Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az ózonréteget lebontó anyagokról és az 1005/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(COM(2022) 151 final – 2022/0100 (COD))

(2022/C 365/09)

Előadó:

Jacob PLAT

Felkérés:	Európai Parlament: 2022.5.2. az Európai Unió Tanácsa, 2022.5.10.
Jogalap	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. cikkének (1) bekezdése
Illetékes szekció:	„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2022.5.31.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2022.6.15.
Plenáris ülés száma:	570.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	123/0/2

1. Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB üdvözli az 1005/2009/EK rendelet felülvizsgálatára irányuló javaslatot (1). A rendeletnek köszönhetően az ózonkárosító anyagok (ODS-ek) használata jelentős mértékben csökkent, de lehetőség van további csökkentésre. Azt a néhány ózonkárosító anyagot, amelyek használata még mindig engedélyezett, más vegyi anyagok gyártásában, különleges esetekben – pl. repülőgépek fedélzetén – tűzvédelmi anyagokként, valamint laboratóriumokban elemzési célra használják. Még mindig problémát jelentenek azonban a szigetelőhabokban habosító anyagként használt ózonkárosító anyagok: bár ezek használata ma már elavultnak számít, sok épület szigetelésében még most is megtalálhatók. Az elkövetkező évtizedekben ezen szigetelések élettartama lejár, és az eltávolításuk során ózonkárosító anyagok juthatnak a légkörbe. Ezért jó kezdeményezésnek tekinthető a rendelet hozzáigazítása az európai zöld megállapodáshoz (2), valamint a rendelet szerkezetének javítása.

1.2.

Az EGSZB helyesli e rendelet összhangját a fluortartalmú gázokról szóló rendelettel (517/2014/EU rendelet) (3). Fontos, hogy e rendeletek legfőbb szabályai összhangban legyenek egymással (pl. a vámellenőrzések, a szivárgásra vonatkozó szabályok és a fogalommeghatározások tekintetében).

1.3.

Az EGSZB a rendelkezésre álló különféle jelentések és az elvégzett értékelések alapján úgy látja, hogy a jelenlegi rendelet (az 1005/2009/EK rendelet) teljesíti az előre meghatározott céljait. Az EGSZB azonban úgy véli, hogy a zöld megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében növelni kell az ambíciószintet, és ezzel egyidejűleg maximális védelmet kell nyújtani a polgároknak a mérgező, rákot okozó anyagokkal szemben. Egyetért ezért a javaslat azon intézkedéseivel, amelyek az ózonkárosító anyagok kibocsátásának további csökkentését célozzák.

1.4.

A jó eredmények eléréséhez kulcsfontosságú a megfelelő nyomon követés és nyilvántartásba vétel. Az EGSZB egy olyan nyomonkövetési rendszert támogat, amely a lehető legátláthatóbb, és szükség esetén ki is lehet terjeszteni, például olyan új ózonkárosító anyagokra, amelyekre a jelenlegi rendelet nem terjed ki. A cél az, hogy egységes, az összes tagállamban alkalmazandó rendszer jöjjön létre. Az is fontos azonban, hogy ezt a rendszert harmadik országok is könnyen alkalmazni tudják nyilvántartási és nyomonkövetési rendszerként, tekintettel arra, hogy az EU jelenleg úttörő szerepet tölt be ezen a téren.

1.5.

Az EGSZB kéri továbbá, hogy a tilalmak alóli mentességek számát korlátozzák a minimumra, és a tiltott anyagok jegyzékébe való felvételnél csak kivételes és szükséges esetben lehessen eltérést alkalmazni. A mentességet élvező felhasználásokat szigorúan ellenőrizni kell, hogy a visszaélés – és ezáltal a helyzet romlása – elkerülhető legyen.

1.6.

