Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A védelmi beruházási hiányok elemzése és a következő lépések

(JOIN(2022) 24 final)

(2023/C 100/20)

Előadó:	Panagiotis GKOFAS
Társelőadó:	Jan PIE

Felkérés:	Európai Bizottság, 2022.6.28.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága
Elfogadás a szekcióülésen:	2022.11.11.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2022.12.14.
Plenáris ülésszak száma:	574.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	202/6/4

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB támogatja a védelmi beruházási hiányok elemzéséről és a következő lépésekről szóló közös közleményben javasolt kezdeményezéseket. A közös közlemény fontos lépést jelent a tagállamok közötti védelmi együttműködés előmozdítása szempontjából, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy csökkenteni lehessen a katonai képességek költséges megkettőzését, valamint hogy elkerülhető legyen az uniós védelmi piac széttagoltsága. Az EGSZB kiemeli a vélemény alábbi főbb pontjait:

1.1.1.

A védelmi iparra vonatkozó uniós stratégiának egy erős európai védelmi és biztonságpolitikán kell alapulnia.

1.1.2.

Az alacsony beruházási volumen és a tagállamok közötti koordináció hiánya a K+F, a termelés és a közbeszerzés terén képességbeli hiányosságokat eredményez, és szétaprózza az európai védelmi technológiai ipari bázist (EDTIB).

1.1.3.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság által javasolt konkrét intézkedéseket – az EDIRPA létrehozását és az európai védelmi beruházási programot –, és nagyobb fokú koordinációt szorgalmaz a tagállamok között a védelmi politikák és az uniós szintű közbeszerzések terén.

1.1.4.

A nemzeti védelmi költségvetéseket felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy évente előirányozzák a közös európai védelmi beruházások konszolidálására elkülönített kvótát. Ily módon ezek hozzá fognak járulni az európai védelmi képességek fejlesztésére irányuló konkrét, összehangolt uniós fellépések pénzügyi alapjának felméréséhez.

1.1.5.

Különös figyelmet kell fordítani a hadviselés modern formáira (például a kibertámadásokra, digitális háborúkra és álhírpropagandákra).

1.1.6.

Az Európai Parlamentnek ki kell dolgoznia egy ellenőrzési mechanizmust az európai védelmi politika végrehajtására irányulóan (szerződések, közbeszerzés, beruházások), és ehhez megfelelő technikai és intézményi eszközökre kell szert tennie.

1.1.7.

Az Európai Bizottságot arra ösztönözzük, hogy terjesszen elő egy ambiciózus javaslatot, amely túlmutat a héamentesség lehetőségén, és olyan határozott intézkedéseket tartalmaz, amelyek segítik az ipart az új stratégiai kihívásokhoz való alkalmazkodásban.

1.2.

Az EGSZB egyetért az Európai Unióban tapasztalható védelmi beruházási hiányokkal kapcsolatosan a közös közleményben foglalt értékeléssel. Ez az alulfinanszírozottság gyengítette Európa biztonságát, aláásta a NATO-t és gyengítette az Unió pozícióját más globális hatalmakkal szemben. Ugyanakkor az Unión belül továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a védelmi beruházások terén. Ez ellentétes a tagállamok közötti szolidaritás elvével, és az olyan centrifugális politikai erőket táplálja, amelyek torzítják a közös európai biztonsági kultúra és védelmi politika kialakítására irányuló erőfeszítéseket.

1.3.

