Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az európai félvezető-ökoszisztéma megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról (a csipekről szóló európai jogszabály)

(COM(2022) 46 final – 2022/0032 (COD))

(2022/C 365/06)

Előadó:

Dirk BERGRATH

Felkérés:	Európai Parlament, 2022.3.7. Tanács, 2022.3.17.
Jogalap:	az EUMSZ 114. cikke, 172. cikkének (3) bekezdése, 182. cikkének (1) bekezdése és 304. cikke
Illetékes szekció:	„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2022.6.1.
Plenáris ülésen történő elfogadás időpontja:	2022.6.15.
Plenáris ülés száma:	570.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	205/0/5

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Kifejezetten üdvözöljük az európai ipar rezilienciájának növelését és a hazai félvezetőipar megerősítését célzó tervet. A csipekről szóló európai jogszabályban különösen arra kell törekednie, hogy az átláthatóság és az együttműködés javuljon az értéklánc mentén, és az ágazat célzott támogatása révén csökkenjenek a globális függőségek a tervezés, gyártás, csomagolás, tesztelés és összeszerelés terén.

1.2.

A csipekről szóló európai jogszabály azonban nem azonos mértékben összpontosít a teljes ökoszisztémára, hanem egyértelműen egy olyan félvezetőszegmensre helyezi a hangsúlyt, amely a jövő ipara számára ugyan fontos lesz, de amelynek jelenleg alig van alkalmazási területe. E téren javításokra van szükség, és további hangsúlyt kell helyezni azokra a csipszegmensekre is, amelyekre az iparban ténylegesen szükség van.

1.3.

A csipekről szóló európai jogszabály keveset fog segíteni az ellátási lánc jelenlegi problémáinak megoldásában, amelyek hatása jelenleg például a gépjárműiparban és a gépiparban tapasztalható. A meglévő európai iparágak számára szükséges csipszegmenseket ezért további és konkrét intézkedésekkel kell segíteni annak érdekében, hogy ezek a szegmensek ellenállóbbak legyenek a válságokkal szemben. Ez nemcsak a meglévő európai félvezetőipart fogja erősíteni és annak modernizációját fogja támogatni, hanem az ellátás biztonságának javítása révén a csipekre támaszkodó európai feldolgozóipar számára is előnyös lesz.

1.4.

Így az iparpolitika jövőbeli irányvonalának meghatározásakor nemcsak a csipek strukturális méretének kell döntőnek lennie, hanem az ipari ügyfelek körében végzett célzott igényfelmérésnek is, biztosítva, hogy a tervezett támogató intézkedések célirányosak legyenek.

1.5.

További kritériumként figyelembe kell venni például a csipek energiahatékonyságát, a gyártáshoz felhasznált nyersanyagok típusát, valamint hogy a gyártás a lehető legnagyobb mértékben körforgásos jellegű legyen. Az Európai Bizottságnak, a tagállamoknak és az iparnak ezért közösen meg kell vitatniuk, hogyan lehet diverzifikálni a beszerzési forrásokat és különösen hogyan lehet a mikroelektronikában az iparosított körforgásos gazdaság keretében jobban újrahasznosítani a kritikus nyersanyagokat.

1.6.

Az Európai Unió csipstratégiájának nem szabad a processzorokra korlátozódnia, hanem az integrált áramkörök minden típusával foglalkoznia kell, és a passzív alkatrészekre és csomagolóanyagokra, valamint a gépgyártásra is ki kell terjednie. Az Európai Bizottság által ismertetett, „a laboratóriumból a gyártóüzembe” elv nem elégséges, mivel az értéklánc nem ér véget a gyártóüzemben.

1.7.

Annak biztosítása érdekében, hogy az iparpolitikai támogatási intézkedések végrehajtásához szükséges szakképzett munkaerő rendelkezésre álljon, az Európai Bizottság a képzettségek javítását szolgáló különféle intézkedéseket javasol. Feltűnő azonban, hogy a javaslat rendkívül nagymértékben a magasan képzett munkavállalókra összpontosít. Ez döntő fontosságú ahhoz, hogy sikerüljön a technológiai ugrás a 10 nm alatti félvezetők szegmense felé. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az a tény, hogy az ökoszisztéma ipari beágyazottságának javítása érdekében a magasan képzettnek nem minősülő munkavállalók hozzáférési lehetőségeit is meg kell könnyíteni.

