INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

1.1. Bevezetés

Az Európai Unió azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy 2050-re az első klímasemleges kontinens legyen. Ennek elérése érdekében a tagállamok és az Európai Parlament az európai klímarendeletben megállapodtak, hogy 2030-ig legalább 55 %-kal csökkentik az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. E célok elérése és egyúttal a versenyképességhez, a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez való hozzájárulás érdekében az energiarendszernek rendszerszintű változásra van szüksége: Csökkentenünk kell a fosszilis tüzelőanyagok – köztük a fosszilis gázok – használatát, és nagyobb mértékben kell támaszkodnunk megújuló energiaforrásokra. Ezért ma kell ambiciózus terveket kidolgoznunk ahhoz, hogy a gázágazat átállhasson az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és megújuló gázok használatára.

A fosszilis gáz az EU-ban jelenleg felhasznált gáznemű tüzelőanyagok mintegy 95 %-át teszi ki. Az EU jelenlegi teljes energiafogyasztásának nagyjából 22 %-a (és ezen belül az EU villamosenergia-termelésének körülbelül 20 %-a, illetve a hőtermelés 39 %-a) épül gáznemű tüzelőanyagokra. Az éghajlat-politikai céltervet kísérő hatásvizsgálatban felvázolt vonatkozó forgatókönyvek szerint a gáznemű tüzelőanyagok részaránya az EU teljes energiafogyasztását tekintve 2050-ben 20 % körül fog alakulni. A gáznemű tüzelőanyagok 2050-re jelentős szerepet fognak játszani az energiaszerkezetben, ami a gázágazat dekarbonizációját igényli a versenyképes dekarbonizált gázpiacok előretekintő kialakítása révén. Az EU jelenlegi energiaszerkezetéhez való csekély mértékű hozzájárulásuk ellenére a biogáz, a biometán, a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén, valamint a szintetikus metán (azaz a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok) 2050-re az energiaszerkezetben a gáznemű tüzelőanyagok várhatóan mintegy 2/3-át teszik ki, a fennmaradó részt pedig a szén-dioxid-leválasztás, -tárolás és -hasznosítás alá vont fosszilis gázok alkotják majd. Ez a kezdeményezés az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagnak is részét képezi. Érinti a gázok, köztük a hidrogén piaci szerkezetét. Megszünteti a meglévő szabályozási akadályokat, és megteremti a feltételeket ahhoz, hogy erre költséghatékony módon kerüljön sor. Ez fontos része az integrált energiarendszerre való átállásnak, amely – különösen a fogyasztók számára – minimalizálja a klímasemlegességre való átállás költségeit, és új lehetőségeket nyit meg energiaszámláik csökkentésére és a piac működésében való aktív részvételre.

A hidrogént várhatóan főként azokon a területeken használják majd, ahol a villamosítás nem lehetséges, ideértve a jelenlegi energiaigényes iparágakat (pl. finomítók, műtrágyagyártás, acélgyártás) és egyes nehézteher-szállítási ágazatokat (tengeri közlekedés, légi közlekedés, távolsági nehézgépjárművek). A hidrogénben mint energiahordozóban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásához külön hidrogéninfrastruktúra szükséges, amely egyedi végfelhasználási alkalmazásokat tesz lehetővé. A megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok előmozdításának célja ezen ágazatok dekarbonizációja, a power-to-X-technológiáknak köszönhetően a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelése, a földgázimporttól való függőség csökkentése révén az ellátásbiztonság megszilárdítása, valamint a villamos energia tárolásának (és előállításának) lehetővé tétele. Mindennek, továbbá a tárolás és a rugalmasság egyéb formáinak – például az akkumulátoroknak és a keresletoldali válasznak – köszönhetően megvalósulhat a különböző gazdasági ágazatok összekapcsolása. A megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok térnyerése hasonlóképpen támogatni fogja az önellátást és az elosztott energia intelligens felhasználását, és hozzájárul a tudatosabb fogyasztói magatartás kialakításához is. A villamosenergia-piaci lehetőségeikhez hasonlóan a fogyasztóknak egyértelmű tájékoztatásra és könnyen hozzáférhető információkra is szükségük van ahhoz, hogy megváltoztathassák energiafogyasztási szokásaikat, és átállhassanak megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokra.

Miközben 2030-tól a cél a megújuló hidrogén lehető legnagyobb mértékű alkalmazása, rövid és középtávon az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok más formái, különösen az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén is szerepet játszhatnak, elsősorban a meglévő hidrogéntermelésből származó kibocsátások gyors csökkentése, valamint a megújuló hidrogén ezzel párhuzamos és jövőbeli elterjedésének támogatása érdekében. Az EU hidrogénstratégiájával összhangban az EU-ban a megújuló hidrogén termelésének 2024-ig el kell érnie az 1 millió tonnát, 2030-ig pedig a 10 millió tonnát. Ettől kezdve a megújuló hidrogént széles körben kell alkalmazni, felváltva vele az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogént.

A megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok, valamint a hidrogén piacának hatékony és fenntartható fejlődéséhez szükség van a piaci keret kiigazítására. Ennek az az oka, hogy a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok esetében jelenleg szabályozási akadályok tapasztalhatók a piacra jutás és a hálózathoz való hozzáférés tekintetében, ami a földgázhoz képest viszonylagos hátrányt jelent. Ezenfelül ahhoz, hogy létrejöjjön az energetikai átalakuláshoz hozzájáruló dekarbonizált gázpiac, arra van szükség, hogy a fogyasztók versenypiacokon való aktív részvételével működő integrált energiarendszerben jelentősen nőjön a megújuló energiaforrások részaránya. Ez várhatóan a megfizethető árak, a színvonalas szolgáltatások és a technológiai fejlődéshez igazodó, tényleges választékot felmutató piaci kínálat révén biztosít előnyöket a fogyasztóknak.

A különféle megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok bevezetése valószínűleg párhuzamosan fog történni, és Unió-szerte eltérő ütemben fog zajlani:

·a hidrogénalapú infrastruktúra fokozatosan kiegészíti majd a földgázhálózatot;

·a gázinfrastruktúrában pedig a fosszilis gázt fokozatosan más metánforrások váltják fel.

Emellett az energiaárak emelkedése felhívta a figyelmünket arra, hogy az egyre több decentralizált megújuló energiát integráló és a fosszilis tüzelőanyagok használatát fokozatosan megszüntető uniós energiarendszer mellett egyre nagyobb jelentőséget kap az európai energiarendszer rezilienciája. A gázágazatot tekintve az ellátás biztonságát és a kockázatokra való felkészülést szolgáló intézkedéseknek alkalmasnak kell lenniük a tiszta energiára való átállásra. „Az emelkedő energiaárak kezelése: a cselekvés és a támogatás eszköztára” című bizottsági közlemény 1 rámutat az ellátás biztonsága, a tárolási kapacitások optimális felhasználása és az energiaárak ingadozása közötti kölcsönhatásra.

1.2. A javaslat célkitűzései

E kezdeményezés célja, hogy megkönnyítse a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok energiarendszeren belüli térnyerését, lehetővé téve a földgáztól való elmozdulást, és azt, hogy ezek az új gázok betöltsék a nekik szánt szerepet az EU 2050-re kitűzött klímasemlegességi céljának elérésében.

Ebben az összefüggésben a kezdeményezés a következő területekkel foglalkozik:

A fogyasztók alacsony mértékű részvétele és nem kellő védelme a zöld gáz kiskereskedelmi piacán. Ahhoz, hogy az új gázok teljeskörűen hozzájárulhassanak az energetikai átalakuláshoz, a kiskereskedelmi piaci szabályoknak lehetővé kell tenniük, hogy a fogyasztók a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiahasználat szempontjait figyelembe véve hozzanak döntéseket. Jelenleg nem ez a helyzet. Ezenkívül sem közös uniós terminológia, sem tanúsítási rendszer nem létezik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagokra és gázokra vonatkozóan. Emellett a kiskereskedelmi gázpiacok piaci koncentrációt mutatnak, az új szereplők piacra lépése nem jellemző, és az innováció szintje is alacsony. Így a fogyasztók elesnek attól, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátást előnyben részesítő döntéseik révén profitáljanak a versenyből.

Ahhoz, hogy az energiával kapcsolatos döntéseik meghozatalakor szem előtt tarthassák a fenntarthatóságot, a fogyasztóknak megfelelő tájékoztatást kell kapniuk az energiafogyasztásukról és a felhasznált energia forrásáról, továbbá hatékony eszközökre van szükségük a piaci részvételhez. Ezenkívül a tagállamoknak meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket a kiszolgáltatott helyzetben lévő és energiaszegény felhasználók védelme érdekében. A dekarbonizált gázpiacot úgy kell kialakítani, hogy az teljes mértékben a fogyasztók előnyére válhasson, és életkortól függetlenül kielégítse a különböző generációk szükségleteit.

Hidrogéninfrastruktúra és hidrogénpiacok A gáznemű energiahordozókra vonatkozó jelenlegi szabályozási keret nem foglalkozik a hidrogénnek mint független energiahordozónak a külön hidrogénhálózatokon keresztül történő célba juttatásával. Hiányoznak az uniós szintű szabályok a hálózatokba történő díjalapú beruházásokra, illetve a külön hidrogénhálózatok tulajdonjogára és üzemeltetésére vonatkozóan. Emellett a (tiszta) hidrogén minőségére vonatkozóan sincsenek harmonizált szabályok. Következésképpen a költséghatékony, határokon átnyúló hidrogéninfrastruktúra és a versenyképes hidrogénpiac kialakítása – ami a hidrogéntermelés és -fogyasztás elterjedésének előfeltétele – akadályokba ütközik. E javaslat célja e hiányosságok kiküszöbölése. A javaslat kitér az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok terminológiájának és tanúsításának rendszerére.

Megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok a meglévő gázinfrastruktúrában és -piacokon, energiabiztonság. Napjainkban a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok csekély hányadát teszik ki az EU energiaszerkezetének. A nagykereskedelmi gázpiachoz, azaz a virtuális kereskedelmi pontokhoz való hozzáférés kulcsfontosságú előfeltétele annak, hogy a bennük rejlő lehetőségeket ki lehessen aknázni. Az ilyen gázok határokon átnyúló kereskedelmével kapcsolatos költségek eltörlése és a termelő létesítmények kapcsolódásának megkönnyítése szintén javítani fogja az üzleti helyzetet. A gázminőségi paraméterekben és a földgázrendszerbe táplált hidrogén mennyiségében mutatkozó különbségek hatással lehetnek a gázinfrastruktúra kialakítására, a végfelhasználói alkalmazásokra és a határokon átnyúló rendszerek interoperabilitására, ami azzal a kockázattal jár, hogy a belső piac széttagolódik. A gázminőségre vonatkozó jelenlegi szabályok azonban nem alkalmasak a jövőbeli fejlemények kezelésére. Ami a cseppfolyósított földgázt illeti, az LNG-terminálokhoz való hozzáférés tekintetében fennmaradó akadályok kezelése utat nyithatna a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok külföldről történő behozatala előtt, támogatva az uniós gázpiac dekarbonizációját. Végezetül megfelelő ellátásbiztonsági intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az átállás során megmaradjon, illetve erősödjön a reziliencia.

Hálózattervezés. Az energiarendszer integrációjának megteremtését célzó bizottsági stratégiában foglaltaknak megfelelően az uniós energiarendszer egészének összehangolt megtervezése és működtetése – több energiahordozóra, infrastruktúrára és fogyasztási ágazatra kiterjedően – a 2050-es éghajlat-politikai célkitűzések elérésének előfeltétele. A jelenlegi hálózattervezési rendszerek és gyakorlatok nem megfelelőek, mivel az Unió egészére kiterjedő tízéves hálózatfejlesztési terv és a nemzeti hálózatfejlesztési tervek nem állnak összhangban. A tízéves hálózatfejlesztési terv és a nemzeti hálózatfejlesztési tervek nagyobb összhangba hozása lehetővé tenné a szállítórendszerek használatára vonatkozó transznacionális információcserét.

Ellátásbiztonság és tárolás. A 2021 őszén bekövetkezett, Unió-szerte jelentős energiaár-emelkedésekre reagálva az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy mielőbb vegyen fontolóra olyan közép- és hosszú távú intézkedéseket, köztük az ellátás biztonságát fokozó intézkedéseket, amelyek növelik az EU energiarendszerének rezilienciáját. Az említett válságra és egy esetleges ismételt uniós szintű válságra adandó gyors válaszlépések lehetővé tétele érdekében e javaslat konkrét intézkedéseket tartalmaz az együttműködés és a reziliencia javítására; ennek szellemében hatékonyabb és összehangoltabb tárolást, valamint működőképes szolidaritási megállapodásokat biztosít. Az intézkedések célja, hogy időben megerősítsék az uniós energiarendszer jövőbeli sokkhatásokkal szembeni rezilienciáját. Ezen intézkedések közé tartoznak az e rendeletben és a földgázellátás biztonságáról szóló (EU) 2017/1938 rendeletben foglalt intézkedések. A koherens válasz biztosítása érdekében az ellátásbiztonságra vonatkozó intézkedések e jogalkotási javaslat részét képezik, és nem önálló jogalkotási javaslatként kerülnek előterjesztésre. Az energiaárakkal foglalkozó, 2021. október 13-i „Az emelkedő energiaárak kezelése: a cselekvés és a támogatás eszköztára” című közleményben foglaltaknak megfelelően az ellátásbiztonság határokon átnyúló összehangolása alapvető fontosságú a jövőbeli sokkhatásokkal szembeni reziliencia szempontjából.

A javasolt intézkedések értelmében a tagállamoknak a tárolást kifejezetten bele kell foglalniuk a regionális szintű ellátásbiztonsági kockázatokról, köztük azon kockázatokról készített értékelésükbe, amelyek akkor merülnek fel, ha a tárolás felett harmadik országbeli szervezetek rendelkeznek. A tagállamoknak a kezeletlen kockázatok tekintetében tanácsos lenne fontolóra venniük regionális együttműködés révén megvalósuló tárolási intézkedéseket. A javaslat meghatározza azokat az előfeltételeket, amelyek vészhelyzet esetén lehetővé teszik a stratégiai gázkészletek önkéntes alapú közös beszerzésének alkalmazását. Az előterjesztés intézkedéseket javasol továbbá a átláthatóság fokozása, a tárolókhoz való hozzáférés javítása, a gázhoz fűződő kiberbiztonsági kockázatok kezelése, valamint a tagállamok közötti, válság esetén alkalmazható kétoldalú szolidaritási megállapodások előmozdítása érdekében. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy késedelem nélkül alakítsanak ki szolidaritási megállapodásokat annak érdekében, hogy a háztartások még súlyos válság esetén is hozzájussanak a szükséges gázhoz.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javasolt kezdeményezés kiegészítő jellege révén szorosan kapcsolódik az európai zöld megállapodás végrehajtása érdekében az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag keretében előterjesztett jogalkotási javaslatokhoz, többek között az alábbiakhoz:

Felülvizsgált megújulóenergia-irányelv (RED II), amely a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdításának fő uniós eszköze. Célja, hogy felgyorsítsa a megújuló energia, többek között a megújuló gázok energiarendszeren belüli térnyerését. A javasolt módosítás az EU energiaszerkezetében 40 %-ra növeli a megújuló energiaforrásokra vonatkozó célértéket, és további célértékek rögzítésével támogatja a megújuló tüzelőanyagok – így a megújuló hidrogén – ipari és közlekedésbeli alkalmazását. E kezdeményezéssel kapcsolatban a felülvizsgált megújulóenergia-irányelv meghatározása szerint a megújuló forrásokból előállított hidrogén alatt olyan „nem biológiai eredetű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok” és „biomasszából előállított üzemanyagok” értendők, amelyek üvegházhatásúgáz-kibocsátása legalább 70 %-kal kevesebb mint a fosszilis tüzelőanyagoké; az irányelv továbbá konkrét célértékeket határoz meg a megújuló hidrogén fogyasztására vonatkozóan (2030-ra az ipari energia- és alapanyagcélú teljes hidrogénfogyasztás 50 %-át, továbbá a közlekedési ágazatnak szolgáltatott energia 2,6 %-át).

Az energiahatékonysági irányelv és ahhoz kapcsolódóan az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv, valamint az ezek módosítására irányuló javaslatok összefüggésben állnak e kezdeményezéssel, mivel befolyásolják a gázkereslet szintjét és szerkezetét. Az energiahatékonysági intézkedések enyhíthetik az energiaszegénységet és csökkenthetik a fogyasztók kiszolgáltatottságát. Mivel fűtési és hűtési célokra, illetve a kapcsolt energiatermelő létesítményekben Európában jelenleg a gáznemű tüzelőanyagok használata a legelterjedtebb, hatékony használatuk továbbra is az energiahatékonysági intézkedések középpontjában áll. A földgázirányelv és a földgázrendelet összhangban van az energiahatékonyság elsődlegességének elvével: a nyitott és versenyképes uniós piac, amely az energiahordozók termelési költségeit, szén-dioxid-kibocsátási költségeit, valamint külső költségeit és előnyeit egyaránt tükrözi, hatékonyan biztosítana tiszta és biztonságos hidrogént azon végfelhasználók számára, akik azt a leginkább értékelik.

A transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló rendelet (TEN-E rendelet), amelyre a Bizottság 2020 decemberében tett javaslatot, azt célozza, hogy az európai zöld megállapodás összefüggésében fokozott támogatást kapjon a határokon átnyúló európai energiainfrastruktúra korszerűsítése. A rendelet a hidrogéninfrastruktúrát az európai hálózatfejlesztés új infrastruktúra-kategóriájaként vezeti be. Ez a kezdeményezés kiegészíti a javasolt TEN-E rendeletet, mivel a nemzeti terveknek az Unió egészére kiterjedő tízéves hálózatfejlesztési terv követelményeivel való összehangolására összpontosít.

Amint azt a metánkibocsátás csökkentésére irányuló uniós stratégia jelezte, a Bizottság jogalkotási javaslatot fog előterjeszteni az energiaágazat metánkibocsátásának csökkentésére. A kezdeményezés az energetikai metánkibocsátással kapcsolatos tájékoztatást hivatott javítani. Jelen kezdeményezés mindezt kiegészíti, mivel célja, hogy megkönnyítse a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok térnyerését, lehetővé téve a földgáztól való elmozdulást.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A kibocsátáskereskedelmi rendszer a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokhoz viszonyítva növeli a fosszilis tüzelőanyagok használatának árát, és ezáltal előmozdítja az előbbiek iránti keresletet, csakúgy mint a kapcsolódó termelési technológiákba történő beruházásokat. A Bizottság szigorításra, és ezen belül a légi közlekedési ágazatot, a tengeri és közúti közlekedést, valamint az épületeket érintő intézkedések megerősítésére és kiterjesztésére tett javaslatot. E rendszer magában foglalja az összes hidrogéntermelő létesítményt, valamint azokat az elektrolizátorokat, amelyek napi termelési kapacitása meghaladja a 25 tonnát. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerről (EU ETS) szóló irányelv által a 2021–2030-as időszakra létrehozott innovációs alap a klímasemleges Európára 2050-ig történő átállást támogató egyik finanszírozási eszköz. Az innovációs alap, amelyet a 2021–2030-as időszakra az EU ETS irányelv hozott létre, az egyik olyan eszköz, amely a klímasemleges Európára 2050-ig történő átállást támogatja.

Az energiaadó-irányelv felülvizsgálata az energiatermékek adóztatása és az EU energia- és éghajlat-politikája közötti összhangot hivatott megteremteni; célja, hogy népszerűsítse a tiszta technológiákat és megszüntesse a fosszilis tüzelőanyagok használatát jelenleg ösztönző elavult mentességeket. A felülvizsgált irányelv értelmében az irányelv hatálya alá tartozó termékeket környezeti teljesítményük szerint csoportosítják és rangsorolják. Ennek megfelelően a felülvizsgált irányelv 0,15 EUR/GJ kedvezményes minimum adómértéket határoz meg (szemben a fosszilis tüzelőanyagokra alkalmazott 10,75 EUR/GJ-lal) az üzemanyagként használt megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén-tüzelőanyagokra vonatkozóan. A fűtőanyagként használt megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén-tüzelőanyagok esetében 0,15 EUR/GJ kedvezményes minimum adómértéket állapít meg (szemben a földgázra alkalmazott 0,6 EUR/GJ-lal).

Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló felülvizsgált rendelet (AFIR), amely a Bizottság 2021. júliusi javaslatának megfelelően hatályon kívül helyezi az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló 2014/94/EU irányelvet (AFID), arra irányul, hogy a 2050-re megvalósítandó, közel nulla kibocsátású gépjárműparkra való átállás támogatása érdekében kezelni lehessen a közúti közlekedésből származó növekvő kibocsátások problémáját. A rendelet előírja a tagállamok számára, hogy a nulla kibocsátású gépkocsik értékesítéséhez igazodva bővítsék az elektromos és hidrogéntöltő-infrastruktúrájukat, valamint hogy a főbb autópályákon egymástól meghatározott távolságokra telepítsenek elektromos és hidrogén-töltőállomásokat. Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló rendelet felülvizsgálata 2030-ig töltőállomások telepítését írja elő a TEN-T törzshálózat mentén 150 kilométerenként és minden városi csomópontban (legalább 2 t/nap, 700 bar); ez mintegy 700 hidrogéntöltő állomást eredményezne a közlekedési csomópontok mentén, és 88-at a városi csomópontokban.

A személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokat meghatározó rendelet módosításának célja, hogy egyértelműen kijelölje a kibocsátásmentes közlekedést eredményező, 2025-től követendő pályamodellt. A rendelet meghatározása értelmében az akkumulátoros elektromos járművek, valamint az üzemanyagcellás és egyéb hidrogénüzemű járművek minősülnek kibocsátásmentes járműveknek. A jogszabály azt a célt tűzi ki, hogy az új gépjárműpark átlagos kibocsátása 2030-ra nulla legyen.

A „FuelEU” tengerészeti kezdeményezésre irányuló javaslat célja, hogy növelje a fenntartható, alacsony és nulla szén-dioxid-kibocsátású alternatív üzemanyagok részarányát a nemzetközi tengeri közlekedés tüzelőanyag-szerkezetében, beleértve a következőket: folyékony bioüzemanyagok, e-folyadékok, dekarbonizált gáz (beleértve a bio-LNG-t és az e-gázt), dekarbonizált hidrogén és dekarbonizált hidrogénalapú üzemanyagok (beleértve a metánt és az ammóniát is). Az üzemanyagok és az energiatechnológiák fókuszba helyezése várhatóan lehetővé teszi, hogy a meglévő technológiák és infrastruktúrák teljes mértékű kihasználásával, valamint az előterjesztésre váró egyéb intézkedések biztosította ösztönzők igénybevételével a kibocsátás jelentős és gyors csökkentését tudjuk megvalósítani. A javaslat emellett a teljes tengeri klaszter számára megkönnyíti a dekarbonizációs pályamodellek meghatározását.

A „ReFuelEU” légiközlekedési kezdeményezésre irányuló javaslat a fenntartható légijármű-üzemanyagokban rejlő azon, még nagyrészt kiaknázatlan lehetőségeket hivatott előmozdítani, amelyek révén csökkenthető a légi közlekedés okozta ÜHG-kibocsátás. Kibocsátásainak jelentős csökkentése érdekében a légiközlekedési ágazatnak mérsékelnie kell a fosszilis légijármű-üzemanyagoktól való jelenlegi függőségét, és az elkövetkező években egyre nagyobb mértékben kell támaszkodnia a fenntartható légijármű-üzemanyagok használatára. A javaslat értelmében a légijármű-üzembentartók rendelkezésére bocsátott légijármű-üzemanyagoknak legalább 0,7 %-os részarányban kell tartalmazniuk „szintetikus légijármű-üzemanyagokat”; a „szintetikus légijármű-üzemanyagok” alatt pedig a megújulóenergia-irányelvben meghatározottak szerinti nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok értendők.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

E kezdeményezés célkitűzései tagállami szinten nem érhetők el. E kezdeményezés tervezett intézkedései az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 194. cikkében meghatározott négy célkitűzés előmozdítását célozzák, ugyanakkor hozzájárulnak az EU gazdaságának dekarbonizációjához. A tervezett intézkedéseket az EUMSZ 194. cikkének (2) bekezdése és az EUMSZ 114. cikkének (1) bekezdése alapján kell elfogadni. Az energiaügy területén az EU az EUMSZ 4. cikke (2) bekezdésének i) pontja értelmében megosztott hatáskörrel rendelkezik.

A jelen kezdeményezés egyszersmind egy sor olyan, egymással összefüggő jogalkotási aktusra is épít, amelyeket az utóbbi két évtized során fogadtak el, illetve aktualizáltak. Az EU a belső energiapiac megteremtése érdekében 1996 és 2019 között négy egymást követő jogalkotási csomagot is elfogadott, amelyek átfogó célja a piacok integrálása, valamint a nemzeti villamosenergia- és gázpiacok liberalizációja volt. Ezek a rendelkezések számos szempontra kiterjednek, köztük a piacra jutásra, az átláthatóságra, a fogyasztói jogokra, a gázpiacok fokozott likviditására és a szabályozó hatóságok függetlenségére.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Jelenleg nincsenek olyan uniós szintű szabályok, amelyek kifejezetten a külön hidrogénhálózatokat és -piacokat, illetve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogént és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagokat szabályoznák. A megújuló hidrogén fosszilis tüzelőanyagokat felváltó használatának előmozdítására irányuló jelenlegi uniós és tagállami szintű erőfeszítések a tagállamokat arra ösztönözhetik, hogy a külön hidrogéninfrastruktúrára vonatkozóan nemzeti szintű szabályokat fogadjanak el. Ez azzal a kockázattal jár, hogy Unió-szerte széttöredezett szabályozási környezet alakul ki, ami akadályozhatja a nemzeti hidrogénhálózatok és -piacok integrációját, és ezáltal megakadályozza vagy visszatartja a hidrogén határokon átnyúló kereskedelmét.

Ha a hidrogéninfrastruktúrára vonatkozó szabályok harmonizációját későbbre (azaz a nemzeti jogszabályok életbe lépése utánra) halasztjuk, az növelné a tagállamok adminisztratív terheit, a vállalkozások szempontjából pedig magasabb szabályozási költségeket és bizonytalanságot eredményezne, különösen a hidrogéntermelésbe és a szállítási infrastruktúrába történő hosszú távú beruházások esetében.

A külön hidrogénhálózatok és -piacok uniós szintű szabályozási keretének létrehozása elősegítené a nemzeti hidrogénpiacok és -hálózatok integrációját és összekapcsolását. Az ilyen külön hidrogénhálózatok megtervezésére, finanszírozására és működtetésére vonatkozó uniós szintű szabályok az ilyen típusú hosszú távú infrastruktúrák potenciális beruházói számára tartós kiszámíthatóságot teremtenének, különösen a határkeresztező rendszerösszekötők esetében (amelyekre e szabályok hiányában különféle és potenciálisan eltérő nemzeti jogszabályok vonatkozhatnak).

Ami a biometánt illeti, uniós szintű kezdeményezés hiányában valószínű, hogy a nagykereskedelmi piacokhoz való hozzáférés, a kapcsolódási kötelezettségek, valamint a szállításirendszer-üzemeltetők (TSO) és az elosztórendszer-üzemeltetők (DSO) közötti koordinációs intézkedések tekintetében 2030-ra sem szűnnének meg a szabályozásbeli különbségek. Hasonlóképpen, uniós szintű harmonizáció nélkül a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok termelőinek Unió-szerte jelentősen eltérő kapcsolódási és beviteli költségekkel kell majd szembenézniük, ami egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményez.

További uniós szintű jogszabályok hiányában a tagállamok továbbra is eltérő gázminőségi szabványokat és szabályokat alkalmaznának a hidrogéntáplálási szintekre vonatkozóan, ami a korlátozott határokon átnyúló áramlás és a piaci szegmentáció kockázatával járna. A gázminőségi szabványokat továbbra is elsősorban a földgáz minőségi paraméterei határoznák meg, ami korlátozná a megújuló gázok hálózati integrációját.

Mindezen szempontok valószínűleg visszafogják a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokkal való határokon átnyúló kereskedelmet, amelyet adott esetben nagyobb volumenű földgázimport ellensúlyozhat. Az LNG-terminálok használata és az import változatlanul a földgázra korlátozódhat annak ellenére, hogy a nem uniós forrásokból származó versenyképes biometán vagy szintetikus metán fogadására az LNG-terminálok átalakítás nélkül is alkalmasak lennének.

A nemzeti hálózattervezést csak azokban a tagállamokban kell továbbfejleszteni, amelyekben tanúsított független átvitelirendszer-üzemeltetők (ITO) és független rendszerüzemeltetők (ISO) működnek. Bár a legtöbb tagállam rendelkezik önálló nemzeti gázfejlesztési tervvel, amelynek keretében a gázpiaci üzemeltetők együttműködnek, az ágazatközi együttműködés továbbra is korlátozott.

A jelenlegi gázágazatra vonatkozó összehangolt uniós vészhelyzeti felkészültség bizonyítottan hatékonyabb, mint a kizárólag nemzeti szintű fellépés.

•Az arányosság elve

A kezdeményezés megfelel az arányosság elvének. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 194. cikkének hatálya alá esik. A szakpolitikai beavatkozás arányos a meghatározott problémák léptékével és jellegével, valamint a kitűzött célok elérésével.

A javaslat nem lépi túl az általános célkitűzés eléréséhez – azaz a gáznemű tüzelőanyagok dekarbonizációjának versenyképes, a lehető legkisebb gazdasági ráfordítással járó előmozdításához, és ezzel párhuzamosan az energiabiztonság és a fogyasztóközpontú energiapiacok szavatolásához – szükséges mértéket. Az előnyben részesített alternatívák arányosnak tekinthetők, és a lehetőségekhez mérten a meglévő megközelítésekre épülnek. A klímasemlegesség 2050-re előírt elérésének összefüggésében a kötelezettségek, valamint a tagállamok és a magánszervezetek eltérő cselekvési képességeinek mérlegelése megfelelőnek tekinthető egyensúlyt teremt.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A gázpiac jelenlegi szabályozási keretének átfogó értékeléséből kiindulva a kiválasztott eszköz a 2009/73/EK irányelv átdolgozásáról szóló irányelv és a 715/2009/EK rendelet átdolgozásáról szóló rendelet. E meglévő jogi aktusok átdolgozása javítani fogja a jogi egyértelműséget. Módosító jogi aktus elfogadása kevésbé lett volna alkalmas a számos új rendelkezés bevezetésére. Mivel az átdolgozásra esett a választás, ez azzal jár, hogy a fent vázolt fejlemények nyomán bizonyos már elfogadott és végrehajtott szabályokat felül kell vizsgálni – ez megfelel a hatályos jogszabályok természetes „életútjának”. A földgázrendelet révén további jogi aktusokat is módosítani kell, köztük a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló (EU) 2017/1938 rendeletet, az (EU) 2019/942 ACER-rendeletet és a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 1227/2011/EU rendeletet.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A harmadik energiaügyi csomag hatálybalépése pozitívan járult hozzá a belső energiapiacokon tapasztalható versenyhez és e piacok teljesítményéhez. Mindazonáltal a gázra vonatkozó jelenlegi szabályozási keret a fosszilis alapú földgázra összpontosít, és nem veszi kellő mértékben figyelembe a metángázok (köztük a földgáz és a biometán) alternatíváinak, például a hidrogénnek a megjelenését.

A jelenlegi gázpiaci szabályozási keret felülvizsgálatra szorul, amint azt az Európai Bizottság a „Hidrogénstratégia a klímasemleges Európáért” című közleményében már korábban bejelentette. Tekintettel arra, hogy az uniós tagállamok eltérő kapacitással rendelkeznek a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén előállítására, egy megfelelő piaci keret megkönnyíthetné a hidrogén energiahordozóként való hasznosítását és az energiarendszer integrációjában betöltött szerepének megerősítését.

Ennek alapján négy fő problémaforrást azonosítottak a vonatkozó hatásvizsgálat I. problémakörén belül: i. a dekarbonizáció egy olyan európai hidrogénértéklánc kialakulását fogja eredményezni, amely a határokon átnyúló hidrogénpiacra támaszkodik; ii. a hidrogéninfrastruktúrába történő beruházások hiánya hátráltatja a piac fejlődését; iii. a hidrogéninfrastruktúra valószínűleg természetes monopóliumot képez, amelynek következtében nem alakulnak ki versenypiaci struktúrák; iv. a hidrogén minőségére vonatkozó eltérő szabályok akadályozhatják a határokon átnyúló áramlásokat, és többletköltségekkel járhatnak.

A főként az EU-n kívülről importált fosszilis alapú földgázra összpontosító jelenlegi gázszabályozás nem foglalkozik a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok Unión belüli decentralizált előállításának sajátosságaival. Emellett a biometán, a hidrogén és az LNG növekvő mennyisége befolyásolja a gáz minőségét, és ezáltal a gázinfrastruktúra és a végfelhasználói berendezések kialakítását is. A hatásvizsgálat az alábbi öt fő problémaforrást emelte ki e problémakörhöz kapcsolódóan: i. az elosztóhálózatokhoz csatlakozó helyi biometán-termelők korlátozott piaci és hálózati hozzáférése, a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokra érvényes hálózati csatlakozási kötelezettségre és költségekre vonatkozó eltérő szabályok, valamint az EU-n belüli betáplálási/kiadási díjak akadályozzák a teljes mértékben integrált, likvid és interoperábilis uniós belső gázpiac kialakulását; ii. a gázminőség és a hidrogéntáplálási szintek közötti különbségek kedvezőtlenül érinthetik a határokon átnyúló áramlásokat és a végfelhasználókat, míg a jelenlegi gázminőségi szabályok nem alkalmasak a jövőbeli fejlemények kezelésére; iii. az LNG-terminálok kialakításuknál fogva elsősorban földgáz fogadására alkalmasak, új gázokat csak korlátozott mértékben tudnak fogadni; iv. a kibocsátáscsökkentés nélküli földgázra vonatkozó hosszú távú ellátási szerződések megszilárdíthatják a földgáz szerepét és 2050-ig akadályozhatják a megújuló gázok rendelkezésre állását; v. a jelenlegi energiabiztonsági intézkedések csak a földgázellátással kapcsolatos kockázatokat kezelik, a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok elérhetőségével kapcsolatosakat nem.

Ami a hálózattervezést illeti, a TSO-k és a szabályozó hatóságok közötti együttműködést szorosabbra kell fűzni. Az ingadozó teljesítményű megújuló energiaforrások egyre növekvő térnyerése nyomán egy holisztikusabb és inkluzívabb megközelítés alapján a teljes energiarendszernek integráltabbá, az infrastruktúrának pedig összekapcsoltabbá kell válnia. A hatásvizsgálat három fő problémaforrást vázolt fel e problémakörhöz kapcsolódóan: i. a hálózattervezés tagállamonként és szállításirendszer-üzemeltetőnként eltérő, a villamos energia és a gáz tervezése elkülönül; ii. a meglévő infrastruktúrák átalakításában vagy felszámolásában rejlő potenciál nem kellően átlátható; iii. a TSO-k tervezéskor nem veszik kifejezetten figyelembe a DSO-kat. Ezenkívül egy összehangoltabb rendszerfejlesztési stratégia tovább növelné a villamosenergia- és a gázrendszerek – beleértve a hidrogént is – közötti összeköttetéseket.

Az értékelés rámutatott, hogy fokozottabb versenyre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a piaci integráció előnyei teljes mértékben érvényesüljenek az uniós fogyasztók körében. Emellett a fogyasztók továbbra sem rendelkeznek az aktív piaci részvételükhöz szükséges eszközökkel. Az elemzett jogszabályok fogyasztóvédelmi rendelkezései csak részben felelnek meg e célnak. A kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználók védelme még mindig kifejezetten egyenlőtlen a tagállamok között, és az energiaszegénység továbbra is jelentős az EU-ban. Ezzel összefüggésben a IV. problémakörön belül három fő problémaforrást azonosítottak: i. a kiskereskedelmi piacokon kiaknázatlan a versenypotenciál; ii. a szolgáltatóváltás, az ár-összehasonlító eszközök, a számlázási információk, az energiaközösségek és az adatokhoz való hozzáférés tekintetében a fogyasztói magatartás nem kellően tudatos; és iii. nem megfelelő a fogyasztóvédelem, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévők és az energiaszegények esetében.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció

A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokkal összhangban a Bizottság egy különféle konzultációs módszereket és eszközöket alkalmazó konzultációs stratégia alapján átfogó és széleskörű konzultációt folytatott. E stratégia célja az volt, hogy minden releváns bizonyítékot figyelembe vegyenek, ideértve a költségekre, a társadalmi hatásokra, valamint a kezdeményezés előnyeire vonatkozó adatokat is. A konzultáció során a következő eszközöket vették igénybe: konzultáció a bevezető hatásvizsgálatról (ütemterv), kérdőíven alapuló nyilvános online konzultáció, a Bizottság előadása és az érdekelt felek – többek között a Gázszabályozási Fórum – visszajelzései, a tagállamokkal, az Európai Parlament képviselőivel és a nemzeti szabályozó hatóságokkal folytatott megbeszélések, valamint az érdekelt felekkel egy nagyszabású munkaértekezlet keretében folytatott megbeszélések.

A Bizottság 263 választ kapott a nyilvános konzultációra. A válaszadók általánosságban megerősítették, hogy a dekarbonizációs célkitűzések elérésének elősegítése érdekében szükségesnek tartják a földgázirányelv és a földgázrendelet felülvizsgálatát. Emellett a válaszadók több mint 60 %-a szerint a gázpiac dekarbonizációjához szükséges technológiai és szabályozási változások 2030-ra új munkahelyeket teremthetnek.

Ami a hidrogéninfrastruktúra és -piacok fejlesztését illeti, a jól működő és versenyképes hidrogénpiac és -infrastruktúra előmozdítása érdekében a válaszadók többsége támogatja a szabályozás korai szakaszban történő bevezetését. A válaszadók egy olyan uniós jogalkotási keret mellett érveltek, amely meghatározza az alapvető szabályozási elveket, és lépcsőzetes megközelítést alkalmaz. Nagy többség támogatja például a harmadik felek hozzáférését, a hidrogénvezetékekhez, az importterminálokhoz és a tároláshoz való hozzáférés szabályait, és előnyben részesíti a hálózati tevékenységek szétválasztását. A legtöbb válaszadó fontosnak tartotta a magánfelek szerepének korai meghatározását a hidrogéninfrastruktúra fejlesztésében. A válaszadók nagy többsége úgy véli, hogy a meglévő és a jövőbeli magánhálózatok (ideiglenesen) mentesülhetnének bizonyos szabályozási követelmények alól, ugyanakkor biztosítani kell az egységes szabályozási kerettel való konvergenciát. A válaszadók túlnyomó többsége azt az álláspontot képviseli, hogy az új hidrogéninfrastruktúrára vonatkozó jogoknak és engedélyezési követelményeknek hasonlóaknak kell lenniük a metángázvezetékekre jelenleg alkalmazottakhoz.

A megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok meglévő gázpiacra és -infrastruktúrába való bejutásának előmozdítását illetően az érdekelt felek egyetértenek abban, hogy a dekarbonizációs célkitűzések elérésének elősegítése érdekében felül kell vizsgálni a jelenlegi szabályozási keretet. Az érdekelt felek többsége fontosnak tartja a teljes piaci hozzáférés biztosítását, valamint a megújuló energiaforrásokból előállított és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok gázhálózatba való bevitelének megkönnyítését. Számos válaszadó azt javasolja, hogy a hálózatüzemeltetőknek legyen kötelező a hálózathoz csatlakoztatni a megújuló energiaforrásokból előállított és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok termelőit, és hogy vezessenek be kedvezményes beviteli díjakat. A válaszadók többsége ezenfelül támogatja az LNG-terminálokra vonatkozó átláthatósági keret javítását is. Határozottan támogatják továbbá a gázminőségi szabványok EU-szerte történő harmonizált alkalmazását, a megerősített határokon átnyúló koordinációt és a fokozott átláthatóságot. A válaszadók nem képviselnek egységes álláspontot a hidrogéntáplálással kapcsolatban, de a többség egyetért azzal, hogy az a magas műszaki költségek ellenére költséghatékony és gyors első lépést jelenthet az energiarendszer dekarbonizációjához. Kevés érdekelt fél támogatja az Unión belüli, határokon átnyúló díjak eltörlését. A válaszadók többsége fontosnak tartja a gázspecifikus biztonsági kihívásokat és a kiberbiztonsági intézkedéseket.

Az integrált hálózattervezést illetően az érdekelt felek többsége támogatja a hálózatfejlesztési terv időzítésének a tízéves hálózatfejlesztési tervvel való összehangolását, és a választott szétválasztási modelltől függetlenül egy egységes gázterv kidolgozását. A válaszadók többsége még erőteljesebben támogatta a közös villamosenergia- és gázforgatókönyvet. Az érdekelt felek jelentős arányban kérik, hogy a hidrogénprojektek a hálózatfejlesztési terv részét képezzék. A legtöbb érdekelt fél egyetért a DSO-k tájékoztatásban és információmegosztásban betöltött szerepét illetően, és több válaszadó is támogatja, hogy a DSO-k saját tervet nyújtsanak be, amely a különböző ágazatokra vonatkozóan foglalkozik a rendszeroptimalizálással is. A válaszadók ezenfelül a külön terveket tartalmazó közös forgatókönyvekkel szemben előnyben részesítették a közös gáz- és villamosenergia-tervet. Több érdekelt fél rámutatott arra, hogy az előnyben részesítendő alternatívát egy külön villamosenergia-tervet tartalmazó közös metán- és hidrogénterv testesíti meg.

Ami a fogyasztóknak a zöld gáz kiskereskedelmi piacán való szerepvállalását és védelmét illeti, az érdekelt felek többsége a polgárokkal/fogyasztókkal kapcsolatos rendelkezések tekintetében ambiciózusabb, a villamosenergia-piacot jellemzőkhöz hasonló törekvéseket szorgalmazott. Az energiaszegénységre vonatkozó rendelkezéseknek továbbá elő kell segíteniük, hogy ne a fogyasztókra terheljék a tisztagáz-alapú megoldásokra való átállás költségeit. A magánszektor képviselői támogatják a szabályozott árak fokozatos megszüntetésére irányuló terveket, míg néhány fogyasztóvédelmi szervezet szívesebben megtartaná azokat az energiaszegény és kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználók védelme érdekében. A válaszadók csaknem fele szeretne szigorúbb rendelkezéseket az ajánlatok összehasonlíthatóságára, az adatok hozzáférhetőségére, az átláthatóságra, az intelligens mérési rendszerekre és a szolgáltatóváltásra vonatkozóan. Egyetlen válaszadó sem támogatta a nem szabályozási jellegű megközelítést.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A javasolt kezdeményezés és az azt alátámasztó hatásvizsgálat az érdekelt felek által e tekintetben folytatott széles körű konzultációkhoz nyújtott információkra, valamint szakirodalmi áttekintésre és modellezésre támaszkodik. A szakirodalom áttekintése magában foglalta az olyan kulcsfontosságú elemekre – például a dekarbonizáltgáz- és hidrogéninfrastruktúrának, -piacnak és -termelésnek a szerepére – vonatkozó aktuális tanulmányok eredményeit, amelyeket a hatásvizsgálat céljából végeztek el, illetve amelyek hozzájárultak a hatásvizsgálat hatóköréhez, valamint az egyéb vonatkozó bizottsági kezdeményezések keretében végzett értékelések eredményeit. Az elemzés során figyelembe vették az érdekelt felek különböző fórumai – elsősorban a gázszabályozás témájában szervezett Madridi Fórum, és a villamosenergia-szabályozással foglalkozó Firenzei Fórum – keretében elfogadott következtetéseket is. A tagállamokkal, az európai parlamenti képviselőkkel, a nemzeti szabályozó hatóságokkal, az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével (ACER) és a többi érdekelt féllel folytatott megbeszéléseket szintén mérlegelték.

•Hatásvizsgálat

A Bizottság a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásoknak megfelelően több szakpolitikai alternatívát felölelő hatásvizsgálatot végzett. Ezt a munkát a Bizottságon belül egy szolgálatközi irányítócsoporton keresztül folytatott konzultáció segítette.

A hatásvizsgálatot a Bizottság ismertette és megvitatta Szabályozói Ellenőrzési Testülettel. A Szabályozói Ellenőrzési Testület fenntartások mellett kedvező véleményt fogalmazott meg. E fenntartások figyelembevétele érdekében a Bizottság: i. az értékelés következtetéseit belefoglalta a problémameghatározásba; ii. a kezdeményezés szerepének meghatározásakor rögzítette, hogy a kezdeményezés az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag támogató keretének része; iii. a szakpolitikai alternatívák hatása tekintetében tisztázta, hogy mi az alapforgatókönyv; iv. jobban érzékeltette a különböző szereplők – különösen a földgáz- és hidrogéntermelők és a fogyasztók – közötti különbségeket; v. értékelte, hogy a kezdeményezés milyen hatást gyakorolhat a kkv-kra más (nagyobb) vállalatokhoz képest; vi. a jelentés egészében hangsúlyosabban érzékeltette a kisebbségi vagy különvéleményeket, beleértve a problémameghatározást, az alternatívák kialakítását, a hatások elemzését és az előnyben részesített alternatíva kiválasztását; vii. javított a jelentés megszövegezésén; és viii. megfelelő formátumba rendezte a költség-haszon táblázatokat.

A hatásvizsgálati munka során az azonosított problémák és problémaforrások kezelése végett négy problémakörben számos intézkedést mérlegeltek a kezdeményezés célkitűzéseinek elérése érdekében. Eredményességük, hatékonyságuk, következetességük és arányosságuk értékelését követően a Bizottság az előnyben részesített alternatívák egy csomagját találta a legalkalmasabb eszköznek a kitűzött célok eléréséhez.

I. problémakör: Hidrogéninfrastruktúra és hidrogénpiacok

Az I. problémakör kapcsán a következő szakpolitikai alternatívákat mérlegelték: a hidrogénhálózat üzemeltetésére vonatkozó jogok pályázati úton való odaítélése (1. alternatíva); a földgázpiacra jelenleg alkalmazandókhoz hasonló, de a hidrogénpiacok fejlettségi szintjéhez igazított fő szabályozási elvek bevezetése (2. alternatíva); a hidrogén teljeskörűen kidolgozott szabályozási rendszerének létrehozása (hasonlóan a földgázágazatra jelenleg alkalmazandó szabályozáshoz) anélkül, hogy a kiforrottabb hidrogénpiac esetében később átállásra lenne szükség (3. alternatíva). Az előnyben részesített alternatíva az alapvető szabályozási elvek bevezetése a kezdetektől fogva, a végleges (jövőbeli) szabályozási rendszer egyértelmű felvázolása mellett. (2b. alternatíva – „Főbb szabályozási elvek jövőképpel”). Ezen alternatíva fő előnye, hogy elősegíti a piaci integrációt, egyértelműséget biztosít a beruházók számára, segít elkerülni a versenyt mellőző piaci struktúrák megjelenését, segít megelőzni a kiforrott piac kialakulását követően a szabályok utólagos kiigazításából adódó költségeket, ugyanakkor rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy a szabályozás igazodjon a fokozatosan kialakuló hidrogénágazathoz.

II. problémakör: Megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok a meglévő gázinfrastruktúrában és -piacokon, energiabiztonság

A II. problémakör olyan alternatívákat vesz fontolóra, amelyek elősegítik a megújuló energiaforrásokból előállított és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázoknak a meglévő gázpiacra jutását és a meglévő gázinfrastruktúrába való bevitelét. Valamennyi alternatíva magában foglalja az energiabiztonsági aggályok kezelését célzó, fokozatos beavatkozást – nevezetesen a meglévő eszközök, szabványok és eljárások kiterjesztését a megújuló energiaforrásokból előállított és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokra –, a működőképes szolidaritást és a gázágazat kiberbiztonságához kapcsolódó kockázatok kezelését. A II. problémakör esetében a 3. alternatíva, azaz „A megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok teljes körű piacra jutásának engedélyezése és előmozdítása” az előnyben részesített alternatíva. Ez az alternatíva olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek támogatják a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok nagykereskedelmi piacra jutását, valamint az LNG-terminálokba és a szállítóhálózatokba való bevitelét (a csatlakozás helyétől függetlenül), ideértve a hálózati bevitelre és a határokon átnyúló szállításra vonatkozó díjkedvezményeket is. A gázminőséget a határkeresztező rendszerösszekötési pontokra vonatkozó harmonizált uniós megközelítés szabályozná, amely egyúttal rugalmasságot is biztosítana a tagállamok számára. A hidrogéntáplálás megengedett felső határa 5 % valamennyi határkeresztező pont esetében, ami az átalakítási és kibocsátáscsökkentési költségek tekintetében költséghatékonynak minősül.

A megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok teljes körű piacának engedélyezése és előmozdítása: A tervezett intézkedések összhangban vannak az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló uniós erőfeszítésekkel, és szükségesek az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez. Az intézkedések fő előnye, hogy csökkentik a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok termelőinél felmerülő előállítási költségeket, növelik a versenyt, a likviditást és a megújuló gázok kereskedelmét, miközben ösztönzik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését. Ily módon a fogyasztók és az adófizetők számára előnyös lesz a támogatás csökkentése. Az alternatíva emellett mérsékli az energiabiztonsággal kapcsolatos kockázatokat, időt és erőforrásokat segít megtakarítani, csökkenti a bizonytalanságokat, javítja a szükséghelyzeti intézkedések hatékonyságát, és megerősíti a gázipari vállalatokra vonatkozó biztonsági követelményeket.

III. problémakör: Hálózattervezés

A III. problémakör az integrált hálózattervezéssel kapcsolatos alternatívákat vizsgálja. A III. problémakör esetében az előnyben részesített alternatíva a 2. alternatíva, azaz az „Európai forgatókönyveken alapuló nemzeti tervezés”. Ez az alternatíva lehetővé teszi a nemzeti szintű tervezést, ám annak a gázra és a villamos energiára vonatkozó közös forgatókönyveken kell alapulnia, összhangban kell állnia a tízéves hálózatfejlesztési tervvel, és kapcsolódnia kell a vonatkozó integrált nemzeti energia- és klímatervhez. Az alternatíva kiterjed az összes érintett szereplőre (DSO-kra), és lehetővé teszi a hidrogén (H2) szállítására átalakítható metánvezetékek olyan részletességgel való azonosítását, amely európai szinten nehezebben volna megvalósítható.

