INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) koordinálja a határokon átnyúló súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásokat és büntetőeljárásokat Európában és azon kívül. Az Eurojust a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés európai uniós központjaként támogatja a nemzeti nyomozó és bűnüldöző hatóságokat.

A terrorizmus elleni küzdelem az Eurojust 2002-es létrehozása óta az ügynökség megbízatásának részét képezi, és továbbra is az egyik fő prioritása. A terrorizmus elleni hatékony küzdelem érdekében alapvető fontosságú, hogy az illetékes hatóságok hatékonyan megosszák egymással és az uniós ügynökségekkel és szervekkel a releváns információkat a terrorista bűncselekmények megelőzése, felderítése, kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása érdekében.

A terrorista bűncselekményekre vonatkozó információcseréről és együttműködésről szóló, 2005. szeptember 20-i 2005/671/IB tanácsi határozat 1 kimondja, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben alapvető fontosságú, hogy a lehető legteljesebb és leginkább naprakész információk álljanak rendelkezésre. A terrorfenyegetettség állandósulása és összetettsége szükségessé teszi az információ eddiginél nagyobb arányú megosztását.

Ennek fényében a 2005/671/IB tanácsi határozat előírja, hogy a tagállamoknak össze kell gyűjteniük a két vagy több tagállamot érintő, vagy esetlegesen érintő terrorista bűncselekmények tekintetében folytatott nyomozásokra vonatkozó és azokból származó valamennyi releváns információt, és el kell juttatniuk azokat az Europolhoz 2 . Ezen túlmenően a tagállamoknak össze kell gyűjteniük a két vagy több tagállamot érintő, vagy esetlegesen érintő terrorista bűncselekmények miatt indított büntetőeljárásokkal és büntetőítéletekkel kapcsolatos valamennyi releváns információt, és el kell juttatniuk azokat az Eurojusthoz. Emellett minden tagállamnak hozzáférhetővé kell tennie az illetékes hatóságai által a terrorista bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárásokról összegyűjtött valamennyi releváns információt. Ezeket az információkat gyorsan hozzáférhetővé kell tenni egy másik tagállam illetékes hatóságai számára, ahol az információk felhasználhatók terrorista bűncselekmények megelőzésére, felderítésére, kivizsgálására vagy büntetőeljárás alá vonására.

2005 óta még inkább nyilvánvalóvá vált a tagállamok közötti, valamint az Europollal és az Eurojusttal való információmegosztás jelentősége. A terrorizmus elleni küzdelemről szóló (EU) 2017/541 irányelv 3 módosította a 2005/671/IB tanácsi határozatot annak biztosítása érdekében, hogy az információkat hatékonyan és időben megosszák a tagállamok között, figyelembe véve a terrorista bűncselekmények jelentette súlyos fenyegetést.

Az Eurojust e területen végzett munkájának egyik kulcsfontosságú eleme az európai terrorizmusellenes igazságügyi nyilvántartás (CTR). A CTR-t 2019 szeptemberében indították el a 2005/671/IB tanácsi határozat alapján. A tagállamok információkat szolgáltatnak a CTR-be a joghatóságuk alá tartozó terrorista bűncselekményekkel kapcsolatos bírósági eljárásokról. Ezeket az adatokat az Eurojust információfeldolgozó rendszerében – az Eurojust ügyviteli rendszerében (CMS; ügyviteli rendszer) – tárolják és ellenőrzik, hasonlóan az Eurojust által támogatott, folyamatban lévő igazságügyi együttműködési ügyekkel kapcsolatos operatív adatokhoz. A cél a terrorizmus elleni bírósági eljárások és az ezekből eredő esetleges koordinációs igények közötti lehetséges kapcsolatok azonosítása. A digitális büntető igazságszolgáltatásról szóló tanulmány 4 megállapításai alapján a CTR működésének javítását az európai büntetőjog egyik fő prioritásaként határozták meg.

Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről szóló (EU) 2018/1727 rendelet 5 (a továbbiakban: Eurojust-rendelet) 2019. decemberi hatálybalépésével az Eurojust új jogi keretet kapott és uniós ügynökséggé alakult át. Mivel az Eurojust-rendeletet a CTR létrehozása előtt dolgozták ki és fogadták el, a CTR-ről és annak feladatairól az Eurojust-rendelet nem rendelkezett. Ez jogbizonytalanságot teremt, különösen mivel a 2005/671/IB tanácsi határozat és az Eurojust-rendelet közötti kapcsolat nem egyértelmű.

További problémák merülnek fel azokkal az adatokkal kapcsolatban, amelyeket a nemzeti hatóságok megosztanak az Eurojusttal. Jelenleg az Eurojust gyakran nem kapja meg a nemzeti hatóságoktól azokat az adatokat, amelyek a 2005/671/IB tanácsi határozattal összhangban a terrorizmussal kapcsolatos ügyekre, valamint az Eurojust-rendelet 21. cikkével összhangban a súlyos bűncselekményekre vonatkozó információk keresztellenőrzéséhez szükségesek. Ennek több oka is van. Először is, a 2005/671/IB tanácsi határozat nem elég pontos, mivel sokkal szélesebb alkalmazási körre irányult. Bár bizonyos útmutatással szolgál arra vonatkozóan, hogy a tagállamoknak milyen típusú információkat kell továbbítaniuk az Eurojustnak, még mindig nem elég konkrét. Emellett a biztonságos kommunikációs csatornák hiánya és az információk manuális kinyerése okozta adminisztratív terhek miatt az információmegosztás gyakran nem történik meg, mivel további digitalizáció nélkül nem lehet strukturáltabb és automatizáltabb adatcserét végezni.

Emellett a jelenlegi ügyviteli rendszer és az adatfeldolgozási környezet korlátozza az Eurojust proaktívabb szerepét a digitalizált igazságügyi együttműködésben. A technikailag elavult Eurojust ügyviteli rendszer nem képes megfelelően integrálni és támogatni egy olyan innovatív eszközt, amely biztonságos digitális adatcserét és az adatok keresztellenőrzését igényli, amilyen például a CTR. Emellett az ügyviteli rendszer technikai kialakítása tükröződik az Eurojust-rendeletben. Az Eurojust-rendelet az ügyviteli rendszer létrehozását a folyamatban lévő ügyek adminisztratív nyomon követésének támogatását célzó ideiglenes munkafájlokra és egy tárgymutatóra korlátozza 6 . Nem rendelkezik kifejezetten arról, hogy az ügyviteli rendszeren belül létre kell hozni egy további CTR-adatbázist. A személyes adatok ügyviteli rendszeren kívüli feldolgozása tilos 7 . Ezért jogilag nem lehetséges az ügyviteli rendszeren kívüli további CTR-adatbázis létrehozása sem.

Gyakorlati és jogi problémák merülnek fel a harmadik országok összekötő ügyészeivel való együttműködéssel kapcsolatban is. Az Eurojust az Eurojust-rendelet hatálybalépése előtt 12 harmadik országgal 8 kötött együttműködési megállapodást. Ezek a megállapodások az adatcserére, az adatvédelmi biztosítékokra és a gyakorlati együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. Az együttműködés megkönnyítése érdekében lehetővé teszik, hogy összekötő ügyészeket küldjenek ki az Eurojusthoz. Ezek az összekötő ügyészek együtt dolgoznak az uniós tagállamokbeli kollégáikkal, és a vonatkozó együttműködési megállapodásokkal összhangban támogatást nyújtanak a hazájukat érintő, határokon átnyúló nyomozásokhoz. Az Eurojust-rendelet azonban egyáltalán nem említi ezeket az összekötő ügyészeket vagy az ügyviteli rendszerhez való hozzáférésüket. Ezért jelenleg nem világos, hogy az Eurojust-rendelettel összhangban hogyan lehet hatékonyan és biztonságosan megosztani az adatokat – köztük személyes adatokat – harmadik országbeli összekötő ügyészekkel.

Ezért e javaslat célja, hogy lehetővé tegye az Eurojust számára, hogy betöltse az Eurojust-rendeletben előirányzott erősebb és proaktívabb szerepét a súlyos bűncselekményekkel – különösen a terrorista bűncselekményekkel – foglalkozó nemzeti nyomozó és bűnüldöző hatóságok közötti koordináció és együttműködés támogatása és megerősítése terén, az alábbiak révén:

·lehetővé tenni az Eurojust számára, hogy hatékonyabban azonosíthassa a terrorista bűncselekményekkel kapcsolatos, határokon átnyúló párhuzamos nyomozások és büntetőeljárások közötti kapcsolatokat, és proaktívan visszajelzést tudjon adni ezekről a kapcsolatokról a tagállamoknak;

·hatékonyabbá és biztonságosabbá tenni az adatcserét a tagállamok, az Eurojust és harmadik országok között.

E célok elérése érdekében a javaslat célja továbbá, hogy jogbiztonságot nyújtson a terrorizmussal kapcsolatos ügyekben történő információmegosztásra vonatkozó kötelezettség pontos terjedelme és a 2005/671/IB tanácsi határozattal fennálló kapcsolat tekintetében, ami az Eurojust-rendelet és a 2005/671/IB tanácsi határozat érdemi módosítását teszi szükségessé.

•Összhang a szabályozási terület meglévő szakpolitikai rendelkezéseivel

A javaslatot „Az igazságszolgáltatás digitalizációja az EU-ban” című bizottsági közleményben 9 jelentették be egy szélesebb körű kezdeményezés részeként, amelynek célja, hogy lehetővé váljon a bíróságok, a nemzeti hatóságok, valamint a bel- és igazságügyi ügynökségek közötti biztonságos elektronikus kommunikáció és az információk és dokumentumok cseréje. A javaslat a közleménnyel összhangban az e-CODEX-re 10 épül, amely a határokon átnyúló bírósági eljárásokban a biztonságos digitális kommunikáció etalonja. Az igazságszolgáltatás digitalizációjára vonatkozó csomag részeként, valamint a határokon átnyúló igazságügyi együttműködés digitalizálására irányuló kezdeményezéssel és a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjára vonatkozó kezdeményezéssel együtt ez a javaslat egyike a 2021. évi bizottsági munkatervben „Az európai demokrácia megerősítése” 11 cím alatt felsorolt javaslatoknak.

A javaslat figyelembe veszi a 2005/671/IB tanácsi határozatnak az (EU) 2016/680 irányelvvel 12 (a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv) való összehangolása érdekében történő módosításáról szóló (EU) […/…] európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslatot 13 is. A módosítások következetességének biztosítása érdekében a jogalkotási folyamat során szoros koordinációra lesz szükség.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A terrorizmussal kapcsolatos ügyekre vonatkozó digitális adatcsere javításának és az Eurojust ügyviteli rendszere korszerűsítésének fontosságát számos magas szintű dokumentum hangsúlyozta, mint például a biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégia 14 , az EU terrorizmus elleni programja 15 és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló uniós stratégia 16 . Az utóbbiban a Bizottság bejelentette, hogy támogatni fogja az Eurojust ügyviteli rendszerének korszerűsítését annak érdekében, hogy segítsen az Eurojustnak visszajelzést adni a nemzeti hatóságoknak, és felderíteni a folyamatban lévő nyomozások közötti igazságügyi kapcsolatokat.

A javaslat teljes mértékben figyelembe veszi azt a megbízatást is, amellyel a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat folytasson az Eurojust és 13 további harmadik ország közötti együttműködésről szóló újabb együttműködési megállapodásokról 17 .

Figyelembe veszi továbbá az Eurojust más uniós szervekkel vagy ügynökségekkel, nevezetesen az Európai Ügyészséggel 18 , az Europollal mint a rendőrségi együttműködésért felelős uniós ügynökséggel 19 , az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) 20 és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (Frontex) 21 folytatott együttműködését, valamint a biztonságos adatcsere és a „találat/nincs találat” kapcsolat kialakításának fontosságát néhányuk között.

Tekintettel a kicserélt információk rendkívül érzékeny jellegére, alapvető fontosságú, hogy az igazságszolgáltatás digitalizációja eszköztár-alapú megközelítésének végrehajtása – többek között e javaslat révén – olyan módon történjen, amely szigorú kiberbiztonsági szabványokat garantál. Ez összhangban van az EU kiberbiztonsági stratégiájában 22 és a kiberbiztonságnak az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelvre irányuló bizottsági javaslatban (NIS2) 23 felvázolt megközelítéssel, amelynek célja az állami és magánszektorbeli szervezetek, az illetékes hatóságok és az Unió egésze kiberbiztonsági kapacitásainak további javítása a kiberbiztonság és a kritikus infrastruktúrák védelme területén. Bár a tagállamok igazságszolgáltatása nem tartozik az NIS 2 irányelvre irányuló javaslat hatálya alá, alapvető fontosságú, hogy a tagállamok hasonló szintű kiberbiztonságot garantáló nemzeti intézkedéseket vezessenek be.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az Eurojust-rendelet módosításának jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 85. cikke. Az EUMSZ 85. cikke értelmében az Eurojust felépítését, működését, tevékenységi területét és feladatait rendeletben kell meghatározni. Ez az uniós tagállamok és az Eurojust közötti biztonságos kommunikációs csatorna/csatornák létrehozására, valamint az Eurojust és harmadik országok Eurojusthoz kirendelt összekötő ügyészei közötti együttműködésre is kiterjed.

Ami a 2005/671/IB tanácsi határozat azon módosításait illeti, amelyek az Eurojustra való hivatkozások kivételére irányulnak, ezek a módosítások kizárólag az Eurojust-rendelet módosításának következményei. Ennélfogva e módosítások is az EUMSZ 85. cikkére alapíthatók.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdésében foglalt szubszidiaritás elve szerint uniós szintű intézkedésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a kitűzött célokat a tagállamok önállóan nem képesek kielégítően megvalósítani, tehát a tervezett intézkedés nagyságrendje vagy hatásai miatt azok az EU szintjén jobban megvalósíthatók. Szükség van arra is, hogy egy adott intézkedés jellegét és intenzitását az azonosított problémához igazítsák.

