EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.7.20.

SWD(2021) 702 final

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM

2021. évi jogállamisági jelentés





Országfejezet – A jogállamiság helyzete Belgiumban

amely a következő dokumentumot kíséri:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

2021. évi jogállamisági jelentés

A jogállamiság helyzete az Európai Unióban

{COM(2021) 700 final} - {SWD(2021) 701 final} - {SWD(2021) 703 final} - {SWD(2021) 704 final} - {SWD(2021) 705 final} - {SWD(2021) 706 final} - {SWD(2021) 707 final} - {SWD(2021) 708 final} - {SWD(2021) 709 final} - {SWD(2021) 710 final} - {SWD(2021) 711 final} - {SWD(2021) 712 final} - {SWD(2021) 713 final} - {SWD(2021) 714 final} - {SWD(2021) 715 final} - {SWD(2021) 716 final} - {SWD(2021) 717 final} - {SWD(2021) 718 final} - {SWD(2021) 719 final} - {SWD(2021) 720 final} - {SWD(2021) 721 final} - {SWD(2021) 722 final} - {SWD(2021) 723 final} - {SWD(2021) 724 final} - {SWD(2021) 725 final} - {SWD(2021) 726 final} - {SWD(2021) 727 final}

I.Igazságszolgáltatási rendszer

Az igazságszolgáltatási rendszer 13 általános hatáskörű elsőfokú bíróságból 1 , különös hatáskörű elsőfokú bíróságokból 2 , öt fellebbviteli bíróságból és a Legfelsőbb Bíróságból áll. Legfelső szintű közigazgatási bíróságként az Államtanács 3 bírósági ága jár el. A legsúlyosabb büntetőügyeket egy nem állandó jelleggel működő esküdtbíróság 4 tárgyalja. A jogszabályok alkotmányosságát az Alkotmánybíróság vizsgálja. Az igazságszolgáltatásban a legtöbb hatáskör szövetségi szintű 5 . A bíróságok és az ügyészség függetlenségét az alkotmány 6 garantálja. A független Legfelsőbb Igazságügyi Tanács 7 feladata a bírák kiválasztása és az igazságszolgáltatás minőségének különböző mechanizmusokon, például ellenőrzéseken és – mind felkérésre, mind hivatalból igazságszolgáltatással kapcsolatos kérdésekben a kormány és a Parlament részére nyújtott – tanácsadáson keresztüli előmozdítása. A bírákat a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács jelölése alapján a kormány 8 nevezi ki az igazságügyminiszter javaslatára 9 élethosszig tartó hatállyal. A bíróságok általános működéséért a bírósági elnökök által saját maguk közül választott tagokból álló Bírósági Kollégium felel. A flamand ügyvédi kamara, valamint a francia és a német ajkú ügyvédeket tömörítő kamara az ország különböző részein tevékenykedő ügyvédeket képviseli. Belgium csatlakozott az Európai Ügyészséghez.

Függetlenség

A bírói függetlenség megítélése a lakosság körében magas, a vállalkozások körében pedig átlagos. 2021-ben általánosságban a lakosság 66%-a és a vállalkozások 58%-a véli úgy, hogy a bíróságok és a bírák függetlensége „nagyon jó” vagy „meglehetősen jó” 10 . A bírói függetlenség megítélése 2016 óta meglehetős stabilitást mutat; a százalék 2016 és 2019 11 között a vállalkozások 12 körében emelkedett, majd enyhén csökkent, a lakosság 13 körében pedig enyhén nőtt.

Befejeződött a helyettes bírák kiválasztási eljárásának reformja 14 , és a bírói kar valamennyi tagja tekintetében továbbfejlesztették az etikai keretrendszert. Az Európa Tanács által a helyettes bírák rendszerével kapcsolatban kifejezett aggályok 15 nyomán a 2019. március 23-i törvény a kiválasztási eljárás és a vonatkozó feddhetetlenségi szabályozás minőségének javítása érdekében módosította az igazságügyi kódexet 16 . A reform célja, hogy a kiválasztási eljárás javításával és a helyettes bírák feddhetetlenségi szabályozásának megerősítésével erősítse az igazságszolgáltatás függetlenségét 17 . A törvény 2020 januári hatályba lépését követően 2020-ban két vizsgát tartottak a helyettes bírának jelentkezők számára, amelyet a jelölteknek mintegy egyharmada teljesített sikeresen 18 . A törvény előírja továbbá, hogy az általános etikai alapelveket kategóriától függetlenül a bírói kar valamennyi tagjára alkalmazni kell, és mind a rendes, mind a laikus bírák részére előírja az etikai képzésben való részvételt 19 .

A közelmúlt eseményei miatt felmerült a kritika, hogy nem tartják tiszteletben az ügyvédi titoktartást. Miután 2021 májusában információk kerültek nyilvánosságra arról, hogy az egyik rendőrőrsön videóra rögzíthették a gyanúsítottak és ügyvédeik közötti találkozókat, a flamand ügyvédi kamara hivatalos panaszt nyújtott be a P Bizottsághoz 20 . A francia és a német ajkú ügyvédeket tömörítő kamara szintén nyilvánosan felszólalt, hangsúlyozva, milyen fontossággal bír az ügyvédi titoktartás a jogállamiság szempontjából. Folyamatban van egy bűnügyi nyomozás annak megállapítása érdekében, hogy kinek volt tudomása erről a technikai lehetőségről, és hogy azt felhasználták-e a gyanúsítottak és ügyvédjeik közötti bizalmas beszélgetések rögzítésére.

Minőség

Az igazságszolgáltatási rendszer digitalizációja terén csak korlátozott előrelépés történt, a következő évekre azonban ambiciózus kezdeményezéseket irányoztak elő. Mivel az igazságszolgáltatási rendszer digitalizációja még mindig fejlesztésre szorul, a kormány ambiciózus kezdeményezéseket vetített előre, amelyeknek 2025-re kell befejeződniük 21 . Ezek keretében elkészülne egy magánszemélyek és vállalkozások által használható központi online igazságszolgáltatási portál, valamennyi bíróságra nézve egységes ügykezelési rendszer jönne létre, egyszerűbbé válna a digitális keresetindítás és iratmegtekintés, az ítélkezési gyakorlat nagy részét közzétennék az interneten, és lehetővé válna az igazságszolgáltatási rendszer adatokon alapuló erőforrás-kezelése. Mindamellett, hogy e tervek megvalósítása jelentősen javítaná a polgári és a büntetőbíróságok digitalizációját, a közigazgatási bíráskodásra ezek a kezdeményezések nem terjednek ki. A flamand közigazgatási bíróságokon ugyanakkor már most is lehetséges a peres iratok elektronikus benyújtása.

Folytatódik az igazságügyi szerveken belüli autonóm erőforrás-gazdálkodás kialakítása 22 . A Bírósági Kollégium és az Ügyészi Kollégium továbbra is dolgozik azon, hogy az erőforrás-gazdálkodás az igazságügyi szervekhez kerüljön, ami már évek óta napirenden van. A tervek szerint 2022-ben és 2023-ban kialakítanak egy munkatehermérő eszközt, amely az erőforrások bíróságok közötti optimális elosztásához szükséges 23 . A cél, hogy az igazságügyi szervek 2024-re önálló erőforrás-gazdálkodási hatáskörökkel rendelkezzenek. A kormány fellebbezést nyújtott be a brüsszeli francia nyelvű elsőfokú bíróság 2020. március 13-i ítélete ellen 24 , amely elmarasztalta az államot, hogy nem biztosítja a bíróságok számára a törvényben előírt mennyiségű humánerőforrást. Bár a fellebbezés még folyamatban van, és nincs halasztó hatálya, a kormány még nem hajtotta végre az ítélet teljes körű végrehajtásához szükséges valamennyi lépést 25 . A Legfelsőbb Igazságügyi Tanács továbbra is vizsgálja, hogyan lehetne az igazságügyi szakmát vonzóbbá tenni; a vizsgálat célja, hogy 2021 nyarát követően konkrét projekteket is indítsanak. Emellett az elkövetkező évekre az igazságszolgáltatási rendszer pénzügyi eszközeinek növelését is előirányozták. E kezdeményezések célja, hogy javulást eredményezzenek az igazságszolgáltatási rendszer humánerőforrásokkal és pénzügyi forrásokkal való ellátottságában.

