A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Iránymutatás a regionális állami támogatásokról

(2021/C 153/01)

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2.1.

A regionális támogatás alkalmazási köre

2.2.

Fogalommeghatározások

BEJELENTENDŐ REGIONÁLIS TÁMOGATÁS

ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK

4.1.

Beruházási támogatás

4.1.1.

A beruházási költségek alapján számított elszámolható költségek

4.1.2.

A bérköltségek alapján számított elszámolható költségek

4.2.

Működési támogatás

A REGIONÁLIS TÁMOGATÁS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE

5.1.

Hozzájárulás a regionális fejlődéshez és a területi kohézióhoz

5.1.1.

Beruházási támogatási programok

5.1.2.

Bejelentendő egyedi beruházási támogatás

5.1.3.

Működési támogatási programok

5.2.

Ösztönző hatás

5.2.1.

Beruházási támogatás

5.2.2.

Működési támogatási programok

5.3.

Az állami beavatkozás szükségessége

5.4.

A regionális támogatás megfelelősége

5.4.1.

Alternatív szakpolitikai eszközök megfelelősége

5.4.2.

Megfelelőség más támogatási eszközök viszonylatában

5.5.

A támogatási összeg arányossága (a támogatás szükséges minimumra korlátozása):

5.5.1.

Beruházási támogatás

5.5.2.

Működési támogatási programok

5.6.

A versenyre és a kereskedelemre gyakorolt indokolatlan negatív hatások elkerülése

5.6.1.

Általános szempontok

5.6.2.

A versenyre és a kereskedelemre gyakorolt, nyilvánvalóan negatív hatások

5.6.3.

Beruházási támogatási programok

5.6.4.

Bejelentendő egyedi beruházási támogatás

5.6.5.

Működési támogatási programok

5.7.

Átláthatóság

ÉRTÉKELÉS

REGIONÁLIS TÁMOGATÁSI TÉRKÉPEK

7.1.

Regionális támogatásra jogosult népességi arány

7.2.

A 107. cikk (3) bekezdésének a) pontjában szereplő eltérés

7.3.

A 107. cikk (3) bekezdésének c) pontjában szereplő eltérés

7.3.1.

Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek

7.3.2.

Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek

7.4.

A regionális beruházási támogatásra alkalmazandó maximális támogatási intenzitások

7.4.1.

Maximális támogatási intenzitások az „a” térségekben

7.4.2.

Maximális támogatási intenzitások a „c” térségekben

7.4.3.

Kkv-kra vonatkozó megnövelt támogatási intenzitások

7.4.4.

Megnövelt támogatási intenzitások a Méltányos Átállást Támogató Alapból támogatandóként azonosított területek esetében

7.4.5.

Megnövelt támogatási intenzitások a csökkenő népességű régiókra vonatkozóan

7.5.

A regionális támogatási térképek bejelentése és értékelése

7.6.

Módosítások

7.6.1.

Népességi arány alatti mozgástér

7.6.2.

Félidős felülvizsgálat

A REGIONÁLIS ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYMUTATÁS (2014–2020) MÓDOSÍTÁSA

A REGIONÁLIS TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK ALKALMAZHATÓSÁGA

10.

JELENTÉSTÉTEL ÉS ELLENŐRZÉS

11.

FELÜLVIZSGÁLAT

1. BEVEZETÉS

A Bizottság a következő típusú állami támogatásokat tekintheti az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek:

a)	Állami támogatás olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság, valamint a Szerződés 349. cikkében említett régiók fejlődésének előmozdítására; továbbá

b)	Az Európai Unió egyes gazdasági területeinek fejlődését előmozdító állami támogatás (1).

Az állami támogatás e formáit nevezzük a regionális támogatásnak.

Ez az iránymutatás meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a regionális támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető. Meghatározza továbbá az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt összeegyeztethetőségi feltételeket teljesítő térségek azonosításának kritériumait.

A regionális támogatások terén az állami támogatások ellenőrzésének elsődleges célja annak biztosítása, hogy a regionális fejlesztéshez és a területi kohézióhoz nyújtott támogatások (2) ne befolyásolják indokolatlanul hátrányosan a tagállamok közötti kereskedelem feltételeit (3). Célja különösen az, hogy megelőzze az olyan támogatási versenyeket kialakulását, amelyek akkor fordulhatnak elő, ha a tagállamok az EU támogatott területein kívánnak vállalkozásokat vonzani vagy megtartani, valamint hogy a regionális támogatások kereskedelemre és versenyre gyakorolt hatását a minimálisan szükségesre korlátozza.

A regionális támogatást a regionális fejlesztés és a területi kohézió célja különíti el más olyan támogatási formáktól, mint pl. a kutatásra, fejlesztésre és innovációra, foglalkoztatásra, képzésre, energetikai célokra vagy környezetvédelemre nyújtott támogatás, amelyek az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének megfelelően a gazdasági fejlődés más célkitűzéseit szolgálják. Bizonyos körülmények között az említett egyéb típusú támogatások a támogatott területeken letelepedett vállalkozásoknak nagyobb támogatási intenzitás mellett nyújthatók azon sajátos nehézségeik elismeréseképpen, amelyeket az említett térségekben tapasztalnak (4).

A regionális támogatás csak akkor játszhat eredményes szerepet, ha takarékosan és arányosan alkalmazzák, és az EU támogatott területeire összpontosítják (5). Különösen fontos, hogy a megengedett maximális támogatási intenzitásnak tükröznie kell az érintett területek fejlődésére kiható problémák mértékét. A támogatásnak a támogatott terület fejlődésével kapcsolatos előnyeinek meg kell haladniuk a verseny és a kereskedelem torzulását, amelyet a támogatás eredményezhet (6). A támogatás pozitív hatásainak súlya valószínűleg eltérő lesz a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerinti eltérés szerint, ami azt jelenti, hogy az 107. cikk (3) bekezdésének a) pontja alá tartozó leghátrányosabb helyzetű területeken a verseny nagyobb mértékű torzulása fogadható el, mint az 107. cikk (3) bekezdése c) pontjának hatálya alá tartozó területeken (7).

A regionális támogatás továbbá csak akkor lehet hatékony a támogatott területek gazdasági fejlődésének előmozdításában vagy megkönnyítésében, amennyiben azokat az említett térségekben többletberuházások vagy gazdasági többlettevékenységek ösztönzésére ítélik oda. Bizonyos kisszámú, jól meghatározott esetben az említett térségekben a gazdasági tevékenységek vonzása vagy megtartása tekintetében jelentkező akadályok olyan súlyosak vagy állandóak lehetnek, hogy a beruházási támogatás nem feltétlenül elégséges a térség fejlődésének előmozdításához. Ebben a helyzetben a regionális beruházási támogatás kiegészíthető regionális működési támogatással.

2019-ben a Bizottság megkezdte a regionális támogatási keret értékelését annak felmérése érdekében, hogy a regionális támogatási iránymutatás továbbra is megfelel-e a célnak. Az eredmények (8) azt mutatják, hogy a szabályok elvben jól működnek, de néhány ponton javítani kell őket, hogy tükrözzék a gazdasági fejleményeket. Ezenkívül a Bizottság a regionális támogatás hatásának értékelése során figyelembe veheti az „európai zöld megállapodást (9)”, az „Új európai iparstratégiát (10)” és az „Európa digitális jövőjének megtervezése (11)” című dokumentumot, ami miatt a szabályok módosítására van szükség. Ezzel összefüggésben más állami támogatási szabályok felülvizsgálata is folyamatban van, és a Bizottság különös figyelmet fordít az egyes tematikus iránymutatások alkalmazási körére, akárcsak azokra a lehetőségekre, amelyek révén ugyanazon beruházás esetében esetlegesen kombinálhatók különböző támogatások. Így például az ipar – ezen belül az energiaigényes iparágak, például az acélipar – termelési folyamatainak dekarbonizációjához hozzájáruló új környezetbarát technológiákra irányuló induló beruházások támogatása e beruházások pontos jellemzőitől függően értékelhető a kutatás-fejlesztés és innováció területére vonatkozó állami támogatási szabályok vagy a környezetvédelem és az energia területére vonatkozó állami támogatási szabályok alapján. A regionális támogatás is kombinálható a támogatás más típusaival. Lehetséges például ugyanazon beruházási projekt esetében kombinálni a regionális támogatást a környezetvédelem és az energia területére vonatkozó állami támogatási szabályok szerinti támogatással, ha a beruházási projekt elősegíti egy támogatott terület fejlődését, és ezzel egyidejűleg olyan mértékben növeli a környezetvédelem szintjét, hogy a beruházás vagy annak egy része mindkét tematikus szabályrendszer alapján támogatásra jogosult és mindkét szabályrendszer rendelkezéseinek megfelel. Így a tagállamok optimális módon ösztönözhetik mindkét célkitűzés elérését, a túlkompenzálás elkerülése mellett. A Bizottság ebben az iránymutatásba külön rendelkezéseket foglalt bele annak érdekében, hogy a kohéziós elvekkel összhangban elősegítse a Méltányos Átállást Támogató Alap (MÁTA) keretében nyújtott támogatást. A MÁTA a méltányos átállást támogató mechanizmus egyik pillére, amely a kohéziós politika keretén belül kerül végrehajtásra (12), és célja a 2050-re klímasemleges Európai Unióhoz vezető átmenet ambiciózus céljából adódó esetleges társadalmi, gazdasági és környezeti következmények kezeléséhez való hozzájárulás. A MÁTA célja, hogy a leginkább érintett területek és munkavállalók támogatása révén mérsékelje és kompenzálja az éghajlatvédelmi átállás kedvezőtlen hatásait, és előmozdítsa a kiegyensúlyozott társadalmi-gazdasági átállást.

A Covid19-világjárvány okozta gazdasági zavarra válaszul a Bizottság célzott eszközöket, például az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keretet (13) vezetett be. A világjárvány bizonyos területeken tartósabb hatásokkal járhat, mint más területeken. Jelenleg még túl korai előre jelezni, milyen hatással jár a világjárvány közép- és hosszú távon, és azonosítani, hogy mely térségek lesznek különösen érintettek. A Bizottság ezért 2023-ra tervezi a regionális támogatási térképek félidős felülvizsgálatát, a majd akkor rendelkezésre álló statisztikák figyelembevételével.

2. HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2.1. A regionális támogatás alkalmazási köre

Az ebben az iránymutatásban meghatározott összeegyeztethetőségi feltételek a bejelentendő regionális támogatási programokra és egyedi támogatásokra egyaránt vonatkoznak.

10.

Ez az iránymutatás nem terjed ki az acél- (14), a lignit- (15) és a szénágazatnak (16) nyújtott állami támogatásokra.

11.

A Bizottság az ebben az iránymutatásban rögzített elveket az összes többi gazdasági ágazatban nyújtott regionális támogatásra alkalmazza. Kivételt képeznek az egyedi állami támogatási szabályok hatálya alá tartozó ágazatok, különösen a halászati és akvakultúra- (17), a mezőgazdasági (18), a közlekedési (19), a széles sávú (20) és az energiaágazat (21) azon esetek kivételével, amikor az említett ágazatokban egy horizontális regionális működési támogatási program részeként nyújtják az állami támogatást.

12.

A Bizottság az ezen iránymutatásban meghatározott elveket alkalmazza a mezőgazdasági termékek nem mezőgazdasági termékekké történő feldolgozása és e termékek forgalmazása, valamint az olyan támogatási intézkedések tekintetében, amelyek a Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső tevékenységeket támogatnak, de amelyeket vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) társfinanszíroznak (22), vagy az ilyen társfinanszírozott intézkedésekhez kiegészítő nemzeti finanszírozásként nyújtanak, kivéve, ha az ágazati szabályok másként rendelkeznek.

13.

A nagyvállalkozásokat a kis- és középvállalkozásoknál (kkv) általában kevésbé érintik azok a hátrányos regionális adottságok, amelyek egy támogatott területen a beruházások vagy a gazdasági tevékenységek fenntartása vonatkozásában jelentkeznek. Először is, a nagyvállalkozások a globális piacokon könnyebben juthatnak tőkéhez és kölcsönhöz, és kevésbé vannak ráutalva egy támogatott terület szűkebb pénzügyi szolgáltatásaira. Másodszor, a nagyvállalkozások beruházásai olyan méretgazdaságossági előnyökkel járhatnak, melyek csökkenthetik a helyspecifikus indulási költségeket, emellett a nagyvállalkozások több tekintetben sem kötődnek ahhoz a területhez, amelyben a beruházásra sor kerül. Harmadszor, azok a nagyvállalkozások, amelyek beruházást terveznek, a hatóságokkal szemben rendszerint erős alkupozícióval rendelkeznek, ami szükségtelen vagy nem megfelelően indokolt esetekben is támogatások odaítélését eredményezheti. Végezetül valószínűbb, hogy a nagyvállalkozások jelentős szereplők az érintett piacon, és ebből következően a beruházás, amelyre a támogatást odaítélik, torzíthatja a versenyt és a kereskedelmet a belső piacon.

14.

Mivel nem valószínű, hogy a nagyvállalkozásoknak a beruházásokhoz nyújtott regionális támogatás ösztönző hatással járna, az ilyen támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján főszabályként nem tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, kivéve, ha azt olyan induló beruházáshoz nyújtják, amely az említett „c” térségekben új tevékenységeket eredményez, az ezen iránymutatásban rögzített kritériumokkal összhangban. Az éghajlatvédelmi átállás által leginkább érintett területeken azonban a nagyvállalkozások számára elérhető strukturális előnyök azonban esetleg nem elégségesek ahhoz, hogy megvalósítható legyen a beruházások olyan szintje, amely alapvetően fontos a kiegyensúlyozott társadalmi-gazdasági átállás biztosításához, és elegendő foglalkoztatási lehetőséget kínál a gazdasági tevékenységek átállás miatti megszüntetéséből eredő munkahelymegszűnések ellensúlyozására. Ezért e bekezdés első mondatától eltérve (23) a nagyvállalkozásoknak nyújtott regionális támogatás is összeegyeztethetőnek minősülhet a belső piaccal az ezen iránymutatásban meghatározott kritériumoknak megfelelően, ha azt valamely létesítmény termelésének olyan termékekre történő diverzifikációjához nyújtják, amelyeket a létesítmény korábban nem termelt, vagy a létesítménybe történő beruházás által érintett termék(ek) teljes termelési folyamatának alapvető megváltozásához, amennyiben a támogatás (1) induló beruházást érint a Méltányos Átállást Támogató Alapból társfinanszírozással támogatandóként azonosított területen egy olyan „c” térségben, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-27 átlagának 100 %-át; (2) a beruházást és a kedvezményezettet egy tagállam Bizottság által jóváhagyott területi átállási terve (24) feltünteti; valamint (3) a beruházásra vonatkozó állami támogatást a MÁTA a megengedett legnagyobb mértékben fedezi.

15.

Egy vállalkozás folyó kiadásainak csökkentését célzó regionális támogatás működési támogatásnak minősül. A működési támogatás csak akkor tekinthető összeegyeztethetőnek, ha bizonyítható, hogy az a terület fejlődéséhez szükséges, például ha célja a leghátrányosabb helyzetű térségekben működő kkv-k bizonyos sajátos nehézségeinek csökkentése (a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében), ha ellentételezi a legkülső régiókban folytatott gazdasági tevékenység során felmerülő többletköltségeket, vagy ha megakadályozza vagy csökkenti az elnéptelenedést a ritkán lakott és nagyon ritkán lakott területeken.

16.

Ez az iránymutatás nem terjed ki az olyan vállalkozásoknak nyújtott működési támogatásra, amelyek fő tevékenysége a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozási rendszerének (NACE Rev. 2) K. nemzetgazdasági ágába (Pénzügyi, biztosítási tevékenység) tartozik (25), vagy amelyek csoporton belüli tevékenységeket folytatnak és fő tevékenységük a NACE Rev. 2. 70.10 szakágazatba (Üzletvezetés) vagy a 70.22 szakágazatba (Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás) tartozik.

17.

Nem ítélhető oda regionális támogatás az ezen iránymutatás alkalmazásában a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásban (26) meghatározott nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak.

18.

Az olyan vállalkozásnak odaítélt regionális támogatás értékelésekor, amellyel szemben még nem teljesített, valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító korábbi bizottsági határozaton alapuló visszafizetési felszólítás van érvényben, a Bizottság figyelembe veszi a még visszafizetendő támogatást (27).

2.2. Fogalommeghatározások

19.

Ezen iránymutatás alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

(1)	„ »a« térségek”: a regionális támogatási térképen az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint kijelölt térségek; továbbá „ »c« térségek”: a regionális támogatási térképen az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint kijelölt térségek;

(2)	„ad hoc támogatás”: nem támogatási program alapján odaítélt támogatás;

(3)

„kiigazított támogatási összeg”: nagyberuházási projekt esetében a következő képlet alapján kiszámított megengedhető maximális támogatási összeg:

3.1.	kiigazított támogatási összeg = R × (A + 0,50 × B + 0,34 × C),

3.2.

ahol: R az érintett térségben megengedett maximális támogatási intenzitás a kkv-kra vonatkozó megnövelt támogatási intenzitás nélkül, „A” az elszámolható költségek 50 millió EUR-s része, „B” az elszámolható költségek 50 millió EUR és 100 millió EUR közötti része és „C” az elszámolható költségek 100 millió EUR feletti része;

(4)	„támogatási intenzitás”: a bruttó támogatási egyenérték az elszámolható költségek százalékában kifejezve;

(5)	„támogatott terület”: „»a« térség” vagy „»c« térség”;

(6)	„a beruházás befejezése”: az az időpont, amikor a nemzeti hatóságok a beruházást befejezettnek tekintik, vagy a munkálatok megkezdését követően eltelt 3. év vége, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont;

(7)	„a támogatás odaítélésének időpontja”: az a nap, amelyen az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezettre ruházzák;

(8)	„EU-27”: mind a 27 tagállam (Észak-Írország nélkül);

(9)

„értékelési terv”: egy vagy több támogatási programra vonatkozó dokumentum, amely kitér legalább a következő szempontokra: az értékelendő célkitűzések, az értékelési kérdések, az eredménymutatók, az értékelés elvégzésének tervezett módszere, az adatgyűjtési követelmények, az értékelés tervezett ütemezése, beleértve az időközi és a végső értékelési jelentés benyújtásának időpontját, az értékelést végző független testület bemutatása vagy a testület kiválasztására alkalmazandó kritériumok, valamint az értékelés nyilvánosság számára való elérhetővé tételének módszerei;

(10)

„bruttó támogatási egyenérték”: a támogatásnak az odaítélés időpontjában vagy a Bizottságnak való bejelentéskor – amelyik a korábbi időpont – érvényes referencia-kamatlábbal számított, adók és egyéb illetékek levonása előtti, diszkontált összege, amely megegyezik azzal az összeggel, amit a kedvezményezett vissza nem térítendő támogatás formájában kapott volna;

(11)

„horizontális regionális működési támogatási program”: olyan jogi aktus, amelynek alapján a jogi aktusban általános és absztrakt módon meghatározott vállalkozásoknak további végrehajtási intézkedések nélkül egyedi működési támogatás nyújtható. E meghatározás alkalmazásában az ágazati támogatási program nem tekinthető horizontális regionális működési támogatási programnak;

(12)	„egyedi támogatás”: ad hoc támogatás vagy támogatási program keretében egyéni kedvezményezetteknek odaítélt támogatás;

(13)

„induló beruházás”:

tárgyi eszközökbe és immateriális eszközökbe történő beruházás, amely a következők közül legalább az egyikhez kapcsolódik:

—	új létesítmény létrehozása,

—	meglévő létesítmény kapacitásának kibővítése,

—	valamely létesítmény termelésének diverzifikációja olyan termékekre (28), amelyeket a létesítmény korábban nem termelt, vagy

—	a létesítménybe történő beruházás által érintett termék(ek) teljes termelési folyamatának alapvető megváltozása; vagy

b)	bezárt vagy felvásárlás hiányában bezárásra ítélt létesítmény eszközeinek megvásárlása. Egy vállalkozásban történő részesedésszerzés önmagában nem minősül induló beruházásnak. A pótló beruházás tehát nem minősül induló beruházásnak.

