EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.11.25.

COM(2021) 721 final

2021/0376(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a 2011/61/EU és a 2009/65/EK irányelvnek az átruházásra vonatkozó megállapodások, a likviditásikockázat-kezelés, a felügyeleti adatszolgáltatás, a letétkezelői és letéti őrzési szolgáltatások nyújtása, valamint az alternatív befektetési alapok általi hitelnyújtás tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2021) 570 final} - {SWD(2021) 340 final} - {SWD(2021) 341 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Ez a jogalkotási javaslat az alternatívbefektetésialap-kezelői irányelvre (ABAK-irányelv – 2011/61/EU irányelv) 1 és – a megfelelő mértékben – az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokról (ÁÉKBV) szóló irányelvre (ÁÉKBV-irányelv – 2009/65/EK irányelv) 2 vonatkozó módosításokat javasol.

A Bizottság, az irányelv 69. cikkének rendelkezései szerint, felülvizsgálta az ABAK-irányelv hatályát és alkalmazását. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az ABAK-irányelv felülvizsgálata során felmerült problémák az ÁÉKBV-k tevékenységei szempontjából is hasonlóan relevánsak. Következésképpen e jogalkotási javaslat célja, hogy a két irányelv követelményeinek jobb összehangolása érdekében az ABAK-irányelv és az ÁÉKBV-irányelv módosításával kezelje ezeket a problémákat.

Az ABAK-irányelvet 2011. június 8-án fogadták el a globális pénzügyi válságra adott szakpolitikai válasz részeként, amely rámutatott az alapok bizonyos tevékenységeinek olyan gyengeségeire és sebezhetőségeire, amelyek növelhetik a tágabb értelemben vett pénzügyi rendszer kockázatait. 3  

Az ABAK-irányelv a válságot követő szabályozási kezdeményezésként koherens felügyeleti módszert kíván alkalmazni azon kockázatok tekintetében, amelyeket az alternatív befektetési alapok (ABA-k) tevékenységei okozhatnak vagy közvetíthetnek a pénzügyi rendszerbe. Az irányelv célja továbbá, hogy magas szintű befektetővédelmet biztosítson, miközben megkönnyíti az ABA-k integrációját az uniós piacon. 4 Az alternatívbefektetésialap-kezelőknek (ABAK-ok) hatékonyan kell kezelniük a kockázatokat, és biztosítaniuk kell az általuk kezelt ABA-k tevékenységeinek megfelelő átláthatóságát. E követelmények teljesítése esetén az ABA-kat a letelepedés szerinti felügyeleti hatóságtól származó egységes engedéllyel kezelhetik és forgalmazhatják szakmai befektetők számára Unió-szerte. 5 Az ABAK-irányelv a tőkepiaci unió 6 egyik fontos pillérévé vált annak köszönhetően, hogy a befektetési alapok képesek piaci alapú finanszírozási forrásokhoz hozzáférést biztosítani, és lehetővé tenni a befektetők számára, hogy a választott időhorizonton jobban eloszthassák megtakarításaikat a preferenciáiknak megfelelően.

Az ABAK-irányelv jogi keretének hatályára és működésére vonatkozó bizottsági értékelés arra a következtetésre jut, hogy az ABAK-irányelv magas szintű befektetővédelmet biztosító standardjai többnyire hatékonyak. 7 Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokra, valamint a közzétételi és átláthatósági követelményekre a befektetők védelme érdekében van szükség. Az egyes befektetők egy adott ABA-ban való részesedésének megállapításához és az ABA teljesítményének nyomon követéséhez szükséges értékelési követelmények javították a fegyelmet és a struktúrát az ABA eszközértékelési folyamatában. Végezetül a letétkezelői rendszer, amely meghatározza a letétkezelők kötelezettségeit és felelősségét, beleértve az ABA eszközeinek letéti őrzését és az ABA tevékenységeinek felügyeletét, védi a befektetők érdekeit. Emellett támogatja a befektetési alapok piacának megfelelő működését.

A pénzügyi stabilitás és a piac integritása az ABAK-irányelv kulcsfontosságú célkitűzései. 8 Az ABAK-irányelv eszközöket vezetett be a pénzügyi stabilitási kockázatok makroprudenciális nyomon követésének és felügyeletének javítására. Az ABAK-ok kötelesek jelentést tenni a felügyeleti hatóságoknak az ABA fő kitettségeiről, likviditási profiljáról és tőkeáttételéről. A felügyeleti adatszolgáltatás támogatta az eredményes makroprudenciális felügyeletet, és hasznos a piac nyomon követéséhez, de a jelentett adatok részletezettségét javítani lehetne. Az ABAK-irányelv az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által koordinált hatékony felügyeleti együttműködési hálózatot hozott létre, amely hozzájárul az ABA-k Európai Unión belüli tevékenységeire vonatkozó felügyeleti módszerek konvergenciájához.

A Bizottság értékelése szerint az ABAK-irányelv általában teljesíti célkitűzéseit, és a szabályozási standardok uniós szintű harmonizációja megkönnyítette a kollektív befektetési alapok európai piacának integrációját. 9 A befektetési alapok szektorának mérete 2008 óta hozzávetőlegesen megháromszorozódott, eszközállománya 5,5 billió euróról több mint 15 billió euróra nőtt, ami a pénzügyi szektor teljes eszközállományának százalékában kifejezve is jelentős. 10 Kapcsolódik a tágabb értelemben vett pénzügyi szektorhoz, ami fontossá teszi a potenciális rendszerszintű kockázatok megfelelő kezelését. 11  

Az ABAK-irányelv általános szabályokat tartalmaz a likviditáskezelésre, a tőkeáttétel alkalmazására és az alap szintjén történő kockázatkezelésre irányuló értékelésre vonatkozóan. Ezek a követelmények azonban nem elég konkrétak ahhoz, hogy teljes mértékben figyelembe vegyék a közvetlen hitelezési tevékenységek ABA-k általi irányításának sajátosságait, és kezeljék a potenciális mikro- és makroszintű kockázatokat. Az egységes szabályozásnak az alapok általi hitelnyújtást szabályozó nemzeti keretek létrehozása miatt jelentkező hiánya nehézségeket okoz az ilyen alapok tevékenységeiből eredő lehetséges, a piac egészére kiterjedő hatások azonosítása és az azokra való hatékony reagálás terén. Emellett az eltérő nemzeti szabályozási módszerek aláássák a hitelnyújtó ABA-k hatékony belső piacának létrehozását azáltal, hogy előmozdítják a szabályozási arbitrázst, és eltérő szintű befektetővédelmet biztosítanak.

A felülvizsgálat arra is rámutatott, hogy a felügyeleti hatóságokhoz benyújtott piaci adatok hiányosak vagy nem elég részletesek, ami rontja a hatóságok azon képességét, hogy felismerjék a kockázatok megjelenését és továbbgyűrűzését a tágabb értelemben vett pénzügyi rendszerbe. A jogalkotási javaslat célja, hogy javítsa a vonatkozó adatgyűjtést, és megszüntesse a más európai és nemzeti jogszabályok alapján esetleg előforduló kettős adatszolgáltatásból adódó hatékonysági problémákat, összhangban a digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiában 12 bejelentett, a felügyeleti adatokra vonatkozó szélesebb körű stratégiával.

A likviditáskezelési eszközök lehetővé teszik a nyílt végű alapok kezelői számára – ideértve a nyílt végű ABA-kat és az összes ÁÉKBV-t –, hogy piaci stresszhelyzetben kezeljék a visszaváltási nyomást, és jobban védjék a befektetők érdekeit. Az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) és az ESMA a likviditáskezelési eszközök használatára vonatkozó szabályok harmonizációját javasolja. Jelenleg az ABAK-irányelv és az ÁÉKBV-irányelv nem ír elő minimális harmonizált likviditáskezelési eszközkészletet. 13  

Emellett a befektetők érdekeit jobban szolgálná, ha az ABAK-irányelv szabályait módosítanák a letétkezelői szolgáltatások piacának hatékonyabbá tétele érdekében. Az ABAK-irányelv jelenlegi követelménye, amely szerint a letétkezelőnek ugyanabban a tagállamban kell lennie, mint a kijelölő uniós ABA, nehezen teljesíthető kisebb, koncentráltabb piacokon, ahol kevesebb szolgáltató működik. A verseny hiánya az alapkezelők költségeinek növekedéséhez és kevésbé hatékony alapstruktúrákhoz vezet, ami hatással lehet a befektetők hozamaira. A befektetési alapok kezelése terén hatékonyságnövekedés érhető el, ha felhígul a letétkezelői piac koncentrációja bizonyos nemzeti piacokon, miközben biztosítva van, hogy a szolgáltatók betartsák az európai standardokat.

Bizonyíték van arra, hogy a letétkezelők olykor akadályozva vannak feladataik ellátásában, ha az alap eszközeit központi értéktár őrzi. 14 A központi értéktárak nem minősülnek a letétkezelő megbízottjának. 15 Ez a jogi helyzet nem minden esetben garantálja az ABA vagy ÁÉKBV eszközeinek letéti őrzését végző intézmény és a letétkezelő közötti stabil információáramlást. Következésképpen a letétkezelők nem tudják eredményesen ellátni felvigyázási feladataikat, ha nincs stabil információáramlás a portfóliómozgásokról. Ez a jogi helyzet alááshatja a befektetők védelmét.

Az ABAK-okra és az ÁÉKBV-kre vonatkozó jogi keretek átruházási szabályai lehetővé teszik a befektetési portfóliók hatékony kezelését és a szükséges szakértelem bevonását egy adott földrajzi piacon vagy eszközosztályban. Ez a modell hozzájárul az alapok és alapkezelők uniós keretének sikeréhez. Ugyanakkor az értékelés arra a következtetésre jut, és ezt az ESMA is alátámasztotta, hogy a kockázat- vagy portfóliókezelés harmadik felekre történő átruházására vonatkozó uniós követelmények teljesítése során alkalmazott eltérő nemzeti felügyeleti módszerek következetlenségeket idéznek elő, amelyek csökkenthetik a befektetővédelem általános szintjét. 16 Az alkalmazandó szabályozási standardok egyértelműségének elégtelensége csökkenti a jogbiztonságot, növeli a felügyeleti eredmények közötti eltéréseket, és végső soron nem biztosítja a befektetők védelmének egységes szintjét az egész Unióban.

Az irányelv követelményeinek végrehajtása érdekében további intézkedésekre lenne szükség annak biztosítására, hogy az ABAK-ok igénybe vegyék a továbbra is általuk végzett feladatok ellátásához szükséges emberi erőforrásokat azokban az esetekben, amikor feladataik egy részét harmadik felekre ruházzák át, valamint az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló rendeletben (ABAK-rendelet) meghatározott végrehajtási szabályok nagy részének az ÁÉKBV-k szabályozási keretébe történő áthelyezése érdekében. 17 Ezeket az intézkedéseket a Bizottság végrehajtási jogi aktusai határoznák meg, amint az irányelvek módosítására irányuló javaslat elfogadásával megkapja az erre vonatkozó megbízatást.

Az átruházással, a likviditásikockázat-kezeléssel, a piac nyomon követését célzó adatszolgáltatással és a letéti őrzést végző intézmények szabályozásával kapcsolatban mind az ABAK-irányelv, mind az ÁÉKBV-irányelv módosítása javasolt, míg a hitelnyújtó befektetési alapok tevékenységei és a letétkezelői szolgáltatásokhoz való határokon átnyúló hozzáférés tekintetében egyedül az ABAK-irányelvet kell módosítani.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Az európai befektetési alapokra vonatkozó jogszabályok módosítására irányuló javaslatok összhangban vannak a tőkepiaci unióra vonatkozó, 2020. szeptember 24-én elfogadott bizottsági tervvel. A tőkepiaci unió célja, hogy lehetővé tegye a tőke áramlását az EU-n belül a fogyasztók, a befektetők és a vállalkozások hasznára, függetlenül azok helyétől. A Covid19-válság sürgetőbbé tette a tőkepiaci unió megvalósítását, mivel a piaci alapú finanszírozás elengedhetetlen az európai gazdaság helyreállásához és a hosszú távú növekedéshez való visszatéréshez. A javasolt jogszabály-módosítások támogatnák az alapok piacának integrációját, és ezáltal segítenék e célok elérését.

A hatékony és eredményes felügyelet alatt álló tőkepiaci unióban a hitelnyújtó alapok alternatív finanszírozási forrást biztosíthatnak az európai vállalatok és kkv-k számára azáltal, hogy versenyképes finanszírozási lehetőségek szélesebb köréhez adnak hozzáférést. 18 Ezek az alapok képesek lehetnek közvetlenül támogatni a munkahelyteremtést, a gazdasági növekedést, az innovációt, a zöld átállást és a Covid19-világjárványból való kilábalást. A hitelnyújtó alapok korlátozott likviditás esetén védőhálóként is szolgálhatnak vagy csillapíthatják a sokkokat azáltal, hogy a hitelfinanszírozás akkor is elérhető marad általuk, amikor a hagyományosabb hitelezők kihátrálnak a piacról. Ezért a jogalkotási javaslatok összhangban vannak a tőkepiaci unió azon átfogó stratégiájával, hogy folytatódjon a pénzügyi szolgáltatások belső piacának kiépítése és a finanszírozás hozzáférhetőbbé tétele az európai vállalatok számára.

Emellett az ABAK-irányelv és az ÁÉKBV-irányelv javasolt módosításainak célja a befektetői érdekek jobb védelme annak biztosítása révén, hogy a tevékenységüket harmadik felekre átruházó befektetésialap-kezelők az Unió-szerte alkalmazandó ugyanazon magas szintű standardoknak feleljenek meg.

Ezen túlmenően az ABAK-irányelv módosítására irányuló javaslat a likviditáskezelési eszközök piaci stresszhelyzetben való rendelkezésre állására és használatára vonatkozó intézkedéseket tartalmaz. A likviditáskezelési eszközök aktiválásának lehetősége megvédheti a befektetők pénzének értékét, csökkentheti az alapra nehezedő likviditási nyomást, és enyhítheti a szélesebb körű, rendszerszintű kockázati következményeket piaci stresszhelyzetekben. A felügyeleti adatszolgáltatási javaslat hozzájárul egy közös adattér létrehozásához a pénzügyi ágazatban, amely része a digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiának. 19 Az ABAK-ok és ÁÉKBV-k által jelentett adatok egy olyan integrált adatgyűjtési rendszer részét képeznék, amely pontos, összehasonlítható és időszerű adatokat szolgáltatna az európai és nemzeti felügyeleti hatóságoknak, miközben minimalizálná az összesített adatszolgáltatási költségeket és terheket valamennyi fél számára.

Emellett az ABAK-irányelv felülvizsgálata hatással lesz az európai hosszú távú befektetési alapokról (EHTBA) szóló rendelet (EHTBA-rendelet – (EU) 2015/760 rendelet) hatálya alá tartozó ABA-kat kezelő ABAK-okra. 20 Az EHTBA-rendelet egy európai termékrendelet, amelyet az ABAK-irányelvvel párhuzamosan felülvizsgálnak, és e javaslat elfogadásával egy napon az EHTBA-rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatot fogadnak el. Az EHTBA-kat kezelő ABAK-ok számára valószínűleg előnyös lenne a könnyebb hozzáférés a határokon átnyúló letétkezelői szolgáltatásokhoz, ha ezek az alapok kisebb piacokon találhatók. A felügyeleti adatszolgáltatási követelmények javítása hosszabb távon pozitív hatással lenne az EHTBA-kat kezelő ABAK-ok szabályozásból eredő terheire is. A központi értéktárak bevonása a letétkezelői láncba pozitív hatást gyakorolna a befektetői érdekekre azon EHTBA-részesedések aránya tekintetében, amelyeket a központi értéktárak őrizhetnének.

Az EHTBA-rendelet és a módosított ABAK-irányelv közötti másik kapcsolódási pont a hitelnyújtási tevékenységekkel kapcsolatos. A javasolt irányelv néhány általános elvet írna elő a hitelpiacokon tevékeny ABAK-ok számára. Az ABA-k által pénzügyi intézményeknek történő hitelezés javasolt küszöbértékei összhangban vannak a kizárólag lakossági befektetők számára forgalmazott EHTBA-kra alkalmazandó diverzifikációs küszöbértékkel. Az ABAK-irányelv és az EHTBA-rendelet közötti eltérés esetén az EHTBA-rendelet termékekre vonatkozó szabályai különös szabályként lennének alkalmazandók.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A hitelnyújtó alapok belső piacának létrehozása várhatóan növelni fogja az alternatív finanszírozási források rendelkezésre állását a reálgazdaság számára. Az ilyen alapok hitelpiaci tevékenységei a zöld gazdaságba való beruházás révén valószínűleg megkönnyítik a fenntartható jövőbe való átmenetet, ezáltal támogatva az európai zöld megállapodás szélesebb körű célkitűzéseit.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A 2011/61/EU és a 2009/65/EK irányelv jogalapja az EUMSZ 53. cikkének (1) bekezdése (az EKSz. korábbi 47. cikkének (2) bekezdése). A választott szakpolitikai alternatívák és a szabályok konkrét kialakítása tekintetében a megfelelő jogalap az EUMSZ 53. cikkének (1) bekezdése az önálló vállalkozói tevékenység megkezdéséről és folytatásáról. Ez a pénzügyi közvetítők és a befektetési szolgáltatásaik és tevékenységeik szabályozására szolgál.

