EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.6.28.
SWD(2021) 149 final
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM
KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL – ÖSSZEGZŐ JELENTÉS
amely a következő dokumentumot kíséri
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának
Az Európai Unió 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete
Munkahelyi biztonság és egészségvédelem a munka változó világában
{COM(2021) 323 final} - {SWD(2021) 148 final}
ÖSSZEGZŐ JELENTÉS
1.BEVEZETÉS
Ez a jelentés a nyilvánosság, a közigazgatási szervek, a szakmai és egyéb szervezetek (a továbbiakban: az érdekelt felek) visszajelzéseit és hozzájárulásait tartalmazza az Európai Unió előző, 2014–2020-as munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretével (a továbbiakban: az előző keret) kapcsolatban. A jelentés az Európai Unió új, 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretével (a továbbiakban: az új keret) kapcsolatos hozzájárulásokat is magában foglalja.
A Bizottság konzultációs stratégiát dolgozott ki azzal a céllal, hogy lehetővé tegye a nyilvánosság és az összes érintett fél véleményét és álláspontját különböző fórumokon rögzítő széles körű konzultációt, ideértve a nyilvános konzultációt is. A konzultáció célja az volt, hogy felmérje az előző stratégiai keret minőségét és végrehajtását, továbbá hogy támogassa az új keretet azáltal, hogy hozzájárul a 2021–2027-es időszak uniós stratégiai irányvonalaihoz e szakpolitikai területen. A konzultációs folyamat az érdekelt felek feltérképezésén alapult, amely a következő érintett érdekelt feleket határozta meg:
·munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság (ACSH);
·Vezető Munkaügyi Felügyeleti Tisztviselők Bizottsága (SLIC);
·nemzeti hatóságok (munkaügyi/szociális minisztériumok, munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó nemzeti intézmények, munkaügyi felügyelőségek stb.);
·tagállami és uniós szintű szociális partnerek;
·munkáltatók, ideértve a mikro-, kis- és középvállalkozásokat, illetve munkavállalók;
·tudományos intézmények/kutatóintézetek;
·a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó szakemberek (magánszakértők/tanácsadók, munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó külső megelőzési és védelmi szolgálatok, munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal foglalkozó hálózatok stb.);
·egyéb csoportok, például állami tulajdonban lévő biztosítási szervezetek.
A konzultációs stratégia célja a hozzájárulások különböző konzultációs módszerekkel és eszközökkel való összegyűjtése volt, nevezetesen:
·a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területén érintett fő érdekelt felek (például az ACSH, a SLIC vagy az uniós munkáltatók és munkavállalók képviselői) véleményei és állásfoglalásai, valamint az uniós intézmények (Tanács és az Európai Parlament) véleménye;
·az előző keret felmérésére vonatkozó külső tanulmány
;
·a nyilvános konzultáció eredményei
;
·visszajelzést ad a közzétett ütemtervről;
·rendszeres megbeszélésekre ad alkalmat az érdekelt felekkel, és ad hoc hozzájárulásokat gyűjt az érdekelt felektől.
A kapott hozzájárulások megerősítették, hogy a nyilvánosság és az érdekelt felek határozottan támogatják az új keretet. A hozzájárulások megerősítették a közös célkitűzések és az összehangolt cselekvés fontosságát is, hogy minden szereplőt ugyanazon cél – a munkahelyi egészségvédelem és biztonság javítása – érdekében mozgósítani lehessen. Az e jelentést kísérő közleményben
figyelembe vették e hozzájárulásokat. A közlemény meghatározza a fő prioritási kérdéséket, valamint a meghozható konkrét intézkedéseket. Az Unió hatáskörén túlmenő hozzájárulásokat nem vették figyelembe.
2.MÓDSZERTAN
Az érdekelt felek egy nyitott szöveges mező segítségével online visszajelzést adhattak az új keret ütemtervéről
. Az érdekelt felek továbbá részt vehettek egy nyilvános konzultációban is úgy, hogy egy online kérdőíven keresztül elküldték visszajelzéseiket. A Bizottság emellett rendszeres megbeszélések és ad hoc beadványok révén is hozzájárulásokat kapott az érdekelt felektől. A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága (DG EMPL) nevében egy külső vállalkozó végezte el a konzultációs tevékenységek egy részét.
