Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a szerződésen kívüli polgári jogi felelősségre vonatkozó szabályoknak a mesterséges intelligenciához való hozzáigazításáról (a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv)

(COM(2022) 496 final – 2022/0303 (COD))

(2023/C 140/05)

Főelőadó:

Wautier ROBYNS de SCHNEIDAUER

Felkérés:	Európai Parlament, 2022.10.6.
	az Európai Unió Tanácsa, 2022.10.14.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke
Illetékes szekció:	„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
Elnökségi határozat:	2023.9.20.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2023.1.24.
Plenáris ülésszak száma:	575.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	154/1/0

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB a 2017-ben végzett úttörő munkája óta fogalmazza meg a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos nézeteit, és kitart amellett, hogy nélkülözhetetlen, hogy az MI-alkalmazások emberi felügyelete felelősséggel is járjon, valamint hogy bizalmat ébresszenek az ilyen technológia iránt. Egyértelmű szabályokat szorgalmazott, beleértve a jogellenes (vagy vélhetően jogellenes) használat esetén a természetes vagy jogi személyek felelősségét is, ahogyan azt a 2019-es véleményében is kifejtette (1).

1.2.

Az EGSZB üdvözli és támogatja az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy – a nemzeti jog által lehetővé tett kereteken belül – erősítsék meg a mesterséges intelligencia ilyen jogellenes alkalmazása miatt bármiféle kárt szenvedett károsultak jogait azáltal, hogy a sérelmen alapuló felelősségre vagy az objektív felelősségre vonatkozó meglévő nemzeti jogszabályokon, a termékfelelősségi irányelv rendelkezésein és a büntetőjogon felül különös jogokat biztosítanak.

1.3.

Az EGSZB elismeri, hogy e célkitűzést a minimális harmonizáció szolgálja a leginkább, de tart a fejlesztési és ellátási lánc szereplői, illetve a bírák általi eltérő értelmezések kockázatától. Ezért mindenképp fontosnak tartja az egyértelmű jogi meghatározásokat, és szükségesnek véli az azon személyektől megkívánt szakismeretek további bővítését, akiknek ezt az új jogszabályt – megfelelő digitális ismeretekkel felvértezve – az egész Unióban alkalmazniuk kell majd. Az Európai Bizottságnak végső célként egy olyan felelősségi rendszer kidolgozására kellene törekednie, amely EU-szerte minél egységesebben alkalmazható.

1.4.

Az EGSZB a hatóságok felügyeleti szerepén túlmenően elismeri egyik oldalról a megelőzési és biztonsági szabályok, másik oldalról a jogorvoslati lehetőségek közötti kölcsönhatás jelentőségét a mesterséges intelligencia felelős fejlesztésére vonatkozó uniós és nemzeti előírásoknak való megfelelés biztosítása szempontjából. Szorgalmazza, hogy hozzák létre az alternatív vitarendezési szervek hálózatát annak érdekében, hogy az megkönnyítse a károsultak számára jogaik gyakorlását, illetve több bizonyítékot gyűjtsön az irányelvvel kapcsolatban elért eredményekről.

1.5.

Az EGSZB nagyra értékeli, hogy az irányelv egyensúlyt teremt a károsultak jogai és a mesterséges intelligencia fejlesztőinek érdekei között. Ez lehetővé teszi a digitális átállás előnyeinek kiaknázását, és példát mutathat a harmadik országok számára, amelyek azt fontolgatják, hogy erre az útra lépnek.

1.6.

Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségre kiterjedő pénzügyi garanciák vagy biztosítás alakulását, kellően figyelembe véve annak elérhetőségét és mértékét, mivel az új keretnek a gazdasági szereplők és a biztosítók számára egyaránt jogbiztonságot kell teremtenie. Az eseményekre vonatkozó bizonyítékok kulcsfontosságúak annak értékeléséhez, hogy szükség van-e intézkedésekre e tekintetben, éppen ezért ezeknek az incidenseknek a dokumentálása és jelentése alapvető fontosságú.

1.7.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a digitális átállásba vetett bizalom növelése érdekében a mesterséges intelligencia által okozott károk károsultjainak biztosított jogokat is foglalja bele kommunikációs stratégiájába.

1.8.

