INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

• A javaslat indokai és céljai

A határokon átnyúló hatékony igazságügyi együttműködés a bíróságok és az illetékes hatóságok közötti biztonságos, megbízható és gyors kommunikációt igényli. Ezen túlmenően ezt az együttműködést oly módon kell megvalósítani, hogy az ne keltsen aránytalan adminisztratív terhet, és működőképes maradjon vis maior körülmények között is. Ezek a megfontolások ugyanolyan fontosak az egyének és a jogi személyek számára, mivel az igazságszolgáltatáshoz való hatékony és észszerű időn belüli hozzáférés kulcsfontosságú eleme az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 1 47. cikkében rögzített, a tisztességes eljáráshoz való jognak.

Mind az egyének, mind a jogi személyek számára lehetővé kell tenni, hogy jogaik védelme érdekében hatékony jogorvoslattal élhessenek. Az igazságügyi hatóságokhoz való puszta hozzáférés nem jelenti automatikusan az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférést. Ezért fontos megtalálni az eljárások lefolytatása megkönnyítésének és a gyakorlati nehézségek lehető legnagyobb mértékű csökkentésének módozatait. Az egyének és a jogi személyek számára lehetővé kell tenni, hogy gyorsan, költséghatékonyan és átlátható módon gyakorolhassák jogaikat és teljesíthessék kötelezettségeiket.

Uniós szinten átfogó eszközkészlet áll rendelkezésre, amelynek célja az igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben. Ezek közül számos eszköz a hatóságok közötti – többek között bizonyos esetekben az uniós bel- és igazságügyi (IB) ügynökségekkel és szervekkel folytatott –, valamint a hatóságok és magánszemélyek vagy jogi személyek közötti kommunikációt szabályozza. A legtöbb eszköz azonban nem rendelkezik e kommunikáció digitális eszközökkel történő folytatásáról. Amennyiben mégis, még ott is előfordulhatnak hiányosságok, mint például a biztonságos és megbízható digitális kommunikációs csatornák hiánya vagy az elektronikus dokumentumok, aláírások és bélyegzők elismerésének hiánya. Ez megfosztja az igazságügyi együttműködést és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést attól, hogy a rendelkezésre álló leghatékonyabb, legbiztonságosabb és legmegbízhatóbb kommunikációs csatornákat használja.

Emellett a Covid19-világjárvány megmutatta, hogy a vis maior események súlyosan befolyásolhatják a tagállamok igazságszolgáltatási rendszereinek rendes működését. A válság alatt a nemzeti bíróságok a vírus terjedése miatt számos esetben nem tudták fenntartani a rendes működést. A tagállamoknak számos intézkedést kellett hozniuk, a teljes kijárási korlátozásoktól kezdve egészen csak bizonyos kiemelt ügyek intézéséig. Ugyanakkor a digitális technológiák (pl. e-mail, videokonferencia stb.) használata hozzájárult a fennakadások behatárolásához 2 . Számos alkalmazott technikai megoldás azonban ad hoc módon került kidolgozásra, és nem feltétlenül felelt meg teljes mértékben a biztonsági és alapjogi normáknak. Az igazságügyi együttműködés és a határokon átnyúló uniós ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés hasonlóan érintett, és a Covid19-világjárvány rávilágított arra, hogy biztosítani kell a kommunikáció rezilienciáját.

Mindezek alapján az e javaslatban meghatározott digitalizációs szabályok célja az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, valamint a határokon átnyúló uniós ügyekben az igazságügyi és egyéb illetékes hatóságok közötti együttműködés szerves részét képező kommunikációs áramlások hatékonyságának és rezilienciájának javítása.

A digitális technológiák használata e tekintetben javíthatja az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságát azáltal, hogy csökkenti az adminisztratív terheket, lerövidíti az ügyek elintézési idejét, biztonságosabbá és megbízhatóbbá teszi a kommunikációt, és részben automatizálja az ügykezelést. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy amennyiben a tagállamokra hagyják saját nemzeti informatikai megoldásait kidolgozását, az a megközelítés egységességének hiányához vezet, és fennáll annak a kockázata, hogy a megoldások nem kompatibilisek.

Ezért a modern technológiáknak a határokon átnyúló igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés terén való alkalmazására vonatkozó közös megközelítés biztosítása érdekében e kezdeményezés céljai a következők:

·a tagállamok igazságügyi és egyéb illetékes hatóságai – ideértve az érintett bel- és igazságügyi ügynökségeket és az uniós szerveket is – közötti, határokon átnyúló ügyekben az elektronikus kommunikációs eszközök rendelkezésre állásának és használatának biztosítása, amennyiben az igazságügyi együttműködésre vonatkozó uniós jogi eszközök rendelkeznek ilyen kommunikációról.

·Az elektronikus kommunikációs eszközök használatának lehetővé tétele a magánszemélyek és jogi személyek, valamint a bíróságok és az illetékes hatóságok közötti határokon átnyúló ügyekben, az iratkézbesítésről szóló rendeletek 3 hatálya alá tartozó esetkör kivételével.

·A határokon átnyúló polgári és büntetőeljárásokban részt vevő felek videokonferencia vagy más távközlési technológia útján történő szóbeli meghallgatáson a polgári és kereskedelmi ügyekben történő bizonyításfelvételtől eltérő célból való részvételének megkönnyítése 4 .

·Annak biztosítása, hogy a dokumentumok joghatását ne utasítsák vissza vagy tagadják meg kizárólag azok elektronikus formájára hivatkozással (a bíróságok azon hatáskörének sérelme nélkül, hogy a nemzeti jog szerint döntsenek azok érvényességéről, elfogadhatóságáról és bizonyító erejéről).

·Az elektronikus aláírások és bélyegzők érvényességének és elfogadásának biztosítása a határokon átnyúló igazságügyi együttműködés keretében folytatott elektronikus kommunikáció és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés keretében.

• Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

2020 decemberében a Bizottság elfogadta „Az igazságszolgáltatás digitalizációja az Európai Unióban” című közleményt 5 , amelyben eszköztár alapú megközelítést javasolt. Ez a megközelítés egy sor olyan intézkedést tartalmaz, amelyek nemzeti és uniós szinten egyaránt előmozdítják a digitalizációt. A közlemény foglalkozik a határokon átnyúló uniós polgári, kereskedelmi és büntetőjogi eljárások jogszabályi keretének korszerűsítésével is, az „alapértelmezésben digitális technológiák” elvvel 6 összhangban, miközben minden szükséges biztosítékot biztosít (például kifejezetten elismerve, hogy el kell kerülni a társadalmi kirekesztést). Ezt a javaslatot a Bizottság jelentette be, és belefoglalta a 2021. évi munkaprogramjába 7 (lásd a „digitális igazságügyi együttműködésre” vonatkozó csomagot).

A 2020. decemberi közleménnyel együtt a Bizottság jogalkotási javaslatot fogadott el a polgári és büntetőügyekben történő határokon átnyúló kommunikációra szolgáló számítógépes rendszerről (e-CODEX rendszer) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre 8 vonatkozóan. A javaslat célja, hogy jogalapot teremtsen az e-CODEX rendszer számára, és garantálja annak fenntarthatóságát és jövőbeli irányítását azáltal, hogy azt a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségre (eu-LISA) bízza. Az e-CODEX rendszer az uniós igazságügyi együttműködés szoftverkomponenseinek összessége, amelyet egy tagállami konzorcium fejlesztett ki a Bizottság finanszírozásával. Támogatja a polgári és büntetőeljárásokban folytatott kommunikációt azáltal, hogy lehetővé teszi az elektronikus üzenetek és dokumentumok biztonságos és kölcsönösen átjárható, határokon átnyúló cseréjét. Ezért az e-CODEX rendszer lenne a legalkalmasabb eszköz a határokon átnyúló igazságügyi együttműködési eljárások digitalizálására.

Az Európai Parlament és a Tanács 2020 novemberében elfogadta az iratkézbesítésről szóló rendelet és a bizonyításfelvételről szóló rendelet átdolgozását. Ezek előírják a tagállamok illetékes hatóságainak, hogy egy kölcsönösen átjárható megoldás (mint az e-CODEX) révén összekapcsolt nemzeti informatikai rendszerekből álló, decentralizált informatikai rendszeren keresztül kommunikáljanak egymással (pl. szabványosított formanyomtatványok, iratok stb. cseréje céljából). A két rendelet első alkalommal hoz létre átfogó jogi keretet az illetékes hatóságok közötti, a határokon átnyúló bírósági eljárásokban folytatott elektronikus kommunikációra. A jelenlegi javaslat azonos megközelítést alkalmaz az illetékes hatóságok közötti kommunikáció tekintetében, míg az iratkézbesítésről és a bizonyításfelvételről szóló (átdolgozott) rendelet nem tartozik e javaslat hatálya alá.

A két rendelettel kapcsolatos munka szorosan kapcsolódott a Bizottság részéről a digitalizáció és e-igazságszolgáltatás, valamint a büntető igazságszolgáltatás terén párhuzamosan folyó munka számára tulajdonított átfogó elsőbbséghez. A Bizottság 2018. évi javaslatait követően az Európai Parlament és a Tanács (a társjogalkotók) tárgyalásokat folytatnak az elektronikus bizonyítékokhoz való, határokon átnyúló hozzáférésre vonatkozó jogi keretről. Ebben az összefüggésben a Bizottság javaslatai 9 már kiemelik az elektronikus platformok fontosságát, például a kérelmek benyújtása, a megrendelések és válaszok szolgáltatók általi hitelesítése szempontjából. Az e-bizonyítékok cseréjére az e javaslatban előirányzottal azonos decentralizált informatikai rendszeren keresztül kerül sor, vagy az e-bizonyítékokra vonatkozó javaslat közvetlenül fog hivatkozni erre a javaslatra.

• Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A Tanács 2020. június 9-én következtetéseket fogadott el „Európa digitális jövőjének alakításáról” 10 , amelyekben elismeri, hogy „a tagállamok igazságügyi rendszereinek digitalizálása EU-szerte megkönnyítheti és javíthatja az igazságszolgáltatáshoz való jog érvényesülését”. A Tanács felhívja a Bizottságot, hogy „a büntető- és a polgári ügyekben egyaránt mozdítsa elő a tagállamok közötti információcserét annak biztosítása érdekében, hogy a határokon átnyúló információcsere céljára létrehozott technikai megoldások fenntarthatók maradjanak és folyamatosan továbbfejlesszék őket”.

„Az igazságszolgáltatáshoz való jog – A digitalizáció lehetőségeinek kiaknázása” című, 2020. októberi tanácsi következtetésekben 11 a Tanács felszólította a Bizottságot, hogy tegyen konkrét lépéseket az igazságszolgáltatás digitalizálása érdekében, többek között az alábbiak révén:

·az „alapértelmezetten digitális” elvnek megfelelően folytatva a polgári és kereskedelmi ügyekre vonatkozó eszközök alapvető rendelkezéseinek korszerűsítésére nyíló lehetőségek elemzését; valamint

·mérlegelve, hogy melyik másik, büntetőügyekkel kapcsolatos igazságügyi együttműködési eszközökre lehetne kiterjeszteni az elektronikus bizonyítékok digitális cseréjére szolgáló rendszert (eEDES) 12 .

„Az európai elfogatóparancs és a kiadatási eljárások – jelenlegi kihívások és a további teendők” című, 2020. decemberi tanácsi következtetések 13 hangsúlyozzák, hogy a digitalizációnak központi szerepet kell betöltenie az európai elfogatóparancs működésében.

Ez a kezdeményezés következetes az e-IDAS-rendelettel 14 és azzal közvetlen kapcsolatot teremt, mivel rendelkezéseket vezet be az igazságügyi és más illetékes hatóságok közötti, valamint az e hatóságok, magánszemélyek és jogi személyek közötti elektronikus kommunikációhoz kapcsolódó bizalmi szolgáltatások igénybevételére vonatkozóan. A javaslat konkrétan ki kívánja iktatni az ilyen összefüggésben kicserélt elektronikus dokumentumok jogi érvényességével kapcsolatos kétségeket, és közös rendszert kíván létrehozni az elektronikus aláírások és bélyegzők határokon átnyúló bírósági eljárásokban való használatára és elismerésére vonatkozóan.

A Bizottság 2021. júniusának elején az e-IDAS-rendelet módosítására irányuló javaslatot fogadott el az európai digitális személyazonosság keretének létrehozása érdekében 15 . A javaslat foglalkozik azzal, hogy a magánszektor és az állami szektor egyre nagyobb igényt támaszt az olyan elektronikus személyazonossági megoldások iránt, amelyek konkrét attribútumokra hagyatkoznak, és Unió-szerte magas szintű bizalmat biztosítanak. Az attribútumokat és tanúsítványokat tároló javasolt digitális személyazonosítóadat-tárca lehetővé teszi az egyének és a jogi személyek számára, hogy hozzáférjenek a közszolgáltatásokhoz – többek között azon digitális közszolgáltatásokhoz –, amelyek lehetővé teszik magánszemélyek és jogi személyek számára a határokon átnyúló bírósági eljárásokban való részvételt. A határokon átnyúló uniós igazságügyi együttműködés és természetes személyeknek határokon átnyúló ügyekben az illetékes hatóságokkal való kommunikációja összefüggésében figyelembe kell venni az európai digitális személyazonosság keretére vonatkozó bizottsági javaslatot, tekintettel a javaslatban az elektronikus azonosítás tekintetében meghatározott jövőbeli követelményekre. Bár ez a rendelet nem foglalkozik a tagállamok által működtetett nemzeti informatikai portálokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos azonosítási követelményekkel vagy a felek videokonferencia keretében történő távoli elektronikus azonosításával kapcsolatos követelményekkel, a tagállamoknak figyelembe kell venniük az európai digitális személyazonosítóadat-tárca alkalmazására vonatkozó követelményeket.

Tekintettel a kicserélt információk rendkívül érzékeny jellegére, alapvető fontosságú, hogy az igazságszolgáltatás digitalizációjára vonatkozó eszköztár alapú megközelítés végrehajtása – többek között e javaslat révén – olyan módon történjen, amely szigorú kiberbiztonsági normákat garantál. Ez összhangban áll az EU kiberbiztonsági stratégiájában 16 felvázolt megközelítéssel és az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelvre (kiberbiztonsági irányelv) irányuló bizottsági javaslattal 17 , amelynek célja a köz- és magánszervezetek, az illetékes hatóságok és az Unió egésze kiberbiztonsági kapacitásainak további javítása a kiberbiztonság és a kritikus infrastruktúrák védelme területén. Bár a tagállamok igazságszolgáltatása nem tartozik a kiberbiztonsági irányelvre irányuló javaslat hatálya alá, alapvetően fontos, hogy a tagállamok hasonló szintű kiberbiztonságot biztosító nemzeti intézkedéseket vezessenek be.

Az igazságügyi szakemberek uniós joggal kapcsolatos képzése alapvető eszköz e jog helyes és hatékony alkalmazásának biztosításához. A Bizottság elfogadta a 2021–2024-es időszakra szóló európai igazságügyi képzési stratégiát 18 annak érdekében, hogy felkészítse az igazságügyi szakembereket a 21. század kihívásaira, és folyamatosan tájékoztassa őket az uniós jog fejleményeiről. A stratégia az igazságügyi szakembereknek a szabályozási keret által meghatározott digitális eszközök mindennapi munkájuk során történő használatáról történő képzésével foglalkozik. E javaslat elfogadását követően az új digitális eszközök helyes és zökkenőmentes alkalmazásának és használatának biztosítása érdekében a stratégiával összhangban valamennyi igazságügyi szakember időben történő képzését meg kell szervezni.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

• Jogalap

A határokon átnyúló bírósági eljárásokban a digitális kommunikációs csatornák használata megkönnyítené a polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folyó igazságügyi együttműködést. Ezért e kezdeményezés jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 19 81. cikkének (1) bekezdése és 82. cikkének (2) bekezdése.

A digitális kommunikációs csatornák használata az EUMSZ 81. cikkének (2) bekezdésével összhangban megkönnyítené az igazságügyi együttműködést és az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférést polgári ügyekben. Az EUMSZ 82. cikkének (1) bekezdése ad az Uniónak jogalapot ahhoz, hogy megkönnyítse a tagállamok igazságügyi vagy egyéb illetékes hatóságai közötti együttműködést a büntetőeljárások és a határozatok végrehajtása során.

• Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az EUMSZ 4. cikke (2) bekezdésének j) pontja értelmében a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó intézkedések elfogadására vonatkozó hatáskör megoszlik az Unió és tagállamai között. Ezért amennyiben az EU nem gyakorolja hatáskörét, a tagállamok önállóan is szabályozhatják a digitális kommunikációs csatornáknak az igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés keretében történő használatát. Uniós fellépés nélkül azonban várhatóan nagyon lassú lesz az előrehaladás, és még ha a tagállamok hoznak is intézkedéseket, uniós szintű koordináció és beavatkozás nélkül nagyon nehéz biztosítani a kommunikációs csatornák kölcsönös átjárhatóságát. Emellett a tervezett digitalizációs intézkedések szorosan kapcsolódnak a határokon átnyúló igazságügyi együttműködés területén meglévő uniós jogi eszközökhöz, és azokat a tagállamok önállóan nem tudják megvalósítani. Ezért e javaslat célkitűzései nem valósíthatók meg teljes mértékben a tagállamok önálló fellépésével, hanem csak uniós szinten.

