Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelve a 2014/65/EU irányelvnek az uniós nyilvános tőkepiacok vállalkozások számára vonzóbbá tétele, továbbá a kis- és középvállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében történő módosításáról és a 2001/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(COM(2022) 760 final – 2022/0405 (COD))

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a részvényeiket a kkv-tőkefinanszírozási piacokon történő kereskedésre bevezetni kívánó vállalatok szavazatelsőbbségi részvénystruktúráiról

(COM(2022) 761 final – 2022/0406 (COD))

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az (EU) 2017/1129, az 596/2014/EU és a 600/2014/EU rendeletnek az uniós tőkepiacok vállalkozások számára vonzóbbá tétele, valamint a kis- és középvállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében történő módosításáról

(COM(2022) 762 final – 2022/0411 (COD))

(2023/C 184/20)

Előadó:

Kęstutis KUPŠYS

Felkérések:	Az Európai Unió Tanácsa, 2023.2.6. (COM(2022) 760 final és COM(2022) 762 final); 2023.2.8. (COM(2022) 761 final) Európai Parlament: 2023.2.1.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 50. cikkének (1) bekezdése, 114. és 304. cikke
Illetékes szekció:	„Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2023.3.2.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2023.3. 23.
Plenáris ülésszak száma:	577.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	123/2/5

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

Az európai vállalkozások tőkefinanszírozásának növelése kulcsfontosságú a Covid19 utáni helyreállítás biztosításához és egy reziliens európai gazdasági rendszer kiépítéséhez, tekintettel Oroszország Ukrajna elleni háborújára. Ezért az EGSZB határozottan üdvözli az Európai Bizottság által javasolt, tőzsdei jegyzésről szóló jogszabályt.

1.2

Az EGSZB úgy véli, hogy a családi tulajdonú vállalkozások tőkepiaci bevezetése kiaknázatlan lehetőségeket nyitna meg a növekedési célú tőkevonzásra, a többszörös szavazati jog rendszere pedig segíti a családokat abban, hogy megőrizzék ellenőrzésüket, vonzóbbá téve számukra a jegyzést. Az EGSZB egyetért azzal, hogy nemzeti szinten részletes kerettervet kell kidolgozni, ugyanakkor ösztönözni kell a magas szintű uniós harmonizációt.

1.3

Az EGSZB üdvözli továbbá az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy egyszerűsítse a tájékoztató tartalmát, ami jelentősen csökkentené a kibocsátók költségeit és terheit.

1.4

Az EGSZB általánosságban üdvözli azt a javaslatot, hogy a kibocsátók választhassák a tájékoztató kizárólag angol nyelven történő közzétételét, mivel az a nemzetközi befektetők körében elfogadott közös nyelv. A teljes dokumentumnak, és nem csak az összefoglalónak a nemzeti nyelveken történő közzétételével azonban a helyi lakossági befektetők is lehetőséghez jutnának. Az EGSZB annak szem előtt tartását tanácsolja a kibocsátóknak, hogy a kizárólag angol nyelvű kibocsátási dokumentumok használata akadályozná a nemzeti lakossági befektetői bázis kialakítását.

1.5

Az EGSZB megjegyzi, hogy a befektetési kutatás más szolgáltatásokkal való összekapcsolása valószínűleg növelni fogja a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozások (kkv-k) láthatóságát. Az EGSZB ezért üdvözli a szétválasztási küszöbérték 10 milliárd EUR-ra történő javasolt emelését; ugyanakkor további intézkedésekre is szükség lehet a független kutatás ösztönzése érdekében.

1.6

Az EGSZB nagyra értékeli az Európai Bizottság megközelítését az információközlési követelményekkel kapcsolatos jogbizonytalanság csökkentése terén. Az ajánlati könyv több piacra kiterjedő felügyeleti (CMOBS) mechanizmusára irányuló javaslat megkönnyítené az ajánlati könyvek adatainak kicserélését a felügyeleti szervek között, azonban azzal a kockázattal járhat, hogy egyenlőtlen versenyfeltételek alakulnak ki, mivel a kétoldalú kereskedés helyszínei kívül esnének a jelentéstételi rendszer hatályán.