A technológiai fejlődés sebességére tekintettel az EGSZB támogatja az arra irányuló szándékot, hogy – amint a bizonyítékok indokolttá teszik – felülvizsgálják ezt a jogszabályt. Véleménye szerint az ezen irányelv hatálybalépésétől számított öt év a felülvizsgálat túlságos elodázását jelentené, és azt javasolja, hogy azt a hatálybalépéstől számított három év elteltével végezzék el. Az EGSZB e felülvizsgálat keretében kész áttekinteni a helyzetet és értékelni az uniós civil társadalmi szervezetek tapasztalatait, különös tekintettel a bizonyítási teherrel és a nemzeti jogszabályok szerinti figyelembe vehető károk esetlegesen eltérő meghatározásával kapcsolatos végfelhasználói visszajelzésekre.

1.9.

Mivel a mesterséges intelligencia használata során olyan kényes szakpolitikai döntések merülhetnek fel, amelyeket nem szabad kizárólag a mesterséges intelligencia ellátási láncában részt vevő felekre bízni, az EGSZB kéri, hogy az etikai normák meghatározásába is vonják be, és kérjék ki ezen a téren a véleményét.

2.   A javaslat összefoglalása

2.1.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos szerződésen kívüli felelősségről szóló irányelvre (a továbbiakban: a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv) irányuló javaslat az Európai Bizottság mesterséges intelligenciáról szóló 2020. évi fehér könyvén, az ezzel egyidejűleg készült, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos biztonságról és felelősségről szóló jelentésén, valamint a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra irányuló, a megelőzésre és a biztonságra összpontosító 2021. évi javaslaton alapul. A javaslat összefügg az 1985-ös termékfelelősségi irányelv felülvizsgálatával (a továbbiakban: felülvizsgált termékfelelősségi irányelv), amelyet az e véleményben vizsgált, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelvvel azonos időpontban terjesztettek elő. Mindkét javaslat lehetővé teszi a felperesek számára, hogy bizonyos felekkel szemben követeléseket támasszanak, a két eszköz alkalmazási köre között azonban van némi különbség.

2.2.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv célja az MI-rendszerek alkalmazása során okozott károkért való szerződésen kívüli polgári jogi felelősség egyes aspektusaira vonatkozó egységes szabályok megállapítása. Ezáltal igyekszik javítani az egységes piac működését, szélesebb körű védelmet biztosít a károsultaknak (legyen szó akár magánszemélyekről, akár vállalkozásokról), és harmonizált szabályok révén erősíti a mesterséges intelligenciába vetett bizalmat. Ez kiterjed például a magánélet megsértésére, az adatvesztésre vagy a biztonsági problémák okozta károkra. Az új szabályok például megkönnyítik a kártérítés igénylését abban az esetben, ha valakit az MI-technológia alkalmazásával lebonyolított felvételi eljárás során hátrányos megkülönböztetés ért, még ha továbbra is számos (jogi) akadály áll fenn. A fennmaradó jogbizonytalanság felszámolása érdekében az EGSZB azt ajánlja, hogy határozzák meg a mesterséges intelligenciát alkalmazó gépek által hozott döntés jogi fogalmát.

2.3.

Ezzel az irányelvvel az Európai Bizottság első alkalommal javasolja a mesterséges intelligenciára vonatkozó nemzeti felelősségi szabályok célzott harmonizációját, megkönnyítve ezzel a mesterséges intelligenciával összefüggő károk károsultjai részére, hogy kártérítésben részesüljenek. A mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyv célkitűzéseivel és a megbízhatóságot és a mesterséges intelligenciába vetett bizalmat szolgáló keret révén a jogállamiság elveit meghatározó, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra irányuló, 2021. évi európai bizottsági javaslattal összhangban az új szabályok biztosítani fogják, hogy az MI-termékek vagy -szolgáltatások által okozott károk esetében a károsultak méltányos védelemben részesüljenek, ugyanúgy, mintha a károkozás bármilyen más helyzetben történt volna.

2.4.