2.   Bevezetés és általános megjegyzések

2.1.

A csipekről szóló európai jogszabály szerint a virágzó félvezető-ökoszisztéma és a reziliens ellátási lánc kialakítása érdekében Európa erősségeire kell építeni, és orvosolni kell a fennálló hiányosságokat, továbbá olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek felkészítenek az ellátási lánc jövőbeli zavaraira, előre jelzik azokat és reagálnak rájuk.

2.2.

Az európai félvezető-ökoszisztéma megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról (a csipekről szóló európai jogszabály) (1) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat „A csipekről szóló európai jogszabály” című közleményt (2) egészíti ki.

3.   Általános megjegyzések

3.1.   A javaslat ismertetése

3.1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli a javaslatot és különösen örvendetesnek tartja, hogy a javaslat az értéklánc mentén közelíti meg az ellátási lánc biztonsága, az átláthatóság és az együttműködés terén azonosított szükséges intézkedéseket. Az ellátás biztonságával a csipekről szóló európai jogszabály egy olyan témát érint, amely döntő jelentőségű a zöld és digitális átállás sikere szempontjából.

3.1.2.

Ennek kapcsán az EGSZB üdvözli, hogy a javaslat felismeri, hogy a harmadik országbeli beszállítóktól való függőség – különösen a tervezés, a gyártás, a csomagolás, a tesztelés és az összeszerelés területén – problémát jelent.

3.1.3.

Az EGSZB megállapítja, hogy a csipekről szóló európai jogszabály aligha fog hozzájárulni az ellátási lánc azon problémáinak megoldásához, amelyek hatásai jelenleg például az autóiparban tapasztalhatók. A csipeket jelenleg és a jövőben is elsősorban a gépjárműiparban használják, de a háztartási gépek ágazatában és a gépiparban is, különösen az 16 nm-nél nagyobb méretű félvezetők esetében. Ezt a csipszegmenst ezért további és konkrét intézkedésekkel kell segíteni annak érdekében, hogy ez a szegmens ellenállóbb legyen a válságokkal szemben. Ez nemcsak a meglévő európai félvezetőipart fogja erősíteni és annak modernizációját fogja támogatni, hanem az ellátás biztonságának javítása révén a csipekre támaszkodó európai feldolgozóipar számára is előnyös lesz.

3.1.4.

Az EGSZB üdvözli azt a célt, hogy Európa piaci pozícióját az értéklánc mentén történő fokozott hálózatépítéssel, a különösen költségigényes és kockázatos szegmensekre összpontosítva erősítsék meg.

3.1.5.

Az EGSZB elvben üdvözli a javasolt intézkedéseket, valamint a tagállamokra és az iparra vonatkozó követelményeket.

3.1.6.

Az EGSZB sajnálja, hogy a csipekről szóló európai jogszabály nem foglalkozik mindenre kiterjedően különösen az utóbbi gyártási lépésekkel, azaz a csomagolással, a teszteléssel és az összeszereléssel, és így ezek továbbra is sebezhető pontok maradnak az ökoszisztémában.

3.1.7.

Ennek kapcsán az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a csipekről szóló európai jogszabály nem jeleníti meg megfelelően a mikroelektronikai ökoszisztémát, mivel inkább a csúcsszegmensre összpontosít.

3.1.8.

Az EGSZB úgy véli, hogy a szerkezet méretének kérdése, azaz különösen a megadott nanométerszám egyre kevésbé fontos. Mivel a megadott nanométerszám már amúgy sem ír le valós fizikai dimenziót (3), újfent meg kell vitatni, hogy továbbra is észszerű-e a nanométer-tartományra való kizárólagos összpontosítás, vagy ezen felül más kritériumokat is alkalmazni kell-e, amelyek jobban igazodnak a felhasználó ágazatok konkrét igényeihez, de amelyek a zöld és a digitális átállás céljait is tükrözik.

3.1.9.

