A Bizottság közleménye a dömpingellenes vámok visszatérítéséről

(2021/C 118/06)

Ez a közlemény megállapítja a dömpingellenes vámoknak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) 11. cikke (8) bekezdése szerinti visszatérítése iránti kérelemre vonatkozó iránymutatást. Ez az iránymutatás hatályon kívül helyezi a 2014-ben közzétett iránymutatást (2) és annak helyébe lép. Az iránymutatás célja, hogy a visszatérítési eljárásban érintett különböző felek számára tisztázza a kérelmekben teljesítendő feltételeket, és lépésről lépésre, átfogóan ismertesse az esetleges visszatérítést eredményező eljárást.

1.   Cél

A visszatérítési eljárás célja a megfizetett dömpingellenes vámok visszatérítése abban az esetben, amikor a vámok megállapításának alapjául szolgáló dömpingkülönbözet megszűnt vagy csökkent. Ez magában foglalja az exportáló gyártó/termelő Unióba irányuló exportjainak vizsgálatát és az új dömpingkülönbözet kiszámítását.

2.   A visszatérítési eljárásra vonatkozó alapelvek

2.1.   Melyek a teljesítendő feltételek?

Az alaprendelet 11. cikkének (8) bekezdése szerinti visszatérítési kérelmeknek be kell mutatniuk, hogy a vámok megállapításának alapjául szolgáló dömpingkülönbözet csökkent vagy megszűnt. Más esetekben az Uniós Vámkódex III. címe 3. fejezete 3. szakaszának a behozatali vámok visszafizetésére és elengedésére vonatkozó rendelkezései kerülhetnek alkalmazásra (3).

2.2.   Ki jogosult visszatérítést igényelni?

a)	Minden olyan importőr igényelheti a visszatérítést, aki olyan árukat importált, amelyekre a vámhatóságok dömpingellenes vámokat állapítottak meg.

b)

Ha a dömpingellenes vámok kivetése egy olyan vizsgálatra hivatkozva történt, amelyben a Bizottság a dömping vizsgálata céljából az exportáló gyártók/termelők köréből történő, az alaprendelet 17. cikke szerinti mintavételhez folyamodott, az importőrök kérhetik a visszatérítést, függetlenül attól, hogy az importőrök exportáló gyártói/termelői a mintában szerepeltek-e vagy sem.

2.3.   Mi a visszatérítési kérelem benyújtási határideje?

a)

A kérelmeket attól az időponttól számított hat hónapon belül kell benyújtani, hogy az illetékes vámhatóságok a dömpingellenes vámok összegét meghatározták, azaz a vámtartozásnak a vámhatóságok általi közlésének napjától az Uniós Vámkódex 102. cikkének értelmében. A kérelmet azon tagállam illetékes hatóságának (4) kell benyújtani, amelyben az árukat szabad forgalomba bocsátották az Unión belül (lásd a lenti 3.2. és 3.3. pontot).

b)

Abban az esetben is, amikor az importőr vitatja a behozatalaira alkalmazott dömpingellenes vámok érvényességét az uniós vámjogszabályok rendelkezései értelmében, függetlenül attól, hogy ez a vámok megfizetésének felfüggesztésével jár-e vagy sem, az importőrnek visszatérítési kérelmet kell benyújtania a vámok meghatározásától számított hat hónapos határidőn belül, hogy a kérelem elfogadható legyen.

c)	A Bizottság a kérelmezővel egyetértésben dönthet úgy, hogy felfüggeszti a visszatérítési vizsgálatot addig, amíg véglegesen meg nem állapították a dömpingellenes vámokra vonatkozó fizetési kötelezettséget.

2.4.   Hogyan történik a felülvizsgált dömpingkülönbözet megállapítása?

a)	A Bizottság egy reprezentatív időszakra vonatkozóan megállapítja a dömpingkülönbözetet az érintett termék összes olyan exportja tekintetében, amelyeket az exportáló gyártó/termelő az összes uniós importőre és nem csak a visszatérítést igénylő importőr viszonylatában lebonyolított.

b)	Következésképpen a visszatérítési vizsgálat minden olyan termékkódra (5) kiterjed majd, amely a dömpingellenes vámok kivetéséről szóló rendeletben meghatározott termékmeghatározás alá esik, és nem csak a kérelmező által importált termékek termékkódjaira.

c)	Változatlan körülmények esetén a vám megállapítását eredményező vizsgálat alkalmával használt módszert kell követni.

