2021.7.19.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 288/4


A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2021/C 288/04)

Ez az értesítés a (EU) 2019/33 (1) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre

ÉRTESÍTÉS AZ EGYSÉGES DOKUMENTUMOT ÉRINTŐ STANDARD MÓDOSÍTÁSRÓL

„Touraine”

PDO-FR-A0501-AM02

Az értesítés időpontja: 2021.5.7

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1.   Hivatalos földrajzi kódex

A földrajzi területen és a közvetlen szomszédságában található települések jegyzékét aktualizálták a hivatalos földrajzi kódex alapján.

A terület kiterjedése nem változik.

Az egységes dokumentum 6. és 9. pontja ennek megfelelően módosult.

2.   A primőr rozé borok törlése

A termékleírásból törölték a primőr rozé borok készítésének lehetőségét. A törlésre azért kerül sor, mert e bortermék előállítása megszűnt. Az eredettel való kapcsolatról szóló rész módosult, a primőr borokra való hivatkozás törlésre került.

A módosítás nyomán módosult az egységes dokumentum 8. pontja.

3.   Szőlőfajta

Az eredetmegjelöléssel ellátott vörösborok esetében a cabernet franc „fő szőlőfajta” helyett ezentúl „kiegészítő szőlőfajtaként” szerepel.

A Chenonceaux eredetmegjelöléssel ellátott vörösborok esetében a cabernet franc „fő szőlőfajta” helyett ezentúl „kiegészítő szőlőfajtaként” szerepel, a gamay szőlőfajtát pedig törölték.

A termelők által betartandó arányokra vonatkozó szabályok e változásoknak megfelelően módosultak. Szintén módosultak a termelők által betartandó arányokra vonatkozó szabályok a gamay megjelöléssel ellátott borok esetében.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

4.   Tőkék közötti távolság

Az egy soron belüli tőkék közötti távolság 0,90 méterre csökkent.

Az egységes dokumentum 5. pontja ennek megfelelően módosult.

5.   Metszés

Egyszerűsödtek a metszési módra vonatkozó előírások, a termékleírás ezentúl egyszerűen azt jelzi, hogy a méret hosszú- vagy rövidcsapos, a metszési módra való hivatkozás nélkül.

Az egységes dokumentum 5. pontja ennek megfelelően módosult.

6.   Parcellánkénti maximális terhelés

A vörös-, a rozé, a fehér- és a habzóborok esetében a parcellánkénti maximális terhelés egységesen 11 000 kg/ha lett a kiegészítő földrajzi megnevezések nélkül használt Touraine megjelölés esetében.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

7.   Agrár-környezetvédelmi rendelkezések

A termékleírás kiegészült 2 agrár-környezetvédelmi rendelkezéssel.

Kötelező a parcellákat övező állandó gyeptakaró (ekefordulók és a parcellák közötti be nem ültetett vagy nem művelt területek). Ez a kötelezettség nem alkalmazandó az ekefordulók többek között erózió miatt vagy rendkívüli időjárási jelenségek nyomán szükséges helyreállítása esetén.

Tilos a teljes vegyszeres gyomirtás a kiegészítő földrajzi megnevezés használatára jogosult borok előállítására szánt parcellák esetében.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

8.   Házasítás

A házasítási szabályokat felülvizsgálták a termelők által betartandó arányokra vonatkozó szabályok módosításának megfelelően.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

9.   Borászati aktív szén

Eltörölték a borászati aktív szén felhasználásának tilalmát annak érdekében, hogy a bortermelőknek lehetőségük legyen a gombás betegségekkel fertőzött küvék dohos-földes ízének korrigálására.

Az egységes dokumentum 5. pontja ennek megfelelően módosult.

10.   Kapcsolat

A Chenonceaux megnevezés esetében a „vörös húsú gyümölcsök jegyeit” szövegrész helyébe a „fekete húsú gyümölcsök jegyeit” szöveg lép.

Az egységes dokumentum 8. pontja ennek megfelelően módosult.

11.   Átmeneti intézkedések

A lejárt átmeneti intézkedéseket törölték a termékleírásból.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

12.   Bejelentési kötelezettségek

A kérelem benyújtásának időpontját november 30-ról december 10-re halasztották;

az egységes dokumentum nem módosult.

13.   Visszalépési nyilatkozat

A szöveg visszalépési nyilatkozattal egészült ki:

„9.

Visszalépési nyilatkozat

Azoknak a gazdasági szereplőknek, amelyek általánosabb megjelöléssel forgalmazzák az ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott bort, legalább tizenöt nappal a visszalépés előtt be kell jelenteniük ezen szándékukat az érdekvédelmi és irányító szervezetnek és a jóváhagyott ellenőrző szervnek.”

