Értesítés

a Kínai Népköztársaságból származó kálcium-szilícium behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

(2021/C 58/15)

Az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból származó kálcium-szilícium (CaSi) behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal kárt okoz (2) az uniós gazdasági ágazatnak.

1.   Panasz

A panaszt 2021. január 4-én az Euroalliages, az összes uniós kálcium-szilícium-gyártót képviselő szövetség (a továbbiakban: panaszos) nyújtotta be. A panaszt a panaszos az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében a kálcium-szilíciummal foglalkozó uniós gazdasági ágazat nevében nyújtotta be.

Az érdekelt felek számára betekintésre összeállított akta tartalmazza a panasz nyilvános változatát, valamint az uniós gyártók általi támogatottság mértékére vonatkozó elemzést. Ezen értesítés 5.6. pontja tájékoztatással szolgál arról, hogy az érdekelt felek hogyan férhetnek hozzá az aktához.

2.   Vizsgált termék

A vizsgálat tárgyát képező termék: ötvözet vagy vegyület, amely legalább 16 tömegszázalék kálciumot, legalább 45 tömegszázalék szilíciumot, kevesebb mint 14 tömegszázalék vasat és legfeljebb 10 tömegszázalék bármely más anyagot tartalmaz; ömlesztett formában is, tasakokba vagy acélhordókba csomagolva, acéllemezekben (vagy huzalokban) vagy más kiszerelésben (a továbbiakban: vizsgált termék); közismert nevén kálcium-szilícium („CaSi”).

Amennyiben az érdekelt felek a termékkörre vonatkozóan információkat kívánnak szolgáltatni, ezt az ezen értesítés közzétételétől számított 10 napon belül kell megtenniük (3).

3.   A dömpingre vonatkozó állítás

Az állítólagosan dömpingelt termék a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína, érintett ország) származó, jelenleg az ex 7202 99 80 és ex 2850 00 60 KN-kódok (TARIC-kódok: 7202998030 és 2850006091) alá tartozó vizsgált termék. A megadott KN- és TARIC-kódok csak tájékoztató jellegűek.

A panaszos állítása szerint az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások következtében nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása.

A jelentős torzulásokra vonatkozó állításának alátámasztásaképpen a panaszos a 2017. december 20-án kelt „Bizottsági szolgálati munkadokumentum a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól” című dokumentumban (4) található információkra hivatkozott. A panaszos különösen a termelési tényezők torzulásáról szóló külön szakaszra, továbbá a nyersanyagokról (például a mészkőről és a kvarcról) és más felhasznált anyagokról szóló szakaszra, valamint az energia és a villamos energia általános torzulásairól szóló fejezetekre támaszkodott. A panaszos hivatkozott továbbá egy, a kínai ferroötvözet-ágazatról szóló ágazati tanulmányra (5), amely megállapítja, hogy a kínai ferroötvözet-ágazatban erős kormányzati irányítás és diszkrecionális beavatkozás érvényesül, és arra a következtetésre jutott, hogy az ágazathoz tartozó kínai vállalatok „torzult piaci környezetben működnek, ahol a verseny mechanizmusai nem strukturálhatják a belföldi piacot, és nem igazíthatják azt a globális piacokhoz”. Végezetül a panaszos a ferroszilíciumról szóló, 2020. június 30-i (EU) 2020/909 dömpingellenes rendeletben foglalt, hatályvesztést követő felülvizsgálat megállapításaira és következtetéseire támaszkodott, amely szerint a kínai ferroötvözet-ágazat súlyosan torzult. Ez a megállapítás a teljes ferroötvözet-ágazatra vonatkozik, amely a kálcium-szilíciumot (6) is magába foglalja.

Ennek következtében az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjára való tekintettel a dömping fennállására vonatkozó állítás egy – torzulásmentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségeken alapuló – számtanilag képzett rendes érték és a vizsgált terméknek az Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul. Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek az érintett ország vonatkozásában jelentősek.