2.5.   Kinek az együttműködésére van szükség?

A visszatérítési kérelem sikere nemcsak a kérelmező, hanem az exportáló gyártó/termelő együttműködési hajlandóságától is függ. A kérelmezőnek biztosítania kell, hogy az exportáló gyártó/termelő benyújtja a releváns információkat a Bizottságnak. E célból ki kell tölteni egy kérdőívet, mely egy meghatározott múltbeli reprezentatív időszak széles körű kereskedelmi adatait fedi le, továbbá bele kell egyezni az említett adatok – többek között ellenőrző látogatás keretében történő – ellenőrző vizsgálatába. Az exportáló gyártó/termelő nem „működhet részlegesen együtt” például úgy, hogy csak szelektív módon szolgáltat adatokat. Bármely ehhez hasonló magatartásból a Bizottság az együttműködés hiányára következtetne, és elutasítaná a kérelmet.

2.6.   Hogyan történik a bizalmas információk védelme?

Az alaprendelet 19. cikkében megállapított titoktartási szabályokat a dömpingellenes vámok visszatérítésére irányuló kérelmekkel kapcsolatosan beérkezett valamennyi információra alkalmazni kell.

2.7.   Mekkora összeget lehet visszatéríteni?

A kérelem elfogadhatóságának és megalapozottságának megállapítását követően a vizsgálat eredménye a következő lehet:

—	A megfizetett dömpingellenes vámokat nem térítik vissza, ha megállapítást nyert, hogy a dömpingkülönbözet egyenlő vagy magasabb, mint a beszedett dömpingellenes vám; vagy

—	a megfizetett dömpingellenes vámok egy részét térítik vissza, ha a dömpingkülönbözet a beszedett dömpingellenes vám összege alá csökkent; vagy

—	a megfizetett dömpingellenes vámok teljes összegét visszatérítik, ha a dömpingkülönbözet megszűnt.

2.8.   Mi a visszatérítési vizsgálat lezárásának határideje?

A Bizottságnak a visszatérítéséről rendszerint 12 hónapon belül határoznia kell, és semmilyen körülmények között nem telhet el 18 hónapnál több attól az időponttól, amikor a Bizottság a bizonyítékokkal kellően alátámasztott visszatérítési kérelmet kézhez kapta. Az alaprendelet 11. cikke (8) bekezdésének harmadik albekezdése szerint egy kérelem akkor tekinthető bizonyítékokkal kellően alátámasztottnak, ha pontos információkat tartalmaz a dömpingellenes vám visszaigényelt összegére vonatkozóan, és ha az ilyen vámok meghatározásával és kifizetésével kapcsolatos összes vámokmányt csatolják, és információt kell tartalmaznia továbbá a rendes értékekről (lásd az alábbi 3.5–3.7. pontot és a 4. pont d) alpontját) és az exportárakról azon exportáló gyártó/termelő vonatkozásában, amelyre a vámot alkalmazni kell (lásd az alábbi 4. pontot).

Visszatérítés esetén a tagállami hatóságoknak a bizottsági határozatról való értesítéstől számítva 90 nap áll rendelkezésükre a vonatkozó kifizetés teljesítésére.

3.   A kérelem

3.1.   A kérelem formája

A kérelmet írásban, az Unió hivatalos nyelveinek egyikén és a kérelmező képviseletére felhatalmazott személy által aláírva kell benyújtani: A kérelmet az e közleményhez az I. mellékletben csatolt formanyomtatványon kell benyújtani.

A kérelemben egyértelműen fel kell tüntetni a dömpingellenes vámok teljes visszaigényelt összegét, és meg kell adni az e teljes összeg alapjául szolgáló konkrét importügyleteket.

A kérelemnek a dömpingkülönbözet csökkenésén vagy megszüntetésén kell alapulnia. A kérelemnek ezért tartalmaznia kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a kérelmező exportáló gyártójának/termelőjének a dömpingellenes vámok megállapításának alapjául szolgáló dömpingkülönbözete az igényelt visszatérítés tárgyát képező behozatalokra alkalmazandó vám szintje alá csökkent vagy megszűnt.

3.2.   A kérelem benyújtása

A kérelmet azon tagállam illetékes hatóságaihoz kell benyújtani, amelynek területén a dömpingellenes vámok által érintett terméket szabad forgalomba bocsátották (6). Az illetékes hatóságok listája megtalálható a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján.