(14)

„új gazdasági tevékenység kialakítására irányuló induló beruházás”:

tárgyi eszközökbe és immateriális eszközökbe történő beruházás, amely a következők közül legalább az egyikhez kapcsolódik:

—	új létesítmény felállítása, vagy

—	a létesítmény tevékenységének diverzifikálása azzal a feltétellel, hogy az új tevékenység nem azonos a létesítményben korábban folytatott tevékenységgel, és nem is hasonlít ahhoz; vagy

bezárt vagy felvásárlás hiányában bezárásra ítélt létesítmény eszközeinek a megvásárlása, feltéve, hogy a megvásárolt eszközökkel végzendő új tevékenység nem azonos a létesítményben a felvásárlás előtt folytatott tevékenységgel, és nem is hasonlít ahhoz. Egy vállalkozásban történő részesedésszerzés önmagában nem minősül olyan induló beruházásnak, amely új gazdasági tevékenységet alakít ki.

(15)	„immateriális javak”: fizikai vagy pénzügyi formában nem megjelenő eszközök, mint például szabadalmi jog, licenc, know-how vagy egyéb szellemi tulajdon;

(16)	„munkahelyteremtés”: az adott létesítményben alkalmazottak számának nettó növekedése az előző 12 hónap átlagával összehasonlítva, a létrehozott munkahelyek számából levonva az időszak során megszűnt munkahelyek számát, éves munkaerőegységben kifejezve;

(17)	„nagyvállalkozások”: olyan vállalkozások, amelyek a 28. pont értelmében nem teljesítik a kkv-minősítés feltételeit;

(18)	„nagyberuházási projekt”: 50 millió EUR-t meghaladó elszámolható költségű induló beruházás;

(19)	„maximális támogatási intenzitás”: a 7.4. szakaszban meghatározott regionális támogatási térképeken szereplő támogatási intenzitás, beleértve a kkv-k megnövelt támogatási intenzitását is;

(20)	„alkalmazottak létszáma”: az éves munkaerőegységek, azaz az egy év során teljes munkaidőben foglalkoztatott személyek száma; a részmunkaidősöket és az idénymunkásokat az éves munkaerőegység törtrészével számítva;

(21)	„legkülső régiók”: a Szerződés 349. cikkében említett régiók (29);

(22)

„működési támogatás”: egy vállalkozás folyó kiadásainak csökkentését célzó támogatás; a folyó kiadások közé tartoznak az olyan költségkategóriák, mint például a személyzeti költségek, az anyagköltségek, a szerződéses szolgáltatások, a távközlés, az energia és a karbantartás költségei, a bérleti díjak és az adminisztrációs költségek, de nem tartoznak ebbe a kategóriába az értékcsökkenési és a finanszírozási költségek, ha a regionális beruházási támogatás nyújtásakor ezek elszámolható költségnek minősültek;

(23)	„regionális támogatási térkép”: az ebben az iránymutatásban meghatározott feltételeknek megfelelően a tagállamok által kijelölt és a Bizottság által jóváhagyott térségek listája;

(24)

„áttelepítés”: egy azonos vagy hasonló tevékenységnek vagy annak egy részének áthelyezése az EGT-megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből (eredeti létesítmény) az EGT-megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (támogatott létesítmény). Áthelyezés akkor valósul meg, ha az eredeti és a támogatott létesítményben előállított termék legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, valamint a kedvezményezett valamely az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg;

(25)	„azonos vagy hasonló tevékenység”: a NACE Rev. 2. egységes ágazati osztályozási rendszernek ugyanabba a (négy számjegyű számkóddal azonosított) szakágazatába sorolt tevékenység;

(26)	„ágazati támogatási program”: olyan program, amely a NACE Rev. 2. egységes ágazati osztályozási rendszer kevesebb mint öt (négy számjegyű számkóddal azonosított) szakágazatába tartozó tevékenységet támogat;

(27)

„egyetlen beruházási projekt”: bármilyen induló beruházás, amely azzal azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységhez kapcsolódik, mint amelyet a kedvezményezett csoportszinten egy másik támogatott beruházás munkáinak megkezdésétől számított hároméves időszakban ugyanabban a NUTS 3 régióban (30) indított el;

(28)	„kkv-k”: a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003. május 6-i bizottsági ajánlásban (31) meghatározott feltételeket teljesítő vállalkozások;

(29)

„munkák megkezdése”: vagy a beruházás építési munkáinak megkezdése, vagy a berendezések megrendelésére irányuló első, jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalás, vagy más olyan kötelezettségvállalás, mely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi, attól függően, hogy melyikre kerül korábbi időpontban sor. Nem tekintendő a munkák megkezdésének a földterület megvásárlása és az olyan előkészítő munka, mint az engedélyek beszerzése és az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok készítése. Felvásárlás esetén a munkák megkezdésének időpontja a megszerzett létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök megszerzésének időpontja;

(30)	„ritkán lakott térségek”: a 169. ponttal összhangban az adott tagállam által kijelölt térségek;

(31)	„tárgyi eszközök”: olyan eszközök, mint a földterület, az épületek, üzemek, gépek és berendezések;

(32)	„rendkívül ritkán lakott térségek”: a négyzetkilométerenként 8 lakosnál kevesebbet számláló NUTS 2 régiók vagy az ilyen NUTS 2 régiók részei, amelyeket az adott tagállam jelölt ki a 169. ponttal összhangban;

(33)

„bérköltség”: az érintett munkahely vonatkozásában a támogatás kedvezményezettje által ténylegesen fizetendő teljes összeg, amely magában foglalja az adózás előtti bruttó bért és a kötelező járulékokat, mint például a társadalombiztosítási járulékot, valamint a gyermekgondozás és a szülőgondozás költségét egy meghatározott időszak során.

3. BEJELENTENDŐ REGIONÁLIS TÁMOGATÁS

20.

Elvben a tagállamoknak a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerint be kell jelenteniük a regionális támogatásokat, kivéve azokat az intézkedéseket, amelyek teljesítik a Bizottság által az (EU) 2015/1588 tanácsi rendelet (32) 1. cikke alapján elfogadott csoportmentességi rendeletben meghatározott feltételeket.

21.

A Bizottság ezt az iránymutatást a bejelentendő regionális támogatási programokra és egyedi regionális támogatásokra alkalmazza.

22.

A bejelentett program keretében nyújtott egyedi támogatás továbbra is a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozik, ha a támogatás az összes forrás figyelembevételével meghaladja az általános csoportmentességi rendeletben (33) rögzített, regionális beruházási támogatásra vonatkozó egyedi bejelentési küszöbértéket.

23.

A bejelentett program keretében nyújtott egyedi támogatások továbbra is a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség hatálya alá tartoznak, kivéve, ha a kedvezményezett:

a)	megerősítette, hogy a támogatás iránti kérelmet megelőző két évben nem hajtott végre áthelyezést abba a létesítménybe, ahol a támogatott induló beruházást végre fogják hajtani, és

b)	kötelezettséget vállalt arra, hogy az induló beruházás befejezését követő két éven belül nem hajt végre ilyen áthelyezést.

4. ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK

4.1. Beruházási támogatás

24.

A támogatható költségek az alábbiak:

1)	a tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházási költségek; vagy

2)	az induló beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége; vagy

3)	az 1. és 2. pont szerinti költségek egy részének kombinációja, de az 1. és a 2. pont szerinti összegek közül a magasabbat nem meghaladó mértékben.

25.

Ha az elszámolható költségeket az immateriális javakra és a tárgyi eszközökre fordított beruházási költségek alapján állapítják meg, csak a támogatás kedvezményezettjének a megcélzott támogatott területen található létesítményére irányuló induló beruházás részét képező eszközök költségei számolhatók el.

26.

A 25. pontbanfoglalt feltételtől eltérve, a beszállítók eszközökkel történő ellátását (34) be lehet számítani azon vállalkozás elszámolható költségei közé, amely azokat megvásárolta (vagy előállította), ha azokat nagyvállalkozások esetében az ötéves teljes minimális fenntartási időszak alatt, kkv-k esetében pedig a hároméves teljes minimális fenntartási időszak alatt a támogatás kedvezményezettjének a támogatott induló beruházáson alapuló termelési folyamathoz közvetlenül kapcsolódó feldolgozási vagy összeszerelési műveleteihez használják. Ez az eltérés abban az esetben alkalmazandó, ha a beszállító telephelye támogatott területen található, a beszállító maga nem részesül az általános csoportmentességi rendelet 17. cikke szerinti, kkv-knak nyújtott regionális beruházási támogatásban vagy beruházási támogatásban az érintett eszközökre vonatkozóan, és a támogatási intenzitás nem haladja meg a beszállító telephelyére alkalmazandó maximális támogatási intenzitást. A nagyberuházási projektek támogatási intenzitásának bármely kiigazítása a beszállítók eszközökkel történő ellátásának költségeire számított támogatásra is vonatkozik, amelyek az induló beruházás teljes beruházási költségének részét képezik.

4.1.1. A beruházási költségek alapján számított elszámolható költségek

27.

A beszerzett eszközöknek újaknak kell lenniük, kivéve a kkv-k esetében vagy létesítmények felvásárlása esetén (35).

28.

A kkv-k esetében elszámolható költségnek tekinthető továbbá a beruházással kapcsolatos előkészítő tanulmányok és tanácsadás költségeinek legfeljebb 50 %-a.

29.

A nagyvállalatoknak a termelési folyamat alapvető megváltoztatásához nyújtott támogatás esetében az elszámolható költségeknek meg kell haladniuk a korszerűsítendő tevékenységhez kapcsolódó eszközöknek a megelőző három pénzügyi évben realizált értékcsökkenését.

30.

A meglévő létesítmény diverzifikálására odaítélt támogatás esetén az elszámolható költségeknek legalább 200 %-kal kell meghaladniuk az újrahasznált eszközöknek a munkák megkezdése előtti pénzügyi évben nyilvántartott könyv szerinti értékét.

31.

A tárgyi eszközök bérléséhez kapcsolódó költségek a következő feltételek mellett vehetők figyelembe:

1)	földterület és épületek tekintetében a bérleti viszonyt a beruházás befejezésének várható dátumától számítva nagyvállalkozások esetében legalább öt éven keresztül, kkv-k esetében pedig három éven keresztül fenn kell tartani;

2)	üzem vagy gép esetében a bérleti viszonyt olyan pénzügyi lízing formájában kell megvalósítani, amely a lízing futamidejének lejártakor a támogatás kedvezményezettjével szemben az eszköz megvásárlására vonatkozó kötelezettséget tartalmaz.

32.

A 19. pont (13) bekezdésének b) pontjában vagy az 19. pont (14) bekezdésének b) pontjában említett induló beruházás esetében elvileg csak az eszközök vevőtől független harmadik felektől való megvásárlásának költségeit kell figyelembe venni. Ugyanakkor ha a kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagja vagy korábbi munkavállalója veszi át, az eszközöknek a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó követelmény nem alkalmazandó. Az ügyletet piaci feltételek mellett kell lebonyolítani. Ha egy létesítmény eszközeinek felvásárlása egyéb, regionális támogatásra jogosult beruházással jár együtt, akkor e további beruházás elszámolható költségeit hozzá kell adni a létesítmény eszközeinek beszerzéséhez kapcsolódó költségekhez.

33.

Nagyvállalkozások esetében az immateriális javak költségei csupán az induló beruházás teljes elszámolható beruházási költségeinek legfeljebb 50 %-áig számolhatók el. A kkv-k esetében az immateriális javak költségeinek 100 %-a elszámolható.

34.

A beruházási költségek kiszámítása során figyelembe vehető immateriális javaknak az érintett területhez kell kapcsolódniuk, és nem vihetők át más területekre. Az immateriális javaknak ennek érdekében a következő feltételeket kell teljesíteniük:

1)	kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használhatók fel;

2)	amortizálhatónak kell lenniük;

3)	a vevőtől független harmadik felektől, piaci feltételek mellett kell azokat megvásárolni;

4)	a támogatásban részesülő vállalkozás eszközei között kell szerepelniük, és legalább öt évig (kkv-k esetében három évig) ahhoz a projekthez kell kapcsolódniuk, amelyre a támogatást odaítélték.

4.1.2. A bérköltségek alapján számított elszámolható költségek

35.

A regionális támogatás kiszámítható azon becsült bérköltségek alapján is, amelyek valamely induló beruházás eredményeként teremtett munkahelyekhez köthetők. A támogatás csak a munkahelyteremtéshez kapcsolódó, két évre számított bérköltségeket kompenzálhatja, és az így kapott támogatási intenzitás nem haladhatja meg az érintett területen alkalmazandó maximális támogatási intenzitást.

36.

Amennyiben az elszámolható költségeket a 35. pontban említett becsült bérköltségekre hivatkozással számítják ki, a következő feltételeknek kell teljesülniük:

1)	a beruházási projektnek munkahelyteremtéshez kell vezetnie;

2)	minden egyes álláshelyet a beruházás befejezésétől számított három éven belül be kell tölteni;

3)	a beruházás által létrehozott valamennyi munkahelyet az álláshely első betöltése után legalább öt évig, illetve a kkv-k esetében három évig fenn kell tartani az érintett területen.

4.2. Működési támogatás

37.

A működési támogatási programok elszámolható költségeit előre meg kell határozni, és azoknak – a tagállam által bizonyítottan – teljes mértékben a támogatás által orvosolni kívánt problémáknak kell tulajdoníthatónak lenniük.

38.

A legkülső régiókban a működési támogatási programok a Szerződés 349. cikkében említett egy vagy több állandó hátrány közvetlen következményeként az ilyen régiókban felmerülő kiegészítő működési költségeket ellentételezhetik. Ezeket a kiegészítő költségeket az érintett tagállam más régióiban letelepedett hasonló vállalkozásoknál felmerült költségekhez viszonyítva kell számszerűsíteni.

5. A REGIONÁLIS TÁMOGATÁS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE

39.

A Bizottság a regionális támogatási intézkedést csak akkor tekinti összeegyeztethetőnek a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdésével, ha a támogatás hozzájárul a regionális fejlődéshez és kohézióhoz. Az intézkedés célja vagy az „a” térségek gazdasági fejlődésének előmozdítása vagy a „c” térségek fejlesztésének elősegítése kell, hogy legyen (5.1. szakasz), és emellett meg kell felelnie az alábbi kritériumok mindegyikének:

1)	ösztönző hatás: a támogatásnak oly módon kell megváltoztatnia az érintett vállalkozások magatartását, hogy azok olyan többlettevékenységet végezzenek, amelyeket támogatás nélkül nem, vagy csak korlátozott mértékben, másképpen vagy más helyszínen végeznének; (5.2. szakasz)

az állami beavatkozás szükségessége: az állami támogatási intézkedésnek olyan helyzetre kell irányulnia, amelyben a támogatás olyan lényegi fejlődést eredményez, amelyet a piac önmagában nem tud megvalósítani – például egy piaci hiányosság megszüntetését vagy egy kiegyenlítési vagy kohéziós probléma kezelését; (5.3. szakasz)

3)	a támogatási intézkedés megfelelősége: a javasolt támogatási intézkedésnek megfelelő szakpolitikai eszköznek kell lennie célkitűzésének eléréséhez; (5.4. szakasz)

4)	a támogatás arányossága (minimumra korlátozott támogatás): a támogatás összegének az érintett térségben a többletberuházások vagy többlettevékenységek élénkítéséhez szükséges minimumra kell korlátozódnia; (5.5. szakasz)

5)	a tagállamok közötti versenyre és kereskedelemre gyakorolt indokolatlan negatív hatások elkerülése: a pozitív hatásoknak ellensúlyozniuk kell a támogatás versenyre és kereskedelemre gyakorolt negatív hatásait; (5.6. szakasz)

6)	a támogatás átláthatósága: biztosítani kell, hogy a tagállamok, a Bizottság, a gazdasági szereplők és a nyilvánosság könnyen hozzáférjenek az összes vonatkozó jogszabályhoz és az odaítélt támogatással kapcsolatos összes információhoz (5.7. szakasz).

40.

A támogatási programok egyes kategóriáinak általános egyenlege a 6. fejezetben leírt utólagos értékelés elvégzésének követelménye alá is eshet. Ilyen esetekben a Bizottság az érintett programok időtartamát korlátozhatja (általában négy évre vagy annál rövidebb időtartamra), későbbi hosszabbításuk ismételt bejelentésének lehetősége mellett.

41.

Ha az állami támogatási intézkedés, az ahhoz kapcsolt feltételek (beleértve a finanszírozási módszert is, amennyiben a finanszírozási módszer az állami támogatási intézkedés szerves részét alkotja), vagy az intézkedés által finanszírozott tevékenységek az uniós jog megsértésével járnak, a támogatás nem nyilvánítható a belső piaccal összeegyeztethetőnek (36).

5.1. Hozzájárulás a regionális fejlődéshez és a területi kohézióhoz

42.

A regionális támogatás elsődleges célja az EU hátrányos helyzetű térségeinek gazdasági fejlődése. A támogatott területek fenntartható fejlődésének előmozdításával és elősegítésével a támogatás hozzájárul az EU területi kohéziós politikájához, amelynek célja a gazdasági és társadalmi kohézió javítása a területek fejlettségi szintje közötti különbségek csökkentése révén.

5.1.1. Beruházási támogatási programok

43.

A regionális támogatási programoknak az egyértelműen meghatározott célkitűzésekkel rendelkező regionális fejlesztési stratégiák szerves részét kell képezniük.

44.

A tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy a támogatási program illeszkedik az érintett térség fejlesztési stratégiájához, és hozzájárul ahhoz. E célra a tagállamok múltbeli állami támogatási programok értékeléseit, a támogató hatóságok által végzett hatásvizsgálatokat, illetve szakértői véleményeket vehetnek figyelembe. A támogatási programnak – azt biztosítandó, hogy hozzájárul a fejlesztési stratégiához – tartalmaznia kell egy olyan módszert, mely a támogatást nyújtó hatóságok számára lehetővé teszi a program célkitűzéseinek megfelelő beruházási projektek (például pontozásos módszer szerinti) rangsorolását és kiválasztását.

45.

Az „a” térségekben regionális támogatási programok indíthatók a kkv-k vagy nagyvállalkozások által eszközölt beruházások támogatására. A „c” térségekben programok indíthatók a kkv-k induló beruházásainak, valamint a nagyvállalkozások új gazdasági tevékenységet kialakító, induló beruházásainak támogatására.

46.

Az egyedi beruházási projektekre irányuló támogatás program keretében történő odaítélésekor a támogatást nyújtó hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a kiválasztott projekt hozzájárul a program célkitűzéséhez, és ezáltal az érintett térség fejlesztési stratégiájához. E célból a tagállamoknak érdemes figyelembe venniük a támogatást igénylő által a támogatásigénylő formanyomtatványon közölt információkat, amelyek ismertetik a beruházásnak az érintett térségre gyakorolt pozitív hatásait (37).

47.

Annak biztosítása érdekében, hogy a beruházás valódi és tartós hozzájárulást jelentsen az érintett térség fejlődéséhez, a beruházást annak befejezését követően legalább öt évig, vagy kkv-k esetében legalább három évig fenn kell tartani az érintett térségben (38).

48.

A beruházás életképességének fenntartása érdekében a tagállamnak biztosítania kell, hogy a támogatás kedvezményezettje saját forrás vagy külső finanszírozás bevonásával – közpénzek felhasználása nélkül (39) – maga gondoskodjon az elszámolható költségek legalább 25 %-áról (40).

49.

Az állami támogatási intézkedések következtében keletkező környezeti károk megelőzése érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell továbbá az EU környezetvédelmi jogszabályainak való megfelelésről, különösen pedig arról, hogy a jogszabály által előírt esetekben környezeti hatásvizsgálat készüljön és rendelkezésre álljanak a szükséges engedélyek.

5.1.2. Bejelentendő egyedi beruházási támogatás

50.

A bejelentendő egyedi beruházási támogatás regionális fejlődéshez való hozzájárulásának bizonyítása érdekében a tagállamok a különböző, például az alábbiakban említett mutatókat használhatnak, amelyek egyaránt lehetnek közvetlenek (például a létrehozott közvetlen munkahelyek száma) és közvetettek (például helyi innováció):

1)	A beruházás által közvetlenül létrehozott munkahelyek száma a regionális fejlődéshez és a területi kohézióhoz való hozzájárulás fontos mutatója. Figyelembe kell azonban venni a létrehozott munkahelyek minőségét és tartósságát, továbbá a szükséges képzettségi szintet is.

A helyi (al-)vállalkozások szintjén további új munkahelyek jöhetnek létre, elősegítve azt, hogy a beruházás jobban integrálódjon az érintett területbe, és biztosítva hatásának szélesebb tovagyűrűzését. Ezért a közvetetten létrehozott munkahelyek száma is olyan indikátor, amelyet szintén figyelembe kell venni.

A támogatás kedvezményezettje által a foglalkoztatottak általános és különleges készségeit fejlesztő, széles körű képzési tevékenységek végzésére vállalt kötelezettséget is olyan tényezőnek kell tekinteni, amely hozzájárul a regionális fejlődéshez és a területi kohézióhoz. Hangsúlyt kell helyezni a szakmai gyakorlat biztosítására, különösen a fiatalok számára, valamint az alkalmazottak vállalkozáson kívüli tudását és foglalkoztathatóságát javító képzésre is.

A földrajzi közelségből külső méretgazdaságosság vagy egyéb előnyök származhatnak a regionális fejlődés területén (klaszterképző hatás). Az ugyanazon iparágban tevékenykedő vállalkozások klaszteresedése lehetővé teszi az egyes üzemek fokozottabb specializálódását, ami növeli a hatékonyságot. Ezen indikátor fontossága a regionális fejlődéshez és a területi kohézióhoz való hozzájárulás meghatározásában azonban a klaszter fejlettségi állapotától függ.

A beruházások műszaki tudást igényelnek, és jelentős technológiatranszfer forrásává válhatnak (tudásgyűrűzés). A technológiaintenzív iparágakba történő beruházással nagyobb valószínűséggel jár együtt az érintett területre irányuló technológiatranszfer. E tekintetben fontos az ismeretterjesztés foka és specifikussága is.

6)	Szintén figyelembe vehető, hogy a projekt hogyan járul hozzá a terület helyi innovációra épülő technológiateremtő képességéhez. E tekintetben kedvezően ítélhető meg a helyi kutatási és tudásterjesztő szervezetekkel, például egyetemekkel vagy kutatóintézetekkel való együttműködés.

7)	A beruházás időtartama és a lehetséges jövőbeli kiegészítő befektetések a vállalkozásnak az adott területen való tartós szerepvállalására utalnak.

51.

A tagállamok hivatkozhatnak a kedvezményezett üzleti tervére is, amely információt szolgáltathat a létrehozott munkahelyek számáról, a fizetendő bérekről (ennek tovagyűrűző hatásaként nő a háztartások jóléte), a helyi termelőknél bonyolított beszerzések volumenéről, valamint a beruházás által generált forgalomról, amely az esetleges további adóbevételek révén hasznot hozhat a régiónak.

52.

A bejelentési kötelezettség alá tartozó egyedi beruházási támogatásokra a 47–49. pontban meghatározott követelmények alkalmazandók.

53.

Ad hoc támogatások (41) esetén a tagállamnak bizonyítania kell, hogy a jelen iránymutatás 50–52. pontjában rögzített követelményeken túl a projekt koherens az érintett térség fejlesztési stratégiájával, és hozzájárul ahhoz.

5.1.3. Működési támogatási programok

54.

A működési támogatási programok csak akkor segítik elő a támogatott területek fejlődését, ha az említett területeken tapasztalt hátrányokat előre pontosan meghatározzák. A gazdasági tevékenységek vonzásával vagy megtartásával szembeni akadályok olyan súlyosak vagy állandóak lehetnek, hogy a beruházási támogatás önmagában nem elegendő az említett területek fejlődéséhez.

55.

A kkv-k által az „a” térségekben tapasztalt bizonyos sajátos nehézségek csökkentésére irányuló támogatást illetően a tagállamoknak bizonyítaniuk kell e sajátos nehézségek fennállását és nagyságrendjét, továbbá bizonyítaniuk kell azt is, hogy működési támogatási programra van szükség, mert az adott sajátos nehézségek beruházási támogatás útján nem küzdhetők le.

56.

A legkülső régiók sajátos többletköltségeit ellentételező működési támogatás tekintetében a Szerződés 349. cikke határozza meg a legkülső régiók fejlődését súlyosan korlátozó állandó korlátok típusait. Ezek közé tartozik a távoli fekvés, a szigetjelleg, a kis méret, a kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyok és néhány terméktől való gazdasági függés. A tagállamoknak meg kell határozniuk azokat az állandó korlátokhoz kapcsolódó konkrét kiegészítő költségeket, amelyek ellentételezése a működési támogatási program feladata.

57.

A ritkán és rendkívül ritkán lakott térségekben az elnéptelenedés megelőzése vagy csökkentése érdekében nyújtott működési támogatást illetően a tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy a működési támogatás nélkül az adott térségben fennáll az elnéptelenedés kockázata.

5.2. Ösztönző hatás

5.2.1. Beruházási támogatás

58.

A regionális támogatás csak akkor tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha ösztönző hatása van. Egy állami támogatás akkor tekinthető úgy, hogy ösztönző hatása van, ha oly módon változtatja meg a vállalkozás magatartását, hogy az valamely térség fejlődéséhez hozzájáruló olyan többlettevékenységeket végez, amelyeket a támogatás nélkül nem, vagy csak korlátozott mértékben, másképpen vagy más helyszínen végezne. A támogatás nem támogathatja olyan tevékenység költségeit, amelyet a vállalkozás amúgy is elvégzett volna, és nem kompenzálhatja valamely gazdasági tevékenység szokásos üzleti kockázatát.

59.

Az ösztönző hatás két módon bizonyítható:

1)	a támogatás ösztönzőleg hat arra, hogy pozitív döntést hozzanak az érintett térségben történő beruházásról, mivel ellenkező esetben a beruházás az EGT-n belül sehol nem lenne kellően jövedelmező a támogatás kedvezményezettje számára (42) (1. forgatókönyv: beruházási döntés),

2)	a támogatás – mivel ellensúlyozza az érintett térségben választott helyszínen való beruházáshoz kapcsolódó nettó hátrányokat és költségeket – arra ösztönöz, hogy a tervezett beruházást más térség helyett az adott térségben valósítsák meg (2. forgatókönyv, helyszínválasztás).

60.

Amennyiben a támogatás nem eredményezi a támogatás kedvezményezettje magatartásának változását, tehát nem ösztönöz (további) induló beruházásokat az érintett térségben, feltételezhető, hogy az adott beruházásra a támogatás nélkül is sor kerülne a térségben. A támogatásnak ezért nincs ösztönző hatása a regionális fejlődés és a területi kohézió célkitűzésének megvalósítására és ezen iránymutatások szerint nem hagyható jóvá a belső piaccal összeegyeztethető támogatásként.

61.

Az uniós jog által rögzített normák teljesítéséhez szükséges beruházások céljára „a” térségekben kohéziós alapokon vagy az EMVA-n keresztül odaítélt regionális támogatás esetében azonban úgy tekinthető, hogy a támogatásnak ösztönző hatása van, ha a támogatás nélkül a kedvezményezett számára nem lenne elégségesen jövedelmező, hogy a beruházást az érintett térségben valósítsa meg, ami az adott térségben egy meglévő létesítmény bezárásához vezetne.

5.2.1.1. Beruházási támogatási programok

62.

Egy egyedi beruházás munkálatai csak a támogatásigénylő formanyomtatvány benyújtását követően kezdhetők meg.

63.

Ha a munkálatok a támogatásigénylő formanyomtatvány benyújtása előtt megkezdődnek, akkor az adott egyedi beruházással kapcsolatban odaítélt támogatás nem tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek.

64.

A tagállamoknak egységes támogatásigénylő formanyomtatványt kell benyújtaniuk, amelynek legalább a VII. mellékletben felsorolt összes információt tartalmaznia kell. A formanyomtatványon a kkv-knak és a nagyvállalkozásoknak ismertetniük kell azt a kontrafaktuális helyzetet, amely a támogatás elnyerése nélkül következne be, és meg kell jelölniük, hogy az 59. pontban leírt forgatókönyvek közül melyik érvényes.

65.

Ezenkívül a nagyvállalkozásoknak dokumentumokkal kell bizonyítaniuk a formanyomtatványon ismertetett kontrafaktuális helyzetet. Ez a kötelezettség támogatási program keretében nyújtott, bejelentési kötelezettség alá nem tartozó támogatások tekintetében a kkv-kra nem vonatkozik.

66.

A támogatást nyújtó hatóság ellenőrzi a támogatás nélkül bekövetkező helyzet hitelességét és ellenőrzi, hogy a regionális támogatás rendelkezik a szükséges, az 59. pontban ismertetett forgatókönyvek egyikének megfelelő ösztönző hatással. A kontrafaktuális forgatókönyv akkor hiteles, ha valódi, és azokhoz a döntéshozatali tényezőkhöz kapcsolódik, amelyek akkor voltak érvényben, amikor a támogatás kedvezményezettje meghozta döntését a beruházásról.

5.2.1.2. Bejelentendő egyedi beruházási támogatás

67.

A bejelentendő egyedi támogatás tekintetében a tagállamoknak a 62–66. pontban foglalt követelményeken túl egyértelműen bizonyítaniuk kell, hogy a támogatás hatást gyakorol a beruházási döntés meghozatalára vagy a helyszínválasztásra (43). A tagállamoknak meg kell határozniuk, hogy a 59. pontban leírt forgatókönyvek közül melyik érvényes. Az átfogó értékelés lehetővé tétele érdekében a tagállamoknak nemcsak a projekttel kapcsolatban kell tájékoztatást nyújtaniuk, hanem átfogóan ismertetniük kell a kontrafaktuális forgatókönyvet is, vagyis azt, amikor egyetlen EGT-beli hatóság sem ítél oda támogatást az igénylőnek.

68.

Az 1. forgatókönyv esetében a tagállamok a támogatás ösztönző hatását a vállalkozás olyan dokumentumaival bizonyíthatják, amelyek igazolják, hogy a beruházás a támogatás nélkül nem volna elégségesen jövedelmező.

69.

A 2. forgatókönyv esetében a tagállamok a támogatás ösztönző hatásának meglétét a vállalkozás olyan dokumentumaival bizonyíthatják, amelyek igazolják, hogy az érintett térségben történő beruházás költségeit és hasznait összehasonlították egy vagy több alternatív térségben történő beruházás azonos adataival. A Bizottság ellenőrzi, hogy ezek az összehasonlítások reálisak-e.

70.

A tagállamok a vizsgált beruházási projekthez kapcsolódó, eredeti és hivatalos vállalati dokumentumokra, kockázatértékelésekre (ideértve a helyszínspecifikus kockázat értékelését), pénzügyi jelentésekre, belső üzleti tervekre, szakértői véleményekre és egyéb tanulmányokra támaszkodhatnak. Ezeknek a dokumentumoknak a beruházással vagy annak helyszínével kapcsolatos döntéshozatali folyamattal egy időben keltnek kell lenniük. A tagállamokat segíthetik az ösztönző hatás fennállásának bizonyításában a keresleti, költség- és pénzügyi előrejelzéseket tartalmazó dokumentumok, a beruházási bizottsághoz benyújtott, a beruházási forgatókönyveket ismertető dokumentumok, valamint a pénzügyi intézmények számára készült dokumentumok.

71.

Ebben az összefüggésben, különösen az 1. forgatókönyv esetén a jövedelmezőségi szintet értékelhetik az adott ágazatban bevett módszerek alkalmazásával, amelyek közé tartozhatnak a projekt nettó jelenértékének (NPV) (44), a belső megtérülési rátának (IRR) (45) és a befektetett tőke átlagos megtérülésének (ROCE) megállapítására szolgáló módszerek. A projekt jövedelmezőségét a kedvezményezett által más, hasonló típusú beruházási projektekben alkalmazott normál megtérülési rátákhoz kell hasonlítani. Ha ezek az értékek nem állnak rendelkezésre, a projekt jövedelmezőségét a kedvezményezett teljes tőkeköltségéhez, vagy az érintett ágazatra általában jellemző megtérülésekhez kell hasonlítani.

72.

Ha a támogatás nem eredményezi a kedvezményezett magatartásának változását, tehát nem ösztönöz (további) beruházásokat a térségben, akkor a térség számára nem áll fenn pozitív hatás. Ezért a támogatás nem tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha úgy tűnik, hogy az adott beruházásra a támogatás nyújtása nélkül is sor kerülne a térségben.

5.2.2. Működési támogatási programok

73.

A működési támogatási programokat illetően a támogatás akkor tekinthető ösztönző hatásúnak, ha valószínűsíthető, hogy támogatás nélkül az érintett térségben folytatott gazdasági tevékenység szintje jelentősen csökkenne a támogatás által orvosolni célzott problémák miatt.

74.

A Bizottság ezért akkor tekinti úgy, hogy a működési támogatás ösztönzőleg hat további gazdasági tevékenységekre az érintett térségben, ha a tagállam bizonyította a térségben a problémák fennállását és azok számottevő jellegét (lásd az 54–57. pontot).

5.3. Az állami beavatkozás szükségessége

75.

Annak értékeléséhez, hogy az állami támogatás szükséges-e a regionális fejlődés és a területi kohézió célkitűzésének megvalósításához, először is azonosítani kell a problémát. Az állami támogatásnak olyan esetekre kell irányulnia, amikor a támogatás olyan lényegi fejlődést eredményez, amelyet a piac nem tud megvalósítani. Ez különösen a szűkös állami források kontextusában fontos.

76.

Az állami támogatási intézkedések – bizonyos feltételek mellett – korrigálhatják a piaci hiányosságokat, és ezáltal hozzájárulhatnak a piacok hatékony működéséhez és fokozhatják a versenyképességet. Amennyiben a piacok hatékony eredményeket hoznak, de ezek az eredmények a méltányosság vagy a kohézió szempontjából nem kielégítőek, állami támogatás alkalmazható a kívánatosabb, méltányosabb piaci eredmény elérésére.

77.

Ezen iránymutatás 7. fejezetével összhangban a regionális támogatási térképen szereplő térségek fejlesztése céljából nyújtott támogatásokat illetően a Bizottság úgy véli, hogy ezekben a térségekben a piac állami beavatkozás nélkül nem képes elégséges szintű gazdasági fejlődést és területi kohéziót megvalósító eredményre jutni. Ezért az e területeken nyújtott támogatás szükségesnek tekinthető.

5.4. A regionális támogatás megfelelősége

78.

A támogatási intézkedésnek megfelelő szakpolitikai eszköznek kell lennie az adott politikai célkitűzés kezeléséhez. Egy támogatási intézkedés nem tekinthető összeegyeztethetőnek, ha ugyanaz a regionális fejlődéshez és területi kohézióhoz való pozitív hozzájárulás elérhető más, kevésbé torzító szakpolitikai eszközökkel vagy a támogatási eszközök más, kevésbé torzító típusaival.

5.4.1. Alternatív szakpolitikai eszközök megfelelősége

5.4.1.1. Beruházási támogatás

79.

A regionális beruházási támogatás mellett a tagállamok más szakpolitikai eszközökkel is ösztönözhetik a beruházásokat és a munkahelyteremtést a támogatott területeken. A tagállamok alkalmazhatnak olyan intézkedéseket is, mint az infrastruktúra-fejlesztés, az oktatás és képzés minőségének vagy az üzleti környezetnek a javítása.

80.

A beruházási támogatási program bejelentésekor a tagállamoknak jelezniük kell, hogy a regionális támogatás miért megfelelő eszköz a terület fejlesztéséhez.

81.

Ha egy tagállam úgy dönt, hogy ágazati támogatási programot alkalmaz, be kell mutatnia, hogy egy ilyen eszköznek milyen előnyei vannak egy multiszektorális támogatási programhoz vagy más szakpolitikai opciókhoz képest.

82.

A Bizottság különös figyelmet fordít a tervezett támogatási programmal kapcsolatban készült hatásvizsgálatokra, melyeket a tagállamok rendelkezésre bocsátanak. Hasonlóképpen figyelembe veheti a 6. fejezetben ismertetett utólagos értékelések eredményeit a javasolt program megfelelőségének értékelése céljából.

83.

Ad hoc beruházási támogatás esetén a tagállamoknak be kell mutatniuk, hogy a támogatás milyen módon járulhat hozzá jobban a terület fejlődéséhez egy támogatási programhoz vagy más típusú intézkedésekhez képest.

