AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2022. március 24.)

az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletnek a hitelkockázatra, a hitelértékelési korrekciós kockázatra, a működési kockázatra, a piaci kockázatra és a tőkepadlóra vonatkozó követelmények tekintetében történő módosítására vonatkozó javaslatról

(CON/2022/11)

(2022/C 233/02)

Bevezetés és jogalap

2022. január 20-án, illetve 21-én az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Parlamenttől, illetve az Európai Unió Tanácsától azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt az 575/2013/EU rendeletnek a hitelkockázatra, a hitelértékelési korrekciós kockázatra, a működési kockázatra, a piaci kockázatra és a tőkepadlóra vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (1) (a továbbiakban: a CRR javasolt módosításai).

Az EKB megjegyzi, hogy a CRR javasolt módosításai szorosan kapcsolódnak egy másik javaslathoz, amellyel kapcsolatban az EKB-hoz konzultációs felkérés érkezett, nevezetesen a 2013/36/EU irányelvnek a felügyeleti hatáskörök, a szankciók, a harmadik országbeli fióktelepek, valamint a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslathoz és a 2014/59/EU irányelv módosításáról (2) (a továbbiakban: a CRD javasolt módosításai).

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a CRR javasolt módosításai olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek érintik az EKB-nak a Szerződés 127. cikke (6) bekezdése szerinti, a hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos feladatait, valamint a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdésében említett azon feladatát, hogy támogassa a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikák zavartalan megvalósítását. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzata 17.5. cikkének első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

Általános észrevételek

Az EKB üdvözli a Bizottság javaslatait, amelyek végrehajtják a fennmaradó Bázel III reformokat (3) az EU-ban, megerősítik az uniós egységes szabálykönyvet, és különböző területeken javítják a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális keretet.

Az EKB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bázel III reformok uniós végrehajtását időben, teljes körűen és hűen véglegesítsék. Ezek a reformok a jelenlegi keret azon legfontosabb hiányosságait kezelik, amelyeket európai és nemzetközi szervezetek által az európai bankokkal kapcsolatban is végzett korábbi elemzések tártak fel, ezért ezek a reformok elengedhetetlenek az európai bankszektor stabilitásának biztosításához.

Az ilyen hiányosságok gyors kezelése érdekében fontos a Bázel III reformok időben történő végrehajtása. Az EKB ezért arra ösztönzi az uniós jogalkotó szerveket, hogy haladéktalanul és indokolatlanul hosszú végrehajtási időszakok nélkül zárják le a jogalkotási folyamatot. Ez fontos annak biztosítása érdekében, hogy a bankok ellen tudjanak állni a jövőbeli válságoknak.

Az EKB a Bázel III standardok teljes körű végrehajtását is fontosnak tartja. E tekintetben az EKB értékeli, hogy a Bizottság javaslata a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által kidolgozott és a Jegybanki és Felügyeleti Elnökök Csoportja által 2017 decemberében elfogadott valamennyi elemre kiterjed.

Végül, az EKB erősen elkötelezett a Bázel III reformok hű végrehajtása mellett. Ez fontos a pénzügyi stabilitás, valamint az EU nemzetközi hitelessége szempontjából. E reformok következetes végrehajtása megerősíti az EU nemzetközi pénzügyi együttműködés iránti elkötelezettségét, és ezáltal hozzájárul a globális pénzügyi rendszer működésének és az uniós bankokba vetett bizalomnak a megerősítéséhez. Ugyanakkor a hű végrehajtás kínálja a lehető legjobb garanciát a stabil bankrendszerre, míg a javasolt eltérések és végrehajtási lehetőségek miatt elégtelen maradna egyes kockázatcsoportok kezelése a bankszektorban. Az alábbiakban kifejtettek szerint ezek a kockázatok főként az ingatlankitettségek, a nem minősített vállalatokhoz kapcsolódó hitelkockázat, a partnerkockázat, a részvényjellegű kitettségek és a működési kockázat javasolt prudenciális kezelésében merülnek fel.

A vélemény következő szakaszai részletesen foglalkoznak a javaslat fő elemeivel, valamint azokkal a fennmaradó kockázatokkal, amelyek kezelése elégtelen lenne akkor, ha az EU úgy dönt, hogy eltér a Bázel III standardoktól.

Ugyancsak fontos, hogy a prudenciális keret továbbra is megfeleljen a célnak azáltal, hogy megszünteti az azonosított hiányosságokat és lépést tart az innovációval. Az EKB üdvözli a kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások és a pénzügyi intézmények kulcsfontosságú fogalmaira vonatkozó, a Bizottság által javasolt új fogalommeghatározásokat, mivel ezek egyértelműsítik a szabályozási terület határait. Az EKB üdvözli továbbá, hogy a Bizottság megbízást kapott arra, hogy jelentést készítsen a kriptoeszközök prudenciális kezeléséről szóló új javaslatról.

Az EKB egyetért a Bizottságnak a javaslat indokolásában kifejtett azon álláspontjával is, miszerint nincs szükség arra, hogy az illetékes hatóságokat további felügyeleti hatáskörökkel ruházzák fel annak érdekében, hogy súlyos gazdasági zavar okozta kivételes körülmények között korlátozásokat vezethessenek be a hitelintézetek általi nyereségkifizetések tekintetében. Ugyanakkor az EKB megjegyzi, hogy ilyen gazdasági és pénzügyi nehézségek idején előfordulhat, hogy egyes hitelintézetek nem lesznek hajlandóak arra, hogy felhasználják tőkepuffereiket (4). A jövőre nézve az EKB azon a véleményen van, hogy további megfontolás tárgyává kell tenni a tőkepufferek felhasználását hátráltató tényezők megszüntetését.