Európai forgatókönyveken alapuló nemzeti tervezés: Az alternatíva kínálta legfőbb előny, hogy kiküszöböli annak a kockázatát, hogy a villamos energia és gáz TSO-k egymással összeegyeztethetetlen feltételezések alapján tervezzék meg rendszerük fejlesztését. Amellett teszi lehetővé az ágazati integrációt és a koncepcionális rendszertervet, hogy közben megőrzi a részletesebb ágazatspecifikus hálózatfejlesztési tervek előnyeit. Biztosítja, hogy az érdekelt felek közös jövőképpel rendelkezzenek, ami azt jelenti, hogy a hálózattervezéskor figyelembe veszik a nemzeti és uniós szintű dekarbonizációs stratégiákat, és ezáltal csökken a potenciális függőségek és az eszközök meg nem térülésének kockázata.

IV. problémakör: A fogyasztók alacsony mértékű részvétele és nem kellő védelme a zöld gáz kiskereskedelmi piacán

A IV. problémakörhöz fűződő alternatívák között vannak olyanok, amelyek a verseny és a fogyasztók szerepvállalásának kezelése terén a nem szabályozási jellegű megközelítést helyezik előtérbe, illetve olyanok, amelyek a problémaforrásokat új, elsősorban a villamosenergia-ágazatban már kialakultakat tükröző jogszabályok révén kívánják kezelni. Az elemzés fényében a 2. alternatíva, azaz a „Rugalmas szabályozás” az előnyben részesített alternatíva, amely tükrözi a villamosenergia-piacon alkalmazott, a fogyasztóvédelemre és a tudatos fogyasztói magatartás kialakítására vonatkozó rendelkezéseket. Feltehetőleg ez az alternatíva biztosítja a legeredményesebb, a leghatékonyabb és a többi problémakörrel legkonzisztensebb fellépést.

Fő előnye, hogy jelentős megtakarítási potenciált kínál, segíti az új beszállítókat és szolgáltatókat a piacra lépésben, és előmozdítja az innovatív termékek fejlesztését, ami kiélezettebb versenyt, fokozott fogyasztói szerepvállalást és gazdasági előnyöket eredményez. Egyúttal lehetővé tenné a polgárok és a közösségek számára, hogy növeljék a társadalmi elfogadottságot, magántőkét mozgósítana, és megkönnyítené a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok elterjedését. A túlzott beruházások kockázatának csökkentése kedvező hatással lesz a környezetre.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A hatályos jogszabályok módosítására irányuló javaslatokat a hatásvizsgálatban tüzetesen megvizsgált legköltséghatékonyabb szakpolitikai alternatívákkal összhangban dolgozták ki. Az előnyben részesített alternatívák némelyike várhatóan növeli a szabályozó szervek és a piaci szereplők adminisztratív és végrehajtási és érvényre juttatási költségeit. A javasolt intézkedések nyomán például bővülhet a nemzeti szabályozó hatóságok és a földgázszállítók közötti adminisztratív tevékenységek köre, továbbá fokozott erőfeszítésekre lehet szükség a DSO-k és a TSO-k közötti koordináció, valamint a tagállamok és a nemzeti hatóságok szabályozási és végrehajtási feladatai terén. A módosított keretnek köszönhetően ugyanakkor alacsonyabb és hatékonyabb szabályozási költségek várhatók.

A hatásvizsgálat továbbá azt mutatja, hogy a javasolt intézkedések kínálják a legköltséghatékonyabb szabályozási alternatívákat a kezdeményezés átfogó célkitűzésének eléréséhez, amely nem más, mint a metán és a hidrogéngázok szállítására, elosztására, ellátására és tárolására vonatkozó olyan szabályok megállapítása, amelyek képesek támogatni az energiarendszer dekarbonizációját, és eközben gondoskodnak a biztonságos és megfizethető energiáról is.

Az egyes előnyben részesített intézkedésekhez kapcsolódó rövid távú szabályozási költségeket azon költségek és erőfeszítések fényében kell értékelni, amelyek az energiarendszer késői integrációja és dekarbonizációja nyomán hosszú távon merülnének fel. Az alternatíváknak köszönhetően a megújuló energiaforrások támogatása, az energiarendszer integrációja, a fogyasztóvédelem és az energiabiztonság terén várhatóan jelentkező előnyök nagymértékben meghaladják a kezdetben felmerülő adminisztratív és végrehajtási költségeket.

A javaslat továbbá hozzájárul a jelenlegi szabályozási keret egyszerűsítéséhez azáltal, hogy a gázinfrastruktúrára és -piacra vonatkozó rendelkezéseket harmonizálja a tiszta energiáról szóló csomag révén a villamosenergia-ágazatra kidolgozott új szabályozási struktúrával. Az ágazatok közötti nagyobb mértékű összehangoltság várhatóan számos szabályozási terület – így a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása és a fogyasztóvédelem, az irányítás és a szabályozási felügyeletet – javát szolgálja majd. Várhatóan hasonló előnyökkel jár a hidrogéninfrastruktúrákra és -piacokra vonatkozó szabályozási keret korai bevezetése is. Míg ezek a szabályok valószínűleg növelik a nemzeti hatóságok és a piaci szereplők kezdetben felmerülő adminisztratív költségeit és szabályozási terheit, a hidrogénre vonatkozó szabályozási elvek korai harmonizációja várhatóan számottevően csökkenti a jövőbeli megfelelési költségeket, és megelőzi a jelentős szabályozási eltérések és végrehajtási költségek kockázatát.

•Alapjogok

A folyamatosan alakuló zöld és digitális energetikai környezetben kiemelkedő fontosságú az uniós értékek, valamint a polgárok alapvető jogainak és biztonságának védelme. Ezt szem előtt tartva dolgozták ki az adatkezelésre vonatkozóan javasolt szakpolitikai intézkedéseket, amelyek célja a digitális technológiákhoz és az adatvezérelt szolgáltatásokhoz való széles körű hozzáférés és azok használatának biztosítása, és ezzel egyidőben az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkében, valamint az általános adatvédelmi rendeletben rögzített, a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jog magas szintjének garantálása.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az e csomaghoz tartozó javaslat uniós költségvetésre gyakorolt költségvetési hatása az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének (ACER) és az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának emberi erőforrásait érinti, amelyeket a [földgázrendelet] átdolgozására irányuló bizottsági javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás tartalmaz. Az ACER által elvégzendő, különösen a versenyképes hidrogénágazat kialakítását elősegítő szabályok jelentette új feladatoknak betudhatóan, valamint a földgázpiacoknak a földgáztól eltérő gázok növekvő részaránya miatti növekvő összetettsége miatt az ACER-ben 2023-tól kezdődően további 21 teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő munkatárs fokozatos felvételére van szükség. Az új és növekvő ágazatra vonatkozó javasolt új szabályok végrehajtása, az új típusú gázoknak a gázpiacba és -infrastruktúrába történő integrálása, valamint a megerősített fogyasztóvédelmi rendelkezések érvényesítése érdekében az Energiaügyi Főigazgatóság emberi erőforrásait további 5 teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő munkatárssal kell megerősíteni.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az előrehaladás nyomon követésére az ACER éves jelentéstételének kétlépcsős megközelítése és a Bizottság által végzett értékelés szolgál majd.

Az ACER-nek változatlanul nyomon kell követnie a piaci teljesítményt, amelyet bele kell foglalnia az éves piacmonitoring jelentésébe (a 715/2009/EK rendeletben előírt kötelezettségnek megfelelően), ám e feladatok hatóköre ettől kezdve a hidrogénre is kiterjed. A Bizottság a javaslatok elfogadásától számított egy éven belül felkéri az ACER-t, hogy (az érintett érdekelt felek bevonásával) vizsgálja felül és frissítse jelenlegi monitoringmutatóit annak biztosítása érdekében, hogy azok az e javaslatok alapjául szolgáló célkitűzések megvalósítása terén elért eredmények nyomon követése szempontjából továbbra is relevánsak legyenek. Az ACER továbbra is támaszkodni fog a piacmonitoring jelentés elkészítéséhez használt, a hidrogénre vonatkozó releváns adatokkal kiegészített, már meglévő adatforrásokra.

Az ACER éves jelentése felváltja a Bizottságnak a földgázirányelv alapján jelenleg is fennálló jelentéstételi kötelezettségeit. A részletes javaslatok biztosítják, hogy az ACER monitoringtevékenysége az átfedéseket elkerülve egészítse ki az egyéb monitoringtevékenységeket (különösen az energiaunió és az éghajlat-politika irányítása keretében végzetteket).

Az elfogadott intézkedések hatálybalépését követő meghatározott határidőn belül (indikatív jelleggel öt éven belül) a Bizottság teljes körűen értékeli a javasolt kezdeményezések hatását, beleértve a javaslatok eredményességét, hatékonyságát, folyamatos koherenciáját és relevanciáját. A Bizottság 2030. december 31-ig felülvizsgálja az irányelvet és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

Az Európai Bíróság által a Bizottság kontra Belgium ügyben (C-543/17. sz. ügy) hozott ítéletet követően a tagállamoknak a tagállami átültető intézkedésekről szóló értesítéseikhez kellően egyértelmű és pontos információkat kell mellékelniük, megjelölve, hogy az irányelv egyes rendelkezéseit a nemzeti jog mely rendelkezései ültetik át. Ezt minden kötelezettség esetében biztosítani kell, nem csak a „cikkek szintjén”. Amennyiben a tagállamok eleget tesznek ennek a kötelezettségnek, akkor elvileg nem kell az átültetésről magyarázó dokumentumokat küldeniük a Bizottság számára.

A rendeletet a tagállamok közvetlenül és egységesen hajtják végre, ezért nincs szükség magyarázó dokumentumra.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javasolt felülvizsgált irányelv tíz fejezetből áll, amelyek 91 cikket foglalnak magukban.

1. fejezet – Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

Ez a fejezet meghatározza a földgázrendszer használatával történő gázszállításra, -elosztásra, -ellátásra és -tárolásra vonatkozó szabályok tárgyát és hatályát, valamint a hidrogénnek a hidrogénrendszeren keresztül történő szállítására, ellátására és tárolására vonatkozó szabályokat. Emellett meghatározza az irányelvjavaslatban használt főbb fogalmakat is.

2. fejezet – A piacok szervezésére vonatkozó általános szabályok

Ez a fejezet megállapítja a versenyképes, fogyasztóközpontú, rugalmas és megkülönböztetésmentes gázpiacokat biztosító szabályokat. Olyan rendelkezéseket tartalmaz a piacra jutásról, mint a szolgáltató szabad megválasztása, a piaci alapú ellátási árak, a közszolgáltatási kötelezettségek, a fenntarthatóság, a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok tanúsítása, a regionális együttműködés előmozdítása, valamint a műszaki és eljárási szabályok.

3. fejezet – A tudatos fogyasztói magatartás kialakítása, fogyasztóvédelem és kiskereskedelmi piacok

Ez a fejezet különösen a következő fogyasztói jogokat határozza meg: Kidolgozza az alapvető szerződéses jogokat, a szolgáltatóváltási jogokat és díjakat, valamint az összehasonlító eszközökre, az aktív fogyasztókra és a helyi energiaközösségekre vonatkozó szabályokat. Emellett rendelkezéseket tartalmaz a számlázásra, az intelligens és hagyományos fogyasztásmérésre, valamint az adatkezelésre vonatkozóan.

Rendelkezéseket tartalmaz továbbá az egyablakos ügyintézési pontokról, a peren kívüli vitarendezéshez való jogról, a kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználókról és a kiskereskedelmi piacokról.

4. fejezet – Harmadik felek hozzáférése az infrastruktúrához

Ez a fejezet három szakaszból áll, amelyek a következő kérdésekkel foglalkoznak: a földgáz-infrastruktúrához való hozzáférés, a hidrogéninfrastruktúrához való hozzáférés, valamint a hozzáférés és a csatlakozás megtagadása.

5. fejezet – A földgáz szállításirendszer-üzemeltetőire, tárolólétesítmény-üzemeltetőire és rendszerüzemeltetőire vonatkozó szabályok

Ez a fejezet a szállításirendszer-üzemeltetőknek, a tárolólétesítmény-üzemeltetőknek és az LNG-létesítmények rendszerüzemeltetőinek a feladataival, a titoktartással és a döntéshozatali jogkörökkel foglalkozik.

6. fejezet – Földgázelosztórendszer-üzemeltetők

Ez a fejezet meghatározza az elosztórendszer-üzemeltetők kijelölését, feladatait, a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok új termelőlétesítményeinek az elosztórendszerhez való csatlakozására vonatkozó döntéshozatali jogkört, az elosztórendszer-üzemeltetők szétválasztását, az elosztórendszer-üzemeltetők titoktartási kötelezettségeit, a zárt elosztórendszerekre vonatkozó rendelkezéseket és a kombinált üzemeltetőt.

7. fejezet – A külön hidrogénhálózatokra vonatkozó szabályok

Ez a fejezet elsősorban a hidrogénhálózat-üzemeltetők, a hidrogéntárolásirendszer-üzemeltetők és a hidrogénterminál-üzemeltetők feladataival, továbbá a meglévő hidrogénhálózatokra, a földrajzilag behatárolt hidrogénhálózatokra, a zárt hidrogénrendszerekre, a harmadik országokkal közös rendszerösszekötőkre, valamint az üzemeltetőket érintő titoktartásra vonatkozó rendelkezésekkel foglalkozik.

8. fejezet – Integrált hálózattervezés

Ez a fejezet a hálózatfejlesztésre, a beruházási döntéseket érintő hatáskörökre, a hidrogénhálózat fejlesztéséről készítendő jelentésekre, valamint az új, határokon átnyúló hidrogéninfrastruktúra finanszírozására összpontosít.

9. fejezet – A szállításirendszer-üzemeltetők szétválasztása

Ez a fejezet hat szakaszból áll, amelyek a következő kérdésekkel foglalkoznak: tulajdonjog-szétválasztás, független rendszerüzemeltetők, független átvitelirendszer-üzemeltetők, a külön hidrogénhálózat-üzemeltetők szétválasztása, a földgáz- és hidrogénrendszer-üzemeltetők kijelölése és tanúsítása, valamint az elszámolások szétválasztása és átláthatósága.

10. fejezet – Szabályozó hatóságok

Ez a fejezet a szabályozó hatóságok kijelölésére és függetlenségére, a szabályozó hatóság általános célkitűzéseire, feladataira és hatásköreire, a határokon átnyúló ügyek szabályozási rendszerére, az üzemi és kereskedelmi szabályzatoknak, illetve az iránymutatásoknak való megfelelésre és a nyilvántartásvezetésre összpontosít.

11. fejezet – Záró rendelkezések

Az utolsó fejezet a záró rendelkezésekre összpontosít; cikkei különösen a védintézkedésekkel, az egyenlő versenyfeltételekkel, a technikai megállapodásokkal, az eltérésekkel, a felhatalmazási eljárással, a felhatalmazás gyakorlásával, a bizottsági eljárással, a jelentéstétellel, a hatályon kívül helyezéssel, az átültetéssel, a hatálybalépéssel és a címzettekkel foglalkoznak.

Az I. melléklet a számlázásra és számlázási információkra vonatkozó minimumkövetelményekről szól.

A II. melléklet a földgáz intelligens mérésével foglalkozik.

A III. melléklet felsorolja a hatályon kívül helyezett irányelv és az ahhoz kapcsolódó módosítások alkalmazásának kezdőnapját és átültetési határidejét.

A IV. melléklet megfelelési táblázatot tartalmaz.

A javasolt felülvizsgált rendelet nyolc fejezetből áll, amelyek 69 cikket foglalnak magukban.

1. fejezet – Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

Ez a fejezet meghatározza az energiaunió célkitűzéseire, az éghajlat- és energiapolitikai keretre, valamint a fogyasztókra vonatkozó szabályok tárgyát és hatályát. Emellett meghatározza a rendeletjavaslatban használt főbb fogalmakat is.

2. fejezet – A piacok szervezésére és az infrastruktúrához való hozzáférésre vonatkozó általános szabályok

Ez a fejezet meghatározza az általános elveket, a szabályozott eszközalapok szétválasztását, a harmadik fél hozzáférésével kapcsolatos szolgáltatásokat, a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok piacértékelését, valamint a kapacitásallokációs mechanizmusokra és a szűkületkezelési eljárásra vonatkozó elveket, a kapacitásjogok kereskedelmét, az egyensúlyozásra vonatkozó szabályokat és az egyensúlyozási díjakat, a tanúsítást és a szállításirendszer-üzemeltetők közötti együttműködést.

3. fejezet – Hálózati hozzáférés

Ez a fejezet a hálózati hozzáférés díjait és a díjkedvezményeket tárgyalja.

4. fejezet – A szállítórendszer, a tárolási rendszer, az LNG-rendszer és a hidrogénterminál-rendszer üzemeltetése

Ez a fejezet a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok nem megszakítható kapacitására, a gázminőség határokon átnyúló összehangolására, a hidrogéntáplálásra, a földgázpiaci szállításirendszer-üzemeltetők európai hálózatára, az ACER által végzett monitoringtevékenységre, a szabályozó hatóságokra, a konzultációkra, a költségekre, a regionális együttműködésre, a tízéves hálózatfejlesztési tervre, az átláthatósági követelményekre és a nyilvántartásvezetésre vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket.

5. fejezet – Elosztórendszer-üzemeltetés

Ez a fejezet meghatározza a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok nem megszakítható kapacitására, a DSO-k és a TSO-k közötti együttműködésre, az átláthatósági követelményre, valamint az elosztórendszer-üzemeltetők európai szervezetére vonatkozó szabályokat. A fejezet kitér az eljárásokra és a feladatokra is.

6. fejezet – A külön hidrogénhálózatokhoz való hozzáférés

Ez a fejezet a hidrogén minőségével kapcsolatos határokon átnyúló koordinációra, a Hidrogénhálózat-üzemeltetők Európai Hálózatára, e hálózat feladataira, a hidrogénre vonatkozó tízéves hálózatfejlesztési tervre, a költségekre és a konzultációra, az ACER által végzett monitoringtevékenységre, a regionális együttműködésre és az átláthatósági követelményekre összpontosít.

7. fejezet – Üzemi és kereskedelmi szabályzatok, valamint iránymutatások

Ez a fejezet az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások elfogadására, az üzemi és kereskedelmi szabályzatok kialakítására és módosítására, az iránymutatásokra, a tagállamok részletesebb intézkedések meghozatalára vonatkozó jogára, a tájékoztatásnyújtásra és a titoktartásra, valamint a szankciókra vonatkozóan állapít meg rendelkezéseket. Mindhárom szabály a hidrogénhez igazodik.

8. fejezet – Záró rendelkezések

Ez a fejezet a záró rendelkezésekre összpontosít, cikkei elsősorban az új földgáz- és hidrogéninfrastruktúráról, a bizottsági eljárásról, a mentességekről, az eltérésekről, a felhatalmazás gyakorlásáról, a szabályozások módosításairól, a gázellátás biztonságáról szóló rendeletnek a megújuló energiaforrásokból előállított és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokra való kiterjesztéséről, valamint a kiberbiztonságra, a szolidaritásra, a tárolásra, a hatályon kívül helyezésre és a hatálybalépésre vonatkozó intézkedések beillesztéséről rendelkeznek.

Az I. melléklet tartalmazza az iránymutatásokat.

A II. melléklet tartalmazza az (EU) 2017/1938 rendelet beillesztett IX. mellékletét.

A III. melléklet információkat tartalmaz a hatályon kívül helyezett rendeletről, valamint felsorolja annak módosításait.

A IV. melléklet megfelelési táblázatot tartalmaz.

🡻 715/2009 (kiigazított szöveg)

2021/0424 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a megújuló gázok, a földgázok és a hidrogén belső piacairól
(átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

Tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre ⌦ az Európai Unió működéséről szóló szerződésre ⌫ , és különösen annak 95. cikkére ⌦ 194. cikke (2) bekezdésére ⌫ ,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 2 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 3 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

⇩ új szöveg

(1)Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendeletét 4 több alkalommal jelentősen módosították. Mivel további módosítások szükségesek, a rendeletet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

🡻 715/2009 (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(2)Az 1999 óta fokozatosan megvalósuló belső földgázpiac célja, hogy a Közösség ⌦ az Unió ⌫ valamennyi fogyasztója, azaz a lakosság és a vállalkozások számára valós választási lehetőséget teremtsen, új üzleti lehetőségeket nyisson és bővítse a határokon átnyúló kereskedelmet, és ezáltal hatékonyságjavulást, versenypiaci árakat és magasabb szintű szolgáltatásokat teremtsen, továbbá hogy hozzájáruljon az ellátás biztonságához és fenntarthatóságához.

⇩ új szöveg

(3)Az európai zöld megállapodás és az európai klímarendelet azt a célt tűzte ki, hogy az EU 2050-re klímasemleges legyen, és ezt az európai versenyképességhez, növekedéshez és munkahelyteremtéshez hozzájárulva érje el. Ahhoz, hogy a dekarbonizált gázpiacok kialakuljanak és hozzájáruljanak az energetikai átalakuláshoz, olyan integrált energiarendszerre van szükség, amely sokkal számottevőbb mértékben támaszkodik megújuló energiaforrásokra, és amelyen belül a versenypiacokat a fogyasztók aktív részvétele jellemzi.

(4)E rendelet célja, hogy az energiarendszeren belül megkönnyítse a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok térnyerését, és ezáltal lehetővé tegye a fosszilis gáz felváltását, továbbá azt, hogy ezek az új gázok jelentős szerepet töltsenek be az EU 2030-ra kitűzött céljainak és a 2050-re megvalósítandó klímasemlegességnek az elérésében. A rendelet célja továbbá, hogy olyan szabályozási keretet hozzon létre, amely ösztönzésük mellett az összes piaci szereplő számára lehetővé teszi, hogy a bezáródási hatások elkerülése, valamint a fosszilis gáz fokozatos és időben történő kivezetésének biztosítása érdekében tevékenységeik tervezése során figyelembe vegyék a – különösen az érintett ipari ágazatokban és a fűtési célokra használt – fosszilis gáz átmeneti szerepét.

(5)Az EU hidrogénstratégiája rámutat, hogy az uniós tagállamok eltérő lehetőségekkel rendelkeznek a megújuló hidrogén előállítása terén, ezért a nyitott, versenyképes és akadálytalan határokon átnyúló kereskedelem jellemezte uniós piac jelentős előnyökkel jár a verseny, a megfizethetőség és az ellátásbiztonság szempontjából. Hangsúlyozza továbbá, hogy a hidrogén-árukereskedelmet folytató likvid piac felé történő elmozdulás megkönnyítené az új termelők piacra lépését, és egyúttal elősegítené a más energiahordozókkal való szorosabb integrációt is. Ezenfelül egyértelmű árjelzésekkel szolgálna a beruházások és az operatív döntések számára. Az e rendeletben megállapított szabályoknak ezért elő kell segíteniük a hidrogénpiacok, a hidrogén-árukereskedelem és a likvid kereskedelmi központok létrejöttét, a tagállamoknak pedig fel kell számolniuk az e tekintetben meglévő indokolatlan akadályokat. Az alapvető különbségek elismerése mellett a hidrogénpiac tekintetében figyelembe kell venni azokat a meglévő szabályokat, amelyek lehetővé tették a villamosenergia- és gázpiacokon kialakított hatékony kereskedelmi műveleteket, valamint a kereskedelmet.

🡻 715/2009 (2) preambulumbekezdés

A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5 és a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló, 2005. szeptember 28-i 1775/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6 jelentős mértékben hozzájárult a földgáz belső piacának létrehozásához.

🡻 715/2009 (3) preambulumbekezdés

Az Európai Gázszabályozási Fórum (Madridi Fórum) által 2002-ben elfogadott „A helyes gyakorlatra vonatkozó iránymutatások” első csoportjának végrehajtása és nyomon követése során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az említett iránymutatásokban megállapított szabályok valamennyi tagállamban történő maradéktalan végrehajtása, illetve a gyakorlatban az egyenlő piacra jutási feltételek minimális biztosítékainak megteremtése érdekében szükséges, hogy ezek a szabályok végrehajthatók legyenek.

🡻 715/2019 (4) preambulumbekezdés

A közös szabályok második csoportját „A helyes gyakorlatra vonatkozó második iránymutatások” címmel a Madridi Fórum 2003. szeptember 24 - én és 25-én tartott ülésén fogadták el, és e rendelet célja, hogy az említett iránymutatások alapján meghatározza a hálózati hozzáférésre és a harmadik fél hozzáférésével kapcsolatos szolgáltatásokra, a szűkületek kezelésére vonatkozó eljárásokra, az átláthatóságra, valamint az egyensúlyozásra és a kapacitási jogok kereskedelmére vonatkozó alapelveket és szabályokat.

🡻 715/2009 (5) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(6)⌦ [A COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] ⌫ A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7 lehetővé teszi a kombinált szállítói és elosztói rendszerüzemeltetést. Ennek következtében e rendelet nem írja elő azoknak a nemzeti szállító- és elosztói rendszereknekelosztórendszereknek az átalakítását, amelyek összhangban vannak az említett irányelv vonatkozó rendelkezéseivel.

🡻 715/2019 (6) preambulumbekezdés

E rendelet hatálya kiterjed azokra a magasnyomású vezetékekre, amelyek a helyi elosztó vezetékeket összekötik a földgázhálózattal, és amelyeket elsődlegesen nem a helyi elosztás során használnak.

🡻 715/2009 (7) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(7)Meg kell határozni azokat a kritériumokat, amelyek alapján a hálózati hozzáférés díjait megállapítják; e kritériumoknak maradéktalanul meg kell felelniük a megkülönböztetésmentesség elvének, a jól működő belső piac szükségleteinek, maradéktalanul figyelembe kell venniük a rendszeregyensúly szükségleteit, tükrözniük kell a felmerült tényleges költségeket, amennyiben az ilyen költségek megfelelnek egy hatékony és szerkezetileg összehasonlítható rendszerüzemeltető költségeinek, illetve átláthatóak, és egyidejűleg biztosítaniuk kell a befektetések megfelelő megtérülését, ⇨ továbbá lehetővé kell tenniük az megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok integrációját ⇦ valamint amennyiben szükséges, figyelembe kell venniük a díjszabások szabályozó hatóságok által történő összehasonlítását. ⇨ A hálózathozzáférési díjakra vonatkozó, e rendeletben foglalt szabályokat az ilyen díjak tekintetében további szabályok egészítik ki, különösen az e rendelet alapján elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások, [a COM(2020) 824 final javaslat szerinti TEN-E rendelet], [a COM(2021) xxx javaslat szerinti metánrendelet], az (EU) 2018/2001 irányelv, valamint [a COM(2021) 558 final javaslat szerinti energiahatékonysági irányelv]. ⇦

⇩ új szöveg

(8)A keresztfinanszírozások elkerülése érdekében rendszerint az tekinthető a leghatékonyabbnak, ha az infrastruktúrát az infrastruktúra használóitól származó bevételekből finanszírozzák. Ezenkívül a keresztfinanszírozások a szabályozott eszközök esetében összeegyeztethetetlenek lennének a költségorientált díjak általános elvével. Kivételes esetekben a keresztfinanszírozások mindazonáltal társadalmi előnyökkel járhatnak, különösen a hálózatfejlesztés kezdeti szakaszában, amikor a lekötött kapacitás a műszaki kapacitáshoz képest alacsony, és jelentős a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a jövőben mikor fog fellépni a kapacitásigény. A keresztfinanszírozások ezért eleinte hozzájárulhatnak a rendszerhasználóknak felszámított észszerű és kiszámítható díjakhoz, a hálózatüzemeltetők számára pedig kockázatmentessé tehetik a beruházásokat. A keresztfinanszírozások így hozzájárulhatnak az Unió dekarbonizációs célkitűzéseit támogató beruházási környezet kialakításához. Lényeges, hogy a keresztfinanszírozásokat se közvetlenül, se közvetetten ne terheljék más tagállamok rendszerhasználóira. Ezért helyénvaló, ha a keresztfinanszírozások ráfordításait csak az adott tagállamon belül, a kiadási pontok és a végső felhasználók közötti útvonal tekintetében szedik be. Biztosítani kell továbbá, hogy kivételes jellegük miatt a keresztfinanszírozások arányosak és átláthatók legyenek, határozott időre szóljanak és szabályozói felügyelet mellett valósuljanak meg.

🡻 715/2009 (8) preambulumbekezdés

A hálózati hozzáférés díjának kiszámításánál lényeges figyelembe venni a felmerült tényleges költségeket – amennyiben az ilyen költségek megfelelnek egy hatékony és szerkezetileg összehasonlítható rendszerüzemeltető költségeinek, illetve átláthatóak – valamint a befektetések megfelelő megtérülésének szükségességét, illetve az új infrastruktúra kialakítását célzó ösztönzők – köztük a 2009/73/EK irányelvben az új beruházások számára biztosított, különleges szabályozás – szükségességét. E tekintetben, különösen, ha a vezetékek között valódi verseny van, a díjszabások szabályozó hatóságok által történő összehasonlításait mint releváns módszert kell figyelembe venni.

🡻 715/2009 (9) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(9)A díjak meghatározását célzó piaci alapú intézkedések, úgymint aukciók, alkalmazásának összeegyeztethetőnek kell lenniüklennie ⌦ a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelvben ⌫ a 2009/73/EK irányelvben ⇨ és az (EU) 2017/459 bizottsági rendeletben ⇦ meghatározott rendelkezésekkel.

🡻 715/2009 (10) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(10)Szükséges, hogy a harmadik fél hozzáférésével kapcsolatos szolgáltatások közös minimumszabályai a gyakorlatban is biztosítsák a Közösség ⌦ az Unió ⌫ egész területén a hozzáférés egységes minimális szintjét, és biztosítsák, hogy a harmadik fél hozzáférésével kapcsolatos szolgáltatások kellőképp összeegyeztethetők, valamint a jól működő belső földgázpiacból származó előnyök kiaknázhatók legyenek.

🡻 715/2009 (11) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Jelenleg azonban a Közösségben a gáz egyenlő feltételekkel és megkülönböztetés vagy hátrányok nélkül történő értékesítése akadályokba ütközik. Különösen a hálózathoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés és az egységesen eredményes hatósági felügyelet hiánya jelent több tagállamban is problémát, és továbbra is léteznek elszigetelt piacok.

⇩ új szöveg

(11)A harmadik felek hozzáférésére vonatkozó rendelkezéseknek az e rendeletben meghatározott elveken kell alapulniuk. Már a 2013 októberében tartott XXIV. Madridi Fórum is üdvözölte a betáplálási-kiadási rendszerek oly módon történő megszervezésének ötletét, hogy az lehetővé tegye a gáz nem megszakítható kapacitás alapján való szabad allokálását. Ezért meg kell állapítani a betáplálási-kiadási rendszer fogalommeghatározását, és az elosztórendszer szintjén biztosítani kell az egyensúlytartási zóna integráltságát, ami hozzájárulna ahhoz, hogy a szállítás vagy az elosztás szintjén megjelenő megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok egyenlő feltételek mellett vehessenek részt a versenyben. Az elosztórendszer-üzemeltetők díjszabásának meghatározását, valamint a szállító- és az elosztórendszer közötti kapacitásallokáció megszervezését [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelvben] foglalt elvek alapján a szabályozó hatóságokra kell bízni.

(12)A betáplálási-kiadási rendszerhez való hozzáférésnek általánosságban a nem megszakítható kapacitáson kell alapulnia. Elő kell írni, hogy a hálózatüzemeltetők együttműködésük révén maximalizálják a nem megszakítható kapacitás kínálatát, ez ugyanis lehetővé teszi, hogy egy adott betáplálási-kiadási rendszerben a rendszerhasználók a nem megszakítható kapacitás alapján bármely betáplálási vagy kiadási ponthoz szabadon allokálják a betáplált vagy kiadott gázt.

(13)Feltételes kapacitás csak akkor kínálható fel, ha a hálózatüzemeltetők nem tudnak nem megszakítható kapacitást kínálni. A hálózatüzemeltetőknek a működési korlátok alapján, átlátható és egyértelmű módon kell meghatározniuk a feltételes kapacitásra vonatkozó feltételeket. A szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a feltételhez kötött kapacitástermékek száma a piac szétaprózódásának elkerülése érdekében, illetve a harmadik felek hatékony hozzáférését biztosító elvnek megfelelően korlátozott legyen.

🡻 715/2009 (12) preambulumbekezdés

(14)A földgáz belső piacának kiteljesítése érdekében el kell érni a határkeresztezőhatárokon átnyúló rendszerösszekötő kapacitások elégséges szintjét és ösztönözni kell a piaci integrációt.

🡻 715/2009 (13) preambulumbekezdés

A Bizottság 2007. január 10-i„Európai energiapolitika” című közleménye kiemelte a földgáz belső piaca kiteljesítésének fontosságát, és rámutatott arra, hogy a földgázágazatban a Közösségen belül valamennyi vállalkozás számára egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani. A Bizottság 2007. január 10-i „A földgáz és a villamos energia belső piacának jövőbeni lehetőségeiről” című, és a „Vizsgálat az 1/2003/EK rendelet 17. cikke értelmében az európai gáz- és villamosenergia-ágazatról (zárójelentés)” című közleményei kimutatták, hogy a jelenleg hatályos szabályok és intézkedések nem szolgáltatnak megfelelő keretet és nem gondoskodnak a jól működő, tényleges és átlátható belső piac célkitűzésének eléréséhez szükséges rendszerösszekötő kapacitások kialakításáról sem.

🡻 715/2009 (14) preambulumbekezdés

A jelenlegi szabályozási keret szigorú végrehajtásán túlmenően a földgáz belső piacára vonatkozó, az 1775/2005/EK rendeletben foglalt szabályozási keretet ezen közleményekkel összhangban ki kell igazítani.

🡻 715/2009 (15) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(15)Meg kell erősíteni különösen a szállításirendszer-üzemeltetők ⇨ és adott esetben az elosztórendszer-üzemeltetők ⇦ közötti együttműködést és koordinációt a határokon átnyúló szállítóhálózatokhozátviteli hálózatokhoz való tényleges és átlátható hozzáférés biztosítására és fenntartására vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatok létrehozása céljából, valamint hogy a környezet szempontjainak megfelelő figyelembevétele mellett biztosítva legyen a közösségi ⌦ az uniós ⌫ átviteli rendszer ⇨földgázrendszer⇦ összehangolt és kellőképpen előretekintő tervezése és folyamatos műszaki fejlődése, beleértve a rendszerösszekötő kapacitások kialakítását is. Az üzemi és kereskedelmi szabályzatoknak összhangban kell lenniük a természetüknél fogva kötelező erővel nem rendelkező, az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK rendelettel 8 ⌦ az (EU) 2019/942 ⌫ európai parlamenti és tanácsi rendelettel 9 10 összhangban létrehozott Energiaszabályozók ⌦ Európai Uniós ⌫ Együttműködési Ügynöksége (az Ügynökség) ⌦ (ACER) ⌫ által kidolgozott, keret jellegű iránymutatásokkal (keret jellegű iránymutatások). Az ⌦ ACER-nek ⌫ Ügynökségnek részt kell vennie az üzemi és kereskedelmi szabályzatok tervezetének tényeken alapuló felülvizsgálatában – beleértve azoknak a keret jellegű iránymutatásoknak való megfelelését –, és javasolhatja a szabályzatok Bizottság általi elfogadását. Az ⌦ ACER-nek ⌫ Ügynökségnek célszerű megvizsgálnia az üzemi és kereskedelmi szabályzatok javasolt módosításait, és jogosult kell legyen arra, hogy javasolja azok Bizottság általi elfogadásátazok Bizottság általi elfogadásának javasolására. A szállításirendszer-üzemeltetőknek ezeknek az üzemi és kereskedelmi szabályzatoknak megfelelően kell működtetniük hálózataikat.

🡻 715/2009 (16) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(16)A Közösségen ⌦ Az Unión ⌫ belüli földgázszállító hálózat optimális üzemeltetésének biztosítása érdekében ⌦ rendelkezni kell ⌫ létre kell hozni a Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatáról Hálózatát (földgázpiaci ENTSO). A földgázpiaci ENTSO feladatait a közösségi ⌦ az uniós ⌫ versenyjogi szabályokkal összhangban végzi, amelyeket továbbra is alkalmazni kell a földgázpiaci ENTSO határozataira. A földgázpiaci ENTSO feladatainak jól meghatározottnak kell lenniük, munkamódszereinek pedig biztosítaniuk kell a hatékonyságot, az átláthatóságot és a földgázpiaci ENTSO reprezentatív jellegét. A földgázpiaci ENTSO által kidolgozott üzemi és kereskedelmi szabályzatoknak nem célja, hogy a határokon nem átnyúló hálózatok tekintetében szükséges nemzeti üzemi és kereskedelmi szabályzatok helyébe lépjenek. Minthogy regionális szintű megközelítéssel hatékonyabban lehet eredményeket elérni, a szállításirendszer-üzemeltetőknek az átfogó együttműködési struktúrán belül regionális struktúrákat kellene létrehozniuk, miközben gondoskodnak arról, hogy a regionális szintű tevékenység eredményei összhangban legyenek ⌦ az uniós ⌫ a közösségi szintű üzemi és kereskedelmi szabályzatokkal és a nem kötelező érvényű tízéves hálózatfejlesztési tervekkel. Az ilyen regionális struktúrák keretében folytatott együttműködésnek előfeltétele a hálózati tevékenységek tényleges leválasztása a termelési és az ellátási tevékenységekről. Ilyen szétválasztás hiányában a szállításirendszer-üzemeltetők regionális szintű együttműködése a versenyellenes magatartás kockázatát hordozza magában. A tagállamoknak regionális szinten támogatniuk kell az együttműködést, és figyelemmel kell kísérniük a hálózat működésének hatékonyságát. A regionális szintű együttműködésnek összeegyeztethetőnek kell lennie a ⌦ gázok ⌫ versenyképes és hatékony belső piaca gázpiac irányába tett lépésekkel.

🡻 715/2009 (17) preambulumbekezdés (új szöveg)

Valamennyi piaci szereplőnek érdeke fűződik a földgázpiaci ENTSO jövőbeli tevékenységéhez. Ezért lesz a hatékony konzultáció alapvető fontosságú, és a konzultációs folyamat elősegítésére és ésszerűsítésére létrehozott meglévő struktúráknak, úgy mint az energiakereskedelem egyszerűsítésére létrehozott európai ágazati szövetségnek, valamint a nemzeti szabályozó hatóságoknak vagy az Ügynökségnek fontos szerepet kell betölteniük.

🡻 715/2009 (18) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(17)A Közösségen ⌦ Az Unión ⌫ belüli földgázszállító hálózat létrehozása nagyobb átláthatóságának biztosítása érdekében a földgázpiaci ENTSO-nak ⇨ közös forgatókönyv és az összekapcsolt modell alapján ⇦ nem kötelező érvényű, a Közösség ⌦ az Unió ⌫ egészére kiterjedő tízéves hálózatfejlesztési tervet (a továbbiakban: a Közösség ⌦ az Unió ⌫ egészére kiterjedő hálózatfejlesztési terv) kell készítenie és kiadnia, továbbá azt rendszeresen frissítenie kell. E hálózatfejlesztési tervbe bele kell foglalni a kereskedelmi vagy ellátásbiztonsági szempontból releváns megvalósítható földgázszállító hálózatokat és a szükséges regionális rendszerösszekötőket.

🡻 715/2009 (19) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(18)A versenynek a likvid nagykereskedelmi földgázpiacok kialakításán keresztül történő felélénkítése szempontjából létfontosságú, hogy a földgázkereskedés független legyen attól, hogy az ügylet tárgyát képező gázmennyiség a rendszerben hol helyezkedik el. Ez egyedül akkor lehetséges, ha a hálózat használói rendszerhasználók szabadon, egymástól függetlenül jegyezhetnek előköthetnek le betáplálási és kiadási kapacitást, azaz a földgázszállítás zónákon keresztül, nem pedig szerződésben rögzített útvonalakon valósul meg. ⇨ Annak biztosítása érdekében, hogy a betáplálási és kiadási pontokon szabadon, egymástól függetlenül lehessen kapacitást lekötni, az egy adott betáplálási pont tekintetében meghatározott díjak nem kapcsolódhatnak az egy adott kiadási pont tekintetében meghatározott díjakhoz, és fordítva, és a díjat nem lehet a betáplálási és kiadási díj összevonásából képezett csomagárként felszámítani. ⇦ Már a 2002. október 30-án és 31-én tartott 6. Madridi Fórum legtöbb résztvevője is kifejezte, hogy a verseny fejlesztésének elősegítéséhez a betáplálási–kiadási rendszereket részesíti előnyben. A díjak nem függhetnek a szállítási útvonaltól. Az egy vagy több betáplálási pont tekintetében meghatározott díj ezért nem kapcsolódhat az egy vagy több kiadási pont tekintetében meghatározott díjhoz, és fordítva.

⇩ új szöveg

(19)A gázszállításirendszer-üzemeltetők közötti rendszeregyensúlyozásra vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló 312/2014/EU bizottsági rendelet rögzíti az egyensúlyozási rendszer kiépítését meghatározó műszaki szabályok megállapítására vonatkozó előírásokat, ugyanakkor az egy adott betáplálási-kiadási rendszerhez tartozó különböző egyensúlyozási rendszerek kialakítása tekintetében több alternatívát is lehetővé tesz. A kiválasztott alternatívák kombinációja az adott betáplálási-kiadási rendszerben alkalmazandó egyedi egyensúlyozási rendszert eredményez, amely jelenleg főként a tagállamok területéhez igazodik.

(20)A rendszerhasználók felelősséget viselnek betáplálásaik és vételezéseik egyensúlyban tartásáért, a kereskedési platformok létrehozása pedig hatékonyabbá teszi a rendszerhasználók közötti gázkereskedelmet. A megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok betáplálási-kiadási rendszeren belüli jobb integrálása érdekében az egyensúlytartási zónának ki kell terjednie az elosztórendszer szintjére is. A rendszerhasználók egyensúlyozási számlái közötti gázkereskedelemre a virtuális kereskedelmi pontot kell használni.

🡻 715/2019 (20) preambulumbekezdés

(21)A szállításirendszer-üzemeltetők hálózatához történő, megkülönböztetésmentes hozzáférésre vonatkozó harmonizált szállítási szerződésekre vonatkozó hivatkozások nem jelentik azt, hogy egy bizonyos rendszerüzemeltető szállítási szerződésébe foglalt szerződési feltételeknek meg kell egyezniük az ugyanazon tagállam vagy egy másik tagállam másik szállításirendszer-üzemeltetőjének szállítási szerződésébe foglalt szerződési feltételekkel, kivéve amennyiben minimumkövetelményeket állapítanak meg, amely minimumkövetelményeknek valamennyi szállítási szerződésnek meg kell felelnie.

🡻 715/2009 (21) preambulumbekezdés

A földgázhálózatokban jelentős mértékben vannak jelen szerződéses szűkületek. Ezért az új vagy újratárgyalt szerződések teljesíthetősége érdekében a szűkületek kiküszöbölése és a kapacitásallokáció a kihasználatlan kapacitás felszabadítását igényli, ez pedig úgy valósítható meg, ha a hálózat használói jogosultak a szerződés alapján őket megillető fel nem használt kapacitást alhaszonbérbe adni vagy viszonteladásra bocsátani, a szállításirendszer-üzemeltetők pedig kötelesek a fel nem használt kapacitást – legalább a következő napra, megszakítható szolgáltatásként – a piacon felkínálni. A meglévő szerződések nagy részaránya, valamint az új és a meglévő kapacitás használói közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtésének szükségessége miatt ezeket az elveket valamennyi szerződésben lekötött kapacitás tekintetében, így a már meglévő szerződésekben lekötött kapacitás tekintetében is alkalmazni kell.

🡻 715/2019 (22) preambulumbekezdés

Bár a hálózatok fizikai keresztmetszete jelenleg ritkán okoz gondokat a Közösségben, ez a jövőben előfordulhat. Ezért szükséges a szűkületek kapacitásallokációs alapelveit ilyen körülményekre vonatkozóan meghatározni.

🡻 715/2009 (23) preambulumbekezdés

A nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság által az elmúlt években végzett piaci figyelemmel kísérés során világossá vált, hogy a jelenleg hatályos átláthatósági követelmények és infrastruktúra-hozzáférési szabályok elégtelenek a valódi, jól működő, nyílt és hatékony belső gázpiac biztosításához.

🡻 715/2019 (24) preambulumbekezdés

(22)Ahhoz, hogy a piaci résztvevők felmérhessék a mindenkori keresletet és kínálatot, és megérthessék a nagykereskedelmi ár mozgásának okait, az szükséges, hogy egyenlő mértékben hozzáférjenek a rendszer fizikai állapotára és hatékonyságára vonatkozó információkhoz. Pontosabb információkhoz kell jutniuk különösen a kínálatra és a keresletre, a hálózat kapacitására, a hálózaton keresztül megvalósuló földgázforgalomra, a hálózat-karbantartásra, az egyensúlyozásra, valamint a tárolókapacitás rendelkezésre állására és kihasználtságára vonatkozóan. Mivel a piac működése szempontjából rendkívül fontos információkról van szó, oldani kell azon meglévő korlátozásokat, amelyek titoktartási megfontolások alapján eddig határt szabtak közzétételüknek.

🡻 715/2009 (25) preambulumbekezdés

(23)Az üzleti szempontból érzékeny információkra vonatkozó titoktartási követelmények mindazonáltal különösen relevánsak abban az esetben, ha a vállalat számára kereskedelmi stratégiai jellegű adatokról van szó, amennyiben egy földgáztárolónak csak egyetlen használója van, vagy ha egy rendszeren vagy alrendszeren belüli olyan kilépésikiadási pontokra vonatkozó adatokról van szó, melyek nem kapcsolódnak másik átviteli-szállító-vagy elosztórendszerhez, hanem egyetlen ipari végső felhasználóhoz, ha az ilyen adatok nyilvánosságra hozatala ezen felhasználó gyártási folyamatára vonatkozó titkos információt fedne fel.

🡻 715/2009 (26) preambulumbekezdés

(24)A piacba vetett bizalom megerősítése érdekében a piac résztvevőit biztosítani kell afelől, hogy a visszaélésszerű magatartások hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat vonnak maguk után. A hatáskörrel rendelkező hatóságokat olyan jogokkal kell felruházni, amelyek révén hatékonyan vizsgálhatják ki a vélt piaci visszaéléseket. A hatáskörrel rendelkező hatóságoknak ezért hozzá kell férniük azokhoz az adatokhoz, amelyekből megismerhetik az ellátó vállalkozások operatív döntéseit. A földgázpiacon a rendszerüzemeltetők – kapacitásfoglalás, nominálás és a rendszerbe ténylegesen belépő és az onnan ténylegesen kilépő mennyiségek formájában – valamennyi ilyen döntésről értesítést kapnak. A rendszerüzemeltetőknek ezt az információt egy meghatározott ideig a hatáskörrel rendelkező hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk és biztosítaniuk kell e hatóságok egyszerű hozzáférését. Ezen felül a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak rendszeresen nyomon kell követniük, hogy a szállításirendszer-üzemeltetők betartják-e a szabályokat.

🡻 715/2009 (27) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(25)A földgáztárolók és a cseppfolyósított földgáz (liquified natural gas, LNG) létesítmények hozzáférhetősége egyes tagállamokban elégtelen, és ezért a meglévő szabályozás végrehajtását javítani kell ⇨ , ideértve az átláthatóság kérdését is. E javításnak e létesítmények tekintetében figyelembe kell vennie a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok potenciálját és elterjedését a belső piacon. ⇦ A villamosenergia- és földgázipari szabályozó hatóságok európai csoportja figyelemmel kísérési tevékenysége során arra a következtetésre jutott, hogy a tárolásirendszer-üzemeltetők által harmadik felek részére biztosítandó hozzáférési szolgáltatások helyes gyakorlatáról a Madridi Fórumon valamennyi érdekelt egyetértésével elfogadott önkéntes iránymutatások alkalmazása nem kielégítő, ezért az abban foglaltakat kötelezővé kell tenni.

🡻 715/2019 (28) preambulumbekezdés

(26)A szállításirendszer-üzemeltetők által működtetett, megkülönböztetésmentes és átlátható földgáz-egyensúlyozási rendszerek lényeges mechanizmust jelentenek, különösen az újonnan piacra lépők esetében, akik számára teljes értékesítési portfóliójuk egyensúlyban tartása fokozottabb nehézséget jelenthet, mint azon társaságok számára, akik az adott piacon már régóta jelen vannak. Ezért meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a szállításirendszer-üzemeltetők ezeket a mechanizmusokat a hálózathoz való hozzáférés megkülönböztetésmentes, átlátható és hatékony feltételeinek megfelelő módon működtessék.

🡻 715/2009 (29) preambulumbekezdés

Az elsődleges kapacitási jogok kereskedelme a versenyző piac fejlesztésének és a likviditás megteremtésének fontos része. Ezért az ilyen kereskedelemre vonatkozóan e rendeletnek meg kell határoznia az alapszabályokat.

🡻 715/2019 (30) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(27)A nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják az e rendeletben meghatározott szabályoknak, valamint az e rendelet értelmében elfogadott ⇨ üzemi és kereskedelmi szabályzatoknak és ⇦ iránymutatásoknak való megfelelést.

🡻 715/2009 (31) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(28)Az e rendelethez csatolt iránymutatások tartalmazzák a fent említett, helyes gyakorlatokra vonatkozó második iránymutatások alapján meghatározott különös részletes ⌦ részletesebb ⌫ végrehajtási szabályokat. Adott esetben ezek a szabályok idővel ⇨ várhatóan ⇦ változni fognak, figyelembe véve a nemzeti földgázrendszerek különbözőségeit ⇨ és alakulását ⇦ .

🡻 715/2009 (32) preambulumbekezdés

(29)Az e rendelethez mellékletként csatolt iránymutatások módosítására irányuló javaslatát megelőzően a Bizottságnak a Madridi Fórum keretén belül előzetes konzultációt kell folytatnia a szakmai szervezetek által képviselt és az iránymutatások által érintett valamennyi érdekelt féllel, valamint a tagállamokkal.

🡻 715/2009 (33) preambulumbekezdés

(30)A tagállamoknak és a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak meg kell adniuk a megfelelő információt a Bizottság számára. Ezeket az információkat a Bizottság bizalmasan kezeli.

🡻 715/2019 (34) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(31)E rendelet és az e rendelettel összhangban elfogadott ⇨ üzemi és kereskedelmi szabályzatok és ⇦ iránymutatások nem érintik a közösségi⌦ az uniós ⌫ versenyszabályok alkalmazását.