5.4.1.2. Működési támogatási programok

84.

A tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy a támogatás a támogatással orvosolni célzott problémák viszonylatában megfelelő a program célkitűzéseinek megvalósításához. A támogatás megfelelőségét bizonyítandó a tagállamok előzetesen kiszámíthatják a támogatás összegét az adott időszakban várható kiegészítő költségek fedezetére szolgáló fix összegként, hogy a vállalkozásokat a költségek korlátozására és idővel tevékenységük hatékonyabb fejlesztésére ösztönözzék (46).

5.4.2. Megfelelőség más támogatási eszközök viszonylatában

85.

A regionális támogatás számos formában ítélhető oda. A tagállamoknak mindazonáltal biztosítaniuk kell, hogy a támogatást olyan formában ítéljék oda, amely várhatóan a legkisebb mértékben torzítja a versenyt és a kereskedelemet. Ha a támogatást a közvetlen anyagi előnyökkel járó támogatási formák valamelyikében ítélik oda (például közvetlen, vissza nem térítendő támogatások; az adók, a társadalombiztosítási járulékok vagy más kötelező díjak kapcsán biztosított mentességek vagy kedvezmények; vagy kedvezményes árakon kínált földterület, áruk vagy szolgáltatások), a tagállamoknak bizonyítaniuk kell, miért nem megfelelőek más, potenciálisan kevésbé torzító hatással járó olyan támogatási formák, mint a visszafizetendő előlegek, illetve az adósság- vagy tőkeinstrumentumokra épülő támogatások (például alacsony kamatozású kölcsönök vagy kamatkedvezmények, állami garanciák, részesedés vásárlása vagy kedvező feltételek melletti alternatív tőkeinjekció).

86.

A 6. fejezetben leírt utólagos értékelések eredményei figyelembe vehetők a tervezett támogatási eszköz megfelelőségének értékelésében.

5.5. A támogatási összeg arányossága (a támogatás szükséges minimumra korlátozása):

5.5.1. Beruházási támogatás

87.

A regionális támogatás összegének az érintett térségben a többletberuházások vagy többlettevékenységek élénkítéséhez szükséges minimumra kell korlátozódnia.

88.

A Bizottság a kiszámíthatóság és az egyenlő feltételek biztosítása érdekében a beruházási támogatásra maximális támogatási intenzitásokat (47) alkalmaz.

89.

Induló beruházási projektnél a maximális támogatási intenzitást és a maximális támogatási összeget (48) (nagyberuházási projektnél a kiigazított támogatási összeget (49) és a kapcsolódó csökkentett támogatási intenzitást) a támogatást nyújtó hatóság számítja ki a támogatás odaítélésekor, de legkésőbb a támogatás Bizottságnak való bejelentésekor.

90.

Mivel a nagyberuházási projektek valószínűleg nagyobb torzulásokat idéznek elő a versenyben és a kereskedelemben, ezeknél a projekteknél a támogatási összeg nem haladhatja meg a kiigazított támogatási összeget.

91.

Amennyiben az induló beruházás egyetlen beruházási projekt részét képezi, és ez az egyetlen beruházási projekt nagyberuházási projekt, az egyetlen beruházási projektre vonatkozó támogatási összeg nem haladhatja meg a kiigazított támogatási összeget. Az e szabály alkalmazásában alkalmazandó árfolyam és diszkontráta az egyetlen beruházási projekt első projektjére vonatkozó támogatás odaítélésének időpontjában alkalmazandó árfolyam és diszkontráta.

92.

A maximális támogatási intenzitások kettős célt szolgálnak.

93.

Először is, a bejelentendő programok esetében a maximális támogatási intenzitás a kkv-k számára biztonsági garanciát jelent: feltéve, hogy a támogatási intenzitás a megengedett maximum alatt marad, a támogatás arányosnak minősül.

94.

Másodszor, minden egyéb esetben a maximális támogatási intenzitások felső határértéket jelentenek a jelen iránymutatás 95–97. pontjában leírt nettó többletköltség megközelítés alkalmazásában.

95.

Általános szabályként a Bizottság úgy tekinti, hogy a bejelentési kötelezettség alá tartozó egyedi támogatás a minimumra korlátozódik, ha a támogatás összege megfelel az érintett térségben történő beruházás nettó többletköltségeinek – a támogatás nélküli kontrafaktuális forgatókönyvhöz képest (50), felső korlátként a maximális támogatási intenzitással. Hasonlóképpen, a nagyvállalkozásoknak a bejelentési kötelezettség alá tartozó programok keretében nyújtott beruházási támogatások esetében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a támogatás összege a „nettó többletköltségen alapuló megközelítés” alapján a minimumra korlátozódjon, felső határként a maximális támogatási intenzitással.

96.

Az 1. forgatókönyv szerinti helyzetekben (beruházási döntések) a támogatási összeg ennek megfelelően nem lépheti túl azt a szükséges minimális összeget, mely a projektet elégségesen jövedelmezővé teszi, így például a belső megtérülési ráta nem növelhető olyan mértékben, hogy meghaladja a vállalkozás által más, hasonló típusú beruházási projektekben alkalmazott normál rátákat, illetve a teljes kedvezményezett tőkeköltségét, vagy az ágazatban általában megvalósuló megtérüléseket, ha ezek az értékek rendelkezésre állnak.

97.

A 2. forgatókönyv szerinti helyzetekben (helyszíni ösztönzők) a támogatási összeg nem haladhatja meg a megcélzott térségben megvalósuló beruházás nettó jelenértékének és az alternatív helyszínen megvalósuló beruházás nettó jelenértékének különbözetét. Az összes releváns költséget és hasznot számításba kell venni, ideértve például az igazgatási és a szállítási költségeket, a képzési támogatásban nem részesülő képzési költségeket, valamint a bérkülönbségeket. Ha azonban az alternatív helyszín az EGT területén található, akkor a másik helyszínen nyújtott támogatások nem vehetők figyelembe.

98.

Az ösztönző hatás elemzésénél alkalmazott számítások felhasználhatók annak megállapításánál is, hogy a támogatás arányos-e. A tagállamnak – például a 70. pontban említett – dokumentumokkal kell bizonyítania az arányosságot.

99.

Egyidejűleg több regionális támogatási program keretében is nyújtható beruházási támogatás, vagy az ad hoc regionális támogatással halmozható, ha a támogatás teljes összege az összes forrást figyelembe véve nem lépi túl projektenként a maximális támogatási intenzitást, amelyet előzetesen az első támogatást nyújtó hatóság számít ki. Bármely egyéb állami támogatás, amely részben vagy egészben ugyanazon elszámolható költségekhez kapcsolódik, csak akkor halmozható, ha nem vezet az az alkalmazandó tematikus szabályok értelmében az érintett támogatásra alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez. Támogatáshalmozódási ellenőrzéseket kell végezni a támogatás odaítélésekor és folyósításakor egyaránt (51). Amennyiben a tagállam lehetővé teszi egy adott program szerinti állami támogatás halmozását más programokból származó állami támogatással, minden egyes program tekintetében meg kell határoznia az e pont szerinti feltételeknek való megfelelés biztosítására szolgáló módszert.

100.

Az európai területi együttműködés olyan projektjeihez kapcsolódó induló beruházások esetében, amelyek megfelelnek az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló rendeletben (Interreg) (52) rögzített szempontoknak, a projektben részt vevő valamennyi kedvezményezettre az induló beruházás helye szerinti térségben érvényes támogatási intenzitás alkalmazandó. Amennyiben az induló beruházás két vagy több támogatott területen helyezkedik el, az induló beruházásra vonatkozó maximális támogatási intenzitást azon támogatott terület szerint kell számítani, ahol az elszámolható költségek közül a legnagyobb összeg felmerül. A nagyvállalkozás által „c” térségben megvalósított induló beruházás az európai területi együttműködés projektjével összefüggésben csak akkor részesülhet regionális támogatásban, ha az induló beruházás új gazdasági tevékenység létrehozására irányul.

5.5.2. Működési támogatási programok

101.

A tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy a támogatás mértéke arányban áll a támogatással orvosolni kívánt problémákkal.

102.

A tagállamoknak különösen a következő feltételeknek kell megfelelniük:

1)	a támogatást az olyan elszámolható költségek egy előre meghatározott csoportjának viszonylatában kell kiszámítani, amelyek – a tagállam által bizonyítottan – teljes mértékben a támogatás által orvosolni kívánt problémáknak tulajdoníthatók;

2)	a támogatásnak az elszámolható költségek ezen előre meghatározott csoportjának egy bizonyos hányadára kell korlátozódnia és nem lépheti túl ezeket a költségeket;

3)	a kedvezményezettenkénti támogatási összegnek arányosnak kell lennie az egyes kedvezményezettek által ténylegesen tapasztalt problémák szintjével.

103.

A kkv-k által az „a” térségekben tapasztalt bizonyos sajátos nehézségek csökkentésére nyújtott támogatás esetében a támogatást a program időtartama alatt fokozatosan csökkenteni kell (53). Ez nem vonatkozik a ritkán és nagyon ritkán lakott területeken az elnéptelenedés megakadályozását célzó programokra, valamint azokra a programokra, amelyek a Szerződés 349. cikkében említett egy vagy több állandó korlátozás közvetlen következményeként a legkülső régiókban felmerülő működési többletköltségeket ellentételezik.

5.6. A versenyre és a kereskedelemre gyakorolt indokolatlan negatív hatások elkerülése

104.

A támogatás összeegyeztethetősége érdekében a támogatási intézkedésnek a verseny és a tagállamok közötti kereskedelem torzulása tekintetében jelentkező negatív hatásait korlátozni kell, és e negatív hatásoknak nem szabad olyan mértékben meghaladniuk a támogatás pozitív hatásait, amely a közös érdekkel ellentétes lenne.

5.6.1. Általános szempontok

105.

A támogatás pozitív hatásainak és a versenyre és kereskedelemre gyakorolt negatív hatásainak átfogó mérlegelésekor (5.1. szakasz) a Bizottság adott esetben figyelembe veheti azt a körülményt, hogy a támogatás a regionális fejlődéshez és kohézióhoz való hozzájárulásán túl egyéb pozitív hatásokkal is jár. Ez az eset állhat fenn például, ha megállapítást nyer, hogy az induló beruházás a helyi munkahelyteremtés, az új tevékenységek bevezetése és/vagy a helyi bevételek generálása mellett jelentős mértékben hozzájárul különösen a digitális átálláshoz vagy a környezeti szempontból fenntartható tevékenységekre – ezen belül az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, klímasemleges vagy az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens – tevékenységekre való átálláshoz. A Bizottság különös figyelmet fog fordítani az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (54) (taxonómiai rendelet) 3. cikkére, beleértve a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet vagy más hasonló módszereket. Továbbá a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások értékelésének részeként a Bizottság adott esetben figyelembe veheti a támogatott tevékenység negatív externáliáit, amennyiben ezek az externáliák olyan mértékben kedvezőtlenül érintik a tagállamok közötti versenyt és kereskedelmet a piacon előidézett vagy súlyosbított hatékonysági problémák miatt, hogy az ellentétes a közös érdekkel (55).

106.

Ami a negatív hatásokat illeti, a regionális támogatás a verseny és a kereskedelem torzulásának két fő típusát idézheti elő. Ezek egyrészt a termékpiacot érintő torzulások, másrészt helyspecifikus hatások. Mindkét torzulástípus vezethet a belső piac gazdasági teljesítményét rontó allokációs problémákhoz, valamint a gazdasági tevékenység térségen belüli eloszlásával kapcsolatos problémákhoz.

107.

Az állami támogatás egyik potenciálisan káros hatása, hogy akadályozza a piaci mechanizmust abban, hogy hatékony eredményeket érjen el a leghatékonyabb termelők jutalmazása révén, illetve azáltal, hogy növeli a legkevésbé hatékony termelőre nehezedő nyomást, melynek hatására az javítja eredményeit, szerkezetátalakításba kezd, vagy kilép a piacról. Az alulteljesítő piacon jelentős kapacitásbővítést eredményező állami támogatás indokolatlanul torzíthatja a versenyt, mivel a kapacitásfelesleg létrehozása vagy fenntartása csökkentheti a haszonkulcsot, csökkentheti a versenytársak beruházásait, vagy akár a versenytársak piacról való kilépését is eredményezheti. Így olyan helyzet alakulhat ki, amelyben az egyébként a piacon versenyezni képes versenytársak kiszorulnak a piacról. Ez megakadályozhatja azt is, hogy vállalkozások lépjenek be a piacra vagy növeljék piaci részesedésüket, és gyengítheti azokat a tényezőket, amelyek a versenytársakat innovációra ösztönzik. Így nem hatékony piaci struktúra alakulhat ki, ami hosszú távon káros a fogyasztókra nézve. A támogatás elérhetővé tétele indokolatlan derűlátásra vagy indokolatlan kockázatvállalásra késztetheti a potenciális kedvezményezetteket. Hosszú távon negatív hatás valószínűsíthető az ágazat általános teljesítményére.

108.

A támogatásnak olyan torzító hatásai is lehetnek, hogy a kedvezményezett növeli a piaci erejét vagy megőrzi jelentős piaci erejét. Ha a támogatás közvetlenül nem is növeli a jelentős piaci erőt, erre közvetetten alkalmas lehet azáltal, hogy gátolja a meglévő versenytársak tevékenységének bővülését, a versenytársak piacról való kilépését idézi elő, vagy elbátortalanítja az új versenytársakat a piacra lépéstől.

109.

A regionális támogatás – a termékpiacokon okozott torzulások mellett – jellegéből fakadóan érinti a gazdasági tevékenység helyszínének megválasztását is. Ha egy térség a támogatásnak betudhatóan beruházásokat vonz, egy másik térség elveszti ezt a lehetőséget. A támogatással hátrányosan érintett térségekben jelentkező negatív hatások a gazdasági tevékenységek megszűnésében, valamint a munkahelyek elvesztésében (az alvállalkozók munkahelyei tekintetében is) lehetnek érzékelhetők. A negatív hatások ezenkívül elvesztett pozitív externáliák (pl. klaszterképző hatás, tudásgyűrűzés, oktatás és képzés) formájában is érzékelhetők lehetnek.

110.

A regionális támogatást a földrajzi vonatkozása különbözteti meg a horizontális támogatások egyéb formáitól. A regionális támogatás különös jellemzője, hogy célja a beruházók beruházási projekt helyszínével kapcsolatos döntésének befolyásolása. Ha a regionális támogatás ellensúlyozza a regionális hátrányokból adódó pótlólagos költségeket, és többletberuházásokat segít elő a támogatott területeken anélkül, hogy azokat más, azonos fejlettségű vagy kevésbé fejlett támogatott területektől szívná el, akkor a térség fejlődésén túl a kohéziót is előmozdítja, és így végső soron az egész EU számára előnyökkel jár. A regionális támogatásra jogosult térségeket meghatározó regionális támogatási térképek bizonyos mértékig már korlátozzák a regionális támogatás lehetséges negatív helyspecifikus hatásait, összhangban a regionális gazdaságfejlesztési és kohéziós politikai célkitűzésekkel, valamint a megengedhető maximális támogatási intenzitásokkal. A támogatás által a térség fejlődésére és a területi kohézióra gyakorolt hatás értékeléséhez továbbra is fontos annak megértése, hogy a támogatás hiányában mi történne.

5.6.2. A versenyre és a kereskedelemre gyakorolt, nyilvánvalóan negatív hatások

111.

A Bizottság több olyan helyzetet határoz meg, amelyben a regionális beruházási támogatásnak a tagállamok közötti versenyre és kereskedelemre gyakorolt negatív hatásai nyilvánvalóan túlsúlyban vannak a pozitív hatásokkal szemben, tehát a támogatás valószínűleg nem nyilvánítható a belső piaccal összeegyeztethetőnek.

5.6.2.1. Kapacitásfelesleg előidézése abszolút mértékben hanyatló piacon

112.

Amint arra a 107. pont is rávilágít, a támogatás negatív hatásainak értékelése során alulteljesítő piac esetén a Bizottság figyelembe veszi a projekt során létrehozott további termelő kapacitást.

113.

Ha a termelési kapacitást növelő beruházásra állami támogatás eredményeként kerül sor egy piacon, akkor fennáll a veszélye, hogy ez kedvezőtlen hatást gyakorol a termelésre vagy beruházásokra az EGT más térségeiben. Ez különösen abban az esetben valószínű, ha a kapacitás növekedése meghaladja a piac növekedését, vagy ha az olyan piacon megy végbe, amelyet kapacitásfelesleg jellemez.

114.

Ezért abban az esetben, ha a beruházás kapacitásfelesleg kialakulását vagy növekedését eredményezi egy strukturálisan abszolút mértékben hanyatló (vagyis szűkülő) piacon (56), a Bizottság a mérlegelés során ezt olyan negatív hatásként veszi számításba, amelyet valószínűleg nem ellensúlyoznak pozitív hatások. Ez különösen az 1. forgatókönyv szerinti helyzetekre (beruházási döntések) vonatkozik.

115.

A 2. forgatókönyv szerinti helyzetekben (helyszínválasztás), amikor a beruházásra mindenképpen ugyanazon a földrajzi piacon vagy kivételesen egy másik földrajzi piacon kerülne sor, de ahol az értékesítés ugyanarra a földrajzi piacra irányulna, a támogatás – feltéve, hogy az a helyszínnel kapcsolatos hátrány ellensúlyozásához szükséges minimumra korlátozódik, és nem nyújt további likviditást a támogatás kedvezményezettjének – csak a helyszínre vonatkozó döntést befolyásolja. Ebben a helyzetben a beruházás a támogatástól függetlenül további kapacitást jelentene az adott földrajzi piacon. Ezért a kapacitásfelesleggel kapcsolatos lehetséges eredmények elvileg a támogatás nélkül is ugyanazok lennének. Ha azonban az alternatív beruházási helyszín másik földrajzi piacon található, és a támogatás kapacitásfelesleget idéz elő egy strukturálisan abszolút mértékben hanyatló piacon, a 114. pontban megfogalmazott következtetések érvényesek.

5.6.2.2. Kohézióellenes hatások

116.

Amint az a 109. és 110. pontban is szerepel, a támogatás negatív hatásainak értékelése során a Bizottságnak figyelembe kell vennie a támogatásnak a gazdasági tevékenység helyszínére gyakorolt hatásait.

117.

A 2. forgatókönyv (helyszínválasztás) szerinti olyan helyzetekben, amelyeknél a támogatás nélkül a beruházás olyan térségben valósulna meg (57), ahol a megcélzott térséghez képest magasabb, vagy ugyanakkora a regionális támogatási intenzitás, az a regionális támogatás lényegének ellentmondó negatív hatást jelent, amelyet pozitív tényezők valószínűleg nem ellensúlyoznak.

5.6.2.3. Áttelepítés

118.