Az ABAK-irányelv javasolt módosításainak célja az ABA-k általi hitelnyújtás megbízható eljárásainak előmozdítása és e szegmens további piaci integrációjának elősegítése, biztosítva ugyanakkor a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok összességében jobb nyomon követését. Harmonizálni kell a likviditáskezelési eszközök rendelkezésre állására és ABAK-ok és ÁÉKBV-k általi használatára vonatkozó szabályokat annak biztosítása érdekében, hogy piaci stresszhelyzetekben a nyílt végű alapok alapkezelői vagy a felügyeleti hatóságok által adott válaszlépések hatékonyabbak legyenek. A határokon átnyúló letétkezelői szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése az uniós ABA-k piacának további integrációját célozza, ami magas szintű befektetővédelmet biztosít. A javaslat célja, hogy az átruházási tevékenységekre vonatkozóan koherens megközelítést alakítson ki az európai befektetésialap-kezelők és felügyeleti hatóságok között.

A tagállamok egyoldalú intézkedései nem tudják megszüntetni az ABAK-irányelv szabályozási hiányosságait, és egyénileg nem képesek elérni ezeket a célokat. Az Unió ezért az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az ABAK-irányelv és az ÁÉKBV-irányelv javasolt jogalkotási fejlesztései további szabályozási követelményekkel és pontosításokkal egészítik ki ezt a szabályozási keretet, és céljuk, hogy megőrizzék az egyensúlyt a legfontosabb kockázatkezelési intézkedések harmonizálása és a tagállamok elfogadott szabályozási standardok végrehajtására vonatkozó rugalmasságának megőrzése között.

•Arányosság

A javasolt módosítások tiszteletben tartják az arányosságnak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt elvét, és nem lépik túl az ABA-k egységes piacának kiteljesítésére irányuló célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket, miközben biztosítják az uniós ABA-k piacának makroprudenciális felügyeletére és a magas szintű befektetővédelemre vonatkozó koherens megközelítést.

A hitelnyújtó ABA-kat kezelő ABAK-okra vonatkozó új követelmények adott esetben általános elvekként kerültek kialakításra. Amennyiben a szabályozási követelmények egyediek, nem zavarják szükségtelenül a meglévő üzleti modelleket. Ami a befektetővédelmet illeti, a javasolt további közzétételi követelmények összhangban vannak a legjobb piaci módszerekkel, amelyeket minden befektetőre ki kell terjeszteni az Unióban, azonos szintű befektetővédelmet biztosítva.

A letétkezelői szolgáltatásokhoz való határokon átnyúló hozzáférés lehetővé tételére irányuló javaslatok megfelelő egyensúlyt teremtenek az ABA és a befektető igényei között, megelőzve azokat a kockázatokat, amelyek akkor merülhetnének fel, ha a letétkezelői szolgáltatásokra nem vonatkozna átfogó uniós szintű szabályozás. Emellett a központi értéktárakat be kell vonni a letétkezelői láncba annak a szabályozási hiányosságnak a megszüntetése érdekében, amely aláássa a letétkezelők képességét feladataik ellátására, és potenciálisan káros az ABA-k és az ÁÉKBV-k befektetői számára. A javasolt intézkedés arányos, és figyelembe veszi a már engedélyezett szervezetek státuszát.

Az átruházási szabályok tekintetében javasolt pontosítások megőrzik e tevékenységek értékes jellemzőit, ugyanakkor biztosítják, hogy elegendő emberi erőforrás álljon rendelkezésre a megbízott fél felügyeletére és az ABA vagy ÁÉKBV kezelője által megtartott alapfunkciók végzésére.

Következésképpen a jogalkotási javaslat arányos a kitűzött célokkal.

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

A Bizottság elvégezte az ABAK-irányelv értékelését, és arra a következtetésre jutott, hogy az ABAK-irányelv általában véve jól működött, és nagyrészt elérte az ABAK-ok hatékony felügyeleti keretének létrehozására, a befektetők magas szintű védelmének biztosítására és az uniós ABA-piac létrehozásának megkönnyítésére irányuló célkitűzéseit. Az ABAK-irányelv hatálybalépése óta bekövetkezett új piaci fejlemények figyelembevétele érdekében azonban előnyösek lehetnek a keret azon elemeire irányuló fejlesztések, amelyekkel az irányelv kezdeti szakaszában nem foglalkoztak kellőképpen.

Az eltérő nemzeti megközelítések megnehezítik a más tagállamban történő szolgáltatásnyújtást, és akadályozzák az ABA-k belső piacának fejlődését. A letétkezelői szolgáltatások elégtelen kínálata és a hitelnyújtó ABA-kra vonatkozó eltérő nemzeti szabályozási standardok aláássák az ABA-k egyenlő versenyfeltételeit. Ezenkívül a hitelnyújtó ABA-kra vonatkozó nemzeti szabályok különbözősége és a felügyeleti hatóságok elégtelen hozzáférése a piaci adatokhoz nehézségeket okoz a felügyeletek számára a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok nyomon követése és a piaci integritás megőrzése tekintetében. Hasonlóképpen, a likviditáskezelési eszközök eltérő rendelkezésre állása korlátozza a nyílt végű alapok alapkezelői vagy a felügyeleti hatóságok által adott lehetséges válaszlépések hatékonyságát piaci stresszhelyzetekben. Végezetül az átruházási szabályok felügyeleti hatóságok általi eltérő értelmezése aláássa az alapkezelők jogbiztonságát és a befektetővédelem magas szintjét, különösen akkor, ha az európai szervezetek az Európai Unión kívülre delegálják a kockázatkezelést vagy a portfóliókezelést.

•Konzultációk az érdekelt felekkel

2020. október 22-én nyilvános konzultáció indult az ABAK-irányelv felülvizsgálatáról, amely 102 kérdést tartalmazott az ABAK-irányelv felülvizsgálatának különböző szempontjaival kapcsolatban. A konzultáció 2021. január 29-én zárult, és 132 válasz érkezett.

A nyilvános konzultáció válaszadóinak valamivel több mint fele nem nyilvánított véleményt arról, hogy szükséges-e harmonizálni a hitelnyújtó ABA-kat kezelő ABAK-okra vonatkozó követelményeket. Ebbe a csoportba tartoztak a legnagyobb ágazati szövetségek. A válaszadók 23 %-a úgy vélte, hogy nincs szükség további szabályokra, míg az állami hatóságok között a nyilvános konzultációra válaszoló 10 tagállamból 7 egyetértett azzal, hogy a hitelnyújtó ABA-kat kezelő ABAK-okra vonatkozó követelményeket uniós szinten harmonizálni kell. Ők úgy vélték, hogy uniós szabályokra van szükség az egyenlő versenyfeltételek megteremtése és az e tevékenységből eredő esetleges kockázatok kezelése érdekében. A javaslat megfelelő egyensúlyt teremt a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez és a hitelnyújtó ABA-k uniós piaca fejlődésének megkönnyítéséhez szükséges intézkedések között.

Hasonlóképpen, a nyilvános konzultációra válaszoló állami hatóságok többsége támogatta az ABAK-irányelv és az ÁÉKBV-irányelv átruházási szabályainak egyértelművé tételére irányuló javaslatot. Ezzel szemben az ágazatot képviselő válaszadók túlnyomó többsége úgy véli, hogy az átruházási szabályok kellően egyértelműek ahhoz, hogy megakadályozzák a postafiókcégek létrehozását az EU-ban. Mindazonáltal néhány válaszadó további pontosítást kért azzal kapcsolatban, hogy egy adott üzleti gyakorlat az átruházás körébe tartozik-e, mivel a tagállamok értelmezésében jelentős eltérések mutatkoztak. A javaslat biztosítja a szükséges pontosításokat, ugyanakkor megőrzi az ABAK-irányelv és az ÁÉKBV-irányelv szerinti átruházási szabályok előnyeit.

A likviditáskezelési eszközök uniós szintű harmonizációját a magán- és a közszféra érdekelt felei széles körben támogatják (28/40 összesen, 8/9 állami hatóság, 15/23 ágazati szervezet). Emellett támogatják az illetékes nemzeti hatóságok közötti együttműködés javítását a likviditáskezelési eszközök aktiválása tekintetében (15/40 összesen, 5/9 állami hatóság, 6/23 ágazati szervezet), különösen a határokon átnyúló következményekkel járó helyzetekben. Támogatják azt a javaslatot, amely szélesítené a likviditáskezelési eszközök elérhetőségét az egész Unióban, és felhatalmazná az alapkezelőket és a felügyeleteket arra, hogy piaci stresszhelyzetben alkalmazzák a likviditáskezelési eszközöket.

Az érdekelt felek többsége (körülbelül 70 %) és a kiadott véleményében az ESMA is támogatja a központi értéktárak bevonását a letétkezelői láncba. A javaslat arányos, mivel nem írja elő a letétkezelők számára, hogy átvilágítsák az európai központi értéktárakat.

Ami a kisebb letétkezelői piacokat illeti, a tagállami hatóságok a nyilvános konzultációra adott válaszukban jelezték, hogy támogatják az előnyben részesített alternatívát, amely felhatalmazná az illetékes nemzeti hatóságokat arra, hogy engedélyezzék a letétkezelői szolgáltatások határokon átnyúló igénybevételét. A válaszadók többsége a letétkezelői piaci koncentráció, a gyengébb befektetővédelem és a felügyeleti kihívások kockázatára hivatkozva nem támogatta a letétkezelői útlevél bevezetését. A Bizottság ezért olyan intézkedést javasol, amely lehetővé teszi a határokon átnyúló szabad hozzáférést a letétkezelői szolgáltatásokhoz, ahol erre szükség van addig, amíg e területen pozitív szabályozási fejlemények nem figyelhetők meg.

Az érdekelt felek többsége a fokozatos megközelítést részesítette előnyben az ABAK-okra és az ÁÉKBV-kre vonatkozó felügyeleti adatszolgáltatási követelmények esetleges módosításaival kapcsolatban. Ezt a megközelítést alkalmazza a javaslat azáltal, hogy előírja a felügyeleti hatóságok számára egy részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítését, amely magában foglalja a különböző uniós jogszabályok szerint meglévő felügyeleti adatszolgáltatási követelmények közötti lehetséges szinergiák feltárását.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

Az ABAK-irányelv felülvizsgálata során a Bizottság egy külső vállalkozó széles körű előkészítő munkájára támaszkodott, amely általános felmérést végzett, és tényeken alapuló tanulmányt készített az ABAK-irányelv hatékonyságáról. 21 A Bizottság figyelembe vette továbbá az ABAK-irányelv felülvizsgálatáról szóló, 2020. november 25-én rendezett virtuális konferencia eredményeit, amelyen az európai parlament egy képviselője mellett a nemzeti felügyeletek, az ERKT, az ESMA, és ágazati és befektetői érdekképviseletek vettek részt. A Bizottság továbbá a Morningstar adataira, az ESMA, a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) jelentéseiben szereplő információkra, valamint a magán- és a közszféra érdekelt felei által készített, nyilvánosan hozzáférhető jelentésekre, tanulmányokra, felmérésekre, állásfoglalásokra és egyéb releváns dokumentumokra támaszkodott. A Bizottság figyelembe vette a tagállamokkal és az ágazati érdekelt felekkel – többek között az eszközkezelőkkel, a termékgyártókkal, a lakossági befektetők képviselőivel és az alternatív befektetések terén aktív befektetési alapokkal – folytatott munkaértekezletek, kétoldalú találkozók és konzultációk eredményeit. Végül áttekintette a tudományos szakirodalmat, különösen az ABAK-irányelv piacokra, pénzügyi stabilitásra és befektetővédelemre gyakorolt hatásairól szóló szakirodalmat.

•Hatásvizsgálat

A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2021. július 16-án kedvező véleményt adott az ABAK-irányelv felülvizsgálatára benyújtott hatásvizsgálatról, és további pontosításokat kért.

A likviditási kockázat kezelésével kapcsolatban szintén több különböző beavatkozási szintet vettek fontolóra a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében. A választott alternatíva a legkevésbé előíró jellegű. A nyílt végű alapok alapkezelői ideiglenesen felfüggeszthetnék az ABA vagy ÁÉKBV befektetési jegyeinek vagy részvényeinek visszavásárlását vagy visszaváltását. Arra is köteleznék őket, hogy legalább egy másik likviditáskezelési eszközt válasszanak – anélkül, hogy előírnák, melyiket, így az alapkezelőké lenne a végső döntés –, amelyet aktiválhatnának, ha a körülmények ezt szükségessé teszik. Ez az intézkedés támogatná a pénzügyi rendszer stabilitását.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Az ABAK-irányelv felülvizsgálata során alkalmazott általános megközelítés az olyan intézkedésekre vonatkozó javaslattétel, amelyek feltétlenül szükségesek a pénzügyi stabilitás, a piaci integráció vagy a befektetővédelem érdekében, valamint az érdekelt felek egyértelmű aggályainak kezelése.

A javasolt módosítás, amely lehetővé teszi a letétkezelői szolgáltatások határokon átnyúló igénybevételét, várhatóan megtakarításokat eredményez mind a letétkezelők, mind a letétkezelői szolgáltatások felhasználói, köztük a kisebb ABAK-ok számára. Az új engedélyek egyszeri díja és a letétkezelők éves engedélyének díja tagállamtól függően 6 000 EUR és 9 200 EUR között, illetve 4 400 EUR és 9 400 EUR között mozog. A letétkezelői szolgáltatásokat nyújtók közötti fokozott verseny valószínűleg leszorító hatást gyakorol a szolgáltatás árára.

A felügyeleti adatokra vonatkozó tervezett megközelítés egyszerűsíteni és észszerűsíteni fogja a jelenlegi beszámolási kötelezettségeket. Hosszabb távon megtakarításokat eredményez, mivel célja azon állami hatóságok számának csökkentése, amelyeknek az ABAK-ok egymást átfedő adatokat szolgáltatnak. A megközelítés azt is biztosítja, hogy a módosításokból eredő egyszeri költségek a lehető legkisebbre csökkenjenek azáltal, hogy megfelelő előzetes tervezést és átfogó megközelítést biztosítanak a különböző uniós jogszabályokra vonatkozó felügyeleti adatszolgáltatáshoz, figyelembe véve a digitális környezet fejlődését.

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZAT

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A 2011/61/EU irányelv módosításai

A 15. cikk a (4a), (4b) és (4c) bekezdéssel egészül ki a pénzügyi rendszer kockázatainak csökkentése érdekében azáltal, hogy korlátozza az egyetlen hitelfelvevőnek nyújtható hitel mértékét, amennyiben ez a hitelfelvevő pénzügyi intézmény.

A 15. cikk a (4d) bekezdéssel egészül ki az esetleges összeférhetetlenségek elkerülése érdekében azáltal, hogy megtiltja az ABA számára, hogy hitelt nyújtson az ABAK-ja vagy annak alkalmazottai, a letétkezelője vagy a megbízott fél részére.

A 15. cikk a (4e) bekezdéssel egészül ki az olyan, erkölcsi kockázatot jelentő helyzetek elkerülése érdekében, amikor a hiteleket a másodlagos piacon történő azonnali értékesítés céljából nyújtják. Ennek érdekében javasolt az ABA-k számára előírni az általuk nyújtott és értékesített hitelek névleges értékének 5 %-át kitevő gazdasági érdekeltség megtartását.

A 16. cikk a (2a) bekezdéssel egészül ki az esetlegesen pénzügyi kockázatot jelentő lejárati eltérések elkerülése érdekében. Ezért javasolt előírni, hogy az ABA-k zárt végű struktúrát alkalmazzanak, amennyiben jelentős mértékben (60 %) vesznek részt hitelnyújtásban.

A mikro- és makroszintű prudenciális kockázatok hatékony kezelése érdekében a 16. cikk a (2b) és (2c) bekezdéssel egészül ki, hogy lehetővé tegye a nyílt végű ABA-kat kezelő ABAK-ok számára, hogy kivételes körülmények között hozzáférjenek a likviditási kockázatok kezeléséhez szükséges eszközökhöz. Amellett, hogy felfüggeszthetik a visszaváltásokat, a javaslat szerint az ilyen ABAK-ok számára elő kell írni, hogy legalább egy másik likviditáskezelési eszközt válasszanak az V. mellékletből, amely harmonizálja azon eszközök minimális listáját, amelyeknek bárhol elérhetőeknek kell lenniük az Unióban. A 16. cikk (2e) bekezdése előírja a tagállamok számára, hogy joghatóságukon belül biztosítsák ezt a helyzetet. A cikk a (2d) bekezdéssel egészül ki, amely előírja az ABAK-ok számára, hogy értesítsék a hatáskörrel rendelkező hatóságokat a likviditáskezelési eszköz aktiválásáról vagy deaktiválásáról.

