(-1a)

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) értelmében 2015 decemberében elfogadott Párizsi Megállapodás  (1a) 2016 novemberében hatályba lépett (a továbbiakban: Párizsi Megállapodás). A Párizsi Megállapodás részes felei megállapodtak abban, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2 oC-kal alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest, és törekednek arra, hogy a hőmérséklet-emelkedés mértéke 1,5  oC-ra korlátozódjon. Az ENSZ 2021. novemberi éghajlat-változási konferenciáján (COP26) elfogadott glasgow-i éghajlati paktum részes felei elismerték, hogy a globális átlaghőmérséklet iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5  oC mértékre való korlátozása jelentősen csökkentené az éghajlatváltozás kockázatait és hatásait, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2022 végéig megerősítik a 2030-ra vonatkozó céljaikat annak biztosítása érdekében, hogy a feleknek sikerüljön a 1,5  oC-os korláton belül tartani a globális felmelegedést.

(-1b)

Az Európai Parlament az éghajlati és környezeti vészhelyzetről szóló, 2019. november 28-i állásfoglalásában  (1b) sürgette a Bizottságot, hogy hozzon gyors és ambiciózus intézkedéseket globális felmelegedés mértékének 1,5  oC-os szintre való korlátozása érdekében. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2018. október 8-i, „Global warming of 1.5 oC” (1,5  oC-os globális felmelegedés) című, 2021. augusztus 7-i, „Climate Change 2021: The Physical Science Basis” (Éghajlatváltozás 2021: Természettudományos alapok) című, valamint 2022. február 28-i, „Climate Change 2022: Impacts, Adaptation and Vulnerability” (Éghajlatváltozás 2022: hatások, alkalmazkodás és sebezhetőség) című jelentésének eredményei nyomán még sürgetőbbé vált a Párizsi Megállapodás 1,5  oC-os célkitűzésének fenntartása. Az IPCC igen nagy bizonyossággal állapította meg, hogy az éghajlatváltozás veszélyezteti az emberek jólétét és bolygónk egészségét, és ha az alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló összehangolt, előrelátó globális fellépésben további késedelem mutatkozik, akkor elszalasztjuk a rövid és rohamosan zsugorodó lehetőséget, hogy mindenki számára élhető és fenntartható jövőt biztosítsunk. Az IPCC megállapította, hogy az éghajlatváltozás következményei sokkal pusztítóbbak, ha a globális felmelegedés nem áll meg az 1,5  oC-os határon és eléri a 2 oC-ot. Emellett a globális hőmérséklet a korábban vártnál előbb, azaz átlagosan a következő 20 évben éri el vagy haladja meg az 1,5  oC-ot. Továbbá azt is megállapította, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának azonnali és nagymértékű csökkentése nélkül a globális felmelegedést nem lehet többé 1,5  oC-ra vagy akár 2 oC-ra korlátozni. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa továbbá 2021. október 8-i 48/13-as határozatában a biztonságos, tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jogot emberi jogként ismerte el.

(-1c)

Az ENSZ 2021. évi, Glasgow-ban (Egyesült Királyság) tartott éghajlatváltozási konferenciájáról (COP26) szóló, 2021. október 21-i állásfoglalásában  (1c) az Európai Parlament aggodalmát fejezte ki az ICAO által a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátások kezelése terén elért lassú előrehaladás miatt, és ezzel összefüggésben azt is megismételte, hogy az ágazatot az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) keretében kell szabályozni, ami mintaként szolgálhat a nemzetközi szinten – többek között az ICAO-ban is – a globális ambíciók fokozását támogató párhuzamos törekvésekhez. Az Európai Parlament felhívta továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a nemzetközi légi közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának ellentételezésére és csökkentésére irányuló rendszer (CORSIA) megerősítése érdekében, és támogassák, hogy az ICAO hosszú távú célt fogadjon el az ágazaton belüli kibocsátások csökkentésére, megőrizve ugyanakkor az EU jogalkotási autonómiáját az uniós kibocsátáskereskedelmi irányelv végrehajtása során;

(2)

Az uniós jogszabályok és a CORSIA közötti, az (EU) 2018/2027 tanácsi határozat nyomán az ICAO-nak bejelentett eltérésekre (14), valamint arra is figyelemmel, hogy az Európai Parlament és a Tanács hogyan módosítja az uniós jogszabályokat, az Unió végre kívánja hajtani a CORSIA-t.

(2)

Az uniós jogszabályok és az ICAO által elfogadott CORSIA-rendszer közötti, az (EU) 2018/2027 tanácsi határozat nyomán az ICAO-nak bejelentett eltérésekre (14), valamint arra is figyelemmel, hogy az Európai Parlament és a Tanács hogyan módosítja az uniós jogszabályokat, az Unió a 2003/87/EK irányelv révén kívánja végrehajtani a CORSIA-t.

(9a)

A 2003/87/EK irányelvnek a légi közlekedésnek az uniós gazdaság egészére vonatkozó kibocsátáscsökkentési célhoz való hozzájárulása tekintetében történő módosításáról és egy piaci alapú globális intézkedés megfelelő végrehajtásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv sérelme nélkül ez a határozat olyan ideiglenes intézkedést jelent, amely csak az említett irányelv hatálybalépéséig alkalmazandó.

b)

éves szén-dioxid-kibocsátása meghaladja a 10 000  tonnát az olyan légi járművek használatából eredően, amelyek az I.  melléklet hatálya alá tartozó repüléseket végeznek és 5 700  kg-ot meghaladó maximális engedélyezett felszállótömeggel rendelkeznek – az ugyanazon tagállamból (ideértve ugyanazon tagállam legkülső régióit) induló és ugyanazon tagállamba érkező légi járműveket kivéve, 2019 . január 1-jétől.

b)

éves szén-dioxid-kibocsátása meghaladja a 10 000  tonnát az olyan légi járművek használatából eredően, amelyek az ezen irányelv I.  mellékletének, valamint az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet  (1a) 2. cikke (3) és (4) bekezdésének hatálya alá tartozó repüléseket végeznek és 5 700  kg-ot meghaladó maximális engedélyezett felszállótömeggel rendelkeznek – az ugyanazon tagállamból (ideértve ugyanazon tagállam legkülső régióit) induló és ugyanazon tagállamba érkező légi járműveket kivéve, 2021 . január 1-jétől.