EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.7.20.
SWD(2021) 715 final
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM
2021. évi jogállamisági jelentés
Országfejezet - A jogállamiság helyzete Írországban
amely a következő dokumentumot kíséri
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK TANÁCSÁNAK
2021. évi jogállamisági jelentés
A jogállamiság helyzete az Európai Unióban
{COM(2021) 700 final} - {SWD(2021) 701 final} - {SWD(2021) 702 final} - {SWD(2021) 703 final} - {SWD(2021) 704 final} - {SWD(2021) 705 final} - {SWD(2021) 706 final} - {SWD(2021) 707 final} - {SWD(2021) 708 final} - {SWD(2021) 709 final} - {SWD(2021) 710 final} - {SWD(2021) 711 final} - {SWD(2021) 712 final} - {SWD(2021) 713 final} - {SWD(2021) 714 final} - {SWD(2021) 716 final} - {SWD(2021) 717 final} - {SWD(2021) 718 final} - {SWD(2021) 719 final} - {SWD(2021) 720 final} - {SWD(2021) 721 final} - {SWD(2021) 722 final} - {SWD(2021) 723 final} - {SWD(2021) 724 final} - {SWD(2021) 725 final} - {SWD(2021) 726 final} - {SWD(2021) 727 final}
Összefoglaló
Az írországi igazságszolgáltatási rendszer, amelynek függetlenségi szintje a közmegítélés szerint magas, jelenleg fontos fejlődésen megy keresztül. Egy új törvénytervezet a bírák kinevezési és előmeneteli rendszerének megreformálását célozza meg, ezzel enyhítve bizonyos korábbi aggályokat. A reform azonban továbbra is széles mérlegelési jogkört biztosítana a kormánynak, tekintve, hogy a jelölteket nem rangsorolják, és a kormány nem köteles a megadott listáról választani, ugyanakkor döntéseit közzé kell tennie. Fontos, hogy e reform az európai normákat figyelembe véve garantálja a bírói függetlenséget. Kialakítás alatt áll egy, a bírák elszámoltathatóságát javító fegyelmi rendszer, a Bírói Magatartási Bizottság (Judicial Conduct Committee) pedig a magatartásra és etikára vonatkozó iránymutatás-tervezeteket, illetve panaszkezelési eljárást dolgoz ki. Az alkotmánnyal összhangban, továbbra is a parlament előjoga marad a bírák felmentéséről való végső döntéshozatal, amelyre kizárólag a magatartási szabályok megszegése, illetve a feladat ellátására való alkalmatlanság esetében kerülhet sor, ami aggályokat vethet fel a folyamat átpolitizálódásával kapcsolatban. A nemrégiben létrejött Bírói Tanács (Judicial Council) továbbra is folytatta munkáját az iránymutatások tekintetében. A jogi költségek korlátozása és a költségmentességi rendszerek fejlesztése, ami javíthatja az igazságszolgáltatáshoz való jog érvényesülését, folyamatos megfontolások tárgyát képezi. Intézkedésekre kerül sor a digitalizáció, a bírák egy lakosra jutó alacsony száma és az eljárás hossza által jelentett kihívások kezelése érdekében.
Írország átfogó felülvizsgálatot végez korrupció- és csalásellenes struktúráit, valamint a gazdasági bűncselekmények és a korrupciós ügyek megelőzésére, nyomozására és az azokban való ítélkezésre irányuló stratégiáit illetően. A kormány elkötelezte magát amellett, hogy új korrupció- és csalásellenes struktúrákat vezet be, új törvényt alkot az előzetes meghallgatások biztosítására, valamint módosítja a büntető igazságszolgáltatásról (korrupciós bűncselekményekről) szóló 2018. évi törvényt. A korlátozott mértékű erőforrások, illetve az intézményi széttagoltság miatt Írország számára továbbra is súlyos kihívást jelent a korrupciótól való elrettentés és a korrupció büntetése. Hatályban vannak ugyan a korrupció megelőzésére és az integritás elősegítésére irányuló intézkedések, de a végrehajtást továbbra is kihívások nehezítik, különösképpen a vagyonnyilatkozatokat, a lobbitevékenységet és a forgóajtó-jelenséget illetően. Aggályok merültek fel azt illetően, hogy a közhivatalt betöltő személyek érdekeltségei közzétételének kezelése és adóigazolási rendszereinek alkalmazása tekintetében felügyeleti hatóságként eljáró Közhivatali Normákkal Foglalkozó Bizottság (Standards in Public Office Commission) esetlegesen nem rendelkezik elegendő erőforrással. A kérdés vizsgálatára a tervek szerint a kapacitások ellenőrzése keretében kerül sor.
A műsorszóró médiát szabályozó szerv (Ír Műsorszolgáltató Hatóság – Broadcasting Authority of Ireland) várhatóan jelentős átszervezésen esik majd át az új, online biztonságról és a médiaszabályzásról szóló törvénytervezet keretében, amely az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló, felülvizsgált irányelvet hivatott átültetni. Az új törvénytervezet várhatóan 2021 végéig kerül elfogadásra. Az ágazat átláthatóságának növelését célzó közelmúltbeli fejlesztések a médián belüli tulajdonviszonyokat feltüntető adatbázis elérhetővé tételét is magukban foglalják, amely a tervek szerint rendszeresen frissítésre kerül majd. A rágalmazásról szóló törvény a tervek szerint az elkövetkező hónapokban elfogadásra kerülő módosítása várhatóan pozitív hatást gyakorol majd az újságírók tevékenységére. A kormány létrehozta a tanácsadó szereppel bíró Médiajövő Bizottságot (Future of Media Commission) azzal a céllal, hogy párbeszédet kezdeményezzen az új szakpolitikai intézkedésekről és az ágazatot támogató, esetleges, hosszú távú tevékenységekről.
Ami a fékek és ellensúlyok rendszerét illeti, továbbra is a rendes jogalkotási eljárást alkalmazzák a Covid19-világjárvány kezelését célzó jogalkotáshoz, ugyanakkor aggályok merültek fel a miniszteri intézkedések korlátozott parlamenti felügyeletét illetően. Bár Írország jól kialakított jogalkotási eljárással rendelkezik, a közelmúltban jelentős mértékben éltek a parlamenti viták lerövidítésére szolgáló lehetőségek alkalmazásával. Az Ír Emberi Jogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (Irish Human Rights and Equality Commission) továbbra is eredményesen látja el feladatait, és a szervezetet 2021 júniusában ismételten akkreditálták. Írország élénk és sokszínű civil társadalmi élettel rendelkezik, a nem kormányzati szervezeteket érintő finanszírozási korlátozások azonban továbbra is aggályokat vethetnek fel. A folyamatban lévő választási reform keretében megfogalmazódtak tervek ezen aggályok kezelésére.
I.Igazságszolgáltatási rendszer
Írország angolszász jogrendszerű állam, amelynek igazságszolgáltatása polgári és büntető ágakra oszlik. A bíróságok rendszere a Legfelsőbb Bíróságból (Supreme Court), a Fellebbviteli Bíróságból (Court of Appeal), valamint elsőfokú bíróságokból áll. Utóbbiak közé tartozik a valamennyi büntető és polgári ügyben teljes hatáskörrel eljáró Felsőbíróság (High Court), valamint a korlátozott hatáskörrel eljáró bíróságok: a földrajzi alapon szervezett körzeti bíróság (Circuit Court) és kerületi bíróság (District Court). A különleges hatáskörű büntetőbíróság (Special Criminal Court) egy nem esküdtszéki eljárás alapján eljáró bíróság, amely paramilitáris, felforgató és szervezett bűnözés keretében elkövetett bűncselekményekkel foglalkozik. A fentieken kívül számos különös hatáskörű döntőbíróság is létezik, amelyek különböző területekkel foglalkoznak, például munkahelyi viszonyokkal. 2019-ben megalakult a Bírói Tanács (Judicial Council). A bírákat Írország elnöke nevezi ki a kormány javaslata alapján. A Bírói Kinevezésekkel Foglalkozó Tanácsadó Testület (Judicial Appointments Advisory Board) feladata a kinevezésre alkalmas jelöltek kiválasztása. Az ügyészség nem képezi a bírói hatalmi ág részét. A legfőbb ügyész a kormány jogi tanácsadója. A jogászi szakmán belül két ügyvédi titulust különböztetünk meg. Az egyik típusba tartoznak a jogtanácsosok (solicitorok), akiknek képviseleti szerve az Írországi Jogászegylet (Law Society), a másikba pedig az ügyvédek (barristerek), akiket nagy arányban az Írországi Ügyvédi Kamara (Bar of Ireland) képvisel. A 2016-ban létrejött Jogi Szolgáltatások Szabályozó Hatósága (Legal Services Regulatory Authority) egy független szerv, amely Írországi nemzeti törvényi szabályozó testületeként jár el mindkét foglalkozási ág vonatkozásában.