Bejelentendő intézkedések értékelésekor a Bizottságnak be kell kérnie minden szükséges információt annak megítéléséhez, hogy az állami támogatás valószínűsíthetően jelentős munkahelyvesztéshez vezet-e az EGT-n belüli meglevő helyszíneken. Ilyen helyzetben, illetve abban az esetben, ha a beruházás lehetővé teszi a kedvezményezett számára, hogy tevékenységet telepítsen át a megcélzott térségbe, a támogatás és az áttelepítés közötti esetleges ok-okozati kapcsolat negatív hatásnak tekintendő, amelyet a pozitív hatások valószínűleg nem ellensúlyoznak.

5.6.3. Beruházási támogatási programok

119.

A beruházási támogatási programok nem vezethetnek a verseny vagy a kereskedelem jelentős torzulásaihoz. Még az olyan esetekben is, amikor a torzulások egyedi szinten korlátozottnak tekinthetők (feltéve, hogy a beruházási támogatásra vonatkozó valamennyi feltétel teljesül), kumulatív alapon a programok még mindig nagymértékű torzulásokhoz vezethetnek. Az ilyen torzulások hatással lehetnek a kínálati piacokat azáltal, hogy kapacitásfelesleget hoznak létre, vagy növelik azt, illetve oly módon hozzák létre, növelik vagy tartják fenn néhány kedvezményezett jelentős piaci erejét, hogy az negatívan érinti a dinamikus ösztönzőket. A programok alapján nyújtott támogatások is eredményezhetik a gazdasági tevékenységek megszűnését az EGT más térségeiben. Bizonyos ágazatokra összpontosító program esetében az ilyen torzulások kockázata még hangsúlyosabban jelentkezik.

120.

A tagállamoknak ezért bizonyítaniuk kell, hogy ezek a negatív hatások a minimumra korlátozódnak, figyelembe véve például a projektek méretét, az egyedi és a halmozott támogatási összegeket, a várható kedvezményezetteket, és a megcélzott ágazatok jellemzőit. Ahhoz, hogy a Bizottság értékelni tudja a várható negatív hatásokat, a tagállamok benyújthatnak minden rendelkezésre álló hatásvizsgálatot és a hasonló korábbi programok esetében elvégzett utólagos értékeléseket.

121.

Amikor a támogatást nyújtó hatóság egyedi projektek számára egy program keretében ítél oda támogatást, ellenőriznie kell és meg kell erősítenie, hogy a támogatás nem jár a 111–118. pontban leírt nyilvánvaló negatív hatással. Az ellenőrzés a kedvezményezett által a támogatásigénylés benyújtásakor közölt információkon, valamint az egységes támogatásigénylő formanyomtatványon tett nyilatkozaton alapulhat, amelyen fel kell tüntetni a támogatás elmaradása esetén választandó alternatív helyszínt is.

5.6.4. Bejelentendő egyedi beruházási támogatás

122.

Az egyedi támogatás negatív hatásainak értékelésekor a Bizottság különbséget tesz a fenti 96. és 97. pontban ismertetett két kontrafaktuális forgatókönyv között.

5.6.4.1. Az 1. forgatókönyv szerinti helyzetek (beruházási döntések)

123.

Az 1. forgatókönyv szerinti helyzetekben a Bizottság külön hangsúlyt fektet a hanyatló piacokon történő kapacitásfelesleg-kiépítéshez kapcsolódó negatív hatásokra, a piacról való kilépés megelőzésére, és a jelentős piaci erő fogalmának meghatározására. E negatív hatásokat, amelyeket a támogatás pozitív hatásainak ellensúlyozniuk kell, a 124–133. pont ismerteti. Ha azonban megállapítást nyer, hogy a támogatás a 114. pontban leírt nyilvánvaló negatív hatásokkal járna, valószínűtlen, hogy a támogatást bármilyen pozitív hatás ellensúlyozza, és így a támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető lenne.

124.

A verseny és a kereskedelem potenciális torzulásainak azonosítása és értékelése érdekében a tagállamoknak bizonyítékokat kell benyújtaniuk, amelyek alapján a Bizottság azonosítja az érintett termékpiacokat (a támogatás kedvezményezettjének magatartásában bekövetkező változás által érintett termékeket) és meghatározza az érintett versenytársakat és ügyfeleket/fogyasztókat. Az érintett termék jellemzően az a termék, amely a beruházási projekt tárgyát képezi (58). Amennyiben a projekt köztes termékre vonatkozik, és a termékek jelentős része nem kerül a piacra, az érintett termék a termelési-értékesítési lánc következő fázisában található termék is lehet. Az érintett termékpiac magában foglalja az érintett terméket és az azt helyettesítő termékeket, amelyeket vagy a fogyasztó (a termék tulajdonságai, ára vagy rendeltetése alapján), vagy az előállító (a gyártóberendezések rugalmassága miatt) annak tekint.

125.

A Bizottság számos szempont alapján értékeli ezeket potenciális torzulásokat – ilyen lehet az érintett termék piacának struktúrája, a piac teljesítménye (hanyatló vagy növekvő piac), a támogatás kedvezményezettjeinek kiválasztási folyamata, a piacra lépés és a piacról való kilépés korlátai és a termékdifferenciálás.

126.

Amennyiben egy vállalkozás szisztematikusan állami támogatásra támaszkodik, az annak a jele lehet, hogy a vállalkozás egyedül nem tud helytállni a versenyben, vagy hogy versenytársaihoz képest indokolatlan előnyöket élvez.

127.

A Bizottság a termékpiacokat érintő potenciális negatív hatások két fő forrását különbözteti meg:

1)	kapacitásbővülés, amely kapacitásfelesleghez vezet, vagy növeli a meglévő kapacitásfelesleget, különösen egy hanyatló piacon;

2)	a támogatás kedvezményezettjének jelentős piaci ereje.

128.

Annak értékelése érdekében, hogy a támogatás eredményeképpen létrejönnek vagy fennmaradnak-e alacsony hatékonyságú piaci struktúrák, a Bizottság figyelembe veszi a projekt által létrehozott további termelési kapacitást, valamint azt, hogy a piac alulteljesít-e.

129.

Amennyiben a szóban forgó piac növekvő, az jellemzően kevésbé vet fel aggályokat azzal kapcsolatban, hogy a támogatás negatívan fogja érinteni a dinamikus ösztönzőket, vagy hogy indokolatlanul a piacon maradásra ösztönöz vagy gátolja a piacra lépést.

130.

A hanyatló piacok esetében jóval több aggály vetődik fel. A Bizottság megkülönböztetni azokat az eseteket, amelyeknél – hosszú távon nézve – az érintett piac strukturálisan hanyatlik (vagyis szűkül), és azokat az eseteket, amelyeknél az érintett piac relatív mértékben hanyatlik (vagyis továbbra is növekszik, de nem lépi túl a növekedési ütem referenciaértékét).

131.

A piac alulteljesítését jellemzően az EGT bruttó hazai termékéhez (GDP) viszonyítva mérik a projekt kezdetét megelőző három évben (referenciaráta). Az alulteljesítés mérhető még a következő 3–5 évre előre jelzett növekedési ütemek alapján is. A lehetséges mutatók közé tartozik az érintett piacon várható jövőbeli növekedés és az ebből következően várható kapacitáskihasználási arány, valamint a kapacitásnövekedésnek az árak és a haszonkulcs tekintetében a versenytársakra gyakorolt valószínű hatása.

132.

Bizonyos esetekben a termékpiac EGT-n belüli növekedésének értékelése lehet, hogy nem megfelelő a támogatás valamennyi hatásának értékeléséhez, különösen akkor, ha a földrajzi piac globális. Ilyen esetekben a Bizottság figyelembe fogja venni a támogatásnak az érintett piaci struktúrákra gyakorolt hatását, különösen pedig azt, hogy mennyire képes EGT-beli termelőket kiszorítani.

133.

A jelentős piaci erő fennállásának értékeléséhez a Bizottság figyelembe veszi a kedvezményezett helyzetét a támogatás igénybevételét megelőző időszakban, valamint a beruházás véglegesítését követően várható piaci pozícióját. A Bizottság figyelembe veszi a támogatás kedvezményezettjének piaci részesedését, versenytársai piaci részesedését és egyéb releváns tényezőket. Például a piaci koncentráció, a piacra lépés lehetséges akadályai (59), a vevői erő (60), valamint a terjeszkedés vagy a kilépés akadályainak vizsgálata révén értékeli a piaci szerkezetet.

5.6.4.2. A 2. forgatókönyv szerinti helyzetek (helyszínválasztás)

134.

Amennyiben a kontrafaktuális elemzés alapján megállapítható, hogy a támogatás nélkül a beruházás egy olyan másik helyszínen valósult volna meg (2. forgatókönyv), amely az érintett termék tekintetében ugyanahhoz a földrajzi piachoz tartozik, és amennyiben a támogatás arányos, a kapacitásfelesleg vagy a jelentős piaci erő tekintetében jelentkező lehetséges eredmények valószínűleg a támogatás nélkül is ugyanazok lennének. Ilyen esetekben a támogatás pozitív hatásai valószínűleg túlsúlyban lesznek a versenyre gyakorolt korlátozott negatív hatásokkal szemben. Ha azonban az alternatív helyszín az EGT-ben található, a Bizottság különösen aggályosnak tartja az alternatív helyszínnel kapcsolatos negatív hatásokat. Ezért ha a támogatás az 117. és 118. pontban leírt nyilvánvaló negatív hatásokat eredményez, valószínűtlen, hogy a támogatást bármilyen pozitív hatás ellensúlyozza, és így a támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető lenne.

5.6.5. Működési támogatási programok

135.

Amennyiben a támogatás szükséges és arányos az 5.1.3. szakaszban ismertetett regionális fejlődéshez és területi kohézióhoz való hozzájárulás eléréséhez, a támogatásnak a tagállamok közötti versenyre és kereskedelemre gyakorolt negatív hatásait valószínűleg ellensúlyozzák a pozitív hatások. Néhány esetben azonban a támogatás a piaci struktúra, illetve az ágazat vagy az iparág jellemzőinek változását eredményezheti, ami jelentősen torzíthatja a versenyt a piacra lépés vagy a piacról kilépés korlátai, a helyettesítő hatások, vagy a kereskedelmi forgalom eltolódása révén. Az ilyen esetekben a negatív hatásokat valószínűleg nem ellensúlyozzák a pozitív hatások.

5.7. Átláthatóság

136.

A tagállamoknak közzé kell tenniük a következő információkat az Európai Bizottság Támogatásátláthatósági Moduljában (61) vagy egy átfogó állami támogatási honlapon, nemzeti vagy regionális szinten:

1)	az egyedi támogatás jóváhagyásáról szóló határozatnak vagy a jóváhagyott támogatási programnak és végrehajtási rendelkezéseinek a teljes szövege, vagy a rájuk mutató internetes hivatkozás;

2)	minden egyes 100 000 EUR-t meghaladó egyedi támogatásra vonatkozó információ, a VIII. mellékletben szereplő struktúra felhasználásával.

137.

Az ETC-projekteknek nyújtott támogatást illetően a 136. pontban említett információkat annak a tagállamnak a honlapján kell elhelyezni, ahol az érintett irányító hatóság (62) található. A résztvevő tagállamok határozhatnak úgy is, hogy mindegyiküknek a saját területükön hozott támogatási intézkedésekről kell információt közölniük a honlapjukon.

138.

A tagállamoknak a 136. pontban említett átfogó állami támogatási honlapjaikat olyan módon kell kialakítaniuk, hogy az információkhoz egyszerűen hozzá lehessen férni. Az információkat szabad felhasználású, táblázatos adatformátumban kell közzétenni, amely lehetővé teszi az adatok hatékony keresését, kivonatolását, letöltését és könnyű internetes közzétételét. Erre például a CSV vagy az XML formátum alkalmas. A nyilvánosság számára lehetővé kell tenni, hogy korlátozás nélkül hozzáférjen a honlaphoz, ideértve az előzetes felhasználói regisztrációt is.

139.

Az adókedvezmény formájában megvalósuló támogatási programok esetében a 136. pont (2) bekezdésében foglalt feltételek akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a tagállamok az egyedi támogatási összegekre vonatkozóan előírt információkat az alábbi tartományokban teszik közzé (millió EUR):

0,1-0,5;

0,5–1;

1–2;

2–5;

5–10;

10–30;

30–60;

60–100;

100–250; valamint

250 vagy több.

140.

A 136. pont (2) bekezdésében említett információkat a támogatás megítélésének napjától számított hat hónapon belül, illetve adókedvezmény formájában megvalósuló támogatási programok esetében az adóbevallás esedékességének időpontjától számított 1 éven belül kell közzétenni (63). A jogellenes, de később összeegyeztethetőnek ítélt támogatások esetében a tagállamoknak a támogatást összeegyeztethetőnek nyilvánító bizottsági határozat keltétől számított hat hónapon belül közzé kell tenniük ezeket az információkat. A Szerződésben foglalt állami támogatási szabályok érvényesíthetősége érdekében az információknak a támogatás nyújtásának dátumától számított 10 évig hozzáférhetőnek kell lenniük.

141.

A Bizottság a honlapján közzé fogja tenni a 136. pontban említett állami támogatási honlapokra mutató hivatkozásokat.

6. ÉRTÉKELÉS

142.

A verseny és a kereskedelem torzulásának további mérséklése érdekében a Bizottság előírhatja a 143. pontban említett támogatási programok utólagos értékelését. Az értékelést olyan programok esetében kell elvégezni, amelyeknél a lehetséges verseny- és kereskedelemtorzulás mértéke különösen nagy, vagyis amelyeknél a megvalósítás időben történő felülvizsgálata nélkül fennáll a verseny jelentős korlátozásának vagy torzulásának veszélye.

143.

Utólagos értékelésre lehet szükség a nagy támogatási költségvetéssel rendelkező vagy újszerű jellemzőket tartalmazó programoknál vagy akkor, ha jelentős piaci, technológiai vagy szabályozási változásokra lehet számítani. Mindenesetre 2022. január 1-jétől kezdődően értékelésre lesz szükség minden olyan program esetében, amelynek állami támogatási költségvetése vagy elszámolt kiadásai meghaladják a 150 millió EUR-t bármely évben vagy a 750 millió EUR-t a teljes időtartam, azaz a program és a hasonló célkitűzésre és földrajzi területre irányuló korábbi programok együttes időtartama alatt. Az értékelés céljaira tekintettel, továbbá annak érdekében, hogy ne háruljon aránytalanul nagy teher a tagállamokra, csak azon támogatási programok esetében kell utólagos értékelést végezni, amelyek teljes időtartama meghaladja a három évet, 2022. január 1-jétől kezdődően.

144.

Az utólagos értékelési követelménytől el lehet tekinteni, amennyiben a támogatási program olyan, hasonló célkitűzésre és földrajzi területre irányuló program közvetlen folytatásának minősül, amely értékelés tárgyát képezte, amelyről elkészült a végső értékelési jelentés a Bizottság által jóváhagyott értékelési terv szerint, és amelynél nem merültek fel kedvezőtlen megállapítások. Ha egy program végső értékelési jelentése nincs összhangban a jóváhagyott értékelési tervvel, a programot azonnali hatállyal fel kell függeszteni.

145.

Az értékelés céljául annak ellenőrzését kell kitűzni, hogy teljesültek-e a program összeegyeztethetőségének alapjául szolgáló feltételezések és feltételek, különös tekintettel arra, hogy szükséges és hatékony volt-e a támogatási intézkedés az általános és konkrét célkitűzéseinek fényében. Emellett értékelni kell az intézkedés által a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt hatást is.

146.

A 143. pont értelmében az értékelési követelmény hatálya alá tartozó támogatási programok esetében a tagállamoknak az alábbiaknak megfelelően az értékelési terv tervezetét is közölniük kell, amely a Bizottság programról készített értékelésének szerves részét képezi majd:

1)	a támogatási programmal együtt, ha a program állami támogatási költségvetése meghaladja a 150 millió EUR-t bármely évben vagy a 750 millió EUR-t a teljes időtartam alatt;

2)	30 munkanapon belül, ha olyan jelentős módosításra kerül sor, amely a program költségvetését bármely évben 150 millió EUR vagy a program teljes időtartama alatt 750 millió EUR fölé növeli; valamint

3)	30 munkanapon belül, ha bármely évre vonatkozóan 150 millió EUR-t meghaladó összeg kerül be a program kiadásaira vonatkozó hivatalos elszámolásba.

147.

Az értékelési terv tervezetének összhangban kell lennie a Bizottság által meghatározott közös módszertani elvekkel (64). A tagállamoknak közzé kell tenniük a Bizottság által jóváhagyott értékelési tervet.

148.

Az utólagos értékelést a támogatást nyújtó hatóságtól független szakértőnek kell elvégeznie értékelési terv alapján. Mindegyik értékelésnek magában kell foglalnia egy időközi és egy végső értékelési jelentést. A tagállamoknak mindkét jelentést közzé kell tenniük.

149.

Ahhoz, hogy a Bizottság megvizsgálhassa a támogatási program meghosszabbításának lehetőségét, a végső értékelési jelentést kellő időben – de legkésőbb a program lejárta előtt 9 hónappal – be kell nyújtani a Bizottság számára. Ez az időszak csökkenthető azon programok esetében, amelyeknél az értékelési követelmény végrehajtásuk utolsó két évében válik alkalmazandóvá. Az egyes értékelések pontos terjedelmét és menetét a támogatási programot jóváhagyó határozatban kell rögzíteni. Minden esetleges későbbi, hasonló célra irányuló támogatási intézkedés bejelentésének tartalmaznia kell annak leírását, hogy hogyan vették figyelembe az értékelés eredményeit.

7. REGIONÁLIS TÁMOGATÁSI TÉRKÉPEK

150.

A Bizottság ebben a fejezetben meghatározza az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt feltételeket teljesítő térségek azonosításának kritériumait. Azokat a térségeket, amelyek teljesítik ezeket a feltételeket, és amelyeket a tagállamok „a” vagy „c” térségként (65) kívánnak minősíteni, regionális támogatási térképen kell megjelölni. E térképet a Bizottságnak be kell jelenteni és azt a Bizottságnak jóvá kell hagynia ahhoz, hogy a minősített térségekben található vállalkozásoknak regionális támogatást lehessen odaítélni.

151.

A térképeknek meg kell határozniuk a jóváhagyott térkép érvényességének ideje alatt e területekre alkalmazandó maximális támogatási intenzitást is.

152.

A támogatás ösztönző hatásának fenntartása érdekében abban az esetben, ha már a térkép érvényessége idejének kezdete előtt sor került mérlegelési jogkörbe tartozó támogatásra irányuló támogatási kérelmek benyújtására, az eredeti támogatási kérelemben meghatározott „szükségesnek ítélt támogatási összeg” nem módosítható visszamenőleges hatállyal a projekt munkáinak megkezdése után olyan magasabb támogatási intenzitás indokolása céljából, amely ezen iránymutatás értelmében elérhető lehet.

153.

