett szénár éves átlagárfolyamon euróra történő átváltására vonatkozóan. A Bizottság emellett felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben előírt számítási módszer szükséges tényezőinek további meghatározására, beleértve az előállítási folyamatok rendszerhatárainak, a kibocsátási tényezőknek és a tényleges kibocsátás létesítményspecifikus értékeinek meghatározását és azok alkalmazását az egyes árukra, valamint az adatok megbízhatóságának biztosításához szükséges módszerek előírását, beleértve a részletezettségi szintet és az adatok hitelesítését. A Bizottság továbbá felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a behozott áruk beágyazott közvetett kibocsátása számítási módszerének kidolgozására.