Függetlenség
A bíróságok és bírák közvélemény és vállalatok körében érzékelt függetlensége továbbra is magas szintű. A bíróságok és a bírák függetlenségét a közvélemény 73 %-a és a vállalatok 77 %-a „nagyon jónak” vagy „meglehetősen jónak” értékeli. A bírói függetlenség érzékelt szintje 2016 óta stabilan magas.
A nemrégiben létrejött Bírói Tanács továbbra is folytatta az iránymutatások kiadására irányuló munkáját, amelyet többek között kutatás és tervezetek készítése révén valósít meg. Kezdetét vette egy, a bírák oktatására és képzésére irányuló korszerű program is, amelynek támogatásaként egy aktív bírót neveztek ki a Bírói tanulmányok igazgatójának (Director of Judicial Studies) tisztségére. Az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (Council of Europe’s Group of States against Corruption – GRECO) korábbi ajánlásaival összhangban üdvözölte a Bírói Tanács megalakulását. A Bírói Tanács kutatásokat végez az Ítélkezési iránymutatások kidolgozásának terén végzett munkájának elősegítése érdekében. A személyi sérüléssel kapcsolatos kárigények vonatkozásában megítélendő, illetve megállapításra kerülő összegekre vonatkozó általános iránymutatásokat rögzítő Személyi sérülési ügyekkel kapcsolatos iránymutatást (Personal Injuries Guidelines) a Tanács 2021 márciusában fogadta el, és a 2021 áprilisában, a jogszabály hatálybalépésekor lépett életbe. Ezen iránymutatások végrehajtása során kellő figyelmet kell fordítani a bírói függetlenség tiszteletben tartására.
Előkészítés alatt áll egy új, a bírák kinevezéséről és előmeneteléről szóló törvénytervezet. Miután a bírói kinevezésekről szóló 2017-es törvénytervezet az előző parlamenti ciklus végén elévült, az új kormány 2020 decemberében közzétette az új törvényjavaslat általános rendszerét (general scheme). A törvényjavaslatot várhatóan 2021 harmadik negyedévében terjesztik a parlament elé.
A tervezett Bírói Kinevezések Bizottságának (Judicial Appointments Commission) összetétele megváltozott. Az új törvénytervezet általános rendszere rendelkezik a 9 tagból álló Bírói Kinevezések Bizottságának létrehozásáról, amely a jelenlegi Bírói Kinevezésekkel Foglalkozó Tanácsadó Testületet (Judicial Appointments Advisory Board, JAAB) hivatott felváltani. A Bizottságot a főbíró (mint elnök), két, a Bírói Tanács által kijelölt bíró (akik közül egy korábban gyakorló jogtanácsosként [solicitor], a másik pedig gyakorló ügyvédként [barrister] tevékenykedett), egy bírósági elnök (aki annak a bíróságnak az elnöke, amelynek vonatkozásában a Tanács az adott személyeket kinevezésre terjeszti elő) és négy bírósági ülnök (akik közül hárman a Köztisztviselői Kinevezési Szolgálat [Public Appointments Service] nyílt pályázata során kerülnek kiválasztása, egy személy pedig az Ír Emberi Jogi és Esélyegyenlőségi Bizottság [Irish Human Rights and Equality Commission] által kerül kijelölésre) alkotja. A legfőbb ügyész a Bizottságban hivatalból, szavazati jog nélkül vesz részt. A tervezett Bizottság összetételében nem képviselnek egyértelmű többséget a bírák által maguk közül választott tagok, habár felépítése figyelembe vesz bizonyos, a korábbi tervekben szereplő ülnöki többségre és ülnöki minősítésű elnökre vonatkozó aggályokat. Az egyébiránt a kormány fő jogi tanácsadójaként is eljáró és a minisztertanács ülésein részt vevő legfőbb ügyész tagsága – habár szavazati jog nem társul hozzá – aggályokat vethet fel a Bizottság kormánytól való függetlenségét illetően, ahogyan arra az Emberi Jogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (Human Rights and Equality Commission) és az Írországi Jogászegylet (Law Society) is rámutatott. A törvénytervezet általános rendszere egy olyan Vezető Bírói Kinevezésekkel Foglalkozó Tanácsadó Bizottságról (Senior Judicial Appointments Advisory Committee) is rendelkezik, amely a főbírói tisztségre, valamint a Fellebbviteli Bíróság és a Felsőbíróság elnöki pozíciójára való kinevezésekre tesz javaslatot. A Bizottságot a főbíró, egy ülnök és a legfőbb ügyész alkotja. Ebből kifolyólag a legfőbb ügyész jelentős szerepet kapna az igazságszolgáltatás legfontosabb tisztségviselőinek kinevezésében, ami szintén aggályokat vethet fel a függetlenség vonatkozásában. Fontos, hogy a végleges reform az uniós joggal összhangban, illetve az európai szabványokat figyelembe véve garantálja az igazságszolgáltatás függetlenségét, és az érintett érdekelt felekkel, valamint a Velencei Bizottsággal teljes körűen egyeztetve kerül megvalósításra. Különösen lényeges, hogy az Európa Tanács ajánlásainak értelmében egy ilyen független kinevező testület összetételét jelentős részben a bírói hatalom képviselőinek kell alkotnia, és felhatalmazása kell, hogy legyen arra, hogy olyan ajánlásokat, illetve véleményeket fogalmazzon meg, amelyet az érintett, kinevezésre jogosult hatóság a gyakorlatban követ.
A bírák kinevezési és előmeneteli rendszerének tervezett eljárása aggályokat vet fel. A jelenlegi rendszerben a bírák első kinevezésekor a Bírói Kinevezésekkel Foglalkozó Tanácsadó Testület (Judicial Appointments Advisory Board, JAAB) minden betöltendő pozícióra legalább hét jelöltet javasol az igazságügyi miniszternek. Az előzetesen kiválasztott jelölteket nem rangsorolják, és a kormány nem köteles a listáról választani. A bírákat a kormány javaslata alapján Írország elnöke lépteti elő, a JAAB eljárása nélkül. Aggályok merültek fel a jelenlegi rendszerben a végrehajtó hatalomra ruházott széles mérlegelési jogkörrel kapcsolatosan. A törvénytervezet általános rendszere értelmében minden bírói kinevezés és előmenetel annak a tervezett, új eljárásnak a hatálya alá kell, hogy essen, amelynek révén erősíthető a bírói függetlenség. A törvénytervezet általános rendszere értelmében a Bizottság öt nem rangsorolt jelöltet terjeszt a kormány elé, és ezáltal hatékonyabban korlátozza a kormány mérlegelési jogkörét, mint a jelenlegi, hét jelöltet tartalmazó listát alkalmazó rendszerben. A 2017-es törvénytervezet azonban még ennél is jelentősebb korlátozást alkalmazott, mivel egy csupán három rangsorolt jelöltet tartalmazó lista alkalmazását javasolta. Az előterjesztendő jelöltek száma és a rangsorolás törvénytervezet általános rendszerében előirányzott hiánya széles körű mérlegelési jogkört biztosít a kormány számára a bírói kinevezéseket illetően, ami kritikákat váltott ki. A kormány azon lehetősége, hogy indoklás nélkül választhasson olyan jelöltet, aki nem szerepel a Bizottság által összeállított listán, további növeli a mérlegelési jogkört. A kormány úgy véli, hogy erre a mérlegelési jogkörre azon alkotmányos rendelkezések értelmében van szükség, amelyek kimondják, hogy a bírákat Írország elnöke nevezi ki. Mindazonáltal fontos, hogy a reform figyelembe veszi az Európa Tanács ahhoz kapcsolódó ajánlásait, miszerint a végrehajtó hatalomnak a gyakorlatban szükséges követnie a független hatóságok ajánlásait.
Folyamatban van egy, a bírákra vonatkozó fegyelmi rendszer kialakítása, a bírák felmentése azonban továbbra is a parlament hatáskörébe tartozik. A Bírói Tanács 2020-ban, a bírói kötelességszegéssel kapcsolatos panaszok elbírálására létrehozott Bírói Magatartási Bizottsága dolgozik a Bírói Magatartási Iránymutatások megalkotásán, a panaszok informális rendezésének, illetve a panaszkezelési rendszer elfogadhatósági és működési eljárásainak kialakításán. A panaszkezelési eljárás 2022 nyarára előreláthatólag készen áll majd az alkalmazásra. Az e tekintetben elért haladás ellenére a bírák hivatalos fegyelmi eljárásainak jelenlegi hiányát illetően a közelmúltbeli fejlemények tükrében aggályok merültek fel többek között a civil társadalom részéről is. Az előkészületben lévő iránymutatások és eljárások ebből kifolyólag a bírák elszámoltathatóságának javulását eredményezhetik majd; fontos, hogy az uniós joggal összhangban és az Európa Tanács ajánlásait is figyelembe véve megőrizzék a bírói függetlenséget is. A bírák hivatalból való felmentéséről továbbra is a parlament dönt, és mérlegelési mozgásterét is megőrzi ebben a tekintetben, ami aggályokat vethet fel a folyamat átpolitizálódásával kapcsolatban, még ha soha nem is kezdeményeztek ilyen eljárást.