🡻 715/2009 (35) preambulumbekezdés (új szöveg)

11 Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal összhangban kell elfogadni.

🡻 715/2009 (36) preambulumbekezdés (új szöveg)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy az e rendelet céljának eléréséhez szükséges minimális mértékű harmonizáció biztosítása érdekében iránymutatásokat dolgozzon ki, illetve fogadjon el. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

⇩ új szöveg

(32)A tagállamoknak és az Energiaközösség szerződő feleinek szorosan együtt kell működniük az integrált gázkereskedelmi régió kialakításával kapcsolatos valamennyi kérdésben, és nem hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek veszélyeztetik a földgázpiacok további integrációját, illetve a tagállamok és a szerződő felek ellátásbiztonságát.

(33)A szabályok lehetővé tehetnék, hogy a szállításirendszer-üzemeltetők – kizárólag feladataik elvégzése és az ellátásbiztonság érdekében – földgáztárolókat tartsanak fenn. E stratégiai készletek feltöltése történhet a 312/2014/EU bizottsági rendelet 10. cikkében említett kereskedési platformon keresztül megvalósulóközös beszerzéssel, az uniós versenyszabályok sérelme nélkül. Annak érdekében, hogy ne zavarják a piac rendes működését, a szállításirendszer-üzemeltetőknek csak a feladataik ellátásához, illetve a szóban forgó rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében említett, kihirdetett vészhelyzet esetén lehetne lehetőséget biztosítani a földgázkivételre.

(34)Ha regionális piaci integrációra kerül sor, az érintett szállításirendszer-üzemeltetőknek és szabályozó hatóságoknak kell foglalkozniuk a határokon átnyúló hatású kérdésekkel, például a díjszerkezetekkel, az egyensúlyozási rendszerrel, a fennmaradó határkeresztező pontok kapacitásaival, a beruházási tervekkel, valamint a szállításirendszer-üzemeltetők és a szabályozó hatóságok feladatainak teljesítésével.

(35)Az energetikai átalakuláshoz és a gázpiac folyamatos integrációjához a szállításirendszer-üzemeltetők engedélyezett vagy célbevételének fokozott átláthatóságára lesz szükség. A földgázhálózatokkal kapcsolatos számos döntés alapját ez az információ fogja képezni. Így például a szállításra szolgáló eszközök földgázhálózatról hidrogénhálózatra történő átállítása vagy a szállításirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus (ITC-mechanizmus) végrehajtása a jelenleginél nagyobb átláthatóságot igényel. Emellett a díjak hosszú távú alakulásának értékelése mind a földgázkereslet, mind a várható költségek tisztázását igényli. Ez utóbbit az engedélyezett bevétel átláthatósága minden bizonnyal lehetővé teszi. A szabályozó hatóságoknak különösen tájékoztatást kell nyújtaniuk a szállításirendszer-üzemeltetők bevételei, a szabályozói eszközalapjuk értéke és idővel bekövetkező értékcsökkenése, a működési kiadások értéke, a szállításirendszer-üzemeltetőkre alkalmazott tőkeköltség, valamint az alkalmazott ösztönzők és felárak tekintetében használt számítási módszerekről.

(36)A szállításirendszer-üzemeltetők kiadásai túlnyomórészt állandó költségek. Üzleti modelljük és a jelenlegi nemzeti szabályozási keretek a hálózatuk hosszú távú, hosszú értékcsökkenési időszakokkal (30–60 év) járó kihasználásának feltételezésén alapulnak. Az energetikai átalakulással összefüggésben ezért lehetővé kell tenni, hogy a szabályozó hatóságok előre felkészüljenek a gázkereslet várható csökkenésére, és így kellő időben módosíthassák a szabályozási rendelkezéseket, továbbá megelőzhessék, hogy a szállításirendszer-üzemeltetők díjak révén történő költségmegtérülése az állandó költségeknek a gázkereslethez viszonyított növekvő aránya miatt veszélyt jelentsen a fogyasztói árak megfizethetősége szempontjából. A szabályok szükség esetén például lehetővé tehetnék a szállításra szolgáló eszközök értékcsökkenési vagy megtérülési profiljának módosítását.

(37)Annak érdekében, hogy a rendszerhasználók összehasonlító teljesítményértékelést és egyéb értékeléseket végezhessenek, átláthatóbbá kell tenni a szállításirendszer-üzemeltetők engedélyezett vagy célbevételét. A fokozott átláthatóság ugyanakkor várhatóan elősegíti a határokon átnyúló együttműködést és az üzemeltetők közötti ITC-mechanizmusok kialakítását is egyrészt a regionális integráció, másrészt pedig a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokra vonatkozó, e rendeletben meghatározott díjkedvezmények végrehajtása tekintetében.

(38)A megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok előállítására szolgáló leggazdaságosabb helyszínek kihasználása érdekében a rendszerhasználóknak kedvezményekben kell részesülniük a kapacitásalapú szállítási díjak tekintetében. Ezen belül kedvezményt kell biztosítani a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokat előállító létesítményekből származó bevitelre, a tárolólétesítmények betáplálási és kiadási pontjain alkalmazott díjakra, a határokon átnyúló díjakra, valamint az LNG-létesítmények betáplálási pontjain alkalmazott díjakra. Ha a határokon nem átnyúló kedvezmények értéke változik, a szabályozó hatóságnak egyensúlyt kell teremtenie a rendszerhasználók és a hálózatüzemeltetők érdekei között, kifejezetten figyelembe véve a meglévő beruházások – különösen a megújulóenergia-termelő létesítmények – stabil pénzügyi keretének szükségességét. Amennyiben lehetséges, a kedvezmény módosítására vonatkozó bármely döntés meghozatala előtt kellő mértékben rendelkezésre kell bocsátani a kedvezmény módosítását alátámasztó mutatókat vagy feltételeket. Célszerű, ha e kedvezmény nem érinti az általános díjszabási módszert, hanem utólag alkalmazzák a vonatkozó díjra. A kedvezmény igénybevételéhez a rendszerhasználóknak egy, az uniós adatbázishoz kapcsolódó tanúsítvány alapján a szállításirendszer-üzemeltető rendelkezésére kell bocsátaniuk a szükséges információkat.

(39)A kedvezmények alkalmazásából eredő bevételcsökkenést általános – például a csökkentett kapacitásértékesítésnek betudható – bevételcsökkenésként kell kezelni, és azt a díjak révén kellő időben ellentételezni kell, például az egyedi díjaknak az e rendelet 15. cikkében foglalt általános szabályok szerinti emelésével. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a szállításirendszer-üzemeltetők bevételei tekintetében fennálló strukturális egyensúlyhiányok enyhítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén módosítsa a kedvezményszinteket.

(40)Az uniós földgázelosztó hálózatok hatékonyságának növelése, valamint a szállításirendszer-üzemeltetőkkel és a földgázpiaci ENTSO-val való szoros együttműködés biztosítása érdekében rendelkezni kell a földgázelosztó rendszerek üzemeltetőit is magában foglaló elosztórendszer-üzemeltetők európai szervezetéről (a továbbiakban: EU DSO). Az EU DSO feladatainak jól meghatározottnak kell lenniük, munkamódszereinek pedig biztosítaniuk kell a hatékonyságot, az átláthatóságot és az uniós elosztórendszer-üzemeltetők körében a reprezentativitást. Az EU DSO-nak adott esetben szorosan együtt kell működnie a földgázpiaci ENTSO-val az üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozása és végrehajtása során, valamint iránymutatást kell adnia többek között az elosztott termelés integrálása tekintetében, illetve más, az elosztóhálózatok irányításához kapcsolódó területeken.

(41)Az elosztórendszer-üzemeltetők fontos szerepet játszanak a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok rendszerbe történő integrálásában, hiszen például a biometán-termelési kapacitás mintegy fele csatlakozik az elosztóhálózathoz. Annak érdekében, hogy e gázok könnyebben jelenhessenek meg a nagykereskedelmi piacon, az elosztóhálózathoz kapcsolódó termelőlétesítményeknek valamennyi tagállamban hozzáféréssel kell rendelkezniük a virtuális kereskedelmi ponthoz. Továbbá e rendelet rendelkezéseivel összhangban az elosztórendszer-üzemeltetőknek és a szállításirendszer-üzemeltetőknek együtt kell működniük, hogy biztosítsák az elosztóhálózatból a szállítóhálózatba irányuló kétirányú szállításra alkalmas infrastruktúrát, vagy hogy a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok piaci integrációjának elősegítése érdekében ezzel egyenértékű alternatív eszközökkel biztosítsák az elosztórendszer integrációját.

(42)A növekvő mennyiségű megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gáz európai földgázrendszerbe történő integrálása meg fogja változtatni az Európában szállított és fogyasztott földgáz minőségét. A földgáz akadálytalan határokon átnyúló áramlásának biztosítása, a piacok interoperabilitásának fenntartása és a piaci integráció lehetővé tétele érdekében a gáz minősége és kezelési költségei tekintetében növelni kell az átláthatóságot, rögzíteni kell a szabályozó hatóságok és a rendszerüzemeltetők feladat- és felelősségi körével kapcsolatos harmonizált megközelítést, továbbá meg kell erősíteni a határokon átnyúló koordinációt. Jóllehet a határkeresztező rendszerösszekötési pontokon harmonizált megközelítést kell biztosítani a gázminőség tekintetében, a tagállamoknak változatlanul kellő mozgásteret kell hagyni ahhoz, hogy hazai földgázrendszerükben gázminőségi szabványokat alkalmazzanak.

(43)A hidrogén földgázrendszerbe történő betáplálása kevésbé hatékony, mint a tiszta hidrogén használata, és emellett a hidrogén értékét is csökkenti. Hatással van továbbá a gázinfrastruktúra működésére, a végfelhasználói alkalmazásokra, valamint a határokon átnyúló rendszerek interoperabilitására. A hidrogénbetáplálás nemzeti földgázrendszerekben való alkalmazását illetően továbbra is a tagállamoknak kell döntési jogkörrel rendelkezniük. Ugyanakkor a hidrogén földgázrendszerbe történő betáplálására alkalmazott harmonizált megközelítés – azaz az uniós tagállamok közötti határkeresztező rendszerösszekötési pontokon érvényes, uniós szinten meghatározott felső határérték – csökkentené a piaci szegmentáció kockázatát, ugyanis a felső határérték alatti arányban betáplált hidrogént tartalmazó földgázt a szállításirendszer-üzemeltetőknek el kellene fogadniuk. A szomszédos szállítórendszerek számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy a határkeresztező rendszerösszekötési pontok esetében magasabb hidrogéntáplálási szintekben állapodjanak meg.

(44)A szállításirendszer-üzemeltetők közötti, a gáz minőségével – többek között a betáplált biometánnal és hidrogénnel – kapcsolatos megbízható, határokon átnyúló koordinációs és vitarendezési folyamat elengedhetetlen az Unión belüli földgázrendszerek közötti hatékony földgázszállítás előmozdításához, és ezáltal a nagyobb mértékű belső piaci integráció felé való elmozduláshoz. A gázminőségi paraméterekre – többek között az égéshőre, a Wobbe-számra, az oxigéntartalomra és a hidrogénbetáplálásra –, valamint az azok alakulására vonatkozó fokozott átláthatósági követelmények és a hozzájuk kapcsolódó nyomonkövetési és jelentéstételi kötelezettségek vélhetően hozzájárulnak a nyitott és hatékony belső földgázpiac megfelelő működéséhez.

(45)Ahhoz, hogy e rendeletet nem alapvető fontosságú elemeit módosítani lehessen, továbbá hogy a piaci integráció szempontjából alapvető területeket érintő nem alapvető fontosságú elemei tekintetében ki lehessen egészíteni, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban 12 megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében gondoskodni kell arról, hogy az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kapjon kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(46)Az (EU) 2015/703 bizottsági rendelet 13 megállapítja a földgázrendszerre vonatkozó interoperabilitás- és adatcsere-szabályokat, különös tekintettel az összekapcsolási és üzemeltetési megállapodásokra, beleértve az áramlásszabályozás szabályait, a gázmennyiségek és a gázminőség mérésének elveit, az egyeztetés szabályait, a gázmennyiségek allokációjának szabályait, valamint a kivételes események bekövetkezésekor követendő kommunikációs eljárásokat; a közös mértékegységeket, a gázminőséget, ideértve a határkeresztező gázkereskedés gázminőségi és szagosítási eltérések miatti korlátozásának kezelését, a gázminőség rövid és hosszú távú nyomon követését és a tájékoztatást; az adatcserét és a gázminőséggel kapcsolatos jelentéstételt; valamint a releváns piaci szereplők közötti átláthatóságot, kommunikációt, tájékoztatást és együttműködést.

(47)Az uniós hidrogénhálózat optimális üzemeltetésének biztosítása érdekében, valamint abból a célból, hogy az Unión belül lehetővé váljon a határokon átnyúló hidrogénkereskedelem és -ellátás, létre kell hozni a Hidrogénhálózat-üzemeltetők Európai Hálózatát (a továbbiakban: ENNOH). Az ENNOH-nak feladatait az uniós versenyjogi szabályokkal összhangban kell végeznie. Az ENNOH feladatainak jól meghatározottnak kell lenniük, munkamódszereinek pedig biztosítaniuk kell a hatékonyságot, az átláthatóságot és az ENNOH reprezentatív jellegét. Az ENNOH által kidolgozott üzemi és kereskedelmi szabályzatoknak nem céljuk, hogy a határokon nem átnyúló kérdések tekintetében szükséges nemzeti üzemi és kereskedelmi szabályzatok helyébe lépjenek.

(48)Az ENNOH létrehozásáig a Bizottság vezetésével, az ACER és valamennyi releváns piaci szereplő, köztük a földgázpiaci ENTSO, a villamosenergia-piaci ENTSO és az EU DSO bevonásával egy ideiglenes platformot kell létesíteni. Ez a platform a hidrogénhálózat és -piacok kiépítése szempontjából releváns kérdések körének meghatározására és kidolgozására irányuló, kezdeti szakaszban végzett munkát hivatott előmozdítani, hivatalos döntéshozatali hatáskör nélkül. A platformot az ENNOH létrehozása után meg kell szüntetni. Az ENNOH létrehozásáig a földgázpiaci ENTSO lesz felelős az Unió egészére kiterjedő hálózatfejlesztési tervek kidolgozásáért, beleértve a hidrogénhálózatokat is.

(49)Az Unión belüli hidrogénhálózat kialakításával kapcsolatos fokozott átláthatóság biztosítása érdekében az ENNOH-nak a hidrogénre vonatkozóan a fejlődő hidrogénpiacok igényeit tükröző, nem kötelező érvényű, az Unió egészére kiterjedő tízéves hálózatfejlesztési tervet kell készítenie és kiadnia, továbbá azt rendszeresen frissítenie kell. E hálózatfejlesztési tervbe bele kell foglalni a kereskedelmi szempontból releváns megvalósítható hidrogénszállító hálózatokat és a szükséges rendszerösszekötőket. A közös érdekű projektek listájának összeállítása végett az ENNOH-nak részt kell vennie [a COM(2020) 824 final javaslat szerinti TEN-E rendelet] 11., 12. és 13. cikkében meghatározott, az energiarendszer egészére kiterjedő költség-haszon elemzés – ezen belül a villamosenergia-, gáz- és hidrogénszállítási infrastruktúrára, a tárolásra, az LNG-létesítményekre és az elektrolizátorokra kiterjedő összekapcsolt energia- és hálózati modell –, a tízéves hálózatfejlesztési tervekben szereplő forgatókönyvek, valamint az infrastrukturális hiányosságok azonosításáról szóló jelentés kidolgozásában. E célból, és a rendszerintegráció megkönnyítése érdekében az ENNOH-nak szorosan együtt kell működnie a villamosenergia-piaci ENTSO-val és a földgázpiaci ENTSO-val. Amennyiben működőképes, és 2026-ra képes biztosítani a tízéves hálózatfejlesztési tervhez szükséges hozzájárulását, az ENNOH-nak ezeket a feladatokat első alkalommal a közös érdekű projektek nyolcadik listájának kidolgozása alkalmával kell elvégeznie.

(50)Valamennyi piaci szereplőnek érdeke fűződik az ENNOH jövőbeli tevékenységéhez. Ezért a hatékony konzultációs folyamat alapvető fontosságú lesz. Összességében az ENNOH-nak a többi érintett piaci szereplővel és azok szövetségeivel együttműködve törekednie kell az infrastruktúratervezéssel, -fejlesztéssel és -üzemeltetéssel kapcsolatos tapasztalatok megszerzésére, felhasználására és munkafolyamatokba való beépítésére.

(51)Minthogy regionális szintű megközelítéssel hatékonyabban lehet eredményeket elérni, a hidrogénhálózat-üzemeltetőknek az átfogó együttműködési struktúrán belül regionális struktúrákat kell létrehozniuk, és eközben gondoskodniuk kell arról, hogy a regionális szintű tevékenység eredményei összhangban legyenek az üzemi és kereskedelmi szabályzatokkal és a nem kötelező érvényű, az Unió egészére kiterjedő tízéves hálózatfejlesztési tervekkel. A tagállamoknak regionális szinten támogatniuk kell az együttműködést, és figyelemmel kell kísérniük a hálózat hatékonyságát.

(52)Átláthatósági követelményekre van szükség annak biztosításához, hogy a piaci szereplők körében kialakulhasson az Unió létrehozás alatt álló hidrogénpiacaiba vetett bizalom. Ahhoz, hogy a piaci szereplők felmérhessék a mindenkori keresletet és kínálatot, és megérthessék a piaci ár alakulásának okait, az szükséges, hogy egyenlő mértékben hozzáférjenek a hidrogénrendszer fizikai állapotára és működésére vonatkozó információkhoz. Az információkat mindig érthető és könnyen hozzáférhető formában, valamint megkülönböztetésmentes módon kell közzétenni.

(53)Az ENNOH létrehoz egy központi webalapú platformot, amely a hálózathoz való hatékony hozzáférés érdekében a piaci szereplők számára releváns valamennyi adatot elérhetővé teszi.

(54)A hidrogénhálózatokhoz való hozzáférés feltételeinek a piac kialakulásának korai szakaszában biztosítaniuk kell a rendszerhasználók számára a hatékony üzemelést, a megkülönböztetésmentességet és az átláthatóságot, ugyanakkor meg kell őrizniük a kellő rugalmasságot az üzemeltetők számára. A kapacitáslekötési szerződések maximális időtartamának korlátozása várhatóan csökkenti a szerződéses szűkületek és a kapacitásfelhalmozás kockázatát.

(55)A rendszerhasználók megkülönböztetésmentes és átlátható hozzáférése érdekében meg kell határozni a harmadik felek hidrogéntároló létesítményekhez és hidrogénterminálokhoz való hozzáférésének általános feltételeit.

(56)A hidrogénhálózat-üzemeltetőknek együtt kell működniük a határokon átnyúló hálózatokhoz való átlátható és megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosítására és fenntartására vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatok létrehozása, valamint az Unión belüli összehangolt hálózatfejlesztés biztosítása érdekében, beleértve a rendszerösszekötő kapacitások kialakítását is. Ezeknek az üzemi és kereskedelmi szabályzatoknak meg kell felelniük az ACER által kidolgozott, nem kötelező érvényű, keret jellegű iránymutatásoknak. Az ACER-nek részt kell vennie az üzemi és kereskedelmi szabályzatok tervezetének tényeken alapuló felülvizsgálatában – amely többek között a szabályzatoknak a keret jellegű iránymutatásoknak való megfelelésére irányul –, és javasolhatja a szabályzatok Bizottság általi elfogadását. Az ACER-nek célszerű megvizsgálnia az üzemi és kereskedelmi szabályzatok javasolt módosításait, és jogosult kell legyen arra, hogy javasolja azok Bizottság általi elfogadását. A hidrogénhálózat-üzemeltetőknek ezeknek az üzemi és kereskedelmi szabályzatoknak megfelelően kell működtetniük hálózataikat.

(57)A Hidrogénhálózat-üzemeltetők Európai Hálózata által kidolgozott üzemi és kereskedelmi szabályzatoknak nem céljuk, hogy a határokon nem átnyúló hálózatok tekintetében szükséges nemzeti szabályok helyébe lépjenek.

(58)Az Európában szállított és fogyasztott hidrogén minősége a termelési technológiától és a szállítási sajátosságoktól függően változhat. Ezért a határkeresztező rendszerösszekötők tekintetében a hidrogénminőség kezelésére vonatkozó, uniós szintű harmonizált megközelítés várhatóan a hidrogén határokon átnyúló áramlását eredményezi, és piaci integrációhoz vezet.

(59)Amennyiben a szabályozó hatóság szükségesnek ítéli, az alkalmazandó hidrogénminőségi szabványok keretében a hidrogénhálózat-üzemeltetőket teheti felelőssé a hálózataik hidrogénminőségének kezeléséért, ezáltal megbízható és stabil hidrogénminőséget biztosítva a végfelhasználók számára.

(60)A hidrogénrendszer-üzemeltetők közötti megbízható, határokon átnyúló koordinációs és vitarendezési folyamat elengedhetetlen az Unión belüli hidrogénhálózatok közötti hidrogénszállítás előmozdításához, és ezáltal a nagyobb mértékű belső piaci integráció felé való elmozduláshoz. A hidrogénminőségi paraméterekre, valamint az azok alakulására vonatkozó fokozott átláthatósági követelmények és a hozzájuk kapcsolódó nyomonkövetési és jelentéstételi kötelezettségek vélhetően hozzájárulnak a nyitott és hatékony belső hidrogénpiac megfelelő működéséhez.

(61)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra az EUMSZ 291. cikkével összhangban végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 14 megfelelően kell gyakorolni.

(62)Az európai hidrogénhálózatok hatékony működésének biztosítása érdekében a hidrogénhálózat-üzemeltetőknek más hidrogénhálózat-üzemeltetőkkel és a hálózatukhoz kapcsolódó más rendszerüzemeltetőkkel szoros együttműködésben felelősséget kell vállalniuk a hidrogénszállító hálózat üzemeltetéséért, karbantartásáért és fejlesztéséért, ezzel is előmozdítva az energiarendszer integrációját.

(63)A belső piac működése érdekében uniós szinten harmonizált szabványokra van szükség. Ha egy ilyen szabványra való hivatkozást már közzétettek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az annak való megfelelés esetén vélelmezni kell az ezen rendelet alapján elfogadott végrehajtási intézkedésben meghatározott követelményeknek való megfelelést, azonban lehetővé kell tenni a megfelelőség más módon történő igazolását. Az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkével összhangban az Európai Bizottság felkérheti az európai szabványügyi szervezeteket műszaki előírások, európai szabványok és harmonizált európai szabványok kidolgozására. A harmonizált szabványok egyik elsődleges rendeltetése, hogy segítsék az üzemeltetőket az e rendelet és a (COM(2021) xxx) javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv alapján elfogadott végrehajtási intézkedések alkalmazásában.

(64)A hidrogén-végfelhasználók minőségi követelményeinek teljes körű figyelembevétele érdekében a hidrogénhálózaton szállított hidrogén minőségére vonatkozó műszaki előírásoknak és szabványoknak tekintettel kell lenniük az ilyen végfelhasználói követelményeket meghatározó, már meglévő szabványokra (például az EN 17124 szabványra).

(65)A hidrogénrendszer-üzemeltetőknek elegendő határkeresztező kapacitást kell kiépíteniük a hidrogén szállítására, amely az ilyen kapacitás iránti minden, gazdaságilag indokolt és műszakilag kivitelezhető igényt kielégít és ezáltal lehetővé teszi a piaci integrációt.

(66)Az ACER-nek nyomonkövetési jelentést kell közzétennie a szűkületek állapotáról.

(67)Tekintettel a hidrogénben mint energiahordozóban rejlő lehetőségekre, valamint arra a lehetőségre, hogy a tagállamok harmadik országokkal folytatnak hidrogénkereskedelmet, egyértelművé kell tenni, hogy az (EU) 2017/684 határozat szerinti értesítési kötelezettség hatálya alá tartozó gázokkal kapcsolatos, az energetika területére vonatkozó kormányközi energiaügyi megállapodások magukban foglalják a hidrogénre – többek között a hidrogénvegyületekre, például az ammóniára és a folyékony szerves hidrogénhordozókra – vonatkozó kormányközi megállapodásokat.

(68)A 2021 őszén tapasztalt jelentős uniós szintű energiaár-emelkedésekre és azok negatív hatásaira válaszul a 2021. október 13-i, „Az emelkedő energiaárak kezelése: a cselekvés és a támogatás eszköztára” című bizottsági közlemény hangsúlyozta a hatékony és jól működő belső energiapiac, valamint az európai gáztárolók hatékony használatának jelentőségét az egységes piacon. A közlemény azt is kiemelte, hogy az ellátásbiztonság határokon átnyúló jobb összehangolása alapvető fontosságú a jövőbeli sokkhatásokkal szembeni reziliencia szempontjából. Az Európai Tanács 2021. október 20–21-én következtetéseket fogadott el, amelyekben felkérte a Bizottságot, hogy mihamarabb mérlegeljen olyan intézkedéseket, köztük az ellátásbiztonság javítására irányuló intézkedéseket, amelyek növelik az EU energiarendszerének és belső energiapiacának rezilienciáját. Hozzájárulva az e válságra és az esetleges ismételt uniós szintű válságokra adott következetes és időben történő válaszlépésekhez, a szorosabb együttműködés és a fokozott reziliencia érdekében – különösen az összehangoltabb tárolási és szolidaritási szabályok tekintetében – e rendeletbe és az (EU) 2017/1938 rendeletbe egyedi szabályokat kell bevezetni.

(69)A regionális szintű közös kockázatértékelésekben a tárolókapacitások működésének elemzését az ellátásbiztonsággal kapcsolatos szükségletek objektív értékelésére kell alapozni, kellően figyelembe véve a határokon átnyúló együttműködést és az e rendelet szerinti szolidaritási kötelezettségeket. Az elemzés során azt is figyelembe kell venni, hogy a tiszta energiára való átállás során fontos elkerülni a meg nem térülő eszközöket, valamint szem előtt kell tartani azt a célt, hogy csökkenteni kell az Unió külső fosszilistüzelőanyag-beszállítóktól való függőségét. Az elemzésnek ki kell terjednie az olyan tárolási infrastruktúrák jelentette kockázatok értékelésére is, amelyek felett harmadik országbeli szervezetek rendelkeznek. Ezen túlmenően az elemzésnek figyelembe kell vennie a más tagállamokban található tárolólétesítmények használatának eshetőségét, illetve azt a lehetőséget, hogy a szállításirendszer-üzemeltetők vészhelyzetben közös beszerzés révén juthassanak stratégiai készletekhez, feltéve, hogy e rendelet feltételeit betartják. A regionális szintű közös kockázatértékeléseknek és a nemzeti kockázatértékeléseknek összhangban kell lenniük egymással, hogy azonosítani lehessen a nemzeti megelőzési cselekvési tervek és veszélyhelyzeti tervek e rendeletnek megfelelő intézkedéseit, biztosítva, hogy a meghozott intézkedések ne veszélyeztessék más tagállamok ellátásbiztonságát, és ne akadályozzák indokolatlanul a gázpiac hatékony működését. Az ilyen intézkedések például nem akadályozhatják vagy korlátozhatják a határokon átnyúló szállítási kapacitások használatát.

(70)A tagállamok és az Energiaközösséget létrehozó szerződés 15 jelentős tárolókapacitással rendelkező szerződő felei közötti együttműködés támogathatja az abban az esetben hozandó intézkedéseket, ha az Unión belüli tárolás nem megvalósítható vagy nem költséghatékony. Ez magában foglalhatja azt is, hogy az adott közös kockázatértékelés során mérlegeljék ezeknek az Unión kívüli tárolókapacitásoknak a felhasználását. A tagállamok felkérhetik az érintett regionális kockázati csoportokat, hogy hívjanak meg harmadik országbeli szakértőket a regionális kockázati csoportok ad hoc üléseire anélkül, hogy precedenst teremtenének a rendszeres és teljes körű részvételre.

(71)A stratégiai készletek különböző tagállamok szállításirendszer-üzemeltetői részvételével zajló közös beszerzését úgy kell megtervezni, hogy uniós szintű vagy regionális vészhelyzet esetén az (EU) 2017/1938 rendelet 12. cikkének (3) bekezdése alapján e készleteket fel lehessen használni a Bizottság által koordinált fellépések részeként. A stratégiai készletek közös beszerzésében részt vevő szállításirendszer-üzemeltetők biztosítják, hogy a közös beszerzési megállapodások megfeleljenek az uniós versenyszabályoknak és különösen az EUMSZ 101. cikkében foglalt követelményeknek. Az e rendeletnek való megfelelés értékelése céljából tett bejelentés nem érinti az adott esetben az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése alapján nyújtott állami támogatásokra vonatkozó bejelentéseket.

(72)Az európai energiaágazat jelenleg fontos, a dekarbonizált gazdaság irányába mutató változáson megy keresztül; az átalakulás során ugyanakkor az ellátásbiztonságról és a versenyképességről is gondoskodni kell. Jóllehet a villamosenergia-alágazat kiberbiztonsága a határokon átnyúló villamosenergia-áramlásra vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat révén már előrehaladt állapotban van, az európai energiarendszer biztonságának szavatolása érdekében a gázalágazatra vonatkozóan kötelező ágazatspecifikus szabályokra van szükség.

(73)A 2017–2021-es egész Unióra kiterjedő szimuláció rámutatott, hogy az ellátás helyzetének jelentős romlása esetén a regionális együttműködési és szolidaritási intézkedések elengedhetetlenek az Unió rezilienciájának biztosításához. A szolidaritási intézkedéseknek minden helyzetben biztosítaniuk kell a szolidaritási alapon védett felhasználók, például a háztartások országhatároktól független ellátását. A tagállamoknak el kell fogadniuk a szolidaritási mechanizmusra vonatkozó rendelkezések végrehajtásához szükséges intézkedéseket, ideértve azt is, hogy az érintett tagállamok megállapodnak egymással a műszaki, jogi és pénzügyi szabályokról. A tagállamoknak a vészhelyzeti terveikben részletesen ismertetniük kell ezeket a megállapodásokat. Azon tagállamok esetében, amelyek nem dolgozták ki külön a szükséges kétoldalú megállapodást, a hatékony szolidaritás biztosítása érdekében e rendelet alapértelmezett mintáját kell alkalmazni.

(74)Az ilyen intézkedések következésképpen azt a kötelezettséget róhatják egy tagállamra, hogy ellentételezést fizessen az intézkedései által érintettek számára. Annak biztosítása érdekében, hogy a szolidaritást kérő tagállam által a szolidaritást nyújtó tagállamnak fizetett ellentételezés méltányos és észszerű legyen, a nemzeti energiaügyi szabályozó hatóságnak vagy a nemzeti versenyhatóságnak független hatóságként hatáskörrel kell rendelkeznie, hogy ellenőrizze a kért és kifizetett ellentételezés összegét, és szükség esetén helyesbítést kérjen.

🡻 715/2009 (37) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(75)Mivel e rendelet célját – nevezetesen a földgázszállító hálózatokhoz, földgáztárolókhoz és LNG-létesítményekhez való hozzáférés feltételeire vonatkozó tisztességes szabályok kialakítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ⌦ az Unió szintjén azonban az intézkedés hatóköre vagy hatásai miatt e cél ⌫ és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség ⌦ az Unió ⌫ intézkedéseket hozhat a Szerződés ⌦ az Európai Unióról szóló szerződés ⌫ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

🡻 715/2009 (38) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Tekintve az 1775/2005/EK rendelethez az ezen rendeletben tett módosítások mértékét, az átláthatóság és észszerűség érdekében kívánatos az érintett rendelkezéseket egy új rendeletben egységes szövegbe foglalni,

🡻 715/2009 (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet

⌦ Tárgy, hatály és fogalommeghatározások ⌫

1. cikk

Tárgy és hatály

E rendelet célja, hogy:

a)a nemzeti és a regionális piacok sajátos jellegzetességei figyelembevételével megkülönböztetésmentes szabályokat állapítson meg állapít meg ⇨ a földgáz- és hidrogénrendszerekhez ⇦ a földgázszállító rendszerekhez való hozzáférés feltételeire vonatkozóan, a ⇨ gázok ⇦ földgáz belső piacának megfelelő működése érdekében; ⇨ valamint ⇦

b)a nemzeti és a regionális piacok sajátos jellegzetességei figyelembevételével megkülönböztetésmentes szabályokat állapítson meg az LNG-létesítményekhez és a földgáztárolókhoz való hozzáférés feltételeire vonatkozóan; valamint

c)elősegítse ⌦ elősegíti ⌫ egy jól működő és átlátható nagykereskedelmi piac kialakulását, amelyet a gázellátás nagyfokú biztonsága jellemez, valamint gondoskodjon ⌦ gondoskodik ⌫ a ⇨ gázok ⇦ földgáz határokon átnyúlókeresztül történő kereskedelmére vonatkozó hálózat-hozzáférési szabályok összehangolását célzó mechanizmusokról.

Az e cikk első albekezdésében említett célok magukban foglalják a ⇨ földgázhálózathoz való hozzáférés díjainak ⇦ hálózat-hozzáférési díjak – kivéve azonban a földgáztárolókhoz való hozzáférés díjának – megállapítására, illetőleg az e díjak kiszámításának módszereire alkalmazandó harmonizált elvek megállapítását, a harmadik felek részére nyújtandó hozzáférési szolgáltatások létrehozását, a kapacitásallokációra és a szűkületek kezelésére alkalmazandó harmonizált elvek kialakítását, az átláthatósági követelmények, az egyensúlyozásra vonatkozó szabályok és az egyensúlyozási díjak meghatározását, valamint a kapacitáskereskedelem elősegítését.

A 31.19. cikk (54) bekezdésében foglalt rendelkezés kivételével ez a rendelet csak a 2009/73/EK irányelv ⌦ a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv ⌫ 29.33. cikke (3) és (4) bekezdésének hatálya alá tartozó ⇨ földgáztároló és hidrogéntároló létesítményekre ⇦ földgáztárolókra alkalmazandó.

A tagállamok létrehozhatnak a 2009/73/EK irányelvvel ⌦ a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelvvel ⌫ összhangban felállított és e rendelet követelményeinek megfelelő szervezetet vagy testületet egy vagy több olyan feladat ellátása céljából, amely feladat általában a szállításirendszer-üzemeltetőké ⇨ vagy a hidrogénhálózat-üzemeltetőké ⇦. E szervezetre vagy testületre vonatkozik az e rendelet 13.3. cikke szerinti tanúsítás, valamint a 2009/73/EK irányelv ⌦a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv ⌫ 65.10. cikke szerinti kijelölés.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)E rendelet alkalmazásában:

⇩ új szöveg

1.„szabályozói eszközalap”: a hálózatüzemeltetőnek a szabályozott hálózati szolgáltatások nyújtására használt valamennyi olyan hálózati eszköze, amelyet a hálózattal kapcsolatos szolgáltatásokból származó bevétel kiszámításakor figyelembe vesznek.

🡻 715/2009 (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

2.1.„szállítás”: a földgáz hálózaton, túlnyomórészt nagynyomású csővezetéken, de nem termelési csővezeték-hálózaton és nem az elsődlegesen a helyi földgázelosztás keretében használt nagynyomású vezetékeken történő szállítása a felhasználókhoz történő eljuttatás céljából, kivéve a gázszolgáltatást;

3.2.„szállítási szerződés”: a szállításirendszer-üzemeltető ⇨ vagy a hidrogénhálózat-üzemeltető ⇦ által a rendszerhasználóval, a ⇨ gázszállítási szolgáltatás ⇦ szállítás tárgyában kötött szerződés;

4.3.„kapacitás”: normál köbméter/időegységben vagy energiaegység/időegységben kifejezett maximális szállított mennyiség, amelyre a rendszerhasználó a szállítási szerződés előírásainak megfelelően jogosult;

5.4.„fel nem használt kapacitás”: az a nem megszakítható kapacitás, amelyet a rendszerhasználó a szállítási szerződés keretében ugyan megszerzett, de a szerződésben meghatározott határidő lejártára nem nominált;

6.5.„szűkületkezelés”: a szállításirendszer-üzemeltető kapacitás portfóliójának olyan kezelését jelenti, amely a műszaki kapacitás optimális és maximális használatát és a jövőbeni szűkületi és telítődési pontok kellő időben való észrevételét célozza meg;

7.6.„másodlagos piac”: az elsődleges piacon kívül értékesített kapacitás piaca;

8.7.„nominálás”: a rendszerhasználónak a szállításirendszer-üzemeltető részére adott értesítése arról, hogy a rendszerhasználó mennyi gázt kíván a rendszerbe betáplálni vagy onnan vételezni;

9.8.„újranominálás”: egy későbbi értesítés a nominálás korrigálásáról;

10.9.„rendszeregyensúly”: a szükséges szállítólétesítményeket is beleértve a szállítási hálózat minden olyan állapota, minden olyan állapot, amikor a földgáz ⇨ vagy a hidrogén ⇦ nyomása és minősége azok között a minimum és maximum határok között marad, melyeket a szállításirendszer-üzemeltető határozott meg abból a célból, hogy a földgáz ⇨ vagy a hidrogén ⇦ szállítása műszaki szempontból garantált legyen;

11.10.„egyensúlyozási időszak”: azon időszak, amelynek során egy energiaegységben kifejezett ⇨ gázmennyiség ⇦ földgázmennyiség kivétele minden rendszerhasználó által ellentételezendő ugyanazon ⇨ gázmennyiség ⇦ földgázmennyiség bevitelével, a szállítóhálózatba, a szállítási szerződéssel vagy az üzemi és kereskedelmi szabályzattal összhangban;

12.11.„rendszerhasználó”: egy rendszerüzemeltető szállításirendszer-üzemeltető felhasználója vagy potenciális felhasználója, valamint maguk a rendszerüzemeltetők szállításirendszer-üzemeltetők is, amennyiben a ⇨ földgáz és a hidrogén ⇦ szállításhoz kapcsolódóan feladatuk ellátásához az szükséges;

13.12.„megszakítható szolgáltatások”: a szállításirendszer-üzemeltető ⇨ vagy a hidrogénhálózat-üzemeltető ⇦ által kínált, a megszakítható kapacitásra vonatkozó szolgáltatások;

14.13.„megszakítható kapacitás”: olyan gázszállítási kapacitás, amelyet a szállításirendszer-üzemeltető ⇨ vagy a hidrogénhálózat-üzemeltető ⇦ a szállítási szerződésben meghatározott feltételekkel összhangban megszakíthat;

15.14.„hosszú távú szolgáltatások”: a szállításirendszer-üzemeltető ⇨ vagy a hidrogénhálózat-üzemeltető ⇦ által kínált egyéves vagy annál hosszabb időre szóló szolgáltatások;

16.15.„rövid távú szolgáltatások”: a szállításirendszer-üzemeltető ⇨ vagy a hidrogénhálózat-üzemeltető ⇦ által kínált egy évnél rövidebb időre szóló szolgáltatás;

17.16.„nem megszakítható kapacitás”: az a gázszállítási kapacitás, amelynek megszakításmentességét a szállításirendszer-üzemeltető ⇨ vagy a hidrogénhálózat-üzemeltető ⇦ szerződésben garantálja;

18.17.„nem megszakítható szolgáltatások”: a szállításirendszer-üzemeltető ⇨ vagy a hidrogénhálózat-üzemeltető ⇦ által kínált, a nem megszakítható kapacitásra vonatkozó szolgáltatások;

19.18.„műszaki kapacitás”: az a maximális nem megszakítható kapacitás, ⇨ amely felkínálható ⇦ amelyet a szállításirendszer-üzemeltető kínálhat a rendszerhasználóknak, figyelembe véve a ⇨ szállítórendszerre, illetve a hidrogénhálózatra ⇦ szállítóhálózatra vonatkozó rendszeregyensúlyt és üzemeltetési követelményeket;

20.19.„szerződéses kapacitás”: az a kapacitás, amelyet a szállításirendszer-üzemeltető szállítási szerződés keretében oszt ⇨ osztanak ⇦ ki a rendszerhasználónak;

21.20.„szabadkapacitás”: a műszaki kapacitásnak az a része, amelyet nem osztottak ki, de a rendszerben egy adott időpontban rendelkezésre áll;

22.21.„szerződéses szűkület”: az a helyzet, amikor a nem megszakítható kapacitás iránti kereslet szintje meghaladja a műszaki kapacitást;

23.22.„elsődleges piac”: közvetlenül a szállításirendszer-üzemeltető ⇨ vagy a hidrogénhálózat-üzemeltető ⇦ által értékesített kapacitás piaca;

24.23.„fizikai szűkület”: az a helyzet, amikor a tényleges szállítások iránti kereslet szintje egy adott időpontban meghaladja a műszaki kapacitást;

25.24.„LNG-létesítménybeli kapacitás”: ⌦ a cseppfolyósítottföldgáz-terminálon ⌫ (az LNG-terminálon) belül a földgáz cseppfolyósítására vagy az LNG behozatalára, átfejtésére, ideiglenes tárolására, újragázosítására, illetve az LNG-vel kapcsolatos kiegészítő műveletekre rendelkezésre álló kapacitás;

26.25.„mobilgáz”: az a gáztérfogat, amelyet a földgáztároló használója jogosult földgáztárolásra felhasználni;

27.26.„kitárolási kapacitás”: az a térfogatáram, amellyel a földgáztároló használója jogosult a tárolóból földgázt lefejteni;

28.27.„betárolási kapacitás”: az a térfogatáram, amellyel a földgáztároló használója jogosult a tárolóba földgázt tölteni;

29.28.„tárolókapacitás”: a mobilgáz, a kitárolási kapacitás és a betárolási kapacitás valamely együttese;.

⇩ új szöveg

30.„betáplálási-kiadási rendszer”: azon szállító- és elosztórendszerek, illetve hidrogénhálózatok együttese, amelyek egy adott egyensúlyozási rendszer hatálya alá tartoznak;

31.„egyensúlytartási zóna”: olyan betáplálási-kiadási rendszer, amely egy adott egyensúlyozási rendszer hatálya alá tartozik;

32.„virtuális kereskedelmi pont”: nem fizikai kereskedelmi pont egy betáplálási-kiadási rendszeren belül, amelyen keresztül az eladó és a vevő szállítási vagy elosztási kapacitás lekötése nélkül folytat gázkereskedelmet;

33.„betáplálási pont”: a betáplálási-kiadási rendszerhez hozzáférést biztosító pont, amelyhez a rendszerhasználóknak, illetve a termelőknek lekötési eljárások alapján van hozzáférésük;

34.„kiadási pont”: a betáplálási-kiadási rendszerből kilépő gázáramlást biztosító pont, amelyhez a rendszerhasználóknak, illetve a végső felhasználóknak lekötési eljárások alapján van hozzáférésük;

35.„feltételes kapacitás”: olyan nem megszakítható kapacitás, amely átlátható és előre meghatározott feltételek alapján biztosít hozzáférést a virtuális kereskedelmi ponthoz vagy a korlátozott mértékű kiosztható kapacitáshoz;

36.„kioszthatóság”: bármely betáplálási kapacitás és bármely kiadási kapacitás szabadon mérlegelhető kombinációja, vagy fordítva;

37.„engedélyezett bevétel”: adott szabályozási időszakon belül egy meghatározott periódusban a szállításirendszer-üzemeltető által nyújtott szállítási és nem szállítási szolgáltatásokért kapott bevételek összege, amelyet a szállításirendszer-üzemeltető nem ársapka-szabályozás esetén jogosult beszedni, és amelynek megállapítása a 2009/73/EK irányelv 75. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerint történik;

38.„új infrastruktúra”: olyan infrastruktúra, amely 2003. augusztus 4-ig nem készült el.

🡻 715/2009 (kiigazított szöveg)

(2)Az e cikk (1) bekezdésében (1) bekezdésben előírt fogalommeghatározások sérelme nélkül a 2009/73/EK irányelv ⌦ a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv ⌫ 2. cikkében található, e rendelet alkalmazása szempontjából lényeges fogalommeghatározások is alkalmazandók, kivéve az említett cikk 3. pontjában a „szállítás” fogalmára adott meghatározást.

Az e cikk (1) bekezdésének (1) bekezdés 4–24. 3–23. pontjában a szállítás tekintetében előírt fogalommeghatározások a tárolási- és LNG-létesítmények tekintetében is alkalmazandók.

⇩ új szöveg

II. FEJEZET

A FÖLDGÁZ- ÉS HIDROGÉNRENDSZEREKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. szakasz

A piacszervezés és az infrastruktúrához való hozzáférés általános szabályai

3. cikk

Általános elvek

A tagállamok, a szabályozó hatóságok, a szállításirendszer-üzemeltetők, az elosztórendszer-üzemeltetők, a tárolóüzemeltetők, az LNG-üzemeltetők, a hidrogénrendszer-üzemeltetők és a megbízott üzemeltetők – pl. területi piaci üzemeltetők vagy lekötési platformok üzemeltetői – biztosítják, hogy a gázpiacok üzemeltetése a következő elveknek megfelelően történjen:

a)a gázok árképzése a keresleten és a kínálaton alapul;

b)a szállítási- és az elosztórendszer-üzemeltetők együttműködnek egymással annak érdekében, hogy a rendszerhasználók szabadon, egymástól függetlenül köthessenek le betáplálási és kiadási kapacitást. A gázt a betáplálási-kiadási rendszeren keresztül, nem pedig szerződésben rögzített útvonalakon kell szállítani;

c)a betáplálási és a kiadási pontokon felszámított díjakat úgy kell kialakítani, hogy hozzájáruljanak a piaci integrációhoz, fokozzák az ellátásbiztonságot és előmozdítsák a gázhálózatok összekapcsolását;

d)az egyazon betáplálási-kiadási rendszerben működő vállalkozásoknak a virtuális kereskedelmi ponton kell a gázkereskedelmet bonyolítaniuk;

e)egyensúlyozási portfólióik egyensúlyban tartásáért maguk a rendszerhasználók felelnek annak érdekében, hogy a szállításirendszer-üzemeltetőknek a lehető legritkábban kelljen egyensúlyozó intézkedéseket hozniuk;

f)az egyensúlyozó intézkedéseket szabványosított termékek alapján, kereskedési platformon kell végrehajtani;

g)a piaci szabályok kialakításakor kerülni kell az olyan intézkedéseket, amelyek megakadályozzák a gázok keresletén és a kínálatán alapuló árképzést;

h)a piaci szabályoknak elő kell segíteniük a gázok likvid kereskedelmének kialakulását és működését, előmozdítva az árképzést és az árak átláthatóságát;

i)a piaci szabályoknak lehetővé kell tenniük a földgázrendszer és a hidrogénrendszer dekarbonizálását, többek között azáltal, hogy lehetővé teszik a megújuló energiaforrásokból előállított gázok gázpiaci integrálását, és ösztönzik az energiahatékonyságot;

j)a piaci szabályoknak megfelelően ösztönözniük kell a beruházásokat, különösen a dekarbonizált és fenntartható gázrendszerekbe történő hosszú távú beruházásokat, az energiatárolást, az energiahatékonyságot és a keresletoldali választ a piaci igények kielégítésére, és elő kell segíteniük a tisztességes versenyt és az ellátásbiztonságot;

k)a betáplálási-kiadási rendszerek közötti határokon átnyúló gázáramlás akadályait, amennyiben léteznek ilyenek, meg kell szüntetni;

l)a piaci szabályoknak elő kell segíteniük a regionális együttműködést és az integrációt.

4. cikk

A szabályozott eszközalapok szétválasztása

(1)Ha egy szállításirendszer-üzemeltető vagy hálózatüzemeltető szabályozott gáz-, hidrogén- és/vagy villamosenergia-szolgáltatást nyújt, meg kell felelnie [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 69. cikkében és az (EU) 2019/944 irányelv 56. cikkében meghatározott, az elszámolások szétválasztására vonatkozó követelménynek, és a gáz-, villamosenergia- vagy hidrogéneszközök tekintetében külön-külön szabályozott eszközalappal kell rendelkeznie. A külön szabályozott eszközalap biztosítja, hogy:

a)az egyes szabályozott szolgáltatások nyújtásából származó bevételeket csak a szabályozott szolgáltatásnyújtás alapjául szolgáló szabályozott eszközalapba tartozó eszközökhöz kapcsolódó tőkekiadások és operatív kiadások megtérülésére lehessen felhasználni;

b)amikor az eszközöket egy másik szabályozott eszközalapra ruházzák át, azok értékét meg kell állapítani. Az átruházott eszköz értékmeghatározását az illetékes szabályozó hatóságnak kell ellenőriznie és jóváhagynia. A megállapított értéknek olyannak kell lennie, hogy ne fordulhasson elő keresztfinanszírozás.

(2)A tagállamok engedélyezhetik a szabályozott szolgáltatások közötti olyan pénzügyi transzfereket, amelyek az első bekezdésben foglaltak szerint elkülönülnek, feltéve, hogy:

a)a pénzügyi transzferhez szükséges valamennyi bevételt külön díjtételként szedik be;

b)a külön díjtételt csak a kiadási pontokon, azon végső felhasználóktól szedik, amelyek ugyanazon tagállamban találhatók, mint a pénzügyi transzfer kedvezményezettje;

c)a külön díjtételt és a pénzügyi transzfert, illetve a kiszámításuk alapjául szolgáló módszereket hatálybalépésük előtt a 70. cikkben említett szabályozó hatóság hagyja jóvá;

d)a jóváhagyott külön díjtételt és pénzügyi transzfert – illetve a módszereket, ha azok jóváhagyására is sor kerül – közzéteszik.

(3)A szabályozó hatóság csak akkor hagyhatja jóvá a (2) bekezdésben említett pénzügyi transzfert és külön díjtételt, ha:

a)a hálózathozzáférési díjakat a szabályozott eszközalap azon felhasználóinak számolják fel, amelyek a pénzügyi transzfer kedvezményezettjei;

b)a pénzügyi transzferek és a hálózathozzáférési díjakból beszedett, szolgáltatásokból származó bevételek összege nem haladhatja meg az engedélyezett bevételeket;

c)a pénzügyi transzfert korlátozott időtartamra hagyják jóvá, és az soha nem haladhatja meg az érintett infrastruktúra értékcsökkenési időszakának egyharmadát.