Ez a módosítás nem vonta maga után az egységes dokumentum módosítását.

14.   Hivatkozás az ellenőrző szervre

Átírták az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozást, hogy annak megszövegezése összhangban legyen a megjelöléshez tartozó többi termékleírással. Ez a módosítás csak szövegezésbeli módosítást jelent.

Ez a módosítás nem vonta maga után az egységes dokumentum módosítását.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   Elnevezés(ek)

Touraine

2.   A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

5.

Minőségi pezsgő

4.   A bor(ok) leírása

1.   Analitikai előírások

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok csendes fehér-, vörös- és rozé borok, valamint fehér és rozé pezsgők. A csendes fehér-, vörös- és rozé borok térfogatszázalékban kifejezett természetes alkoholtartalma legalább 10 %.

A palackozást követően minden bortétel az alábbi analitikai jellemzőkkel rendelkezik: – A fehér- és rozé borok erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalma) literenként legfeljebb 4 gramm, borkősavban kifejezett összes savtartalmuk pedig meghaladja a literenkénti 3,5 grammot. – A vörösborok erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalma) literenként legfeljebb 2 gramm. A vörösborok esetében a malolaktikus fermentáció befejeződött. Almasavtartalmuk literenként legfeljebb 0,3 gramm. – Az alkoholtartalom-növelés nélkül készült és legalább 12,5 térfogatszázalék tényleges alkoholtartalmú fehér- és rozé borok erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalma) literenként legfeljebb 6 gramm. Ebben az esetben a borkősavban kifejezett összes savtartalom literenként legfeljebb 1 grammal maradhat el az erjeszthetőcukor-tartalomtól (glükóz- és fruktóztartalomtól).

Az alkoholtartalom-növelést követően a borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma nem haladja meg a következő értékeket: a fehér-, a vörös- és a rozé borok esetében a 12,5 %-ot, a fehér és a rozé pezsgők esetében pedig a 13 %-ot (a must alkoholtartalmának növelése esetén).

ÁLTALÁNOS ANALITIKAI JELLEMZŐK

Általános analitikai jellemzők

Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)

 

Minimális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)

 

Minimális összes savtartalom

 

Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)

 

Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

 

2.   Savasság

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A csendes fehér- és rozé borok esetében az illósavtartalom és az összes kén-dioxid-tartalom értékeit a közösségi jogszabályok határozzák meg. A csendes vörösborok esetében az illósavtartalom, az összes savtartalom és az összes kén-dioxid-tartalom értékeit a közösségi jogszabályok határozzák meg.

A rozé- és fehérpezsgők esetében az illósavtartalom, az összes savtartalom, az összes kén-dioxid-tartalom és a szén-dioxid-tartalom értékeit a közösségi jogszabályok határozzák meg.

A „primeur” (primőr) vagy „nouveau” (új) felirattal ellátható, palackozatlan bortételek illósavtartalma legfeljebb 10,2 milliekvivalens/liter.

ÁLTALÁNOS ANALITIKAI JELLEMZŐK

Általános analitikai jellemzők

Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)

 

Minimális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)

 

Minimális összes savtartalom

 

Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)

 

Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

 

3.   Leírás

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A „Touraine” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok lekerekített ízűek, lecsengésüket tekintve pedig üde és nagyon kiegyensúlyozott borok. A gyakran halvány aranyszínű fehérborok aromavilága a citrusfélékre vagy egzotikus gyümölcsökre emlékeztető gyümölcsös jegyektől a fehér virágokra emlékeztető virágos jegyekig terjed. Utóízükben megőrződik az üde érzet.

A rozé borok rögtön – fekete ribiszkére, egzotikus gyümölcsökre vagy citrusfélékre emlékeztető – finom aromákat bontakoztatnak ki.

A gamay N szőlőfajtából előállított vörösborok (a „gamay” megjelöléssel ellátott borok, illetve a „primeur” [primőr] vagy „nouveau” [új] felirattal ellátott borok) gyakran cseresznyeszínűek, és általában apró, vörös húsú gyümölcsök meleg aromáit tárják fel, selymes tanninok mellett. Ezek a borok könnyedséget és üdeséget ötvöző, kiegyensúlyozott borok. A Tours-nál húzódó hosszúsági körtől nyugatra, házasítással vagy kizárólag a cabernet franc N szőlőfajta felhasználásával készített borok elegánsak és testesek, jó tanninszerkezetűek, aromavilágukban vörös húsú és fekete húsú gyümölcsök vegyülnek, színük sötét rubinvöröstől mély gránátvörösig terjed.

