Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalása tíz olyan megállapodás megkötésére vonatkozó tárgyalási megbízatásról, amely lehetővé teszi az Eurojust és bizonyos harmadik országok büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésért felelős illetékes hatóságai közötti adatcserét

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: www.edps.europa.eu)

(2021/C 150/02)

A Bizottság 2020. november 19-én ajánlást adott ki a Tanácsnak az Európai Unió és Algéria, Bosznia-Hercegovina, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, Örményország, Törökország és Tunézia közötti, az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) és e harmadik országok illetékes hatóságai közötti, büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről szóló megállapodásokról szóló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról. Ezek a nemzetközi megállapodások biztosítanák az Eurojust részére a kívánt jogalapot e harmadik országok büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésért felelős illetékes hatóságai felé történő személyes adatok továbbításához. Ezen ajánlás melléklete határozza meg a Tanács irányelveit a tíz tervezett nemzetközi megállapodás megvitatásához, illetve a Bizottság részére adott megbízatásokat is.

Az Eurojust és a harmadik országok együttműködését és a személyes adatok cseréjét engedélyező nemzetközi megállapodásoknak az Európai Unió Alapjogi Chartája 52. cikkének 1. bekezdése szerint kell szükségesnek és arányosnak bizonyulnia. Megfelelő egyensúlyt kell teremteniük a bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem szükségessége, illetve a személyes adatok és a Charta által védett más alapjogok megfelelő védelme között.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a Bizottság számos, a 2/2018., illetve az 1/2020. számú véleményében szereplő ajánlást beépített e javasolt tárgyalási megbízatásba.

Ezért az e véleményben megfogalmazott ajánlások célja, hogy pontosítsa és szükség esetén továbbfejlessze a jövőbeli megállapodásokban foglalt, a személyes adatok védelmére vonatkozó biztosítékokat és ellenőrzéseket.

Végül az európai adatvédelmi biztos a tárgyalások során és a tíz nemzetközi megállapodás véglegesítése előtt készen áll arra, hogy további tanácsokat nyújtson.

1.   BEVEZETÉS ÉS HÁTTÉR

1.1   Háttér

1.

Az Eurojust-rendelet (1) konkrét szabályokat fogalmaz meg az adatok Eurojust által az Európai Unió területén kívülre történő továbbítására vonatkozóan. A rendelet 56. cikkének (2) bekezdésében számos jogalap található, amely alapján az Eurojust jogszerűen továbbíthat adatokat harmadik országok hatóságai részére. Az egyik lehetőség a Bizottság által az (EU) 2016/680 irányelv 36. cikkével összhangban elfogadott megfelelőségi határozat arról, hogy a harmadik ország, amelybe az Eurojust továbbítja az adatokat, megfelelő szintű védelmet biztosít. Mivel jelenleg nem áll rendelkezésre ilyen megfelelőségi határozat, az Eurojust másik lehetősége arra, hogy rendszeresen adatokat továbbítson egy harmadik országba, az lenne, ha az EUMSZ 218. cikke alapján az EU és az adatokat átvevő harmadik ország között kötelező erejű nemzetközi megállapodás megkötéséből eredő megfelelő keretet használna, amely megfelelő garanciákat nyújt az egyének magánéletének és egyéb alapvető jogainak és szabadságainak védelme tekintetében.

2.

A Bizottság 2020. november 19-én tanácsi határozatra irányuló ajánlást fogadott el az Európai Unió és Algéria, Bosznia-Hercegovina, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, Örményország, Törökország és Tunézia közötti, az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) és e harmadik országok illetékes hatóságai közötti, büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről szóló megállapodásokról szóló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról. Ezek a nemzetközi megállapodások biztosítanák az Eurojust részére a kívánt jogalapot e harmadik országok büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésért felelős illetékes hatóságai felé történő személyes adatok továbbításához.

3.

Figyelembe véve a politikai stratégiát, az EU-ban működő igazságügyi hatóságok operatív igényeit, valamint az ezen a területen folytatott szorosabb együttműködés lehetséges előnyeit, a Bizottság szükségesnek tartja, hogy rövid távon tárgyalásokat kezdjen tíz harmadik országgal az Eurojust és az érintett országok illetékes hatóságai közötti együttműködés módjának szabályozása érdekében. A Bizottság az Eurojust operatív igényeinek figyelembevételével értékelte a kiemelt országokat.

4.

Az első prioritás a tagjelölt országokkal és a potenciális tagjelöltekkel való együttműködés fokozása volt, mivel az uniós vívmányok értelmében ezeknek a harmadik államoknak a lehető legjobban fel kell készülniük a büntetőügyekben folytatott magas szintű igazságügyi együttműködésre. A Bizottság a Bosznia-Hercegovinával, valamint Törökországgal kapcsolatos nézeteit a 2020-as rendszeres jelentéseiben fogalmazta meg (2). A személyes adatok Eurojusttal történő cseréjét lehetővé tevő nemzetközi megállapodás megkötése mindkét esetben annak függvénye, hogy az országok végrehajtják-e a szükséges módosításokat a vonatkozó adatvédelmi törvényeikben.

5.

A második prioritás az olyan harmadik országokkal való együttműködés fokozása volt, amelyek nem nyújtottak be uniós tagság iránti kérelmet, de földrajzi okokból potenciálisan erőteljes biztonsági hatást gyakorolnak Európára; ilyenek például a Közel-Kelet és az észak-afrikai régió országai. Ez a választás összhangban van az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájával is (3).

6.

