EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.12.10.
SWD(2021) 370 final
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM
A HATÁSVIZSGÁLATI JELENTÉS VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA
amely a következő dokumentumot kíséri
Javaslat
A TANÁCS AJÁNLÁSA
az egyéni tanulási számlákról
{COM(2021) 773 final} - {SEC(2021) 417 final} - {SWD(2021) 368 final} - {SWD(2021) 369 final}
A. Az uniós fellépés szükségessége
Miért? Milyen problémát kell megoldani?
A készségek és a képzés kulcsfontosságúak az EU fenntartható versenyképességének megerősítéséhez, a Covid19-világjárványból való, munkahelyekben bővelkedő helyreállás támogatásához, valamint a társadalmilag igazságos digitális és zöld átállás biztosításához. A szociális jogok európai pillérének megvalósítására irányuló, az Európai Tanács által is üdvözölt cselekvési terv elismeri ezt azzal a kiemelt céllal, hogy 2030-ra az összes felnőtt legalább 60 %-a minden évben vegyen részt képzésben.
A felnőttoktatásban való részvétel aránya azonban 2016-ban mindössze 37,4 % volt 1 , és a jelenlegi tendenciák folytatódása esetén nem fogja elérni a 2030-ra kitűzött célt. Emellett a felnőttek tanulásban való részvétele a tagállamok és a felnőttek csoportjai között egyenlőtlen, ami a munkaerőpiaci átalakulások felgyorsulásával összefüggésben növeli a tanulásban kevésbé részt vevők kiszolgáltatottságát. Két fő probléma vezet a felnőttek tanulásban való alacsony és egyenlőtlen részvételéhez:
-az egyének nem kapnak elegendő pénzügyi támogatást a képzéshez. Ez főként a beruházások alacsony szintjének, a felnőttek bizonyos csoportjainak és a képzések típusainak lefedettségében mutatkozó hiányosságoknak, a képzésre fordított idő korlátainak és a támogatás szétaprózódásának tudható be, valamint
-az egyének ösztönzése és motivációja nem elegendő a képzésben való részvételhez. Ez azzal függ össze, hogy az emberek korlátozottan ismerik készségigényeiket, korlátozott a képzési ajánlatok átláthatósága, bizonytalanság övezi a képzési programok minőségét és elismerését, valamint a rendelkezésre álló ajánlatok kevéssé igazíthatók az egyéni igényekhez.
Mi e kezdeményezés várható eredménye?
A kezdeményezés általános célkitűzése, hogy támogassa a tagállamok azon reformjait, amelyek lehetővé teszik a felnőttek számára a képzésben való részvételt a részvételi arányok növelése és a készséghiány csökkentése érdekében. A kezdeményezés ezáltal hozzájárul az EU azon célkitűzéséhez, hogy előmozdítsa a teljes foglalkoztatottságot és a társadalmi haladást célul kitűző, magas versenyképességű szociális piacgazdaságot. Konkrétan a következő célokat tűzi ki:
-a meglévő támogatási rendszerek hiányosságainak megszüntetése annak érdekében, hogy minden felnőtt hozzáférhessen a képzéshez – többek között a szakmai pályamódosításhoz – nyújtott támogatáshoz, a munkaerőpiaci vagy szakmai státuszától függetlenül;
-az egyének képzésen való részvételre irányuló motivációjának és ösztönzőinek növelése. Ez a kezdeményezés az európai készségfejlesztési program keretében hozott intézkedések szélesebb körébe ágyazódik.
Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés?
Az uniós fellépést az az uniós szakpolitikai célkitűzés indokolja, hogy képzett munkaerő álljon rendelkezésre a vállalkozások versenyképességéhez és az innovációhoz a fenntartható növekedés és gazdaságunk ellenálló képessége érdekében, a zöld és digitális átállás felgyorsításával összefüggésben. Egy uniós kezdeményezés a bevált gyakorlatok megosztása és a közös kihívások innovatív megközelítésének előmozdítása révén támogatja, összehangolja és felgyorsítja a nemzeti erőfeszítéseket. Segít azon elvárások megfogalmazásában, miszerint minden érdekelt fél járuljon hozzá a képzett uniós munkaerő közös értékéhez, és részesüljön annak előnyeiből. EU-szerte javíthatja a képzési piacok minőségét és átláthatóságát, ami egyaránt előnyös az egységes piacon lévő egyének és vállalkozások, valamint a szabad mozgás szempontjából.
B. Szakpolitikai alternatívák
Milyen jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai alternatívák merültek fel? Van-e előnyben részesített megoldás? Miért?
Az értékelés olyan szakpolitikai alternatívákat vizsgált meg, amelyek a képzési jogosultságok megvalósítási módja (képzési utalványok vagy egyéni számlák), a célcsoport mérete és az egyének képzési lehetőségek közötti szabad választási lehetőségei tekintetében eltérnek egymástól.