(4)Az ACER [az elfogadás időpontja = 1 év]-ig ajánlásokat ad ki a szállításirendszer-üzemeltetők vagy hálózatüzemeltetők és a szabályozó hatóságok számára a következőkre vonatkozó módszerekről:

a)a más szabályozott eszközalapra átruházott eszközök értékének meghatározása, valamint az ebből eredő esetleges nyereségek és veszteségek rendeltetése;

b)a pénzügyi transzfer és a külön díjtétel mértékének és maximális időtartamának kiszámítása;

c)a külön díjtételhez való hozzájárulásoknak a szabályozott eszközalaphoz kapcsolódó végső fogyasztók közötti elosztására vonatkozó kritériumok.

Az ACER az ajánlásokat legalább kétévente aktualizálja.

🡻 715/2009 (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

5.14. cikk

A szállításirendszer-üzemeltetők által harmadik felek részére nyújtandó hozzáférési szolgáltatások

(1)A szállításirendszer-üzemeltetők:

a)biztosítják, hogy valamennyi rendszerhasználó számára megkülönböztetésmentes módon nyújtsanak ⇨ kapacitást és ⇦ szolgáltatásokat;

b)egyaránt biztosítanak ⇨ nem megszakítható és megszakítható kapacitást ⇦ a harmadik fél hozzáférésével kapcsolatos nem megszakítható és megszakítható szolgáltatásokat. A megszakítható kapacitás ára tükrözi a megszakítás valószínűségét;

c)hosszú távú és rövid távú ⇨ kapacitást ⇦ szolgáltatásokat egyaránt nyújtanak a rendszerhasználók számára.

Az első albekezdés a) pontja vonatkozásában, ha a szállításirendszer-üzemeltető különböző ügyfelek számára ugyanazt a szolgáltatást nyújtja, akkor azt azonos szerződési feltételeket alkalmazva, vagy harmonizált szállítási szerződések, vagy pedig a 2009/73/EK irányelv ⌦ a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv ⌫ 72.41. ⌦ vagy 73. ⌫ cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően a hatáskörrel rendelkező hatóság által jóváhagyott harmonizált szállítási szerződések vagy közös üzemi és kereskedelmi szabályzat használatával kell tennie.

(2)A nem szabványos kezdőnappal aláírt vagy a szabványos egyéves szállítási szerződéseknél rövidebb időtartamra kötött szállítási szerződések a 15.13. cikk (1) bekezdésében meghatározott elveknek megfelelően nem eredményezhetnek a szolgáltatás piaci értékét nem tükröző, önkényesen alkalmazott magasabb vagy alacsonyabb díjakat.

⇩ új szöveg

(3)Ha két szomszédos betáplálási-kiadási rendszert két vagy több rendszerösszekötési pont köt össze, akkor az érintett szomszédos szállításirendszer-üzemeltetőknek egyetlen virtuális rendszerösszekötési pontra vonatkozóan kell felkínálniuk a rendszerösszekötési pontokban rendelkezésre álló kapacitást. A rendszerösszekötési pontokon lekötött szerződéses kapacitást – a szerződés megkötésének dátumától függetlenül – át kell ruházni a virtuális rendszerösszekötési pontra.

Virtuális rendszerösszekötési pont csak akkor alakítható ki, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)a virtuális rendszerösszekötési pont teljes műszaki kapacitása a virtuális rendszerösszekötési pontban egyesített rendszerösszekötési pontok műszaki kapacitásainak az összegével egyenlő, vagy annál nagyobb;

b)a virtuális rendszerösszekötési pont hozzájárul a rendszer gazdaságos és hatékony kihasználásához, ideértve – de nem kizárólagosan – az e rendelet 9. és 10. cikkében foglalt szabályokat.

🡻 715/2009

(4)(3).Adott esetben a harmadik felek részére nyújtandó hozzáférési szolgáltatás köthető ahhoz a feltételhez, hogy a rendszerhasználók garanciát adjanak hitelképességükről. Ezek a garanciák nem képezhetik a piacra jutás indokolatlan akadályát, és azoknak megkülönböztetésmenteseknek, átláthatóknak és arányosaknak kell lenniük.

🡻 2009/73/EK 32. cikk (2) bekezdés

(5)(2).A szállításirendszer-üzemeltetők számára, ha feladatuk ellátásához szükséges, beleértve a határokon keresztül történő szállítás feladatait is, biztosítani kell a hozzáférést más szállításirendszer-üzemeltetők hálózatához.

⇩ új szöveg

6. cikk

A hidrogénhálózat-üzemeltetők által harmadik felek részére nyújtandó hozzáférési szolgáltatások

(1)A hidrogénhálózat-üzemeltetők valamennyi rendszerhasználó számára megkülönböztetésmentes módon nyújtanak szolgáltatásokat. Ha különböző ügyfelek számára ugyanazt a szolgáltatást nyújtják, akkor azt azonos szerződési feltételeket alkalmazva kell tenniük. A hidrogénhálózat-üzemeltetők honlapjukon közzéteszik a szerződéses feltételeket és a hálózati hozzáférésért felszámított díjakat, valamint adott esetben az egyensúlyozási díjakat.

(2)A rendszeregyensúly és a hatékony hálózatüzemeltetés szempontjainak figyelembevételével a piaci szereplők számára hozzáférhetővé kell tenni az adott hidrogénhálózat maximális kapacitását.

(3)A kapacitáslekötési szerződések maximális időtartama [a hatálybalépés időpontja]-ig befejezett infrastruktúrák esetében 20 év, az ezen időpontot követően befejezett infrastruktúrák esetében pedig 15 év. A szabályozó hatóságoknak jogukban áll rövidebb maximális időtartamokat is megállapítani, ha ez a piac működésének biztosítása, a verseny védelme és a jövőbeli, határokon átnyúló integráció biztosítása érdekében szükséges.

(4)A hidrogénhálózat-üzemeltetők kötelesek olyan megkülönböztetésmentes és átlátható szűkületkezelési eljárásokat alkalmazni és közzétenni, amelyek elősegítik a hidrogén megkülönböztetésmentes, határokon átnyúló kereskedelmét is.

(5)A hidrogénhálózat-üzemeltetők kötelesek rendszeres időközönként felmérni az új beruházások iránti piaci igényt, figyelembe véve az ellátásbiztonságot és a hidrogén végső felhasználásának hatékonyságát.

(6)2031. január 1-jétől a hidrogénhálózatokat betáplálási-kiadási rendszerként kell megszervezni.

(7)2031. január 1-jétől a 15. cikk a hidrogénhálózatokhoz való hozzáférés díjaira is alkalmazandó. A tagállamok közötti rendszerösszekötési pontokon a 15. cikk alapján nem számítható fel díj a hidrogénhálózatokhoz való hozzáférésért. Ha egy tagállam úgy dönt, hogy 2031. január 1-je előtt [az átdolgozott földgázirányelv] 31. cikkével összhangban szabályozza a harmadik felek hidrogénhálózatokhoz való hozzáférését, az adott tagállam hidrogénhálózataihoz való hozzáférés díjára a 15. cikk (1) bekezdését kell alkalmazni.

(8)2031. január 1-jétől a hidrogénhálózat-üzemeltetőknek a szolgáltatásaik nyújtásakor meg kell felelniük az 5., 9. és 12. cikk szerinti, a szállításirendszer-üzemeltetőkre vonatkozó követelményeknek, és az ENNOH által működtetett online platformon közzé kell tenniük az egyes hálózati pontokra vonatkozó díjakat. A hidrogénhálózatok kapacitásallokációjára vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatnak az 54. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti elfogadásáig és hatálybalépéséig a hidrogénhálózat-üzemeltetők honlapján közzétett díjakra mutató linkek is szolgálhatnak közzététel gyanánt.

🡻 715/2009 (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

7.15. cikk

A ⌦ földgáztárolók, a hidrogénterminálok, ⌫ tárolási és az LNG-létesítmények ⌦ és a hidrogéntároló létesítmények ⌫ vonatkozásában harmadik felek részére nyújtandó hozzáférési szolgáltatások

(1)⇨ Az LNG-létesítmények, a hidrogénterminálok, a hidrogéntároló létesítmények, valamint a földgáztároló rendszerek üzemeltetői: ⇦ Az LNG-létesítmény és tárolásirendszer-üzemeltetők:

a)valamennyi, a piaci kereslet kielégítésére törekvő rendszerhasználó számára megkülönböztetésmentes módon nyújtanak szolgáltatásokat; különösen, ha egy LNG-létesítmény ⇨ , hidrogénterminál, hidrogéntároló létesítmény vagy földgáztároló rendszer üzemeltetője ⇦ rendszerüzemeltetője vagy egy tárolási rendszerüzemeltető ugyanazt a szolgáltatást különböző ügyfeleknek kínálja, akkor ezt azonosegyenlő szerződési feltételek alapján köteles tenni;

b)olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek az összekapcsolt földgázszállítási ⇨ földgáz- és hidrogénszállító ⇦ rendszerek használatának megfelelnek, továbbá elősegítik a hozzáférést a szállításirendszer-üzemeltetőkkel ⇨ vagy a hidrogénhálózat-üzemeltetőkkel ⇦ folytatott együttműködés révén; valamint

c)az LNG-létesítmények és ⇨ , a földgáztárolók, a hidrogénterminálok és a hidrogéntároló létesítmények ⇦ használóinak észszerű kereskedelmi igényeivel összeegyeztethető időkeretben közzéteszik az érdeklődésre számot tartó információkat, így különösen a szolgáltatások igénybevételével és elérhetőségével kapcsolatos adatokat, feltéve, hogy e közzétételt a nemzeti szabályozó hatóság figyelemmel kíséri.

(2)Minden tárolásirendszer-üzemeltető:

a)egyaránt biztosítja a harmadik fél hozzáférésével kapcsolatos nem megszakítható és megszakítható szolgáltatásokat; a megszakítható kapacitás ára tükrözi a megszakítás valószínűségét;

b)a földgáztárolók használói részére hosszú és rövid távú szolgáltatásokat egyaránt nyújt; és

c)a földgáztárolók használói részére mobilgázban, betárolási kapacitásban és kitárolási kapacitásban meghatározott, kapcsolt és egyedi szolgáltatásokat egyaránt nyújt.

⇩ új szöveg

(3)Az LNG-létesítmények rendszerüzemeltetői az LNG-létesítmény használóinak az utóbbiak kifejezésre juttatott igényeitől függően mind kapcsolt, mind egyedi szolgáltatásokat kínálnak az LNG-létesítményen belül.

🡻 715/2009

⇨ új szöveg

(4)(3).Az LNG-létesítmények és a földgáztárolók használatára vonatkozó szerződések nem eredményezhetnek indokolatlanul magas díjakat a következő esetekben:

a)ha aláírásuk a földgázpiaci gazdasági éven kívül, a szokásostól eltérő kezdési időponttal történik; vagy

b)ha tartamuk rövidebb, mint az éves alapon szokásosan megkötött LNG-létesítmények és a földgáztárolók használatára vonatkozó szerződéseké.

⇩ új szöveg

A hidrogéntároló létesítményekre és a hidrogénterminálokra vonatkozó olyan szerződések, amelyek tartama rövidebb, mint az éves alapon szokásosan megkötött, LNG-létesítményekre és földgáztárolókra vonatkozó szerződéseké, nem eredményezhetnek indokolatlanul magas díjakat.

🡻 715/2009

⇨ új szöveg

(5)(4).Adott esetben a harmadik felek részére nyújtandó hozzáférési szolgáltatás köthető ahhoz a feltételhez, hogy a rendszerhasználók garanciát adjanak hitelképességükről. Ezek a garanciák nem képezhetik a piacra jutás indokolatlan akadályát, és azoknak megkülönböztetésmenteseknek, átláthatóknak és arányosaknak kell lenniük.

(6)(5).Az LNG-létesítményi ⇨ vagy a hidrogénterminál- ⇦ kapacitás, és a ⇨ földgáz- vagy hidrogéntároló ⇦tárolói kapacitás iránti igény minimális nagyságára vonatkozóan szerződéses korlátozások csak úgy írhatók elő, ha azt műszaki megfontolás indokolja, és ezeknek a korlátozásoknak lehetővé kell tenniük, hogy a tárolók kisebb használói is hozzájussanak a tárolási szolgáltatásokhoz.

⇩ új szöveg

8. cikk

A megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok LNG-létesítmény- és tárolásirendszer-üzemeltetők által végzett piacértékelése

Az LNG-létesítmény- és a tárolásirendszer-üzemeltetők legalább kétévente felmérik a létesítményekben a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok használatát lehetővé tevő új beruházások iránti piaci igényt. Az új beruházások tervezésekor az LNG-létesítmény- és a tárolásirendszer-üzemeltetők kötelesek felmérni a piaci keresletet és figyelembe venni az ellátásbiztonság kritériumait. Az LNG-létesítmény- és a tárolásirendszer-üzemeltetők közzéteszik a létesítményeikben a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok használatát lehetővé tevő új beruházásokkal kapcsolatos terveket.

🡻 715/2009

9.16. cikk

A kapacitásallokációs mechanizmusok és a szűkületkezelési eljárásokszűkületkezelésre vonatkozó eljárások elvei a szállításirendszer-üzemeltetők vonatkozásában

(1)A 30.18. cikk (3) bekezdésében említett valamennyi releváns ponton a rendszeregyensúly és a hatékony hálózatüzemeltetés figyelembevételével megállapított maximális kapacitást a piaci szereplők rendelkezésére kell bocsátani.

(2)A szállításirendszer-üzemeltetők kötelesek olyan megkülönböztetésmentes és átlátható kapacitásallokációs mechanizmusokat alkalmazni és közzétenni, amelyek:

a)megfelelő gazdasági jelzéseket adnak a műszaki kapacitás hatékony és maximális kihasználása érdekében, és megkönnyítik az új infrastruktúrába való beruházást, valamint a határokon átnyúló földgáz-kereskedelmet;

b)összeegyeztethetők a piaci mechanizmusokkal, ideértve az azonnali piacokat és a kereskedési pontokat is, ugyanakkor rugalmasak és képesek alkalmazkodni a változó piaci körülményekhez; valamint

c)összeegyeztethetők a tagállamok hálózat-hozzáférési rendszereivel.

(3)A szállításirendszer-üzemeltető köteles olyan megkülönböztetésmentes és átlátható szűkületkezelési eljárásokat alkalmazni és közzétenni, amelyek megkülönböztetésmentes alapon elősegítik a földgáz határon keresztül történő kereskedelmét, és amelyek a következő elveken alapulnak:

a)szerződéses szűkület esetén a szállításirendszer-üzemeltető a fel nem használt kapacitást legalább a következő napra köteles megszakítható alapon felkínálni az elsődleges piacon; valamint

b)a rendszerhasználók jogosultak a szerződés alapján őket megillető fel nem használt kapacitástfel nem használt szerződéses kapacitásukat a másodlagos piacon viszonteladásra bocsátani vagy alhaszonbérletbe adni.

Az első albekezdés a)b) pontja vonatkozásában a tagállam előírhatja, hogy a rendszerhasználók erről értesítsék vagy tájékoztassák a szállításirendszer-üzemeltetőket.

⇩ új szöveg

(4)A szállításirendszer-üzemeltetők kötelesek rendszeres időközönként felmérni az új beruházások iránti piaci igényt, figyelembe véve a [COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 51. cikkén alapuló integrált hálózatfejlesztési tervhez kidolgozott közös forgatókönyvet, valamint az ellátásbiztonságot.

🡻 715/2009 (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(4) Fizikai szűkület fennállása esetén a szállításirendszer-üzemeltetőnek, vagy adott esetben a szabályozó hatóságoknak megkülönböztetésmentes, átlátható kapacitásallokációs mechanizmusokat kell alkalmaznia.

(5)A szállításirendszer-üzemeltetők kötelesek rendszeres időközönként felmérni az új beruházások iránti piaci igényt. Az új beruházások tervezésekor a szállításirendszer-üzemeltetők kötelesek felmérni a piaci keresletet és figyelembe venni az ellátásbiztonság kritériumait.

10.17. cikk

A kapacitásallokációs mechanizmusok és a szűkületkezelési eljárásokszűkületkezelésre vonatkozó eljárások elvei a földgáztárolók ⌦ , a hidrogénterminálok, a hidrogéntároló létesítmények ⌫ és az LNG-létesítmények vonatkozásában

(1)A rendszeregyensúly és az üzemeltetés szempontjainak figyelembevételével a piaci résztvevők számára hozzáférhetővé kell tenni ⇨ a földgáztárolók, az LNG- vagy hidrogéntároló létesítmények, valamint a hidrogénterminálok maximális kapacitását ⇦ a maximális földgáztárolói és LNG-létesítményi kapacitást.

(2)Az LNG-létesítmény üzemeltetői és a tárolási rendszerüzemeltetőkAz LNG-létesítmények⇨ , a hidrogéntároló létesítmények, a hidrogénterminálok és a földgáztároló rendszerek ⇦ üzemeltetői kötelesek olyan megkülönböztetésmentes és átlátható kapacitásallokációs mechanizmusokat alkalmazni és közzétenni, amelyek:

a)megfelelő gazdasági jelzéseket adnak a kapacitás hatékony és maximális kihasználása érdekében, és megkönnyítik az új infrastruktúrába való beruházást;

c)összeegyeztethetők a kapcsolódó hálózat-hozzáférési rendszerekkel.

(3)Az ⇨ LNG-terminálokra, a hidrogénterminálokra, valamint a hidrogén- és földgáztároló létesítményekre ⇦ LNG-létesítmények és a földgáztárolók használatára vonatkozó szerződésekben a következő, szerződéses szűkületek esetében érvényes elvek figyelembevételével gondoskodni kell a kapacitásfelhalmozás megelőzését szolgáló intézkedésekrőlkapacitáshalmozás megelőzéséről:

a)a rendszerüzemeltető köteles a fel nem használt LNG-létesítményi ⇨ és hidrogénterminál- ⇦ kapacitást és tárolókapacitást – földgáztároló esetében legalább a következő napra, megszakíthatóként – az elsődleges piacon haladéktalanul felkínálni;

b)az LNG-létesítmények ⇨ , a hidrogénterminálok ⇦ és a földgáztárolók használói szándékuk szerint jogosultak a szerződés alapján őket megillető fel nem használt kapacitástfel nem használt szerződéses kapacitásukat a másodlagos piacon viszonteladásra bocsátani.; ⇨ Az LNG-létesítmények, a hidrogénterminálok és a tárolási rendszerek üzemeltetői egyénileg vagy regionális szinten átlátható és megkülönböztetésmentes lekötési platformot biztosítanak az LNG-létesítmények, a hidrogénterminálok és a földgáztárolók használói számára, hogy szerződéses kapacitásukat legkésőbb [e rendelet hatálybalépésétől] számított 18 hónapon belül viszonteladásra bocsássák a másodlagos piacon. ⇦

11.22. cikk

A kapacitásjogok kereskedelme

Valamennyi szállítási-, tárolási- és LNG-létesítmény-rendszerüzemeltetője A szállítási, tárolási, LNG- ⇨ és hidrogénrendszerek ⇦ valamennyi üzemeltetője észszerű mértékben megteszi a szükséges lépéseket a kapacitásjogokkal való szabad kereskedelem lehetővé tételére és átlátható és megkülönböztetésmentes megkönnyítésére. A szállításra, az LNG-létesítményekre, ⇨ a hidrogénterminálokra, a földgáztárolókra és a hidrogéntároló létesítményekre vonatkozóan ⇦ Minden minden ilyen rendszerüzemeltető olyan harmonizált szállítási, LNG-létesítményi és tárolási szerződéseket és eljárásokat dolgoz ki az elsődleges piacra, amelyek elősegítik a kapacitás másodlagos kereskedelmét és elismeri az elsődleges kapacitásjogok átruházását, ha arról a rendszerhasználóktól értesítést kap.

A szállítás, az LNG-létesítmények és a földgáztárolók igénybevételére vonatkozó harmonizált szerződésekről és eljárásokról értesíteni kell a szabályozó hatóságokat.

🡻 715/2009 (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

12.21. cikk

Egyensúlyozási szabályok és egyensúlyozási az egyensúlytól való eltérésért kiszabott díjak

(1)Az egyensúlyozási szabályokat tisztességes, megkülönböztetésmentes és átlátható módon, objektív kritériumok alapján kell kialakítani. Az egyensúlyozási szabályoknak a valós rendszerigényeket kell tükrözniük, figyelembe véve a szállításirendszer-üzemeltető rendelkezésére álló forrásokat. Az egyensúlyozási szabályoknak piaci alapúaknak kell lenniük.

(2)Annak érdekében, hogy a rendszerhasználók kellő időben korrekciós intézkedéseket hajthassanak végre, a szállításirendszer-üzemeltető köteles – kellő időben, online eszközökkel – elegendő mennyiségű megbízható adatot a rendszerhasználók rendelkezésére bocsátani kiegyensúlyozottsági helyzetükről.

A szolgáltatott információ szintjének igazodnia kell egyrészről a szállításirendszer-üzemeltető rendelkezésére álló információ szintjéhez, másrészről az egyensúlyozási díjak kiszámítására alkalmazott referencia-időszakhoz.

Ezért az információszolgáltatásért semmilyen díj nem számítható fel.

(3)Az egyensúlyozási díjaknak a lehetséges mértékben költségorientáltaknak kell lenniük, ugyanakkor megfelelően ösztönözniük kell a rendszerhasználókat, hogy kiegyensúlyozzák az általuk betáplált és kivételezett gáz mennyiségét. A díjak megállapításában kerülni kell a rendszerhasználók közötti keresztfinanszírozást és az új piaci szereplők piacra lépésének akadályozását.

Az egyensúlyozási díj kiszámításának módszertanát és a végleges ⇨ értékeket ⇦ díjat a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak vagy adott esetben a szállításirendszer-üzemeltetőnek kell közzétennie.

(4)A ⇨ virtuális kereskedelmi ponton zajló ⇦földgáz-kereskedelem megkönnyítése érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a szállításirendszer-üzemeltetők törekedjenek az egyensúlyozási rendszerek harmonizálására, valamint az egyensúlyozási díjak struktúráinak és szintjeinek észszerűbbé tételére.

13.3. cikk

A szállításirendszer-üzemeltetők ⌦ és a hidrogénhálózat-üzemeltetők ⌫ tanúsítása

(1)A Bizottság ⌦ [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] ⌫ a 2009/73/EK irányelv 65.10. cikkének (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a szállításirendszer-üzemeltető ⇨ vagy a hidrogénhálózat-üzemeltető ⇦ tanúsításáról szóló határozatra vonatkozó minden bejelentést annak kézhezvétele után haladéktalanul megvizsgál. A Bizottság az ilyen bejelentés kézhezvételének napját követő két hónapon belül véleményt nyilvánít az érintett nemzeti szabályozó hatóság részére arról, hogy az megfelel-e a 2009/73/EK irányelv ⌦ az átdolgozott földgázirányelv ⌫ 65.10. cikke (2) bekezdésének vagy 66.11. cikkének és 54.9. cikkének ⇨ a szállításirendszer-üzemeltetők tekintetében, illetve az említett irányelv 65. cikkének a hidrogénhálózat-üzemeltetők tekintetében ⇦ .

Az első albekezdésben említett vélemény kidolgozásakor a Bizottság felkérheti az ⌦ ACER-t ⌫ Ügynökséget a nemzeti szabályozó hatóság határozatának véleményezésére. Ilyen esetben az első albekezdésben említett kéthónapos időszakot további két hónappal meg kell hosszabbítani.

Ha a Bizottság az első és a második albekezdésben említett időszakon belül nem nyilvánít véleményt, akkor úgy kell tekinteni, hogy a Bizottság nem emel kifogást a szabályozó hatóság határozatával szemben.

(2)A Bizottság véleményének kézhezvételétől számított két hónapon belül a nemzeti szabályozó hatóság – a legnagyobb mértékben figyelembe véve ezt a véleményt – végső határozatot fogad el a szállításirendszer-üzemeltető ⇨ vagy a hidrogénhálózat-üzemeltető ⇦ tanúsításáról. A szabályozó hatóság határozatát és a Bizottság véleményét együtt kell közzétenni.

(3)A szabályozó hatóságok és/vagy a Bizottság az eljárás során bármikor kérheti a szállításirendszer-üzemeltetőtől ⇨ , a hidrogénhálózat-üzemeltetőtől ⇦ és/vagy a termelési vagy ellátási feladatot betöltő vállalkozástól, hogy adja meg az e cikk szerinti feladataik ellátása szempontjából lényeges információkat.

(4)A szabályozó hatóságok és a Bizottság megőrzik az üzleti szempontból érzékeny információk titkosságát.

(5)A Bizottság iránymutatásokat fogadhat el ⇨ felhatalmazást kap arra, hogy a 63. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el iránymutatások kiadásáról ⇦ , amelyek részletesen meghatározzák az e cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazásában követendő eljárásokat. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 28. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(6)Ha a Bizottság a 2009/73/EK irányelv⌦ a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv ⌫ 54.9. cikkének (10) bekezdése szerinti bejelentést kapott egy szállításirendszer-üzemeltető tanúsításáról, a Bizottság a tanúsításra vonatkozó határozatot hoz. A szabályozó hatóság a Bizottság határozatának megfelelően jár el.

⇩ új szöveg

14. cikk

A szállításirendszer-üzemeltetők együttműködése

(1)Annak érdekében, hogy minimalizálják a rendszerhasználóknak és más területek szállításirendszer-üzemeltetőinek nyújtott szállítási szolgáltatások megszakadását, a szállításirendszer-üzemeltetők együttműködnek más szállításirendszer- és infrastruktúra-üzemeltetőkkel saját hálózataik karbantartásának összehangolása tekintetében.

(2)A szállításirendszer-üzemeltetők együttműködnek egymással és más infrastruktúra-üzemeltetőkkel annak érdekében, hogy a betáplálási-kiadási rendszeren belül maximalizálják a műszaki kapacitást, és a lehető legkisebbre csökkentsék a fűtőgáz-felhasználást.

2. szakasz

Hálózati hozzáférés

🡻 715/2009 (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

15.13. cikk

A hálózati hozzáférés díjai

(1)A szabályozó hatóságok által a 2009/73/EK irányelv⌦ az átdolgozott földgázirányelv ⌫ 72.41. cikkének (6)(7) bekezdése alapján jóváhagyott, a szállításirendszer-üzemeltetők által alkalmazott díjaknak, illetve a számításukhoz használt módszereknek, továbbá az irányelv 27.32. cikkének (1) bekezdése értelmében közzétett díjaknak átláthatóknak kell lenniük, figyelembe kell venniük a rendszeregyensúlyra és annak fejlesztésére vonatkozó szükségleteket, és a tényleges költségeket kell tükrözniük, amennyiben az ilyen költségek megfelelnek egy hatékony és szerkezetileg összehasonlítható rendszerüzemeltető költségeinek, illetve átláthatóak, és egyidejűleg biztosítaniuk kell a befektetések megfelelő megtérülését, és adott esetben figyelembe kell venniük a díjszabások szabályozó hatóságok által történő összehasonlításait. A díjakat és a számításukhoz használt módszereket megkülönböztetésmentesen kell alkalmazni.

A tagállamok határozhatnak úgy, hogyaA díjakat piaci alapú intézkedések, úgymint aukciók révén is meg lehet állapítani, amennyiben ezeket az intézkedéseket és az ebből származó bevételeket a szabályozó hatóság jóváhagyja.

A díjak, illetve a számításukhoz használt módszerek megkönnyítik a hatékony földgázkereskedelmet és a versenyt, miközben elkerülhetővé teszik a rendszerhasználók közötti keresztfinanszírozást, továbbá ösztönzik a befektetéseket, és biztosítják a szállítóhálózatok együttműködő-képességénekinteroperabilitásának fenntartását vagy kialakítását.

A rendszerhasználókra kirótt díjak megkülönböztetésmentesek, és ezeket a szállítási rendszer minden egyes betáplálási és kiadási pontjára külön-külön kell meghatározni. A költségelosztási mechanizmusokat és a betáplálási pontokra és a kiadási pontokra vonatkozó díjkiszabási módszert a nemzeti szabályozó hatóságok hagyják jóvá. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy egy 2011. szeptember 3-ig tartó átmeneti időszakot követően a hálózat használatáért szedett díjakat ne a szerződésben rögzített útvonal alapján határozzák meg.

(2)A hálózati hozzáférés díjai nem korlátozhatják a piac likviditását, és nem torzíthatják a különböző szállítórendszerek határain keresztül történő kereskedelmet. Amennyiben a díjszerkezetekben vagy az egyensúlyozási mechanizmusokban meglévő különbségek akadályoznák a szállítórendszereken keresztül történő kereskedelmet, a 2009/73/EK irányelv ⌦ az átdolgozott földgázirányelv ⌫ 72.41. cikkének (6)(7) bekezdése ellenére, az egyes szállításirendszer-üzemeltetők – szoros együttműködésben a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokkal – tevékenyen törekszenek a díjszerkezetek és a díjszabási elvek, valamint az egyensúlyozás közelítésére.

⇩ új szöveg

16. cikk

A megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokra vonatkozó díjkedvezmények

(1)A díjak kialakításakor a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokra kedvezményt kell alkalmazni:

a)a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokat előállító létesítmények betáplálási pontjain. A megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok fokozott mennyiségű bevitele érdekében 75 %-os kedvezményt kell alkalmazni a kapacitásalapú díjakra;

b)a kapacitásalapú szállítási díjak tekintetében a tárolólétesítmények betáplálási és kiadási pontjain, kivéve, ha a földgáztároló egynél több szállító- vagy elosztóhálózathoz csatlakozik, és versenyhelyzetben van egy rendszerösszekötési ponttal. Ezt a kedvezményt 75 %-ban kell megállapítani azokban a tagállamokban, ahol a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázt először táplálták be a rendszerbe.

(2)A szabályozó hatóságok az e cikk (1) bekezdésében meghatározottaknál alacsonyabb kedvezményes díjakat is meghatározhatnak, feltéve, hogy a kedvezmény összhangban van a 15. cikkben megállapított általános díjszabási elvekkel és különösen a költségorientáltság elvével, figyelembe véve adott esetben a meglévő beruházások stabil pénzügyi keretének szükségességét, valamint a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok elterjedésének az érintett tagállamban történő előmozdítását.

(3)Az (1) bekezdéssel összhangban nyújtott kedvezmények részleteit az 52. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, a díjszerkezetre vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatban lehet meghatározni.

(4)A Bizottság [5 évvel a rendelet hatálybalépését követően] felülvizsgálja az (1) bekezdés szerinti díjkedvezményeket. A Bizottság jelentést ad közre, amely áttekintést nyújt azok végrehajtásáról, és értékeli, hogy az (1) bekezdésben meghatározott csökkentések szintje az aktuális piaci fejlemények fényében továbbra is megfelelő-e. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 63. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményszintek módosítása érdekében.

(5)Az elfogadást követő év január 1-jétől a rendszerhasználók – miután az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 16 29. és 30. cikke szerinti érvényes fenntarthatósági tanúsítvány alapján, az uniós adatbázisban való nyilvántartásba vétel mellett igazolják az érintett szállításirendszer-üzemeltető felé a fenntarthatósági kritériumnak való megfelelést – a szállításirendszer-üzemeltetőtől 100 %-os kedvezményt kapnak a szabályozott díjból valamennyi rendszerösszekötési ponton, beleértve a harmadik országok felől való betáplálási pontokat és a harmadik országok felé való kiadási pontokat, csakúgy mint a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok LNG-terminálok felől való betáplálási pontjait.

E kedvezmény tekintetében:

a)A szállításirendszer-üzemeltetők a kedvezményt csak a fenntarthatósági tanúsítvány alapján tett konkrét fenntarthatósági nyilatkozatnak az uniós adatbázisban első alkalommal való rögzítése szerinti hely, és az adatbázisból való törlés helye – azaz a fogyasztás helyének minősülő hely – közötti határátlépések lehető legrövidebb útvonalára biztosítják. A kedvezmény esetleges aukciós felárakat nem fedezhet.

b)A szállításirendszer-üzemeltetők tájékoztatják az illetékes szabályozó hatóságot a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok tényleges és várható mennyiségéről, valamint arról, hogy a díjkedvezmény alkalmazása milyen hatással van bevételeikre. A szabályozó hatóságok nyomon követik és értékelik a díjkedvezmények díjstabilitásra gyakorolt hatását.

c)Abban az esetben, ha a szállításirendszer-üzemeltető ilyen egyedi díjakból származó bevétele a kedvezmény alkalmazása következtében 10 %-kal csökken, az érintett szállításirendszer-üzemeltetőnek meg kell állapodnia az összes szomszédos szállításirendszer-üzemeltetővel egy szállításirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmusról. Az érintett rendszerüzemeltetőknek három éven belül meg kell állapodniuk. Ha ezen az időszakon belül nem születik megállapodás, az érintett szabályozó hatóságok két éven belül közösen határoznak a szállításirendszer-üzemeltetők közötti megfelelő ellentételezési mechanizmusról. A szabályozó hatóságok közötti megállapodás hiányában az ACER-rendelet 6. cikkét kell alkalmazni. Ha a szabályozó hatóságok két éven belül nem tudtak megállapodásra jutni, vagy ha azt közösen kérik, az (EU) 2019/942 rendelet 6. cikke (10) bekezdésének második albekezdésével összhangban az ACER határoz.

d)A megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokra vonatkozó kedvezmény végrehajtásához szükséges további részleteket – például a kedvezmény hatálya alá tartozó kapacitás kiszámítását és a szükséges eljárásokat – az e rendelet 53. cikke alapján kidolgozott üzemi és kereskedelmi szabályzatban kell meghatározni.

17. cikk

A gázszállításirendszer-üzemeltetők bevételei

(1)[Az átültetést követő 1 év]-tól/-től a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság biztosítja a szállításirendszer-üzemeltetők engedélyezett vagy célbevételeinek meghatározásához használt módszerek, paraméterek és értékek átláthatóságát. A szabályozó hatóság közzéteszi az I. mellékletben említett információkat, vagy előírja az érintett szállításirendszer-üzemeltető számára azok közzétételét. Ezeket az információkat felhasználóbarát formában, lehetőség szerint egy vagy több széles körben ismert nyelven kell rendelkezésre bocsátani.

(2)A szállításirendszer-üzemeltető költségeit az ACER által megfelelően meghatározott, az uniós szállításirendszer-üzemeltetők költséghatékonysága közötti összehasonlításnak kell alávetni. Az ACER [3 évvel az átültetést követően]-án/-én, majd azt követően négyévente tanulmányt tesz közzé, amelyben összehasonlítja az uniós szállításirendszer-üzemeltetők költséghatékonyságát. A hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságok és a szállításirendszer-üzemeltetők az ACER rendelkezésére bocsátják a szóban forgó összehasonlításhoz szükséges valamennyi adatot. A szállításirendszer-üzemeltetők engedélyezett vagy célbevételeinek időszakos meghatározásakor az összehasonlítás eredményeit a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságok a nemzeti körülményekkel együtt veszik figyelembe.

(3)A hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságok a szállítási díjak hosszú távú alakulását az engedélyezett vagy célbevételeik és a gázkereslet 2050-ig várható változásai alapján értékelik. Ezen értékelés elvégzéséhez a szabályozó hatóságnak figyelembe kell vennie az adott tagállam nemzeti energia- és klímatervében ismertetett stratégiára vonatkozó információkat, valamint [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 51. cikkével összhangban kidolgozott integrált hálózatfejlesztési tervet alátámasztó forgatókönyveket.

3. szakasz

A szállítási, tárolási, LNG- és hidrogénterminál-rendszerek üzemeltetése

18. cikk

A szállítórendszer megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok esetében alkalmazott nem megszakítható kapacitása

(1)A szállításirendszer-üzemeltetők a hálózatukhoz csatlakoztatott, megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokat előállító létesítmények hozzáférése érdekében nem megszakítható kapacitást biztosítanak. E célból a szállításirendszer-üzemeltetők az elosztórendszer-üzemeltetőkkel együttműködve eljárásokat és intézkedéseket dolgoznak ki, beleértve a beruházásokat is, hogy biztosítsák az elosztóhálózatból a szállítóhálózatba irányuló kétirányú szállításra alkalmas infrastruktúrát.

(2)Az (1) bekezdés nem érinti a szállításirendszer-üzemeltetők azon lehetőségét, hogy a kétirányú szállításra alkalmas infrastruktúrába való beruházások helyett olyan alternatívákat dolgozzanak ki, mint például az intelligens hálózati megoldások vagy a más üzemeltetők hálózataihoz való csatlakozás. A nem megszakítható hozzáférés csak abban az esetben korlátozható, ha a gazdasági hatékonyság biztosítása érdekében üzemelési korlátozások miatt kerül sor kapacitások felkínálására. A szabályozó hatóságnak biztosítania kell, hogy a nem megszakítható kapacitás korlátozását vagy az üzemelési korlátozásokat átlátható és megkülönböztetésmentes eljárásokkal vezessék be, és ezek ne akadályozzák indokolatlanul a piacra jutást. Ha a termelőlétesítmény viseli a nem megszakítható kapacitás biztosításával kapcsolatos költségeket, nem alkalmazandó korlátozás.

19. cikk

A gázminőség határokon átnyúló koordinációja

(1)A szállításirendszer-üzemeltetők együttműködnek egymással annak érdekében, hogy az uniós tagállamok közötti rendszerösszekötési pontokon elkerüljék a határokon átnyúló áramlások gázminőségi eltérések miatti korlátozását.

(2)Ha az érintett szállításirendszer-üzemeltetők rendes működésük során nem tudják elkerülni a határokon átnyúló áramlások gázminőségi eltérések miatti korlátozását, erről haladéktalanul tájékoztatják az érintett szabályozó hatóságokat. A tájékoztatásnak ki kell térnie a szállításirendszer-üzemeltetők által már megtett lépések ismertetésére és indoklására.

(3)Az érintett szabályozó hatóságok hat hónapon belül közösen megállapodnak arról, hogy elismerik-e a korlátozást.

(4)Amennyiben az érintett szabályozó hatóságok elismerik a korlátozást, felkérik az érintett szállításirendszer-üzemeltetőket, hogy az elismeréstől számított 12 hónapon belül a jelzett sorrendben hajtsák végre a következő intézkedéseket:

a)a gázminőségi előírások megváltoztatása nélkül dolgozzanak ki egymással együttműködésben műszakilag megvalósítható megoldási lehetőségeket az elismert korlátozás feloldására azzal, hogy ezek a megoldási lehetőségek gázáramlásra vonatkozó kötelezettségvállalásokat és gázkezelést is magukban foglalhatnak;

b)a gazdaságilag hatékony megoldások meghatározása érdekében végezzék el közösen a műszakilag megvalósítható lehetőségek költség-haszon elemzését, és ennek keretében a költségeket és a hasznokat az érintettek kategóriáira lebontva határozzák meg;

c)minden egyes megoldási lehetőség tekintetében becsüljék meg a megvalósításhoz szükséges időt;

d)az így meghatározott megvalósítható megoldásokra vonatkozóan folytassanak nyilvános konzultációt, és ennek eredményét vegyék figyelembe;

e)az elismert korlátozás feloldására irányuló, a költség-haszon elemzés és a nyilvános konzultáció eredményei alapján elkészített és a megvalósítás időkeretét is magában foglaló közös javaslatukat nyújtsák be jóváhagyásra a szabályozó hatóságaiknak, valamint tájékoztatás céljából az érintett tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak.

(5)Amennyiben az érintett szállításirendszer-üzemeltetők nem tudnak a megoldásról egyezségre jutni, kötelesek haladéktalanul értesíteni saját szabályozó hatóságukat.

(6)Az érintett szabályozó hatóságok – figyelembe véve az érintett szállításirendszer-üzemeltetők által készített költség-haszon elemzést és a nyilvános konzultáció eredményeit – hat hónapon belül, az (EU) 2019/942 rendelet 6. cikkének (10) bekezdésében meghatározottak szerint közös összehangolt határozatot hoznak az elismert korlátozás megszüntetéséről.

(7)Az érintett szabályozó hatóságok közösen hozott összehangolt határozata magában foglal egy határozatot arról, hogy az elfogadott megoldás végrehajtása nyomán felmerülő beruházási költségek miként oszlanak meg az egyes szállításirendszer-üzemeltetők között, valamint arról, hogy e költségek – a megoldás érintett tagállamokban jelentkező gazdasági, társadalmi és környezeti költségeit és hasznait figyelembe véve – beépülnek a díjakba.

(8)Az ACER ajánlásokat tehet a szabályozó hatóságoknak a (7) bekezdésben említett költségfelosztási határozatok részleteire vonatkozóan.

(9)Amennyiben az érintett szabályozó hatóságok nem tudnak a (3) bekezdésben említett megállapodásra jutni, az (EU) 2019/942 rendelet 6. cikkének (10) bekezdésében meghatározott eljárást követve az ACER határoz a korlátozásról. Amennyiben az ACER elismeri a korlátozást, felkéri az érintett szállításirendszer-üzemeltetőket, hogy 12 hónapon belül a jelzett sorrendben hajtsák végre a (4) bekezdés a)–e) pontjában említett intézkedéseket.

(10)Amennyiben a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságok nem tudják meghozni a (6) és (7) bekezdésben említett közös összehangolt határozatokat, az ACER az (EU) 2019/942 rendelet 6. cikkének (10) bekezdésében meghatározott eljárást követve határoz az elismert korlátozás megszüntetésére alkalmazandó megoldásról és az elfogadott megoldás végrehajtása nyomán felmerülő beruházási költségek egyes szállításirendszer-üzemeltetők közötti felosztásáról.

(11)Az e cikk elemeinek végrehajtásához szükséges további részleteket – beleértve a költség-haszon elemzés részleteit is – az e rendelet 53. cikke alapján kidolgozott üzemi és kereskedelmi szabályzatban kell meghatározni.

20. cikk

A hidrogén földgázrendszerbe való betáplálása az uniós tagállamok közötti rendszerösszekötési pontokon

(1)Az uniós tagállamok közötti rendszerösszekötési pontokon 2025. október 1-jétől a szállításirendszer-üzemeltetőknek el kell fogadniuk a földgázrendszer legfeljebb 5 térfogatszázalék hidrogéntartalmú gázáramait, az e rendelet 19. cikkében leírt eljárásra is figyelemmel.

(2)Ha a földgázrendszerbe betáplált hidrogéntartalom meghaladja az 5 térfogatszázalékot, az e rendelet 19. cikkében leírt eljárás nem alkalmazandó.

(3)A tagállamok a földgázrendszerbe való hidrogéntáplálást nem alkalmazhatják a határokon átnyúló gázáramlás korlátozására.

🡻 715/2009 (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

21.4. cikk

A földgázpiaci szállításirendszer-üzemeltetők európai hálózata

A földgáz belső piaca és a határokon átnyúló kereskedelem megteremtésének és működésének elősegítése és az európai gázszállítási hálózat optimális irányítása, összehangolt üzemeltetése és folyamatos műszaki fejlődése érdekében a szállításirendszer-üzemeltetőknek ⌦ uniós ⌫ közösségi szintű együttműködést kell kialakítaniuk ⌦ a Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata ⌫ (a földgázpiaci ENTSO) révén.

22.5. cikk

A földgázpiaci ENTSO létrehozása ⌦ megszervezése ⌫

(1)A földgázpiaci szállításirendszer-üzemeltetők legkésőbb 2011. március 3-igbenyújtják ⌦ Az ENTSO benyújtja ⌫ a Bizottságnak és az ⌦ ACER-nek ⌫ Ügynökségnek a létrehozandó földgázpiaci ENTSO alapszabály tervezetét, tagjegyzékét és a többi érdekelttel folytatandó konzultáció eljárási szabályait is tartalmazó eljárási szabályzatának tervezetét ⇨ , amennyiben e dokumentumokban változás következik be, illetve a Bizottság vagy az ACER indokolt kérésére ⇦ .

(2)Az ⌦ ACER ⌫ Ügynökség valamennyi érdekelt, különösen a rendszerhasználók és a fogyasztók képviseleti szervezeteivel folytatott hivatalos konzultációt követően az alapszabály tervezetéről, a tagjegyzékről és az eljárási szabályzat tervezetéről e dokumentumok kézhezvételének napjától számított két hónapon belül véleményt terjeszt a Bizottság elé.

(3)A Bizottság az alapszabály tervezetéről, a tagjegyzékről és az eljárási szabályzat tervezetéről az ⌦ ACER ⌫ Ügynökség (2) bekezdésben előírt ⌦ említett ⌫ véleményét figyelembe véve és annak kézhezvételétől számított három hónapon belül véleményt nyilvánít.

(4)A földgázpiaci szállításirendszer-üzemeltetők a Bizottság véleményének kézhezvételének napjától számított három hónapon belül létrehozzák a földgázpiaci ENTSO-t, ⌦ ENTSO ⌫valamint elfogadják és közzéteszik elfogadja és közzéteszi ⌦ felülvizsgált ⌫ alapszabályát és eljárási szabályzatát.

🡻 715/2009 (kiigazított szöveg)

23.8. cikk

A földgázpiaci ENTSO feladatai

(1)A földgázpiaci ENTSO a Bizottság által az 53. cikk (9)a 6. cikk (6) bekezdése szerint hozzá intézett felkérésre üzemi és kereskedelmi szabályzatokat dolgoz ki az e cikk (6) bekezdésében említett területeken.

(2)A 21.4. cikkben megállapított célkitűzések elérésének céljából a földgázpiaci ENTSO üzemi és kereskedelmi szabályzatokat dolgozhat ki a (6) bekezdésben meghatározott területeken, ha ezek nem kapcsolódnak olyan területekhez, amelyekre a Bizottság által hozzá intézett felkérés kiterjed. Ezeket az üzemi és kereskedelmi szabályzatokat véleményezésre be kell nyújtani az ⌦ ACER-hez ⌫ Ügynökséghez . E véleményt a földgázpiaci ENTSO-nak kellő mértékben figyelembe kell vennie.

(3)A földgázpiaci ENTSO elfogadja:

a)a hálózat normál és rendkívüli körülmények közötti üzemeltetésének koordinálását biztosító közös hálózatüzemeltetési eszközöket – beleértve a zavarokra vonatkozóan készített közös osztályozási skálát is – és a kutatási terveket;

b)kétévente, az ellátás megfelelőségére vonatkozó európai előrejelzést is tartalmazó nem kötelező érvényű, a Közösség ⌦ az Unió ⌫ egészére kiterjedő tízéves hálózatfejlesztési tervet ( a Közösség ⌦ az Unió ⌫ egészére kiterjedő hálózatfejlesztési terv);

c)ajánlásokat a közösségi ⌦ az uniós ⌫ szállításirendszer-üzemeltetők és harmadik országok szállításirendszer-üzemeltetői közötti műszaki együttműködés koordinációjáról;

d)az éves munkaprogramot;

e)az éves jelentést;

f)évente előrejelzést a nyári és téli ellátásról. ⌦ ; valamint ⌫

⇩ új szöveg

g)legkésőbb 2024. május 15-ig, majd azt követően kétévente a gázminőség nyomon követésére vonatkozó jelentést, amely tartalmazza a gázminőségi paraméterek alakulását, a földgázrendszerbe betáplált hidrogén szintjének és mennyiségének alakulását, a gázminőségi paraméterek és a földgázrendszerbe betáplált hidrogén mennyiségének várható alakulására vonatkozó előrejelzéseket, a hidrogén-betáplálás határokon átnyúló áramlásokra gyakorolt hatását, valamint a gázminőségi előírások vagy a betáplálási szintekre vonatkozó előírások eltéréseivel kapcsolatos esetekre vonatkozó információkat és az ilyen esetek rendezésének módját;

g)amennyiben ez az elosztóhálózat szempontjából releváns, a gázminőség nyomon követésére vonatkozó jelentésnek az uniós elosztórendszer-üzemeltetők európai szervezete (EU DSO) által szolgáltatott információk alapján ki kell terjednie a g) pontban felsorolt területek fejlesztésére is.

🡻 715/2009

(4)Az ellátásraellátás megfelelőségére vonatkozó, a (3) bekezdés b) pontjában említett európai előrejelzésben közölni kell, hogy a földgázrendszer általában véve mennyire képes megfelelni a jelenlegi, illetve a következő ötéves időszakra, valamint az előrejelzés időpontjától számított 5 és 10 év közötti időszakra előre jelzett földgázellátási igénynek. Az ellátás megfelelőségére vonatkozó európai előrejelzés az egyes szállításirendszer-üzemeltetők által készített nemzeti ellátási előrejelzéseken alapul.

⇩ új szöveg

A (3) bekezdés b) pontjában említett, az Unió egészére kiterjedő hálózatfejlesztési tervben a hidrogénhálózatokra is kiterjedően kell bemutatni az integrált hálózat modelljét, az igények alakulását, az ellátás megfelelőségére vonatkozó európai előrejelzést és a rendszer rezilienciájának értékelését.

🡻 715/2009

(5)A (3) bekezdés d) pontjában említett éves munkaprogramban – indikatív időütemezés kíséretében – fel kell sorolni és ismertetni kell az adott évben elkészítendő üzemi és kereskedelmi szabályzatokat, illetőleg a hálózatüzemeltetés és az adott évben megvalósítandó kutatási és fejlesztési tevékenység összehangolására vonatkozó tervet.

(6)Az (1) és (2) bekezdésekben említett üzemi és kereskedelmi szabályzatok – adott esetben a regionális sajátos jellegzetességek figyelembevétele mellett – a következő területekre terjednek ki:

a)a hálózat biztonságára és megbízhatóságára vonatkozó szabályok;

b)a hálózatra kapcsolódás szabályai;

c)a harmadik felekre vonatkozó hozzáférési szabályok;

d)adatcsere- és elszámolási szabályok;

e)az interoperabilitás szabályai;

f)szükséghelyzeti operatív eljárások;

g)a kapacitásallokáció és a szűkületek kezelésének szabályai;

h)hálózathozzáférési szolgáltatások műszaki és operatív biztosításával és a rendszeregyensúlyozással kapcsolatos kereskedelmi szabályok;

i)átláthatósági szabályok;

j)egyensúlyozási szabályok, ideértve a hálózatokra vonatkozó nominálási eljárás szabályait, az egyensúlyozási díjak számítására vonatkozó szabályokat és a szállításirendszer-üzemeltetők rendszerei közötti operatív egyensúlyozás szabályait is;

k)az összehangolt szállítási tarifaszerkezetekkeldíjszerkezetekkel kapcsolatos szabályok; valamint

l)a földgázhálózatok energiahatékonysága;

⇩ új szöveg

m)a földgázhálózatok kiberbiztonsága.