A Legfelsőbb Igazságügyi Tanács ajánlásokat fogalmazott meg a bűnüldöző hatóságokat érintő bírói vizsgálatokkal kapcsolatban. A Jozef Chovanec halálának körülményeivel kapcsolatos, folyamatban lévő bírói vizsgálatot érintő különleges vizsgálat megindítását követően 26 a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács 2020. október 28-én fogadta el vizsgálati jelentését. A Legfelsőbb Igazságügyi Tanács ajánlást tett arra nézve, hogy javítsák a nyomozásban részt vevő egyes igazságügyi hatóságok közötti kommunikációt, fejlesszék a rendőri erőkkel szembeni vagy általuk elkövetett erőszakos cselekményeket követő bírói vizsgálatok eljárásrendjét, és hozzanak létre mechanizmust az ilyen esetek rendszeres és alapos – mind a tényeket, mind vizsgálati cselekményeket érintő – nyomon követésére. A Tanács benyújtotta ajánlásait az igazságügyi miniszternek, aki felkérte az ügyészséget, hogy gondosan mérlegelje az ajánlásokat 27 . A Legfelsőbb Igazságügyi Tanács a 2018. február 27-én 28 indított igazságügyi vizsgálat lezárását 29 követően újabb vizsgálatot tervez folytatni. A Tanács figyelemmel fogja kísérni az ajánlásai nyomán hozott intézkedéseket is.

Számos kezdeményezés indult az igazságszolgáltatási rendszer minőségének további javítására. A GRECO ajánlása nyomán, amely az igazságszolgáltatási szervek 30 működésére vonatkozó időszakos általános jelentéstétel bevezetését javasolja, a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács által létrehozott munkacsoport mostanra befejezte az ügyészség és a bíróságok 31 általi éves jelentéstételre szolgáló egységes formanyomtatványok kidolgozását. Emellett folyamatban vannak az igazságszolgáltatás minőségének javítására irányuló kezdeményezések, mint például az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatos panasztételi eljárás reformja, valamint a bírósági határozatok nyelvezetének érthetőbbé tételére irányuló kezdeményezés 32 . Az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében üdvözlendő fejlemény, hogy 2020. szeptember 1-jén 1226 EUR-ra emelték a költségmentességre vonatkozó havi jövedelmi küszöböt, és 2023. szeptember 1-jéig további fokozatos emelések nyomán ez várhatóan 1526 EUR lesz.

Intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a Covid19-világjárvány idején is biztosított legyen az igazságszolgáltatási rendszer folyamatos működése. Számos törvényt fogadtak el, hogy biztosítsák az igazságszolgáltatási rendszer folyamatos működését a világjárvány idején. Például a 2020. május 20-i törvény ideiglenesen engedélyezte, hogy a bírósági eljárás digitális úton beküldött dokumentumokkal is megindítható legyen. Ezenkívül a Bírósági Kollégium kötelező erejű iránymutatásokat fogadott el annak biztosítására, hogy a bírósági épületek nyitva maradjanak, és hogy a tárgyalásokat – a tárgyalótermekben vagy virtuális úton – folytassák 33 . Ahol a felek ehhez hozzájárultak, írásbeli eljárást alkalmaztak.

Hatékonyság

Az adatok tartós hiánya nem teszi lehetővé az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának teljes körű áttekintését 34 . Továbbra is jelentős hiányosságok tapasztalhatók a bírósági eljárások hosszára vonatkozó adatokat 35 illetően, ami megakadályozza, hogy teljes képet kapjunk az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságáról 36 . A rendelkezésre álló korlátozott adatok azt mutatják, hogy az első fokon befejezett polgári és kereskedelmi ügyek magas aránya 2019-ben mintegy 100%-ra csökkent. Az elsőfokú közigazgatási ügyek befejezésének aránya továbbra is meghaladja a 100%-ot, bár az eljárások még mindig hosszadalmasak 37 . Az érdekelt felek arról is beszámolnak, hogy egyes bíróságokon – például a brüsszeli fellebbviteli bíróságon – különösen hosszú késedelmek tapasztalhatók 38 . Az elsőfokú polgári ügyek elhúzódása kapcsán Belgium továbbra is az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának fokozott felügyelete alatt áll 39 . Ami a közigazgatási jogi ügyeket illeti, az Államtanács igazságszolgáltatási ága jelentős ügyhátralékkal küzd, amelyet a Covid19-világjárvány tovább súlyosbított 40 . Emellett az eljárások átlagos időtartama növekszik, és az ügyhátralék valószínűleg tovább nő, mivel a lezárási arány 100% alatt van 41 .

II.Korrupcióellenes keret

A korrupció kivizsgálása és üldözése több hatóság hatáskörébe tartozik. A korrupciós ügyekkel kapcsolatos nyomozások lefolytatása, illetve támogatása a szövetségi rendőrség keretei között működő Központi Korrupcióellenes Hivatal (CDBC-OCRC) feladata. A P Bizottság a rendőri erők független külső felügyeleti szerve, amely a feddhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzéséért felel. Emellett számos nemzeti közjogi szerv (többek között a Számvevőszék, a Pénzügyi Felügyelet szövetségi szintű egysége és a Szövetségi Politikai és Támogatási Szolgálat) tölt be kulcsfontosságú szerepet a korrupció elleni küzdelemben, valamint az etika és a feddhetetlenség előmozdításában. A Számvevőszék ellenőrzi a szövetségi állam költségvetési, számviteli és pénzügyi tevékenységét, míg a Pénzügyi Felügyelet szövetségi szintű egysége a közkiadások jogszerűségét, megvalósíthatóságát és helyénvalóságát vizsgálja. A Közigazgatási Erkölcsi és Etikai Hivatal neve Feddhetetlenségi és Kulturális Osztályra változott. Ez a korábban független szerv mára beépült a Szövetségi Politikai és Támogatási Szolgálat (FOD BOSA) szervezetébe, ahol folytatja a feddhetetlenségre vonatkozó szabályok kidolgozását, és segíti a szövetségi igazgatást a feddhetetlenségi intézkedések bevezetésében 42 .

A szakértők és a vállalatvezetők megítélése szerint a közszektorban továbbra is viszonylag alacsony a korrupció szintje. A Transparency International 2020. évi korrupcióérzékelési indexe szerint Belgium 100 pontból 76 pontot ért el, és ezzel az Európai Unió tagállamai között az 5., világviszonylatban pedig a 15. helyet foglalta el 43 . A korrupciós helyzet megítélése viszonylag stabil 44 volt az elmúlt öt évben 45 .