Minőség
A bírák száma továbbra is alacsony, és a bírák képzésére rendelkezésre álló erőforrások mértéke is korlátozottnak tűnik. A bírák egy főre jutó száma továbbra is a legalacsonyabb az Európai Unión belül, ami hatással lehet ír igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságára is. Habár a kormány elkötelezett a bírák az igazságszolgáltatás elkövetkezendő 5 évben való hatékony működésének biztosításához szükséges számának és típusának felülvizsgálatát illetően, közvetlenebb hatású intézkedésekkel esetlegesen az érdekelt felek által felvetett aggályok is orvosolhatók lennének. Habár az igazságszolgáltatási rendszer költségvetésének egy főre jutó értéke az elmúlt években folyamatosan emelkedett és a legmagasabbak között van az EU-ban, összege a GDP százalékában kifejezve stagnált, és továbbra is elmaradt az uniós átlagtól. A bírói képzések vonatkozásában 2020-ban kinevezésre került a Bírói tanulmányok igazgatója (Director of Judicial Studies), aki részmunkaidőben végzi tevékenységét (egyúttal aktív bíró is). A képzés kibővítésére nem nyílt lehetőség, ugyanakkor a közelmúltban előrelépés történt a program fejlesztésének elősegítéséhez szükséges adminisztratív támogatás biztosítása terén. 2021-ben sor került egy, a bírói képzés szükségleteit vizsgáló felmérésére.
A perköltségek és a költségmentességi rendszer továbbra is megfontolások tárgyát képezi, ami az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javulását eredményezheti. A Polgári igazságszolgáltatás felülvizsgálata (Review of the Administration of Civil Justice)
című dokumentum 2020 októberében került publikálásra, és javaslatokat fogalmaz meg azzal a céllal, hogy javítsa a polgári igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, elősegítse a jogviták korai megoldását, csökkentse a perköltségeket, egy hatékonyabban reagáló és arányosabb rendszert hozzon létre, illetve jobb eredményeket biztosítson a bíróságokat igénybe vevő személyek számára. A felülvizsgálat a jogi költségekre vonatkozó, nem kötelező erejű iránymutatások kidolgozását javasolta. A kormány elindította a javaslat értékelését, ideértve annak megfontolását is, hogy a jogi költségeket kötelező jelleggel kellene-e rögzíteni. Az ezzel a témával kapcsolatos ajánlások megjelenése 2021 végére várható. A kormány amellett is elköteleződött, hogy az idei évben elindítja a polgári költségmentességi rendszer felülvizsgálatát. Ezek a kezdeményezések segíthetnek eloszlatni az igazságszolgáltatáshoz való joggal és – különösen – a civil költségmentességi rendszerrel kapcsolatos aggályokat. A büntetőügyekben biztosított költségmentességet illetően a kormány a rendszer működtetésének feladatát a Költségmentességi Tanácsra (Legal Aid Board) kívánja átruházni. Bár a büntetőjogi költségmentességi rendszer általánosságban véve jól működőnek mondható, az Írországi Ügyvédi Kamara aggályokat fogalmazott meg a rendszer értelmében az ügyvédeknek (barristereknek) biztosított díjazás alacsony mértékét illetően. A költségmentességi rendszerek erősítése és a jogi költségek korlátozása az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés szempontjából láthatólag lényeges kérdésnek mondható. Ezenkívül az alternatív vitarendezési módszerek alkalmazásának elősegítése, és a tekintetükben alkalmazott ösztönzők is tovább javíthatók.
A Jogi Szolgáltatások Szabályozó Hatósága (Legal Services Regulatory Authority) további intézkedéseket tesz a jogi szolgáltatások piacán fennmaradt akadályok felszámolására. A Hatóság a tervek szerint 2021 vége előtt vezeti be a jogi társulások keretrendszerét (amely ügyvédi-ügyvédi és ügyvédi-jogtanácsosi jogi társulásokat foglalhat magában). A jogi társulások bevezetése nyomán a hatóság újra meg kívánja vizsgálni a multidiszciplináris (a jogászok és más szakmák képviselőit, pl. építészeket, könyvelőket magukba foglaló) jogi gyakorlatok bevezetését is. 2020-ban a Hatóság egy olyan jelentést tett közzé, amelyben megvizsgálta, hogy szükséges-e egységesíteni a jogtanácsosi (solicitor) és ügyvédi (barrister) szakmát. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, amely alapul szolgálna ezen szakmák egységesítésének ajánlásához, ugyanakkor kötelezettséget vállalt a kérdés újbóli, a törvény szerinti többi reform működésének beindulását követő vizsgálatára A Hatóság közzétett egy jelentést a jogászok oktatásáról és képzéséről is, amelyben a jogtanácsosként vagy ügyvédként való praktizáláshoz szükséges kompetenciákat és normákat meghatározó reformokra tett javaslatot. Javasolja továbbá a jogászok oktatását és képzését végző, meglévő szolgáltatók akkreditálására szolgáló jogszabályi keret létrehozását is, amely egyúttal lehetővé tenné a jogtanácsosoknak és ügyvédeknek szakmai képzést nyújtó új szolgáltatók akkreditációját. A Hatóság jelenleg az Igazságügyi Minisztériummal együtt dolgozik ezen ajánlások végrehajtásán. A Hatóság ezenkívül egy, a jogtanácsosi vagy ügyvédi pályán való elindulás előtt álló esetleges akadályokról szóló kutatási projektre is vállalkozik, amely 2021 vége előtt kerül kiadásra. 2020-ban a Hatóság új rendeletek bevezetésével vette át a jogászok hirdetéseinek szabályozását. Fontos lenne, hogy a Hatóság értékelje, hogy a meghozott intézkedések hozzájárultak-e a jogi költségek korlátozásához, illetve az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javításához, és amennyiben igen, milyen módon.
Az igazságszolgáltatási rendszer digitalizálása terén meglévő hiányosságok kezelését célzó munka folytatódik. A Bírósági Szolgálat (Courts Service) egy olyan hosszú távú stratégiát tett közzé, amelynek célja az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés fokozottabb támogatása. A modernizációs program prioritásai közé tartozik az elektronikus iratkezelés, az ügyviteli rendszer, valamint az e-bíróságok működését lehetővé tevő infrastruktúra kiépítése. A Covid-19-világjárvány alatt a Virtuális Tárgyalóterem program több mint 2 200 virtuális bírósági tárgyalást tett lehetővé 2020 márciusa óta. A távolról elérhető bíróságok továbbra is minden joghatóságban, széles körben működnek – a Legfelsőbb Bíróságon, a Fellebbviteli Bíróságon és a Felsőbíróságon –, és a tervek szerint tevékenységük a jövőben is folytatódik majd. Annak ellenére, hogy a 2020-as intézkedések lehetővé teszik a távmeghallgatások fokozottabb alkalmazását a polgári és a büntető fellebbviteli ügyekben, a digitális technológiák alkalmazását a bíróságokon a polgári/kereskedelmi, közigazgatási és büntetőügyekben lehetővé tevő eljárási szabályok terén Írország az uniós átlag alatt teljesít. Írország átlag alatti eredményeket ért el továbbá el a digitális technológia bíróságok és ügyészség általi használata, a bíróságokon alkalmazott elektronikus kommunikációs eszközök, a büntetőügyek bírósági eljárásainak lefolytatására és nyomon követésére szolgáló digitális megoldások, valamint a közzétett ítéletek nyilvánosság általi, online hozzáférhetősége tekintetében. Ebből kifolyólag az ír igazságszolgáltatási rendszer további digitalizációjára van szükség a meglévő hiányosságok kezelése, valamint az eljárások hosszára vonatkozó adatok az Európa Tanács igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottságának (CEPEJ) módszertana szerinti gyűjtésének lehetővé tétele érdekében.
A kormány bejelentette, hogy felülvizsgálja a különleges hatáskörű büntetőbíróságok működését. Az Egyesült Nemzetek Szervezete és a civil társadalom már régóta szorgalmazta az 1972-ben, a terrorizmussal és a szervezett bűnözés keretében elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos ügyek kezelésére létrehozott különleges hatáskörű büntetőbíróságok eltörlésének megfontolását, illetve a bíróságok a tisztességes eljáráshoz való jog tiszteletben tartását biztosító eljárásának megerősítését. 2021 februárjában a kormány egy munkacsoportot jelölt ki az államellenes bűncselekményekről szóló törvények felülvizsgálatára. A felülvizsgálati csoport hatásköre a különleges hatáskörű büntetőbíróság működésére terjed ki.
