Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a fenntartható termékek normává tételéről

(COM(2022) 140 final)

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kerete létrehozásáról és a 2009/125/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(COM(2022) 142 final – 2022/0095 (COD))

(2022/C 443/18)

Előadó:

Thomas WAGNSONNER

Felkérés:	Európai Bizottság, 2022.5.16. Európai Parlament, 2022.5.2. Tanács, 2022.6.10.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. cikk (1) bekezdése és 304. cikke
Illetékes szekció:	„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2022.6.30.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2022.7.14.
Plenáris ülésszak száma:	571.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	205/1/4

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) nagyra értékeli a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben foglalt javaslatokat, és a jelen véleményében különösen támogatja az utat, amely a termékek fenntarthatóbbá tételéhez vezet. Emellett a harmonizált jogi megközelítést is szükségesnek tekinti. Ugyanakkor rámutat arra, hogy a környezettudatos tervezésről szóló új rendeletjavaslat a számos, felhatalmazáson alapuló jogi aktus miatt hosszabb szakaszokon továbbra is bizonytalan. Ezenfelül, tekintettel az erőforrás-felhasználás csökkentésének és az éghajlat védelmének szükségességére, az EGSZB gyorsabb és ambiciózusabb végrehajtást javasol.

1.2

Az EGSZB külön felhívja a figyelmet arra, hogy ez a körforgásos gazdaságon alapuló út csak valamennyi gazdasági szereplő – termelők, fogyasztók, munkavállalók – és a hatóságok megfelelő bevonásával és tájékoztatásával lehet sikeres. Ebben az összefüggésben a helyes végrehajtáshoz elengedhetetlen a megfelelő világos, jó és koherens szabályozás ahhoz, hogy a fenntartható termékek tisztességes versenylehetőségekhez jussanak.

1.3

Az EGSZB üdvözli a rendelet új elemeit, mint például a hatály kiterjesztését, az új környezettudatos tervezési követelményeket (tartósság, javíthatóság, újrafeldolgozás, környezeti hatás, CO2-kibocsátás stb.), illetve a digitális termékútlevél és a címkék segítségével megvalósuló tájékoztatási követelményeket, melyeket illetően – különösen a fogyasztók tekintetében – hangsúlyozza a helyes és megfelelő tájékoztatás fontosságát.

1.4

Az EGSZB támogatja az eladatlan – azaz: új, visszaküldött vagy javítható – áruk megsemmisítésének tilalmát. Üdvözli továbbá, hogy a rendelet a körforgásos csomaggal összefüggésben ellene hat olyan, fennálló kellemetlenségeknek, mint például a „zöldrefestés” és az elavulás.

1.5

A környezettudatos tervezéssel foglalkozó fórum egy támogató szerv, amely számos feladatot lát el a végrehajtás során Itt minden érdekelt félnek és a civil társadalom képviselőinek (a szociális partnereket is beleértve) lehetőséget kell adni arra, hogy a folyamat javítására vonatkozó ötletekkel és javaslatokkal álljanak elő.

1.6

Az EGSZB tisztában van azzal, hogy ez kihívások elé állítja a gyártókat és a vállalatokat, különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k), és mindenképpen fontos, hogy kerüljük a szükségtelen adminisztratív terheket. A fenntartható termékszabványok révén alighanem egy új „Made in Europe” európai termékszint elérésére is van esély.

1.7

A megfelelőségi nyilatkozat és az önszabályozás eszközei teret engednek a vállalkozások fellépéseinek. A tagállamok közötti hatékony és összehangolt ellenőrzés, valamint a fogyasztók megfelelő tájékoztatása erősíti a bizalmat a lineáris gazdaságtól a körforgásos gazdaság irányába való elmozduláshoz.

1.8

Sajnos az EGSZB-nek meg kell állapítania, hogy a rendelet nem foglalkozik a társadalmi vetülettel. A vállalati átvilágításról szóló irányelvre irányuló európai bizottsági javaslatra való hivatkozás nem tűnik elegendőnek.