A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az alaprendelet 5. cikkének (9) bekezdése értelmében elegendő bizonyíték utal arra, hogy az árakra és a költségekre kiható jelentős torzulások miatt nem helyénvaló az érintett országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, ezért indokolt az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján vizsgálatot indítani.

Az országjelentés megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (7). A panasz nyilvános változata tartalmazza a kálcium-szilícium ágazatban tapasztalható állami beavatkozást és torzulásokat alátámasztó valamennyi bizonyítékot, amelyek az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában is megtekinthetők.

4.   A kárra, az ok-okozati összefüggésre, valamint a nyersanyagpiaci torzulásokra vonatkozó állítások

4.1.    A kárra, illetve az ok-okozati összefüggésre vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokat szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a vizsgált terméknek az érintett országból érkező behozatala abszolút értelemben és piaci részesedését tekintve egyaránt jelentősen nőtt.

A panaszos által szolgáltatott bizonyítékok azt mutatják, hogy a behozott vizsgált termék volumene és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós értékesítés volumenére és az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott árszintre, és ezáltal jelentős mértékben rontották az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét, valamint pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét.

4.2.    A nyersanyagpiaci torzulásokra vonatkozó állítás

A panaszos elegendő bizonyítékkal szolgált a nyersanyagpiaci torzulásokra vonatkozóan, amelyeket elősorban az okoz, hogy Kínában kettős árképzési rendszert alkalmaznak a vizsgált termék tekintetében. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a villamos energia teszi ki a vizsgált termék gyártási költségének 20 %-át. A panasz tartalmazza továbbá a kálcium-szilícium legfontosabb exportőreinek székhelye szerinti, észak-kínai tartományok villamosenergia-árainak és az ugyanezen tartományokból exportált villamos energia exportárának összehasonlítását, ami azt igazolja, hogy az utóbbiak szisztematikusan jelentős mértékben magasabbak. Ezen túlmenően a panaszos jelzi, hogy e torzulás eredményeként a kínai piacon a villamos energia ára lényegesen alacsonyabb a mértékadó nemzetközi piacokon érvényes áraknál.

A Bizottság ezért az alaprendelet 7. cikke (2a) bekezdésének megfelelően a vizsgálat során az állítólagos torzulásokat is megvizsgálja annak eldöntéséhez, hogy szükség esetén a kár megszüntetéséhez elegendő-e a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb vám kivetése Kína tekintetében. Ha a Bizottság a vizsgálat során további, az alaprendelet 7. cikke (2a) bekezdésének hatálya alá tartozó torzulásokat azonosít, a vizsgálatot ezekre a további torzulásokra is kiterjesztheti.

5.   Eljárás

Minthogy a tagállamok tájékoztatását követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy annak nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikkével összhangban vizsgálatot indít.

A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömpingelt behozatal okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

Amennyiben a következtetések ezt alátámasztják, a Bizottság a vizsgálat keretében az alaprendelet 21. cikkével összhangban megállapítja, hogy az intézkedések bevezetése nem ellentétes-e az uniós érdekkel. Az alaprendelet 7. cikke (2a) bekezdésének alkalmazása esetén a vizsgálat keretében a Bizottság e rendelet 7. cikkének (2b) bekezdésével összhangban is megvizsgálja az uniós érdeket.

A 2018. június 8-án hatályba lépett (EU) 2018/825 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) (a piacvédelmi eszközök modernizációs csomagja) a korábbiakhoz képest jelentős változásokat hozott a dömpingellenes eljárások időbeli ütemezése és határidői tekintetében. Az érdekelt feleknek – különösképpen a vizsgálatok korai szakaszában – rövidebb idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál.

A Bizottság felhívja továbbá a felek figyelmét arra, hogy a Covid19-járvány kitörése nyomán közleményt (9) tett közzé a járványnak a dömping- és a szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt lehetséges hatásairól, amely erre az eljárásra is alkalmazandó lehet.

5.1.    Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

A dömping és a kár vizsgálata a 2020. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjed ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2017. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra („figyelembe vett időszak”) terjed ki.