Az EGSZB felhívja a figyelmet arra a veszélyes és megoldatlan problémára, hogy a régi berendezésekben és a szigetelőhabokban nagy mennyiségű ózonkárosító anyag halmozódik fel, miközben egyetlen nemzetközi egyezmény sem szabályozza az ózonkárosítóanyag-források kezelését vagy megsemmisítését. Az EGSZB sürgős fellépést sürget annak érdekében, hogy hatékony jogszabályokat vezessenek be a tagállamokban az ózonkárosító anyagok szivárgásának megelőzése érdekében, hogy elkerülhető legyen a légköri környezet és a lakosság életkörülményeinek veszélyeztetése.

1.7.

Ideális esetben az ózonkárosító anyagok kezelése a hulladékgazdálkodási rendszer (ellenőrzés, gyűjtés, hasznosítás és kezelés) keretébe kell, hogy tartozzon, a már létező konkrét hulladékáramokat pedig átfogó szakpolitikákkal, jogszabályokkal és rendeletekkel kell szabályozni. A habokban található ózonkárosító anyagok és az ózonkárosító anyagok tárolására létrehozott bankok nagy kihívást jelentenek, különösen a fejlődő országok számára. Az EU-nak ezért kivitelezhető megoldásokkal és megfelelő jogi kerettel kell példát mutatnia.

1.8.

Tekintettel arra, hogy továbbra is nagy mennyiségben állítanak elő és használnak ózonkárosító anyagokat alapanyagként, és tekintettel az ezzel járó kibocsátások szintjére – amely lehet, hogy alá van becsülve –, az EGSZB aggasztónak tartja, hogy az alapanyagként használt ózonkárosító anyagok mennyiségi korlátozását teljes egészében elvetették. Az új rendeletben az alapanyagokra vonatkozó mentességek körének szűkítése számos környezetvédelmi előnnyel jár. A környezetbarát alternatívákra kellene koncentrálni.

1.9.

Az ózonkárosító anyagok előállítása során melléktermékként keletkező hidro-fluor-szénhidrogének (HFC) kibocsátásának megelőzését célzó intézkedéseket további jelentési követelmények révén meg kell erősíteni.

1.10.

Intézkedéseket kell hozni az új ózonkárosító anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében, beleértve a szivárgás csökkentését és a visszanyerésre, újrahasznosításra és regenerálásra vonatkozó követelményeket.

2. Előzmények

2.1.

Az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv (4) mérföldkő jelentőségű többoldalú környezetvédelmi megállapodás, amely csaknem 100, ózonkárosító anyagként említett szintetikus vegyi anyag előállítását és használatát szabályozza. A légkörbe való kibocsátásukkor ezek a vegyi anyagok károsítják a sztratoszférikus ózonréteget, amely védőpajzsként veszi körbe a Földet, és megóvja az embereket és a környezetet a Napból érkező, káros mértékű ultraibolya sugárzástól. Az 1987. szeptember 15-én elfogadott jegyzőkönyv mindeddig az egyetlen olyan ENSZ-megállapodás, amelyet a Föld valamennyi országa – vagyis az ENSZ mind a 198 tagja – megerősített.

2.2.

Az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 1005/2009/EK rendelet (ODS-rendelet) az ózonkárosító anyagok elleni küzdelem fő eszköze az EU-ban. Általános célja az ODS-kibocsátások megelőzése és a jegyzőkönyv betartásának biztosítása. Az ODS-rendeletet REFIT-értékelés alá vonták, amely arra a következtetésre jutott, hogy bár a rendelet általában megfelel a célnak, jobban össze lehetne hangolni az európai zöld megállapodással, és kidolgozottsága is némileg javítható lenne. Ezzel összefüggésben a javaslat célja az ODS-rendelet új rendelettel történő felváltása az intenzív ellenőrzés fenntartása mellett, különösen a következők érdekében:

1.	az intézkedéseknek az európai zöld megállapodással való összehangolása olyan további kibocsátáscsökkentések előírása révén, amelyek arányos költségek mellett megvalósíthatók;

2.	az ózonkárosító anyagok átfogóbb nyomon követésének biztosítása, beleértve a (még) nem szabályozott anyagokat is;

3.	a meglévő szabályok egyszerűsítése és hatékonyságának javítása az adminisztratív költségek csökkentése érdekében;

4.	nagyobb egyértelműség, valamint az egyéb szabályokkal való összhang javítása.