Hatékonyság
Az eljárások hosszával kapcsolatos kihívások súlyosbodtak. A Felsőbíróság eljárásainak átlagos hossza 2019-ben 785 nap volt, ami 2018-hoz viszonyítva körülbelül 35 napos növekedést jelent. A kereskedelmi eljárások hossza további növekedést mutatott, és 2018-ról 2019-re körülbelül 220 nappal nőtt. Ezzel szemben a körzeti bíróságok és a kerületi bíróságok eljárásainak hossza a megelőző évben tapasztalható emelkedést követően, 2018-hoz viszonyítva 2019-ben csökkent. A Fellebbviteli Bíróság eljárásainak hossza 2019 (1220 nap) és 2018 (1101 nap) között mintegy 110 nappal nőtt. 2018 és 2019 között a büntetőeljárások időtartama a körzeti bíróságon körülbelül 120 nappal, a Központi Büntetőbíróságon pedig mintegy 100 nappal nőtt. A polgári igazságszolgáltatás felülvizsgálata című dokumentum ajánlásokat fogalmazott meg az eljárások késedelmének és hosszának csökkentésére. 2021. május 24-én törvényerőre emelkedett a bírósági tárgyalást megelőző meghallgatások megtartását lehetővé tevő büntetőeljárási törvénytervezetet, amely bizonyos bűncselekmények esetében gyorsabb és hatékonyabb bírósági eljárást tesz lehetővé.
A kormány azt tervezi, hogy még 2021 vége javaslatot tesz egy olyan kompenzációs rendszer bevezetésére, amelyet a túlzott mértékben elhúzódó bírósági eljárások esetében alkalmaznának. Ezt az Emberi Jogok Európai Bíróságának egyik ítélete írja elő, amelynek végrehajtása továbbra is az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának fokozott felügyelete alatt áll.
II.Korrupcióellenes keret
Írországban a korrupciós ügyek kivizsgálása az An Garda Síochána, a nemzeti rendőrség és biztonsági szolgálat hatáskörébe tartozik. A Garda Nemzeti Gazdasági Bűncselekmények Hivatalának (National Economic Crime Bureau) korrupcióellenes egysége kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a külföldi vesztegetéses, valamint a nemzeti jelentőséggel bíró belföldi vesztegetéses és korrupciós ügyek nyomozásait illetően. A korrupcióellenes egység a vesztegetés és korrupció nyomozásainak, megelőzésének és felszámolásának kiválósági központjaként működik. A Rendőrség végzi a korrupció elleni küzdelemhez kapcsolódó bűnügyi nyomozásokat. A rendőrségen belüli korrupció kivizsgálására szakosodott új egység 2020 novemberében kezdte meg működését. A közelmúltban egy új nyomozáskezelő rendszert (Investigation Management System – IMS) fejlesztettek ki, amelyet jelenleg a nemzeti rendőrség és biztonsági szolgálat tesztel. A Közhivatali Normákkal Foglalkozó Bizottság (Standards in Public Office Commission, SIPO) felelős a választási törvények, az etikai törvények és a 2015. évi, lobbitevékenységet szabályzó törvény végrehajtásáért.
A szakértők és az üzleti vezetők úgy vélik, hogy a korrupció szintje a közszférában viszonylag alacsony. Írország a Transparency International 2020-as korrupcióérzékelési indexében 100-ból 72 pontot ért el, és így az EU országai között a 7., világviszonylatban pedig a 20. helyet foglalja el. Ez az érzékelt szint az elmúlt 5 évben viszonylag stabil
képet mutatott.
A kormány a korrupció elleni küzdelem hatékonyságának fokozása érdekében, egy átfogó értékelést követően, a büntetőjogi keret felülvizsgálatát tervezi. A 2018. évi büntető igazságszolgáltatási törvény egyetlen, egységes szerkezetű jogszabályt alkot. A vesztegetésről és korrupcióról szóló törvényt a 2018. évi törvény aktualizálta és egységes szerkezetbe foglalta, és a vesztegetési és korrupciós bűncselekmények rendőrség felé történő bejelentésének elmulasztása immár bűncselekménynek minősül. A külföldi korrupcióról szóló törvény értelmében a korrupciós bűncselekmények területen kívüli hatály alá is eshetnek, amennyiben bizonyítást nyer, hogy a szóban forgó, országon kívül tanúsított magatartás egy része bűncselekménynek minősülne, ha Írországban tanúsítanák. A tavalyi beszámoló szerint részletes értékelés készült a hatóságok gazdasági bűnözés és korrupció elleni küzdelemben való eredményességéről. Az úgynevezett „Hamilton-vizsgálatot” 2020 decemberében tették közzé. Az értékelést követően az Igazságügyi Minisztérium olyan rövidebb távon végrehajtható prioritásokat határozott meg, mint például a jelenlegi jogalkotási program részét képező, büntetőeljárásról szóló törvénytervezet elfogadása. A további prioritások közé tartozik a közszféra etikájára vonatkozó jogszabályok megerősítése, valamint a jogszabályok módosítása az olyan korábbi parlamenti (az Oireachtas képviselőházaiban helyet foglaló) képviselők lehetséges jogsértéseivel kapcsolatos helyzetek kezelése érdekében, akik esetlegesen megszegték az etikai törvények értelmében vett kötelezettségeiket. Ide tartozik a büntető igazságszolgáltatási jogszabályok módosítása is az olyan külön házkutatási parancsok engedélyezése érdekében, amelyek lehetővé teszik a rendőrök számára, hogy az azon személyek tulajdonában lévő vagy felügyelete alatt álló elektronikus eszközökhöz tartozó jelszó megadására szólítsanak fel, akik ellen elfogatóparancs van érvényben.
Írországban jelenleg zajlik a nemzeti korrupcióellenes struktúra felülvizsgálata. A Hamilton-vizsgálat egyik fő javaslata egy olyan állandó jellegű, ágazatközi tanácsadó testület felállítására irányul, amelynek feladata a gazdasági bűncselekmények és a korrupció holisztikus megközelítésének koordinálása és irányítása lenne. A gazdasági bűnözés és a korrupció elleni küzdelemre irányuló nemzeti stratéga, valamint a több, korrupcióellenes kompetenciával rendelkező intézmény hiányának kezelése érdekében a Hamilton-vizsgálat egy többéves stratégia, valamint egy hozzá tartozó akcióterv kidolgozására is javaslatot tett.
A korrupcióellenes politikák, valamint a korrupció felderítésének, kivizsgálásának és büntetőeljárás alá vonásának hatáskörei és feladatai különböző, szakosított bűnüldöző szervek között oszlanak meg. A Garda Nemzeti Gazdasági Bűncselekmények Hivatala (Garda National Economic Crime Bureau, GNECB) és elsősorban annak különleges, Korrupcióellenes Egysége felelős valamennyi korrupciós bűncselekmény kivizsgálásáért, beleértve a külföldi vesztegetéses eseteket is. Bár a rendőrség számára a közelmúltban jelentős forrásokat különítettek el, az Államügyészség Igazgatója Hivatalának (Office of the Director of Public Prosecutions, ODPP) forrásait nem jellemezte ezzel arányos növekedés. Ugyanakkor a rendszer más részeinek (rendőrség, bíróságok, bírák) megnövekedett forrásai hatással vannak az ODPP-re háruló munkateherre, mivel a megnövekedett rendőrségi létszám, illetve a nagyobb számú felderítés és nyomozás több ügyészségi aktát jelent a Hivatal számára.A rendőrségen belül a belső korrupciós nyomozásokkal foglalkozó új, korrupcióellenes egység szintén megkezdte működését. Az ODPP kizárólag arra összpontosítja tevékenységét, hogy büntetőeljárás alá vonja azokat a bűncselekményeket, amelyekről a nyomozó hatóságok tájékoztatják, és nem lát el megelőzési feladatot. Az ODPP része a Gazdasági Bűncselekmények Különleges Egysége (Special Financial Crime Unit), amellyel a Korrupcióellenes Egység közvetlenül egyeztet az adott korrupciós ügyeket illetően. A rendőrség tagja a Transparency International Ireland „Munkahelyi integritás” (Integrity at Work) kezdeményezésének, és arra törekszik, hogy a tisztességtelen magatartással kapcsolatos aggályok bejelentését támogató munkakörnyezetet alakítson ki. A GNECB Korrupcióellenes Egysége a vesztegetéses és korrupciós ügyek bizalmas bejelentésére szolgáló, díjmentes telefonszolgálatot működtet.