A nyilvános konzultáció a „zárt” kérdések (ahol a válaszadók előre meghatározott válaszok közül választhattak) és a „nyitott” kérdések (ahol a válaszadók szabadon írhattak bármilyen választ) kombinációja volt. A 23. és 25. kérdés kivételével a résztvevők minden kérdés esetében legfeljebb 500 karakteres választ írhattak. E két kérdés esetében legfeljebb 2 500 karakteres választ lehetett megadni.
A nyilvános konzultáció eredményeit, az ütemtervre adott visszajelzéseket és egyéb hozzájárulásokat mennyiségi és minőségi elemzésnek is alávetették. Az ütemtervre adott visszajelzések és az egyéb hozzájárulások esetében csak az érdekelt felek által legalább kétszer említett kérdéseket vették figyelembe az e jelentéshez készített elemzés során. Amennyiben nem történt utalás egy adott érdekképviseleti csoportra, az azt jelenti, hogy különböző érdekképviseleti csoportok – amelyek nem alkotják az érdekképviseleti csoportok többségét – vetették fel az említett kérdéseket.
Az új keret szempontjából releváns témák/kérdések meghatározása érdekében MS Excel és szövegelemző eszközöket használtak a nyilvános konzultáció során, míg az ütemtervre adott visszajelzések és egyéb hozzájárulások esetében kézi elemzést végeztek. Adott esetben tematikus csoportosítást alkalmaztak a kifejtendő válaszok esetében, hogy meghatározzák az ezekben a válaszokban felvetett kérdések hozzávetőleges gyakoriságát. Ez bizonyos fokú értelmezéssel járt.
3.A KULCSFONTOSSÁGÚ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT RENDSZERES VAGY AD HOC ESZMECSERÉKEN KAPOTT HOZZÁJÁRULÁSOK
2019 júniusa és 2021 februárja között rendszeres eszmecserék vagy ad hoc beadványok révén több mint 20 hozzájárulás érkezett az új kerettel kapcsolatban. Az Európai Parlament (EP) és a Tanács szolgáltatta a hozzájárulások 25 %-át, míg az egyes tagállamok és a szakszervezetek/szakszervezeti szövetségek biztosították a hozzájárulások 17–17 %-át. További hozzájárulások érkeztek vállalatok/vállalkozói szövetségek (az összes hozzájárulás 13 %-a), nem kormányzati szervezetek (NGO-k) (8 %) és az EU munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó tanácsadó testületei (ACSH és SLIC) (8 %) részéről. A hozzájárulások 4–4 %-a nemzetközi szervezetektől, a nemzeti munkaügyi felügyelőségektől és tudományos intézményektől/kutatóintézetektől érkezett.
Az érdekelt felek hozzájárulásaikban leggyakrabban a technológiai fejlődés, a demográfiai változások, az éghajlatváltozás és a globalizáció együttes hatásai miatt a munka világában bekövetkező változásokkal kapcsolatos kérdéseket vetettek fel. A legtöbb hozzájárulás e tekintetben az uniós népesség gyors elöregedésére és az idősebb munkavállalók integrációjának szükségességére utalt annak biztosítása érdekében, hogy e munkavállalók produktív, egészséges és hosszú szakmai életet élhessenek. Ezek közül számos hozzájárulás a hosszabb ideje munkanélkülivé vált emberek munkába való visszatérését hatékonyan elősegítő szakpolitikákat tárgyalta. Az e témával kapcsolatos egyéb hozzájárulások a gyors digitalizációból és a munka új formáiból eredő fokozott kockázatokat tárgyalták, vagyis két olyan tendenciát, amelyet a világjárvány felgyorsított. E kockázatok közé tartoznak az ergonómiai és pszichoszociális kockázatok, az atipikus foglalkoztatási formák munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatai, valamint az otthoni munkavégzés kockázatai.
A legtöbb érdekelt fél arra is utalt, hogy szükség van a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó szabályok alkalmazásának támogatására, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében, valamint javítani kell e szabályok végrehajtását. Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során az e területen leggyakrabban felvetett kérdés a veszélyeztetett csoportok munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének biztosítása volt.
Az érdekeltek által fontosnak tartott másik kérdés a munkával összefüggő megbetegedések (különösen a rák és az e területre vonatkozó jogszabályok folyamatos aktualizálásának szükségessége) és a munkahelyi balesetek megelőzése volt.
