A Régiók Európai Bizottsága állásfoglalása a helyi és regionális önkormányzatok Európa jövőjéről szóló konferenciához való hozzájárulásáról

(2022/C 270/01)

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB),

tekintettel:

—	a Régiók Európai Bizottsága 2020–2025 közötti időszakra vonatkozó prioritásairól szóló állásfoglalására (1),

—	a Régiók Európai Bizottságának az Európa jövőjéről szóló konferenciára vonatkozó, 2020. február 12-i (2) és 2021. május 7-i (3) állásfoglalásaira,

—	a Régiók Európai Bizottságának az Európai Bizottság 2022. évi munkaprogramjáról szóló, 2021. december 2-i állásfoglalására (4),

—	a Régiók Európai Bizottsága európai demokráciával foglalkozó magas szintű csoportjának jelentésére,

mivel:

a)	az EU 27 tagállamból, 280 régióból és közel 90 000 településből áll, ezért az „egyesülve a sokféleségben” elvének kell vezérelnie az EU működését;

a polgárok, valamint az Európa jövőjéről szóló konferencián részt vevő regionális és helyi küldötteik olyan kézzelfogható eredményeket várnak el, amelyek javítják az uniós intézmények működését, és a polgárközeliségre, valamint a részvételre összpontosító, megreformált uniós kormányzáshoz vezetnek annak érdekében, hogy növeljék az emberek EU-ba vetett bizalmát és az EU demokratikus legitimitását;

c)	a regionális és helyi politikai képviselők erős delegációjának bevonása a konferencia plenáris ülésébe segített abban, hogy a polgárok aggályait jobban figyelembe vegyék a viták során, így biztosítva területi dimenziót a konferencia jövőbeli eredményeinek;

d)	a konferencián részt vevő helyi és regionális küldöttek által felvetett főbb javaslatokkal kapcsolatban a konferencia plenáris ülésén, a munkacsoportokban, a politikai családok bizottságaiban és a többnyelvű digitális platformon általános egyetértésre jutottak;

Európai demokrácia

úgy véli, hogy a demokrácia az EU alapvető értéke, amelyet a jogállamiság támaszt alá, és amelyet a polgárok európai, nemzeti, regionális és helyi választásokba vetett bizalma fejez ki; úgy gondolja, hogy a választások által legitimált regionális parlamentekre és kormányokra, képviselő-testületekre és polgármesterekre alapuló európai, nemzeti, helyi és regionális demokráciák teljes mértékben kiegészítik és erősítik egymást, és hogy a demokráciát mint egyetemes értéket az egész EU-ban tiszteletben kell tartani;

úgy véli, hogy a polgárok demokratikus deficit kezelése iránti növekvő igényének kielégítése érdekében az EU-nak elő kell mozdítania az „európai demokrácia házának” modelljét, amely háromdimenziós – európai, nemzeti, regionális és helyi – legitimitáson alapul, tükrözve a polgárok egyes szinteken leadott szavazatait. Különleges szerep hárul a jogalkotói hatáskörrel rendelkező regionális közgyűlésekre, amelyek közvetítő feladatot látnak el a polgárok és a szupranacionális szint között;

meggyőződése, hogy a képviseleti és részvételen alapuló európai demokráciának egymást kiegészítő módon kell működnie annak biztosítása érdekében, hogy a demokrácia eredményeket hozzon a polgárok számára lakóhelyeiken;

megállapítja, hogy a demokrácia mindenki részvételére irányul, és Európában a legitimitás mindenekelőtt a szubszidiaritás meglétéből fakad, ezért sok jövőt lát a polgárok Európájában. E tekintetben különösen fontos a helyi és regionális képviselők aktív részvétele európai szinten;

hangsúlyozza, hogy a polgárok nagyobb mértékű részvételére és szerepvállalására van szükség az uniós politikákban a választási képviselet valamennyi kormányzati szinten történő megerősítése révén, és úgy véli, hogy ez hozzá fog járulni a nyilvános tér európaivá válásához; sürgeti az Európai Parlamentet, az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy az uniós szinten jelen lévő politikai pártok, csoportok és alapítványok, köztük a nemzeti, regionális és helyi szintet képviselő szervezetek rendelkezésére álló finanszírozás növelésével erősítsék meg a képviseleti demokráciát;