1.   A tőkepadló bevezetése

1.1

A tőkepadló a Bázel III reformok fontos eleme. Csökkenti a kockázattal súlyozott eszközök intézmények közötti indokolatlan változékonyságát, ezáltal megerősíti az egyenlő versenyfeltételeket és erősíti a prudenciális keretet. Az EKB határozottan üdvözli, hogy a Bizottság az úgynevezett „egységes struktúrájú” megközelítést választotta a tőkepadló alkalmazása tekintetében, amelynek megfelelően a bankoknak csak egyféleképpen mérhetik a kockázattal súlyozott eszközeiket (5).

1.2

Az EKB mindazonáltal megjegyzi, hogy a javaslat jelentős átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek a bázeli standardokban előirányzottaknál alacsonyabb kockázati súlyokat eredményeznek egyes konkrét területeken, nevezetesen i. az alacsony múltbeli veszteséggel jellemezhető lakóingatlannal kapcsolatos kitettségek, ii. a nem minősített vállalatokkal szembeni kitettségek és iii. a származtatott ügyletekhez kapcsolódó partnerkockázat kalibrálása területén. Az EKB úgy véli, hogy a Bázel III standardoktól való ezen eltérések prudenciális és pénzügyi stabilitási szempontból nem indokoltak, és kezeletlenül hagyhatnak egyes kockázatokat.

1.3

Különösen a lakóingatlannal kapcsolatos kitettségek átmeneti kezelése vet fel számos aggályt. Az átmeneti rendelkezés gyengítené a tőkepadló védőháló funkcióját a lakóingatlanokkal kapcsolatos hitelezés tekintetében, amely terület potenciálisan veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást, amint azt az ERKT (6) és az EKB (7) közelmúltbeli jelentései is mutatják. Számos uniós tagállamban fokozódik a háztartások eladósodottsága és a lakóingatlanok felülértékelése, és ez súlyosbítja a középtávú sebezhetőségeket és az adósságalapú lakáspiaci buborékkal kapcsolatos aggodalmakat. Mindez egyes bankok esetében olyan szavatolótőkét eredményezhet, amely nem áll arányban az e kockázatok bekövetkezéséből eredő esetleges veszteségekkel. Az átmeneti intézkedés az uniós bankpiac további széttagoltságához is vezethet, amennyiben az intézményekre – a tagállami végrehajtástól függően – hasonló kockázatok tekintetében eltérő tőkekövetelmények vonatkozhatnak. Tekintettel ezekre az aggályokra, az EKB úgy véli, hogy a lakóingatlanokat nem szabad ilyen kedvezőbb elbírálás alá vonni. Fenntartása esetén ennek a mechanizmusnak szigorúan ideiglenesnek és korlátozott jellegűnek kell lennie.

1.4

Az EKB továbbá aggodalmát fejezi ki a nem minősített vállalatokra vonatkozó átmeneti rendelkezések miatt is. A bázeli standardok szerint az ilyen vállalatoknak nyújtott hitelek kockázati súlya magasabb, ami a tényleges kockázatosságukkal kapcsolatos nagyobb bizonytalanságot tükrözi. A kockázati súlynak a bank saját kockázati becslései alapján történő csökkentése gyengíti a tőkepadló azon célját, hogy védelmet nyújtson a kockázatoknak az intézmények saját modelljei általi alábecsülésével szemben, mivel az intézmények a nemteljesítési valószínűségre (PD) vonatkozó saját becsléseikre hagyatkozva alacsonyabb kockázati súlyt rendelhetnek a vállalatokhoz. A Bizottság azt javasolja, hogy a 65 %-os kockázati súly alkalmazását a becsült egyéves nemteljesítési valószínűségtől tegyék függővé, amely akár 0,5 %-os is lehet. Az EKB úgy véli, hogy ez túl tág, mivel magas kockázati profillal rendelkező vállalatokra is kiterjedhet. Tekintettel a kapcsolódó kockázatokra, az EKB ezért úgy véli, hogy a nem minősített vállalatok esetében nem szabad ilyen kivételt tenni. Fenntartása esetén ennek a mechanizmusnak szigorúan ideiglenesnek és korlátozott jellegűnek kell maradnia. Végezetül az EKB teljes mértékben támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek közép- és hosszú távon növelik az európai vállalatok hitelminősítési lefedettségét, ami további jelentős hozzájárulást nyújthat a tőkepiaci unió projekthez.

1.5

Az EKB óva int a származtatott ügyletek kitettségeihez kapcsolódó partnerkockázat kezelésének tőkepadlóval összefüggő – akár ideiglenes, akár állandó – megváltoztatásától. Az EKB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a partnerkockázatra alkalmazandó sztenderd módszer (SA-CCR) kalibrálásában bekövetkező bármely változás kezeletlenül hagyna bizonyos prudenciális kockázatokat és alábecsülné a partnerkockázati kitettségértéket.