5.2.    Észrevételek a panasszal és a vizsgálat megindításával kapcsolatban

Amennyiben az érdekelt felek a panaszhoz (ideértve a kárt és az ok-okozati összefüggést érintő kérdéseket is) vagy a vizsgálat megindításának valamely részletéhez (ideértve a panasz támogatottságának mértékét is) észrevételeket kívánnak fűzni, ezt az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell megtenniük.

A vizsgálat megindításával összefüggő meghallgatás iránti kérelmeket az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani.

5.3.    A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék exportáló gyártóit (10) az általa folytatott vizsgálatban való részvételre.

5.3.1.   Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

5.3.1.1.   A vizsgálat alá vonandó kínai exportáló gyártók kiválasztására irányuló eljárás

a)   Mintavétel

Tekintettel az ezen eljárásban érintett, az érintett országban működő exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül küldjenek a Bizottságnak információkat vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozóan. Ezeket az információkat a TRON.tdi platformon keresztül kell megadni a következő címen:

https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/tdi/form/ecba917e-c736-0124-915b-dee5fe7dca5e

A Tron platformhoz való hozzáférés módjáról az 5.6. és az 5.8. pont ad tájékoztatást.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett felvette a kapcsolatot Kína hatóságaival, és kapcsolatba léphet az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetével.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben Kína hatóságain keresztül – az összes ismert exportáló gyártót, Kína hatóságait és az exportáló gyártók szervezeteit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Miután megkapta az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükséges információkat, a Bizottság tájékoztatja az érdekelt feleket arról, hogy bekerültek-e a mintába vagy sem. A mintába felvett exportáló gyártóknak eltérő rendelkezés hiányában a mintába való felvételükre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kitöltve vissza kell küldeniük a kérdőívet.

A Bizottság a minta kiválasztásáról feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A minta kiválasztására vonatkozó esetleges észrevételeknek a mintával kapcsolatos értesítés dátumától számított 3 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

Az exportáló gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2514.

A Bizottság a kérdőívet az exportáló gyártók ismert szervezeteinek, valamint Kína hatóságainak is a rendelkezésére bocsátja.

A mintába való felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett exportáló gyártók – az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül – együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók). Az 5.3.1.1. b) pont sérelme nélkül a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártóktól érkező behozatalra kivethető dömpingellenes vám nem fogja meghaladni a mintában szereplő exportáló gyártók számára megállapított dömpingkülönbözetek súlyozott átlagát (11).

b)   A mintában nem szereplő exportáló gyártókra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság egyéni dömpingkülönbözetet állapítson meg számukra. Azoknak az exportáló gyártóknak, amelyek egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kívánják kérni, ki kell tölteniük a kérdőívet, és a megfelelően kitöltött kérdőívet – eltérő rendelkezés hiányában – a minta kiválasztására vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül vissza kell küldeniük. Az exportáló gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2514.

A Bizottság megvizsgálja, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban megállapítható-e egyedi vám a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók számára.

Ugyanakkor azoknak a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártóknak, amelyek egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérik, tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet számukra, például ha a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni dömpingkülönbözet megállapítása túl nagy terhet jelentene, és akadályozná a vizsgálat időben történő lezárását.

5.3.2.   A jelentős torzulásokkal rendelkező érintett országra vonatkozó további eljárás

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását illetően ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság felkéri különösen valamennyi érdekelt felet, hogy ismertesse álláspontját a panaszban megadott inputokról és Harmonizált Rendszer (HR) szerinti kódokról, javasoljon egy vagy több megfelelő reprezentatív országot, és adja meg, hogy az adott országokban mely vállalatok gyártják a vizsgált terméket. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének e) pontjával összhangban a Bizottság röviddel az eljárás megindítása után feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához, amelyben tájékoztatást ad a vizsgálatban érintett feleknek arról, hogy milyen forrásokat kíván felhasználni a rendes értéknek a 2. cikk (6a) bekezdése alapján történő meghatározásához, ideértve adott esetben a megfelelő reprezentatív harmadik ország kiválasztását is. A 2. cikk (6a) bekezdése e) pontjának megfelelően a vizsgálatban érintett felek 10 napot kapnak arra, hogy a feljegyzéssel kapcsolatban észrevételeket tegyenek. A Bizottság számára rendelkezésre álló információk alapján Brazília lehetséges megfelelő reprezentatív harmadik ország.