úgy véli, hogy a különböző kormányzati szintek közötti jobb szinergiák révén lehetőség van a Szerződés hatályos keretének hatékonyabb kihasználására; a Szerződés módosításai azonban kellően indokolt esetben nem zárhatók ki;

kéri, hogy a konferencia tapasztalataira építve alakítsanak ki állandó és helyi alapú párbeszédet a polgárokkal, olyan részvételi mechanizmusként, amely jobban összekapcsolná az EU-t a helyi, megyei, regionális és nemzeti szintű realitásokkal; úgy véli, hogy ez a polgárokkal folytatott állandó párbeszéd bizonyítaná hozzáadott értékét az európai, nemzeti és regionális/megyei/helyi választások kontextusában. E tekintetben az Európai Bizottság Europe Direct hálózatához tartozó központok és a befogadó struktúrák figyelemre méltó munkát végeznek, és az európai értékek terjesztése és az európai projektről szóló vita motorjának tekinthetők. Hasonlóképpen, a helyi és regionális önkormányzatoknak elő kellene mozdítaniuk a régiójuk különböző szereplőivel folytatott európai párbeszéd és vita állandó fórumait annak érdekében, hogy közelebb hozzák az európai projektet a polgárokhoz;

szorgalmazza, hogy véletlenszerűen kiválasztott polgárokkal konkrét témákban folytatott civil párbeszédek révén a polgári részvétel új formáit intézményesítsék európai uniós szinten;

kiemeli, hogy az uniós régiók, megyék és városok gyakorlati szaktudással rendelkeznek a polgárok részvételével kapcsolatban, és emlékeztet arra, hogy a konferencia keretében tartott közel 5 000 civil párbeszéd és rendezvény többségét ők szervezték; újfent hangoztatja, hogy kész folytatni helyi párbeszédek szervezését, amelyek célja az európai intézmények és a polgárok közötti szakadék csökkentése a helyi, megyei és regionális szintű szerepvállalás révén;

Aktív szubszidiaritás és arányosság az európai döntéshozatali folyamatban

10.

javasolja, hogy a többszintű kormányzás és partnerség elveit terjesszék ki és építsék be az összes regionális vagy helyi hatással bíró uniós szakpolitika jogalkotási és szabályozási rendelkezéseibe; megismétli arra irányuló felhívását, hogy a többszintű kormányzás és partnerség elveit a strukturális és beruházási alapokon túlmutatóan egy intézményközi magatartási kódexbe foglalják bele, és hogy azokat építsék be a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásba;

11.

hangsúlyozza, hogy az európai küldetések az égető társadalmi kihívások kezelésének új és létfontosságú eszközeként az EU hatásának és hitelességének valódi próbáját jelentik. A küldetéseknek széles körű legitimitással és elfogadottsággal kell rendelkezniük. Amint arra az Európai Bizottság rámutatott, az érdekcsoportjaikat és polgáraikat képviselő városok és régiók szerepe létfontosságú az európai küldetések ambiciózus célkitűzéseinek megvalósításában; felhívja továbbá az európai küldetéseket, hogy határozzanak meg világos ütemterveket, és a kísérletezés, prototípuskészítés, nyomon követés és a tevékenységek bővítése terén új, szisztematikus, többszintű kormányzási megközelítést és módszertant hozzanak létre valamennyi kormányzati szinten;

12.

sürgeti az aktív szubszidiaritás elvének megerősítését, amihez a Lisszaboni Szerződésben módosítani kell a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló, 2. jegyzőkönyvet; kéri, hogy ezek a módosítások tizenkét hétre hosszabbítsák meg a szubszidiaritás ellenőrzésének határidejét a „korai előrejelző mechanizmus” keretében, vezessék be az RB által kidolgozott szubszidiaritási „hálózat” módszeres használatát, és vezessenek be egy „zöld lapos” eljárást, amely lehetővé teszi, hogy jelentős számú nemzeti vagy regionális parlament javaslatot tehessen uniós jogszabályokra;

13.

javasolja, hogy a hatásvizsgálatok tartalmazzanak egy területi dimenziót is, és hogy az arányosság elve ugyanolyan jogi megfontolás tárgyát képezze, mint a szubszidiaritás elve;

14.