2.3.

Az ózonkárosító anyagok globális felmelegedési potenciálja (5) sokszorosa a szén-dioxidénak, ezért az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint az uniós polgárok egészségének és jóllétének védelme érdekében csökkenteni kell ezen anyagok kibocsátását.

2.4.

A montreali jegyzőkönyv fokozatosan megszünteti az ózonkárosító anyagok kibocsátással járó célokból történő előállítását és használatát. Az ózonkárosító anyagokra vonatkozó uniós szabályok mindig is ambiciózusabbak voltak a montreali jegyzőkönyvnél, és teljesen kivezették az ózonkárosító anyagok kibocsátással járó célokra történő használatát.

2.5.

Tekintve, hogy az ózonkárosító anyagok előállítása, használata és kereskedelme legnagyobbrészt már most is tilos, a fő cél az, hogy megakadályozzuk az egyes termékekben és berendezésekben található, korábban jogszerűen – pl. alapanyagként – alkalmazott ózonkárosító anyagok légkörbe kerülését, amelyekre nem vonatkozott a montreali jegyzőkönyv által előírt fokozatos kivezetés.

2.6.

Az ODS-rendelet szorosan kapcsolódik az F-gázokra vonatkozó javaslathoz (NAT/847 (6)). Az ózonkárosító anyagok és az F-gázok egyaránt üvegházhatású gázok, és hozzájárulnak a globális felmelegedéshez. E két rendeletnek együttesen kell biztosítania, hogy az Unió teljesítse a jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeit az ODS-ekre és HFC-kre vonatkozóan.

2.7.

A javaslat célja az, hogy megakadályozza 180 millió szén-dioxid-egyenérték tonna és 32 000 ózonkárosító potenciállal súlyozott tonna (ODP-tonna) kibocsátását 2050-ig, két meghatározott szigetelőhab-fajta visszanyerését és megsemmisítését célzó intézkedések révén.

3. Általános megjegyzések

3.1.

Az EGSZB határozottan támogatja az ODS-rendelet felülvizsgálatát célzó európai bizottsági javaslatot, melynek célja a kibocsátások további csökkentése és ösztönzők biztosítása az éghajlatbarát alternatívák használatára.

3.2.

Az EGSZB elismeri, hogy a jelenlegi rendelet egyes, az illegális tevékenységek megakadályozására irányuló rendelkezéseit hatékonyabbá lehetne tenni, ezért üdvözli az ODS-engedélyezési rendszernek az uniós egyablakos vámügyintézési környezettel való összekapcsolását (7). Az EGSZB javasolja, hogy ezeket az intézkedéseket terjesszék ki a különleges vámeljárásokra is, beleértve az ODS-ek továbbítását és átmeneti tárolását.

3.3.

Az EGSZB elismeri a megfelelő nyomon követés rendkívüli fontosságát a preventív intézkedések meghozatalában és az eredmények elérésében. Az illegális kereskedelmi gyakorlatokat eredményes nyomon követés és jelentéstétel segítségével lehet azonosítani, majd ezt követően kezelni. Figyelembe véve az ózonkárosító anyagok illegális kereskedelmének súlyos környezeti hatásait, az EGSZB üdvözli az ózonkárosító anyagok jogellenes előállítására, behozatalára és forgalomba hozatalára kivetendő maximális bírságokra vonatkozó minimumkövetelmények bevezetését, de emellett minimumbírságok bevezetését is sürgeti. Az új rendelet jól illeszkedik a környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelv felülvizsgálatára és a 2008/99/EK irányelv felváltására irányuló európai bizottsági javaslathoz (8).

3.4.