2.   Háttér

2.1

A lineáris gazdasági rendszer túlterheli a globális erőforrásokat. Az ENSZ párizsi és glasgow-i klímakonferenciája közötti időszakban több mint félbillió tonna új erőforrást használtak fel. A 2022. évi Circularity Gap Report (1) [a körforgásosság terén mutatkozó hiányosságokról szóló jelentés] szerint a felhasznált termékeknek világszerte csupán 8,6 %-át hasznosítják újra, vagyis fordított megközelítésben a körforgásosság hiánya meghaladja a 90 %-ot. A körforgásos gazdaság hatékonyan hozzájárulhat az erőforrás-felhasználás csökkentéséhez.

2.2

Európában felismerték az erőforrások megóvásának szükségességét. Az Európai Bizottság javaslatot tett a zöld megállapodásra, amely növekedési stratégiaként az EU-t olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik. Az intézkedések szükségességét erősítik az ellátási lánccal kapcsolatos problémák, amelyek a világjárvány és Oroszország ukrajnai inváziója következtében alakultak ki. A vállalkozások és a fogyasztók számos ágazatban hiányt és áremelkedést tapasztalnak.

2.3

Konkrétabban, az Európai Bizottság 2022. március végén a következő kezdeményezéseket mutatta be a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv részeként: — Az Európai Bizottság közleménye: „A fenntartható termékek normává tétele” — A fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendeletre irányuló javaslat — A környezettudatos tervezésre és az energiahatékonysági címkézésre vonatkozó munkaterv 2022–2024 — A fenntartható és körforgásos textiliparra vonatkozó uniós stratégia — Javaslat az építési termékekről szóló rendelet felülvizsgálatára — Javaslat a fogyasztók zöld átállásba való bevonására

2.4

Jelen vélemény „A fenntartható termékek normává tétele” című közleményt (COM(2022) 140 final), valamint a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról és a 2009/125/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (COM(2022) 142 final – 2022/0095 (COD)) tárgyalja.

2.5

A közlemény rámutat arra, hogy át kell gondolni az uralkodó lineáris gazdasági modellt, és lépéseket kell tenni a körforgásos gazdaság irányába. Az Európa-szerte összehangolt fellépés erősíti a versenyképességet, munkahelyeket teremt, és fenntartható termékeket kínál a fogyasztóknak. Ez a termékek gyártása tekintetében új megközelítést tesz szükségessé, amely túlmutat a jelenlegi minimumkövetelményeken (REACH, energiacímkézés, csomagolás stb.).

2.6

A környezettudatos tervezésről szóló új rendelet hatálya jelentősen kibővül, és a textiltermékekre, építési termékekre stb. vonatkozó ágazatspecifikus kezdeményezésekkel hozzájárul az erőforrások megóvásához és az energiahatékonysághoz. Különösen a termék életciklusának megerősítéséről (tartósság, javíthatóság, jobb újrafelhasználás stb.) és a digitális termékútlevél révén biztosítandó jobb termékinformációról szóló új részek fogják megkövetelni a vállalatoktól, hogy átlátható módon mutassák be termékeik tulajdonságait és az életciklusra gyakorolt hatásukat. A fogyasztóknak lehetőségük lesz összehasonlítani és így értékelni az európai fenntarthatósági követelményeknek megfelelő termékeket.

2.7

A környezettudatos tervezésről szóló rendelet termékkövetelményeit további kísérő intézkedések egészítik ki. A fogyasztók helyzetét és bizalmát erősíti majd a termék- és a környezeti előnyökre vonatkozó kötelező tájékoztatás, valamint a javításra, a tartósságra és a „zöldrefestés” tilalmára vonatkozó információk. A hatóságok által végzett termékellenőrzések és a termékkritériumoknak való megfelelés átlátható nyomon követése biztosítja, hogy a fogyasztók jó minőségű termékek közül választhassanak, és ezzel egyenlő versenyfeltételeket garantál a gazdasági szereplők számára.