Mivel a terrorista bűncselekmények gyakran határokon átnyúló jellegűek, a nemzeti szintű fellépés önmagában nem képes hatékonyan megküzdeni velük. A tagállamok ezért úgy döntenek, hogy együttműködnek a terrorizmus jelentette veszélyek kezelése érdekében. Arra törekednek, hogy összehangolják igazságügyi válaszlépéseiket, és együttműködjenek a közös kihívások kezelése érdekében. Az Eurojust mint az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége határozottan kifejezésre juttatja a tagállamok azon törekvését, hogy együttműködés révén garantálják polgáraik biztonságát.

Az uniós fellépésre különösen azért van szükség, mert a tervezett intézkedések valóban uniós dimenzióval rendelkeznek. Céljuk az Eurojust cselekvési képességének javítása. Az Eurojust feladata, hogy támogassa és megerősítse a nemzeti igazságügyi hatóságok közötti koordinációt és együttműködést a két vagy több tagállamot érintő, illetve a közös alapokon való bűnüldözést szükségessé tevő súlyos bűncselekmények kivizsgálására. E célkitűzés – a szubszidiaritás elvével összhangban – csak az EU szintjén érhető el. A tagállamok nem hozhatnak létre egy megfelelőbb jogi keretet kizárólag a CTR működéséhez és a 2005/671/IB határozat módosításához. Ezért az EU feladata, hogy jogilag kötelező erejű eszközöket hozzon létre ezen eredmények elérése érdekében, összhangban az EU-szerződések által ráruházott hatáskörökkel.

•Arányosság

Az EUSZ 5. cikk (4) bekezdésében foglalt arányosság elvének megfelelően egy adott intézkedés jellegét és intenzitását össze kell hangolni az azonosított problémával. Az e javaslatban tárgyalt valamennyi probléma uniós szintű támogatást igényel a tagállamok számára e problémák hatékony kezeléséhez.

A javaslat 1. és 2. cikkének célja, hogy jobban integrálja a CTR-t az Eurojust jogi és technikai keretébe, és javítsa a harmadik országok összekötő ügyészeivel folytatott együttműködést. E módosítások nélkül az Eurojust nem tudja azonosítani az egyidejű nyomozások és büntetőeljárások közötti kapcsolatokat. Nem töltheti be alapvető szerepét a tagállamok nemzeti hatóságai közötti együttműködés támogatásában és megerősítésében a súlyos bűncselekmények – különösen a terrorizmus – kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása terén. Annak érdekében, hogy az Eurojust teljes mértékben elláthassa alapvető feladatát, biztosítani kell, hogy a büntetőeljárások megindítása koordinált módon történjen.

Mivel a szervezett bűnözés és a terrorista szervezetek egyre inkább határokon átnyúló jellegűek, amit a digitális kommunikációs eszközök használata segít, a harmadik országok tekintetében is összehangoltabb megközelítésre van szükség. A nyomozásokra és büntetőeljárásokra gyakran EU-n kívüli hatóságok bevonásával kerül sor. Ezért az arányosság elvének megfelelően a javaslat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A javaslat 1. cikke módosítja az Eurojust-rendeletet. Az EUMSZ 85. cikke biztosítja a jogalapot az Eurojust-rendelethez. A rendelkezés szerint az Eurojustot rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadandó rendelettel kell szabályozni.

A javaslat 2. cikkének célja a Lisszaboni Szerződés 2009-es hatálybalépése előtt elfogadott tanácsi határozat módosítása. Mivel ezek a módosítások kizárólag az Eurojust-rendelet módosításainak következményei, azok kiegészítő jelleggel beilleszthetők az Eurojust-rendelet módosításáról szóló rendeletbe.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Széles körű, célzott konzultációra került sor annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt felek széles körben részt vegyenek a javaslat előkészítésében. A konzultációk magukban foglalták a kétoldalú kapcsolatok kialakítását, az érdekelt felek és a szakértők találkozóit, az írásbeli észrevételeket és a gyakorló szakemberek körében végzett felmérést.

A Bizottság széles körű és kiegyensúlyozottan sokrétű nézeteket gyűjtött össze ebben a kérdésben azáltal, hogy valamennyi érintett fél számára lehetőséget biztosított véleményük kifejtésére. A konzultációs folyamatba különösen a tagállamokat, a nemzeti hatóságokat, például a terrorizmus területével foglalkozó nemzeti kapcsolattartókat, ügyészeket és bírákat, az Eurojustot, annak nemzeti irodáit és adminisztrációját, a terrorizmus elleni küzdelem európai koordinátorát, az Europolt, tudományos szakembereket, valamint alapjogi és adatvédelmi érdekelteket vontak be.

Emellett a kérdést 2021. június 17-én megvitatták a Bizottság uniós büntetőpolitikával foglalkozó szakértői csoportjában, amely az uniós büntetőjog tudósaiból és gyakorló szakembereiből áll, 2021. június 24-én pedig a Bizottság tagállami szakértőkből álló digitális büntető igazságszolgáltatási szakértői csoportjában.

Valamennyi érdekelt fél széles körben üdvözölte a kezdeményezést, és egyetértett az azonosított problémás területekkel. Az érdekelt felek meglehetősen világosak voltak az Eurojusttal megosztandó információk tekintetében: az adatoknak azon személyek azonosításához szükségesnek kell lenniük, akikre a nyomozás irányul. A válaszadók összességében elégedettek voltak a jelenlegi Eurojust CTR-sablon segítségével gyűjtött adatok mértékével.

Határozottan támogatták a tagállamok és az Eurojust közötti biztonságos kommunikációs csatornák létrehozását. Az Eurojust biztonságos kommunikációs csatornákat részesítene előnyben az Eurojustnak küldött valamennyi műveleti vonatkozású személyes adat tekintetében. Számos érdekelt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi ügyviteli rendszer nem lesz képes ellátni a CTR számára előirányzott feladatokat.

Általános volt az egyetértés abban, hogy az összekötő ügyészeknek operatív hozzáféréssel kell rendelkezniük az ügyviteli rendszerhez. A tagállamok és az Eurojust gyakorlati szakemberei rámutattak arra, hogy azoknak a harmadik országoknak, amelyek együttműködési megállapodást kötöttek, és ezért összekötő ügyészt tudnak küldeni az Eurojusthoz, képesnek kell lenniük arra, hogy önállóan megnyissanak és lezárjanak ügyeket.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A javaslat a digitális büntető igazságszolgáltatásról szóló tanulmány 24 megállapításain alapul. A tanulmány áttekintette a „határokon átnyúló digitális büntető igazságszolgáltatás” rendszere létrehozásának szükségességét és lehetőségeit; ez a rendszer egy gyors, megbízható és biztonságos informatikai infrastruktúra, amely lehetővé teszi a tagállamok nemzeti ügyészségei számára, hogy kapcsolatba lépjenek nemzeti partnerszervezeteikkel, a bel- és igazságügyi ügynökségekkel és a bel- és igazságügy területén működő uniós szervekkel.

•Hatásvizsgálat

Hatásvizsgálatra nem került sor, mivel a javaslat fő célja naprakész technikai megoldás kidolgozása a tagállami hatóságok és az Eurojust támogatására, a meglévő jogi együttműködési keret alapjául szolgáló fő elvek megváltoztatása nélkül.

A Bizottság szolgálatai azonban egy bizottsági szolgálati munkadokumentum 25 formájában elemző igazoló dokumentumot készítettek, amely a javaslatot kíséri. A bizottsági szolgálati munkadokumentum részletes leírást tartalmaz a problémákról, megvizsgálja a problémák hátterében húzódó kiváltó okokat, és meghatározza a javaslat célkitűzéseit. Elemzi a javasolt megoldást a hatékonyság, valamint az alapvető jogokra gyakorolt lehetséges hatások fényében.

Az elemző dokumentumban azonosított fő problémák az alábbiak voltak: az Eurojust nem kap átfogó tájékoztatást az ügyekről az illetékes nemzeti hatóságoktól, az Eurojust ügyviteli rendszere nem támogatja a kapcsolatok automatizált azonosítását, és a harmadik országok összekötő ügyészeivel való együttműködés nem hatékony. Megoldásként javasoljuk a terrorizmussal kapcsolatos ügyekre vonatkozó információk Eurojusttal való megosztására vonatkozó kötelezettség egyértelműsítését és megerősítését, az Eurojust ügyviteli rendszerének korszerűsítését, valamint a harmadik országok összekötő ügyészeivel való együttműködés jogalapjának javítását.

A nemzeti hatóságok és az Eurojust közötti adatcsere hatékonyságának javulása – beleértve a biztonságos kommunikációs csatorna/csatornák használatát is – várhatóan jelentősen javítani fogja az Eurojust azon képességét, hogy azonosítsa a folyamatban lévő és a lezárt eljárások közötti kapcsolatokat. Az Eurojust adatfeldolgozási környezetének korszerűsítése ugyanezt a célt szolgálja. Az ilyen kapcsolatok azonosítása várhatóan segíteni fogja az igazságügyi hatóságokat a nemzeti eljárások különböző szakaszaiban a terrorista bűncselekmények gyanúsítottjainak vagy az egyéb súlyos bűncselekményekben részt vevő személyeknek a sikeres azonosítása és büntetőeljárás alá vonása, valamint az ilyen gyanúsítottakkal fennálló kapcsolatok felderítése során. Ha az Eurojust minden eszközzel támogatni tudja majd a tagállamokat a terrorizmus és más súlyos bűncselekmények elleni küzdelemben, az jelentősen meg fogja erősíteni az igazságügyi válaszlépéseket.

•Alapvető jogok

Tekintettel a személyes adatok bűnüldözési célokból történő kezelésének és az Eurojust támogató tevékenységeinek fontosságára, a javaslat rávilágít arra, hogy biztosítani kell az Alapjogi Chartában rögzített alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartását. Ezek közé tartozik a személyes adatok védelméhez való jog 26 és a magánélet tiszteletben tartásához való jog 27 . Ez különösen fontos, mivel a javaslatban a bűnügyi nyomozásokhoz és ítéletekhez kapcsolódó érzékeny személyes adatok, valamint a biometrikus adatok kezelése is szerepel. Abból kiindulva, hogy a javaslat egyik fő célkitűzése az, hogy lehetővé tegye az Eurojust számára a terrorizmussal kapcsolatos nyomozások összekapcsolását, és ez csak akkor lehetséges, ha az Eurojust elegendő információt kap, növelni kell az Eurojustnak küldött adatok mennyiségét. Ezen adatok tekintetében megfelelő biztosítékokat kell bevezetni. Ezek közé tartozik a szigorú célhoz kötöttség, különösen a biometrikus adatok esetében. A biztonságos kommunikációs csatorna/csatornák és az új, korszerűsített ügyviteli rendszer használata hozzá fog járulni az Eurojust által feldolgozott adatok jobb védelméhez. Az ügyviteli rendszer kialakítása során hangsúlyt kell fektetni az alapértelmezett és a beépített adatvédelemre. Ezen túlmenően a nemzeti tagok és az illetékes nemzeti hatóságok által végzett adatellenőrzés alapelve nem változik. A kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum részletesebben értékeli a javaslat alapvető jogokra és biztosítékokra gyakorolt hatását.

4.KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

Ez a javaslat hatással lehet az Eurojust költségvetésére és személyzeti igényeire. A becslések szerint további 33 millió EUR-ra lenne szükség a javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás alapján.

A digitális büntető igazságszolgáltatásról szóló tanulmány 28 elemzése alapján az új átalakított ügyviteli rendszer költségei a becslések szerint 31 millió EUR-t tesznek ki, beleértve az építés, üzemeltetés és karbantartás kétéves költségeit is 29 . Az Eurojust 2021 októberében már 9,5 millió EUR-t kapott költségvetési transzfer formájában az Európai Ügyészségtől (EPPO), ezért az ügyviteli rendszer fennmaradó költségeit 21,5 millió EUR-ra becsülik. Emellett mintegy 11,5 millió EUR-ra lesz szükség az építés és üzemeltetés négyéves időszakához kapcsolódó további személyzeti igények fedezésére. Ez a 25 további álláshely állandó álláshely lenne annak biztosítása érdekében, hogy az Eurojust rendelkezzen a feladatai végrehajtásához szükséges erőforrásokkal.

Az Eurojust e javaslat szerinti megerősített feladatai ezért több pénzügyi és emberi erőforrást igényelnek, mint a 2021–2027-es uniós költségvetésben (a többéves pénzügyi keretben) elkülönített források.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az új Eurojust ügyviteli rendszer, a biztonságos kommunikációs csatornák és a strukturált adatcserét szolgáló kommunikációs eszköz megvalósításának ütemterve a digitális büntető igazságszolgáltatásról szóló tanulmány 30 elemzésén alapul. A CTR esetében a közbeszerzési és végrehajtási szakasz – hat hónapos előkészítési folyamatot követően – körülbelül 20 hónapot igényelne. Ezért az új technikai megoldásnak a javaslat elfogadásától számított mintegy két éven belül működőképesnek kell lennie. A biztonságos kommunikációs csatornák létrehozásához végrehajtási jogi aktusra van szükség.

Az Eurojust által végzett adatfeldolgozás digitalizálásának nyomon követése és értékelése fontos lesz ahhoz, hogy biztosítsák az Eurojust hatékonyságát és az alapvető jogoknak való megfelelését. A nyomon követésre és az értékelésre legnagyobbrészt a hatályos Eurojust-rendelet alapján kerül sor. A Bizottság 2024. december 13-ig elvégzi az Eurojust-rendelet végrehajtásának és az Eurojust tevékenységeinek független értékelését. Az értékelésre ötévente kerül sor a rendelet végrehajtásának és hatásának, valamint az Eurojust eredményességének és hatékonyságának értékelése céljából, az Eurojust-rendelet 69. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javaslat kimondja, hogy az Eurojust-rendeletet és a 2005/671/IB tanácsi határozatot módosítani kell annak érdekében, hogy egyértelművé tegyék és megerősítsék a tagállamok arra irányuló jogi kötelezettségét, hogy a terrorista bűncselekményekre vonatkozó adatokat megosszák az Eurojusttal. Tisztázni kell azokat a feltételeket is, amelyek mellett harmadik országok Eurojusthoz kirendelt összekötő ügyészei az alkalmazandó adatvédelmi szabályokkal összhangban hozzáférhetnek az ügyviteli rendszerhez. Ezenfelül biztonságos kommunikációs csatornákat és rugalmasabb adatfeldolgozási környezetet kell létrehozni.