kéri, hogy az RB-t fokozatosan alakítsák át tanácsadó szervből az Európai Unió közös döntéshozatalban részt vevő szervévé a területi hatással bíró kulcsfontosságú szakpolitikai területeken;

15.

a szubszidiaritás és a jobb európai jogalkotás tekintetében hangsúlyozni kell a Régiók Európai Bizottsága e téren indított kezdeményezéseinek jelentőségét; nemcsak a szubszidiaritási hálózatra gondolunk itt, hanem a RegHub-ra is, amelynek szerepe egyre nő, és nagyon hasznosnak bizonyul az Európai Bizottság számára;

16.

felhívja a figyelmet arra, hogy az RB az európai politika olyan dimenzióját ragadja meg, amelyet más uniós szervek nem tudnak megragadni, és ezért az RB regionális és helyi perspektívája nélkülözhetetlen hozzájárulást jelent az Európai Unión belüli politikai döntéshozatalhoz és legitimációhoz;

17.

alapvető fontosságúnak tartja, hogy a Régiók Bizottsága a területi hatással bíró politikákra összpontosítson, és ezért elsősorban azokra a kérdésekre, amelyekben a helyi és regionális önkormányzatok vagy részt vesznek a végrehajtásban, vagy pedig jelentős mértékben érintettek;

18.

kéri, hogy az Európai Parlamentet, az Európai Bizottságot és az Európai Unió Tanácsát kötelezzék arra, hogy megvitassa a kötelező konzultációt követően elfogadott RB-véleményeket, és megfelelően megindokolja, ha ezeket a véleményeket nem veszi figyelembe;

19.

sürgeti, hogy az RB kapjon hozzáférést a háromoldalú egyeztetésekhez és a kapcsolódó dokumentumokhoz, feltéve, hogy az EUMSZ 307. cikke alapján véleményt nyilvánított a szóban forgó javaslatról; nyomatékosan kéri, hogy az RB kapjon lehetőséget arra, hogy olyan kompromisszumokat javasolhasson a társjogalkotóknak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy értékes hozzájárulásokat kapjanak a helyi szintű végrehajtás realitásairól;

20.

jobb intézményközi szinergiákat sürget, például azáltal, hogy az RB-t bevonják az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa struktúráinak (pl. szakbizottságok, bizottságok és munkacsoportok) munkájába és a komitológiai eljárásba;

21.

emlékeztet arra, hogy a jogszabályok 70 %-át regionális és helyi szinten hajtják végre; kéri, hogy konzultáljanak vele az EU éves és többéves tervezési, menetrend-készítési és prioritás-meghatározási folyamatai során, például a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásban előírtakhoz hasonlóan. Ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet a RegHub hálózat többletértékére, és szorgalmazza a megerősítését;

22.

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok uniós jog végrehajtása során szerzett konkrét tapasztalatainak jobb figyelembevétele javítaná a jogalkotás minőségét az Európai Unióban;

23.

hangsúlyozza, hogy az európai választási törvény bármilyen változásának, ideértve a transznacionális listák esetleges bevezetését is, tiszteletben kell tartania a területi képviselet elvét, és biztosítania kell az uniós szakpolitikák helyi és regionális dimenzióival való kapcsolatot, valamint az európai parlamenti képviselők polgárokhoz való közelségét;

Az európai értékek és a jogállamiság

24.

rámutat arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet játszanak a jogállamiság megerősítésében; elítél ezért minden, arra irányuló kísérletet, hogy támadást indítsanak a jogállamiság ellen, eszközként használják az igazságszolgáltatási rendszert, valamint aláássák az európai értékeket, jogokat és az uniós jog elsőbbségét a nemzeti jogszabályokkal szemben. Hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak a Velencei Bizottság által kidolgozott kritériumok alapján részt kell venniük a jogállamiság nyomon követésében és értékelésében;

25.

újfent sürgeti az EU és a tagállamok autoritásának, a jogállami közintézmények hitelességének, valamint a demokrácia inkubátorait jelentő regionális hatóságoknak a megerősítését;

26.

