Vezetői összefoglaló

Jelentés az egységes európai hozzáférési pontról szóló javaslat hatásvizsgálatáról

A. A fellépés szükségessége

Miért? Milyen problémát kell megoldani?

Ahhoz, hogy a befektetők megalapozott befektetési döntéseket hozhassanak a tőkepiacokon, fontos, hogy hozzáférjenek a gazdálkodó egységek által az uniós jog rendelkezései alapján nyilvánosságra hozott (például pénzügyi és fenntarthatósági vonatkozású vagy a termékekkel kapcsolatos) információkhoz, és digitálisan használhassák azokat. Jelenleg ezekhez az információkhoz széttagoltan, a tagállamokban lehet hozzáférni, és alig használhatók fel digitálisan. Emellett a nyelvi akadályok és a szigorú használati feltételek is problémát jelentenek. Ez költségessé teszi a felhasználók számára a vállalatokra és a termékekre vonatkozó releváns információk keresését, felhasználását és elemzését. Mindez hátrányosan hat az uniós pénzügyi szolgáltatások hatékonyságára és integrálására, és ezáltal akadályozza a fenntartható növekedést.

Mi e kezdeményezés várható eredménye?

A Bizottság 2020 szeptemberében, a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervében jelentette be az egységes európai hozzáférési pont létrehozását. A portál célja, hogy csökkentse az információkhoz való digitális hozzáférés akadályait, növelje az Unión belüli információáramlást, többek között határokon átnyúlóan is, valamint előmozdítsa az információk digitális felhasználását és további felhasználását. Az információáramlással és az információk felhasználásával kapcsolatos előrelépés hozzájárul a pénzügyi szolgáltatások és a tőkepiacok integrációjához és a jobb tőkeallokációhoz. A közös adattérként működő egységes európai hozzáférési pont lehetővé fogja tenni a például automatizáláson vagy a mesterséges intelligencián alapuló új technológiák és szolgáltatások fejlesztését is.

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés?

E kezdeményezés célját (vagyis az adatbázisok és információk uniós szintű integrálását és digitális felhasználhatóvá tételét) a tagállamok egyénileg nem tudják kielégítően megvalósítani. Jelenleg a vállalati beszámolási információk közzétételének csatornáira és formátumaira vonatkozó szabályok többségét tagállami jogszabályok határozzák meg. Figyelembe véve az egységes európai hozzáférési pont létrehozásának léptékét és hatásait, ezek a kérdések uniós szinten hatékonyabban kezelhetők.

B. Megoldások

Milyen jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai alternatívák merültek fel? Van-e előnyben részesített megoldás? Miért?

A Bizottság számos jogalkotási és nem jogalkotási alternatívát elemzett, és öt fő dimenzió mentén a következő előnyben részesített alternatívákat vázolta fel:

-Alkalmazási kör: az egységes európai hozzáférési ponton keresztül hozzáférhető információk köre magában foglalja majd a gazdálkodó egységek által a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos uniós jogszabályok értelmében közzétett, a tevékenységekre és a termékekre vonatkozó, valamint az egyéb releváns információkat; az egységes európai hozzáférési pont alkalmazási körének bővítése 2024 és 2026 között több lépésben történik majd.

-Formátumok: az egységes európai hozzáférési pont az adatok kinyerésére alkalmas, széles körben használt nyílt formátumú információkat/dokumentumokat, valamint egy egységes minimális metaadatkészletet fogad majd, és hosszú távon lehetővé teszi a géppel olvasható formátumok eseti alapon történő továbbfejlesztését.

-Gyűjtőpontok: az információgyűjtés decentralizált alapon történik, a meglévő nemzeti szervekre, például a hivatalosan kijelölt mechanizmusokra vagy az uniós szervekre, így például az európai felügyeleti hatóságokra építve. A gyűjtőpontok teszik lehetővé az egységes európai hozzáférési pont számára, hogy az alkalmazásprogramozási felületeken keresztül hozzáférjen az érintett információkhoz.

-Nyílt hozzáférésű adatok: az egységes európai hozzáférési pont előmozdítja a nyílt felhasználási feltételeken alapuló nyíltadat-politikát, teljes mértékben biztosítva a további felhasználást, az információkhoz való szabad hozzáférést és a széles körben használt nyílt formátumok alkalmazását.

-Irányítás: az egységes európai hozzáférési pont irányítása az Európai Értékpapírpiaci Hatóság hatáskörébe fog tartozni.

Ki melyik alternatívát támogatja?

Az érdekelt felek valamennyi kulcsfontosságú csoportja széles körben támogatta az egységes európai hozzáférési pont létrehozását. Ami a tervezést és a megvalósítást illeti, a célzott konzultáció válaszadóinak és az online munkaértekezletek résztvevőinek többsége támogatta, hogy a nyilvánosan közzétett pénzügyi és fenntarthatósági vonatkozású információk széles körben, központilag szervezett módon, könnyen elérhető és géppel olvasható formátumban álljanak rendelkezésre. A szóban forgó információk felhasználóinak jó minőségű és nagyobb mértékben digitalizált adatokra van szükségük, ami lehetővé teszi azok elektronikus felhasználását. Ami az irányítást illeti, a válaszadók többsége amellett foglalt állást, hogy az egységes európai hozzáférési pont állami szerv felelősségi körébe tartozzon, ugyanakkor számos érdekelt fél vélte úgy, hogy jobban be kell vonni a magánszektort az irányításba.