1.6

Ami a tőkepadló alkalmazási szintjét illeti, a Bizottság azt javasolta, hogy azt a konszolidáció legmagasabb szintjén alkalmazzák. A bankcsoportokon belül ehhez kapcsolódik a konszolidáció legmagasabb szintjén gyakorolt hatás anyavállalat és leányvállalatok közötti újraelosztásának mechanizmusa (8). Ez a mechanizmus lehetővé teszi a tőkepadlót alkalmazni köteles uniós bankcsoportok számára, hogy az egyedi szintű kérelemhez képest hatékonyabban osszák el a tőkét a csoporton belül, miközben továbbra is tükrözik a csoport egyes tagállamokban való jelenlétének kockázatosságát. A tőkepadló-specifikus követelmények tagállami szubkonszolidált szinten történő bevezetése azonban továbbra is ösztönözheti a bankcsoportokat a tevékenységek olyan átszervezésére, amellyel minimálisra csökkentik a tőkepadlónak a csoport egyes részeire gyakorolt hatását oly módon, hogy az esetleg nem igazodik a kialakult szervezeti struktúrákhoz vagy a megbízható kockázatkezeléshez. Ez továbbá több tőkét is befagyasztana helyi szinten, ami ellentétes lenne a tőke európai bankcsoportokon belüli szabad mozgásának lehetővé tételére irányuló célkitűzéssel, amely a pénzügyi integráció fontos előfeltétele. Alternatív megoldás lenne a tőkepadló elosztási mechanizmus nélküli alkalmazása, mind az EU-ban a legmagasabb konszolidált szinten, mind a tagállamokban szubkonszolidált szinten. Ez már most is egyszerűsítené a bankokra vonatkozó keretet a Bizottság javaslatához képest, és minden tagállamban biztosítaná a megfelelő tőkésítést, jóllehet tőkét is zárolna e szubkonszolidált szinten. Egy másik lehetőség lenne a tőkepadló kizárólag a konszolidáció legmagasabb szintjén való alkalmazása, és ehhez társulna a bankok és az illetékes hatóságok annak biztosítására vonatkozó kötelezettsége, hogy megfelelő legyen az önálló szervezetek tőkésítése (9). Ez a megközelítés nemcsak egyszerűbb lenne és csökkentené az európai bankszektor töredezettségét, hanem megfelelően tükrözné azt a tényt is, hogy a tőkepadlót úgy kalibrálták, hogy az a bankcsoport szintjén, nem pedig az egyes szervezetek szintjén csökkentse a kockázattal súlyozott eszközök indokolatlan változékonyságát. Az EKB ez utóbbi megközelítést részesíti előnyben.

1.7

Végül az EKB megjegyzi, hogy a CRD-re vonatkozó javaslat a tőkepadló, a felügyeleti követelmények és a makroprudenciális tőkepufferek közötti kölcsönhatást érintő rendelkezéseket tartalmaz. Ezekkel a kérdésekkel a CRD javasolt módosításairól szóló külön vélemény foglalkozik (10).

2.   Hitelkockázati keret – sztenderd módszer

2.1

Az EKB üdvözli az új hitelkockázatra vonatkozó sztenderd módszer alkalmazására irányuló javaslatokat, mivel ez ellenállóbbá teszi a nem belső modellekre támaszkodó intézményeket és kockázatérzékenyebbé teszi tőkekövetelményeiket. Az EKB azonban aggodalommal állapítja meg, hogy a javaslat a Bázel III standardoktól való számos új eltérést is tartalmaz, különösen i. a speciális hitelezési kitettségek, ii. a részvényjellegű kitettségek, iii. a lakossági kitettségek és iv. az ingatlannal fedezett kitettségek biztosítékainak értékelésére szolgáló módszertan tekintetében. Fennmaradt továbbá néhány meglévő eltérés (pl. a kis- és középvállalkozások [kkv-k] és az infrastruktúra esetében), amelyeket a társjogalkotóknak újra kellene értékelniük. Az EKB úgy véli, hogy ezek az eltérések összességében csökkenthetik az új sztenderd módszer következetességét és biztonságát, és feltáratlanul hagyhatnak bizonyos kockázatokat. A bankok pedig ezáltal elegendő rendelkezésre álló tőke nélkül maradhatnak abban az esetben, ha e piaci szegmensekben kockázatok merülnek fel. Közelebbről, a Bázel III keretrendszert úgy kalibrálták, hogy az tükrözze a speciális hitelezési kitettségek kockázatosságát, és minden változás – mint például a magas minőségű tárgyieszköz-finanszírozás új kategóriájának létrehozása vagy a magas minőségű projektfinanszírozás kritériumainak módosítása – feltáratlanul hagyhat kockázatokat, különösen a projektek működését megelőző szakaszban, csökkentve ezáltal a bankok védelmét. Ezenkívül a sztenderd kockázati súlyok nem alapulhatnak a modell-jóváhagyás nélküli intézmények kizárólagos, azzal kapcsolatos döntésén, hogy a tárgyieszköz-finanszírozás megfelelhet-e a belső minősítésen alapuló (IRB) slotting módszerhez hasonló „magas minőségre” vonatkozó kritériumoknak.