A tagállamnak a kérelmet és valamennyi releváns dokumentumot haladéktalanul továbbítania kell a Bizottsághoz. A küldés egyéb formáinak sérelme nélkül ezt elektronikus úton kell megtenni.

3.3.   A kérelem benyújtására vonatkozó határidők

a)

Hat hónapos határidő Valamennyi visszatérítési kérelmet az alaprendelet 11. cikkének (8) bekezdése második albekezdésében meghatározott hat hónapos határidőn belül (7) kell a megfelelő tagállam illetékes hatóságaihoz benyújtani. A hat hónapos határidőt olyan esetekben is be kell tartani, amikor a szóban forgó vámot kivető rendeletet az Európai Unió bíróságai előtt támadják meg, vagy a rendelet alkalmazhatóságát nemzeti közigazgatási szervek vagy igazságügyi szervek előtt támadják meg (lásd a fenti 2.3. b) pontot). Az adott esettől függően a hat hónapos határidőt a következő dátumtól kell számolni:   a végleges vámokat kivető és az összegek beszedését ideiglenes vámmal biztosító rendelet hatályba lépésének napjától, amennyiben az ideiglenes vámokat véglegesen beszedik; vagy   a végleges dömpingellenes vám meghatározásának napjától, azaz a vámtartozásnak a vámhatóságok általi közlésének napjától az Uniós Vámkódex 102. cikkének értelmében; vagy   amennyiben a vámok pontos összegének a megállapítása áruátengedést követő ellenőrzés alapján történik, a fizetendő vámok meghatározásának későbbi dátumát kell alkalmazni.

b)

A kérelem benyújtásának dátuma A kérelem Bizottságnak történő továbbításakor a tagállamnak fel kell tüntetnie a kérelem benyújtásának időpontját, azaz azt a dátumot, amelyen a tagállam illetékes hatósága ténylegesen megkapta a kérelmet. Saját érdekében a kérelmezőnek a megfelelő tagállam hivatalaiban igazoló dokumentumot kell kérnie kérelmének átvételéről. Például:   postai úton benyújtott kérelmek esetében a kérelmek ajánlott, tértivevényes postai küldeményként adhatók fel,   egy faxnak a tagállam illetékes hatósága általi kézhezvételének dátumát a sikeres küldés-visszaigazoláson és a fax forgalmi kimutatásában szereplő dátum alapján lehet megállapítani,   a hivatalos átvételi elismervény időpontja, amikor a kérelmet személyesen vagy elektronikus úton benyújtották.

3.4.   A kérelmezőtől bekért bizonyítékok

Annak érdekében, hogy a Bizottság feldolgozhassa a visszatérítési kérelmet, a kérelmezőnek az érintett tagállamhoz benyújtott kérelméhez lehetőség szerint (8) az alábbi bizonyítékokat kell csatolnia:

a)	valamennyi számla/számlák és egyéb okmányok, amelyek a vámeljárások alapját képezték;

b)

az igényelt visszatérítés tárgyát képező importügyleteket feltüntető valamennyi vámokmány, amelyek tartalmazzák a kivetendő vámok összege meghatározásának alapját (a bejelentett áruk típusa, mennyisége és értéke, valamint az alkalmazott dömpingellenes vám mértéke) és a kivetett dömpingellenes vámok pontos összegét;

c)

nyilatkozatok arról, hogy: i. a beszedett vámokat nem térítette vissza az exportáló gyártó/termelő vagy bármely harmadik fél; ii. a kérelem alapját képező árak valós árak; iii. a figyelembe vett értékesítés(ek) óta, azokkal egy időben, vagy azokat megelőzően nem került sor kompenzációs megállapodás megkötésére;

d)

