MELLÉKLET

A BIZOTTSÁG (EU) …/... RENDELETTERVEZETE

(…)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Szerződés 85. cikke (3) bekezdésének a megállapodások és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 1965. március 2-i 19/65/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikkére,

e rendelet tervezetének közzétételét követően,

a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 19/65/EGK rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (*) 101. cikkének (3) bekezdését rendeleti úton alkalmazza a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vertikális megállapodások és azoknak megfelelő összehangolt magatartások egyes csoportjaira.

(2)

A 330/2010/EU bizottsági rendelet (2) meghatározza a vertikális megállapodások egy olyan csoportját, amelyekre a Bizottság úgy tekintett, hogy azok általánosságban eleget tesznek a Szerződés 101. cikke (3) bekezdésben megállapított feltételeknek. A 2022. május 31-én hatályát vesztő rendelet alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok általában véve kedvezőek voltak, amint azt az említett rendelet értékelése is megállapította. Figyelembe véve az elfogadása óta szerzett tapasztalatokat, ideértve az új piaci fejleményekkel – például az e-kereskedelem térnyerésével, valamint a vertikális megállapodások új vagy gyakoribb típusával – kapcsolatos tapasztalatokat, indokolt új csoportmentességi rendeletet elfogadni.

(3)

A megállapodások azon csoportja, amely úgy tekinthető, mint amely általánosságban eleget tesz a Szerződés 101. cikke (3) bekezdésében megállapított feltételeknek, magában foglalja az áruk és szolgáltatások vételére, illetve eladására irányuló vertikális megállapodásokat, amennyiben ezek a megállapodások nem versenytárs vállalkozások között, bizonyos versenytársak között, vagy árukat értékesítő kiskereskedők egyes társulásai között jöttek létre. Magában foglalja továbbá azokat a vertikális megállapodásokat is, amelyek szellemitulajdon-jogok átruházására vagy használatára vonatkozó kiegészítő rendelkezéseket tartalmaznak. A „vertikális megállapodások” kifejezésnek szükséges magában foglalnia a megfelelő összehangolt magatartásokat is.

(4)

A Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének rendelet általi alkalmazásához nem szükséges meghatározni azokat a vertikális megállapodásokat, amelyek a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése alá tartozhatnak. A Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése szerinti megállapodások egyedi elbírálása során számos tényezőt kell figyelembe venni, különösen a keresleti és a kínálati oldalt jellemző piaci szerkezetet.

(5)	Az e rendelettel létrehozott csoportmentesség kedvezményét azokra a vertikális megállapodásokra kell korlátozni, amelyekről megfelelő bizonyossággal feltételezhető, hogy megfelelnek a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(6)

A vertikális megállapodások bizonyos fajtái a termelési vagy forgalmazási láncon belül a részt vevő vállalkozások közötti jobb együttműködés megkönnyítése révén javíthatják a gazdasági hatékonyságot. E megállapodások különösen a felek tranzakciós és forgalmazási költségeinek csökkentéséhez, valamint eladásaik és befektetéseik optimális szintjének kialakulásához vezethetnek.

(7)

Annak a valószínűsége, hogy az ilyen hatékonyságnövelő hatások túlsúlyban vannak a vertikális megállapodásokban foglalt korlátozásoknak tulajdonítható versenyellenes hatásokhoz viszonyítva, a megállapodásban részt vevő felek piaci erejének szintjétől és ezért attól függ, hogy az említett vállalkozások milyen mértékű versennyel szembesülnek olyan áruk vagy szolgáltatások más szállítói részéről, amelyeket a vevők egymással felcserélhetőnek vagy helyettesíthetőnek tekintenek a termékek jellemzői, ára és rendeltetése alapján.

(8)

Vélelmezhető, hogy amennyiben a megállapodásban részt vevő vállalkozások piaci részesedése egyenként nem haladja meg a 30 %-ot, azok a vertikális megállapodások, amelyek nem tartalmazzák a súlyosan versenyellenes korlátozások bizonyos típusait, általában a termelés vagy a forgalmazás javulásához vezetnek, és a fogyasztók számára méltányos részesedést biztosítanak a keletkező haszonból.

(9)

A 30 %-os piaci részesedési küszöb felett nem vélelmezhető, hogy a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vertikális megállapodások általában olyan jellegű és mértékű objektív előnyökkel járnának, amelyek a szóban forgó megállapodások által a verseny tekintetében előidézett hátrányokat ellensúlyoznák. Ugyanakkor nincs olyan vélelem, miszerint ezek a vertikális megállapodások a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá esnek, vagy nem felelnek meg a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében megállapított feltételeknek.