🡻 715/2009 (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(7)Az üzemi és kereskedelmi szabályzatokat a határkeresztezéssel kapcsolatoshatárokon átnyúló hálózati kérdésekre és a piaci integrációt érintő kérdésekre kell kidolgozni, és ez nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy olyan nemzeti üzemi és kereskedelmi szabályzatokat hozzanak létre, amelyek nem vonatkoznak a határkeresztező határokon átnyúló kereskedelemre.

(8)A földgázpiaci ENTSO figyelemmel kíséri és elemzi a Bizottság által az 53. cikk (13) bekezdése ⌦ vagy az 56. cikk ⌫ szerint elfogadott az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és a Bizottság által a 6. cikk (11) bekezdése szerint elfogadott iránymutatások végrehajtását, valamint a vonatkozó szabályoknak a piaci integráció elősegítését célzó összehangolására gyakorolt hatásukat. A földgázpiaci ENTSO megállapításairól jelentést tesz az ACER-nek Ügynökségnek, és az elemzés eredményeit az e cikk (3) bekezdése d)e) pontjában említett éves jelentésbe is belefoglalja.

(9)A földgázpiaci ENTSO rendelkezésre bocsát minden olyan információt, amelyre az ⌦ ACER-nek ⌫ Ügynökségnek a 24.9. cikk (1) bekezdése szerinti feladatai teljesítéséhez van szüksége.

(10)(11)Az ⌦ ACER ⌫ Ügynökség felülvizsgálja a nemzeti tízéves hálózatfejlesztési terveket, értékelve, hogy összhangban állnak-e a Közösség ⌦ az Unió ⌫ egészére kiterjedő hálózatfejlesztési tervvel. Ha az ⌦ ACER ⌫ Ügynökség azt állapítja meg, hogy a nemzeti tízéves hálózatfejlesztési terv nem áll összhangban a Közösség ⌦ az Unió ⌫ egészére kiterjedő hálózatfejlesztési tervvel, szükség szerint ajánlást tesz a nemzeti tízéves hálózatfejlesztési terv vagy a Közösség ⌦ az Unió ⌫ egészére kiterjedő hálózatfejlesztési terv módosítására. Ha az ilyen nemzeti tízéves hálózatfejlesztési tervet a 2009/73/EK irányelv ⌦ [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott irányelv] ⌫51.23. cikkével összhangban készítik el, az ⌦ ACER ⌫ Ügynökség ajánlást tesz a hatáskörrel rendelkező nemzeti szabályozó hatóságnak a tekintetben, hogy a nemzeti tízéves hálózatfejlesztési tervet azon irányelv 51.22. cikkének (5)(7) bekezdésével összhangban módosítsa, és erről tájékoztassa a Bizottságot.

(11)(12)A Bizottság kérésére a földgázpiaci ENTSO az 56.a 23. cikkben előírt iránymutatások elfogadását véleményezi a Bizottság számára.

24.9. cikk

Az ⌦ ACER ⌫ Ügynökség figyelemmel kísérési tevékenysége

(1)Az ⌦ ACER ⌫ Ügynökség figyelemmel kíséri a földgázpiaci ENTSO-nak a 23.8. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett feladatai végrehajtását, és erről beszámol a Bizottságnak.

Az ⌦ ACER ⌫ Ügynökség figyelemmel kíséri a 23.8. cikk (2) bekezdése szerint kidolgozott üzemi és kereskedelmi szabályzatoknak, valamint az 53.a 6. cikk (1)–(1210) bekezdésének megfelelően létrehozott, de a Bizottság által az 53.a 6. cikk (1311) bekezdése szerint nem elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatoknak a földgázpiaci ENTSO általi végrehajtását. Ha a földgázpiaci ENTSO elmulasztotta ezen üzemi és kereskedelmi szabályzatok végrehajtását, az ⌦ ACER ⌫ Ügynökség felkéri a földgázpiaci ENTSO-t, hogy nyújtson be megfelelő indokolással ellátott magyarázatot a tekintetben, hogy azt miért mulasztotta el. Az ⌦ ACER ⌫ Ügynökség tájékoztatja a Bizottságot erről a magyarázatról, és véleményt nyilvánít róla.

Az ⌦ ACER ⌫ Ügynökség figyelemmel kíséri és elemzi az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és a Bizottság által az 52.a 6. cikk (11) bekezdésében) ⌦ , az 53., az 55. és az 56. cikkben ⌫ meghatározottak szerint elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások végrehajtását, valamint az alkalmazandó szabályoknak a piaci integráció elősegítését célzó összehangolására, továbbá a megkülönböztetésmentességre, a tényleges versenyre és a piac hatékony működésére gyakorolt hatásukat, és arról beszámol a Bizottságnak.

(2)A földgázpiaci ENTSO véleményezésre megküldi az Ügynökségnek a Közösség ⌦ ACER-nek az Unió ⌫ egészére kiterjedő hálózatfejlesztési terv tervezetét, a konzultációs folyamatra vonatkozó információkat is tartalmazó éves munkaprogram tervezetét, valamint a 23.8. cikk (3) bekezdésében említett egyéb dokumentumokat.

Az ⌦ ACER ⌫ Ügynökség az ezek kézhezvételének napjától számított két hónapos időszakon belül a Bizottság és a földgázpiaci ENTSO részére megfelelő indokolással ellátott véleményt, valamint ajánlásokat nyújt be, ha úgy véli, hogy a földgázpiaci ENTSO által benyújtott éves munkaprogram tervezete vagy a Közösség ⌦ az Unió ⌫ egészére kiterjedő hálózatfejlesztési terv tervezete nem segíti elő a megkülönböztetésmentességet, a tényleges versenyt, a piac hatékony működését, illetve a harmadik felek részére is hozzáférést biztosító, határkeresztező rendszerösszeköttetés kellő szintjét.

25.24. cikk

Szabályozó hatóságok

A szabályozó hatóságok az e rendeletben meghatározott feladataik ellátása során biztosítják e rendelet, valamint az 52–56.23. cikk alapján elfogadott ⇨ üzemi és kereskedelmi szabályzatok és ⇦ iránymutatások betartását.

Adott esetben ezek a hatóságok együttműködnek egymással, a Bizottsággal és a 2009/73/EK irányelv VIII. ⌦ az átdolgozott földgázirányelv V. ⌫ fejezetével összhangban az ⌦ ACER-rel ⌫ Ügynökséggel.

26.10. cikk

Konzultációk

(1)Az üzemi és kereskedelmi szabályzatok, a tíz évre szóló, a Közösség⌦ az Unió ⌫ egészére kiterjedő hálózatfejlesztési terv tervezete, valamint a 23.8. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett éves munkaprogramja kidolgozása során a földgázpiaci ENTSO széles körben, kellő időben, nyitott és átlátható módon, a 22.5. cikk (1) bekezdésében említett eljárási szabályzatnak megfelelően a piac valamennyi érintett szereplője, és különösen valamennyi érdekelt képviseleti szervezet bevonásával konzultációs eljárást folytat. E konzultációnak ki kell terjednie a nemzeti szabályozó hatóságokra és más nemzeti hatóságokra, az ellátó- és a termelővállalkozásokra, a rendszerhasználókra, beleértve a felhasználókat is, valamint az elosztórendszer-üzemeltetőkre, beleértve az érintett ipari szövetségeket, műszaki testületeket és az érdekelteket tömörítő platformokat is. A konzultáció célja minden érintett fél véleményének és javaslatának megismerése a döntéshozatali folyamat során.

(2)Az (1) bekezdésben felsorolt konzultációkkal kapcsolatos valamennyi dokumentumot és az ülések jegyzőkönyveit nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

(3)A 23.8. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében előírt éves munkaprogram, illetőleg az üzemi és kereskedelmi szabályzatok elfogadását megelőzően a földgázpiaci ENTSO beszámol arról, hogy a konzultáció során hozzá beérkezett észrevételeket hogyan vette figyelembe. Ha az észrevételeket nem vette figyelembe, azt köteles megindokolni.

🡻 347/2013 22. cikk (2) bekezdés

⇨ új szöveg

27.11. cikk

Költségek

A földgázpiaci ENTSO-nál az e rendelet 21–23.4–12. ⇨ , 52. és 53. ⇦ cikkében, valamint a 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 17 rendelet 11. cikkében említett tevékenységek elvégzésével összefüggésben felmerülő költségeket az átvitelirendszer-üzemeltetőka szállításirendszer-üzemeltetők viselik, és ezeket a költségeket a tarifákdíjak kiszámítása során figyelembe kell venni. Ezeket a költségeket a szabályozó hatóságok csak abban az esetben hagyják jóvá, ha azok észszerűek és megfelelőek.

🡻 715/2009 (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

28.12. cikk

A szállításirendszer-üzemeltetők regionális együttműködése

(1)A szállításirendszer-üzemeltetők a földgázpiaci ENTSO-n belül, a 23.8. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett feladatok elvégzése céljából regionális együttműködést alakítanak ki. Ennek keretében kétévente regionális beruházási tervet tesznek közzé, és e regionális beruházási terv alapján beruházási döntéseket hozhatnak.

(2)A szállításirendszer-üzemeltetők a hálózat optimális üzemeltetése érdekében elősegítik működési megállapodásokoperatív megegyezések létrehozását, továbbá elősegítik az energiatőzsdék kialakítását, a határkeresztező kapacitások megkülönböztetéstől mentes, piaci alapú megoldások révén történő, összehangolt felosztását – kellő figyelemmel az implicit aukciós eljárások konkrét előnyeire rövid távú allokáció esetén –, valamint a kiegyensúlyozó mechanizmusok integrálását.

(3)Az (1) és (2) bekezdésben megállapított célok elérése érdekében a Bizottság ⇨ felhatalmazást kap arra, hogy a 63. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ⇦ a meglévő regionális együttműködési struktúrák figyelembevételével az egyes regionális együttműködési struktúrák által lefedett földrajzi terület meghatározásárameghatározhatja az egyes együttműködési struktúrák tevékenységének földrajzi területét. Minden tagállamnak meg kell engedni, hogy az együttműködést egynél több földrajzi területen is előmozdítsa. Az első mondatban említett intézkedést, mivel e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányul, a 28. cikk (2) bekezdésében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni.

A Bizottság ebből a célból konzultál az ⌦ ACER-rel ⌫ Ügynökséggel és a földgázpiaci ENTSO-val.

29. cikk

⌦ A tízéves hálózatfejlesztési terv ⌫

🡻 715/2009 (kiigazított szöveg)

A földgázpiaci ENTSO kétévente elfogadja és közzéteszi a ⌦ 23. cikk ⌫ (3) bekezdés bekezdésének b) pontja szerinti, a Közösség ⌦ az Unió ⌫ egészére kiterjedő hálózatfejlesztési tervet fogad el és tesz közzé. A Közösség ⌦ Az Unió ⌫ egészére kiterjedő hálózatfejlesztési tervben be kell mutatni az integrált hálózat modelljét, az igények alakulását, az európai ellátás megfelelőségére vonatkozó előrejelzést és a rendszer rugalmasságának az ellátás megfelelőségére vonatkozó európai előrejelzést és a rendszer rezilienciájának értékelését.

A Közösség ⌦ Az Unió ⌫ egészére kiterjedő hálózatfejlesztési tervben különösenterv különösen:

🡻 347/2013 22. cikk (1) bekezdés

⇨ új szöveg

a)alapul kell vennialapul veszi a nemzeti beruházási terveket ⇨ és az (EU) 347/2013 rendelet IV. fejezetét ⇦ , figyelembe véve a 12. cikk (1) bekezdésében említett regionális beruházási terveket, valamint adott esetben a hálózati tervezés uniós vonatkozásait a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2013. április 17-i 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 18 foglaltak szerint; vele kapcsolatban költség-haszon elemzést kell készíteni az említett rendelet 11. cikkében foglaltak értelmében megállapított módszertan szerint;

🡻 715/2009 (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

b)a határkeresztező rendszerösszekötőket illetően, a különféle rendszerhasználók észszerű igényeire épít, és tartalmazza kell építenie, és a tervbe bele kell foglalni a 2009/73/EK irányelv ⌦ [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] ⌫52. és 56. 14. és 22. cikkében említett beruházók hosszú távú kötelezettségvállalásait is; valamint

c)meghatározza meg kell határozni, hogy hol nincs beruházási hajlandóság, különösen a határkeresztező kapacitások tekintetében.

A második albekezdés c) pontja vonatkozásában , a Közösség ⌦ az Unió ⌫ egészére kiterjedő hálózatfejlesztési tervhez mellékelni lehet a határkeresztező kapacitásbővítés azon akadályainak áttekintését, amelyek az eltérő jóváhagyási eljárásokból vagy gyakorlatokból adódnak.

30.18. cikk

A szállításirendszer-üzemeltetőkre vonatkozó átláthatósági követelmények

(1)A szállításirendszer-üzemeltető részletes tájékoztatást tesz közzé az általa nyújtott ⇨ kapacitásról, ⇦ szolgáltatásokról és a vonatkozó feltételekről, a rendszerhasználók tényleges hálózati hozzáféréséhez szükséges műszaki információkkal együtt.

(2)Az átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes díjak biztosítása, valamint a földgázhálózat hatékony kihasználásának elősegítése érdekében a szállításirendszer-üzemeltetők vagy a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok a díj kialakításáról, annak módszertanáról és struktúrájáról észszerűen és kellően részletezett tájékoztatást tesznek közzé.

(3)A nyújtott szolgáltatásokhoz minden szállításirendszer-üzemeltető rendszeresen és előregördülőengörgetett adatok formájában, ⇨ az I. mellékletben részletezetteknek megfelelően ⇦ felhasználóbarát és szabványosított módon információt tesz közzé a műszaki, lekötött szerződéses és szabad kapacitásról minden relevánslényeges pontra, beleértve a betáplálási és kiadási pontokat is.

(4)A szállítási rendszer relevánslényegespontjait – amelyekről az információt közzé kell tenni – a rendszerhasználókkal folytatott konzultációt követően a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak jóvá kell hagyniuk.

(5)A szállításirendszer-üzemeltető az e rendeletben előírt információkat köteles mindig értelmezhető formában, mennyiségileg kifejezhetően világosvilágosan értelmezhető és könnyen hozzáférhető, valamint megkülönböztetésmentes módon közzétenni.

(6)A szállításirendszer-üzemeltető előzetesen és utólagosan – a nominálások, ⇨ az allokációk, ⇦ az előrejelzések, valamint a rendszerbe ténylegesen belépő és az onnan ténylegesen kilépő mennyiségek alapján – információkat tesz közzé a kínálatra és a keresletre vonatkozóan. A nemzeti szabályozó hatóság biztosítja az ilyen információk közzétételét. A közzétett információk részletességének a szállításirendszer-üzemeltető rendelkezésére álló információkhoz kell igazodnia.

A szállításirendszer-üzemeltető közzéteszi a rendszer kiegyensúlyozása érdekében hozott intézkedéseit, az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket és a keletkezett bevételt.

Az érintett piaci résztvevők kötelesek az e cikkben említett adatokat a szállításirendszer-üzemeltetők rendelkezésére bocsátani.

⇩ új szöveg

(7)A szállításirendszer-üzemeltetők az (EU) 2015/703 bizottsági rendelet 16. és 17. cikke alapján közzéteszik a hálózatukon szállított gázok minőségére vonatkozó azon részletes információkat, amelyek hatással lehetnek a rendszerhasználókra.

🡻 715/2009 (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

31.19. cikk

A földgáztárolókra ⌦ , a hidrogéntároló létesítményekre, ⌫és az LNG-létesítményekre ⌦ és a hidrogénterminálokra ⌫vonatkozó átláthatósági követelmények

(1)Az LNG-létesítmény- és a tárolásirendszer-üzemeltetők Az LNG-létesítmények ⇨, a hidrogéntároló létesítmények, a (földgáz)tároló rendszerek és a hidrogénterminálok ⇦ üzemeltetői részletes tájékoztatást tesznek közzé az általuk kínált ⇨ összes ⇦ szolgáltatásrólszolgáltatásokról és az ezekre vonatkozó feltételekről, továbbá közzéteszik azokat a műszaki információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az LNG-létesítmények ⇨ , a hidrogéntároló létesítmények és a hidrogénterminálok ⇦ és földgáztárolók használói tényleges hozzáférést nyerjenek az LNG-létesítményekhez ⇨ , a hidrogéntároló létesítményekhez és a hidrogénterminálokhoz ⇦ és földgáztárolókhoz. ⇨ A szabályozó hatóságok felkérhetik ezeket az üzemeltetőket, hogy a rendszerhasználók számára további releváns információkat hozzanak nyilvánosságra. ⇦

⇩ új szöveg

(2)Az LNG-rendszerek üzemeltetői kötelesek felhasználóbarát eszközöket közreadni az igénybe vehető szolgáltatások díjainak kiszámítására.

🡻 715/2009

⇨ új szöveg

(3)(2). Az általa nyújtott szolgáltatások tekintetében az LNG-létesítmény- és a tárolásirendszer-üzemeltetőkLNG-létesítmények, ⇨ a hidrogéntároló létesítmények és a földgáztároló rendszerek ⇦ üzemeltetői – rendszeresen és görgetett adatok formájában, felhasználóbarát, szabványosított módon – számadatokat tesznek közzé a földgáztároló illetve, az LNG-létesítmény ⇨ , a hidrogéntároló létesítmény, valamint a hidrogénterminál ⇦ szerződéssel lekötöttszerződéses és szabad kapacitásáról.

(4)(3) Az LNG-létesítmény- és a tárolásirendszer-üzemeltetőkAz LNG-létesítmények ⇨ , a hidrogéntároló létesítmények és a földgáztároló rendszerek ⇦ üzemeltetői az e rendeletben előírt információkat kötelesek minden esetben érthetően, mennyiségileg kifejezhetően világos és jól hozzáférhető módon megkülönböztetésmentesenvilágosan értelmezhető, könnyen hozzáférhető, valamint megkülönböztetésmentes módon közzétenni.

(5)(4). Az LNG-létesítmény- és a tárolásirendszer-üzemeltetőkAz LNG-létesítmények, a tárolási rendszerek ⇨ , a hidrogéntároló létesítmények és a hidrogénterminálok ⇦ üzemeltetői közzéteszik az egyes földgáztárolókban, illetve LNG-létesítményekben, ⇨ hidrogénterminálokban, ⇦ vagy – ha a rendszerhasználóknak biztosított hozzáférési módnak ez felel meg – a földgáztárolók csoportjaiban lévő gázmennyiségeket, az azokba belépő és az azokból kilépő mennyiségeket, valamint az azokban ⇨ a földgáztárolókban, a hidrogéntároló létesítményekben, az LNG-létesítményekben és a hidrogénterminálokban ⇦rendelkezésre álló szabad kapacitást, ideértve azon létesítmények kapacitásadatait is, amelyek mentességet élveznek a harmadik felek részére nyújtandó hozzáférési szolgáltatások kötelezettsége alól. Ezt az információt át kell adni a szállításirendszer-üzemeltetőnek ⇨ vagy a hidrogéntároló létesítmények és a hidrogénterminálok érintett hidrogénhálózat-üzemeltetőjének ⇦ is, amely köteles azt a rendszer vagy a releváns pontok által meghatározott alrendszer szintjén összesítve közzétenni. Az adatokat legalább naponta frissíteni kell.

Ha egy ⇨ földgáz- vagy hidrogéntárolási ⇦ tárolási rendszer használója a ⇨ földgáz- vagy hidrogéntároló ⇦ tárolási létesítmény egyedüli használója, a ⇨ földgáz- vagy hidrogéntárolási ⇦ tárolási rendszer használója az első albekezdésben említett adatok bizalmas kezelése iránti, indoklással ellátott kérelmet nyújthat be a nemzeti szabályozó hatóságnál. Ha a nemzeti szabályozó hatóság arra a következtetésre jut, hogy a kérelem megalapozott – figyelembe véve különösen azt, hogy szükséges egyensúlyt teremteni azon üzleti titkok törvényes védelmének érdeke, melyek közzététele negatívan hatna a tárolási rendszer használójának átfogó kereskedelmi stratégiájára, és azon célkitűzés között, mely versenyképes belső gázpiac kialakítására irányul –, engedélyezheti a tárolásirendszer-üzemeltetőnek, hogy az első albekezdésben említett adatokat legfeljebb egy éven keresztül ne hozza nyilvánosságra.

A második albekezdés a szállításirendszer-üzemeltető első albekezdésben említett közlési és közzétételi kötelezettségének sérelme nélkül alkalmazandó, kivéve, ha az összesített adatok megegyeznek azon egyéni ⇨ földgáz- vagy hidrogéntárolásirendszer-adatokkal ⇦ tárolásirendszer-adatokkal, melyek bizalmas kezelését a nemzeti szabályozó hatóság jóváhagyta.

(6)(5) Az átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes díjak biztosítása, valamint az infrastruktúra hatékony hasznosításának megkönnyítése érdekében az LNG-létesítmények és, a földgáztárolók ⇨ és a hidrogéntároló létesítmények ⇦ üzemeltetői vagy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságok a harmadik felek részére nyújtandó hozzáférésre irányadó szabályok alá tartozó infrastruktúra díjának kialakításáról, annak módszertanáról és struktúrájáról kellően részletezett információt tesznek közzé.; ⇨ Azok az LNG-létesítmények, amelyek a 2003/55/EK irányelv 22. cikke és a 2009/73/EK irányelv 36. cikke, valamint e rendelet 60. cikke alapján mentességet kaptak, valamint a harmadik felek hozzáférésére vonatkozó tárgyalásos rendszer hatálya alá tartozó földgáztároló-üzemeltetők a megfelelő mértékű átláthatóság biztosítása érdekében közzéteszik az infrastruktúrára vonatkozó díjszabásukat.⇦

⇩ új szöveg

Az LNG-létesítmény- és a tárolásirendszer-üzemeltetők [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től számított 18 hónapon belül egységes európai platformot hoznak létre az e cikkben előírt információk átlátható és felhasználóbarát módon történő közzétételére.

🡻 715/2009

32.20. cikk

A rendszerüzemeltetők nyilvántartási kötelezettsége

A szállításirendszer-üzemeltetők, a tárolásirendszer-üzemeltetők és az LNG-létesítmények rendszerüzemeltetői öt évre visszamenőleg folyamatosan hozzáférhetővé teszik a nemzeti hatóságok, többek között a nemzeti szabályozó hatóság, a nemzeti versenyhatóság és a Bizottság számára a 30.18. cikkben, a 31.19. cikkben és az I. melléklet 3. részében említett valamennyi információt.

⇩ új szöveg

4. szakasz

Elosztórendszer-üzemeltetés

33. cikk

Az elosztórendszer megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokkal kapcsolatos nem megszakítható kapacitása

(1)Az elosztórendszer-üzemeltetők a hálózatukhoz csatlakoztatott, megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokat előállító létesítmények hozzáférése érdekében nem megszakítható kapacitást biztosítanak. E tekintetben az elosztórendszer-üzemeltetők a szállításirendszer-üzemeltetőkkel együttműködve eljárásokat és intézkedéseket dolgoznak ki, beleértve a beruházásokat is, hogy biztosítsák az elosztóhálózatból a szállítóhálózatba irányuló kétirányú szállításra alkalmas infrastruktúrát.

(2)Az (1) bekezdés nem érinti az elosztórendszer-üzemeltetők azon lehetőségét, hogy a kétirányú szállításra alkalmas infrastruktúrába való beruházások helyett olyan alternatívákat dolgozzanak ki, mint például az intelligens hálózati megoldások vagy a más üzemeltetők hálózataihoz való csatlakozás. A nem megszakítható hozzáférés csak abban az esetben korlátozható, ha a gazdasági hatékonyság biztosítása érdekében üzemelési korlátozások miatt kerül sor kapacitások felkínálására. A szabályozó hatóságnak biztosítania kell, hogy a nem megszakítható kapacitás korlátozását vagy az üzemelési korlátozásokat átlátható és megkülönböztetésmentes eljárásokkal vezessék be, és ezek ne akadályozzák indokolatlanul a piacra jutást. Ha a termelőlétesítmény viseli a nem megszakítható kapacitás biztosításával kapcsolatos költségeket, nem alkalmazandó korlátozás.

34. cikk

Az elosztórendszer-üzemeltetők és a szállításirendszer-üzemeltetők közötti együttműködés

A rendszeregyensúly biztosítása, valamint a kapacitás maximalizálása és a fűtőgáz-felhasználás minimalizálása érdekében az elosztórendszer-üzemeltetőknek a karbantartás, a rendszerfejlesztés, az új csatlakozások és a rendszerüzemeltetés összehangolása tekintetében együtt kell működniük más elosztórendszer-üzemeltetőkkel és a szállításirendszer-üzemeltetőkkel.

35. cikk

Az elosztórendszer-üzemeltetőkre vonatkozó átláthatósági követelmények

Ha a hálózatukon az elosztórendszer-üzemeltetők felelnek a gázminőség ellenőrzéséért, az (EU) 2015/703 bizottsági rendelet 16. és 17. cikke alapján közzéteszik a hálózataikon szállított gázok minőségére vonatkozó azon részletes információkat, amelyek hatással lehetnek a rendszerhasználókra.

36. cikk

Az elosztórendszer-üzemeltetők európai szervezete

A földgázrendszert üzemeltető elosztórendszer-üzemeltetőknek az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19 52–57. cikkével összhangban létrehozott elosztórendszer-üzemeltetők európai szervezetén (a továbbiakban: EU DSO) keresztül uniós szinten együtt kell működniük annak érdekében, hogy előmozdítsák a földgáz belső piacának megvalósítását és működését, valamint az elosztó- és szállítórendszerek optimális irányítását és összehangolt üzemeltetését.

A bejegyzett tagok az EU DSO-ban részt vehetnek közvetlenül, vagy képviselheti őket a tagállam által kijelölt nemzeti szövetség vagy egy uniós szintű szövetség.

Az EU DSO tevékenységével összefüggésben felmerülő költségeket a szervezetben bejegyzett tagsági jogviszonnyal rendelkező elosztórendszer-üzemeltetők viselik, és ezeket a költségeket a díjak kiszámítása során figyelembe kell venni. Ezeket a költségeket a szabályozó hatóságok csak abban az esetben hagyják jóvá, ha azok észszerűek és arányosak.

37. cikk

Az EU DSO-ra vonatkozó fő szabályok és eljárások módosítása

(1)Az elosztórendszer-üzemeltetőknek az (EU) 2019/942 rendelet 54. cikke szerinti, az EU DSO-ban való részvételére vonatkozó szabályokat és eljárásokat a földgázrendszert üzemeltető elosztórendszer-üzemeltetőkre is alkalmazni kell.

(2)Az (EU) 2019/942 rendelet 54. cikke (2) bekezdésének f) pontja szerinti stratégiai tanácsadó csoportnak a kizárólag földgázrendszert üzemeltető európai elosztórendszer-üzemeltetőket képviselő szövetségek képviselői is tagjai.

(3)Az EU DSO [a hatálybalépés után egy évvel]-ig benyújtja a Bizottságnak és az ACER-nek a magatartási kódexet is magában foglaló frissített alapszabályának tervezetét, a bejegyzett tagok jegyzékét, a frissített eljárási szabályzatának tervezetét, beleértve a villamosenergia-piaci ENTSO-val, a földgázpiaci ENTSO-val és más érdekelt felekkel folytatandó konzultáció eljárási szabályait, valamint az aktualizált finanszírozási szabályok tervezetét.

Az EU DSO frissített eljárási szabályzatának tervezete biztosítja az összes részt vevő elosztórendszer-üzemeltető kiegyensúlyozott képviseletét, köztük azokét is, amelyek kizárólag földgázrendszereket birtokolnak vagy üzemeltetnek.

(4)Az ACER az összes érdekeltet, és különösen az elosztórendszer-használókat tömörítő képviseleti szervezetekkel folytatott konzultációt követően a (3) bekezdésben említett dokumentumok kézhezvételtől számított négy hónapon belül véleményt terjeszt a Bizottság elé.

(5)A Bizottság a (3) bekezdésnek megfelelően a rendelkezésére bocsátott dokumentumokról az ACER (3) bekezdésben előírt véleményét figyelembe véve, az annak kézhezvételétől számított három hónapon belül véleményt nyilvánít.

(6)Az elosztórendszer-üzemeltetők a Bizottság kedvező véleményének kézhezvételétől számított három hónapon belül elfogadják és közzéteszik a frissített alapszabályt, a frissített eljárási szabályzatot és az aktualizált pénzügyi szabályokat.

(7)Amennyiben a (3) bekezdésben említett dokumentumok tekintetében változások történnek, illetve a Bizottság vagy az ACER indokolt kérésére a szóban forgó dokumentumokat be kell nyújtani a Bizottságnak és az ACER-nek. A Bizottság és az ACER a (3), a (4) és az (5) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban véleményt nyilváníthat.

38. cikk

Az EU DSO további feladatai

(1)Az EU DSO ellátja az (EU) 2019/943 rendelet 55. cikke (1) bekezdésének a)–e) pontjában felsorolt feladatokat, és a földgázrendszer részét képező elosztóhálózatok tekintetében is elvégzi az említett rendelet 55. cikke (2) bekezdésének c)–e) pontjában felsorolt tevékenységeket.

(2)Az (EU) 2019/943 rendelet 55. cikkének (1) bekezdésében felsorolt feladatokon túlmenően az EU DSO részt vesz az elosztóhálózatok üzemeltetése és tervezése, valamint a szállítóhálózatok és az elosztóhálózatok e rendelet szerinti összehangolt üzemeltetése szempontjából releváns üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozásában, és hozzájárul a földgázrendszer illékony metánkibocsátásának mérsékléséhez.

Az 53. cikk szerinti új üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozásában való részvétel során az EU DSO-nak meg kell felelnie az (EU) 2019/943 rendelet 56. cikkében meghatározott konzultációs követelményeknek.

(3)Az (EU) 2019/943 rendelet 55. cikkének (2) bekezdésében felsorolt tevékenységeken túlmenően az EU DSO:

a)együttműködik a földgázpiaci ENTSO-val az e rendelet alapján elfogadott, az elosztóhálózatok üzemeltetése és tervezése, valamint a szállítóhálózatok és az elosztóhálózatok összehangolt üzemeltetése szempontjából releváns üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások végrehajtásának nyomon követésében;

b)együttműködik a földgázpiaci ENTSO-val, és meghatározza a szállító- és az elosztórendszerek összehangolt üzemeltetésével és tervezésével, ezen belül az üzemeltetők közötti adatcserével és az elosztott energiaforrások összehangolásával kapcsolatos bevált módszereket;

c)azonosítja [a REDIII javaslat] 23. cikkének (1a) bekezdése szerinti és [a felülvizsgált energiahatékonysági irányelvre irányuló javaslat] 23. cikke szerinti értékelések eredményeinek végrehajtásával, valamint a villamosenergia-elosztó hálózatok, a földgázelosztó hálózatok és a távfűtési és távhűtési rendszerek üzemeltetői közötti együttműködéssel kapcsolatos bevált módszereket, többek között [a REDIII javaslat] 24. cikkének (8) bekezdése szerinti értékelés céljából.

(4)Az EU DSO adatokat szolgáltat a földgázpiaci ENTSO-nak a 23. cikk (3) bekezdésében említettek szerinti, gázminőségre vonatkozó jelentéséhez azon elosztóhálózatok tekintetében, amelyekben az elosztórendszer-üzemeltetők felelősek a gázminőség ellenőrzéséért.

III. fejezet

A KÜLÖN HIDROGÉNHÁLÓZATOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

39. cikk

A hidrogénminőség határokon átnyúló koordinációja

(1)A hidrogénhálózat-üzemeltetők együttműködnek annak érdekében, hogy elkerüljék a határokon átnyúló hidrogénáramlások hidrogénminőségi eltérések miatti korlátozását.

(2)Ha az érintett hidrogénhálózat-üzemeltetők rendes működésük során nem tudják elkerülni a határokon átnyúló áramlások hidrogénminőségi eltérések miatti korlátozását, erről haladéktalanul tájékoztatják az érintett szabályozó hatóságokat. A tájékoztatásnak ki kell térnie a hidrogénhálózat-üzemeltetők által már megtett lépések ismertetésére és indoklására.

(3)Az érintett szabályozó hatóságok hat hónapon belül közösen megállapodnak arról, hogy elismerik-e a korlátozást.

(4)Amennyiben az érintett szabályozó hatóságok elismerik a korlátozást, felkérik az érintett hidrogénhálózat-üzemeltetőket, hogy 12 hónapon belül a jelzett sorrendben hajtsák végre a következő intézkedéseket:

a)dolgozzanak ki egymással együttműködésben műszakilag megvalósítható megoldási lehetőségeket az elismert korlátozás feloldására;

b)a gazdaságilag hatékony megoldások meghatározása érdekében végezzék el közösen a műszakilag megvalósítható megoldási lehetőségek költség-haszon elemzését, és ennek keretében az érintettek kategóriáira lebontva határozzák meg a költségeket és a hasznokat;

c)minden egyes megoldási lehetőség tekintetében becsüljék meg a megvalósításhoz szükséges időt;

d)az így meghatározott megvalósítható megoldásokra vonatkozóan folytassanak nyilvános konzultációt, és ennek eredményét vegyék figyelembe;

e)az elismert korlátozás feloldására irányuló, a költség-haszon elemzés és a nyilvános konzultáció eredményei alapján elkészített és a megvalósítás időkeretét is magában foglaló közös megoldási javaslatukat nyújtsák be jóváhagyásra saját szabályozó hatóságaiknak, valamint tájékoztatás céljából az érintett tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak.

(5)Amennyiben az érintett hidrogénhálózat-üzemeltetők nem tudnak a megoldásról 12 hónapon belül egyezségre jutni, kötelesek haladéktalanul értesíteni saját szabályozó hatóságukat.

(7)Az érintett szabályozó hatóságok közösen hozott összehangolt határozatának része egy külön határozat arról, hogy az elfogadott megoldás végrehajtása nyomán felmerülő beruházási költségek miként oszlanak meg az egyes hidrogénhálózat-üzemeltetők között, valamint arról, hogy e költségek – a megoldás érintett tagállamokban jelentkező gazdasági, társadalmi és környezeti költségeit és hasznait figyelembe véve – 2031. január 1. után beépülnek a díjakba.

(8)Az ACER ajánlásokat tehet a szabályozó hatóságoknak a (7) bekezdésben említett költségfelosztási határozatok részleteire vonatkozóan.

(9)Amennyiben az érintett szabályozó hatóságok nem tudnak az e cikk (3) bekezdésében említett megállapodásra jutni, az ACER az (EU) 2019/942 rendelet 6. cikkének (10) bekezdésében meghatározott eljárást követve határoz a korlátozásról. Amennyiben az ACER elismeri a korlátozást, felkéri az érintett hidrogénhálózat-üzemeltetőket, hogy 12 hónapon belül a jelzett sorrendben hajtsák végre a (4) bekezdés a)–e) pontjában említett intézkedéseket.

(10)Amennyiben a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságok nem tudják meghozni az e cikk (6) és (7) bekezdésében említett közös összehangolt határozatokat, az ACER az (EU) 2019/942 rendelet 6. cikkének (10) bekezdésében meghatározott eljárást követve határoz az elismert korlátozás megszüntetésére alkalmazandó megoldásról és az elfogadott megoldás végrehajtása nyomán felmerülő beruházási költségek egyes rendszerüzemeltetők közötti megosztásáról.

(11)Az e cikk végrehajtásához szükséges további részleteket, beleértve a határkeresztező hidrogénrendszer-összekötőkre vonatkozó, kötelező érvényű közös hidrogénminőségi előírások részleteit, a határokon átnyúló áramlások hidrogénminőségi eltérések miatti korlátozásainak megszüntetését célzó költség-haszon elemzéseket, a határokon átnyúló hidrogéninfrastruktúrára vonatkozó interoperabilitási szabályokat, így az összekapcsolási és üzemeltetési megállapodásokra, a mértékegységekre, az adatcserére, valamint a releváns piaci szereplők közötti kommunikációra és információszolgáltatásra vonatkozó szabályokat is, az 54. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban kidolgozott üzemi és kereskedelmi szabályzatban kell meghatározni.

40. cikk

A Hidrogénhálózat-üzemeltetők Európai Hálózata

(1)A hidrogén belső piaca és a határokon átnyúló kereskedelem megvalósulásának és működésének elősegítése és az európai hidrogénhálózat optimális irányítása, összehangolt üzemeltetése és folyamatos műszaki fejlődése érdekében a hidrogénhálózat-üzemeltetőknek uniós szinten együtt kell működniük a Hidrogénhálózat-üzemeltetők Európai Hálózata (ENNOH) révén.

(2)Az uniós jog szerinti feladatainak ellátása során az ENNOH a hidrogén jól működő és hatékony belső piacának létrehozása érdekében tevékenykedik, és köteles hozzájárulni az éghajlat- és energiapolitikai keretben kitűzött célok hatékony és fenntartható teljesítéséhez, különösen azáltal, hogy a rendszerbiztonság fenntartása mellett elősegíti a megújuló energiaforrásokból előállított hidrogén hatékony integrálását és az energiahatékonyság növelését. Az ENNOH-nak megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokkal kell rendelkeznie feladatai ellátásához.

(3)A hidrogénhálózat-üzemeltetők 2024. szeptember 1-jéig benyújtják a Bizottságnak és az ACER-nek a létrehozandó ENNOH alapszabályának tervezetét, tagjegyzékét és az érdekeltekkel folytatandó konzultáció eljárási szabályait is tartalmazó eljárási szabályzatának tervezetét.

(4)A hidrogénhálózat-üzemeltetők benyújtják a Bizottságnak és az ACER-nek az ENNOH alapszabályának, tagjegyzékének és eljárási szabályzatának módosítástervezetét.

(5)Az ACER valamennyi érdekelt, különösen a rendszerhasználók, köztük a felhasználók képviseleti szervezeteivel folytatott konzultációt követően a tervezetekről vagy az alapszabály, a tagjegyzék vagy az eljárási szabályzat módosítástervezetéről véleményt terjeszt a Bizottság elé e tervezetek vagy az alapszabály, a tagjegyzék vagy az eljárási szabályzat módosítástervezetének kézhezvételétől számított négy hónapon belül.

(6)A Bizottság a tervezetekről és az alapszabály, a tagjegyzék és az eljárási szabályzat módosítástervezetéről az ACER (5) bekezdésben előírt véleményét figyelembe véve, az annak kézhezvételétől számított három hónapon belül véleményt nyilvánít.

(7)A hidrogénhálózat-üzemeltetőknek a Bizottság által nyilvánított kedvező vélemény kézhezvételétől számított három hónapon belül el kell fogadniuk és közzé kell tenniük az alapszabályt, a tagjegyzéket és az eljárási szabályzatot.

(8)Amennyiben a (3) bekezdésben említett dokumentumok tekintetében változások történnek, illetve a Bizottság vagy az ACER indokolt kérésére a szóban forgó dokumentumokat be kell nyújtani a Bizottságnak és az ACER-nek. A Bizottság és az ACER az (5), a (6) és a (7) bekezdésnek megfelelően véleményt nyilvánít.

41. cikk

Áttérés az ENNOH-ra

(1)Az ENNOH 40. cikk szerinti létrehozásáig a Bizottság az ACER és valamennyi releváns piaci szereplő, köztük a földgázpiaci ENTSO, a villamosenergia-piaci ENTSO és az EU DSO bevonásával egy ideiglenes platformot létesít, és gondoskodik annak adminisztratív támogatásáról. Ez a platform a hidrogénhálózat és a hidrogénpiacok kiépítése szempontjából releváns kérdések körének meghatározására és kidolgozására irányuló munkát hivatott előmozdítani. A platform az ENNOH létrehozása után megszűnik.

(2)Az ENNOH létrehozásáig a gáz- és hidrogénhálózatokat illetően a földgázpiaci ENTSO lesz felelős az Unió egészére kiterjedő hálózatfejlesztési tervek kidolgozásáért. E feladat ellátása során a földgázpiaci ENTSO biztosítja valamennyi piaci szereplő, köztük a hidrogénpiaci szereplők bevonását és a velük folytatott hatékony konzultációt.

42. cikk

Az ENNOH feladatai

(1)Az ENNOH:

a)a 40. cikkben megállapított célkitűzések elérése céljából üzemi és kereskedelmi szabályzatokat dolgoz ki az 54. cikkben meghatározott területeken;

b)kétévente az ellátás megfelelőségére vonatkozó európai előrejelzést is tartalmazó nem kötelező érvényű, az Unió egészére kiterjedő tízéves hálózatfejlesztési tervet fogad el és tesz közzé;

c)együttműködik a villamosenergia-piaci ENTSO-val és a földgázpiaci ENTSO-val;

d)ajánlásokat dolgoz ki egyrészről az uniós gázszállításirendszer-üzemeltetők és gázelosztórendszer-üzemeltetők, másrészről az uniós hidrogénhálózat-üzemeltetők közötti műszaki együttműködés összehangolására vonatkozóan;

e)ajánlásokat dolgoz ki az uniós hálózatüzemeltetők és a harmadik fél hálózatüzemeltetők közötti műszaki együttműködés koordinációjáról;

f)éves munkaprogramot fogad el;

g)éves jelentést fogad el;

h)elfogadja a hidrogénellátásra vonatkozó éves előrejelzést, amely kiterjed azokra a tagállamokra, amelyekben a hidrogént a villamosenergia-termelésben vagy háztartások ellátására használják;

i)legkésőbb 2026. május 15-ig, majd azt követően kétévente elfogadja a hidrogénminőség nyomon követésére vonatkozó jelentést, amely tartalmazza a hidrogénminőségi paraméterek várható alakulását, valamint a hidrogénminőségi előírások közötti eltérésekkel kapcsolatos esetekre vonatkozó információkat és az ilyen esetek rendezésének módját;

j)előmozdítja a kiberbiztonságot és az adatvédelmet, együttműködve az illetékes hatóságokkal és a szabályozott szervezetekkel.

(2)Az ENNOH figyelemmel kíséri és elemzi a Bizottság által az 54., 55. és 56. cikk szerint elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások végrehajtását, valamint a vonatkozó szabályoknak a piac fejlesztését és integrációját elősegítő összehangolására gyakorolt hatását. A Hidrogénhálózat-üzemeltetők Európai Hálózata megállapításairól jelentést tesz az ACER-nek, és az elemzés eredményeit az e cikk (1) bekezdése f) pontjában említett éves jelentésbe is belefoglalja.

(3)Az ENNOH közzéteszi közgyűlésének, valamint igazgatósági és bizottsági üléseinek jegyzőkönyvét, és rendszeresen tájékoztatja a lakosságot döntéshozatali folyamatáról és tevékenységeiről.

(4)Az (1) bekezdés f) pontjában említett éves munkaprogramban – indikatív időütemezés kíséretében – fel kell sorolni és ismertetni kell az adott év vonatkozásában az elkészítendő üzemi és kereskedelmi szabályzatokat, a hálózatüzemeltetés összehangolására vonatkozó tervet és a kutatási és fejlesztési tevékenységek listáját.

(5)Az ENNOH az ACER rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amelyre az ACER-nek a 46. cikk szerinti feladatai teljesítéséhez szüksége van. Annak érdekében, hogy az ENNOH teljesíteni tudja e követelményt, a hidrogénhálózat-üzemeltetők az ENNOH rendelkezésére bocsátanak minden szükséges információt.

(6)A Bizottság kérésére az ENNOH az 56. cikkben előírt iránymutatások elfogadását véleményezi a Bizottság számára.

43. cikk

Tízéves hidrogénhálózat-fejlesztési terv

(1)A 42. cikkben említett, az Unió egészére kiterjedő hálózatfejlesztési tervben be kell mutatni az integrált hálózat modelljét, az igények alakulását és a rendszer rezilienciájának értékelését.

Az Unió egészére kiterjedő hálózatfejlesztési terv különösen:

a)alapul veszi adott esetben az átdolgozott földgázirányelv 52. cikkében és az (EU) xxx rendelet [TEN-E rendelet] IV. fejezetében meghatározott nemzeti hidrogénhálózat-fejlesztési jelentéseket;

b)a határkeresztező rendszerösszekötőket illetően a különféle rendszerhasználók észszerű igényeire épít, és tartalmazza az átdolgozott földgázirányelv 55. cikkében és IX. fejezetének 3. szakaszában említett beruházók hosszú távú kötelezettségvállalásait is;

c)meghatározza, hogy hol nincs beruházási hajlandóság, különösen a határkeresztező kapacitások tekintetében.

A második albekezdés c) pontja vonatkozásában az Unió egészére kiterjedő hálózatfejlesztési tervhez mellékelni lehet a határkeresztező kapacitásbővítés azon akadályainak áttekintését, amelyek az eltérő jóváhagyási eljárásokból vagy gyakorlatokból adódnak.

(2)Az ACER véleményt nyilvánít a nemzeti tízéves hidrogénhálózat-fejlesztési tervekről szóló jelentésekről, értékelve, hogy azok összhangban állnak-e az Unió egészére kiterjedő hálózatfejlesztési tervvel. Ha az ACER azt állapítja meg, hogy a nemzeti tízéves hidrogénhálózat-fejlesztési terv nem áll összhangban az Unió egészére kiterjedő hálózati fejlesztési tervvel, szükség szerint ajánlást kell tennie a nemzeti hidrogénhálózat-fejlesztési tervről szóló jelentés vagy az Unió egészére kiterjedő hálózatfejlesztési terv módosítására.

(3)A 42. cikkben említettek szerinti, az Unió egészére kiterjedő tízéves hálózatfejlesztési terv kidolgozása során az ENNOH együttműködik a villamosenergia-piaci ENTSO-val és a földgázpiaci ENTSO-val, különösen [a felülvizsgált TEN-E rendelet] 11. cikkében említett, az energiarendszer egészére kiterjedő költség-haszon elemzés és a villamosenergia-, gáz- és hidrogénszállítási infrastruktúrára, a tárolásra, az LNG-létesítményekre, a hidrogénterminálokra és az elektrolizátorokra kiterjedő összekapcsolt energia- és hálózati modell kidolgozásában, [a felülvizsgált TEN-E rendelet] 12. cikkében említett, a tízéves hálózatfejlesztési tervekben szereplő forgatókönyvek kialakításában, valamint [a felülvizsgált TEN-E rendelet] 13. cikkében említett infrastrukturális hiányosságok azonosításában.

44. cikk

Költségek

Az ENNOH e rendelet 42. cikkében említett tevékenységeivel összefüggésben felmerülő költségeket a hidrogénhálózat-üzemeltetők viselik, és ezeket a költségeket a díjak kiszámítása során figyelembe kell venni. Ezeket a költségeket a szabályozó hatóságok csak abban az esetben hagyják jóvá, ha azok észszerűek és megfelelőek.

45. cikk

Konzultáció

(1)A 42. cikkben említett feladatokhoz kapcsolódó javaslatok kidolgozása során az ENNOH széles körben, kellő időben, nyitott és átlátható módon, az e rendelet 40. cikkében említett eljárási szabályzatnak megfelelően a piac valamennyi érintett szereplője, és különösen valamennyi érdekelt képviseleti szervezeteinek bevonásával konzultációs eljárást folytat. Annak érdekében, hogy a döntéshozatali folyamat során az összes érintett fél véleményét és javaslatait meg lehessen ismerni, a konzultációs eljárást oly módon kell kialakítani, hogy az érdekeltek észrevételeit a javaslat végleges elfogadása előtt figyelembe lehessen venni. E konzultációnak ki kell terjednie a szabályozó hatóságokra és más nemzeti hatóságokra, a termelőkre, a rendszerhasználókra, beleértve a felhasználókat is, a műszaki testületekre és az érdekelteket tömörítő platformokra is.

(2)A konzultációval kapcsolatos valamennyi dokumentumot és az ülések jegyzőkönyveit nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

(3)A 42. cikkben említett javaslatok elfogadását megelőzően az ENNOH beszámol arról, hogy a konzultáció során hozzá beérkezett észrevételeket hogyan vette figyelembe. Ha az észrevételeket nem vette figyelembe, azt köteles megindokolni.

46. cikk

Az ACER figyelemmel kísérési tevékenysége

(1)Az ACER figyelemmel kíséri az ENNOH 42. cikkben említett feladatainak a végrehajtását, és megállapításairól beszámol a Bizottságnak.

(2)Az ACER figyelemmel kíséri a Bizottság által az 54., 55. és 56. cikknek megfelelően elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások ENNOH általi végrehajtását. Ha az ENNOH elmulasztotta ezen üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások végrehajtását, az ACER felkéri az ENNOH-t, hogy nyújtson be megfelelő indokolással ellátott magyarázatot a tekintetben, hogy ezt miért mulasztotta el. Az ACER tájékoztatja a Bizottságot erről a magyarázatról, és véleményt nyilvánít róla.

(3)Az ENNOH véleményezésre megküldi az ACER-nek az Unió egészére kiterjedő hálózatfejlesztési terv tervezetét, a konzultációs folyamatra vonatkozó információkat is tartalmazó éves munkaprogram tervezetét, valamint a 42. cikkben említett egyéb dokumentumokat.

Ha úgy véli, hogy az ENNOH által benyújtott éves munkaprogram tervezete vagy az Unió egészére kiterjedő hálózatfejlesztési terv tervezete nem segíti elő a megkülönböztetésmentességet, a tényleges versenyt, a piac hatékony működését, illetve a határkeresztező rendszerösszeköttetés kellő szintjét, akkor az ACER a munkaprogram vagy a terv benyújtásának napjától számított két hónapon belül a Bizottság és az ENNOH részére megfelelő indokolással ellátott véleményt, valamint ajánlásokat nyújt be.

47. cikk

A hidrogénhálózat-üzemeltetők regionális együttműködése

(1)A hidrogénhálózat-üzemeltetők az ENNOH-on belül, a 42. cikkben említett feladatok elvégzése céljából regionális együttműködést alakítanak ki.

(2)A hidrogénhálózat-üzemeltetők a hálózat optimális üzemeltetése érdekében elősegítik működési megállapodások létrehozását, továbbá a szomszédos hidrogénhálózat-üzemeltetők közötti, a kereskedelem és az üzemeltetés terén folytatott együttműködés előmozdítása érdekében biztosítják az összekapcsolt uniós hidrogénrendszer interoperabilitását.

48. cikk

A hidrogénhálózat-üzemeltetőkre vonatkozó átláthatósági követelmények

(1)A hidrogénhálózat-üzemeltetők részletes tájékoztatást tesznek közzé az általuk nyújtott szolgáltatásokról és a vonatkozó feltételekről, a hidrogénhálózat rendszerhasználóinak tényleges hálózati hozzáféréséhez szükséges műszaki információkkal együtt.