Az irányelv – ügyelve arra, hogy ne veszélyeztesse vagy hiúsítsa meg az európai technológiai fejlődést – olyan harmonizált jogi keretet vezet be, amely a laboratóriumtól a piacig kezeli az MI-rendszerek összetettségét, és két jelentősebb – a meglévő igényeknek megfelelő – jogi újítással egyszerűsíti a jogi eljárást az MI-rendszerek által okozott károk károsultjai számára: — először is, ha megállapítják, hogy nem tettek eleget az uniós vagy nemzeti szabályozásnak (illetve az abból eredő gondossági kötelezettségnek), és észszerűen valószínűsíthető az MI-rendszerrel (illetve annak kimenetével) fennálló ok-okozati összefüggés, az „ok-okozati összefüggés megdönthető vélelme” megoldást kínál a károsultak azzal kapcsolatos nehézségeire, hogy részletesen ki kell fejteniük, hogyan okozott kárt egy adott hiba vagy mulasztás, ami különösen nehéz lehet, ha összetett MI-rendszereket próbálunk megérteni. Külön rendelkezések vonatkoznak a nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatóira (lásd a 4.1. pontot), az utóbbiak nevében eljáró személyekre és a felhasználókra. A javaslat csökkenti a vélelem súlyosságát abban az esetben, ha az MI-rendszert olyan nem szakmai felhasználó használja, aki nem avatkozott be az MI-rendszer működésébe, — másrészt míg a termékfelelősség esetében könnyebb meghatározni, hogy kit kell perelni, addig a mesterséges intelligencia környezete összetettebb. A javasolt irányelv alapján a károsultaknak – a vállalatoktól és a szállítóktól származó bizonyítékokhoz való hozzáféréshez fűződő arányos mértékű jog jóvoltából – több eszköz áll majd rendelkezésükre, hogy jogorvoslatért folyamodjanak olyan esetekben, amikor nagy kockázatú mesterséges intelligenciát alkalmaznak, és ilyen bizonyítékok szerzésére van szükség. A károsultak olyan végzést szerezhetnek a bíróságtól, amely hozzáférést biztosít az annak megállapításához szükséges információkhoz, hogy mi okozta az általuk elszenvedett kárt, és melyik természetes vagy jogi személy alpereshez fordulhatnak e kárral kapcsolatban. Ha a bizonyítékokhoz könnyen hozzá lehet férni, az ok-okozati összefüggésre vonatkozó vélelem többé nem alkalmazható, ami meglehetősen ösztönzőleg hat arra, hogy rendelkezésre bocsássák az ilyen információkat.

E két intézkedés révén a javasolt irányelv az ok-okozati összefüggés fogalmának eltörlése nélkül elősegíti, hogy a károsultak egyénileg vagy (adott esetben) együttesen jogorvoslattal élhessenek.

3.   Az emberközpontú technológiai fejlődés biztosítása

3.1.

Az EGSZB tisztában van a mesterséges intelligencia előnyeivel és lehetséges kockázataival. Az MI alkalmazása nem korlátozódhat pusztán arra, hogy az emberek által végzett feladatok kiváltásával és a költségek csökkentésével javítja a termelékenységet. E fejlődés következtében figyelmet kell fordítani a megváltozott munkakörülményekből fakadó egészségügyi hatásokkal kapcsolatos kockázatokra, a jogokra, például a magánélethez való jogra, valamint munkahelyi szinten át kell gondolni a gép és az ember közötti egyensúlyt, mivel az emberi ellenőrzést előnyben kell részesíteni, kellően figyelembe véve, hogy adott esetben a gépek működését is emberi előítéletek és elfogultságok hatják át. Az alapvető kialakításért továbbra is az emberi szereplőknek kellene felelősséget vállalniuk, és az ennek esetleges hibáiért való végső anyagi felelősség is az övék lenne, amint azt a mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoport is elismerte etikai iránymutatásaiban. Jelenleg még sok más fejleményt, többek között a nanotechnológiák környezeti hatásait sem dokumentálták kellőképpen. Az EGSZB úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia üzemeltetőinek és az egyéb érdekelt feleknek, például a kockázatkezelési tanácsadóknak és a biztosítóknak, valamint a hatóságoknak és a munkavállalók képviselőinek egyaránt nyomon kell követniük a lehetséges hatásokat a való világot leképező környezetben végzett teszteken alapuló kockázatelemzés, audit és biztonságtechnológiai intézkedések révén. Az EGSZB – ahogy azt már korábbi véleményében (2) is kifejtette – üdvözlendőnek tartaná, ha olyan tanúsítási eljárásokat vezetnének be, amelyek garantálják a biztonságot és az emberi érdekek figyelembevételét.

3.2.