(10)

Az onlineplatform-gazdaság egyre fontosabb szerepet játszik az áruk és szolgáltatások forgalmazásában. Az onlineplatform-gazdaságban tevékenykedő vállalkozások az üzletkötés új formáit honosítják meg, amelyek közül néhányat nem könnyű a szállítók és forgalmazók közötti, a fizikai vertikális kapcsolatok hagyományos fogalmai alapján kategorizálni. Mindazonáltal, ha az ilyen vállalkozások online közvetítő szolgáltatásokat nyújtanak, helyénvaló őket e rendelet értelmében a szállítói kategóriába sorolni. Az online közvetítő szolgáltatást nyújtók lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy árukat vagy szolgáltatásokat kínáljanak más vállalkozások vagy fogyasztók számára azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a közvetlen ügyleteket az ilyen vállalkozások között, valamint az ilyen vállalkozások és a fogyasztók között, függetlenül attól, hogy ezeket az ügyleteket végül megkötik-e és hol kötik meg. E kategóriába sorolás vonatkozik akkor is, amikor az online közvetítő szolgáltatás nyújtója több szolgáltatást vagy a forgalmazási lánc több szintjén nyújt szolgáltatásokat.

(11)

Az online közvetítő szolgáltatások e rendeletben használt fogalommeghatározása az (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) használt fogalommeghatározáson alapul. E fogalommeghatározás alkalmazásakor azonban figyelembe kell venni e rendelet kontextusát. Mindenekelőtt, figyelembe véve a Szerződés 101. cikkének hatályát, e rendelet hatálya alá kizárólag az online közvetítő szolgáltatások nyújtói és egyéb vállalkozások közötti megállapodások tartoznak. Ezek a megállapodások e rendelet értelmében vertikális megállapodásnak minősülnek.

(12)

Az online közvetítő szolgáltatás nyújtói nem részesülhetnek az e rendeletben megállapított csoportmentességből, ha azok hibrid funkcióval rendelkeznek, azaz amikor olyan vállalkozásokkal versenyezve értékesítenek árukat vagy szolgáltatásokat, amelyeknek online közvetítő szolgáltatásokat nyújtanak. Ez azért van, mert az ilyen hibrid funkcióval rendelkező, online közvetítő szolgáltatás nyújtójának kiskereskedelmi tevékenységei jellemzően hatással vannak a márkák közti versenyre és ezért nem elhanyagolható horizontális aggályokat vetnek fel.

(13)

Ez a rendelet nem mentesítheti az olyan korlátozásokat tartalmazó vertikális megállapodásokat, amelyek valószínűleg korlátozzák a versenyt és megkárosíthatják a fogyasztókat, vagy amelyek nem nélkülözhetetlenek a hatékonyságnövelő hatások kiváltásához. Az érintett vállalkozások piaci részesedésétől függetlenül különösen azokat a vertikális megállapodásokat kell teljes mértékben kizárni az e rendelet által létrehozott csoportmentesség kedvezményéből, amelyekben a verseny súlyos korlátozásának bizonyos típusai, mint például a minimális és rögzített viszonteladási árak, valamint a területvédelem bizonyos típusai vagy az internet online értékesítés céljából történő hatékony használatának vagy bizonyos online reklámcsatornák hatékony használatának megakadályozása megtalálhatók. Az online értékesítési korlátozások tehát részesülnek az e rendelet által megállapított csoportmentességből, feltéve ha e korlátozások célja nem annak közvetlen vagy közvetett megakadályozása, hogy a vevők vagy ügyfeleik hatékonyan használják az internetet áruik vagy szolgáltatásaik online értékesítésére, például azért, mert az jelentősen csökkentheti az internetes értékesítést a piacon.

(14)

Bizonyos feltételekhez kell kötni a csoportmentességet annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet ne mentesítsen olyan korlátozásokat, amelyek esetében nem feltételezhető kellő bizonyossággal, hogy azok megfelelnek a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételeknek, például a piachoz való hozzáférés biztosítása vagy az összejátszás megakadályozása az érintett piacon. E célból a versenytilalmi kötelezettségekre vonatkozó mentesítést azokra a kötelezettségekre kell korlátozni, amelyek egy meghatározott időtartamot nem haladnak meg. Ugyanilyen okból ki kell zárni az e rendelet által biztosított kedvezmény hatálya alól azt a közvetlen vagy közvetett kötelezettséget, amelynek értelmében egy szelektív forgalmazási rendszer tagjai nem értékesíthetik meghatározott versenytárs szállítók márkáit. Végezetül ki kell zárni az e rendelet által biztosított kedvezmény hatálya alól azokat a paritásos kötelezettségeket is, amelyek értelmében az online közvetítő szolgáltatás vevői nem kínálhatnak, értékesíthetnek vagy viszonteladás keretében nem értékesíthetnek árukat vagy szolgáltatásokat a végfelhasználók részére kedvezményesebb feltételek mellett, versenytárs online közvetítő szolgáltatások igénybevételével.

(15)

A piaci részesedés korlátozása, egyes vertikális megállapodások kizárása az e rendelet által biztosított mentességből, és az e rendeletben előírt feltételek általában biztosítják azt, hogy azok a megállapodások, amelyekre a csoportmentességet alkalmazni kell, ne nyújtsanak lehetőséget a részt vevő vállalkozások számára arra, hogy a versenyt az adott áruk vagy szolgáltatások jelentős része tekintetében megszüntessék.