Szövetségi szinten számos korrupcióellenes hálózat és együttműködési platform létezik. A korrupció elleni küzdelem területén a nemzetközi szervezetekkel folytatott információcserét a Külügyminisztérium végzi egy platform keretében, ahova a miniszteri kabinetek kapnak meghívást. Ezen túlmenően az Igazságügyi Minisztérium a közelmúltban új informális platformot hozott létre, amely a tervek szerint évente legfeljebb három alkalommal tart üléseket a korrupcióellenes intézkedések koordinálása és a nemzetközi ajánlásokra való reagálás érdekében. A nemzeti hatóságok kifejezték hajlandóságukat a két platform közötti szinergiák továbbfejlesztésére 46 . Ez kiegészíti a már meglévő szövetségi állami integritási hálózatot, amely biztosítja a közszolgálatban kinevezett feddhetetlenségi megbízottak közötti koordinációt. E hálózat célja, hogy támogassa az feddhetetlenségi koordinátorok közötti együttműködést, és platformot biztosítson a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztásához 47 . Ezen túlmenően a Feddhetetlenségi Megbízottak Hálózatának 48 célja, hogy fokozza az együttműködést az integritással kapcsolatban megbízható személyek között, akiket azért neveztek ki, hogy védelmet nyújtsanak, és támogassák azokat a köztisztviselőket, akik a feddhetetlenség szövetségi közigazgatásban történt állítólagos megsértéséről tesznek jelentést 49 .

A külföldi megvesztegetésekkel kapcsolatos vizsgálatok elévülési idejének hiányosságait nem orvosolták. A külföldi vesztegetés elleni küzdelem terén Belgium az OECD legutóbbi ajánlásainak megfelelően foglalkozott a jogi személyek büntetőjogi felelősségének kérdésével, azonban hiányosságokat tártak fel a külföldi vesztegetési ügyek átfogó és mélyreható kivizsgálására és büntetőeljárás alá vonására vonatkozó elévülési idő tekintetében 50 . A lehetséges külföldi vesztegetési esetek bejelentésére szolgáló mechanizmus működik, azonban – amint azt a nemzeti hatóságok megerősítették – 2020-ban még nem rögzítettek bejelentést a rendszerben 51 .

A rendőrség feddhetetlenségét a P Bizottság és az Általános Felügyelőség ellenőrzi. A rendőrség saját bejelentési rendszerrel rendelkezik, míg a P Bizottság és az Általános Felügyelőség az etikai és feddhetetlenségi szabályok esetleges megsértésének belső kivizsgálását biztosítja. 2020-ban hat jelentés került be a rendszerbe; hármat elutasítottak, míg a másik három nyomán hivatalos vizsgálat indult 52 . 2020. november 6-án a Belügyminisztérium bejelentette, hogy új jogszabálytervezetet szándékozik benyújtani a feddhetetlenség megsértéseinek bejelentéséről 53 .

A miniszterek és tanácsadóik összeférhetetlenségének megelőzése terén előirányoztak bizonyos intézkedéseket. A szövetségi köztisztviselők kötelesek betartani a 2018 júliusában elfogadott magatartási kódexet. A miniszterek és kabinetjük tagjai azonban még mindig nem tartoznak e szabályok hatálya alá. Az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) úgy ítélte meg, hogy az erre vonatkozó ajánlásokat még nem hajtották végre maradéktalanul 54 . A közhivatalt ellátó személyekre vonatkozó magatartási kódex szabályai csak a kabinetek vezetőire és vezetőinek helyetteseire vonatkoznak 55 . A kabinetek tagjaira vonatkozó feddhetetlenségi szabályok még mindig gyengék, és nincs az e tagok feddhetetlenségének ellenőrzésére szolgáló eljárás 56 . E tekintetben a GRECO azt is hangsúlyozta, hogy a kabinetek tagjainak felvételére vonatkozó szabályokban nagyobb átláthatóságot kell előírni 57 .

A vagyonnyilatkozatok területén feltárt hiányosságok továbbra is fennállnak. A 2020. évi jogállamisági jelentésben 58 a vagyonnyilatkozatok terén feltárt hiányosságok továbbra is fennállnak, mivel a Számvevőszék lezárt borítékban kapja meg a nyilatkozatokat, amelyeket nem tesznek közzé, és pontosságukat sem ellenőrzik. A nyilatkozatokhoz csak a nyomozási bírók férhetnek hozzá a bűnügyi nyomozásokkal összefüggésben 59 .

A parlamenti képviselők feddhetetlenségére vonatkozó szabályok érvényben vannak, az ajándékokra és juttatásokra vonatkozó szabályokkal kapcsolatban feltárt hiányosságokat azonban nem orvosolták. A parlamenti képviselőknek be kell tartaniuk a Parlament saját etikai kódexét 60 , de a GRECO 61 által feltárt hiányosságoknak nem mindegyikét orvosolták. Ez különösen igaz a parlamenti képviselők által kapott juttatásokra és ajándékokra, mivel erre vonatkozóan még nem fogadtak el átfogó szabályokat.

Továbbra is vannak hiányosságok a parlamenti képviselőkre vonatkozó lobbiszabályok, valamint a felsővezetői feladatokat ellátó személyek és a lobbisták közötti interakciókra vonatkozó szabályok tekintetében. A hatályos szabályok 62 szerint a lobbistáknak el kell fogadniuk és be kell tartaniuk bizonyos magatartási szabályokat, amennyiben céljuk a politikai döntéshozatal közvetlen vagy közvetett befolyásolása. A GRECO ajánlását, miszerint fogadjanak el szabályokat a parlamenti képviselők és a lobbisták közötti kapcsolattartásra, valamint az egyes felsővezetői tisztségek és lobbisták közötti kapcsolatra vonatkozóan, még nem hajtották végre 63 . A tavalyi beszámolók szerint bár a parlamenti képviselőkre és köztisztviselőkre vonatkozó „forgóajtó-jelenségre” vonatkozó szabályok általában megfelelőek, a felsővezetői tisztségekre vonatkozó magatartási kódexben foglalt szabályok továbbra is hiányosak. Szinte semmilyen szabály nem vonatkozik a miniszterekre és kabinetjük tagjaira 64 .

Elfogadták a politikai pártok finanszírozására vonatkozó szabályok módosítását, melynek célja, hogy figyelembe vegye a külföldi adományozók kérdésével kapcsolatos nemzetközi ajánlásokat. 2021. május 21-én a Szenátus elfogadta a politikai pártok finanszírozásáról szóló 1989. július 4-i törvény 16a. cikkének módosítását 65 . Az új rendelkezés a GRECO ajánlásának 66 megfelelően szabályozza a külföldi adományozók kérdését.

A visszaélést bejelentő személyekre vonatkozóan még nem létezik átfogó jogszabály. A kormánykoalíciós megállapodás előirányozza a visszaélést bejelentő személyek védelmét szolgáló átfogó szabályok jóváhagyását, különös tekintettel azon köztisztviselők védelmére, akik 2021 végéig jóhiszeműen jelentenek be valamely kötelességszegést 67 .

A Covid19-világjárvány lelassította a korrupciós vizsgálatokat. A hatóságok szerint a világjárvány negatív hatást gyakorolt a rendőrség és az igazságszolgáltatás tevékenységeire, többek között a korrupció elleni küzdelemre. A bűnüldöző hatóságoknak alkalmazkodniuk kellett az új helyzethez; ennek érdekében megpróbálták távolról folytatni tevékenységeiket, valamint elhalasztották az egyes olyan nyomozati intézkedéseket, amelyekhez a tisztviselők helyszíni fizikai jelenlétére volt szükség 68 . Mindazonáltal az összetett ügyek kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása a rendes ügymenet szerint folytatódott.