úgy véli, hogy a jogállamiság elve megsértésének a kifizetések felfüggesztését vagy pénzügyi korrekciókat kellene maga után vonnia, és hogy ilyen intézkedések esetén az uniós finanszírozás azon kedvezményezettjeinek – köztük a helyi és regionális önkormányzatoknak –, akik nem felelősek a jogállamiság megsértéséért, továbbra is pénzügyi támogatásban kellene részesülniük az érintett tagállamtól;

27.

elismeri, hogy a Covid19-válság súlyosbította az európai régiókban meglévő egyenlőtlenségeket; kéri ezért a konferencia résztevőit, hogy erősítsék meg az európai szolidaritást, és ismerjék el a kohéziót mint alapvető európai értéket;

28.

javasolja egy, a helyi és regionális politikusoknak szóló Erasmus program létrehozását az EU-val kapcsolatos ismereteik bővítésének elősegítése, a források folyósításának növelése és a szakpolitikák jobb végrehajtása érdekében;

Ifjúság, oktatás és kultúra

29.

rámutat arra, hogy az Európa jövőjéről szóló konferenciát fel kell használni az egyenlőségközpontú Unió megvalósításának előmozdítására, a megkülönböztetés minden formájának hatékony kezelése mellett; létfontosságúnak tartja annak jobb garantálását, hogy a nemek közötti egyenlőség elveit érvényesítsék az uniós jogszabályokban, és hogy minden egyes újonnan javasolt uniós jogszabály kapcsán „nemi szempontú hatásvizsgálatokat” vezessenek be;

30.

úgy véli, hogy az Európa jövőjéről szóló konferenciának a sikeres Minority SafePack európai polgári kezdeményezés ajánlásai alapján javaslatokat kellene tennie az EU-ban élő kisebbségek tartós védelmére és támogatására;

31.

hangsúlyozza, hogy kezelni kell a dezinformáció jelentette veszélyeket Európában, és kéri, hogy a helyi és regionális önkormányzatokkal partnerségben dolgozzanak ki és vezessenek be egy egész Európára kiterjedő tantervet az állampolgári ismeretek oktatása, az európai demokratikus értékek, a kritikus gondolkodás, a digitális készségek és a médiaműveltség előmozdítása érdekében;

32.

határozott uniós szintű fellépést szorgalmaz az oktatás terén tapasztalható regionális egyenlőtlenségek csökkentése érdekében, különösen a távoli, határokon átnyúló, vidéki és szegény városi területeken; kéri, hogy az EU új oktatási eszközök – például az oktatási tartalmak széles körű terjesztését szolgáló páneurópai többnyelvű digitális platformok – kifejlesztése révén támogassa a jövő igényeihez igazodó oktatásra irányuló nemzeti és regionális erőfeszítéseket;

33.

hangsúlyozza, hogy tovább kell bővíteni az Erasmus+ program kedvezményezettjeit, lehetőségeit és forrásait, hiszen ez a program az Európai Unió legfontosabb eszköze az európai tudatosság növelésére. Különösen az iskolai ágazatban kell növelni a forrásokat és a lehetőségeket a jelenlegieken túlmenően, valamint a közigazgatás területén, hogy a program a bevált gyakorlatok cseréjének programjává válhasson, amely szélesebb körű, mint a közigazgatás területén jelenleg működő Erasmus-program;

34.

úgy véli, hogy az ifjúsági munkanélküliség kezelésének, valamint az ifjúsági és gyermekszegénység elleni küzdelemnek prioritássá kell válnia valamennyi európai régióban, városban és vidéki térségben;

35.

úgy ítéli meg, hogy a kulturális és sporttevékenységekhez való egyetemes hozzáférés alapvető fontosságú a gazdasági és társadalmi fejlődés lehetővé tételéhez, valamint az ilyen tevékenységekben részt vevő személyek – különösen a fiatalok – számának növeléséhez, ezáltal elősegítve a közös európai értékek előmozdítását;

Éghajlat, környezet és reziliencia

36.

emlékeztet arra, hogy a régiók és a városok meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó fellépések zömének végrehajtásában, az éghajlati katasztrófákra való reagálásban és a helyi közösségek zöld átállásban való aktív részvételének biztosításában; ezért kéri a helyi és regionális önkormányzatok egyértelmű intézményi bevonását az éghajlat-, energia- és környezetvédelmi politikák kidolgozásába és végrehajtásába; emellett az uniós finanszírozáshoz való közvetlen hozzáférést, a szükségesnél nem több bürokráciát és a kormányzás minden szintjén összehangolt programokat szorgalmaz, különös tekintettel az európai zöld megállapodást és a helyreállítási és rezilienciaépítési terveket támogató beruházási tervekre; hangsúlyozza, hogy a közvetlen finanszírozás előfeltétel ahhoz, hogy a városok és a régiók készen álljanak az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag keretében tárgyalt ambiciózus célok végrehajtására;