Az EGSZB határozottan támogatja a szigetelőhabokban található ózonkárosító anyagok megsemmisítés céljából történő visszanyerését biztosító intézkedéseket, elismerve ezek éghajlatváltozás-mérséklési potenciálját, valamint a munkahelyteremtési és a K+F terén jelentett lehetőségeket az újrafeldolgozási ágazatban.

3.5.

Az EGSZB üdvözli, hogy kellőképpen figyelembe vették az érintett szakpolitikai területen már meglévő szakpolitikai intézkedésekkel való összhangot. Erre szükség van mind az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag, mind a zöld megállapodás célkitűzéseinek 2030-ra, illetve 2050-re történő teljesítéséhez.

3.6.

Tekintve, hogy az EU vezető szerepet tölt be az ózonkárosító anyagok kibocsátásának csökkentésében, az EGSZB javasolja, hogy az EU mutasson példát, hogy más gazdaságok is ugyanazon szabályokat alkalmazzák, például korlátozzák az ózonkárosító anyagok alapanyagként és reakcióközegként történő használatát azon esetekben, amikor léteznek alternatívák. 2020-ban 164 704 metrikus tonna ellenőrzött ózonkárosító anyagot állítottak elő, jórészt az EU-n belül alapanyagként történő felhasználásra. Tudósok szerint fennáll annak a veszélye, hogy az alapanyagként történő felhasználási eljárásokból származó kibocsátási mennyiségeket alulbecsülik, és ezek globálisan felelőssé tehetők a szén-tetraklorid (CTC) és a CFC-113 emelkedett légköri koncentrációjáért (9).

3.7.

Az EGSZB feltételezi, hogy a felülvizsgálat nem vezet túlzott adminisztratív vagy pénzügyi terhekhez. A javaslat várhatóan számos egyszerűsítést tartalmaz, amely a vállalkozások javát fogja szolgálni. Az is pozitívum, hogy a felülvizsgálattól csak nagyon kivételes esetekben lehet eltekinteni.

3.8.

Az EGSZB véleménye szerint hasznos előrelépést jelent azon új ózonkárosító anyagok felvétele a jegyzékbe, amelyekre a montreali jegyzőkönyv eddig nem terjedt ki. 2020-ban az új anyagok előállítása metrikus tonnában kifejezve hatszorosa volt az ellenőrzött anyagok előállításának. Ezért fontos az e területen bekövetkezett fejlemények figyelemmel kísérése, beleértve a felhasznált és előállított mennyiségeket, valamint az új gázok kibocsátásának minimalizálása, hogy a lehető legkisebb hatást gyakorolják az ózonrétegre és az éghajlatváltozásra.

3.9.

Az EGSZB üdvözli a hatásvizsgálat frissítését, különösen a szigetelőhab visszanyerésével és megsemmisítésével kapcsolatos legfontosabb kibocsátásmegtakarítási intézkedés tekintetében. A javaslatban szereplő értékelési intézkedés az időközben elért eredmények értékeléséhez szükséges. A szakértők fontos szerepet játszanak ennek kapcsán a szigetelőhabbal kapcsolatos fejlemények tekintetében. Az adminisztratív terheket is figyelembe kell venni.

3.10.

Az EGSZB üdvözli azon intézkedéseket, amelyek tisztázzák a vámhatóságok és a piacfelügyeleti hatóságok szerepét az ózonkárosító anyagok kereskedelmének ellenőrzése érdekében. Erre azért van szükség, mert még mindig előfordul az ózonkárosító anyagok illegális kereskedelme (10).

3.11.