(2)Az átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes díjak biztosítása, valamint a hidrogénhálózat hatékony kihasználásának elősegítése érdekében a hidrogénhálózat-üzemeltetők vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságok 2031. január 1-jétől kellően részletezett tájékoztatást tesznek közzé a díj kialakításáról, annak módszertanáról és struktúrájáról.

(3)A hidrogénhálózat-üzemeltetők közzéteszik a hálózataikon szállított hidrogén minőségére vonatkozó azon részletes információkat, amelyek hatással lehetnek a rendszerhasználókra.

(4)A hidrogénhálózat releváns pontjait – amelyekről az információt közzé kell tenni – a hidrogénhálózat rendszerhasználóival folytatott konzultációt követően a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak jóvá kell hagyniuk.

(5)A hidrogénhálózat-üzemeltetők az e rendeletben előírt információkat kötelesek minden esetben érthetően, mennyiségileg világosan értelmezhetően és könnyen hozzáférhető, valamint megkülönböztetésmentes módon közzétenni.

(6)A hidrogénhálózat-üzemeltetők előzetesen és utólagosan információkat tesznek közzé a kínálatra és a keresletre vonatkozóan, beleértve az időszakos előrejelzést és a nyilvántartásba vett információkat. A szabályozó hatóság biztosítja az ilyen információk közzétételét. A közzétett információk részletességének a hidrogénhálózat-üzemeltetők rendelkezésére álló információkhoz kell igazodnia.

(7)Az érintett piaci résztvevők kötelesek az e cikkben említett adatokat a hidrogénhálózat-üzemeltetők rendelkezésére bocsátani.

(8)A hidrogénhálózat-üzemeltetőkre vonatkozó átláthatósági követelmények végrehajtásához szükséges további részleteket, beleértve a hidrogénhálózat-üzemeltetők által végzett információszolgáltatás tartalmára, gyakoriságára és formájára vonatkozó további részleteket az e rendelet 54. cikkének (1) bekezdésével összhangban kidolgozott üzemi és kereskedelmi szabályzatban kell meghatározni.

49. cikk

Nyilvántartási kötelezettség a hidrogénrendszer tekintetében

A hidrogénhálózatok, a hidrogéntárolók és a hidrogénterminálok üzemeltetői öt évre visszamenőleg folyamatosan hozzáférhetővé teszik a nemzeti hatóságok, többek között a szabályozó hatóság, a nemzeti versenyhatóság és a Bizottság számára a 31. cikkben, a 48. cikkben és az I. melléklet 4. részében említett valamennyi információt.

50. cikk

A harmonizált szabványoknak való megfelelőség vélelme

(1)Ha egy harmonizált szabványra, illetve annak egyes részeire való hivatkozást már közzétettek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az annak való megfelelés esetén vélelmezni kell az e rendelet 54. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban, vagy az 51. cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott követelményeknek való megfelelést.

(2)A Bizottság tájékoztatja az érintett európai szabványügyi testületet, és amennyiben szükséges, új megbízást ad az érintett harmonizált szabvány felülvizsgálatára.

51. cikk

Egységes előírások

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 46. cikkében meghatározott követelményekre vonatkozó egységes előírásokat megállapító végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, vagy ezeket az előírásokat az e rendelet 54. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti üzemi és kereskedelmi szabályzatban rögzítse, amennyiben:

a)ezekre a követelményekre nem terjednek ki az olyan harmonizált szabványok, illetve azok egyes részei, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában; vagy

b)a Bizottság indokolatlan késedelmeket állapít meg az előírt harmonizált szabványok elfogadását illetően, vagy úgy véli, hogy a vonatkozó harmonizált szabványok nem elégségesek; vagy

c)a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 11. cikkének (5) bekezdése szerinti eljárással összhangban úgy döntött, hogy korlátozásokkal tartja fenn vagy visszavonja a szóban forgó követelményekre vonatkozó harmonizált szabványokra, illetve azok egyes részeire való hivatkozásokat.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 61. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV. fejezet

ÜZEMI ÉS KERESKEDELMI SZABÁLYZATOK, VALAMINT IRÁNYMUTATÁSOK

52. cikk

Üzemi és kereskedelmi szabályzatok, valamint iránymutatások elfogadása

(1)Az 53–56. cikkben foglalt felhatalmazásokra is figyelemmel a Bizottság végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el. Ezeket a jogi aktusokat a Bizottság kétféle formában fogadhatja el: vagy az 52–55. cikk szerinti eljárással, olyan üzemi és kereskedelmi szabályzatok formájában, amelyek a földgázpiaci ENTSO vagy az ENNOH vagy – amennyiben az 53. cikk (3) bekezdése szerinti prioritási lista ekként rendelkezik – az EU DSO által, adott esetben a villamosenergia-piaci ENTSO, az ENNOH és az ACER együttműködésével kidolgozott szövegjavaslatokon alapulnak, vagy pedig az 56. cikk szerinti eljárással, iránymutatások formájában.

(2)Az üzemi és kereskedelmi szabályzatoknak, valamint az iránymutatásoknak teljesíteniük kell a következő követelményeket:

a)biztosítják az e rendelet célkitűzéseinek megvalósításához szükséges minimális szintű harmonizációt;

b)adott esetben figyelembe veszik a regionális sajátosságokat;

c)nem lépik túl az a) pont céljainak eléréséhez szükséges mértéket; valamint

d)az Unión belüli valamennyi rendszerösszekötési pontra, valamint a harmadik országok felől való betáplálási pontokra és a harmadik országok felé való kiadási pontokra egyaránt alkalmazandók.

🡻 715/2009

53.6. cikk

Üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozása

⇩ új szöveg

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozása céljából a következő területekre kiterjedően:

a)az interoperabilitás és az adatcsere tekintetében [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 21. és 22. cikkét végrehajtó adatcsere- és elszámolási szabályok, valamint a belső piac működése szempontjából releváns földgázszállító rendszerek, kapacitáslekötési platformok és informatikai folyamatok működtetésére vonatkozó harmonizált szabályok;

b)a földgázrendszer interoperabilitása tekintetében [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 9. és 46. cikkét végrehajtó szabályok, beleértve az összekapcsolási és üzemeltetési megállapodásokra, az áramlásszabályozásra, a gázmennyiségek és a gázminőség mérésének elveire, az allokációra és az egyeztetésre, a közös mértékegységekre, az adatcserére és a gázminőségre vonatkozó szabályokat, köztük a gázminőség, a szagosítási gyakorlatok vagy a földgázrendszerbe betáplált hidrogénmennyiség eltérései miatti határokon átnyúló korlátozások kezelésére szolgáló szabályokat, a határokon átnyúló korlátozások megszüntetését alátámasztó költség-haszon elemzéseket, a Wobbe-szám szerinti osztályozást, a kockázatcsökkentő intézkedéseket, a biometán határokon átnyúló akadálytalan áramlásának biztosítása szempontjából releváns gázminőségi paraméterek (pl. oxigéntartalom) minimális elfogadási szintjeit, a gázminőség rövid és hosszú távú nyomon követését, a tájékoztatást, az érintett piaci szereplők közötti együttműködést, a gázminőségre vonatkozó jelentéstételt, az átláthatóságot és többek között a rendkívüli események esetén alkalmazott kommunikációs eljárásokat;

c)a kapacitásallokáció és a szűkületkezelés tekintetében [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 29. cikkét és e rendelet 7–10. cikkét végrehajtó szabályok, beleértve a karbantartási eljárásokkal kapcsolatos együttműködésre, a kapacitásallokációt érintő kapacitásszámításra, a kapacitástermékek és a mértékegységek szabványosítására – ezen belül a kapacitás-összekapcsolásra –, az allokációs módszertanra, ezen belül az aukciós algoritmusokra, a meglévő bővített, nem megszakítható és megszakítható kapacitásra vonatkozó sorrendre és eljárásra, a kapacitáslekötési platformokra, a túljegyzési-visszavásárlási rendszerekre, a rövid és hosszú távú „használd vagy elveszíted” rendszerekre, vagy bármely más, kapacitásfelhalmozást megakadályozó szűkületkezelési rendszerre vonatkozó szabályokat;

d)az egyensúlyozás tekintetében [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 35. cikkének (5) bekezdését és e rendelet 7–10. cikkét végrehajtó szabályok, beleértve a hálózatokra vonatkozó nominálási eljárásra, az egyensúlyozási díjakra, a szállításirendszer-üzemeltetők rendszerei közötti operatív egyensúlyozásra vonatkozó szabályokat, ideértve a hálózatokra vonatkozó nominálási eljárásokkal, az egyensúlyozási díjakkal, a napi kiegyensúlyozási díjhoz kapcsolódó elszámolási folyamatokkal és a szállításirendszer-üzemeltetők hálózatai közötti operatív egyensúlyozással kapcsolatos szabályokat;

e)az összehangolt szállítási díjszerkezetek tekintetében [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 72. cikkének (7) bekezdését és e rendelet 15. és 16. cikkét végrehajtó szabályok, beleértve a referenciaár-módszertan alkalmazására, a kapcsolódó konzultációs és közzétételi követelményekre, a szabványos kapacitástermékek kikiáltási árának kiszámítására, az LNG- és a tárolólétesítményeknek nyújtott kedvezményekre, az engedélyezett bevételre, a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokra alkalmazott kedvezményeket végrehajtó eljárásokra, köztük a szállításirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmusok közös elveire vonatkozó szabályokat.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 61. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 63. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozása céljából a következő területekre kiterjedően:

a)hálózatbiztonsági és megbízhatósági szabályok, beleértve a hálózati üzembiztonságot szolgáló szabályokat, valamint a hálózati szolgáltatás minőségét biztosító megbízhatósági szabályokat;

b)a hálózatra kapcsolódás szabályai, beleértve a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázt előállító létesítmények kapcsolódására és a kapcsolódási kérelmekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó szabályokat;

c)üzemeltetési vészhelyzeti eljárások, beleértve a következőket: rendszervédelmi tervek, helyreállítási tervek, piaci interakciók, információcsere és kommunikáció, valamint eszközök és létesítmények;

d)hálózathozzáférési szolgáltatások műszaki és operatív biztosításával és a rendszeregyensúlyozással kapcsolatos kereskedelmi szabályok;

e)a gázhálózatok és a rendszerelemek energiahatékonysága, a hálózattervezés energiahatékonysági szempontjai, valamint a rendszerszempontból leginkább energiahatékony megoldást lehetővé tevő beruházások;

f)a határokon átnyúló földgázáramlások kiberbiztonsági szempontjai, ideértve a közös minimumkövetelményekre, a tervezésre, a nyomon követésre, a jelentéstételre és a válságkezelésre vonatkozó szabályokat.

(3)A Bizottság az ACER-rel, a földgázpiaci ENTSO-val, az ENNOH-hal, az EU DSO-val és az egyéb érintett érdekeltekkel folytatott konzultációt követően háromévente prioritási listát állít fel, amelyben az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott területek közül kijelöli azokat, amelyekre vonatkozóan üzemi és kereskedelmi szabályzatokat kell kidolgozni. Amennyiben az üzemi és kereskedelmi szabályzat tárgya közvetlenül az elosztóhálózat üzemeltetéséhez kapcsolódik, és nem kifejezetten releváns a szállítórendszer szempontjából, a Bizottság felkérheti az EU DSO-t, hogy a földgázpiaci ENTSO-val együttműködve hozzon létre egy szövegező bizottságot és nyújtson be az ACER-nek egy üzemi és kereskedelmi szabályzatra irányuló javaslatot.

(4)A Bizottság felkéri az ACER-t arra, hogy a Bizottság kérelmének kézhezvételét követő, hat hónapot meg nem haladó, észszerű határidőn belül nyújtson be nem kötelező érvényű, keret jellegű iránymutatást, amelyben meghatározza a prioritási listán meghatározott területekkel kapcsolatos egyes üzemi és kereskedelmi szabályzatok kialakítására vonatkozó egyértelmű és objektív elveket. A Bizottság kérése tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekre a keret jellegű iránymutatásnak figyelemmel kell lennie. Valamennyi keret jellegű iránymutatásnak a megkülönböztetésmentességet, a piaci integrációt, a tényleges versenyt és a piac hatékony működését kell előmozdítania. Az ACER indokolt kérésére az iránymutatás benyújtására vonatkozó határidőt a Bizottság meghosszabbíthatja.

(5)Az ACER-nek a keret jellegű iránymutatásokra vonatkozóan legalább két hónapos időszakon keresztül nyílt és átlátható módon konzultációt kell folytatnia a földgázpiaci ENTSO-val, az ENNOH-hal, az EU DSO-val és az egyéb érintett érdekeltekkel.

(6)Az ACER nem kötelező érvényű, keret jellegű iránymutatást nyújt be a Bizottságnak, ha erre a (4) bekezdés értelmében felkérést kap.

(7)Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a keret jellegű iránymutatás nem járul hozzá a piaci integrációhoz, a megkülönböztetésmentességhez, a tényleges versenyhez és a piac hatékony működéséhez, felkérheti az ACER-t, hogy észszerű határidőn belül vizsgálja felül a keret jellegű iránymutatást, és nyújtsa be újra a Bizottságnak.

(8)Ha az ACER a Bizottság által a (4) vagy a (7) bekezdés alapján megállapított időszakon belül nem nyújtja be vagy nem nyújtja be ismételten a keret jellegű iránymutatást, azt a Bizottság dolgozza ki.

(9)A Bizottság felkéri a földgázpiaci ENTSO-t vagy – amennyiben a (3) bekezdés szerinti prioritási lista ekként rendelkezik – az EU DSO-t, hogy a földgázpiaci ENTSO-val együttműködve, a Bizottság kérelmének beérkezését követően 12 hónapot meg nem haladó, észszerű határidőn belül, nyújtson be az ACER-nek egy olyan üzemi és kereskedelmi szabályzatra irányuló javaslatot, amely összhangban van a vonatkozó keret jellegű iránymutatással.

(10)A földgázpiaci ENTSO vagy – amennyiben a (3) bekezdés szerinti prioritási lista ekként rendelkezik – az EU DSO a földgázpiaci ENTSO-val együttműködve összehív egy szövegező bizottságot, hogy az segítse az üzemi és kereskedelmi szabályzat kidolgozása során. A szövegező bizottságnak az ACER, a földgázpiaci ENTSO, az ENNOH, adott esetben az EU DSO, valamint korlátozott számban a leginkább érintett érdekeltek képviselőiből kell állnia. A földgázpiaci ENTSO-nak vagy – amennyiben a (3) bekezdés szerinti prioritási lista ekként rendelkezik – az EU DSO-nak a földgázpiaci ENTSO-val együttműködésben a Bizottság által a (9) bekezdés szerint hozzá intézett felkérésre üzemi és kereskedelmi szabályzatokra irányuló javaslatokat kell kidolgoznia az (1) és a (2) bekezdésben említett területeken.

(11)Az ACER felülvizsgálja az előterjesztett üzemi és kereskedelmi szabályzatot és biztosítja, hogy az összhangban legyen a vonatkozó keret jellegű iránymutatással és hozzájáruljon a piaci integrációhoz, a megkülönböztetésmentességhez, a tényleges versenyhez és a piac hatékony működéséhez, majd a felülvizsgált üzemi és kereskedelmi szabályzatot a javaslat kézhezvételétől számított hat hónapon belül benyújtja a Bizottságnak. A Bizottságnak benyújtott javaslatban az ACER figyelembe veszi a javaslatnak a földgázpiaci ENTSO vagy az EU DSO által vezetett szövegezése során az érintett felektől beérkezett véleményeket, és konzultációt folytat az érintett érdekeltekkel az üzemi és kereskedelmi szabályzat Bizottságnak benyújtandó változatáról.

(12)Amennyiben a földgázpiaci ENTSO vagy az EU DSO nem dolgozott ki üzemi és kereskedelmi szabályzatot a Bizottság által a (9) bekezdés alapján szabott határidőn belül, akkor a Bizottság felkérheti az ACER-t, hogy a vonatkozó keret jellegű iránymutatás alapján készítse el az üzemi és kereskedelmi szabályzat tervezetét. Az ACER további konzultációt kezdeményezhet. Az ACER benyújtja az üzemi és kereskedelmi szabályzat e bekezdés alapján készített tervezetét a Bizottságnak, és javasolhatja annak elfogadását.

(13)A Bizottság saját kezdeményezésére – ha a földgázpiaci ENTSO vagy az EU DSO nem dolgozott ki üzemi és kereskedelmi szabályzatot, vagy ha az ACER nem dolgozta ki az üzemi és kereskedelmi szabályzat tervezetét a (12) bekezdésben említettek szerint – vagy az ACER (11) bekezdés szerinti javaslatára egy vagy több üzemi és kereskedelmi szabályzatot fogadhat el az (1) és a (2) bekezdésben felsorolt területeken.

(14)Ha a Bizottság saját kezdeményezésére javasolja egy üzemi és kereskedelmi szabályzat elfogadását, akkor az üzemi és kereskedelmi szabályzat tervezetéről legalább két hónapon keresztül konzultál az ACER-rel, a földgázpiaci ENTSO-val és valamennyi érintett érdekelttel.

(15)Ez a cikk nem érinti a Bizottság arra vonatkozó jogát, hogy az 56. cikkel összhangban iránymutatásokat fogadjon el, illetve módosítson. Nem érinti továbbá a földgázpiaci ENTSO azon lehetőségét, hogy nem kötelező érvényű iránymutatást dolgozzon ki az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott területeken, amennyiben az iránymutatás nem kapcsolódik olyan területekhez, amelyekre a Bizottság által a földgázpiaci ENTSO-hoz intézett valamely felkérés kiterjed. A földgázpiaci ENTSO az ilyen iránymutatást véleményezésre benyújtja az ACER-hez, és e véleményt kellő mértékben figyelembe veszi.

🡻 715/2009 (új szöveg)

(1)A Bizottság az Ügynökséggel, a földgázpiaci ENTSO-val és az egyéb érintett érdekeltekkel folytatott konzultációt követően éves prioritási listát állít fel, amelyben meghatározza a 8. cikk (6) bekezdésében meghatározott azon területeket, amelyekre ki kell terjednie az üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozásának.

(2)A Bizottság felkéri az Ügynökséget arra, hogy hat hónapot meg nem haladó, ésszerű határidőn belül nyújtson be nem kötelező érvényű, keret jellegű iránymutatást (keret jellegű iránymutatás), amelyben a 8. cikk (7) bekezdésével összhangban meghatározza a prioritási listán meghatározott területekkel kapcsolatos egyes üzemi és kereskedelmi szabályzatok kialakítására vonatkozó egyértelmű és objektív elveket. Valamennyi keret jellegű iránymutatásnak elő kell segítenie a megkülönböztetésmentességet, a tényleges versenyt és a piac hatékony működését. Az Ügynökség indokolt kérésére ezt az időszakot a Bizottság meghosszabbíthatja.

(3)Az Ügynökség a keret jellegű iránymutatásokra vonatkozóan legalább két hónapos időszakon keresztül nyílt és átlátható módon hivatalos konzultációt folytat a földgázpiaci ENTSO-val és az egyéb érintett érdekeltekkel.

(4)Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a keret jellegű iránymutatás nem járul hozzá a megkülönböztetésmentességhez, a tényleges versenyhez és a piac hatékony működéséhez, felkérheti az Ügynökséget, hogy azt ésszerű határidőn belül vizsgálja felül a keret jellegű iránymutatást és nyújtsa be újra a Bizottságnak.

(5)Ha az Ügynökség a Bizottság által a (2) vagy (4) bekezdés alapján megállapított időszakon belül nem nyújtja be vagy nem nyújtja be újra a keret jellegű iránymutatást, akkor azt a Bizottság dolgozza ki.

(6)A Bizottság felkéri a földgázpiaci ENTSO-t, hogy tizenkét hónapot meg nem haladó, ésszerű határidőn belül nyújtson be olyan üzemi és kereskedelmi szabályzatot az Ügynökségnek, amely összhangban van a vonatkozó keret jellegű iránymutatással.

(7)Az üzemi és kereskedelmi szabályzat kézhezvételének napjától számított három hónapon belül – amely időszakban az Ügynökség hivatalosan konzultálhat az érdekelt felekkel – az Ügynökség az üzemi és kereskedelmi szabályzatról indoklással ellátott véleményt nyújt be a földgázpiaci ENTSO-nak.

(8)A földgázpiaci ENTSO az Ügynökség véleménye alapján módosíthatja az üzemi és kereskedelmi szabályzatot, és újra benyújthatja azt az Ügynökségnek.

(9)Amint az Ügynökség meggyőződött arról, hogy az üzemi és kereskedelmi szabályzat összhangban van a vonatkozó keret jellegű iránymutatásokkal, az Ügynökség benyújtja azt a Bizottságnak, és javasolhatja annak ésszerű határidőn belül történő elfogadását. Amennyiben a Bizottság nem fogadja el a szabályzatot, ezt meg kell indokolnia.

(10)Ha a földgázpiaci ENTSO nem dolgozott ki üzemi és kereskedelmi szabályzatot a Bizottság által a (6) bekezdés alapján megállapított időszakon belül, akkor a Bizottság felkérheti az Ügynökséget, hogy a vonatkozó keret jellegű iránymutatás alapján készítse el az üzemi és kereskedelmi szabályzat tervezetét. Az Ügynökség további konzultációt kezdeményezhet az üzemi és kereskedelmi szabályzat tervezetének e bekezdés alapján történő elkészítése során. Az Ügynökség benyújtja az üzemi és kereskedelmi szabályzat e bekezdés alapján készített tervezetét a Bizottságnak, és javasolhatja annak elfogadását.

(11)A Bizottság saját kezdeményezésére – ha a földgázpiaci ENTSO nem dolgozott ki üzemi és kereskedelmi szabályzatot vagy ha az Ügynökség nem dolgozta ki az üzemi és kereskedelmi szabályzat tervezetét az e cikk (10) bekezdésben említettek szerint – vagy az Ügynökség az e cikk (9) bekezdése szerinti javaslatára egy vagy több üzemi és kereskedelmi szabályzatot fogadhat el a 8. cikk (6) bekezdésében felsorolt területeken.

Ha a Bizottság saját kezdeményezésére javasolja egy üzemi és kereskedelmi szabályzat elfogadását, akkor az üzemi és kereskedelmi szabályzat tervezetéről legalább két hónapon keresztül konzultál az Ügynökséggel, a földgázpiaci ENTSO-val és valamennyi érintett érdekelttel. Mivel ezek az intézkedések e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, azokat a 28. cikk (2) bekezdésében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(12)Ez a cikk nem érinti a Bizottság jogát arra, hogy a 23. cikkel összhangban iránymutatásokat fogadjon el, illetve módosítson.

⇩ új szöveg

54. cikk

Üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozása a hidrogénre vonatkozóan

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy biztosítsa e rendelet végrehajtásának egységes feltételeit, az e rendelet 48. cikkét végrehajtó átláthatósági szabályok területét érintő, a hidrogénhálózat-üzemeltetők által végzett információszolgáltatás tartalmára, gyakoriságára és formájára vonatkozó további részletekre is kiterjedő üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozásával, valamint az e rendelet I. mellékletének 4. pontját végrehajtó, a rendszerhasználók számára a hálózathoz való tényleges hozzáféréshez szükséges információk formátumára és tartalmára vonatkozó részletekre, a releváns pontokon közzéteendő információkra, és az információk közzétételének időbeli ütemezésére is kiterjedő üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozásával.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 61. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet kiegészítésére a 63. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozása céljából a következő területekre kiterjedően:

a)a hidrogénhálózatok és a rendszerelemek energiahatékonysága, a hálózattervezés energiahatékonysági szempontjai, valamint a rendszerszempontból leginkább energiahatékony megoldást lehetővé tevő beruházások;

b)a hidrogénhálózatra vonatkozó interoperabilitási szabályok, beleértve az összekapcsolási és üzemeltetési megállapodásokat, a mértékegységeket, az adatcserét, az átláthatóságot, a kommunikációt, az információszolgáltatást, az érintett piaci szereplők közötti együttműködést, valamint a hidrogénminőséget, így többek között az egységes előírásokat és a szabványosítást, a szagosítást, a határokon átnyúló áramlások hidrogénminőségi eltérések miatti korlátozásainak megszüntetését célzó költség-haszon elemzéseket, valamint a hidrogén minőségére vonatkozó jelentéstételt;

c)a határokon átnyúló hidrogéninfrastruktúrára alkalmazott pénzügyi ellentételezési rendszerre vonatkozó szabályok;

d)kapacitásallokációs és szűkületkezelési szabályok, beleértve a karbantartási eljárásokkal kapcsolatos együttműködésre, a kapacitásallokációt érintő kapacitásszámítására, a kapacitástermékek és a mértékegységek szabványosítására – ezen belül a kapacitás-összekapcsolásra –, az allokációs módszertanra, ezen belül az aukciós algoritmusokra, a meglévő bővített, nem megszakítható és megszakítható kapacitásra vonatkozó sorrendre és eljárásra, a kapacitáslekötési platformokra, a túljegyzési-visszavásárlási rendszerekre, a rövid és hosszú távú „használd vagy elveszíted” rendszerekre, vagy bármely más, kapacitásfelhalmozást megakadályozó szűkületkezelési rendszerre vonatkozó szabályokat;

e)a hidrogénhálózat-hozzáférés összehangolt díjszerkezeteire vonatkozó szabályok, beleértve a referenciaár-módszertan alkalmazására, a kapcsolódó konzultációs és közzétételi követelményekre, valamint a szabványos kapacitástermékek kikiáltási árának és az engedélyezett bevételnek a kiszámítására vonatkozó szabályokat;

f)az átruházott eszközök értékének megállapítására és a külön díjtétel meghatározására vonatkozó szabályok;

g)egyensúlyozási szabályok, beleértve a hálózatokra vonatkozó nominálási eljárásra, az egyensúlyozási díjakra, a hidrogénhálózat-üzemeltetők hálózatai közötti operatív egyensúlyozásra vonatkozó szabályokat, ideértve a hálózatokra vonatkozó nominálási eljárásokkal, az egyensúlyozási díjakkal, a napi kiegyensúlyozási díjhoz kapcsolódó elszámolási folyamatokkal és a szállításirendszer-üzemeltetők hálózatai közötti operatív egyensúlyozással kapcsolatos szabályokat;

h)a határokon átnyúló hidrogénáramlások kiberbiztonsági szempontjai, ideértve a közös minimumkövetelményekre, a tervezésre, a nyomon követésre, a jelentéstételre és a válságkezelésre vonatkozó szabályokat.

(3)A Bizottság az ACER-rel, az ENNOH-hal, a földgázpiaci ENTSO-val, az EU DSO-val és az egyéb érdekeltekkel folytatott konzultációt követően háromévente prioritási listát állít fel, amelyben megállapítja az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott azon területeket, amelyekre vonatkozóan üzemi és kereskedelmi szabályzatokat kell kidolgozni.

(5)Az ACER a keret jellegű iránymutatásokra vonatkozóan legalább két hónapos időszakon keresztül nyílt és átlátható módon konzultációt folytat az ENNOH-hal, a földgázpiaci ENTSO-val és az egyéb érintett érdekeltekkel.

(6)Az ACER nem kötelező érvényű, keret jellegű iránymutatást nyújt be a Bizottságnak, ha erre a (4) bekezdés értelmében felkérést kap.

(8) Ha az ACER a Bizottság által a (4) vagy a (6) bekezdés alapján megállapított időszakon belül nem nyújtja be vagy nem nyújtja be ismételten a keret jellegű iránymutatást, azt a Bizottság dolgozza ki.

(9)A Bizottság felkéri az ENNOH-t, hogy a Bizottság kérelmének beérkezését követően 12 hónapot meg nem haladó, észszerű határidőn belül nyújtson be az ACER-nek egy olyan üzemi és kereskedelmi szabályzatra irányuló javaslatot, amely összhangban van a vonatkozó keret jellegű iránymutatással.

(10)Az ENNOH összehív egy szövegező bizottságot, hogy az segítse az üzemi és kereskedelmi szabályzat kidolgozása során. A szövegező bizottságnak az ACER, a földgázpiaci ENTSO, a villamosenergia-piaci ENTSO, adott esetben az EU DSO, valamint korlátozott számban a leginkább érintett érdekeltek képviselőiből kell állnia. A Hidrogénhálózat-üzemeltetők Európai Hálózata üzemi és kereskedelmi szabályzatokra vonatkozó javaslatokat dolgoz ki az (1) és (2) bekezdésben említett területeken.

(11)Az ACER felülvizsgálja az előterjesztett üzemi és kereskedelmi szabályzatot és biztosítja, hogy az összhangban legyen a vonatkozó keret jellegű iránymutatással és hozzájáruljon a piaci integrációhoz, a megkülönböztetésmentességhez, a tényleges versenyhez és a piac hatékony működéséhez, majd a felülvizsgált üzemi és kereskedelmi szabályzatot a javaslat kézhezvételétől számított hat hónapon belül benyújtja a Bizottságnak. A felülvizsgált üzemi és kereskedelmi szabályzatban az ACER figyelembe veszi a javaslatnak a Hidrogénhálózat-üzemeltetők Európai Hálózata által vezetett szövegezése során az érintett felektől beérkezett véleményeket, és konzultációt folytat az érintett érdekeltekkel a Bizottságnak benyújtandó felülvizsgált változatról.

(12)Ha az ENNOH nem dolgozott ki üzemi és kereskedelmi szabályzatot a Bizottság által a (9) bekezdés alapján megállapított időszakon belül, akkor a Bizottság felkérheti az ACER-t, hogy a vonatkozó keret jellegű iránymutatás alapján készítse el az üzemi és kereskedelmi szabályzat tervezetét. Az ACER további konzultációt kezdeményezhet az üzemi és kereskedelmi szabályzat tervezetének e bekezdés alapján történő elkészítése során. Az ACER benyújtja az üzemi és kereskedelmi szabályzat e bekezdés alapján készített tervezetét a Bizottságnak, és javasolhatja annak elfogadását.

(13)A Bizottság saját kezdeményezésére – ha a Hidrogénhálózat-üzemeltetők Európai Hálózata nem dolgozott ki üzemi és kereskedelmi szabályzatot, vagy ha az ACER nem dolgozta ki az üzemi és kereskedelmi szabályzat tervezetét a (12) bekezdésben említettek szerint – vagy az ACER (11) bekezdés szerinti javaslatára egy vagy több üzemi és kereskedelmi szabályzatot fogadhat el az (1) és a (2) bekezdésben felsorolt területeken.

(14)Ha a Bizottság saját kezdeményezésére javasolja egy üzemi és kereskedelmi szabályzat elfogadását, akkor az üzemi és kereskedelmi szabályzat tervezetéről legalább két hónapon keresztül konzultál az ACER-rel, az ENNOH-hal, a földgázpiaci ENTSO-val és valamennyi érintett érdekelttel.

(15)Ez a cikk nem érinti a Bizottság arra vonatkozó jogát, hogy az 56. cikkel összhangban iránymutatásokat fogadjon el, illetve módosítson. Nem érinti továbbá az ENNOH azon lehetőségét, hogy nem kötelező érvényű iránymutatást dolgozzon ki az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott területeken, amennyiben az iránymutatás nem kapcsolódik olyan területekhez, amelyekre a Bizottság által az ENNOH-hoz intézett valamely felkérés kiterjed. Az ENNOH az ilyen iránymutatást véleményezésre benyújtja az ACER-hez, és e véleményt kellő mértékben figyelembe veszi.

🡻 715/2009 (új szöveg)

55.7. cikk

Az üzemi és kereskedelmi szabályzatok módosítása

(1)A 6. cikk szerint elfogadott valamely üzemi és kereskedelmi szabályzat módosításának tervezetére az adott üzemi és kereskedelmi szabályzat által valószínűleg érintett személyek – beleértve a földgázpiaci ENTSO-t, a szállításirendszer-üzemeltetőket, a rendszerhasználókat és a fogyasztókat – javaslatot tehetnek az Ügynökségnek. Az Ügynökség saját kezdeményezésére is javasolhat módosításokat.

(2)Az Ügynökség a 713/2009/EK rendelet 10. cikkével összhangban konzultál minden érdekelttel. Ezt az eljárást követően az Ügynökség indokolással ellátott módosítási javaslatokat tehet a Bizottságnak, amelyekben kifejti, hogy az ilyen javaslat milyen módon van összhangban az üzemi és kereskedelmi szabályzatok 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott célkitűzéseivel.

(3)A Bizottság, figyelembe véve az Ügynökség véleményét, módosításokat fogadhat el bármely, a 6. cikk értelmében elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatra vonatkozóan. Mivel ezek az intézkedések e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, azokat a 28. cikk (2) bekezdésében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(4)A 28. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás szerint javasolt módosítások vizsgálata a javasolt módosítással kapcsolatos kérdések vizsgálatára korlátozódik. E javasolt módosítások nem érintik a Bizottság által esetleg javasolt egyéb módosításokat.

⇩ új szöveg

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 53. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint az 54. cikk (1) és (2) bekezdésében felsorolt területeken, az ugyanazon cikk szerinti megfelelő eljárást követve módosítsa az üzemi és kereskedelmi szabályzatokat.

(2)Az 52–55. cikk szerint elfogadott valamely üzemi és kereskedelmi szabályzat által valószínűleg érintett személyek – beleértve a földgázpiaci ENTSO-t, a Hidrogénhálózat-üzemeltetők Európai Hálózatát, az EU DSO-t, a szabályozó hatóságokat, a szállításirendszer-üzemeltetőket, az elosztórendszer-üzemeltetőket, a rendszerhasználókat és a felhasználókat – tervezet formájában az említett szabályzat módosítását javasolhatják az ACER-nek. Az ACER saját kezdeményezésére is javasolhat módosításokat.

(3)Az ACER indokolással ellátott módosítási javaslatokat tehet a Bizottságnak, amelyekben kifejti, hogy az ilyen javaslat milyen módon van összhangban az üzemi és kereskedelmi szabályzat e rendelet 52. cikkében meghatározott célkitűzéseivel. Amennyiben az ACER megítélése szerint valamely módosítási javaslat indokolt, valamint saját kezdeményezésű módosítási javaslatok esetén az ACER az (EU) 2019/942 rendelet 14. cikkének megfelelően valamennyi érdekelttel konzultációt folytat.

🡻 715/2009

56.23. cikk

Iránymutatások

(1)Az e rendelet céljainak eléréséhez szükséges mértékű harmonizáció minimális szintjének biztosítása érdekében, a szükségesnek ítélt körben a következőkről kell iránymutatásokat kiadni:

⇩ új szöveg

(1)A Bizottság felhatalmazást kap kötelező érvényű iránymutatások elfogadására az e cikkben felsorolt területeken.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy iránymutatásokat fogadjon el azokon a területeken, amelyeken ilyen jogi aktusok az 53. és 54. cikk szerinti, az üzemi és kereskedelmi szabályzatokra vonatkozó eljárás keretében is kidolgozhatók lennének. Ezen iránymutatásokat felhatalmazáson alapuló jogi aktus vagy végrehajtási jogi aktus formájában kell elfogadni, az e rendeletben foglalt, irányadó felhatalmazástól függően.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet kiegészítésére a 63. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el iránymutatások kidolgozása céljából a következő területekre kiterjedően:

🡻 715/2009 (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

a)a harmadik felek részére biztosított hozzáférési szolgáltatások részletes meghatározásáról, ideértve e szolgáltatások jellegét, időtartamát és a velük szemben támasztott egyéb követelményeket is, összhangban ⌦ az 5–7. ⌫ a 14. és 15. cikkel;

b)a kapacitásallokációs mechanizmusok és a szerződéses szűkület esetén alkalmazandó szűkületkezelési eljárások elveinek részletes meghatározásáról, összhangban a 9. és 10.az 16. és 17. cikkel;

c)az információszolgáltatás részletes meghatározásáról, azon műszaki információk pontos körülírásáról, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a rendszerhasználók tényleges hozzáférést nyerjenek a rendszerhez, valamint az átláthatósági követelmények teljesítése szempontjából releváns valamennyi pont meghatározásáról, ideértve az egyes releváns pontokban közzéteendő információ és ezen információ közzététele időütemezésének meghatározását is, összhangban a 30. és 31.18. és 19. cikkel;

d)a földgáz határokon átnyúlókeresztül történő kereskedelmével kapcsolatos részletes díjszámítási módszertanról, összhangban ⇨ e rendelet 15. és ⇦ 16. cikkévela 13. cikkel;

e)a 23.8. cikk (6) bekezdésében felsorolt területekre vonatkozó részletes szabályokról.

⇩ új szöveg

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 63. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet I. mellékletében meghatározott iránymutatások módosítása céljából.

(5)Az iránymutatások elfogadása, illetve módosítása alkalmával a Bizottság konzultál az ACER-rel, a földgázpiaci ENTSO-val, az ENNOH-hal, az EU DSO-val és adott esetben más érdekeltekkel.

🡻 715/2009

A Bizottság ebből a célból konzultál az Ügynökséggel és a földgázpiaci ENTSO-val.

(6)Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában felsorolt kérdésekre vonatkozó iránymutatásokat a szállításirendszer-üzemeltetők tekintetében az I. melléklet határozza meg.

A Bizottság iránymutatásokat fogadhat el az e cikk (1) bekezdésben felsorolt kérdésekben és módosíthatja az annak a), b) és c) pontjában említett iránymutatásokat. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket a 28. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni.

(7)Az e rendelet értelmében elfogadott iránymutatások alkalmazásának és módosításának tükröznie kell a nemzeti gázrendszerek közötti különbségeket, ezért az közösségi szinten nem teszi szükségessé a harmadik felek hozzáférésével kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó egységes, részletes feltételek megállapítását. Az iránymutatások ugyanakkor a földgáz belső piacához szükséges, megkülönböztetésmentes és átlátható hálózati hozzáférési feltételek elérése érdekében betartandó minimumkövetelményeket határozhatnak meg, amelyeket azután a nemzeti földgázhálózatok közötti különbségek figyelembevételével lehet alkalmazni.

🡻 715/2009 (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

25. cikk

Tájékoztatás nyújtása

A tagállamok és a szabályozó hatóságok a Bizottság kérésére megadják a 23. cikk alkalmazásához szükséges valamennyi információt.

A szükséges információk összetettségének és az információszolgáltatás sürgősségének figyelembevételével a Bizottság ésszerű határidőt tűz ki, amelyen belül az információt meg kell adni.

57.26. cikk

A tagállamok joga még részletesebb intézkedésekről történő rendelkezésre

Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy az e rendeletben, ⇨ az 56. cikkben említett iránymutatásokban vagy az 52–55. cikkben említett üzemi és kereskedelmi szabályzatokban meghatározott rendelkezéseknél részletesebb rendelkezéseket tartalmazó intézkedéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be, feltéve, hogy a szóban forgó intézkedések összeegyeztethetők az uniós joggal ⇦ valamint a 23. cikkben említett iránymutatásokban meghatározott rendelkezéseknél részletesebb rendelkezéseket tartalmazó intézkedéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be.

58. cikk

Tájékoztatás nyújtása ⌦ és titoktartás ⌫

(1)A tagállamok és a szabályozó hatóságok a Bizottság kérésére megadják ⇨ az e rendelet – ezen belül az e rendelet értelmében elfogadott iránymutatások és üzemi és kereskedelmi szabályzatok – érvényesítéséhez ⇦ a 23. cikk alkalmazásához szükséges valamennyi információt.

(2)A szükséges információk összetettségének és az információszolgáltatás sürgősségének figyelembevételével a Bizottság észszerű határidőt tűz ki, amelyen belül az információt meg kell adni.

⇩ új szöveg

(3)Ha az érintett tagállam vagy szabályozó hatóság nem adja meg az információt a Bizottság által meghatározott határidőn belül, a Bizottság az érintett vállalkozásoktól közvetlenül is kérheti az e rendelet érvényesítéséhez szükséges összes információt.

Amikor egy vállalkozást a Bizottság információ szolgáltatására kér, a kérelem másolatát egyidejűleg megküldi azon tagállam szabályozó hatóságai részére is, amelynek területén a vállalkozás székhelye található.

(4)A Bizottság az információszolgáltatásra vonatkozó kérelemben meghatározza a kérelem jogalapját, az információ megküldésének határidejét, a kérelem célját, továbbá az 59. cikk (2) bekezdésében előírt azon szankciókat is, amelyeket pontatlan, hiányos vagy félrevezető információk szolgáltatása esetén kell alkalmazni.

(5)A vállalkozások tulajdonosai vagy azok képviselői, valamint jogi személyek esetén a jogszabály vagy az alapító okirat alapján a vállalkozás képviseletére jogosult személyek megadják a kért információkat. Amennyiben az ügyvédek meghatalmazással bírnak arra, hogy megbízóik nevében megadják a szóban forgó információkat, ez esetben is teljes mértékben a megbízó felel azért, ha a szolgáltatott információ hiányos, pontatlan vagy félrevezető.

(6)Ha egy vállalkozás nem adja meg a kért információt a Bizottság által meghatározott határidőn belül, vagy hiányos információt szolgáltat, a Bizottság határozat útján kérheti az információ megadását. A határozat megállapítja, hogy milyen információkat kell megadni, és erre megfelelő határidőt határoz meg. Megjelöli az 59. cikk (2) bekezdésében előírt szankciókat. Jelzi azon jogot is, hogy kérni lehet a határozat felülvizsgálatát az Európai Unió Bíróságától.

A Bizottság ezzel egyidejűleg a határozat másolatát elküldi azon tagállam szabályozó hatóságainak, amelynek területén az illető személy lakóhelye, illetve a vállalkozás székhelye található.

(7)Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett információt csak e rendelet érvényesítése céljára szabad felhasználni.

A Bizottság nem fedheti fel az e rendelet értelmében szerzett információkat, amennyiben azokra szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik.

🡻 715/2009

59.27. cikk

Szankciók

⇩ új szöveg

(1)A tagállamok meghatározzák az e rendelet, az 52–56. cikk értelmében elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások, valamint az e rendelet I. mellékletében meghatározott iránymutatások rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden intézkedést, amely e rendelkezések végrehajtásának biztosításához szükséges. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok e szabályokról és intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az e szabályokat és intézkedéseket érintő minden későbbi módosításról.

(2)A Bizottság határozat útján a megelőző üzleti év teljes árbevételének 1 %-át meg nem haladó pénzbírságot róhat ki azon vállalkozásokra, amelyek szándékosan vagy gondatlanságból pontatlan, hiányos vagy félrevezető információt szolgáltatnak az 58. cikk (4) bekezdése szerinti kérelemre, vagy nem adják meg a kért információt az 58. cikk (6) bekezdésének első albekezdése alapján hozott határozatban megállapított határidőn belül. A pénzbírság összegének megállapításakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett követelményeket milyen mértékben nem tartották be.

(3)Az (1) bekezdés értelmében meghatározott szankciók, valamint a (2) bekezdés értelmében hozott határozatok nem büntetőjogi természetűek.

🡻 715/2009

🡺1 Helyesbítés, HL L 309., 2009.11.24., 87. o.

(1) A tagállamok meghatározzák az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megteszik az e rendelkezések végrehajtásához szükséges valamennyi intézkedést. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok legkésőbb 2006. július 1-ig értesítik az 1775/2005/EK rendeletben meghatározott rendelkezéseknek megfelelő szabályokról a Bizottságot, és haladéktalanul bejelentenek a Bizottságnak valamennyi későbbi, ezeket érintő módosítást. è1A tagállamok 2011. március 3-ig értesítik az 1775/2005/EK rendeletben meghatározott rendelkezéseknek nem megfelelő szabályokról a Bizottságot, és haladéktalanul bejelentenek a Bizottságnak valamennyi későbbi, ezeket érintő módosítást. ç

(2) Az (1) bekezdés értelmében meghatározott szankciók nem büntetőjogi jellegűek.

V. fejezet

Záró rendelkezések

⇩ új szöveg

60. cikk

Új földgáz- és hidrogéninfrastruktúra

(1)A jelentősebb új földgáz-infrastruktúra, azaz a rendszerösszekötők, az LNG-létesítmények és a földgáztárolók kérelem alapján meghatározott ideig mentesülhetnek e rendelet, továbbá [a felülvizsgált földgázirányelv] 27., 28., 29. és 54. cikke, valamint 72. cikkének (7) és (9) bekezdése és 73. cikkének (1) bekezdése rendelkezéseinek hatálya alól. A jelentősebb új hidrogéninfrastruktúra, azaz a rendszerösszekötők, a hidrogénterminálok és a föld alatti hidrogéntárolók kérelem alapján meghatározott ideig mentesülhetnek [a felülvizsgált földgázirányelv] 31., 32., 33. és 62. cikke, valamint e rendelet 15. cikke rendelkezéseinek hatálya alól. Az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:

a)a beruházás növeli a gázellátás vagy a hidrogénellátás terén kialakuló versenyt és az ellátásbiztonságot;

b)a beruházás hozzájárul a dekarbonizációhoz;

c)a beruházással kapcsolatos kockázatok olyan mértékűek, hogy a beruházás meg sem valósulna, ha a mentességet nem kapná meg;

d)az infrastruktúra tulajdonosa olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely legalább társasági formáját tekintve elkülönül azoktól a rendszerüzemeltetőktől, akiknek a rendszerébe az új infrastruktúra beépül;

e)az infrastruktúra használóira díjat vetnek ki; valamint

f)a mentesség nincs hátrányos hatással a versenyre azokon a releváns piacokon, amelyeket a beruházás valószínűsíthetően érint, sem a gáz belső piacának hatékony működésére, az érintett szabályozott rendszerek hatékony működésére, a dekarbonizációra, illetve az Unión belüli ellátásbiztonságra.

Ezeket a feltételeket az energiaszolidaritás elvének figyelembevételével kell értékelni. A nemzeti hatóságoknak figyelembe kell venniük a más érintett tagállamokban fennálló helyzetet, és egyensúlyt kell teremteniük a lehetséges negatív hatások és az adott tagállam területén jelentkező kedvező hatások között.

(2)Az (1) bekezdés szerinti mentességet kell alkalmazni a meglévő infrastruktúra kapacitásának jelentős mértékű bővítésére és olyan jellegű módosítására is, amely lehetővé teszi a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázellátás új forrásainak fejlesztését.

(3)A szabályozó hatóság eseti alapon dönthet az (1) és a (2) bekezdésben említett mentességről.

A mentességről szóló határozat elfogadása előtt a szabályozó hatóságnak, vagy adott esetben e tagállam másik illetékes hatóságának konzultálnia kell az alábbiakkal:

a)azon tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai, amelyek piacait az új infrastruktúra valószínűsíthetően érinti; valamint

b)a harmadik országok megfelelő hatóságai, amennyiben a szóban forgó infrastruktúra egy tagállam joghatósága alatt csatlakozik az uniós hálózatra és egy vagy több harmadik országból indul ki vagy ott ér véget.

Amennyiben az egyeztetésre felkért harmadik országbeli hatóságok észszerű időn vagy egy legfeljebb három hónapos, megadott határidőn belül nem válaszolnak a megkeresésre, az érintett szabályozó hatóság elfogadhatja a szükséges határozatot.

(4)Amennyiben a szóban forgó infrastruktúra egynél több tagállam területén található, az ACER tanácsadói véleményt nyújthat be az érintett tagállamok szabályozó hatóságaihoz a mentességre irányuló kérelemnek az utolsó érintett szabályozó hatóság általi kézhezvételének időpontjától számított két hónapon belül. Ez a vélemény határozatuk alapjául szolgálhat.

Amennyiben a mentességre irányuló kérelemnek az utolsó szabályozó hatóság általi kézhezvételétől számított hat hónapon belül valamennyi érintett szabályozó hatóság megállapodásra jutott, e határozatról tájékoztatják az ACER-t. Amennyiben a szóban forgó infrastruktúra egy tagállam és egy harmadik ország közötti szállítóvezeték, azon tagállam szabályozó hatósága, vagy adott esetben egy másik illetékes hatósága, amelynek területén az adott infrastruktúra először csatlakozik a tagállamok hálózatához, a mentességről szóló határozat meghozatala előtt konzultálhat ezen harmadik ország megfelelő hatóságával annak érdekében, hogy a szóban forgó infrastruktúra tekintetében a tagállam területén és adott esetben e tagállam parti tengerén ezt a rendeletet következetesen alkalmazzák. Amennyiben az egyeztetésre felkért harmadik országbeli hatóság észszerű időn vagy egy legfeljebb három hónapos, megadott határidőn belül nem válaszol a megkeresésre, az érintett szabályozó hatóság elfogadhatja a szükséges határozatot.

Az ACER gyakorolja az e cikkben az érintett tagállamok szabályozó hatóságaira ruházott hatásköröket:

a)amennyiben az összes érintett szabályozó hatóság nem tudott megállapodásra jutni az attól az időponttól számított hat hónapos időszakon belül, amikor a mentességre irányuló kérelmet a szabályozó hatóságok közül az utolsóhoz benyújtották; vagy

b)az érintett szabályozó hatóságok közös kérésére.

Valamennyi érintett szabályozó hatóság együttesen kérelmezheti, hogy a harmadik albekezdés a) pontjában említett időszakot legfeljebb három hónappal hosszabbítsák meg.

(5)Az ACER döntésének meghozatala előtt konzultál a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságokkal és a kérelmezőkkel.

(6)A mentesség az új infrastruktúra vagy a már meglévő, de jelentős mértékben bővített kapacitású infrastruktúra teljes kapacitására vagy annak egy részére vonatkozhat.

A mentesség megadásával kapcsolatos döntés meghozatalakor eseti alapon megfontolás tárgyává kell tenni, hogy nincs-e szükség a mentesség időtartamára és az infrastruktúrához való megkülönböztetésmentes hozzáférésre vonatkozó feltételek kikötésére. Az említett feltételekre vonatkozó döntéskor különösen a megépítendő új kapacitásokat vagy a meglévő kapacitások módosítását, a projekt időbeli határait és a nemzeti sajátosságokat kell figyelembe venni.

A mentesség megadása előtt a szabályozó hatóságnak el kell döntenie, hogy milyen szabályok és mechanizmusok legyenek érvényesek a kapacitással való gazdálkodásra és a kapacitásallokációra. A szabályokat úgy kell kialakítani, hogy az infrastruktúra valamennyi potenciális használójának még az új infrastruktúra – akár saját felhasználásra történő – kapacitásallokációja előtt jeleznie kelljen a kapacitások lekötése iránti igényét. A szabályozó hatóságnak elő kell írnia, hogy a szűkületkezelési szabályok rendelkezzenek a fel nem használt kapacitás piaci felkínálásáról, valamint arról, hogy az infrastruktúra használói jogosultak legyenek szerződéses kapacitásaiknak a másodlagos piacon történő forgalmazására. Az (1) bekezdés a), b) és e) pontjában említett kritériumok értékelésekor a szabályozó hatóságnak figyelembe kell vennie a kapacitásallokációs eljárás eredményeit.