37.

kiemeli az európai zöld megállapodás területi dimenzióját, valamint a digitális transzformációval és a szociálpolitikákkal való kölcsönhatást; kéri, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő éghajlat-politikai intézkedések nyomon követése során vegyék figyelembe a helyi zöld megállapodásokat; egyértelmű, célzott és felhasználóbarát mutatókat tartalmazó európai regionális eredménytáblát javasol az európai zöld megállapodás hatásainak mérésére és nyomon követésére a NUTS 2 régiók szintjén;

38.

ismételten többszintű platformok és párbeszédek rendszerszintű megszervezését kéri annak biztosítása érdekében, hogy a helyi és regionális önkormányzatok strukturált és inkluzív módon vehessenek részt a zöld megállapodás kezdeményezéseinek megtervezésében és végrehajtásában, ami szintén hozzájárul a reziliens helyi közösségek kialakításához; hangsúlyozza, hogy a zöld megállapodás sikeréhez gyors átállási folyamatra van szükség a megújuló energiarendszerek, azok technológiái és a kapcsolódó infrastruktúra átalakítása irányába;

39.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok globális és európai szinten egyre nagyobb szerepet játszanak a méltányos éghajlatvédelmi átállás biztosításában; megjegyzi, hogy a Párizsi Megállapodás és a biológiai sokféleség 2020 utáni globális keretéről szóló edinburghi nyilatkozat elismeri a többszintű kormányzás jelentőségét a klímasemlegesség, a biológiai sokféleség és az ENSZ fenntarthatósági céljainak megfelelő fenntartható fejlődés megvalósítása szempontjából; megismétli, hogy támogatja a regionális és helyi szinten meghatározott hozzájárulások rendszerét az üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések hivatalos elismerése, nyomon követése és ösztönzése érdekében;

40.

javasolja, hogy fordítsanak figyelmet a közlekedési ágazat fenntartható átalakítására, amelynek igazságosnak és méltányosnak kell lennie, biztosítva, hogy egyetlen régió se maradjon le, és hogy a fenntartható és alternatív üzemanyaggal működő mobilitási rendszer minden régióban megfizethető és hozzáférhető legyen valamennyi polgár számára; igazságos átmenet mechanizmust javasol a gépjárműipartól függő régiók számára az ágazatban végbemenő változások kezelésére, figyelembe véve, hogy a gépjárműiparban (amely 13,8 millió európai számára biztosít közvetlen és közvetett munkahelyet, ami a teljes uniós foglalkoztatás 6,1 %-át teszi ki) alapvető átalakulási folyamat zajlik a kibocsátásmentes járművek felé vezető úton, és ez jelentős hatást gyakorol a regionális növekedésre és munkahelyteremtésre;

Egészségügyi unió

41.

ismételten hangsúlyozza, hogy elkötelezett a teljes értékű európai egészségügyi unió létrehozására irányuló, a szubszidiaritás elvét és az egészségügy terén meglévő jogi hatásköröket tiszteletben tartó munka mellett; kéri, hogy a regionális önkormányzatok, így különösen az egészségügy terén jogalkotói hatáskörrel rendelkező régiók és a helyi önkormányzatok a nemzeti hatóságok és az uniós intézmények mellett egyértelműbb szerepet kapjanak a létrehozandó uniós Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóságban;

42.

támogatja, hogy minden uniós polgár hozzáférjen az e-egészségügyhöz; az egészségügy területén meglévő uniós hatáskörök – többek között a Szerződés módosítása révén történő – elmélyítését szorgalmazza, különösen annak érdekében, hogy az Európai Bizottság uniós szinten hivatalosan elismerhesse a népegészségügyi szükséghelyzetet; támogatja az egészségvédelemre, az uniós gyártási kapacitások megerősítésére és a gyógyszerekkel kapcsolatos együttműködés fokozására irányuló felhívást;

43.