A fehér és rozé pezsgők túlnyomórészt savas szerkezetűek, ami üdeséget és finomságot kölcsönöz a pezsgőknek. A savasságot gyümölcsös jegyek kísérik, és idővel briósra emlékeztető ízjegy nyilvánulhat meg bennük.

ÁLTALÁNOS ANALITIKAI JELLEMZŐK

Általános analitikai jellemzők

Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)

 

Minimális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)

 

Minimális összes savtartalom

 

Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)

 

Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

 

5.   Borkészítési eljárások

5.1.    Különleges borászati eljárások

1.   Különleges borászati eljárás

– A borászati használatra szánt aktív szén rozé borok készítéséhez – önmagában vagy készítményekbe keverve – történő használata a mustok és a még erjesztés alatt álló újborok esetében az érintett borász által készített rozé borok mennyiségének 15 %-a erejéig és hektoliterenként legfeljebb 60 gramm mennyiségben engedélyezett az adott szőlőtermés tekintetében.

A vörösborok esetében a kivonáson alapuló alkoholtartalom-növelési technikák alkalmazása engedélyezett, és a feldolgozott mennyiséghez viszonyított maximális részleges koncentráció mértéke 10 %-ban rögzített.

A pezsgőket kizárólag palackban történő második erjesztéssel állítják elő.

Az alkoholtartalom-növelést követően a borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma nem haladja meg a következő értékeket: a fehér-, a vörös- és a rozé borok esetében a 12,5 %-ot, a fehér és a rozé pezsgők esetében pedig a 13 %-ot (a must alkoholtartalmának növelése esetén).

A fenti rendelkezéseken kívül a boroknak az alkalmazott borászati eljárások tekintetében meg kell felelniük a közösségi szinten, valamint a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyvben meghatározott kötelezettségeknek.

2.   Művelési gyakorlat

A minimális ültetési sűrűség hektáronként 4 500 tőke, a sorok közötti távolság legfeljebb 2,10 méter. Az egy soron belüli tőkék közötti távolság legalább 0,9 méter.

A szőlőtőkék metszése hosszú- vagy rövidcsapos metszéssel történik, tőkénként legfeljebb 11 rügy meghagyásával.

A metszés módjától függetlenül a szőlő tőkénként további 2 rügy meghagyásával is metszhető, feltéve, hogy a 11 vagy 12 leveles fenológiai szakaszban az adott évi termőágak tőkénkénti száma legfeljebb 11.

5.2.    Maximális hozamok

Fehérborok

hektáronként 72 hektoliter

Fehér- és rozé borok

hektáronként 66 hektoliter

Pezsgők

hektáronként 78 hektoliter

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

A szőlő szüretelésére, a borok erjesztésére és készítésére, valamint a szőlő szüretelésére, a pezsgők erjesztésére, készítésére, érlelésére és palackozására az alábbi települések területén kerül sor (a 2020. évi hivatalos földrajzi kódex [Code officiel géographique] alapján készült településjegyzék):

Indre-et-Loire megye: Amboise, Anché, Artannes-sur-Indre, Athée-sur-Cher, Avoine, Avon-les-Roches, Azay-le-Rideau, Azay-sur-Cher, Beaumont-en-Véron, Benais, Bléré, Bossay-sur-Claise, Bourgueil, Brizay, Candes-Saint-Martin, Cangey, Chambray-lès-Tours, Chançay, Chanceaux-sur-Choisille, La Chapelle-sur-Loire, Chargé, Cheillé, Chemillé-sur-Indrois, Chenonceaux, Chinon, Chisseaux, Chouzé-sur-Loire, Cinais, Cinq-Mars-la-Pile, Civray-de-Touraine, Coteaux-sur-Loire, Couziers, Cravant-les-Côteaux, La Croix-en-Touraine, Crouzilles, Dierre, Draché, Epeigné-les-Bois, Esvres, Fondettes, Francueil, Genillé, Huismes, L’Ile-Bouchard, Ingrandes-de Touraine, Joué-lès-Tours, Langeais (kizárólag az agglomerációvá bővült Langeais település egykori területén), Larçay, Lémeré, Lerné, Lignières-de-Touraine, Ligré, Limeray, Lussault-sur-Loire, Luynes, Luzillé, Marçay, Montlouis-sur-Loire, Montreuil-en-Touraine, Mosnes, Nazelles-Négron, Neuillé-le-Lierre, Noizay, Panzoult, Parçay-Meslay, Pocé-sur-Cisse, Pont-de-Ruan, Razines, Restigné, Reugny, Rigny-Ussé, Rivarennes, Rivière, La Roche-Clermault, Rochecorbon, Saché, Saint-Avertin, Saint-Benoît-la-Forêt, Saint-Etienne-de-Chigny, Saint-Germain-sur-Vienne, Saint-Martin-le-Beau, Saint-Nicolas-de-Bourgueil, Saint-Ouen-les-Vignes, Saint-Règle, Sainte-Maure-de-Touraine, Savigny-en-Véron, Savonnières, Sazilly, Seuilly, Souvigny-de-Touraine, Tavant, Theneuil, Thilouze, Thizay, Tours, Vallères, Véretz, Vernou-sur-Brenne, Villaines-les-Rochers, Vouvray