A kommunikáció lebonyolítására vonatkozóan már léteznek bizonyos uniós szabályok, amelyek közül néhány már a modern technológia használatáról is rendelkezik. A meglévő szabályok azonban nem biztosítanak megfelelő és holisztikus infrastruktúrát a magánszemélyek, jogi személyek vagy illetékes hatóságok és egy másik tagállam hatóságai közötti elektronikus kommunikációhoz.

Uniós fellépésre van szükség a tagállami erőfeszítések összehangolásához és a meglévő uniós szabályok koherens keretének kialakításához. Ez javítani fogja a határokon átnyúló bírósági eljárások hatékonyságát, rezilienciáját, biztonságát és gyorsaságát, valamint egyszerűsíti és felgyorsítja a tagállami hatóságok közötti, valamint a magánszemélyekkel és jogi személyekkel folytatott kommunikációt. Ezért javulni fog a határokon átnyúló vonatkozású, igazságszolgáltatással kapcsolatos ügyek intézése.

További előnyök származnak az uniós igazságügyi együttműködés digitalizációjának előmozdításából és az összes tagállam bevonásából, mivel ez javítani fogja a jelenlegi helyzetet, amelyben csak a tagállamok bizonyos csoportjai hoztak intézkedéseket, ami az azonosított problémákra korlátozott és nem egységes választ eredményez.

• Arányosság

A határokon átnyúló igazságügyi együttműködés keretében folytatott elektronikus kommunikációra és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó egységes, uniós szintű intézkedések elfogadása arányos mód a meglévő uniós szabályok koherens keretének létrehozásához. Az arányosság elvének való általános megfelelés biztosított lesz, mivel a javaslat csak olyan intézkedéseket javasol, amelyek szükségesek a digitális technológia határokon átnyúló ügyekben történő alkalmazásának és az igazságszolgáltatáshoz való jognak az igazságügyi együttműködés keretében történő biztosításához. A javasolt intézkedések nem rónak a tagállamokra a javaslat célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéken túli terheket. Ezt részletesebben kifejti a javaslatot kísérő hatásvizsgálat 20 (lásd annak 8. szakaszát). Ezek a célkitűzések csak olyan szabályokkal érhetők el, amelyek előírják a tagállamok bíróságai és illetékes hatóságai közötti digitális kommunikáció kötelező használatát, és kötelezik azokat arra, hogy fogadják el a természetes és jogi személyek részéről az elektronikus kommunikációt, lehetővé téve a videokonferenciát és elismerve a bizalmi szolgáltatásokat.

• A jogi aktus típusának megválasztása

A javaslat rendelet, amely új, önálló jogalapot biztosítana az uniós igazságügyi együttműködési eszközök digitalizálásához. A cél az, hogy az igazságügyi együttműködés valamennyi uniós eszközére alkalmazandó közös szabályok egyetlen, kötelező erejű jogi aktusban szerepeljenek.

A rendelet valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó és kötelező érvényű lesz. Ezért biztosítja, hogy a szabályok Unió-szerte egyidejűleg legyenek alkalmazandók és lépjenek hatályba. Jogbiztonságot nyújt azáltal, hogy megelőzi az eltérő tagállami értelmezéseket, és ezáltal megakadályozza a jogi egységesség hiányát.

Mivel ez a kezdeményezés megköveteli az egymásnak ellentmondó polgári, kereskedelmi és büntetőjogi szabályok e rendelettel való összehangolását, el kell fogadni meglévő jogi aktusok módosításait. Míg egyes jogi aktusok rendeletek, mások kerethatározatok és irányelvek. Ezért helyénvaló az érintett kerethatározatok és irányelvek módosításait külön jogi eszközbe foglalni, ami biztosítaná az e rendeletben meghatározott koherens szabálykészlethez való illeszkedést. Ezért e rendelettel együtt külön módosító irányelvre kell javaslatot tenni.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

• Konzultációk az érdekelt felekkel

A Bizottság több mint egy évtizede dolgozik az e-igazságügyi szakpolitikán, a különböző érdekelt felekkel szoros együttműködésben. Ezekkel az érdekelt felekkel konzultáltak a javaslat célkitűzéseiről és az azonosított szakpolitikai alternatívákról. Az e javaslattal kapcsolatos konzultációs stratégiát követően az érdekelt felek széles körével folyt konzultáció. Konzultációkra került sor a Tanács e-igazságügyi munkacsoportja (EJUSTICE), a Tanács polgári jogi munkacsoportja (JUSTCIV), a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel foglalkozó tanácsi munkacsoport (COPEN), a polgári és kereskedelmi ügyekben működő Európai Igazságügyi Hálózat, valamint a büntetőügyekben működő Európai Igazságügyi Hálózat keretében.

A bevezető hatásvizsgálat közzététele és a nyilvános konzultáció elindítása során a Bizottság az érdekelt felek széles körét, köztük tagállami nemzeti hatóságokat, nem kormányzati szervezeteket, szakmai szövetségeket, vállalkozói szervezeteket és magánszemélyeket is megkeresett.

A konzultációk eredményei azt mutatják, hogy a javaslatok célkitűzései támogatást élveznek. Az érdekelt felek az igazságügyi együttműködésben az önkéntes használattal szemben támogatták a digitális kommunikációs csatorna kötelező használatát. Azt is támogatták, hogy a határokon átnyúló eljárásokban részt vevő feleknek legyen lehetőségük videokonferencia vagy más távközlési technológia révén a szóbeli meghallgatásokon való részvételre. Míg a legtöbb érdekelt fél a magánszemélyek és a jogi személyek, valamint a bíróságok és az illetékes hatóságok közötti kötelező elektronikus kommunikációt részesítette előnyben, magánszemélyek és jogi személyek számára helyénvaló fenntartani a papíralapú kommunikációs csatorna használatának lehetőségét. Az elektronikus kommunikáció önkéntes fenntartásának fő oka az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek, a kiskorúak és a technikai segítségre szoruló személyek számára, akik esetleg nem férnek hozzá a digitális eszközökhöz vagy nem rendelkeznek a szükséges készségekkel.

• Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A Bizottság egy vállalkozó szolgáltatásait vette igénybe a hatásvizsgálatot alátámasztó tanulmány elkészítéséhez. A vállalkozó különböző, kifejezetten a tanulmány céljaira kialakított konzultációs tevékenységeket végzett az érdekelt felekkel, például uniós szintű fókuszcsoportot szervezett, az érdekelt felekkel nemzeti konzultációt folytatott a szakpolitikai alternatívák hatásairól, nemzeti felméréseket végzett, személyes interjúkat tartott stb.

Az összegyűjtött adatok – a hatásvizsgálatot is beleértve – szolgáltak alapul a javaslat előkészítéséhez.

Emellett a Bizottság jelentős mennyiségű, az uniós igazságszolgáltatás digitalizációjára vonatkozó adatot használt fel. Például az uniós igazságügyi eredménytábla, a jogállamiságról szóló jelentés, az Európa Tanács az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért küzdő Európai Bizottságának (CEPEJ) adatai és a Digital Criminal Justice study (A digitális büntető igazságszolgáltatásról szóló tanulmány) 21 .

• Hatásvizsgálat 22

Ezt a javaslatot a mellékelt bizottsági szolgálati munkadokumentumban ismertetett hatásvizsgálat támasztja alá.

A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2021. szeptember 22-én megvitatta a hatásvizsgálat tervezetét, és 2021. szeptember 27-én kedvező véleményt nyilvánított. A Szabályozói Ellenőrzési Testület a következő ajánlásokat tette:

(1) A problémaelemzést meg kell erősíteni azon fő problémák kiemelése érdekében, amelyeket a javaslat kezelni kíván. Az elemzést a digitalizációban való önkéntes részvételre, az elektronikus dokumentumok, aláírások és bélyegzők el nem ismerésére és a kölcsönös átjárhatóságra vonatkozó bizonyítékokkal kell alátámasztani.

(2) A jelentésnek ki kell fejtenie, hogy a javaslat miként fogja biztosítani a koherenciát más, a digitalizáció javítását célzó, a határokon átnyúló igazságügyi együttműködésben alkalmazható uniós szintű eszközökkel. A jelentésnek azt is ki kell fejtenie, hogy a tagállamok miért nem használják ki teljes mértékben a meglévő digitalizáció lehetőségeket.

(3) A hatáselemzést a hatások – különösen a beruházási költségek és az érintett érdekelt felek – egyértelmű bemutatásával kell megerősíteni. El kell ismernie az alkalmazott feltételezések bizonytalanságait és az értékelt hatásokra gyakorolt hatásukat.

(4) A jelentésnek értékelnie kell a határokon átnyúló ügyek száma esetleges növekedésének hatásait. Meg kell vitatnia, hogy fennáll-e annak a kockázata, hogy az igazságszolgáltatáshoz való jog javulása és a határokon átnyúló hatékonyabb igazságügyi együttműködés késedelmet okozhat az ügykezelésben a bírák nagyobb munkaterhelése és a bírósági eljárások időigénye miatt.

(5) A jelentésnek pontosítania kell a szóban forgó adatvédelmi kérdéseket, és el kell ismernie, hogy a papírról a digitális formátumra való áttérés más kockázatokkal jár. A jelentésnek foglalkoznia kell az azzal kapcsolatos esetleges érzékenységekkel, hogy a digitális formátumú adatok számának növelése nemcsak továbbításukat könnyítheti meg, hanem adatvédelmi és biztonsági kérdéseket is felvethet. Figyelembe kell venni az érdekelt felek által felvetett adatvédelmi aggályokat.

A Szabályozói Ellenőrzési Testület további ajánlásokat is küldött a minőség-ellenőrzési listával együtt.

A Szabályozói Ellenőrzési Testület ajánlásainak végrehajtása során a következő változtatásokat vezették be a hatásvizsgálatba:

(1) A probléma meghatározását átfogalmazták, hogy tükrözze a 2. szakaszban elemzett tényleges problémákat.

(2) Az egyéb kezdeményezésekkel – például az e-CODEX-szel és az e-IDAS-szal – való koherencia, valamint az európai igazságügyi portállal 23 fennálló kapcsolatok magyarázata.

(3) Az alapforgatókönyv és a szakpolitikai alternatívák hatásairól szóló 6. szakaszt átalakították, és minden egyes lehetőség esetében felvázolták a főbb hatásokat (azaz a gazdasági, a társadalmi és az alapvető jogokra gyakorolt hatásokat). A szakasz azt is tárgyalja, hogy a javaslat milyen módon érinti a főbb érdekelt feleket.

(4) A hatásokról szóló 6. szakasz pontosítja, hogy fennáll-e a határokon átnyúló ügyek száma növekedésének potenciális kockázata, és hogy az igazságszolgáltatás képes-e egy ilyen fejlemény kezelésére.

(5) A 6. szakasz adatvédelmi pontosításokkal egészült ki.

Ezenkívül a hatásvizsgálatot kiegészítették az alátámasztó tanulmányból és a jelentés 7. mellékletéből származó adatokkal. A jelentés kiegészült a gazdasági elemzéssel és a tagállamokra háruló költségekkel. A konzultációban részt vevő érdekelt felek véleményét a jelentés megfelelő szakaszai ismertetik. Figyelembevételre kerültek a technikai ajánlások, például a nyilvános konzultáció eredményeinek összevonása a 2. melléklettel, a mellékletek oldalszámozása, a szubszidiaritási táblázatról szóló melléklet törlése.

A hatásvizsgálat egy nem jogalkotási és egy jogalkotási szakpolitikai lehetőséget azonosított, három alopcióval. Néhány további lehetőséget már korai szakaszban elvetettek. A digitális eszközöknek és az e-CODEX-rendszernek a határokon átnyúló bírósági eljárásokban való kommunikációra való használatára vonatkozó promóciós kampányt azért utasították el, mert úgy vélték, hogy egy ilyen kampány nem jelentene valódi alternatívát a szabályozási intézkedéshez képest, és mindenképpen végrehajtható az alapforgatókönyv részeként. Az információk és adatok központosított uniós rendszeren keresztül történő elektronikus cseréjének lehetőségét nem tartották megfelelőnek, mivel azt az arányosság és a szubszidiaritás szempontjából nehéz volt megindokolni. Emellett minden információt, adatot és dokumentumot a Bizottság vagy a rendszert kezelő szervezet (pl. eu-LISA) infrastruktúrájában tárolnának, miközben ezek a határokon átnyúló információcserében nem lennének részt vevő felek. A központosított rendszer szintén egyetlen meghibásodási pontot jelentene, mivel minden adatot egy helyen tárolnának, szemben a decentralizált rendszerrel, amelyben az adatokat az egyes tagállamok külön tárolják.

Az alapforgatókönyv – amelynek alapján a két fő lehetőséget értékelték – nem irányzott elő semmiféle intézkedést a határokon átnyúló igazságügyi együttműködés digitalizálásának és az igazságszolgáltatáshoz való jog javítását célzó digitális eszközök használatának előmozdítására. Ezért a hatóságok közötti elektronikus kommunikáció használata továbbra is önkéntes maradna. Az elektronikus aláírások/bélyegzők használata és az adatvédelmi felelősség továbbra sem lenne egységes. Ezért a javaslat felvázolt célkitűzéseire tekintettel a két lehetőség egy bizottsági ajánlás (nem jogalkotási opció) vagy pedig egy jogi aktus – egy rendelet (jogalkotási opció) – elfogadása volt.

A jogalkotási opcióhoz egy horizontális rendelkezéseket és a meglévő rendeleteknek az összhang biztosítását célzó módosításait tartalmazó rendeletből, valamint a meglévő irányelvek és kerethatározatok módosításával módosítását tartalmazó irányelvből álló csomagra lenne szükség.

A nem jogalkotási lehetőség olyan intézkedést foglalna magában, amely arra ösztönözné a tagállamokat, hogy az e‑CODEX rendszert használják a határokon átnyúló digitális kommunikáció és az igazságszolgáltatáshoz való jog terén. Egy bizottsági ajánlás arra ösztönözheti a tagállamokat, hogy harmonizált megközelítést alkalmazzanak az elektronikus hírközlés – többek között a videokonferencia, az elektronikus dokumentumok, az elektronikus bélyegzők és aláírások – használata tekintetében. Tekintettel e megközelítés önkéntes jellegére, a tagállamok szabadon alakíthatnák ki saját digitális eszközeiket. Ez az intézkedés műszakilag és működési szempontból megvalósítható lehet. A költséghatékonyság az egyes tagállamok digitalizáláshoz való hozzáállásától, valamint szükségleteiktől és erőforrásaiktól függ. Azt illetőn azonban, hogy ez az opció milyen mértékben felel meg a javaslat célkitűzéseinek, az ajánlás nem garantálná a digitális kommunikációs eszközök tényleges alkalmazását, a digitális csatorna kölcsönös átjárhatóságát, az elektronikus dokumentumok elfogadását, sem pedig a bizalmi szolgáltatások használatára és elismerésére vonatkozó közös szabványokat.

A jogalkotási lehetőség keretében jogalkotási intézkedések (rendelet és irányelv) kerül elfogadásra. A rendelet tartalmazni fogja az e‑CODEX-en alapuló biztonságos elektronikus csatorna létrehozására vonatkozó szabályokat (amelyeket az e‑CODEX-ről szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat hatásvizsgálata a legmegfelelőbb technikai megoldásként határoz meg). Ezt a decentralizált informatikai rendszert képező csatornát a bíróságok és az illetékes hatóságok, valamint adott esetben a bel- és igazságügyi ügynökségek és az uniós szervek közötti kommunikációra és információ-, adat- és dokumentumcserére fogják használni. A magánszemélyek és jogi személyek, valamint a tagállami bíróságok és illetékes hatóságok közötti kommunikációt támogató szabályokat fognak bevezetni, ideértve a videokonferencia vagy más távközlési technológia használatára vonatkozó szabályokat is. Fel fogják vázolni az adatkezelők és az adatfeldolgozók felelősségét. Ez az opció azon a feltételezésen alapul, hogy az európai nyomozási határozatok cseréjére és az iratkézbesítésre/bizonyításfelvételre szolgáló, a Bizottság által kifejlesztett informatikai rendszereket ki fogják terjeszteni az uniós igazságügyi együttműködési eszközök által szabályozott valamennyi határokon átnyúló igazságügyi kommunikációra. A tagállamok összekapcsolhatják nemzeti informatikai rendszerüket egy decentralizált hálózattal, vagy használhatják a Bizottság által kifejlesztett és ingyenesen biztosított szoftvermegoldást. Ez lehetővé teszi a közvetlen kommunikációt a polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott, határokon átnyúló igazságügyi együttműködés uniós eszközei keretében folyó eljárásokban részt vevő bíróságok és/vagy illetékes hatóságok között. A jogalkotási lehetőség keretében három alopciót vizsgálatára került sor, nevezetesen a) a digitális csatorna kötelező vagy önkéntes használata, b) a természetes és jogi személyekre vonatkozó elektronikus kommunikáció kötelező vagy önkéntes elfogadása, valamint c) a bizalmi szolgáltatások használatának és elismerésének szabályozási vagy nem szabályozási megközelítése. Egy irányelv fogja módosítani a meglévő kerethatározatokat és irányelveket, hogy azokat a rendelet szabályaihoz igazítsa.

A szakpolitikai alternatívák és az alopciók összehasonlítását és a javaslat célkitűzéseivel való összevetésüket követően az előnyben részesített alternatíva a jogalkotási lehetőség. Ez a lehetőség (indokolt kivételektől eltekintve) kötelezővé teszi a digitális kommunikáció használatát a bíróságok és az illetékes hatóságok közötti (valamint a bíróságok és az uniós bel- és igazságügyi ügynökségek és szervek közötti) kommunikációhoz. Arra is kötelezi a bíróságokat és az illetékes hatóságokat, hogy fogadják el a természetes és jogi személyek elektronikus kommunikációját, jogalapot biztosít a videokonferencia vagy más távközlési technológia határokon átnyúló ügyekben szóbeli meghallgatásokhoz való használatához, valamint a bizalmi szolgáltatások használatához és elismeréséhez.