2.   A javaslat háttere

2.1

Az Európai Bizottság 2022. december 7-én javaslatokat (1) tett közzé az EU tőkepiaci uniójának továbbfejlesztését célzó intézkedésekről. A csomaghoz tartozó, a tőzsdei jegyzésről szóló új jogszabály célja, hogy csökkentse a különböző méretű vállalkozások, különösen a kkv-k adminisztratív terheit annak érdekében, hogy a tőzsdén történő jegyzés révén könnyebben hozzáférhessenek a finanszírozáshoz.

2.2

Az Európai Bizottság megállapítja, az uniós tőkepiacok továbbra is széttagoltak és nem kellően nagy méretűek. Tanulmányok azt mutatják, hogy az európai kkv-tőkefinanszírozási piacokon jegyzett társaságok teljes száma 2014 óta alig nőtt (2), annak ellenére, hogy a tőzsdén jegyzett társaságok egyértelmű előnyöket élveznek, amit piaci értékük növekedése is bizonyít. A tőzsdén jegyzett társaságok általában gyorsabb ütemben növelik bevételeiket és mérlegfőösszegüket, illetve több munkahelyet teremtenek, mint a tőzsdén nem jegyzett társaik. Számos tanulmány bizonyítja, hogy a kkv-k első nyilvános részvénykibocsátásai (IPO-k) tekintetében az európai helyzet elmarad az optimálistól.

2.3

A tőzsdei jegyzésről szóló jogszabály egyszerűbb és továbbfejlesztett jegyzési szabályokat állapít meg, különösen a kkv-k számára, ugyanakkor törekszik a befektetővédelem és a piaci integritás veszélyeztetésének elkerülésére is.

2.4

A jogszabály szerint az jelentős költségcsökkentést biztosít, és hozzájárul az IPO-k számának növeléséhez az EU-ban. A tájékoztatókra vonatkozó egyszerűbb szabályok megkönnyítenék és olcsóbbá tennék a vállalatok számára a tőzsdei bevezetést. Annak lehetővé tétele, hogy a vállalkozások a kkv-tőkefinanszírozási piacokon történő első jegyzéskor többszörös szavazati jogot biztosító részvényeket (MVRS) használjanak, lehetővé teszi a tulajdonosok számára, hogy továbbra is ellenőrzésük alatt tartsák vállalkozásuk jövőképét.

2.5

A piaci visszaélésekre vonatkozó arányosabb szabályok emellett nagyobb egyértelműséget és jogbiztonságot eredményeznének a tőzsdén jegyzett társaságok számára a kulcsfontosságú információk közzétételére vonatkozó követelményeknek való megfelelés tekintetében. A tőzsdei jegyzésről szóló jogszabály célja továbbá a közepes piaci tőkeértékű vállalatokkal és a kkv-kkal kapcsolatos befektetési kutatások kínálatának és terjesztésének javítása, ami pedig támogatni fogja a nyilvános piacokon való jegyzésüket.

2.6

A további várható előnyök között említhetők a következők: — rövidebb, időszerűbb, összehasonlíthatóbb és áttekinthetőbb vállalati információk a befektetők számára, — jobb lefedettséget biztosító befektetési kutatások, amelyek segítik a befektetési döntések meghozatalát, — hatékonyabb felügyelet az egyértelműbb jegyzési szabályoknak és a piaci visszaélések kivizsgálására szolgáló jobb eszközöknek köszönhetően, — nagyobb mértékben szabványosított, a felügyeletek számára könnyebben ellenőrizhető tájékoztatók.

2.7

A környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) szakpolitikai célkitűzésekkel összhangban a tőzsdei jegyzésről szóló jogszabály célja annak biztosítása, hogy az ESG-kötvényeket kibocsátó vállalatok szerepeltessenek környezeti, társadalmi és irányítási szempontból releváns információkat a jegyzési dokumentációban annak érdekében, hogy megkönnyítsék a befektetők számára az ESG-állítások érvényességének értékelését. A részvényt kibocsátó vállalatok hivatkozhatnak a jegyzési dokumentációban már közzétett – és így nyilvánosan hozzáférhető – ESG-információkra.