A megfelelő stratégia középpontjában ennek megfelelően annak a kérdésnek kell állnia, hogy milyen ipari igényeket kell kielégíteni az elkövetkező évtizedekben az európai ipar versenyképességének fenntartása és bővítése érdekében. A stratégiának nem szabad a processzorokra korlátozódnia, hanem az integrált áramkörök minden típusával foglalkoznia kell, és a passzív alkatrészekre és csomagolóanyagokra, valamint a gépgyártásra is ki kell terjednie, és ily módon az ökoszisztéma teljes spektrumát le kell fednie. A stratégiának emellett fel kell ölelnie az általános logisztikát, valamint az alapanyagok és a kritikus nyersanyagok ellátásbiztonságát is. Továbbá, mivel a mikroelektronikai piacok nagyon dinamikusak, az érintett érdekelt felek fórumaival konzultálva rendszeresen felül kell vizsgálni, hogy a stratégia továbbra is naprakész-e.

3.1.10.

Az EGSZB üdvözli, hogy a javaslat a félvezetőszegmensekre is összpontosít, amelyek csökkenteni fogják az energiafogyasztást a jövőorientált ágazatokban, például az IKT-ágazatban, különösen az adatközpontok és a felhőszolgáltatók esetében.

3.1.11.

Az EGSZB üdvözli az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek kijelölését. Mindazonáltal annak pontosabb meghatározására kéri az Európai Bizottságot, hogy mely mutatók alapján fogják mérni, hogy ezek „egyértelműen pozitív hatást gyakorol[nak-e] az Unió félvezető-értékláncára az ellátás biztonságának biztosítása és a képzett munkaerő növelése tekintetében”.

3.1.12.

Az EGSZB üdvözli továbbá a vonatkozó határozat visszavonásának lehetőségét, amennyiben kiderül, hogy a státusz iránti kérelem hamis vagy időközben elavult információkon alapult. Az Európai Bizottságnak teljeskörű felügyeletet kell biztosítania a szabályok betartása érdekében.

3.1.13.

Az EGSZB elvben üdvözli, hogy a tagállamok kijelölt hatóságai számára lehetővé kívánják tenni, hogy olyan információkat szerezzenek be az iparágtól, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy áttekintést nyerjenek az ellátási és értékláncokról és azok legfontosabb szereplőiről. Üdvözlendő lenne, ha a lekérdezést EU-szerte egységessé tennék, hogy a vállalatoknak ne kelljen minden tagállamban újfent alkalmazkodniuk. Ez minimalizálná a bürokratikus többletráfordításokat. E célból valóban észszerű, hogy az integrált gyártólétesítményeket, valamint nyílt uniós üzemeket közérdekűnek tekintsük. Ugyancsak észszerű arra ösztönözni a tagállamokat, hogy nemzeti támogatási programokat és jóváhagyási eljárásokat hozzanak létre. Mivel a kapott információk érzékenyek lehetnek, fontos, hogy azokat bizalmasan kezeljék. Átláthatóságot kell teremteni különösen azzal kapcsolatban, hogy mi történik a bekért adatokkal.

3.1.14.

Az EGSZB üdvözli, hogy külön foglalkoznak a szakképzett munkaerő hiányával, különös tekintettel arra, hogy a félvezető-ökoszisztémát vonzóbbá kell tenni a fiatal tehetségek számára, valamint arra, hogy az ágazatban meglévő munkaerőnek egyértelműen szüksége van továbbképzésre és átképzésre a technológiai szakadék áthidalása érdekében. Az utóbbi csoportra vonatkozóan javasolt intézkedések azonban nem mennek elég messzire, és célzottabb programokat kell bevezetni a foglalkoztatás védelme érdekében.

3.1.15.

Az EGSZB üdvözli az Európai Csipinfrastruktúra-konzorcium létrehozásának bejelentését, és arra kéri a koordinátort és az Európai Bizottságot, hogy a konzorcium összetételében vegyék figyelembe a reprezentativitást, különös tekintettel a félvezető-ökoszisztéma valamennyi részének képviseletére.

3.2.   Válaszok „válság esetén”: az átláthatóság és a termékek rangsorolása mint az ellátási lánc biztonságát támogató hasznos eszközök

3.2.1.

Az EGSZB elvben üdvözli a globális piaci ingadozásokkal szembeni rezilienciát biztosító eszköztár bevezetésére irányuló javaslatot. Az eszköztár alkalmas lesz arra, hogy átláthatóságot teremtsen az értéklánc mentén, és ezáltal hozzájárul az ellátás biztonságának javításához.

3.2.2.

