VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Hatásvizsgálat a belső piacon nyújtott európai digitális személyazonossági és bizalmi szolgáltatások keretéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz

A.A fellépés szükségessége

Mi a probléma lényege, és miért jelent gondot uniós szinten?

A szabályozási és végrehajtási hiányosságok, valamint a piaci, technológiai és társadalmi fejlemények miatt a polgárok és a vállalkozások jelenleg nem tudnak teljes mértékben élni az elektronikus azonosítási és bizalmi szolgáltatások nyújtotta lehetőségekkel az EU-ban. A fentiek alapján, valamint tekintettel a Bizottság elnökének és az Európai Tanácsnak a politikai mandátumában megfogalmazott célokra, e kezdeményezés a következő fő problémák megoldására irányul:

Először is: megnövekedett az igény a köz- és magánszolgáltatók részéről a megbízható elektronikus személyazonosítás iránt, miközben a felhasználók is egyre inkább elvárják a különféle hivatalos vagy magáncélú felhasználási esetben, hogy zökkenőmentes és megbízható megoldások álljanak rendelkezésükre az attribútumok országhatároktól független azonosítására és megosztására – ezek az igények azonban egyelőre kielégítetlenek. Emellett a rendelkezésre álló digitális személyazonosító megoldásokat az adatok kezelésével és biztonságával kapcsolatos aggályok övezik.

Másodszor: egyenlőtlenség uralkodik azon a téren, hogy milyen feltételekkel lehet bizalmi szolgáltatásokat nyújtani, és a rendelet hatóköre korlátozott.

Mit kellene elérni?

A beavatkozás általános célja a belső piac megfelelő működésének biztosítása, különös tekintettel a határokon és ágazatokon átnyúló digitális köz- és magánszolgáltatásokra. A kezdeményezés konkrét célkitűzései a Bizottság elnöke által és az Európai Tanács következtetéseiben megfogalmazott politikai és szabályozói megbízatást tükrözik, amely az európai digitális személyazonosság megteremtésére szólít fel az alábbi célokkal:

a) hozzáférés biztosítása valamennyi uniós polgár és vállalkozás számára a megbízható és biztonságos, határokon átnyúlóan alkalmazható digitális személyazonosító megoldásokhoz, eleget téve a felhasználói elvárásoknak és igényeknek;

b) annak biztosítása, hogy a köz- és magánszolgáltatók megbízható és biztonságos digitális személyazonosító megoldásokra támaszkodhassanak, amelyek az országhatároktól függetlenül működnek;

c) teljes körű ellenőrzés biztosítása a polgárok számára személyes adataik felett és az adatok biztonságának garantálása a digitális személyazonosító megoldások használata során, továbbá

d) egyenlő feltételek megteremtése a minősített bizalmi szolgáltatások nyújtása tekintetében az EU-ban, és elfogadottságuk biztosítása.

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés (szubszidiaritás)?

Az uniós szintű fellépés az európai digitális személyazonosság hatékonyságának és interoperabilitásának szempontjából nagyobb előnyökkel járna, mint a kizárólag tagállami szinten hozott intézkedések. Az elektronikus azonosítás és a bizalmi szolgáltatások területén egy-egy ország szintjén hozott intézkedések ebből a kontextusból adódóan nyilvánvaló korlátokba ütköznek, míg közvetlen előnyeik nagyrészt vagy kizárólag egyetlen tagállamra korlátozódnának, ami a belső piacot még széttagoltabbá tenné. Egy uniós szinten meghozott válaszintézkedéssel hatékonyabban lehetne kezelni azokat a rendszerszintű problémákat, amelyek a szabad mozgással kapcsolatban fennállnak, mely utóbbit elősegítené, ha széles körben elterjednének az árukhoz és szolgáltatásokhoz Európa-szerte hozzáférést biztosító elektronikus azonosítási és bizalmi szolgáltatások.

B.Megoldások

Milyen lehetőségek kínálkoznak a célkitűzések elérésére? Van-e előnyben részesített megoldás? Ha nincs, miért nincs?