A rendelet 1. cikke módosítja az Eurojust-rendeletet:

Annak biztosítása érdekében, hogy az Eurojust betölthesse szerepét a harmadik országokkal folytatott együttműködésben, a javaslat 1. cikkének (1) bekezdése egyértelművé teszi az Eurojust-rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében, hogy az Eurojust egy tagállam és egy harmadik ország vagy egy tagállam és egy nemzetközi szervezet közötti ügyeket is támogathat. Ez utóbbi különösen fontos lenne az Interpollal, illetve a Nemzetközi Büntetőbírósággal való esetleges együttműködés szempontjából, például a harctéri bizonyítékok tekintetében.

A javaslat 1. cikkének (2) bekezdése arra kötelezi a tagállamokat, hogy jelöljenek ki egy vagy több, a terrorizmussal kapcsolatos ügyekben eljáró nemzeti kapcsolattartót és biztosítsanak számukra elegendő hatáskört – ez korábban a 2005/671/IB tanácsi határozat 2. cikkének (2) bekezdése alapján történt, most az Eurojust-rendeletben szerepel, ennek során az Eurojust-rendelet 20. cikkét egy új (2a) bekezdéssel egészítik ki. Az 1. cikk (3) bekezdése ebből következő módosítás, miután az Eurojust-rendeletbe belefoglalták a terrorizmussal kapcsolatos ügyekben történő információszolgáltatási kötelezettséget, és egy új 22a. cikkben általánosabb kötelezettséget írnak elő arra vonatkozóan, hogy az Eurojust részére végrehajtott adatszolgáltatás strukturált módon történjen.

A javaslat 1. cikkének (4) bekezdése egy új 21a. cikkel egészíti ki az Eurojust-rendeletet. A 21a. cikk egyértelművé teszi és megerősíti a terrorizmussal kapcsolatos eljárásokra vonatkozó információszolgáltatási kötelezettséget, amely korábban a 2005/671/IB tanácsi határozat 2. cikkének (5) bekezdésével összefüggésben értelmezett 2. cikkének (3) bekezdésén alapult. A 21a. cikk pontosabban meghatározza azokat az eseteket, amikor a tagállamok kötelesek információt szolgáltatni a terrorista bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásokról és bírósági eljárásokról. Emellett egyértelműbben meghatározza a nyomozások és a nemzeti eljárások szakaszát, valamint az információk jellegét.

A javaslat 1. cikkének (5) bekezdése egy új 22a. cikkben rendelkezik a tagállamok és az Eurojust közötti biztonságos kommunikációs csatornák létrehozásáról és használatáról az érzékeny adatok cseréje során. A 22a. cikk arra is kötelezi a tagállamokat, hogy biztosítsák a nemzeti adatbázisokból származó strukturált adatok részben automatizált frissítését. A „részben automatizált” olyan átviteli módot jelent, amely részben automatizált, részben emberi vezérlésű. A 22b. és a 22c. cikk meghatározza a végrehajtási jogi aktusok Bizottság általi elfogadásának keretét.

Az Eurojust-rendelet 23. cikke – a javaslat 1. cikkének (6) bekezdésében foglalt – módosításainak célja, hogy kicsivel rugalmasabbá tegyék az Eurojust-rendelet adatkezelési szabályait. Bár a fő elvek továbbra is érvényben maradnak, a jelenlegi ideiglenes munkafájlokhoz képest eltérő struktúrában és hosszabb ideig lehet majd tárolni a 21. cikk alapján a súlyos bűncselekményekre, valamint a 21a. cikk alapján a terrorizmus elleni eljárásokra vonatkozóan szolgáltatott információkat. A javaslat törli az ügyviteli rendszerrel kapcsolatos technikai részleteket, hogy lehetővé tegye a rendszer korszerűsítését. Mindemellett az átmeneti megőrzés elve ezen adatok esetében is fennmarad, még akkor is, ha a 21a. cikk szerinti adatok tekintetében a megőrzési időszakok valamivel hosszabbak. A felülvizsgált 23. cikk egyértelműbben meghatározza az ügyviteli rendszer céljait.

Az 1. cikk (6) bekezdése az Eurojust-rendelet 24. cikkét is módosítja, fenntartva az információkezelés jelenlegi elvét az ügyviteli rendszerben. A 24. cikk (1) bekezdése hangsúlyozza a nemzeti tagoknak az ügyviteli rendszerben szereplő adatok feletti ellenőrzését és felelősségét. A 24. cikk (2) bekezdésével összhangban továbbra is a nemzeti tagok döntenek az általuk kezelt információkhoz való hozzáférési jogokról. A 24. cikk (3) bekezdése jogalapot teremt a kereszthivatkozások automatizáltabb nyomon követésére abban az esetben, ha a nemzeti hatóságok engedélyezik az adatmegosztást bizonyos felekkel a kapcsolat észlelése előtt.

Végül az 1. cikk (6) bekezdésének folyományaképpen az Eurojust-rendelet 25. cikke módosul; ezek a módosítások a technikai részleteknek az Eurojust-rendelet 23. cikkéből való törléséből erednek.

Az 1. cikk (7) bekezdése módosítja az Eurojust-rendelet 27. cikkét annak érdekében, hogy lehetővé tegye az adatok további kezelését olyan terrorizmussal kapcsolatos ügyekben, amelyeket a nemzeti jog alapján zárták le. Annak érdekében, hogy lehetővé váljon a nyomozások és a büntetőeljárások közötti kapcsolatok hatékony felderítése, a korábbi – például felmentéssel vagy más módon lezárt – nyomozásokra vonatkozó adatok bizonyos ideig továbbra is kezelhetők.

Az 1. cikk (8) bekezdése új, hosszabb megőrzési időszakokat vezet be az Eurojust-rendelet 21a. cikke alapján szolgáltatott adatok tekintetében annak biztosítása érdekében, hogy az adatokat elég hosszú ideig tárolják ahhoz, hogy hatékonyabban lehessen felderíteni az összekapcsolódásokat terrorizmussal kapcsolatos ügyekben. Az olyan ügyekre vonatkozó adatok, amelyekben nem született büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet, rövidebb megőrzési időszakkal rendelkeznek ahhoz, hogy megfeleljenek az arányosság elvének.

Annak érdekében, hogy pontosítsák a harmadik országok összekötő ügyészeivel az Eurojustnál folytatott együttműködést, a javaslat 1. cikkének (9) bekezdése egy új, 54a. cikkel egészíti ki az Eurojust-rendeletet, amely hozzáférést biztosít harmadik országok összekötő ügyészei számára az ügyviteli rendszerhez. A rendelkezés azonban nem teremt jogalapot az adatmegosztásra. Az összekötő ügyész részére történő adattovábbítás harmadik országba irányuló adattovábbítás, ezért azt mindig az Eurojust-rendelet 56. cikkével összhangban kell végezni.

Az 1. cikk (10) bekezdése módosítja az Eurojust-rendelet 80. cikkét. Átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, figyelemmel arra, hogy a szükséges műszaki infrastruktúra létrehozása bizonyos időbe telik.

Az 1. cikk (11) bekezdése új III. mellékletet vezet be, amely meghatározza az Eurojust-rendelet 21a. cikke értelmében az Eurojustnak küldendő információkat. A listán biometrikus adatok, ujjlenyomatok és fényképek szerepelnek, amelyek a gyanúsítottak megbízható azonosítását hivatottak biztosítani, figyelembe véve az alfanumerikus információk megbízhatatlanságát, különösen a harmadik országbeli állampolgárokat illetően. A terrorista eljárások során gyakran a fénykép a gyanúsítottakra utaló egyetlen összekötő kapocs a nyomozati szakaszban, ezért az arcfelismerést is fel kell venni a listára. Ezt az információt csak akkor kell megadni, ha a nemzeti igazságügyi hatóságok hozzáférnek ahhoz.

A 2. cikk a következő pontok tekintetében módosítja a 2005/671/IB tanácsi határozatot:

A 2005/671/IB tanácsi határozat és az Eurojust-rendelet közötti kapcsolat tisztázása érdekében a tanácsi határozatban az Eurojustra való hivatkozásokat el kell távolítani. A javasolt rendelet 2. cikkének (1) bekezdése, 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja és c) pontja törli a határozat 1. cikkének c) pontját, valamint 2. cikkének (2) és (5) bekezdését. A 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában a javaslat törli a határozat 2. cikkének (3) bekezdéséből az Eurojustra való hivatkozást.

2021/0393 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és a 2005/671/IB tanácsi határozatnak a terrorizmussal kapcsolatos digitális információcsere tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 85. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében 31 ,

mivel:

(1)Az (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32 létrehozta az Eurojustot, és meghatározza annak feladatait, hatáskörét és funkcióit.

(2)A 2005/671/IB tanácsi határozat 33 kimondja, hogy a terrorizmus elleni küzdelem érdekében elengedhetetlen, hogy a lehető legteljesebb körű és legaktuálisabb információk álljanak rendelkezésre. Arra kötelezi a tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, hogy tájékoztassák az Eurojustot az olyan terrorista bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárásokról és ítéletekről, amelyek két vagy több tagállamot érintenek vagy érinthetnek.

(3)A 2005/671/IB határozat értelmezésében mutatkozó következetlenségek azt eredményezik, hogy az információkat nem a megfelelő időben osztják meg, nem a megfelelő információkat osztják meg, vagy egyáltalán nem történik információmegosztás. Az Eurojustnak elegendő információt kell kapnia ahhoz, hogy azonosítani tudja a határokon átnyúló nyomozások közötti kapcsolatokat.

(4)Az (EU) 2018/1727 rendelet értelmében az Eurojust egyik fontos feladata, hogy segítse a tagállamok illetékes hatóságait a nyomozások és büntetőeljárások lehető legjobb koordinációjának biztosításában, beleértve a kapcsolatok azonosítását is. Lehetővé teszi az Eurojust számára, hogy proaktívabb megközelítést alkalmazzon és jobb szolgáltatásokat nyújtson a tagállamoknak, például nyomozás indítására vonatkozó javaslatokkal, a koordinációs igények, a non bis in idem esetleges esetei és a büntetőeljárások hiányosságainak azonosításával.

(5)2019 szeptemberében az Eurojust a 2005/671/IB határozat alapján létrehozta az európai terrorizmusellenes igazságügyi nyilvántartást azzal a konkrét céllal, hogy azonosítsa a terrorista bűncselekmények gyanúsítottjai elleni bírósági eljárások közötti lehetséges kapcsolatokat és az azokból eredő esetleges koordinációs igényeket.

(6)Mivel a nyilvántartást az (EU) 2018/1727 rendelet elfogadását követően hozták létre, az európai terrorizmusellenes igazságügyi nyilvántartás technikailag nem integrálódott az Eurojustba, és jogilag sem integrálódott az (EU) 2018/1727 rendeletbe. Ezért ezt orvosolni kell.

(7)A terrorizmus elleni hatékony küzdelem érdekében rendkívül fontos a terrorista bűncselekmények nyomozására és az ezekkel kapcsolatos büntetőeljárásokra vonatkozó információk hatékony kicserélése az illetékes hatóságok és az uniós ügynökségek között. Alapvető fontosságú, hogy a lehető legteljesebb és legfrissebb információk álljanak rendelkezésre. A terrorista fenyegetettség állandósulása, valamint a jelenség összetettsége szükségessé teszi a minden eddiginél nagyobb arányú információcserét.

(8)Mivel a terrorista szervezetek egyre gyakrabban vesznek részt más súlyos bűncselekményekben is, például emberkereskedelemben, kábítószer-kereskedelemben vagy pénzmosásban, az ilyen súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos bírósági eljárásokat is ellenőrizni kell az adatok összevetésével.

(9)Annak érdekében, hogy az Eurojust azonosíthassa a terrorista bűncselekmények gyanúsítottjai elleni, határokon átnyúló bírósági eljárások közötti kapcsolatokat, valamint a terrorista bűncselekmények gyanúsítottjai elleni bírósági eljárások és az Eurojustnál más súlyos bűncselekményekkel kapcsolatban feldolgozott információk közötti kapcsolatokat, alapvető fontosságú, hogy az Eurojust elegendő információt kapjon ahhoz, hogy el tudja végezni ezen adatok keresztellenőrzését.

(10)Annak érdekében, hogy ilyen adatokat szolgáltassanak, az illetékes hatóságoknak pontosan tudniuk kell, hogy milyen típusú információkat kell továbbítaniuk az Eurojustnak, a nemzeti eljárások mely szakaszában és mely esetekben. Ez várhatóan jelentősen megnöveli az Eurojusthoz beérkező információk mennyiségét.

(11)Az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv 34 jelenti a referenciapontot a nemzeti hatóságok számára a terrorista bűncselekmények meghatározásához, a nemzeti jogba átültetett formájában.

(12)A terrorizmussal kapcsolatos nyomozások és a terrorista bűncselekmények gyanúsítottjai elleni bírósági eljárások közötti kapcsolódások azonosításához elengedhetetlen a megbízható azonosítási adatok. Az alfanumerikus adatokkal kapcsolatos bizonytalanságok miatt – különösen a harmadik országbeli állampolgárokat illetően – lehetővé kell tenni a biometrikus adatok cseréjét. Tekintettel a biometrikus adatok érzékeny jellegére, valamint arra a hatásra, amelyet a biometrikus adatok feldolgozása az Európai Unió Alapjogi Chartája 7. és 8. cikkében foglalt, a magán- és a családi élet tiszteletben tartására és a személyes adatok védelmére gyakorol, az illetékes hatóságoknak és az Eurojustnak minden esetben szigorú szükségességi vizsgálatot kell végeznie.