3.   Általános megjegyzések

3.1

Az EGSZB jelzi, hogy elvben egyetért a körforgásos gazdaság és a fenntartható termékekkel kapcsolatos kezdeményezés célkitűzéseivel, mivel a fenntarthatóság itt a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontok ötvözését jelenti. Következésképpen minden gazdasági szereplőnek teljesítenie kell a szükséges, új és kihívást jelentő követelményeket. A vállalatoknak a termelésüket és terméktervezésüket a fenntarthatóság igényeinek megfelelően kell kialakítaniuk, és erről tájékoztatást is kell nyújtaniuk. A fogyasztóknak pedig meg kell érteniük ezeket az információkat, amelyek alapján aztán felelősen meg kell hozniuk a „helyes” döntést. Ehhez megfelelő tájékoztató kampányokra van szükség. Elengedhetetlen a hatékony ellenőrzés annak érdekében, hogy a célkitűzéseket teljesítsék, ne pedig kijátsszák, mivel ez utóbbi ártana Európa piaci helyzetének, illetve elősegítené a „zöld szkepticizmust”. A célt sokkal inkább a jó munkahelyek, a jobb fejlődés, a holisztikus megközelítés, valamint a tájékozott fogyasztók és ügyfelek jelentik.

3.2

Ez a rendelet és a körforgásos gazdaság új normákat állít fel. Annak érdekében, hogy ezeket a követelményeket elfogadják, életre keltsék és azok a gazdasági körforgás folyamatához vezessenek, a feladat a gazdasági szereplők – fogyasztók, gyártók, vállalkozók, szakszervezetek, kutatóintézetek – bevonása és proaktív részvételének ösztönzése. Ennek során hasznos lesz a lehetőségekről és célkitűzésekről szóló releváns információk nyújtása, valamint az érdekelt felek időben történő bevonása.

3.3

Az EGSZB támogatja a rendelet és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok harmonizált megközelítését a széttagoltság elkerülése, valamint a terméksajátosságok, a fogyasztók számára szükséges megfizethetőség és a verseny kezelése érdekében. A fenntartható termékek európai lehetőséget jelentenek a vállalkozások, az innováció és a munkahelyteremtés tekintetében, és figyelembe veszik a fogyasztók környezeti hatásra és tartósságra vonatkozó igényét.

3.4

Az EGSZB üdvözli a hatály több termékre és magasabb követelményekre való kiterjesztését. Az EGSZB megjegyzi, hogy a termelő vállalatokra új előírások várnak, például a digitális termékútlevél, az eladatlan árukra vonatkozó szabályozás és a termékspecifikus szabályozások révén, de mindez szükséges a körforgásos gazdaság megvalósításához. Egyidejűleg ezáltal létrejön egy új „Made in Europe” norma is. Ezenfelül ez üzleti lehetőségeket teremt a tervezés, az ártalmatlanítás és a javítás területén.

3.5

Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy biztosítani kell az összes érintett jogterület koherenciáját. Ez magában foglalja a jelen cselekvési terv keretein belüli koherenciát az idő és a tartalom tekintetében, hogy a jogszabályok szegmentálása és a tagállamokbeli eltérő kezelés ne csökkentse a hatékonyságot. Ugyanilyen fontos azonban a koherencia biztosítása más fontos kísérő jogszabályi területekkel, mint például az Európai Bizottság nemrégiben előterjesztett, vállalati átvilágításról szóló irányelvével, a körforgás szempontjából fontos, hulladékokra vonatkozó szabályozásokkal, beleértve az exportintézkedéseket, a piacfelügyeleti rendeletet stb.

3.6

Az EGSZB elismeri, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kibocsátására van szükség, és mivel emiatt egyelőre sok a bizonytalanság, az Európai Bizottságnak kísérő jelleggel ki kellene dolgoznia egy részletesebb munkatervet is. Ez biztosítaná, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok sok termékre kiterjedjenek. Fontos ugyanakkor, hogy a civil társadalmi szervezeteket és a szakszervezeteket minél korábban bevonják.