(16)

A Bizottság az 1/2003/EK tanácsi rendelet (4) 29. cikke (1) bekezdésének megfelelően visszavonhatja a jelen rendeletben biztosított kedvezményt, amennyiben egyedi esetben megállapítja, hogy az e rendeletben meghatározott mentesség hatálya alá tartozó megállapodásnak mégis a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében megállapított feltételekkel összeegyeztethetetlen hatásai vannak. A tagállamok versenyhatóságai visszavonhatják az e rendelet szerinti kedvezményeket az 1/2003/EK rendelet 29. cikkének (2) bekezdése szerint az adott tagállam illetékességi területe vonatkozásában vagy annak egy részén.

(17)

Ha a Bizottság vagy valamely tagállam versenyhatósága visszavonja az e rendelet szerinti kedvezményeket, bizonyítania kell, hogy a szóban forgó vertikális megállapodás a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, és hogy ez a megállapodás nem felel meg a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében foglalt négy feltétel legalább egyikének.

(18)

Annak eldöntése során, hogy vissza kell-e vonni az e rendelet által nyújtott kedvezményt az 1/2003/EK rendelet 29. cikke alapján, azok a versenyellenes hatások bírnak különleges jelentőséggel, amelyek abból adódhatnak, hogy a vertikális megállapodások hasonló hatásokat kiváltó párhuzamos hálózatainak léte az érintett piacra történő bejutást vagy az azon való versenyt jelentősen korlátozza. Ilyen halmozott hatások keletkezhetnek például a megosztott kizárólagosság, kizárólagos beszállítás, szelektív forgalmazás, paritásos kötelezettségek vagy a versenytilalmi kötelezettségek esetében.

(19)

A vertikális megállapodások hasonló versenyellenes hatásokat kiváltó és az adott piac több mint 50 %-ára kiterjedő párhuzamos hálózatai feletti felügyelet megerősítése érdekében a Bizottság ezt a rendeletet rendelet útján alkalmazhatatlannak nyilváníthatja az érintett piac vonatkozásában meghatározott korlátozásokat tartalmazó vertikális megállapodások tekintetében, ily módon állítva helyre a Szerződés 101. cikkének az ilyen megállapodásokra való teljes körű alkalmazását,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában:

„vertikális megállapodás” olyan megállapodás vagy összehangolt magatartás, amely a megállapodás vagy az összehangolt magatartás szempontjából a termelési vagy értékesítési lánc különböző szintjein tevékenykedő két vagy több vállalkozás között jön létre, és amely azokra a feltételekre vonatkozik, amelyek mellett egyes áruknak vagy szolgáltatásoknak a felek által történő vásárlása, értékesítése vagy viszonteladása történik;

b)	„vertikális korlátozás” a versenynek a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó korlátozása vertikális megállapodásban;

„versenytárs vállalkozás”: tényleges vagy potenciális versenytárs; „tényleges versenytárs”: ugyanazon az érintett piacon tevékenykedő vállalkozás; „potenciális versenytárs”: olyan vállalkozás, amely a vertikális megállapodás hiányában, valós alapokon és nem pusztán elméleti lehetőségként, a relatív árak kismértékű, de tartós emelkedése esetén valószínűsíthetően rövid időn belül vállalná az érintett piacra lépéshez szükséges további beruházásokat vagy más szükséges váltási költségeket;

„szállító”: online közvetítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás, függetlenül attól, hogy félként részt vesz-e az általa megkönnyített ügyletben; „online közvetítő szolgáltatás”: olyan szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy árukat vagy szolgáltatásokat kínáljanak más vállalkozások vagy végfelhasználók számára az ilyen vállalkozások közötti vagy az ilyen vállalkozások és végfelhasználók közötti közvetlen ügyletek megkönnyítése céljából, függetlenül attól, hogy ezeket az ügyleteket végül megkötötték-e és hogy hol kötötték meg, valamint, hogy ezek az ügyletek az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak minősülnek;

„versenytilalmi kötelezettség”: olyan közvetlen vagy közvetett kötelezettség, amelynek értelmében a vevő nem gyárt, vásárol, ad el vagy értékesít viszonteladás keretében a szerződés szerinti árukkal vagy szolgáltatásokkal versengő árut vagy szolgáltatást, illetve a vevőt terhelő olyan közvetlen vagy közvetett kötelezettség, amelynek értelmében az érintett piacon a szerződés szerinti áruk és szolgáltatások, valamint azok helyettesítői tekintetében – az előző naptári évi beszerzései értéke, vagy ahol ez bevett ágazati gyakorlat, mennyisége alapján számítva – a vevő összbeszerzésének több mint 80 %-a a szállítótól vagy a szállító által megjelölt másik vállalkozástól kell hogy származzon;