A mentességről szóló határozatot az e bekezdés második albekezdésében említett feltételekkel együtt megfelelően meg kell indokolni, és nyilvánosságra kell hozni.

(7)Annak elemzésekor, hogy egy jelentős új infrastruktúra az (1) bekezdés a) pontja értelmében várhatóan javítja-e az ellátásbiztonságot, az érintett hatóság mérlegeli, hogy az új infrastruktúra várhatóan milyen mértékben fogja javítani a tagállamok (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20 szerinti kötelezettségeknek való megfelelését, regionális és nemzeti szinten egyaránt.

(8)A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy szabályozó hatóságuk vagy adott esetben az ACER hivatalos határozat céljából terjessze a mentesség iránti kérelemről alkotott véleményét a tagállam hatáskörrel rendelkező testülete elé. E véleményt a határozattal együtt közzé kell tenni.

(9)A szabályozó hatóság a mentesség iránti kérelem kézhezvétele után haladéktalanul eljuttatja annak másolatát a Bizottsághoz. Az illetékes hatóság késedelem nélkül tájékoztatja a Bizottságot a mentességről szóló határozatról, minden egyéb lényeges információval együtt. Ez az információ összesítve is megküldhető a Bizottságnak oly módon, hogy a Bizottság értékelhesse a mentességről szóló határozatot. Ez az információ különösen a következőkre terjed ki:

a)azok a részletes indokok, amelyek alapján a szabályozó hatóság vagy a tagállam megadta vagy megtagadta a mentességet, hivatkozva az (1) bekezdés azon vonatkozó pontjára vagy pontjaira, amely vagy amelyek alapján döntését meghozta, beleértve a mentességet igazoló pénzügyi információkat;

b)a mentesség következtében a versenyre és a belső piac hatékony működésére gyakorolt várható hatás elemzése;

c)a mentesség időtartamának megindokolása és az infrastruktúra összes kapacitásán belül azon rész amelyre a mentességet megadják;

d)a rendszerösszekötővel kapcsolatos mentesség esetén az érintett szabályozó hatóságokkal folytatott konzultáció eredménye;

e)az infrastruktúrának az ellátás diverzifikációjára gyakorolt hatása.

(10)A (7) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követő naptól számított 50 munkanapon belül a Bizottság dönthet úgy, hogy felkéri az értesítő szerveket a mentességről szóló határozat módosítására vagy visszavonására. Az 50 munkanapos időszak további 50 munkanappal meghosszabbítható, ha a Bizottság további információt kér. Ez a további időszak a hiánytalan információk kézhezvételét követő napon kezdődik. A kezdeti időszak a Bizottság és az értesítő szervek együttes hozzájárulásával is meghosszabbítható.

Ha a kért információkat a kérésben meghatározott határidőn belül nem küldik meg, az értesítést visszavontnak kell tekinteni, kivéve ha a szóban forgó időszakot annak lejárta előtt a Bizottság és az érintett szabályozó hatóság hozzájárulásával meghosszabbították, vagy ha a szabályozó hatóság kellő indoklással ellátott nyilatkozatban arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy az értesítést hiánytalannak tekinti.

A szabályozó hatóság egy hónapon belül végrehajtja a Bizottságnak a mentességről szóló határozat módosítására vagy visszavonására vonatkozó határozatát, és erről tájékoztatja a Bizottságot.

A Bizottság megőrzi az üzleti szempontból érzékeny információk titkosságát.

Ha a Bizottság jóváhagy egy mentességet megadó határozatot, a jóváhagyás hatályát veszti:

a)az elfogadását követő két év elteltével, ha az infrastruktúra megépítése eddig az időpontig nem kezdődött meg;

b)az elfogadását követő öt év elteltével, ha az infrastruktúra eddig az időpontig nem lépett működésbe, kivéve ha a Bizottság úgy határoz, hogy a késedelem a mentességet kapott személyen kívül álló jelentős akadályok következménye.

(11)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 63. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek alkalmazásáról szóló iránymutatások kidolgozására, valamint az e cikk (3), (6), (8) és (9) bekezdésének alkalmazása céljából követendő eljárás meghatározására vonatkozóan.

🡻 715/2009 (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

61.28. cikk

Bizottsági eljárásrendA bizottság eljárása

(1)A Bizottság munkáját a 2009/73/EK irányelv [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 84.51. cikke által létrehozott bizottság ⌦ [a bizottság neve] ⌫segíti. ⇨ Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.⇦

⇩ új szöveg

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

🡻 715/2009

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikke rendelkezéseire is figyelemmel.

🡻 1999/2018 50. cikk

---

🡻 715/2009 (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

62.30. cikk

Eltérések és mentességek

Ez a rendelet nem alkalmazandó az alábbiakra:

a)a tagállamok földgázszállító rendszereirerendszerei, ⇨ az [új földgázirányelv] 80. cikke ⇦ a 2009/73/EK irányelv 49. cikke alapján adott eltérések időtartama alatt.

b)a jelentős új infrastruktúra, azaz a rendszerösszekötők, LNG-létesítmények és földgáztárolók, és a meglévő infrastruktúrán végrehajtott jelentős mértékű kapacitásbővítések, valamint azon infrastruktúra-módosítások, amelyek a 2009/73/EK irányelv 36. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében új gázellátási források bevonását teszik lehetővé, amennyiben az említett irányelv 9., 14., 32., 33., 34. cikkében vagy 41. cikkének (6), (8) és (10) bekezdésében foglalt rendelkezések alól mentességet élveznek mindaddig, amíg az ezen albekezdésben felsorolt rendelkezések alól mentességet élveznek, kivéve e rendelet 19. cikkének (4) bekezdését; vagy

c)azon földgázszállító-rendszerek, amelyek részére a 2009/73/EK irányelv 48. cikke alapján eltérést engedélyeztek.

Az első albekezdés a) pontja vonatkozásában azok a tagállamok, amelyek részére a 2009/73/EK irányelv 49. cikke alapján eltérést engedélyeztek, kérhetik a Bizottságtól az e pontban említett eltérés lejártának időpontjától számított legfeljebb két évig terjedő átmeneti eltérést e rendelettől.

⇩ új szöveg

63. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 16., a 28., az 53., az 54., az 56. és a 60. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, [a hatálybalépés napja]-án/-én kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 16., a 28., az 53., az 54., az 56. és a 60. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 16., a 28., az 53., az 54., az 56. és a 60. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

64. cikk

Az (EU) 2017/684 határozat módosítása

Az (EU) 2017/684 határozat szerinti, földgázzal kapcsolatos kormányközi energiaügyi megállapodásokat érintő értesítési kötelezettségeket úgy kell tekinteni, hogy azok magukban foglalják a hidrogénnel – többek között a hidrogénvegyületekkel, például az ammóniával és a folyékony szerves hidrogénhordozókkal – kapcsolatos kormányközi megállapodásokat is.

65. cikk

Az (EU) 2019/942 rendelet módosításai

Az (EU) 2019/942 rendelet a következőképpen módosul:

1.A 2. cikk a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) az átviteli- és szállításirendszer-üzemeltetőknek, a villamosenergia-piaci ENTSO-nak, a földgázpiaci ENTSO-nak, a Hidrogénhálózat-üzemeltetők Európai Hálózatának (ENNOH), az EU DSO-nak, a regionális koordinációs központoknak, a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetőknek, valamint a gázpiaci szállítórendszerek, az LNG-rendszerek, a gáz- vagy hidrogéntároló rendszerek vagy a hidrogénhálózatok üzemeltetői által létrehozott szervezeteknek címzett véleményeket és ajánlásokat bocsát ki;”.

2.A 3. cikk (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az ACER kérésére a szabályozó hatóságok, a villamosenergia-piaci ENTSO, a földgázpiaci ENTSO, az ENNOH, a regionális koordinációs központok, az EU DSO, az átviteli- és szállításirendszer-üzemeltetők, a hidrogénhálózat-üzemeltetők, a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők, valamint a gázpiaci szállítórendszerek, az LNG-rendszerek, a gáz- vagy hidrogéntároló rendszerek vagy a hidrogénterminálok üzemeltetői által létrehozott szervezetek az ACER rendelkezésére bocsátják az ACER e rendelet szerinti feladatainak ellátásához szükséges információkat, kivéve, ha az ilyen információkat az ACER már korábban kérte és megkapta.”

3.A 4. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint (3) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az ACER véleményt terjeszt a Bizottság elé az alapszabály tervezetéről, a tagjegyzékről és az eljárási szabályzat tervezetéről a villamosenergia-piaci ENTSO tekintetében az (EU) 2019/943 rendelet 29. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a földgázpiaci ENTSO tekintetében [a földgázrendelet] 22. cikkének (2) bekezdésével összhangban, az ENNOH tekintetében [a földgázrendelet] 40. cikkének (5) bekezdésével összhangban, az EU DSO tekintetében pedig az (EU) 2019/943 rendelet 53. cikkének (3) bekezdésével és [a földgázrendelet] 37. cikkének (4) bekezdésével összhangban.”

„(2) Az ACER nyomon követi az (EU) 2019/943 rendelet 32. cikkével összhangban a villamosenergia-piaci ENTSO, [a földgázrendelet] 24. cikkével összhangban a földgázpiaci ENTSO, [a földgázrendelet] 46. cikkével összhangban az ENNOH, valamint az (EU) 2019/943 rendelet 55. cikkében és [a földgázrendelet] 38. cikkében meghatározottak szerint az EU DSO feladatainak végrehajtását.”

„(3) Az ACER véleményt terjeszthet:

a) a villamosenergia-piaci ENTSO elé az (EU) 2019/943 rendelet 30. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, a földgázpiaci ENTSO elé [a COM(2021) xxx javaslat szerinti földgázrendelet] 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban, valamint az ENNOH elé [a földgázrendelet] XX cikkével összhangban az üzemi és kereskedelmi szabályzatról;”

„b) a villamosenergia-piaci ENTSO elé az (EU) 2019/943 rendelet 32. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a földgázpiaci ENTSO elé [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázrendelet] 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban, valamint az ENNOH elé [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázrendelet] 43. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Unió egészére kiterjedő hálózatfejlesztési terv tervezetéről és az (EU) 2019/943 rendelet 30. cikkének (1) bekezdésében és [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázrendelet] 23. cikkének (3) bekezdésében és 42. cikkének (1) bekezdésében említett egyéb vonatkozó dokumentumokról, figyelembe véve a megkülönböztetésmentességre, a tényleges versenyre, valamint a villamosenergia és a földgáz belső piacának hatékony és biztonságos működésére irányuló célkitűzéseket;”.

4.A 4.cikk (6), (7) és (8) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságok együttműködnek egymással annak érdekében, hogy közösen azonosítsák, hogy az EU DSO, a villamosenergia-piaci ENTSO, a földgázpiaci ENTSO, az ENNOH, az EU DSO vagy a regionális koordinációs központok megfelelnek-e az uniós jog szerinti kötelezettségeiknek, és meghozzák az (EU) 2019/944 irányelv 59. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és 62. cikke (1) bekezdésének f) pontjában vagy [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 72. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett megfelelő intézkedéseket.

Az ACER egy vagy több szabályozó hatóság kérésére vagy saját kezdeményezésére indokolással ellátott véleményt, valamint ajánlást bocsát ki a villamosenergia-piaci ENTSO, a földgázpiaci ENTSO, a Hidrogénhálózat-üzemeltetők Európai Hálózata, az EU DSO vagy a regionális koordinációs központok számára a kötelezettségeiknek való megfelelés tekintetében.”

„(7) Amennyiben az ACER indokolással ellátott véleménye a villamosenergia-piaci ENTSO, a földgázpiaci ENTSO, a Hidrogénhálózat-üzemeltetők Európai Hálózata, az EU DSO vagy valamely regionális koordinációs központ részéről a kötelezettségeik nem teljesítésének esetleges fennállását azonosítja, az érintett szabályozó hatóságok egyhangúlag összehangolt határozatot hoznak annak megállapítására, hogy a vonatkozó kötelezettségek tekintetében fennáll-e nemteljesítés, és adott esetben annak meghatározására, hogy milyen intézkedéseket hozzanak a villamosenergia-piaci ENTSO, a földgázpiaci ENTSO, az ENNOH, az EU DSO vagy a regionális koordinációs központ által az említett nemteljesítés orvoslása érdekében. Amennyiben a szabályozó hatóságok az ACER indokolással ellátott véleménye átvételének napjától számított négy hónapon belül nem hozzák meg egyhangúlag ezen összehangolt határozatokat, az ügy a 6. cikk (10) bekezdése értelmében határozathozatal céljából az ACER elé kerül.”

„(8) Amennyiben a villamosenergia-piaci ENTSO, a földgázpiaci ENTSO, az ENNOH, az EU DSO vagy a regionális koordinációs központ e cikk (6) vagy (7) bekezdése értelmében azonosított nemteljesítését három hónapon belül nem orvosolják, vagy amennyiben az adott jogalany székhelye szerinti tagállam szabályozó hatósága nem hozott intézkedést a megfelelőség biztosítására, az ACER az (EU) 2019/944 irányelv 59. cikke (1) bekezdésének c) pontjával és 62. cikke (1) bekezdésének f) pontjával vagy [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 74. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban – annak biztosítása érdekében, hogy a villamosenergia-piaci ENTSO, a földgázpiaci ENTSO, az ENNOH, az EU DSO vagy a regionális koordinációs központ teljesítse kötelezettségeit – ajánlást bocsát ki a szabályozó hatósághoz az intézkedés meghozatalára, és erről tájékoztatja a Bizottságot.”

5.Az 5. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az ACER részt vesz az (EU) 2019/943 rendelet 59. cikkével és a 715/2009/EK rendelet 6. [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 53. és 54. cikkével összhangban az üzemi és kereskedelmi szabályzatok, valamint az (EU) 2019/943 rendelet 61. cikkének (6) bekezdésével és [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 56. cikkének (5) bekezdésével összhangban az iránymutatások kidolgozásában, különösen:

a)nem kötelező, keretjellegű iránymutatásokat nyújt be a Bizottságnak, ha erre az (EU) 2019/943 rendelet 59. cikkének (4) bekezdése vagy a 715/2009/EK rendelet 6. cikkének (2) [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 53. cikkének (4) bekezdése vagy 54. cikkének (4) bekezdése értelmében felkérést kap. Az ACER felülvizsgálja a keretjellegű iránymutatásokat, majd azokat újra benyújtja a Bizottságnak, ha erre az (EU) 2019/943 rendelet 59. cikkének (7) bekezdése vagy a 715/2009/EK rendelet 6. cikkének (4) [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 53. cikkének (7) bekezdése vagy 54. cikkének (7) bekezdése értelmében felkérést kap;

b)a 715/2009/EK rendelet 6. cikkének (7) bekezdésével összhangban indokolással ellátott véleményt terjeszt a földgázpiaci ENTSO elé az üzemi és kereskedelmi szabályzatról;

bc)felülvizsgálja az üzemi és kereskedelmi szabályzatot az (EU) 2019/943 rendelet 59. cikkének (11) bekezdésével vagy és a 715/2009/EK rendelet 6. cikkének (9) [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 53. cikkének (11) bekezdésével vagy 54. cikkének (11)bekezdésével összhangban. Felülvizsgálatában az ACER köteles figyelembe venni a felülvizsgált üzemi és kereskedelmi szabályzatnak a villamosenergia-piaci ENTSO, a földgázpiaci ENTSO, az ENNOH vagy az EU DSO által irányított kidolgozásában részt vevő felek álláspontját, és hivatalos konzultációt kell folytatnia az érintett érdekelt felekkel a Bizottságnak benyújtandó változatról. E célból az ACER adott esetben igénybe veheti az üzemi és kereskedelmi szabályzat értelmében létrehozott bizottságot. Az ACER jelentést tesz a Bizottságnak a konzultációk eredményéről. Ezt követően az ACER az (EU) 2019/943 rendelet 59. cikkének (11) bekezdésével vagy [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 53. cikkének (11) bekezdésével vagy 54. cikkének (11)és a 715/2009/EK rendelet 6. cikkének (9) bekezdésével összhangban benyújtja a Bizottságnak a felülvizsgált üzemi és kereskedelmi szabályzatot. Ha a villamosenergia-piaci ENTSO, a földgázpiaci ENTSO, az ENNOH vagy az EU DSO nem tudott üzemi és kereskedelmi szabályzatot kidolgozni, az ACER elkészíti és benyújtja a Bizottsághoz az üzemi és kereskedelmi szabályzat tervezetét, ha erre az (EU) 2019/943 rendelet 59. cikkének (12) bekezdése vagy [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 53. cikkének (12) bekezdése vagy 54. cikkének (12)a 715/2009/EK rendelet 6. cikkének (10) bekezdése értelmében felkérést kap;

cd)az (EU) 2019/943 rendelet 32. cikkének (1) bekezdésével vagy [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 24. cikkének (1) bekezdésével vagy 46. cikkének (2)a 715/2009/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban kellő indokolással ellátott véleményt terjeszt a Bizottság elé, amennyiben a villamosenergia-piaci ENTSO, a földgázpiaci ENTSO, az ENNOH vagy az EU DSO nem hajtotta végre az (EU) 2019/943 rendelet 30. cikke (1) bekezdésének a) pontja vagy [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 23. cikkének (1) bekezdése vagy 42. cikkének (1) a 715/2009/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerint kidolgozott üzemi és kereskedelmi szabályzatot, vagy egy olyan üzemi és kereskedelmi szabályzatot, amelyet az (EU) 2019/943 rendelet 59. cikkének (3)–(12) bekezdésével vagy [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 53. cikkének (3)–(12) bekezdésével vagy 54. cikkének (3)–(12) és a 715/2009/EK rendelet 6. cikkének (1)–(10) bekezdésével összhangban dolgoztak ki, de amelyet a Bizottság az (EU) 2019/943 rendelet 59. cikke (13) bekezdésének vagy [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 53. cikke (13) bekezdésének vagy 54. cikke (13) és a 715/2009/EK rendelet 6. cikke (11) bekezdésének értelmében nem fogadott el;

de)nyomon követi és elemzi a Bizottság által az (EU) 2019/943 rendelet 59. cikkével és [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 53. és 54.a 715/2009/EK rendelet 6. cikkével összhangban elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok, valamint az (EU) 2019/943 rendelet 61. cikkével és [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 56. cikkével összhangban elfogadott iránymutatások végrehajtását, és azoknak a piaci integráció, valamint a megkülönböztetésmentesség, a tényleges verseny és a piac hatékony működésének elősegítését célzó szabályok harmonizációjára kifejtett hatását, és erről jelentést tesz a Bizottságnak.”

6.A 6. cikk (3) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság 2022. július 5-ig és azt követően négyévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a nemzeti hatóságok függetlenségéről az (EU) 2019/944 irányelv 57. cikkének (7) bekezdése, valamint [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 70. cikkének (6) bekezdése értelmében.”

7.A 6. cikk a következő (9a), (9b), (9c) és (9d) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) Az ACER [a földgázrendelet] 4. cikkének (4) bekezdése alapján ajánlásokat bocsát ki a szabályozó hatóságoknak és a hálózatüzemeltetőknek a szabályozott eszközalapokra vonatkozóan.

(9b) Az ACER [a földgázrendelet] 19. cikkének (8) bekezdése alapján ajánlásokat bocsáthat ki a szabályozó hatóságoknak a határokon átnyúló áramlások gázminőségi eltérések miatti korlátozását megszüntető megoldások költségeinek felosztásáról.

(9c) Az ACER [a földgázrendelet] 39. cikkének (8) bekezdése alapján ajánlásokat bocsáthat ki a szabályozó hatóságoknak a határokon átnyúló áramlások hidrogénminőségi eltérések miatti korlátozását megszüntető megoldások költségeinek felosztásáról.

(9d) Az ACER [a földgázrendelet] I. melléklete 2.2.1. szakaszának 2. pontja szerint monitoringjelentéseket tesz közzé a rendszerösszekötési pontokon jelentkező szűk keresztmetszetekről.”

8.A 6. cikk (10) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) az (EU) 2019/943 rendelet 59–61. cikkében említett, 2019. július 4. előtt elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok, iránymutatások és ezek későbbi módosításai; vagy”

c) az (EU) 2019/943 rendelet 59–61. cikkében említett, a 182/2011/EU rendelet 5. cikke értelmében végrehajtási jogi aktusként elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások.; vagy”.

9.A 6. cikk (10) bekezdésének első albekezdése a következő pontokkal egészül ki:

„d) [a földgázrendelet] I. melléklete szerinti iránymutatások; vagy

e) [a földgázrendelet] 53–56. cikkében említett üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások.”

10.A 6. cikk (10) bekezdése második albekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságok nem tudtak megállapodásra jutni azon időponttól számított hat hónapon belül, amikor a kérdést a szabályozó hatóságok közül az utolsóhoz beterjesztették, vagy az e rendelet 4. cikkének (7) bekezdése vagy az (EU) 2019/944 irányelv 59. cikke (1) bekezdésének c) pontja vagy 62. cikke (1) bekezdésének f) pontja vagy [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 72. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti esetekben négy hónapon belül;”.

11.A 6. cikk (10) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az illetékes szabályozó hatóságok az e rendelet 4. cikkének (7) bekezdése, illetve az (EU) 2019/944 irányelv 59. cikke (1) bekezdésének c) pontja vagy 62. cikke (1) bekezdésének f) pontja vagy [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 72. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti esetek kivételével közösen kérhetik az e bekezdés második albekezdésének a) pontjában említett időszak legfeljebb hat hónappal való meghosszabbítását.”

12.A 6. cikk (10) bekezdésének negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben az e bekezdés első albekezdésében említett határokon átnyúló kérdésekkel kapcsolatos határozathozatali hatásköröket 2019. július 4-ét követően felhatalmazáson alapuló jogi aktus formájában elfogadott, az (EU) 2019/943 rendelet 59–61. cikkében említett új üzemi és kereskedelmi szabályzatokban vagy iránymutatásokban szabályozó hatóságokra ruházták, az e bekezdés második albekezdése b) pontjának értelmében az ACER csak önkéntességen alapuló hatáskörrel rendelkezik, az illetékes szabályozó hatóságok legalább 60 %-os többségének kérésére. Amennyiben az ügy csak két szabályozó hatóságot érint, bármelyikük az ACER elé terjesztheti az ügyet.”

13.A 6. cikk (12) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) az előterjesztés napjától számított hat hónapon belül, illetve az e rendelet 4. cikkének (7) bekezdése vagy az (EU) 2019/944 irányelv 59. cikke (1) bekezdésének c) pontja vagy 62. cikke (1) bekezdésének f) pontja vagy [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 72. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti esetekben az előterjesztés napjától számított öt hónapon belül meghozza határozatát; és”.

14.A 14. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Feladatainak végrehajtása során – különösen az (EU) 2019/943 rendelet 59. cikke vagy [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázrendelet] 53. és 54. cikke szerinti keret jellegű iránymutatások kidolgozása, valamint az (EU) 2019/943 rendelet 60. cikke vagy [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázrendelet] 55. cikke szerinti üzemi és kereskedelmi szabályzatok módosításaira vonatkozó javaslattételi eljárás során – az ACER átfogó konzultációt folytat korai fázisban a piaci szereplőkkel, az átviteli- és szállításirendszer-üzemeltetőkkel, a hidrogénhálózat-üzemeltetőkkel, a fogyasztókkal, a végfelhasználókkal és adott esetben a versenyhatóságokkal, azok hatáskörének sérelme nélkül, nyílt és átlátható módon, különösen, ha feladatai az átviteli- és szállításirendszer-üzemeltetőket és a hidrogénhálózat-üzemeltetőket érinti.”

15.A 15. cikk a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az ACER [a földgázrendelet] 17. cikkének (2) bekezdése alapján tanulmányokat készít az uniós átviteli- és szállításirendszer-üzemeltetők költségeinek hatékonyságáról.”

„(7) Az ACER véleményeket nyújt be a hidrogénhálózatokhoz való hozzáférésre vonatkozó műszaki információk e rendelet I. melléklete szerinti közzétételének harmonizált formátumáról.”

16.A 15. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az ACER szoros együttműködésben a Bizottsággal, a tagállamokkal és az illetékes nemzeti hatóságokkal, beleértve a szabályozó hatóságokat is, és a versenyhatóságok hatáskörének sérelme nélkül nyomon követi a villamos energia és a földgáz nagy- és kiskereskedelmi piacát, különösen a villamos energia és a földgáz kiskereskedelmi árát, az (EU) 2019/944 irányelvben és [a földgázirányelvben] megállapított fogyasztói jogokkal kapcsolatos előírások teljesülését, a piaci fejleményeknek a lakossági fogyasztókra gyakorolt hatását, a hálózati hozzáférést, beleértve a megújuló forrásokból előállított villamos energiához való hozzáférést, a rendszerösszekötők tekintetében elért előrelépést, a határokon átnyúló kereskedelmet esetlegesen akadályozó tényezőket – beleértve a hidrogén földgázrendszerbe történő betáplálásának hatását és a biometán határokon átnyúló áramlásának korlátait –, a piacra lépő új szereplők és a kis piaci szereplők, köztük a helyi energiaközösségek előtt álló szabályozási akadályokat, azon állami beavatkozásokat, mint például az (EU) 2019/943 rendelet 10. cikkének (4) bekezdésében említettek, amelyek megakadályozzák, hogy az árak kövessék a tényleges, szűkös villamosenergia-kínálatot, a rendelet 23. cikkében említett európai erőforrásmegfelelőségi értékelés eredményei alapján a tagállamok által a villamosenergia-ellátás biztonsága terén elért teljesítményt, figyelembe véve különösen az (EU) 2019/941 rendelet 17. cikkében említett utólagos értékelést.”

17.A 15. cikk (2) bekezdése a következő második albekezdéssel egészül ki:

„Az ACER szoros együttműködésben a Bizottsággal, a tagállamokkal és az illetékes nemzeti hatóságokkal, beleértve a szabályozó hatóságokat is, és a versenyhatóságok hatáskörének sérelme nélkül nyomon követi a hidrogénpiacokat, különösen a piaci fejleményeknek a hidrogénfogyasztókra gyakorolt hatását, a hidrogénhálózathoz való hozzáférést, beleértve a megújuló energiaforrásokból előállított hidrogén hálózati hozzáférését, a rendszerösszekötők tekintetében elért előrelépést, valamint a határokon átnyúló kereskedelmet esetlegesen akadályozó tényezőket.”

18.A 15. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az ACER az (1) bekezdésben említett nyomon követés eredményeiről évente jelentést tesz közzé. Ebben a jelentésben azonosítja a villamos energia, és a földgáz és a hidrogén belső piacának megvalósítása előtt álló akadályokat.”

66. cikk

Az 1227/2011/EU rendelet módosítása

Az 1227/2011/EU rendelet a következőképpen módosul:

a)a 2. cikkben, a 3. cikk (3) és (4) bekezdésében, a 4. cikk (1) bekezdésében és a 8. cikk (5) bekezdésében a „villamos energia vagy földgáz” kifejezés helyébe a „villamos energia, hidrogén vagy földgáz” kifejezés lép;

b)a 6. cikk (2) bekezdésében a „villamosenergia- és gázpiacok” kifejezés helyébe a „villamosenergia-, hidrogén- és földgázpiacok” kifejezés lép.

67. cikk

Az (EU) 2017/1938 rendelet módosításai

Az (EU) 2017/1938 rendelet a következőképpen módosul:

1.Az 1. cikk első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„E rendelet olyan rendelkezéseket állapít meg, amelyek célja megőrizni az uniós gázellátás biztonságát, megőrzése, és amelyek ennek érdekében egyrészt biztosítják a földgáz és a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok (gáz) belső piacának megfelelő és folyamatos működését, másrészt lehetővé teszik olyan rendkívüli intézkedések bevezetését, amelyek akkor alkalmazandók, ha a piac már nem képes a gáz iránti szükségletek kielégítésére, ideértve az utolsó lehetőségként alkalmazott szolidaritási intézkedéseket is, harmadrészt pedig mind a megelőző intézkedések, mind pedig az egyedi gázellátási zavarokra adott válaszok tekintetében egyértelműen meghatározzák és elhatárolják egymástól a földgázipari vállalkozások, a tagállamok és az Unió feladatait.”

2.A 2. cikk a következő fogalommeghatározásokkal egészül ki:

„27. »gáz«: [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 2. cikkének 1. pontjában meghatározott földgáz;”

„28. »stratégiai készlet«: a szállításirendszer-üzemeltetők által kizárólag szállításirendszer-üzemeltetői feladataik ellátása és az ellátásbiztonság céljából vásárolt, kezelt és tárolt gáz. A stratégiai készlet részeként tárolt gáz csak akkor használható fel, ha [a COM(2021) xxx javaslat szerinti átdolgozott földgázirányelv] 35. cikke értelmében az a rendszer biztonságos és megbízható körülmények között történő működtetéséhez szükséges vagy ha az (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke szerint veszélyhelyzetet hirdetnek ki, más módon azonban nem értékesíthető a nagykereskedelmi gázpiacokon;”

„29. »tárolóhasználó«: a tárolásirendszer-üzemeltető ügyfele vagy potenciális ügyfele.”

3.A 2. cikk a következő albekezdéssel egészül ki:

„A földgázra történő hivatkozásokat a 27. pontban meghatározott gázra való hivatkozásként kell értelmezni.”

4.A 7. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A szimulációnak a vészhelyzeti gázellátási folyosók azonosítását és értékelését is magában kell foglalnia és meg kell állapítania, hogy mely tagállamok tudják kezelni az azonosított – többek között a tárolásra és az LNG-re vonatkozó – kockázatokat.”

5.A (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e) figyelembe véve a gázellátás biztonsága szempontjából releváns infrastruktúra ellenőrzésével kapcsolatos kockázatokat, amennyiben ezek a kockázatok egyebek mellett az elégtelen szintű beruházások, a diverzifikáció veszélyeztetésének, a meglévő infrastruktúra nem megfelelő használatának – köztük a tárolási kapacitások felhalmozásának – vagy az uniós jog megsértésének kockázatát is magukban foglalhatják;”.

6.A szöveg a következő új 7a. cikkel egészül ki:

„7a. cikk

Megelőző és vészhelyzeti intézkedések

A tagállamok megteszik a megfelelő megelőző és vészhelyzeti intézkedéseket. Ezeknek az intézkedéseknek figyelembe kell venniük a 7. cikkben említett üzemzavar-forgatókönyvek legutóbbi uniós szintű szimulációjának eredményeit, és alkalmasnak kell lenniük a közös és a nemzeti kockázatértékelésekben azonosított kockázatok kezelésére.”

7.A 8. cikk (1) bekezdéséből és a 9. cikk (3)–(10) bekezdéséből a 7a. cikk (2)–(12) bekezdése lesz.

8.A szöveg a következő új 7b., 7c. és 7d. cikkekkel egészül ki:

„7b. cikk

Az infrastruktúrák és a gáztárolók hatékony és közös használata

(1) A tagállamok az ellátásbiztonság érdekében biztosítják a meglévő nemzeti és regionális szintű infrastruktúra hatékony használatát. A tagállamok különösen lehetővé teszik a határokon átnyúló gázkereskedelmet, valamint a tároló- és LNG-létesítményekhez való határokon átnyúló hozzáférést.

(2) A közös kockázatértékeléseknek és az azt követő frissítéseknek elemzést kell tartalmazniuk a régióban rendelkezésre álló tárolólétesítmények kapacitásának megfelelősége, a tárolókapacitások működése és az Unió ellátásbiztonságához való hozzájárulása tekintetében, beleértve azokat a kockázatokat is, amelyeket azok a gázellátás biztonsága szempontjából kulcsfontosságú tárolási infrastruktúrák jelentenek, amelyek felett harmadik országbeli szervezetek rendelkeznek. Ez az elemzés összehasonlítja a gáztárolók szerepét az olyan alternatív intézkedésekkel, mint az energiahatékonyságba és a megújuló energiaforrásokba történő beruházások.

(3) Ha a közös kockázatértékelés vagy annak bármely frissítése részeként elvégzett elemzés eredményei azt mutatják, hogy regionális szinten olyan kockázat áll fenn, amely ugyanahhoz a kockázati csoporthoz tartozó egy vagy több tagállam számára jelenthet másként nem kezelhető kockázatot, a tagállamok mérlegelik az alábbi intézkedések közül egy vagy több meghozatalát:

a) a gáztárolók használóinak kötelezése arra, hogy minimális mennyiségű gázt tároljanak föld alatti tárolókban;

b) olyan pályáztatási, árverési vagy ezzel egyenértékű mechanizmusok, amelyek ösztönzik a potenciális költségkiesést fedező tárolókapacitások lekötését;

c) a szállításirendszer-üzemeltetők kötelezése stratégiai gázkészletek vásárlására és kezelésére;

d) annak lehetővé tétele, hogy a tárolókat teljes mértékben integrálják a szállításirendszer-üzemeltető hálózatába abban az esetben, ha a tároló egyébként leállítaná a működését, és ha egy ilyen üzemszünet veszélyeztetné a szállítórendszer biztonságos és megbízható működését.

Az ilyen intézkedésekről konzultációt kell folytatni az érintett kockázati csoportban, különösen arról, hogy az intézkedések miként kezelik a közös kockázatértékelésben azonosított kockázatokat.

(4) A 7a. cikk és e cikk (3) bekezdése alapján elfogadott intézkedéseknek szükségesnek, egyértelműen meghatározottnak, átláthatónak, arányosnak, megkülönböztetéstől mentesnek és ellenőrizhetőnek kell lenniük, indokolatlanul nem torzíthatják a versenyt vagy a belső gázpiac hatékony működését, továbbá nem veszélyeztethetik más tagállamok vagy az Unió gázellátásának biztonságát. Az intézkedések nem akadályozhatják és nem korlátozhatják az (EU) 2017/459 bizottsági rendelet rendelkezéseivel összhangban allokált határkeresztező kapacitásokat.

(5) Regionális kockázatok azonosítása esetén az érintett kockázati csoportba tartozó tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a regionális kockázati csoporton belül megállapodjanak a régió készleteinek célzott szintjéről annak biztosítása érdekében, hogy az azonosított ellátásbiztonsági kockázatot a közös kockázatelemzéssel összhangban kezeljék.

Az érintett kockázati csoportba tartozó tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a közös kockázatértékelés alapján kiválasztott, a (3) bekezdés alapján hozott intézkedések tekintetében közös finanszírozási rendszerről állapodjanak meg. A költségek tagállamok közötti megosztásának méltányosnak kell lennie, és a (2) bekezdéssel összhangban elvégzett elemzésen kell alapulnia. Ha az intézkedést illetékből finanszírozzák, ez az illeték nem allokálható a határkeresztező rendszerösszekötési pontokra. Ha a tagállamok nem tudnak megállapodni a közös finanszírozási rendszerekről, a Bizottság jogilag nem kötelező érvényű iránymutatást fogadhat el arra vonatkozóan, hogy melyek azok az alapvető elemek, amelyeket a megállapodásnak tartalmaznia kell.

(6) Az érintett kockázati csoportba tartozó tagállamok közös összehangolt eljárásról állapodnak meg az e cikk (3) bekezdésében említett tárolóban tárolt gáznak a 11. cikk (1) bekezdésében meghatározott vészhelyzet esetén történő kivételére vonatkozóan. A közös összehangolt eljárás magában foglalja a 12. cikk (3) bekezdésében említett regionális vagy uniós szintű vészhelyzet esetén a Bizottság által koordinált fellépések részeként történő gázkivételre vonatkozó eljárást.

(7) A (3) bekezdésben említett releváns kockázati csoportban folytatott belső konzultációt követően a tagállamok konzultálnak a gázkoordinációs csoporttal. A tagállamok tájékoztatják a gázkoordinációs csoportot az (5) és a (6) bekezdésben említett közös finanszírozási rendszerekről és kivételi eljárásokról.

(8) A (3) bekezdés szerinti intézkedéseket bele kell foglalni a kockázatértékelésekbe, és adott esetben a szóban forgó időszakra vonatkozóan a megelőzési cselekvési tervbe és a veszélyhelyzeti tervbe.

7c. cikk

Uniós szintű kockázatértékelés

Átmeneti rendelkezésként e rendelet hatálybalépésétől számítva hat hónapon belül valamennyi tagállam kiegészíti a meglévő közös és nemzeti kockázatértékeléseket, valamint adott esetben a megelőzési cselekvési tervet és a vészhelyzeti tervet a 7b. cikk (2)–(6) bekezdésének való megfeleléshez szükséges kiegészítéssel. Ezeket a frissített terveket a 8. cikk (7) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően nyilvánosságra kell hozni és be kell jelenteni a Bizottságnak, majd a Bizottság a 8. cikk (8) bekezdésében meghatározott feltételek szerint ajánlást ad ki, amelyet az érintett illetékes hatóságnak a 8. cikk (9) bekezdésében ismertetett eljárás szerint figyelembe kell vennie.

7d. cikk

A stratégiai készletek közös beszerzése

(1) A tagállamok az ellátásbiztonságot szolgáló megelőző intézkedések részeként létrehozhatnak egy mechanizmust, amelynek révén a szállításirendszer-üzemeltetők közösen szerezhetnek be stratégiai készleteket.

A mechanizmust az uniós joggal és versenyszabályokkal összhangban, valamint oly módon kell kialakítani, hogy a stratégiai készleteket a 12. cikk (3) bekezdésében említett regionális vagy uniós szintű vészhelyzet esetén a Bizottság által koordinált fellépések részeként lehessen felhasználni.

A mechanizmusban annak létrehozását követően valamennyi csatlakozni kívánó uniós szállításirendszer-üzemeltető részt vehet.

(2) A részt vevő tagállamok értesítik a Bizottságot az ilyen mechanizmus létrehozására irányuló szándékukról. Az értesítés tartalmazza az e rendeletnek való megfelelés értékeléséhez szükséges információkat, így például a megvásárolandó gáz mennyiségét, az intézkedés időtartamát, a részt vevő szállításirendszer-üzemeltetőket, az irányítási szabályokat, az üzemeltetési eljárásokat és a vészhelyzetben történő aktiválás feltételeit. Az értesítésben meg kell határozni a várható költségeket és hasznokat is.

(3) A Bizottság három hónapon belül véleményt nyilváníthat arról, hogy a tervezett mechanizmus megfelel-e e rendeletnek. A Bizottság tájékoztatja a gázkoordinációs csoportot és adott esetben az ACER-t a beérkezett értesítésről. A részt vevő tagállamok a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a Bizottság véleményét.

7e. cikk

Jelentés a stratégiai készletek tárolásáról és közös beszerzéséről

A Bizottság három évvel e rendelet hatálybalépését követően jelentést készít a 7b., a 7c. és a 7d. cikk alkalmazásáról, valamint a stratégiai készletekre vonatkozó közös beszerzés lehetőségének alkalmazása során jelentkező tapasztalatokról, előnyökről, költségekről és esetleges akadályokról.”

9.A 8. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdést el kell hagyni;

b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A regionális fejezeteknek olyan megfelelő és hatékony, határokon átnyúló intézkedéseket kell tartalmazniuk, többek között a tárolókra és az LNG-re vonatkozóan is, amelyek elfogadásához az intézkedés által a 7. cikk (1) bekezdésében említett szimuláció és a közös kockázatértékelés alapján érintett ugyanazon vagy különböző kockázati csoportokba tartozó, az intézkedést végrehajtó tagállamok egyetértése szükséges.”

10.A (6) bekezdés a következő mondattal egészül ki:

„Az együttműködésre vonatkozó javaslat a 7c. cikkben említettek szerint magában foglalhatja a stratégiai készletek közös beszerzésében való önkéntes részvételt.”

11.A szöveg a következő új 8a. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

Kiberbiztonsági intézkedések

(1) A megelőzési cselekvési tervek és a vészhelyzeti tervek kidolgozásakor a tagállamok mérlegelik a kiberbiztonsággal kapcsolatos megfelelő intézkedéseket.  

(2) A Bizottság a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadhat el a határokon átnyúló gázáramlások kiberbiztonsági szempontjaira vonatkozó gázágazat-specifikus szabályok megállapítása céljából, beleértve a közös minimumkövetelményekre, a tervezésre, a nyomon követésre, a jelentéstételre és a válságkezelésre vonatkozó szabályokat is.

(3) E felhatalmazáson alapuló jogi aktus kidolgozása érdekében a Bizottság szorosan együttműködik az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségével (ACER), az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséggel (ENISA), a Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatával (földgázpiaci ENTSO), korlátozott számban a leginkább érintett érdekeltekkel, valamint a megbízatásuk részeként meglévő kiberbiztonsági kompetenciákkal rendelkező szervezetekkel, például a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelvben (NIS 2 irányelv) említett kiberbiztonsági műveleti központokkal (SOC) és számítógép-biztonsági eseményekre reagáló csoportokkal (CSIRT).”

12.A 9. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i. az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a kockázatértékelés keretében azonosított kockázatok kezelésére szolgáló, a 7a. cikk (1) bekezdésében említettek szerinti egyéb megelőző intézkedéseket, köztük a szomszédos tagállamok közötti összeköttetések javítása, az energiahatékonyság további javítása, a kapacitásfelhalmozás megelőzése és a gázkereslet csökkentése iránti igényhez, valamint a gázellátási útvonalak és gázellátási források diverzifikálásának lehetőségeihez, továbbá adott esetben a meglévő tároló- és LNG-kapacitások regionális használatához kapcsolódó intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a gázellátás szükség esetén a lehető leghosszabb ideig minden felhasználó számára fenntartható legyen;”

ii. a k) pont helyébe a következő szöveg lép:

„k) a gázellátás biztonságával összefüggő összes közszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó információkat, beleértve a tárolási kapacitásra vonatkozó kötelezettségeket és a stratégiai készleteket is;”

iii. a szöveg a következő i) ponttal egészül ki:

„i) a 8a. cikkben említett kiberbiztonsági intézkedésekre vonatkozó információkat.”

13.A 12. cikk (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

„d) koordinálja a 7c. cikkben említett, a stratégiai készletek közös beszerzésére vonatkozó intézkedéseket.”

14.A 13. cikk a következőképpen módosul:

a) a (3), a (4) és az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A szolidaritási intézkedés csak legvégső esetben meghozható intézkedés, és csak abban az esetben alkalmazható, ha a kérelmező tagállam:

a) a 11. cikk értelmében vészhelyzetet hirdetett ki;

b) a 11. cikk (3) bekezdésében említett intézkedés alkalmazása ellenére nem volt képes fedezni a szolidaritási alapon védett felhasználók gázellátásában fellépő hiányt;

c) kimerített minden piaci alapú intézkedést (önkéntes intézkedések), minden nem piaci alapú intézkedést (kötelező intézkedések) és minden, a vészhelyzeti tervében szereplő egyéb intézkedést;

d) kifejezett kéréssel fordult a Bizottsághoz és a vele közvetlen vagy – a (2) bekezdésben foglaltak szerint – harmadik országon keresztüli összeköttetésben lévő valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságához, és a kéréshez mellékelte az e bekezdés b) pontjában említett, végrehajtott intézkedések ismertetését és kifejezetten kötelezettséget vállalt arra, hogy a (8) bekezdéssel összhangban a szolidaritást nyújtó tagállamnak haladéktalanul méltányos ellentételezést fizet.

(4) Azok a tagállamok, amelyekhez szolidaritási intézkedés iránti kérelmet címeznek, ezeket az ajánlatokat – amennyiben és ameddig lehetséges – önkéntes keresletoldali intézkedések alapján teszik meg, mielőtt nem piaci alapú intézkedésekhez folyamodnának.

Amennyiben a szolidaritást nyújtó tagállam számára a piaci alapú intézkedések elégtelennek bizonyulnak a kérelmező tagállam szolidaritási alapon védett felhasználói gázellátási szükségleteinek fedezéséhez, a szolidaritást nyújtó tagállam nem piaci alapú intézkedéseket vezethet be az (1) és (2) bekezdésben megállapított kötelezettségek teljesítése érdekében.

(5) Amennyiben több tagállam is tudna szolidaritást nyújtani a kérelmező tagállam számára, a kérelmező tagállamnak – miután minden, szolidaritás nyújtására kötelezett tagállammal konzultált – a költségek, a szállítás sebessége, a gázellátás megbízhatósága és diverzifikálása tekintetében a legelőnyösebb ajánlatot kell választania. Amennyiben a rendelkezésre álló piaci alapú ajánlatok nem elegendőek a kérelmező tagállamban a szolidaritási alapon védett fogyasztók gázellátásban fellépő hiány fedezésére, a szolidaritás nyújtására kötelezett tagállamok kötelesek nem piaci alapú intézkedéseket foganatosítani.”;

b) a (10) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben az (1) és (2) bekezdéssel összhangban szolidaritási intézkedésre kerül sor, a kérelmező tagállam által fizetett ellentételezés végleges összegét a vészhelyzet megszüntetését követő három hónapon belül a szolidaritást nyújtó tagállam szabályozó hatósága és/vagy versenyhatósága utólagos ellenőrzésnek veti alá. A szolidaritást kérő tagállammal konzultálni kell, és véleményt kell nyilvánítania az utólagos ellenőrzés következtetéseiről. A szolidaritást kérő tagállammal folytatott konzultációt követően az utólagos ellenőrzést végző hatóság a szolidaritást kérő tagállam véleményét figyelembe véve jogosult az ellentételezés összegének helyesbítését kérni. Ezen utólagos ellenőrzés következtetéseit továbbítani kell az Európai Bizottságnak, amely azokat figyelembe veszi a 14. cikk (3) bekezdése szerinti veszélyhelyzetről szóló jelentésében.”;

c) a (14) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(14) E cikk alkalmazandóságát nem érinti, ha egyes tagállamok elmulasztják műszaki, jogi és pénzügyi megállapodások megkötését vagy az ilyen megállapodásaik véglegesítését. Ebben az esetben, amikor a szolidaritási alapon védett fogyasztók gázellátásának biztosításához szolidaritási intézkedésre van szükség, a szóban forgó gáz kérelmezésére és nyújtására alapértelmezettként az (új) IX. mellékletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”

15.A 14. cikk (3) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A vészhelyzetet követően az (1) bekezdésben említett, hatáskörrel rendelkező hatóságnak a lehető legkorábban, de legkésőbb a vészhelyzet megszüntetése után hat héttel a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania a vészhelyzet és a végrehajtott intézkedések eredményességének részletes értékelését, beleértve a vészhelyzet gazdasági hatásainak értékelését, a villamosenergia-ágazatra gyakorolt hatásokat, valamint az Uniónak és tagállamainak nyújtott, illetőleg a tőlük kapott segítség hatásait is. Adott esetben az értékelésnek tartalmaznia kell azon körülmények részletes ismertetését, amelyek a 13. cikk szerinti mechanizmus aktiválásához vezettek, valamint a hiányzó gázmennyiség nyújtásának feltételeit, beleértve az árat és a kifizetett pénzügyi ellentételezést, valamint adott esetben annak okait, hogy miért nem fogadták el a szolidaritási ajánlatokat és/vagy miért nem szállították a gázt. Ezt az értékelést a GCG rendelkezésére kell bocsátani, és be kell építeni a megelőzési cselekvési tervek és a vészhelyzeti tervek naprakésszé tett változataiba.”

16.A 19. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottságnak a 3. cikk (8) bekezdésében, a 7. cikk (5) bekezdésében, a 8. cikk (5) bekezdésében és a 8a. cikk (2) bekezdésében (kiberbiztonság) említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2017. november 1-től kezdődő hatállyal.”;

b) a (3) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (8) bekezdésében, a 7. cikk (5) bekezdésében, a 8. cikk (5) bekezdésében és a 8a. cikk (2) bekezdésében (kiberbiztonság) említett felhatalmazást.”;

c) a (6) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A 3. cikk (8) bekezdése, a 7. cikk (5) bekezdése, a 8. cikk (5) bekezdése és a 8a. cikk (2) bekezdése (kiberbiztonság) értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni.”

17.A VI. melléklet a következőképpen módosul:

a) az 5. szakasz a) pontjának második albekezdése az „a gázszállítási útvonalak és az ellátási források diverzifikálásra irányuló intézkedések,” második francia bekezdés után a következő francia bekezdéssel egészül ki:

„– a kapacitásfelhalmozás megelőzésére irányuló intézkedések,”;

b) a 11.3. szakasz a) pontjának második albekezdése az „a gázszállítási útvonalak és az ellátási források diverzifikálásra irányuló intézkedések,” második francia bekezdés után a következő francia bekezdéssel egészül ki:

„– a kapacitásfelhalmozás megelőzésére irányuló intézkedések,”.

18.E rendelet II. mellékletének szövege az (EU) 2017/1938 rendelet IX. mellékleteként egészíti ki a szöveget.

🡻 715/2009 (kiigazított szöveg)

68.31. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1775/2005/EK ⌦ A 715/2009/EK ⌫ rendelet 2011. március 3-tól hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

69.32. cikk

Hatálybalépés

🡻 Helyesbítés, HL L 229., 2009.9.1., 29. o. (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet ⇨ 2023. január xx-tól/től ⇦ 2011. március 3-tól kell alkalmazni.

🡻 715/2009

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS – „ÜGYNÖKSÉGEK”

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a megújuló gázok, a földgáz és a hidrogén belső piacainak közös szabályairól (átdolgozás)

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a megújuló gázok, a földgáz és a hidrogén belső piacairól (átdolgozás)

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

Szakpolitikai terület: energiaügy

Tevékenység: európai zöld megállapodás

1.3.A javaslat a következőre irányul:

X új intézkedés

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 21

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

◻ egy vagy több intézkedés összevonása egy másik/új intézkedéssé

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

Az európai zöld megállapodás és az európai klímarendelet azt a célt tűzte ki, hogy az EU 2050-re klímasemleges legyen, és ezt az európai versenyképességhez, növekedéshez és munkahelyteremtéshez hozzájárulva érje el. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 55 %-os csökkentésére vonatkozó célkitűzés várhatóan a megújuló energiaforrások 38–40 %-os arányát eredményezi. A gáznemű tüzelőanyagok energiaszerkezeten belüli aránya 2050-re változatlanul jelentős lesz, ami a gázágazat dekarbonizációját igényli a versenyképes dekarbonizált gázpiacok előretekintő kialakítása révén. Ez a kezdeményezés az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag részét képezi. Érinti a gázok, köztük a hidrogén piaci szerkezetét. Jóllehet a kezdeményezés egymagában nem alkalmas arra, hogy megvalósítsa a dekarbonizációt, megszünteti a meglévő szabályozási akadályokat, és megteremti a feltételeket ahhoz, hogy erre költséghatékony módon kerüljön sor.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

Az alábbi konkrét célkitűzések azokra a rendelkezésekre összpontosítanak, amelyek esetében a célkitűzés eléréséhez az ACER-nek és az Energiaügyi Főigazgatóságnak kiegészítő forrásokra lesz szüksége.