A korlátozott források továbbra is kihívást jelentenek a Garda Nemzeti Gazdasági Bűncselekmények Hivatalának (GNECB) Korrupcióellenes Egysége számára. A GNECB jelenleg 74 nyomozót (akik közül 12 ideiglenesen áthelyezett nyomozó), 18 civil alkalmazottat és 3 törvényszéki könyvelőt alkalmaz. A GNECB Korrupcióellenes Egysége jelenleg csupán 3 személyből, egy nyomozó őrmesterből és két vizsgálati nyomozóból (detective investigator) áll. A pályázat, amelynek keretében a GNECB-hez rendelt nyomozók kiválasztásáról döntöttek, nemrégiben lezárult, és eredményeképpen a Korrupcióellenes Egység egy további alkalmazottal bővül. A Korrupcióellenes Egység a jelentős műveletekhez a GNECB-n belüli erőforrásokat vesz igénybe, és szoros munkakapcsolatban áll más nemzeti egységekkel is. A Hamilton-vizsgálat kiemelte a Korrupcióellenes Egység erőforrásainak hiányát, és javaslatot tett annak biztosítására, hogy mind a GNECB, mind pedig az Államügyészség Igazgatójának Hivatala kiegészítő erőforrásokhoz jusson hozzá. Az utóbbira vonatkozó konkrét ajánlás további ügyészek, valamint egy kirendelt digitális kriminalisztikai szakértő és egy kirendelt törvényszéki könyvelő biztosítását is magában foglalta. A GNECB adatai szerint az egység jelenleg kilenc korrupciós nyomozást folytat, amelyek közül három külföldi köztisztviselők megvesztegetését érintő ügyeket vizsgál.
Az elektronikus bizonyítékok elemzése a korrupciós ügyekben bizonyos nehézségekbe ütközik. Nemrégiben kifejlesztésre került egy nyomozáskezelő rendszer (Investigation Management System – IMS), amely jelenleg tesztelés alatt áll. A rendszer minden nyomozást egységes keretbe foglal, és nyilvántart minden intézkedést, ezzel felváltva a jelenleg használatban lévő, papíralapú rendszereket. A hatóságok szerint az elektronikus bizonyítok gyűjtése további kihívást jelent, ideértve a mobiltelefon-adatokat, a számítógépes adatokat, a felhőalapú adatokat, illetve a közösségi hálózatokból származó adatokat. A Korrupcióellenes Osztály jelenleg nem rendelkezik olyan eszközzel, amely lehetővé tenné ezen adatok hatékony és eredményes vizsgálatát. Ennek következményeként az elektronikus adatok vizsgálata jelentős mennyiségű vizsgálati erőforrást vesz igénybe, és jelentős késedelmet okoz a nyomozásokban.
Érvényben vannak ugyan a korrupció megelőzésére és az integritás elősegítésére irányuló intézkedések, de a szabályok érvényesítését továbbra is kihívások nehezítik. A vagyonnyilatkozatra vonatkozó általános szabályokat és eljárásokat az etikai törvények tartalmazzák. A parlament mindkét házának képviselői, a legfőbb ügyész és a közjogi szervek vezető tisztségeire kinevezett személyek kötelesek jelentést tenni a Közhivatali Normákkal Foglalkozó Bizottság (Standards in Public Office Commission, SIPO) részére a bejelentés hatálya alá tartozó érdekeltségeikről, valamint be kell nyújtaniuk a megfelelést igazoló bizonyítékokat. A SIPO ugyan továbbra is figyelemmel kíséri a jogszabályok végrehajtását, de felmerültek nehézségek is, mivel a kötelezettségek (jelzálogjog, kölcsön stb.) nem tartoznak a bejelentés hatálya alá tartozó érdekeltségek közé, és a nyilvánosságra hozatal kizárólag a parlamenti képviselők vonatkozásában érvényes. A SIPO hatásköre nem terjed ki sem a hivatalt betöltő személyek, sem pedig a köztisztviselők hivatali jogviszony megszűnését követő cselekedeteinek kivizsgálására.
Továbbra is vannak hiányosságok a lobbitevékenységre és a forgóajtó-jelenségre vonatkozó szabályok érvényesítésének képességével kapcsolatban. A 2015. évi, lobbitevékenységet szabályzó törvény előírta a lobbisták nyilvántartását. A 2015. évi, lobbitevékenységet szabályzó törvény második jogi felülvizsgálatát 2020 februárjában tették közzé. A webalapú rendszerű nyilvántartást a SIPO felügyeli. Jelenleg több mint 2 100 regisztrált szervezet és magánszemély van a nyilvántartásban. A SIPO a törvény értelmében rendelkezik bizonyos végrehajtási hatáskörrel, ideértve a vizsgálatok lefolytatásának lehetőségét is, amennyiben úgy véli, hogy egy személy esetlegesen jogsértést követhetett el. Ezen túlmenően a hatásköre kiterjed a konkrét bűncselekményekkel kapcsolatos vádemelésre és a bűncselekmények büntetőeljárás alá vonására, ideértve azokat az eseteket is, amikor a lobbitevékenységet folytató személy nem regisztrált a nyilvántartásban. A rendelet a foglalkoztatást követő egyéves várakozási időszakról is rendelkezik, amelynek ideje alatt egyes tisztviselők nem folytathatnak konkrét lobbitevékenységet. A rendeleten kívül a Közhivatalt betöltő személyek magatartási kódexe (Code of Conduct for office holders), valamint a Közszolgálati normákról és magatartásról szóló kódex (Civil Service Code of Standards and Behaviour) is hivatkozik a munkaviszony megszűnése utáni korlátozásokra. A SIPO korlátozott erőforrásai (amelyet az ombudsman hivatalával oszt meg) okán nem képes proaktívan eljárni a magatartási kódexeknek való megfelelés érdekében. A forgóajtó-jelenség tekintetében a munkaviszony megszűnése utáni korlátozásokat a 2015. évi, lobbitevékenységet szabályzó törvény, a Közhivatalt betöltő személyek magatartási kódexe, valamint a Közszolgálati normákról és magatartásról szóló kódex tartalmazza. A SIPO azonban nem rendelkezik a szabálytalanságok nyomon követéséhez szükséges hatáskörrel.
Az összeférhetetlenségre vonatkozó harmonizált szabályok még mindig függőben vannak. A 2015. évi közhivatali normákról szóló törvénytervezetnek, amely az összeférhetetlenségek beazonosítására, nyilvánosságra hozatalára és kezelésére, valamint a korrupció kockázatának minimalizálására szolgáló, meglévő keretrendszert lett volna hivatott megerősíteni, a legutóbbi parlament feloszlatásával való elévülését követően a kormány jelenleg végzi az etikai jogszabályok felülvizsgálatát. A korrupció megelőzésére és az integritás elősegítésére irányuló intézkedések a 2020. évi kormányprogram prioritásai között kerültek meghatározásra. A Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) e tekintetben megjegyezte, hogy a 2015. évi törvénytervezet elévülése hatást gyakorolt a parlamenti képviselők etikus magatartására vonatkozó egységes és konszolidált jogi keret létrehozására, valamint a vagyonnyilatkozatok rendszerének javítására.
A Covid19-világjárvány kezelését és enyhítését célzó intézkedések tekintetében a közbeszerzés láthatólag nagy kockázatot hordoz a megvesztegetést és korrupciót illetően. A Korrupcióellenes Osztály jelenleg folyamatban lévő vizsgálatai közül négy közbeszerzéshez kapcsolódik, és három másik ügy esetében nyújtottak támogatást. A GNECB egy „csalással kapcsolatos tudatossági hetet” is szervezett, amelynek keretében a csalások megelőzésének témája a médiában is rendszeres figyelmet kapott. A Covid19-cel kapcsolatos közbeszerzéseket érintő csalások képezték a kampány egyik témáját.
III.Médiapluralizmus és médiaszabadság
Írországban a véleménynyilvánítás szabadságát az alkotmány védi, amely megköveteli az államtól az alapvető jogok védelmének garantálását, ideértve a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot is. A médiatörvény jelentős jogszabályi átdolgozása – az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelv átültetésével összefüggésben – várhatóan 2021-ben fejeződik be.