Az EGSZB tudatában van annak, hogy az MI-alkalmazások esetében fennáll a hibák és a rosszindulatú kibercselekmények veszélye, továbbá utal a digitális működési rezilienciáról szóló rendeletre (DORA-rendelet) (3) és a kritikus fontosságú szervezetek kiberbiztonságáról és rezilienciájáról szóló irányelvre (4) irányuló javaslatokról szóló, nemrégiben kiadott véleményére. E kockázatok és fenyegetések nyilvánvalóan indokolják a meglévő megelőzési és nyomonkövetési előírásokat, valamint a jövőbeli fejlesztéseket is, hiszen jelentkezhetnek új sebezhetőségek.

3.3.

Az EGSZB támogatja az arra irányuló szándékot, hogy lépést tartsanak a gyorsan változó jövőbeli fejleményekkel, és ha a bizonyítékok alapján indokolt, felülvizsgálják az irányelv hatásait, ami a szükségesség és az arányosság függvényében az irányelv aktualizálásához vezethet. A javaslatban meghatározott ötéves célkitűzést túl távolinak tartja, és azt javasolja, hogy korábban, legkésőbb az irányelv hatálybalépésétől számított három év elteltével cselekedjenek. Ragaszkodik ahhoz, hogy a civil társadalmat is bevonják az értékelésbe, mivel az EGSZB a maga egyedülálló módján a polgárok, a fogyasztók, a munkavállalók, valamint a nagy- és kisvállalkozások véleményét tükrözi, kellő figyelmet fordítva az alapvető emberi jogokra, köztük a munkavállalók jogaira, valamint a gazdasági lehetőségekre és akadályokra.

4.   Az alapvető uniós értékek védelme

4.1.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság által a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályban alkalmazott megközelítést, amely különbséget tesz a mesterséges intelligencia tiltott felhasználási módjai, például a polgárok beavatkozó kormányok általi „társadalmi pontozása”, a vállalkozások által használt nagy kockázatú alkalmazások – például a munkaerő-felvételnél és az érdemek szerinti besoroláshoz használt pontozás –, valamint a kritikus infrastruktúrák és egészségügyben használt műszaki eszközök, illetve számos kevésbé kockázatos tevékenység között. Az EGSZB a nagy kockázatú tevékenységek egyértelmű meghatározását szorgalmazza. Ismételten kéri, hogy a nagy kockázatú kategóriába sorolandó tényezők közé vegyék fel a lehetséges környezeti károkat is. Az EGSZB megjegyzi, hogy a károsultak részére a kockázatos és kevésbé kockázatos MI-alkalmazások besorolásától függetlenül meg kell téríteni a károkat.

4.2.

Az EGSZB – ahogy azt a mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyvről szóló, 2020. évi véleményében is kifejtette – továbbra is elkötelezett aziránt, hogy a végső döntéshozatali szakaszban védjék az alapvető jogokat és garantálják az emberi felügyeletet, ami az Európai Unióban a mesterséges intelligencia felelősségteljes fejlesztésének sarokkövét képezi. A gépek által hozott döntések és választások esetében hiányozhat a nem kívánt következmények emberi típusú megértése, különösen akkor, ha ezek a döntések és választások olyan kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket érintenek, mint a gyermekek vagy az idősek.

4.3.

Az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a lakosság a magánélet védelme, a tisztességes bánásmód és az esetleg szükséges jogorvoslat tekintetében megbízzon a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekben. A javasolt irányelv célja, hogy a teljes egészében vagy részben az MI-rendszerek alkalmazásából fakadó károkat legalább ugyanolyan mértékben térítsék meg, mint az olyan helyzetekben elszenvedett károkat, amelyekben nem játszanak közre az MI-rendszerek. Fontos, hogy az Európai Bizottság, a tagállamok és az MI-rendszerek felhasználói közös erővel igyekezzenek ezt az üzenetet a széles nyilvánossághoz eljuttatni.