Loir-et-Cher megye: Angé, Blois, Chailles, Châteauvieux, Châtillon-sur-Cher, Chaumont-sur-Loire, Chémery, Chissay-en-Touraine, Choussy, Le Controis-en-Sologne (Contres és Thenay volt önálló települések területe esetében), Couddes, Couffy, Faverolles-sur-Cher, Mareuil-sur-Cher, Méhers, Mesland, Meusnes, Monteaux, Monthou-sur-Bièvre, Monthou-sur-Cher, Montrichard Val de Cher, Noyers-sur-Cher, Oisly, Pontlevoy, Pouillé, Rilly-sur-Loire, Saint-Aignan, Saint-Georges-sur-Cher, Saint-Julien-de-Chédon, Saint-Romain-sur-Cher, Sassay, Seigy, Soings-en-Sologne, Thésée, Valaire, Valencisse (Chambon-sur-Cisse és Molineuf volt önálló települések területe esetében) Vallières-les-Grandes, Valloire-sur-Cisse (Chouzy-sur-Cisse volt önálló település területe esetében), Veuzain-sur-Loire (Onzain volt önálló település területe esetében).

7.   Fontosabb borszőlőfajták

Cabernet franc N

Cabernet-Sauvignon N

Chardonnay B

Chenin B

Cot N – Malbec

Gamay N

Grolleau N

Grolleau gris G

Meunier N

Orbois B

Pineau d’Aunis N

Pinot gris G

Pinot noir N

Sauvignon B – Sauvignon blanc

Sauvignon gris G – Fié gris

8.   A kapcsolat(ok) leírása

A földrajzi terület a Párizsi-medencétől délnyugatra fekvő, lágyan hullámzó fennsík, és ez az a terület, ahol a Cher, az Indre és a Vienne a Loire-ba torkollik. A mintegy száz kilométer hosszan telepített szőlőültetvények a völgyek mentén sorakoznak, a sologne-i borvidék kivételével, amelynek a szőlőültetvényei a Cher és a Loire közötti fennsíkon helyezkednek el.

Az „Amboise” és „Mesland” kiegészítő földrajzi nevekhez tartozó földrajzi területek a völgyek közepén húzódnak, amelyek nyugat–keleti irányban a Loire völgye mentén találhatók, míg az „Azay-le-Rideau” kiegészítő földrajzi névhez tartozó földrajzi terület az Indre völgye mentén található. A Cher völgyének alsó szakaszán húzódik a „Chenonceaux” kiegészítő földrajzi elnevezéshez tartozó terület, míg az „Oisly” kiegészítő földrajzi elnevezéshez tartozó terület a Loire és a Cher közötti fennsík keleti részét foglalja el.

A földrajzi területet alkotó 143 település területén az általános tengerszint feletti magasság ritkán haladja meg a 100 vagy 120 métert.

A borok szigorúan és pontosan körülhatárolt parcellákról származnak; a körülhatároláshoz a termelés történelmi gyökerei szolgáltak alapul. A következő parcellák különböztethetők meg: – kvarckavicsos agyag, valamint miocén kori homok keverékét tartalmazó talajokon (helyi néven: „bournais perrucheux”) fekvő parcellák; – kvarckavicsos agyagon képződött talajokon (ún. „perruches”) vagy agyagos-meszes, köves, mészkőszármazékos talajokon (helyi néven: „aubuis”) fekvő parcellák; ezek meleg és jó vízáteresztő képességű talajok, amelyek a völgyek első lejtőin vagy „oldalában” találhatók; – a völgyek talajával rendelkező, egykori allúviumokból kialakult teraszokon (helyi néven: „graviers”) fekvő parcellák.

A földrajzi terület óceáni éghajlatú, amelynek hatása a földrajzi terület keleti része felé haladva, a Tours-nál húzódó hosszúsági körnél egyértelműen mérséklődik. A hőmérséklet és a csapadékmennyiség erről a mérsékelt hatásról tanúskodik, ez utóbbi nyugaton 550 milliméter körüli, keleten eléri a 650 millimétert, a hőmérséklet-ingadozás pedig keleten magasabb, ami az óceáni hatás markánsabb csökkenésének a jele.

