|
A.A fellépés szükségessége
|
|
Mi a probléma lényege, és miért jelent problémát uniós szinten?
|
|
Ez a kezdeményezés a gazdasági kényszerítéssel foglalkozik, amely olyan nyomásként határozható meg, amelyet a nem uniós államok a kereskedelmet vagy a beruházásokat érintő intézkedések révén gyakorolnak annak érdekében, hogy valamely, az EU vagy az uniós tagállamok legitim szakpolitikai döntéshozatali mozgásterébe tartozó kérdésben valamilyen konkrét eredményt érjenek el. A nem uniós országok által gazdasági kényszerítés céljából hozott intézkedések korlátozzák az EU vagy a tagállamok legitim politikai mozgásterét, vagy költségessé teszik annak kiaknázását. Az EU-ra és tagállamaira irányult már gazdasági kényszerítés, és folyamatosan ki vannak téve ennek a kockázatnak. Nem valószínű, hogy az ilyen kényszerítés magától megszűnik vagy mérséklődik.
|
|
Mit kellene elérni?
|
|
A konkrét célkitűzések a kényszerítéstől való általános elrettentés, a gazdasági kényszerítést célzó fennálló intézkedések enyhítése és megszüntetésük kieszközlése, valamint végső megoldásként a gazdasági kényszerítést célzó intézkedések elleni fellépés. Általánosabban fogalmazva a cél az EU és a tagállamok legitim szakpolitikai mozgásterének megőrzése.
|
|
Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés (szubszidiaritás)?
|
|
A tervezett uniós válasz a közös kereskedelempolitika hatálya alá tartozik. Az uniós szintű fellépés mindenesetre olyan előnyökkel jár, mint például az elrettentés, vagy a kényszerítés elleni küzdelem, ami tagállami szinten nem, vagy nem kielégítően megvalósítható
|
|
B.Megoldások
|
|
Milyen alternatívák kínálkoznak a célok elérésére? Van-e előnyben részesített alternatíva?
|
|
Az előnyben részesített alternatíva az Európai Parlament és a Tanács keretrendelete, amely lehetővé teszi az uniós fellépést a nemzetközi közjog szabályaival összhangban és a következők alapján
-Kétlépcsős uniós válasz: az első lépés nem intervenciós jellegű intézkedések alkalmazása, például annak formális azonosítása, hogy egy gazdasági kényszerítést célzó intézkedés a rendelet hatálya alá tartozik-e, akárcsak az adott harmadik országgal az intézkedések megszüntetésének ösztönzése céljából történő kapcsolatfelvételre irányuló erőfeszítések Ha mindez nem jár sikerrel, végső megoldásként egy lehetséges második lépésben a lehetséges uniós ellenintézkedések széles köre válik elérhetővé.
-Az eszköz a gazdasági kényszerítést célzó intézkedések széles körére alkalmazható, beleértve a explicit, rejtett és a „néma” kényszerítést és azok változatait is. A fellépés tekintetében egy kvalitatív küszöbérték lenne alkalmazandó.
-A döntéshozatali folyamat a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktusok szokványos keretébe tartozik, amely a gyors fellépést lehetővé tévő eszközöket tartalmaz. Az érdekelt felek számára lehetővé kell tenni, hogy az eszköz használatával járó bármely folyamatban részt vehessenek.
|
|
Mi az egyes érdekeltek álláspontja?
|
|
Az érdekelt felek általánosságban támogatják egy új jogi eszköz létrehozását, függetlenül attól, hogy melyik kategóriába tartoznak. Szilárd konvergencia figyelhető meg a következők tekintetében:
-az eszköz kialakítása terén fennálló fő választási lehetőségeket illetően, nevezetesen abban, hogy a kényszerítés elleni uniós fellépés lehetőségeinek széles körére van szükség, ellenintézkedések foganatosítására pedig csak végső eszközként;
-az eszköz aktiválását a gazdasági kényszerítést célzó lehetséges intézkedések széles körének kell lehetővé tennie;
-az érdekelt feleknek lehetővé kell tenni az eszköz használatában való részvételt; valamint
-különös figyelmet kell fordítani a járulékos veszteségek kockázatára.
|
|
C.Az előnyben részesített alternatíva hatása
|
|
Melyek az előnyben részesített alternatíva előnyei?
|
|
Előnyök származnának abból, hogy az eszköz a gazdasági kényszerítést célzó intézkedések széles skálájára alkalmazható, valamint testreszabott és hatékony reagálást lehetővé tevő válaszintézkedések egész sorát teszi lehetővé– mindkét tényező visszatartó hatással lenne a kényszerítés alkalmazása tekintetében. Előnyök származnának az ellenintézkedéseket nem tartalmazó megoldások előnyben részesítéséből is, valamint abból, hogy az EU nyitott az érintett harmadik országokkal való párbeszédre. A lehetséges ellenintézkedések széles köre – végső eszközként – lehetővé teszi az EU számára, hogy szükség esetén határozott magatartást tanúsítson, és megfelelően kalibrált válaszlépéseket tegyen.
|
|
Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva?
|
|
Az eszköz létrehozása nem járna jelentős költségekkel. Az eszköz használatából eredően változó költségek merülhetnek fel. Az alkalmazott intézkedésektől függően költségek merülhetnek fel az érintett nem uniós országgal kereskedelmi vagy beruházási kapcsolatban álló egyes uniós gazdasági szereplőknél. Ezeket a költségeket az adott intézkedés kidolgozásakor figyelembe vennék.
|
|
Milyen hatást gyakorol a fellépés a kkv-kra és a versenyképességre?
|
|
Az eszköz létrehozása nem járna költségekkel. A kkv-k számára a fent említettek szerint potenciálisan változó költségekkel járna az eszköz használata.
|
|
Lesz-e a tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt számottevő hatás?
|
|
Nem lesz számottevő hatás.
|
|
Lesznek-e egyéb jelentős hatások?
|
|
Az előnyben részesített alternatívába beépített elrettentő hatás a legkedvezőbb forgatókönyv szerint az eszköz alkalmazásának elmaradását vagy korlátozott mértékű alkalmazását eredményezheti.
|
|
Az arányosság elve
|
|
Az előnyben részesített alternatíva választásával az EU válasza olyan mértékűre korlátozódik, ami arányos a gazdasági kényszerítés problémájának nagyságrendjével, de szükség esetén határozott (ellen)intézkedést tesz lehetővé.
|
|
D.Nyomon követés
|
|
Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára?
|
|
Az eszköz felülvizsgálatára az elfogadást követően észszerű időn belül sor kerül.
|