Harmadik prioritás volt a lehető legnagyobb mértékű következetesség biztosítása az EU bel- és igazságügyi ügynökségeinek a harmadik országokkal ápolt kapcsolataiban, különösen az Europol és az Eurojust között, ily módon biztosítva a bűnüldözés és az igazságügyi együttműködés lehetséges nyomon követését. Jelenleg a Bizottság – az Europol nevében – a fent említett 10 országból 8-cal kíván megállapodást kötni. A Bizottság úgy véli, hogy amennyire lehetséges és megvalósítható, érdemes törekedni arra, hogy mind az Eurojust, mind az Europol részt vegyen e jövőbeni tárgyalásokban, ami vonzóbbá teheti őket az érintett harmadik országok számára is.

7.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkében meghatározott eljárás szerint a Bizottság felelős az Unió nevében e harmadik országokkal kötött nemzetközi megállapodások megtárgyalásáért. Ezzel az ajánlással a Bizottság engedélyt szeretne kérni az Európai Unió Tanácsától (Tanács), hogy megkezdje a tárgyalásokat a fent nevezett tíz országgal. A tárgyalások befejezését követően e megállapodások hivatalos megkötése érdekében az Európai Parlamentnek kell jóváhagynia a megtárgyalt megállapodások tartalmát, míg a Tanácsnak kell aláírnia a megállapodásokat.

8.

Az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottságnak konzultálnia kell az európai adatvédelmi biztossal az EUMSZ 218. cikke szerinti, a Tanácshoz intézett olyan ajánlás elfogadását követően, amely a személyes adatok kezelése tekintetében kihat az egyének jogainak és szabadságainak védelmére. A Bizottság 2020. november 19-én kezdett hivatalos konzultációt az európai adatvédelmi biztossal.

9.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy az Európai Bizottság konzultált vele az ajánlásról, és elvárja, hogy a tanácsi határozat preambulumában hivatkozzanak a jelen véleményre. A jelen vélemény nem érinti az európai adatvédelmi biztos által a későbbiekben rendelkezésre álló további információk alapján tett esetleges további észrevételeket.

3.   KÖVETKEZTETÉSEK

20.

A megállapodásban előirányzott bűnügyi nyomozások során összegyűjtött személyes adatok továbbítása jelentős hatással lehet az érintett személyek életére, mivel ezen adatokat az átvevő országban annak nemzeti joga alapján potenciálisan fel fogják használni büntetőeljárásokban. Ezért a nemzetközi megállapodásnak biztosítania kell, hogy a magánélethez és az adatok védelméhez való jognak a bűncselekmények elleni küzdelemmel kapcsolatos korlátozásai a feltétlenül szükséges határokon belül maradjanak.

21.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a tárgyalási meghatalmazás azon célkitűzését, hogy biztosítani kell az alapvető jogok tiszteletben tartását és a Charta által elismert elvek, így a Charta 7. cikkében elismert, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jog, a Charta 8. cikkében elismert, a személyes adatok védelméhez való jog, valamint a Charta 47. cikkében elismert, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog tekintetbe vételét. Ezenkívül az európai adatvédelmi biztos értékeli, hogy a Bizottság a javasolt tárgyalási megbízatásba több olyan konkrét ajánlást beépített, amelyet az európai adatvédelmi biztos az Europol és a harmadik országok közötti adatok cseréjét engedélyező nemzetközi szerződések megkötésére vonatkozó nyolc tárgyalási megbízatásról szóló 2/2018. sz. véleményében, valamint a személyes adatoknak az Europol és az új-zélandi bűnüldöző hatóságok közötti cseréjéről szóló nemzetközi megállapodás megkötésére vonatkozó tárgyalási meghatalmazásról szóló 1/2020. számú véleményében már kifejtett.

22.

Az európai adatvédelmi biztos azonban meg kívánja ismételni, hogy az EUMSZ 218. cikke alapján folytatott tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló tanácsi határozatnak nem csupán az eljárási jogalapra vonatkozó hivatkozást kell tartalmaznia, hanem az anyagi jogalapra is utalnia kell, az EUMSZ 16. cikkét is ideértve. A nemzetközi megállapodások körét és az egyes országok felé történő adattovábbítások céljait az ajánlás mellékletében leírtak szerint kell tovább részletezni. Az európai adatvédelmi biztos további hatásvizsgálatok elvégzését ajánlja az e harmadik országok felé történő adattovábbítások által az egyének magánélethez és adatvédelemhez való jogaira gyakorolt kockázatok jobb kiértékelése céljából, a Charta által védett egyéb alapjogokra és szabadságokra való tekintettel, a szükséges óvintézkedések meghatározásáért. Ezenkívül az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy az EU és az érintett harmadik országok megfelelő felügyeleti hatóságait be kell vonni a megállapodások nyomon követésébe és időszakos értékelésébe.

23.

Az európai adatvédelmi biztos továbbra is a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament rendelkezésére áll, hogy tanácsokat adjon e folyamat további szakaszaiban. A jelen véleményben szereplő észrevételek nem érintik azokat az esetleges további észrevételeket, amelyeket az európai adatvédelmi biztos további kérdések felmerülése esetén tesz, és amelyekkel akkor lehet foglalkozni, amikor további információk állnak rendelkezésre. E célból az európai adatvédelmi biztos elvárja, hogy a megállapodástervezetek rendelkezéseiről a későbbiekben azok véglegesítése előtt konzultáljanak vele.

---

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 138. O.), a továbbiakban: „az Eurojust-rendelet”.

(2)  Brüsszel, 2020.10.06. COM(2020) 660 final, 2020. évi közlemény az EU bővítési politikájáról.

(3)  https://eeas.europa.eu/sites/eeas/files/eugs_review_web_0.pdf