Míg a bíróságoknak és az illetékes hatóságoknak el kell fogadniuk a természetes és jogi személyek elektronikus kommunikációját, a természetes és jogi személyek számára a digitális csatorna használata önkéntes lesz. Szabadon használhatják a hagyományos kommunikációs eszközöket, beleértve a papír alapú kommunikációs eszközöket is, ha úgy kívánják.

A digitális csatorna használata várhatóan kedvező hatással lesz a környezetre, mivel csökken a felhasznált papír mennyisége és a postaköltség. Ezek a környezeti hatások főként az elektronikus kommunikációs eszközök elfogadásához, valamint a személyes meghallgatások helyett a videokonferenciák és a távközlő eszközök használatának várható növekedéséhez kapcsolódnak. Bár feltételezhető, hogy a berendezések előállítása és üzemeltetése energiát fog fogyasztani, a környezetre gyakorolt átfogó hatás pozitív lesz.

Ami a gazdasági hatást illeti, a digitális csatorna létrehozására vonatkozó kötelezettség új beruházásokat tenne szükségessé a tagállamok részéről az e‑CODEX-szel való interakcióhoz szükséges infrastruktúra kialakítása érdekében. A beruházás mértéke digitalizációjuk jelenlegi mértékétől, az e-CODEX projektben való részvételük szintjétől, a jelenlegi megoldásokkal való összeegyeztethetőségüktől és az elektronikus továbbítás nemzeti jog szerinti alkalmazási körétől függ. Hosszú távon azonban az igazságszolgáltatás digitalizációja jelentősen csökkentené a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek határokon átnyúló eljárások során felmerülő költségeit. Emellett pozitívan befolyásolná a nemzeti szintű digitalizáció folyamatát.

A határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőjogi ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog javítását célzó digitális eszközök bevezetése hatással lesz az egyénekre és a vállalkozásokra, köztük a kkv-kra. A kérelmek benyújtásának, valamint a bíróságokkal és az illetékes hatóságokkal folytatott digitális kommunikációnak a lehetősége, és a szóbeli meghallgatásokon videokonferencia vagy más távközlési technológia útján való részvétel lehetősége elősegíti az igazságszolgáltatáshoz való jogot a határokon átnyúló eljárásokban. Ennek az az oka, hogy az egyéneknek nagyobb rugalmasságuk lesz ahhoz, hogy bíróságok megválasztására és a más tagállamban tartott tárgyalásokon való részvételre. A vállalkozások, köztük a kkv-k számára is előnyös lesz az igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférés és jogaik hatékonyabb védelme, ami várhatóan kedvező hatással lesz a határokon átnyúló kereskedelemre és fellendíti azt.

Az eljárások alacsonyabb költségei közvetett hatással lesznek a vállalkozások, köztük a kkv-k versenyképességének javítására. A becslések szerint az átlagos éves megtakarítás uniós szinten 23 372 900 EUR a postaköltség és 2 216 160 EUR a papírköltségek tekintetében, ami összesen 25 589 060 EUR-t tesz ki. A természetes és jogi személyek 4 098 600 EUR postai költséget és 388 800 EUR papírköltséget fognak megtakarítani.

A kommunikációs idő csökkentése azt eredményezi, hogy a természetes és jogi személyek uniós szinten átlagosan évi 2 700 000 napot nyernek postázási időben. Az átlagos postázási idő nullára csökken, ami évente összesen 15 389 999 nappal csökkenti az eljárások időtartamát. A természetes és jogi személyek, valamint a kkv-k számára nem jelentene többletköltséget a digitális kommunikációs csatornának egy adott jogi eljárás keretében történő használata. Mindössze egy számítógépre és internetkapcsolatra lesz szükség. A bíróságok és az illetékes hatóságok közötti kommunikáció digitalizálása enyhíteni fogja az adminisztratív terheket. A hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy évi 874 személy munkája szabadul fel a bírósági/illetékes hatósági szintű feldolgozási munka során.

• Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

E javaslat célja modern digitális technológia bevezetése az igazságszolgáltatáshoz való jog és a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén. A várt eredmény az illetékes hatóságok közötti, valamint a természetes és jogi személyekkel folyó gyorsabb, olcsóbb, biztonságosabb és megbízhatóbb kommunikáció.

Minden természetes és jogi személy választhatja azt, hogy digitális úton kommunikáljon a bíróságokkal és az illetékes hatóságokkal, és videokonferencia vagy más távközlési technológia segítségével vegyen részt a szóbeli meghallgatásokon. A papíralapú kommunikáció természetes és jogi személyek esetében fennmarad. A digitális kommunikáció használata nem jár külön költségekkel a vállalkozások számára – egyszerűen számítógéppel és internet-hozzáféréssel kell rendelkezniük. A vállalkozások számára előnyös lesz az igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférés és jogaik hatékonyabb védelme, ami várhatóan fellendíti a határokon átnyúló kereskedelmet. Hasonlóképpen, a határokon átnyúló ügyletekben részt vevő kkv-k jogaik határokon átnyúlóan történő érvényesítésekor várhatóan közvetlenül profitálnak majd az igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférésből, valamint az alacsonyabb költségekből és a rövidebb eljárásokból. Ez arra is ösztönözheti a kkv-kat, hogy nagyobb mértékben vegyenek részt az EU-n belüli, határokon átnyúló ügyletekben. Az alacsonyabb eljárási költségeknek közvetett hatása lesz a kkv-k versenyképességének javításával.

Az a lehetőség, hogy a polgárok keresetet nyújthatnak be és digitális kommunikációt folytathatnak a bíróságokkal és az illetékes hatóságokkal, valamint a szóbeli meghallgatásokon a videokonferencia vagy más távközlési technológia segítségével vehetnek részt, a digitalizálást követően a határokon átnyúló eljárásokban biztosítani fogja az igazságszolgáltatáshoz való jog erősödését. A polgárok részéről az említett digitális eszközök nem igényelnek jelentős költségeket vagy beruházásokat. Egy számítógépre és az internethez való hozzáférésre lesz szükség. Annak biztosítása érdekében, hogy azok a polgárok, akiknek digitális készségei hiányzanak, távoli területeken élnek, vagy akiknek személyes képességei nem teszik lehetővé számukra a digitális eszközökhöz való zökkenőmentes hozzáférést, fenn fog maradni a papíralapú kommunikáció lehetősége.

• Alapvető jogok

A tagállami bíróságok és az illetékes hatóságok közötti digitális kommunikációs csatorna használata segíti a késedelmek megelőzését, az adminisztratív terhek csökkentését, valamint az e hatóságok közötti információcsere megkönnyítését és felgyorsítását. Ennek eredményeként csökkenni fog az ügyek elintézésének teljes időtartama, valamint az eljárási költségek is.

Az a lehetőség, hogy a magánszemélyek és jogi személyek keresetet nyújthatnak be és digitális kommunikációt folytathatnak a bíróságokkal és az illetékes hatóságokkal, valamint a szóbeli meghallgatásokon a videokonferencia vagy más távközlési technológia segítségével vehetnek részt, a digitalizálást követően a határokon átnyúló eljárásokban biztosítani fogja az igazságszolgáltatáshoz való jog erősödését. A hátrányos helyzetű csoportok és a kiszolgáltatott személyek szükségleteinek tiszteletben tartása érdekében továbbra is fennmarad a papíralapú kommunikáció lehetősége.

A javaslat decentralizált informatikai rendszert hoz létre a bíróságok és az illetékes hatóságok, valamint e szervezetek és természetes vagy jogi személyek közötti információcsere céljára. A rendszer decentralizált jellege azt jelenti, hogy a rendszer komponenseinek üzemeltetési igazgatásával megbízott szervezet nem fog adatokat tárolni vagy feldolgozni. Attól függően, hogy a hozzáférési pontot üzemeltetője uniós vagy nemzeti szintű intézmény, szerv vagy ügynökség, valamint attól, hogy mely nemzeti hatóságok és milyen célból kezelik a személyes adatokat, az alkalmazandó jogi aktus az (EU) 2018/1725 rendelet 24 , az általános adatvédelmi rendelet 25 vagy az (EU) 2016/680 irányelv 26 lesz.

4.KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A rendelet végrehajtásához egy decentralizált informatikai rendszer létrehozására és karbantartására lesz szükség. Ez a rendszer az egyes tagállamok, uniós intézmények, ügynökségek vagy szervek egyéni felelőssége és irányítása alatt működő nemzeti informatikai rendszerek és kölcsönösen átjárható hozzáférési pontok hálózata, amely lehetővé teszi a határokon átnyúló biztonságos és megbízható információcserét. Amennyiben a tagállamok még nem fejlesztettek ki megfelelő nemzeti informatikai rendszereket, a Bizottság referenciaalkalmazás szoftvert biztosít, amelyet a tagállamok ehelyett használhatnak. A referenciaalkalmazás szoftver az eEDES-re és az iratkézbesítési/bizonyításfelvételi informatikai rendszer(ek)re épül. Ezek az elektronikus rendszerek már most is többfunkciós megközelítést követnek, és azokra lehet építeni, elkerülve ezáltal a szükségtelen kiadásokat.

A hatásvizsgálat 9. melléklete 27 mutatja be az e rendszerekkel kapcsolatos beruházási és működési költségeket, beleértve az európai igazságügyi portálnak a határokon átnyúló eljárásokban a természetes és jogi személyek, valamint a bíróságok és az illetékes hatóságok közötti interakciók támogatását célzó módosítását is.

A Digitális Európa program 28 a legmegfelelőbb finanszírozási eszköz, amely támogathatná a decentralizált informatikai rendszer fejlesztését és karbantartását, valamint az európai e-igazságügyi portálon egy európai elektronikus hozzáférési pont létrehozását. A közérdekű területek digitális átalakulásának támogatására irányuló, átfogó célkitűzések keretében a kezdeményezés közvetlenül foglalkozik a program azon célkitűzéseivel, amelyek célja a zökkenőmentes és biztonságos, határokon átnyúló elektronikus kommunikáció lehetővé tétele az igazságszolgáltatáson belül, valamint az igazságszolgáltatás és a polgári és büntető igazságszolgáltatás területén működő egyéb illetékes szervek között, és az igazságszolgáltatáshoz való jog elősegítése.

A tagállamok költségei meglehetősen korlátozottak lesznek: összesen évi 8 100 000 EUR, azaz tagállamonként évente 300 000 EUR. Az első két évben a telepítés költsége tagállamonként évi 100 000 EUR lesz. Ez magában foglalja a berendezések költségeit és a konfiguráláshoz szükséges humánerőforrásokat. A fennmaradó 200 000 EUR-ra azért van szükség, hogy a növekvő számú felhasználóknak támogatást lehessen nyújtani. A harmadik évtől kezdve hardver- és telepítési költségek nem merülnek fel, csak a felhasználók támogatásával és a rendszer karbantartásával kapcsolatos költségek. A becslések szerint ez évi 300 000 EUR-t jelent. Az e-CODEX rendszer ingyenesen használható, nyílt forráskódú megoldás. Bár a tagállamoknak ezeket a költségeket nemzeti költségvetésükből kell fedezniük, a vonatkozó finanszírozási programok – például a Jogérvényesülés program és a kohéziós politikai eszközök – keretében uniós pénzügyi támogatásért folyamodhatnak. Azt is ki kell emelni, hogy egyes tagállamok már működtetik az e-CODEX kísérleti változatát, amelyet az újonnan meghatározott célokra felhasználhatnak és arra építhetnek.

A videokonferencia-berendezéssel fel nem szerelt bíróságoknak és illetékes hatóságoknak be kell ruházniuk az ilyen berendezések vásárlásába, ha élni kívánnak a távmeghallgatások megszervezésének lehetőségével.

5.EGYÉB ELEMEK

• Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

E rendelet alkalmazásában a decentralizált informatikai rendszert a Bizottság által elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén fogják továbbfejleszteni. A végrehajtási jogi aktusok a következőket fogják meghatározni:

·a decentralizált informatikai rendszer céljából az elektronikus eszközök útján történő kommunikációs módszereket meghatározó műszaki leírás;

·a kommunikációs protokollok műszaki leírása;

·az információbiztonsági célok és a decentralizált informatikai rendszeren belüli adatkezelésre és -közlésre vonatkozó információbiztonsági minimumelőírások és a kiberbiztonság magas szintjének teljesülését biztosító műszaki intézkedések;

·a decentralizált informatikai rendszer által biztosított szolgáltatások elérhetőségével kapcsolatos minimumcélok és az ezzel kapcsolatos esetleges műszaki követelmények.

Az európai e-igazságügyi portálon létre fognak hozni egy európai elektronikus hozzáférési pontot a kis értékű követelések bejelentésére szolgáló, már kifejlesztett e-CODEX megoldás módosításával.

Tervbe van véve a javasolt jogi eszköz nyomon követésére szolgáló rendszer, amelynek része egy átfogó minőségi és mennyiségi mutató készlet, valamint egy egyértelmű, strukturált jelentéstételi folyamat. A nyomonkövetési intézkedések célja annak megállapítása, hogy az eszközt hatékonyan hajtják-e végre a tagállamokban, és hogy az sikeresen teljesíti-e konkrét célkitűzéseit.

A hatások és a háttérkérdések felmérésére ötévente teljes körű értékelés készül. Elektronikus kommunikáció alkalmazása esetén a nyomon követést megkönnyíti az adatok automatikus összeállítása és a decentralizált informatikai rendszer jelentéstételi funkcióinak használata. A nem automatikusan gyűjtött adatok vonatkozásában létre fognak hozni az egyes tagállamok által kijelölt legalább egy bíróságból vagy illetékes hatóságból álló monitoringmintát.

• A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az 1. cikk határozza meg a rendelet tárgyát és hatályát. A rendelet meghatározza az elektronikus kommunikáció jogi keretét a polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott, határokon átnyúló igazságügyi együttműködési eljárások, valamint a határokon átnyúló vonatkozású polgári és kereskedelmi ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében, amint azt a polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről szóló uniós jogi aktusok szabályozzák. Ezeket a jogi aktusokat a rendelet két melléklete sorolja fel, az I. melléklet a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott jogi aktusokat, a II. melléklet pedig a büntetőügyekben hozott jogi aktusokat tartalmazza.

A rendelet szabályokat állapít meg továbbá az elektronikus bizalmi szolgáltatások használatára és elismerésére, az elektronikus dokumentumok joghatására, a videokonferencia vagy más távközlési technológia személyek polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben történő meghallgatására történő használatára. A rendelet azonban nem alkalmazandó a polgári és kereskedelmi ügyekben történő, már külön jogi aktusban szabályozott bizonyításfelvételre, és akkor sem, amennyiben már léteznek hasonló digitalizációs rendelkezések. A rendelet nem állapít meg új eljárásokat, és csak a polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben a határokon átnyúló igazságügyi együttműködési eljárásokkal és az igazságszolgáltatáshoz való joggal összefüggésben folyó elektronikus kommunikációra alkalmazandó.

A 2. cikk a rendeletben használt fogalmak meghatározását tartalmazza.

A 3. cikk rögzíti, hogy a bíróságok és az illetékes hatóságok közötti elektronikus kommunikáció biztonságos és megbízható decentralizált informatikai rendszeren keresztül történik. Ez a rendszer informatikai rendszerekből és kölcsönösen átjárható hozzáférési pontokból áll, amelyek az egyes tagállamok, bel- és igazságügyi ügynökségek és uniós szervek egyéni felelőssége és irányítása alatt működnek, és lehetővé teszi a kölcsönösen átjárható, határokon átnyúló információcserét a tagállamok illetékes hatóságai között. A rendszer használata kötelező, a rendszer üzemzavara vagy egyéb különleges körülmények esetét kivéve.

A 4. cikk hozza létre az európai igazságügyi portálon található európai elektronikus hozzáférési pontot. Ez az európai elektronikus hozzáférési pont a decentralizált informatikai rendszer részét képezi, és természetes és jogi személyek is használhatják a határokon átnyúló vonatkozású polgári és kereskedelmi ügyekben eljáró bíróságokkal és illetékes hatóságokkal folytatott elektronikus kommunikációhoz.

Az 5. cikk előírja a tagállamok bíróságai és illetékes hatóságai számára, hogy a bírósági eljárások során fogadják el a természetes és jogi személyek elektronikus kommunikációját, de az elektronikus kommunikációs eszközök megválasztását a természetes és jogi személyek mérlegelésére hagyja. Rendelkezik néhány digitális kommunikációs csatornáról, nevezetesen az európai elektronikus hozzáférési pontról és a meglévő, a tagállamok által a bírósági eljárásokban való részvétel céljából kifejlesztett nemzeti informatikai portálokról.

A 6. cikk előírja az illetékes hatóságok számára, hogy fogadják el azon természetes és jogi személyek elektronikus kommunikációját, akik/amelyek a papíralapú beadványokkal egyenértékű elektronikus beadványokat nyújtanak be.

A 7. cikk rendelkezik a videokonferencia vagy más távközlési technológia alkalmazásának jogalapjáról és feltételeiről az I. mellékletben felsorolt jogi aktusok alapján folyó, határokon átnyúló polgári és kereskedelmi eljárásokban, valamint polgári és kereskedelmi ügyekben, amennyiben az egyik fél egy másik tagállamban tartózkodik. A cikk a videokonferenciát lefolytató tagállam nemzeti jogára hivatkozik. További szabályokat határoz meg a gyermekek videokonferencia vagy más távközlési technológia útján történő meghallgatására.