A 16. cikk (2g) és (2h) bekezdésének célja az ugyanazon cikk (2b) és (2c) bekezdése következetes alkalmazásának biztosítása. Ezért az EÉPH felhatalmazást kap, hogy szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozzon ki a mellékletben meghatározott likviditáskezelési eszközök fogalmának és jellemzőinek meghatározása céljából, továbbá felhatalmazást kap, hogy a megfelelő likviditáskezelési eszközök ABAK-ok általi kiválasztására és használatára vonatkozó szabályozástechnikai standardokat dolgozzon ki.

A 46. cikk (2) bekezdésének j) pontja módosul, és felhatalmazza a hatáskörrel rendelkező hatóságokat annak előírására, hogy az ABAK aktiváljon vagy deaktiváljon egy adott likviditáskezelési eszközt. A 47. cikk (4) bekezdésének d) ponttal történő kiegészítésével ez a hatáskör a nem uniós ABAK-okra is kiterjed. Az 50. cikkbe beilleszteni javasolt (5a)–(5g) bekezdés kötelezi a hatáskörrel rendelkező hatóságokat arra, hogy értesítsék a többi érintett hatóságot, az EÉPH-t és az ERKT-t, mielőtt előírnák egy likviditáskezelési eszköz aktiválását vagy deaktiválását. A javasolt bekezdések meghatározzák az ilyen esetekre vonatkozó együttműködési elveket is. Az 50. cikkbe beilleszteni javasolt (7) bekezdés felhatalmazná az EÉPH-t arra, hogy szabályozástechnikai standardokat dolgozzon ki, amelyekben feltünteti, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok beavatkozása milyen helyzetekben indokolt.

A 20. cikk (1) bekezdése módosul annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az átruházásra vonatkozó megállapodások az I. mellékletben felsorolt valamennyi funkcióra és a 6. cikk (4) bekezdése alapján engedélyezett kiegészítő szolgáltatásokra alkalmazandók. A funkciók mellett a szolgáltatásokra is utaló szövegezés ennek megfelelően bekerül a 20. cikk (1) bekezdésének f) pontjába és a 20. cikk (3), (4) és (6) bekezdésébe is.

A 21. cikk (11) bekezdésének utolsó franciabekezdése úgy módosul, hogy bevonja a központi értéktárakat a letétkezelői láncba, ahol egymással versengő letéti őrzési szolgáltatásokat nyújtanak, ezáltal egyenlő versenyfeltételeket teremt a letéti őrzést végző intézmények között, és biztosítja, hogy a letétkezelők hozzáférjenek a feladataik ellátásához szükséges információkhoz. A javaslat szerint a letétkezelőket mentesíteni kell az előzetes átvilágítási kötelezettség alól, amennyiben a letéti őrzést végző intézmény központi értéktár, mivel azt kellően átvizsgálták, amikor központi értéktári engedélyt kért.

A jobb felügyelet biztosítása érdekében a 21. cikk (16) bekezdése módosul annak érdekében, hogy a letétkezelők ne csak a saját hatáskörrel rendelkező hatóságaikkal működjenek együtt, hanem az őket letétkezelőnek kijelölő ABA hatáskörrel rendelkező hatóságaival és az ABA-t kezelő ABAK hatáskörrel rendelkező hatóságaival is.

A 23. cikk (1) és (4) bekezdése az ABAK-tevékenységek befektetők számára történő átláthatóságának javítása érdekében az ABAK-ok által biztosítandó további tájékoztatási követelményekkel egészül ki, nevezetesen a likviditáskezelési eszközök használatának feltételeire és az ABAK-ot vagy annak leányvállalatait terhelő díjakra vonatkozó információkkal, valamint az ABA-ra vagy annak befektetéseire közvetlenül vagy közvetve kivetett vagy azokhoz rendelt valamennyi közvetlen és közvetett díjra és költségre vonatkozó rendszeres adatszolgáltatással. Az ABAK-ok kötelesek tájékoztatni a befektetőket a nyújtott hitelek portfólió-összetételéről is.

A 24. cikk (1) bekezdése módosul, a 24. cikk (2) bekezdésének d) pontját pedig el kell hagyni, így az (1) bekezdésben megszűnnek az azon adatokra vonatkozó korlátozások, amelyeket a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak az ABAK-októl meg kell kapniuk az általuk kezelt ABA-k tekintetében. A javaslat szerint az EÉPH-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket és végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgoznia az ABAK-rendeletet kiegészítő ABAK-irányelv IV. mellékletében meghatározott jelenlegi felügyeleti adatszolgáltatási mintadokumentum felváltása céljából.

A 38a. cikk beillesztésével az EÉPH-nak rendszeresen szakértői értékelést kell végeznie az átruházásra vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatos felügyeleti módszerekről, különös tekintettel a postafiókcégek létrehozásának megelőzésére. Az új 69b. cikk értelmében a Bizottságnak felül kell vizsgálnia a 2011/61/EU irányelvben meghatározott átruházási szabályokat és annak végrehajtási intézkedéseit azzal a céllal, hogy javaslatot tegyen a postafiókcégek létrehozásának megelőzéséhez szükséges módosításokra. Értékelni kell továbbá a letétkezelői útlevél bevezetésének lehetőségét és a hitelnyújtó ABA-kat kezelő ABAK-okra vonatkozó szabályok működését.

Az 50. cikk (5a)–(5g) bekezdéssel való kiegészítése megerősíti a felügyeleti együttműködést. Az ABAK fogadó tagállamának hatáskörrel rendelkező hatósága az EÉPH és, amennyiben a pénzügyi stabilitást érintő kockázatok is fennállnak, az ERKT értesítése mellett felkérheti az ABAK letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, hogy gyakorolja felügyeleti hatásköreit, megjelölve a kérelem indokait. Az 50. cikk (5) bekezdésének módosítása csökkenti a hatáskörrel rendelkező hatóságok bizonyítási terhét azáltal, hogy előírja a fogadó hatóságok számára a megfelelő intézkedések megtételét. Ezen túlmenően az EÉPH felhatalmazást kap arra, hogy felkérje a hatáskörrel rendelkező hatóságot, hogy az állandó bizottsága elé terjessze azokat az esetet, amelyek határokon átnyúló vonatkozásúak lehetnek, vagy hatással lehetnek a pénzügyi stabilitásra vagy a befektetővédelemre. Az 50. cikk (7) bekezdése továbbá felhatalmazza az EÉPH-t, hogy szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozzon ki, amelyekben feltünteti, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok milyen helyzetekben gyakorolhatják a likviditáskezelési eszközökkel kapcsolatos hatásköröket.

A javaslat kiterjed a 61. cikk (5) bekezdésének módosítására, engedélyezve a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára, hogy lehetővé tegyék a letétkezelői szolgáltatások más tagállamokban történő igénybevételét mindaddig, amíg a letétkezelői útlevél bevezetése szükségességének felülvizsgálatát követően meg nem hozzák az intézkedéseket.

A javaslat tartalmazza az I. melléklet módosítását a 3. pont beillesztésével, amely a hitelezést az ABAK-ok jogszerű tevékenységének ismeri el. Ez azt jelenti, hogy az ABA-k az Unióban bárhol, többek között határokon átnyúlóan is nyújthatnak hiteleket. Az I. melléklet a 4. ponttal egészül ki az értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységek számára az ABAK-ok által nyújtott szolgáltatások jogszerűvé tétele érdekében.

A Bizottság módosításokat javasol a 21. cikk (6) bekezdésének c) pontjához, a 35. cikk (2) bekezdésének b) pontjához, a 36. cikk (1) bekezdésének c) pontjához, a 37. cikk (7) bekezdésének e) pontjához, a 40. cikk (2) bekezdésének b) pontjához és a 42. cikk (1) bekezdésének c) pontjához, amelyek aktualizálják a harmadik országbeli jogalanyokra vonatkozó azon követelményeket, amelyek tiltják a pénzmosás elleni legújabb európai jogszabályok szerint kiemelt kockázatot jelentő országként azonosított joghatóságokban való letelepedést.

A 36. cikk (1) bekezdése és a 42. cikk (1) bekezdése egyaránt kiegészül a vonatkozó d) ponttal, amely előírja, hogy a nemzeti szabályok hatálya alá tartozó és az egyes tagállamokban aktív nem uniós ABA-knak vagy nem uniós ABAK-oknak teljesíteniük kell azt a követelményt, hogy nem olyan harmadik országban találhatók, amely adóügyekben nem együttműködőnek minősül.

A Bizottság módosításokat javasol a 21. cikk (6) bekezdésének d) pontját, a 35. cikk (2) bekezdésének c) pontját, a 37. cikk (7) bekezdésének f) pontját és a 40. cikk (2) bekezdésének c) pontját illetően azon harmadik országbeli jogalanyokra vonatkozó követelmények aktualizálása érdekében, amelyek csak akkor férnének hozzá a belső piachoz, ha olyan harmadik országokban telepedtek le, amelyek nem szerepelnek az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékében.

A 47. cikk (3) bekezdése módosul, lehetővé téve az EÉPH számára, hogy a rendelkezésére álló piaci adatokat összesített vagy összefoglaló formában közzétegye, ezáltal enyhítve a titoktartási előírásokat.

A szöveg egy felülvizsgálati rendelkezéssel – a 69b. cikkel – egészül ki, amely felhatalmazza a Bizottságot, hogy kezdeményezze az átruházásra, a letétkezelői szolgáltatásokra és a likviditáskezelési eszközök használatára vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatát. Felhatalmazza továbbá az EÉPH-t, hogy készítsen jelentést, amelynek célja az ABAK-okra vonatkozó felügyeleti adatszolgáltatási követelmények észszerűsítése, és használja alapként az ABAK-irányelv 24. cikke szerinti felügyeleti adatszolgáltatásra vonatkozó szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozásához.

A 2009/65/EK irányelv módosításai

A 22a. cikk utolsó franciabekezdésében a negyedik bekezdés úgy módosul, hogy a központi értéktárakat a letétkezelő megbízottjának tekinti, amennyiben egymással versengő letéti őrzési szolgáltatásokat nyújtanak. Ez egyenlő versenyfeltételeket teremt a letéti őrzést végző intézmények között, és biztosítja, hogy a letétkezelők hozzáférjenek a feladataik ellátásához szükséges információkhoz.

A 13. cikk (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy az átruházásra vonatkozó megállapodások a II. mellékletben felsorolt valamennyi funkcióra és a 6. cikk (3) bekezdése alapján engedélyezett kiegészítő szolgáltatásokra alkalmazandók. A funkciók mellett a szolgáltatásokra is utaló szövegezés ennek megfelelően bekerül a 13. cikk (1) bekezdésének b), g), h) és i) pontjába is.

A 2011/61/EU irányelv és a 2009/65/EK irányelv átruházásra vonatkozó jogi kereteinek jobb összehangolása, valamint annak érdekében, hogy a felügyeleti hatóságok felülvizsgálhassák az átruházás okait, a 13. cikk (1) bekezdése j) pontjának beillesztésével javasolt előírni az ÁÉKBV-k számára, hogy objektív indokokkal támasszák alá teljes átruházási szerkezetüket.

Az új 18a. cikk (1) és (2) bekezdésének beillesztése javasolt annak előírása érdekében, hogy az ÁÉKBV-alapkezelők – amellett, hogy lehetőségük van felfüggeszteni a visszaváltásokat – legalább egy másik likviditáskezelési eszközt válasszanak a IIA. mellékletből, amely harmonizálja azon eszközök minimális listáját, amelyeknek bárhol elérhetőeknek kell lenniük az Unióban. Az új 18a. cikk előírja a tagállamok számára, hogy joghatóságukon belül biztosítsák ezt a helyzetet. A javasolt IIA. melléklet tartalmazza az ilyen eszközök minimális listáját. A befektetők megfelelő tájékoztatásának biztosítása érdekében az I. melléklet A. listájának 1.13. pontjában javasolt pontosítani a befektetési jegyek visszavásárlására vagy visszaváltására vonatkozó eljárásokat és feltételeket, és tisztázni azokat a körülményeket, amelyek miatt a visszavásárlás vagy visszaváltás felfüggeszthető, illetve más likviditáskezelési eszközök aktiválhatók vagy deaktiválhatók.

A 18a. cikk (3)–(5) bekezdésének célja az előző rendelkezések következetes alkalmazásának biztosítása. Ezért az ESMA felhatalmazást kap, hogy szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozzon ki a mellékletben meghatározott likviditáskezelési eszközök fogalmának és jellemzőinek meghatározása céljából.

Az új 20a. cikk rendszeres felügyeleti adatszolgáltatási kötelezettséget javasol bevezetni az alapkezelő társaságok számára azon piacokra és eszközökre vonatkozóan, amelyeken/amelyekben az ÁÉKBV-k nevében kereskednek.

Az új 20b. cikk javasolja előírni az ESMA számára, hogy más európai felügyeleti hatóságokkal és az EKB-val együttműködésben készítsen megvalósíthatósági jelentést a felügyeleti adatszolgáltatási terület hatékonyságának megteremtéséről. A jelentésben az ÁÉKBV-alapkezelőkre vonatkozó felügyeleti adatszolgáltatási mintadokumentumok lehetséges kialakításáról szóló információk szerepelnének, és az ESMA-nak a megállapításai alapján szabályozástechnikai standardokat és végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgoznia.

A 22a. cikk (2) bekezdése módosul, hogy mentesítse a letétkezelőket az előzetes átvilágítási kötelezettség alól, amennyiben a letéti őrzést végző intézmény központi értéktár, mivel azt kellően átvizsgálták, amikor központi értéktári engedélyt kért.

A mikro- és makroszintű prudenciális kockázatok hatékony kezelése érdekében javasolt a 84. cikk (3) bekezdésének módosítása, amely így előírná, hogy az ÁÉKBV-alapkezelők értesítsék az illetékes hatóságokat egy likviditáskezelési eszköz aktiválásáról vagy deaktiválásáról. A 84. cikk (2) bekezdése b) pontjának módosítása felhatalmazza az illetékes hatóságokat arra, hogy közbelépjenek, és előírják az ÁÉKBV-alapkezelők számára egy adott likviditáskezelési eszköz aktiválását vagy deaktiválását. A 84. cikkbe beilleszteni javasolt (3a)–(3e) bekezdés kötelezi az illetékes hatóságokat arra, hogy értesítsék a többi érintett hatóságot, az ESMA-t és az ERKT-t, mielőtt előírnák egy likviditáskezelési eszköz aktiválását vagy deaktiválását, és hogy meghatározzák az ilyen esetekre vonatkozó együttműködési elveket. A 84. cikkbe beilleszteni javasolt (3f) bekezdés felhatalmazná az ESMA-t arra, hogy szabályozástechnikai standardokat dolgozzon ki, amelyekben feltünteti, hogy az illetékes hatóságok beavatkozása milyen helyzetekben indokolt.

A 84. cikk (5) bekezdése javasolja, hogy az ESMA felhatalmazást kapjon a megfelelő likviditáskezelési eszközök ÁÉKBV általi kiválasztására és használatára vonatkozó szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozására.

A 98. cikk a felügyeleti együttműködés megerősítése érdekében kiegészül a (3) és (4) bekezdéssel. Az ÁÉKBV fogadó tagállamának illetékes hatósága az ESMA és, amennyiben a pénzügyi stabilitást érintő kockázatok is fennállnak, az ERKT értesítése mellett felkérheti az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát, hogy gyakorolja felügyeleti hatásköreit, megjelölve a kérelem indokait. Ezen túlmenően az ESMA felhatalmazást kap arra, hogy felkérje az illetékes hatóságot, hogy az ESMA elé terjessze azokat az esetet, amelyek határokon átnyúló vonatkozásúak lehetnek, vagy hatással lehetnek a pénzügyi stabilitásra vagy a befektetővédelemre.

Az új 101a. cikk beillesztése javasolt annak előírása érdekében, hogy az ESMA rendszeresen szakértői értékelést végezzen az átruházásra vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatos felügyeleti módszerekről, különös tekintettel a postafiókcégek létrehozásának megelőzésére. Az új 110a. cikk értelmében a Bizottságnak felül kell vizsgálnia az ezen irányelvben meghatározott átruházási szabályokat és annak végrehajtási intézkedéseit azzal a céllal, hogy javaslatot tegyen a postafiókcégek létrehozásának megelőzéséhez szükséges módosításokra.

A nemzeti jogba való átültetésről és a hatálybalépésről szóló cikkek

A javaslat 3. cikke kimondja, hogy a tagállamoknak legkésőbb 24 hónappal a módosító irányelv hatálybalépését követően el kell fogadniuk és ki kell hirdetniük azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. A tagállamok közlik a Bizottsággal az átültető intézkedéseket.

A javaslat szerint a módosító irányelvnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon kell hatályba lépnie.