III.Médiapluralizmus és médiaszabadság

Belgiumban három nyelvi és kulturális közösség rendelkezik a médiapluralizmus szempontjából releváns hatáskörökkel. A médiapluralizmus jogi kerete – egyebek mellett a sajtószabadsággal és a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos – alkotmányos garanciákon alapul. Jogszabályt fogadtak el az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelv átültetésére. Az audiovizuális médiát szabályozó független hatóságok őrködnek a média tulajdonjogi viszonyainak átláthatósága felett 69 .

Megerősítették a médiaszabályozó hatóságok függetlenségét és erőforrásait. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelv átültetésének eredményeként – különösen a tanács tagjainak leváltására vagy felmentésére vonatkozó bármely döntés megfelelő indokolására és átláthatóságára vonatkozó új követelmény révén – megerősítették a flamand közösség audiovizuális médiaszabályozó hatóságának (VRM) 70 függetlenségét. A VRM további két alkalmazottat vett fel az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvből eredő további feladatok ellátására, így a teljes létszám 21 fő 71 . A francia nyelvű közösség audiovizuális médiaszabályozó hatóságának (CSA) 72 függetlensége a felülvizsgált audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv átültetéséből adódóan szintén erősödött, mivel egy új előírás megköveteli a CSA vezetője elbocsátásának okaival kapcsolatos átláthatóságot. A szabályozó hatóság költségvetése majdnem 9%-kal nőtt 2020-hoz képest, ami 4 további alkalmazott felvételét tette lehetővé, így a teljes létszám most 31 fő 73 . A német ajkú közösség audiovizuális médiaszabályozó hatóságát 74 úgy alakították át, hogy a döntéshozó testületet – az ügydöntő tanácsot – különválasztották a tanácsadó testülettől, amely az online szolgáltatásokat és a civil társadalmat képviselő új tagokkal bővült. Emellett költségvetése 2020-hoz képest megduplázódott, így új alkalmazottakat vehet fel, és összesen 4 fővel működhet 75 . A Médiapluralizmus Monitor 2021. évi kiadása (2021. évi MPM) nagyon alacsony kockázatról számol be a médiahatóságok függetlenségére nézve 76 .

A szilárd média-önszabályozási struktúrák rendelkezésre állnak és továbbfejlesztésük is folyamatban van. Az Újságírók Etikai Tanácsa 77 és az Újságírói Tanács 78 arról számolt be, hogy a közönség egyre nagyobb figyelmet fordít a médiatartalmak pontosságára, és a Covid19-világjárvány médialefedettségével kapcsolatban kevés panasz érkezett. Az Újságírók Etikai Tanácsa fontolóra veszi az oknyomozó újságírókkal szembeni panaszok gyorsított kivizsgálását, hogy így elkerülhető legyen – a hosszú vizsgálatok mellékhatásaként gyakran előálló – öncenzúra 79 . A 2020. évi jogállamisági jelentésben említett nézeteltérés a CSA-val afölött, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokban érvényesítendő etikai standardok tekintetében melyik szervezet jogosult eljárni, az Újságírók Etikai Tanácsa szerint megoldódott, és e szervek globális együttműködési rendszert vezetnek be 80 .

A média tulajdonviszonyainak átláthatósága nagyrészt biztosított. A médiatulajdon átláthatóságának biztosítása érdekében a VRM éves médiakoncentráció-jelentést tesz közzé és elérhetővé teszi a tulajdonosi információkat a honlapján, míg a CSA a francia nyelvű közösség médiakínálatát bemutató weboldalt tart fenn. A 2021. évi MPM szerint azonban a digitális hírközlő média szereplői esetében Belgiumban a médiaszabályozó hatóságok kevés adattal rendelkeznek a pénzügyi vagy tulajdonosi struktúrákról 81 . Az érdekelt felek az online média esetében néhány olyan ritka esetről – például szatirikus weboldalakról – számoltak be, amelyek biztonságuk érdekében kértek anonimitást 82 . A hírközlő média koncentrációja Belgiumban magas 83 .

A hatóságok médiaspecifikus intézkedéseket vezettek be a Covid19-világjárvány hatásainak enyhítésére. A Covid19-világjárvány következtében a legtöbb audiovizuális és nyomtatott média forgalma a reklámbevételek csökkenése miatt visszaesett, és néhány kisebb médiaorgánum pénzügyi likviditási problémákról számolt be. A szabadúszó újságírókat különösen súlyosan érintette a járvány 84 . Ugyanakkor úgy tűnik, hogy nőtt a megbízható újságírás közönsége, ami azt mutatja, hogy a nyilvánosság igényli az objektív és tényeken alapuló híradást 85 . A három közösség által bevezetett intézkedések közé tartoznak a nyilvános kommunikációs kampányok, a médiának nyújtott szükséghelyzeti támogatási alapok, a szabadúszó újságírók és a jövedelemmel nem rendelkező újságírók közvetlen támogatása, a rádiók licencdíja kifizetésének elhalasztása, valamint az ágazat hosszú távú fenntarthatóságát vizsgáló projektek elindítása 86 . A 2021. évi MPM kiemeli, hogy ezeket az intézkedéseket úgy hajtották végre, hogy közben megőrizték a média politikai függetlenségét érintő alacsony kockázatot 87 .

A kormány birtokában lévő információk megismerhetősége terén az országnak még van hová fejlődnie. A 2021. évi MPM szerint a kormány birtokában lévő információk megismerésére szolgáló rendszerek még mindig nem működnek olyan jól, mint amennyire a tájékoztatáshoz való jog megfelelő védelme érdekében szükséges lenne 88 . Az érdekelt felek a Covid19-világjárvány kapcsán a beszámolási környezetet érintő számos problémát észleltek, mint például egyes nyilvános ülések (pl. az önkormányzati tanácsok ülései) felfüggesztését és a tárgyalótermekbe való belépés korlátozását. Másrészt alapvető tevékenységként az újságírás kivételt élvezett a kijárási és egyéb mozgást korlátozó intézkedések alól 89 .

Aggályok merültek fel az újságírókat érő online és jogi fenyegetésekkel kapcsolatban. Az Európa Tanácson belül működő, az újságírás védelmének és az újságírók biztonságának előmozdítását célzó platform 2020 októbere óta három figyelmeztetést tett közzé Belgium kapcsán az újságírókat érő online fenyegetésekről, valamint egy újságírónál tartott házkutatásról, miután az adott újságíró cikket jelentetett meg a védőoltásokkal kapcsolatos korrupcióról 90 . A flamand újságírói szövetség által az újságírók elleni agresszióra szolgáló forródrót használatáról gyűjtött információk szerint az online támadások gyakran női újságírók és etnikai kisebbségekhez tartozó újságírók ellen irányulnak. Az érdekelt felek az újságírók internetes zaklatásáról 91 , valamint arról is beszámoltak, hogy egy tüntetésről tudósító újságírót jogi eljárással fenyegettek meg, és a rendőrség elkobozta a sajtóigazolványát 92 . Ennek eredményeként a 2021. évi MPM közepes kockázatúnak értékeli az újságírói szakmára, a normákra és a védelemre vonatkozó mutatót 93 . Úgy tűnik, hogy a minősített adatokról szóló törvényből 94 eredő esetleges korlátozásokkal kapcsolatos aggályok a kormány által a tervezethez fűzött, az információszabadságra vonatkozó kivételnek köszönhetően megoldódtak 95 .