„szelektív forgalmazási rendszer”: olyan forgalmazási rendszer, amelyben a szállító vállalja, hogy a szerződés szerinti árukat vagy szolgáltatásokat, akár közvetlenül, akár közvetve, csak meghatározott kritériumok alapján kiválasztott forgalmazóknak adja el, és ezek a forgalmazók vállalják, hogy az ilyen árukat vagy szolgáltatásokat nem szerződéses forgalmazók számára nem értékesítik a szállító által e rendszer működtetésére meghatározott területen;

„kizárólagos forgalmazási rendszer”: olyan forgalmazási rendszer, amelyben a szállító egy területet vagy vevőcsoportot kizárólagosan magához vagy egy vevőhöz vagy a vevők korlátozott számú csoportjához rendel, amelyet a kijelölt területtel vagy vevőcsoporttal arányosan határoz meg, oly módon, hogy az biztosítson bizonyos üzleti volument, amely védi a befektetési erőfeszítéseiket és korlátoz más vevőket abban, hogy aktívan értékesítsenek a kizárólagos területen vagy a kizárólagos vevői csoportnak;

h)	„szellemitulajdon-jogok” az iparjogvédelmi jogok, a know-how, a szerzői jogok és a szomszédos jogok;

„know-how”: a szállító tapasztalataiból eredő és kipróbált nem szabadalmazott gyakorlati ismeretek titkos, lényeges és azonosított együttese; a „titkos”: azt jelenti, hogy a know-how nem közismert vagy könnyen hozzáférhető; a „lényeges” kifejezés azt jelenti, hogy a know-how jelentős és hasznos a vevő számára a szerződés szerinti áruk vagy szolgáltatások felhasználásához, eladásához vagy viszonteladásához; az „azonosított” azt jelenti, hogy a know-how-ról kellően átfogó ismertetés áll rendelkezésre, amelynek alapján megállapítható, hogy a know-how kimeríti a titkosság és lényegesség ismérveit;

j)	„vevő”: többek között az olyan vállalkozás, amely a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó megállapodás alapján árukat vagy szolgáltatásokat ad el egy másik vállalkozás nevében;

k)	„vevő ügyfele”: olyan, a megállapodásban nem részes vállalkozás, amely a megállapodásban részes vevőtől vásárol szerződés szerinti árukat vagy szolgáltatásokat;

„aktív” értékesítés: az értékesítés minden olyan formája, amely nem passzív értékesítés, beleértve az ügyfelek aktív megkeresését látogatások, levelek, e-mailek, telefonok vagy más közvetlen kommunikációs eszközök, illetve célzott reklám és promóció révén, offline vagy online, például nyomtatott vagy digitális média, beleértve az online médiát, az árösszehasonlító eszközöket vagy a keresőmotorokban történő hirdetéseket, amelyek meghatározott területeken vagy ügyfélcsoportokban lévő ügyfeleket céloznak meg; a honlapon a forgalmazó székhelye szerinti területen általánosan használt nyelvi változatoktól eltérő nyelvi változatok felkínálása általában aktív értékesítési tevékenységnek minősül; hasonlóképpen aktív értékesítésnek minősül, ha a forgalmazó székhelye szerinti területtől eltérő területnek megfelelő domainnévvel rendelkező weboldalt kínálnak fel;

„passzív” értékesítés: az egyéni vevők kéretlen megkeresése nyomán történő értékesítés, beleértve az áruk vagy szolgáltatások ilyen vevőknek történő szállítását anélkül, hogy az értékesítést az adott vevőcsoportot vagy területet aktívan megcélzó reklámmal kezdeményezték volna, valamint a közbeszerzésben vettek volna részt;

„az aktív vagy passzív értékesítés korlátozása”: az 1. cikk (l) pontja szerinti aktív értékesítés vagy az 1. cikk (m) pontja szerinti passzív értékesítés korlátozása. Az áruk és szolgáltatások online értékesítése tekintetében az aktív vagy passzív értékesítés olyan korlátozása, amely közvetlenül vagy közvetve, önmagában vagy más tényezőkkel együttesen azt a célt szolgálja, hogy a vevőket vagy ügyfeleiket megakadályozza abban, hogy az internetet hatékonyan használják az áruk vagy szolgáltatások online értékesítése céljából, vagy abban, hogy egy vagy több online hirdetési csatornát hatékonyan használjanak, az aktív vagy passzív értékesítés korlátozása, amely, közvetlenül vagy közvetve, önmagában vagy bármelyik fél által ellenőrzött egyéb tényezőkkel együttesen azt a célt szolgálja, hogy korlátozza azt a területet vagy azt a vevői kört, amelyen belül vagy amelynek a vevők a szerződés szerinti árukat vagy szolgáltatásokat értékesíthetik, vagy – szelektív forgalmazás esetén – hogy korlátozza a kiskereskedelem szintjén működő szelektív forgalmazási rendszer tagjai által a végfelhasználóknak történő aktív vagy passzív értékesítést.

(2) E rendelet alkalmazásában, a „vállalkozás”, a „szállító”, és a „vevő” fogalma magában foglalja a megfelelő kapcsolt vállalkozásokat.