Az érdekelt felek arra is rámutattak, hogy a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó szabályok végrehajtását az alábbiak révén kell támogatni: i. szociális párbeszéd; ii. tudatosságnövelés; iii. uniós és nemzeti finanszírozás; és iv. a más szakpolitikai területekkel való szinergiák javítása (különösen a vegyi anyagokról szóló jogszabállyal). Az érdekelt felek arra is utaltak, hogy javítani kell a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos statisztikai adatokon és a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó tudományos alapon, jobban támaszkodva a tudományra és kutatásra.
A vállalati szférán kívüli érdekelt felek szerint az is lényeges, hogy levonjuk a tanulságokat a jelenlegi világjárványból, és világszerte javítsuk a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot. Számos érdekelt fél rámutatott egyes szakmák vagy gazdasági ágazatok munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos sajátos kockázataira, valamint arra, hogy a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos kapacitásokat különböző szinteken meg kell erősíteni.
4.Az ütemtervre adott visszajelzések
2020. október 29. és 2020. november 26. között 49 érdekelt fél küldött online visszajelzést a Bizottság ütemtervére vonatkozóan. Ezen érdekelt felek a legkülönfélébb ágazatokat képviselték. A legtöbb válasz vállalatoktól és üzleti szövetségektől érkezett (33 %), ezt követték a nem kormányzati szervezetek (19 %) és a nyilvánosság (19 %), az érdekelt felek egyéb típusai (15 %), a szakszervezetek/szakszervezeti szövetségek (12 %) és a tudományos intézmények/kutatóintézetek (2 %).
Az érdekelt felek által a leggyakrabban felvetett problémák a következők voltak: i. a munkával összefüggő megbetegedések és a munkahelyi balesetek megelőzése; és ii. a munkával összefüggő megbetegedések (különösen a rák), valamint a munkahelyi balesetek új keretben való kezelése iránti igény. A vállalati szférán kívüli számos érdekelt fél hangsúlyozta az alábbiak fontosságát: i. a kötelező foglalkozási expozíciós határértékek (BOEL-ek) folyamatos aktualizálása; és ii. a rákkeltő anyagokról és mutagénekről szóló irányelv (CMD) kiegészítése, ideértve a nanoanyagokat és a reprotoxikus anyagokat. Másrészt, több iparági érdekelt fél is az alábbiakat kérte: i. intézkedések és létesítmények, amelyek segítenek a vállalkozásoknak a szigorúbb BOEL-ekhez való alkalmazkodásban; és ii. a világjárvány miatt 2022-ig moratórium alkalmazása a szigorúbb BOEL-ekre vonatkozóan. Az érdekelt felek által e tekintetben felvetett másik fontos kérdés (amelyet főként a szakszervezetek említettek) a munkahelyi erőszak, illetve szexuális és pszichológiai zaklatás elleni küzdelem szükségessége volt. A munkahelyi balesetek és a munkával összefüggő megbetegedések kiemelt kezelésének részeként több érdekelt fél azt javasolta, hogy az új keretet össze kellene kapcsolni a „zéró-elképzelés”
globális kampányával, amelynek célja, hogy az Unióban ne történjen munkával összefüggő haláleset.
Az érdekelt felek erőteljes aggodalmukat fejezték ki az új technológiák gyors elterjedése, a demográfiai változások, a munkaszervezés új módszerei és az éghajlatváltozás nyomán a munka világában bekövetkező változások miatt is. E területen a legtöbb hozzájárulás az ergonómiai és pszichoszociális kockázatokra utalt. Számos érdekelt fél kérte, hogy a távmunka terjedése miatt sürgősen foglalkozzanak a váz- és izomrendszeri megbetegedésekkel is. Ezen érdekelt felek azt kérték, hogy a váz- és izomrendszeri megbetegedésekre adott válaszlépések a megelőzésre és a kiigazított szakpolitikákra összpontosítsanak. Néhány érdekelt fél megfelelő jogi eszközöket kért a munkahelyi pszichoszociális kockázatok kezelésére. Ezen túlmenően több érdekelt fél aggodalmát fejezte ki az idős korral kapcsolatban, ideértve az alábbiakat: i. a munkába való visszatérést elősegítő továbbfejlesztett szakpolitikák; és ii. az atipikus foglalkoztatási formák munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos kockázatai.