Különösen a korai előrejelző rendszer segíthet a szűk keresztmetszetek előrejelzésében és a megfelelő ellenintézkedések előkészítésében, ha minden szereplő teljesíti a kötelezettségeit, és kialakul szükséges bizalom az információk gondos kezelése iránt. Ezzel összefüggésben biztosítani kell, hogy valamennyi ágazatra és szereplőre kiterjedően létezzenek jelentéstételi lehetőségek, és hogy a megfelelő mechanizmusok az üzemi és szociális partnerek számára is rendelkezésre álljanak.

3.2.3.

Az ellátás biztonságának garantálására megfelelő eszközt jelenthet az a lehetőség, hogy az integrált gyártólétesítményekben és nyílt uniós üzemekben, valamint azokban a termelőüzemekben, amelyek ezt az állami támogatás fejében elfogadták, elsőbbség biztosítható a stratégiailag fontos megrendelések számára, ugyanakkor ez beavatkozást jelent a piaci folyamatokba. Az EGSZB ezért kéri az Európai Bizottságot, hogy határozza meg pontosabban, hogy ez mely helyzetekben megfelelő és elvárható.

3.2.4.

A közbeszerzés esetében ezenfelül hasznos kiegészítést jelenthetnek a közös beszerzési projektek, amelyek olyan nyersanyagokat és végtermékeket is elérhetővé tehetnek, amelyek az egyes tagállamok számára nem vagy csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre.

3.2.5.

E mechanizmusok mellett azonban az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak fontolóra kell venniük mind a kritikus nyersanyagok, mind egyes, átlátható kritériumok alapján kiválasztott csiptípusok stratégiai készletezését is, hogy garantálják a kritikus területek ellátásbiztonságát. A csipekkel szemben támasztott különböző követelmények sokasága és a technikai fejlődés előrehaladása miatt az Európai Bizottságnak világos és átlátható kritériumokat kell kidolgoznia annak eldöntésére, hogy van-e értelme a stratégiai készletezésnek, és ha igen, azt adott esetben mikor kell alkalmazni.

3.3.   A holisztikus kockázatértékelésnek a teljes ökoszisztémát figyelembe kell vennie

3.3.1.

Az EGSZB üdvözli, hogy az ökoszisztéma minden területére és a teljes értékláncra vonatkozóan kockázatértékelést kell végezni, így különösen a harmadik országokból származó nyersanyagforrások tekintetében is.

3.3.2.

Az EGSZB azonban hangsúlyozza, hogy a megoldásorientált kockázatértékeléshez a kritikus függőségek stratégiailag irányított csökkentésére is szükség van annak érdekében, hogy az Európai Unió reziliensebbé váljon. Az Európai Bizottságnak ezért a tagállamokkal közösen meg kell vitatnia, hogyan lehet diverzifikálni a beszerzési forrásokat és különösen hogyan lehet a mikroelektronika iparosított körforgásos gazdaságának keretében jobban újrahasznosítani a kritikus nyersanyagokat. Ennek érdekében meg kell vitatni, hogyan lehet létrehozni a szükséges infrastruktúrát, például a bontó létesítményeket, milyen termékkövetelményekre lesz szükség a minél kiterjedtebb és a lehető legnagyobb mértékben iparosított körforgásos gazdasághoz, és milyen minősítések észszerűek és megvalósíthatóak annak érdekében, hogy a nyersanyagok minél gyorsabban és minél teljesebb mértékben újrahasznosíthatók legyenek.

3.3.3.

Az EGSZB azt is hangsúlyozza, hogy az európai gyártólétesítmények támogatása hozzá fog járulni az európai zöld megállapodás céljainak eléréséhez. Nemcsak az ellátási láncok és a szállítási útvonalak rövidülnek majd, hanem a legmodernebb gyártási technológiába való beruházással csökkenni fog a környezetterhelés is, és ügyelni lehet a nyersanyagok optimális felhasználására, valamint a lehető legtöbb hulladék újrahasznosítására és az ivóvíz hatékony kezelésére. Így a legújabb generáció gyártása során nemcsak annak jobb energiahatékonyságára, hanem a környezeti lábnyomra is figyelmet fordítanak.

3.3.4.

Az EGSZB hangsúlyozza továbbá, hogy az európai gyártólétesítmények támogatása biztosítja a szociális minimumszabályok – például az Európai Szociális Chartában vagy az Európai Alapjogi Chartában rögzített normák – betartását, és ezáltal javítja a szociális lábnyomot is.