„Kapcsolt vállalkozások”:

azok a vállalkozások, amelyekben a megállapodásban részes fél közvetlenül vagy közvetve:

i.	a szavazati jogok több mint felével rendelkezik; vagy

ii.	jogosult a felügyelőbizottság, az ügyvezető testület vagy a vállalkozást jogszerűen képviselő testületek tagjainak több mint a felének kinevezésére; vagy

iii.	jogosult a vállalkozás ügyeinek irányítására;

b)	olyan vállalkozások, amelyek a megállapodásban részes felek közül valamelyik tekintetében közvetlenül vagy közvetve az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel rendelkeznek;

c)	olyan vállalkozások, amelyek tekintetében a b) pontban említett vállalkozás közvetlenül vagy közvetve az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel rendelkezik;

olyan vállalkozások, amelyek tekintetében a megállapodásban részes valamely fél az a), b) vagy c) pontban említett vállalkozások egyikével vagy közülük többel, illetve amelyek tekintetében az utóbbi vállalkozások közül kettő vagy több, együttesen rendelkezik az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel;

olyan vállalkozások, amelyek tekintetében az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel együttesen rendelkeznek:

i.	a megállapodásban részes felek vagy azoknak az a)–d) pontban említett kapcsolt vállalkozásai, vagy

ii.	a megállapodásban részes egy vagy több fél vagy azoknak az a)–d) pontban említett egy vagy több kapcsolt vállalkozása, és egy vagy több harmadik fél.

2. cikk

Mentesítés

(1) A Szerződés 101. cikkének (3) bekezdése alapján és e rendelet rendelkezéseire is figyelemmel a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a vertikális megállapodásokra.

E mentesség annyiban alkalmazandó, amennyiben az ilyen megállapodások vertikális korlátozásokat tartalmaznak.

(2) Az (1) bekezdés által biztosított mentesség csak akkor alkalmazható vállalkozások társulása és annak tagjai között létrejött, vagy az ilyen társulás és annak szállítói között létrejött vertikális megállapodásokra, ha valamennyi tag árukat értékesítő kiskereskedő, és ha a társulás egyetlen tagjának saját kapcsolt vállalkozásaival együtt elért teljes éves üzleti forgalma sem haladja meg az 50 millió EUR-t. Az ilyen társulások által kötött vertikális megállapodások, a Szerződés 101. cikkének a társulás tagjai között létrejött horizontális megállapodásokra és a társulás által elfogadott döntésekre való alkalmazásának sérelme nélkül, e rendelet hatálya alá tartoznak.

(3) Az (1) bekezdésben biztosított mentesség alkalmazandó a szellemitulajdon-jogoknak a vevőre történő átruházására vagy a vevő általi hasznosítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó vertikális megállapodásokra, feltéve, hogy ezek a rendelkezések nem képezik az ilyen megállapodások elsődleges célját, és közvetlenül az áruknak vagy a szolgáltatásoknak a vevő vagy annak ügyfelei által történő felhasználására, eladására vagy viszonteladására vonatkoznak. A mentesség alkalmazásának feltétele az, hogy a szerződés szerinti áruk vagy szolgáltatások tekintetében ezek a rendelkezések ne tartalmazzanak az e rendelet alapján nem mentesített vertikális korlátozásokkal azonos célú versenykorlátozásokat.

(4) Az (1) bekezdésben biztosított mentességet nem lehet alkalmazni a versenytárs vállalkozások között létrejött vertikális megállapodásokra. Az (1) bekezdésben biztosított mentességet azonban a versenytárs vállalkozások között létrejött, nem kölcsönös vertikális megállapodások valamennyi vonatkozására alkalmazni kell, ha:

a szállító az áruk nagykereskedője vagy importőre és forgalmazója, ezzel egyidejűleg a vevő forgalmazó és nem pedig versenytárs vállalkozás a gyártási, nagykereskedelmi vagy behozatali szinten, és az összesített piaci részesedésük az érintett piacon a kiskereskedelem szintjén nem haladja meg a [10] %-ot. vagy

a szállító a kereskedelem több szintjén nyújt szolgáltatásokat, a vevő pedig kiskereskedelmi szinten bocsátja rendelkezésre áruit és nyújt szolgáltatást, és ő maga nem versenytárs vállalkozás a kereskedelem azon szintjén, amelyen a szerződés szerinti szolgáltatásokat vásárolja, és az összesített piaci részesedésük az érintett piacon a kiskereskedelem szintjén nem haladja meg a [10] %-ot.

(5) Ha a 2. cikk (4) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett versenytárs szállító és vevő összesített piaci részesedése meghaladja a [10] %-ot az érintett piac kiskereskedelmi szintjén, de nem haladja meg a 3. cikkben meghatározott piaci részesedési küszöbértékeket, az (1) bekezdésben biztosított mentesség alkalmazandó, kivéve a felek közötti információcsere esetén, amelyet a horizontális megállapodásokra vonatkozó szabályok szerint kell értékelni.