5.   A mesterséges intelligencia által okozott károk károsultjainak nyújtandó kártérítés elősegítése

5.1.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv fokozott védelmet biztosít a polgárok, a munkavállalók és a gazdasági szereplők számára az említett károsultak nemzeti jogi környezetében elismert károkkal szemben, kiterjesztve ezt a védelmet a pusztán fizikai sérüléseken és anyagi veszteségeken túlra, ahogy azt a termékfelelősségi irányelvre irányuló javaslat is előírja. E kiterjesztés lehetővé teszi a tisztán gazdasági – például tisztességtelen megkülönböztetés esetén okozott, illetve a gondozáshoz vagy oktatáshoz való hozzáférés megtagadása, a rendőrség általi téves profilalkotás vagy adatvesztés miatt keletkezett – károk megtérítését. Az EGSZB kitart amellett, hogy a nemzeti ítélkezési gyakorlatok általi nemkívánatos eltérő értelmezések elkerülése érdekében világosan meg kell határozni a figyelembe vehető károk körét, és ugyanezen célból képzést kell biztosítani a gyakorló szakemberek, köztük a nemzeti bírák számára, amelyhez megfelelő eszközöket kell rendelkezésre bocsátani. Az EGSZB rámutat, hogy a nemzeti bíróságoknak lehetőségük van előzetes döntéshozatalt kérni az Európai Bíróságtól az olyan kérdések kapcsán, amelyeket eltérően értelmezhetnek.

5.2.

Az EGSZB megállapítja, hogy az Európai Unióban a polgárok, a fogyasztók, a munkavállalók és a vállalkozások számára nem biztosított a jogorvoslathoz és kártérítéshez való egyenlő hozzáférés. A tagállamok és a társadalmi rétegek között jelentős eltérés mutatkozik a következők terén: a felperesekkel szembeni jóindulat, az igazságszolgáltatási rendszeren belüli, kárigénnyel kapcsolatos eljárási szabályok és költségek, valamint az, hogy milyen mértékű fedezetet élvezhetnek a felperesek a jogi költségeket illetően a polgári jogi felelősséggel kapcsolatos ügyekben. Ezért az EGSZB – ahogy azt a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletről szóló általánosabb véleményében (5) már elvként megfogalmazta – támogatja, hogy a civil társadalom érintett képviseleti szerveivel együttműködve nemzeti szinten az MI-alkalmazásokkal kapcsolatos polgári jogi felelősséget érintő ügyekben olyan könnyen hozzáférhető, ingyenes és kötelező alternatív vitarendezési rendszereket hozzanak létre, amelyekhez a pénzügyi szolgáltatások terén már meglévőhöz (FIN-NET) hasonló uniós szintű koordináció társul. Az ilyen szolgáltatások a tudomásukra jutott peren kívüli egyezségek nyomon követésével hozzájárulnának az irányelv hatásainak értékeléséhez.

5.3.

Az EGSZB üdvözli az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy az MI-alkalmazások által okozott károk esetén több eszközt biztosítsanak a károsultak számára a méltányos kártérítés igényléséhez, amely az MI-alkalmazások átláthatatlansága és összetettsége miatt egyébként lehet, hogy nem állna a rendelkezésükre, vagy bonyolult és költséges lenne. Sok polgár és fogyasztó bizalmatlan a „robotokkal” és az algoritmusokkal szemben. Az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság kommunikációs stratégiájának keretében tegyenek intézkedéseket a polgárok bizalmának erősítésére, különösen a széles körben használt közösségi médiában közzétett oktatóanyagok segítségével.

5.4.

Az MI-rendszerek által okozott károk károsultjainak lehetőségük lesz arra a vélelemre hivatkozni, hogy az üzemeltető nem tesz eleget az uniós vagy nemzeti követelményeknek. Az, hogy az üzemeltetőknek naplózniuk kell majd az ilyen szabályoknak való megfelelésüket, védelmet nyújt a gondatlan magatartással szemben.

6.   Az egységes piac új jogi elvekkel való kiegészítése

6.1.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv egy olyan időszakban születik meg, amikor több tagállam jogalkotási napirendjén is szerepel a mesterséges intelligenciával járó hibákkal kapcsolatos felelősség. Az EGSZB érti a javaslat azon megközelítését, amely ebben a szakaszban a nemzeti jogelveket védi, és támogatja, hogy irányelvet alkalmazzanak, annak érdekében, hogy egyrészt az Unióban a felelősségi elvek terén elkerülhető legyen a túlzott következetlenség, másrészt lehetővé tegyék a tagállamok számára az általános érdekek szempontjából szükségesnek és arányosnak ítélt védelem finomhangolását. Felhívja a szakpolitikai döntéshozók figyelmét a széttagolt jogi környezet hátulütőire, amelyek akadályozzák a valódi digitális egységes piac megvalósítását, fenntartják az európai polgárok és vállalkozások közötti különbségeket, és akadályozhatják az európai technológiai innovációt. Úgy véli, hogy nem szabad alábecsülni az általános érdek elve téves értelmezésének kockázatát, mivel az ennek megtámadására irányuló eljárások nehézkesek, és azok hatásköre csak a Bíróság előtti egyes eljárások tárgyát képező kérdésekre terjed ki.