ösztönzi a határon átnyúló egészségügyi együttműködés fejlesztését, beleértve a hosszú távú uniós finanszírozást és a készenléti segélyszolgálatoknál és az egészségügyi ellátásban alkalmazott személyzet és járművek számára a szabad határátlépés lehetővé tételét. A határokon átnyúló egészségügyi ellátást és sürgősségi szolgáltatásokat még mindig akadályozó bürokráciát a polgárok érdekében rövid távon és bürokráciamentesen fel kell számolni;

Gazdaság, társadalmi igazságosság és foglalkoztatás

44.

meggyőződése, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia valódi lendületet ad ahhoz, hogy a szociális jogok európai pillére új szociális szabálykönyvvé váljon, miközben megkönnyíti a fenntartható gazdaságra való áttérést és a munkahelyekhez való hozzáférést, ugyanakkor erősíti a társadalmi kohéziót;

45.

kéri az európai gazdasági kormányzás alapos átvizsgálását, amelynek a költségvetési szabályok felülvizsgálata révén a kormányzat minden szintjén jobban kell támogatnia a minőségi, hosszú távú és fenntartható közberuházásokat, valamint javítania kell a demokratikus elszámoltathatóságot és hatékonyságot azáltal, hogy partnerségen alapuló magatartási kódex révén biztosítja a helyi és regionális önkormányzatok nagyobb mértékű bevonását az európai szemeszterbe. Megismétli azon álláspontját, hogy meg kellene szüntetni az adózással kapcsolatos egyhangú döntéshozatalt annak érdekében, hogy az Európai Unió – más cselekvési területekhez hasonlóan – minősített többséggel hozhassa meg a szükséges döntéseket;

46.

sürgeti a helyreállításhoz, valamint a zöld és digitális átálláshoz rendelkezésre álló finanszírozás felhasználását a munkaerőpiaci átmenet, az átképzés és a továbbképzés megkönnyítése érdekében, ugyanolyan szintű védelmet biztosítva a digitális platformokon vagy a haknigazdaságban foglalkoztatottak, mint az offline gazdaságban dolgozók számára;

47.

kiemeli az innováció szerepét a gazdaság megerősítésében és a versenyképes és fenntartható növekedés biztosításában; meggyőződése, hogy az európai innovációhoz a szükséges képességekbe (kutatási infrastruktúrák, széles sávú hálózatok, szuper-számítástechnika, mesterséges intelligencia és nyílt adatkészletek) kell beruházni, és hogy Európa valamennyi régióját vonzóvá kell tenni a tudósok és szakemberek számára;

Digitális transzformáció

48.

úgy véli, hogy a digitális transzformációnak biztosítania kell, hogy a technológia teljeskörűen, minden társadalmi csoport javát szolgálva hasznosuljon, a polgárok jogait tiszteletben tartó etikai kereten belül, főként a forradalmi technológiák és különösen a mesterséges intelligencia használata során, ugyanakkor meg kell szüntetnie a digitális szakadékot, és biztosítania kell, hogy a digitális jártasság és hálózati összekapcsoltság Európa minden részén valósággá váljon;

49.

hangsúlyozza az adatbiztonság, az interoperabilitás és az adattárolás szükségességét, és érdeklődéssel várja az Európai Bizottságnak az európai kiberbiztonsági rezilienciáról szóló jogszabályra irányuló javaslatát; úgy véli, hogy a digitális szolgáltatásokhoz és információkhoz való hozzáférés biztosítása – beleértve a közszolgáltatások hatékony nyújtását – biztonságos, nagy teljesítményű infrastruktúrába történő beruházást igényel, amely mind az egyének, mind a szervezetek számára biztosítja az internethez való hozzáférést;

50.

rámutat arra, hogy a digitális transzformáció a digitális kérdésekkel kapcsolatos oktatás, kutatás és tapasztalatcsere hosszú távú jövőképétől függ, ahol az EU-nak innovátori és vezető szerepet kell betöltenie az új digitális technológiák és szolgáltatások felfedezésében, valamint megfelelő és koherens digitális szabványokat kell meghatároznia;

51.

ezért úgy véli, hogy az Európa jövőjéről szóló vitában a „digitális kohéziót” fontos új dimenzióként be kell emelni az EU-szerződésben meghatározott „gazdasági, társadalmi és területi kohézió” hagyományos koncepciójába;

52.