Az Azay-le-Rideau közelében található Cheillé településen talált régi szőlőprés maradványai arról tanúskodnak, hogy Touraine vidékén a II. század óta folyik szőlőtermesztés. Az egyház hatására a VIII. és a XII. század között a szőlőtermesztés valódi fellendülésnek indul.

A királyi udvar XVI. századi jelenléte a Loire-völgyében (chambord-i, chenonceau-i kastély) hozzájárul a minőségi borok termelésének jelentős fejlődéséhez, valamint egyes borok hírnevéhez. A szőlőtermesztést a főváros környékén megtiltó húszmérföldes ediktum kihirdetését követően fejlődik a termelés, és megjelennek a Lyon térségéből származó „gamay” szőlőfajták.

A természetes közlekedési útvonalat biztosító Loire és Cher folyó közvetlen ösztönzést jelentett a földrajzi terület termékeinek kereskedelméhez, fejlesztéséhez és exportálásához. A legjobb borok kereskedelme a Nantes melletti Ingrandes-sur-Loire-i vámolóhely érintésével elsősorban Hollandiával és Angliával folyik. Ezeket a borokat ekkor nevezik el „tengeri boroknak” a szállíthatóságuk miatt.

A XVIII. században a Cher alsó völgyében, Bléré, Thésée, Montrichard és Chenonceaux városa körül szőlővidék alakul ki. A XII. évi (1804) mezőgazdasági felmérés alkalmával leírják a borvidék szőlőfajtáit. A Cher partvidékének legelterjedtebb szőlészeti tervét bemutató táblázata szerint a fő szőlőfajta a „côt”, amely „a Cher legkiválóbb minőségű bort adó déli partja mentén legelterjedtebb, tervszerűen termesztett fajta”.

1845-ben Odart grófja az „Ampélographie” (Ampelográfia) című művében szintén megemlíti, hogy a cot N szőlőfajta „a Cher és a Lot mentén leggyakrabban termesztett szőlőfajta”. 1860-ban a mindig nagyon pontos leírásokkal szolgáló Jules Guyot a következőket írja: „A breton szőlőfajta (cabernet franc N) termesztése elsősorban Bourgueil környékén, Chinon és Saumur között folyik, ahol kiváló borokat ad; a régió keleti része felé haladva azonban eltűnik, ahol Loir-et-Cher megyében a chardenet, pinot noir, a beurot és a meunier (...) a domináns szőlőfajták...”.

A filoxéravészt követően a „Touraine” szőlővidéket oltványokkal létrehozott új szőlőfajtákkal, például a gamay N és a sauvignon B szőlőfajtákkal állítják helyre. A földrajzi terület ekkor fokozatosan alakul ki, magában foglalja a jó minőségű borok előállítására alkalmas szőlőtermesztő területeket, és nem sokkal a második világháború előtt, 1939-ben sor kerül a „Coteaux de Touraine” ellenőrzött eredetmegjelölés elismerésére.

1953-ban véglegesen elfogadták a „Touraine” elnevezést.

A szőlővidék területe ekkor 8 000 hektár, az öt pinceszövetkezetbe tömörült termelők pedig fejlesztik a sauvignon B és a gamay N szőlőfajtából készített borok termelését, amelyek „sauvignon de Touraine” és „gamay de Touraine” általánosan elterjedt elnevezéssel határozottan ismertté válnak a vendéglátóiparban.

A Cher völgyének termelői – a területükben és a szőlőfajtáikban rejlő lehetőségek tudatában – 1985-től a cot N és a sauvignon B szőlőfajtát telepítik az első domboldalak parcelláira, míg a sologne-i borvidék termelői a sauvignon B szőlőfajtát a homokos talajú parcellákhoz tartják fenn.

Az eredetiségre törekvés a Cher menti domboldalakról származó fehér- és vörösborok esetében a „Chenonceaux” kiegészítő földrajzi név, a sologne-i borvidékről származó fehérborok esetében pedig az „Oisly” kiegészítő földrajzi név elismerésében konkretizálódik.

A szőlővidék 2009-ben 4 500 hektárnyi területet foglal el, amelyen mintegy 800 termelő termeszt szőlőt. A termelt mennyiség kb. 260 000 hektoliter, melynek több mint 60 %-a fehérbor. A „Touraine” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok lekerekített ízűek, lecsengésüket tekintve pedig üde és nagyon kiegyensúlyozott borok.

A gyakran halvány aranyszínű fehérborok aromavilága a citrusfélékre vagy egzotikus gyümölcsökre emlékeztető gyümölcsös jegyektől a fehér virágokra emlékeztető virágos jegyekig terjed. Utóízükben megőrződik az üde érzet.