Az EGSZB üdvözli több tagállam arra vonatkozó bejelentését, hogy növelni kívánják védelmi költségvetésüket, és arra kéri ezeket, hogy tartsák magukat ahhoz a kötelezettségvállalásukhoz, hogy nemcsak több beruházást, hanem jobb beruházásokat hajtanak végre, választ adva arra, hogy el kell mélyíteni az európai polgárok szolidaritását és a vészhelyzetekre való felkészültséggel kapcsolatos kultúráját. Rendkívül fontos európai szinten összehangolni a nemzeti védelmi erőfeszítéseket, hogy azok ne okozzanak járulékos károkat a közelmúltbeli uniós kezdeményezések tekintetében, illetve ne fogják vissza a folyamatban lévő vagy tervezett európai fejlesztési projekteket. Ezt a fokozott európai koordinációt az általános NATO-kapacitások megerősítésének egyik módjaként kell tekinteni. Az EGSZB támogatja azt az elképzelést, hogy – különösen a közös közbeszerzések révén – megerősítsék az európai védelmi együttműködési keretet. E tekintetben az EGSZB teljes mértékben támogatja a közös védelmi közbeszerzési munkacsoport haladéktalan létrehozását, amely a nagyon rövid távú sürgős szükségletekkel – különösen a készletek feltöltésével – kapcsolatban hozott tagállami válaszintézkedések uniós szintű összehangolására szolgál.

1.4.

Az EGSZB további technikai vizsgálatot szorgalmaz azzal kapcsolatban, hogy megvalósítani egy olyan európai interfészt, amely uniós szinten optimalizálja a nemzeti védelmi kiadások eredményeit.

1.5.

Az EGSZB üdvözli a javasolt rövid távú, két évre (2022–2024) szóló, 500 millió EUR összegű eszközt, amely a közös közbeszerzések ösztönzésére szolgál. A közös közbeszerzési munkacsoport munkája alapján az eszköz segítségével strukturálni és koordinálni lehet a sürgősen szükséges védelmi termékek iránti jelenlegi keresletet, valamint megelőzhetők a kiszorítási hatások.

1.6.

Az EGSZB továbbá üdvözli a közös védelmi projekteket szolgáló európai védelmi beruházási program bejelentését, és arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy mielőbb nyújtson be egy olyan ambiciózus javaslatot, amely az esetleges héamentességen kívül határozott – az ipar új stratégiai kihívásokhoz való alkalmazkodásának elősegítését célzó – intézkedéseket is tartalmaz. Az Európai Uniónak olyan beruházási kezdeményezéseket kell kidolgoznia, amelyek (az uniós kisvállalkozói intézkedéscsomagot követve) az induló innovatív vállalkozásokon és a kkv-kon keresztül lehetővé teszik az ipari együttműködést, és teljes mértékben kiaknázzák a védelmi ágazatban dolgozó magasan képzett munkaerőt, ugyanakkor a nemzeti iparágak együttműködését lehetővé tevő konkrét kutatás-fejlesztési programok és európai projektek révén biztosítják a készségfejlesztést, valamint az új készségek megteremtését is.

1.7.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság bejelentette, hogy jogalkotási intézkedéseket is tartalmazó, kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó kezdeményezést terjeszt elő, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagok tekintetében megerősítse az EU rezilienciáját és ellátásbiztonságát. Az EGSZB véleménye szerint e kezdeményezés esetében figyelembe kell venni a védelmi ágazat stratégiai jelentőségét.

1.8.

A közös védelmi politika integrálása önállóbb ipari innovációt tenne lehetővé, több technológiai transzfert eredményezne a katonai és polgári szektor között, valamint hatékonyabb és függetlenebb védelmi és uniós energiapolitikához vezetne.

1.9.

Az EGSZB továbbá elismeri az erős kiberbiztonsági kapcsolatrendszer kiépítésének jelentőségét, amely biztosítani fogja az új hibrid hadviselés kezelését, és az ebben betöltött szerepére tekintettel ennek a hálózatnak kell a jövőbeli kiberbiztonsági beruházások középpontjában állnia.

1.10.

Az EGSZB úgy véli, hogy a közös közlemény nem nyújt elegendő stratégiai iránymutatást az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) további fejlesztéséhez. Az európai szolidaritási keretet fenyegető új biztonsági kihívásokra válaszul átfogó európai védelmi ipari stratégiára van szükség, amely az összes iparpolitikai intézkedést az EDTIB alapvető feladataival kapcsolatos teljesítményének megerősítéséhez igazítja. Ebből a szempontból a közös közlemény csupán egy lépést jelent a helyes irányba.