2021/0376 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a 2011/61/EU és a 2009/65/EK irányelvnek az átruházásra vonatkozó megállapodások, a likviditásikockázat-kezelés, a felügyeleti adatszolgáltatás, a letétkezelői és letéti őrzési szolgáltatások nyújtása, valamint az alternatív befektetési alapok általi hitelnyújtás tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 24 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 25 69. cikkével összhangban a Bizottság felülvizsgálta az említett irányelv alkalmazását és hatályát, és arra a következtetésre jutott, hogy az alternatív befektetési alapok (ABA) uniós piacának integrálására, a befektetők magas szintű védelmének biztosítására és a pénzügyi stabilitás védelmére irányuló célkitűzések nagyrészt teljesültek. A felülvizsgálat során azonban a Bizottság azt is megállapította, hogy harmonizálni kell a hitelnyújtó ABA-kat kezelő alternatívbefektetésialap-kezelőkre (ABAK) vonatkozó szabályokat, tisztázni kell a feladataikat harmadik felekre átruházó ABAK-okra alkalmazandó standardokat, biztosítani kell a letéti őrzést végző intézményekkel kapcsolatos egyenlő bánásmódot, javítani kell a letétkezelői szolgáltatásokhoz való határokon átnyúló hozzáférést, optimalizálni kell a felügyeleti adatgyűjtést és meg kell könnyíteni a likviditáskezelési eszközök használatát az egész Unióban. Ezért ezen szabályozási hiányosságok kezelése és a 2011/61/EU irányelv működésének javítása érdekében módosításokra van szükség.

(2)Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) kezeléséhez ugyanígy szükség van stabil átruházási szabályokra, a letéti őrzést végző intézményekkel kapcsolatos egyenlő bánásmódra, a felügyeleti adatszolgáltatás koherenciájára és a likviditáskezelési eszközök harmonizált használatára. Ezért helyénvaló a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 26 módosítása is, amely szabályokat állapít meg az ÁÉKBV-k engedélyezésére és működésére vonatkozóan az átruházás, az eszközök letéti őrzése, a felügyeleti adatszolgáltatás és a likviditásikockázat-kezelés területén.

(3)Az ABAK-tevékenységek hatékonyságának növelése érdekében a 2011/61/EU irányelv 6. cikkének (4) bekezdésében meghatározott engedélyezett kiegészítő szolgáltatások jegyzékét ki kell terjeszteni az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet 27 által szabályozott referenciamutató-kezelésre és az (EU) 2021/... európai parlamenti és tanácsi irányelv 28 által szabályozott hitelgondozásra.

(4)A jogbiztonság biztosítása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó ABAK-okra a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 29 megállapított szabályok vonatkoznak. Az egyéb eszközök tekintetében, amelyek nem pénzügyi eszközök, az ABAK-okat kötelezni kell a 2011/61/EU irányelv követelményeinek való megfelelésre.

(5)A 2011/61/EU irányelv 7. és 8. cikkében az ABAK-ok emberi erőforrásai tekintetében meghatározott követelmények egységes alkalmazásának biztosítása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy az engedélykérelem benyújtásakor az ABAK-oknak tájékoztatniuk kell a hatáskörrel rendelkező hatóságokat azokról az emberi és technikai erőforrásokról, amelyeket az ABAK a feladatai ellátásához és adott esetben a megbízott felek felügyeletéhez igénybe fog venni. Az ABAK-nak legalább két felső vezetőt kell alkalmaznia az ABAK üzletvitelének irányítása céljából, vagy azzal legalább két, az Unióban lakóhellyel rendelkező felső vezetőnek kell teljes munkaidőben foglalkoznia.

(6)A 2011/61/EU irányelv 20. cikke által szabályozott, Unión belüli átruházási tevékenységek megbízható áttekintésének kialakítása és a jövőbeli szakpolitikai döntéseket vagy felügyeleti intézkedéseket megalapozó információk érdekében a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak értesíteniük kell az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (EÉPH) azokról az átruházásokról, amelyek keretében egy ABAK az ABA több portfóliókezelési vagy kockázatkezelési funkcióját ruházza át harmadik országokban található szervezetekre, mint amennyit saját maga kezel.

(7)Az átruházás területén az értesítési eljárás következetes harmonizációjának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 30 10–14. cikkével összhangban az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén szabályozástechnikai standardokat fogadjon el az ABAK-ok átruházási megállapodásaira vonatkozó értesítési eljárás egységesítésére szolgáló tartalmak, formanyomtatványok és eljárások meghatározása céljából. Az értesítéshez szükséges formanyomtatványnak a kockázat- és portfóliókezelési funkciókat alkotó tevékenységeket jelző adatmezőket kell tartalmaznia annak megállapíthatósága érdekében, hogy az ABAK az általa megtartottnál több ilyen funkciót ruházott-e át. Ezeket a szabályozástechnikai standardokat az EÉPH által kidolgozott tervezet alapján kell elfogadni.

(8)A 2011/61/EU irányelv egységes alkalmazásának előmozdítása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a 20. cikkben megállapított átruházási szabályok az említett irányelv I. mellékletében felsorolt valamennyi funkcióra és az említett irányelv 6. cikkének (4) bekezdésében említett kiegészítő szolgáltatásokra alkalmazandók.

(9)Közös szabályokat kell megállapítani továbbá a hitelnyújtó ABA-k hatékony belső piacának létrehozása, az Unión belüli befektetővédelem egységes szintjének biztosítása, az ABA-k hitelnyújtási tevékenységének az Unió valamennyi tagállamában történő lehetővé tétele, valamint az uniós vállalatok finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében, ami a tőkepiaci unió egyik fő célkitűzése. 31 Tekintettel azonban a gyorsan növekvő magánhitelpiacra, foglalkozni kell azokkal a potenciális mikro- és makroszintű prudenciális kockázatokkal, amelyeket a hitelnyújtó ABA-k jelenthetnek, és amelyek továbbgyűrűzhetnek a tágabb értelemben vett pénzügyi rendszerbe. A hitelnyújtó alapokat kezelő ABAK-okra alkalmazandó szabályokat össze kell hangolni annak érdekében, hogy a pénzügyi piac egészében javuljon a kockázatkezelés, és növekedjen az átláthatóság a befektetők számára.

(10)Az ABA-k professzionális kezelésének támogatása és a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok csökkentése érdekében a hitelezési tevékenységet folytató – ideértve a másodlagos piacon történő hitelvásárlást is – ABA-kat kezelő ABAK-oknak hatékony politikákkal, eljárásokkal és folyamatokkal kell rendelkezniük a hitelnyújtásra, a hitelkockázat értékelésére, valamint hitelportfólióik kezelésére és nyomon követésére vonatkozóan, amelyeket rendszeresen felül kell vizsgálniuk.

(11)A hitelnyújtó ABA-k és más pénzügyi piaci szereplők közötti összefonódás kockázatának csökkentése érdekében az ilyen ABA-kat kezelő ABAK-ok számára elő kell írni, hogy amennyiben a hitelfelvevő pénzügyi intézmény, diverzifikálják kockázataikat, és kitettségüket meghatározott korlátokhoz kössék.

(12)Az összeférhetetlenség korlátozása érdekében az ABAK-ok és alkalmazottaik nem kaphatnak hitelt az általuk kezelt hitelnyújtó ABA-któl. Hasonlóképpen, az ABA letétkezelője és annak alkalmazottai, illetve az ABAK által megbízott fél és annak alkalmazottai számára is meg kell tiltani, hogy a kapcsolódó ABA-któl hitelt vegyenek fel.

(13)A 2011/61/EU irányelvnek el kell ismernie az ABA-k azon jogát, hogy hiteleket nyújtsanak, és azokkal a másodlagos piacon kereskedjenek. Az erkölcsi kockázat elkerülése és az ABA-k által nyújtott hitelek általános hitelminőségének fenntartása érdekében az ilyen hitelekre kockázatmegtartási követelményeknek kell vonatkozniuk, hogy elkerülhetők legyenek azok a helyzetek, amikor a hiteleket kizárólag azok értékesítése céljából nyújtják.

(14)Az ABA által tartott hosszú lejáratú, illikvid hitelek likviditási rést eredményezhetnek, ha az ABA-k nyílt végű struktúrája lehetővé teszi a befektetők számára, hogy gyakran visszaváltsák befektetési jegyeiket vagy részvényeiket. Ezért a hitelnyújtó ABA-kra vonatkozó zárt végű struktúra előírásával kell csökkenteni a lejárati transzformációhoz kapcsolódó kockázatokat, mivel a zárt végű alapok nem lennének kitéve a visszaváltási igényeknek, és lejáratig tarthatnák a nyújtott hiteleket.

(15)Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben egy ABAK-ra az általa kezelt ABA-k hitelezési tevékenységei tekintetében a 2011/61/EU irányelvben meghatározott követelmények, valamint a 345/2013/EU 32 , a 346/2013/EU 33 és az (EU) 2015/760 34 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott követelmények vonatkoznak, a 345/2013/EU rendelet 3. cikkében és a 346/2013/EU rendelet 3. cikkében, valamint az (EU) 2015/760 rendelet II. fejezetében meghatározott egyedi termékszabályok hatályon kívül helyezik a 2011/61/EU irányelvben meghatározott általánosabb szabályokat.

(16)A felügyeleti hatóságok által végzett piacfelügyelet támogatása érdekében javítani lehetne a felügyeleti adatszolgáltatás révén történő információgyűjtést és -megosztást. A hatékonyság javítása és az ABAK-ok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében meg lehetne szüntetni az uniós és a nemzeti jogszabályok, különösen a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 35 , az (EU) 2019/834 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36 , az 1011/2012/EU európai központi banki rendelet 37 és az 1073/2013/EU európai központi banki rendelet 38 alapján jelenleg fennálló párhuzamos adatszolgáltatási követelményeket. Az európai felügyeleti hatóságoknak (EFH-k) és az Európai Központi Banknak (EKB) a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok támogatásával szükség esetén fel kell mérniük a különböző felügyeleti hatóságok adatigényeit annak érdekében, hogy az ABAK-okra vonatkozó felügyeleti adatszolgáltatási mintadokumentum módosításai hatékonyak legyenek.

(17)A felügyeleti adatszolgáltatási kötelezettségek jövőbeli változásaira való felkészülés keretében ki kell terjeszteni az ABAK-októl kérhető adatok körét, megszüntetve a főbb ügyletekre és kitettségekre vagy partnerekre vonatkozó korlátozásokat. Amennyiben az EÉPH úgy ítéli meg, hogy indokolt a felügyeletek rendszeres, teljes körű tájékoztatása a portfóliókról, a 2011/61/EU irányelv rendelkezéseinek elő kell segíteniük az adatszolgáltatás alkalmazási körének szükséges kiterjesztését.

(18)A felügyeleti adatszolgáltatási kötelezettségek következetes harmonizációjának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 39 10–14. cikkével összhangban az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén szabályozástechnikai standardokat fogadjon el az ABAK-okra vonatkozó felügyeleti adatszolgáltatási folyamat egységesítésére szolgáló tartalmak, formanyomtatványok és eljárások meghatározása céljából. A szabályozástechnikai standardoknak meg kell határozniuk a felügyeleti adatszolgáltatási folyamat egységesítésére szolgáló tartalmakat, formanyomtatványokat és eljárásokat, ezáltal fel kell váltaniuk a 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben 40 meghatározott adatszolgáltatási mintadokumentumot. Ezeket a szabályozás- és végrehajtás-technikai standardokat az EÉPH által kidolgozott tervezet alapján kell elfogadni.

(19)A felügyeleti adatszolgáltatási folyamat egységesítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy az EÉPH által kidolgozott végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el a formanyomtatványok és adatstandardok, valamint az adatszolgáltatás gyakorisága és ABAK-ok általi időzítése tekintetében. A Bizottság ezeket a végrehajtás-technikai standardokat az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok útján, az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban fogadja el.

(20)A piaci stressz idején jelentkező likviditási nyomásra való hatékonyabb reagálás és a befektetővédelem javítása érdekében a 2011/61/EU irányelvben szabályokat kell megállapítani az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) ajánlásainak 41 végrehajtására.

(21)Annak érdekében, hogy a valamely tagállamban székhellyel rendelkező nyílt végű ABA-k kezelői kezelni tudják a visszaváltási nyomást piaci stresszhelyzetben, elő kell írni számukra, hogy a visszaváltások felfüggesztésének lehetősége mellett legalább egy likviditáskezelési eszközt válasszanak a mellékletben szereplő harmonizált listáról. Amennyiben az ABAK a likviditáskezelési eszköz aktiválására vagy deaktiválására vonatkozó döntést hoz, értesítenie kell a felügyeleti hatóságokat. Ez lehetővé tenné a felügyeleti hatóságok számára, hogy jobban kezeljék a likviditási feszültségek esetleges továbbgyűrűző hatásait a szélesebb piacra.

(22)Annak érdekében, hogy befektetési döntéseiket a kockázatvállalási hajlandóságukkal és likviditási szükségleteikkel összhangban hozhassák meg, a befektetőket tájékoztatni kell a likviditáskezelési eszközök alkalmazásának feltételeiről.

(23)A nyílt végű alapok alapkezelői által folytatott likviditásikockázat-kezelés területén a következetes harmonizáció biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42 10–14. cikkével összhangban az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén szabályozástechnikai standardokat fogadjon el a likviditáskezelési eszközök kiválasztásának és alkalmazásának meghatározása céljából, elősegítve a piaci és felügyeleti konvergenciát. Ezeket a szabályozástechnikai standardokat az EÉPH által kidolgozott tervezet alapján kell elfogadni.

(24)A befektetők védelmének biztosítása és a pénzügyi stabilitást érintő kockázatok kezelése érdekében a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy felkérjék egy nyílt végű alap kezelőjét a megfelelő likviditáskezelési eszköz aktiválására vagy deaktiválására.

(25)A letétkezelők fontos szerepet játszanak a befektetők érdekeinek védelmében, és feladataikat attól függetlenül el kell tudniuk látni, hogy milyen típusú intézmény végzi az alapok eszközeinek letéti őrzését. Ezért a központi értéktárakat, amennyiben ABA-knak letéti őrzési szolgáltatásokat nyújtanak, be kell vonni a letétkezelői láncba annak biztosítása érdekében, hogy minden esetben stabil információáramlás álljon fenn az ABA eszközeinek letéti őrzését végző intézmény és a letétkezelő között. A felesleges erőfeszítések elkerülése érdekében a letétkezelők nem kötelezhetők előzetes átvilágításra, amennyiben a letéti őrzést központi értéktárakra kívánják átruházni.

(26)A felügyeleti együttműködés és a hatékonyság javítása érdekében a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai számára lehetővé kell tenni, hogy indokolással ellátott kérelmet intézzenek az ABAK hatáskörrel rendelkező hatóságához egy adott ABAK elleni felügyeleti intézkedés meghozatala érdekében.

(27)Továbbá a felügyeleti együttműködés javítása érdekében az EÉPH számára lehetővé kell tenni, hogy felkérje a hatáskörrel rendelkező hatóságot arra, hogy az EÉPH elé terjessze azokat az eseteket, amelyek határokon átnyúló vonatkozásúak, és érinthetik a befektetővédelmet vagy a pénzügyi stabilitást. Az ilyen esetek EÉPH általi elemzése révén a többi hatáskörrel rendelkező hatóság jobban megértheti a megvitatott kérdéseket, ami hozzájárul a hasonló esetek jövőbeli megelőzéséhez és az ABA-piac integritásának védelméhez.

(28)Az átruházás területén a felügyeleti konvergencia támogatása érdekében az EÉPH-nak szakértői értékelést kell végeznie a felügyeleti módszerekről, különös tekintettel a postafiókcégek létrehozásának megelőzésére. A szakértői értékelések EÉPH általi elemzése információt szolgáltat az ezen irányelvben elfogadott intézkedések felülvizsgálatához, valamint az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára azokkal a további intézkedésekkel kapcsolatban, amelyekre szükség lehet a 2011/61/EU irányelvben meghatározott átruházási szabályok hatékonyságának támogatásához.

(29)Egyes koncentrált piacokon nincs versenyképes kínálat a letétkezelői szolgáltatásokból. Az ABAK-ok költségeit növelő és az ABA-piac hatékonyságát csökkentő szolgáltatóhiány kezelése érdekében a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy engedélyezzék az ABAK-ok vagy ABA-k számára a más tagállamokban található letétkezelői szolgáltatások igénybevételét arra az időre, amíg a Bizottság a 2011/61/EU irányelv felülvizsgálata keretében értékeli, hogy helyénvaló lenne-e az integráltabb piac megvalósítását célzó intézkedéseket javasolni.

(30)A más tagállamban található letétkezelő kijelölésére vonatkozó lehetőség megnyitását a felügyeleti hatáskör bővítésének kell kísérnie. Ezért a letétkezelő számára elő kell írni, hogy ne csak saját hatáskörrel rendelkező hatóságaival működjön együtt, hanem az őt letétkezelőnek kijelölő ABA hatáskörrel rendelkező hatóságaival, valamint az ABA-t kezelő ABAK hatáskörrel rendelkező hatóságaival is, amennyiben ezek a hatáskörrel rendelkező hatóságok a letétkezelő tagállamától eltérő tagállamban találhatók.

(31)A befektetők jobb védelme érdekében az ABAK-ok részéről növelni kell az ABA befektetői felé irányuló információáramlást. Annak érdekében, hogy az ABA befektetői jobban nyomon követhessék a befektetési alap kiadásait, az ABAK-oknak közzé kell tenniük az ABAK vagy kapcsolt vállalkozásai által viselendő díjakat, és rendszeresen adatokat kell szolgáltatniuk minden olyan díjról és költségről, amely közvetlenül vagy közvetve az ABA-hoz vagy annak bármely befektetéséhez kapcsolódik. Az ABAK-ok számára elő kell írni továbbá, hogy tájékoztassák a befektetőket a nyújtott hitelek portfólió-összetételéről is.