A rozé borok rögtön – fekete ribiszkére, egzotikus gyümölcsökre vagy citrusfélékre emlékeztető – finom aromákat bontakoztatnak ki.

A gamay N szőlőfajtából előállított vörösborok (a „gamay” megjelöléssel, illetve a „primeur” [primőr] megjelöléssel ellátott borok) gyakran cseresznyeszínűek, és általában apró, vörös húsú gyümölcsök meleg aromáit tárják fel, selymes tanninok mellett. Ezek a borok könnyedséget és üdeséget ötvöző, kiegyensúlyozott borok. A házasítással vagy kizárólag a cabernet franc N szőlőfajta felhasználásával készített borok elegánsak és testesek, jó tanninszerkezetűek, aromavilágukban vörös húsú és fekete húsú gyümölcsök vegyülnek, színük sötét rubinvöröstől mély gránátvörösig terjed.

A fehér és rozé pezsgők túlnyomórészt savas szerkezetűek, ami üdeséget és finomságot kölcsönöz a pezsgőknek. A savasságot gyümölcsös jegyek kísérik, és idővel briósra emlékeztető ízjegy nyilvánulhat meg bennük. Csendes borok A Loire, a Vienne, a Cher és az Indre alkotta terjedelmes vízhálózat az idők során harmadkori és másodkori puha kőzetekből kialakult, hullámzó fennsíkot formált. Az egyház hatására az emberek a szőlőültetvényeket az így lecsiszolódott domboldalak mentén és a fennsík peremére telepítették.

A folyók közelsége már a reneszánsz idején fontos előnyt jelent, ami elősegíti a „Touraine” régióból származó borok exportját. Így az Ingrandes-sur-Loire-i állandó vámolóhely, ahonnan a borokat Hollandiába exportálják, valamint az 1577. évi húszmérföldes ediktum alkalmazása formálja a Loire-menti szőlővidéket és elősegíti a minőségi termelést. Az éghajlat hatására a földrajzi terület nyugati részén a chenin B és a cabernet franc N szőlőfajta-házasítás alakult ki, míg a földrajzi terület keleti részén a sauvignon B, a cot N és a gamay N az előnyben részesített szőlőfajták. A Tours-nál húzódó hosszúsági kör ennek a természetes éghajlati határvonala. A szőlőfajták természetesen honosodtak meg a termelők előtt nyíló változatos szőlőtermesztési adottságok nyomán.

A szőlő szüreteléséhez körülhatárolt, parcellákra osztott területbe a szokásokhoz igazodva elsősorban csak a turon és szenon kori kőzetrétegen kialakult, jó vízelvezetésű talajú parcellák tartoznak bele. A szilikátos kőzetekben gazdag kvarckavicsos agyag többnyire a köztes völgyek talajait fedi. A felszínen található sok kvarckavics fontos szerepet tölt be az érés során azáltal, hogy növeli a talaj hőleadásának és -felvételének mértékét. Ezek a feltételek jelentős mértékben hozzájárulnak a fehér- és a vörösborok minőségéhez. A sauvignon B szőlőfajta többek között a „perruches” és az „aubuis” talajú parcellákat kedveli. Ez a szőlőfajta ezen adottságok mellett az évek során megtalálta a folyamatos érés alapfeltételeit. Az ebből a szőlőfajtából készült borok ezeken a talajokon és ezen az éghajlaton üdeséget és eredetiséget juttatnak kifejezésre. 2009-ben az ellenőrzött eredetmegjelöléshez tartozó termelés kétharmadát teszik ki. A filoxéravész utáni helyreállításkor betelepített gamay N kékszőlőfajta elsősorban kvarckavicsos agyagos talajú parcellákon terem, és a belőle készült borok gyümölcsösek és élénkek. A Tours-nál húzódó hosszúsági körtől keletre előállított vörösborok alapja a cot N szőlőfajta, míg attól nyugatra a cabernet franc N az uralkodó szőlőfajta. Ezek a borok jó tanninszerkezettel rendelkeznek.

A „Touraine” OEM-en belül 5 kiegészítő földrajzi megnevezést ismernek el.

Amboise

A puha krétás fennsík igen jellegzetes domborzattal rendelkezik, tengerszint feletti magassága 80 és 100 méter közötti. A változatos föld- és talajtani viszonyok lehetőséget kínáltak a termelőknek arra, hogy minden egyes itt megtalálható szőlőfajtánál kitalálják, hogy tulajdonságaikat miként lehet optimális módon kifejezésre juttatni. A rozé borok gyümölcsösek és üdék, a jó tanninszerkezettel rendelkező vörösborok aromavilága igen erőteljesen jut kifejezésre, elsősorban vörös húsú gyümölcsök jegyeit idézik, a fehérborok pedig általában szárazak, de időnként tartalmazhatnak erjeszthető cukrokat, és „félszáraznak”, „félédesnek” vagy „édesnek” minősülhetnek. A vörösborok érlelése lehetővé teszi a tanninszerkezetük lágyítását. A fehérborok esetében az érlelés az aromavilágot teszi összetettebbé.