1.11.

Az EGSZB egy olyan, az Európai Parlament politikai felügyelete alá tartozó tudományos bizottság/ügynökség létrehozását javasolja, amely folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli a védelmi beruházásokkal kapcsolatos kulcsfontosságú szempontokat, és iránymutatással szolgál a pénzügyi és katonai erőforrások hatékony elosztásához. Az eredményeket és az ajánlásokat minden tagállam számára hozzáférhetővé kell tenni.

1.12.

Az EGSZB úgy véli, hogy az európai védelmi ágazat ösztönözheti a szinergiákat és az együttműködést számos gazdasági ágazat, szereplő és érdekelt fél között. Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomaggal összhangban különös figyelmet kell fordítani a kkv-kra.

2.   Háttér-információk

2.1.

Az uniós állam-, illetve kormányfők a 2022. márciusi versailles-i találkozón elkötelezettségüket fejezték ki aziránt, hogy Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójának fényében megerősítik az európai védelmi képességeket. A következők iránt kötelezték el magukat: 1. a védelmi kiadások növelése; 2. szorosabb együttműködés kialakítása közös projekteken keresztül; 3. a hiányosságok kiküszöbölése és a katonai képességekre vonatkozó célkitűzések teljesítése; 4. az innováció ösztönzése többek között a polgári és a védelmi ágazat közötti szinergiák révén, valamint 5. az uniós védelmi ipar megerősítése és fejlesztése a kkv-kra is kiterjedően.

2.2.

Ezenfelül az uniós állam-, illetve kormányfők felkérték az Európai Bizottságot, hogy az Európai Védelmi Ügynökséggel egyeztetve május közepéig terjesszen elő elemzést a védelmi beruházási hiányokról, és tegyen javaslatot minden szükséges további kezdeményezésre az európai védelmi ipari és technológiai bázis megerősítése érdekében.

2.3.

E feladatmeghatározásra válaszul az Európai Bizottság és a főképviselő/az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) vezetője számos intézkedést és ajánlást terjesztett az Európai Tanács elé annak biztosítása céljából, hogy a védelmi kiadások tagállamok által bejelentett növelése ne vezessen az európai védelmi ágazat további széttagolódásához, viszont az uniós védelmi technológiai és ipari bázis megerősödését eredményezze. Ezek az ajánlások különösen a közös közbeszerzések előmozdítására, a védelmi programozás fejlesztésére és a gyártási kapacitások növelésére irányuló intézkedéseket tartalmaznak. Külön említést tesznek a védelmi ágazattal kapcsolatos finanszírozási lehetőségek javításáról is.

2.4.

A közös közlemény ajánlásai a jelenlegi beruházási és képességbeli hiányosságok felmérésén alapulnak. Annak ellenére, hogy 2020-ban nőttek az európai védelmi kiadások, a beruházásoknak – a nemzeti szinten elköltött 89 %-hoz képest – csupán 11 %-át költötték el együttműködés keretében, ami messze elmarad a tagállamok által az EDA keretében elfogadott és az állandó strukturált együttműködés (PESCO) keretében meghatározott 35 %-os referenciaértéktől. Érdemes megjegyezni, hogy az uniós tagállamok különböző kockázatokkal néznek szembe, és más-más – eltérő védelmi erőforrásokat igénylő – kapacitásokkal rendelkeznek a katonai vagy egyéb válsághelyzetek kezeléséhez.

2.5.

Emellett a tagállamok együttes védelmi kutatási és technológiai (K+T) kiadásai (2,5 milliárd EUR) a teljes védelmi kiadásaiknak csak 1,2 %-át teszik ki, ami messze elmarad az EDA keretében elfogadott és a PESCO-n belül szigorúbb kötelezettségvállalásként megállapított 2 %-os referenciaértéktől.

2.6.

