Vezetői összefoglaló

Hatásvizsgálat: „Az uniós piacon forgalomba hozott termékekhez kapcsolódó erdőirtás és erdőpusztulás kockázatának minimalizálása”

A. A fellépés szükségessége

Mi a probléma lényege, és miért jelent problémát uniós szinten?

Az erdőirtás és az erdőpusztulás riasztó ütemben zajlik, súlyosbítva az éghajlatváltozást és a biológiai sokféleség csökkenését. Az erdőirtás és az erdőpusztulás fő mozgatórugója a mezőgazdasági területek növelése olyan árucikkek előállítása céljából, mint például a szarvasmarha , a fa, a pálmaolaj, a szója, a kakaó vagy a kávé. A világ népességének növekedése következtében várhatóan fokozódik a mezőgazdasági területek iránti igény, és további nyomás nehezedik az erdőkre, miközben a változó éghajlati körülmények kihatnak az élelmiszer-termelésre.

Az EU az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó áruk jelentős fogyasztója, és nem rendelkezik az ezekhez a jelenségekhez való hozzájárulásának csökkentését célzó konkrét és hatékony szabályokkal. Az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és az erdészeti termékek kereskedelmére (FLEGT) vonatkozó uniós cselekvési terven alapuló jelenlegi jogszabályi keret fellép az illegális fakitermeléssel szemben és hozzájárul az erdészeti irányítás megerősítéséhez, viszont nem foglalkozik a mezőgazdaság terjeszkedése által előidézett erdőirtással. Ez a hatásvizsgálat az uniós fa- és fatermékpiaci rendelet, valamint a FLEGT-rendelet célravezetőségi vizsgálata során tett főbb megállapításokra épül.

Mit kellene elérni?

E kezdeményezés célja az uniós fogyasztás és termelés által kiváltott erdőirtás és erdőpusztulás megfékezése. Ezzel várhatóan mérsékelhető az EU által okozott ÜHG-kibocsátás és a biológiai sokféleség csökkenése is. A kezdeményezés célja az erdőirtást vagy erdőpusztulást feltételező ellátási láncokból származó termékek fogyasztásának minimálisra csökkentése, valamint a jogszerű és „erdőirtásmentes” áruk és termékek iránti uniós kereslet és az azokkal való uniós kereskedelem növelése.

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés (szubszidiaritás)? 

Az erdőirtás és az erdőpusztulás fő mozgatórugói az uniós és a nemzetközi kereskedelemhez egyaránt kapcsolódnak. Az uniós szintű fellépés elengedhetetlen a nemzetközi kereskedelmi kérdések koordinált és összehangolt módon történő kezeléséhez, valamint egyenlő versenyfeltételek biztosításához a vállalatok számára, a termékek uniós belső piacon történő forgalomba hozatala előtt teljesítendő követelmények és a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás tekintetében egyaránt. Az uniós szintű fellépés során felhasználhatók lennének az összetett ellátási láncok kezelése terén szerzett korábbi uniós tapasztalatok is (például amelyek az illegális fakitermeléssel kapcsolatos jogszabályokból erednek).

B. Megoldások

Milyen alternatívák kínálkoznak a célok elérésére? Van-e előnyben részesített alternatíva? Amennyiben nincs, miért nincs?

A megvizsgált öt szakpolitikai alternatíva a következő volt: 1. a kellő gondosság elvén alapuló kötelező rendszer továbbfejlesztése; 2. összehasonlító teljesítményértékelési rendszer és a törvénysértést elkövető piaci szereplők listája, a kellő gondosság elvén alapuló többszintű továbbfejlesztett rendszerrel kombinálva; 3. kötelező állami tanúsítás, a kellő gondosságra vonatkozó fokozott követelménnyel kombinálva; 4. kötelező címkézés a kellő gondosságra vonatkozó fokozott követelménnyel kombinálva; 5. erdőirtás-mentességre vonatkozó követelmény az uniós piacon történő forgalomba hozatal tekintetében, amelyet összehasonlító teljesítményértékelési és országkártyarendszerek támasztanak alá.

Az előnyben részesített alternatíva a 2. számú alternatíva. Ez az országokra vonatkozó összehasonlító teljesítményértékelési rendszert foglal magában, amely az érintett árukhoz kapcsolódó erdőirtási gyakorlatok szerint csoportosítja az országokat. Ennek alapján az országok három kategóriába sorolhatók: alacsony, átlagos és magas kockázatú országok. A piaci szereplőkre és a tagállami hatóságokra vonatkozó kötelezettségek az előállító ország kockázati szintjétől függően eltérőek, vagyis az alacsony kockázatú országokra egyszerűsített kötelezettségek érvényesek a kellő gondossággal kapcsolatban, míg a magas kockázatú országokra fokozott ellenőrzés vonatkozik.

Az összes figyelembe vett szakpolitikai lehetőség közös elemekre épül: 1. Az „erdőirtásmentes” fogalmának meghatározása, a FAO meghatározása alapján, amelynek a termékeknek meg kell felelniük; valamint egy további követelmény, amely szerint a termékeknek az előállító ország jogszabályai szerint jogszerűnek kell lenniük; 2. Folyamatosan változó termékkör, amelyet rendszeresen felülvizsgálnak és frissítenek, és amely az uniós fogyasztással összefüggő legnagyobb mértékű erdőirtással járó árukra (marhahús, pálmaolaj, szója, fa, kakaó és kávé) és a kapcsolódó származtatott termékekre összpontosul.

Mi az egyes érdekelt felek álláspontja? Ki melyik alternatívát támogatja?