(32)A piac átláthatóságának növelése és az ABA-k piacáról rendelkezésre álló adatok hatékony felhasználása érdekében az EÉPH számára lehetővé kell tenni, hogy a rendelkezésére álló piaci adatokat összesített vagy összefoglaló formában közzétegye, ezért az ilyen adatfelhasználás engedélyezése érdekében enyhíteni kell a titoktartási előírásokat.

(33)A belső piachoz hozzáféréssel rendelkező harmadik országbeli szervezetekre vonatkozó követelményeket hozzá kell igazítani az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló 2020. évi tanácsi következtetésekben 43 és az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvben 44 meghatározott standardokhoz. Emellett a nemzeti szabályok hatálya alá tartozó és az egyes tagállamokban aktív nem uniós ABA-knak vagy nem uniós ABAK-oknak teljesíteniük kell azt a követelményt, hogy nem olyan harmadik országban találhatók, amely adóügyekben nem együttműködőnek minősül.

(34)A 2009/65/EK irányelvnek hasonló feltételeket kell biztosítania az ÁÉKBV-k alapkezelő társaságai számára, amennyiben nem indokolt az ÁÉKBV-k és az ABAK-ok szabályozásában fennálló különbségek fenntartása. Ez az átruházási szabályokat, a letéti őrzést végző intézmények szabályozását, a felügyeleti adatszolgáltatási követelményeket, valamint a likviditáskezelési eszközök rendelkezésre állását és használatát érinti.

(35)Az ÁÉKBV-k alapkezelő társaságaira vonatkozó kötelező követelmények egységes alkalmazásának biztosítása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy az engedélykérelem benyújtásakor az alapkezelő társaságoknak tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságokat azokról az emberi és technikai erőforrásokról, amelyeket a feladataik ellátásához és adott esetben a megbízott felek felügyeletéhez igénybe fognak venni. Az alapkezelő társaságnak legalább két felső vezetőt kell alkalmaznia az alapkezelő társaság üzletvitelének irányítása céljából, vagy azzal legalább két, az Unióban lakóhellyel rendelkező felső vezetőnek kell teljes munkaidőben foglalkoznia.

(36)A 2009/65/EK irányelv egységes alkalmazásának biztosítása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy az említett irányelv 13. cikkében megállapított átruházási szabályok az említett irányelv II. mellékletében felsorolt valamennyi funkcióra és az említett irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében említett kiegészítő szolgáltatásokra alkalmazandók.

(37)A 2011/61/EU és a 2009/65/EK irányelv jogi kereteinek átruházás tekintetében történő összehangolása érdekében elő kell írni, hogy az ÁÉKBV-alapkezelők megindokolják az illetékes hatóságok felé funkcióik átruházását, és objektív indokokkal támasszák alá az átruházást.

(38)A 2009/65/EK irányelv 13. cikke által szabályozott, Unión belüli átruházási tevékenységek megbízható áttekintésének kialakítása és a jövőbeli szakpolitikai döntéseket vagy felügyeleti intézkedéseket megalapozó információk érdekében az illetékes hatóságoknak értesíteniük kell az ESMA-t azokról az átruházásokról, amelyek keretében egy ÁÉKBV-alapkezelő több portfóliókezelési vagy kockázatkezelési funkciót ruház át harmadik országokban található szervezetekre, mint amennyit saját maga kezel.

(39)Az átruházás területén az értesítési eljárás következetes harmonizációjának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 45 10–14. cikkével összhangban az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén szabályozástechnikai standardokat fogadjon el az ÁÉKBV-k átruházási megállapodásaira vonatkozó értesítési eljárás egységesítésére szolgáló tartalmak, formanyomtatványok és eljárások meghatározása céljából. Az értesítéshez szükséges formanyomtatványnak a kockázat- és portfóliókezelési funkciókat alkotó tevékenységeket jelző adatmezőket kell tartalmaznia annak megállapíthatósága érdekében, hogy az ÁÉKBV-alapkezelő az általa megtartottnál több ilyen funkciót ruházott-e át. Ezeket a szabályozástechnikai standardokat az ESMA által kidolgozott tervezet alapján kell elfogadni.

(40)Az ABAK-okra és ÁÉKBV-kre alkalmazandó átruházási szabályok további összehangolása, valamint a 2011/61/EU és a 2009/65/EK irányelv egységesebb alkalmazása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza az ÁÉKBV-alapkezelőről harmadik félre történő átruházás feltételeit, valamint azokat a feltételeket, amelyek mellett az ÁÉKBV-alapkezelő postafiókcégnek tekinthető, és ezért már nem tekinthető az ÁÉKBV kezelőjének. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 46 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(41)Ez az irányelv végrehajtja az ERKT likviditáskezelési eszközök harmonizálására és a nyílt végű alapok – ideértve az ÁÉKBV-ket is – kezelői általi használatára vonatkozó ajánlásait 47 is annak érdekében, hogy piaci stresszhelyzetben hatékonyabban lehessen reagálni a likviditási nyomásra, és a befektetők jobban védve legyenek.

(42)Annak érdekében, hogy a valamely tagállamban székhellyel rendelkező ÁÉKBV-alapkezelők kezelni tudják a visszaváltási nyomást piaci stresszhelyzetben, elő kell írni számukra, hogy a visszaváltások felfüggesztésének lehetősége mellett legalább egy likviditáskezelési eszközt válasszanak a mellékletben szereplő harmonizált listáról. Amennyiben az alapkezelő társaság a likviditáskezelési eszköz aktiválására vagy deaktiválására vonatkozó döntést hoz, értesítenie kell a felügyeleti hatóságokat. Ez lehetővé tenné a felügyeleti hatóságok számára, hogy jobban kezeljék a likviditási feszültségek esetleges továbbgyűrűző hatásait a szélesebb piacra.

(43)Annak érdekében, hogy befektetési döntéseiket a kockázatvállalási hajlandóságukkal és likviditási szükségleteikkel összhangban hozhassák meg, az ÁÉKBV befektetőit tájékoztatni kell a likviditáskezelési eszközök alkalmazásának feltételeiről.

(44)A befektetők védelmének biztosítása és a pénzügyi stabilitást érintő kockázatok kezelése érdekében az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy felkérjék az ÁÉKBV-alapkezelőt a megfelelő likviditáskezelési eszköz aktiválására vagy deaktiválására.

(45)Az ÁÉKBV-alapkezelők által folytatott likviditásikockázat-kezelés területén a következetes harmonizáció biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 48 10–14. cikkével összhangban az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén szabályozástechnikai standardokat fogadjon el a likviditáskezelési eszközök kiválasztásának és alkalmazásának meghatározása céljából, elősegítve a piaci és felügyeleti konvergenciát. Ezeket a szabályozástechnikai standardokat az ESMA által kidolgozott tervezet alapján kell elfogadni.

(46)A felügyeleti hatóságok által végzett piacfelügyelet támogatása érdekében javítani kell a felügyeleti adatszolgáltatás révén történő információgyűjtést és -megosztást az ÁÉKBV-kre vonatkozó felügyeleti adatszolgáltatási kötelezettségek előírásával. Az európai felügyeleti hatóságokat és az EKB-t fel kell kérni arra, hogy szükség esetén az illetékes nemzeti hatóságok támogatásával értékeljék a különböző felügyeleti hatóságok adatigényeit, figyelembe véve az egyéb uniós és nemzeti jogszabályok, különösen a 600/2014/EU rendelet, az (EU) 2019/834 rendelet, az 1011/2012/EU rendelet és az 1073/2013/EU rendelet alapján jelenleg fennálló adatszolgáltatási követelményeket. Ezen előkészítő munka eredménye lehetővé tenné, hogy megalapozott szakpolitikai döntés szülessen arról, hogy az ÁÉKBV-knek milyen mértékben és formában kell adatokat szolgáltatniuk az ügyleteikről az illetékes hatóságok felé.

(47)A felügyeleti adatszolgáltatási kötelezettségek következetes harmonizációjának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 49 10–14. cikkével és 15. cikkével összhangban az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén szabályozástechnikai standardokat fogadjon el az ÁÉKBV-kre vonatkozó felügyeleti adatszolgáltatási folyamat egységesítésére szolgáló tartalmak, formanyomtatványok és eljárások meghatározása céljából. Ezeket a szabályozástechnikai standardokat az ESMA által kidolgozott tervezet alapján kell elfogadni.

(48)A felügyeleti adatszolgáltatási folyamat egységesítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy az ESMA által kidolgozott végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el a formanyomtatványok és adatstandardok, valamint az adatszolgáltatás gyakorisága és ÁÉKBV-k általi időzítése tekintetében. A Bizottság ezeket a végrehajtás-technikai standardokat az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok útján, az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban fogadja el.

(49)A befektetők védelmének biztosítása és különösen annak biztosítása érdekében, hogy az ÁÉKBV-k eszközeinek letéti őrzését végző intézmény és a letétkezelő közötti információáramlás minden esetben stabil legyen, a letétkezelői rendszert ki kell terjeszteni, és a központi értéktárakat be kell vonni a letétkezelői láncba, amennyiben azok letéti őrzési szolgáltatásokat nyújtanak ÁÉKBV-knek. A felesleges erőfeszítések elkerülése érdekében a letétkezelők nem kötelezhetők előzetes átvilágításra, amennyiben a letéti őrzést központi értéktárakra kívánják átruházni.

(50)Az átruházás területén a felügyeleti konvergencia támogatása érdekében az ESMA-nak szakértői értékeléseket kell végeznie a felügyeleti módszerekről, különösen a postafiókcégek létrehozásának megelőzésére összpontosítva. A szakértői értékelések ESMA általi elemzése információt szolgáltatna az ezen irányelvben elfogadott intézkedések felülvizsgálatához, valamint az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára arról, hogy milyen további intézkedésekre lehet szükség a 2009/65/EK irányelvben meghatározott átruházási szabályok hatékonyságának támogatásához.

(51)A felügyeleti együttműködés és a hatékonyság javítása érdekében a fogadó tagállam illetékes hatóságai számára lehetővé kell tenni, hogy indokolással ellátott kérelmet intézzenek az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságához egy adott ÁÉKBV elleni felügyeleti intézkedés meghozatala érdekében.

(52)Továbbá a felügyeleti együttműködés javítása érdekében az ESMA számára lehetővé kell tenni, hogy felkérje az illetékes hatóságot arra, hogy az ESMA elé terjessze azokat az eseteket, amelyek határokon átnyúló vonatkozásúak, és érinthetik a befektetővédelmet vagy a pénzügyi stabilitást. Az ilyen esetek ESMA általi elemzése révén a többi illetékes hatóság jobban megértheti a megvitatott kérdéseket, ami hozzájárul a hasonló esetek jövőbeli megelőzéséhez és az ÁÉKBV-piacok integritásának védelméhez,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET

1. cikk

A 2011/61/EU irányelv módosításai

A 2011/61/EU irányelv a következőképpen módosul:

1.A 4. cikk (1) bekezdése a következő ap) ponttal egészül ki:

„ap) »központi értéktár«: a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott központi értéktár.

* Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).”

2.A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)a (4) bekezdés a következő c) és d) ponttal egészül ki:

„c) referenciamutató-kezelés az (EU) 2016/1011 rendelet értelmében;

d) hitelgondozás az (EU) 2021/… európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében.”

b)a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A 2014/65/EU irányelv 2. cikkének (2) bekezdését, valamint a 16. cikk (5) bekezdésének első albekezdése kivételével a 15., 16., 23., 24. és 25. cikkét kell alkalmazni abban az esetben, ha a (4) bekezdés a) és b) pontjában említett szolgáltatásokat ABAK-ok nyújtják.”

3.A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A tagállamok az engedély iránti kérelmet benyújtó ABAK-ot kötelezik arra, hogy a letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak tájékoztatást nyújtson az ABAK-ra vonatkozóan a következőkről:

a)tájékoztatás azokról a személyekről, akik ténylegesen irányítják az ABAK üzleti tevékenységét, különös tekintettel az I. mellékletben említett funkciókra, beleértve a következőket:

i. szerepük, beosztásuk és hivatalban eltöltött idejük részletes leírása;

ii. az ABAK-on belüli és azon kívüli jelentési útvonalaik és felelősségi köreik leírása;

iii. az egyes felelősségi körökre fordított idejük áttekintése;

iv. a tevékenységeiket támogató technikai és emberi erőforrások leírása;

b)az ABAK azon (akár közvetlen vagy közvetett, illetve természetes vagy jogi személy) részvényeseinek vagy tagjainak személyazonosságával kapcsolatos tájékoztatás, akik befolyásoló részesedéssel rendelkeznek, valamint e befolyásoló részesedés aránya;

c)üzleti terv, amely felvázolja az ABAK szervezeti felépítését, valamint tartalmazza az azzal kapcsolatos információkat is, hogy az ABAK hogyan kíván eleget tenni a II., III. és IV., valamint adott esetben az V., VI., VII. és VIII. fejezetben foglalt kötelezettségeinek, valamint az ABAK által e célból igénybe venni kívánt megfelelő emberi és technikai erőforrások részletes leírása;

d)a javadalmazással kapcsolatos politikák és gyakorlatok a 13. cikknek megfelelően;

e)a funkcióknak a 20. cikkben említettek szerinti, harmadik felekre történő átruházására vagy továbbruházására vonatkozó megállapodásokkal kapcsolatos tájékoztatás, valamint az ABAK által a megbízott fél nyomon követése és ellenőrzése céljából igénybe venni kívánt megfelelő emberi és technikai erőforrások részletes leírása.”

b)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A hatáskörrel rendelkező hatóságok negyedévente tájékoztatják az EÉPH-t az e fejezettel összhangban megadott vagy visszavont engedélyekről.

Az EÉPH minden ezen irányelv szerint engedélyezett ABAK-ról központi nyilvános nyilvántartást, valamint az Unióban ilyen ABAK-ok által kezelt és/vagy forgalmazott ABA-kat és az összes ilyen ABAK-ot felügyelő hatáskörrel rendelkező hatóságról jegyzéket vezet. A nyilvántartást elektronikus formátumban hozzáférhetővé kell tenni.

A hatáskörrel rendelkező hatóságoknak évente értesíteniük kell az EÉPH-t az összes olyan átruházásról, amelynek keretében egy ABAK több portfóliókezelési vagy kockázatkezelési funkciót ruház át harmadik országokban található szervezetekre, mint amennyit megtart (átruházásra vonatkozó értesítések).

Az átruházásra vonatkozó értesítések az alábbiakra terjednek ki:

a)az érintett ABAK-ra és ABA-ra vonatkozó információk;

b)a megbízott félre vonatkozó információk, feltüntetve a megbízott fél székhelyét és azt, hogy szabályozott jogalany-e vagy sem;

c)az átruházott portfóliókezelési és kockázatkezelési funkciók leírása;

d)a megtartott portfóliókezelési és kockázatkezelési funkciók leírása;

e)az átruházásra vonatkozó megállapodások elemzéséhez szükséges egyéb információk;

f)a hatáskörrel rendelkező hatóságok felügyeleti tevékenységeinek leírása, beleértve a dokumentumalapú és a helyszíni ellenőrzéseket, valamint e tevékenységek eredményeit;

g)az ABAK hatáskörrel rendelkező hatósága és a megbízott fél felügyeleti hatósága közötti együttműködés részletei.”

c)a cikk a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az átruházásra vonatkozó értesítések tartalmának, valamint az átruházásra vonatkozó értesítéseknek a pénzügyi szférában szokásos nyelven történő továbbítására szolgáló egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások meghatározása céljából. Az egységes formanyomtatványoknak és mintadokumentumoknak tartalmazniuk kell az (5) bekezdés negyedik albekezdésében említett valamennyi információ megadására szolgáló információs mezőket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(9) Az EÉPH rendszeresen, legalább kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, amelyben elemzi a harmadik országokban található szervezetekre történő átruházással kapcsolatos piaci módszereket, valamint a 7. és 20. cikknek való megfelelést.”

4.A 8. cikk (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c) az ABAK üzletvitelével ténylegesen foglalkozó személyek kellőképpen jó üzleti hírnévvel, és az ABAK kezelésében levő ABA-ra vonatkozó befektetési stratégiák tekintetében kellő szakmai tapasztalattal rendelkeznek, minden ilyen személy nevét, illetve az őket hivatalukban felváltó személyek nevét haladéktalanul bejelentik az ABAK letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak, és az ABAK üzletviteléről legalább két, a fenti feltételeknek megfelelő olyan természetes személy dönt, akiket vagy teljes munkaidőben foglalkoztat a szóban forgó ABAK, vagy akik teljes munkaidőben foglalkoznak az ABAK üzletvitelével és az Unióban lakóhellyel rendelkeznek;”

5.A 15. cikk a következőképpen módosul:

a)a (3) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

„d) hitelnyújtási tevékenységek esetében hatékony politikák, eljárások és folyamatok végrehajtása a hitelnyújtás, a hitelkockázat értékelése, valamint a hitelportfólió kezelése és nyomon követése tekintetében, e politikák, eljárások és folyamatok naprakészségének és hatékonyságának fenntartása, valamint azok rendszeres, legalább évente egyszer végrehajtott felülvizsgálata.”

b)a szöveg a (4) és (5) bekezdés között a következő (4a)–(4e) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az ABAK biztosítja, hogy az általa kezelt ABA által valamely hitelfelvevőnek nyújtott hitel ne haladja meg az ABA tőkéjének 20 %-át, amennyiben a hitelfelvevő a következők egyike:

a)a 2009/138/EK irányelv 13. cikkének 25. pontjában meghatározott pénzügyi vállalkozás;

b)az ezen irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja vagy a 2009/65/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdése szerinti kollektív befektetési vállalkozás.