(13)Mivel a más bírósági eljárásokkal való meglévő kapcsolódásokra vonatkozó információk a nyomozás korai szakaszában a leghasznosabbak, szükséges, hogy az illetékes hatóságok az igazságügyi hatóságok bevonását követően haladéktalanul információt szolgáltassanak az Eurojustnak. Amennyiben az illetékes nemzeti hatóságoknak már tudomásuk van a kapcsolódásokról, erről tájékoztatniuk kell az Eurojustot.

(14)Az európai terrorizmusellenes igazságügyi nyilvántartásban szereplő adatok pontosságának biztosítása, a kapcsolódások korai azonosítása és a határidők betartásának biztosítása érdekében az illetékes nemzeti hatóságoknak rendszeresen frissíteniük kell a szolgáltatott információkat. E frissítéseknek ki kell terjedniük a nyomozás alá vont személyre vonatkozó új információkra, az olyan bírósági határozatokra, mint az előzetes letartóztatás, a bírósági eljárás megindítása és az igazságügyi együttműködés iránti megkeresések, illetve a más joghatóságokkal való azonosított kapcsolatok.

(15)Tekintettel a terrorista bűncselekmények gyanúsítottjai elleni bírósági eljárások érzékeny jellegére, az illetékes nemzeti hatóságok nem mindig oszthatják meg a terrorista bűncselekményekre vonatkozó információkat a legkorábbi szakaszban. Az információszolgáltatási kötelezettségtől való ilyen eltéréseknek kivételnek kell maradniuk.

(16)Az érzékeny adatoknak az illetékes nemzeti hatóságok és az Eurojust közötti, az ilyen adatok jogosulatlan közlés és kibertámadások elleni védelme érdekében történő cseréje és feldolgozása céljából, nem érintve a jövőbeli technológiai fejleményeket, biztonságos kommunikációs csatornákat kell használni, például a 2008/976/IB tanácsi határozat 35 9. cikkében említett biztonságos távközlési kapcsolatokat vagy az (EU) […/…] európai parlamenti és tanácsi rendeletben 36 [az igazságügyi együttműködés digitalizálásáról szóló rendelet] meghatározott decentralizált informatikai rendszert. A biztonságos adatcsere, valamint a kommunikáció és az adatcsere integritásának védelme érdekében az ügyviteli rendszert össze kell kapcsolni az ilyen biztonságos kommunikációs rendszerekkel, és a rendszernek meg kell felelnie a magas szintű kiberbiztonsági előírásoknak.

(17)Annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet végrehajtása egységes feltételek mellett történjen az (EU) […/…] európai parlamenti és tanácsi rendelet 37 [az igazságügyi együttműködés digitalizálásáról szóló rendelet] hatálya alá nem tartozó esetekben a decentralizált informatikai rendszer létrehozása és használata tekintetében, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 38 megfelelően kell gyakorolni.

(18)A strukturálatlan adatok továbbítása manuális beavatkozást tesz szükségessé, további adminisztratív terhet jelent, és rontja a keresztellenőrzés eredményeinek minőségét. Ezért az illetékes nemzeti hatóságoknak strukturált módon kell továbbítaniuk az adatokat, tiszteletben tartva az európai interoperabilitási keretben 39 meghatározott minimális interoperabilitási követelményeket. Emellett a nemzeti hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése, valamint a szükséges adatok rendszeres és gyors rendelkezésre bocsátásának biztosítása érdekében az adattovábbítást a lehető legnagyobb mértékben automatizálni kell.

(19)Korszerűsített ügyviteli rendszerre van szükség ahhoz, hogy az Eurojust biztonságosan kezelhesse az érzékeny személyes adatokat. Az új rendszernek integrálnia és engedélyeznie kell az európai terrorizmusellenes igazságügyi nyilvántartás funkcióit, és javítania kell az Eurojust kapcsolatfelderítési kapacitásait.

(20)Fontos fenntartani a nemzeti tagok ellenőrzését és felelősségét azon adatok tekintetében, amelyeket az illetékes nemzeti hatóságoktól kapnak. A műveleti vonatkozású személyes adatok alapértelmezés szerint nem oszthatók meg egy másik tagállammal. A műveleti vonatkozású személyes adatok csak annyiban oszthatók meg, amennyiben az illetékes nemzeti hatóságok engedélyezik az adatcserét. A potenciális kapcsolatok digitalizálása és nyomon követésének felgyorsítása, valamint az adatok feletti teljes körű ellenőrzés biztosítása érdekében kezelési kódokat kell bevezetni.

(21)A terrorista tevékenységek gyakran két vagy több tagállamot érintenek. A terrorizmusnak már korábban is volt egy erős transznacionális összetevője. Az elektronikus kommunikáció használatával és elérhetőségével azonban jelentősen megnőtt a terrorista bűncselekmények elkövetői közötti transznacionális együttműködés. Ezért a terrorista bűncselekményeket automatikusan transznacionális jellegűnek kell tekinteni, ha az ügy sajátos körülményei nem utalnak egyértelműen tisztán nemzeti jellegre.

(22)A terrorizmussal kapcsolatos ügyekben folytatott nyomozást és büntetőeljárást gyakran akadályozza a nemzeti nyomozó és bűnüldöző hatóságok közötti információcsere hiánya. Annak érdekében, hogy a terrorizmussal kapcsolatos új nyomozások összevethetők legyenek a korábbi nyomozásokkal is, és a lehetséges kapcsolatokat meg tudják állapítani, adatokat kell tárolni minden korábbi nyomozásról, nem csak azokról, amelyek ítélettel zárultak, és meg kell hosszabbítani az adatoknak az európai terrorizmusellenes igazságügyi nyilvántartásban való tárolására vonatkozó határidőket. Biztosítani kell azonban, hogy az ilyen adatokat kizárólag bűnüldözési célokra dolgozzák fel. Az információk a folyamatban lévő nyomozásokkal és büntetőeljárásokkal fennálló kapcsolatok azonosításán, valamint e nyomozások és büntetőeljárások támogatásán kívül más célra nem használhatók fel.

(23)Az Eurojust tizenkét együttműködési megállapodást kötött harmadik országokkal, amelyek engedélyezik műveleti vonatkozású személyes adatok továbbítását és harmadik ország egy összekötő ügyészének az Eurojusthoz való kirendelését. Ezen túlmenően az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás 40 lehetővé teszi összekötő ügyész kirendelését. A Tanács 2021 márciusában megbízta a Bizottságot 41 , hogy folytasson tárgyalásokat az Eurojust és tizenhárom további harmadik állam közötti együttműködésről kötendő újabb együttműködési megállapodásokról.

(24)Bár az (EU) 2018/1727 rendelet jogalapot biztosít a harmadik országokkal folytatott együttműködéshez és adatcseréhez, nem tartalmaz szabályokat a harmadik országok Eurojusthoz kirendelt összekötő ügyészeivel való együttműködés formális és technikai vonatkozásaira, különösen az ügyviteli rendszerhez való hozzáférésükre vonatkozóan. A jogbiztonság érdekében az (EU) 2018/1727 rendeletnek egyértelmű jogalapot kell biztosítania az Eurojust és harmadik országok összekötő ügyészei közötti együttműködéshez és az Eurojust ügyviteli rendszeréhez való hozzáférésükhöz. Az Eurojustnak a technikai kialakítás és belső szabályok révén megfelelő biztosítékokat és biztonsági intézkedéseket kell biztosítania az adatok és az alapvető jogok védelme érdekében.

(25)Az egyértelműség érdekében tisztázni kell az illetékes nemzeti hatóságok és az Eurojust közötti, terrorizmussal kapcsolatos ügyekben megvalósuló, a 2005/671/IB határozat és az (EU) 2018/1727 rendelet szerinti információcserére vonatkozó kapcsolatot. Ezért a vonatkozó rendelkezéseket törölni kell a 2005/671/IB határozatból, és azokat be kell illeszteni az (EU) 2018/1727 rendeletbe.

(26)Míg egyes tagállamok illetékes nemzeti hatóságai már rendelkeznek a 2008/976/IB tanácsi határozat 42 9. cikkében említett biztonságos távközlési kapcsolattal, számos illetékes hatóság még nincs összekötve biztonságos távközlési kapcsolattal vagy biztonságos kommunikációs csatornákon keresztül. Annak érdekében, hogy a tagállamoknak elegendő idejük legyen arra, hogy ilyen kapcsolatot bocsássanak az illetékes hatóságok rendelkezésére, átmeneti végrehajtási időszakot kell biztosítani.

(27)[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1., 2. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdése értelmében, és az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.] VAGY [Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdése értelmében Írország {…-i levelében} kifejezte azon szándékát, hogy részt kíván venni e rendelet elfogadásában és alkalmazásában.]

(28)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(29)Az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkével összhangban konzultációra került sor az európai adatvédelmi biztossal, aki 20XX. XX. XX-án/-én nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2018/1727 rendelet módosítása

Az (EU) 2018/1727 rendelet a következőképpen módosul:

1.a 3. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Az Eurojust segítséget nyújthat olyan nyomozásokhoz és büntetőeljárásokhoz is, amelyek csak egy tagállamot és egy harmadik országot vagy egy tagállamot és egy nemzetközi szervezetet érintenek, feltéve, hogy az adott harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel az 52. cikk alapján együttműködési megállapodás vagy együttműködést intézményesítő megállapodás jött létre, vagy feltéve, hogy egy konkrét esetben a segítségnyújtáshoz alapvető érdek fűződik.”;

2.a 20. cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Minden tagállam kijelöl egy illetékes nemzeti hatóságot mint a terrorizmussal kapcsolatos ügyekben eljáró Eurojust nemzeti kapcsolattartót. A terrorizmussal kapcsolatos ügyekben eljáró nemzeti kapcsolattartó igazságügyi vagy egyéb illetékes hatóság. Amennyiben a nemzeti jogrendszer előírja, egynél több hatóság is kijelölhető. A terrorizmussal kapcsolatos ügyekben eljáró nemzeti kapcsolattartó a 21a. cikk (1) bekezdésével összhangban hozzáféréssel rendelkezik minden releváns információhoz. Hatáskörrel rendelkezik az ilyen információk gyűjtésére és az Eurojustnak történő továbbítására.”;

3.a 21. cikk a következőképpen módosul:

a)a (9) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(9) Ez a cikk nem érinti az Eurojust részére történő információtovábbításra vonatkozó egyéb kötelezettségeket.”;

b)a (10) bekezdést el kell hagyni;

4.a szöveg a következő 21a. cikkel egészül ki:

„21a. cikk

Információcsere terrorizmussal kapcsolatos ügyekben

(1)Az illetékes nemzeti hatóságok tájékoztatják nemzeti tagjaikat a folyamatban lévő vagy befejezett, terrorista bűncselekményekkel kapcsolatos, az igazságügyi hatóságok által felügyelt nyomozásokról, büntetőeljárásokról, bírósági eljárásokról és bírósági határozatokról, amint az igazságügyi hatóságokat bevonják ezekbe.

(2)E cikk alkalmazásában »terrorista bűncselekmény«: az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvben* említett bűncselekmények. Az (1) bekezdésben említett kötelezettség valamennyi terrorista bűncselekményre vonatkozik, függetlenül attól, hogy ismert kapcsolat áll-e fenn egy másik tagállammal vagy harmadik országgal, kivéve, ha az eset – sajátos körülményei miatt – egyértelműen csak egy tagállamot érint.

(3)Az (1) bekezdéssel összhangban továbbított információk körébe a III. mellékletben felsorolt műveleti vonatkozású személyes adatok és nem személyes adatok tartoznak.

(4)Az illetékes nemzeti hatóságok haladéktalanul tájékoztatják nemzeti tagjukat a nemzeti eljárások minden lényeges változásáról.

Az első albekezdés sérelme nélkül a nemzeti hatóságok legalább háromhavonta felülvizsgálják az (1) bekezdés alapján továbbított információkat, és frissítik azokat.

(5)Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha az információk megosztása veszélyeztetné valamely folyamatban lévő nyomozás sikerét vagy egy személy biztonságát, illetve ha ellentétes lenne az érintett tagállam alapvető biztonsági érdekeivel.

____________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).”;

5.a szöveg a következő 22a., 22b. és 22c. cikkel egészül ki:

„22a. cikk

Biztonságos digitális kommunikáció és adatcsere az illetékes nemzeti hatóságok és az Eurojust között

(1)Az illetékes nemzeti hatóságok és az Eurojust közötti, e rendelet szerinti kommunikációt az (EU) […/…] európai parlamenti és tanácsi rendeletben* [az igazságügyi együttműködés digitalizálásáról szóló rendelet] meghatározott decentralizált informatikai rendszeren keresztül kell végezni.

(2)Amennyiben az (1) bekezdés szerinti információcsere a decentralizált informatikai rendszer rendelkezésre állásának hiánya vagy rendkívüli körülmények miatt nem lehetséges, azt a leggyorsabb, legmegfelelőbb alternatív eszközzel kell végrehajtani. A tagállamok és az Eurojust biztosítják, hogy az alternatív kommunikációs eszközök megbízhatóak legyenek, és azonos szintű biztonságot nyújtsanak.

(3)Az illetékes nemzeti hatóságok a 21. és 21a. cikkel összhangban az információkat a nemzeti nyilvántartásokból részben automatizáltan és az Eurojust által meghatározott strukturált módon továbbítják az Eurojustnak.

__________

* [Az Európai Parlament és a Tanács (EU) […/…] rendelete az igazságügyi együttműködés digitalizálásáról] (HL L […]).