A megfelelő reprezentatív harmadik ország végleges kiválasztása céljából a Bizottság megvizsgálja, hogy az adott harmadik ország(ok) gazdasági fejlettségi szintje hasonló-e Kínáéhoz, hogy ezekben a harmadik országokban gyártják és értékesítik-e a vizsgált terméket, valamint hogy a vonatkozó adatok könnyen elérhetők-e. Ha több reprezentatív harmadik ország is van, a Bizottság adott esetben előnyben részesíti azokat az országokat, amelyekben a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő.

Ezzel összefüggésben a Bizottság felkéri a Kínában működő valamennyi exportáló gyártót, hogy az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül küldjenek a Bizottságnak információkat a vizsgált termék gyártása során felhasznált anyagokra (a nyersanyagokat és a feldolgozott anyagokat egyaránt ideértve) és energiára vonatkozóan. Ezeket az információkat a TRON.tdi platformon keresztül kell megadni a következő címen:

https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/tdi/form/4848756d-ef04-defb-9797-7f02776792b7

A Tron platformhoz való hozzáférés módjáról az 5.6. és az 5.8. pont ad tájékoztatást.

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának alkalmazása keretében a költségek és az árak meghatározásához rendelkezésre bocsátani kívánt tényszerű információkat tartalmazó beadványokat az ezen értesítés közzétételétől számított 65 napon belül kell benyújtani a Bizottságnak. Az erre a célra felhasznált tényszerű információk kizárólag nyilvánosan hozzáférhető forrásokból vehetők.

5.3.3.   A független importőrökre vonatkozó vizsgálat (12) (13)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméket Kínából az Unióba importáló független importőröket a vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozóan az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül küldjék meg a Bizottságnak az ezen értesítés mellékletében meghatározott információkat.

A Bizottság a független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében emellett kapcsolatba léphet valamennyi ismert importőrszervezettel.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható.

Miután megkapta a minta kiválasztásához szükséges információkat, a Bizottság tájékoztatja az érintett feleket az importőrök mintája kapcsán hozott döntéséről. A Bizottság emellett a minta kiválasztásáról feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A minta kiválasztására vonatkozó esetleges észrevételeknek a mintával kapcsolatos értesítés dátumától számított 3 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket bocsát a mintába felvett független importőrök rendelkezésére. Ezeknek a feleknek eltérő rendelkezés hiányában a minta kapcsán hozott döntésre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kell kitöltve visszaküldeniük a kérdőívet.

Az importőrök számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2514.

5.4.    A kár megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

Az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket bocsát az ismert uniós gyártók – konkrétan az alábbiak – rendelkezésére:

—	OFZ, a.s., Istebné

—

Ferropem

Az említett uniós gyártóknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell kitöltve visszaküldeniük a kérdőívet.

A Bizottság felkéri a fenti felsorolásban nem szereplő uniós gyártókat, hogy haladéktalanul, de – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül jelentkezzenek és igényeljenek kérdőívet, lehetőleg e-mailben.

Az uniós gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2514.

5.5.    Az uniós érdek vizsgálata nyersanyagpiaci torzulásokra vonatkozó állítások esetén

Amennyiben a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése alapján nyersanyagpiaci torzulásokat azonosít, az alaprendelet 7. cikkének (2b) bekezdésével összhangban megvizsgálja az uniós érdeket. Ha a Bizottság úgy dönt, hogy az alaprendelet 7. cikkének alkalmazása keretében a vám szintjét a 7. cikk (2) bekezdése alapján határozza meg, akkor az uniós érdek vizsgálatát a 21. cikkel összhangban végzi el.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy szolgáltassanak olyan teljes körű releváns információkat, amelyek alapján a Bizottság eldöntheti, hogy az Uniónak érdekében áll-e az intézkedések szintjének az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése alapján történő meghatározása. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket különösen arra, hogy szolgáltassanak információkat az érintett országban rendelkezésre álló szabad kapacitásokról, a nyersanyagokért folytatott versenyről, valamint az uniós vállalatok ellátási láncaira kifejtett hatásokról. A Bizottság együttműködés hiányában is dönthet úgy, hogy az Uniónak érdekében áll az alaprendelet 7. cikke (2a) bekezdésének alkalmazása.