Az első albekezdésben meghatározott korlátozás nem érinti az (EU) 2015/760 50 , a 345/2013/EU 51 és a 346/2013/EU rendeletben 52 meghatározott küszöbértékeket, korlátozásokat és feltételeket.

(4b) A (4a) bekezdésben meghatározott 20 %-os befektetési korlát:

a)az ABA szabályzatában vagy létesítő okiratában megjelölt időpontig alkalmazandó;

b)alkalmazása megszűnik, ha az ABA megkezdi az eszközök értékesítését annak érdekében, hogy az ABA életciklusának végét követően biztosítsa a befektetők befektetési jegyeinek vagy részvényeinek visszaváltását;

c)legfeljebb 12 hónapra ideiglenesen felfüggesztendő, amennyiben az ABA további tőkét von be vagy meglévő tőkéjét csökkenti.

(4c) A (4b) bekezdés a) pontjában említett alkalmazási időpontot az ABA által befektetendő eszközök sajátos tulajdonságainak és jellemzőinek figyelembevételével kell meghatározni, és az nem lehet későbbi az ABA alapító dokumentumaiban megjelölt életciklusának felénél. Kivételes körülmények között az ABAK hatáskörrel rendelkező hatósága kellően indokolt befektetési terv benyújtása esetén jóváhagyhatja e határidő meghosszabbítását legfeljebb további egy évvel.

(4d) Az ABA nem nyújthat hitelt a következő jogalanyoknak:

a)saját ABAK-jának vagy annak személyzetének;

b)saját letétkezelőjének;

c)annak a jogalanynak, amelyre az ABAK a 20. cikkel összhangban funkciókat ruházott át.

(4e) Az ABAK biztosítja, hogy az általa kezelt ABA folyamatosan megtartsa az általa nyújtott és a másodlagos piacon értékesített hitelek névleges értékének 5 %-át.

Az első albekezdésben meghatározott követelmény nem vonatkozik az ABA által a másodlagos piacon vásárolt hitelekre.”

6.A 16. cikk a következő (2a)–(2h) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az ABAK biztosítja, hogy az általa kezelt ABA zárt végű legyen, ha az általa nyújtott hitelek névleges értéke meghaladja nettó eszközértékének 60 %-át.

Az első albekezdésben meghatározott követelmény nem érinti a 345/2013/EU, a 346/2013/EU és az (EU) 2015/760 rendeletben meghatározott küszöbértékeket, korlátozásokat és feltételeket.

(2b) A befektetési stratégiával, a likviditási profillal és a visszaváltási politikával kapcsolatos alkalmasság értékelését követően a nyílt végű ABA-t kezelő ABAK az V. melléklet 2–4. pontjában meghatározott listáról kiválaszt legalább egy megfelelő likviditáskezelési eszközt, amelyet szükség esetén az ABA befektetőinek érdekében használhat fel. Az ABAK a kiválasztott likviditáskezelési eszközök aktiválására és deaktiválására vonatkozó részletes politikákat és eljárásokat, valamint az ilyen eszköz használatára vonatkozó működési és igazgatási intézkedéseket vezet be.

(2c) A nyílt végű ABA-t kezelő ABAK az ABA befektetőinek érdekében ideiglenesen felfüggesztheti az ABA befektetési jegyeinek visszavásárlását vagy visszaváltását, vagy az V. melléklet 2–4. pontjában meghatározott listából kiválasztott és az alap szabályzatában vagy az ABAK létesítő okiratában szereplő egyéb likviditáskezelési eszközöket aktiválhat.

Az első albekezdésben említett ideiglenes felfüggesztésre csak rendkívüli esetben kerülhet sor, ha ezt a körülmények megkövetelik, és a felfüggesztés az ABA befektetői érdekeinek figyelembevételével indokolt.

(2d) Az ABAK haladéktalanul értesíti a letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait a (2b) bekezdésben említett likviditáskezelési eszköz aktiválásáról vagy deaktiválásáról.

Az ABAK letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai haladéktalanul értesítik az ABAK fogadó tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságait, az EÉPH-t és az ERKT-t az e bekezdésnek megfelelően kapott értesítésekről.

(2e) A tagállamok biztosítják, hogy legalább az V. mellékletben meghatározott likviditáskezelési eszközök a nyílt végű ABA-kat kezelő ABAK-ok rendelkezésére álljanak.

(2f) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza az V. mellékletben felsorolt likviditáskezelési eszközök jellemzőit.

(2g) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a megfelelő likviditáskezelési eszközök ABAK-ok általi, likviditási kockázatok kezelése céljából történő kiválasztására és használatára vonatkozó kritériumokról, beleértve a befektetők megfelelő tájékoztatását, figyelembe véve, hogy ezek az eszközök képesek-e csökkenteni a befektetéseiket elsőként visszaváltó befektetők indokolatlan előnyeit, és enyhíteni a pénzügyi stabilitást érintő kockázatokat.

(2h) A Bizottság felhatalmazást kap a (2f) és (2g) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”

7.A 20. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

a)a bevezető szöveg helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1) Amennyiben az ABAK-ok harmadik felekre kívánják átruházni az I. mellékletben felsorolt egy vagy több funkciónak vagy a 6. cikk (4) bekezdésében említett egy vagy több szolgáltatásnak a nevükben történő ellátását, erről az átruházásra vonatkozó megállapodás hatálybalépése előtt értesíteniük kell a letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait. A következő feltételeknek kell teljesülniük:”

b)az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f) az ABAK-nak tudnia kell bizonyítani, hogy a megbízott fél megfelelő képzettséggel és képességekkel rendelkezik a szóban forgó feladatok ellátásához és szolgáltatások nyújtásához, hogy kellő körültekintéssel választották ki, és hogy az ABAK helyzeténél fogva képes mindenkor ténylegesen ellenőrizni az átruházott tevékenységet, további utasításokat adni a megbízott félnek, valamint azonnali hatállyal visszavonni az átruházást, amennyiben ez szolgálja a befektetők érdekeit.”

b)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az ABAK ügyfelei, az ABA és annak befektetői iránti felelősségét nem befolyásolja az, hogy egyes funkciókat harmadik félre ruházott át, illetve hogy a harmadik fél esetleg továbbruházta a funkciókat, és az ABAK nem ruházhatja át funkcióit olyan mértékben, hogy lényegileg már ne legyen az ABA kezelőjének vagy a szolgáltatások nyújtójának tekinthető, és hogy postafiókcéggé váljon.”

c)a (4) bekezdés bevezető fordulata helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A harmadik személy továbbruházhatja a ráruházott funkciókat és szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:”

8.A 21. cikk a következőképpen módosul:

a)a (6) bekezdés c) és d) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„c) a letétkezelő letelepedése szerinti harmadik ország nem minősül az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikkének (2) bekezdése szerinti kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak;

d) azok a tagállamok, ahol a nem uniós ABA befektetési jegyeit vagy részvényeit forgalomba kívánják hozni, illetve ha ettől eltér, az ABAK letelepedése szerinti tagállam a letétkezelő letelepedése szerinti harmadik országgal olyan megállapodást kötött, amely teljes mértékben megfelel az OECD jövedelem- és tőkeadóztatási modellegyezményének 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az adóügyi információk tényleges cseréjét, beleértve adott esetben a többoldalú adómegállapodásokkal kapcsolatosakat is, és az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló 2020. évi tanácsi következtetések 53 I. melléklete nem említi a harmadik országot;”

b)a (11) bekezdés a következőképpen módosul:

i. a második albekezdés c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„c) a letétkezelő a megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal választja ki a harmadik felet, amelyre feladatai egy részét átruházni kívánja, kivéve, ha ez a harmadik fél az (EU) 2017/392 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet* 1. cikkének e) pontjában meghatározott kibocsátó központi értéktárként eljáró központi értéktár, és időről időre megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal ellenőrzi és felügyeli a harmadik felet, valamint a rá átruházott feladatok tekintetében a harmadik fél által tett lépéseket;

* A Bizottság (EU) 2017/392 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. november 11.) a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a központi értéktárakra vonatkozó engedélyezési, felügyeleti és működési követelményekről szóló szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 65., 2017.3.10., 48. o.).”

ii. az ötödik albekezdés helyébe a következő szövegrész lép:

„E bekezdés alkalmazásában az (EU) 2017/392 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet* 1. cikkének e) pontjában meghatározott kibocsátó központi értéktárként eljáró központi értéktár által történő szolgáltatásnyújtás nem tekinthető a letétkezelő letéti őrzési funkciói átruházásának. ”

c)a (16) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(16) A letétkezelő kérésre a hatáskörrel rendelkező hatóságainak, az őt letétkezelőnek kinevező ABA hatáskörrel rendelkező hatóságainak és az ABA-t kezelő ABAK hatáskörrel rendelkező hatóságainak rendelkezésére bocsát minden, a feladatai ellátása során szerzett információt, amelyre az ABA vagy az ABAK hatáskörrel rendelkező hatóságainak szüksége lehet. Ha az ABA vagy az ABAK hatáskörrel rendelkező hatóságai nem azonosak a letétkezelő hatáskörrel rendelkező hatóságaival, a letétkezelő hatáskörrel rendelkező hatóságai haladéktalanul megosztják a kapott információkat az ABA vagy az ABAK hatáskörrel rendelkező hatóságaival.”

9.A 23. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i. a h) pont helyébe a következő szöveg lép:

„h) az ABA likviditási kockázatkezelésének leírása, a rendes és a rendkívüli körülmények között fennálló visszaváltási jogok, tájékoztatás a 16. cikk (2b) bekezdésével összhangban kiválasztott likviditáskezelési eszközök használatának lehetőségéről és feltételeiről, valamint a befektetőkkel kötött visszaváltási megállapodások;”

ii. a szöveg a következő ia) ponttal egészül ki:

„ia) az ABA működésével kapcsolatban alkalmazandó és az ABAK vagy leányvállalatai által viselendő díjak és költségek jegyzéke;”

b)a (4) bekezdés a következő d), e) és f) ponttal egészül ki:

„d) a hitelnyújtási tevékenységből származó hitelportfólió;

e) negyedévente az ABA-ra vagy annak befektetéseire közvetlenül vagy közvetve kivetett vagy azokhoz rendelt valamennyi közvetlen és közvetett díj és költség;

f) negyedévente az ABAK, az ABAK alkalmazottai vagy az ABAK közvetlen vagy közvetett kapcsolt vállalkozásai által az ABA befektetéseivel kapcsolatban létrehozott bármely anyavállalat, leányvállalat vagy különleges célú gazdasági egység.”

10. A 24. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az ABAK rendszeresen jelentést tesz a letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak azon piacokról és eszközökről, amelyeken/amelyekkel az általa kezelt ABA-k nevében kereskedik.

Információt szolgáltat az eszközökről, amelyekkel kereskedik, azokról a piacokról, amelyeknek tagja vagy amelyeken aktív kereskedést folytat, valamint az egyes általa kezelt ABA-k tekintetében fennálló kitettségekről.”

b)a (2) bekezdésben a d) pontot el kell hagyni;

c)a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza azokat az adatokat, amelyeket az (1) és (2) bekezdés szerint szolgáltatni kell. Az EÉPH figyelembe veszi az ABAK-okra vonatkozó egyéb adatszolgáltatási követelményeket és a 69b. cikk (2) bekezdésével összhangban kiadott jelentést.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az EÉPH [kérjük a dátum beillesztését: az irányelv hatálybalépését követő 36 hónap]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”

d)a cikk a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a következőket:

a)az (1) és (2) bekezdésben említett jelentések formátuma és adatstandardjai;

b)a jelentések gyakorisága és időzítése.

Az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket az EÉPH [kérjük a dátum beillesztését: az irányelv hatálybalépését követő 36 hónap]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.”

11.A 35. cikk (2) bekezdése b) és c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b) a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország nem minősül az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikkének (2) bekezdése szerinti kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak;

c) a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország az engedélyezett ABAK letelepedése szerinti tagállammal és a nem uniós ABA befektetési jegyei vagy részvényei forgalmazásának helyszínéül javasolt tagállamokkal olyan megállapodást kötött, amely teljes mértékben megfelel az OECD jövedelem- és tőkeadóztatási modellegyezményének 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az adóügyi információk tényleges cseréjét, beleértve adott esetben a többoldalú adómegállapodásokkal kapcsolatosakat is, és az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló 2020. évi tanácsi következtetések 54 I. melléklete nem említi a harmadik országot.”

12.A 36. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c) a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország nem minősül az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikkének (2) bekezdése szerinti kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak.”

b)a szöveg a következő d) ponttal egészül ki:

„d) a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország az engedélyezett ABAK letelepedése szerinti tagállammal és a nem uniós ABA befektetési jegyei vagy részvényei forgalmazásának helyszínéül javasolt tagállamokkal olyan megállapodást kötött, amely teljes mértékben megfelel az OECD jövedelem- és tőkeadóztatási modellegyezményének 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az adóügyi információk tényleges cseréjét, beleértve adott esetben a többoldalú adómegállapodásokkal kapcsolatosakat is, és az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló 2020. évi tanácsi következtetések I. melléklete nem említi a harmadik országot.”

13.A 37. cikk (7) bekezdése e) és f) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„e) a nem uniós ABAK letelepedése szerinti harmadik ország nem minősül az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikkének (2) bekezdése szerinti kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak;

f) a nem uniós ABAK letelepedése szerinti harmadik ország olyan megállapodást kötött a referencia-tagállammal, amely teljes mértékben megfelel az OECD jövedelem- és tőkeadóztatási modellegyezményének 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az adóügyi információk tényleges cseréjét, beleértve adott esetben a többoldalú adómegállapodásokkal kapcsolatosakat is, és az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló 2020. évi tanácsi következtetések I. melléklete nem említi a harmadik országot;”

14.A szöveg a következő 38a. cikkel egészül ki:

„38a. cikk

Az átruházási szabályok alkalmazásának szakértői értékelése

(1)Az EÉPH rendszeresen, de legalább kétévente szakértői értékelésen alapuló elemzést készít a hatáskörrel rendelkező hatóságok 20. cikk alkalmazásával kapcsolatos felügyeleti tevékenységeiről. A szakértői értékelésen alapuló elemzés azokra a meghozott intézkedésekre összpontosít, amelyek célja megakadályozni, hogy a portfóliókezelési vagy kockázatkezelési tevékenység végzését harmadik országokban található harmadik felekre átruházó ABAK-ok postafiókcéggé váljanak.

(2)A szakértői értékelésen alapuló elemzés során az EÉPH átlátható módszereket alkalmaz, hogy biztosítsa az ellenőrzött hatáskörrel rendelkező hatóságok objektív értékelését és összehasonlítását.”

15. A 40. cikk (2) bekezdése b) és c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b) a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország nem minősül az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikkének (2) bekezdése szerinti kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak;

c) a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország olyan megállapodást kötött a referencia-tagállammal és azon további tagállamok mindegyikével, ahol a nem uniós ABA befektetési jegyeit vagy részvényeit forgalomba kívánják hozni, amely teljes mértékben megfelel az OECD jövedelem- és tőkeadóztatási modellegyezményének 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az adóügyi információk tényleges cseréjét, beleértve adott esetben a többoldalú adómegállapodásokkal kapcsolatosakat is, és az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló 2020. évi tanácsi következtetések I. melléklete nem említi a harmadik országot.”

16.A 42. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c) a nem uniós ABAK vagy a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország nem minősül az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikkének (2) bekezdése szerinti kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak;”

b)a szöveg a következő d) ponttal egészül ki:

„d) a nem uniós ABAK vagy a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország olyan megállapodást kötött azon tagállammal, ahol a nem uniós ABA befektetési jegyeit vagy részvényeit forgalomba kívánják hozni, amely teljes mértékben megfelel az OECD jövedelem- és tőkeadóztatási modellegyezményének 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az adóügyi információk tényleges cseréjét, beleértve adott esetben a többoldalú adómegállapodásokkal kapcsolatosakat is, és az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló 2020. évi tanácsi következtetések I. melléklete nem említi a harmadik országot.”