2.2

A részvényjellegű kitettségek eredendően kockázatosabbak, mivel nemteljesítés esetén jellegüknél fogva alárendeltek az összes többi követeléshez képest. A Bázel III javaslatok ezt azáltal tükrözik, hogy szigorúbb tőkekövetelményeket írnak elő a részvényjellegű kitettségekre. Az EKB ezért aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy számos területen eltérnek ettől a szilárd elvtől, mivel ez a bankokat nagyobb kockázatoknak teheti ki a mérlegükben. Ez különösen érvényes i. az ugyanazon csoport más tagjaival szembeni részvényjellegű kitettségekre – beleértve azokat a pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő részesedéseket is, amelyeket a bankoknak nem kell levonniuk szavatolótőkéjükből –, ii. az intézményvédelmi rendszerekre, valamint iii. a már hat éve vagy régebb óta meglévő hosszú távú részvényjellegű kitettségekre, amelyek szintén befolyásolják a kockázati súlyok megfelelőségét konszolidált szinten. Ez nemcsak azon meglévő nagyon alacsony kockázati súlyokat zárolná, amelyek nem tükrözik a részvényjellegű kitettségek eredendő kockázatosságát, hanem meghosszabbítaná a csoporton belüli arányos veszteségviselő képesség hiányát is. Továbbá iv. az EKB úgy véli, hogy az állami programok keretében felmerülő részvényjellegű kitettségekre vonatkozó alacsonyabb kockázati súlyt kellene alkalmazni, ha azt a befektetési korlátozásokra vonatkozó Bázeli követelmény (11) kíséri, amelyet e programok átfogó értékelése során is figyelembe lehet venni. Ezenkívül v. a részvényjellegű kitettségekre az IRB-modellen alapuló módszer szerint alkalmazandó átmeneti rendelkezés indokolatlan előnyöket teremt, mivel a bankok nemcsak a jelenleg alkalmazandónál alacsonyabb, hanem átmenetileg még a végül előírtnál is alacsonyabb kockázati súlyokat alkalmazhatnak. Az EKB ezért azt javasolja, hogy kerüljék el az IRB-módszer alkalmazására engedéllyel rendelkező intézmények részvényjellegű kitettségeire vonatkozó szavatolótőke-követelményeknek a jövőben tartósan elvárt szint alá történő, ilyen átmeneti rendkívüli lecsökkenését (12).

2.3

Az EKB úgy véli, hogy a lakossággal szembeni kitettségek alacsonyabb kockázati súlyát azokra a természetes személyekre kell korlátozni, akik esetében a teljes kitettség nem éri el az 1 millió EUR-t, amit az ügyfelek által már törlesztendő pénzösszegek és a le nem hívott hitelkeretek figyelembevételével kell meghatározni. Emellett nem szabad tovább késleltetni a feltétel nélkül felmondható hitelkeretekre vonatkozó szavatolótőke-követelmények szükséges korrekcióját.

2.4

A bizottsági javaslat néhány olyan változtatást is javasol az ingatlanok újraértékelési módszertanára vonatkozóan, ami nem lenne összhangban a bázeli standardokkal. Az EKB úgy véli, hogy az ilyen újraértékeléseket szilárd alapokon kell elvégezni annak érdekében, hogy megfelelően tükrözzék az ingatlanbiztosíték értékelésében bekövetkezett változásokat. Az ingatlanértékelés (minősített független értékbecslő igénybevétele helyett) statisztikai módszerekkel történő elvégzése téves biztonságérzetet kelthet. Ez nemcsak az egyes ingatlanok, hanem az újraértékelés tárgyát képező teljes portfólió tényleges értékének strukturális felülbecsléséhez vezethet, ez pedig csökkenti a bankok túlfűtött ingatlanpiacokkal szembeni ellenálló képességét. Az ingatlanok értékének a múltbeli átlagértékek alapján történő növelése elővigyázatlan módon azt is lehetővé teheti a bankok számára, hogy továbbra is olyan ingatlanérték-növekedésre támaszkodjanak, amely esetleg nem fenntartható. Ez meglehetősen egyértelműen igaz például a fokozódó felülértékeléssel jellemezhető jelenlegi környezetben. Ezek a változások tovább növelnék a tőkepadlóval összefüggésben az alacsony kockázatú jelzáloghitelezésre vonatkozó átmeneti mechanizmus indokolatlan hatásait (az 1.3. bekezdésben említettek szerint), és tovább növelhetik a bankok sebezhetőségét az ingatlanpiacokon.

2.5

A Bázel III keretrendszer újrakalibrálta a kkv-k és az infrastrukturális befektetések sajátosságainak kezelését azáltal, hogy különböző intézményekre vonatkozó adatokra empirikusan kalibrált kockázati súlyokat alkalmaz. Az EKB ezért úgy véli, hogy az EU-nak ragaszkodnia kell a felülvizsgált kalibráláshoz.

3.   Működési kockázat

3.1

Az EKB üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy a Bázel III keretrendszerrel összhangban végrehajtja a működési kockázatra alkalmazandó új sztenderd módszert, amelynek célja a szavatolótőke-követelmények kiszámítása összehasonlíthatóságának és egyszerűségének fokozása.

3.2

Bár az EKB elismeri, hogy a Bázel III keretrendszer lehetővé teszi a múltbeli veszteségek figyelmen kívül hagyását a működési kockázatokra vonatkozó tőkekövetelmények kiszámításakor, sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem e veszteségek figyelembevételét választotta. Az EKB úgy véli, hogy az intézmények múltbeli veszteségének figyelembevétele fokozottabb kockázatérzékenységet és tőkekövetelmény-veszteségfedezetet vonna maga után, kezelve az intézmények kockázati profiljai között olyan rendkívül érzékeny kérdésekben meglévő különbségeket, mint a magatartási kockázat, a pénzmosás vagy a kiberbiztonsági események, és erősebben ösztönözné az intézményeket működésikockázat-kezelésük javítására. Az EKB ezért olyan végrehajtást részesítene előnyben, amelynél a belső veszteségre vonatkozó szorzót az intézménynél felmerült múltbeli veszteségek határozzák meg, és amelyet fokozatosan vezetnek be.