1. sz. konkrét célkitűzés:

Szabályozási keret létrehozása a hidrogénágazat és a hidrogénhálózatok piaci alapú fejlesztéséhez.

2. sz. konkrét célkitűzés:

A határokon átnyúló földgázkereskedelem feltételeinek javítása, figyelembe véve a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok egyre növekvő szerepét, valamint a fogyasztók jogainak bővülését.

3. sz. konkrét célkitűzés:

Annak biztosítása, hogy a hálózatüzemeltetők páneurópai szervezetei megfeleljenek az uniós jogszabályoknak.

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A kiegészítő források lehetővé teszik az ACER és az Energiaügyi Főigazgatóság számára, hogy az e javaslatban foglalt követelményeknek megfelelően végezzék az uniós jogszabályok szerinti megbízatásuk teljesítéséhez szükséges feladatokat.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1. sz. konkrét célkitűzés:

A hidrogéninfrastruktúra fejlesztése és a különböző piaci szereplők általi közös használata.

2. sz. konkrét célkitűzés:

A megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok kereskedelmi szintje és piacra jutása (pl. mennyiségek, a kereskedők száma, az LNG-terminálok kihasználtsági aránya és a szóban forgó gázok fogadott mennyisége).

3. sz. konkrét célkitűzés:

A Hidrogénhálózat-üzemeltetők Európai Hálózatának időben történő létrehozása és a földgázzal foglalkozó elosztórendszer-üzemeltetők (DSO-k) időben történő bevonása az elosztórendszer-üzemeltetők európai szervezetébe (EU DSO).

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

Az alábbi értékelés ACER-t érintő vonatkozásai a jelenlegi feladatokhoz szükséges becsült forrásigényeket egy független tanácsadó által nemrégiben készített tanulmány alapján veszik figyelembe. E tanulmány a hasonló, ugyanakkor többletmunkaterhet jelentő feladatokhoz szükséges erőforrások megállapítása céljából készült. A túlbecslés elkerülése érdekében kiigazítást alkalmaztak. A meglévő feladatokhoz rendelt jelzett teljes munkaidős egyenértékek a 2023-ban szükséges személyzetre vonatkozó kerekített becslések. Ezekre 20 %-os általános csökkentést alkalmaztak, figyelembe véve, hogy a tanácsadó által alkalmazott módszertan kedvezett a felülbecslésnek, amint azt az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége 2022–2024 közötti időszakra vonatkozó tervezési dokumentumának tervezetéről és az ACER rendelkezésére álló pénzügyi és humán erőforrások elégséges voltáról szóló, 2021. október 5-i C(2021)7024 bizottsági vélemény kifejti. Ez a pénzügyi kimutatás ezért óvatosabb becslést alkalmaz a szükséges személyzetre vonatkozóan, mint a tanácsadó.

Az uniós fogyasztóknak biztosított földgáz mennyisége fokozatosan csökkenni fog, ám ez belátható időn belül nem fogja csökkenteni az ACER meglévő feladatai jelentette munkaterhét: Például a földgázra vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatok végrehajtása a hálózaton szállított mennyiségektől függetlenül folytatódik. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok betáplálásának növekvő szerepe miatt a helyzet az eddigieknél is komplexebb lesz. Ezenkívül a tiszta hidrogén hálózata és piaca révén az ACER feladatköre egy új ágazat szabályozásával bővül.

1. sz. konkrét célkitűzés: Szabályozási keret létrehozása a hidrogénágazat és a hidrogénhálózatok piaci alapú fejlesztéséhez

– Ami a villamos energiát és a földgázt illeti, a piaci alapú hidrogénágazat fejlesztéséhez üzemi és kereskedelmi szabályzatok vagy iránymutatások formájában részletesebb szabályokra van szükség. A javaslat 9 felhatalmazást tartalmaz a hidrogénnel kapcsolatos új üzemi és kereskedelmi szabályzatok vagy iránymutatások bizottsági rendeletek formájában történő elfogadására.

Ezidáig 6 üzemi és kereskedelmi szabályzatot, illetve iránymutatást fogadtak el; vagy a földgázról szóló 715/2009/EK rendelet alapján hozott bizottsági rendelet útján, vagy pedig az említett rendelet mellékleteként. A tanácsadó becslése szerint az ACER-nek 7 teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő munkatársra van szüksége ezek végrehajtásához. A földgázra vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások kidolgozása és végrehajtása alkalmával szerzett tapasztalatok felhasználhatók a hidrogénre vonatkozó hasonló üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások (pl. kapacitásallokáció, interoperabilitás) kidolgozása során.

Ezért a hidrogénnel kapcsolatos új üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások kidolgozásához, majd végrehajtásához a becslések szerint 5 teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő munkatársra van szükség. Tekintettel a hidrogénágazat fokozatos fejlődésére, az ezen felüli teljes munkaidős egyenértékeket képviselő munkatársakat fokozatosan kell felvenni: ez 2023-tól kezdődően évente 1 teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő munkatársat jelent.

– Az ACER határoz továbbá az új, határokon átnyúló hidrogéninfrastruktúra miatti, valamint a hidrogén vagy más gázok eltérő minősége miatti korlátokat felszámoló megoldások költségeinek elosztásáról. A tanácsadó becslése szerint abban az esetben, ha a tagállamok szabályozó hatóságai nem tudnak megállapodni, az ACER-nek a költségek 347/2013/EU rendelet (a TEN-E rendelet) szerinti, határokon átnyúló megosztására vonatkozó döntéséhez körülbelül 3 teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő munkatársra van szüksége 6 hónapra, és ha határozat ellen fellebbezést nyújtanak be, további humán erőforrásokra van szükség. Feltételezve, hogy kétévente egy döntés születik, ehhez további 1 teljes munkaidős egyenértéket képviselő munkatársra lenne szükség akkor, amikor a hidrogén és a földgáztól eltérő más gázok növekvő jelentősége mellett e döntési jogkör gyakorlására várhatóan sor kerül (azaz 2026-ban).

– Az ACER piacmonitoring jelentését ki kell egészíteni egy hidrogénre vonatkozó negyedik fejezettel (a villamos energia nagykereskedelmével, a földgáz nagykereskedelmével, valamint a kiskereskedelemmel/fogyasztókkal foglalkozó fejezeteken felül), ezáltal kiterjesztve az ACER piacmonitoring tevékenységeinek körét. Jelenleg 7–8 teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő munkatárs dolgozik e három meglévő fejezeten. Mivel a hidrogén új terület lesz az ACER számára, amelyre vonatkozóan az ügynökségen belül szakértelmet kell kialakítani, a becslések szerint a javaslatok hatálybalépésétől kezdődően további 1 teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő munkatársra van szükség, és további 1 teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő munkatársra, amint a hidrogénágazat páneurópai piaccá fejlődése várhatóan megkezdődik (azaz 2027 körül).

– Tekintettel a hidrogén és a fosszilis gáztól eltérő egyéb gázok növekvő jelentőségére, a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló rendelet (REMIT) hatályát ki kell terjeszteni. Ehhez összesen 5 további teljes munkaidős egyenértékre lesz szükség: 2024-től 2-re és amint megkezdődik a hidrogénpiac fejlődése, azaz 2027-től, további 3-ra. Ez az 5 teljes munkaidős egyenérték a díjakból finanszírozható.

2. sz. konkrét célkitűzés: A határokon átnyúló földgázkereskedelem feltételeinek javítása, figyelembe véve a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok egyre növekvő szerepét, valamint a fogyasztók jogainak bővülését.

– A tervek szerint a Bizottság a villamosenergia-ágazatra vonatkozó rendelettel egyenértékű új kiberbiztonsági rendeletet fog elfogadni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ACER-nek átlagosan 1 teljes munkaidős egyenértékre van szüksége üzemi és kereskedelmi szabályzatonként, illetve iránymutatásonként, így a javaslat hatálybalépésétől kezdve a kiberbiztonsághoz további 1 teljes munkaidős egyenértékre lesz szükség.

– Új rendelkezést kell bevezetni, amely előírja a hálózatüzemeltetők számára, hogy a keresztfinanszírozás elkerülése érdekében külön szabályozói eszközalapokkal rendelkezzenek a földgáz-, a hidrogén- és/vagy a villamosenergia-hálózatok tekintetében. Az ACER feladata lesz, hogy ajánlásokat adjon ki a hálózatüzemeltetőknek és a tagállamok szabályozó hatóságainak az eszközök értékének meghatározására és a rendszerhasználók díjainak kiszámítására vonatkozóan, és azokat kétévente frissítse. Az ACER feladata lesz továbbá, hogy négyévente tanulmányt tegyen közzé, amelyben összehasonlítja az uniós szállításirendszer-üzemeltetők költséghatékonyságát. A villamos energiáról szóló (EU) 2019/943 rendelet 18. cikkének (9) bekezdése szerinti, átviteli és az elosztási díjakra vonatkozó legjobb gyakorlatokról szóló jelentés esetében a tanácsadó évi 0,4 teljes munkaidős egyenértéket becsült, ami valamivel több, mint a gázrendszer-összekötő pontok szűk keresztmetszeteiről szóló jelenlegi jelentés esetében. A javaslat értelmében ez utóbbi jelentést nem évente, hanem kétévente kellene elkészíteni. Következésképpen 2024-től kezdődően további 0,5 teljes munkaidős egyenérték várhatóan elég lesz a két új jelentéstételi feladat ellátásához.

– Az átdolgozott (EU) 2019/944 villamosenergia-irányelv rendelkezéseit tükrözve ez a javaslat a gázfogyasztókra vonatkozó rendelkezéseket is meg fogja erősíteni. E rendelkezéseknek összhangban kell lenniük az ACER fogyasztói jogok és kiskereskedelmi piacok nyomon követésére fordítható kapacitásával, ezért az ACER éves piacmonitoring jelentésén dolgozó csoportját 0,5 teljes munkaidős egyenértékkel kell megerősíteni attól az időponttól kezdve, amikor a rendelkezéseket a tagállamoknak át kell ültetniük (azaz 2024-től).

3. sz. konkrét célkitűzés: Annak biztosítása, hogy a hálózatüzemeltetők páneurópai szervezetei megfeleljenek az uniós jogszabályoknak

– A javaslat javítja a Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatának (földgázpiaci ENTSO) felügyeletét (a Villamosenergia-piaci Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatára, azaz az ENTSO-E-re vonatkozó rendelkezésekhez hasonlóan), kiterjeszti az EU DSO hatáskörét a földgázelosztórendszer-üzemeltetőkre, és létrehozza a Hidrogénhálózat-üzemeltetők Európai Hálózatát.

A Hidrogénhálózat-üzemeltetők Európai Hálózatának létrehozása és az EU DSO hatáskörének kiterjesztése a javaslat hatálybalépését követő első évben rendkívüli munkaterhet ró az ACER-re, amelyhez rendszeres nyomonkövetési feladatok és lehetséges, bár várhatóan ritka végrehajtási intézkedések társulnak. Várhatóan 1 teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő munkatárs elegendő lesz, aki az első év után az újonnan létrehozott Hidrogénhálózat-üzemeltetők Európai Hálózatának elsődleges nyomon követésén, azaz az Unió egészére kiterjedő új hálózatfejlesztési terv értékelésén is dolgozni fog.

A fent ismertetett további teljes munkaidős egyenértékek nem tartalmazzák az adminisztratív feladatokhoz kapcsolódó költségeket. Ha az adminisztratív feladatok ellátása tekintetében körülbelül 25 %-os (a jelenleginél kisebb) arányt alkalmazunk, az azt jelenti, hogy további 5 teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő munkatársra van szükség. Az ACER tervezési dokumentumairól szóló korábbi bizottsági vélemények kifogásolták, hogy az ACER létszámterve nem rendelkezik irodai vagy titkársági feladatokat ellátó személyzetről, és az ACER valóban kölcsönmunkaerőre támaszkodik az ilyen feladatok elvégzéséhez. E helyzet orvoslása érdekében az adminisztratív feladatok végzéséhez rendelt szóban forgó teljes munkaidős egyenértékek alatt AST/SC besorolási fokozatú munkatársak értendők, , és mivel ők a kölcsönmunkaerő helyébe lépnek, ez nem ró további terhet az uniós költségvetésre.

Az összesen 21 teljes munkaidős egyenértékből legfeljebb 7 finanszírozható a díjakból (2 AD besorolási fokozatú ideiglenes alkalmazott, 3 IV. besorolási csoportba tartozó szerződéses alkalmazott, valamint a két REMIT osztály vezetőinek titkársági feladatait ellátó 2 AST/SC besorolási fokozatú ideiglenes alkalmazott).

Míg az uniós szervek többletmunkaterhének nagy része az ACER-re hárul, a fokozatosan páneurópai piaccá fejlődő hidrogénágazat, valamint a fosszilis gáztól eltérő gázok növekvő kínálata miatt a földgázhálózat és a földgázpiac megnövekedett összetettsége az Energiaügyi Főigazgatóságra is fokozott munkaterhet fog róni. Óvatos becslés szerint további 1 teljes munkaidős egyenértékre van szükség a megerősített fogyasztóvédelmi rendelkezések megfelelő végrehajtásának biztosításához. Ami a nagykereskedelmet illeti, jelenleg 8 teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő munkatárs foglalkozik a gázpiacokkal (ideértve a hálózattervezést és a gázminőséget is). A hidrogénnel kapcsolatos szabályok bevezetése és az egyre összetettebbé váló földgázágazat másfélszeres szorzóval bővített munkaerőt, azaz további 4 teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő munkatársat igényel, ami a hidrogénágazat alakulásához és a fosszilis gáztól eltérő gázok növekvő piaci részesedéséhez igazodva szakaszos létszámemelést von maga után.

Jelenleg nincsenek uniós szintű szabályok, amelyek kifejezetten a külön hidrogénhálózatokat és -piacokat szabályoznák. Tekintettel a megújuló hidrogén fosszilis tüzelőanyagokat felváltó használatának előmozdítására irányuló jelenlegi uniós és tagállami szintű erőfeszítésekre, a javaslat értelmében a tagállamokat ösztönöznék arra, hogy nemzeti szintű szabályokat fogadjanak el a külön hidrogéninfrastruktúrára vonatkozóan. Ez azzal a kockázattal jár, hogy Unió-szerte széttöredezett szabályozási környezet alakul ki, ami akadályozhatja a nemzeti hidrogénhálózatok és -piacok integrációját, és ezáltal megakadályozza vagy visszatartja a hidrogén határokon átnyúló kereskedelmét.

A hidrogéninfrastruktúrára vonatkozó szabályok későbbre halasztott (azaz a nemzeti jogszabályok életbe lépését követő) harmonizációja növelné a tagállamok adminisztratív terheit, a vállalkozások szempontjából pedig magasabb szabályozási költségeket és bizonytalanságot eredményezne, különösen a hidrogéntermelésbe és a szállítási infrastruktúrába történő hosszú távú beruházások esetében.

Mindezen szempontok valószínűleg visszafogják a megújuló gázokkal való határokon átnyúló kereskedelmet, amelyet adott esetben nagyobb mennyiségben importált fosszilis gáz ellensúlyozhat. Az LNG-terminálok használata és az import változatlanul a fosszilis gázra korlátozódhat annak ellenére, hogy a nem uniós forrásokból származó versenyképes biometán vagy szintetikus metán fogadásához az LNG-terminálok nem szorulnak átalakítására.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A korábbi jogalkotási javaslatokkal kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy az ACER létszámigénye könnyen alábecsülhető. Ez különösen igaz akkor, ha a jogszabályok a villamos energiáról szóló (EU) 2019/943 rendelet szerinti üzemi és kereskedelmi szabályzatokhoz és iránymutatásokhoz hasonló részletesebb műszaki szabályok elfogadására vonatkozó felhatalmazási rendelkezéseket tartalmaznak. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a 2009-es harmadik energiaügyi csomaghoz kapcsolódóan kialakult helyzet – amikor is a létszámigény alábecslése strukturális létszámhiányt eredményezett (amelyre csak a 2022. évi uniós költségvetés kínált átfogó megoldást) – e javaslat esetében a létszámigény becslése több évre előre szól, és figyelembe veszi az olyan várható jövőbeli fejleményeket, mint a felhatalmazások alkalmazása.

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

Ez a kezdeményezés az európai zöld megállapodás és az „Irány az 55%!” csomag részeként szerepel a Bizottság 2021. évi munkaprogramjában (COM(2020) 690 final), és hozzá fog járulni az európai klímarendeletben meghatározott, az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-os, 2030-ig elérendő üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célokhoz, valamint a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítására irányuló uniós célkitűzéshez.

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

A megadott teljes munkaidős egyenértéket képviselő munkatársakra az új feladatok ellátásához van szükség, míg a meglévő feladatok belátható időn belül nem fognak csökkenni: a hidrogénágazat a földgázrendszer folyamatos használatával párhuzamosan fejlődik, amely rendszer még összetettebbé válik a fosszilis gáztól eltérő metánforrások növekvő használata miatt. Ezért az átcsoportosítás nem oldaná meg a további létszámigényeket.

A további teljes munkaidős egyenértékek finanszírozásához az ACER REMIT szerinti feladatait fedező meglévő díjrendszert a jogilag lehetséges mértékben igénybe fogják venni.

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

–◻ időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻ pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

X határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütem

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 22

X Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻ végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

X Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

X a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

Pénzügyi szabályzata értelmében az ACER-nek a tervezési dokumentuma összefüggésében éves munkaprogramot kell benyújtania, amely minden egyes elvégzett tevékenység tekintetében tartalmazza a pénzügyi és humán erőforrások részleteit.

Az ACER havonta jelentést tesz az Energiaügyi Főigazgatóságnak a költségvetés végrehajtásáról, beleértve a költségvetési címek szerinti kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket, valamint személyzeti kategóriánként a betöltetlen álláshelyek arányát.

Emellett az Energiaügyi Főigazgatóság közvetlenül képviselteti magát az ACER irányító szerveiben. Az Energiaügyi Főigazgatóság az igazgatótanácsban részt vevő képviselőin keresztül az év folyamán megtartott üléseken folyamatos tájékoztatást kap a költségvetés felhasználásáról és a létszámterv alakulásáról.

Végezetül, szintén a pénzügyi szabályokkal összhangban, az ACER-nek az igazgatótanács előtt és az éves tevékenységi jelentésében egyaránt évente be kell számolnia az elvégzett tevékenységekről és az erőforrások felhasználásáról.

A közvetlenül az Energiaügyi Főigazgatóság által végzett feladatok a Bizottság és a végrehajtó ügynökségek által is alkalmazott éves tervezési és nyomonkövetési ciklust követik, beleértve az eredményekről történő jelentéstételt is, ami az Energiaügyi Főigazgatóság éves tevékenységi jelentésének részét képezi.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

Bár az ACER-nek új területen kell szakértelmet kialakítania, a legköltséghatékonyabb, ha az e javaslat szerinti új feladatok végzésére egy olyan meglévő ügynökség kap megbízást, amely jelenleg is hasonló feladatokat lát el.

Az Energiaügyi Főigazgatóság kontrollstratégiát dolgozott ki az ACER-rel fenntartott kapcsolatainak irányítására, amely a Bizottság 2017. évi belső ellenőrzési keretrendszerének részét képezi. Az ACER 2018 decemberében felülvizsgálta és elfogadta saját belső ellenőrzési keretrendszerét.

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

A fő kockázatot az e javaslat által előidézett munkateherre vonatkozó téves becslések jelentik, mivel a javaslat célja, hogy ne utólag, a nemzeti megközelítések kialakítását, valamint az energiaágazatban az új szereplők és új tüzelőanyagok (hidrogén és egyéb „alternatív gázok”) megjelenését követően, hanem előzetesen biztosítson igazodási pontként szolgáló szabályozási keretet. Ezt a kockázatot el kell fogadni, mivel – amint azt a tapasztalatok is mutatják – ha az eredeti javaslat nem tartalmaz elegendő emberi erőforrást , akkor ezt a helyzetet később nagyon nehéz orvosolni.

Az, hogy a javaslat több új feladatot is tartalmaz, csökkenti ezt a kockázatot; bár előfordulhat, hogy egyes jövőbeli feladatok munkaterhelését alábecsülik, más feladatok esetében ez ellenkezőleg alakulhat, ami teret enged az esetleges jövőbeli átcsoportosításoknak.

Az ACER jelenlegi megbízatásához kapcsolódó további feladatok várhatóan nem eredményeznek további célzott ellenőrzéseket az ACER-nél, ezért a kontrollköltségeknek a kezelt források értékéhez viszonyított aránya nem változik.

Hasonlóképpen, az Energiaügyi Főigazgatóság számára kijelölt feladatok sem vonnak maguk után további ellenőrzéseket, és nem változtatnak a kontrollköltségek arányán sem.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

Az ACER a Bizottság megközelítésével összhangban alkalmazza a decentralizált uniós ügynökségek csalás elleni elveit.

2019 márciusában az ACER új csalás elleni stratégiát fogadott el, amely hatályon kívül helyezte az ACER igazgatótanácsának 13/2014. sz. határozatát. A hároméves időszakot felölelő új stratégia a következő elemeken alapul: éves kockázatértékelés, az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályok, az érzékeny funkciók kezelésére vonatkozó szabályok és eljárás, valamint etikai és feddhetetlenségi normákkal kapcsolatos intézkedések.

Az Energiaügyi Főigazgatóság 2020-ban felülvizsgált csalás elleni stratégiát fogadott el. Ez a stratégia a Bizottság csalás elleni stratégiáján, valamint a csalásnak leginkább kitett területek, a már meglévő ellenőrzések és az Energiaügyi Főigazgatóság csalásmegelőzési, -felderítési és -helyreállítási kapacitásának javításához szükséges intézkedések azonosítására belsőleg elvégzett célzott kockázatértékelésen alapul.

Mind az ACER-rendelet, mind a közbeszerzésre vonatkozó szerződéses rendelkezések biztosítják, hogy a Bizottság szervezeti egységei – köztük az OLAF – az OLAF ajánlása szerinti általános rendelkezések alkalmazása mellett ellenőrzéseket és helyszíni ellenőrzéseket végezhessenek.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési sor

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám

diff./nem diff. 23

EFTA-országoktól 24

tagjelölt országoktól 25

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

02 10 06 és 02 03 02

diff./

IGEN/NEM

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési sor

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám

diff./nem diff.

EFTA-országoktól

tagjelölt országoktól

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

[XX.YY.YY.YY]

IGEN/NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Európai stratégiai beruházások – Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER)

ACER

2023. év

2024. év

2025. év

2026. év

2027. év

ÖSSZESEN

1. cím:

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1)

0,690

0,994

1,380

1,614

1,918

6,596

Kifizetési előirányzatok

(2)

0,690

0,994

1,380

1,614

1,918

6,596

2. cím:

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

Kifizetési előirányzatok

(2a)

3. cím:

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(3a)

Kifizetési előirányzatok

(3b)

ACER előirányzatok
ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1+1a +3a

0,690

0,994

1,380

1,614

1,918

6,596

Kifizetési előirányzatok

=2+2a

+3b

0,690

0,994

1,380

1,614

1,918

6,596

A többéves pénzügyi keret fejezete

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

	2023. év	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	ÖSSZESEN
Főigazgatóság: ENER
• Humánerőforrás	0,152	0,304	0,304	0,456	0,760	1,976
• Egyéb igazgatási kiadások
DG ENER Főigazgatóság előirányzatok ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0,152

0,304

0,304

0,456

0,760

1,976

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2023. év	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1–7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	0,842	1,298	1,684	2,070	2,678	8,572
	Kifizetési előirányzatok	0,842	1,298	1,684	2,070	2,678	8,572

3.2.2.Az ACER előirányzataira gyakorolt becsült hatás

–X A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket

⇩

N. év

N+1. év

N+2. év

N+3. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.

ÖSSZESEN

KIMENETEK

Típus 26

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 27 …

- Kimenet

1. konkrét célkitűzés részösszege

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS …

- Kimenet

2. konkrét célkitűzés részösszege

ÖSSZKÖLTSÉG

3.2.3.Az ACER humán erőforrásaira gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összefoglalás

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–X A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

2023. év

2024. év

2025. év

2026. év

2027. év

ÖSSZESEN

Ideiglenes alkalmazott (AD besorolási fokozat)

0,456

0,760

0,912

1,064

1,216

4,408

Ideiglenes alkalmazott (AST besorolási fokozat)

Ideiglenes alkalmazott (AST/SC besorolási fokozat)

0,152

0,152

0,304

0,304

0,456

1,368

Szerződéses alkalmazott

0,082

0,082

0,164

0,246

0,246

0,820

Kirendelt nemzeti szakértő

ÖSSZESEN

0,690

0,994

1,380

1,614

1,918

6,596

Létszámigény teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve:

2023. év

2024. év

2025. év

2026. év

2027. év

ÖSSZESEN

Ideiglenes alkalmazott (AD besorolási fokozat)

3

6

7

8

10

10

Ideiglenes alkalmazott (AST besorolási fokozat)

Ideiglenes alkalmazott (AST/SC besorolási fokozat)

1

2

3

4

5

5

Szerződéses alkalmazott (IV. besorolási csoport)

1

2

3

3

6

6

Kirendelt nemzeti szakértő

ÖSSZESEN

5

10

13

15

21

21

Ebből uniós hozzájárulásból finanszírozott 28 :

2023. év

2024. év

2025. év

2026. év

2027. év

ÖSSZESEN

Ideiglenes alkalmazott (AD besorolási fokozat)

3

5

6

7

8

8

Ideiglenes alkalmazott (AST besorolási fokozat)

Ideiglenes alkalmazott (AST/SC besorolási fokozat)

1

1

2

2

3

3

Szerződéses alkalmazott (IV. besorolási csoport)

1

1

2

3

3

3

Kirendelt nemzeti szakértő

ÖSSZESEN

5

7

10

12

14

14

A jelzett teljes munkaidős egyenértéket képviselő munkatársak felvételének tervezett időpontja az adott év január 1-je.

3.2.3.2.Az ügynökségért felelős főigazgatóság becsült humánerőforrás-szükségletei

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–X A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

		2023. év	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év
·A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 és 20 01 02 02 (a központban és a bizottsági képviseleteken)		1	2	2	3	5
20 01 02 03 (a küldöttségeknél)
01 01 01 01 (közvetett kutatás)
10 01 05 01 (közvetlen kutatás)

• Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 29
20 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)
20 02 03 (AC, AL, END, INT és JPD a küldöttségeknél)
Költségvetési sor (kérjük megnevezni) 30	- a központban 31
	- a küldöttségeknél
01 01 01 02 (AC, END, INT – közvetett kutatás)
10 01 05 02 (AC, END, INT – közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN		1	2	2	3	5

Olyan új feladatokról van szó, amelyekre az Energiaügyi Főigazgatóságon belül jelenleg nem áll rendelkezésre személyzet. Előfordulhat, hogy a humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel is eleget lehet tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–◻ A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–X A javaslat/kezdeményezés a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozását teszi szükségessé.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési sorokat és a megfelelő összegeket.

–Az „Irány az 55%!” kezdeményezéseket nem vették figyelembe a többéves pénzügyi keret fejezeteinek kiszámításakor. Mivel ez a konkrét kezdeményezés új, át kell programozni mind az ACER-nek nyújtott hozzájárulásra vonatkozó, mind pedig az Energiaügyi Főigazgatóságon belüli többletmunkát támogató költségvetési sort. Az ACER további teljes munkaidős egyenértékeket képviselő humánerőforrás-igényei nyomán keletkező ráfordítások azon részét, amelyek költségvetési hatása nem fedezhető a díjakból vagy a jelenlegi uniós hozzájárulásból, az Energiaügyi Főigazgatóság által kezelt egyéb költségvetési sorokból történő átcsoportosítással fogják fedezni, elsősorban az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) energiaügyi programjának 02 03 02 költségvetési sorából. Ez ugyanakkor nem teremt precedenst a CEF forrásainak felhasználására.

–◻ A javaslat/kezdeményezés a rugalmassági eszköz alkalmazását vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatát teszi szükségessé 32 .

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési sorokat és a megfelelő összegeket.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

millió EUR (három tizedesjegyig)

	N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–X A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

– ◻ kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 33
		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.
… jogcímcsoport

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

A PÉNZÜGYI KIMUTATÁS MELLÉKLETE

A javaslat/kezdeményezés címe:

Földgázrendelet (beleértve az ACER-rendelet módosításait)

1. A HUMÁNERŐFORRÁS-SZÜKSÉGLETEK SZÁMA ÉS KÖLTSÉGE

2. AZ EGYÉB IGAZGATÁSI KIADÁSOK KÖLTSÉGE

3. ÖSSZES IGAZGATÁSI KÖLTSÉG

4. A BECSÜLT KÖLTSÉGEK KISZÁMÍTÁSÁRA HASZNÁLT MÓDSZEREK

4.1. Humán erőforrások

4.2. Egyéb igazgatási kiadások

Ezt a mellékletet csatolni kell a pénzügyi kimutatáshoz a szolgálatközi konzultáció megindításakor.

Az adattáblázatok forrásként szolgálnak a pénzügyi kimutatásba foglalt táblázatokhoz. A táblázatok kizárólag a Bizottságon belüli belső használatra készültek.

1. A humánerőforrás-szükségletek költsége

A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

X A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE		2023		2024		2025		2026		2027		2028		2029		2030
		FTE	Előirányzatok	FTE	Előirányzatok	FTE	Előirányzatok	FTE	Előirányzatok	FTE	Előirányzatok	FTE	Előirányzatok	FTE	Előirányzatok	FTE	Előirányzatok
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 – a központban és a bizottsági képviseleteken	AD	1	0,152	2	0,304	2	0,304	3	0,456	5	0,760
	AST
20 01 02 03 – a küldöttségeknél	AD
	AST
• Külső munkatársak 34
20 02 01 és 20 02 02 – Külső munkatársak – a központban és a bizottsági képviseleteken	AC
	END
	INT
20 02 03 – Külső munkatársak – a küldöttségeknél	AC
	AL
	END
	INT
	JPD
A humán erőforráshoz kapcsolódó egyéb költségvetési sorok (kérjük megnevezni)
Humán erőforrás részösszeg – 7. FEJEZET		1	0,152	2	0,304	2	0,304	3	0,456	5	0,760

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉN kívül

2023

2024

2025

2026

2027

2028

2029

2030

FTE

Előirányzatok

FTE

Előirányzatok

FTE

Előirányzatok

FTE

Előirányzatok

FTE

Előirányzatok

FTE

Előirányzatok

FTE

Előirányzatok

FTE

Előirányzatok

• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

01 01 01 01 Közvetett kutatás 35

01 01 01 11 Közvetlen kutatás

Egyéb (kérjük megnevezni)

AST

• Külső munkatársak 36

Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársak (korábban: BA-tételek).

- a központban

END

INT

- az uniós küldöttségeknél

END

INT

JPD

01 01 01 02 Közvetett kutatás

01 01 01 12 Közvetlen kutatás

Egyéb (kérjük megnevezni) 37

END

INT

A humán erőforráshoz kapcsolódó egyéb költségvetési sorok (kérjük megnevezni)

Humánerőforrás részösszeg – a 7. FEJEZETEN kívül

Humánerőforrás összesen (a többéves pénzügyi keret összes fejezete)

0,152

0,304

0,456

0,760

2. Az egyéb igazgatási kiadások költsége

XA javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását

◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE	N. év 38	N+1. év	N+2. év	N+3. év	N+4. év	N+5. év	N+7. év	Összesen
A központban vagy az EU területén belül:
20 02 06 01 - Kiküldetési és reprezentációs költségek
20 02 06 02 - Konferenciákkal és ülésekkel kapcsolatos költségek
20 02 06 03 - Bizottságok 39
20 02 06 04 Tanulmányok és konzultációk
20 04 – Informatikai kiadások (vállalati) 40
A humán erőforráshoz nem kapcsolódó egyéb költségvetési sorok (szükség esetén nevezze meg)
Az uniós küldöttségeknél
20 02 07 01 – Kiküldetések, konferenciák és reprezentációs költségek
20 02 07 02 – A személyzet továbbképzése
20 03 05 – Infrastruktúra és logisztika
A humán erőforráshoz nem kapcsolódó egyéb költségvetési sorok (szükség esetén nevezze meg)
Egyéb igazgatási kiadások részösszege – a többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉN kívül	N. év 41	N+1. év	N+2. év	N+3. év	N+4. év	N+5. év	N+7. év	Összesen
Technikai és igazgatási segítségnyújtás (a külső munkatársakat nem számítva) az operatív előirányzatokból (korábbi BA-tételek):
- a központban
- az uniós küldöttségeknél
Kutatással kapcsolatos egyéb igazgatási kiadások
Operatív programokkal kapcsolatos szakterületspecifikus informatikai kiadások 42
Operatív programokkal kapcsolatos vállalati informatikai kiadások 43
A humán erőforráshoz nem kapcsolódó egyéb költségvetési sorok (szükség esetén nevezze meg)
Egyéb igazgatási kiadások részösszege – a többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉN kívül
Egyéb igazgatási kiadások összesen (a többéves pénzügyi keret összes fejezete)

3. Igazgatási költségek összesen (a többéves pénzügyi keret összes fejezete)

millió EUR (három tizedesjegyig)

Összefoglalás	2023	2024	2025		2026		2027	2028	2029	2030
7. fejezet – Humán erőforrás	0,152	0,304	0,304		0,456		0,760
7. fejezet – Egyéb igazgatási kiadások
A 7. fejezet részösszege	0,152	0,304	0,304		0,456		0,760
A 7. fejezeten kívül – Humán erőforrás
A 7. fejezeten kívül – Egyéb igazgatási kiadások
Egyéb fejezetek részösszege
7. FEJEZET és a 7. FEJEZETEN kívül ÖSSZESEN	0,152	0,304		0,304		0,456	0,760

Teljesen új feladatokról van szó. Előfordulhat, hogy az igazgatási előirányzatok jelentette szükségleteknek az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított költségvetéssel is eleget lehet tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

4. A becsült költségek kiszámítására használt módszerek

4.1 Humán erőforrás

Ez a rész ismerteti a szükségesnek tartott humán erőforrások becslésére használt számítási módszert (a munkateherre vonatkozó feltevések, beleértve a konkrét álláshelyeket (Sysper 2 munkakörök), a személyzeti kategóriákat és az azoknak megfelelő átlagos költségeket)

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE

MEGJEGYZÉS: A központban foglalkoztatott egyes személyzeti kategóriák átlagköltségei a BudgWeb oldalon érhetők el:

https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/pre/legalbasis/Pages/pre-040-020_preparation.aspx

• Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

1–5 AD besorolási fokozatú álláshely a rendelet végrehajtásának nyomon követésére:

– Az ACER-rel együtt folytatott felügyelet és koordináció

– Szabályozási keret létrehozása a hidrogénágazat és a hidrogénhálózatok piaci alapú fejlesztéséhez

– A szükséges jogi keret megteremtése a határokon átnyúló földgázkereskedelem feltételeinek javításához, figyelembe véve a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok egyre növekvő szerepét, valamint a fogyasztók jogainak bővülését.

– Annak biztosítása, hogy a hálózatüzemeltetők páneurópai szervezetei megfeleljenek az uniós jogszabályoknak

Az átlagköltségek az Ares(2020)7207955 feljegyzésből származnak.

• Külső munkatársak

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉN kívül

• Csak a kutatási költségvetésből finanszírozott álláshelyek

• Külső munkatársak

4.2 Egyéb igazgatási kiadások

Adja meg az egyes költségvetési sorok esetében alkalmazott számítási módszer részleteit, és különösen az azokat alátámasztó feltételezéseket (pl. ülések száma évente, átlagköltségek stb.)

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉN kívül

(1) COM(2021) 660 final.

(2) HL C 211., 2008.8.19., 23. o.

(3) HL C 172., 2008.7.5., 55. o.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 36. o.).

(5) HL C 176., 2003.7.15., 57. o.

(6) HL L 211., 2009.8.14., 36. o.

(7) Lásd e Hivatalos Lap 94 oldalát.

(8) Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/942 rendelete (2019. június 5.) az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének létrehozásáról.

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 713/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról (HL L 211., 2009.8.14., 1. o.).

(11) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(12) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(13) A Bizottság (EU) 2015/703 rendelete (2015. április 30.) az interoperabilitás és az adatcsere szabályaira vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról (HL L 113., 2015.5.1., 13. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(15) HL L 198., 2006.7.20., 18. o.

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete (2013. április 17.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról (HL L 115., 2013.4.25., 39. o.).

(18) HL L 115., 2013.4.25., 39. o.

(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2013 rendelete (2019. június 5.) a villamos energia belső piacáról (HL L 158., 2019.6.14., 54. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1938 rendelete (2017. október 25.) a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 280., 2017.10.28., 1. o.).

(21) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(22) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx .

(23) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(24) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(25) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(26) A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(27) Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések…”) feltüntetett célkitűzés.

(28) Az ACER az (EU) 2020/2152 bizottsági határozat 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban minden évben meghatározza azokat a költségeket, beleértve a személyzeti költségeket is, amelyek a díjakból finanszírozhatók, és az eredményeket ismerteti a tervezési dokumentuma tervezetében. Az (EU) 2019/942 rendelet 20. cikkével összhangban a Bizottság véleményt nyilvánít az ACER tervezési dokumentumának tervezetéről, beleértve az ügynökség arra vonatkozó javaslatait is, hogy mely költségek fedezhetők a díjakból, és hogy ezáltal milyen mértékben csökkenthetők az uniós költségvetésre nehezedő terhek.

(29) AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(30) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(31) Elsősorban az uniós kohéziós politikai alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA) esetében.

(32) Lásd a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. december 17-i (EU, Euratom) 2093/2020 tanácsi rendelet 12. és 13. cikkét.

(33) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

(34) AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(35) Kérjük, válassza ki a vonatkozó költségvetési sort, vagy szükség esetén adjon meg másikat; amennyiben több költségvetési sor érintett, a személyzetet az egyes érintett költségvetési sorok szerint kell differenciálni.

(36) AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(37) Kérjük, válassza ki a vonatkozó költségvetési sort, vagy szükség esetén adjon meg másikat; amennyiben több költségvetési sor érintett, a személyzetet az egyes érintett költségvetési sorok szerint kell differenciálni.

(38) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(39) Nevezze meg a bizottság típusát és azt a csoportot, amelyhez a bizottság tartozik.

(40) A DG DIGIT Informatikai Beruházások Csapatának véleménye szükséges (lásd az informatika finanszírozásáról szóló iránymutatást, C(2020)6126 final, 2020.9.10., 7. o.).

(41) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(42) A DG DIGIT Informatikai Beruházások Csapatának véleménye szükséges (lásd az informatika finanszírozásáról szóló iránymutatást, C(2020)6126 final, 2020.9.10., 7. o.).

(43) Ez a tétel tartalmazza a helyi adminisztratív rendszereket és a vállalati IT-rendszerek társfinanszírozásához nyújtott hozzájárulásokat (lásd az informatika finanszírozásáról szóló iránymutatást, C(2020) 6126 final, 2020.9.10.).

Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete (HL L 211., 2009.8.14., 36. o.)
A Bizottság 2010/685/EU határozata (HL L 293., 2010.11.11., 67. o.)
A Bizottság 2012/490/EU határozata (HL L 231., 2012.8.28., 16. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete (HL L 115., 2013.4.25., 39. o.)		(Csak a 22. cikk)
A Bizottság (EU) 2015/715 határozata (HL L 114., 2015.5.5., 9. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.)		(Csak az 50. cikk)

715/2009/EK rendelet	E rendelet
1. cikk, első albekezdés (bevezető szöveg)	1. cikk, első albekezdés (bevezető szöveg)
1. cikk, a) pont	1. cikk, a) pont
1. cikk, b) pont	-
1. cikk, c) pont	1. cikk, b) pont
1. cikk, második, harmadik és negyedik albekezdés	1. cikk, második, harmadik és negyedik albekezdés
2. cikk, (1) bekezdés (bevezető szöveg)	2. cikk, (1) bekezdés (bevezető szöveg)
-	2. cikk, (1) bekezdés, 1. pont
2. cikk, (1) bekezdés, 1. pont	2. cikk, (1) bekezdés, 2. pont
2. cikk, (1) bekezdés, 2. pont	2. cikk, (1) bekezdés, 3. pont
2. cikk, (1) bekezdés, 3. pont	2. cikk, (1) bekezdés, 4. pont
2. cikk, (1) bekezdés, 4. pont	2. cikk, (1) bekezdés, 5. pont
2. cikk, (1) bekezdés, 5. pont	2. cikk, (1) bekezdés, 6. pont
2. cikk, (1) bekezdés, 6. pont	2. cikk, (1) bekezdés, 7. pont
2. cikk, (1) bekezdés, 7. pont	2. cikk, (1) bekezdés, 8. pont
2. cikk, (1) bekezdés, 8. pont	2. cikk, (1) bekezdés, 9. pont
2. cikk, (1) bekezdés, 9. pont	2. cikk, (1) bekezdés, 10. pont
2. cikk, (1) bekezdés, 10. pont	2. cikk, (1) bekezdés, 11. pont
2. cikk, (1) bekezdés, 11. pont	2. cikk, (1) bekezdés, 12. pont
2. cikk, (1) bekezdés, 12. pont	2. cikk, (1) bekezdés, 13. pont
2. cikk, (1) bekezdés, 13. pont	2. cikk, (1) bekezdés, 14. pont
2. cikk, (1) bekezdés, 14. pont	2. cikk, (1) bekezdés, 15. pont
2. cikk, (1) bekezdés, 15. pont	2. cikk, (1) bekezdés, 16. pont
2. cikk, (1) bekezdés, 16. pont	2. cikk, (1) bekezdés, 17. pont
2. cikk, (1) bekezdés, 17. pont	2. cikk, (1) bekezdés, 18. pont
2. cikk, (1) bekezdés, 18. pont	2. cikk, (1) bekezdés, 19. pont
2. cikk, (1) bekezdés, 19. pont	2. cikk, (1) bekezdés, 20. pont
2. cikk, (1) bekezdés, 20. pont	2. cikk, (1) bekezdés, 21. pont
2. cikk, (1) bekezdés, 21. pont	2. cikk, (1) bekezdés, 22. pont
2. cikk, (1) bekezdés, 22. pont	2. cikk, (1) bekezdés, 23. pont
2. cikk, (1) bekezdés, 23. pont	2. cikk, (1) bekezdés, 24. pont
2. cikk, (1) bekezdés, 24. pont	2. cikk, (1) bekezdés, 25. pont
2. cikk, (1) bekezdés, 25. pont	2. cikk, (1) bekezdés, 26. pont
2. cikk, (1) bekezdés, 26. pont	2. cikk, (1) bekezdés, 27. pont
2. cikk, (1) bekezdés, 27. pont	2. cikk, (1) bekezdés, 28. pont
2. cikk, (1) bekezdés, 28. pont	2. cikk, (1) bekezdés, 29. pont
-	2. cikk, (1) bekezdés, 30. pont
-	2. cikk, (1) bekezdés, 31. pont
-	2. cikk, (1) bekezdés, 32. pont
-	2. cikk, (1) bekezdés, 33. pont
-	2. cikk, (1) bekezdés, 34. pont
-	2. cikk, (1) bekezdés, 35. pont
-	2. cikk, (1) bekezdés, 36. pont
-	2. cikk, (1) bekezdés, 37. pont
-	2. cikk, (1) bekezdés, 38. pont
2. cikk, (2) bekezdés	2. cikk, (2) bekezdés
-	3. cikk
-	4. cikk
14. cikk	5. cikk
14. cikk, (1) bekezdés	5. cikk, (1)–(2) bekezdés
-	5. cikk, (3) bekezdés
14. cikk, (3) bekezdés	5. cikk, (4) bekezdés
14. cikk, (2) bekezdés	5. cikk, (5) bekezdés
-	6. cikk
15. cikk	7. cikk
7. cikk, (1)–(2) bekezdés	7. cikk, (1)–(2) bekezdés
-	7. cikk, (3) bekezdés
7. cikk, (3) bekezdés	7. cikk, (4) bekezdés
-	7. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés
7. cikk, (4) bekezdés	7. cikk, (5) bekezdés
7. cikk, (5) bekezdés	7. cikk, (6) bekezdés
-	8. cikk
16. cikk	9. cikk
16. cikk, (1)–(3) bekezdés	9. cikk, (1)–(3) bekezdés
-	9. cikk, (4) bekezdés
9. cikk, (4) bekezdés	-
9. cikk, (5) bekezdés	-
17. cikk	10. cikk
22. cikk	11. cikk
21. cikk	12. cikk
3. cikk	13. cikk
-	14. cikk
13. cikk	15. cikk
-	16. cikk
-	17. cikk
-	18. cikk
-	19. cikk
-	20. cikk
4. cikk	21. cikk
5. cikk	22. cikk
5. cikk, (1)–(4) bekezdés	22. cikk, (1)–(4) bekezdés
8. cikk	23. cikk
8. cikk, (1)–(3) bekezdés, f) pont	23. cikk, (1)–(3) bekezdés, f) pont
-	23. cikk, (3) bekezdés, g) pont
-	23. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés
8. cikk, (4) bekezdés	23. cikk, (4) bekezdés
-	23. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés
8. cikk, (5)–(6) bekezdés, l) pont	23. cikk, (5)–(6) bekezdés, l) pont
-	23. cikk, (6) bekezdés, m) pont
8. cikk, (7)–(11) bekezdés	23. cikk, (7)–(11) bekezdés
8. cikk, (11) bekezdés	23. cikk, (10) bekezdés
8. cikk, (12) bekezdés	23. cikk, (11) bekezdés
9. cikk	24. cikk
24. cikk	25. cikk
10. cikk	26. cikk
11. cikk	27. cikk
12. cikk	28. cikk
29. cikk	29. cikk
-	29. cikk, a) pont
29. cikk, b) és c) pont	29. cikk, b) és c) pont
18. cikk	30. cikk
18. cikk, (1)–(6) bekezdés	30. cikk, (1)–(6) bekezdés
-	30. cikk, (7) bekezdés
19. cikk	31. cikk
19. cikk, (1) bekezdés	31. cikk, (1) bekezdés
-	31. cikk, (2) bekezdés
19. cikk, (2) bekezdés	31. cikk, (3) bekezdés
19. cikk, (3) bekezdés	31. cikk, (4) bekezdés
19. cikk, (4) bekezdés	31. cikk, (5) bekezdés
19. cikk, (5) bekezdés	31. cikk, (6) bekezdés
-	31. cikk, (6) bekezdés, második albekezdés
20. cikk	32. cikk
-	33. cikk
-	34. cikk
-	35. cikk
-	36. cikk
-	37. cikk
-	38. cikk
-	39. cikk
-	40. cikk
-	41. cikk
-	42. cikk
-	43. cikk
-	44. cikk
-	45. cikk
-	46. cikk
-	47. cikk
-	48. cikk
-	49. cikk
-	50. cikk
-	51. cikk
	52. cikk
6. cikk	53. cikk
	53. cikk, (1)–(15) bekezdés
6. cikk, (1)–(12) bekezdés	-
-	54. cikk
	55. cikk
7. cikk	55. cikk, (1)–(3) bekezdés
7. cikk, (1)–(4) bekezdés	-
23. cikk	56. cikk
23. cikk, (1) bekezdés	-
-	56. cikk, (1)–(5) bekezdés
23. cikk, (6) és (7) bekezdés	-
25. cikk	-
23. cikk	57. cikk
58. cikk, (1) és (2) bekezdés	58. cikk, (1) és (2) bekezdés
	58. cikk, (3)–(7) bekezdés
27. cikk	59. cikk
-	59. cikk, (1)–(3) bekezdés
27. cikk, (1) és (2) bekezdés	-
-	60. cikk
28. cikk	61. cikk
28. cikk, (1) bekezdés	61. cikk, (1) bekezdés
-	61. cikk, (2) és (3) bekezdés
28. cikk, (2) bekezdés	-
30. cikk	62. cikk
30. cikk, a) pont	-
30. cikk, b) pont	-
30. cikk, c) pont	-
30. cikk, második albekezdés	-
-	63. cikk
-	64. cikk
-	65. cikk
-	66. cikk
-	67. cikk
31. cikk	68. cikk
32. cikk	69. cikk
I. melléklet	I. melléklet
-	II. melléklet
-	III. melléklet
III. melléklet	IV. melléklet

ACER			2023. év	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	ÖSSZESEN
1. cím:	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)	0,690	0,994	1,380	1,614	1,918	6,596
	Kifizetési előirányzatok	(2)	0,690	0,994	1,380	1,614	1,918	6,596
2. cím:	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)
	Kifizetési előirányzatok	(2a)
3. cím:	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(3a)
	Kifizetési előirányzatok	(3b)
ACER előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1+1a +3a	0,690	0,994	1,380	1,614	1,918	6,596
	Kifizetési előirányzatok	=2+2a +3b	0,690	0,994	1,380	1,614	1,918	6,596

1775/2005/EK rendelet	E rendelet
1. cikk	1. cikk
2. cikk	2. cikk
—	3. cikk
—	4. cikk
—	5. cikk
—	6. cikk
—	7. cikk
—	8. cikk
—	9. cikk
—	10. cikk
—	11. cikk
—	12. cikk
3. cikk	13. cikk
4. cikk	14. cikk
—	15. cikk
5. cikk	16. cikk
—	17. cikk
6. cikk	18. cikk
—	19. cikk
—	20. cikk
7. cikk	21. cikk
8. cikk	22. cikk
9. cikk	23. cikk
10. cikk	24. cikk
11. cikk	25. cikk
12. cikk	26. cikk
13. cikk	27. cikk
14. cikk	28. cikk
15. cikk	29. cikk
16. cikk	30. cikk
—	31. cikk
17. cikk	32. cikk
Melléklet	I. melléklet

Ideiglenes alkalmazott (AD besorolási fokozat)

Ideiglenes alkalmazott (AST besorolási fokozat)

Ideiglenes alkalmazott (AST/SC besorolási fokozat)

Szerződéses alkalmazott (IV. besorolási csoport)

Kirendelt nemzeti szakértő