17.A 46. cikk (2) bekezdése j) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„j) a befektetők vagy a nyilvánosság érdekében annak előírása az ABAK-ok számára, hogy aktiválják vagy deaktiválják az V. melléklet 1. vagy 2. pontjában említett vagy az ABAK által a 16. cikk (2b) bekezdésével összhangban választott likviditáskezelési eszközt, attól függően, hogy melyik a megfelelőbb, figyelembe véve az érintett nyílt végű ABA vagy nyílt végű ABA-k csoportjának típusát, valamint az e követelményt szükségessé tevő, a befektetővédelmet vagy a pénzügyi stabilitást érintő kockázatokat;”

18.A 47. cikk a következőképpen módosul:

a)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az ezen irányelv alapján az EÉPH, a hatáskörrel rendelkező hatóságok, az EBH, az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel* létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság), valamint az ERKT közötti információcsere tárgyát képező információk bizalmasnak minősülnek, kivéve a következő eseteket:

a)ha azok közlésekor az EÉPH vagy az érintett hatáskörrel rendelkező hatóság vagy más hatóság vagy szerv kijelenti, hogy ezen információk közölhetők;

b)ha azok közlését bírósági eljárás teszi szükségessé;

c)ha a közzétett információt olyan összefoglalóban vagy összesített formában használják fel, amelyben az egyes pénzügyi piaci szereplők nem azonosíthatók.

*Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).”

b)a (4) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

„d) annak előírása az Unióban az általuk kezelt ABA-kat forgalmazó nem uniós ABAK-ok és a nem uniós ABA-kat kezelő uniós ABAK-ok számára, hogy aktiválják vagy deaktiválják az V. melléklet 1. vagy 2. pontjában említett vagy az ABAK által választott likviditáskezelési eszközt, attól függően, hogy melyik a megfelelőbb, figyelembe véve az érintett nyílt végű ABA típusát, valamint az e követelményt szükségessé tevő, a befektetővédelmet vagy a pénzügyi stabilitást érintő kockázatokat.”

19. Az 50. cikk a következőképpen módosul:

a)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   Amennyiben egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai alapos okkal feltételezik, hogy a felügyeletük alá nem tartozó ABAK-ok ezen irányelv rendelkezéseivel ellentétesen járnak vagy jártak el, a lehető legpontosabban tájékoztatják erről az EÉPH-t, valamint az érintett ABAK letelepedése szerinti tagállamának és fogadó tagállamainak hatáskörrel rendelkező hatóságait. Az értesített hatóságok megfelelő intézkedést hoznak, tájékoztatják az EÉPH-t és az őket értesítő hatáskörrel rendelkező hatóságokat az intézkedés eredményéről, valamint – lehetséges mértékben – az időközben bekövetkezett jelentős fejleményekről. Ez a bekezdés nem érinti az értesítő hatáskörrel rendelkező hatóság hatásköreit.”

b)a szöveg az alábbi (5a)–(5g) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az ABAK letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai a 46. cikk (2) bekezdésének j) pontja vagy a 47. cikk (4) bekezdésének d) pontja szerinti hatáskörök gyakorlása előtt értesítik az ABAK fogadó tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságait, az EÉPH-t és az ERKT-t.

(5b) Az ABAK fogadó tagállamának hatáskörrel rendelkező hatósága az EÉPH és az ERKT értesítése mellett felkérheti az ABAK letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, hogy gyakorolja a 46. cikk (2) bekezdésének j) pontjában vagy a 47. cikk (4) bekezdésének d) pontjában meghatározott hatásköröket, megjelölve a kérelem indokait.

(5c) Amennyiben az ABAK letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága nem ért egyet az (5b) bekezdésben említett kérelemmel, erről az indokait megjelölve tájékoztatja az ABAK fogadó tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságát, az EÉPH-t és az ERKT-t.

(5d) Az (5b) és (5c) bekezdéssel összhangban kapott információk alapján az EÉPH véleményt ad ki az ABAK letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak a 46. cikk (2) bekezdésének j) pontjában vagy a 47. cikk (4) bekezdésének d) pontjában meghatározott hatáskörök gyakorlásáról.

(5e) Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság nem az EÉPH (5d) bekezdésben említett véleményének megfelelően jár el, vagy nem szándékozik megfelelni annak, erről a meg nem felelés vagy a szándék indokait megjelölve tájékoztatja az EÉPH-t. Az EÉPH nyilvánosságra hozhatja azt a tényt, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság nem felel meg vagy nem szándékozik megfelelni az említett útmutatásnak. Az EÉPH eseti alapon úgy is határozhat, hogy közzéteszi azokat az indokokat, amelyeket a hatáskörrel rendelkező hatóság hozott fel e tekintetben. Az EÉPH előzetesen értesíti a hatáskörrel rendelkező hatóságokat az ilyen közzétételről.

(5f) Az ABAK fogadó tagállamának hatáskörrel rendelkező hatósága az EÉPH és – amennyiben a pénzügyi rendszer stabilitását és integritását érintő potenciális kockázatok is fennállnak – az ERKT értesítése mellett felkérheti az ABAK letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, hogy késedelem nélkül gyakorolja a 46. cikk (2) bekezdésében meghatározott hatásköröket, megjelölve a kérelem indokait.

Az ABAK letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága késedelem nélkül tájékoztatja az ABAK fogadó tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságát, az EÉPH-t és – amennyiben a pénzügyi rendszer stabilitását és integritását érintő potenciális kockázatok is fennállnak – az ERKT-t az általa gyakorolt hatáskörökről és a megállapításairól.

(5g) Az EÉPH felkérheti a hatáskörrel rendelkező hatóságot, hogy nyújtson be magyarázatot az EÉPH-nak olyan konkrét esetekkel kapcsolatban, amelyek határokon átnyúló vonatkozásúak, befektetővédelmi kérdéseket érintenek, vagy kockázatot jelentenek a pénzügyi stabilitásra nézve.”

c)a cikk a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben feltünteti, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok milyen helyzetekben gyakorolhatják a 46. cikk (2) bekezdésének j) pontjában meghatározott hatásköröket, és milyen helyzetekben terjeszthetik elő az (5b) és (5f) bekezdésben említett kérelmeket. E standardok kidolgozásakor az EÉPH figyelembe veszi az ilyen felügyeleti beavatkozásnak egy másik tagállam vagy az Unió befektetővédelmére és pénzügyi stabilitására gyakorolt lehetséges hatásait.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”

20.A 61. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(5)  Az ABA letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai, nem szabályozott ABA esetében pedig az ABAK letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai engedélyezhetik, hogy a 21. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett, másik tagállamban letelepedett intézményeket letétkezelőnek nevezzék ki. Ez a rendelkezés nem sértheti a 21. cikk teljes körű alkalmazását az említett cikk (5) bekezdésének a letétkezelő letelepedési helyére vonatkozó a) pontja kivételével.”

21.A szöveg a következő 69b. cikkel egészül ki:

„69b. cikk

Felülvizsgálat

(1)A Bizottság [kérjük a dátum beillesztését: az irányelv hatálybalépését követő 60 hónap]-jéig/-ig, az EÉPH 38a. cikkben említett szakértői értékeléseit és az EÉPH által a 7. cikk (9) bekezdésével összhangban készített jelentéseket követően kezdeményezi az ezen irányelvben megállapított szabályok működésének és az alkalmazásuk során szerzett tapasztalatoknak a felülvizsgálatát. E felülvizsgálat keretében megvizsgálja az alábbiakat:

a)a likviditáskezelési eszközök rendelkezésre állásának és ABAK-ok általi aktiválásának a pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatása;

b)az ABAK-ok engedélyezésére vonatkozó, az ezen irányelv 7. és 8. cikkében foglalt követelmények és a 20. cikkben meghatározott átruházási szabályok hatékonysága az Unión belüli postafiókcégek létrejöttének megakadályozása tekintetében;

c)a hitelnyújtó ABA-kat kezelő ABAK-okra alkalmazandó, a 15. cikkben meghatározott követelmények megfelelősége;

d)ezen irányelv letétkezelői útlevélre vonatkozó rendelkezésekkel történő kiegészítésének indokoltsága.

(2)Az EÉPH [kérjük a dátum beillesztését: az irányelv hatálybalépését követő 24 hónap]-jéig/-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak az integrált felügyeleti adatgyűjtés kidolgozásáról, amelyben a következőkre összpontosít:

a)az eszközkezelési ágazat és az egyéb pénzügyi ágazatok adatszolgáltatási keretei közötti átfedések és következetlenségek csökkentése;

b)az adatok szabványosítása, valamint a valamely uniós adatszolgáltatási keretben valamely érintett hatáskörrel rendelkező hatóság által uniós vagy nemzeti szinten már bejelentett adatok hatékony megosztása és felhasználása.

(3)A (2) bekezdésben említett jelentés elkészítésekor az EÉPH szorosan együttműködik az Európai Központi Bankkal (EKB), a többi európai felügyeleti hatósággal és adott esetben a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokkal.

(4)A Bizottság az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat után, az EÉPH-val folytatott konzultációt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben ismerteti a felülvizsgálat következtetéseit.”

22.Az I. melléklet az ezen irányelv I. mellékletének megfelelően módosul;

23.Az irányelv az ezen irányelv II. mellékletében meghatározott V. melléklettel egészül ki.

2. cikk

A 2009/65/EK irányelv módosításai

A 2009/65/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.A 2. cikk (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

„u) »központi értéktár«: a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott központi értéktár.

* Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).”

2.A 7. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a) a b) és a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b) az alapkezelő társaság üzletvitelével ténylegesen foglalkozó személyek jó üzleti hírnévvel rendelkeznek, és ezek a személyek az alapkezelő társaság kezelésében levő ÁÉKBV-re vonatkozóan elégséges szakmai tapasztalattal rendelkeznek, minden ilyen személy nevét, illetve az őket felváltó személyek nevét haladéktalanul jelentik az illetékes hatóságoknak, és az alapkezelő társaság üzletviteléről legalább két, a fenti feltételeknek megfelelő olyan természetes személy dönt, akiket vagy teljes munkaidőben foglalkoztat a szóban forgó alapkezelő társaság, vagy akik teljes munkaidőben foglalkoznak az alapkezelő társaság üzleti irányításával és az Unióban lakóhellyel rendelkeznek;

c) az engedélykérelemhez mellékelni kell egy üzleti tervet, amely legalább az alapkezelő társaság szervezeti felépítését tartalmazza, meghatározva az alapkezelő társaság üzleti tevékenységének folytatásához használt technikai és emberi erőforrásokat, valamint az alapkezelő társaság üzleti irányítását ténylegesen végző személyekre vonatkozó információkat, beleértve a következőket:

i. szerepük, beosztásuk és hivatalban eltöltött idejük részletes leírása;

ii. az alapkezelő társaságon belüli és azon kívüli jelentési útvonalaik és felelősségi köreik leírása;

iii. az egyes felelősségi körökre fordított idejük áttekintése;”

b)a szöveg a következő e) ponttal egészül ki:

„e) az alapkezelő társaság információt szolgáltatott a funkcióknak a 13. cikkben említettek szerinti, harmadik felekre történő átruházására vonatkozó megállapodásokkal kapcsolatban, és részletesen bemutatta az alapkezelő társaság által a megbízott fél nyomon követése és ellenőrzése céljából igénybe venni kívánt megfelelő emberi és technikai erőforrásokat.”

3.A 13. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i. a bevezető szöveg helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1) Amennyiben az alapkezelő társaságok harmadik felekre kívánják átruházni a II. mellékletben felsorolt egy vagy több funkciónak és a 6. cikk (3) bekezdésében említett egy vagy több szolgáltatásnak a nevükben történő ellátását, erről az átruházásra vonatkozó megállapodás hatálybalépése előtt értesíteniük kell a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságait. A következő feltételeknek kell teljesülniük:”

ii. a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b) a megbízás nem akadályozhatja az alapkezelő társaság felett gyakorolt felügyelet hatékonyságát és különösen nem akadályozhatja az alapkezelő társaságot abban, hogy a befektetők és az ügyfelek érdekeit tiszteletben tartva járjon el és lássa el az ÁÉKBV kezelését;”

iii. a g), h) és i) pont helyébe a következő szöveg lép:

„g) a megbízás nem akadályozhatja az alapkezelő társaság üzleti irányítását végző személyeket abban, hogy a befektetők és az ügyfelek érdekében bármikor további, azonnali hatállyal teljesítendő utasításokat adjanak a tevékenységeket átruházás alapján ellátó vagy az alapján szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak;

h) tekintettel az átruházandó tevékenységek és szolgáltatásnyújtás jellegére, a tevékenységeket átruházás alapján ellátó vagy az alapján szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásnak rendelkeznie kell az ezekhez szükséges ismeretekkel és képességgel; és

i) az ÁÉKBV tájékoztatóinak fel kell sorolniuk az e cikkel összhangban az alapkezelő társaság által átruházható szolgáltatásokat és tevékenységeket;

iv. a cikk a következő j) ponttal egészül ki:

„j) az alapkezelő társaságnak objektív indokokkal alá kell tudnia támasztani a teljes átruházási szerkezetet.”

b)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az alapkezelő társaság vagy a letétkezelő felelősségét nem befolyásolja, ha az alapkezelő társaság harmadik személyekre ruházza át saját tevékenységeinek bármelyikét vagy az általa végzett szolgáltatásnyújtást. Az alapkezelő társaság nem ruházhatja át tevékenységeit vagy az általa végzett szolgáltatásnyújtást olyan mértékben, hogy lényegileg már ne legyen az ÁÉKBV kezelőjének tekinthető, és hogy postafiókcéggé váljon.”

c)a szöveg a következő (3), (4), (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az illetékes hatóságoknak évente értesíteniük kell az ESMA-t az összes olyan átruházásról, amelynek keretében egy alapkezelő társaság több portfóliókezelési vagy kockázatkezelési funkciót ruház át harmadik országokban található szervezetekre, mint amennyit megtart (átruházásra vonatkozó értesítések).

Az átruházásra vonatkozó értesítések az alábbiakra terjednek ki:

a)az érintett ÁÉKBV-re és az alapkezelő társaságára vonatkozó információk;

b)a megbízott félre vonatkozó információk, feltüntetve a megbízott fél székhelyét és azt, hogy szabályozott jogalany-e vagy sem;

c)az átruházott portfóliókezelési és kockázatkezelési funkciók leírása;

d)a megtartott portfóliókezelési és kockázatkezelési funkciók leírása;

e) az átruházásra vonatkozó megállapodások elemzéséhez szükséges egyéb információk;

f)az illetékes hatóságok felügyeleti tevékenységeinek leírása, beleértve a dokumentumalapú és a helyszíni ellenőrzéseket, valamint e tevékenységek eredményeit;

g)az alapkezelő társaság illetékes hatósága és a megbízott fél felügyeleti hatósága közötti együttműködés részletei.

(4) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az átruházásra vonatkozó értesítések tartalmának, valamint az átruházásra vonatkozó értesítéseknek a pénzügyi szférában szokásos nyelven történő továbbítására szolgáló egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások meghatározása céljából. Az egységes formanyomtatványoknak és mintadokumentumoknak tartalmazniuk kell a (3) bekezdésben említett valamennyi információ megadására szolgáló információs mezőket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(5) Az ESMA rendszeresen, legalább kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, amelyben elemzi a harmadik országokban található szervezetekre történő átruházással kapcsolatos piaci módszereket, valamint a 7. és 13. cikknek való megfelelést.

(6) A Bizottság a 112a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén intézkedéseket fogad el, amelyek pontosan meghatározzák:

a)az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesítésének feltételeit;

b)azon feltételeket, amelyek alapján megállapítható, hogy az ÁÉKBV alapkezelő társasága olyan mértékben átruházta funkcióit, hogy postafiókcéggé válik, és a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően már nem tekinthető az ÁÉKBV kezelőjének.”

4.A szöveg a következő 18a. cikkel egészül ki:

„18a. cikk

(1)A tagállamok biztosítják, hogy legalább a IIA. mellékletben meghatározott likviditáskezelési eszközök az ÁÉKBV-k rendelkezésére álljanak.

(2)A befektetési stratégiával, a likviditási profillal és a visszaváltási politikával kapcsolatos alkalmasság értékelését követően az alapkezelő társaság a IIA. melléklet 2–4. pontjában meghatározott listáról kiválaszt és az alap szabályzatában vagy az alapkezelő társaság létesítő okiratában feltüntet legalább egy megfelelő likviditáskezelési eszközt, amelyet szükség esetén az ÁÉKBV befektetőinek érdekében használhat fel. Az alapkezelő társaság a kiválasztott likviditáskezelési eszközök aktiválására és deaktiválására vonatkozó részletes politikákat és eljárásokat, valamint az ilyen eszköz használatára vonatkozó működési és igazgatási intézkedéseket vezet be.

(3)Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza és pontosítja a IIA. mellékletben felsorolt likviditáskezelési eszközök jellemzőit.

(4)Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a megfelelő likviditáskezelési eszközök alapkezelő társaságok általi, likviditási kockázatok kezelése céljából történő kiválasztására és használatára vonatkozó kritériumokról, beleértve a befektetők megfelelő tájékoztatását, figyelembe véve, hogy ezek az eszközök képesek-e csökkenteni a befektetéseiket elsőként visszaváltó befektetők indokolatlan előnyeit, és enyhíteni a pénzügyi stabilitást érintő kockázatokat.