a rendes értékekre és az exportárakra vonatkozó információk, amelyek bemutatják, hogy az exportáló gyártó/termelő dömpingkülönbözete az érvényben lévő vám szintje alá csökkent vagy megszűnt. Ez különösen abban az esetben fontos, amikor a kérelmező az exportáló gyártóval/termelővel társult kapcsolatban áll. Ha a kérelmező nem áll társult kapcsolatban az exportáló gyártóval/termelővel, és ha a releváns információ nem áll azonnal rendelkezésre, a kérelemnek az exportáló gyártó/termelő arra vonatkozó nyilatkozatát kell tartalmaznia, amely szerint a dömpingkülönbözet csökkent vagy megszűnt, és hogy ezt megerősítendő a Bizottság rendelkezésére bocsát minden releváns adatot. Ezek az adatok a rendes értékekre és az exportárakra vonatkozó adatok egy olyan reprezentatív időszakra nézve, amelyben az árukat az Unióba exportálták. Ezt az időszakot később határozza meg a Bizottság (lásd a 4.1. pont a) alpontját). Ha az exportáló gyártó/termelő egyes, WTO-tagsággal nem rendelkező országokban telepedett le, a rendes érték meghatározása az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése alapján történik (a WTO-tagsággal nem rendelkező egyes országokra vonatkozó eljárással kapcsolatos további információkat lásd a 3.5. pontban). Ha az exportáló gyártó/termelő olyan országban telepedett le, ahol az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását állapították meg az alkalmazandó vám tekintetében, a rendes érték meghatározása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján történik (az olyan országokra vonatkozó eljárással kapcsolatos további információkat, amelyeknél jelentős torzulások állnak fenn, lásd a 3.6 pontban). A rendes érték meghatározására vonatkozó átmeneti időszakkal kapcsolatos információt lásd a 3.7 pontban.

e)	a kérelmezővel kapcsolatos céginformációk;

f)	meghatalmazás, amennyiben a kérelmet harmadik fél nyújtja be;

g)	a visszatérítés tárgyát képező importügyletek listája (az egyszerűség végett e közlemény II. melléklete erre a célra készült formanyomtatványt tartalmaz);

h)

a visszatérítés tárgyát képező dömpingellenes vámok megfizetéséről szóló igazolás. Az eredeti számlák, vám-árunyilatkozatok és egyéb hasonló okmányok másolatait azok – értelemszerűen a kérelmező vagy az exportáló gyártó/termelő által biztosított – hitelesítő nyilatkozataival együtt kell benyújtani. Emellett ezen okmányokat, illetve ezek fordításait az Unió egyik hivatalos nyelvén kell benyújtani.

A Bizottság ezután megvizsgálja, hogy a kérelem minden, a kérelmezőtől megkövetelt adatot tartalmaz-e. Szükség esetén a Bizottság tájékoztatja a kérelmezőt a még benyújtandó információkról, és a bekért bizonyítékok benyújtására határidőt ír elő. A Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy a kérelem alátámasztására további bizonyítékokat bekérjen.

3.5.   A rendes értékre vonatkozó bizonyíték egyes, WTO-tagsággal nem rendelkező országokból származó behozatalok esetén

Amennyiben WTO-tagsággal nem rendelkező és az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) I. mellékletében szereplő országból származó behozatalra kivetett vámok esetében kérelmeznek visszatérítést, a rendes érték megállapítása az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése alapján és a szóban forgó behozatalokra alkalmazandó vám tekintetében alkalmazott módszertannal összhangban történik.

Ebben az esetben a rendes érték meghatározása egy megfelelő analóg ország ára vagy számtanilag képzett értéke alapján történik, és a kérelmezőnek meg kell neveznie egy analóg országbeli gyártót/termelőt és vele együttműködést kell kezdeményeznie.

A kérelmezőnek ugyanazokkal a vállalkozásokkal kell együttműködést kezdeményeznie, amelyek az eredeti vizsgálatban is együttműködtek, hacsak nem tudja bizonyítani, hogy más gyártók/termelők ugyanabból az országból vagy egy másik analóg ország adatai jobban megfelelnek.

Amennyiben a kérelmezőnek nem sikerül együttműködést kialakítania, javasolhat bármilyen más módszert az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése értelmében, és benyújthatja a rendes értékeknek az említett más módszerrel történő kiszámításához szükséges adatokat. A kérelmezőnek kielégítő bizonyítékot kell szolgáltatnia arról, hogy sikertelenül kísérelt meg együttműködést kialakítani a vizsgált termék valamennyi ismert gyártójával/termelőjével.

Amennyiben a kérelmező nem nyújt be észszerű határidőn belül a rendes értékek kiszámítására vonatkozó adatokat az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének értelmében, a Bizottság az alátámasztó bizonyítékok hiánya miatt elutasítja a kérelmet.