Azay-le-Rideau

A Loire és az Indre völgye közötti elhelyezkedésének köszönhetően a szőlővidék éghajlata enyhe. A grolleau N és a chenin B szőlőfajta a dombokon és a homokos-kavicsos sziklateraszokon honosodott meg, amelyek kedvezően befolyásolták az elegáns és üde fehérborok, valamint a gyümölcsös rozé borok előállítását. A rozé borokat a szokásokhoz igazodva kötelezően az erjesztés előtti közvetlen préselési technikával kell készíteni a gyümölcsös jelleg kialakulása érdekében. Az időnként erjeszthető cukrokat tartalmazó fehérborok elegánsak és ásványosak.

Chenonceaux

A földrajzi terület a Cher két partja mentén húzódó domboldalakon terül el. A szőlőfajtákat magas kvarckavics-tartalmú talajokon fekvő parcellákra telepítik. A fehérborok aromavilága általában erőteljes, virágos aromákat (galagonya, akác stb.) és gyümölcsösebb jegyeket (citrusfélék, aszalt gyümölcsök stb.) tárnak fel. A legalább a szüretet követő év április 30-ig tartó érlelés lekerekítettséget és finomságot tesz lehetővé. A vörösborok jó tanninszerkezettel rendelkeznek. Aromaviláguk meglehetősen erőteljes, elsősorban fekete húsú gyümölcsök jegyeit idézik. A legalább a szüretet követő év augusztus 31-ig tartó érlelés lehetővé teszi, hogy a borokban összetett aromák, valamint lekerekített és selymes tanninok alakuljanak ki.

Mesland

A „Touraine” oltalom alatt álló eredetmegjelölés földrajzi területének északkeleti részén található „Mesland” földrajzi területe a Loire felé eső fennsík peremvidékének felel meg. Itt a talajok egységes jellemzője, hogy miocén kori kvarckavicsot és homokot tartalmaznak. A jelentős hőmérséklet-ingadozás és a földrajzi fekvés a korai érésű szőlőfajták számára kedvező. Az elsősorban a gamay N szőlőfajtából származó vörös- és rozé borok apró, vörös húsú gyümölcsök összesűrűsödött aromáit juttatják kifejezésre. Az időnként erjeszthető cukrokat tartalmazó fehérborok összetett aromavilágúak, virágos aromákat (galagonya, hárs, verbéna stb.) és gyümölcsösebb jegyeket (citrusfélék, körte stb.) tárnak fel. Kóstoláskor gyakran üde utóíz érezhető.

Oisly

A sologne-i borvidék közepén erről a szőlőültetvényről kizárólag a sauvignon B szőlőfajtából származó száraz fehérborokat állítanak elő; az e szőlőfajtában rejlő lehetőségek szárazföldi homokos és kavicsos talajokon, valamint a homokból, agyagból és kagylóföldből álló, ún. „sologne-i” képződményeken bontakoznak ki. A földrajzi terület éghajlatának nyilvánvaló jellemzője, hogy Touraine régióban az átlagosnál sokkal szárazabb a szőlőtermesztési idény. Ez a természeti környezet citrusfélékre és fehér virágokra emlékeztető finom és kifinomult aromákkal jellemzett üde borokat eredményez. A legalább a szüretet követő év április 30-ig tartó érlelés révén összetettebbé válhatnak.

„Touraine” – a királyok által megénekelt szőlőültetvények és völgyek örököseként – még mindig az északi szőlőültetvények egyik ékköve, és a több évszázados szőlőművelés révén megőrződött, élő kultúrtájai elősegítették, hogy a Loire völgye bekerüljön az UNESCO történelmi örökségébe.

Pezsgők

A pezsgők előállítása a fent ismertetett körülményekhez illeszkedik. A touraine-i termelők – megállapítva, hogy a pincékben palackozott borok néha hajlamosak voltak újabb erjedésre – el kívánták sajátítani a „természetes pezsgősödés” jelenségének mesterfogásait, és ebből profitálni akartak. Így jöttek létre a XIX. századtól a „gyöngyöző” borként forgalomba hozott borok. A mésztufába vájt pincék megléte akkoriban kedvezően befolyásolta a szóban forgó borok készítésének fejlődését, amelyhez mérsékelt hőmérsékletű, hatalmas tároló- és kezelőhelyiségekre volt szükség.