IV.A fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdések

Belgium szövetségi berendezkedésű ország, amelyben a régiók és a közösségek jelentős hatáskörökkel rendelkeznek. Szövetségi szinten kétkamarás parlament működik. A parlament két kamarája a Képviselőház és a Szenátus. Törvényjavaslatot a kormány, valamint a Parlament két házának tagjai nyújthatnak be 96 . Az Államtanács tanácsadói ága véleményt nyilvánít a jogszabálytervezetekről. Az Alkotmánybíróság a szövetségi parlament, valamint a regionális és a közösségi szintű parlamentek által elfogadott jogszabályokat vizsgálja. A fékek és ellensúlyok rendszerében az igazságszolgáltatási rendszer mellett a független hatóságok is fontos szerepet játszanak.

Az Államtanács tanácsadói ága továbbra is kihívásokkal néz szembe megbízatásának hatékony teljesítése terén 97 . Az erőforrások, különösen a költségvetési források és a humánerőforrások hiánya továbbra is kihívást jelent a tanácsadói ág számára. E kihívások és a gyorsított eljárások gyakori alkalmazása miatt a Tanács egyes esetekben nem tud véleményt nyilvánítani a jogszabálytervezetekről. Emellett a közelmúltbeli költségvetési megszorítások tovább súlyosbították a tanácsadói ág előtt álló, a megbízatása hatékony teljesítését érintő kihívásokat, ami fontos a jogalkotás minőségének biztosítása szempontjából.

A fellebbviteli bíróság – az elsőfokú ítélet következtetéseivel szemben – megállapította, hogy a Covid19-cel kapcsolatos intézkedéseket megfelelő jogalappal fogadták el. A brüsszeli francia nyelvű elsőfokú bírósághoz benyújtott ügyben a kormányt arra kötelezték, hogy – a késedelem minden egyes napjára irányadó napi 5000 EUR összegű bírság terhe mellett – 30 napon 98 belül jelölje meg a Covid19 kapcsán hozott intézkedések jogalapját, amelynek hiányában az intézkedések e határidő lejártakor érvénytelenné válnak. A kormány fellebbezést nyújtott be az ítélet ellen a brüsszeli fellebbviteli bírósághoz, amely 2021. június 7-i határozatában megállapította, hogy a Covid19 kapcsán hozott intézkedések megfelelő jogalappal rendelkeznek. A fellebbviteli bíróság azonban mérlegelte, hogy annak kapcsán, hogy a Covid19-cel kapcsolatos intézkedéseket az alkotmány és az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett fogadták-e el, meg kell-e várni az Alkotmánybíróság küszöbön álló döntését 99 .

Elfogadtak egy „pandémiatörvényt”, amelynek célja, hogy új jogalapot biztosítson a világjárvánnyal összefüggő szükséghelyzeti intézkedések számára. 100  Miután a belügyminiszter 2020. március 13-án bejelentette a nemzeti szükséghelyzeti terv szövetségi szintű alkalmazását, a Covid19-cel kapcsolatos intézkedéseket a hatályos törvények alapján miniszteri rendeletek útján fogadták el 101 . Miután egyre több kritika hangzott el azzal kapcsolatban, hogy a Covid19-világjárvány kezelése érdekében elfogadott intézkedések az alapvető jogokra gyakorolt hatásukra való tekintettel szilárdabb jogalapot igényelnek, a kormány elkészítette a „pandémiatörvény” tervezetét, amelyet – az Államtanács 102 és az emberi jogok védelmével és előmozdításával foglalkozó szövetségi intézet (FIRM/IFDH) 103 általi többszöri véleményezés után – 2021. július 15-én fogadtak el. A törvény értelmében a kormány királyi rendelettel járványügyi szükséghelyzetet hirdethet ki, amelyet a Parlamentnek 15 napon belül meg kell erősítenie. A szükséghelyzeti intézkedéseket királyi rendelettel kell elfogadni, kivéve, ha „közvetlen veszély” áll fenn, amely esetben az intézkedések miniszteri rendelettel is elfogadhatók.

Intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a Covid19-világjárvány idején is biztosított legyen a Parlament folyamatos működése. A Képviselőház eljárási szabályzatának módosítása lehetővé tette, hogy úgy tartsák meg a plenáris vitákat és szavazásokat, hogy a képviselők többsége személyesen vagy távolról van jelen. Ezenkívül a videokonferencia használata lehetővé tette a bizottsági ülések virtuális megszervezését, a képviselők pedig digitális eszközök segítségével szavazhattak a plenáris ülésen.

A kormány széles körű állampolgári konzultációt hirdetett, hogy annak eredményét felhasználhassa a tervezett új alkotmányreformhoz. A kormány a 2024-es választásokat követő időszakra új „államreformot” készít elő, amely módosíthatja a választások utáni kormányalakítási folyamatot 104 , valamint megváltoztathatja az alkotmánymódosítási eljárást. A kormány bejelentette, hogy online egyeztetési felületet indít, amelyen keresztül a polgárok, a civil társadalom, a tudományos élet képviselői és a helyi hatóságok véleményt nyilváníthatnak a tervezett államreformról 105 . A konzultáció hat hétig tartana, és 2021 szeptemberében indulna. Ezenkívül a szövetségi parlament elfogadta azokat a részletes rendelkezéseket rögzítő szabályokat, amelyek értelmében az illetékes bizottságban meg kell hallgatni azokat a kérelmezőket, akik több mint 25 000 belgiumi lakos aláírását gyűjtik össze 106 .

Létrejött és megkezdte működését az új Szövetségi Emberi Jogi Intézet 107 . Az emberi jogok védelmével és előmozdításával foglalkozó szövetségi intézet (FIRM/IFDH) igazgatótanácsi tagjainak 2020. júliusi kinevezését követően az FIRM/IFDH titkársága 2021 elején kezdte meg munkáját. Az FIRM/IFDH – részben hivatalból – nem kötelező erejű véleményeket, ajánlásokat és jelentéseket bocsát ki az állami hatóságoknak, valamint előmozdítja az emberi jogokat. Az intézet azonban nem rendelkezik hatáskörrel a polgárok egyéni panaszainak kezelésére 108 . Az FIRM/IFDH-t létrehozó törvény biztosítja a lehetőséget, hogy az intézet – jelenleg a szövetségi szintre korlátozódó – hatáskörének a nem szövetségi szintre való kiterjesztése érdekében együttműködési megállapodást fogadjanak el. Bár az emberi jogok védelme így kissé széttagolódik, az FIRM/IFDH más, az emberi jogok védelme szempontjából releváns szervekkel is együttműködik, a nem szövetségi szinten is 109 .

A civil társadalom részt vesz bizonyos kormányzati kezdeményezésekben, például a rasszizmus elleni cselekvési terv kidolgozásában. A belga civil társadalom nyitottnak mondható 110 ; a civil társadalmi szervezeteket felkérik arra, hogy részt vegyenek bizonyos kormányzati kezdeményezésekben, például a rasszizmus elleni nemzeti cselekvési terv elkészítésében 111 . A cselekvési tervet a kormányzati hatóságok és a 60 civil társadalmi szervezetet tömörítő „NAPAR koalíció” közösen dolgozza ki.

I. melléklet: Források betűrend szerinti jegyzéke*

* A 2021. évi jogállamisági jelentéshez kapcsolódó konzultáció keretében beérkezett észrevételek jegyzéke megtalálható a következő weboldalon: https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/upholding-rule-law/rule-law/rule-law-mechanism/2021-rule-law-report-targeted-stakeholder-consultation

Belga kormány (2020), Koalíciós program (Regeerakkoord) ( https://www.belgium.be/sites/default/files/Regeerakkoord_2020.pdf ).