A 8. cikk rendelkezik a videokonferencia vagy más távközlési technológia büntetőügyekben történő alkalmazásának jogalapjáról, és meghatározza annak feltételeit. További szabályokat határoz meg a gyanúsított, a vádlott vagy az elítélt, valamint a gyermekek videokonferencia vagy más távközlési technológia útján történő meghallgatására.

A 9. cikk az e-IDAS-rendeletre hivatkozva határozza meg a bizalmi szolgáltatások (elektronikus aláírások és bélyegzők) rendelet által szabályozott elektronikus kommunikációban történő használatának szabályait.

A 10. cikk előírja, hogy az elektronikus dokumentumok joghatása nem tagadható meg pusztán azok elektronikus formája alapján.

A 11. cikk biztosít jogalapot a díjak elektronikus úton, többek között az európai igazságügyi portálon keresztül történő megfizetéséhez.

A 12. cikk határozza meg a végrehajtási jogi aktusok Bizottság általi elfogadásának keretét.

A 13. cikk felhatalmazza a Bizottságot, hogy hozzon létre, tartson fenn és fejlesszen referenciaalkalmazás szoftvert.

A 14. cikk határozza meg, hogy ki viseli a különböző informatikai fejlesztési feladatok költségeit.

A 15. cikk állapítja meg a digitális úton kicserélt személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat.

A 16–18. cikk eljárási szabályokat állapít meg, például a bizottsági eljárásra alkalmazandó szabályokat, a Bizottság számára jogalapot a rendelet hatékonyságának értékeléséhez adatok gyűjtéséhez és felhasználásához.

A 19–22. cikk módosítja az I. mellékletben felsorolt polgári és kereskedelmi ügyekre vonatkozó rendeleteket annak érdekében, hogy azokba hivatkozás kerüljön be a rendelet által létrehozott digitális kommunikációs eszközökre, és eloszlassa a meglévő jogi aktusok értelmében alkalmazandó kommunikációs eszközökkel kapcsolatos kétségeket.

A 23. cikk módosításokat vezet be egy büntetőügyekről elfogadott rendeletbe annak érdekében, hogy abba hivatkozás kerüljön be a rendelet által létrehozott digitális kommunikációs eszközökre, és eloszlassa a meglévő jogi aktusok értelmében alkalmazandó kommunikációs eszközökkel kapcsolatos kétségeket.

A 24. cikk határozza meg az átmeneti időszakot.

A 25. cikk előírja, hogy a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Meghatározza továbbá a rendelet alkalmazásának kezdőnapját.

2021/0394 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 81. cikke (2) bekezdésének e) és f) pontjára, valamint 82. cikke (1) bekezdésének d) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)a Bizottság „Az igazságszolgáltatás digitalizációja az Európai Unióban” című, 2020. december 2-i közleményében 29 megállapította, hogy az „alapértelmezésben digitális technológiák” elvvel összhangban korszerűsíteni kell a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőjogi eljárások uniós jogszabályi keretét, ugyanakkor biztosítani kell a társadalmi kirekesztés elkerüléséhez szükséges valamennyi biztosítékot.

(2)A természetes és jogi személyek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének biztosítása, valamint a tagállamok közötti igazságügyi együttműködés megkönnyítése az Európai Unió működéséről szóló szerződésben foglalt, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló uniós térség fő célkitűzései közé tartozik.

(3)Az igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása érdekében az illetékes hatóságok – többek között az uniós ügynökségek és szervek – közötti, valamint az illetékes hatóságok és a természetes és jogi személyek közötti kommunikációról rendelkező uniós jogi aktusokat ki kell egészíteni az ilyen kommunikáció digitális eszközökkel történő folytatására vonatkozó feltételekkel.

(4)E rendelet célja a bírósági eljárások hatékonyságának és sebességének növelése, valamint az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése a meglévő kommunikációs csatornák digitalizálása révén, aminek szükségszerű következménye a költség- és időmegtakarítás, az adminisztratív terhek csökkentése és a vis maior körülményekkel szembeni reziliencia javítása a határokon átnyúló igazságügyi együttműködésben részt vevő valamennyi hatóság számára. Az illetékes hatóságok közötti digitális kommunikációs csatornák használata szükségszerűen csökkenteni fogja az ügykezelés elhúzódását, ami az egyének és a jogi személyek javát szolgálja. Ez különösen fontos a bűnözés elleni uniós küzdelem összefüggésében a határokon átnyúló büntetőeljárások területén is. E tekintetben a digitális kommunikációs csatornák által nyújtott magas szintű biztonság előrelépést jelent, többek között az érintett személyek jogainak védelme, valamint magánéletük és személyes adataik védelme tekintetében is.

(5)Fontos ezért olyan csatornák kialakítása, amelyek biztosítják az igazságszolgáltatási rendszerek hatékony digitális együttműködését. E tekintetben alapvető fontosságú, hogy uniós szinten olyan információtechnológiai eszköz jöjjön létre, amely lehetővé teszi az ügyekkel kapcsolatos adatok gyors, közvetlen, kölcsönösen átjárható, megbízható és biztonságos cseréjét.

(6)Már ma is léteznek olyan eszközök, amelyeket az ügyekkel kapcsolatos adatok digitális cseréje céljából fejlesztettek ki, éspedig oly módon, hogy az nem tette szükségessé a tagállamokban már meglévő informatikai rendszerek lecserélését vagy azok költséges módosítását. Az e-igazságügyi kommunikáció online adatcserét biztosító rendszere (e-CODEX) a máig kifejlesztett legfontosabb ilyen eszköz.

(7)A határokon átnyúló kommunikáció digitális csatornáinak létrehozása közvetlenül hozzájárul az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javításához azáltal, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben az uniós jog hatálya alá tartozó eljárásokban lehetővé teszi a természetes és jogi személyek számára jogaik védelmét és követeléseik igazolását, eljárás indítását, az ügyekhez kapcsolódó adatok igazságügyi vagy egyéb illetékes hatóságokkal digitális formában történő cseréjét.

(8)E rendeletnek le kell fednie az írásbeli kommunikáció digitalizálását a polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben hozott uniós jogi aktusok hatálya alá tartozó, határokon átnyúló vonatkozású ügyekben. Ezeket a jogi aktusokat e rendelet mellékleteiben kell felsorolni. E rendeletnek ki kell terjednie a hatáskörrel rendelkező hatóságok és az uniós ügynökségek és szervek – például az Eurojust – közötti írásbeli kommunikációra is, amennyiben azt a II. mellékletben felsorolt jogi aktusok írják elő. Ugyanakkor az e rendelet I. és II. mellékletében felsorolt jogi aktusok alapján kell meghatározni azt, hogy valamely ügyet határokon átnyúló vonatkozású ügynek kell-e tekinteni. Amennyiben az e rendelet I. és II. mellékletében felsorolt eszközök kifejezetten előírják, hogy az illetékes hatóságok közötti kommunikációs eljárásra a nemzeti jognak kell vonatkoznia, e rendelet nem lehet alkalmazható.

(9)Ezt a rendeletet nem lehet alkalmazni az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 30 és az 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 31 szerinti iratkézbesítésre, sem pedig az (EU) 2020/1783 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32 és az 1206/2001/EK tanácsi rendelet 33 szerinti bizonyításfelvételre, amelyek már rendelkeznek saját szabályaikról az igazságügyi együttműködés digitalizálására vonatkozóan.

(10)A tagállamok közötti biztonságos, gyors, kölcsönösen átjárható, bizalmas és megbízható kommunikáció biztosítása érdekében a polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott, határokon átnyúló bírósági eljárások céljából bármely megfelelő modern kommunikációs technológiát fel kell használni, feltéve, hogy teljesülnek bizonyos feltételek a kapott dokumentum integritására és megbízhatóságára, valamint a kommunikáció résztvevőinek azonosítására vonatkozóan. Ezért egy biztonságos és megbízható decentralizált informatikai rendszert kell használni. Ennek megfelelően létre kell hozni egy ilyen, a határokon átnyúló bírósági eljárások során történő adatcserére szolgáló informatikai rendszert. Az említett informatikai rendszer decentralizált jellege kizárólag a valamely tagállam és egy másik tagállam közötti adatcseréket tenné lehetővé, ezen adatcserékben bármely uniós intézmény részvétele nélkül.

(11)A decentralizált informatikai rendszernek a tagállamok és az uniós ügynökségek és szervek informatikai rendszereiből, valamint kölcsönösen átjárható hozzáférési pontokból kell állnia, amelyeken keresztül ezek összekapcsolódnak. A decentralizált informatikai rendszer hozzáférési pontjainak az e-CODEX-en kell alapulniuk.

(12)E rendelet alkalmazásában a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti informatikai rendszer helyett a Bizottság által kifejlesztett szoftvert (referenciaalkalmazás szoftvert) használják. A Bizottság felel e referenciaalkalmazás szoftvernek a beépített és alapértelmezett adatvédelem elvével összhangban történő létrehozásáért, karbantartásáért és fejlesztéséért. A Bizottságnak kell megterveznie, kifejlesztenie és karbantartania a referenciaalkalmazás szoftvert az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 34 és az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 35 meghatározott adatvédelmi követelményeknek és elveknek – különösen a beépített és alapértelmezett adatvédelem elvének – megfelelően. A referenciaalkalmazás szoftvernek emellett megfelelő technikai intézkedéseket kell magában foglalnia, és lehetővé kell tennie az ahhoz szükséges szervezeti intézkedéseket, hogy az iratkézbesítéssel összefüggésben folytatott információcsere tekintetében biztosított legyen a megfelelő biztonsági és kölcsönös átjárhatósági szint.

(13)A kérelmezőknek gyors, biztonságos és hatékony támogatás nyújtása érdekében az illetékes hatóságok, például a bíróságok és a 4/2009/EK tanácsi rendelet 36 és az (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet 37 alapján létrehozott központi hatóságok közötti írásbeli kommunikációt főszabályként a decentralizált informatikai rendszeren keresztül kell folytatni. Kivételes esetekben más kommunikációs eszközök is alkalmazhatók, amennyiben úgy ítélik meg, hogy azok a rugalmasság biztosítása céljára megfelelőbbek. A decentralizált informatikai rendszert azonban minden esetben az e rendelet I. és II. mellékletében felsorolt jogi aktusok által létrehozott illetékes hatóságok közötti formanyomtatványok cseréjének legmegfelelőbb eszközének kell tekinteni.

(14)Előfordulhat, hogy a decentralizált informatikai rendszeren keresztül történő továbbítás lehetetlen a rendszer zavara miatt, vagy ha a továbbítás jellege miatt – mint például a fizikai/anyagi bizonyítékok továbbítása – a digitális úton történő továbbítás kivitelezhetetlen. Amikor nem a decentralizált informatikai rendszert veszik igénybe, a továbbítást a lehető legalkalmasabb alternatív módon kell elvégezni. Az említett alternatív módnak többek között azzal kell járnia, hogy a továbbítás a lehető leggyorsabban, biztonságos módon, más biztonságos elektronikus eszköz vagy postai szolgáltatás útján történjen.

(15)Egyes határokon átnyúló bírósági eljárásokban az igazságügyi együttműködés rugalmasságának biztosítása érdekében más kommunikációs eszközök megfelelőbbek lehetnek. Ez különösen helyénvaló lehet a bíróságok közötti, az (EU) 2019/1111 és az (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet 38 szerinti közvetlen kommunikáció, valamint az illetékes hatóságok közötti, az uniós jogi aktusok szerint büntetőügyekben folytatott közvetlen kommunikáció esetében. Ilyen esetekben kevésbé formális kommunikációs eszközök – például e-mail – is használhatók.

(16)A decentralizált informatikai rendszer Unió felelősségi körébe tartozó összetevői megfelelő működésének biztosítása érdekében a rendszer elemeit irányító szervnek elegendő erőforrással kell rendelkeznie.

(17)A természetes és jogi személyek illetékes hatóságokhoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében e rendeletnek a decentralizált informatikai rendszer részeként uniós szintű hozzáférési pontot (európai elektronikus hozzáférési pontot) kell létrehoznia, amelyen keresztül a természetes és jogi személyek számára lehetővé kell tenni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben keresetet nyújtsanak be, megkereséseket indítsanak, eljárási szempontból releváns információkat küldjenek és fogadjanak, valamint kommunikáljanak az illetékes hatóságokkal. Az európai elektronikus hozzáférési pontot az európai igazságügyi portálnak kell üzemeltetnie, amely az Unióban az igazságügyi információk és szolgáltatások terén egyablakos ügyintézési pontként szolgál.

(18)A tagállamok feladata a természetes és jogi személyek, valamint az I. mellékletben felsorolt jogi aktusok szerinti eljárásokban illetékes hatóságok közötti elektronikus kommunikációt szolgáló nemzeti elektronikus portálok (nemzeti informatikai portálok) létrehozása, fenntartása és fejlesztése.

(19)A természetes és jogi személyeknek az illetékes hatóságokkal folytatott, határokon átnyúló kommunikációjával összefüggésben az elektronikus kommunikációt a meglévő kommunikációs eszközök alternatívájaként kell használni. Mindazonáltal annak biztosítása érdekében, hogy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitális gyakorlása ne járuljon hozzá a digitális szakadék további kiszélesedéséhez, az e rendeletben előírt elektronikus kommunikációs eszközök és az egyéb kommunikációs eszközök közötti választást az érintett egyének mérlegelésére kell bízni. Ez különösen fontos a hátrányos helyzetű csoportok és a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek, például a gyermekek vagy az idősek sajátos körülményeinek figyelembevétele érdekében, akik nem feltétlenül rendelkeznek a digitális szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez szükséges technikai eszközökkel vagy digitális készségekkel.

(20)A decentralizált informatikai rendszeren keresztül történő, határokon átnyúló elektronikus kommunikáció és az iratok elektronikus továbbításának elterjesztése érdekében az ilyen iratokat nem lehet az eljárásban joghatásuktól megfosztani és bizonyítékként elfogadhatatlannak tekinteni kizárólag azon az alapon, hogy elektronikus formátumúak. Mindazonáltal ez az elv nem érintheti az ilyen iratok joghatásainak vagy bizonyítékként való elfogadhatóságának a nemzeti joggal összhangban történő megállapíthatóságát. Nem érintheti továbbá az iratok átalakítására vonatkozó nemzeti jogot.

(21)A határokon átnyúló vonatkozású polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott eljárásokban a szóbeli meghallgatások megkönnyítése érdekében e rendeletnek a felek ilyen meghallgatásokon való részvétele tekintetében rendelkeznie kell a videokonferencia vagy más távközlési technológia választható használatáról. A videokonferencia vagy más távközlési technológia segítségével történő meghallgatások kérelmezésére és lefolytatására vonatkozó eljárásra a videokonferenciát lefolytató tagállam joga az irányadó. A videokonferencia vagy más távközlési technológia segítségével történő meghallgatás nem tagadható meg kizárólag azon az alapon, hogy nem léteznek a távközlési technológia használatára vonatkozó nemzeti szabályok. Ilyen esetekben a nemzeti jogban rendelkezésre álló legmegfelelőbb szabályokat, például a bizonyításfelvételre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(22)Ez a rendelet nem alkalmazandó a videokonferencia vagy más távközlési technológia polgári, kereskedelmi és büntetőeljárásokban történő használatára, amennyiben az I. és a II. mellékletben felsorolt jogi aktusok már rendelkeznek ezek használatáról.

(23)A 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 39 közös uniós szabályozási keretet hoz létre azon elektronikus azonosító eszközök és elektronikus bizalmi szolgáltatások (elektronikus aláírások, elektronikus bélyegzők, időbélyegzők, elektronikus kézbesítési szolgáltatások és weboldal-hitelesítés) elismerésére, amelyeket a határokon átnyúlóan a fizikai megfelelőikkel azonos jogállásúként ismernek el. Ezért e rendeletnek a digitális kommunikáció céljára az e-IDAS bizalmi szolgáltatásokat kell alkalmaznia.

(24)A polgári és kereskedelmi ügyekben uniós jogi aktusok hatálya alá tartozó, határokon átnyúló vonatkozású ügyekben a díjfizetés megkönnyítése érdekében lehetővé kell tenni a díjak elektronikus megfizetését online környezetben, az Unió egész területén széles körben elérhető fizetési módok, például hitelkártyák, betéti kártyák, e-pénztárca és banki átutalások révén.

(25)E rendelet célkitűzéseinek teljes körű megvalósítása, valamint a polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben meglévő uniós jogi aktusok e rendelettel való összehangolása érdekében módosítások kerülnek a következő jogi aktusokba: az 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 40 , a 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 41 , a 655/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42 , az (EU) 2015/848 rendelet és az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet 43 . E módosítások célja annak biztosítása, hogy a kommunikációra az e rendeletben meghatározott szabályoknak és elveknek megfelelően kerüljön sor. A polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben elfogadott irányelvek és kerethatározatok módosításait a(z) (EU) .../.../ európai parlamenti és tanácsi irányelv [módosító irányelv] 44 tartalmazza.

(26)A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 45 (22) és (23) bekezdésével összhangban a Bizottságnak értékelnie kell ezt a rendeletet az e rendelet I. és II. mellékletében felsorolt egyes jogi aktusokra vonatkozó egyedi nyomonkövetési intézkedések révén gyűjtött információk alapján annak érdekében, hogy felmérje e rendelet tényleges hatásait és a további intézkedések szükségességét.