Az egyre nagyobb ambíció elve alapján három szakpolitikai alternatíva került vizsgálatra és értékelésre:

·Az 1. szakpolitikai alternatívát alacsony ambíciószint jellemzi. Ez a jelenlegi jogszabályok javítására összpontosít, de nem módosítaná azok hatályát.

·A 2. szakpolitikai alternatívához közepes ambíciószint társul. Ez a fenti megoldást követné, és emellett bevezetne egy keretrendszert, amely szabályozná a személyazonossággal kapcsolatos adatok biztonságos cseréjének piacát.

·A 3. szakpolitikai alternatíva a legambiciózusabb. Kihasználva az első két megoldás jelentette intézkedések szinergikus hatását, ez a szakpolitikai alternatíva valamennyi európai lakosnak és vállalatnak rendelkezésére bocsátaná az európai digitális irattárca alkalmazást, amelyet a felhasználók önkéntes alapon vehetnének igénybe.

A három szakpolitikai alternatíva a bizalmi szolgáltatásokat illetően is azonos ambíciószintet követ, és hasonló intézkedéscsomagra támaszkodik.

Az előnyben részesített megoldás a harmadik, amely a következő elemekből tevődik össze:

-az európai digitális irattárca alkalmazáshoz szükséges ökoszisztéma megteremtése;

-a digitális személyazonossági adatok határokon átnyúló szabad áramlásának és cseréjének lehetővé tétele, valamint egy erős, megbízható kapcsolat kialakítása ezen adatok és a digitális irattárca alkalmazás között;

-a digitális irattárca alkalmazás megbízhatóságának biztosítása országhatároktól függetlenül a tagállamok által bejelentett elektronikus azonosítókkal való összekapcsolásnak köszönhetően;

-adatvédelem, továbbá a személyazonosító adatok feletti teljes körű ellenőrzés biztosítása a felhasználók számára.

Mi az egyes érdekelt felek álláspontja? Ki melyik megoldást támogatja?

A tagállamok általában véve támogatják az előnyben részesített megoldással járó intézkedéseket, és különösen egyetértenek az eIDAS-rendelet értékelésének azon megállapításával, miszerint határozott ösztönzésre van szükség az eIDAS keretében történő bejelentések ütemének felgyorsításához. Egyetértenek továbbá azzal is, hogy meg kell szüntetni az elektronikus azonosítók alkalmazását korlátozó tényezőket, amelyek miatt ezeket a magánszektorban alig használják. Az ágazat egy olyan digitális személyazonossági keretet szorgalmaz, amely zökkenőmentes interakciót tenne lehetővé a tagállamok által kifejlesztett nemzeti elektronikus azonosítók és kapcsolódó személyazonossági attribútumok – különféle magáncélú felhasználások esetében oly szükséges – kerete között.

C.Az előnyben részesített megoldás hatásai

Melyek az előnyben részesített megoldás előnyei? (Ha nincs ilyen, akkor a főbb alternatívák előnyei?) 

Az előnyben részesített megoldás leginkább azért lenne előnyös a polgárok számára, mert az európai digitális irattárca révén a különböző forrásokból származó (pl. oktatás, foglalkoztatás, önkormányzat, közigazgatás, szakmai egyesületek, szabadidős tevékenységek stb.) digitális személyazonosságuk, a kapcsolódó attribútumok és a hitelesítő adataik felett szabadon rendelkeznének. EU-szerte hozzáférhetnének az online elérhető köz- és magáncélú szolgáltatásokhoz, miközben személyes adataik felett teljes körű ellenőrzést gyakorolnának.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített megoldás? (Ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb alternatívák)? 

A választott megoldással kapcsolatos költségek és az, hogy ezeket ki viselje, a kiválasztott végrehajtási forgatókönyvtől függ (a tagállam valósítja meg, tagállami megbízásban valósul meg, a tagállamtól függetlenül valósul meg, és valamennyi tagállam elismeri).

Milyen hatást gyakorol a fellépés a kkv-kra és a versenyképességre?