6.2.

Az EGSZB tisztában van azzal, hogy a polgári jogi kártérítési igényekre alkalmazandó nemzeti jogrendszereket illetően továbbra is jelentős eltérések vannak a tagállamok között, és az évek során nagy figyelmet fordított az e különbségek felszámolására irányuló erőfeszítésekre, például a nemzeti előírások alternatív rendszere („28. rendszer”) révén. Ennek tudatában megérti, hogy az Európai Bizottság javaslatában ebben a szakaszban miért erre a jogi eszközre esett a választás, de rámutat annak veszélyére, hogy a különféle fogalmak a különböző nemzeti jogrendszerekben eltérő értelmezésekhez vezethetnek. Az EGSZB ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Bizottság végső célként egy olyan felelősségi rendszer kialakítására törekedjen, amely az egész Unióban a lehető legegységesebben alkalmazható.

6.3.

Az EGSZB hangsúlyozza az alperes felek – különösen a (kis)kereskedők – jogát arra, hogy jogi igényt érvényesítsenek a szolgáltatójukkal vagy az ellátási lánc felsőbb részén elhelyezkedő érdekelt felekkel szemben, valamint azt, hogy az utóbbiak kötelesek felelősséget vállalni hanyag vagy feltételezhetően jogellenes magatartásuk következményeiért. Az ilyen szolgáltatókat ezekben az esetekben jogilag kötelezni kell arra, hogy kártérítést nyújtsanak az érintett alpereseknek.

7.   A mesterséges intelligenciával kapcsolatos európai fejlesztések versenyképességének támogatása

7.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy a jogbiztonság gazdasági szempontból ösztönzőleg hat a tudományos központok, a hatóságok és a vállalkozások által végzett európai kutatás-fejlesztésre, és a globális környezetben hozzájárul az úttörő innovációkhoz. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló javasolt irányelv éppen jókor szolgál iránymutatással ahhoz, hogy kellően magabiztossá tegye az innovátorokat a jogi kockázatokkal kapcsolatban, különösen a határokon átnyúló tevékenységek során, mivel a különböző joghatóságok saját felelősségi rendszerrel rendelkeznek. Ez jelentős értéket képvisel majd az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k számára, amelyek nem férnek hozzá ugyanolyan mértékben a jogi tanácsadáshoz, mint a nagyobb vállalkozások. Az új keretrendszer abban is segíthet a fejlesztőknek, hogy a jogi következmények jobb ismeretében vezessenek be új MI-alkalmazásokat, hozzájárulva ezzel a digitális és zöld átállásra vonatkozó uniós stratégiához.

7.2.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló javasolt irányelv e szakaszban nem tartalmaz MI-alkalmazásokra vonatkozó kötelező biztosítást. Tekintettel arra, hogy az MI-alkalmazások, különösen az összetett rendszerek még teljes mértékben fejlesztés alatt állnak, a múltbeli tapasztalatok hiányában nehéz lenne olyan minősítési módszereket meghatározni, amelyek észszerűen elég megbízhatóak ahhoz, hogy reprezentatívak legyenek a jövőbeli károk és kárigények tekintetében, különös tekintettel arra, hogy a károk és kárigények egymással összefüggésben is előfordulhatnak, ami megtöbbszörözheti a hibák számát és ezáltal fokozhatja az események súlyosságát, ez pedig a veszteségek felhalmozódásához vezethet, miközben a (viszont)biztosítók jelenleg korlátozott kapacitással rendelkeznek. Az EGSZB ezért megérti, hogy az Európai Bizottság miért döntött úgy, hogy egyelőre nem kíván tovább foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy a jelenlegi szakaszban kell-e, illetve mely tevékenységek esetében és milyen mértékben kellene bevezetni kötelező biztosítást vagy más pénzügyi garanciákat. Mindazonáltal felkéri az Európai Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a biztosítások elérhetőségét és mértékét. Az MI-rendszereket érintő eseményekre rálátást nyújtó nyomonkövetési rendszerre van szükség annak felméréséhez, hogy szükség van-e további intézkedésekre, például objektív felelősségre vagy kötelező biztosításra.