(27)A Bizottság által háttérrendszerként kifejlesztett referenciaalkalmazás szoftvernek programszerűen gyűjtenie kell a nyomonkövetési célokhoz szükséges adatokat, és ezeket az adatokat továbbítani kell a Bizottságnak. Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy a Bizottság által kifejlesztett referenciaalkalmazás szoftver helyett nemzeti informatikai rendszert használnak, az ilyen rendszert fel lehet szerelni az említett adatok programozott gyűjtéséhez, és ebben az esetben ezeket az adatokat továbbítani kell a Bizottságnak.

(28)Azokban az esetekben, amikor az adatok nem gyűjthetők automatikusan, és az adatgyűjtéssel járó adminisztratív terhek enyhítése céljából minden tagállamnak ki kell jelölnie legalább egy bíróságot vagy illetékes hatóságot egy ellenőrzési minta létrehozása céljából. Az ily módon kijelölt bíróságot vagy illetékes hatóságot meg kell bízni azzal, hogy gyűjtse össze és bocsássa a Bizottság rendelkezésére a saját eljárásaira vonatkozó adatokat, amelyek alapján megbecsülhető az e rendelet értékeléséhez szükséges adatok szintje az adott tagállamban. A kijelölt bíróságnak vagy illetékes hatóságnak reprezentatívnak kell lennie a rendelet hatálya tekintetében annyiban, hogy a rendelet polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben elfogadott uniós eszközökre terjed ki. Azokon a területeken, ahol a bíróságoktól vagy ügyészektől eltérő hatóságok – például a közjegyzők – minősülnek e rendelet értelmében illetékes hatóságnak, a kijelölt ellenőrzési mintának a rendelet általuk történő végrehajtása szempontjából is reprezentatívnak kell lennie.

(29)E rendelet alkalmazása nem sértheti az Európai Unió Alapjogi Chartájában 46 és az uniós jogban rögzített eljárási jogokat, például az eljárási jogokról szóló irányelveket 47 , és különösen a tolmácshoz való jogot, az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogot, az ügy irataiba való betekintés jogát, a költségmentességhez való jogot és a tárgyaláson való jelenlét jogát.

(30)A személyes adatok decentralizált informatikai rendszerben történő kezelésére az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv 48 alkalmazandó. A decentralizált informatikai rendszeren keresztül küldött vagy kapott személyes adatok kezelésével kapcsolatos felelősség egyértelművé tétele érdekében e rendeletben fel kell tüntetni a személyes adatok adatkezelőjét. Ebből a célból úgy kell tekinteni, hogy minden küldő vagy fogadó szervezet külön meghatározta a személyes adatok kezelésének célját és eszközeit.

(31)Az e rendeletnek a decentralizált informatikai rendszer létrehozását illető végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 49 megfelelően kell gyakorolni.

(32)Mivel a határokon átnyúló igazságügyi együttműködés harmonizált digitalizálását a tagállamok önállóan eljárva nem tudják kielégítően megvalósítani olyan okok miatt, mint például hogy nem garantált a tagállamok, valamint az uniós ügynökségek és szervek informatikai rendszereinek kölcsönös átjárhatósága, azonban összehangolt uniós fellépés okán e cél az Unió szintjén jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(33)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(34)[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló (21.) jegyzőkönyv 1., 2. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.]

VAGY

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló (21.) jegyzőkönyv 3. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban Írország [a …-i levélben] bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában.

(35)Az európai adatvédelmi biztossal a 2018/1725/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikkének (1) bekezdése alapján konzultációra került sor és az [...-án/-én] véleményt nyilvánított,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZETÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk
Tárgy és hatály

(1)Ez a rendelet létrehozza a polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködési eljárásokban az illetékes hatóságok közötti elektronikus kommunikáció, valamint polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott bírósági eljárásokban a természetes vagy jogi személyek és az illetékes hatóságok közötti elektronikus kommunikáció jogi keretét.

Emellett szabályokat állapít meg a következőkre vonatkozóan:

a)videokonferencia vagy más távközlési technológia használata az (EU) 2020/1783 rendelet szerinti bizonyításfelvételtől eltérő célokra;

b)az elektronikus bizalmi szolgáltatások alkalmazása;

c)az elektronikus dokumentumok joghatása;

d)a díjak elektronikus úton történő megfizetése.

(2)Ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:

a)illetékes hatóságok közötti elektronikus kommunikáció az I. és a II. mellékletben felsorolt jogi aktusokkal összefüggésben;

b)természetes vagy jogi személyek és illetékes hatóságok közötti elektronikus kommunikáció, valamint a díjak elektronikus megfizetése határokon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekben az I. mellékletben felsorolt jogi aktusokkal összefüggésben; valamint

c)videokonferencia az I. és a II. mellékletben felsorolt jogi aktusok hatálya alá tartozó eljárásokban vagy más polgári és kereskedelmi ügyekben, amennyiben az egyik fél egy másik tagállamban tartózkodik.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„illetékes hatóságok”: bíróságok, ügyészségek, uniós ügynökségek és szervek, valamint az I. és a II. mellékletben felsorolt jogi aktusok rendelkezéseivel összhangban az igazságügyi együttműködési eljárásokban részt vevő egyéb hatóságok;

2.„elektronikus kommunikáció”: az interneten vagy más elektronikus hírközlő hálózaton keresztül történő digitális információcsere;

3.„elektronikus dokumentum”: az elektronikus kommunikáció részeként továbbított dokumentum, beleértve a szkennelt papíralapú dokumentumokat is;

4.„decentralizált informatikai rendszer”: az egyes tagállamok, uniós ügynökségek vagy szervek felelőssége mellett és irányítása alatt működő informatikai rendszerekből és interoperábilis hozzáférési pontokból álló hálózat, amely lehetővé teszi a biztonságos és megbízható, határokon átnyúló információcserét;

5.„Európai elektronikus hozzáférési pont”: a decentralizált informatikai rendszer keretében a természetes és jogi személyek számára az Unió egész területén hozzáférhető, interoperábilis hozzáférési pont;

6. „díjak”: az illetékes hatóságok által az I. mellékletben felsorolt jogi aktusok szerinti eljárásokkal összefüggésben felszámított díjak.

II. FEJEZETAZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK KÖZÖTTI KOMMUNIKÁCIÓ

3. cikk
Az illetékes hatóságok közötti kommunikáció eszközei

(1)Az I. és a II. mellékletben felsorolt jogi aktusok hatálya alá tartozó ügyekben az illetékes hatóságok közötti írásbeli kommunikációt – beleértve az e jogi aktusok által létrehozott formanyomtatványok cseréjét is – biztonságos és megbízható decentralizált informatikai rendszeren keresztül kell folytatni.

(2)Amennyiben a decentralizált informatikai rendszer zavara, a továbbított anyag jellege vagy kivételes körülmények fennállása folytán nem lehetséges az (1) bekezdés szerinti elektronikus kommunikáció, akkor azt – a biztonságos és megbízható információcsere garantálásának követelményét figyelembe véve – a leggyorsabb és legmegfelelőbb alternatív módon kell elvégezni.

(3)Amennyiben a decentralizált informatikai rendszer használata a szóban forgó kommunikáció sajátos körülményeire tekintettel nem megfelelő, bármely más kommunikációs eszköz használható.

(4)E cikk (3) bekezdése nem alkalmazandó az I. és a II. mellékletben felsorolt eszközökben előírt formanyomtatványok cseréjére.

III. FEJEZETTERMÉSZETES VAGY JOGI SZEMÉLYEK ÉS AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK KÖZÖTTI KOMMUNIKÁCIÓ POLGÁRI ÉS KERESKEDELMI ÜGYEKBEN

4. cikk
Európai elektronikus hozzáférési pont létrehozása

(1)Az európai igazságügyi portálon létre kell hozni egy európai elektronikus hozzáférési pontot, amelyet az I. mellékletben felsorolt jogi aktusok hatálya alá tartozó esetekben a természetes vagy jogi személyek és az illetékes hatóságok közötti elektronikus kommunikációhoz használni kell.

(2)A Bizottság feladata az európai elektronikus hozzáférési pont műszaki üzemeltetése, fejlesztése, karbantartása, biztonsága és támogatása.

(3)Az európai elektronikus hozzáférési pont lehetővé teszi a természetes és jogi személyek számára, hogy kereseteket indítsanak, kérelmeket nyújtsanak be, eljárási szempontból releváns információkat küldjenek és fogadjanak, valamint az illetékes hatóságokkal kommunikáljanak.

5. cikk
A természetes vagy jogi személyek és az illetékes hatóságok közötti kommunikáció eszközei

(1)A természetes vagy jogi személyek és illetékes hatóságok közötti, az I. mellékletben felsorolt jogi aktusok hatálya alá tartozó írásbeli kommunikáció a következő elektronikus eszközökkel történhet:

a)az európai elektronikus hozzáférési pont; vagy

b)nemzeti informatikai portálok, amennyiben rendelkezésre állnak.

(2)Az illetékes hatóságok az európai elektronikus hozzáférési ponton keresztül kommunikálnak természetes és jogi személyekkel, amennyiben az adott természetes vagy jogi személy előzetesen kifejezetten hozzájárult e kommunikációs eszköz használatához.

(3)Az (1) bekezdés szerinti kommunikáció az alkalmazandó eljárási szabályok szerinti írásbeli kommunikációval egyenértékűnek tekintendő.

6. cikk
Az elektronikus kommunikáció elfogadására vonatkozó kötelezettség

Az illetékes hatóságok elfogadják az európai elektronikus hozzáférési ponton vagy – amennyiben rendelkezésre áll – a nemzeti informatikai portálokon keresztül továbbított, az 5. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus kommunikációt.

IV. FEJEZETMEGHALLGATÁS VIDEOKONFERENCIA VAGY MÁS TÁVKÖZLÉSI TECHNOLÓGIA HASZNÁLATÁVAL

7. cikk
Meghallgatás videokonferencia vagy más távközlési technológia használatával polgári és kereskedelmi ügyekben

(1)A videokonferencia vagy más távközlési technológia használatát szabályozó különös rendelkezések sérelme nélkül az I. mellékletben felsorolt jogi aktusok szerinti eljárásokban, valamint az e jogi aktusok hatálya alá tartozó eljárásokban részt vevő valamely fél kérelmére vagy egyéb polgári és kereskedelmi ügyekben, amennyiben a felek egyike egy másik tagállamban tartózkodik, illetve a felek jogi vagy meghatalmazott képviselőjének kérésére az illetékes hatóságok engedélyezik a videokonferencia vagy más távközlési technológia útján történő meghallgatáson való részvételüket, feltéve, hogy:

a)rendelkezésre áll ilyen technológia, és

b)az eljárásban részt vevő másik fél vagy felek lehetőséget kaptak arra, hogy véleményt nyilvánítsanak a videokonferencia vagy más távközlési technológia használatáról.

(2)Az illetékes hatóság elutasíthatja a videokonferencia vagy más távközlési technológia segítségével történő szóbeli meghallgatásra irányuló kérelmet, ha az ügy sajátos körülményei nem egyeztethetők össze az említett technológia használatával.

(3)Az illetékes hatóságok hivatalból engedélyezhetik a felek videokonferencia útján történő meghallgatását, feltéve, hogy az eljárásban részt vevő valamennyi fél lehetőséget kap arra, hogy véleményt nyújtson be a videokonferencia vagy más távközlési technológia használatáról.

(4)E rendeletre is figyelemmel, a videokonferencia kérelmezésére és lefolytatására vonatkozó eljárást a videokonferenciát végző tagállam nemzeti joga szabályozza.

(5)Az (1) bekezdés szerinti kérelmeket az európai elektronikus hozzáférési ponton és – amennyiben rendelkezésre áll – a nemzeti informatikai portálokon keresztül lehet benyújtani.

8. cikk
Meghallgatás videokonferencia vagy más távközlési technológia használatával büntetőeljárásban

(1)Amennyiben valamely tagállam illetékes hatósága a II. mellékletben felsorolt jogi aktusok szerinti eljárásokban a gyanúsított, a vádlott vagy az elítélt meghallgatását kéri, az illetékes hatóság lehetővé teszi a gyanúsított, vádlott vagy elítélt meghallgatáson videokonferencia vagy más távközlési technológia útján való részvételét, feltéve, hogy:

a)rendelkezésre áll ilyen technológia;

b)az ügy sajátos körülményei indokolják az említett technológia használatát;

c)a gyanúsított, vádlott vagy elítélt hozzájárulását adta a videokonferencia vagy más távközlési technológia használatához. A videokonferencia vagy más távközlési technológia használatához való hozzájárulás megadása előtt a gyanúsított vagy a vádlott számára lehetővé kell tenni, hogy a 2013/48/EU irányelvvel összhangban ügyvéd tanácsát kérje.

(2)Az (1) bekezdés nem érinti a II. mellékletben felsorolt jogi aktusok videokonferencia vagy más távközlési technológia használatát szabályozó rendelkezéseit.

(3)E rendeletre is figyelemmel, a videokonferencia lefolytatására vonatkozó eljárást a videokonferenciát lefolytató tagállam nemzeti joga szabályozza.

(4)Biztosítani kell a gyanúsítottak, vádlottak vagy elítéltek és ügyvédjük közötti, videokonferencia vagy más távközlési technológia útján történő meghallgatás előtt és alatt folytatott kommunikáció titkosságát.

(5)A gyermek videokonferencia vagy más távközlési technológia útján történő meghallgatása előtt haladéktalanul tájékoztatni kell az (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelv 50 3. cikkének 2. pontjában meghatározott szülői felelősség gyakorlóit vagy az említett irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében említett másik megfelelő, nagykorú személyt. Annak eldöntésekor, hogy a gyermeket videokonferencia vagy más távközlési technológia útján hallgassák-e meg, az illetékes hatóság a gyermek mindenek felett álló érdekét veszi figyelembe.

(6)Amennyiben egy tagállam nemzeti joga belföldi ügyekben előírja a meghallgatások rögzítését, ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni határokon átnyúló ügyekben a videokonferencia vagy más távközlési technológia útján történő meghallgatásokra is. A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy az említett felvételeket biztonságosan tárolják, és azokat ne hozzák nyilvánosságra.

(7)E cikk megsértése esetén a gyanúsítottat, a vádlottat és az elítéltet megilleti a nemzeti jog szerinti hatékony jogorvoslathoz való jog.

V. FEJEZETBIZALMI SZOLGÁLTATÁSOK, AZ ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK JOGHATÁSA ÉS A DÍJAK ELEKTRONIKUS MEGFIZETÉSE

9. cikk
Elektronikus aláírások és elektronikus bélyegzők

(1)Az e rendelet alapján történő elektronikus kommunikációra a bizalmi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó, a 910/2014/EU rendeletben meghatározott általános jogi keret alkalmazandó.

(2)Amennyiben az e rendelet 3. cikke szerinti elektronikus kommunikáció részeként továbbított dokumentumokat bélyegzővel vagy kézzel írt aláírással kell ellátni vagy azzal látták el, ezek helyett a 910/2014/EU rendeletben meghatározott, minősített elektronikus bélyegzőt vagy minősített elektronikus aláírást lehet használni.

(3)Amennyiben az e rendelet 5. cikke szerinti elektronikus kommunikáció részeként továbbított dokumentumokat bélyegzővel vagy kézzel írt aláírással kell ellátni vagy azzal látták el, ezek helyett a 910/2014/EU rendeletben meghatározott, fokozott biztonságú elektronikus bélyegzők, fokozott biztonságú elektronikus aláírások, minősített elektronikus bélyegzők vagy minősített elektronikus aláírások használhatók.

10. cikk
Az elektronikus dokumentumok joghatása

Az elektronikus kommunikáció részeként továbbított dokumentumok joghatása nem tagadható meg, és nem tekinthetők elfogadhatatlannak az I. és a II. mellékletben felsorolt jogi aktusok szerinti határokon átnyúló bírósági eljárások összefüggésében kizárólag azon az alapon, hogy elektronikus formátumúak.

11. cikk
A díjak elektronikus úton történő megfizetése

(1)A tagállamok biztosítják a díjak elektronikus úton történő megfizetésének lehetőségét, többek között az illetékes hatóság székhelyétől eltérő tagállamokból is.

(2)A tagállamok rendelkeznek az (1) bekezdésben említett díjaknak az európai elektronikus hozzáférési ponton keresztül történő befizetését lehetővé tevő technikai eszközökről.

VI. FEJEZETELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK ÉS ÉRTÉKELÉS

12. cikk
Végrehajtási jogi aktusok Bizottság általi elfogadása

(1)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a decentralizált informatikai rendszer létrehozásáról, meghatározva a következőket:

a)a decentralizált informatikai rendszer céljából elektronikus eszközök útján történő kommunikáció módjait meghatározó műszaki leírás;

b)a kommunikációs protokollok műszaki leírása;

c)az információbiztonsági célok és a decentralizált informatikai rendszeren belüli adatkezelésre és -közlésre vonatkozó információbiztonsági minimumelőírások és a magas szintű kiberbiztonság megvalósulását biztosító műszaki intézkedések;

d)a decentralizált informatikai rendszer által biztosított szolgáltatásokkal kapcsolatos esetleges műszaki követelmények és az azok hozzáférhetőségével kapcsolatos minimumcélok;

(2)Az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 16. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)Az I. melléklet 3. és 4. pontjában, valamint a II. melléklet 2., 6. és 10. pontjában felsorolt jogi aktusok tekintetében a decentralizált informatikai rendszert létrehozó végrehajtási jogi aktusokat [2 évvel a hatálybalépést követően]-ig kell elfogadni.