3.6.   A rendes értékre vonatkozó bizonyíték olyan országból származó behozatalok esetén, amelynél jelentős torzulások állnak fenn

Ha visszatérítést kérelmeznek egy olyan országból származó behozatalra kivetett vámokra, amelynek esetében az eredeti vizsgálat vagy a hatályvesztés felülvizsgálata megállapította, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások állnak fenn a szóban forgó alkalmazandó vám tekintetében, a rendes érték meghatározása rendszerint az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján történik.

Ebben az esetben a rendes értéket kizárólag a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni.

Az e módszertan alkalmazására vonatkozó átmeneti időszakkal kapcsolatos információt lásd a 3.7 pontban.

3.7.   A rendes érték meghatározásának módszertanára vonatkozó átmeneti időszak

Az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdésének megfelelően az átmeneti időszak alatt a nem piacgazdasággal rendelkező országokra vonatkozó, 2017. december 19-ig hatályos módszertan kerül alkalmazásra a rendes érték meghatározásához:

—	Ha a visszatérítést a nem piacgazdasággal rendelkező országokra vonatkozó, 2017. december 19-ig hatályos módszertannak megfelelően kiszámított rendes értéken alapuló vámokra kérelmezik.

—	Addig a napig, amelyen 2017. december 19. után elindítják az említett intézkedések első hatályvesztési felülvizsgálatát (10)

E célból a 2017. december 19-ig hatályos alaprendelet (a továbbiakban: a 2017. évi alaprendelet) (11) rendelkezései alkalmazandók. Ilyen esetekben a rendes érték meghatározása a 2017. évi alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján történik, kivéve, ha az exportáló gyártó/termelő a 2017. évi alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja szerinti piacgazdasági elbánásban részesül.

Amennyiben a piacgazdasági elbánást nem alkalmazzák, a rendes érték meghatározása a 2017. évi alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország (a továbbiakban: analóg ország) ára vagy számtanilag képzett értéke alapján történik. A kérelmezőnek meg kell neveznie egy analóg országbeli gyártót/termelőt és vele együttműködést kell kezdeményeznie.

A kérelmezőnek ugyanazokkal a vállalkozásokkal kell együttműködést kezdeményeznie, amelyek az eredeti vizsgálatban is együttműködtek, hacsak nem tudja bizonyítani, hogy más gyártók/termelők ugyanabból az országból vagy egy másik analóg ország adatai jobban megfelelnek.

Amennyiben a kérelmezőnek nem sikerül együttműködést kialakítania, javasolhat bármilyen más módszert a 2017. évi alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében, és benyújthatja a rendes értékeknek az említett más módszerrel történő kiszámításához szükséges adatokat. A kérelmezőnek kielégítő bizonyítékot kell szolgáltatnia arról, hogy sikertelenül kísérelt meg együttműködést kialakítani a vizsgált termék valamennyi ismert gyártójával/termelőjével.

Amennyiben a kérelmező nem nyújt be észszerű határidőn belül a rendes érték kiszámítására vonatkozó adatokat a 2017. évi alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében, a Bizottság az alátámasztó bizonyítékok hiánya miatt elutasítja a kérelmet.

3.8.   Több kérelem benyújtása

Amennyiben a kérelmező az érintett termékre kivetett dömpingellenes vám visszatérítésére egynél több kérelmet szándékozik benyújtani, úgy arról értesítenie kell a Bizottságot. Ez az információ azért szükséges, hogy a Bizottság a leghatékonyabb és legeredményesebb módon végezhesse el a vizsgálatot.

4.   A kérelem megalapozottságának értékelése

A Bizottság kapcsolatba lép az exportáló gyártóval/termelővel és bekéri az annak rendes értékeire és exportáraira vonatkozó adatokat egy adott reprezentatív időszak tekintetében. A kérelmet csak akkor lehet bizonyítékokkal kellően alátámasztottnak (12) tekinteni, amikor a Bizottság minden kért információt és kitöltött kérdőívet (ideértve az azonosított jelentős hiányosságokkal kapcsolatosan küldött válaszokat is) kézhez kapta.

a)

Reprezentatív időszak A felülvizsgált dömpingkülönbözet meghatározásának céljából a Bizottság kijelöli a reprezentatív időszakot, amely rendes esetben legalább hat hónapra terjed ki, és tartalmaz egy, a visszatérítés tárgyát képező első ügylet exportáló gyártó/termelő általi kiszámlázásának időpontja előtti rövidebb időszakot.