3.7

Az EGSZB megjegyzi, hogy a környezettudatos tervezésről szóló rendelet igen összetett jogszabályanyag, amely a gazdasági modell megváltozását fogja eredményezni. A tartalmak gyors, de egyben jó végrehajtását tartja szükségesnek. Ezért a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok végrehajtásához megfelelő személyzeti erőforrásokat kell biztosítani. Mivel a fogyasztóknak, a vállalkozásoknak, a szervizeknek és az ellenőrző hatóságoknak is új követelményeknek kell megfelelniük, szükségesnek tartja az összes gazdasági szereplő megfelelő bevonását a tájékoztatási folyamatba.

3.8

A közintézményeknek úttörő szerepet kell vállalniuk a zöld beszerzésben a közbeszerzési eljárásuk során. Ugyanakkor erősítő hatást lehetne elérni azáltal is, hogy a zöld beszerzést feltételként szabják meg a támogatások, illetve szubvenciók támogatási irányelveiben, például a különböző uniós beruházási programokban a vállalatok vagy harmadik felek számára.

3.9

Az EGSZB megjegyzi, hogy a környezettudatos tervezési követelményeknek előnyöseknek kell lenniük a fogyasztók számára, és fontos, hogy ez az előny egyértelmű és könnyen felismerhető legyen. A környezettudatos tervezésről szóló új rendelet átfogóbb követelményei növelhetik a termékek beszerzési költségeit, de ezt ellensúlyozza a jobb teljesítményből, tartósságból, korszerűsíthetőségéből és javíthatóságból, valamint az élettartam végi magasabb értékből származó költségmegtakarítás. Energiahatékonyabb berendezésekkel energia- és pénzmegtakarítás érhető el. Ezenkívül a hosszú élettartamú termékek gazdaságosabbak. Az új irányelvjavaslattal a fogyasztók évente átlagosan 285 eurót (2) takaríthatnának meg. A rendelet hangsúlyozza a megfizethetőséget, és ez a követelmény figyelembe veszi a háztartások eltérő költségvetését, hogy a környezettudatos tervezés ne váljon exkluzívvá. Ezért rendkívül fontos, hogy rendelkezésre álljon pénzügyi támogatás a fogyasztók számára a fenntartható termékek újonnan történő beszerzéséhez és javításához.

3.10   Ökológiai szempontok

3.10.1

A környezettudatos tervezés a körforgásos gondolkodásra vonatkozó megbízás, amit az EGSZB különösen hangsúlyoz az alábbiak tekintetében: — Jogszabályok és ellenőrzési intézkedések: a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban vagy az önkéntes kötelezettségvállalásban szereplő enyhítések vagy kivételek, valamint a kijátszás lehetőségei, az ellenőrzés kiskapui ellentmondanának a célkitűzéseknek. A környezettudatos tervezéssel, a teljesítménnyel és a tájékoztatással kapcsolatos követelményeknek – a termékparamétereket is beleértve – magas szinten következetesnek kell lenniük. — A vállalatoknak már a tervezési fázisban gondolniuk kell az életciklus alatti környezeti hatásokra, a termék hosszú távú használatára, az egyszerű karbantartásra és javításra, illetve arra, hogy milyen utódtermék hozható létre belőle. A termékstandardizálást is újra meg kell fontolni. Példaként említhetők a gumiabroncsok vagy a töltőkábelek különböző méretei. — A fogyasztóknak a vásárlási döntés meghozatalakor alapvető információkat kell kapniuk a környezeti hatásról, az élettartamról, a javításról, a későbbi használatról és az ártalmatlanításról.