(4)Az I. melléklet 1., 8. és 9. pontjában, valamint a II. melléklet 11. pontjában felsorolt jogi aktusok tekintetében a decentralizált informatikai rendszert létrehozó végrehajtási jogi aktusokat [3 évvel a hatálybalépés után]-ig el kell fogadni.

(5)Az I. melléklet 6., 10. és 11. pontjában, valamint a II. melléklet 3., 4., 5. és 9. pontjában felsorolt jogi aktusok tekintetében a decentralizált informatikai rendszert létrehozó végrehajtási jogi aktusokat [5 évvel a hatálybalépést követően]-ig kell elfogadni.

(6)Az I. melléklet 2., 5., 7. és 12. pontjában, valamint a II. melléklet 1., 7. és 8. pontjában felsorolt jogi aktusok tekintetében a decentralizált informatikai rendszert létrehozó végrehajtási jogi aktusokat [6 évvel a hatálybalépést követően]-ig kell elfogadni.

13. cikk
A referenciaalkalmazási szoftver

(1)A Bizottság feladata annak a referenciaalkalmazási szoftvernek a létrehozása, karbantartása és jövőbeli fejlesztése, amelyet a tagállamok saját döntésük alapján a nemzeti informatikai rendszer helyett háttérrendszerként alkalmazhatnak. A referenciaalkalmazási szoftver létrehozását, karbantartását és fejlesztését az Unió általános költségvetéséből kell finanszírozni.

(2)A Bizottság ingyenesen biztosítja, tartja karban és támogatja a referenciaalkalmazási szoftvert.

14. cikk
A decentralizált informatikai rendszer, az európai elektronikus hozzáférési pont és a nemzeti informatikai portálok költségei

(1)Minden tagállam maga viseli a decentralizált informatikai rendszer területén található hozzáférési pontjainak telepítésével, üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos költségeket.

(2)Minden tagállam maga viseli a nemzeti informatikai rendszereinek létrehozásával és abból a célból történő módosításával kapcsolatos költségeket, hogy azokat a hozzáférési pontokkal interoperáblissá tegye, valamint viseli e rendszerek igazgatásának, üzemeltetésének és karbantartásának költségeit.

(3)A tagállamok a vonatkozó uniós pénzügyi programok keretében támogatást igényelhetnek az (1) és (2) bekezdésben említett tevékenységek támogatására.

(4)Az uniós ügynökségek és szervek viselik a felelősségi körükbe tartozó decentralizált informatikai rendszert alkotó elemek telepítésének, üzemeltetésének és karbantartásának költségeit.

(5)Az uniós ügynökségek és szervek viselik ügyviteli rendszereik létrehozásával és abból a célból történő módosításával kapcsolatos költségeket, hogy azokat a hozzáférési pontokkal interoperábilissá tegyék, valamint viseli e rendszerek igazgatásának, üzemeltetésének és karbantartásának költségeit.

(6)Az európai elektronikus hozzáférési ponttal kapcsolatos valamennyi költséget a Bizottság viseli.

15. cikk
A továbbított információk védelme

(1)Az illetékes hatóság a decentralizált informatikai rendszeren keresztül küldött vagy kapott személyes adatok kezelése tekintetében az (EU) 2016/679 rendelet, az (EU) 2018/1725 rendelet vagy az (EU) 2016/680 irányelv értelmében vett adatkezelőnek minősül.

(2)A személyes adatoknak az európai elektronikus hozzáférési pont általi kezelése tekintetében a Bizottság az (EU) 2018/1725 rendelet értelmében vett adatkezelőnek minősül.

(3)Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a határokon átnyúló bírósági eljárásokkal összefüggésben egy másik illetékes hatósághoz továbbított azon információk, amelyek bizalmasnak minősülnek abban a tagállamban, ahonnan az információt továbbították, bizalmasak maradjanak azon tagállam nemzeti jogával összhangban, amelynek az információt megküldik.

16. cikk
A bizottsági eljárás

(1)A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet 51 értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

17. cikk
Nyomon követés és értékelés

(1)A Bizottság a 25. cikk alkalmazásának kezdőnapját követően ötévente elvégzi e rendelet értékelését, és a tagállamok által szolgáltatott és a Bizottság által összegyűjtött információk alapján jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2)2025. […]-tól/-től kezdődően – kivéve, ha más uniós jogi aktusok értelmében egyenértékű értesítési eljárás alkalmazandó – a tagállamok évente tájékoztatják a Bizottságot az e rendelet működésének és alkalmazásának értékelése szempontjából releváns információkról a következők tekintetében:

a)az e rendelet 14. cikke (2) bekezdése alapján felmerült költségek;

b)az I. melléklet 3., 4. és 8. pontjában, valamint a II. mellékletben felsorolt jogi aktusok alapján az elsőfokú bírósági eljárás időtartama, a kereset illetékes hatóság általi kézhezvételétől a határozathozatal napjáig.

(3)Minden tagállam kijelöl egy vagy több illetékes hatóságot, amely évente a Bizottság rendelkezésére bocsátja a következő adatokat:

a)azon ügyek száma, amelyekben a kommunikáció nem a 3. cikk (2) bekezdésével összhangban, a decentralizált informatikai rendszeren keresztül történt;

b)az említett hatóság által tartott meghallgatások száma, amennyiben a 7. és 8. cikkel összhangban videokonferenciát vagy más távközlési technológiát használtak a szóbeli meghallgatásokhoz;

(4)A referenciaalkalmazási szoftver és – ha annak elvégzésére alkalmas – a nemzeti háttérrendszer programszerűen gyűjti a (3) bekezdés a) pontjában említett adatokat, és rendszeresen továbbítja azokat a Bizottságnak.

18. cikk
A Bizottságnak megküldendő tájékoztatás

(1)A tagállamok [hat hónappal a hatálybalépést követően]-ig közlik a Bizottsággal a következő információkat annak érdekében, hogy azokat elérhetővé tegyék az európai igazságügyi portálon:

a)adott esetben a nemzeti informatikai portálok adatai;

b)a videokonferenciával kapcsolatos nemzeti jogszabályok és eljárások leírása;

c)a határokon átnyúló ügyekben fizetendő díjakra vonatkozó információk;

d)a határokon átnyúló ügyekben fizetendő díjakhoz rendelkezésre álló elektronikus fizetési módok részletei;

A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az ezen információkkal kapcsolatos minden változásról.

(2)A tagállamok értesíthetik a Bizottságot, ha az e rendeletben előírtnál korábban is módjukban áll üzembe helyezni a decentralizált informatikai rendszert. A Bizottság ezeket az információkat elektronikus úton, különösen az európai igazságügyi portálon keresztül elérhetővé teszi.

VII. FEJEZETA POLGÁRI ÉS KERESKEDELMI ÜGYEKBEN FOLYTATOTT IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS TERÜLETÉRE VONATKOZÓ JOGI AKTUSOK MÓDOSÍTÁSAI

19. cikk
A 1896/2006/EK rendelet 52 módosításai

A 1896/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 7. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A kérelmet papíron, az (EU) .../... rendelet [e rendelet] 53* 5. cikkében előírt elektronikus kommunikációs eszközön vagy bármely más, a származási tagállam által elfogadott és a származási bíróság rendelkezésére álló kommunikációs eszközön keresztül – beleértve az elektronikus formát is – kell benyújtani.”.

2. A 7. cikk (6) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A jogosultnak vagy adott esetben képviselőjének alá kell írnia a kérelmet. Amennyiben a kérelmet elektronikus formában nyújtják be a (5) bekezdéssel összhangban, azt az (EU) .../... rendelet [e rendelet] 54* 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban kell aláírni. Az elektronikus aláírást – további követelmények támasztása nélkül – el kell ismerni a származási tagállamban.”.

3. A 16. cikk a következőképpen módosul:

a) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az ellentmondást papíron, az (EU) .../... rendelet [e rendelet] 55* 5. cikkében előírt elektronikus kommunikációs eszközön, vagy bármely más, a származási tagállam által elfogadott és a származási bíróság rendelkezésére álló kommunikációs eszközön keresztül – beleértve az elektronikus formát is – kell benyújtani.”.

b) az (5) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Az ellentmondást a kötelezettnek vagy adott esetben a képviselőjének alá kell írnia. Amennyiben az ellentmondást elektronikus formában nyújtják be e cikk (5) bekezdésével összhangban, azt az (EU) .../... rendelet [e rendelet] 56* 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban kell aláírni. Az elektronikus aláírást – további követelmények támasztása nélkül – el kell ismerni a származási tagállamban.”.

20. cikk
A 861/2007/EK rendelet 57 módosításai

A 861/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 4. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A felperes a kis értékű követelések európai eljárását az e rendelet I. mellékletében meghatározott egységesített „A” keresetlevél kitöltésével, és annak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő közvetlen – postai úton, az (EU).../... rendelet [e rendelet] 58* 5. cikkében előírt elektronikus kommunikációs eszközön, illetve bármilyen egyéb, az eljárás megindításának helye szerinti tagállam által elfogadott kommunikációs eszközzel, például faxon vagy e-mailben – benyújtásával indítja meg. A keresetlevél tartalmazza a követelést alátámasztó bizonyítékok leírását, és ahhoz csatolni kell amennyiben szükséges az azt alátámasztó egyéb iratokat.”.

2. A 15a. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a felek olyan távfizetési eszközök igénybevételével fizethessék meg az eljárási illetékeket, amelyek a felek számára lehetővé teszik, hogy a bíróság helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamból is kezdeményezhessék a fizetést, az (EU) …/… rendelet [e rendelet] 59* 11. cikkével összhangban.

21. cikk
A 655/2014/EU rendelet 60 módosításai

A 655/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. A 8. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A kérelmet és az igazoló iratokat bármely olyan kommunikációs eszközzel – akár elektronikus úton is – elő lehet terjeszteni, amely a kérelem előterjesztésének helye szerinti tagállam eljárásjogi szabályai szerint elfogadott, vagy az (EU) .../... rendelet [e rendelet] 61* 5. cikkében előírt elektronikus kommunikációs eszközzel.”

2. A 17. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A kérelemre vonatkozó határozatról – az eredeti eljárás helye szerinti tagállam jogában az egyenértékű tagállami végzésekre vonatkozóan előírt eljárás keretében vagy az (EU) .../... rendelet [e rendelet] 62* 5. cikkében előírt elektronikus kommunikációs eszközzel – a hitelezőt értesíteni kell.”.

3. A 29. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„29. cikk
Az iratok továbbítása

(1) Ha e rendelet iratoknak az e cikkel összhangban történő továbbítását írja elő, e továbbítás a hatóság közötti kommunikációt illetően a (EU).../... rendeletnek [e rendelet] 63* megfelelően, vagy ha a kommunikációt a hitelezőknek kell végezniük, bármilyen megfelelő eszközzel teljesíthető, feltéve, hogy az átvett irat tartalma helyesen és megbízhatóan tükrözi a továbbított irat tartalmát, és a benne lévő összes információ könnyen olvasható.

(2) Az iratokat az e cikk (1) bekezdésével összhangban átvevő bíróságnak vagy hatóságnak az átvétel napját követő munkanap végéig, meg kell küldenie:

a) annak a hatóságnak, amely az iratokat továbbította, az (EU) .../... rendelet [e rendelet] 64* 3. cikkének megfelelő átvételi elismervényt; vagy

b) az iratokat továbbító hitelezőnek vagy banknak egy átvételi elismervényt a lehető leggyorsabb továbbítási módok alkalmazásával.

Az a bíróság vagy hatóság, amely az e cikk (1) bekezdésével összhangban dokumentumokat kapott, az 52. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusokkal kidolgozott formanyomtatványt használja.”

4. A 36. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 33., 34. és 35. cikk szerinti jogorvoslati kérelmeket az 52. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusokkal kidolgozott jogorvoslati formanyomtatványon kell előterjeszteni.

A kérelmet bármikor elő lehet terjeszteni és az benyújtható:

a) bármely olyan kommunikációs eszközzel – akár elektronikus úton is –, amely a kérelem előterjesztésének helye szerinti tagállam eljárásjogi szabályai szerint elfogadott;

b) az (EU) .../... rendelet [e rendelet] 65* 5. cikkében előírt elektronikus kommunikációs eszközök útján.”

b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Azon eset kivételével, amelyben a kérelmet az adós a 34. cikk (1) bekezdésének a) pontja, vagy a 35. cikk (3) bekezdése alapján terjesztette elő, a kérelem tárgyában csak azt követően lehet határozatot hozni, hogy mindkét fél lehetőséget kapott érvelése előterjesztésére, többek között az érintett tagállamok mindegyikének nemzeti joga vagy az (EU) .../... rendelet [e rendelet] 66* szerint hozzáférhető és elfogadott, megfelelő kommunikációs technológiai eszközök révén is.”

22. cikk
Az (EU) 2015/848 rendelet 67 módosításai

Az (EU) 848/2015 rendelet a következőképpen módosul:

1. A 42. cikk (3) bekezdésében az első mondat helyébe a következő mondat lép: „Az (1) bekezdésben említett együttműködés az (EU) .../... rendelet [e rendelet]* 3. cikkével összhangban történhet.”.

2. A 53. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„53. cikk
A követelések előterjesztésének joga

Bármely külföldi hitelező bármilyen, az eljárás megindításának helye szerinti tagállam jogában elfogadott módon vagy az (EU) .../... rendelet [e rendelet] 68* 5. cikkében előírt elektronikus kommunikációs eszközzel előterjesztheti követeléseit a fizetésképtelenségi eljárásban.

Kizárólag követelések előterjesztésének céljából nem lehet kötelezővé tenni az ügyvédi vagy egyéb jogi képviseletet.”.

3. A 57. cikk (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az (1) bekezdésben említett együttműködés az (EU).../... rendelet [e rendelet]* 3. cikkével összhangban történhet.”.

VIII. FEJEZET

A BÜNTETŐÜGYEKBEN FOLYTATOTT IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS TERÜLETÉRE VONATKOZÓ JOGI AKTUSOK MÓDOSÍTÁSAI

23. cikk
Az (EU) 2018/1805 rendelet 69 módosításai

Az (EU) 2018/1805 rendelet a következőképpen módosul:

1. A 4. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A befagyasztást elrendelő határozatot befagyasztásra vonatkozó tanúsítvány formájában továbbítják. A kibocsátó hatóság a 6. cikkben meghatározott befagyasztásra vonatkozó tanúsítványt közvetlenül a végrehajtó hatóságnak, vagy adott esetben a 24. cikk (2) bekezdésében említett központi hatóságnak továbbítja, az (EU) .../... rendelet [e rendelet] 70* 3. cikkével összhangban.”.

2. A 7. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A végrehajtó hatóság jelentést tesz a kibocsátó hatóság felé a befagyasztást elrendelő határozat végrehajtásáról, amelyben leírja a befagyasztott vagyont, és ha rendelkezésre áll, megadja az arra vonatkozó értékbecslést. Az ilyen jelentést indokolatlan késedelem nélkül, az (EU) .../... rendelet [e rendelet] 71* 3. cikkével összhangban kell megtenni, amint a végrehajtó hatóság értesül a befagyasztást elrendelő határozat végrehajtásáról.”

3. A 8. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A befagyasztást elrendelő határozat elismerésének vagy végrehajtásának megtagadására vonatkozó döntést haladéktalanul meg kell hozni, és az (EU) .../... rendelet [e rendelet] 72* 3. cikkével összhangban azonnal közölni kell azt a kibocsátó hatósággal.”

4. A 9. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A végrehajtó hatóság – az (EU) .../... rendelet [e rendelet] 73* 3. cikkével összhangban – haladéktalanul közli a kibocsátó hatósággal a befagyasztást elrendelő határozat elismerésére és végrehajtására vonatkozó döntést.”

5. A 10. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A végrehajtó hatóság – az (EU).../... rendelet [e rendelet] 74* 3. cikkével összhangban – azonnal értesíti a kibocsátó hatóságot a befagyasztást elrendelő határozat végrehajtásának elhalasztásáról, megadva a halasztás okait és, lehetőség szerint, a halasztás várható időtartamát.”

„(3) Amint a halasztás okai megszűntek, a végrehajtó hatóság azonnal megteszi a befagyasztást elrendelő határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket, és erről – az (EU) .../... rendelet [e rendelet] 75* 3. cikkével összhangban – tájékoztatja a kibocsátó hatóságot.

6. A 12. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A végrehajtó hatóság – az ügy körülményeire figyelemmel – indokolással ellátott megkeresést intézhet a kibocsátó hatósághoz annak érdekében, hogy korlátozzák a vagyon befagyasztásának időtartamát. Az ilyen megkeresést, beleértve az azt alátámasztó bármely releváns információt, az (EU) .../... rendelet [e rendelet] 76* 3. cikkével összhangban kell továbbítani. Az ilyen megkeresés elbírálásakor a kibocsátó hatóság az összes érdeket figyelembe veszi, ideértve a végrehajtó hatóság érdekeit is. A kibocsátó hatóság a lehető legrövidebb időn belül válaszol a megkeresésre. Ha a kibocsátó hatóság nem ért egyet a korlátozással, ennek indokairól tájékoztatja a végrehajtó hatóságot. Ilyen esetben a vagyon e cikk (1) bekezdésének megfelelően a befagyasztás hatálya alatt marad. Ha a kibocsátó hatóság a megkeresés kézhezvételét követő hat héten belül nem ad választ, a végrehajtó hatóság befagyasztást elrendelő határozat végrehajtására vonatkozó kötelezettsége megszűnik.”