22b. cikk

Végrehajtási jogi aktusok Bizottság általi elfogadása

(1)A Bizottság elfogadja az e rendelet szerinti decentralizált kommunikációs informatikai rendszer létrehozásához és használatához szükséges végrehajtási jogi aktusokat, amelyek meghatározzák a következőket:

a)a decentralizált informatikai rendszer céljait szolgáló, elektronikus eszközök útján történő kommunikáció módjait meghatározó műszaki leírás;

b)a kommunikációs protokollok műszaki leírása;

c)az információbiztonsági célkitűzések és a vonatkozó technikai intézkedések, amelyek biztosítják a decentralizált informatikai rendszeren belüli információfeldolgozásra és -közlésre vonatkozó információbiztonsági minimumszabályokat és magas szintű kiberbiztonsági előírásokat;

d)a decentralizált informatikai rendszer által biztosított szolgáltatások hozzáférhetőségével kapcsolatos minimumcélok és az ezzel kapcsolatos esetleges műszaki követelmények;

e)a tagállamok képviselőiből álló irányítóbizottság létrehozása, amely e rendelet céljainak elérése érdekében biztosítja a decentralizált informatikai rendszer üzemeltetését és karbantartását.

(2)Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat [a hatálybalépést követő 2 éven belül], a 22c. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

22c. cikk

A bizottsági eljárás

(1)A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

__________

* Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”;

6.a 23., a 24. és a 25. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„23. cikk

Ügyviteli rendszer

(1)Az Eurojust ügyviteli rendszert hoz létre a II. mellékletben felsorolt műveleti vonatkozású személyes adatok, a III. mellékletben felsorolt adatok és a nem személyes adatok kezelésére.

(2)Az ügyviteli rendszer céljai:

a)azon nyomozások és büntetőeljárások lefolytatásának és összehangolásának támogatása, amelyekhez az Eurojust segítséget nyújt;

b)a folyamatban lévő nyomozásokhoz és büntetőeljárásokhoz való biztonságos hozzáférés és az ezekkel kapcsolatos információcsere biztosítása;

c)az információk keresztellenőrzésének és kereszthivatkozások létrehozásának lehetővé tétele;

d)adatok operatív és statisztikai célú kinyerésének lehetővé tétele;

e)a nyomon követés elősegítése annak biztosítása érdekében, hogy a műveleti vonatkozású személyes adatok kezelése jogszerű legyen, továbbá megfeleljen e rendeletnek és az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak.

(3)Az ügyviteli rendszer összeköthető a 2008/976/IB tanácsi határozat* 9. cikkében említett biztonságos távközlési kapcsolattal és más biztonságos kommunikációs csatornával/csatornákkal, az alkalmazandó uniós joggal összhangban.

(4)A nemzeti tagok feladataik ellátása során – e rendelettel vagy más alkalmazandó jogi eszközökkel összhangban – kezelhetnek személyes adatokat olyan konkrét ügyekben, amelyeken dolgoznak.

Lehetővé kell tenniük az adatvédelmi tisztviselő számára, hogy hozzáférjen az ügyviteli rendszerben feldolgozott személyes adatokhoz.

(5)A műveleti vonatkozású személyes adatok kezelése céljából az Eurojust nem hozhat létre az ügyviteli rendszertől eltérő automatizált adatkészletet.

A nemzeti tagok mindazonáltal ideiglenesen tárolhatnak és elemezhetnek személyes adatokat annak meghatározása céljából, hogy az adott adatok relevánsak-e az Eurojust feladatai szempontjából, és bevihetők-e a műveleti vonatkozású adatokat kezelő ügyviteli rendszerbe. Az ilyen adatok legfeljebb három hónapig tárolhatók.

24. cikk

Az információk kezelése az ügyviteli rendszerben

(1)A nemzeti tag az e rendelettel vagy más alkalmazandó jogi eszközökkel összhangban részére továbbított információkat tárolja az ügykezelő rendszerben.

A nemzeti tag felel az általa feldolgozott adatok kezeléséért.

(2)A nemzeti tag eseti alapon dönt arról, hogy fenntartja-e a hozzáférést a korlátozott hozzáférésű információkhoz, vagy hozzáférést enged azokhoz vagy azok egyes részeihez a többi nemzeti tag, az Eurojusthoz delegált összekötő ügyészek, az Eurojust engedéllyel rendelkező személyzete vagy az adminisztratív igazgatótól kapott szükséges felhatalmazással rendelkező és az Eurojust nevében eljáró egyéb személy számára.

(3)Amennyiben a 23. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett kereszthivatkozást azonosítottak, a nemzeti tagnak általános vagy konkrét módon jeleznie kell az információk további kezelésére, az azokhoz való hozzáférésre és az információk továbbítására vonatkozó korlátozásokat.

25. cikk

Nemzeti szintű hozzáférés az ügyviteli rendszerhez

(1)A 20. cikk (3) bekezdésében említett személyek – amennyiben kapcsolódnak az ügyviteli rendszerhez – csak a következőkhöz rendelkezhetnek hozzáféréssel:

a)a tagállamuk nemzeti tagja által kezelt adatok, kivéve, ha a nemzeti tag, aki úgy döntött, hogy az adatokat beviszi az ügyviteli rendszerbe, kifejezetten megtagadta az ilyen hozzáférést;

b)a más tagállamok nemzeti tagjai által kezelt adatok, amelyekhez saját tagállamuk nemzeti tagja hozzáféréssel rendelkezik, kivéve, ha az adatokat kezelő nemzeti tag a hozzáférést kifejezetten megtagadta.

(2)A nemzeti tag – az e cikk (1) bekezdésében meghatározott korlátozásokon belül – dönt a saját tagállamában a 20. cikk (3) bekezdésében említett személyek részére biztosított hozzáférés mértékéről, amennyiben e személyek kapcsolódnak az ügyviteli rendszerhez.

(3)A nemzeti tagjával folytatott konzultációt követően valamennyi tagállam maga dönt arról, hogy a 20. cikk (3) bekezdésében említett személyek – amennyiben kapcsolódnak az ügyviteli rendszerhez – az adott tagállamban milyen mértékű hozzáféréssel rendelkezzenek.

A tagállamok értesítik az Eurojustot és a Bizottságot az első albekezdés végrehajtására vonatkozó döntésükről. A Bizottság tájékoztatja erről a többi tagállamot.

___________

* A Tanács 2008/976/IB határozata (2008. december 16.) az Európai Igazságügyi Hálózatról (HL L 348., 2008.12.24., 130. o.).”;

7.a 27. cikk a következőképpen módosul:

a)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az Eurojust az (EU) 2018/1725 rendelet 76. cikkével összhangban kezelheti a műveleti vonatkozású személyes adatok különleges kategóriáit. Amennyiben az ilyen egyéb adatok az e cikk (2) bekezdése értelmében vett tanúkra vagy áldozatokra vonatkoznak, az adatkezelésre vonatkozó határozatot az érintett nemzeti tagok együttesen hozzák meg.”;

b)a szöveg a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Amennyiben a műveleti vonatkozású személyes adatokat a 21a. cikkel összhangban továbbítják, az Eurojust a következő személyek III. mellékletben felsorolt műveleti vonatkozású személyes adatait kezelheti:

a)olyan személyek, akikről az érintett tagállam nemzeti jogával összhangban megalapozottan feltehető, hogy az Eurojust hatáskörébe tartozó bűncselekményt követtek el vagy szándékoznak elkövetni;

b)olyan személyek, akiket ilyen bűncselekmény miatt elítéltek.

Az Eurojust az érintett tagállam nemzeti joga szerinti eljárás lezárását követően is tovább kezelheti az első albekezdés a) pontjában említett műveleti vonatkozású személyes adatokat, még felmentés esetén is. Amennyiben az eljárás nem vezetett elítéléshez, a személyes adatok kezelésére csak más folyamatban lévő vagy befejezett nyomozásokkal és büntetőeljárásokkal való kapcsolat – a 23. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett – azonosítása céljából kerülhet sor.”;

8.a 29. cikk a következőképpen módosul:

a)a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az Eurojust a 21a. cikkel összhangban továbbított műveleti vonatkozású személyes adatokat nem tárolhatja tovább, mint az első vonatkozó időpont a következő időpontok közül:

a)az az időpont, amikor a nyomozásban és a büntetőeljárásban érintett összes tagállamban megszűnt a bűncselekmény büntethetősége elévülés folytán;

b)öt évvel azon időpontot követően, amikor a nyomozásban vagy a büntetőeljárásban érintett tagállamok közül az utolsóban hozott bírósági határozat jogerőre emelkedett, felmentés esetén pedig három évvel a határozat jogerőre emelkedése után.”;

b)a (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az e cikk (1) és (1a) bekezdésében említett tárolási határidők betartását az Eurojust megfelelő automatizált adatkezeléssel folyamatosan ellenőrzi, különösen attól az időponttól kezdve, amikor az Eurojust már nem nyújt támogatást.

Az adatok bevitelét követően háromévenként megvizsgálják az adatok további tárolásának szükségességét.

Ha a 27. cikk (4) bekezdésében említett műveleti vonatkozású személyes adatokat öt évnél hosszabb ideig tárolják, erről értesíteni kell az európai adatvédelmi biztost.

(3) Azelőtt, hogy az (1) és (1a) bekezdésben említett tárolási határidők valamelyike lejárna, az Eurojust felülvizsgálja, hogy szükséges-e a műveleti vonatkozású személyes adatok további tárolása, ha és ameddig ez feladatai ellátáshoz szükséges.

Az előírásoktól eltérve dönthet úgy, hogy a következő felülvizsgálat időpontjáig tovább tárolja azokat. A további tárolást indokolni, az okokat pedig rögzíteni kell. Ha a felülvizsgálat során nem döntenek a műveleti vonatkozású személyes adatok további tárolása mellett, azokat az adatokat automatikusan törölni kell.”;

9.a III. szakasz a következő 54a. cikkel egészül ki:

„54a. cikk

Harmadik országok összekötő ügyészei

(1)Az Eurojust és az adott harmadik ország között 2019. december 12. előtt megkötött együttműködési megállapodás vagy az Unió és a harmadik ország közötti, az EUMSZ 218. cikke szerinti, összekötő ügyész kirendelését lehetővé tevő nemzetközi megállapodás alapján harmadik ország összekötő ügyésze rendelhető ki az Eurojusthoz.

(2)Az összekötő ügyész jogait és kötelezettségeit az (1) bekezdésben említett együttműködési megállapodásban vagy nemzetközi megállapodásban, illetve a 47. cikk (3) bekezdésével összhangban megkötött munkamegállapodásban kell meghatározni.

(3)Az Eurojusthoz kirendelt összekötő ügyészek számára a biztonságos adatcsere érdekében hozzáférést kell biztosítani az ügyviteli rendszerhez.

Műveleti vonatkozású személyes adatok harmadik ország összekötő ügyésze részére az ügyviteli rendszeren keresztül történő továbbítására csak az e rendeletben, az adott országgal kötött megállapodásban vagy más alkalmazandó jogi eszközökben meghatározott szabályok és feltételek mellett kerülhet sor.

A 24. cikk (1) bekezdésének második mondata és a 24. cikk (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az összekötő ügyészekre.

Az Ügyészi Kollégium megállapítja a hozzáférés részletes feltételeit.”;

10.a 80. cikk a következő (8), (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Amennyiben az új ügyviteli rendszer még nem működik, az Eurojust [az e rendelet elfogadásától számított kétéves időszakot követő hónap első napjáig] továbbra is használhatja az ideiglenes munkafájlokból és egy tárgymutatóból álló ügyviteli rendszert.

(9) A hatáskörrel rendelkező hatóságok és az Eurojust [az e rendelet 22b. cikkében említett végrehajtási jogi aktus elfogadásától számított kétéves időszakot követő hónap első napjáig] továbbra is használhatnak a 22a. cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő kommunikációs csatornákat, amennyiben a szóban forgó kommunikációs csatornák még nem állnak rendelkezésre közvetlen információcsere céljára.

(10) Az illetékes hatóságok [az e rendelet 22b. cikkében említett végrehajtási jogi aktus elfogadásától számított kétéves időszakot követő hónap első napjáig] folytathatják az információszolgáltatást a 22a. cikk (3) bekezdése szerinti részben automatizálttól eltérő módon is, amennyiben a technikai követelmények még nem teljesülnek.”;

11.a javaslat a következő III. melléklettel egészül ki:

„III. melléklet:

a)a gyanúsított, vádlott, elítélt vagy felmentett személy azonosításához szükséges információk:

–vezetéknév (családnév),

–utónevek (keresztnév, felvett név),

–születési idő,

–születési hely (város és ország),

–állampolgárság vagy állampolgárságok,

–azonosító okmány,

–nem;

b)a terrorista bűncselekménnyel kapcsolatos információk:

–a bűncselekmény jogi minősítése a nemzeti jog szerint,

–az I. mellékletben található felsorolásban szereplő súlyos bűncselekmény,

–terrorista csoporttal való kapcsolat,

–a terrorizmus típusa, például dzsihádista, szeparatista, baloldali, jobboldali,

–az ügy rövid összefoglalása;

c)tájékoztatás a nemzeti eljárásról:

–a nemzeti eljárás állása,

–felelős ügyészség,

–ügyszám,

–a hivatalos bírósági eljárás megindításának időpontja,

–más jelentős ügyekkel fennálló kapcsolat;

d)a gyanúsított azonosítására szolgáló információk, amennyiben rendelkezésre állnak az illetékes nemzeti hatóságok számára:

–a büntetőeljárás során a nemzeti joggal összhangban gyűjtött ujjnyomatadatok,

–fényképek.”.

2. cikk

A 2005/671/IB határozat módosítása

A 2005/671/IB határozat a következőképpen módosul:

1.Az 1. cikk c) pontját el kell hagyni.

2.A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdést el kell hagyni;

b)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóság által összegyűjtött, legalább a (4) bekezdésben említett, a két vagy több tagállamot érintő vagy esetlegesen érintő terrorista bűncselekmények miatt indított nyomozásokkal kapcsolatos információkat a nemzeti joggal és az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelettel* összhangban továbbítsák az Europolnak.