Belga kormány (2021), Nemzeti Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv.

Belgium (francia ajkú közösség) (2021), Belgium (francia ajkú közösség) hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.

Blueprint for Free Speech (2021), A Blueprint for Free Speech hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.

Brüsszeli fellebbviteli bíróság, 2021. március 31-i ítélet.

CIVICUS, Monitor tracking civic space (Civiltérfigyelő) – Belgium ( https://monitor.civicus.org/country/belgium/ ).

Európai Bizottság (2020), 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Belgiumban.

Európai Bizottság (2021), Uniós igazságügyi eredménytábla.

Flamand Újságírói Szövetség – Vlaamse Vereniging van Journalisten (VVJ/AVBB) (2021), a Flamand Újságírói Szövetség (Vlaamse Vereniging van Journalisten, VVJ/AVBB) hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.

GRECO (2019), Ötödik értékelési kör. A korrupció megelőzése és a feddhetetlenség előmozdítása a központi kormányzati szerveknél (felső vezetői tisztségek) és a bűnüldöző hatóságoknál. Értékelő jelentés. Belgium.

GRECO (2021), Negyedik értékelési kör. A parlamenti képviselőket, bírákat és ügyészeket érintő korrupció megelőzése. Értékelő jelentés. Belgium.

Kommunikációs Főigazgatóság (2020), 482. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés: A vállalkozások korrupcióhoz való hozzáállása az EU-ban.

Kommunikációs Főigazgatóság (2020), 502. sz. Eurobarométer tematikus felmérés: korrupció.

Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ (2021), Médiapluralizmus Monitor 2021.

OECD (2018), Anti-Bribery Convention, Additional follow-up to Phase 3 report, ( https://one.oecd.org/document/DAF/WGB(2018)31/en/pdf ).

Ordre des Barreaux Francophones et Germanophones (2021), az Ordre des Barreaux Francophones et Germanophones hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.

Szövetségi Emberi Jogi Intézet (2021), Vélemény a közigazgatási rendőrség járványügyi szükséghelyzetben hozott intézkedéseiről szóló előzetes törvénytervezetről (Voorontwerp van Wet betreffende de maatregelen van bestuurlijke politie tijdens een epidemische noodsituatie), ( https://www.federaalinstituutmensenrechten.be/nl/documenten/FIRM-2021-advies-pandemiewet.pdf ).

Transparency International (2021), Corruption Perceptions Index 2020 (2020. évi korrupcióérzékelési index).

Verlinden, A. (2020), Beleidsverklaring van de minister van Binnenlandse zaken, Institutionele Hervormingen en Democratische Vernieuwing. Brussel, Belgische Kamer van Volksvertegenwoordigers, 2020. november 6., DOC 55 1610/020, 23–24. o. ( https://verlinden.belgium.be/sites/default/files/articles/Beleidsverklaring20201112.pdf ).

II. melléklet: Országlátogatás Belgiumban

A Bizottság szolgálatai 2021 áprilisában és májusában virtuális találkozókat tartottak az alábbiakkal:

·A Belga Ügyvédi Kamara francia és német ajkú tagozata

·A német ajkú közösség Médiatanácsa

·Államtanács

·Belügyminisztérium

·Bírósági Kollégium

·Emberi Jogi Liga (Liga voor Mensenrechten)

·Emberi Jogi Liga (Ligue des Droits Humains)

·Feddhetetlenségi és Kulturális Osztály

·Flamand Médiaszabályozó Hatóság

·Flamand Ügyvédi Kamara

·Igazságügyi Minisztérium

·Közigazgatási Bíróságok Igazgatósága

·Központi Korrupcióellenes Hivatal

·Legfelsőbb Audiovizuális Tanács

·Legfelsőbb Igazságügyi Tanács

·P Bizottság

·Pénzügyi Információfeldolgozó Hivatal

·Szövetségi Emberi Jogi Intézet

·Szövetségi Etikai Bizottság

·Transparency International Belgium

·Újságírók Etikai Tanácsa

·Ügyészség

* A Bizottság ezenkívül az alábbi szervezetekkel is találkozott számos horizontális megbeszélés során:

·A sajtó- és médiaszabadság európai központja

·Amnesty International

·Center for Reproductive Rights

·CIVICUS

·Civil Society Europe

·EuroCommerce

·Európai Civil Fórum

·Európai Egyházak Konferenciája

·Európai Ifjúsági Fórum

·Európai Nonprofit Jogi Központ

·Európai Szövetség a Szabadságjogokért

·Európai Újságíró Szövetség

·European Partnership for Democracy

·Front Line Defenders

·Holland Helsinki Bizottság

·Human Rights House Foundation

·Human Rights Watch

·ILGA-Europe

·International Planned Parenthood Federation European Network (IPPF EN)

·Nemzetközi Emberi Jogi Föderáció

·Nemzetközi Jogászbizottság

·Nemzetközi Sajtóintézet

·Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet

·Philanthropy Advocacy

·Protection International

·Riporterek Határok Nélkül

·Transparency International EU

(1)      Ezek a bíróságok járnak el emellett másodfokon a békebíróságok és a rendészeti bíróságok határozataival kapcsolatban.

(2)      Köztük 162 békebíróság, 15 rendészeti bíróság, kilenc kereskedelmi bíróság, kilenc munkaügyi bíróság és öt közigazgatási bíróság.

(3)      Az Államtanács másik ága, a tanácsadói ág jogszabálytervezeteket és szabályozási javaslatokat véleményez.

(4)      Három bírából és egy tizenkét tagú laikus esküdtszékből áll.

(5)      Számos különös hatáskörű flamand közigazgatási bíróság létezik.

(6)      Az alkotmány 151. cikke.

(7)      A Legfelsőbb Igazságügyi Tanács 22 bírából, nyolc ügyvédből, hat egyetemi tanárból és nyolc civil képviselőből áll. Tagjainak fele francia, fele holland ajkú.

(8)      Formálisan a király.

(9)      A kormány csak akkor utasíthatja el a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács jelölését, ha azt kifejezetten megindokolja (például eljárási szabálytalanságra vagy jogszabálysértésre hivatkozva), és ilyenkor sem nevezhet ki másik személyt. A jelölés elutasítása esetén a kormány új jelölést kér a Legfelsőbb Igazságügyi Tanácstól. A kormány elutasító határozatával szemben fellebbezésnek van helye az Államtanács előtt. A fellebbezési eljárásban a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács javaslatának jogellenességére is lehet hivatkozni.

(10)      2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 47. és 49. ábra. A bírói függetlenség megítélésének kategóriái a következők: nagyon alacsony (a válaszadók kevesebb mint 30%-a érzékeli úgy, hogy a bírói függetlenség meglehetősen jó vagy nagyon jó); alacsony (30–39%), átlagos (40–59%), magas (60–75%) és nagyon magas (75% felett).

(11)      54–64%.

(12)      A 2019. évi 64%-ról 2021-ben 58%-ra.

(13)      A 2016. évi 62%-ról 2021-ben 66%-ra.

(14)      Lásd: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Belgiumban, 2. o.

(15)      GRECO, Negyedik értékelési kör. Értékelő jelentés, 32. o. Lásd még: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Belgiumban, 2. o.