Az európai védelmi ágazat ráadásul továbbra is jelentős hatékonysági problémákkal küzd: alacsony méretgazdaságosság, a piac és a termelés széttagoltsága, az azonos típusú védelmi rendszerek megkettőződése és megsokszorozódása stb. A tagállamok közötti együttműködés hiánya gyengíti az EU védelmi kapacitásának megőrzéséhez, valamint jelenlegi és jövőbeli biztonsági igényeinek kielégítéséhez szükséges ipari és technológiai képességeket.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

A védelmi ágazatba irányuló beruházásoknak – a biztonság növelésére és a konfliktusok kockázatának csökkentésére törekedve – előzetesen kell megvalósulniuk, valamint elrettentési és stabilitási szerepet kell betölteniük ahelyett, hogy további fegyverkezési versenyt idéznének elő, és növelnék az új konfliktusok valószínűségét akár regionális, akár globális szinten.

3.2.

A konfliktusok megelőzéséhez és rendezéséhez ideális esetben először mindig a diplomáciai utat kell választani. A katonai erő alkalmazását továbbra is az elrettentés végső eszközének és végső megoldásnak kell tekinteni. Bármilyen katonai intézkedés végrehajtása előtt a fejlődési kilátásokat és a gazdasági jólétet kell felhasználni a béke, a demokrácia, a szolidaritás és a stabilitás európai értékeinek védelmére. Az EGSZB támogat minden olyan nemzetközi kísérletet, amely arra irányul, hogy az ENSZ Alapokmányában foglalt paraméterek és az Európa Tanács határozatának keretein belül békés, igazságos és konkrét megoldások szülessenek minden konfliktus, vita és/vagy jogellenes cselekmény (invázió, megszállás, az állami szuverenitás elleni fenyegetések, megfélemlítés) esetében (mint például az ukrajnai, ciprusi, nyugat-balkáni és más helyzetekben).

3.3.

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy szoros koordinációra van szükség az EU és a NATO között. Mindkét szervezetnek megvannak a saját egyedi eszközei és erősségei, amelyeket egymást kiegészítő módon kell felhasználni az Európa biztonságának garantálására irányuló közös céllal.

3.4.

Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a védelem évekig tartó jelentős alulfinanszírozottsága ipari és képességbeli hiányosságokhoz vezetett az EU-ban. Továbbá elismeri, hogy az európai védelmi technológiai és ipari bázist jelenleg békeidőben végzett műveletekre (azaz lassú termelési ütemre) méretezték, és intézkedésekre szólít fel annak elősegítése érdekében, hogy az EDTIB megfeleljen az Ukrajna elleni háború által kiváltott, hirtelen megnövekedett keresletnek.

3.5.

Az EGSZB támogatja, hogy a közös közlemény arra szólítja fel a tagállamokat, hogy egymással együttműködve vásárolják meg a szükséges védelmi felszereléseket és anyagokat. A sürgősen szükségessé vált termékek közös beszerzése megfelelőbb ár-érték arányt biztosítana, fokozná az interoperabilitást, és ezáltal elkerülhető lenne, hogy a leginkább veszélyeztetett tagállamok a védelmi iparral szemben támasztott kereslet összeférhetetlensége miatt ne tudják megszerezni azt, amire szükségük van, a védelmi ipar ugyanis rövid távon nem tud reagálni a kereslet hirtelen megugrására.

3.6.

Az EGSZB az arra irányuló javaslatot is támogatja, hogy az együttműködésen alapuló beszerzést az uniós költségvetésből egy kifejezetten e célra szolgáló rövid távú eszközzel kell ösztönözni. Az ezen eszközből nyújtott uniós pénzügyi támogatásnak ösztönöznie kell a tagállamok együttműködésen alapuló védelmi beszerzését, és az EDTIB javát kell szolgálnia, ugyanakkor biztosítania kell az európai fegyveres erők cselekvőképességét, ellátásuk biztonságát és a fokozottabb interoperabilitást.

3.7.