7.3.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a nemzeti vagy uniós jog értelmében számos kockázat esetében kötelező biztosítás vagy egyéb pénzügyi garancia alkalmazandó. Ez különösen igaz a gépjárművek használata esetében, amelyek tekintetében az önvezető járművek fejlesztése zajlik. Ilyen esetekben, amikor a kötelező biztosítás nemcsak a járművezető vagy az utasok viselkedésére, hanem a berendezések meghibásodására is kiterjed – kiváltképp robotpilóta-üzemmód esetén –, a legtöbb esetben (6) a hatályos jogszabályok és szerződések garantálják a kártérítést a károsultak számára. A biztosítók adott esetben követelhetik a gyártóktól költségeik megtérítését. Ez csökkentené a gépjárművezetők költségeit, és az érintett biztosítási ágazatok gazdasági súlypontja a vállalkozások és fogyasztók közötti ügyletek piacától a vállalkozások közötti modell felé tolódna el. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy nincs szükség további jelentős jogalkotási lépésekre azokon a területeken, ahol a kötelező biztosítás már létezik, illetve ahol azt uniós szinten be kívánják vezetni. Az EGSZB azonban szorosan figyelemmel fogja kísérni az olyan kérdésekben hozott etikai döntéseket, mint az ütközéselhárítási és balesetkezelési forgatókönyvek.

7.4.

Az EGSZB arányos – az MI-alkalmazások által okozott károk kockázatának megfelelő szintjére irányuló – intézkedésnek tartja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelvben foglalt megfelelési és kockázatkezelési korlátozásokat, valamint azt a vélelmet, amely a szolgáltatókra, az utóbbiak nevében eljáró személyekre és az MI-rendszerek felhasználóira hárítja az ellenbizonyítási kötelezettséget.

7.5.

Ami a bizonyítékokhoz való hozzáférést illeti, az EGSZB helyesli az európai innovátorok versenyképessége szempontjából nagy jelentőséggel bíró üzleti titkok, valamint a bizalmas információk védelme érdekében hozott intézkedéseket, amennyiben azokra jogszerűen hivatkoznak, megfelelően tiszteletben tartva a szerzett jogokat, például a visszaélést bejelentő személyek jog szerint elismert, többek közt a munkahelyeken érvényesülő előjogait.

7.6.

Az EGSZB úgy véli, hogy az objektív felelősség helyett a mérsékelt vélelem elfogadása megkönnyíti az Európai Unióban az MI-technológiával kapcsolatos fejlesztéseket, és megerősítheti az EU globális normaalkotó szerepét, mivel más országok is hozzáigazíthatják jogszabályaikat ehhez a rendszerhez. A jövőbeli felülvizsgálatnak erre a szempontra, valamint a fogalmaknak az első tapasztalatok fényében esetlegesen szükséges tisztázására is ki kell terjednie.

---

(1)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az emberközpontú mesterséges intelligencia iránti bizalom növelése[COM(2019) 168 final](HL C 47., 2020.2.11., 64. o.).

(2)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az emberközpontú mesterséges intelligencia iránti bizalom növelése (COM(2019) 168 final)(HL C 47., 2020.2.11., 64. o.).

(3)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a pénzügyi szektor digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU és a 909/2014/EU rendelet módosításáról (COM(2020) 595 final – 2020/0266 (COD)) Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a 2006/43/EK, a 2009/65/EK, a 2009/138/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/65/EU, az (EU) 2015/2366 és az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról (COM(2020) 596 final – 2020/0268 (COD))(HL C 155., 2021.4.30., 38. o.).

(4)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról (COM(2020) 823 final – 2020/0359(COD) – COM(2020) 829 final – 2020/0365(COD))(HL C 286., 2021.7.16., 170. o.).

(5)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály) megállapításáról és egyes uniós jogalkotási aktusok módosításáról (COM(2021) 206 final – 2021/106 (COD))(HL C 517., 2021.12.22., 61. o.).

(6)  A volánnál ülő személy a termékfelelősségi jogszabályok értelmében jogosult kárigényt benyújtani.