3.3.5.

Az EGSZB rámutat, hogy az európai ipar stratégiai rezilienciájának elérése érdekében a teljes félvezető-ökoszisztémát figyelembe kell venni. Az Európai Bizottság által ismertetett, „a laboratóriumból a gyártóüzembe” elv nem elégséges, mivel az értéklánc nem ér véget a gyártóüzemben. Ez az elv ezért csak korlátozott mértékben alkalmas arra, hogy az európai piacot függetlenítse a globális kockázatoktól. Ha nem foglalkoznak külön az értéklánc back-end szegmensével, akkor aránytalanul nagyobb marad például a természeti katasztrófák vagy a szállítási útvonalak megszakadásának kockázata, ami a jelenlegi ellátási válság kialakulásában is közrehatott. Amint arra az Európai Bizottság a csipekről szóló európai jogszabályban rámutat, az EU piaci részesedése a csomagolási szegmensben mindössze 5 % körül van, ami még a teljes iparágon belüli piaci részesedéstől is jelentősen elmarad.

3.3.6.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az ökoszisztéma holisztikus szemlélete, amely a back-end folyamatokra is kiterjed, szintén hozzájárul az európai zöld megállapodás megvalósításához. Környezetvédelmi szempontból például nincs értelme a front-end gyártást Európában tartani, hogy aztán a termékeket harmadik országokba szállítsák, ott teszteljék és csomagolják, majd utána visszahozzák az Unióba. Az ökológiai egyensúly mellett az így meghosszabbodó ellátási láncok lényegesen kockázatosabbak is. Itt a nyitott stratégiai autonómiát szem előtt tartva megfelelő egyensúlyt kell találni, hogy reziliensek legyünk, ugyanakkor ne kockáztassuk a globális piacról való leválás veszélyét.

3.3.7.

Az EGSZB ezért azt ajánlja, hogy – különösen a nemkívánatos földrajzi szegmentáció, illetve bizonyos magas jövedelmezőségű vagy költségigényes piaci szegmensek koncentrációjának elkerülése érdekében – jobban világítsák meg a teljes ellátási lánc szerepét, és kiváltképp, hogy a félvezető-stratégiában kapjanak nagyobb teret az Unión belüli back-end folyamatok.

3.3.8.

Az EGSZB ezért javasolja a fejlett csomagolástechnológiára való további összpontosítás lehetőségének vizsgálatát és annak megvalósítását, amely technológia alkalmas arra, hogy Európában költség- és energiahatékonyan bevezetésre kerüljön, és az Uniót még függetlenebbé tegye a globális kockázatoktól és piaci ingadozásoktól.

3.4.   A társfinanszírozás mint a kockázatok és költségek csökkentését célzó észszerű intézkedés

3.4.1.

Az EGSZB üdvözli, hogy a megadott kritériumok alapján megnyitják az állami támogatás lehetőségét, különösen akkor, ha a szóban forgó létesítmények egyébként nem vagy csak korlátozott mértékben lennének elérhetők az Unióban, és ha különleges stratégiai érdeket szolgálnak.

3.4.2.

Az EGSZB üdvözli azt is, hogy az érintett létesítményektől további állami támogatás nélkül is elvárhatónak kell lennie, hogy hosszabb távon is működőképesek legyenek, és hogy határozottan elkötelezzék magukat amellett, hogy a jövőben hozzájárulnak az EU félvezető-ökoszisztémájának innovációjához.

3.4.3.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az ösztönző hatásoknak valóban mérhetőnek kell lenniük, és el kell kerülni a már egyébként is tervbe vett vállalkozások társfinanszírozását, biztosítva ezzel, hogy a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök a teljes félvezető-ökoszisztémában valóban pozitív hatást gyakoroljanak az innovációra és a foglalkoztatásra.

3.4.4.

Az EGSZB azonban hiányolja az ezen túlmutató kritériumokat, különösen mivel akár 100 %-ban ki kell tudni pótolni a bizonyítható finanszírozási hiányokat. Ebben szerepet kell játszaniuk az olyan szociálpolitikai kritériumoknak, mint az érintett vállalat hozzáállása a szociális párbeszédhez és a kollektív tárgyalásokhoz, az EU-ban letelepedett beszállítókkal való kiemelt együttműködés, de a beruházás által létrehozott további fenntartható munkahelyek számának és a munkakörülmények minőségének is.