azonnali intézkedéseket sürget az uniós tagállamok közötti, valamint a városi és vidéki területek közötti digitális szakadék megszüntetéséhez a hálózati összekapcsoltság és a digitális infrastruktúra, a digitális készségek, valamint az elektronikus kormányzati szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok használata tekintetében; ezért egy „uniós, határon átnyúló digitális szolgáltatási kártya” bevezetését kéri, hogy a határ menti régiókban élő emberek és vállalkozások számára megkönnyítsék a köz- és segélyszolgálatokhoz való hozzáférést;

Migráció

53.

európai megközelítést szorgalmaz a migráció kiváltó okainak kezeléséhez, olyan jelenségről lévén szó, melyet a globális instabilitás és konfliktusok, az instabil helyzet és az éghajlatváltozás motivál; hatékony kapacitásépítést sürget a migráció hatékony és eredményes kezelésének javítása érdekében valamennyi kormányzati szinten;

54.

megjegyzi, hogy a polgárok és a küldöttek elismerik a helyi és regionális önkormányzatok kulcsfontosságú szerepét a migránsok és menekültek integrációjában és befogadásában a különösen érintett területeken; ezért kéri a helyi és regionális önkormányzatok bevonását az integrációs politikák kialakításába; rugalmasabb szakpolitikai eszköztár kidolgozását szorgalmazza, amely lehetővé teszi a szubnacionális hatóságok számára az integráció irányítását, valamint a regionális és helyi szintű integrációs és befogadási politikák sikerének mérését; kéri továbbá, hogy településeinken és régióinkban az önkéntes szolidaritásban rejlő hatalmas potenciált egy átfogó és hosszú távú migrációs politikába illesztett önkéntes befogadó kapacitás koncepciója keretében aknázzák ki;

55.

javasolja, hogy alakítsanak ki módszereket a befogadás és integráció fenntartható modelljei, például a közösségi szponzorálás reprodukálására;

Az Európa jövőjéről szóló konferencia eredményei és nyomon követése

56.

úgy véli, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia kiindulópontnak tekinthető a demokratikus eljárások átfogó megerősítéséhez európai, nemzeti, regionális és helyi szinten; megismétli, hogy folyamatos, valóban inkluzív, átlátható, decentralizált, földrajzilag és politikailag kiegyensúlyozott vitára van szükség az Európai Unió jövőjéről; úgy véli, hogy a konferenciának nyitott megközelítést kell alkalmaznia a politikai és intézményi reformok tekintetében, és hogy olyan tartós reformok előtt kell egyengetnie az utat, amelyek túlmutatnak a konferencia időtartamán;

57.

megerősíti, hogy teljes mértékben kész hozzájárulni a konferencia nyomon követéséhez azáltal, hogy a politikai kezdeményezéseket és javaslatokat olyan fellépésekké alakítja, amelyek megfelelnek a polgárok elvárásainak. Felhívja a figyelmet, hogy a konferencia sikere attól is függ, hogy a polgárok ajánlásait végül tükrözik-e konkrét eredmények. Amennyiben ajánlásaikat nem vagy csak módosított formában fogadják el, ennek okait átláthatóan és érthetően meg kell indokolni;

58.

hangsúlyozza, hogy a nyomonkövetési intézkedések – például a konferencia eredményeinek végrehajtására irányuló új jogalkotási javaslatok – kezdeményezése során tiszteletben kell tartani a hatáskörök megosztását és különösen a szubszidiaritás és az arányosság Szerződésekben rögzített elvét;

59.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európa jövőjéről szóló konferencia elnökségének, valamint az Európai Parlamentnek, az Európai Unió Tanácsa francia, cseh és svéd elnökségének, az Európai Tanács elnökének és az Európai Bizottságnak;

60.

amellett szól, hogy a konferencia eredetileg tervezett kétéves időtartamát használják fel arra, hogy megfelelően és átfogóan megvitassák a polgárok ötleteit és javaslatait, egészen 2021. május 9-től kezdődően. 2022 tavaszán egyelőre csak egy időközi jelentést kellene előterjeszteni;

Kelt Brüsszelben, 2022. január 27-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Apostolos TZITZIKOSTAS

(1) HL C 324., 2020.10.1., 8. o.

(2) HL C 141., 2020.4.29., 5. o.

(3) HL C 300., 2021.7.27., 1. o.

(4) HL C 97., 2022.2.28., 1. o.