Az előnyben részesített alternatíva az, hogy valamennyi munkaképes korú felnőtt számára egyéni számlák formájában biztosítsanak képzési jogosultságokat, miközben az összegeket a támogatási igényekhez igazítják, és lehetővé teszik az egyének számára, hogy szabadon választhassanak olyan képzési lehetőségek közül, amelyeket a minőség, a munkaerőpiaci relevancia és az elismerés állami nyilvántartásba való vételük által biztosított szintje jellemez. Ez a lehetőség a leghatékonyabb a kezdeményezés célkitűzéseinek elérésében, mivel:
-átfogóan csökkenti a támogatási hiányosságokat;
-biztosítja a képzési jogosultságok hordozhatóságát; valamint
-fokozza a képzésnek az egyéni igényekhez való igazítását.
A kezdeményezés célkitűzéseire, a jogalapra és a szubszidiaritás elvére tekintettel az előnyben részesített jogalkotási eszköz a tanácsi ajánlásra irányuló javaslat. Ez az eszköz lehetővé teszi az egyéni képzési jogosultságok, a pályaorientáció és a támogató keretfeltételek (az elismert képzések állami nyilvántartása, az érvényesítési és pályaorientációs lehetőségek, a fizetett képzési szabadság és a folyamatos fejlesztést célzó hatékony irányítás) kombinációjának ajánlását, ugyanakkor teret enged a tagállamoknak arra, hogy az intézkedéseket a nemzeti körülményeknek megfelelően hajtsák végre.
Ki melyik alternatívát támogatja?
A nyilvános konzultáció során az összes főbb érdekképviseleti csoport válaszadóinak többsége támogatta, hogy valamennyi munkaképes korú felnőtt kapjon képzési jogosultságot, és hogy az egyének szabadon választhassanak a támogatható képzési lehetőségek közül. A célzott konzultációk során a szociális partnerek biztosítékot kértek arra, hogy egyik szakpolitikai alternatíva végrehajtása se a munkáltatók által nyújtott képzési támogatás rovására történjen. A nemzeti hatóságok és a szociális partnerek képviselői rámutattak arra, hogy a képzés szervezését illetően figyelembe kell venni a különböző nemzeti hagyományokat.
C. Az előnyben részesített alternatíva hatásai
Melyek az előnyben részesített alternatíva előnyei?
A forgatókönyv-elemzések azt mutatják, hogy az előnyben részesített alternatíva végrehajtása 2030-ra a 60 %-os uniós cél feletti szintre emelheti a képzésben való részvételt, és csökkentheti a tagállamok közötti részvételi különbségeket. A várható fő hatások közé tartozik az egyének magasabb bérezése, a vállalkozások nagyobb termelékenysége, valamint társadalmi szinten a magasabb GDP és társadalmi kohézió.
Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva?
A forgatókönyv-elemzések becslése szerint a képzési jogosultságok közvetlen éves költsége körülbelül 17,6–24,5 milliárd EUR. A többletköltségek a fizetett képzési szabadság nagyobb mértékű igénybevételéből, valamint a bevezetési és adminisztratív költségekből adódnak, de várhatóan a sok tagállamban már meglévő jelentős infrastruktúra miatt korlátozottak lesznek.
Hogyan érinti a fellépés a vállalkozásokat, köztük a kis- és középvállalkozásokat?
A vállalatok várhatóan profitálhatnak a képzettebb munkaerőből és a készséghiány csökkenéséből, ami különösen azoknak a kkv-knak kedvez, amelyek munkavállalói jelenleg kevésbé vesznek részt a képzésben.
Jelentős lesz-e a tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt hatás?
A különböző nemzeti hagyományokra tekintettel a finanszírozási rendszer kialakítása tagállami hatáskörbe tartozik. A költség-haszon számítások azt mutatják, hogy megfelelő végrehajtás esetén az egyéni tanulási számlák fent említett előnyei jelentősen meghaladják azok költségeit, így a megfelelő finanszírozás és költségmegosztási mechanizmusok előmozdíthatják a fenntartható államháztartást.
Lesznek-e egyéb jelentős hatások?
Az Európai Unió Alapjogi Chartája 14. cikkének (1) bekezdésével („az oktatáshoz, valamint a szakképzésben és a továbbképzésben való részvételhez való jog”) összefüggésében jelentős pozitív hatások várhatók az alapvető jogokra nézve.
D. További lépések
Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára?
A Bizottság a tagállamokkal együttműködve és az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően nyomon követi és értékeli az ajánlás végrehajtása terén elért eredményeket, és azokról az elfogadás időpontjától számított 5 éven belül jelentést tesz a Tanácsnak.
Forrás: A 2016. évi (a legfrissebb) felnőttoktatási felmérés, kivéve a munkahelyi képzést, a felnőttkori tanulásra vonatkozó uniós teljesítményértékelési kerettel összhangban.