(16)      Az új törvény értelmében a jelölteknek vizsgán kell átesniük, hogy helyettes bírák lehessenek, a helyettes bíráknak pedig kötelező képzésen kell részt venniük, amelynek egy etikai modul is részét képezi. A törvény eltörölte továbbá a helyettes ügyészek rendszerét.

(17)      GRECO, Negyedik értékelési kör. Második megfelelési jelentés (közzétéve 2021. május 5-én): Belgium, 8. o. A GRECO úgy értékelte, hogy ajánlásait kielégítően végrehajtották.

(18)      GRECO, Negyedik értékelési kör. Második megfelelési jelentés: Belgium, 8. o.

(19)      Lásd még: GRECO, Negyedik értékelési kör. Második megfelelési jelentés: Belgium, 9–10. o. A GRECO úgy értékelte, hogy e tárgyban tett ajánlását kielégítően végrehajtották. A Legfelsőbb Igazságügyi Tanács minden új bírónak és ügyésznek átadja az igazságszolgáltatás tagjainak szóló etikai kézikönyv egy példányát.

(20)      A P Bizottság a rendőri erők külső független felügyeleti szerve.

(21)      Belgium, Nemzeti Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv.

(22)      Lásd: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Belgiumban, 4–5. o.

(23)      A Belgiumban tett országlátogatás keretében a Bírósági Kollégiumtól kapott tájékoztatás.

(24)      Lásd még: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Belgiumban, 4. o.

(25)      A kormány további forrásokat különített el az igazságszolgáltatás megerősítésére, és az emberierőforrás-helyzet javítása érdekében már több üres álláshelyet is meghirdettek.

(26)      Ez az első alkalom, hogy a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács vizsgálatot indított egy még folyamatban lévő bírói vizsgálattal kapcsolatban. Lásd még: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Belgiumban, 3. o.

(27)      Az ügyészség jelenleg vizsgál felül egy körlevelet, amelynek célja, hogy javítsa az olyan tényekre vonatkozó információk terjesztését, amelyek a rendőrökkel szemben fegyelmi szankciókhoz vezethetnek; valamint vizsgálóbírók, rendőrök és egészségügyi szakemberek részvételével munkacsoportot állított fel az izgatott önkívületi tünetegyüttes (Excited Delirium Syndrome) eseteivel kapcsolatos bevált gyakorlatokról szóló útmutató kidolgozására.

(28)      A tényállás 2018. február 24-én történt. A bírói vizsgálat még folyamatban van.

(29)      A Legfelsőbb Igazságügyi Tanács ezt követően részletesebben is értékelhetné a bírói vizsgálat során hozott határozatokat.

(30)      GRECO, Negyedik értékelési kör. Értékelő jelentés, xiv. ajánlás.

(31)      GRECO, Negyedik értékelési kör. Értékelő jelentés, xiv. ajánlás. A GRECO üdvözölte ezt a fejleményt, de megjegyzi, hogy ezeket a dokumentumokat a jogszabályok által előírt szabályozás révén még hivatalossá kell tenni.

(32)      Lásd még: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Belgiumban, 5. o. A Covid19-világjárvány miatt mindkét kezdeményezés késedelmet szenvedett.

(33)      Belgium hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.

(34)      A GRECO azt is javasolta, hogy a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács bővítse ellenőrzési és vizsgálati tevékenységeit, és e tekintetben üdvözölte azon jogszabályok elfogadását, amelyek a vizsgálatok és ellenőrzések terén megerősítik a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács hatáskörét. Második megfelelési jelentés: Belgium, 10. o. Lásd még: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Belgiumban, 5. o.

(35)      Uniós igazságügyi eredménytábla, 6., 7., 14. és 15. ábra.

(36)      Lásd: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Belgiumban, 5. o.

(37)      2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 9. ábra.

(38)      Az Ordre des Barreaux francophones et germanophones hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez, amely egyes bíróságokon különösen hosszú (öt éves) késedelmekről számol be. A Belgiumban tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás azt mutatta, hogy bizonyos esetekben a késedelmek még öt évnél is hosszabbak.

(39)      Lásd még a Miniszteri Bizottság 2021. június 9-i CM/ResDH(2021)103 sz. átmeneti állásfoglalását, amelyben mély aggodalmát fejezi ki az elsőfokú polgári bíróságokra vonatkozó átfogó statisztikai adatok tartós hiánya miatt.

(40)      A Belgiumban tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(41)      A Belgiumban tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(42)      Az átszervezést megelőző kerethez képest csökkent a Feddhetetlenségi és Kulturális Osztály autonómiája.

(43)      A Transparency International korrupcióérzékelési indexe, 2020, 2–3. o. A korrupció érzékelt szintjének kategóriái a következők: alacsony (a szakértők és a vállalatvezetők körében a közszektorbeli korrupció megítélése 79 feletti pontszámot ért el); viszonylag alacsony (79 és 60 közötti pontszám), viszonylag magas (59 és 50 közötti pontszám), magas (50 alatti pontszám).

(44)      2015-ben ez a pontszám 77 volt, 2020-ban pedig 76. A pontszám öt év alatt jelentősen nő/csökken, ha több mint öt ponttal változik; javul/romlik, ha a változás mértéke 4 vagy 5 pont; és viszonylag stabil, ha a változás mértéke 1 és 3 pont között van.

(45)      A tavaly bemutatott, a polgárok és a vállalkozások korrupcióérzékelésére és a korrupcióval kapcsolatos tapasztalataira vonatkozó Eurobarométer-adatok kétévente frissülnek. A legfrissebb adatok az 502. sz. Eurobarométer tematikus felmérésből (2020) és a 482. sz. Eurobarométer gyorsfelmérésből (2019) származnak.

(46)      A Belgiumban tett országlátogatás keretében az Igazságügyi Minisztériumtól és a Külügyminisztériumtól kapott tájékoztatás.

(47)      A nemzeti hatóságoktól a nyomon követés keretében írásban kapott információk.

(48)      Ezt a hálózatot a 2014. október 9-i királyi rendelet alapján hozták létre, amely a 2013. szeptember 15-i törvénynek a szövetségi közigazgatási hatóság személyzetének egy tagja által elkövetett, a feddhetetlenség feltételezett megsértésének bejelentéséről szóló 3. cikke (2) bekezdését hajtja végre.

(49)      Uo.

(50)      OECD (2018), harmadik értékelési szakasz: Belgium – Kiegészítő írásos jelentés

(51)      A Belgiumban tett országlátogatás keretében a Központi Korrupcióellenes Hivataltól kapott tájékoztatás.

(52)      2019-ben 5 bejelentést tettek és 4 vizsgálat indult. A Belgiumban tett országlátogatás során kapott információk.

(53)      Verlinden, A., Beleidsverklaring van de minister van Binnenlandse zaken, Institutionele Hervormingen en Democratische Vernieuwing. Brussel, Belgische Kamer van Volksvertegenwoordigers, 2020. november 6., DOC 55 1610/020, 23–24. o.

(54)      GRECO, Ötödik értékelési kör. Értékelő jelentés, ii. ajánlás, 45. pont.

(55)      A közhivatalt ellátó személyek magatartási kódexének 4. cikke meghatározza az összeférhetetlenség fogalmát.

(56)      GRECO, Negyedik értékelési kör. Időközi értékelő jelentés, vi. ajánlás.

(57)      GRECO, Ötödik értékelési kör. Értékelő jelentés, i. ajánlás, 36. pont. Annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a feddhetetlenségi kockázatokra és javítsa az összeférhetetlenség megelőzését a kabinetek tagjai körében, a kormány nemrégiben megbízta a Feddhetetlenségi és Kulturális Osztályt, hogy szervezzen az összeférhetetlenségről szóló műhelytalálkozót a miniszteri kabinetek tagjai számára. A kapott információk szerint a foglalkozás tesztverzióját májusban dolgozták ki azzal a céllal, hogy 2021 szeptemberében elkészüljön a végső változat.