Abban az esetben, ha a Bizottság az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének alkalmazása mellett dönt, a 21. cikknek megfelelően el kell dönteni, hogy a dömpingellenes intézkedések elfogadása nem ellentétes-e az uniós érdekkel. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, az importőröket és képviseleti szervezeteiket, a felhasználókat és képviseleti szervezeteiket, a szakszervezeteket, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy szolgáltassanak információkat az uniós érdekkel kapcsolatban.

Az uniós érdek vizsgálatával kapcsolatos információkat eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell benyújtani. Az információk tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújthatók be. A kérdőívek – köztük a vizsgált termék felhasználói számára összeállított kérdőív – egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2514. A 21. cikk alapján szolgáltatott információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.6.    Érdekelt felek

A vizsgálatban való részvételhez az érdekelt feleknek, köztük az exportáló gyártóknak, az uniós gyártóknak, az importőröknek és képviseleti szervezeteiknek, a felhasználóknak és képviseleti szervezeteiknek, a szakszervezeteknek, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteknek elsőként bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Azokat az exportáló gyártókat, uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteket, amelyek az 5.3.1., az 5.3.3. és az 5.4. pont szerinti eljárások keretében információkat szolgáltattak, a Bizottság érdekelt félnek tekinti, amennyiben tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Más felek csak attól az időponttól fogva vehetnek részt a vizsgálatban érdekelt félként, amikor jelentkeznek, és csak akkor, ha tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn. Az, hogy egy személy vagy szervezet érdekelt félnek minősül-e, nem érinti az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását.

Az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához a Tron.tdi platformon keresztül, a következő internetcímen lehet hozzáférni: https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/TDI. A hozzáféréshez az oldalon található utasításokat kell követni (14).

5.7.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Az érdekelt felek kérhetik a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatásukat.

A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani, és mellékelni kell hozzá annak összefoglalását, hogy az érdekelt fél a meghallgatás keretében mit kíván megvitatni. A meghallgatás az érdekelt felek által előzetesen írásban megjelölt kérdésekre korlátozódik.

A meghallgatásra a következő időkeretek vonatkoznak:

i.	Az ideiglenes intézkedések bevezetésének határideje előtt tartandó meghallgatást az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül kell kérni, a meghallgatás megtartására pedig rendesen az ezen értesítés közzétételétől számított 60 napon belül kerül sor.

ii.

A ideiglenes ténymegállapítások megfogalmazására rendelkezésre álló eljárási szakaszt követően a meghallgatást az ideiglenes ténymegállapításoknak vagy a tájékoztató dokumentumnak az érdekelt felek részére történő megküldésétől számított 5 napon belül kell kérni, a meghallgatás megtartására pedig rendesen az érdekelt felek tájékoztatására vonatkozó értesítés vagy a tájékoztató dokumentum dátumától számított 15 napon belül kerül sor.

iii.

A végleges ténymegállapítások megfogalmazására rendelkezésre álló eljárási szakaszban a meghallgatást az érdekelt felek végső tájékoztatásának dátumától számított 3 napon belül kell kérni, a meghallgatás megtartására pedig rendesen az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek benyújtására előírt időszak alatt kerül sor. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, a meghallgatást az újabb végső tájékoztatás kézhezvételét követően azonnal kell kérni, a meghallgatás megtartására pedig rendesen az érdekelt felek e tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek benyújtására előírt határidő lejárta előtt kerül sor.