3.10.2

Az újrafeldolgozás a rendelet következő erőforrás-hatékony eleme a hosszú távú használat és az újrafelhasználás után. Célja, hogy növelje a termékek újrahasznosított tartalmát, a termékek újrafeldolgozhatóságát, valamint az újrahasznosítási és javítási ágazat értékét. Az EGSZB támogatja a célkitűzést, de rámutat, hogy itt még technikai, jogi és koncepcionális akadályokat kell leküzdeni. Az anyagciklusokban való gondolkodás megmutatja, hogy óriási átállásra van szükség. Például a magasabb újrafeldolgozási arányoknak együtt kell járniuk a minimális újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó kvótákkal, vagy a termékek elméleti újrafeldolgozhatóságának (3) meg kell felelnie a technikai újrafeldolgozási lehetőségeknek és az újrafeldolgozási intézkedések gyakorlati megvalósításának, vagy például a műanyagok területén sok mindent meg kell változtatni a tervezés és a gyártás tekintetében, egészen addig a tényig, hogy a másodlagos nyersanyagok nem egyenértékűek az elsődleges nyersanyagokkal (4). Az újrahasznosítás lehetőséget is jelent Európa számára: például a kiváló minőségű fémes ásványi anyagokat nyersanyagként vagy termékként importálják, majd használat után lényegében „ingyen” kidobják, vagy a világ minden tájára elszállítják; ide tartoznak különösen az autók és az elektronikai hulladékok. Ezeket értékes anyagoknak kell tekinteni, és e szerint is kell kezelni. A szétszerelés, a feldolgozás és az újrahasznosítás nemcsak az éghajlatnak kedvez, hanem nagy hozzáadott értéket és munkahelyeket is teremt (5). Mindezek mellett a gazdasági, ökológiai és társadalmi egyensúlyt is szem előtt kell tartani.

3.10.3

Az EGSZB üdvözli az eladatlan áruk elleni fellépésre vonatkozó javaslatot, de úgy véli, hogy ambiciózusabb megközelítést lehetne alkalmazni. Az érintetlen – azaz: új, visszaküldött vagy javítható – termékek megsemmisítése társadalmi szempontból nem kívánatos, mivel az erőforrások pazarlásával egyenlő. Az Európai Bizottság javaslata, amely első lépésként csak a dokumentálást írja elő a vállalatok számára, és a kkv-kat mentesíti ezalól, az EGSZB véleménye szerint nem elegendő. Az a lehetőség, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén eszközöljünk ki szigorúbb intézkedéseket, már önmagában kétségeket ébreszt a célok hatékony megvalósításával kapcsolatban. Az EGSZB támogatja az eladatlan termékek megsemmisítésének tilalmát, amennyiben azok nem veszélyesek. Ezenkívül a vállalatokat és a kiskereskedelmi platformokat fel kell szólítani olyan üzleti gyakorlatok kidolgozására, amelyek határozottan csökkentik a visszaküldött termékek és az eladatlan készletek számát. A fogyasztókat pedig tájékoztatni kell a visszaküldött áruk környezeti hatásairól.

3.11   Pénzügyi szempontok

3.11.1

Az EGSZB rámutat, hogy a kkv-k szempontjából a rendeletjavaslat elvben üdvözlendő, de akadnak kétségek is. A kkv-k számára csak bizonyos (emberi) erőforrások állnak rendelkezésre. Különösen a rendeletben említett támogatási intézkedéseknek igazodniuk kell a kkv-k igényeihez és szükségleteihez. Emellett a kkv-k számára nehézségek mutatkoznak az előírt közbeszerzésekhez való hozzáférés terén is. Ezért olyan megoldásokat kell keresni, amelyek lehetővé teszik számukra a megfelelő eljárásokban való részvételt. Végezetül a kkv-k szempontjából biztosítani kell a fenntartható termékre vonatkozó rendelet és a termékspecifikus szabályozás közötti kiegészítő jelleget. Ezzel elkerülhető a költségek és az adminisztratív terhek megkettőzése.

3.11.2

A javítási ágazat szereplői kulcspozícióban vannak, ha a termék hosszú élettartama a tét. Ennek megfelelően meg kell könnyíteni a szervizszolgáltatók, az újrafelhasználással foglalkozó társadalmi-gazdasági vállalkozások és a civil társadalmi/helyi javítási kezdeményezések számára, hogy elfoglalják helyüket ebben a körforgásos modellben. Németországban és Ausztriában például hasznosnak bizonyult a javítási kezdeményezések esetében a javítási költségeket fedező biztosítások kötése, amely egyúttal legitimálja az általuk történő javítást.