Folyamatban van a független médiaszabályozó hatóságra vonatkozó jogi keret felülvizsgálata. Az online biztonságról és médiaszabályozásról szóló, küszöbön álló törvénytervezet által kialakításra kerülő, új szabályozási keret az Ír Műsorszolgáltatási Hatóság (Broadcasting Authority of Ireland, BAI) feloszlatását, és valamennyi funkciójának az új Médiabizottságra történő átruházását irányozza elő. A Médiabizottságot új megfelelési és szankcionálási hatáskörökkel is felruházzák majd, ideértve a közigazgatási jellegű pénzügyi szankciók kiszabására vonatkozó hatáskört is, az online szolgáltatások új keretének felügyelete céljából. A Médiabizottságban legfeljebb hat, a Köztisztviselői Kinevezési Szolgálat (Public Appointments Service) által lebonyolított nyílt pályázatot követően kinevezett biztos vesz részt. A BAI-nak jelenleg kilenc tagja van, akik közül ötöt a kormány nevez ki az idegenforgalomért, kultúráért, művészetért, Gaeltachtért, sportért és médiáért felelős miniszter jelölése alapján. Az új Bizottságot egy vezetői szereppel bíró ügyvezető elnök irányítja majd. A törvénytervezet általános rendszere – a BAI jelenlegi finanszírozási rendszeréhez hasonlóan – ipari illetékek bevezetése révén javasolja fenntartani az új Médiabizottság szabályozási tevékenységeinek finanszírozását. Az általános rendszer megerősíti, hogy a Bizottságnak feladatai ellátása tekintetében függetlennek kell lennie. Az új jogi keret várhatóan 2021 végéig kerül elfogadásra. A 2021. évi Médiapluralizmus Monitor (Media Pluralism Monitor, MPM) az ír médiaszabályozó-hatóság függetlensége és hatékonysága veszélyeztetettségének kockázatát – a 2020. évhez hasonlóan – alacsonyra értékelte, kiemelve, hogy a meglévő jogi biztosítékok hatékonyan korlátozzák az esetleges külső beavatkozás lehetőségét.
A hírmédia-ágazatot tekintve Írország egy jól működő, önszabályozó testületekből álló rendszerrel rendelkezik. A keretrendszer alapját az Ír Sajtótanács (Press Council of Ireland, PCI) és a Sajtóombudsman Hivatalának (Office of the Press Ombudsman, PO) tevékenységei alkotják, és az a Sajtótanácsban tagsággal rendelkező újságokra (nyomtatott és online formátumúakra), magazinokra és kizárólag interneten keresztül elérhető hírkiadványokra terjed ki. A 2020. évi éves jelentés szerint az elmúlt évben 346 panaszt nyújtottak be a PCI-hez, és 25-öt vizsgálat ki a PO. Ez a szám növekedést mutat a 2019-ben benyújtott 252 panaszhoz képest
. 2021-ben eddig a PO már tíz esetet vizsgált meg.
Különböző intézkedések kerültek bevezetésre annak biztosítása érdekében, hogy Írországban nyílt és plurális műsorszolgáltatások valósuljanak meg. 2020. november 11-én útjára indult az a kereshető adatbázist, amely az ír tulajdonban lévő médiavállalkozások tulajdonviszonyaira vonatkozó információkat tartalmazza. Az adatbázis félévente, rendszeresen frissítésre kerül. A versenyről és fogyasztóvédelemről szóló 2014. évi törvény értelmében az idegenforgalomért, kultúráért, művészetért, Gaeltachtért, sportért és médiáért felelős miniszter hatáskörébe tartozik annak értékelése, hogy a médiaágazatban a tulajdonviszonyokat érintő ügyletek (egyesülések) milyen hatást gyakorolnak az írországi médiapluralizmusra. Ezenkívül a BAI-nak háromévente felül kell vizsgálnia az írországi médiavállalkozások tulajdonviszonyait, különös tekintettel a tulajdonosi szerkezet változásaira és azoknak a médiapluralizmusra gyakorolt hatásaira. Az első két felülvizsgálatra 2015-ben és 2018-ban került sor. A 2021-re tervezett, közelgő felülvizsgálat előkészítéseként a BAI nyilvános konzultációt szervezett az érdekelt felek számára, amely 2021. április 30-ig tartott. Figyelembe véve az ír médiaágazatban tapasztalható nagy fokú koncentrációt, különösen helyi szinten, ezek az átláthatósági intézkedések fontos szerepet töltenek be. A 2021. évi MPM a hírmédia koncentrációjának értékeléséhez szükséges adatok hiányát jelzi.
A kormány intézkedéseket hozott a Covid19-világjárvány hatásainak enyhítésére.Amint arról a Riporterek Határok Nélkül beszámolt, 2020-ban számos regionális kiadvány került a pénzügyi csőd szélére. Számos ingyenes nyomtatott lap is felfüggesztette működését a Covid19-világjárvány következtében, és csupán a Covid19 kezelésére irányuló intézkedésekhez kapcsolódó állami hirdetések számának növekedése mentett meg bizonyos rádióállomásokat attól, hogy beszüntessék a működésüket. Emellett minden munkavállaló, köztük az újságírók előtt is nyitva állt az állami pandémiás munkanélküli támogatási rendszer, ezzel segítve a Covid19-világjárvány újságírókra gyakorolt gazdasági hatásának enyhítését. A szabadúszók önálló vállalkozóként bizonyos pénzügyi támogatásban is részesülhettek.
A kormány megvizsgálja a médiaágazat jövőjét. Az ír kormány úgy határozott, hogy egyeztetést kezdeményez a médiaágazat támogatását célzó, lehetséges hosszú távú intézkedésekről, és 2020 októberében létrehozta a független Médiajövő Bizottságot. A Bizottság vizsgálatai különösen azokra a kihívásokra összpontosítottak, amelyekkel a változó bevételi források, a közönség magatartása és a médiafogyasztás új technikai modelljeinek tekintetében valamennyi médiaszereplőnek szembe kell néznie. A szervezet 2020. december 12. és 2021. január 8. között nyilvános konzultációt tartott, amelynek eredményeként több mint 800 írásbeli visszajelzés érkezett az érdekképviseleti csoportoktól és a nagyközönségtől. Jelenleg tematikus párbeszédsorozatot folytat annak érdekében, hogy 2021 nyaráig elkészítse jelentését és ajánlásokat tegyen.
Az újságírók védelmére vonatkozó keret módosításáról szóló egyeztetések jelenleg is folynak. A rágalmazásról szóló 2009. évi törvény felülvizsgálatára vonatkozó tervek bejelentését követően az ír kormány jelenleg véglegesíti a jogi felülvizsgálatot. A rágalmazásra vonatkozó új rendszert még 2021 vége előtt közzéteszik. Amint azt az érdekelt felek kiemelték, a jelenlegi rendszer aránytalanul nagy összegű kártérítés kiszabását teszi lehetővé rágalmazás miatt, ami negatív hatással lehet az újságírói szabadságra. Az ír rágalmazásról szóló törvény felülvizsgálatára vonatkozó legutóbbi konzultációra 2016 végén került sor, és nem eredményezett jogszabályi módosítást. Az Európa Tanács az újságírás védelmének és az újságírók biztonságának előmozdítását célzó platformja 2020-ban egy figyelmeztetést tett közzé Írország vonatkozásában. 2015 óta ez volt az első Írországra vonatkozó figyelmeztetést. A figyelmeztetés egy, a Dublin Inquirer egyik riportjában említett politikai aktivista által indított jogi kereset kapcsán merült fel. A kereset az újság újságírói magatartással kapcsolatos állítólagos gondatlanságára vonatkozott. 2021-ben nem rögzítettek figyelmeztetést. Az újságírók digitális biztonságát illetően a 2021-es MPM ismételten rámutatott az adatmegőrzésről szóló törvényből eredő jogszabályi kockázatokra, különösen az újságírók forrásainak védelmét szolgáló konkrét biztosítékok hiányára. Bár az ír kormány 2020-ban bejelentette a hírközlési törvény felülvizsgálatára irányuló szándékát, az nem tartozik a jelenleg prioritást élvező ügyek közé.
IV.A fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdések
Írország kétkamarás parlamenti rendszerű ország: A parlament (Oireachtas) egy alsóházból (Dáil Éireann) és egy felsőházból (Seanad Éireann) áll. Jogszabályokat a kormány miniszterei és a parlamenti képviselők kezdeményezhetnek. Az alkotmányossági felülvizsgálatot a Felsőbíróság hajtja végre, fellebbezés pedig a Fellebbviteli Bírósághoz és a Legfelsőbb Bírósághoz nyújtható be. Az Ír Emberi Jogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (Irish Human Rights and Equality Commission, IHREC) Írország emberi jogokkal és egyenlőséggel foglalkozó nemzeti szervezete.