A legtöbb érdekelt fél megemlítette, hogy fontos támogatni a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó szabályok alkalmazását (különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében), valamint a szabályok végrehajtásának javítását a munkaügyi felügyelőség erőforrásainak megerősítése révén. E tekintetben a vállalati szférán kívüli érdekelt felek hangsúlyozták, hogy biztosítani kell, hogy a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó szabályokat a veszélyeztetett csoportok, azaz az alábbiak esetében is alkalmazzák: i. fiatalabb, női, idénymunkások és migráns munkavállalók; ii. fogyatékosságal/betegséggel élő munkavállalók; és iii. a frontvonalon (pl. egészségügyben) dolgozók.
Számos érdekelt fél említette a szociális párbeszéd, a tudatosságnövelés és az egyéb szakpolitikai területekkel (különösen a vegyi anyagokkal, a környezetvédelemmel és a közegészségüggyel kapcsolatos területekkel) való szinergiák javításának fontosságát is. Az érdekelt felek hangsúlyozták továbbá annak fontosságát is, hogy az új keretbe beépítsék a világjárványból levont tanulságokat, különösen a váz- és izomrendszeri megbetegedésekkel, az atipikus foglalkoztatási formákkal és a megnövekedett számú mentális egészségügyi problémákkal kapcsolatos tanulságokat. Néhány érdekelt fél azt kérte, hogy a Covid19-et ismerjék el foglalkozási megbetegedésként.
Az érdekelt felek által felvetett másik fontos kérdés a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó statisztikai adatok és a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó tudományos alap javításának szükségessége volt. Több érdekelt fél is említette, hogy a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén meg kell erősíteni a nemzetközi együttműködést, és meg kell határozni a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos uniós és globális minimumkövetelményeket és -célkitűzéseket.
5.A nyilvános konzultáció során kapott visszajelzések
A nyilvános konzultációra
2020. december 7. és 2021. március 1. között került sor, amelynek keretében 355 válaszadó válaszolt az előző és jövőbeli uniós stratégiai kerettel kapcsolatos kérdőívre. A nyilvános konzultáción részt vevő válaszadók 26 uniós tagállamból és 7 Unión kívüli országból származtak.
A nyilvános konzultáción részt vevő válaszadók 64 %-a határozottan egyetértett vagy egyetértett azzal, hogy a munkahelyi egészségvédelem és biztonság 2014 óta összességében javult az országukban/az EU-ban. Ez az álláspont elterjedtebb volt a munkáltatókat és a munkáltatói érdekképviseleti szervezeteket képviselő válaszadók körében (83 %-uk egyetértett vagy határozottan egyetértett), és kevésbé volt elterjedt a munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket képviselő válaszadók körében (48 %-uk egyetértett vagy határozottan egyetértett).
A legtöbb válaszadó úgy vélte, hogy az előző keret „nagymértékben” (15 %) vagy „valamelyest” (54 %) hozzájárult a munkahelyi egészségvédelem és biztonság uniós szintű javulásához. Valamivel kevesebb válaszadó érezte úgy, hogy az előző keret „nagymértékben” (9 %) vagy „valamelyest” (54 %) hozzájárult a munkahelyi egészségvédelem és biztonság nemzeti szintű javulásához. A válaszadók kevesebb mint fele érezte úgy, hogy a keret „nagymértékben” (6 %) vagy „valamelyest” (43 %) hozzájárult az egészségvédelem és biztonság regionális szintű javulásához, illetve „nagymértékben” (8 %) vagy „valamelyest” (43 %) hozzájárult az egészségvédelem és biztonság munkahelyi szintű javulásához.
A válaszadók úgy vélték, hogy az előző keretben a legmagasabb prioritásnak az olyan kérdések kezelését tekintették, mint a munkavállaló népesség elöregedése és a felmerülő új kockázatok. A válaszadók 90 %-a szerint ez nagyon fontos vagy fontos.
Megoszlottak a vélemények arról, hogy történt-e előrelépés az előző keret hét stratégiai célkitűzése alá tartozó cselekvések terén. Mindegyik stratégiai célkitűzés esetében a válaszadók fele vagy kevesebb mint fele értett egyet az alábbiakkal: i. az egyes cselekvések tekintetében megfelelő előrelépés történt; ii. a cselekvés kézzelfogható eredményekhez vezetett; iii. a cselekvések relevánsak voltak a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területére vonatkozó prioritások szempontjából; és iv. a megfelelő érdekelt feleket vonták be a cselekvés kidolgozásába. A legtöbb esetben több válaszadó értett egyet azzal, hogy ezeken a területeken előrelépés történt, mint azzal, hogy nem történt.
