A. A fellépés szükségessége

Mi a probléma és miért kíván uniós szintű fellépést?

Az EU jelenlegi energiamegtakarítási célja, hogy 2030-ra legalább 32,5%-kal csökkentse energiafogyasztását, ami az üvegházhatásúgáz-kibocsátások 40%-os csökkentésének felel meg. Az éghajlat-politikai célterv ellenben legalább 55%-os nettó ÜHG-kibocsátáscsökkentés elérését javasolja 2030-ra az 1990-es szinthez képest, költségoptimalizált módon. Ennek eléréséhez az EU végső és primerenergia-fogyasztását legalább 36–37%-kal, illetve 39–41%-kal csökkenteni kell az előre jelzett energiafelhasználáshoz képest.

Mivel jelenleg az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 75%-a tüzelőanyagok elégetéséből származik, az energiafelhasználás csökkentése – az energiaellátás dekarbonizációja mellett – alapvető az uniós célérték eléréséhez. Azt, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátások 2030-ig történő 55%-os csökkentéséhez milyen átfogó intézkedésekre van szükség, az éghajlat-politikai célterv megvizsgálta. Az EU jelenlegi energiamegtakarítási erőfeszítései nem elegendők a 2030-ra kitűzött ÜHG-kibocsátási célérték optimális eléréséhez, ezért a kérdés az, hogy miként lehetne ezeket fokozni. Az EU számára fontos, hogy bebizonyítsa: nem csak szükséges, de lehetséges is, hogy az európai zöld megállapodás részeként a lehető legköltséghatékonyabb módon lépjen fel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében.

Mit kellene elérni?

A nagyobb energiamegtakarításhoz szigorítani kell az energiahatékonysági irányelven. Ezzel a lépéssel – valamint más uniós jogszabályokkal együtt – biztosítani lehet, hogy elegendő energiát sikerüljön megtakarítani az EU 2030-as éghajlat-politikai célkitűzésének költséghatékony eléréséhez. Az energiamegtakarítást az erre gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból legalkalmasabb ágazatokban kell elérni. Az olyan járulékos előnyöket, mint a környezeti hatások csökkentése és az egyenlőtlenségek súlyosbításának megelőzése, optimalizálni kell.

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés (szubszidiaritás)?

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés az uniós energiapolitika egyik célkitűzéseként az energiahatékonyság és az energiatakarékosság előmozdítását határozza meg. Az elégtelen energiamegtakarítás mögött húzódó problémák Unió-szerte azonosak. Az uniós szintű fellépés előmozdítja és megerősíti a tagállamok által tett erőfeszítéseket, egyben koordináltabb és összehangoltabb megközelítést biztosítva, amely nem jár az egységes piac torzulásával. Emellett elősegíti a nagyobb energiahatékonyságot támogató anyagok és termékek piacának bővülését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a közös uniós keretrendszernek köszönhetően csökkennek a költségek, fokozódnak a belső piac jelentette előnyök, a nemzeti politikai döntéshozók pedig lehetőséget kapnak arra, hogy tanuljanak egymástól. Az uniós intézkedések hatékonyan kiegészítik és katalizálják a nemzeti intézkedéseket.

B. Megoldások

Milyen alternatívák kínálkoznak a célok elérésére? Van-e előnyben részesített alternatíva? Ha nincs, miért nincs?

A célkitűzések elérésének alapvető mechanizmusa az, hogy emeljük az általános uniós energiamegtakarítási célkitűzést és növeljük kötelező erejét. Ezt egyedi energiamegtakarítási intézkedések egészíthetik ki, például a közbeszerzéssel és az épületfelújításokkal kapcsolatos intézkedések kiterjesztése és az energiamegtakarítási kötelezettségek ambiciózusabbá tétele. Meg kell erősíteni és hatékonyabbá kell tenni a már meglévő támogató intézkedések sokaságát egy olyan környezet megteremtése érdekében, amelyben könnyebben javítani lehet az energiahatékonyságot és könnyebb energiamegtakarításokra szert tenni. Meg kell vizsgálni a különféle alternatívákat annak biztosítása érdekében, hogy azok összhangban legyenek az „Irány az 55!” csomag részeként javasolt egyéb intézkedésekkel.

Az érdekelt felek nagy többsége szerint az energiahatékonysági politikák kulcsszerepet játszanak a 2030-ra kitűzött ambiciózusabb éghajlat-politikai célok elérésében, miközben olyan fenntartható növekedést tesznek lehetővé, amelynek mindenki részese lehet. Véleményük némileg eltér azzal kapcsolatban, hogy ennek eléréséhez melyek a megfelelő intézkedések, de a végső célkitűzések tekintetében nincsen meglátásaik között jelentős különbség.