3.   Általános megjegyzések

Indokolt a tőzsdei jegyzéshez való hozzáférés javítása az európai nyilvános piacokon

3.1

Az EGSZB továbbra is úgy véli, hogy az európai vállalkozások tőkefinanszírozásának növelése kulcsfontosságú a Covid19 utáni helyreállítás biztosításához és a reziliens európai gazdasági rendszer kiépítéséhez, tekintettel Oroszország Ukrajna elleni háborújára. Ehhez elengedhetetlen a pénzügyi piaci infrastruktúra, amely lehetővé teszi a gazdaság tőkeellátottságának helyreállításához szükséges befektetések megvalósítását.

3.2

A jól fejlett nyilvános piacok a lakossági befektetői közösség számára is fontosak. Az európaiak összesen 11 billió EUR értékben tartanak készpénzt és betétet bankszámláikon (3). A betéteknek a háztartások összes eszközén belüli aránya háromszoros az USA-beli háztartásokhoz képest. Amiatt, hogy nem ösztönzi a végső befektetőket arra, hogy forrásaikat az európai tőkepiacokra irányítsák, az EU nem használja ki teljes mértékben a tőkeállományát vállalataink javára. Az eszközkezelőknek nagyobb bizalommal kell lenniük az európai részvénypiaci kilátások tekintetében, az európai lakossági befektetőknek pedig több választási lehetőséggel kell rendelkezniük portfóliójuk kialakítása során. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy sokféle jó minőségű kibocsátó kerüljön tőzsdei jegyzésre az európai nyilvános piacokon.

3.3

Vállalati pénzügyi nehézségek vagy a gazdaság kiszámíthatatlansága, illetve különösen az idegentőke-költségek növekedése idején a saját tőke stabilizáló tényezőt jelent a jövőbeli sokkhatásokkal szemben.

3.4

Az EGSZB megjegyzi továbbá, hogy az európai háztartások által az európai vállalkozásoknak nyújtott tőkefinanszírozás a legalapvetőbb szinten, az eszközök tulajdonjoga és a vállalati ellenőrzés révén járul hozzá az EU nyitott stratégiai autonómiájának biztosításához. A létfontosságú európai vállalatok külföldi – különösen az európaitól eltérő értékekkel rendelkező országok befolyási övezetébe tartozó – ellenőrzés alá vonása jelentős kockázatot hordoz az EU gazdasági és politikai stabilitására nézve, és akadályozza az EU-n belüli, az EU szükségleteihez igazodó uniós pénzügyi rendszer fejlődését. Például az EU-ban a pénzügyi kereskedést továbbra is nem uniós befektetési bankok uralják (4).

3.5

A zöld és digitális átállás élvonalában álló fiatal és innovatív vállalkozásokat ösztönözni kell arra, hogy jegyzésre törekedjenek az európai részvénypiacokon, és nyilvánosan forgalmazott részvények kibocsátásával jussanak hozzá az égetően szükséges finanszírozáshoz, mivel ez a legfenntarthatóbb módja annak, hogy ezek a vállalatok teljes mértékben kiaknázzák kreatív potenciáljukat és munkahelyeket teremtsenek.

3.6

A megugró infláció következtében nő a részvénybefektetés iránti érdeklődés, különösen a hozzáértő lakossági befektetők körében. Az európai részvénypiacok platformot biztosíthatnak ahhoz, hogy e befektetések olyan kulcsfontosságú gazdasági ágazatokba áramoljanak, ahol a vállalkozások elegendő hozamot termelnek. Az EGSZB ugyanakkor az EU szempontjából alapvető fontosságúnak tartja, hogy megbízható és szilárd kereskedelmi szabályokat alakítson ki az uniós tőkepiacokban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázása érdekében. A pénzügyi válság tanulságai megmutatták, hogy az EU-nak méltányossággal, integritással, rezilienciával és átláthatósággal kell védenie a piacokat, emellett biztosítania kell a befektetők legmagasabb szintű védelmét is.