Az EGSZB az európai védelmi beruházási programra vonatkozó javaslatot is érdeklődéssel várja. Ugyanakkor megkérdőjelezzük, hogy elegendő lesz-e héamentesség révén ösztönözni a közösen kidolgozott projektekhez kapcsolódó közös közbeszerzéseket. Arra van szükség, hogy az EDTIB a hosszú, nagyszabású konfliktusok kapcsán és azok során is támogatni tudja az európai fegyveres erőket. Ehhez különböző iparpolitikai eszközök szisztematikus alkalmazására lenne szükség az ellátási láncok megerősítése, a készségek fejlesztése, a stratégiai készletek létrehozása stb. érdekében. Az európai védelmi beruházási programnak ezért átfogó megközelítést kell követnie az EDTIB szükséges átalakításának támogatása érdekében.

3.8.

Ugyanakkor a közös közlemény nem elég ambiciózus más kezdeményezések, például az EDF tekintetében. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret rugalmasságát használják ki az EDF költségvetésének olyan szintre történő jelentős növelésére, amely összhangban van a tagállamok védelmi kiadásainak bejelentett növelésével. Erre azért van szükség, hogy biztosítsuk, hogy az EDF emelőhatást tudjon kifejteni és ösztönözni tudja az együttműködést. Az EDF-nek kulcsfontosságú szerepet kell betöltenie az európai védelmi rendszerek széttagoltságának megszüntetésében és a védelmi beruházások hiányának csökkentésében. Az EGSZB úgy véli, hogy az EDF akkor tudna eleget tenni ennek a szerepnek, ha a tagállamok jelentősen javítják együttműködésüket. Az EDF-et rendszeresen értékelni kell és meg kell erősíteni, ha ez hatékonyan hozzájárul a nagyobb kohézióhoz és hatékonysághoz az európai védelmi kiadások terén. Az európai hozzáadott érték rendkívül fontos az eszköz létjogosultságának igazolásához. Az EGSZB emellett azt javasolja, hogy prioritásként gondoskodjanak arról, hogy az EDF mindinkább stratégiai jellegűvé váljon (korlátozott számú, megfelelően finanszírozott kiemelt projekt meghatározása), gyorsabban tudjon reagálni (a kkv-kat és a forradalmi technológiákat érintő költségvetési sor növelése, az innovatív ötletekre való reagálás felgyorsítása érdekében nyílt felhívások szervezése, a sürgős projektek tekintetében gyorsított eljárások meghatározása stb.), valamint hatékonyabbá váljon (az EDF-projekteket érintő védelmi célú átcsoportosítások optimalizálása, a szellemitulajdon-jogi keret harmonizálása, a minősített adatok kezelésére szolgáló fenntartható megoldások meghatározása stb.).

3.9.

Az EGSZB továbbá úgy véli, hogy Európa autokratikus rezsimektől való stratégiai függőségének csökkentése szempontjából jelenleg döntő fontosságú, hogy a nyersanyagok, illetve a kritikus fontosságú nyersanyagok tekintetében holisztikus és stratégiai szakpolitikát folytassanak. Az EGSZB véleménye szerint e stratégiának három pilléren kell nyugodnia: 1. a nyersanyagokhoz, illetve a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való szabad és nyílt globális hozzáférés; 2. az európai/belföldi nyersanyagok, illetve kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelésének és feldolgozásának megerősítése, adókedvezmények, készletfelhalmozási kezdeményezések; és 3. a nyersanyagok, illetve a kritikus fontosságú nyersanyagok újrahasznosítása, a körforgásos gazdaság keretfeltételeinek javítása.

3.10.