(58)      Lásd: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Belgiumban.

(59)      GRECO, Ötödik értékelési kör. Értékelő jelentés, 92. pont. A GRECO ajánlása, miszerint a jelenlegi nyilatkozattételi rendszert egészítsék ki a jövedelemre vonatkozó információkkal, tegyék közzé és egy hivatalos weboldalon keresztül tegyék könnyebben hozzáférhetővé, továbbra is függőben van.

(60)      A Képviselőház 2020. decemberi eljárási szabályzata.

(61)      GRECO, Negyedik értékelési kör. Második megfelelési jelentés, 3. o.

(62)      Lásd: 2020. évi jogállamisági jelentés.

(63)      GRECO, Ötödik értékelési kör. Értékelő jelentés, viii. ajánlás, 60. pont. E tekintetben a koalíciós megállapodás megemlíti annak lehetőségét, hogy a Parlament meglévő átláthatósági nyilvántartásának hatályát kiterjesszék a kormány tagjaira is, Koalíciós Megállapodás, 82. o. E kérdés megoldása érdekében már megkezdődtek a tárgyalások a Parlament és a kormány között, és jelenleg folyik az értékelés.

(64)      GRECO, Ötödik értékelési kör. Értékelő jelentés, x. ajánlás, 89. pont.

(65)      Proposition de Loi modifiant l’article 16bis de la loi du 4 juillet 1989 relative à la limitation et au contrôle des dépenses électorales engagées pour l’élection de la Chambre des représentants, ainsi qu’au financement et à la comptabilité ouverte des partis politiques, en ce qui concerne les donateurs. A szöveget a Képviselőház 2021. március 18-én fogadta el.

(66)      GRECO, Negyedik értékelési kör. Második megfelelési jelentés, 3. o.

(67)      Nem világos, hogy a koalíciós programban szereplő leírás teljes körűen meghatározza-e a visszaélést bejelentő személyek fogalmát. Belga kormány (2020), Koalíciós program (Regeerakkoord) ( https://www.belgium.be/sites/default/files/Regeerakkoord_2020.pdf ) .

(68)      A Belgiumban tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(69)      Belgium a 11. helyen szerepel a Riporterek Határok Nélkül 2021. évi sajtószabadság-ranglistáján (6. az uniós tagállamok között), vagyis egy helyet javított a tavalyi 12. helyhez képest.

(70)      Vlaamse Regulator voor de Media (VRM).

(71)      A Belgiumban tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(72)      Conseil supérieur de l’Audiovisuel (CSA).

(73)      Belgium hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez, 13. o.

(74)      The Medienrat.

(75)      A Belgiumban tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(76)      2021. évi Médiapluralizmus Monitor, országjelentés Belgiumról, 9. o.

(77)      A francia és német nyelvű közösségek önszabályozó médiatestülete.

(78)      A flamand közösség önszabályozó médiatestülete.

(79)      A Belgiumban tett országlátogatás keretében az Újságírók Etikai Tanácsától kapott tájékoztatás.

(80)      A Belgiumban tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(81)      2021. évi Médiapluralizmus Monitor, országjelentés Belgiumról, 17. o.

(82)      A Belgiumban tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(83)      A négy legnagyobb szereplő piaci és közönségkoncentrációja mindegyik médiaforma esetén megközelíti az 100%-ot. Mindazonáltal a franciaországi, németországi, luxemburgi és hollandiai médiaorgánumokból származó tartalmak hozzájárulnak a kínálat diverzifikálásához. A csak online formában működő hírközlő médiumok piaci részesedése gyakran ismeretlen. Lásd: 2021. évi Médiapluralizmus Monitor, országjelentés Belgiumról, 11. és 17. o.

(84)      2021. évi Médiapluralizmus Monitor, országjelentés Belgiumról, 9. o.

(85)      A Belgiumban tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(86)      Belgium (francia ajkú közösség) hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez, valamint a Belgiumban tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatásalapján.

(87)      2021. évi Médiapluralizmus Monitor, országjelentés Belgiumról, 12. o.

(88)      2021. évi Médiapluralizmus Monitor, országjelentés Belgiumról, 9. o.

(89)      A Belgiumban tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(90)      Belgium még nem válaszolt a figyelmeztető jelzésekre.

(91)      A Belgiumban tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(92)      A Blueprint for Free Speech hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.

(93)      2021. évi Médiapluralizmus Monitor, országjelentés Belgiumról, 9. o.

(94)      Az eredeti tervezet szerint a törvény büntetni rendelte volna a minősített adatokat felfedő személyeket. 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Belgiumban, 11. o.

(95)      A flamand újságírói szövetségtől a Belgiumban tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(96)      A Szenátus csak bizonyos területeken terjeszthet elő törvényjavaslatot.

(97)      Lásd: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Belgiumban, 5. o.

(98)      A brüsszeli francia nyelvű elsőfokú bíróság 2021. március 31-i ítélete. Májusban a Kortrijk büntetőbíróság az intézkedések jogalapjának hiánya miatt fellebbezési eljárásban hatályon kívül helyezett egy, a Covid19-cel kapcsolatos intézkedések megsértése miatt kiszabott bírságot is.

(99)      A brüsszeli fellebbviteli bíróság 2021. június 7-i ítélete.

(100)      A világjárványról szóló törvénytervezetet a kormány már a brüsszeli francia nyelvű elsőfokú bíróság ítéletét megelőzően elkezdte előkészíteni.

(101)      A Miniszterek Tanácsában folytatott tanácskozást követően.

(102)      Az Államtanács azt javasolta, hogy bár a szükséghelyzeti intézkedések nem feltétlenül igényelnek parlamenti megerősítést, azokat királyi rendelettel, nem pedig miniszteri rendelettel kell elfogadni.

(103)      Szövetségi Emberi Jogi Intézet, Vélemény a közigazgatási rendőrség járványügyi szükséghelyzetben hozott intézkedéseiről szóló előzetes törvénytervezetről.

(104)      E felülvizsgálat célja a jövőbeli kormányalakítási folyamatok időtartamának csökkentése.

(105)      A belügyminiszter által az alkotmány felülvizsgálatával foglalkozó parlamenti bizottsághoz intézett nyilatkozat.

(106)      Belgium hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez. Lásd még: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Belgiumban, 14. o.

(107)      Lásd: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Belgiumban, 13. o.

(108)      A szövetségi közigazgatás működésével kapcsolatos panaszok kivizsgálása a szövetségi ombudsman hatáskörébe tartozik. Ombudsmanok a nem szövetségi szinten is léteznek, és meghatározott területekre specializálódó ombudsmanok is működnek.

(109)      Ilyen például az UNIA, a GANHRI által B státusszal akkreditált nemzeti esélyegyenlőségi szerv, valamint a Myria, a Szövetségi Migrációs Központ. Lásd még: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Belgiumban, 13. o.

(110)      Lásd a CIVICUS öt besorolási osztályon alapuló minősítési rendszerét: nyitott, leszűkített, akadályozott, elnyomott és zárt civil társadalom.

(111)      Ugyanakkor az érdekelt felek arról számolnak be, hogy a kormányzati hatóságok egyre kevésbé hajlandóak támogatni bizonyos civil társadalmi szervezeteket.