Mivel a múltban túlzott mértékben használtak ózonkárosító anyagokat hűtőközegként és habosító szerként, nagy mennyiségű ózonkárosító anyag halmozódott fel, pl. régi hűtőszekrényekben, szigetelőhabokban vagy palackokban. Az ózonkárosító anyagokat tartalmazó e-hulladék más toxikus, rákkeltő anyagokat is kibocsáthat, mint például az ólom, a kadmium, poliklórozott bifenil (PCB), égésgátlók és még sok egyéb anyag. Mivel sem a montreali jegyzőkönyv, sem más nemzetközi környezetvédelmi egyezmény nem szabályozza a meglévő ODS-bankok kezelését és megsemmisítését, minden országnak saját felelőssége létrehozni egy olyan rendszert az ODS-bankjai számára, amellyel sikeresen kezeli ezt a jelentős kibocsátásforrást. Mindezen okokból az EGSZB fontosnak tartja, hogy biztosítsuk a légkör védelmét azáltal, hogy az ODS-bankok eredményes kezelése révén megakadályozzuk az ózonkárosító anyagok szivárgását és légkörbe történő kiszabadulását.

4. Részletes megjegyzések

4.1.

Az ózonkárosító anyagok kibocsátással járó célból történő előállítása, használata és kereskedelme jelenleg is tiltott. Az EGSZB ezért támogatja az új javaslat azon célját, hogy megelőzze az olyan termékekben és berendezésekben található ózonkárosító anyagok felszabadulását, amelyekben ezen anyagok használata korábban engedélyezett volt. A javaslat ezt különösen azon kötelezettség előírásával biztosítja, hogy az épületek felújítása vagy lebontása során bizonyos típusú szigetelőhabokból vissza kell nyerni az ózonkárosító anyagot, vagy meg kell semmisíteni azt. Az EGSZB azonban megjegyzi, hogy többet is lehetne tenni annak támogatása érdekében, hogy az EU környezetbarátabb alternatívákat alkalmazzon az alapanyagként vagy reakcióközegként használt ózonkárosító anyagok helyett.

4.2.

A rendelet felülvizsgálata elősegíti majd a Párizsi Megállapodás (11) azon célkitűzésének elérését, hogy ideális esetben ne lépjük túl a 1,5 oC-os hőmérséklet-emelkedést.

4.3.

Az EGSZB üdvözli az ózonkárosító anyagokkal foglalkozó személyzetre vonatkozó minimális képesítési követelményeket. Reméljük azonban, hogy ezek a minimumkövetelmények minden tagállamban ugyanazok lesznek.

4.4.

Az EGSZB megállapítja, hogy a vegyi anyagok előállításában továbbra is jelentős mennyiségű ózonkárosító anyagot használnak alapanyagként, noha bizonyos alapanyag-eljárásokban alternatívák is lennének. A klór-difluor-metán jelenlegi használata különös aggodalomra ad okot, mivel melléktermékként trifluor-metán kerül a légkörbe, amelynek globális felmelegedési potenciálja 14 600 (12). Az EGSZB megjegyzi, hogy a montreali jegyzőkönyv által az alapanyagként felhasznált ózonkárosító anyagokra vonatkozóan meghatározott kivételek körének szűkítése számos előnnyel járna (13), és az EU-nak példát kell mutatnia az ózonkárosító anyagok alapanyagként és reakcióközegként történő felhasználásának betiltásával azon esetekben, amikor létezik környezetbarát alternatíva. Ez az EU-ban alapanyagként felhasznált összes ózonkárosító anyag 38 %-át jelentené.

4.5.

Tekintettel az ózonkárosító anyagok alapanyagként történő felhasználásával és a járulékos kibocsátásokkal kapcsolatos aggályokra, az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság fogadjon el végrehajtási jogi aktusokat, amelyek meghatározzák a maximális mennyiségeket és kibocsátási szinteket, valamint hogy a 7. cikk (3) bekezdése szerinti jegyzéket – amely azon vállalkozásokat tartalmazza, amelyek számára engedélyezett az ózonkárosító anyagok reakcióközegként való felhasználása – terjesszék ki azon vállalkozásokra is, amelyek alapanyagként használhatnak ózonkárosító anyagokat, és a 6. cikket egészítse ki egy egyenértékű rendelkezéssel.

4.6.