3.12

A közlemény fontos eszközként említi az új, körforgásos üzleti modelleket (6). Ezeknek vonzónak, menőnek és proaktívnak kell lenniük a vállalkozások és a fogyasztók számára, és megfelelő munkafeltételekről kell gondoskodniuk. A gyakorlatban már léteznek ilyen modellek, például a megosztásalapú gazdaság, a „termék mint szolgáltatás”, a „használatalapú díjfizetés” stb. Az EGSZB szorgalmazza, hogy a bevált gyakorlatok meglévő platformjait egészítsék ki a körforgásos gazdaság használatának ösztönzésével és az aktuális kihívásoknak megfelelően. A jelenleg ott felsorolt példák közé tartozik a Baukarussell projekt – bontás vagy átépítés esetén az anyagokat új felhasználóknak kínálják fel – vagy a szervizhálózatok, amelyeken keresztül a fogyasztók és a szervizek találkozhatnak. Számos adatbank azonban nem elég vonzó a szolgáltatók és a felhasználók számára.

3.13

Az EGSZB fontosnak tartja, hogy felhívják a fogyasztók figyelmét a fenntartható magatartásra és arra, hogy a termékeket az életciklusuk végéig használják. Tudományos tanulmányok (7) azt mutatják, hogy a háztartásokban akár hat évig is felhalmozzák a működőképes, de már nem használt termékeket (pl. laptopok, mobiltelefonok, kenyérpirítók stb.). Ezért megfelelő ösztönzőkre van szükség a fogyasztók számára, hogy a már nem használt cikkeket a használati ciklusban tartsák.

3.14   Szociális szempontok

3.14.1

Sajnos az EGSZB-nek meg kell állapítania, hogy a rendelet nem foglalkozik a társadalmi vetülettel. A vállalati átvilágításról szóló irányelvre vonatkozó európai bizottsági javaslatra (8) való hivatkozás nem tűnik elegendőnek, mivel ebben az irányelvben egyértelműen egy folyamatorientált megközelítés áll az előtérben a globális értékláncok kapcsán, a termékspecifikus szociális kérdéseket pedig nem lehetett megfelelően lefedni. Az EGSZB nyomatékosan rámutat arra, hogy a fenntarthatóság mindhárom dimenzióját, azaz a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságot mindig együtt kell kezelni, ezért azt javasolja, hogy az Európai Bizottság vizsgálja felül a rendeletet, hogy célszerű lenne-e termékspecifikus szociális szempontokat is beépíteni.

3.14.2

Az EGSZB rámutat, hogy a zöld munkahelyek nem jelentenek automatikusan fenntartható munkahelyeket, ha nem vesznek figyelembe minden fenntartható fejlődési célt. Biztosítani kell, különösen a versennyel kapcsolatos okok miatt, hogy a munkaügyi normákat tiszteletben tartsák.

3.14.3

Az európai szociális partnerek egyik projektje (9) a körforgásos gazdaságnak a foglalkoztatásra és a munkakörülményekre gyakorolt hatását vizsgálta. A körforgásos gazdaságra való áttérés 2030-ig 250 000–700 000 munkahelyet teremthet. A hatás ágazatonként és régiónként nagyon eltérő. A hulladékgazdálkodási és a javítási ágazat átlagon felül jól, a bányászati és a vegyipari ágazat viszont inkább rosszul jár. Jól képzett munkaerőre is szükség lesz (pl. hulladékgazdálkodás). Általában véve gondoskodni kell arról, hogy jó munkahelyek álljanak rendelkezésre, és tisztességes béreket fizessenek. Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság jelenleg nem rendelkezik a szociális párbeszédről, hogy figyelembe lehessen venni a munkavállalókra gyakorolt következményeket, amelyeket a körforgásos gazdaságra való áttérés von maga után.