3.7

Egy 14 uniós tagállamban végzett elemzés szerint akár 17 000 nagyvállalat is teljesítheti a tőzsdei jegyzés követelményeit, azonban nem törekszik erre (5). Az EGSZB szerint fennáll annak a kockázata, hogy ha az EU nem ösztönzi az új részvénypiaci jegyzéseket, akkor a tőkepiaci kereskedés visszaeshet, mivel a befektetők globálisan diverzifikálják portfóliójukat, ha az EU-ban nem áll rendelkezésre elegendő befektetésre alkalmas eszköz.

3.8

Az európaiak új generációja fenntarthatósági (azaz környezeti, társadalmi és irányítási megfontolásokon alapuló) tényezőket szem előtt tartva lép a lakossági befektetési piacra. Ugyanakkor számos gazdasági szereplő törekszik zöld célok elérésére, amit az európai zöld megállapodás szakpolitikái is ösztönöznek. Az EGSZB úgy véli, hogy a tényezők e kombinációja erős hajtóerő lehet az európai fenntartható finanszírozási taxonómiában és a vállalati nem pénzügyi közzétételi keretben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásához. A vállalkozásoknak, amelyek egyszerre cselekszenek önkéntes alapon és a készülő uniós jogszabályokhoz való igazodás érdekében, működésük során nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a környezeti, társadalmi és irányítási kérdésekre, a befektetők új generációja pedig a pénzügyi nyereség mellett éppúgy elvár ESG-megfelelést, mint kézzelfogható pozitív társadalmi és regeneratív környezeti hatást.

3.9

Az EGSZB rámutat még néhány tanulmányra, amelyek szerint a piaci alapú finanszírozással rendelkező gazdaságok kevésbé szennyező és technológiaintenzívebb ágazatokba csoportosítják át a beruházásaikat (6). Ezzel szemben a hitelintenzív bővülést általában mélyebb recessziók és lassabb fellendülések követik (7).

3.10

Egyértelmű célként kell kitűzni az uniós GDP 100 %-ának megfelelő részvénypiaci kapitalizáció elérését (a jelenlegi mintegy 64 %-hoz (8) képest). Az EGSZB úgy véli, hogy az egyetlen lehetőség a nyilvános piacok támogatása és az IPO-környezet javítása.

Fontosság a kkv-k és a családi vállalkozások számára

3.11

Az EGSZB szerint a kkv-k a részvénypiacokon még mindig nem töltik be azt a szerepet, amelyet betölthetnének. Erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a kkv-k tőkefinanszírozás révén elérjék a szükséges ellenálló képességet.

3.12

Az EGSZB megjegyzi, hogy Európában már évtizedek óta nyilvánvaló a tőkebefektetések alacsony szintje, és hogy a kkv-k sajáttőke-hiánya súlyos probléma. A kkv-k nem eléggé láthatóak ahhoz, hogy tőkét vonzzanak; tőzsdén jegyzett társasággá alakításuk hosszú távon jobb lehetőségeket teremtene. Az EGSZB határozottan támogatja azt a nézetet, hogy a tőzsdén jegyzett kkv-knak megfelelő helyet kell találniuk az egyéni (lakossági) befektetők, a befektetési alapok és a nyugdíjalapok, valamint a biztosítótársaságok portfólióiban.

3.13

A jól működő IPO-piac az IPO-t megelőző környezetben is fontos, mivel hatással van a kilépési stratégiák tervezésére, és ezáltal a kockázatitőke-társaságok kockázatitőke-befektetésére.

3.14

A befektetési kutatás szükséges eszköz a kkv-k láthatóságának növeléséhez, ezért azt elő kell mozdítani. Az olyan kezdeményezések, mint a befektetési kutatás lefedettségének javítása vagy az egységes európai hozzáférési pont, elősegítenék a kkv-k láthatóságának növelését a befektetők számára.

3.15

Bizonyos szintű gondosságra van szükség annak ösztönzése érdekében, hogy a családi irányítás alatt álló vállalkozások fontolóra vegyék a tőzsdére lépést. Németországban például az összes vállalkozás 90 %-a áll családi ellenőrzés alatt, és az 50 millió EUR összeget meghaladó árbevétellel rendelkező vállalkozások 43 %-a családi vállalkozás (9). A családi tulajdonnak megvannak a maga érdemei; a növekedési potenciál azonban (legalább részben) korlátozott lehet, ha a szükséges finanszírozás nem érhető el. Az EGSZB bízik abban, hogy a családi tulajdonú vállalkozások tőkepiacokra való bevonása kiaknázatlan lehetőségeket nyitna meg (10), és a többszörös szavazati jogot biztosító részvények rendszere segíti a családokat abban, hogy megőrizzék ellenőrzésüket, ami vonzóbbá teszi számukra a tőzsdére lépést.