A fenti időkeretek nem érintik a Bizottság szolgálatainak azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben az időkereteken kívül is helyt adjanak meghallgatás iránti kérelmeknek, sem a Bizottság azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben elutasítsa a meghallgatás iránti kérelmeket. Ha a Bizottság szolgálatai elutasítják a meghallgatás iránti kérelmet, az érintett fél tájékoztatást kap az elutasítás indokairól.

A meghallgatás főszabályként nem használható fel az ügy keretében még rendelkezésre nem álló tényszerű információk bemutatására. Mindazonáltal a megfelelő ügyintézés céljából és annak érdekében, hogy a Bizottság szolgálatai továbbléphessenek a vizsgálatban, az érdekelt felek felkérhetők arra, hogy a meghallgatás után új tényszerű információkkal szolgáljanak.

5.8.    Az írásbeli beadványok benyújtása, a kitöltött kérdőívek megküldése és levelezés

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információk nyújthatók be. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő felhasználását, valamint b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket is –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeznek, „Sensitive” (bizalmas) jelöléssel (15) kell ellátni. A vizsgálat keretében információt benyújtó feleknek a bizalmas kezelésre irányuló kérelmüket meg kell indokolniuk.

A „Sensitive” jelöléssel ellátott információkat benyújtó feleknek ezekről az információkról az alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdése értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ennek az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle.

Amennyiben a bizalmas információt benyújtó fél nem indokolja meg kellőképpen a bizalmas kezelésre irányuló kérelmét vagy nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja, kivéve abban az esetben, ha megfelelő források kielégítően bizonyítják az információ helyességét.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket a TRON.tdi platformon (https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/TDI) keresztül, a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában mellékelve nyújtsák be. A TRON.tdi platform vagy e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, az elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2011/june/tradoc_148003.pdf. Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím működő, naponta ellenőrzött hivatalos e-mail-cím legyen. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag a TRON.tdi platformon keresztül vagy e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, köztük a TRON.tdi platformon keresztül vagy e-mailben eljuttatott küldeményekre irányadó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Trade (Kereskedelmi Főigazgatóság)

Directorate G (G Igazgatóság)

Iroda: CHAR 04/039

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail-cím:

a dömpinggel kapcsolatos kérdésekben:

TRADE-AD679-CALCIUM-SILICON-DUMPING@ec.europa.eu

a kárral kapcsolatos kérdésekben:

TRADE-AD679-CALCIUM-SILICON-INJURY@ec.europa.eu

6.   A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően rendesen az ezen értesítés közzétételétől számított 13 hónapon belül – de legkésőbb 14 hónapon belül – lezárul. Az alaprendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében ideiglenes intézkedéseket rendesen az ezen értesítés közzétételétől számított legfeljebb 7 hónapon belül – de legkésőbb 8 hónapon belül – lehet bevezetni.

Az alaprendelet 19a. cikkének megfelelően a Bizottság 4 héttel az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt tájékoztatást nyújt az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. Az érdekelt felek számára 3 munkanap áll rendelkezésre, hogy a számítások pontosságával kapcsolatban írásban észrevételeket tegyenek.

Ha a Bizottság nem vet ki ideiglenes vámokat, hanem folytatja a vizsgálatot, 4 héttel az alaprendelet 7. cikkének (1) bekezdésében megállapított határidő lejárta előtt tájékoztató dokumentumot ad ki, amelyben értesíti az érdekelt feleket az ideiglenes vámok kivetésének mellőzéséről.

Eltérő rendelkezés hiányában az érdekelt feleknek 15 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy az ideiglenes ténymegállapításokhoz vagy a tájékoztató dokumentumhoz írásbeli észrevételeket tegyenek, és 10 nap ahhoz, hogy a végleges ténymegállapításokhoz írásbeli észrevételeket tegyenek. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, az érdekelt felek írásbeli észrevételeinek megtételére vonatkozó határidő az újabb végső tájékoztatás keretében kerül meghatározásra.