Adókedvezmény formájában nyújtott automatikus támogatási programok esetében az ezen iránymutatás alapján elérhető maximális támogatási intenzitások csak olyan projektekre alkalmazhatók, amelyek abban az időpontban vagy azt követő időpontban kezdődtek meg, amikor az érintett maximális támogatási intenzitás megemelése a vonatkozó nemzeti szabályok alapján alkalmazhatóvá vált. Az ezen időpont előtt megkezdett projektek esetében továbbra is a korábbi regionális támogatási térkép alapján jóváhagyott maximális támogatási intenzitás alkalmazandó.

7.1. Regionális támogatásra jogosult népességi arány

154.

Tekintettel arra, hogy a regionális állami támogatás odaítélése eltér az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében az állami támogatás nyújtására meghatározott általános tilalomtól, a Bizottság úgy véli, hogy az EU-27 „a” és „c” térségnek minősített térségei összesített népességének kisebbnek kell lennie a nem minősített térségekénél. E minősített térségek teljes népességi arányának ezért az EU-27 népességének 50 %-a alatt kell lennie.

155.

A regionális állami támogatásokról szóló iránymutatásban (2014–2020) (66) az „a” és a „c” térségek teljes népességi arányát az EU-28 népességének 47 %-ában határozták meg. Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból történő kilépésére való tekintettel a Bizottság úgy ítéli meg, hogy helyénvaló ezt az z EU-27 népességének 48 %-ára növelni.

156.

Ennek megfelelően az „a” és a „c” térségek népességi arányának felső határát az EU-27 népességének 48 %-ában kell meghatározni (67).

7.2. A 107. cikk (3) bekezdésének a) pontjában szereplő eltérés

157.

Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető „az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság, valamint a 349. cikkben említett térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ezek strukturális, gazdasági és társadalmi helyzetére tekintettel”. A Bíróság szerint „a »rendkívül« és a »jelentős« szavak használata a 107. cikk (3) bekezdésének a) pontjában azt jelzi, hogy a kivétel csak azokra a térségekre vonatkozik, ahol a gazdasági helyzet különösen kedvezőtlen összevetve az [Unió] egészével” (68).

158.

A Bizottság úgy véli, hogy az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek azon NUTS 2 régiók esetében, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az EU-27 átlagának 75 %-ával egyenlő vagy az alatti (69).

159.

Tehát a tagállamok a következő térségeket minősíthetik „a” térségnek:

1)	NUTS 2 régiók, ahol a vásárlóerő-egységben kifejezett, egy főre jutó GDP (70) az EU-27 átlagának 75%-ával egyenlő vagy az alatti (azon utolsó három év átlaga alapján, amelyekre rendelkezésre állnak Eurostat adatok (71));

2)	a legkülső régiók.

160.

A támogatásra jogosult „a” térségeket tagállamonként az I. melléklet tartalmazza. Ezen NUTS3 szintű „a” térségek némelyike a 166. pont (2) bekezdése értelmében ritkán lakott területnek is minősül.

7.3. A 107. cikk (3) bekezdésének c) pontjában szereplő eltérés

161.

Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető „az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.” A Bíróság szerint „[a] 107. cikk (3) bekezdésének c) pontjában foglalt eltérés […] megengedi egyes térségek fejlesztését a 107. cikk (3) bekezdésének a) pontjában megállapított gazdasági feltételek általi korlátozás nélkül, feltéve, hogy az ilyen támogatás »nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben«. Ez a rendelkezés felhatalmazást ad a Bizottságnak valamely tagállam nemzeti átlagához képest hátrányos helyzetben lévő térségek gazdasági fejlődését előmozdító támogatás engedélyezésére” (72).

162.

Az EU-27 „c” térségeire vonatkozó népességi arány felső határát (a továbbiakban: „c” térségekre vonatkozó népességi arány) az EU-27-ben támogatásra jogosult „a” térség népességének a 156. pontban meghatározott teljes népességi arány felső határából történő levonásával kapjuk meg.

163.

A „c” térségnek két kategóriája van:

1)	bizonyos előre meghatározott feltételeknek megfelelő térség, melyet a tagállam ezért minden további indokolás nélkül „c” térségnek minősíthet (a továbbiakban: automatikusan „c” térségnek minősíthető térség);

2)	olyan térség, amelyet egy tagállam saját belátása szerint „c” térségnek minősíthet, feltéve, hogy a tagállam bizonyítja, hogy a térség megfelel bizonyos társadalmi-gazdasági feltételeknek (a továbbiakban: indoklással „c” térségnek minősíthető térség).

7.3.1. Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek

7.3.1.1. Az automatikusan „c” térségnek minősíthető térségekre allokált népességi arány

164.

A Bizottság úgy véli, hogy a tagállamoknak elégséges, a „c” térségekre vonatkozó népességi aránnyal kell rendelkezniük ahhoz, hogy „c” térségnek tudjanak minősíteni olyan térségeket, amelyek a 2017–2020 közötti időszakban a regionális támogatási térképen „a” térségek voltak (73), de már nem minősülnek annak.

165.

A Bizottság úgy véli továbbá, hogy a tagállamoknak elégséges, „c” térségekre vonatkozó népességi aránnyal kell rendelkeznie ahhoz, hogy „c” térségnek tudjon minősíteni alacsony népsűrűségű térségeket.

166.

A következő térségek tekintendők automatikusan „c” térségnek minősíthető térségnek:

1)	korábbi „a” térségek: a 2017–2020-as időszakban „a” térségeknek minősített NUTS 2 régiók;

2)	ritkán lakott térségek: olyan NUTS 2 régiók, ahol a népsűrűség alacsonyabb 8 fő/km2-nél, vagy olyan NUTS 3 régiók, ahol a népsűrűség alacsonyabb 12,5 fő/km2-nél (az Eurostat 2018. évre vonatkozó népsűrűségi adatai alapján).

167.

Az automatikusan „c” térségnek minősíthető térségekre allokált népességi arányokat tagállamonként az I. melléklet tartalmazza. Az így allokált népességi arány kizárólag az automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek kijelöléséhez használható fel.

7.3.1.2. Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek kijelölése

168.

A tagállamok „c” térségként határozhatnak meg a 166. pontban említett, automatikusan „c” térségnek minősíthető térségeket.

169.

Ritkán lakott térségekként a tagállamoknak elvben olyan NUTS 2 régiókat kell kijelölniük, ahol a népsűrűség alacsonyabb 8 fő/km2-nél, vagy olyan NUTS 3 régiókat, ahol a népsűrűség alacsonyabb 12,5 fő/km2-nél. A tagállamok azonban NUTS 3 régiók olyan részeit is kijelölhetik, ahol a népsűrűség alacsonyabb 12,5 fő/km2-nél vagy az ilyen NUTS 3 régiókkal szomszédos más térségeket is, feltéve, hogy e térségek népsűrűsége alacsonyabb 12,5 fő/km2-nél. Rendkívül ritkán lakott térségeknek a tagállamok kijelölhetnek olyan NUTS 2 régiókat, amelyek népsűrűsége alacsonyabb 8 fő/km2-nél vagy az ilyen NUTS 2 régiókkal szomszédos más kisebb térségeket, feltéve, hogy e térségek népsűrűsége alacsonyabb 8 fő/km2-nél, de a rendkívül ritkán lakott térségek és a ritkán lakott térségek népessége együttesen nem haladja meg a 167. pontban említett, „c” térségnek minősíthető térségekre allokált népességi arányt.

7.3.2. Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek

7.3.2.1. Az indoklással „c” térségnek minősíthető térségekre vonatkozó népességi arányok tagállamok közötti felosztásának módszere

170.

Az EU-27 indoklással „c” térségnek minősíthető térségeire vonatkozó népességi arány felső határát a támogatásra jogosult „a” térségek és az automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek népességének a 156. pontban meghatározott teljes népességi arány felső határából történő levonásával kapjuk. Az indoklással „c” térségnek minősíthető térségekre vonatkozó népességi arányok EU-27-en belüli felosztása a III. mellékletben rögzített módszerrel történik.

7.3.2.2. Biztonsági háló és minimális népességi arány

171.

A regionális támogatási térképek közötti folytonosság és a minimális mértékű tagállami cselekvési szabadság biztosítása érdekében a Bizottság úgy véli, hogy egyetlen tagállam sem veszítheti el a 2017–2020 közötti időszakhoz képest teljes népességi arányának több mint a 30 %-át, és legalább a minimális népességi aránnyal mindegyik tagállamnak rendelkeznie kell.

172.

Tehát, eltérve a népességi arány 156. pontban meghatározott felső határától, minden egyes tagállam esetében a „c” térségekre meghatározott népességi arány szükség szerint úgy emelkedik, hogy

1)	az egyes tagállamok „a” és „c” térségeire meghatározott népességi arány együttesen ne csökkenjen több mint 30 %-kal a 2017–2020 közötti időszakhoz képest (74);

2)	minden tagállam a népességének legalább 7,5%-át kitevő népességi aránnyal rendelkezzen (75).

173.

Az indoklással „c” térségnek minősíthető térségekre vonatkozó népességi arányt, a biztonsági hálót és a minimális népességi arányt tagállamonként az I. és II. melléklet tartalmazza.

7.3.2.3. Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek kijelölése

174.

A Bizottság úgy véli, hogy a tagállamok által a „c” térségek minősítésére alkalmazott feltételeknek tükrözniük kell azokat a különböző helyzeteket, amelyekben a regionális támogatás nyújtása indokolható lehet. A feltételeknek ezért figyelembe kell venniük a „c” térségekben valószínűleg felmerülő társadalmi-gazdasági, földrajzi vagy strukturális problémákat, és megfelelő biztosítékokat kell nyújtaniuk arra vonatkozóan, hogy a regionális állami támogatás nyújtása ne befolyásolja a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.

175.

Tehát a tagállamok „c” térségként jelölhetik ki az indoklással „c” térségnek minősíthető térségeket a következő feltételek alapján:

1. feltétel: legalább 100 000 lakossal rendelkező szomszédos térségek (76). Ezeknek olyan NUTS 2 vagy NUTS 3 régiókban kell elhelyezkedniük, amelyekben

(i)	az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagával egyenlő vagy az alatti, vagy

(ii)	a munkanélküliségi ráta a nemzeti átlag 115 %-ával egyenlő vagy azt meghaladja (77).

2. feltétel: 100 000 főnél kevesebb lakossal rendelkező NUTS 3 régiók, ahol:

(i)	az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagával egyenlő vagy az alatti, vagy

(ii)	a munkanélküliségi ráta a nemzeti átlag 115 %-ával egyenlő vagy azt meghaladja.

3. feltétel: szigetek vagy hasonló földrajzi elszigeteltséggel jellemezhető szomszédos térségek (például félszigetek vagy hegyvidéki térségek), ahol:

(i)	az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagával egyenlő vagy az alatti (78), vagy

(ii)	a munkanélküliségi ráta a nemzeti átlag 115 %-ával egyenlő vagy azt meghaladja (79), vagy

(iii)

a lakosságszám 5 000-nél kevesebb.

4)	4. feltétel: NUTS 3 régiók, vagy NUTS 3 régiók valamely „a” térséggel szomszédos térségeket képező részei, vagy azon részei, amelyek szárazföldi határral rendelkeznek az EGT vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) területén kívüli országgal.

5. feltétel: legalább 50 000 lakossal (80) rendelkező szomszédos térségek, amelyek jelentős strukturális átalakuláson mennek keresztül, vagy amelyeknek relatív hanyatlása komoly, feltéve, hogy az ilyen térségek nem NUTS 3 régiókban vannak; vagy azok a szomszédos térségek, amelyek automatikusan „c” térségnek minősíthetők, vagy teljesítik az 1–4. feltételt (81).

176.

A 175. pontban rögzített feltételek alkalmazásában a „szomszédos térségek” fogalma teljes helyi közigazgatási egységekre (LAU) (82) vagy helyi közigazgatási egységek egy csoportjára (83) vonatkozik. Helyi közigazgatási egységek egy csoportja akkor képez szomszédos térséget, ha a csoportot alkotó térségek mindegyikének van közös közigazgatási határa a csoport valamely másik térségével (84).

177.

A tagállamok számára megengedett népességi aránynak való megfelelést az érintett térség összlakosságára vonatkozó, a nemzeti statisztikai hivatal által közzétett legfrissebb adatok alapján kell értékelni.

7.4. A regionális beruházási támogatásra alkalmazandó maximális támogatási intenzitások

178.

A Bizottság úgy véli, hogy a regionális beruházási támogatásra alkalmazandó maximális támogatási intenzitásoknak figyelembe kell venniük az EU-n belüli különböző térségek fejlettségi szintjei közötti különbségek jellegét és mértékét. A támogatási intenzitásoknak ezért az „a” térségekben magasabbaknak kell lenniük, mint a „c” térségekben.

7.4.1. Maximális támogatási intenzitások az „a” térségekben

179.

A támogatási intenzitás a nagyvállalkozások esetében az „a” térségekben nem lehet magasabb:

1)	50 %-nál azokban a NUTS 2 régiókban, ahol a GDP/fő az EU-27 átlagának 55 %-ával egyenlő vagy az alatt van;

2)	40 %-nál azokban a NUTS 2 régiókban, ahol a GDP/fő az EU-27 átlagának 55 %-a fölött van, és annak 65 %-ával egyenlő vagy az alatt van;

3)	30 %-nál azokban a NUTS 2 régiókban, ahol a GDP/fő az EU-27 átlagának 65 %-a felett van.

180.

A 179. pontban megállapított maximális támogatási intenzitások legfeljebb 20 százalékponttal megnövelhetők az olyan legkülső régiókban, ahol a GDP/fő az EU-27 átlagának 75 %-ával egyenlő vagy az alatti, vagy legfeljebb 10 százalékponttal az egyéb legkülső régiókban.

181.

A 179. pontban megállapított támogatási intenzitások növelhetők a 7.4.4. és a 7.4.5. szakaszban említett térségek esetében is olyan mértékben, hogy a nagyvállalkozások esetében a térségben a támogatási intenzitás ne haladja meg a 70 %-ot.

7.4.2. Maximális támogatási intenzitások a „c” térségekben

182.

A támogatási intenzitás a nagyvállalkozások esetében nem lehet magasabb:

1)	20 %-nál a ritkán lakott térségekben, valamint az olyan térségekben (NUTS 3 régiókban vagy NUTS 3 régiók részeiben), amelyek az EGT vagy az EFTA területén kívüli országgal közös szárazföldi határral rendelkeznek;

2)	15 %-nál a korábbi „a” térségekben;

3)	10 %-nál azokban az indoklással „c” térségnek minősíthető térségekben, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az EU-27 átlagának 100 %-át, és a munkanélküliségi ráta az EU-27 átlagának 100 %-a alatt van.

4)	15 %-nál az indoklással „c” térségnek minősíthető egyéb térségekben;

183.

A korábbi „a” térségekben a 182. pont (2) bekezdésében megállapított 15 %-os támogatási intenzitás legfeljebb 5 százalékponttal növelhető 2024. december 31-ig.

184.

Amennyiben valamely „c” térség egy „a” térséggel szomszédos, az ilyen „c” térségen belüli, az „a” térséggel szomszédos NUTS 3 régiókban vagy NUTS 3 régiók részeiben a 182. pontban megállapított támogatási intenzitások szükség esetén úgy növelhetők, hogy a két térség támogatási intenzitása közötti különbség ne haladja meg a 15 százalékpontot.

185.

A 182. pontban megállapított támogatási intenzitások a 7.4.5. szakaszban említett térségekben is növelhetők.

7.4.3. Kkv-kra vonatkozó megnövelt támogatási intenzitások

186.

A 7.4.1. és a 7.4.2. szakaszban megállapított támogatási intenzitások kisvállalkozások esetében legfeljebb 20 százalékponttal, illetve középvállalkozások esetében legfeljebb 10 százalékponttal megnövelhetők (85).

7.4.4. Megnövelt támogatási intenzitások a Méltányos Átállást Támogató Alapból támogatandóként azonosított területek esetében (86)

187.

A 7.4.1. szakaszban megállapított maximális támogatási intenzitások 10 százalékponttal növelhetők valamely tagállam Bizottság által jóváhagyott területi átállási tervében a Méltányos Átállást Támogató Alapból támogatandóként azonosított területek esetében, feltéve, hogy e területek a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatott területeken helyezkednek el (87).

7.4.5. Megnövelt támogatási intenzitások a csökkenő népességű régiókra vonatkozóan

188.

A 7.4.1. szakaszban megállapított maximális támogatási intenzitások 10 százalékponttal, a 7.4.2. szakaszban megállapított maximális támogatási intenzitások pedig 5 százalékponttal növelhetők az olyan NUTS 3 régiókban, ahol a 2009–2018-as időszak során több mint 10 %-kal csökkent a népesség (88).

7.5. A regionális támogatási térképek bejelentése és értékelése

189.

Ezen iránymutatásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követően minden egyes tagállam bejelenti a Bizottságnak a 2022. január 1. és 2027. december 31. között alkalmazandó egységes regionális támogatási térképet. Mindegyik értesítésnek tartalmaznia kell az V. mellékletben meghatározott információkat.

190.

A Bizottság minden tagállam esetében megvizsgálja a bejelentett regionális támogatási térképet, és amennyiben a térkép megfelel az ezen iránymutatásban meghatározott feltételeknek, a Bizottság határozatot fogad el annak jóváhagyásáról. Minden regionális támogatási térkép megjelenik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és ezen iránymutatás elválaszthatatlan részét képezi.

7.6. Módosítások

7.6.1. Népességi arány alatti mozgástér

191.

Valamely tagállam saját kezdeményezésére úgy dönthet, hogy az országra meghatározott népességi arány alatti mozgásteret hoz létre, mely a Bizottság által a tagállamra vonatkozóan allokált (89) maximális népességi arány és a tagállam regionális támogatási térképén „a” és „c” térségnek minősített térségekre használt arány közötti különbség.

192.

Ha egy tagállam ilyen mozgásteret hoz létre, a mozgásteret bármikor felhasználhatja arra , hogy a térképéhez új „c” térségeket adjon hozzá, egészen addig, amíg el nem éri az országra meghatározott maximális népességi arányt. E célból a tagállam az Eurostat, saját nemzeti statisztikai hivatala vagy más elismert források által rendelkezésére bocsátott legfrissebb társadalmi-gazdasági adatokra támaszkodhat. Az érintett „c” térségek népességét az eredeti térkép összeállításához felhasznált népességi adatok alapján kell kiszámítani.

193.

A tagállamnak minden alkalommal, amikor a népességi arány alatti mozgástér terhére új „c” térség kijelölését tervezi, bejelentést kell tennie a Bizottságnak, mielőtt ilyen módosításokat tenne.

7.6.2. Félidős felülvizsgálat

194.

A regionális támogatási térképek félidős felülvizsgálatát 2023-ben kell elvégezni naprakész statisztikák alapján. A Bizottság 2023 júniusáig tájékoztatást nyújt e félidős felülvizsgálat részleteiről.

8. A REGIONÁLIS ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYMUTATÁS (2014–2020) MÓDOSÍTÁSA

195.