(6) A 2. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint a 2. cikk (5) bekezdésében meghatározott mentességet nem lehet alkalmazni azokra a vertikális megállapodásokra, amelyek célja – közvetlenül vagy közvetve, önmagukban vagy más, a felek irányítása alatt álló tényezőkkel együtt – a versenytárs szállító és vevő közötti verseny korlátozása.

(7) A 2. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt mentességek nem alkalmazandók abban az esetben, ha az online közvetítő szolgáltatás nyújtója, – aki azokkal a vállalkozásokkal versenyezve is értékesít árukat vagy szolgáltatásokat, akiknek online közvetítő szolgáltatást nyújt – nem kölcsönös vertikális megállapodást köt az ilyen versenytárs vállalkozással.

(8) Ez a rendelet nem alkalmazandó azokra a vertikális megállapodásokra, amelyek tárgya valamely más csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozik, kivéve akkor, ha az ilyen rendelet másképp rendelkezik.

3. cikk

Piaci részesedési küszöb

(1) A 2. cikk szerinti mentesség azzal a feltétellel alkalmazható, hogy a szállító piaci részesedése nem haladja meg a 30 %-ot azon az érintett piacon, ahol eladja a szerződés szerinti áruit és szolgáltatásait, és a vevő piaci részesedése nem haladja meg a 30 %-ot azon az érintett piacon, ahol vásárolja a szerződés szerinti árukat és szolgáltatásokat.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában, amennyiben egy többoldalú megállapodásban egy vállalkozás a szerződés szerinti árukat vagy szolgáltatásokat egy a megállapodásban részes vállalkozástól veszi meg, majd azokat egy, a megállapodásban részes másik vállalkozásnak adja el, az első vállalkozás piaci részesedése sem vevőként, sem szállítóként nem haladhatja meg az említett bekezdésben meghatározott piaci részesedési küszöböt annak érdekében, hogy a 2. cikk szerinti mentesség alkalmazható legyen.

4. cikk

A csoportmentességi kedvezmény megszüntetésével járó korlátozások – különösen súlyos korlátozások

A 2. cikkben előírt mentességet nem lehet alkalmazni azokra a vertikális megállapodásokra, amelyeknek célja, közvetlenül vagy közvetve, önmagukban vagy más, a felek irányítása alatt álló tényezőkkel együtt, a következő:

a vevő azon képességének korlátozása, hogy saját eladási árát megállapítsa, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy a szállító maximális eladási árat írjon elő vagy eladási árat javasoljon, feltéve hogy azok nem vezetnek – a felek bármelyike részéről történő nyomásgyakorlás vagy ösztönzés eredményeként – rögzített vagy minimális eladási árhoz;

ahol a szállító kizárólagos forgalmazási rendszert működtet, annak a területnek vagy annak a vevőcsoportnak a korlátozása, amelyen egy vagy korlátozott számú vevő, akiknek kizárólagos területet vagy vevőcsoportot jelöltek ki, aktívan vagy passzívan értékesítheti a szerződés szerinti árukat vagy szolgáltatásokat, kivéve:

a kizárólagos forgalmazó vagy a kizárólagos forgalmazó és a szállítóval vagy a szállító által forgalmazási jogot kapott féllel forgalmazási megállapodást kötött ügyfelei aktív értékesítésének korlátozását a szállító számára fenntartott vagy a szállító által kizárólag egy vagy korlátozott számú más vevő számára kijelölt területen vagy vevőcsoport számára;

ii.

az aktív vagy passzív értékesítés kizárólagos forgalmazó, illetve a kizárólagos forgalmazó és ügyfelei általi korlátozását olyan más területen található, nem engedélyezett forgalmazók számára, ahol a szállító szelektív forgalmazási rendszert működtet a szerződés szerinti áruk vagy szolgáltatások tekintetében;

iii.	a kizárólagos forgalmazó telephelyének korlátozását;

iv.	a végső felhasználók részére történő aktív vagy passzív értékesítés kizárólagos forgalmazó általi korlátozását;

v.	a kizárólagos forgalmazó azon képességének korlátozását, hogy egy termékbe történő beépítés céljára szállított összetevőket értékesítsen aktívan vagy passzívan olyan ügyfelek számára, amelyek azokat a szállító által előállított árukkal azonos típusú áruk gyártásához használnák fel;

ahol a szállító szelektív forgalmazási rendszert működtet,

arra vonatkozó korlátozás, hogy a szelektív forgalmazási rendszer tagjai milyen területen, illetve milyen vevőcsoport számára értékesíthetik a szerződéses árukat vagy szolgáltatásokat, kivéve:

—

a szelektív forgalmazási rendszer tagjai vagy a szelektív forgalmazási rendszer tagjai és a szállítóval vagy a szállító által forgalmazási jogot kapott féllel forgalmazási szerződést kötött ügyfeleik aktív értékesítésének korlátozását egy másik területre vagy a szállító számára fenntartott vagy a szállító által kizárólag egy vagy korlátozott számú vevő számára kijelölt vevőcsoportra történő korlátozását,