b)

A dömpingre vonatkozó kérdőívek Az alaprendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerint a kérelmező exportáló gyártóját/termelőjét, és adott esetben a vele kapcsolatban álló importőr(öke)t felkérik, hogy szolgáltassanak adatokat azon összes értékesítéseikre vonatkozóan, amelyekre a reprezentatív időszakban az Unió, és nem csak a kérelmező viszonylatában került sor. Az információk bekérése egy, a kérelmező exportáló gyártójának/termelőjének (és az Unióban bármely, vele kapcsolatban álló importőrnek) küldött kérdőív segítségével történik, melyet 37 napon belül kell megválaszolni. Az exportáló gyártó/termelő a bizalmas információkat nemcsak a kérelmezőn keresztül, hanem közvetlenül a Bizottságnak is megküldheti. Az alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban be kell nyújtani a kérdőívre adott válaszok és bármely egyéb bizalmas információ betekinthető változatát is. Az említett információk betekinthető változatát a Bizottság a TRON.tdi platformon (https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/TDI) keresztül az érdekelt felek rendelkezésére bocsátja.

c)

Piacgazdasági elbánás (MET) Amennyiben a 3.7. pontban említett átmeneti időszak alkalmazandó, az exportáló gyártó/termelő visszatérítési vizsgálat céljából piacgazdasági elbánást kérelmezhet. Ebben az esetben be kell nyújtania a 2017. évi alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése c) pontja szerinti valamennyi szükséges információt. Amennyiben megadják a piacgazdasági elbánást az exportáló gyártónak/termelőnek, a rendes érték megállapítása az exportáló gyártó/termelő saját árai és költségei alapján történik a 2017. évi alaprendelet 2. cikkének (1)–(6) bekezdésével összhangban. Amennyiben a piacgazdasági elbánást nem adják meg, a rendes érték megállapítása a 2017. évi alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja szerint történik. A piacgazdasági elbánás visszatérítési vizsgálatban történő megállapítása kizárólag a visszatérítési reprezentatív időszak alatti dömpingkülönbözet megállapítása céljából alkalmazandó. A piacgazdasági elbánás visszatérítési vizsgálat céljából való megadása független attól, hogy az exportáló gyártó/termelő már kapott-e piacgazdasági elbánást az eredeti vizsgálatban, vagy hogy együttműködött-e az eredeti vizsgálatban.

d)

Az egyes, WTO-tagsággal nem rendelkező országokból származó exportok Amennyiben az egyes, WTO-tagsággal nem rendelkező országokból származó exportokra kivetett vámok esetében kérelmeznek visszatérítést, a rendes érték meghatározása az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint történik (a kérelmező által benyújtandó szükséges bizonyítékokat lásd a 3.5. pontban).

e)

Azon országokból származó exportok, amelyeknél jelentős torzulások állnak fenn A fenti b) pontban említett eljáráson túlmenően a kérelmező exportáló gyártóját/termelőjét felkérik a reprezentatív időszakban használt termelési tényezőkre vonatkozó információk benyújtására. Az információk bekérése egy, a kérelmező exportáló gyártójának/termelőjének küldött adatlap segítségével történik, melyet 15 napon belül kell megválaszolnia.

f)	Ellenőrző látogatások Az információkat benyújtó feleknek tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság az alaprendelet 16. cikkével összhangban ellenőrző látogatás keretében ellenőrizheti a kapott információkat.

4.1.   A megalapozottság vizsgálata

a)