7. A 14. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az elkobzást elrendelő határozatot elkobzásra vonatkozó tanúsítvány formájában továbbítják. A kibocsátó hatóság a 17. cikkben meghatározott elkobzásra vonatkozó tanúsítványt közvetlenül a végrehajtó hatóságnak, vagy adott esetben az e rendelet 24. cikke (2) bekezdésében említett központi hatóságnak továbbítja, az (EU) .../... rendelet [e rendelet] 77* 3. cikkével összhangban.”

8. A 16. cikk (3) bekezdésében a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„A kibocsátó hatóság az (EU).../... rendelet [e rendelet] 78* 3. cikkének megfelelően haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtó hatóságot, amennyiben: (…)”

9. A 18. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Amint az elkobzást elrendelő határozat végrehajtása befejeződött, az (EU) .../... rendelet [e rendelet] 79* 3. cikkének megfelelően tájékoztatja a kibocsátó hatóságot a végrehajtás eredményeiről.”

10. A 19. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az elkobzást elrendelő határozat elismerésének vagy végrehajtásának megtagadására vonatkozó döntést haladéktalanul meg kell hozni, és az (EU) .../... rendelet [e rendelet] 80* 3. cikkének megfelelően azonnal közölni kell azt a kibocsátó hatósággal.”

11. A 20. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A végrehajtó hatóság – az (EU) .../... rendelet [e rendelet] 81* 3. cikkének megfelelően – haladéktalanul közli a kibocsátó hatósággal az elkobzást elrendelő határozat elismerésére és végrehajtására vonatkozó döntést.”

12. A 21. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A végrehajtó hatóság – az (EU) .../... rendelet [e rendelet] 82* 3. cikkének megfelelően – haladéktalanul értesíti a kibocsátó hatóságot az elkobzást elrendelő határozat végrehajtásának elhalasztásáról, megadva a halasztás okait és lehetőség szerint a halasztás várható időtartamát.”

13. A 21. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Amint a halasztás okai megszűntek, a végrehajtó hatóság késedelem nélkül megteszi az elkobzást elrendelő határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket, és erről – az (EU) .../... rendelet [e rendelet] 83* 3. cikkével összhangban – tájékoztatja a kibocsátó hatóságot.”

14. A 27. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A kibocsátó hatóság – az (EU) .../... rendelet [e rendelet] 84* 3. cikkével összhangban – azonnal értesíti a végrehajtó hatóságot a befagyasztást elrendelő határozat vagy az elkobzást elrendelő határozat visszavonásáról, valamint bármely olyan döntésről vagy intézkedésről, amely a befagyasztást elrendelő határozat vagy az elkobzást elrendelő határozat visszavonását eredményezi.”

„(3) A végrehajtó hatóság, amint a kibocsátó hatóságtól e cikk (2) bekezdésének megfelelően értesítést kap, megszünteti a befagyasztást elrendelő határozat vagy az elkobzást elrendelő határozat végrehajtását annyiban, amennyiben a végrehajtás még nem fejeződött be. A végrehajtó hatóság – az (EU) .../... rendelet [e rendelet] 85* 3. cikkével összhangban – indokolatlan késedelem nélkül visszaigazolja a végrehajtás megszüntetését a kibocsátó hatóságnak.”

15. A 31. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A konzultációkról vagy legalább azok eredményéről az (EU) .../... rendelet [e rendelet] 86* 3. cikkének megfelelően feljegyzést kell készíteni.”

IX. FEJEZETZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. cikk
Átmeneti rendelkezések

(1)A tagállamok a 12. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus elfogadását követő kétéves időszakot követő hónap első napjától kezdik használni a 3. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett decentralizált informatikai rendszert.

Ezt a decentralizált informatikai rendszert az első albekezdésben említett naptól kezdődően indított eljárásokhoz használják.

(2)A tagállamok a 12. cikk (4) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus elfogadását követő kétéves időszakot követő hónap első napjától kezdik használni a 3. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett decentralizált informatikai rendszert.

Ezt a decentralizált informatikai rendszert az első albekezdésben említett naptól kezdődően indított eljárásokhoz használják.

(3)A tagállamok a 12. cikk (5) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus elfogadását követő kétéves időszakot követő hónap első napjától kezdik használni a 3. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett decentralizált informatikai rendszert.

Ezt a decentralizált informatikai rendszert az első albekezdésben említett naptól kezdődően indított eljárásokhoz használják.

(4)A tagállamok a 12. cikk (6) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus elfogadását követő kétéves időszakot követő hónap első napjától kezdik használni a 3. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett decentralizált informatikai rendszert.

Ezt a decentralizált informatikai rendszert az első albekezdésben említett naptól kezdődően indított eljárásokhoz használják.

25. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

A [hatálybalépés napját követő hároméves időszakot követő hónap első napjától] alkalmazandó.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

Tartalom

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.1.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.1.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.1.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.2.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek

3.2.5.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.6.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1. fejezet: Egységes piac, innováció és digitális gazdaság – Szakpolitikai klaszter: Európai stratégiai beruházások

1.3. A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

☒ új intézkedés

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 87

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

E kezdeményezés általános céljai a következők:

– a polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott, határokon átnyúló uniós igazságügyi együttműködés hatékonyságának javítása, valamint

– hozzájárulás az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítéséhez a meglévő akadályok és hatékonysági problémák felszámolása révén.

Ezek az általános célkitűzések közvetlenül kapcsolódnak az (EU) 2021/694 rendeletben 88 (a továbbiakban: a program) és különösen annak (47) és (52) preambulumbekezdésében, valamint a rendelet mellékletének 5. egyedi célkitűzésében említett, az igazságszolgáltatás digitális átalakításának előmozdítására irányuló erőfeszítésekhez.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1. konkrét célkitűzés

A kezdeményezés célja, hogy az illetékes hatóságok közötti digitális kommunikációs csatorna használatának kötelezővé tételével javítsa a polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott, határokon átnyúló uniós igazságügyi együttműködés hatékonyságát.

2. konkrét célkitűzés

Az uniós határokon átnyúló interakciókkal összefüggésben a kezdeményezés célja a jelenlegi akadályok felszámolása és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése. Ezt úgy éri el, hogy kötelezi a tagállamokat a polgárok és a vállalkozások elektronikus beadványainak elfogadására és elismerésére, lehetőséget teremt az elektronikus díjfizetésre, és lehetővé teszi az eljárásban részt vevő felek távközlési technológia (videokonferencia) révén történő részvételét.

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A kezdeményezés várható eredményei és a célcsoportokra gyakorolt hatása a következő:

– A határokon átnyúló igazságügyi együttműködési eljárásokban részt vevő illetékes nemzeti hatóságok hatékonyságának és rezilienciájának javítása;

– Idő- és költségmegtakarítás a polgárok, a vállalatok, a jogi szakemberek, a bíróságok és más illetékes hatóságok számára;

– A bíróságok és más illetékes hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése a határokon átnyúló ügyek feldolgozása során;

– A meglévő, határokon átnyúló uniós eszközök használatának kézzelfogható növelése, különösen polgári ügyekben, a polgárok, a jogi képviselők és a vállalkozások számára az illetékes nemzeti hatóságokkal és fordítva folytatott kommunikáció megkönnyített eszközeiből eredően;

– Pozitív társadalmi hatás az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés szempontjából, tekintettel a keresetek, kérelmek és egyéb dokumentumok elektronikus úton történő benyújtására, valamint a távmeghallgatások lefolytatására;

– Kedvező gazdasági hatás az adminisztratív terhek, a postai és logisztikai költségek csökkentése terén elért hatékonyságnövekedés szempontjából;

– Kedvező környezeti hatás, amely főként a papír, nyomtatási fogyóeszközök használatának, az utazás szükségességének és a dokumentumok szállításához szükséges hagyományos logisztikai eszközöktől való függésnek a csökkenéséből ered.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1. sz. mutató (1. sz. egyedi célkitűzés)

A rendelet által létrehozott decentralizált informatikai rendszeren keresztül lebonyolított elektronikus adatcserék száma. Ez a mutató:

– az uniós jog által létrehozott egy vagy több igazságügyi együttműködési eljárásra (pl. az európai elfogatóparancs) kiterjedő hatállyal kerül meghatározásra;

– a hagyományos (meglévő) kommunikációs eszközök közötti adatcserék számának alapértékéhez kerül viszonyításra. Az összehasonlítást szigorúan az illetékes hatóságok tagállamok által javasolt ellenőrző csoportjában végzik el;

– Ellenőrzése évente történik, a nyomon követett eljárás(ok) keretében legkorábban a digitális adatcserék megkezdésétől számított egy év elteltével, legalább 5 éves időtartamon át.

2. sz. mutató (2. sz. egyedi célkitűzés)

A rendelet által létrehozott decentralizált informatikai rendszeren keresztül küldött és fogadott elektronikus keresetek, kérelmek és beadványok száma. Ez a mutató:

– az uniós jog által létrehozott egy vagy több igazságügyi együttműködési eljárás hatálya alá tartozó olyan eljárásra kiterjedő hatállyal kerül meghatározásra, amelyben a magánszemélyeknek és a vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy keresetet nyújtsanak be valamely illetékes nemzeti hatósághoz (pl. a kis értékű követelések európai eljárása);

– a hagyományos (meglévő) kommunikációs eszközökkel kicserélt keresetek számának alapértékéhez kerül viszonyításra. Ezt az összehasonlítást szigorúan az illetékes hatóságok tagállamok által javasolt ellenőrző csoportjában végzik el;

– Ellenőrzése évente történik, az elektronikus beadványok elfogadási kötelezettségének hatálybalépésétől számított egy év elteltével, legalább 5 éves időtartamon át.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

E kezdeményezés végrehajtása szakaszos megközelítésben fog történni. E rendelet hatálybalépését követően megkezdődik a munka egy olyan végrehajtási jogi aktus elfogadása érdekében, amely meghatározza a rendelet hatálya alá tartozó igazságügyi együttműködési eszközök első, prioritást élvező „tételének” digitalizálására vonatkozó technikai feltételeket, majd ezt követi a technikai végrehajtás. Ezzel egyidejűleg a prioritást élvező eszközök következő csomagjára vonatkozó végrehajtási jogi aktussal kapcsolatos munka is kidolgozásra kerül. A tervek szerint egy „tétel” 6–10 jogi eszköz digitalizálásával foglalkozna azzal a céllal, hogy 2029-ig megvalósuljon az összes polgári, kereskedelmi és büntetőjogi jogi eszköz teljes digitalizálása:

Az ideiglenes végrehajtási ütemterv a következőképpen szemléltethető:

– 2022: a rendelet elfogadása

– 2023: az 1. tételben szereplő eszközökkel kapcsolatos digitalizációs szempontokat meghatározó végrehajtási jogi aktus elfogadása

– 2024–2025: a decentralizált informatikai rendszer technikai végrehajtása az 1. tételbe tartozó eszközök tekintetében

– 2025: az 2. tételben szereplő eszközökkel kapcsolatos digitalizációs szempontokat meghatározó végrehajtási jogi aktus elfogadása

– 2026–2027: a decentralizált informatikai rendszer technikai végrehajtása az 2. tételbe tartozó eszközök tekintetében

– 2027: az 3. tételben szereplő eszközökkel kapcsolatos digitalizációs szempontokat meghatározó végrehajtási jogi aktus elfogadása

– 2027–2028: a decentralizált informatikai rendszer technikai végrehajtása az 3. tételbe tartozó eszközök tekintetében

– 2028: az 4. tételben szereplő eszközökkel kapcsolatos digitalizációs szempontokat meghatározó végrehajtási jogi aktus elfogadása

– 2028–2029: a decentralizált informatikai rendszer technikai végrehajtása az 4. tételbe tartozó eszközök tekintetében

Ennek ellenére 2029 után további végrehajtási tevékenységekre lesz szükség a folyamatos koordinációs, műszaki irányítási, karbantartási, támogatási és nyomonkövetési tevékenységek biztosítása érdekében.

A 2027 utáni összes intézkedés attól függ, hogy a következő többéves pénzügyi keretben rendelkezésre állnak-e allokációk, és azok nem érintik a Bizottságnak a 2027 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatát.

Az európai szintű fellépés indokai (előzetes)

A kezdeményezés célja, hogy holisztikus digitalizációs rendelkezések bevezetésével javítsa a határokon átnyúló igazságügyi együttműködés hatékonyságát és ellenálló képességét, valamint az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést az uniós igazságügyi együttműködés jogi eszközei tekintetében. Bár – amint azt a hatásvizsgálat is mutatja 89 – néhány korábbi jó kísérleti projekt létezik, az önkéntes együttműködés nem tudja elérni a kezdeményezések céljait és célkitűzéseit. Ezt jelzi a jogbizonytalanságok létezése is (pl. az elektronikus dokumentumok, aláírások és bélyegzők elismerésével kapcsolatban), amelyek nem oldhatók meg a csak uniós szinten elvégezhető, összehangolt jogalkotási fellépés nélkül.

A várható uniós többletérték (utólagos)

A kezdeményezés hozzá fog járulni a hatékonyabb és reziliensebb, határokon átnyúló uniós igazságügyi együttműködéshez és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítéséhez, és potenciálisan a vonatkozó uniós vívmányok alkalmazásának növekedéséhez vezethet. A várható pozitív hozzáadott értékre vonatkozó további információkért lásd a fent ismertetett hatásokat.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A kezdeményezés figyelembe veszi az e-CODEX rendszer 90 fejlesztésének keretében önkéntes alapon végrehajtott különböző kísérleti felhasználási esetekkel összefüggésben levont tanulságokat.

A közelmúltban az iratkézbesítésről 91 és a bizonyításfelvételről 92 szóló rendelet (átdolgozás) kapcsán szerzett tapasztalatokra épít, amelyekbe először vezették be a határokon átnyúló digitális kommunikáció decentralizált informatikai rendszerének kötelező használatával kapcsolatos szempontokat.

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

Ez a kezdeményezés „Az igazságszolgáltatás digitalizációja az Európai Unióban” című, 2020. december 2-án elfogadott bizottsági közleményt 93 követő intézkedés.

Szinergiákat hoz létre az alábbiakkal:

– a polgári és büntetőeljárások során alkalmazott számítógépesített kommunikációs rendszerről (e-CODEX rendszer) 94 szóló rendeletre irányuló javaslat, tekintettel arra, hogy a tervezett elektronikus adatcsere és az annak alapjául szolgáló decentralizált informatikai rendszer az e-CODEX-re, a biztonságos és kölcsönösen átjárható, határokon átnyúló kommunikáció technikai megoldására támaszkodna.

– a 910/2014/EU rendelet 95 (a továbbiakban: az e-IDAS-rendelet), mivel ez a kezdeményezés bevezeti a minősített bizalmi szolgáltatások (minősített elektronikus bélyegzők és aláírások) használatát a decentralizált informatikai rendszeren keresztül megvalósuló elektronikus kommunikáció összefüggésében.

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

A kezdeményezés teljes mértékben újra fel fogja használni az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) program keretében kidolgozott eDelivery, és esetlegesen az elektronikus azonosításra és a bizalmi szolgáltatásokra vonatkozó építőelemet. A kezdeményezés célja továbbá az elektronikus bizonyítékok digitális cseréjére szolgáló rendszer (e-EDES) keretében kifejlesztett platform további felhasználása. E szinergiák kihasználása ellenére finanszírozásra lesz szükség az igazságügyi együttműködési eljárások összefüggésében folytatott kommunikáció digitalizálásához, amely jelenleg hagyományos eszközökön keresztül (nevezetesen papíralapon) történik. A végrehajtás előkészítő elemzéssel kezdődik, majd a megoldás bevezetésével és működőképessé tételével zárul.

A tagállamok a meglévő uniós programokból – különösen a kohéziós politikai alapokból és a Jogérvényesülés programból 96 – finanszírozást kérhetnének a vonatkozó nemzeti infrastruktúrájuk létrehozásához/fejlesztéséhez.

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

–◻ időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻ pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

☒ határozatlan időtartam

–végrehajtás 2022-től 2029-ig tartó beindítási időszakkal 97 ,

–azt követően: rendes ütem

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 98

☒ Bizottság általi közvetlen irányítás

–☒ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻ végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek;

–◻ közjogi szervek;

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

A rendelet felülvizsgálatára első alkalommal öt évvel a teljes körű alkalmazása után, majd ötévente kerül sor. A Bizottság az eredményekről be fog számolni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

2.1.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.1.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

Ez a rendelet nem érinti a Bizottság által alkalmazott meglévő irányítási módo(ka)t és ellenőrzési rendszereket.

A rendelet többek között létrehozza az illetékes nemzeti hatóságok közötti elektronikus kommunikáció digitális csatornáját a polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott, határokon átnyúló igazságügyi együttműködés területén az uniós jog teljes területén.

Ezek az új szabályok műszaki előírások és szabványok kidolgozását, valamint a nemzeti hatóságok tevékenységeinek felügyeletét és koordinálását igénylik. Tekintettel arra, hogy a határokon átnyúló ügyekben folytatott kommunikáció tekintetében a digitalizáció szintje jelenleg alacsony a tagállamokban, a rendelet egy szoftvertermék (a továbbiakban: referenciaalkalmazás) Bizottság általi kifejlesztését irányozza elő. A rendelet továbbá az európai igazságügyi portálon uniós szintű hozzáférési pont létrehozását irányozza elő a polgárok és a vállalkozások számára.