_____________

* A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol) szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).”;

c)az (5) bekezdést el kell hagyni.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

Tartalom

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az (EU) 2017/1727 rendeletnek és a 2005/671/IB tanácsi határozatnak a terrorizmussal kapcsolatos digitális információcsere tekintetében történő módosításáról

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

Szakpolitikai terület: Jogérvényesülés, alapvető jogok

Tevékenység: Befektetés az emberekbe, a társadalmi kohézióba és az értékekbe

071007: Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

◻ új intézkedés

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 43

☑ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

Az Eurojustot a 2002/187/IB tanácsi határozattal hozták létre kormányközi szervként a határokon átnyúló súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások összehangolására Európában és azon túl. A Lisszaboni Szerződés eltörölte az Európai Unió pillérszerkezetét, és összehangolta a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget a közösségi vívmányokkal. Az (EU) 2017/1727 rendelet az EUMSZ 85. cikkében előírtaknak megfelelően új jogi keretet hozott létre egy új uniós Ügynökség, az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) számára.

A terrorizmus elleni küzdelem az Eurojust 2002-es létrehozása óta az Eurojust megbízatása. Az Eurojust e területen végzett munkájának egyik kulcsfontosságú eleme az európai terrorizmusellenes igazságügyi nyilvántartás (CTR) 2019. szeptemberi létrehozása volt. A CTR jogalapja a 2005/671/IB tanácsi határozat. Mivel az Eurojust-rendeletet a CTR létrehozása előtt dolgozták ki és fogadták el, a CTR-ről és annak feladatairól az Eurojust-rendelet nem rendelkezett. Emellett a technikailag elavult Eurojust ügyviteli rendszer (CMS) nem képes integrálni és támogatni egy olyan proaktív eszközt, mint a CTR.

E sürgető operatív igényekre válaszul a Bizottság 2020. évi munkaprogramja a digitális igazságügyi együttműködési csomag részeként jogalkotási kezdeményezést jelentett be a határokon átnyúló terrorizmussal kapcsolatos ügyekben a digitális információcserére vonatkozóan.

Az általános cél az, hogy az Eurojust betölthesse erősebb, proaktívabb szerepét a tagállami nyomozások során a tagállamok támogatásában, különösen a terrorizmus eseteiben, összhangban az Eurojust azon feladatával, hogy a súlyos bűncselekményekkel kapcsolatosan támogassa és erősítse a nemzeti nyomozó és bűnüldöző hatóságok közötti koordinációt és együttműködést.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

A konkrét célkitűzések a fent vázolt általános célkitűzésből erednek:

1. sz. konkrét célkitűzés:

Annak lehetővé tétele, hogy az Eurojust hatékonyabban azonosíthassa a kapcsolatokat, és proaktív módon visszajelzést tudjon adni a tagállamoknak.

2. sz. konkrét célkitűzés:

A tagállamok, az Eurojust és harmadik országok közötti adatcsere hatékonyabbá és biztonságosabbá tétele.

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A kezdeményezés várhatóan jogi és technikai szempontból integrálja a CTR-t az Eurojust ügyviteli rendszerébe annak érdekében, hogy lehetővé tegye az Eurojust számára a terrorizmussal kapcsolatos ügyekben és más súlyos bűncselekmények ügyében folyó, határokon átnyúló párhuzamos eljárások közötti kapcsolatok azonosítását, és visszajelzést adjon a tagállamoknak.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

–Az egyes tagállamok által a CTR-be küldött információk mennyisége a tagállamok által küldött információk teljes mennyiségéhez és átfogó minőségéhez képest,

–a terrorizmus elleni küzdelemmel és a súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos ügyekben megállapított kapcsolatok száma,

–az Eurojust által a tagállamoknak küldött visszajelzések száma,

–a harmadik államok bevonásával támogatott operatív ügyek száma

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

A jogszabályi kezdeményezés végrehajtásának megvalósításához uniós és nemzeti szintű technikai és eljárási intézkedésekre van szükség, amelyeknek a felülvizsgált jogszabály hatálybalépésekor kell kezdődniük.

A javaslat hatálybalépését követően a következők a főbb követelmények:

–Az Eurojustnak létre kell hoznia egy új, korszerű Eurojust ügyviteli rendszert, amely integrálja a CTR-t, és biztosítja a biztonságos kommunikációs csatornákhoz való kapcsolódás és a strukturált adatok feldolgozásának képességét.

–Az Eurojust és a tagállamok biztosítják a biztonságos kommunikációs csatornák rendelkezésre állását.

–A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az adatok részben automatizált és strukturált feltöltéséhez szükséges infrastruktúra rendelkezésre álljon.

A digitális büntető igazságszolgáltatásról szóló tanulmány megállapításai alapján, valamint az új ügyviteli rendszer megújításának sürgőssége miatt az Eurojust már megtette az első előzetes lépéseket a megújítás érdekében. Megbízást adott egy piacelemzési tanulmány elkészítésére, amely mélyrehatóan megvizsgálta a legmegfelelőbb megoldást.

2021 végén az Eurojust 9,5 millió EUR fel nem használt pénzeszközt kapott az Európai Ügyészségtől (EPPO), amelyet az ügyviteli rendszer továbbfejlesztésének előkészítésére fognak felhasználni. Az Eurojust tanácsadó szolgáltatásokat vesz igénybe az elemzési, tervezési és fejlesztési szakasz támogatásához. E szolgáltatásokra az Eurojust 2,3 millió EUR kiadást irányoz elő. A következő infrastrukturális beszerzésekre, valamint kész szoftverek és telepítési szolgáltatások vásárlására 5,2 millió EUR-t terveznek. Végezetül az Eurojust a becslések szerint 2 millió EUR-t költ a program- és projektirányítást, az adminisztratív változásokat és az irányítást biztosító tanácsadási szolgáltatásokra.

A bűnözők tevékenysége manapság minden eddiginél összetettebb, változatosabb és sokkal inkább nemzetközi jellegű. A kiterjedt terrorista hálózatok és bűnszervezetek jelentős fenyegetést jelentenek az EU és polgárai belső biztonsága számára. A bűncselekmények egyre inkább többfajta tiltott tevékenységet is magukban foglalnak, és mind jobban határokon átnyúló jellegűek. A nemzeti igazságügyi hatóságok a jövőben már nem dolgozhatnak elszigetelten, hanem együtt kell működniük egymással és az Eurojusttal.

A terrorizmus üldözéséhez elengedhetetlen az illetékes hatóságok és az uniós ügynökségek közötti hatékony információcsere. A külföldi terrorista harcosok számának emelkedésével még inkább nyilvánvalóvá vált a tagállamok közötti és az Eurojusttal való információcsere jelentősége.

Az Eurojust konkrét ügyei és a CTR-en keresztül kapott információk közötti jelenlegi kapcsolat hiánya miatt az Eurojust nem tud időben és proaktív módon visszajelzést adni a nemzeti hatóságoknak határokon átnyúló, terrorizmussal kapcsolatos ügyekben, lemarad a potenciális kapcsolatokról és arról, hogy azonosítsa azokat a párhuzamos nyomozásokat és vádeljárásokat, amelyeket össze kellene kapcsolni. Ez az elkülönülés hátráltathatja az Eurojust arra irányuló erőfeszítéseit is, hogy megelőzze a joghatósági összeütközéseket és a non bis in idem eseteit.

A kezdeményezés várhatóan lehetővé teszi az Eurojust számára, hogy proaktívabban azonosítsa és nyomon kövesse a terrorizmus esetei közötti kapcsolatokat, és időben visszajelzést adjon a tagállamoknak. Ezeket a feladatokat és szolgáltatásokat transznacionális jellegük miatt csak uniós szinten lehet elvégezni. Az Eurojust a tagállamokkal és nemzetközi partnereivel együtt ezáltal biztonságosabbá fogja tenni Európát minden polgára számára.

A javaslat arra épít, hogy a folyamatosan változó transznacionális biztonsági kihívásokat a nemzeti szinten túlmutató módon kell kezelni. A gyakorlat azt mutatja, hogy a hatékony büntető igazságszolgáltatáshoz elengedhetetlen a gyors és biztonságos adatcsere. A megfelelő informatikai infrastruktúra nélkül sem a biztonságos, strukturált adatcsere, sem az adatok megfelelő keresztellenőrzése nem lehetséges. Ezért a határokon átnyúló ügyek közötti kapcsolatok strukturált azonosítása biztonságos kommunikációs csatornák és korszerű ügyviteli rendszer nélkül sem lehetséges. Ez a javaslat a 2019. évi Eurojust-rendelet alkalmazásának kezdete óta levont tanulságokra és elért eredményekre is épít. Ez főként azt érinti, hogy az Eurojust mint közvetítő egyre fontosabb szerepet tölt be a tagállamok és harmadik országok közötti igazságügyi együttműködésben.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A javaslat arra épít, hogy a nemzeti szinten felül is szükséges összehangolni a folyamatosan változó nemzetközi bűnözésre adott igazságügyi válaszlépéseket.

Európa a biztonsági környezet folyamatos változásával szembesül: átalakuló és egyre összetettebb biztonsági fenyegetések jelentkeznek. A bűnözők kihasználják a digitális transzformációból, az új technológiákból, a globalizációból és a mobilitásból adódó előnyöket, ideértve azokat is, amelyeket az összekapcsoltság, valamint a fizikai és a digitális világot elválasztó határ elmosódása kínál. A Covid19-válság miatt ez még erőteljesebben jelentkezik, mivel a bűnözők – módosítva működési módszereiket vagy új bűnözői tevékenységeket alakítva ki – gyorsan megragadták a válság kihasználására kínálkozó lehetőségeket.

A világjárvány rámutatott az igazságügyi együttműködés digitalizációjának általános fontosságára az igazságszolgáltatás működése szempontjából. Ezen túlmenően a terrorista bűncselekményekkel és más nemzetközi kulcsfontosságú bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások során harmadik országokkal folytatott igazságügyi együttműködés

egyre relevánsabbá válik, különösen az Iszlám Állam által elkövetett bűncselekményeket illetően.

A folyamatosan változó bűnözői tevékenységek hatékony uniós szintű támogatást tesznek szükségessé a nemzeti igazságügyi hatóságok munkájához. A tagállamok igazságügyi hatóságai egyre inkább igénybe veszik a súlyos bűncselekményekkel és a terrorizmussal szembeni küzdelemhez az Eurojust által kínált támogatást és szakértelmet. Ez a javaslat a 2018. évi Eurojust-rendelet alkalmazásának kezdete és a CTR létrehozása óta levont tanulságokra és elért eredményekre is épít. Az, hogy a harmadik országok milyen szerephez jutnak, nem volt előre látható, amikor a társjogalkotók tárgyalásokat folytattak a jelenlegi Eurojust-rendeletről.

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megerősítése kulcsfontosságú része a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásának.

A terrorizmussal kapcsolatos ügyekre vonatkozó digitális adatcsere javítása és az Eurojust ügyviteli rendszerének korszerűsítése összhangban van a biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégiával 44 , az EU terrorizmus elleni programjával 45 , az igazságszolgáltatás digitalizációjáról szóló közleménnyel 46 és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiával 47 .

A biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2020 júliusában közzétett bizottsági közlemény hangsúlyozta a belső és a külső biztonság közötti kapcsolatot, valamint az együttműködés fontosságát a polgárok jogainak hatékony védelme érdekében. Az EU nemrég elfogadott terrorizmus elleni programja megerősítette, hogy a terrorista bűncselekmények továbbra is komoly kihívást jelentenek a tagállamok bűnüldöző és ügyészi hatóságai számára, ezért az Europol és az Eurojust támogatásával további erőfeszítésekre van szükség közöttük az együttműködés megerősítése érdekében. A Bizottság a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiáról szóló közleményében támogatásáról biztosította az Eurojust ügyviteli rendszerének korszerűsítését, hogy segítsen az Eurojustnak visszajelzést adni a nemzeti hatóságoknak, és igazságügyi kapcsolatokat kialakítani a folyamatban lévő nyomozások között.

Az igazságszolgáltatás digitalizációjáról szóló bizottsági közlemény úgy hivatkozik e javaslatra, mint amely az igazságszolgáltatás további digitalizálására vonatkozó lehetőségek átfogó eszköztárának részét képezi. Ezt a javaslatot belefoglalták a Bizottság 2021-re vonatkozó munkaprogramjába. A javaslat kapcsolódik továbbá a határokon átnyúló polgári és büntetőeljárásokban a kommunikációt szolgáló számítógépes rendszerről (e-CODEX) és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról szóló bizottsági rendeletjavaslathoz, amelyről a társjogalkotók jelenleg tárgyalnak.

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

Az Eurojust-rendelet hatálybalépése óta az a tendencia figyelhető meg, hogy az ügynökség adatáramlása és a szolgáltatásai iránti kereslet egyaránt növekszik. A korábbi költségvetések azonban soha nem tartalmaztak pénzügyi forrásokat az elavult Eurojust ügyviteli rendszer átalakítására.

A javaslat új feladatokat vezet be az Eurojust-rendeletbe, más feladatokat pedig egyértelművé tesz annak érdekében, hogy az Eurojust felkészüljön a digitális korra. Az igazságügyi együttműködés digitalizálását nem lehet megvalósítani egy új, pénzügyi és humán megerősítésekkel megtámogatott ügyviteli rendszer életbe léptetése nélkül.

2021 végén az Eurojust 9,5 millió EUR fel nem használt forrást kapott az Európai Ügyészségtől (EPPO) az új ügyviteli rendszer kidolgozásának és végrehajtásának előkészítésére. A kiadások fennmaradó részét a többéves pénzügyi keret 2b. fejezetében rendelkezésre álló tartaléksávból finanszírozzák.