A Covid19-világjárvány kezelésére a rendes jogalkotási eljárást alkalmazzák, felmerültek azonban bizonyos problémák a vészhelyzeti intézkedések Parlament általi felügyeletével kapcsolatban. Írországnak a Covid19-világjárványra válaszként hozott intézkedései, amelyek továbbra is a rendes jogalkotási eljáráson alapulnak, nagyrészt olyan törvényen alapuló jogi aktusok révén kerültek végrehajtásra, amelyeket az arra elsődleges jogszabályok által felhatalmazott egészségügyi miniszter írt alá. A hatályvesztés időpontjára vonatkozó rendelkezések úgy határozták meg, hogy az e jogszabályokban foglalt vonatkozó hatáskörök 2020. november 9-ig maradnak hatályban, hacsak nem kerülnek meghosszabbításra. Egy 2020 októberében előterjesztett indítvány 2021. június 9-ig meghosszabbította ezeket hatásköröket, amit számos parlamenti képviselő kifogásolt, akik rövidebb meghosszabbítást javasoltak. Az indítvány megvitatására rendelkezésre álló idő rövidsége kritikát váltott ki. Az IHREC jelentésében rövidebb meghosszabbításokat, valamint a meghosszabbítások maximális időtartamának a jogszabályokban való rögzítését javasolta, és egyúttal más aggályokat is felvetett. Ugyanezeknek az aggályoknak a civil társadalmi szervezetek is hangot adtak. A januári általános választások és a kormány kinevezésének késedelme miatt 2020 januárja és októbere között nem került sor rendes bizottsági ülésre, a Covid19-re adott válaszintézkedésekkel foglalkozó különbizottság ugyanakkor 2020. május 6. és 2020. szeptember 30. között ülésezett. 2021 júniusában a Covid19 kezelése érdekében bevezetett négy elsődleges jogszabályban foglalt, hatályvesztés időpontjára vonatkozó rendelkezéseket még tovább hosszabbították. Ennek eredményeként az intézkedések 2021. november 9-ig hatályban maradnak, és hatályuk a parlament mindkét háza által elfogadott határozattal, egy alkalommal, további három hónappal meghosszabbítható.
A jogalkotási folyamatot a világjárvány kezdete óta lerövidített parlamenti viták jellemzik. Gyakran kerültek alkalmazásra a parlamenti viták lerövidítésére és a Parlament általi gyors tanácskozás biztosítására szolgáló eljárási eszközök, főként Covid19-cel kapcsolatos jogszabályokkal kapcsolatban. Ezek közé tartozott a törvénytervezet szövegének közzététel előtti vizsgálatára vonatkozó követelménytől („jogalkotást megelőző vizsgálat”)
való eltekintés, a vitára szánt idő lerövidítésére szolgáló ún. „guillotine-indítványok” alkalmazása, valamint a Parlament által elfogadott törvénytervezeteknek az Írország elnöke általi gyors megfontolását szolgáló, korai aláírásra vonatkozó indítványok alkalmazása. 2020-ban a 32 elfogadott törvénytervezetből 30 esetében készült guillotine-indítvány, és 19 guillotine-indítványt került alkalmazásra 17 különböző jogszabálytervezetről folytatott vita lerövidítésére. 2020-ban 18 alkalommal született megállapodás olyan, korai aláírásra vonatkozó indítványokról
, amelyek lehetővé tették, hogy az elnök öt napon belül elbírálja a törvénytervezetet. Az új bizottságok létrehozásának szakaszában, amely 2020 szeptemberétől, a Parlament mindkét házának megválasztását követően indult, megállapodás született arról, hogy az elfogadott törvénytervezetek közül 17 esetében eltekintenek a jogalkotást megelőző vizsgálat követelményétől. A bizottsági szakaszt 2020-ban 26 jogi aktus esetében az alsóház bizottsága látta el. A civil társadalmi szervezetek aggodalmukat fejezték ki a konzultációkra rendelkezésre álló idő rövidsége miatt.
Az Ír Emberi Jogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (Irish Human Rights and Equality Commission) akkreditációja 2021-ben felülvizsgálaton esik át. A szervezetnek az ENSZ Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége (UN Global Alliance of National Human Rights Institutions, GANHRI) 2015 novemberében „A” akkreditációs státuszt ítélt meg. 2021 februárjában az IHREC jelentést tett közzé Írország a Covid19-világjárvány idején alkalmazott veszélyhelyzeti jogköreiről. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a világjárvány megfékezésére eddig bevezetett főbb intézkedéseket (elsősorban a mozgásra és az otthoni összejövetelek korlátozására vonatkozó, valamint a maszkviselést kötelezővé tevő intézkedéseket) az állam közegészség védelmére vonatkozó kötelezettsége indokolta. A jelentés számos következtetést is megfogalmaz, többek között például azt ajánlja, hogy az ír kormány mindig tegyen egyértelmű különbséget a jogilag kötelező intézkedések és a közegészségügyi tanácsadás között, illetve, hogy a Covid19-világjárványra adott válasz részeként elfogadott valamennyi intézkedés esetében legyen érvényben a hatályvesztés időpontjára vonatkozó rendelkezés.
Írország élénk és sokszínű civil társadalmi élettel rendelkezik, a finanszírozási korlátozások azonban továbbra is aggályokat vethetnek fel. A kormány által 2020-ban a kritikus, kiemelten fontos szolgáltatásokat nyújtó közösségi és önkéntes szervezeteknek, karitatív szervezeteknek és szociális vállalkozásoknak nyújtandó tőkeinjekció céljából létrehozott 45 millió EUR összegű Covid19 stabilitási alapon kívül 2021-re vonatkozóan további 10 millió EUR-t bocsátottak rendelkezésre. A civil társadalmi szervezetek továbbra is aggodalmukat fejezték ki a bizonyos összeget meghaladó, „politikai célokra” szánt, valamint az állampolgársággal nem rendelkező, Írországon kívül lakóhellyel rendelkező személyek által nyújtott adományokra vonatkozó, választási törvényben foglalt tilalmak hatását illetően. A választási törvény végrehajtásának felügyeletéért felelős Közhivatali Normákkal Foglalkozó Bizottság szintén a törvény átfogó felülvizsgálatára szólított fel. A választási reform nemrégiben közzétett általános rendszerének célja egy független, törvény által előírt választási bizottság létrehozása. A kormány szándéka az, hogy a választási bizottság elvégezze az 1997. évi választási törvény átfogó felülvizsgálatát, beleértve a civil társadalmi szervezetek által felvetett aggályok kezelését is.
I. melléklet: Források betűrend szerinti jegyzéke*
* A 2021. évi jogállamisági jelentéshez kapcsolódó konzultáció keretében beérkezett észrevételek jegyzéke megtalálható a következő weboldalon:
https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/upholding-rule-law/rule-law/rule-law-mechanism/2021-rule-law-report-targeted-stakeholder-consultation
.
A békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához fűződő jog kérdésével foglalkozó különleges ENSZ-előadó és az emberijog-védők helyzetével foglalkozó különleges ENSZ-előadó (2020), Mandates of the Special Rapporteur on the rights to freedom of peaceful assembly and of association and the Special Rapporteur on the situation of human rights defenders.
DownLoadPublicCommunicationFile (ohchr.org)
.
A tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelv (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv).
A Taoiseach minisztériuma (2020) A Taoiseach minisztériuma (2021), Programme for Government: Our Shared Future.
https://www.gov.ie/en/publication/7e05d-programme-for-government-our-shared-future/
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2009. december 22-i ítélete, Parlov-Tkalčić kontra Horvátország, 24810/06 sz. kérelem.
Az Európai Unió Bíróságának 2019. november 19-i ítélete, A. K. és társai kontra Sąd Najwyższy, CP kontra Sąd Najwyższy és DO kontra Sąd Najwyższy C-585/18., C‑624/18. és C-625/18. sz. egyesített ügyek, ECLI:EU:C:2019:982.
Az Európai Unió Bíróságának 2021. április 20-i ítélete, Repubblika kontra Il-Prim Ministru, C-896/19, ECLI:EU:C:2021:311.
Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága (2014), Concluding observations on the fourth periodic report of Ireland.
http://docstore.ohchr.org/SelfServices/FilesHandler.ashx?enc=6QkG1d%2FPPRiCAqhKb7yhsieXFSudRZs%2FX1ZaMqUUOS9yIqPEMRvxx26PpQFtwrk%2BhtvbJ1frkLE%2BCPVCm6lW%2BYjfrz7jxiC9GMVvGkvu2UIuUfSqikQb9KMVoAoKkgSG
Az Írországi Ügyvédi Kamara Tanácsa (2021), Contribution from the Council of the Bar of Ireland for the 2021 Rule of Law Report.
Az Írországi Ügyvédi Kamara Tanácsa (2021), Submission to the Department of Justice on the General Scheme of the Judicial Appointments Commission Bill 2020.
https://www.lawlibrary.ie/News/reports-and-submissions.aspx
Bírói Tanács (2021), Personal Injuries Guidelines.
https://judicialcouncil.ie/assets/uploads/documents/Personal%20Injuries%20Guidelines.pdf
Civil Szabadságjogok Írországi Tanácsa (2021), Contribution from the Irish Council for Civil Liberties for the 2021 Rule of Law Report.
Civil Szabadságjogok Írországi Tanácsa (2021), ICCL calls for end to mandatory quarantine if rights issues not addressed, (2021. április 19.).
https://www.iccl.ie/news/iccl-calls-for-end-to-mandatory-quarantine-if-rights-issues-not-addressed/
Európai Bizottság (2019), 482. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés: a vállalkozások korrupcióhoz való hozzáállása az EU-ban.