A pezsgőkészítők a több mint egy évszázada megszerzett tapasztalatokra támaszkodva mára a küvéik összetételét tekintve tökéletesen kiforrott mesterfogásokkal rendelkeznek. A fehérborok területi eredetisége abban nyilvánul meg, hogy az előforduló szőlőfajták 60 %-a chenin B vagy orbois B. A „lécen” érlelés hozzájárul a borok briósra emlékeztető aromáinak és összetettségének kialakulásához.

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A borok erjesztése és készítése, valamint a pezsgők erjesztése, készítése, érlelése és palackozása tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület az alábbi települések területét foglalja magában (a 2020. évi hivatalos földrajzi kódex [Code officiel géographique] alapján készült településjegyzék):

Indre megye: Faverolles-en-Berry, Fontguenand, Lye, La Vernelle, Veuil, Villentrois;

Indre-et-Loire megye: Bréhémont, La Chapelle-aux-Naux, Chaveignes, Chezelles, Crissay-sur-Manse;

Loir-et-Cher megye: Candé-sur-Beuvron, Cheverny, Cormeray, Fresnes, Le Controis-en-Sologne (Feings, Fougères-sur-Bièvre és Ouchamps volt önálló települések területe tekintetében), Les Montils, Mont-près-Chambord, Sambin, Selles-sur-Cher;

Maine-et-Loire megye: Brain-sur-Allonnes, Montsoreau.

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét a termékleírásban meghatározott rendelkezések szerint kötelezően a „gamay” megjelölésnek kell követnie.

Az ellenőrzött eredetmegjelölés neve a termékleírásban meghatározott rendelkezések szerint kiegészíthető a következő kiegészítő földrajzi nevek egyikével: „Amboise”, „Azay-le-Rideau”, „Chenonceaux”, „Mesland”, „Oisly”.

Az ellenőrzött eredetmegjelölés neve a termékleírásban meghatározott rendelkezések szerint kiegészíthető a „primeur” (primőr) vagy „nouveau” (új) megjelöléssel.

Mindazokat a választható megjelöléseket, amelyek használatát a közösségi rendelkezések értelmében a tagállamok szabályozhatják, a címkéken olyan karakterekkel kell feltüntetni, amelyek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétszeresét.

A „Val de Loire” földrajzi név feltüntetésére használt karakterek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladhatja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétharmadát.

Kiegészítő földrajzi nevek

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az „Amboise” vagy „Mesland” kiegészítő földrajzi megnevezést kötelezően az ellenőrzött eredetmegjelölés neve után kell feltüntetni olyan karakterekkel, amelyek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretét.

A „Chenonceaux” vagy „Oisly” kiegészítő földrajzi megnevezést kötelezően az ellenőrzött eredetmegjelölés neve után kell feltüntetni olyan karakterekkel, amelyek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretét.

Az „Amboise”, „Mesland” vagy „Azay-le-Rideau” kiegészítő földrajzi megnevezéssel ellátott fehérborok esetében a címkén kötelezően fel kell tüntetni a „demi-sec” (félszáraz) feliratot az e termékleírásban e felirat esetében meghatározott analitikai előírásoknak megfelelően, illetve a bornak a közösségi jogszabályokban meghatározott erjeszthetőcukor-tartalmára (glükóz- és fruktóztartalmára) utaló „moelleux” (félédes) vagy „doux” (édes) feliratot.

Címkézés

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „Mesland” kiegészítő földrajzi megnevezéssel ellátott rozé borok esetében a címkén kötelezően fel kell tüntetni a „demi-sec” (félszáraz) feliratot a termékleírásban e felirat esetében meghatározott analitikai előírásoknak megfelelően, illetve a bornak a közösségi jogszabályokban meghatározott erjeszthetőcukor-tartalmára (glükóz- és fruktóztartalmára) utaló „moelleux” (félédes) vagy „doux” (édes) feliratot.

A „primeur” (primőr) vagy „nouveau” (új) felirattal ellátható borokat kötelezően az évjárat feltüntetésével kell kiszerelni.

Az ellenőrzött eredetmegjelölésű borok címkéjén pontosítható a kisebb földrajzi egység, feltéve, hogy:

ún. kataszteri területről van szó;

a terület neve szerepel a szüretelési nyilatkozaton.

A „gamay” megjelölést közvetlenül az ellenőrzött eredetmegjelölés neve alatt kell feltüntetni olyan karakterekkel, amelyek mérete a magasságot és a szélességet tekintve is legalább akkora, mint az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétharmada, valamint azokkal egyformák.

A termékleíráshoz vezető link

http://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-3cc0de2e-abb5-4e4c-a927-b9edf3c0b4b5


(1)  HL L 9., 2019.1.11., 2. o.