4.   Részletes megjegyzések

4.1   A digitális termékútlevélben, a címkéken és az ökocímkéken szereplő információk

4.1.1

Az EGSZB üdvözli, hogy a digitális termékútlevélben átfogó termékinformációkhoz lehet hozzáférni. Az információkat célzott és felhasználóbarát módon kell hozzáférhetővé tenni az ellátási lánc valamennyi szereplője számára. A tartalomnak a körforgásos rendszerre irányuló döntési alapot kell nyújtania a fogyasztók számára a vásárlás, az újrafelhasználás, a javítás és az ártalmatlanítás tekintetében. Ez magában foglalja a termék CO2-tartalmát, a ritkaföldfémek arányát, a veszélyes összetevőket, a nem újrafeldolgozható anyagokat, a javítható alkatrészek listáját, valamint azok rendelkezésre állását, illetve szoftverek esetében a kompatibilitást és a költségeket. Üdvözöljük annak lehetőségét, hogy a digitális termékútlevél más fenntarthatósági szempontokra vonatkozó információkat is tartalmazzon (10). Javasoljuk, hogy a digitális termékútlevelet egészítsék ki egy javítási indexszel, amely információkat tartalmaz különösen a fontos kopóalkatrészek javíthatóságáról, a pótalkatrészek áráról és időbeli elérhetőségéről, valamint a termékek gyártásánál fennálló munkakörülményekről. A lényeges információkat (amilyen például a garancia, a termék szén-dioxid-tartalma) fizikai formában is a fogyasztók rendelkezésére kell bocsátani.

A digitális termékútlevél nem lehet olyan eszköz a vállalatok számára, amely további erőforrásokat (adatgyűjtés) köt le, hanem a meglévő rendszereket kell integrálnia. Az egyre átláthatóbb, ugyanakkor érzékeny adatok szolgáltatásának követelménye azonban az ipari tulajdonjogokkal kapcsolatos döntéshozatal következetességének felülvizsgálatát is szükségessé teheti.

4.1.2   Címkék

A címkéknek a fogyasztók számára termékinformációkat kell nyújtaniuk, amelyeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban még meg kell határozni. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az információkat helyesen, láthatóan és egyértelműen kell közvetíteni a vásárlók felé, és kiemelten fontosnak tartja az éghajlati hatásokkal, a tartalommal és összetétellel, a munkaügyi normáknak való megfeleléssel, a tartóssággal és a javíthatósággal kapcsolatos információkat.

4.1.3   Ökocímke

Számos terméknek és szolgáltatásnak szakvélemény alapján odaítélik az európai ökocímkét. Ennek a minősítésnek az a célja, hogy a fogyasztók könnyebben felismerjék a környezetbarát jelleget, a tartósságot és a jó minőséget, és a termékek összehasonlíthatók legyenek. Az ökocímke-követelmények azonban legfeljebb kiegészíthetik, de nem helyettesíthetik a termékekre vonatkozó, a környezettudatos tervezésről szóló rendeleten alapuló előírásokat, és a környezettudatos tervezésről szóló rendelet értelmében a hatóságok az ökocímkére vonatkozó információkat is ellenőrzik.

4.2   Online piacterek

Fontos, hogy valamennyi gazdasági szereplő számára biztosítottak legyenek az egyenlő versenyfeltételek, ezért különösen felelősségi rendelkezéseket kell alkalmazni az online piacterekre, ha az ellátási lánc egyetlen más szereplője sem tesz lépéseket a nem megfelelő termékkel szemben (11).

4.3

A piacfelügyelet – ellenőrzés, tilalmak, bírságok – a tagállamok hatáskörébe tartozik, a szabálysértések közzététele pedig a nem megfelelőnek vagy veszélyesnek talált termékekkel foglalkozó piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszer (ICSMS) útján történik. A piacfelügyelet kiterjesztésére és javítására irányuló javaslatot támogatjuk, mivel a vizsgált termékek 10–25 %-a nem felel meg a környezettudatos tervezésről szóló irányelvnek (12). Annak érdekében, hogy a tagállamok el tudják látni feladataikat, megfelelő forrásokat kell biztosítani a piacfelügyelethez. Különösen a jogsértések tekintetében fontos biztosítani, hogy a piacfelügyeleti hatóságok kellően nyomon kövessék a meg nem felelő termékeket. Sajnos újra és újra vannak negatív példák a megfelelőségértékelés megkerülésére, mint például a közelmúltban a koronavírus elleni védőmaszkok esetében. A hatóságoknak mindig végezniük kell szúrópróbaszerű ellenőrzéseket. A szabálysértések kompetens bejelentőiként a fogyasztói szervezeteket is be kell vonni. Ez a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről szóló irányelv kiegészítéseképpen gyorsan és sikeresen kifejthetné hatását. A minden tagállamot átfogó hatékony piacfelügyelet ezen a területen nagyon aktív szerepet követel meg az Európai Bizottságtól, hogy az Európai Gazdasági Térségben az azonos szintű ellenőrzésnek köszönhetően valamennyi vállalkozás egyenlő versenyfeltételeket élvezzen. Felhívjuk továbbá a figyelmet azokra a lehetőségekre, amelyek az ICSMS-honlap kezelésének és az ott megjelenő információknak a fejlesztésében rejlenek.