Figyelembe véve a klór-difluor-metán használatakor keletkező jelentős trifluor-metán kibocsátásokat, az EGSZB üdvözli a megfelelőségi nyilatkozatot, mint az e kibocsátások elleni küzdelem első lépését, és további intézkedésekre szólít fel a jelentéstétellel, az ellenőrzéssel és az eredeti előállítási létesítmény kötelező feltüntetésével, a melléktermékként keletkező trifluor-metán mennyiségének csökkentésére vonatkozó igazolással, valamint a visszakövethetőséggel kapcsolatban.

4.7.

Elismerve a II. mellékletben szereplő új anyagok kibocsátásainak hatása miatti aggodalmat (pl. a diklór-metán légköri koncentrációjának gyors növekedése, ami jelentősen, több mint egy évtizeddel késleltetheti az ózonlyuk helyreállását (14)), az EGSZB javasolja, hogy a visszanyerést, újrahasznosítást és regenerálást előíró intézkedéseket (20. cikk), valamint a szivárgásra vonatkozó követelményeket (21. cikk) alkalmazzák a II. mellékletben foglalt gázokra is. Javasolja továbbá annak előírását, hogy a vállalkozások érvényes regisztrációval rendelkezzenek az engedélyezési rendszerben, mielőtt megkezdenék a II. melléklet szerinti gázok behozatalát vagy kivitelét.

Kelt Brüsszelben, 2022. június 15-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Christa SCHWENG

(1) HL L 286., 2009.10.31., 1. o.

(2) https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52019DC0640&from=EN

(3) HL L 150., 2014.5.20., 195. o.

(4) https://treaties.un.org/doc/publication/unts/volume%201522/volume-1522-i-26369-english.pdf

(5) A globális felmelegedési potenciál (GWP) elnevezésű mutatót azért fejlesztették ki, hogy lehetővé tegyék a különböző gázok globális felmelegedésre gyakorolt hatásának összehasonlítását. Egészen pontosan azt mutatja, hogy az adott gáz 1 tonnájának kibocsátása mennyi energiát nyel el adott időszak alatt 1 tonna szén-dioxid-kibocsátáshoz képest.

(6) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat a fluortartalmú üvegházhatású gázokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról és az 517/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (COM(2022) 150 final – 2022/0099(COD)) (lásd e Hivatalos Lap 44. oldalát).

(7) Az uniós egyablakos vámügyintézési környezettel kapcsolatban lásd: https://ec.europa.eu/taxation_customs/eu-single-window-environment-customs_en.

(8) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és a tanácsi irányelvre a környezet büntetőjog általi védelméről, valamint a 2008/99/EK irányelv felváltásáról (COM(2021) 851 final – 2021/0422 (COD)) (HL C 290., 2022.7.29., 143. o.).

(9) Solomon és mtsai. 2020.Unfinished business after five decades of ozone-layer science and policy.Nature Communications 11:4272.

(10) https://www.europol.europa.eu/media-press/newsroom/news/how-company-earned-to-%E2%82%AC1-million-illegally-trading-ten-tons-of-ozone-depleting-substances

(11) https://unfccc.int/sites/default/files/english_paris_agreement.pdf

(12) A klór-difluor-metán (CHClF2) gyártásakor melléktermékként keletkező trifluor-metán (CHF3) jelentős üvegházhatással bíró gáz, amelynek 100 éves globális felmelegedési potenciálja 14 600.

(13) Andersen és mtsai. 2021. A montreali jegyzőkönyv által az alapanyagokra vonatkozóan meghatározott mentességek körének szűkítése számos környezetvédelmi előnnyel jár. PNAS 2021, 118. évf., 49. sz. https://doi.org/10.1017/pnas.2022668118.

(14) Hossaini, R., Chipperfield, M., Montzka, S. és mtsai. The increasing threat to stratospheric ozone from dichloromethane. Nat Commun 8, 15962 (2017). https://doi.org/10.1038/ncomms15962.