A kkv-k valószínűleg érdekeltek lennének abban, hogy az irattárca-szolgáltatásokat adaptálják az üzleti tranzakciók céljára, míg a nagyobb vállalatok várhatóan az automatizált folyamatokon alapuló asztali megoldásokat fogják előnyben részesíteni (pl. a külön platformokat használó társadalombiztosítási intézmények). Az irattárca alkalmazásprogramozási felületeken (API) keresztül történő integrálása, amelyre a hitelesítő adatok/attribútumok befogadásához, valamint az ügyfelek azonosításához/hitelesítéséhez lesz szükség, költségekkel jár a kkv-k számára, ezeket azonban az adott esettől függően valószínűleg ellensúlyozni fogják az egyszerűsítésből és a hatékonyságból fakadó előnyök. Az előnyben részesített megoldás új üzleti lehetőségeket nyitna a kkv-azonosítási/bizalmi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások előtt, bár a fejlesztés és tanúsítás költségei valamelyest akadályoznák a piacra lépést.

Jelentős lesz-e a tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt hatás?

Azt, hogy a nemzeti költségvetésekre és közigazgatásokra gyakorolt hatások mekkorák lesznek, az alábbi tényezők határozzák meg:

1.Azoknak a tagállamoknak, amelyek még egyáltalán nem alkalmaznak elektronikus azonosítást, a teljes rendszert most kell kiépíteniük (ennek költségvetése a tagállamok mérete és lakossága alapján más és más).

2.A bejelentési folyamathoz közvetlenül kapcsolódó költségek (1,3 millió EUR azon tagállamok esetében, amelyek még nem alkalmazzák a bejelentési rendszert).

3. A hiteles források rendelkezésre bocsátásának költsége a személyazonosság igazolásához szükséges hitelesítő adatok szolgáltatói számára (körülbelül 625 millió EUR egyszeri költség és évente 162 millió EUR az egész EU-ban).

4.Az uniós irattárca alkalmazás kifejlesztése és karbantartása (ennek felső határa 10 millió EUR, abban az esetben, ha ez a tagállamok feladata).

5.Egyéb költségek, amelyek pl. a szabványosításból, a tanúsításból, a jogszabályi változásokhoz való igazodásból és az új bizalmi szolgáltatások felügyeletéből erednek.

Lesznek-e egyéb jelentős hatások?

A kezdeményezés várhatóan kedvezően hat az innovációra és az interoperabilitás előmozdítására. Pozitív hatások várhatók a foglalkoztatás tekintetében, mivel az említett szakpolitikai intézkedések hozzájárulnak az online tranzakciók elterjedéséhez és a belső piacot hátráltató tényezők visszaszorításához. Így egyre nagyobb tért fog hódítani a biztonságos elemek használata a mobileszközökben, illetve ezen elemek egyre könnyebben elérhetővé válnak, ami pedig lehetővé teszi más személyazonossági, sőt egyéb alkalmazások továbbfejlődését. A választott megoldás várhatóan aktívabb polgári szerepvállalásra fogja ösztönözni az embereket, a személyes adatok kezelését pedig a magánélet védelmét szolgáló, biztonságos és versenyképes digitális alapokra helyezi. Emellett segíteni fog az Európai Unió Alapjogi Chartája rendelkezéseinek betartásában is, hiszen pozitív hatással lesz szabadságra, az egyenlőségre, a szolidaritásra és a polgárok jogaira.

Arányosság?

Tekintettel a célkitűzésekre az előnyben részesített megoldás kellően arányos, és a költségek valószínűleg egyensúlyban lesznek a lehetséges előnyökkel. A bizalmi szolgáltatókkal és online szolgáltatókkal kapcsolatos új szabványok létrehozásával és az azokhoz való igazodással járó költségek elkerülhetetlenek, ha el akarjuk érni a használhatóságra és a hozzáférhetőségre vonatkozó célkitűzéseket. A választott megoldás a tagállamok által már megvalósított beruházásokra kíván építeni.

D.Nyomon követés

Mikor kerül sor a szakpolitika felülvizsgálatára?

A kezdeményezés végrehajtását, alkalmazását és az egyéb közvetett információkat nyomon fogják követni. A jogi aktusba felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezést illesztenek be.