Általános módszertan A felülvizsgált dömpingkülönbözet megállapítása a reprezentatív időszakra vonatkozóan a következők összehasonlításával történik: — rendes érték(ek) — és az exportár(ak) az érintett exportált termék(ek)re vonatkozóan, az alaprendelet 2. cikkének releváns rendelkezéseivel összhangban. Az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdése előírja, hogy a Bizottságnak „ugyanazt a módszert kell alkalmaznia, mint amelyet a vám megállapítását eredményező eredeti vizsgálat alkalmával használt, kellőképpen figyelembe véve a 2. cikket (A dömping tényének megállapítása) és különösen annak (11) és (12) bekezdését (Súlyozott átlagok használata a dömpingkülönbözet kiszámításakor), valamint a 17. cikket (Mintavétel).” A Bizottság a felülvizsgált dömpingkülönbözet kiszámítását – az alaprendelet 17. cikkének és különösen annak (3) bekezdése alapján – a kérelem/kérelmek által érintett exportáló gyártók/termelők, terméktípusok vagy ügyletek köréből vett mintára alapozhatja. A mintavétel akkor alkalmazandó, ha az érintett exportáló gyártók/termelők, terméktípusok vagy ügyletek száma olyan nagy, hogy az egyedi vizsgálatok túlzott terhet jelentenének, és akadályoznák a vizsgálat megfelelő időben történő befejezését. Ennek megállapítása az első kérelem benyújtásának napjától számított legalább hat hónapos, vagy a végleges intézkedések meghozatalának napjától számított tizenkét hónapos időszakra (amennyiben ez a későbbi időpont) vonatkozóan történik.

b)

Az alaprendelet 11. cikke (10) bekezdésének végrehajtása Amennyiben az exportárat az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének megfelelően képezik, a Bizottság az exportárat a kifizetett dömpingellenes vámok összegének levonása nélkül számítja ki, amennyiben döntő bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a vám megfelelő módon megjelenik a viszonteladói árakban és az azt követő eladási árakban az Unió területén. A Bizottság megvizsgálja, hogy a független uniós fogyasztók felé kínált értékesítési áraknak az eredeti és a visszatérítési vizsgálati időszak közötti növekedése magában foglalja-e a dömpingellenes vámokat.

c)

A felülvizsgálat során tett megállapítások felhasználása A visszatérítési kérelem vizsgálata során a Bizottság bármikor határozhat az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban időközi felülvizsgálat kezdeményezéséről. A visszatérítési kérelemre vonatkozó eljárás a felülvizsgálat lezárultáig felfüggesztésre kerül. A felülvizsgálat során tett megállapításokat csak azzal a feltétellel lehet felhasználni a visszatérítési kérelem megalapozottságának meghatározása céljából, hogy a visszatérítés tárgyát képező ügyletek dátuma a felülvizsgálat vizsgálati időszakába esik.

d)

Extrapoláció A fenti c) ponttól eltérően, a hatékony ügykezelés érdekében, a valamely vizsgálatban megállapított dömpingkülönbözet extrapolálható azokra a visszatérítésre benyújtott importügyletekre vonatkozóan, amelyek nem az adott vizsgálati időszakban történtek. Ez az alábbi feltételektől függ:   az extrapolációt csak egy vizsgált időszakkal közvetlenül szomszédos időszakra lehet alkalmazni,   az adott vizsgálat eredményeit csak egy legfeljebb hat hónapig tartó időszakra lehet extrapolálni,   az extrapolációt csak akkor lehet alkalmazni, ha a dömpingkülönbözetet lezárt vizsgálat alapján számították ki és állapították meg,   az extrapolációt csak egy, a teljes visszatérítési kérelemhez képest viszonylag alacsony vámösszegekre lehet alkalmazni.

4.2.   Az együttműködés hiánya

Azokban az esetekben, amikor a kérelmező, az exportáló gyártó/termelő vagy egy analóg országbeli gyártó/termelő (adott esetben):

hamis vagy megtévesztő információkat szolgáltat; vagy

a releváns információkhoz való hozzáférést megtagadja vagy azokat nem biztosítja észszerű időszakon belül; vagy

jelentős mértékben hátráltatja a vizsgálat menetét, ideértve a Bizottság által szükségesnek ítélt mértékű információellenőrzés akadályozását, az információkat figyelmen kívül hagyják és a Bizottság arra a következtetésre juthat, hogy a kérelmező nem teljesítette a bizonyítási teherre vonatkozó kötelezettségeit. Ez az alaprendelet 11. cikke (8) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében a kérelem elutasításához vezethet.

4.3.   Tájékoztatás

Mihelyt lezárul a kérelem megalapozottságának vizsgálata, a kérelmező tájékoztatást kap az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a Bizottság határozatot kíván hozni a visszatérítési kérelemről. Az együttműködő exportáló gyártók/termelők csak a rájuk vonatkozó konkrét adatok feldolgozásáról, különösképpen az ezek alapján végzett, a rendes értékre és az exportárakra vonatkozó számításokról kaphatnak információt.