C. Az előnyben részesített alternatíva hatásai

Melyek az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor a főbb alternatívák) előnyei?

Az egységes európai hozzáférési pont fokozni fogja az információáramlást mind a tagállamokon belül, mind azok között, továbbá növelni fogja az információk digitális felhasználását. Ez biztosítja majd a befektetők, elemzők, közvetítők, kutatók vagy alapok számára a piaci szereplők és az önkéntes adatközlők jobb, egyenlő és megkülönböztetésmentes láthatóságát, függetlenül azok vagy piacuk méretétől. A láthatóság révén új finanszírozási lehetőségek nyílnak meg és javul a tőkeallokáció, ami a tőkeköltségek csökkenését és a belső piac ellenálló képességének növelését eredményezi. Az egységes európai hozzáférési pont új horizontokat nyit meg azáltal, hogy kellő időben és hatékonyan biztosít egyszerű hozzáférést az információk szélesebb köréhez. Emellett a felhasználók az információk keresésével és feldolgozásával összefüggésben időt és erőforrásokat takarítanak meg. Az egységes európai hozzáférési pont elősegíti a vállalatok fenntarthatósággal kapcsolatos adatok iránti növekvő igényének kielégítését, hozzájárulva ezáltal a fenntartható finanszírozás és a zöld megállapodás célkitűzéseihez. Az egységes európai hozzáférési pont lehetővé teszi az elemzésen, a nagy adathalmazokon vagy a mesterséges intelligencián/gépi tanuláson alapuló innovatív szolgáltatások nyújtását a pénzügyi területen, valamint az elektronikus eszközökhöz való hozzáférést és azok használatát.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb alternatívák)?

Az egységes európai hozzáférési pont infrastruktúrájának kialakításával és működtetésével kapcsolatban az ESMA-nál a 2022 és 2027 közötti időszakban legfeljebb 16 millió EUR költség merül fel. Az uniós, illetve nemzeti gyűjtőpontok és az egységes európai hozzáférési pont összekapcsolásának költsége egy gyűjtőszervezet esetében körülbelül 50 800 EUR-ra becsülhető, összességében pedig 3,1 millió EUR (egyszeri) költséget jelent, míg az éves kiadás egy gyűjtőszervezetre számítva körülbelül 6500 EUR, együttesen pedig 0,4 millió EUR lesz. Az egységes európai hozzáférési pont alkalmazási körébe tartozó adat-előállítók esetében az egyszeri költségek (például a gyűjtőszervezetnél történő regisztráció költsége) várhatóan elhanyagolhatók lesznek, de az adatközléssel, valamint a jogalany-azonosító, a digitális tanúsítvány és az elektronikus aláírási eszköz beszerzésével kapcsolatos éves költség a becslések szerint egyéni szinten elérheti a 800 EUR körüli összeget, uniós szinten pedig összességében mintegy 121 millió EUR lehet.

Hogyan érinti a fellépés a vállalkozásokat, köztük a kis- és középvállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat?

Mivel a kkv-k tekintetében különösen fontos, hogy javuljon a láthatóságuk (a kkv-kkal kapcsolatos elemzések hiánya miatt), az egységes európai hozzáférési pont lehetővé fogja tenni, hogy a tőzsdén nem jegyzett gazdálkodó egységek, köztük a kkv-k önkéntes alapon információkat tegyenek hozzáférhetővé, ami – a fokozott láthatóság miatt – további finanszírozási lehetőségeket nyit meg számukra, és hozzájárul ahhoz, hogy tágítsák működésük határait.

Jelentős lesz-e a tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt hatás?

A jogszabály hatálybalépését követően az ESMA-nak biztosított források finanszírozása (mind az igazgatási, mind a működési költségek tekintetében) 40%-ban az uniós költségvetésből, 60%-ban pedig a tagállami illetékes hatóságok révén történik majd. A javaslat nem tartalmaz előírásokat arra vonatkozóan, hogy a nemzeti gyűjtőszervezeteknek szükség esetén milyen módon kell módosítaniuk finanszírozási forrásaikat. A Bizottság a Strukturálisreform-támogató Főigazgatóság által irányított technikai támogatási eszköz keretében kérésre részleges finanszírozást nyújthat a nemzeti hatóságoknak az egységes európai hozzáférési pont létrehozásához.

Lesznek-e egyéb jelentős hatások?

Nem.

D. További lépések

Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára?

A javaslat szerint nyomonkövetési eszközöket kell alkalmazni, és a hatálybalépést követően öt évvel felül kell vizsgálni a szakpolitikát.