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

–◻ időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻ pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

☑ határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 48

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻ végrehajtó ügynökségeken keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

☑ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

☑ a 70. és 71. cikkben említett szervek;

◻ közjogi szervek;

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Megjegyzések

A pénzügyi és emberi erőforrásokra vonatkozó számadatok egyesítve tartalmazzák a CTR, az új ügyviteli rendszer és a 2024 és 2027 közötti időszakra tervezett digitális büntető igazságszolgáltatásból eredő egyéb követelmények végrehajtására előirányzott teljes összeget, levonva ebből a 2021 második felében az Eurojust számára már elkülönített 9,5 millió EUR-t. Az összeg magában foglalja a műszaki megvalósításhoz szükséges további pénzügyi igényeket (beleértve az üzemeltetési és karbantartási költségeket), valamint a személyzeti követelményeket. Az ügyviteli rendszer költségei a CTR-t is tartalmazzák, mivel a CTR-nek az ügyviteli rendszer szerves részét kell képeznie. A CTR technikai integrációja a kezdeményezés egyik célkitűzése. Emellett az új ügyviteli rendszernek tartalmaznia kell például egy integrációs réteget, amely biztosítja a digitális büntető igazságszolgáltatásról szóló tanulmányban előírt interoperabilitást.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

Az Eurojust hatékonyságának biztosítása érdekében fontos lesz, hogy nyomon kövessék és értékeljék az ügynökség adatcseréje digitalizálásának végrehajtását. A javaslat nyomon követése és az azzal kapcsolatos jelentéstétel az Eurojust-rendeletben 49 meghatározott elveket követi, és összhangban áll a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéssel 50 .

Az ügynökségekre alkalmazandó horizontális irányítási szabályokon túlmenően az Eurojustnak minden évben el kell küldenie a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy egységes programozási dokumentumot, amely tartalmazza az éves és többéves munkaprogramokat és a források programozását. Az egységes programozási dokumentum meghatározza a célkitűzéseket, a várt eredményeket, továbbá a célkitűzések és eredmények elérésének nyomon követését szolgáló teljesítménymutatókat.

Az Eurojust egy részletes éves jelentésben is beszámol munkájáról. Az Eurojust továbbítja ezt az éves jelentést a Parlamentnek, a Tanácsnak és a nemzeti parlamenteknek. Ezenfelül az Eurojust tájékoztatja a Parlamentet és a nemzeti parlamenteket a harmadik felekkel kötött munkamegállapodásokról.

A Bizottság 2024. december 13-ig, majd azt követően ötévente megbízást ad a rendelet végrehajtásának és az Eurojust tevékenységeinek külső független értékelésére azzal a céllal, hogy az Eurojust-rendelet 69. cikkének (1) bekezdése szerint értékeljék a rendelet végrehajtását és hatását, valamint az Eurojust eredményességét és hatékonyságát.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

Tekintettel arra, hogy a javaslat hatással van az Eurojustnak nyújtott éves uniós hozzájárulásra, az uniós költségvetés végrehajtása közvetett irányítással történik.

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve alapján az Eurojust költségvetését a hatékony és eredményes belső kontrollal összhangban kell végrehajtani.

Ami az utólagos ellenőrzéseket illeti, az Eurojust decentralizált ügynökségként különösen az alábbiak hatálya alá tartozik:

–a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata által végzett belső ellenőrzés,

–a Számvevőszék éves jelentései az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló megbízhatósági nyilatkozat kiadása mellett,

–az Európai Parlament által adott éves mentesítés,

–az OLAF által különösen annak biztosítása érdekében végzett esetleges vizsgálatok, hogy az ügynökségek számára elkülönített forrásokat megfelelően használják fel,

–végezetül az európai ombudsman az ellenőrzés és az elszámoltathatóság további szintjét biztosítja az Eurojust esetében.

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

Ebben a szakaszban nem tártunk fel kockázatokat az irányítási és kontrollrendszer tekintetében. Az Eurojustot az Európai Számvevőszék igazgatási ellenőrzéseknek – ideértve költségvetési ellenőrzést, belső pénzügyi vizsgálatot és éves jelentéseket is – veti alá, valamint alkalmazni kell rá az uniós költségvetés végrehajtását követő, fent említett éves mentesítést.

A Bizottság jelentést tesz a „kontroll költségei/a kezelt kapcsolódó alapok kifizetése” hányadosról. A Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság 2020. évi éves tevékenységi jelentése szerint a közvetett irányítású megbízott szervezetek és a decentralizált ügynökségek, így az Eurojust esetében ez a hányados 0,74 %.

Az Európai Számvevőszék (Számvevőszék) megerősítette az Eurojust 2019. évi éves beszámolójának jogszerűségét és szabályszerűségét, ami 2 % alatti hibaarányt jelent. Nincsenek arra utaló jelek, hogy az elkövetkező években romlana a hibaarány. Ezt 2020-ra vonatkozóan is ideiglenesen megerősítették – az Eurojust éves beszámolójának független külső ellenőr általi ellenőrzése alapján. A Számvevőszéknek a beszámoló megbízhatóságára vonatkozó véleménye attól függ, hogy a Számvevőszék megerősíti-e a független ellenőr eredményeinek megbízhatóságát, és a megerősítés még függőben van.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

A csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedéseket többek között az Eurojust-rendelet 75. cikke ismerteti. Az Eurojust részt vesz mindenekelőtt az Európai Csalás Elleni Hivatal csalásmegelőzési tevékenységeiben, és haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a feltételezett csalási esetekről és egyéb pénzügyi szabálytalanságokról.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési sor

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám

diff./nem diff 51 .

EFTA-országoktól 52

tagjelölt országoktól 53

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

071007

diff./nem diff.

NEM

IGEN

NEM

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési sor

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám

diff./nem diff.

EFTA-országoktól

tagjelölt országoktól

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

[XX.YY.YY.YY]

IGEN/NEM

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–☑A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

Szám

7. fejezet – Az emberekbe, a társadalmi kohézióba és az európai értékekbe való befektetés

[Szerv]: Eurojust			2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	ÖSSZESEN
1. cím: Személyzeti kiadások	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)	1,125	2,683	3,376	3,981	11,165
	Kifizetési előirányzatok	(2)	1,125	2,683	3,376	3,981	11,165
2. cím: Infrastrukturális és működési kiadások	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)
	Kifizetési előirányzatok	(2a)
3. cím: Operatív kiadások 54	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(3a)	1,033	8,128	7,027	5,390	21,577
	Kifizetési előirányzatok	(3b)	0,578	4,780	6,458	9,771	21,577
Az Eurojusthoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(1)+(1a)+(3a)	2,158	10,811	10,403	9,371	32,743
	Kifizetési előirányzatok	=(2)+(2a) +(3b)	1,693	7,463	9,834	13,752	32,743

A többéves pénzügyi keret
fejezete

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	ÖSSZESEN
Főigazgatóság: Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság
• Humán erőforrás		0,238	0,238	0,238	0,238	0,952
• Egyéb igazgatási kiadások		0	0	0	0	0
JOGÉRVÉNYESÜLÉSI FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN	Előirányzatok

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0,238

0,952

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2024. év 55	2025. év	2026. év	2027. év	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1–7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	2,396	11,049	10,641	9,609	33,695
	Kifizetési előirányzatok	1,931	7,701	10,072	13,99	33,695

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–☑ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ⇩			2024. év		2025. év		2026. év		2027. év			ÖSSZESEN

	Típus 56	Átlagos költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség		Összesített szám	Összköltség
1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 57 Annak lehetővé tétele, hogy az Eurojust hatékonyabban azonosíthassa a terrorista bűncselekményekkel kapcsolatos, határokon átnyúló párhuzamos nyomozások és büntetőeljárások közötti kapcsolatokat, és visszajelzést tudjon adni ezekről a kapcsolatokról a tagállamoknak
– Teljesítés	Az Eurojust által megállapított, határokon átnyúló ügyek közötti kapcsolatok azonosítása			1,835		9,190		8,843			7,965		27,832
2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS A tagállamok, az Eurojust és harmadik országok közötti adatcsere hatékonyabbá és biztonságosabbá tétele.
– Teljesítés	A tagállamoktól az Eurojusthoz biztonságosan beérkezett személyes adatok			0,108		0,541		0,520		0,469			1,637
– Teljesítés	Strukturált, részben automatizált módon továbbított személyes adatok			0,108		0,541		0,520		0,469			1,637
– Teljesítés	Harmadik országokkal kicserélt információk			0,108		0,541		0,520		0,469			1,637
2. konkrét célkitűzés részösszege				0,324		1,622		1,560		1,406			4,911
ÖSSZKÖLTSÉG				2,158		10,811		10,403		9,371			32,743

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.3.1.Összefoglalás

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–☑ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után 58 :

millió EUR (három tizedesjegyig)

2024.
év

2025.
év

2026.
év

2027.
év

ÖSSZESEN

Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolási fokozat)	0,952	2,337	2,943	3,289	9,521
Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolási fokozat)	0,173	0,346	0,433	0,692	1,644
Szerződéses alkalmazottak
Kirendelt nemzeti szakértők

ÖSSZESEN

1,125

2,683

3,376

3,981

11,165

Személyzettel kapcsolatos követelmények 59 (teljes munkaidős egyenérték):

2024.
év

2025.
év

2026.
év

2027.
év

ÖSSZESEN

Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolási fokozat)	11	16	18	20	20
Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolási fokozat)	2	2	3	5	5
Szerződéses alkalmazottak
Kirendelt nemzeti szakértők

ÖSSZESEN

A felvételi időpontok az év közepére vannak előirányozva. Minden új évre vonatkozóan az újonnan felvett személyzet költségeinek 50 %-a szerepel a becslésben. A Hollandiára alkalmazandó bérindexálás vagy korrekciós együttható esetleges emelésére vonatkozóan nem fogalmaztak meg feltételezéseket.

A létszámbővítés részletei:

Konkrét célkitűzés	További személyzet
1. konkrét célkitűzés: Annak lehetővé tétele, hogy az Eurojust hatékonyabban azonosíthassa a kapcsolatokat, és proaktív módon visszajelzést tudjon adni a tagállamoknak.	2 ügyadatelemzőre van szükség annak biztosításához, hogy az ügyviteli rendszer megfeleljen az Eurojust-rendeletnek és a (tagállamokkal, harmadik országokkal, ügynökségekkel) kötött megállapodásoknak, valamint az információcserére, a digitalizációra és az interoperabilitásra vonatkozó hatályos uniós jogi keretnek. Becsült szükséges teljes munkaidős egyenérték – évenként felveendő további éves teljes munkaidős egyenérték (nem kumulatív): 2024: +1; 2025: +1
	2 adatkezelési tisztviselőre van szükség az ügyviteli rendszer értékelésében és kiválasztásában való részvételhez, az üzleti átalakítási, a követelményelemzési és -tervezési szakaszhoz, az új ügyviteli rendszer végrehajtásához és elfogadásához, valamint a más rendszerekkel (pl. Hit/No-Hit), projektekkel (pl. e-CODEX, e-EDES) és az interoperabilitási keret projektjeivel (SIS II stb.) való integrációhoz, valamint annak biztosításához, hogy megfelelő politikák és eljárások kerüljenek bevezetésre az új rendszerek végrehajtásával létrehozott adatokra vonatkozóan. Becsült szükséges teljes munkaidős egyenérték – évenként felveendő további éves teljes munkaidős egyenérték (nem kumulatív): 2024: +1; 2025: +1
	2 ügyviteli asszisztensre van szükség a várható jelentős adatmennyiség-növekedés kezeléséhez, az ügyviteli rendszerben az operatív adatok feldolgozásához (beleértve a fordításokat is), a folyamatban lévő ügyek életciklusának áttekintéséhez, valamint eseti és rendszeres (havi, éves) jelentések és statisztikák készítéséhez. Becsült szükséges teljes munkaidős egyenérték – évenként felveendő további éves teljes munkaidős egyenérték (nem kumulatív): 2026: +1; 2027: +1
	1 adatkezelő tisztviselőre van szükség az adatminőség felülvizsgálatára irányuló eljárások elvégzéséhez, amelyek célja annak biztosítása, hogy az Eurojust adatai jó minőségűek, naprakészek, hiánytalanok, egyértelműen érthetőek, következetesek legyenek, és szükség esetén rendelkezésre álljanak. Becsült szükséges teljes munkaidős egyenérték – évenként felveendő további éves teljes munkaidős egyenérték (nem kumulatív): 2026: +1
	1 ügyadatelemzőre van szükség az Eurojustnak küldött értesítések várható növekedése miatt, hogy az Eurojust az Europoltól, az OLAF-tól, az Európai Ügyészségtől és a nemzeti hatóságoktól kapott információk elemzése alapján azonosítsa a folyamatban lévő bírósági eljárások közötti kapcsolatokat, és igazságügyi koordináció céljából elemezze a nagy mennyiségű adatot. Becsült szükséges teljes munkaidős egyenérték – évenként felveendő további éves teljes munkaidős egyenérték (nem kumulatív): 2026: +1
	1 ügyadatelemzőre van szükség az Eurojust-rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében felsorolt valamennyi operatív funkcióra kiterjedő, kicserélt információk elemzésén alapuló, a tagállamoknak címzett (közös) megkeresések megfogalmazásához, az igazságügyi együttműködési eszközök használatával kapcsolatos visszatérő problémák felderítéséhez, az ügyek más tagállamokra való kiterjesztésére vonatkozó javaslatok, valamint az igazságügyi együttműködés ismétlődő megtagadására vagy nehézségeire, illetve a büntetőeljárás lefolytatásának legjobb helyére vonatkozó vélemények elkészítéséhez. Becsült szükséges teljes munkaidős egyenérték – évenként felveendő további éves teljes munkaidős egyenérték (nem kumulatív): 2027: +1 1 programmenedzserre és 1 projektmenedzserre van szükség a program irányításának és menedzselésének kialakításához (beleértve a kommunikációt és a kockázatkezelést, a nyomon követést és az elért eredményekről való jelentéstételt a program igazgatótanácsa és az érdekeltek felé) a létrehozástól a lezárásig, valamint az új rendszer megelőző és értékelő karbantartásának támogatásához. Becsült szükséges teljes munkaidős egyenérték – évenként felveendő további éves teljes munkaidős egyenérték (nem kumulatív): 2024: +2
	1 informatikai rendszermérnökre van szükség az új ügyviteli rendszer megvalósításához szükséges magas szintű architektúra, tervezés és infrastruktúra kialakításához, valamint az új ügyviteli rendszert támogató műszaki architektúra, kapcsolatok és rendszerek fenntartásához. Becsült szükséges teljes munkaidős egyenérték – évenként felveendő további éves teljes munkaidős egyenérték (nem kumulatív): 2024: +1
	1 üzleti elemzőre van szükség a követelmények elemzésének elvégzéséhez, beleértve a műszaki megoldásonkénti koncepcióigazolást, valamint az új rendszer megelőző és értékelő karbantartásának támogatásához. Becsült szükséges teljes munkaidős egyenérték – évenként felveendő további éves teljes munkaidős egyenérték (nem kumulatív): 2024: +1
	1 IKT biztonsági tisztviselőre van szükség ahhoz, hogy biztosítsák az ügyviteli rendszer biztonságos tervezését, bevezetését és működtetését, valamint a külső rendszerekkel való biztonságos adatcserét. Becsült szükséges teljes munkaidős egyenérték – évenként felveendő további éves teljes munkaidős egyenérték (nem kumulatív): 2024: +1
	1 adatvédelmi szakértőre van szükség a beépített adatvédelem biztosításához, valamint ahhoz, hogy az operatív adatokra az adatvédelmi szabályokat alkalmazzák Becsült szükséges teljes munkaidős egyenérték – évenként felveendő további éves teljes munkaidős egyenérték (nem kumulatív): 2024: +1
	3 IKT műveleti tisztviselőre van szükség az alkalmazáskezeléshez és az informatikai politika irányításához, az Eurojust folyamatainak üzleti átalakításához, kézikönyvek elkészítéséhez (beleértve a felhasználóknak nyújtott képzést is), valamint az Eurojust-hálózatok, adatbázisok, rendszerek, virtualizációs platformok és alkalmazások igazgatásához Becsült szükséges teljes munkaidős egyenérték – évenként felveendő további éves teljes munkaidős egyenérték (nem kumulatív): 2024: +1; 2025: +2
	2 adminisztratív munkatársra van szükség a munkaköri leírások elkészítéséhez, a kiválasztási folyamatok lebonyolításához, az új személyzet felvételének, képzési igényeinek és jogosultságainak kezeléséhez, a pályázati eljárások irányításához, valamint a költségvetés végrehajtása, ellenőrzése és a kapott forrásokról való jelentéstétel biztosításához. Becsült szükséges teljes munkaidős egyenérték – évenként felveendő további éves teljes munkaidős egyenérték (nem kumulatív): 2024: +2
2. konkrét célkitűzés: A tagállamok, az Eurojust és harmadik országok közötti adatcsere hatékonyabbá és biztonságosabbá tétele.	1 ügyviteli asszisztensre van szükség a várható jelentős adatmennyiség-növekedés kezeléséhez, az ügyviteli rendszerben az operatív adatok feldolgozásához (beleértve a fordításokat is), a folyamatban lévő ügyek életciklusának áttekintéséhez, valamint eseti és rendszeres (havi, éves) jelentések és statisztikák készítéséhez. Becsült szükséges teljes munkaidős egyenérték – évenként felveendő további éves teljes munkaidős egyenérték (nem kumulatív): 2027: +1;
	1 adatkezelő tisztviselőre van szükség az adatminőség felülvizsgálatára irányuló eljárások elvégzéséhez, amelyek célja annak biztosítása, hogy az Eurojust adatai jó minőségűek, naprakészek, hiánytalanok, egyértelműen érthetőek, következetesek legyenek, és szükség esetén rendelkezésre álljanak. Becsült szükséges teljes munkaidős egyenérték – évenként felveendő további éves teljes munkaidős egyenérték (nem kumulatív): 2027: +1
	1 jogi tisztviselőre és 1 szakpolitikai tisztviselőre van szükség a Bizottság által nemzetközi megállapodásokról folytatott tárgyalásokon való részvételhez és ahhoz, hogy stratégiai és/vagy végrehajtási munkamegállapodásokról tárgyaljanak és ilyen megállapodásokat dolgozzanak ki harmadik országokkal. Becsült szükséges teljes munkaidős egyenérték – évenként felveendő további éves teljes munkaidős egyenérték (nem kumulatív): 2024: +2;
	1 jogi tisztviselőre van szükség ahhoz, hogy együttműködési eszközökről/együttműködési megállapodásokról/egyetértési megállapodásokról tárgyaljanak partnerügynökségekkel és szervekkel, továbbá megszövegezzék, értékeljék és felülvizsgálják ezeket az eszközöket/megállapodásokat. Becsült szükséges teljes munkaidős egyenérték – évenként felveendő további éves teljes munkaidős egyenérték (nem kumulatív): 2025: +1

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humán erőforrást.

–☑ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

		2024. év	2025. év	2026. év	2027. év
·A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 és 20 01 02 02 (a központban és a bizottsági képviseleteken)		1	1	1	1
20 01 02 03 (küldöttségek)
01 01 01 01 (közvetett kutatás)
10 01 05 01 (közvetlen kutatás)

• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben, azaz FTE-ben kifejezve) 60
20 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)		1	1	1	1
20 02 03 (AC, AL, END, INT és JPD a küldöttségeknél)
Költségvetési sor(ok) (kérjük megnevezni) 61	– a központban 62
	– a küldöttségeknél
01 01 01 02 (AC, END, INT – közvetett kutatás)
10 01 05 02 (AC, END, INT – közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sorok (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN		2	2	2	2

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

A Bizottság képviselete az ügynökség igazgatótanácsában. Az éves munkaprogrammal kapcsolatos bizottsági vélemény összeállítása és a végrehajtásának ellenőrzése. A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése. Az ügynökség támogatása tevékenységeinek az uniós szakpolitikáknak megfelelő kialakításában, többek között a szakértői üléseken való részvétel útján.

Külső munkatársak

Egy kirendelt nemzeti szakértő támogatja a tisztviselőket és ideiglenes alkalmazottakat a fenti feladatokban, valamint segíti az ügynökséget – többek között szakértői találkozókon való részvétellel – tevékenységei uniós szakpolitikákkal összhangban történő kidolgozásában.

A teljes munkaidős egyenértékre jutó költség kiszámításának leírását bele kell foglalni az V. melléklet 3. szakaszába.

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés:

– teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési sorokat és a megfelelő összegeket. Jelentős átprogramozás esetén mellékeljen Excel-táblát.

–☑a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

Fejtse ki, mire van szükség, meghatározva az érintett fejezeteket és költségvetési sorokat, a megfelelő összegeket és a felhasználni javasolt eszközöket.

A javaslat értelmében a többéves pénzügyi keret 2b. fejezete alatt rendelkezésre álló nem allokált tartalékkeretet az alábbiak szerint kell felhasználni: 07.1007. jogcím – Eurojust – 2024-ben – 2,158 millió EUR, 2025-ben 10,811 millió EUR, 2026-ban 10,403 millió EUR és 2027-ben 9,371 millió EUR.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés:

–☑A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

millió EUR (három tizedesjegyig)

	N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–☑ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

– ◻ kérjük, adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 63
		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
… jogcímcsoport

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

[…]

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

[…]

(1) A Tanács 2005/671/IB határozata (2005. szeptember 20.) a terrorista bűncselekményekre vonatkozó információcseréről és együttműködésről (HL L 253., 2005.9.29., 22. o.).

(2) Az Europol az EU bűnüldöző hatósága. Az Europol Unió-szerte támogatja a bűnüldöző hatóságokat a bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos tevékenységekben a hatáskörébe tartozó valamennyi területen.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).

(4) Határokon átnyúló digitális büntető igazságszolgáltatás, zárójelentés, https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/e38795b5-f633-11ea-991b-01aa75ed71a1/language-en

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről, HL L 295., 2018.11.21., 138. o.).

(6) Lásd az Eurojust-rendelet 23. cikkének (1) bekezdését.

(7) Lásd az Eurojust-rendelet 23. cikkének (6) bekezdését.

(8) Együttműködési megállapodás van érvényben az Eurojust és Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Grúzia, Izland, Liechtenstein, Moldova, Norvégia, Svájc, Ukrajna és az USA között. Az Eurojust kötött egy másik együttműködési megállapodást Dániával, amely a Lisszaboni Szerződés 22. jegyzőkönyvével összhangban nem tagja az Eurojustnak. Az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás IV. címének harmadik része az Egyesült Királyság nemzeti hatóságai és az Eurojust közötti jövőbeli együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz.

(9) A Bizottság közleménye – Az igazságszolgáltatás digitalizációja az Európai Unióban. Lehetőségek eszköztára, 2020. december 2., COM(2020) 710 final.

(10) Az e-CODEX egy olyan szoftvercsomag, amely kapcsolatot alakít a nemzeti rendszerek között, így lehetővé téve a felhasználók, úgymint az igazságügyi hatóságok, jogászok vagy a nyilvánosság számára, hogy gyors és biztonságos módon továbbítsanak, illetve fogadjanak dokumentumokat, nyomtatványokat, bizonyítékokat és egyéb információkat. Az e-CODEX már használatban van az elektronikus bizonyítékok digitális cseréjére szolgáló rendszerben (eEDES) és bizonyos kísérleti projektekben is. A rendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében a Bizottság elfogadott egy javaslatot, amelyben a további fejlesztéssel és fenntartással a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökséget bízza meg.

(11) A Bizottság 2021. évi munkaprogramja: Életerős Unió egy sérülékeny világban, COM(2020) 690 final.

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) […/…] irányelve a 2005/671/IB tanácsi határozatnak a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokkal való összehangolása tekintetében történő módosításáról (HL L […]).

(14) A Bizottság közleménye – A biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégia, COM(2020) 605 final.

(15) A Bizottság közleménye – Az EU terrorizmus elleni programja, COM(2020) 795 final.

(16) A Bizottság közleménye a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiáról (2021–2025), COM(2021) 170 final.

(17) A Tanács 2021. március 16-i (EU) 2021/7072 határozata.

(18) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1. o.).

(22) JOIN(2020) 18 final.

(23) COM(2020) 823 final.

(24) Határokon átnyúló digitális büntető igazságszolgáltatás, zárójelentés, https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/e38795b5-f633-11ea-991b-01aa75ed71a1/language-en

(25) SWD(2021) 391.

(26) Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 8. cikke.

(27) A Charta 7. cikke.

(28) Határokon átnyúló digitális büntető igazságszolgáltatás, zárójelentés, https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/e38795b5-f633-11ea-991b-01aa75ed71a1/language-en , 244. o.

(29) A tanulmány fenntartó időszakot és összesen 39 millió EUR-t vett figyelembe. Mivel a jelenlegi uniós költségvetés (többéves pénzügyi keret) csak a 2027-ig tartó időszakot fedi le, ebből az összegből levonták a 2028-as és 2029-es évek fenntartási költségeit.

(30) Határokon átnyúló digitális büntető igazságszolgáltatás, zárójelentés, https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/e38795b5-f633-11ea-991b-01aa75ed71a1/language-en , a 265. oldaltól.

(31) [….].

(32) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről, HL L 295., 2018.11.21., 138. o.).

(33) A Tanács 2005/671/IB határozata (2005. szeptember 20.) a terrorista bűncselekményekre vonatkozó információcseréről és együttműködésről (HL L 253., 2005.9.29., 22. o.).

(34) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).

(35) A Tanács 2008/976/IB határozata (2008. december 16.) az Európai Igazságügyi Hálózatról (HL L 348., 2008.12.24., 130. o.).

(36) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) […/…] rendelete a polgári, kereskedelmi és büntetőjogi ügyekben az igazságügyi együttműködés digitalizálásáról és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról (HL L […]).

(37) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) […/…] rendelete a polgári, kereskedelmi és büntetőjogi ügyekben az igazságügyi együttműködés digitalizálásáról és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról (HL L […]).

(38) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(39) https://joinup.ec.europa.eu/collection/nifo-national-interoperability-framework-observatory/european-interoperability-framework

(40) Megállapodás egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között (HL L 149., 2021.4.30., 10. o.).

(41) A Tanács 2021. március 16-i (EU) 2021/7072 határozata.

(42) A Tanács 2008/976/IB határozata (2008. december 16.) az Európai Igazságügyi Hálózatról (HL L 348., 2008.12.24., 130. o.).

(43) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(44) A Bizottság közleménye – A biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégia, COM(2020) 605 final.

(45) A Bizottság közleménye – Az EU terrorizmus elleni programja, COM(2020) 795 final.

(46) A Bizottság közleménye – Az igazságszolgáltatás digitalizációja az Európai Unióban. Lehetőségek eszköztára, 2020. december 2., COM(2020) 710 final.

(47) A Bizottság közleménye a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiáról (2021–2025), COM(2021) 170 final.

(48) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx

(49) Az (EU) 2017/1727 rendelet.

(50) https://europa.eu/european-union/sites/default/files/docs/body/joint_statement_and_common_approach_2012_en.pdf

(51) Diff. = differenciált előirányzatok/nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

(52) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(53) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(54) A 3. cím alá tartozó technikai költségek az üzemeltetési és karbantartási költségeket is magukban foglalják, mivel az ügyviteli rendszerrel kapcsolatos valamennyi költség jelenleg a 3. cím alá tartozik.

(55) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(56) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (például: a finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(57) Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések”) feltüntetett célkitűzés.

(58) A személyzetre vonatkozó költségbecslések kumulatívak, és az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak átlagos költségei alapján készültek, a Hollandiára 2020 júliusától alkalmazandó korrekciós együtthatóval (113,9 %) indexálva.

(59) Kumulált. Az egyes években feltüntetett szám az előző év(ek)ből származó régi alkalmazottak és az újonnan felvett alkalmazottak száma. Az új alkalmazottak teljes létszámát (25) 2027-ben érik el.

(60) AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő; JPD = pályakezdő szakértő a küldöttségeknél.

(61) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(62) Elsősorban az uniós kohéziós politikai alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) esetében.

(63) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.