A hét stratégiai célkitűzésre adott válaszokat összehasonlítva a válaszadók az első stratégiai célkitűzés (a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos nemzeti stratégiák felülvizsgálata) és a második stratégiai célkitűzés (a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó szabályzásnak való megfelelés megkönnyítése) terén elért előrehaladást értékelték a legkedvezőbben. A válaszadók a stratégiai célkitűzések közül az ötödik célkitűzést (a munkaerő elöregedése, az újonnan felmerülő kockázatok, valamint a munkavégzéssel összefüggő és foglalkozásból eredő megbetegedések kezelése) tartották a legfontosabbnak, ezt követte az első célkitűzés, a második célkitűzés és a hatodik célkitűzés (az adatgyűjtés javítása). A válaszadók szerint az első, a második és az ötödik célkitűzés terén születtek a legkézzelfoghatóbb eredmények.
A válaszadók a negyedik célkitűzés (a jogszabályok egyszerűsítése) és a hetedik célkitűzés (a nemzetközi együttműködés javítása) esetében számoltak be a legkisebb előrelépésről és a legkevesebb bizonyíthatóan kézzelfogható eredményről. Említésre méltó, hogy a válaszadók ezt a két célkitűzést tartották a legkevésbé fontosnak is.
Az első stratégiai célkitűzés tekintetében a nyilvános konzultáción részt vevő válaszadók mintegy fele (53 %) szerint megfelelő haladást értek el, míg 20 % nem értett egyet ezzel. A válaszadók ugyanilyen arányban (53 %) értettek egyet azzal, hogy az első stratégiai célkitűzés alá tartozó cselekvések relevánsak voltak a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területére vonatkozó prioritások szempontjából, továbbá 39 % egyetértett azzal, hogy e cselekvésekbe bevonták a megfelelő érdekelt feleket, és 41 % szerint e cselekvések kézzelfogható eredményekhez vezettek.
A nyilvános konzultáción részt vevő válaszadók 35 %-a úgy vélte, hogy a munkáltatókat „túl kevéssé” vonták be az előző keret kialakításába, míg 33 %-uk szerint a munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket vonták be túl kis mértékben. A válaszadók további 33 %-a vélte úgy, hogy a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó szakembereket vonták be túl kevéssé, illetve 31 %-uk úgy vélte, hogy a munkáltatói érdekképviseleti szervezeteket vonták be túl kis mértékben.
A válaszadók az előző keret célkitűzéseinek megvalósítása előtt álló következő fő akadályokat említették: i. korlátozott számú személyzet és korlátozottan rendelkezésre álló pénz (41 % említette); ii. a munkáltatók érdeklődésének hiánya (35 % említette); és iii. a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos tudatosság/ismeretek hiánya a főbb érdekelt felek körében (34 % említette).
A válaszadók többsége (68 %) támogatta a keret aktualizálását vagy kiigazítását, míg 11 % úgy vélte, hogy az előző keretet felváltó új keretnek nagyjából ugyanolyannak kéne maradnia, mint a 2014–2020-as keretnek. Nagyon kevés válaszadó (< 1 %) támogatta a keret elvetését, míg 14 % vélte úgy, hogy a keret jelenlegi modelljét alapvetően módosítani kéne.
A válaszadók úgy vélték, hogy a következő 7 évben kezelendő legfontosabb munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kihívás a pszichoszociális kockázatok és az otthonról történő munkavégzés növekvő tendenciája lesz.
Az EU-ban közös fő kihívások, amelyek további munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szakpolitikai intézkedéseket igényelnek
Az összes válaszadó (n = 349)
Forrás: A külső tanulmányból származó konzultációs jelentés
A nyilvános konzultáción részt vevő válaszadók a következő fő fókuszterületeket javasolták a jövőbeli keret számára:
·a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos jogszabályok eredményes alkalmazása;
·a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos iránymutatás, bevált gyakorlatok és egyéb tudatosságnövelő tevékenységek kidolgozása és terjesztése;
·a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos szakpolitikák közötti együttműködés és koordináció előmozdítása olyan területeken, mint az egészségügy, oktatás, környezet, vegyipari termékek stb.
A munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos uniós szintű szakpolitika és cselekvések jövőbeli keretbe beépítendő fő területei
Az 5 % alatti számok nem kerülnek megjelenítésre.
Az összes válaszadó (n = 342 – 346)
Forrás: A külső tanulmányból származó konzultációs jelentés