Az érdekeltek csaknem fele magasabb uniós célértéket részesítene előnyben, több mint 50%-uk pedig azt támogatja, hogy az jogilag kötelező erejű legyen. Körülbelül 50%-uk a kötelező nemzeti célértékek bevezetése mellett van. A lehetséges intézkedések körét illetően azonban meglehetősen eltérő nézetekkel bírnak. Általánosságban elmondható, hogy a civil társadalom pozitívabban néz a lehetséges javasolt intézkedések felé. A vállalkozások hozzáállása is sok esetben igen támogató. A hatóságok viszont óvatosabb megközelítést alkalmaznak.

C. Az előnyben részesített alternatíva hatásai

Melyek az előnyben részesített alternatíva előnyei? (Ha nincs ilyen, akkor a főbb alternatíváké?)

Az előnyben részesített megoldás egy olyan intézkedéscsomag, amellyel magas szintű energiamegtakarítás érhető el hatékony módon, ugyanakkor a legterhelőbbnek ítélt alternatívák elkerülhetők.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva? (Ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb alternatívák?)

A fő költségek azok a beruházások, amelyekre az energiahatékonyság növeléséhez szükség van. Az energiahatékonysági beruházások megvalósításában a NextGenerationEU-ból és más közforrásokból származó pénzügyi támogatás várhatóan meghatározó szerepet fog játszani. A költségek megállapítása során az energiahatékonyabb berendezések beszerzéséhez és az épületek utólagos átalakításához szükséges beruházási kiadásokat is figyelembe vették.

Milyen hatást gyakorol a fellépés a kkv-kra és a versenyképességre?

A kkv-kra várhatóan nem gyakorol jelentős hatást. A szolgáltatásokban és az iparban jelentős lehetőségek rejlenek az olyan költséghatékony energiamegtakarításokra, amelyek nem vezetnek a költségek általános növekedéséhez. Ha sikerül ezeket a lehetőségeket kiaknázni, a vállalkozások várhatóan kevésbé lesznek kitéve az energiaár-ingadozásoknak, és a működési költségeik csökkenésével javul versenyképességük.

Lesz-e jelentős hatása az intézkedésnek a tagállamok költségvetésére és közigazgatására?

A közigazgatás számára az előnyben részesített megoldás mindenképpen végrehajtási költségekkel jár, még akkor is, ha az intézkedések már meglévőekre épülnek. Ezek a többletköltségek azonban várhatóan alacsonyak lesznek azokhoz a jelentős költségmegtakarításokhoz képest, amelyek az energiamegtakarítási beruházásoktól várhatók. Azt a pénzt, amit nem kell energiára költeni, fel lehet használni más célokra, ami végső soron fellendíti a foglalkoztatást és a gazdasági tevékenységet.

Ezek a költségek attól függően változhatnak, hogy a tagállamok milyen módon hajtják végre a követelményeket. Az energiahatékonysági irányelv összehangolt fellépése (CA EED) fórumot biztosít a tagállamok számára ahhoz, hogy megosszák egymással a bevált gyakorlatokat, és azonosítsák a kívánt célkitűzések elérésének hatékony módjait. A Bizottság készen áll technikai segítségnyújtással további támogatásban részesíteni a tagállamokat.

Lesznek-e egyéb jelentős hatások?

Az energiafelhasználás csökkentése érezhetően jó hatással lesz a környezetre, különösen a légszennyezés visszaszorításának köszönhetően. További környezeti előnyökkel is járni fog, például az erőművekből kevesebb kibocsátás jut a vizekbe, és mivel nem lesz szükség annyi infrastruktúrára és erőforrás-kitermelésre, kevesebb környezeti kár fog keletkezni. Csökkenteni fogja az erőforrás-felhasználást, és határozottan hozzájárul a körforgásos gazdasághoz.

Ha csökken az EU energiaigénye, az egyben azt is jelenti, hogy kevésbé fog függeni az energiaimporttól és a változékony geopolitikai körülményektől, ami segít megvédeni a gazdaságot a külső energiaár-sokkoktól.

Ha jól megtervezett intézkedések kísérik, a jelentős társadalmi előnyök sem maradnak el. A lakások energetikai korszerűsítése például az emberek életkörülményeinek és egészségi állapotának javulásához, valamint energiaköltségeik csökkenéséhez fog vezetni. Az energiatakarékossági intézkedésektől egyúttal számos új munkahely várható.

Arányosság?

Az arányosság elve teljes mértékben érvényesül. A javasolt intézkedések a szükséges minimumot jelentik az EU 2030-ra vonatkozó éghajlatvédelmi törekvéseinek megvalósításához döntő fontosságú célok eléréséhez.

D. További lépések

Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára?

A Bizottság ötévente felül kívánja vizsgálni a jogszabály végrehajtását, hogy felmérje, milyen mértékben valósultak meg a szakpolitikai célkitűzések.