Az EGSZB úgy véli, hogy az EDTIB elsődleges feladata az, hogy támogassa az európai fegyveres erőket feladataik ellátásában. Éppen ezért az EGSZB meg van győződve arról, hogy az EDTIB-nek négy alapvető feladatot kell tudnia ellátni: 1. a szükséges védelmi felszerelések és a kapcsolódó szolgáltatások mindenkori és minden körülmények közötti biztosítása; 2. a kulcsfontosságú védelmi technológiák és azok alkalmazásainak fejlesztése, valamint azok új, továbbfejlesztett változatainak és következő generációinak kifejlesztése; 3. az újonnan kialakuló technológiai tendenciákra, valamint a versenytársak és potenciális ellenfelek által megvalósított technológiai áttörésekre való reagálás; és 4. a versenytársak és potenciális ellenfelek kihívások elé állítása innovatív elgondolások, forradalmi technológiák és teljesen új alkalmazások kifejlesztésével. A közös közleményből kiindulva az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak sürgősen ki kell dolgozniuk egy a védelmi iparra vonatkozó átfogó stratégiát, amelynek célja az EDTIB ezen alapvető funkciókkal kapcsolatos teljesítményének javítása.

4.   Részletes megjegyzések

4.1.

Az EGSZB továbbá elismeri az erős kiberbiztonsági kapcsolatrendszer kiépítésének jelentőségét, amely biztosítani fogja az új hibrid hadviselés kezelését, többek között a mostanában kialakult nemzetközi nem katonai vagy katonai konfliktusok során előforduló kibertámadások és digitális visszaélések elleni küzdelmet. Ezért különös hangsúlyt kell helyezni a kiberbiztonsági beruházásokra, ez az ágazat ugyanis az elmúlt évtizedben rohamosan növekedett, és láthatólag gyorsan átformálja a kül- és belügyeket és a politikai megfontolásokat.

4.2.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak olyan beruházási kezdeményezéseket kell kidolgoznia, amelyek az induló innovatív vállalkozásokon és a kkv-kon keresztül lehetővé teszik az ipari együttműködést, és teljes mértékben kiaknázzák a védelmi ágazatban dolgozó magasan képzett munkaerőt, ugyanakkor európai együttműködési programok révén biztosítják a készségfejlesztést, illetve az új készségek megteremtését is.

4.3.

Az EGSZB megismétli arra irányuló javaslatát, hogy létre kell hozni egy online egyablakos ügyintézési pontot, vagyis egy online „uniós kkv-központot” a kkv-k és induló innovatív vállalkozások számára, amely lehetőséget nyújt előre meghatározott adatok megadására, és ennek fejében személyre szabott tájékoztatást nyújt a legmegfelelőbb, támogatást biztosító uniós programokról.

4.4.

A kritikus technológiák és ipari kapacitások támogatását célzó intézkedéseket illetően továbbra is alapvető fontosságú, hogy a védelmi értékláncok mentén csökkentsék a kritikus függőségeket. Ez a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáféréstől a kritikus alkatrészek, alrendszerek stb. szállításáig terjed. Magában foglalja továbbá az ipari ellátási lánc pénzügyi és gazdasági stabilitását, valamint a jelenlegi és jövőbeli képességbeli és technológiai követelmények teljesítéséhez szükséges megfelelő készségek rendelkezésre állását is. Az EGSZB egyúttal hangsúlyozni kívánja a biztonsági és védelmi technológiákra vonatkozó ütemtervről szóló véleményében (CCMI/189) korábban kifejtett nézeteit és ajánlásait is.

4.5.

Az új európai védelmi beruházási paradigma kialakításakor figyelembe kell venni társadalmi és környezetvédelmi kritériumokat is, eleget téve annak az igénynek, hogy a megbízható és átadható eszközöket hatékonyan integrálják a zöld megállapodásba és a fenntarthatósági célkitűzésekbe (fenntartható fejlődési célok), ezáltal reagálva a főbb európai prioritásokra és kockázatokra, például a körforgásos gazdaságra, a polgári védelemre, a természeti katasztrófákra, a veszélyhelyzet-kezelésre és a tengeri terrorcselekményekre. A válságkezelés és az éghajlati válsághoz kapcsolódó jelenségek azonnali kiegészítő intézkedéseket és korszerű eszközöket igényelnek. Az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatóságával (DG ECHO) külön együttműködési rendszert kell megvitatni.