A 189. pont szerinti bejelentésbe a tagállam a 2014–2021-es időszakra vonatkozó regionális támogatási térképének (90) módosítását is belefoglalhatja annak érdekében, hogy a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás (2014–2020) értelmében támogatásra jogosult területeket felváltsa a Bizottság által ezen iránymutatás 190. pontja alapján jóváhagyandó térkép szerint támogatásra jogosult területekkel. A felülvizsgált regionális támogatási térkép a 2014–2021-es időszakra vonatkozó regionális támogatási térkép bejelentett módosítására vonatkozó bizottsági határozat elfogadásának időpontjától 2021. december 31-ig lesz érvényes. E határozat feltünteti majd a 2014–2021-es időszakra vonatkozó regionális támogatási térkép alapján támogatásra jogosult területekre alkalmazandó maximális támogatási intenzitásokat is, a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatásban (2014–2020) rögzített maximális támogatási intenzitásoknak megfelelően. A módosított térkép a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás (2014–2020) elválaszthatatlan részét képezi, az említett iránymutatás 179. pontjával összhangban.

196.

A regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás (2014–2020) a következőképpen módosul:

A 20. pont r) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„»regionális támogatási térkép«: a tagállamok által az ebben az iránymutatásban vagy a regionális állami támogatásokról szóló, 2022. január 1-jétől alkalmazandó iránymutatásban meghatározott feltételeknek megfelelően minősített térségek listája, melyet a Bizottság hagy jóvá;”

A szöveg a 185. pont után a következő 185a. ponttal egészül ki:

„5.6.3. Módosítás a regionális állami támogatásokról szóló, 2022. január 1-jétől alkalmazandó iránymutatást követően

185a.

A tagállam a regionális állami támogatásokról szóló, 2022. január 1-jétől alkalmazandó iránymutatás 7.6. szakaszával összhangban kérheti regionális támogatási térképének módosítását.”

9. A REGIONÁLIS TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK ALKALMAZHATÓSÁGA

197.

A Bizottság az ezen iránymutatásban rögzített elveket fogja alkalmazni a 2021. december 31. után odaítélt vagy odaítélendő valamennyi bejelentendő regionális támogatás összeegyeztethetőségének értékelésére.

198.

A regionális támogatási programokra vagy a támogatási intézkedések keretében 2021. december 31. után odaítélendő támogatásokra vonatkozó bejelentések nem tekinthetők teljesnek mindaddig, amíg a Bizottság nem fogadott el határozatot az érintett tagállam regionális támogatási térképének a 7.5. szakaszban leírt szabályokkal összhangban történő elfogadásáról.

199.

Ezen iránymutatás végrehajtása néhány változáshoz vezet majd az Unióban a regionális támogatásra vonatkozó szabályokban. Ezért felül kell vizsgálni valamennyi létező (91), 2021-nél tovább tartó regionális támogatási program – mind a beruházási támogatási, mind a működési támogatási programok – esetében azt, hogy ezek továbbra is indokoltak és eredményesek-e.

200.

Ezen okok miatt a Bizottság a tagállamoknak a következő megfelelő intézkedéseket javasolja az EUMSZ 108. cikkének (1) bekezdése alapján:

1)	a tagállamoknak valamennyi létező regionális támogatási program alkalmazását a 2021. december 31-én vagy azelőtt odaítélendő támogatásokra kell korlátozniuk;

a tagállamoknak módosítaniuk kell a támogatott területek projektjei kapcsán speciális támogatásokat előirányzó, létező horizontális támogatási programokat annak biztosítása érdekében, hogy a 2021. december 31. után odaítélendő támogatás megfeleljen a támogatás odaítélése napján hatályos regionális támogatási térképnek;

3)	A tagállamoknak ezen iránymutatásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő egy hónapon belül meg kell erősíteniük, hogy elfogadják az (1) és (2) bekezdésben javasolt intézkedéseket.

10. JELENTÉSTÉTEL ÉS ELLENŐRZÉS

201.

Az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (92) és a 794/2004/EK (93) bizottsági rendelet értelmében a tagállamoknak éves jelentést kell benyújtaniuk a Bizottsághoz.

202.

A tagállamoknak részletes nyilvántartást kell vezetniük valamennyi támogatási intézkedésről. E nyilvántartásnak tartalmaznia kell valamennyi olyan információt, amely az elszámolható költségekre és a maximális támogatási intenzitásokra vonatkozó feltételek teljesítésének megállapításához szükséges. A tagállamoknak e nyilvántartást a támogatás odaítélésének napjától számított 10 évig meg kell őrizniük, és kérésre a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

11. FELÜLVIZSGÁLAT

203.

A Bizottság ezen iránymutatást bármikor módosíthatja, amennyiben ez a versenypolitikával összefüggő okok, vagy más uniós politikák és nemzetközi kötelezettségek figyelembevétele miatt, vagy más indokolt esetben szükségessé válik.

(1) Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján regionális támogatásra jogosult, rendszerint „a” térségnek nevezett térségek gazdasági fejlettségük tekintetében az EU-n belül jellemzően a leghátrányosabb helyzetűek. Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján támogatásra jogosult, „c” térségnek nevezett térségek jellemzően szintén hátrányos helyzetűek, de kisebb mértékben.

(2) A Szerződés 174. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében „Átfogó harmonikus fejlődésének előmozdítása érdekében az Unió úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze. Az Unió különösen a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentésére törekszik.”

(3) Ezen iránymutatás alkalmazásában a Bizottság a „tagállamok” említésekor ebbe beleérti Észak-Írország területét is, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodáshoz csatolt, Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvben megállapítottak szerint.

(4) Az ilyen célokra odaítélt támogatások egyes régiókban elérhető magasabb intenzitását ezért nem tekintik regionális támogatásnak.

(5) A tagállamok ezeket a térségeket a 7. fejezetben meghatározott feltételek alapján regionális támogatási térképen azonosíthatják.

(6) Lásd a Bíróság 730/79. sz., a Philip Morris Holland BV kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben 1980. szeptember 17-én hozott ítéletének (ECLI:EU:C:1980:209) 17. pontját, valamint a C-169/95. sz. Spanyolország kontra Bizottság ügyben 1997. január 14-én hozott ítélet (ECLI:EU:C:1997:10) 20. pontját.

(7) Lásd a T-380/94. sz., AIUFFASS és AKT kontra Bizottság ügyben 1996. december 12-én hozott ítélet (ECLI:EU:T:1996:195) 54. pontját.

(8) Lásd a célravezetőségi vizsgálat eredményeiről szóló, 2020. október 30-i bizottsági szolgálati munkadokumentumot (SWD(2020) 257 final).

(9) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, 2019. december 11. (COM (2019) 640 final).

(10) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, 2020. március 10. (COM (2020) 102 final).

(11) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, 2020. február 19., szerda (COM (2020) 67 final).

(12) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Méltányos Átállást Támogató Alap létrehozásáról (COM(2020) 22 final).

(13) HL C 91I., 2020.3.20., 1. o.

(14) A VI. mellékletben meghatározottak szerint.

(15) „Lignit”: az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által létrehozott, szénre vonatkozó nemzetközi kodifikációs rendszer meghatározása szerinti gyenge minőségű, C. csoportba sorolt szén vagy ortholignit, továbbá gyenge minőségű, B. csoportba sorolt szén vagy metalignit.

(16) „Szén”: az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított és a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i tanácsi határozatban (HL L 336., 2010.12.21., 24. o.) pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer szerint meghatározott kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén.

(17) A halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL L 354., 2013.12.28., 1. o.) foglaltak szerint.

(18) A mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez, feldolgozásához és forgalmazásához nyújtott, a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági, továbbá erdészeti termékeket eredményező állami támogatásra az agrárágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatások vonatkoznak (HL C 204., 2014.7.1., 1. o.).

(19) A közlekedés magában foglalja az utasok légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő szállítását, valamint az ellenszolgáltatás fejében végzett áruszállítási szolgáltatást. Az egyedi iránymutatások hatálya alá tartozó közlekedési infrastruktúrákra, például a repülőterekre sem vonatkozik ez az iránymutatás.(Lásd: A Bizottság közleménye — Iránymutatás a repülőtereknek és a légitársaságoknak nyújtott állami támogatásról [HL C 99., 2014.4.4., 3. o.])

(20) Uniós iránymutatás az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról (HL C 25., 2013.1.26., 1. o.).

(21) A Bizottság az energiaágazatnak nyújtott állami támogatás összeegyeztethetőségét a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás (HL C 200., 2014.6.28., 1. o.) alapján fogja értékelni.

(22) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlament és tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.) hatálya alá tartozó támogatási intézkedések.

(23) E derogáció csak akkor alkalmazandó, ha a 12. lábjegyzetben említett bizottsági javaslatot követően rendelet elfogadására kerül sor, továbbá ha a MÁTA időtartamára szóló ideiglenes rendelkezésről van szó.

(24) A területi átállási tervben bizonyítani kell, hogy az ezen vállalatokra irányuló beruházások szükségesek az átállás miatti munkahelymegszűnések kompenzálásához, amelyek kkv-ken belüli munkahelyteremtéssel nem kompenzálhatók.

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(26) Iránymutatás a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról (HL C 249., 2014.7.31., 1. o.). Az említett iránymutatás 23. pontjában foglaltak szerint létének fenyegetettsége miatt a nehéz helyzetben lévő vállalkozás nem tekinthető megfelelő eszköznek az egyéb közérdekű politikai célkitűzések elősegítésében mindaddig, amíg életképessége nem biztosított.

(27) Lásd a T-244/93. és a T-486/93. sz., TWD Textilwerke Deggendorf GmbH kontra Európai Közösségek Bizottsága egyesített ügyekben 1995. szeptember 13-án hozott ítélet 56. pontját (ECLI:EU:T:1995:160).

(28) Ezen iránymutatás alkalmazásában a termék fogalma magában foglalja a szolgáltatásokat is.

(29) Jelenleg: Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique, Mayotte, Réunion, Saint-Martin, az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek (HL C 202., 2016.6.7., 195. o.). Saint-Martin nem szerepel a 2021. évi NUTS-ban.

(30) Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.), melyet az (EU) 2019/1755 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 270., 2019.10.24., 1. o.) módosított. Az ebben az iránymutatásban használt adatok ezen a NUTS 2021 nomenklatúrán alapulnak.

(31) A Bizottság ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(32) A Tanács (EU) 2015/1588 rendelete (2015. július 13.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról (HL L 248., 2015.9.24., 1. o.).

(33) A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).

(34) Beszállítók eszközökkel történő ellátása: olyan gépek, szerszámok vagy berendezések és a kapcsolódó szoftverek beszerzése (vagy saját célra történő gyártása) egy vállalkozás által (csoportszinten), amelyeket nem a telephelyén történő (csoportszinten való) felhasználásra szereznek be (vagy gyártanak), hanem a kiválasztott beszállítók rendelkezésére bocsátják a beszállító telephelyén gyártandó azon termékek gyártásához, amelyek a vállalkozás termelési folyamatának köztes termékeként szolgálnak majd. A beszállítok számára beszerzett eszközök a beszerző vállalkozás tulajdonában maradnak, de azokat a beszállító rendelkezésére bocsátják a beszállítói szerződésben vagy hasonló megállapodásban meghatározott feladatok elvégzése céljából és feltételek mellett. Jól meghatározott feldolgozási vagy összeszerelési műveletekhez kapcsolódnak a (csoportszintű) vállalkozás egy vagy több telephelyén, és előfordulhat, hogy azokat vissza kell juttatni a tulajdonosnak a megrendelés teljesítését, illetve a keretszerződés lejártát vagy megszüntetését követően.

(35) A fogalommeghatározások a 19. pont 13) és 14) alpontjában találhatók.

(36) Lásd például a Bíróságnak a C-156/98. sz., Németország kontra Bizottság ügyben 2000. szeptember 19-én hozott ítéletének (ECLI:EU:C:2000:467) 78. pontját, valamint a C-333/07. sz., Régie Networks kontra Rhone Alpes Bourgogne ügyben 2008. december 22-én hozott ítélet (ECLI:EU:C:2008:764) 94–116. pontját.

(37) Lásd a VII. mellékletet.

(38) Az a kötelezettség, hogy a beruházást a befejezését követően legalább öt évig, vagy kkv-k esetében legalább három évig fenn kell tartani az érintett térségben, nem tiltja az ezen időszak alatt korszerűtlenné vált üzem, illetve felszerelés cseréjét, amennyiben e minimumidőszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett térségben biztosított. Az üzem vagy felszerelés cseréje céljából azonban regionális támogatás nem ítélhető oda.

(39) Ez nem teljesül például támogatott kölcsönök, állami áthidaló tőkehitelek vagy a piacgazdasági befektető elvének nem megfelelő állami részesedések, támogatási elemeket tartalmazó állami garanciák, valamint a de minimis szabály alapján nyújtott állami támogatások esetében.

(40) A 48. pontban szereplő 25 %-os saját hozzájárulási követelmény nem vonatkozik a legkülső régiókban végrehajtott beruházásokhoz nyújtott beruházási támogatásokra, amennyiben a maximális támogatási intenzitás teljes megvalósításához alacsonyabb hozzájárulásra van szükség.

(41) Egyéb rendelkezés hiányában az ad hoc támogatásra ugyanazok a követelmények vonatkoznak, mint a program alapján nyújtott egyedi támogatásra.

(42) Az ilyen beruházások megteremthetik a feltételeket más, további támogatás nélkül is életképes beruházásokhoz.

(43) A kontrafaktuális forgatókönyveket a 64. pont ismerteti.

(44) Egy projekt nettó jelenértéke a beruházás élettartama során előforduló pozitív és negatív, (jellemzően a tőkeköltség alapján) jelenértékre diszkontált pénzforgalom különbözete.

(45) A belső megtérülési ráta nem az adott év mérleg szerinti eredményén alapul, hanem azt a jövőbeni cash flow-t veszi figyelembe, amelyet a befektető a befektetés teljes élettartama során tervez realizálni. Annak a diszkontrátának felel meg, amelynél a pénzforgalom nettó jelenértéke nullával egyenlő.

(46) Amennyiben azonban nagy fokú bizonytalanság övezi a költségek és a bevételek jövőbeni alakulását, és komoly információs aszimmetria áll fenn, az is előfordulhat, hogy a hatóság olyan ellentételezési modellt kíván elfogadni, amely nem teljes mértékben előzetes, hanem az előzetes és az utólagos ellentételezés vegyítése (például visszakövetelés alkalmazásával, hogy lehetővé tegyék az előre nem látható nyereség elosztását).

(47) Lásd a regionális támogatási térképekről szóló 7.4. szakaszt.

(48) Bruttó támogatási egyenértékben kifejezve.

(49) Ugyanott.

(50) Kontrafaktuális forgatókönyvek összevetésekor a megfelelő beruházási és kontrafaktuális forgatókönyveknél használt tényezővel kell diszkontálni a támogatás összegét.

(51) Ha a támogatást automatikus támogatási programok útján adókedvezmény(ek) formájában nyújtják, nem alkalmazandó az a követelmény, miszerint a megengedhető maximális támogatási intenzitást projektenként az első támogatást nyújtó hatóságnak kell előzetesen kiszámítania. Ebben a helyzetben elvileg nem végezhető támogatáshalmozódási ellenőrzés a támogatás odaítélésekor. Ehelyett a támogatás folyósításakor kell elvégezni ezt az ellenőrzést.

(52) Az Európai Parlament és a Tanács 1299/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről (HL L 347., 2013.12.20., 259. o.) vagy a 2021–2027-es programozási időszakra vonatkozó, az európai területi együttműködési célkitűzésről (Interreg) szóló egyedi rendelkezéseket tartalmazó rendelet, attól függően, hogy melyik alkalmazandó az adott induló beruházásra.

(53) Ideértve azt az esetet is, amikor működési támogatási programokat jelentenek be létező támogatási intézkedések meghosszabbítása céljából.

(54) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(55) Ez lehet a helyzet akkor is, ha a támogatás torzítja az ilyen negatív externáliák internalizálása érdekében bevezetett gazdasági eszközök működését (például az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere vagy hasonló eszköz által biztosított árjelzésekre gyakorolt hatása révén).

(56) A Bizottság ezt volumen és érték szempontjából egyaránt értékeli, és az üzleti ciklust is figyelembe veszi.

(57) Ennek ellenőrzéséhez az „a” térségekkel szomszédos „c” térségek esetében általánosan alkalmazandó maximális támogatási intenzitást kell alkalmazni, tekintet nélkül a megemelt támogatási intenzitásokra, a 184. ponttal összhangban.

(58) Az olyan beruházási projektek esetében, amelyek több különböző termék előállítását foglalják magukban, minden egyes terméket értékelni kell.

(59) A piacra lépés korlátai közé tartoznak a jogi korlátok (különösen a szellemi tulajdonjog), a méretgazdaságosság és a hatókör, valamint a hálózatokhoz és az infrastruktúrához való hozzáférést akadályozó tényezők. Ha a támogatás olyan piacra irányul, ahol a kedvezményezett már letelepedett, akkor a piacra lépés potenciális korlátai növelhetik a kedvezményezett potenciálisan jelentős piaci erejét, azaz súlyosbíthatják a piaci erő lehetséges negatív hatásait.

(60) Ha a piacon erős vevők jelenléte jellemző, kevésbé valószínű, hogy a támogatás kedvezményezettje növelheti az árakat velük szemben.

(61) „State Aid Transparency Public Search” (állami támogatások átláthatósága – nyilvános keresés), elérhető a következő weboldalon: https://webgate.ec.europa.eu/competition/transparency/public?lang=hu.

(62) Az 1299/2013/EK rendelet 21. cikkében meghatározottaknak megfelelően.

(63) Ha nincs az éves bevallásra vonatkozó formális követelmény, azon év decemberének 31. napját kell a bevitel kódolása szempontjából a támogatásnyújtás napjának tekinteni, amelyre a támogatás nyújtották.

(64) Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Közös módszertan az állami támogatások értékelésére (SWD(2014) 179 final, Brüsszel, 2014.5.28), illetve a helyébe lépő dokumentumok.

(65) A regionális támogatási térképen a ritkán lakott térségeket és a rendkívül ritkán lakott térségeket is azonosítani kell.

(66) HL C 209., 2013.7.23., 1. o.

(67) A korlátot az Eurostat 2018. évre vonatkozó népességi adatai alapján határozták meg. A korlát az EU-27_2020 (Európai Unió, 27 tagállam [2020-tól]) 48,00 %-ának felel majd meg.

(68) A 248/84. sz., Németország kontra Bizottság ügyben 1987. október 14-én hozott ítélet (ECLI:EU:C:1987:437) 19. pontja; a C-169/95. sz., Spanyolország kontra Bizottság ügyben 1997. január 14-én hozott ítélet (ECLI:EU:C:1997:10) 15. pontja; és a C-310/99. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben 2002. március 7-én hozott ítélet (ECLI:EU:C:2002:143) 77. pontja.