5.   Eredmény

5.1.   A visszatérítendő különbözet

A kérelmezőnek visszatérítendő különbözet kiszámítása rendszerint a beszedett vámok és a visszatérítési vizsgálat során megállapított dömpingkülönbözet különbségeként, abszolút összegként történik.

5.2.   Kifizetés

A visszatérítést rendszerint az a tagállam, amelyben a dömpingellenes vámokat meghatározták, majd később beszedték, a visszatérítési határozatról szóló értesítés napját követő 90 napon belül köteles folyósítani.

Arra vonatkozóan, hogy a 90 nap után teljesített kifizetések után kell-e kamatot fizetni, az adott tagállam nemzeti jogszabályai alkalmazandók.

5.3.   A visszatérítési határozat visszavonása

Ha a későbbiekben fény derül arra, hogy a visszatérítési határozat alapjául szolgáló információk hamisak vagy hiányosak, a határozatot visszamenő hatállyal visszavonják. Az a tény, hogy a visszatérítési határozatot hamis vagy hiányos információk alapján hozták, azt jelenti, hogy hiányzik e határozat objektív jogalapja, ezáltal e körülmény ab initio (kezdettől fogva) megfosztja a kérelmezőt a visszatérítésre való jogosultságtól, és indokolja az említett határozat visszavonását.

Az eredeti dömpingellenes vámokhoz kapcsolódóan megtérített összegeket a visszavonás következményeképpen újra beszedik.

Mihelyt a Bizottság meghozta a visszatérítés visszavonásáról szóló határozatot, az érintett tagállam az alaprendelet 11. cikke (8) bekezdésével összhangban, a jogtalanul megtérített összegek felségterületén való behajtásával biztosítja e határozat megfelelő módon történő végrehajtását.

Az érintett tagállam nemzeti hatóságai az ilyen határozat végrehajtásakor a nemzeti joguk eljárásjogi és anyagi jogi szabályaival összhangban járnak el. A nemzeti jog alkalmazása nem érintheti a korábbi visszatérítési határozat visszavonásáról szóló bizottsági határozat hatályát és eredményességét.

5.4.   Átláthatóság

Az alaprendelet 11. cikkének (8) bekezdése szerinti bizottsági határozatok betekinthető változata, valamint a folyamatban lévő visszatérítési vizsgálatok, megtalálhatók a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján.

---

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1036 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 176., 2016.6.30., 21. o.).

(2)  A Bizottság dömpingellenes vámok visszatérítéséről szóló közleménye (HL C 164., 2014.5.29., 9. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(4)  Az ebben a közleményben ismertetett eljárás értelemszerűen alkalmazandó az Észak-Írországban vámkezelt áruk behozatalára vonatkozó uniós dömpingellenes vámot fizető importőrök által benyújtott visszatérítési kérelmekre, összhangban a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottság 3/2020 határozatával (HL L 443., 2020.12.30., 3. o.) módosított, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (HL C 384I., 2019.11.12., 1. o.) Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyve II. mellékletének 5. pontjával.

(5)  A termékkódok létrehozása a dömpingkülönbözet kiszámítását szolgálja minden egyes terméktípusra és a termékjellemzők minden lehetséges kombinációjára nézve, valamennyi gyártott és az Európai Unióba exportált, valamint a hazai piacon értékesített termékre vonatkozóan.

(6)  A tagállam kontinentális talapzatára vagy kizárólagos gazdasági övezetébe behozott termékekre vonatkozó visszatérítési kérelmeket azon tagállam hatóságaihoz kell benyújtani, amely meghatározta a vámtartozást az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14a. cikkének és az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet 24a. cikkének végrehajtására szolgáló vámeszköz létrehozásáról szóló, 2019. július 2-i (EU) 2019/1131 bizottsági végrehajtási rendelet 4. cikke értelmében.

(7)  A határidő kiszámítására vonatkozóan lásd az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendeletet (HL L 124., 1971.6.8., 1. o.).

(8)  Amennyiben a kérelem benyújtásakor nem áll rendelkezésre információ, az ilyen információt a benyújtást követően közvetlenül a Bizottságnak kell megküldeni.

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendelete (2015. április 29.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 123., 2015.5.19., 33. o.).

(10)  Lásd az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdését.

(11)  A vonatkozó rendelkezéseket lásd a III. mellékletben.

(12)  Lásd az alaprendelet 11. cikke (8) bekezdésének negyedik albekezdését.