4.4

Üdvözlendő a környezettudatos terméktervezéssel foglalkozó fórum, illetve valamennyi érdekelt fél bevonása ebbe a folyamatba, de ügyelni kell a hatékony működésre és arra, hogy adottak legyenek a szóban forgó feladatokhoz szükséges hatáskörök, kompetenciák és erőforrások. Az önszabályozó intézkedések értékelését például nem végezheti a fórum; ez egy hatóság, illetve az Európai Bizottság feladata.

4.5

Fontos, hogy a valamely termékcsoportra vonatkozó önszabályozó intézkedésnek a felhatalmazáson alapuló jogi aktus alternatív eszközeként való alkalmazása kivételt jelentsen. Ebben az esetben az egyértelműséggel, a piaci lefedettséggel és a minőséggel kapcsolatos követelményekre vonatkozó kritériumoknak közelíteniük kell a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokhoz.

4.6

Az EGSZB a szóban forgó kérdéskör kapcsán határozottan felhívja a figyelmet a „körforgásos gazdaság érdekelt feleinek európai platformjára” (13). Az EGSZB és az Európai Bizottság által 2017 márciusában közösen indított kezdeményezés Európa-szerte támogatja az új partnerségeket és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos megoldások továbbfejlesztését, azt is kifejezve ezzel, hogy milyen fontos hozzájárulást jelenthet a körforgásos gazdaság az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósításához.

---

(1)  Circle Economy: The Circularity Gap Report 2022, Project Platform for Accelarating the Circular Economy (PACE).

(2)  https://ec.europa.eu/info/energy-climate-change-environment/standards-tools-and-labels/products-labelling-rules-and-requirements/energy-label-and-ecodesign/about_hu

(3)  Pomberger, R. (2020). Über theoretische, praktische und reale Recyclingfähigkeit. [Az elméleti, a gyakorlati és a valós újrafeldolgozhatóságról.] https://doi.org/10.1007/s00506-020-00721-5, https://doi.org/10.1007/s00506-019-00648-6

(4)  Közlemény a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégiáról, COM(2018) 28 final.

(5)  HL C 220., 2021.6.9., 118. o.

(6)  Lásd INT/778 – Az innováció mint új tevékenységi modellek motorja (feltáró vélemény)(HL C 303., 2016.8.19., 28. o.).

(7)  Nyilvános meghallgatás, NAT/851, Gudrun Obersteiner előadása, 2022.4.29.

(8)  COM(2022) 71 final.

(9)  https://www.etuc.org/en/publication/european-social-partners-project-circular-economy-and-world-work-0

(10)  COM(2022) 142 final – 2022/0095 (COD), 29. o., 26. pont.

(11)  Megjegyzés: INT/957 „A termékbiztonsági irányelv felülvizsgálata” (HL C 105., 2022. 03. 04., 99. o.) már foglalkozik a termékbiztonság fontos szempontjaival.

(12)  J. Bürger/G. Paulinger, Arbeiterkammer Wien (2022) https://emedien.arbeiterkammer.at/viewer/resolver?urn=urn:nbn:at:at-akw:g-5230098, 88. o.

(13)  https://circulareconomy.europa.eu/platform/