(69) Az azon régiókra való utalás, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el a EU-27 átlagának 75 %-át, a 92. cikk (3) bekezdése a) és c) pontjának a regionális támogatásokra történő alkalmazásának módszeréről szóló bizottsági közleményben található (HL C 212., 1988.8.12., 2. o.).

(70) A továbbiakban említett GDP/fő úgy értendő, hogy a GDP-t vásárlóerő-egységben mérték.

(71) Az adatok a 2016–2018 közötti időszakot fedik le. A továbbiakban az EU-27 átlagához viszonyított GDP/főre vonatkozó adatok a 2016–2018 közötti időszakra vonatkozó Eurostat regionális adatok átlagán alapulnak (2020. március 23-án frissített adatok szerint).

(72) A 248/84. sz., Németország kontra Bizottság ügyben hozott hivatkozott ítélet 19. pontja.

(73) Az „a” térségek jegyzéke 2016-ban módosult. Lásd a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás 2014–2020 I. mellékletének módosításáról szóló bizottsági közleményt (A regionális támogatási térképek félidős felülvizsgálata) (HL C 231., 2016.6.25., 1. o.).

(74) A biztonsági háló ezen eleme Németországra, Írországra, Máltára és Szlovéniára vonatkozik.

(75) Ez a minimális népességi arány Dániára és Luxemburgra vonatkozik.

(76) Ezt a népességküszöböt 50 000 lakosra kell csökkenteni azon tagállamok esetében, amelyeknél az indoklással „c” térségnek minősíthető térségekre vonatkozó népesség kisebb 1 millió lakosnál. Az olyan tagállamok esetében, amelyek népessége nem éri el az 1 millió lakost, a népességküszöböt 10 000 lakosra kell csökkenteni.

(77) A munkanélküliségi rátára vonatkozó számításokat a nemzeti statisztikai hivatal által közzétett regionális adatok alapján kell végezni, azon utolsó három év adatainak átlagát használva, amelyeknél az ilyen adatok rendelkezésre állnak (a regionális támogatási térkép bejelentése időpontjában). Ezen iránymutatás eltérő rendelkezése hiányában a nemzeti átlaghoz viszonyított munkanélküliségi rátát ennek alapján kell kiszámítani.

(78) Annak kiszámítása érdekében, hogy az ilyen szigeteken vagy szomszédos térségekben az egy főre jutó GDP az EU-27 átlaggal egyenlő vagy az alatti-e, a tagállam a nemzeti statisztikai hivatala vagy más elismert források által szolgáltatott adatokra támaszkodhat.

(79) Annak kiszámítása érdekében, hogy az ilyen szigeteken és szomszédos térségekben a munkanélküliségi ráta a nemzeti átlag 115 %-ával egyenlő vagy azt meghaladja-e, a tagállamok a nemzeti statisztikai hivataluk vagy más elismert források által szolgáltatott adatokra támaszkodhatnak.

(80) Ezt a népességküszöböt 25 000 lakosra kell csökkenteni azon tagállamok esetében, amelyeknél az indoklással „c” térségnek minősíthető térségekre vonatkozó népesség kisebb 1 millió lakosnál. A népességküszöböt 10 000 lakosra kell csökkenteni az olyan tagállamok esetében, amelyek össznépessége nem éri el az 1 millió lakost, illetve 5 000 lakosra szigetek vagy hasonló földrajzi elszigeteltséggel jellemezhető szomszédos térségek esetében.

(81) Az 5. feltétel alkalmazásában a tagállamok a térségben zajló jelentős strukturális átalakulás vagy relatív hanyatlás bizonyítása céljából a vállalkozások szerkezeti statisztikáira, munkaerőpiacokra, háztartási számlákra, oktatásra vonatkozó társadalmi-gazdasági mutatószámok vagy más hasonló mutatószámok alapján összehasonlítják az érintett térségeket a saját vagy más tagállamok területén található térségekkel. E célból a tagállamok a nemzeti statisztikai hivataluk vagy más elismert források által rendelkezésükre bocsátott adatokra támaszkodhatnak. Valamely tagállam Bizottság által jóváhagyott területi átállási tervében a Méltányos Átállást Támogató Alapból támogatandóként azonosított területek esetében nincs szükség erre az indokolásra, mivel a strukturális változás a területi átállási terv keretében bizonyítottnak tekintendő.

(82) A helyi közigazgatási egységeket (LAU) az (EU) 2019/1755 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet által módosított, a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. melléklete határozza meg.

(83) Ettől függetlenül a tagállam kijelölheti egy LAU egyes részeit akkor, ha az érintett LAU lakosságszáma meghaladja az 1. vagy 5. feltételben a szomszédos térségekre előírt minimális lakosságszámot (ideértve az ezen feltételekre meghatározott csökkentett népességküszöböket), feltéve, hogy az adott LAU részeinek lakossága az alkalmazandó feltételben előírt minimális lakosság legalább 50 %-a.

(84) Szigetek esetében közigazgatási határnak számítanak az érintett tagállam más közigazgatási egységeit érintő tengeri határok.

(85) A kkv-kra vonatkozó megnövelt támogatási intenzitások nem alkalmazhatók nagyberuházási projektekre odaítélt támogatás esetén.

(86) E szakasz csak akkor alkalmazandó, ha a 12. lábjegyzetben említett bizottsági javaslatot követően rendelet elfogadására kerül sor.

(87) A regionális támogatási térképek frissíthetők ezen az alapon, ha a térkép elfogadásakor e területek még nem ismertek.

(88) Lásd a IV. mellékletet.

(89) Lásd az I. mellékletet.

(90) A Bizottság által a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás (2014–2020) alapján jóváhagyott regionális támogatási térkép, amely a 2014. július 1-jétől 2021. december 31-ig tartó időszakra alkalmazandó.

(91) Az általános csoportmentességi rendelet alapján érvénybe lépett támogatási intézkedések nem minősülnek létező támogatási programoknak. A Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésével ellentétes módon érvénybe lépett támogatási programok nem minősülnek létező támogatási programoknak, kivéve ha azokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (HL L 248., 2015.9.24., 9. o.) 17. cikkének (3) bekezdése alapján létező támogatásnak kell tekinteni.

(92) A Tanács (EU) 2015/1589 rendelete.

(93) A Bizottság 794/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.).

I. MELLÉKLET

Regionális támogatásra jogosult népességi arány tagállamonként, 2022–2027

Belgium	NUTS-régiók	Egy főre jutó GDP (1)	Az országos népesség százaléka (2)
„a” térségek	BE34 Prov. Luxembourg (BE)	73,00	2,50 %
Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek	–	–	23,33 %
Teljes népességi arány 2022–2027	–	–	25,83 %

Bulgária	NUTS-régiók	Egy főre jutó GDP	Az országos népesség százaléka
„a” térségek	BG31 Северозападен	31,67	10,66 %
	BG32 Северен централен	34,33	11,24 %
	BG33 Североизточен	40,33	13,26 %
	BG34 Югоизточен	43,00	14,74 %
	BG42 Южен централен	35,00	20,13 %
Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek (korábbi „a” térségek)	BG41 Югозападен	81,33	29,97 %
Teljes népességi arány 2022–2027	–	–	100,00 %

Csehország	NUTS-régiók	Egy főre jutó GDP	Az országos népesség százaléka
„a” térségek	CZ04 Severozápad	63,67	10,50 %
	CZ05 Severovýchod	75,00	14,22 %
	CZ07 Střední Morava	73,33	11,43 %
	CZ08 Moravskoslezsko	74,33	11,33 %
Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek (korábbi „a” térségek)	CZ02 Střední Čechy	82,67	12,81 %
	CZ03 Jihozápad	78,00	11,52 %
	CZ06 Jihovýchod	82,67	15,94 %
Teljes népességi arány 2022–2027	–	–	87,76 %

Dánia	NUTS-régiók	Egy főre jutó GDP	Az országos népesség százaléka
Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek	–	–	7,50 %
Teljes népességi arány 2022–2027	–	–	7,50 %

Németország	NUTS-régiók	Egy főre jutó GDP	Az országos népesség százaléka
Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek	–	–	18,10 %
Teljes népességi arány 2022–2027	–	–	18,10 %

Észtország	NUTS-régiók	Egy főre jutó GDP	Az országos népesség százaléka
Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek (korábbi „a” térségek)	EE00 Eesti	79,33	100,00 %
Teljes népességi arány 2022–2027	–	–	100,00 %

Írország	NUTS-régiók	Egy főre jutó GDP	Az országos népesség százaléka
Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek	–	–	35,90 %
Teljes népességi arány 2022–2027	–	–	35,90 %

Görögország	NUTS-régiók	Egy főre jutó GDP	Az országos népesség százaléka
„a” térségek	EL41 Βόρειο Αιγαίο	49,00	2,01 %
	EL42 Νότιο Αιγαίο	73,67	3,19 %
	EL43 Κρήτη	58,33	5,91 %
	EL51 Aνατολική Μακεδονία, Θράκη	47,67	5,59 %
	EL52 Κεντρική Μακεδονίαa	53,67	17,47 %
	EL53 Δυτική Μακεδονία	59,67	2,50 %
	EL54 Ήπειρος	48,67	3,11 %
	EL61 Θεσσαλία	52,67	6,71 %
	EL62 Ιόνια Νησιά	63,33	1,90 %
	EL63 Δυτική Ελλάδα [EL643 Ευρυτανία Ritkán lakott térség]	50,33	6,12 %
	EL64 Στερεά Ελλάδα	62,33	5,18 %
	EL65 Πελοπόννησος	56,67	5,36 %
Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek	–	–	17,28 %
Teljes népességi arány 2022–2027			82,34 %

Spanyolország	NUTS-régiók	Egy főre jutó GDP	Az országos népesség százaléka
„a” térségek	ES42 Castilla-La Mancha [ES423 Cuenca Ritkán lakott térség]	72,33	4,35 %
	ES43 Extremadura	66,67	2,28 %
	ES61 Andalucía	68,33	17,99 %
	ES63 Ciudad de Ceuta	72,67	0,18 %
	ES64 Ciudad de Melilla	67,00	0,18 %
	ES70 Canarias	75,00	4,68 %
Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek (korábbi „a” térségek)	ES62 Región de Murcia	76,67	3,17 %
Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek (ritkán lakott térségek)	ES242 Teruel	–	0,29 %
	ES417 Soria	–	0,19 %
Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek	–	–	32,99 %
Teljes népességi arány 2022–2027	–	–	66,29 %

Franciaország	NUTS-régiók	Egy főre jutó GDP	Az országos népesség százaléka
„a” térségek	FRY1 Guadeloupe	73,00	0,63 %
	FRY2 Martinique	77,00	0,55 %
	FRY3 Guyane	50,33	0,42 %
	FRY4 La Réunion	70,00	1,28 %
	FRY5 Mayotte	32,67	0,40%
	Saint-Martin (*)	:	:
Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek	–	–	28,68 %
Teljes népességi arány 2022–2027	–	–	31,95 %

Horvátország	NUTS-régiók	Egy főre jutó GDP	Az országos népesség százaléka
„a” térségek	HR02 Panonska Hrvatska	41,58	27,02 %
	HR03 Jadranska Hrvatska [HR032 Ličko-senjska županija Ritkán lakott térség]	60,33	33,48 %
	HR06 Sjeverna Hrvatska	48,43	20,04 %
Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek (korábbi „a” térségek)	HR05 Grad Zagreb	109,24	19,46 %
Teljes népességi arány 2022–2027	–	–	100,00 %

Olaszország	NUTS-régiók	Egy főre jutó GDP	Az országos népesség százaléka
„a” térségek	ITF2 Molise	69,33	0,51 %
	ITF3 Campania	62,67	9,62 %
	ITF4 Puglia	63,33	6,68 %
	ITF5 Basilicata	74,67	0,94 %
	ITF6 Calabria	57,33	3,23 %
	ITG1 Sicilia	59,67	8,30 %
	ITG2 Sardegna	70,33	2,72 %
Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek	–	–	9,99 %
Teljes népességi arány 2022–2027	–	–	41,99 %

Ciprus	NUTS-régiók	Egy főre jutó GDP	Az országos népesség százaléka
Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek	–	–	49,46 %
Teljes népességi arány 2022–2027	–	–	49,46 %

Lettország

NUTS-régiók

Egy főre jutó GDP

Az országos népesség százaléka

„a” térségek

LV00 Latvija

[LV008 Vidzeme Ritkán lakott térség]

67,00

100,00 %

Teljes népességi arány 2022–2027

–

100,00 %

Litvánia	NUTS-régiók	Egy főre jutó GDP	Az országos népesség százaléka
„a” térségek	LT02 Vidurio ir vakarų Lietuvos regionas	65,00	71,16 %
Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek (korábbi „a” térségek)	LT01 Sostinės regionas	113,67	28,84 %
Teljes népességi arány 2022–2027	–	–	100,00 %

Luxemburg	NUTS-régiók	Egy főre jutó GDP	Az országos népesség százaléka
Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek	–	–	7,50 %
Teljes népességi arány 2022–2027	–	–	7,50 %

Magyarország	NUTS-régiók	Egy főre jutó GDP	Az országos népesség százaléka
„a” térségek	HU12 Pest	55,00	13,00 %
	HU21 Közép-Dunántúl	65,33	10,81 %
	HU22 Nyugat-Dunántúl	72,67	10,10 %
	HU23 Dél-Dunántúl	47,33	9,03 %
	HU31 Észak-Magyarország	47,67	11,57 %
	HU32 Észak-Alföld	44,33	14,89 %
	HU33 Dél-Alföld	50,00	12,69 %
Teljes népességi arány 2022–2027	–	–	82,09 %

Málta	NUTS-régiók	Egy főre jutó GDP	Az országos népesség százaléka
Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek	–	–	70,00 %
Teljes népességi arány 2022–2027	–	–	70,00 %

Hollandia	NUTS-régiók	Egy főre jutó GDP	Az országos népesség százaléka
Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek	–	–	8,98 %
Teljes népességi arány 2022–2027	–	–	8,98 %

Ausztria	NUTS-régiók	Egy főre jutó GDP	Az országos népesség százaléka
Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek	–	–	22,42 %
Teljes népességi arány 2022–2027	–	–	22,42 %

Lengyelország	NUTS-régiók	Egy főre jutó GDP	Az országos népesség százaléka
„a” térségek	PL21 Małopolskie	63,67	8,84 %
	PL22 Śląskie	72,33	11,82 %
	PL42 Zachodniopomorskie	58,33	4,43 %
	PL43 Lubuskie	58,00	2,64 %
	PL52 Opolskie	55,33	2,57 %
	PL61 Kujawsko-pomorskie	56,33	5,41 %
	PL62 Warmińsko-mazurskie	49,00	3,73 %
	PL63 Pomorskie	67,67	6,06 %
	PL71 Łódzkie	65,00	6,43 %
	PL72 Świętokrzyskie	50,00	3,24 %
	PL81 Lubelskie	47,67	5,52 %
	PL82 Podkarpackie	49,33	5,54 %
	PL84 Podlaskie	49,67	3,08 %
	PL92 Mazowiecki regionalny	59,33	6,12 %
Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek (korábbi „a” térségek)	PL41 Wielkopolskie	75,67	9,09 %
	PL51 Dolnośląskie	77,00	7,55 %
Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek	–	–	0,82 %
Teljes népességi arány 2022–2027	–	–	92,90 %

Portugália	NUTS-régiók	Egy főre jutó GDP	Az országos népesség százaléka
„a” térségek	PT11 Norte	65,67	34,76 %
	PT16 Centro (PT)	67,33	21,63 %
	PT18 Alentejo	72,67	6,89 %
	PT20 Região Autónoma dos Açores	69,00	2,37 %
	PT30 Região Autónoma da Madeira	76,00	2,47 %
Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek	–	–	2,11 %
Teljes népességi arány 2022–2027	–	–	70,23 %

Románia	NUTS-régiók	Egy főre jutó GDP	Az országos népesség százaléka
„a” térségek	RO11 Nord-Vest	58,33	13,13 %
	RO12 Centru	60,00	11,93 %
	RO21 Nord-Est	39,67	16,48 %
	RO22 Sud-Est	52,67	12,37 %
	RO31 Sud – Muntenia	49,33	15,14 %
	RO41 Sud-Vest – Oltenia	46,67	9,96 %
	RO42 Vest	66,00	9,15 %
Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek	–	–	1,19 %
Teljes népességi arány 2022–2027	–	–	89,34 %

Szlovénia	NUTS-régiók	Egy főre jutó GDP	Az országos népesség százaléka
„a” térségek	SI03 Vzhodna Slovenija	70,67	52,71 %
Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek	–	–	17,29 %
Teljes népességi arány 2022–2027	–	–	70,00 %

Szlovákia	NUTS-régiók	Egy főre jutó GDP	Az országos népesség százaléka
„a” térségek	SK02 Západné Slovensko	66,67	33,55 %
	SK03 Stredné Slovensko	58,00	24,60 %
	SK04 Východné Slovensko	52,00	29,82 %
Teljes népességi arány 2022–2027	–	–	87,97 %

Finnország	NUTS-régiók	Egy főre jutó GDP	Az országos népesség százaléka
Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek (ritkán lakott térségek)	FI1D1 Etelä-Savo	–	2,67 %
	FI1D2 Pohjois-Savo	–	4,46 %
	FI1D3 Pohjois-Karjala	–	2,95 %
	FI1D5 Keski-Pohjanmaa	–	1,24 %
	FI1D7 Lappi	–	3,24 %
	FI1D8 Kainuu	–	1,34 %
	FI1D9 Pohjois-Pohjanmaa	–	7,43 %
Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek	–	–	3,52 %
Teljes népességi arány 2022–2027	–	–	26,86 %

Svédország	NUTS-régiók	Egy főre jutó GDP	Az országos népesség százaléka
Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek (ritkán lakott térségek)	SE312 Dalarnas län	–	2,81 %
	SE321 Västernorrlands län	–	2,42 %
	SE322 Jämtlands län	–	1,27 %
	SE331 Västerbottens län	–	2,63 %
	SE332 Norrbottens län	–	2,48 %
Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek	–	–	9,98 %
Teljes népességi arány 2022–2027	–	–	21,60 %

(1) Vásárlóerő-egységben, a 2016–2018-as időszakra vonatkozó hároméves átlag (EU-27 = 100) (2020. március 23-án frissített adatok szerint).

(2) Az Eurostat 2018. évre vonatkozó népességi adatai alapján.

(*) Saint-Martin legkülső régió, de nem szerepel a 2021. évi NUTS-nómenklatúrában. Az alkalmazandó maximális támogatási intenzitás kiszámításához Franciaország alkalmazhatja a nemzeti statisztikai hivatala vagy más elismert források által rendelkezésére bocsátott adatokat.

Észak-Írország (*)	NUTS-régiók	Egy főre jutó GDP	A népesség százaléka (1)
Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek	–	–	100,00 %
Teljes népességi arány 2022–2027	–	–	100,00 %