3.3

Az EKB megjegyzi, hogy a felügyeleti hatóságoknak már most is figyelembe kell venniük a kockázatkezelés minőségét, beleértve a veszteségtörténetet is, amikor a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) keretében meghatározzák a kockázati profilt és a tőkekövetelményeket. E tekintetben a felügyeleti hatóságok azon javasolt szűk kötelezettségének hasznosságát, hogy legalább háromévente nyomon kövessék a múltbeli veszteségek intézmények általi nyilvántartásának minőségét, e múltbeli veszteségek keretrendszerben való végső felhasználásának fényében kell értékelni, figyelembe véve azt is, hogy az adatminőség csak egyike a működésikockázat-kezelésre vonatkozó számos kulcsfontosságú szempontnak.

4.   Piaci kockázat

4.1

A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkekövetelmények uniós keretének módosításáról szóló, 2017. november 8-i véleményében (13) (14) az EKB a kereskedési könyv átfogó felülvizsgálatából eredő, piaci kockázatra vonatkozó bázeli standardok kellően hosszú végrehajtási szakasza mellett érvelt, figyelembe véve a bázeli standardok további változásait is. Mivel a nemzetközileg elfogadott szabályok mostanra véglegesítésre kerültek, az EKB üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a meglévő adatszolgáltatási kötelezettséget szavatolótőke-követelményekké alakítsák át.

4.2

Az EKB megjegyzi, hogy a javaslat lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy megváltoztassa a tőkekövetelmények kalibrálását az új piaci kockázati keretben, valamint hogy további két évvel elhalassza e keret végrehajtását. Ez lehetővé tenné a tőkekövetelmények enyhítését, ezáltal eltérve a Bázel III standardoktól. Az EKB e hatáskörök jelenlegi javaslatban történő korlátozását részesíti előnyben. Az EKB fontosnak tartja, hogy ezeket a standardokat nemzetközi szinten következetesen alkalmazzák, és kéri, hogy 2025-ig hűen hajtsák végre e nemzetközileg elfogadott standardokat. Ez fontos lenne azért, hogy egyértelműséget nyújtson az intézmények számára, valamint az uniós egységes szabálykönyv megbízhatóságának biztosítása érdekében, elkerülve ugyanakkor az intézmények belső végrehajtási terveire, valamint a belső modellek kérelmezési és jóváhagyási folyamatára gyakorolt negatív hatásokat. A fentiek ellenére megfontolható lehet, hogy a Bizottság 2025-ben jelentést készítsen a kereskedési könyv átfogó felülvizsgálatának más országokban történő végrehajtásáról, amely alapul szolgálhatna az uniós jogalkotók számára ahhoz, hogy előkészítsék a globális szinten egyenlő versenyfeltételek biztosítását célzó lehetséges utólagos lépéseket.

4.3

Az EKB üdvözli a kollektív befektetési formák belső modellekbe való bevonásakor alkalmazandó közvetlen vizsgálati módszer minimális gyakoriságának a Bizottság javaslata általi egyértelműsítését. Ugyanakkor az EKB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy emiatt egyes kockázatok esetlegesen nem kerülnek be a belső modellbe, ezért javasolja a releváns kockázatok azonosítására, mérésére és nyomon követésére vonatkozó külön követelmény beillesztését, amennyiben nem naponta alkalmazzák a közvetlen vizsgálati módszert.

5.   Hitelértékelési korrekciós kockázat

5.1

Az EKB aggodalommal állapítja meg, hogy a Bizottság javaslata nem vizsgálja felül az Unió által elfogadott meglévő mentességeket, és emlékeztet arra, hogy ezeket a mentességeket a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság 2014-es korábbi, a szabályozás következetességének értékelését végző programja lényeges meg nem felelésként értékelte (15). Az EKB úgy véli, hogy ezek az eltérések prudenciális szempontból nem indokoltak, és a mentesített partnerekkel folytatott származtatott ügyletekből eredő fedezetlen kockázatoknak teszik ki az intézményeket (16).

5.2

Az EKB mindazonáltal elismeri a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy kezelje az EU-mentességben részesülő partnerek hitelértékelési korrekciójára vonatkozó nyílt fedezeti ügyletekből eredő problémákat azáltal, hogy lehetővé teszi az intézmények számára, hogy ezeket a partnereket önként belefoglalják a szabályozói hitelértékelési korrekciójukba (17), és új adatszolgáltatási követelményeket állapít meg az EU-mentességben részesülő partnerek számára. Bár ez utóbbi segíthet az intézmények jobb kockázatkezelési gyakorlatainak előmozdításában, nem javítja prudenciális helyzetüket és nem teremt piaci fegyelmet. Ez utóbbi elérése érdekében közzétételi kötelezettséget kell bevezetni. Amennyiben az uniós jogalkotó szervek a meglévő mentességek fenntartása mellett döntenek, ezek a javaslatok hozzájárulnak az ilyen mentességek negatív hatásainak valamilyen szintű enyhítéséhez, jóllehet nem csökkentik lényegesen azokat a kockázatokat, amelyeket e kitettségek a bankok mérlegére nézve jelentenek.