3.4.5.

Az EGSZB azt is javasolja, hogy a támogatás ne a félvezető-ökoszisztéma egyes szegmenseire koncentrálódjon, hanem a fenti kritériumokon túlmenően fordítsanak figyelmet a pénzügyi támogatásnak az értéklánc mentén való kiegyensúlyozott elosztására is.

3.5.   Készségek és a képzettségek javítását szolgáló intézkedések mint az innovációt ösztönző további tényezők

3.5.1.

Az EGSZB üdvözli, hogy a csipekről szóló európai jogszabály kiemelten foglalkozik a készségekkel és képzettségekkel. Az oktatásba és képzésbe, és alapvetően a képesítésekbe és az átképzésbe történő célzott állami beruházások különösen fontosak a zöld és digitális átállás sikeréhez. Feltűnő azonban, hogy a javaslat nagymértékben a magasan képzett munkavállalókra összpontosít, és a tervezet különösen a posztgraduális programokat vizsgálja. Ez kétségtelenül döntő fontosságú ahhoz, hogy sikerüljön a technológiai ugrás a 10 nm alatti félvezetők szegmense felé. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az a tény, hogy az ökoszisztéma ipari beágyazottságának javítása érdekében a magasan képzettnek nem tartott munkavállalók hozzáférési lehetőségeit is meg kell könnyíteni.

3.5.2.

A félvezető-ökoszisztémát vonzóbbá kell tenni a munkavállalók számára. A vonzó posztgraduális programok mellett olyan megközelítés ajánlott, amely a teljes oktatási rendszert figyelembe veszi. Az ökoszisztémát már a középiskolákban is népszerűsíteni kell, például a természettudományos tantárgyak tantervének az ökoszisztéma sajátos igényeinek figyelembevételével történő felülvizsgálata révén. Ez lehetővé teszi a korai karriertervezést és a megfelelő orientálódást. Az ágazat vonzerejét tovább erősítheti a magas színvonalú, a keresletnek megfelelő és fizetett szakmai gyakorlatokhoz, munkahelyi hospitalizációs és mentorprogramokhoz való egyszerűbb hozzáférés, valamint a naprakész karrierinformációs lehetőségek.

3.5.3.

Végül a már jelenleg is a félvezető-ökoszisztémában dolgozókat is ki kell képezni az új gyártási módszerekre és a 10 nm alatti félvezetők tervezésének és gyártásának sajátos követelményeire, hogy zökkenőmentes legyen az átmenet a következő technológiai generációra. Ebben az értelemben üdvözlendő a kompetenciaközpontok európai hálózatának létrehozása, amelynek során ügyelni kell arra, hogy valóban célzott intézkedéseket kínáljanak a jelenleg is az iparban foglalkoztatottak továbbképzésére.

3.5.4.

A zöld és digitális átállás sikerének biztosítása érdekében különös figyelmet kell fordítani azoknak a munkavállalóknak a továbbképzésére és átképzésére, akik a jelenleg vagy a jövőben strukturális átalakításon átmenő iparágakban és régiókban dolgoznak. Az aktív iparpolitikának célul kell kitűznie, hogy különösen az ipar leépülése és a munkaképes korúak aránytalan elvándorlása által érintett régiókra összpontosítson, és ösztönzőket teremtsen az e régiókban történő beruházásokra. Ezenkívül meg kell vitatni, hogy a továbbképzési és átképzési intézkedéseket hogyan lehet ötvözni a csökkentett munkaidővel vagy a munkanélküli segélyekkel, és hogy az érintett munkavállalók számára hogyan lehet lehetőséget biztosítani arra, hogy szükség esetén az ideiglenes munkaviszonyt biztosító vállalatokon keresztül részt vegyenek a megfelelő átképzési intézkedésekben.

3.5.5.

Emellett a tagállamokat is ösztönözni kell arra, hogy hozzanak létre megfelelő programokat, és azokat építsék be nemzeti képzési stratégiáikba.

---

(1)  COM(2022) 46 final.

(2)  COM(2022) 45 final.

(3)  https://ieeexplore.ieee.org/stamp/stamp.jsp?tp=&arnumber=9063714