7.   Információszolgáltatás

Az érdekelt felek csak az ezen értesítés 5. és 6. pontjában meghatározott időkereteken belül szolgáltathatnak információkat. Az említett pontokban szereplő információktól eltérő információk a következő határidők és feltételek betartása mellett nyújthatók be:

i.	Az ideiglenes ténymegállapítások megfogalmazására rendelkezésre álló eljárási szakasszal kapcsolatos információkat eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 70 napon belül kell benyújtani.

ii.

Az ideiglenes ténymegállapítások megfogalmazására rendelkezésre álló eljárási szakaszban az érdekelt felek – eltérő rendelkezés hiányában – az ideiglenes ténymegállapításoknak vagy a tájékoztató dokumentumnak az érdekelt felek részére történő megküldésével kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidőt követően nem nyújthatnak be új tényszerű információkat. A határidőt követően az érdekelt felek kizárólag akkor nyújthatnak be új tényszerű információkat, ha bizonyítani tudják, hogy az új tényszerű információk a más érdekelt felek tényekkel kapcsolatos állításainak cáfolatához szükségesek, és ha az új tényszerű információk ellenőrzése elvégezhető a vizsgálat időben történő lezárására rendelkezésre álló időn belül.

iii.

A vizsgálatnak a kötelezően előírt határidőkön belül való lezárása érdekében a Bizottság nem fogad el beadványokat az érdekelt felektől az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére, valamint, ha alkalmazandó, az érdekelt felek újabb végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidő után.

8.   Észrevételek fűzése más felek beadványaihoz

A védelemhez való jog garantálása érdekében az érdekelt feleknek rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy észrevételeket fűzzenek a más érdekelt felek által benyújtott információkhoz. Ezekben az észrevételekben az érdekelt felek csak a más érdekelt felek beadványaiban tárgyalt kérdésekkel foglalkozhatnak, új kérdéseket nem vethetnek fel.

Az ilyen jellegű észrevételek megtételére a következő időkeretek vonatkoznak:

i.	A más érdekelt felek által az ideiglenes intézkedések bevezetésének határideje előtt benyújtott információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítés közzétételét követő 75. napon kell megtenni.

ii.

Az érdekelt feleknek az ideiglenes ténymegállapításokról való tájékoztatása, illetve a tájékoztató dokumentum nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – az ideiglenes ténymegállapításokra, illetve a tájékoztató dokumentumra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 7 napon belül kell benyújtani.

iii.

Az érdekelt felek végső tájékoztatása nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidőt követő 3 napon belül kell benyújtani. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, az e tájékoztatás nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket az erre a tájékoztatásra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 1 napon belül kell benyújtani.

A fenti időkeretek nem sértik a Bizottság azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben kiegészítő információkat kérjen az érdekelt felektől.

9.   Az ezen értesítésben meghatározott határidők meghosszabbítása

Az ezen értesítésben meghatározott határidők meghosszabbítása csak kivételes körülmények fennállása esetén kérhető, és csak igazoltan alapos okkal indokolt esetben biztosítható.

A kérdőívek kitöltésére rendelkezésre álló határidő rendesen legfeljebb 3 nappal hosszabbítható meg, és a meghosszabbítás a szabályok értelmében legfeljebb 7 napra szólhat.

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben más információk benyújtására meghatározott határidők a kivételes körülmények fennállásának igazolása nélkül legfeljebb 3 nappal hosszabbíthatók meg.

10.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltatja ezeket az információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően ideiglenes vagy végleges megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezek az információk figyelmen kívül hagyhatók, és a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépes válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, amennyiben az érdekelt fél igazolja, hogy a kérésnek megfelelő válaszadás indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltségekkel járna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

11.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közreműködését. A meghallgató tisztviselő az eljárás folyamán megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint az érdekelt felek vagy harmadik felek által a védelemhez való joguk gyakorlásával összefüggésben benyújtott kérelmeket.

A meghallgató tisztviselő meghallgatásokat szervezhet, és közvetíthet az érdekelt fél vagy felek és a Bizottság szolgálatai között annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat. A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja a kérelmek indokait. Ilyen meghallgatásra csak akkor kerülhet sor, ha az adott kérdést nem sikerült a Bizottság szolgálataival kellő időben rendezni.