6.   Az IRB-módszer

6.1

Az EKB üdvözli a végleges Bázel III csomaggal (18) összhangban a hitelkockázatra vonatkozó IRB-módszer javasolt módosításait, mivel azok szükségesek a kockázatérzékenység fenntartásához, miközben jelentősen csökkentik a kockázattal súlyozott kitettségértékek indokolatlan változékonyságát. Az EKB támogatja az arra irányuló javaslatot, hogy ne alkalmazzák i. a belső minősítésen alapuló módszer fejlett változatát (AIRB-módszer) a nagyvállalatokkal szembeni kitettségek, a hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal, valamint a vállalatként kezelt pénzügyi intézményekkel szembeni kitettségek esetében, és ii. az IRB-módszert a részvényjellegű kitettségek esetében. Hasonlóképpen, az EKB támogatja a kockázati paraméterekre vonatkozó bemenő adatok alsó korlátainak bevezetését, amelyek biztosítják a modellparaméterek minimális szintű védelmét, miközben csökkentik a kockázattal súlyozott kitettségértékek indokolatlan változékonyságát.

6.2

Az EKB támogatja továbbá a PD, a nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) és a hitel-egyenértékesítési tényezők (CCF) becslésével kapcsolatos további pontosításokat és fejlesztéseket.

6.3

Az EKB ugyanakkor hangsúlyozni kívánja a javaslat néhány következetlenségét, amelyek akadályozhatják a követelmények általános helyes végrehajtását. Közelebbről, a félreértelmezés kockázatának csökkentése érdekében az EKB azt ajánlja, hogy a módosított CRR különböző cikkeiben jobban hangolják össze a vállalati kötelezettek méretének azonosítására használt kifejezéseket, például az „árbevétel” (turnover), a „bevétel” (revenue) és az „árbevétel” (sales) fogalmát (19).

6.4

Biztosítani kell továbbá a nemteljesítés fogalommeghatározása és a kockázati paraméterek becslése és végrehajtása közötti koherenciát. Különösen az IRB-módszer módosított 148. cikkben bevezetett, kitettségi osztályok szintjén történő alkalmazása tekintetében az EKB hangsúlyozni kívánja, hogy ez a változás a lakossággal szembeni kitettségek esetében lehetővé teszi az IRB-módszer alkalmazását a 147. cikk (2) bekezdése d) pontjának i., ii., iii. és iv. alpontjában említett kitettségi osztályok legalább egyike tekintetében. Ugyanakkor a lakossággal szembeni kitettségek esetében az EKB megjegyzi, hogy a meglévő 178. cikk (1) bekezdése lehetővé teszi az intézmények számára, hogy a nemteljesítés fogalommeghatározását az egyes ügyletek szintjén alkalmazzák, nem pedig az adott hitelfelvevő teljes kötelezettségállománya tekintetében. E tekintetben, amennyiben a lakossággal szembeni kitettségek esetében a nemteljesítés fogalmát ügyfélszinten határozzák meg, az EKB azt ajánlja, hogy korlátozzák az IRB-módszer alkalmazásának lehetőségét a 147. cikk (2) bekezdése d) pontjának i., ii., iii. és iv. alpontjában említett kitettségi osztályok mindegyikére vagy egyikére sem, az 150. cikkben meghatározott feltételek szerinti tartós mentesítés kérelmezésére vonatkozó lehetőség sérelme nélkül.

6.5

Ezen túlmenően a PD-becslésekre vonatkozó új követelményeket illetően az EKB úgy véli, hogy a minősítési besorolások időhorizontjának a végleges Bázel III standardokban javasolt további pontosítása a kedvezőtlen gazdasági feltételek ellenére biztosítaná a kockázatok közötti megfelelő különbségtételt, és növelné a kockázattal súlyozott eszközállomány összehasonlíthatóságát az intézmények között. Emellett a javaslat a lakossággal szembeni kitettségek PD-becsléseire vonatkozó követelmények, valamint a vállalatokkal és intézményekkel szembeni kitettségek PD-becsléseire vonatkozó követelmények közötti bizonyos különbségeket vezet be, ami akadályozhatja az intézmények általi helyes értelmezést. Ezzel összefüggésben az EKB javasolja az e kitettségtípusokra vonatkozó követelmények további egyszerűsítését.

7.   A 3. pillér szerinti közzététel és jelentéstétel

7.1

Az EKB üdvözli a 3. pillér szerinti, hitelintézetek általi közzététel célját szolgáló, az Európai Bankhatóság (EBH) által kezelt új integrált platform célkitűzését, amelynek célja az intézmények terheinek csökkentése és a 3. pillér szerinti információk valamennyi érdekelt fél általi felhasználásának megkönnyítése. A felügyeleti hatóságok számára előnyös lehet egy központosított közzétételi platform, mivel ez megkönnyítené számukra a 3. pillér szerinti információk minőségének biztosítását. Az EKB azonban megjegyzi, hogy a javaslat eltérő megközelítéseket alkalmaz a kis méretű és nem összetett intézmények, valamint a nagy méretű intézmények általi mennyiségi közzététel tekintetében. A kis méretű és nem összetett intézmények esetében az EBH felügyeleti adatszolgáltatást fog használni a megfelelő mennyiségi közzététel előre meghatározott megfeleltetés alapján történő összeállításához. A nagyobb méretű intézmények esetében új adatszolgáltatási eljárást kellene kidolgozni a közzétételre vonatkozóan, ami az adatpontok kettős benyújtásához vezetne, mivel a 3. pillér adatszolgáltatási követelményei átfedésben vannak a felügyeleti adatszolgáltatással. Az EBH ezt követően „elektronikus formában” megkapja ezeket az új mintákat, és azokat a kézhezvételük napján közzé kell tennie. Az EKB úgy véli, hogy a kis méretű és nem összetett intézmények mennyiségi közzétételre vonatkozó megközelítését mérettől és összetettségtől függetlenül minden intézményre alkalmazni lehetne, valamennyi intézmény adatszolgáltatási terhének csökkentése érdekében. AZ EKB megjegyzi továbbá, hogy a 3. pillér szerinti információk központosított platformon történő közzétételére vonatkozóan az EBH számára megállapított ütemezés nem teszi lehetővé a felügyeleti adatszolgáltatás és a 3. pillér szerinti közzétételi információk összeegyeztetését, ami további munkateherhez vezethet a felügyeleti hatóságok számára, valamint zavart okozhat a befektetők és a 3. pillér szerinti információk egyéb felhasználói számára. Ugyanezen logika szerint, a következetesség biztosítása érdekében az EBH-hoz történő ismételt benyújtás módosított 434a. cikkben előirányzott szabályainak nem szabad a nyilvánosságra hozatalra korlátozódnia, hanem ki kell terjednie a felügyeleti adatszolgáltatásra is.