A Bizottság által 2020-ban folytatott nyilvános konzultáció során közel 1,2 millió hozzászólás érkezett be, amelyek rávilágítottak arra, hogy az érdekelt felek többsége egyetért abban, hogy uniós szintű beavatkozásra van szükség a globális erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz való uniós hozzájárulás csökkentése érdekében. Az érdekelt felek többsége abban is egyetértett, hogy a szakpolitikai beavatkozás egyik követelményeként meg kell határozni az „EU-val összefüggésben erdőirtásmentes” fogalmát.

A szakpolitikai intézkedéseket illetően a nyilvános konzultáció során nagyobb támogatottságot kaptak a jogilag kötelező alternatívák (erdőirtás-mentességre vonatkozó követelmény, a kellő gondosság elvén alapuló kötelező rendszer, kötelező állami tanúsítás stb.), szemben az olyan kevésbé szigorú, önkéntes intézkedésekkel, mint a kellő gondosság elvén alapuló önkéntes rendszer, az önkéntes címkézés vagy az önkéntes magán tanúsítás. A minősített érdekelt felek – vállalkozói szövetségek és nem kormányzati szervezetek – túlnyomó többsége támogatta a kellő gondosság elvén alapuló kötelező rendszert, bár e rendszer részleteit illetően eltérőek az egyes szervezetek véleményei.

C. Az előnyben részesített alternatíva hatásai

Melyek az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor a főbb alternatívák) előnyei?

Az előnyben részesített alternatíva várhatóan megakadályozná az érintett hat árucikk uniós fogyasztása és előállítása miatti erdőirtást, és az előrejelzések szerint 2030-ra évente jóval több mint 71 920 hektárral kevesebb erdőt érintene az EU által ösztönzött erdőirtás és erdőpusztulás. Ez azt is jelentené, hogy az érintett áruk uniós fogyasztása és előállítása miatt jelentkező, légkörbe történő szén-dioxid-kibocsátás minden évben legalább 31,9 millió tonnával csökkenne, ami évente legalább 3,2 milliárd EUR-s gazdasági megtakarítást eredményezne. Emellett ez az alternatíva várhatóan döntő mértékben hozzájárul a biológiai sokféleség védelméhez.

Ez az alternatíva bizonyára hozzájárul az uniós beavatkozás konkrét célkitűzéseinek eléréséhez is, amelyek a következők: egyenlő versenyfeltételek teremtése az uniós piacon működő vállalatok számára; az erdőirtást és erdőpusztulást feltételező ellátási láncokból származó termékek fogyasztásának minimálisra csökkentése; valamint a jogszerű és „erdőirtásmentes” áruk és termékek iránti uniós kereslet és az azokkal való uniós kereskedelem növelése.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb alternatívák)?

A kellő gondosság elvén alapuló rendszer kialakításának egyszeri költsége piaci szereplőnként 5 000–90 000 EUR közöttre tehető, a vállalat ellátási láncainak összetettségétől és az azokhoz kapcsolódó erdőirtás kockázatától függően. Rendszeres költségek: évi 158 millió és 2 354 millió EUR között.

Tagállami hatóságok: évente mintegy 18 millió EUR az összes tagállam számára együttesen.

Európai Bizottság: az összehasonlító teljesítményértékelési rendszer létrehozása és működtetése 337 000 EUR egyszeri költséggel, majd azt követően évente 168 000 EUR költséggel jár.

Milyen hatást gyakorol a fellépés a kkv-kra és a versenyképességre?

Ez az alternatíva várhatóan egyenlő versenyfeltételeket teremt az uniós piacon működő vállalkozások számára. A fenntarthatóbb termelési gyakorlatokat alkalmazó termelők várhatóan részesedést szereznek az uniós piacon, és versenyképesebbek lesznek az áruikat „magas kockázatú” országokból beszerző piaci szereplőkhöz képest.

A kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségek fő költségtényezőjét az ellátási láncok összetettsége és a forrásországhoz kapcsolódó kockázatok jelentik. A kellő gondosság elvén alapuló rendszer és az összehasonlító teljesítményértékelés együttesen lehetővé tenné a kkv piaci szereplők és kereskedők számára, hogy élvezhessék a kellő gondosság elvén alapuló egyszerűsített eljárás alacsonyabb költségeit azáltal, hogy alacsony kockázatú ellátási láncokból származó termékeket hoznak forgalomba.

Jelentős lesz-e a tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt hatás? 

Nem. A költségek a fentiekben leírtak szerint alakulnak.

Lesznek-e egyéb jelentős hatások? 

Előfordulhat, hogy az uniós kereskedelem elmozdul a „magas kockázatú” előállító országoktól az „alacsony kockázatú” előállító országok felé. Az érintett árucikkeket előállító mezőgazdasági kistermelők alkalmazkodási nehézségekkel szembesülhetnek. Mindezeket a tényezőket várhatóan mérsékelni fogja a javasolt 2020-as határidő, mivel a jelenleg kereskedelmi forgalomban lévő termékek többségét 2020 előtt termelésbe vont földterületekről szereznék be.

Arányosság? 

Az előnyben részesített alternatíva biztosítaná, hogy az EU olyan szabályozási keretet vezessen be, amely egyszerre ambiciózus és végrehajtható, ugyanakkor ösztönzi a fenntarthatósági átállást minden előállító országban, az EU-ban és azon kívül egyaránt, és ezáltal az EU-t hiteles globális standardalkotóvá teszi. A pénzben kifejezett minimális előnyök egyértelműen ellensúlyozzák a költségeket. A kezdeményezés továbbá összhangban áll az általa kezelni kívánt probléma súlyosságával, valamint az európai zöld megállapodás prioritásaival.

D. További lépések

Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára?

A rendszert öt év teljes körű működés után felül kell vizsgálni a problémák és a lehetséges fejlesztések azonosítása érdekében.