3.16

A legtöbb globális pénzügyi központ lehetőséget kínál a többszörös szavazati jogot biztosító részvények (MVRS) alkalmazására. Európának összehangolt megközelítésre van szüksége ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a globális fejleményekkel annak érdekében, hogy ne veszítse el a terjeszkedni hajlandó vállalkozásokat.

Átláthatóság és közzététel

3.17

A zártkörűen működő társaságokhoz képest a tőzsdére készülő vállalkozásokra vonatkozó átláthatósági követelmények bővülni fognak. A zártkörűen működő társaságoktól eltérően a tőzsdén jegyzett társaságok olyan külső részvényesektől gyűjtenek pénzt, akik, illetve amelyek nem rendelkeznek ugyanolyan szintű információkkal, valamint a döntéshozatalban ugyanolyan befolyással, mint egy magánvállalkozás tulajdonosai.

3.18

Ezért a befektetővédelem jelentősen magasabb szintje indokolt és szükséges, például közzétételi kötelezettségek (beleértve a bennfentes információkra vonatkozókat is) és szigorú beszámolási standardok meghatározása révén.

3.19

Az EGSZB úgy véli, hogy a kötelező közzététel rendkívül fontos és szükséges a jól működő nyilvános piac szempontjából. A befektetőknek hatékony tájékoztatást kell kapniuk az értékpapírok értékére vonatkozó előrejelzésekről. A közzéteendő információk bármilyen mértékű csökkentése visszatartana a kibocsátóba történő befektetéstől. Ez viszont jelentős akadályává válhat a tőkepiacok által kínált lehetőségek teljes körű kihasználásának.

3.20

Ugyanakkor a kibocsátó és a befektető számára sem előnyös megoldás az, ha csupán a jogviták elkerülése érdekében túlzott mennyiségű információ szerepel az ajánlati dokumentumokban. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt.

4.   Részletes megjegyzések és ajánlások

4.1

Mindezt figyelembe véve az EGSZB – számos szempont kapcsán kisebb kivételekkel – határozottan üdvözli az Európai Bizottság által javasolt, tőzsdei jegyzésről szóló jogszabályt.

4.2

Az EGSZB egyértelműen szükségesnek tartja a többszörös szavazati jogot biztosító részvényekre vonatkozó nemzeti szabályok széttagoltságának kezelését. Az EGSZB reméli, hogy e szabályok minimális harmonizációja – amelynek célja, hogy több családi tulajdonú vállalkozást vonzzon az EU tőkepiacaira – hozzájárul egy valóban páneurópai tőkepiaci unió kialakításához. A helyi ökoszisztémához való alkalmazkodás érdekében nemzeti szinten kell részletes kerettervet kidolgozni, ugyanakkor ösztönözni kell a magas szintű uniós harmonizációt.

4.3

Az EGSZB megjegyzi, hogy a likviditás biztosítása szempontjából nem a közkézhányad az egyetlen fontos tényező. A 10 %-os minimális közkézhányadra vonatkozó követelménynek csak a jegyzés időpontjában kellene alkalmazandónak lennie. Különösen a kisebb tagállamok számára kritikus jelentősége van a rugalmasságnak, ugyanis az ő piacaik alacsonyabb közkézhányad mellett is képesek megfelelően működni. Az ilyen rugalmasság létfontosságú a hirtelen tőzsdei kivezetések megelőzéséhez.

4.4

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy egyszerűsítse a tájékoztató tartalmát, ami jelentősen csökkentené a kibocsátók költségeit és terheit. A társjogalkotóknak azonban egyensúlyt kell teremteniük a kibocsátók terhei és a befektetők információs igényei között. A 800 oldalas tájékoztatót a továbbiakban mellőzni kell, de biztosítani kell az információk – különösen a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkre vonatkozók – szükséges mélységét, figyelembe véve a kettős lényegesség elvét. A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv (11) szigorú rendelkezéseire alapozva az ilyen beszámolás fellendítené a zöld megállapodáson alapuló finanszírozást.