7.2

Ezenkívül a minőségi közzétételek és egyes mennyiségi közzétételek (20) nem nyerhetők ki a felügyeleti adatszolgáltatásból az előre meghatározott megfeleltetés alapján. Ez a kérdés a kis méretű és nem összetett intézményeket és más intézményeket egyaránt érint. Ezért egyértelművé kell tenni az ilyen közzétételeknek az EBH részére történő benyújtására vonatkozó eljárást. Az EKB továbbá arra számít, hogy a minőségi információk strukturálatlan jellegéből adódóan az EBH nehézségekbe ütközhet azok összesítése és összehasonlítása terén.

7.3

Az EKB megjegyzi, hogy a CRD javasolt módosításai a CRD 106. cikkének módosítását irányozzák elő annak érdekében, hogy felhatalmazzák az illetékes hatóságokat arra, hogy előírják a kis méretű és nem összetett intézményektől eltérő intézmények számára, hogy a nyilvánosságra hozandó információkat nyújtsák be az EBH-nak az EBH központi weboldalán való közzététel céljából. A CRD e módosítása feleslegessé válna, ha a CRR szövegét a 7.1. bekezdésben javasolt irányban módosítanák.

8.   Környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok

8.1

A környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok prudenciális keretbe történő jobb integrálása elengedhetetlen a bankszektor ellenálló képességének növeléséhez. Az EKB a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokra vonatkozó javaslatokkal kapcsolatos átfogó megjegyzéseit a CRD javasolt módosításairól szóló véleményében ismerteti (21). Közelebbről, a CRR javasolt módosításai tekintetében az EKB üdvözli a Bizottságnak a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok harmonizált fogalommeghatározásának bevezetésére irányuló javaslatát, és értékeli az arra irányuló erőfeszítést, hogy a fogalommeghatározásokat összhangba hozzák az EBH által a hitelintézeteket és befektetési vállalkozásokat érintő környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok kezeléséről és felügyeletéről szóló jelentésében (22) javasoltakkal. Az EKB azonban úgy látja, hogy a javasolt fogalommeghatározások megfogalmazása bizonyos mértékben eltér az EBH által használt megfogalmazástól. Az EBH fogalommeghatározásai tágabbak, és nemcsak a veszteségekre, hanem bármely negatív hatásra is kiterjednek. Következésképpen hűebben tükrözik a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok jellegét, amelyek többek között stratégiai és hírnévvel kapcsolatos kockázatok formájában jelennek meg. Ezek a kockázatok például csökkenthetik az üzleti volument, és befolyásolhatják az intézmény fenntarthatóságát és életképességét. Az EKB ezért a fogalommeghatározások szövegének finomítását javasolja az EBH által javasoltakkal való jobb összhang biztosítása érdekében.

8.2

Az EKB üdvözli a 430. cikk módosítására irányuló javaslatot, amely előírja az intézmények számára, hogy jelentsék az illetékes hatóságaiknak a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatoknak való kitettségüket. Mivel a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokra vonatkozó minőségi és mennyiségi információk jelentése elősegíti e kockázatok felügyeletét, az EKB felkéri az uniós jogalkotó szerveket és az EBH-t annak biztosítására, hogy a javasolt adatszolgáltatási követelményt a lehető leghamarabb végrehajtsák. Az EKB megjegyzi, hogy az ilyen adatszolgáltatásra a CRR javasolt módosításainak 40 preambulumbekezdésében meghatározottak szerint vonatkozni fog az arányosság elve.

8.3

Az EKB egyetért a CRR javasolt módosításainak 40 preambulumbekezdésével, amely megemlíti, hogy a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatoknak való kitettség nem feltétlenül arányos az intézmények méretével és összetettségével. Ezért elengedhetetlen, hogy a piacok és a felügyeletek megfelelő adatokat szerezzenek az ilyen kockázatoknak kitett valamennyi szervezettől, függetlenül azok méretétől. Az EKB ezért határozottan támogatja azt a javaslatot, hogy valamennyi intézményre alkalmazzák a 449a. cikk szerinti, a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokra vonatkozó közzétételi követelményeket. Az EKB támogatja a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az arányosság elvének megfelelő figyelembevétele érdekében a gyakoriság és a részletesség tekintetében az intézmények méretéhez és összetettségéhez igazítsák a közzétételi követelményeket. Az EKB megjegyzi, hogy fontos megfelelő összhangot biztosítani az intézményeket érintő környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokra vonatkozó közzétételi követelmények és a közzététel területére vonatkozó egyéb kezdeményezések (például a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv) között abban az értelemben, hogy az ilyen kezdeményezéseknek jobb helyzetbe kell hozniuk az intézményeket kockázataik megfelelő felméréséhez és saját közzétételi kötelezettségeik teljesítéséhez.