—	a szelektív forgalmazási rendszer működési területén található, nem engedélyezett forgalmazóknak történő aktív vagy passzív értékesítés korlátozását a szelektív forgalmazási rendszer tagjai vagy ügyfeleik számára,

—	a szelektív forgalmazási rendszer tagjai letelepedési helyének korlátozását,

—	egy szelektív forgalmazási rendszer nagykereskedőként működő tagjai által a végső felhasználók részére történő aktív vagy passzív értékesítések korlátozását,

—	azon képesség korlátozását, hogy beépítés céljára szállított összetevőket értékesítsen olyan ügyfelek számára, amelyek azokat a szállító által előállított árukkal azonos típusú áruk gyártásához használnák fel;

ii.	a szelektív forgalmazási rendszeren belül végrehajtott keresztszállítások korlátozása a kereskedelem azonos vagy különböző szintjein működő forgalmazók között;

iii.	a kiskereskedelmi szinten működő szelektív forgalmazási rendszer tagjai által a végfelhasználóknak történő aktív vagy passzív értékesítés korlátozása, kivéve a 4. cikk c) pontja i. alpontjának első franciabekezdésében meghatározott helyzetet;

amennyiben a szállító sem kizárólagos, sem szelektív forgalmazási rendszert nem működtet, annak a területnek vagy vevőcsoportnak a korlátozása, ahol vagy akiknek a vevő a szerződés szerinti árukat vagy szolgáltatásokat aktívan vagy passzívan értékesítheti, kivéve:

a vevő vagy a szállítóval vagy a szállítótól forgalmazási jogot kapott féllel forgalmazási megállapodást kötött vevő és ügyfelei aktív értékesítésének korlátozását a szállító számára fenntartott vagy a szállító által kizárólag egy vagy korlátozott számú vevő számára kijelölt területen vagy vevőcsoport részére történő korlátozását;

ii.	a vevő vagy ügyfelei aktív vagy passzív értékesítésének korlátozását olyan területen található nem engedélyezett forgalmazók számára, ahol a szállító szelektív forgalmazási rendszert működtet a szerződés szerinti áruk vagy szolgáltatások tekintetében;

iii.	a vevő letelepedési helyének korlátozását;

iv.	a nagykereskedelmi szinten működő vevő általi aktív és passzív értékesítések korlátozását a végső felhasználók számára;

v.	a vevő azon képességének korlátozását, hogy beépítés céljára szállított összetevők aktív vagy passzív értékesítését végezze olyan ügyfelek számára, amelyek azokat a szállító által előállított árukkal azonos típusú áruk gyártásához használnák fel;

olyan korlátozás, amelyben az összetevők szállítója és az ilyen összetevőket beépítő vevő állapodott meg, és amely abban korlátozza a szállítót, hogy az összetevőket pótalkatrészként értékesítse a végső felhasználóknak, javítóműhelyeknek, nagykereskedőknek vagy más szolgáltatóknak, amelyeket a vevő nem bízott meg áruinak javításával illetve karbantartásával.

5. cikk

Nem mentesülő korlátozások

(1) A 2. cikk szerinti mentességet nem lehet alkalmazni a következő, vertikális megállapodásokban szereplő kötelezettségekre:

a)	bármely olyan közvetlen vagy közvetett versenytilalmi kötelezettség, amely határozatlan időre vagy öt évet meghaladó időtartamra szól;

b)	bármely olyan közvetlen vagy közvetett kötelezettség, amelynek értelmében a vevő a megállapodás megszűnése után nem gyárt, nem vásárol, nem ad el vagy viszonteladás keretében nem értékesít árukat vagy szolgáltatásokat;

c)	bármely olyan közvetlen vagy közvetett kötelezettség, amelynek értelmében a szelektív forgalmazási rendszer tagjai nem értékesítik meghatározott versenytárs szállítók márkáit.

d)	bármely olyan közvetlen vagy közvetett kötelezettség, amelynek értelmében a vevő nem kínál, nem ad el vagy viszonteladás keretében nem értékesít árukat vagy szolgáltatásokat a végfelhasználók részére kedvezményesebb feltételek mellett, versenytárs online közvetítő szolgáltatók felhasználásával.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, az ötéves időbeli korlátozás nem alkalmazandó abban az esetben, ha a szerződés szerinti árukat vagy szolgáltatásokat a vevő a szállító tulajdonában lévő vagy a szállító által a vevővel kapcsolatban nem álló harmadik személytől bérelt helyiségekből és területekről értékesíti, feltéve, hogy a versenytilalmi kötelezettség időtartama nem haladja meg a helyiségeknek és területeknek a vevő által történő birtoklásának időtartamát.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve a 2. cikk szerinti mentesség alkalmazandó bármely olyan közvetlen vagy közvetett kötelezettségre, amelynek értelmében a vevő a megállapodás megszűnése után nem gyárt, nem vásárol, nem ad el vagy viszonteladás keretében nem értékesít árukat vagy szolgáltatásokat, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a)	a kötelezettség a szerződés szerinti árukkal vagy szolgáltatásokkal versengő árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozik;

b)	a kötelezettség azokra a helyiségekre és területekre korlátozódik, ahol a vevő a szerződés időtartama alatt működött;

c)	a kötelezettség a szállító által a vevőre átruházott know-how védelméhez elengedhetetlen;

d)	a kötelezettség időtartama a megállapodás megszűnését követő egyéves időtartamra korlátozódik.