4.5

Európában a tartalom jelenleg – az összefoglaló kivételével – változatos elemekből áll és nem egységes, továbbá nem minden esetben érhető el angolul (amely a javaslat szerint „a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelv”). Ráadásul az információk géppel nem olvasható formátumban állnak rendelkezésre. Egyetlen kibocsátási folyamat több kötelezően előírt dokumentumot is eredményezhet, amelyek több fájlra tagolódnak (pl. értékpapírjegyzék, a tájékoztató összefoglalója és regisztrációs okmány).

4.6

Ezért üdvözlendő a tőkeinstrumentumokra vonatkozó tájékoztató harmonizálása és egyszerűsítése. Az EGSZB általában véve egyetért az Európai Bizottság azon javaslatával, hogy a kibocsátóknak lehetőségük legyen arra, hogy csak angolul – a nemzetközi befektetők körében elfogadott közös nyelven – tegyék közzé a tájékoztatót (kivéve az összefoglalót, amelyet a lakossági befektetők megtartása érdekében rendelkezésre kell bocsátani a helyi nyelven).

4.7

Az EGSZB ugyanakkor a helyi nyelvek használatát is ugyanilyen fontosnak tartja, mivel az angol nyelv nem minden tagállamban elterjedt. Az EGSZB véleménye szerint a teljes dokumentum (és nem csak az összefoglaló) nemzeti nyelveken és angolul történő közzététele lehetővé tenné a helyi lakossági befektetők aktívabb részvételét. A kibocsátóknak és tanácsadóiknak szem előtt kell tartaniuk azt, hogy a kizárólag angol nyelvű kibocsátási dokumentumok használata akadályozná a nemzeti lakossági befektetői bázis kialakítását és kontraproduktív lehet az EU hamarosan bejelentésre kerülő lakossági befektetési stratégiájától várt célok elérése tekintetében is. Ennek kapcsán az EGSZB megjegyzi, hogy olyan intézkedéseket kell bevezetni, amelyek a kibocsátási dokumentumok megfelelő közzétételével és olvasóbarátabbá tételével ösztönzik a helyi lakossági befektetőket a tőkepiacokon való részvételre.

4.8

A befektetési kutatás kulcsfontosságú eleme a kkv-k sajáttőke-finanszírozásához szükséges egészséges ökoszisztéma kialakításának. A meglévő kutatási csatornák kiegészítéseként a kkv-kutatás más szolgáltatásokkal való összekapcsolásának engedélyezése valószínűleg növekedést eredményez a kutatási jelentések elkészítésében és terjesztésében. Az EGSZB üdvözli a szétválasztási küszöbérték 10 milliárd EUR-ra történő javasolt emelését. Ez korrigálni fogja azt, hogy a MiFID II (12) következtében csökkent a kkv-k lefedettsége és láthatósága. Az EGSZB azonban hangsúlyozza, hogy a befektetési kutatások jelentősebb mértékben összpontosulnak a nagyobb pénzügyi intézményeknél. Méretük miatt a nagyon nagy brókerek a kis- és közepes méretű brókereknél jobban képesek elhanyagolható díjakat megállapítani és/vagy az ügyletek végrehajtását a kutatási tevékenység kereszttámogatására használni (13). Ezenkívül a nagy brókerek többnyire a „blue chip” vállalatokkal kapcsolatos kutatásokban érdekeltek, míg a kkv-k esetleg kevesebb figyelmet kapnak. A kibocsátók nagy többsége arról számolt be (14), hogy a MiFID II csökkentette a kkv-k lefedettségét és láthatóságát. Az EGSZB szerint egyértelmű, hogy további intézkedésekre van szükség a független kutatás ösztönzése érdekében, és ehhez le kell vonni az Európában elérhető bevált gyakorlatok tanulságait (15).