8.4

Az EKB határozottan támogatja azt a javaslatot is, hogy előrébb hozzák az EBH számára a környezeti és/vagy társadalmi tényezőkkel szembeni kitettségek prudenciális kezeléséről szóló, az 501c. cikk szerinti jelentésének benyújtására vonatkozó határidőt. Az EKB határozottan támogatja ezt a munkát, és úgy véli, hogy e jelentés előrehozatala még inkább támogatja az EU hozzájárulását az e kérdésekről folytatott nemzetközi eszmecseréhez. Abban az esetben, ahol az EKB a CRR javasolt módosításainak módosítására tesz javaslatot, a technikai munkadokumentum tartalmazza a szövegezési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot. A technikai munkadokumentum angol nyelven elérhető az EUR-Lexen.

---

(1)  COM(2021) 664 final.

(2)  COM(2021) 663 final.

(3)  A Bázel III standardokként is ismert Bázel III reformok a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által elfogadott standardok. A konszolidált standardok a Nemzetközi Fizetések Bankjának honlapján érhetők el a www.bis.org címen

(4)  Lásd: az Európai Központi Bank CON/2020/16 véleménye (2020. május 20.) az uniós prudenciális keretnek a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben történő módosításáról (HL C 180., 2020.5.29., 4. o.). Az EKB valamennyi véleménye közzétételre kerül az EUR-Lexen.

(5)  A kockázatalapú tőkekövetelményekre vonatkozó „egységes struktúrájú” megközelítéssel kapcsolatos további információkért lásd a Bizottság honlapját:Questions and Answers (Kérdések és válaszok).

(6)  Európai Rendszerkockázati Testület: Vulnerabilities in the residential real estate sectors of the EEA countries (Sebezhetőségek az EGT-országok lakóingatlan-ágazataiban), 2022. február.

(7)  Európai Központi Bank, Financial Stability Review, November 2021 (Pénzügyi stabilitási jelentés, 2021. november).

(8)  Lásd a Bizottság indokolását.

(9)  A bázeli keretrendszer SCO 10 fejezetével összhangban.

(10)  Lásd a 2013/36/EU irányelvnek a felügyeleti hatáskörök, a szankciók, a harmadik országbeli fióktelepek, valamint a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatot és a 2014/59/EU irányelv módosításáról.

(11)  Lásd a bázeli keretrendszer CRE 20.59 fejezetét.

(12)  A bankok által vezetett pénzügyi konglomerátumok tőkekövetelményeire is hatással vannak a iii. és v. pontban foglalt rendelkezések az úgynevezett dán kompromisszum miatt, amely szerint az ugyanazon pénzügyi konglomerátumhoz tartozó biztosítók által kibocsátott tőkeinstrumentumokban lévő banki részesedések a levonás helyett inkább kockázattal súlyozhatók.

(13)  Lásd az SCO30.5 1. lábjegyzetét.

(14)  Az Európai Központi Bank CON/2017/46 véleménye (2017. november 8.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkekövetelmények uniós keretének módosításairól (HL C 34., 2018.1.31., 5. o.).

(15)  Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (2014) Regulatory Consistency Assessment Programme (RCAP) - Assessment of Basel III regulations - European Union (A szabályozás következetességének értékelését végző program – A Bázel III szabályok értékelése – Európai Unió), elérhető a Nemzetközi Fizetések Bankja honlapján: www.bis.org

(16)  Ezt ugyancsak kiemelte az Európai Bankhatóság (2019): Policy advice on the Basel III reforms on credit valuation adjustment (CVA) and market risk, Recommendation CVA2: CVA exemptions (Szakpolitikai tanácsok a hitelértékelési korrekciós kockázatra és a piaci kockázatra vonatkozó Bázel III reformokkal összefüggésben; A hitelértékelési korrekcióra vonatkozó 2. ajánlás: a hitelértékelési korrekcióval kapcsolatos mentességek), 9. o., elérhető az EBH honlapján: www.eba.europa.eu

(17)  Lásd a Bizottság indokolását.

(18)  Lásd különösen: Basel III: Finalising post-crisis reforms (bis.org) (Bázel III: A válságot követő reformok véglegesítése (bis.org)).

(19)  Például a 142. cikk (1) bekezdésének 5a. pontjában a „nagyvállalat” fogalmát az „árbevétel” (sales) mérőszámra, míg az 5. cikk új (8) bekezdésében a „kis- és középvállalkozás” fogalmát az „árbevétel” (turnover) mérőszámra való hivatkozással határozzák meg.

(20)  Például a környezeti, társadalmi és irányítási szempontokra és a nem kereskedési könyvi kamatlábkockázatra vonatkozó közzétételek tekintetében.

(21)  Lásd a 10. lábjegyzetet.

(22)  Európai Bankhatóság (2021), EBA Report on management and supervision of ESG risks for credit institutions and investment firms (EBA/REP/2021/18) (Az EBH jelentése a hitelintézeteket és befektetési vállalkozásokat érintő ESG-kockázatok kezeléséről és felügyeletéről), elérhető az EBH honlapján: www.eba.europa.eu