A kérelmeket kellő időben, indokolatlan késedelem és az eljárás szabályszerű lefolytatásának veszélyeztetése nélkül kell benyújtani. Ezt szem előtt tartva az érdekelt feleknek a meghallgató tisztviselő közreműködését a közreműködésre okot adó esemény bekövetkezése után a lehető leghamarabb kérniük kell. A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás kérésére főszabályként a Bizottság szolgálatai általi meghallgatás iránti kérelmekre vonatkozóan az 5.7. pontban meghatározott időkereteket kell értelemszerűen alkalmazni. Ha a meghallgatás iránti kérelmet nem a rendelkezésre álló időkereteken belül nyújtják be, a meghallgató tisztviselő megvizsgálja a késve beérkező kérelem indokait, a benne felvetett kérdések jellegét és e kérdéseknek a védelemhez való jog gyakorlására kifejtett hatását, továbbá figyelembe veszi a megfelelő ügyintézéshez és a vizsgálat időben történő lezárásához fűződő érdeket.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és internetes oldalai a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján találhatók: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/.

12.   A személyes adatok kezelése

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (16) megfelelően kezeli.

A Bizottság piacvédelmi tevékenysége során végzett személyesadat-kezelésről a magánszemélyeket tájékoztató adatvédelmi nyilatkozat megtekinthető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: http://ec.europa.eu/trade/policy/accessing-markets/trade-defence/

---

(1)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)  Az alaprendelet 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban a „kár” általános kifejezés a jelentős hátrányt, a jelentős hátrány okozásával való fenyegetést, valamint a gazdasági ágazat létrehozásának jelentős hátráltatását jelenti.

(3)  Ahol a szöveg ezen értesítés közzétételére utal, ott az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel értendő.

(4)  Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól, 2017. december 20., SWD(2017) 483 final/2, megtekinthető a következő internetcímen: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2017/december/tradoc_156474.pdf (angol nyelven).

(5)  Think!Desk China Research & Consulting, M. Taube professzor: Analysis of State-induced Market-Distortions in the Chinese Ferroalloys and Silicon Industries – Ferroalloy Focus [Elemzés az állam által a kínai ferroötvözet- és szilíciumágazatban előidézett piactorzulásokról, különös tekintettel a ferroötvözetekre], 2018. szeptember.

(6)  A Bizottság (EU) 2020/909 végrehajtási rendelete (2020. június 30.) az Oroszországból és a Kínai Népköztársaságból származó ferroszilícium behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 208., 2020.7.1., 2. o.).

(7)  Indokolt kérelemre a Bizottság az országjelentésben hivatkozott dokumentumokat is rendelkezésre bocsátja.

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/825 rendelete (2018. május 30.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1036 rendelet és az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1037 rendelet módosításáról (HL L 143., 2018.6.7., 1. o.).

(9)  Közlemény a Covid19-járványnak a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásáról (HL C 86., 2020.3.16., 6. o.).

(10)  Exportáló gyártó az érintett országban működő minden olyan vállalat, ideértve a vizsgált termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalatokat is, amely a vizsgált terméket gyártja és közvetlenül vagy harmadik félen keresztül az Unió piacára exportálja.

(11)  Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden nulla, csekély mértékű, valamint az alaprendelet 18. cikkében foglalt körülmények között megállapított különbözetet.

(12)  Ez a pont kizárólag a független, azaz az exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrökre vonatkozik. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőrök számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2514. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikke szerint két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha a következő rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(13)  A független importőrök által szolgáltatott adatok e vizsgálat keretében a dömping meghatározásán kívül más szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(14)  Technikai probléma esetén kérjük, vegye fel a kapcsolatot a Kereskedelmi Főigazgatóság ügyfélszolgálatával (e-mail: trade-service-desk@ec.europa.eu, telefon: +32 22979797).

(15)  A „Sensitive” jelöléssel ellátott dokumentum az alaprendelet 19. cikke és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).