Az (1) bekezdés b) pontja nem sérti a közkinccsé még nem vált know-how hasznosítására és nyilvánosságra hozatalára vonatkozó határozatlan időtartamú korlátozás lehetőségét.

6. cikk

E rendelet alkalmazásának mellőzése

A 19/65/EGK rendelet 1a. cikke értelmében a Bizottság rendeletben kijelentheti, hogy – amennyiben a hasonló vertikális korlátozások párhuzamos hálózatai az érintett piac több mint 50 %-ára terjednek ki – e rendeletet nem lehet alkalmazni azokra a vertikális megállapodásokra, amelyek arra a piacra vonatkozóan tartalmaznak meghatározott korlátozásokat.

7. cikk

A piaci részesedési küszöb alkalmazása

A 3. cikkben előírt piaci részesedési küszöb alkalmazására a következő szabályokat kell alkalmazni:

A szállító piaci részesedét a piaci eladások értékére vonatkozó adatok alapján kell kiszámolni, és a vevő piaci részesedését a piaci vételek értékére vonatkozó adatok alapján kell kiszámolni. Ha a piaci eladási- vagy vételi értékekről nem áll rendelkezésre adat, más megbízható piaci információn– beleértve a piaci értékesítés és vásárlás volumenét– alapuló becsléseket is fel lehet használni az érintett vállalkozás piaci részesedésének megállapítására;

b)	a piaci részesedést az előző naptári évre vonatkozó adatok alapján kell kiszámítani;

c)	a szállító piaci részesedésébe beletartozik minden, a vertikálisan integrált forgalmazók számára értékesítés céljából szállított áru és szolgáltatás;

d)	ha egy piaci részesedés kezdetben nem több mint 30 %, de később e szint fölé emelkedik, a 2. cikk szerinti mentességet a 30 %-os piaci részesedési küszöbérték első alkalommal történő átlépésének éve utáni két egymást követő naptári évben továbbra is alkalmazni kell;

e)	az 1. cikk (2) bekezdése második albekezdésének e) pontjában említett vállalkozások piaci részesedését az 1. cikk (2) bekezdése második albekezdésének a) pontjában felsorolt jogokkal illetve hatáskörökkel rendelkező vállalkozások között egyenlő arányban kell felosztani.

8. cikk

A forgalmi küszöb alkalmazása

(1) A 2. cikk (2) bekezdése szerinti teljes éves üzleti forgalom kiszámítása céljából össze kell adni a vertikális megállapodás érintett részes fél által a megelőző pénzügyi év során elért üzleti forgalom értékét és a kapcsolt vállalkozásai által elért üzleti forgalom értékét valamennyi áru és szolgáltatás tekintetében, az adók és az egyéb díjak nélkül. E célból nem lehet figyelembe venni a vertikális megállapodásban részes fél és kapcsolt vállalkozásai közötti ügyleteket, illetőleg a kapcsolt vállalkozásai egymás közötti ügyleteit.

(2) A 2. cikk szerinti mentességet továbbra is alkalmazni kell, ha két egymást követő pénzügyi év során a teljes éves üzleti forgalom küszöbértékét legfeljebb 10 %-kal haladják meg.

9. cikk

Átmeneti időszak

A Szerződés 101. cikkének (1) bekezdésében meghatározott tilalom nem alkalmazható a 2022. június 1. és 2023. május 31. közötti időszakban azokra a megállapodásokra, amelyek 2022. május 31-én már hatályban voltak, és amelyek ugyan nem felelnek meg a mentesség e rendeletben meghatározott feltételeinek, de 2022. május 31-én megfeleltek a 330/2010/EU rendeletben meghatározott mentességi feltételeknek.

10. cikk

Érvényességi időtartam

Ez a rendelet 2022. június 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet 2034. május 31-én hatályát veszti.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, …

a Bizottság részéről

az elnök

…

(1) Az 1999. június 10-i 1215/1999/EK rendelettel (HL L 148., 1999.6.15., 1. o.) módosított rendelet (HL 36., 1965.3.6., 533. o.)

(*) 2009. december 1-jén az EK-Szerződés 81. cikke helyébe az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke lépett. E két cikk lényegében azonos. E rendelet alkalmazásában az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikkére történő hivatkozásokat szükség esetén az EK-Szerződés 81. cikkére történő hivatkozásokként kell érteni.

(2) A Bizottság 330/2010/EU rendelete (2010. április 20.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról (HL L 102., 2010.4.23., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete (2019. június 20.) az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról (HL L 186., 2019.7.11., 57. o.).

(4) A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).