4.9

Az IPO-t követő szakaszban a jegyzett társaságoknak példát kell mutatniuk az átláthatóság tekintetében, a kisebbségi részvényesi érdekek védelmének pedig elsődleges prioritást kell élveznie. Ha fennáll annak a kockázata, hogy a részvényeseket tisztességtelenül kezelik vagy nem védik megfelelően, amikor a társaság tőzsdére lép, akkor az uniós tőkepiacokba vetett bizalom nem fog növekedni. Az EGSZB nagyra értékeli az Európai Bizottság arra irányuló megközelítését, hogy a piaci visszaélésekről szóló rendelet célzott módosításai révén enyhítse a közzétételi követelményeket övező jogbizonytalanságot.

4.10

Az EGSZB szerint az ad hoc megkeresések piaci visszaélés gyanúja esetén jelenleg alkalmazandó kerete megfelelőnek és elégségesnek tűnik a hatékony felügyelet eléréséhez, ugyanakkor megjegyzi, hogy számos felügyeleti hatóság hasznosnak tartja, hogy a CMOBS-mechanizmusnak köszönhetően fokozzák az ajánlati könyvre vonatkozó adatok megosztását. A CMOBS-mechanizmusra vonatkozó javaslat hatálya egyenlőtlen versenyfeltételeket teremthet, mivel a kétoldalú kereskedés helyszínei kívül esnének a kötelező adatszolgáltatási rendszer hatályán.

4.11

Az EGSZB határozottan szorgalmazza a nyilvános piacok vonzerejének növeléséhez hozzájáruló egyéb, folyamatban lévő kezdeményezések gyorsabb megvalósítását. Az EGSZB számos véleményt tett közzé a korábbi, a folyamatban lévő és a várható jogalkotási kezdeményezésekről (16). A geopolitikai kihívások ellenére fenn kell tartani a tőkepiaci unió felé tett előrelépések gyors ütemét; a gazdasági és társadalmi instabilitás növekvő kockázata miatt minden eddiginél nagyobb szükség van egy erős tőkepiaci unióra.

---

(1)  Capital markets union: clearing, insolvency and listing package [Tőkepiaci unió: az elszámolásra, a fizetésképtelenségre és a jegyzésre vonatkozó csomag].

(2)  A kkv-kkal foglalkozó külső szakértői érdekképviseleti csoport jelentése: Empowering EU Capital Markets for SMEs: Making listing cool again [Az EU tőkepiacainak vonzóvá tétele a kkv-k számára: legyen újra vonzó a jegyzés].

(3)  Eurostat – Statistics explained.

(4)  Az ESMA éves statisztikai jelentése: „Uniós értékpapírpiacok”, 2020; 40. o.

(5)  Az Oxera jelentése: Primary and secondary equity markets in EU [Elsődleges és másodlagos részvénypiacok az EU-ban], 2020.

(6)  Haas, R.D. és A. Popov, Finance and Carbon Emissions [Pénzügyek és szén-dioxid-kibocsátások], ECB Working Paper Series, 2019.

(7)  Jordà, Ò., M. Schularick és A.M. Taylor, When Credit Bites Back [Amikor a hitel visszaharap], Journal of Money, Credit and Banking 45, 2. sz. (2013. december 1.), 3–28. o.

(8)  Az Európai Értékpapír-tőzsdék Szövetsége adatbázisa, 2022.

(9)  Stiftung Familienurternehmen.

(10)  HL C 75., 2023.2.28., 28. o.

(11)  HL C 517., 2021.12.22., 51. o.

(12)  MiFID: A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv.

(13)  Az Oxera jelentése: Unbundling: what's the impact on equity research? [A szétválasztás hatása a befektetési kutatásra], 2019.

(14)  Európai Bizottság, The impact of MiFID II rules on SME and fixed income investment research [Zárójelentés a MiFID II szabályainak a kkv-kra és a fix kamatozású befektetésekre irányuló kutatásra gyakorolt hatásáról], 2020.

(15)  Lásd az Instituto Español de Analistas Financieros keretében működő „Lighthouse” nonprofit kezdeményezést.

(16)  HL C 155., 2021.4.30., 20. o.; HL C 290., 2022.7.29., 58. o.; HL C 177., 2016.5.18., 9. o.; HL C 10., 2021.1.11., 30. o.; HL C 341., 2021.8.24., 41. o.