Európai Bizottság (2020), Jogállamisági jelentés. Országfejezet – A jogállamiság helyzete Írországban.
Európai Bizottság (2020), 502. sz. Eurobarométer tematikus felmérés: korrupció.
Európai Bizottság (2021), Uniós igazságügyi eredménytábla.
Európa Tanács – Miniszteri Bizottság (2010), A Miniszteri Bizottság CM/Rec(2010)12. számú, a tagállamoknak szóló ajánlása a bírák függetlenségéről, hatékonyságáról és szerepéről.
https://www.coe.int/en/web/cdcj/judicial-independence-and-impartiality
Európa Tanács – Velencei Bizottság (2010), Report on the Independence of the Judicial System Part I: The Independence of Judges adopted by the Venice Commission at its 82nd Plenary Session (CDL-AD(2010)004-e).
Európa Tanács – Velencei Bizottság (2020), Malta, Opinion on proposed legislative changes (CDL-AD(2020)006). (CDL-AD(2020)006).
GRECO (2020), Negyedik értékelési kör. Korrupciómegelőzés a parlamenti képviselők, bírók és ügyészek tekintetében. Értékelő jelentés. Írország.
https://rm.coe.int/fourth-evaluation-round-corruption-prevention-in-respect-of-members-of/1680a06655
Irish Council for Civil Liberties (Civil Szabadságjogok Írországi Tanácsa)(2020), Untenable in a democracy: ICCL renews call for abolition of Special Criminal Court.
Untenable in a democracy: ICCL renews call for abolition of Special Criminal Court – Irish Council for Civil Liberties
.
Ír Bírósági Szolgálat (2020), Supporting Access to Justice in a modern, digital Ireland. Long-term strategic vision – 2030.
https://iwla.ie/wp-content/uploads/2020/11/Long-Term-Strategic-Vision.pdf
.
Ír Emberi Jogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (2021), Submission to the Minister for Justice on the General Scheme of the Judicial Appointments Commission.
https://www.ihrec.ie/documents/submission-to-the-minister-for-justice-on-the-general-scheme-of-the-judicial-appointments-commission-bill-2020/
Ír Emberi Jogi és Egyenlőségi Bizottság (2021), Ireland’s Emergency Powers During the Covid-19 Pandemic.
https://www.ihrec.ie/documents/irelands-emergency-powers-during-the-covid-19-pandemic/
Ír Igazságügyi Minisztérium (2020b), Review Group Report on the Administration of Civil Justice – Report. Chairperson: The Hon. Mr. Justice Peter Kelly, Former President of the High Court
http://www.justice.ie/en/JELR/Pages/Review_of_the_Administration_of_Civil_Justice_-_Review_Group_Report
.
Ír Igazságügyi Minisztérium (2020c), Review Group Report on structures and strategies to prevent, investigate and penalise economic crime and corruption.
https://www.gov.ie/en/publication/be30e-review-group-report-on-structures-and-strategies-to-prevent-investigate-and-penalise-economic-crime-and-corruption/
Ír Igazságügyi Minisztérium (2021a), Justice plan 2021.
http://www.justice.ie/en/JELR/Department_of_Justice_Action_Plan_2021.pdf/Files/Department_of_Justice_Action_Plan_2021.pdf
Ír Igazságügyi Minisztérium (2021b), Hamilton Review Group Implementation Plan.
https://www.gov.ie/en/publication/d03ff-hamilton-review-group-implementation-plan/
Ír Igazságügyi Minisztérium (2020a), Draft General Scheme of Judicial Appointments Commission Bill 2020.
http://www.justice.ie/en/JELR/Pages/General_Scheme_of_the_Judicial_Appointments_Commission_Bill_2020
Írországi Jogász Egyesület (2021), Submission to the joint Oireachtas Committee on Justice on the General Scheme of Judicial Appointments Commission Bill 2020.
https://www.lawsociety.ie/globalassets/documents/submissions/2021-judicial-appointments-commission-bill.pdf
Ír kormány (2021), Írország hozzájárulása a 2020. évi jogállamisági jelentéshez.
Ír Műsorszolgáltató Hatóság (2019), Submission to the Department of Communications, Climate Action & Environment Public Consultation on Harmful Content on Online Platforms and the Implementation of the revised Audiovisual media services Directive.
https://www.bai.ie/en/bai-publishes-submission-on-regulation-of-harmful-online-content-implementation-of-new-audiovisual-media-services-directive/
Írországi Ügyvédi Kamara (2021), Submission to the Department of Justice on the General Scheme of the Judicial Appointments Commission Bill 2020.
https://www.lawlibrary.ie/media/lawlibrary/media/Secure/Submission-to-DOJ-with-Appendix.pdf
Közkiadásokért és a közigazgatási reformért felelős minisztérium (2020), Second Statutory Review of the Regulation of Lobbying Act 2015.
https://www.gov.ie/en/publication/7ef279-second-statutory-review-of-the-regulation-of-lobbying-act-2015/
Ír Sajtótanács (2020), Annual Report 2019 of The Press Council of Ireland and Office of the Press Ombudsman.
http://www.presscouncil.ie/about-us/recent-decisions-and-news/annual-report-2019-of-the-press-council-of-ireland-and-office-of-the-press-ombudsman-
Ír Sajtótanács (2021), Submission by Press Council of Ireland and Press Ombudsman to the Future of Media Commission.
https://www.presscouncil.ie/office-of-the-press-ombudsman-164/publications-and-press-releases/press-releases-1048/submission-by-press-council-of-ireland-and-press-ombudsman-to-the-future-of-media-commission
Jogi Szolgáltatások Szabályozó Hatósága (2020), Greater than the Sum of Its Parts? Consideration of Unification of the Solicitors’ Profession and Barristers’ Profession
https://www.lsra.ie/lsra-publishes-reports-on-legal-practitioners-education-and-training-and-unification/
.
Jogi Szolgáltatások Szabályozó Hatósága (2020), Setting Standards: Legal Practitioner Education and Training
https://www.lsra.ie/lsra-publishes-reports-on-legal-practitioners-education-and-training-and-unification/
.
Jogi Szolgáltatások Szabályozó Hatósága (2020), LSRA takes over the regulation of advertising by legal practitioners.
LSRA takes over regulation of advertising by legal practitioners – Legal Services Regulatory Authority
Közhivatali Normákkal Foglalkozó Bizottság (2020), Annual Report 2019.
https://www.sipo.ie/reports-and-publications/annual-reports/
Riporterek Határok Nélkül – Írország (
https://rsf.org/en/ireland
).
Transparency International (2021), Korrupcióérzékelési Index 2020.
II. melléklet: Országlátogatás Írországban
A Bizottság szolgálatai 2021 márciusában virtuális találkozókat tartottak az alábbiakkal:
·A Garda Gazdasági Bűncselekmények Hivatala
·A Garda Síochána Ombudsmani Bizottsága (GSOC)
·Államügyészség Igazgatójának Hivatala
·Civil Szabadságjogok Írországi Tanácsa
·Hamilton Bizottság
·Igazságszolgáltatás képviselői
·Ír Bírósági Szolgálat
·Ír Emberi Jogi és Esélyegyenlőségi Bizottság
·Ír Igazságügyi Minisztérium
·Ír Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (Irish Small and Medium Enterprises Association, ISME)
·Ír Műsorszolgáltató Hatóság
·Írországi Jogász Egyesület
·Írországi Ügyvédi Kamara
·Jogi Szolgáltatások Szabályozó Hatósága
·Közhivatali Normákkal Foglalkozó Bizottság (SIPO)
·Oireachtas-szolgálat (parlamenti szolgálat)
·Sajtótanács
·Társasági Végrehajtásért Felelős Igazgató Hivatala (ODCE)
·Transparency International
·Újságírók Országos Szakszervezete
* A Bizottság ezenkívül az alábbi szervezetekkel is találkozott számos horizontális megbeszélés során:
·A sajtó- és médiaszabadság európai központja
·Amnesty International
·Centre for Reproductive Rights
·CIVICUS
·Civil Society Europe
·EuroCommerce
·Európai Civil Fórum
·Európai Egyházak Konferenciája
·Európai Ifjúsági Fórum
·Európai Nonprofit Jogi Központ
·Európai Szövetség a Szabadságjogokért
·Európai Újságíró Szövetség
·European Partnership for Democracy
·Front Line Defenders
·Human Rights House Foundation
·Human Rights Watch
·ILGA-Europe
·International Planned Parenthood Federation European Network (IPPF EN)
·Nemzetközi Emberi Jogi Föderáció
·Nemzetközi Jogászbizottság
·Nemzetközi Sajtóintézet
·Holland Helsinki Bizottság
·Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet
·Philanthropy Advocacy
·Protection International
·Riporterek Határok Nélkül
·Transparency International EU