Ezen feladatok ellátása érdekében megfelelő erőforrásokat kell biztosítani a Bizottság szolgálatai számára. A szükséges források összesen 22 teljes munkaidős egyenértéket tesznek ki a 2027-ig tartó időszakban, a külső szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások nélkül):

2022-ra vonatkozóan:

– 1 teljes munkaidős egyenérték jogi és szakpolitikai munkára, beleértve az illetékes nemzeti hatóságokkal való koordinációt is

– 1 teljes munkaidős egyenérték az informatikai végrehajtási tevékenységekre (üzleti, projektirányítás és szerződéskezelés)

A 2023–2027-es időszakra (évente):

– 2 teljes munkaidős egyenérték jogi és szakpolitikai munkára, beleértve az illetékes nemzeti hatóságokkal való koordinációt is

– 2 teljes munkaidős egyenérték az informatikai végrehajtási tevékenységekre (üzleti, projektirányítás és szerződéskezelés)

2.1.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

A főbb azonosított kockázatok a következőkhöz kapcsolódnak:

a) határidő- és költségtúllépések a decentralizált informatikai rendszer fejlesztésével kapcsolatos, előre nem látható informatikai végrehajtási problémák miatt, különös tekintettel a Bizottság által kidolgozandó referenciaalkalmazás megoldásra. Ezt a kockázatot csökkenti az a tény, hogy a decentralizált informatikai rendszer fejlesztéséhez felhasználható fő építőelemek – nevezetesen az e-CODEX rendszer (amely maga is az eDelivery építőelemen alapul) és az elektronikus bizonyítékok digitális cseréjére szolgáló rendszer – már léteznek és kiforrottak.

Ezt a kockázatot a Bizottság által kifejlesztett valamennyi rendszerre (azaz az irányítási felügyeletre, a projekt- és kockázatkezelésre) vonatkozó standard belsőkontroll-rendszerek, különösen a projektirányítási kontrollok alkalmazásával fogják kezelni.

b) végrehajtási és bevezetési késedelmek a tagállami hatóságok részéről. Ezt a kockázatot csökkenteni fogja a végrehajtási jogi aktusok kidolgozása során a megvalósíthatóság és a végrehajtási ütemtervről való megállapodás biztosítása, a rendszeres nyomon követés és a végrehajtásért felelős nemzeti hatóságok számára nyújtott technikai támogatás.

Ez a rendelet nem érinti a meglévő bizottsági ellenőrzések költséghatékonyságát.

2.2.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

A Bizottságra vonatkozó jelenlegi, a csalások megelőzésére vonatkozó intézkedések a rendelethez szükséges előirányzatokra is vonatkoznak.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési sor

Type of Kiadás típusa

Hozzájárulás

Szám

diff./nem diff. 99

EFTA-országoktól 100

tagjelölt országoktól 101

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

02.04.05.01.

Nem diff.

NEM

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési sor

Type ofKiadás típusa

Hozzájárulás

Szám

diff./nem diff.

EFTA-országoktól

tagjelölt országoktól

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

[XX.YY.YY.YY]

IGEN/NEM

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–☒ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Szám

Főigazgatóság: Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság

2022. év

2023. év

2024. év

2025. év

2026. év

2027. év

ÖSSZESEN

• Operatív előirányzatok

Költségvetési sor 102 : 02.04.05.01.

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

0

1,700

4,000

1,500

4,000

4,000

15,200

Kifizetési előirányzatok

(2a)

0

1,700

4,000

1,500

4,000

4,000

15,200

Költségvetési sor

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1b)

Kifizetési előirányzatok

(2b)

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 103

Költségvetési sor

3.

A JUST Főigazgatósághoz tartozó előirányzatokÖSSZESEN 104

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=(1a)+(1b)+(3)

0

1,700

4,000

1,500

4,000

4,000

15,200

Kifizetési előirányzatok

=(2a)+(2b)

+3

0

1,700

4,000

1,500

4,000

4,000

15,200

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

4.

0

1,700

4,000

1,500

4,000

4,000

15,200

Kifizetési előirányzatok

5.

0

1,700

4,000

1,500

4,000

4,000

15,200

• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN

6.

A többéves pénzügyi keret 1. FEJEZETÉHEZ tartozóelőirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=(4)+(6)

0

1,700

4,000

1,500

4,000

4,000

15,200

Kifizetési előirányzatok

=(5)+(6)

0

1,700

4,000

1,500

4,000

4,000

15,200

Ha a javaslat/kezdeményezés egynél több operatív fejezetet is érint, ismételje meg a fenti szakaszt:

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	4.
	Kifizetési előirányzatok	5.
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)		6.
A többéves pénzügyi keret 1–6. FEJEZETÉHEZ tartozóelőirányzatok ÖSSZESEN(Referenciaösszeg)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(4)+(6)	0	1,700	4,000	1,500	4,000	4,000	15,200
	Kifizetési előirányzatok	=(5)+(6)	0	1,700	4,000	1,500	4,000	4,000	15,200

A többéves pénzügyi keret fejezete

„Igazgatási kiadások”

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (a belső szabályzat V. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2022. év	2023. év	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	ÖSSZESEN
Főigazgatóság: Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság
• Humánerőforrás		0,304	0,608	0,608	0,608	0,608	0,608	3,344
• Egyéb igazgatási kiadások		0,006	0,254	0,254	0,254	0,254	0,254	1,276
JOGÉRVÉNYESÜLÉSI ÉS FOGYASZTÓPOLITIKAI FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN	Előirányzatok	0,310	0,862	0,862	0,862	0,862	0,862	4,620

A többéves pénzügyi keret7. FEJEZETÉHEZ tartozóelőirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0,310

0,862

0,862

0,862

0,862

0,862

4,620

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2022. év	2023. év	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1–7. FEJEZETÉHEZ tartozóelőirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	0,310	2,562	4,862	2,362	4,862	4,862	19,820
	Kifizetési előirányzatok	0,310	2,562	4,862	2,362	4,862	4,862	19,820

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket

⇩

2022. év

2023. év

2024. év

2025. év

2026. év

2027. év

Típus 105

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1–2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 106

– Kimenet

A digitalizált uniós igazságügyi együttműködési eljárások száma

5,343

10,686

Az 1. és 2. konkrét célkitűzés részösszege

5,343

10,686

ÖSSZESEN

5,343

10,686

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–☒ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

2022. év

2023. év

2024. év

2025. év

2026. év

2027. év

ÖSSZESEN

HEADING 7A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE

Humánerőforrás

0,304

0,608

0,608

0,608

0,608

0,608

3,344

Egyéb igazgatási kiadások

0,006

0,254

0,254

0,254

0,254

0,254

1,276

Subtotal HEADING 7A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉNEK részösszege

0,310

0,862

0,862

0,862

0,862

0,862

4,620

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE 107 bele nem tartozó előirányzatok

Humánerőforrás

Other expenditure Egyéb igazgatási jellegű kiadások

Subtotal A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszegeof the multiannual financial framework

ÖSSZESEN

0,310

0,862

0,862

0,862

0,862

0,862

4,620

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–☒ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

2022. év

2023. év

2024. év

2025. év

2026. év

2027. év

20 01 02 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)

20 01 02 03 (a küldöttségeknél)

01 01 01 01 (közvetett kutatás)

01 01 01 11 (közvetlen kutatás)

Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)

20 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)

20 02 03 (AC, AL, END, INT és JPD a küldöttségeknél)

XX 01 xx yy zz 108

– a központban

– a küldöttségeknél

01 01 01 02 (AC, END, INT – közvetett kutatás)

01 01 01 12 (AC, END, INT – közvetlen kutatás)

Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)

ÖSSZESEN

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

2 Jogi/szakpolitikai referensek – akik a végrehajtási jogi aktusok kidolgozásáért, megszövegezéséért és elfogadásáért, a jogi követelmények elemzéséért, a bizottság(ok) munkájának megszervezéséért és elnökletéért, valamint az eu-LISA-val való kapcsolattartásért felelősek.

1 Üzleti vezető (AD) – felelős a tagállami nemzeti hatóságok érdekelt feleivel való kapcsolattartásért, az üzleti munkafolyamatok, az üzleti és termékkövetelmények, valamint a helyszíni konzultációs szolgáltatások meghatározásáért.

1 Informatikai projektvezető (AD) – felelős a decentralizált informatikai rendszer fejlesztéséért, karbantartásáért és támogatásáért, annak referenciamegvalósításáért, a projekt-, minőségirányításért és a szerződések kezeléséért.

Külső munkatársak

3.2.5.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés

–☒ teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési sorokat és a megfelelő összegeket. Jelentős átprogramozás esetén mellékeljen Excel-táblát.

–◻ a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetésisorokat és a megfelelő összegeket, valamint a felhasználni javasolt eszközöket.

–◻ a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési sorokat és a megfelelő összegeket.

3.2.6.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

–☒ nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást

–◻ előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	N. év 109	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–☒ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

◻ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve ◻

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 110
		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.
…………. jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

[…]

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

[…]

(1) Az Európai Unió Alapjogi Chartája (HL C 326., 2012.10.26., 391. o.).

(2) COM(2021) 700 final.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1784 rendelete (2020. november 25.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) (átdolgozás) (HL L 405., 2020.12.2., 40. o.) és az Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) (HL L 324., 2007.12.10., 79. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1783 rendelete (2020. november 25.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről (bizonyításfelvétel) (HL L 405., 2020.12.2., 1. o.).

(5) COM(2020) 710 final.

(6) E rendeletjavaslat összefüggésében az „alapértelmezésben digitális technológiák” elvet a kommunikáció hatékonyságának és ellenálló képességének javításaként, a költségek és az adminisztratív terhek digitális kommunikációs csatorna előnyben részesítésével történő csökkentéseként kell érteni.

(7) COM(2020) 690 final.

(8) COM(2020) 712 final.

(9) COM(2018) 225 final – 2018/0108 (COD).

(10) A Tanács következtetései Európa digitális jövőjének alakításáról 2020/C 202 I/01 (HL C 202I., 2020.6.16., 1. o.).

(11) „Az igazságszolgáltatáshoz való jog – A digitalizáció lehetőségeinek kiaknázása” című tanácsi következtetések (HL C 342I, 2020.10.14., 1. o.).

(12) Részletesebben végrehajtva a kibertérben a büntető igazságszolgáltatás javításáról szóló, 2016. június 9-i tanácsi következtetésekben.

(13) A Tanács következtetései: „Az európai elfogatóparancs és a kiadatási eljárások – jelenlegi kihívások és a további teendők”, 2020/C 419/09 (HL C 419., 2020.12.4., 23. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

(15) COM(2021) 281 final.

(16) JOIN(2020) 18 final.

(17) COM(2020) 823 final.

(18) COM(2020) 713 final.

(19) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata (HL C 326., 2012.10.26., 47. o.).

(20) SWD(2021) 392.

(21) https://data.europa.eu/doi/10.2838/118529

(22) SWD(2021) 392.

(23) Az uniós szinten eddig kifejlesztett fő informatikai eszköz, amely egyablakos ügyintézési pontként szolgál az igazságszolgáltatás területén az információk és szolgáltatások eléréséhez.

(24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(27) SWD(2021) 392.

(28) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/694 rendelete (2021. április 29.) a Digitális Európa program létrehozásáról és az (EU) 2015/2240 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 166., 2021.5.11., 1. o.).

(29) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az igazságszolgáltatás digitalizációja az Európai Unióban. Lehetőségek eszköztára (COM(2020) 710 final.

(30) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1784 rendelete (2020. november 25.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) (HL L 405., 2020.12.2., 40. o.).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről („iratkézbesítés”), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 324., 2007.12.10., 79. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1783 rendelete (2020. november 25.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről (bizonyításfelvétel) (HL L 405., 2020.12.2., 1. o.).

(33) A Tanács 1206/2001/EK rendelete (2001. május 28.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről (HL L 174., 2001.6.27., 1. o.).

(34) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(35) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(36) A Tanács 4/2009/EK rendelete (2008. december 18.) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről (HL L 7., 2009.1.10., 1. o.).

(37) A Tanács (EU) 2019/1111 rendelete (2019. június 25.) a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről (HL L 178., 2019.7.2., 1. o.).

(38) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendelete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról (HL L 141., 2015.6.5., 19. o.).

(39) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

(40) Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete (2006. december 12.) az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról (HL L 399., 2006.12.30., 1. o.).

(41) Az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről (HL L 199., 2007.7.31., 1. o.).

(42) Az Európai Parlament és a Tanács 655/2014/EU rendelete (2014. május 15.) polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról (HL L 189., 2014.6.27., 59. o.).

(43) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1805 rendelete (2018. november 14.) a befagyasztást és az elkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről (HL L 303., 2018.11.28., 1. o.).

(44) * Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 2003/8/EK tanácsi irányelvnek, a 2002/465/IB, a 2002/584/IB, a 2003/577/IB, a 2005/214/IB, a 2006/783/IB, a 2008/909/IB, a 2008/947/IB, a 2009/829/IB és a 2009/948/IB tanácsi kerethatározatnak, valamint a 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az igazságügyi együttműködés digitalizálása tekintetében történő módosításáról.

(45) Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(46) Az Európai Unió Alapjogi Chartája (HL C 326., 2012.10.26., 391. o.).

(47) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/64/EU irányelve (2012. május 22.) a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról (HL L 280., 2010.10.26., 1. o.), az Európai Parlament és a Tanács 2012/13/EU irányelve (2012. május 22.) a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról (HL L 142., 2012.6.1., 1. o.); az Európai Parlament és a Tanács 2013/48/EU irányelve (2013. október 22.) a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról (HL L 294., 2013.11.6., 1. o.); az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/343 irányelve (2016. március 9.) a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről (HL L 65., 2016.3.11., 1. o.); az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/800 irányelve (2016. május 11.) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról (HL L 132., 2016.5.21., 1. o.); az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1919 irányelve (2016. október 26.) a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről (HL L 297., 2016.11.4., 1. o.).

(48) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(49) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(50) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/800 irányelve (2016. május 11.) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról (HL L 132., 2016.5.21., 1. o.).

(51) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(52) Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete (2006. december 12.) az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról (HL L 399., 2006.12.30., 1. o.).

(53) * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).

(54) * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).

(55) * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).

(56) * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).

(57) Az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről (HL L 199., 2007.7.31., 1. o.).

(58) * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).

(59) * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).

(60) Az Európai Parlament és a Tanács 655/2014/EU rendelete (2014. május 15.) polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról (HL L 189., 2014.6.27., 59. o.).

(61) * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).

(62) * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).

(63) * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).

(64) * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).

(65) * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).

(66) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendelete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról (HL L 141., 2015.6.5., 19. o.).

(67) * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).

(68) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1805 rendelete (2018. november 14.) a befagyasztást és az elkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről (HL L 303., 2018.11.28., 1. o.).

(69) * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).

(70) * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).

(71) * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).

(72) * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).

(73) * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).

(74) * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).

(75) * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).

(76) * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).

(77) * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).

(78) * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).

(79) * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).

(80) * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).

(81) * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).

(82) * Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (COM(2021) 759).

(83) * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).

(84) * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).

(85) * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).

(86) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(87) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/694 rendelete (2021. április 29.) a Digitális Európa program létrehozásáról és az (EU) 2015/2240 határozat hatályon kívül helyezéséről. (HL L 166., 2021.5.11., 1. o.).

(88) SWD(2021) 392.

(89) https://www.e-codex.eu/

(90) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1784 rendelete (2020. november 25.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) (HL L 405., 2020.12.2., 40. o.).

(91) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1783 rendelete (2020. november 25.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről (bizonyításfelvétel) (HL L 405., 2020.12.2., 1. o.).

(92) COM(2020) 710 final.

(93) Javaslat – Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a határokon átnyúló polgári és büntetőeljárásokban használt kommunikációra szolgáló számítógépes rendszer létrehozásáról (e-CODEX rendszer), valamint az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (COM(2020) 712).

(94) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

(95) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/693 rendelete (2021. április 28.) a Jogérvényesülés program létrehozásáról, valamint az 1382/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 156., 2021.5.5., 21. o.).

(96) A 2027 utáni összes intézkedés attól függ, hogy a következő többéves pénzügyi keretben rendelkezésre állnak-e allokációk, és azok nem érintik a Bizottságnak a 2027 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatát.

(97) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx

(98) Diff. = Differenciált előirányzatok/Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(99) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(100) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(101) A hivatalos költségvetési nómenklatúra szerint.

(102) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(103) Az előirányzatokat a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága bocsátja a Jogérvényesülési Főigazgatóság rendelkezésére a vonatkozó munkaprogramok elfogadását követően.

(104) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (például: a finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(105) Az 1.4.2. pontban („Konkrét célkitűzés[ek]…”) feltüntetett célkitűzés.

(106) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(107) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(108) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(109) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	4.	0	1,700	4,000	1,500	4,000	4,000	15,200
	Kifizetési előirányzatok	5.	0	1,700	4,000	1,500	4,000	4,000	15,200
• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		6.
A többéves pénzügyi keret 1. FEJEZETÉHEZ tartozóelőirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(4)+(6)	0	1,700	4,000	1,500	4,000	4,000	15,200
	Kifizetési előirányzatok	=(5)+(6)	0	1,700	4,000	1,500	4,000	4,000	15,200

HEADING 7A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE
Humánerőforrás	0,304	0,608	0,608	0,608	0,608	0,608	3,344
Egyéb igazgatási kiadások	0,006	0,254	0,254	0,254	0,254	0,254	1,276
Subtotal HEADING 7A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉNEK részösszege	0,310	0,862	0,862	0,862	0,862	0,862	4,620

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE 107 bele nem tartozó előirányzatok
Humánerőforrás
Other expenditure Egyéb igazgatási jellegű kiadások
Subtotal A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszegeof the multiannual financial framework