(5)A Bizottság felhatalmazást kap a (3) és a (4) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”

5.A szöveg a következő 20a. és 20b. cikkel egészül ki:

„20a. cikk

(1)Az alapkezelő társaság rendszeresen jelentést tesz a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak azon piacokról és eszközökről, amelyeken/amelyekkel az általa kezelt ÁÉKBV-k nevében kereskedik.

(2)Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza azokat az adatokat, amelyeket az (1) bekezdés szerint szolgáltatni kell. Az ESMA figyelembe veszi az alapkezelő társaságokra vonatkozó egyéb adatszolgáltatási követelményeket és a 20b. cikkel összhangban kiadott jelentést.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az ESMA [kérjük a dátum beillesztését: az irányelv hatálybalépését követő 36 hónap]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(3)Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a következőket:

a)az (1) bekezdésben említett jelentések formátuma és adatstandardjai;

b)    a jelentések gyakorisága és időzítése.

Az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket az ESMA [kérjük a dátum beillesztését: az irányelv hatálybalépését követő 36 hónap]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

20b. cikk

(1)Az ESMA [kérjük a dátum beillesztését: az irányelv hatálybalépését követő 24 hónap]-jéig/-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak az integrált felügyeleti adatgyűjtés kidolgozásáról, amelyben a következőkre összpontosít:

a)az eszközkezelési ágazat és az egyéb pénzügyi ágazatok adatszolgáltatási keretei közötti átfedések és következetlenségek csökkentése; és

b)az adatok szabványosításának, valamint a valamely uniós adatszolgáltatási keretben valamely érintett illetékes hatóság által uniós vagy nemzeti szinten már bejelentett adatok hatékony megosztásának és felhasználásának javítása.

(2)Az (1) bekezdésben említett jelentés elkészítésekor az ESMA szorosan együttműködik az Európai Központi Bankkal (EKB), a többi európai felügyeleti hatósággal és adott esetben az illetékes nemzeti hatóságokkal.”

6.A 22a. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c) a letétkezelő a megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal választja ki a harmadik felet, amelyre feladatai egy részét átruházni kívánja, kivéve, ha ez a harmadik fél az (EU) 2017/392 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet* 1. cikkének e) pontjában meghatározott kibocsátó központi értéktárként eljáró központi értéktár, és időről időre megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal ellenőrzi és felügyeli a harmadik felet, valamint a rá átruházott feladatok tekintetében a harmadik fél által tett lépéseket.            

* A Bizottság (EU) 2017/392 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. november 11.) a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a központi értéktárakra vonatkozó engedélyezési, felügyeleti és működési követelményekről szóló szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 65., 2017.3.10., 48. o.).”

b)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) E bekezdés alkalmazásában az (EU) 2017/392 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet* 1. cikkének e) pontjában meghatározott kibocsátó központi értéktárként eljáró központi értéktár által történő szolgáltatásnyújtás nem tekinthető a letétkezelő letéti őrzési funkciói átruházásának. ”

7.A 29. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) a befektetési társaság igazgatóinak jó hírnévvel rendelkező személyeknek kell lenniük, és megfelelő szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük a befektetési társaság által végzett üzleti tevékenység területén, és ennek érdekében az illetékes hatóságoknak haladéktalanul meg kell küldeni az igazgatók és az igazgatói tisztséget a későbbiekben betöltő személyek nevét; a befektetési társaság üzletviteléről vagy legalább két teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottnak, vagy a fenti követelményeknek megfelelő, az Unióban lakóhellyel rendelkező legalább két olyan természetes személynek kell döntenie, akik teljes munkaidőben foglalkoznak az alapkezelő társaság üzletvitelével; az igazgató olyan személyt jelent, aki a törvény vagy a létesítő okiratok értelmében jogosult a befektetési társaság képviseletére, illetve aki ténylegesen meghatározza a társaság üzletpolitikáját;”

8.A 84. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdéstől eltérve:

a)az ÁÉKBV a befektetők érdekében ideiglenesen felfüggesztheti befektetési jegyei visszavásárlását vagy visszaváltását, vagy aktiválhat más, a 18a. cikk (2) bekezdésével összhangban kiválasztott likviditáskezelési eszközt;

b)a befektetők vagy a nyilvánosság érdekében az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai előírhatják az ÁÉKBV számára a IIA. melléklet 1. vagy 2. pontjában említett vagy az ÁÉKBV által a 18a. cikk (2) bekezdésével összhangban kiválasztott és bejelentett likviditáskezelési eszköz aktiválását, attól függően, hogy melyik a megfelelőbb, figyelembe véve az ÁÉKBV típusát és az ezen intézkedés meghozatalát szükségessé tevő kockázatokat.

Az első albekezdés a) pontjában említett ideiglenes felfüggesztésre kizárólag rendkívüli esetben kerülhet sor, ha ezt a körülmények megkövetelik, és a felfüggesztés a befektetők érdekeinek figyelembevételével indokolt.

(3) Az ÁÉKBV haladéktalanul értesíti a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait és minden olyan tagállam illetékes hatóságait, amelyben befektetési jegyeit forgalmazza a (2) bekezdés a) pontjában említett likviditáskezelési eszköz aktiválásáról vagy deaktiválásáról.

Az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai haladéktalanul értesítik az ESMA-t és az ERKT-t az e bekezdésnek megfelelően kapott értesítésekről.

(3a) Az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai a (2) bekezdés b) pontja szerinti hatáskörök gyakorlása előtt értesítik mindazon tagállamok illetékes hatóságait, amelyekben az ÁÉKBV a befektetési jegyeit forgalmazza, valamint az ESMA-t és az ERKT-t.

(3b) Azon tagállam illetékes hatósága, amelyben az ÁÉKBV a befektetési jegyeit forgalmazza, az ESMA és az ERKT értesítése mellett felkérheti az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát, hogy gyakorolja a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hatásköröket, megjelölve a kérelem indokait.

(3c) Amennyiben az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága nem ért egyet a (3b) bekezdésben említett kérelemmel, erről az egyet nem értés indokait megjelölve tájékoztatja a kérelmező illetékes hatóságot, az ESMA-t és az ERKT-t.

(3d) A (3b) és (3c) bekezdéssel összhangban kapott információk alapján az ESMA véleményt ad ki az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hatáskörök gyakorlásáról.

(3e) Amennyiben az illetékes hatóság nem az ESMA (3d) bekezdésben említett véleményének megfelelően jár el, vagy nem szándékozik megfelelni annak, erről a meg nem felelés vagy a szándék indokait megjelölve tájékoztatja az ESMA-t. Az ESMA nyilvánosságra hozhatja azt a tényt, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság nem felel meg vagy nem szándékozik megfelelni az említett útmutatásnak. Az ESMA eseti alapon úgy is határozhat, hogy közzéteszi azokat az indokokat, amelyeket az illetékes hatóság hozott fel e tekintetben. Az ESMA előzetesen értesíti az illetékes hatóságokat az ilyen közzétételről.

(3f) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben feltünteti, hogy az illetékes hatóságok milyen helyzetekben gyakorolhatják a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hatásköröket. E standardok kidolgozásakor az ESMA figyelembe veszi az ilyen felügyeleti beavatkozásnak egy másik tagállam vagy az Unió befektetővédelmére és pénzügyi stabilitására gyakorolt lehetséges hatásait.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”

9.A 98. cikk a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az ÁÉKBV fogadó tagállamának illetékes hatósága az ESMA és – amennyiben a pénzügyi rendszer stabilitását és integritását érintő potenciális kockázatok is fennállnak – az ERKT értesítése mellett felkérheti az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát, hogy késedelem nélkül gyakorolja a (2) bekezdésben meghatározott hatásköröket, megjelölve a kérelem indokait.

Az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága késedelem nélkül tájékoztatja az ÁÉKBV fogadó tagállamának illetékes hatóságát, az ESMA-t és – amennyiben a pénzügyi rendszer stabilitását és integritását érintő potenciális kockázatok is fennállnak – az ERKT-t az általa gyakorolt hatáskörökről és a megállapításairól.

(4) Az ESMA felkérheti az illetékes hatóságot, hogy nyújtson be magyarázatot az ESMA-nak olyan konkrét esetekkel kapcsolatban, amelyek határokon átnyúló vonatkozásúak, befektetővédelmi kérdéseket érintenek, vagy kockázatot jelentenek a pénzügyi stabilitásra nézve.”

10.A szöveg a következő 101a. cikkel egészül ki:

„101a. cikk

(1)Az ESMA rendszeresen, de legalább kétévente szakértői értékelésen alapuló elemzést készít az illetékes hatóságok 13. cikk alkalmazásával kapcsolatos felügyeleti tevékenységeiről. A szakértői értékelésen alapuló elemzés azokra a meghozott intézkedésekre összpontosít, amelyek célja megakadályozni, hogy a portfóliókezelési vagy kockázatkezelési tevékenység végzését harmadik országokban található harmadik felekre átruházó ÁÉKBV-k postafiókcéggé váljanak.

(2)A szakértői értékelésen alapuló elemzés során az ESMA átlátható módszereket alkalmaz, hogy biztosítsa az ellenőrzött illetékes hatóságok objektív értékelését és összehasonlítását.”

11.A szöveg a következő 110a. cikkel egészül ki:

„110a. cikk

A Bizottság [kérjük a dátum beillesztését: az irányelv hatálybalépését követő 30 hónap]-jéig/-ig, a 101a. cikkben említett szakértői értékeléseket és elemzést, valamint az ESMA által a 13. cikk (4) bekezdésével összhangban készített jelentést követően kezdeményezi a 13. cikkben előírt átruházási szabályok felülvizsgálatát, tekintettel a postafiókcégek létrehozásának megelőzésére az Unióban.”

12. A 112a. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„A Bizottságnak a 13. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása négyéves időtartamra szól, [kérjük az ezen irányelv hatálybalépése dátumának beillesztését] -án/-én kezdődő hatállyal.”

b)a (3) bekezdés első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12., 13., 14., 18a., 20a., 26b., 43., 50a., 51., 60., 61., 62., 64., 75., 78., 81., 95. és 111. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.”

c)az (5) bekezdés első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A 12., 13., 14., 18a., 20a., 26b., 43., 50a., 51., 60., 61., 62., 64., 75., 78., 81., 95. és 111. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve, ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.”

13.Az I. melléklet az ezen irányelv III. mellékletének megfelelően módosul;

14.Az irányelv az ezen irányelv IV. mellékletében meghatározott IIA. melléklettel egészül ki.

3. cikk

Nemzeti jogba való átültetés

(1)A tagállamok legkésőbb [kérjük a dátum beillesztését: az irányelv hatálybalépését követő 24 hónap]-jéig/-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

(2)Ezeket a rendelkezéseket […]-tól/-től alkalmazzák.

(3)Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(4)A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

5. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról, (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.) (ABAK-irányelv).

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (átdolgozás), (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(3)    Lásd fent az 1. lábjegyzetet.

(4)    Az ABAK-irányelv (2)–(4) és (94) preambulumbekezdése.

(5)    Az ABAK-irányelv 32. cikkének (1) bekezdése.

(6)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Tőkepiaci unió a polgárok és a vállalkozások számára – új cselekvési terv, COM(2020) 590 final.

(7)    A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásának és hatályának értékeléséről, COM(2020) 232 final.

(8)    Az ABAK-oknak az általuk kezelt minden egyes ABA tekintetében egyetlen letétkezelőt kell kijelölniük az ABA eszközeinek letéti őrzése, a pénzforgalom nyomon követése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az ABA megfeleljen a vonatkozó rendeleteknek és alapokra vonatkozó szabályoknak.

(9)    Lásd fent a 7. lábjegyzetet.

(10)    Forrás: EKB SDW. 2008-ban az euróövezeti befektetési alapok eszközei a pénzügyi szektor teljes eszközállományának mintegy 13 %-át tették ki, szemben a 2020. évi közel 20 %-kal (forrás: az EKB makroprudenciális hírlevele , 2021. április).

(11)    Lásd például: ERKT NBFI Monitor 2020 (kiadvány a banknak nem minősülő pénzintézetek kockázatairól), 59., 62–63. o. (forrás: https://www.esrb.europa.eu/pub/pdf/reports/nbfi_monitor/esrb.202010_eunon-bankfinancialintermediationriskmonitor2020~89c25e1973.en.pdf?588be9e8391cfb17584d2a283dfe0abe).

(12)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az uniós digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiáról (COM(2020) 591 final).

(13)    Ezenkívül a likviditáskezelési eszközök minimális készletének hiánya piaci integrációs szempontból különbségekhez vezethet a tagállamok között.

(14)    A kereskedés utáni infrastruktúrák részeként a központi értéktárak értékpapír-kiegyenlítési rendszereket működtetnek, részt vesznek az értékpapír-nyilvántartás integritásának ellenőrzésében, akadályozva a kibocsátott értékpapírok indokolatlan létrehozását vagy csökkentését, valamint részt vesznek a monetáris politikai műveletek biztosítékainak, valamint a hitelintézetek közötti biztosítékok biztosításában. A központi értéktárak a résztvevőik értékpapírjait is birtokolják.

(15)    Az ABAK-irányelv 21. cikke (11) bekezdésének utolsó franciabekezdése.

(16)    Az ESMA 2020. augusztus 18-i levele az Európai Bizottsághoz az ABAK-irányelv felülvizsgálatáról (forrás: esma34-32-551_esma_letter_on_aifmd_review.pdf (europa.eu) ).

(17)    A Bizottság 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (ABAK-rendelet) (2012. december 19.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről, beleértve az ABA-k részletes felügyeleti adatszolgáltatási követelményeit (HL L 83., 2013.3.22., 1. o.).

(18)    Lásd fent a 6. lábjegyzetet.

(19)    Lásd fent a 12. lábjegyzetet.

(20)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/760 rendelete (2015. április 29.) az európai hosszú távú befektetési alapokról (HL L 123., 2015.5.19., 98. o.).

(21)    Report on the Operation of the Alternative Investment Fund Managers Directive (AIFMD) - Directive 2011/61/EU (Az alternatívbefektetésialap-kezelői irányelv – a 2011/61/EU irányelv – működéséről szóló jelentés), (a KPMG jelentése, 2018. december).

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).

(23)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12.).

(24)    HL C […]., […], […]. o.

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(27)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 171., 2016.6.29., 1. o.).

(28)    HL C […]., […], […]. o.

(29)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(30)    Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(31)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Tőkepiaci unió a polgárok és a vállalkozások számára – új cselekvési terv, COM(2020) 590 final.

(32)    Az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai kockázatitőke-alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 1. o.).

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács 346/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai szociális vállalkozási alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 18. o.).

(34)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/760 rendelete (2015. április 29.) az európai hosszú távú befektetési alapokról (HL L 123., 2015.5.19., 98. o.).

(35)    Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról, EGT-vonatkozású szöveg (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(36)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendelete (2019. május 20.) a 648/2012/EU rendeletnek az elszámolási kötelezettség, az elszámolási kötelezettség felfüggesztése, a jelentéstételi kötelezettségek, a nem központi szerződő fél által elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele és felügyelete, valamint a kereskedési adattárakkal szembeni követelmények tekintetében történő módosításáról (HL L 141., 2019.5.28., 42. o.).

(37)    Az Európai Központi Bank 1011/2012/EU rendelete (2012. október 17.) az értékpapírállományokról szóló statisztikákról (HL L 305., 2012.11.1., 6. o.).

(38)    Az Európai Központi Bank 1073/2013/EU rendelete (2013. október 18.) a befektetési alapok eszközeiről és kötelezettségeiről szóló statisztikákról (HL L 297., 2013.11.7., 73. o.).

(39)    Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(40)    A Bizottság 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. december 19.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 83., 2013.3.22., 1. o.).

(41)    Az Európai Rendszerkockázati Testület ajánlása (2017. december 7.) a befektetési alapok likviditási és tőkeáttételi kockázatairól, ERKT/2017/6, 2018/C 151/01.

(42)    Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(43)    HL C 64., 2020.2.27., 8. o.

(44)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(45)    Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(46)    HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(47)    Az Európai Rendszerkockázati Testület ajánlása (2017. december 7.) a befektetési alapok likviditási és tőkeáttételi kockázatairól, ERKT/2017/6, 2018/C 151/01.

(48)    Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(49)    Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(50)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/760 rendelete (2015. április 29.) az európai hosszú távú befektetési alapokról (HL L 123., 2015.5.19., 98. o.).

(51)    Az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai kockázatitőke-alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 1. o.).

(52)    Az Európai Parlament és a Tanács 346/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai szociális vállalkozási alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 18. o.).

(53)    HL C 64., 2020.2.27., 8. o.

(54)    HL C 64., 2020.2.27., 8. o.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.11.25.

COM(2021) 721 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat
Az Európai Parlament és a Tanács irányelve
a 2011/61/EU és a 2009/65/EK irányelvnek az átruházásra vonatkozó megállapodások, a likviditásikockázat-kezelés, a felügyeleti adatszolgáltatás, a letétkezelői és letéti őrzési szolgáltatások nyújtása, valamint az alternatív befektetési alapok általi hitelnyújtás tekintetében történő módosításáról

EMPTY

{SEC(2021) 570 final} - {SWD(2021) 340 final} - {SWD(2021) 341 final}

I. MELLÉKLET

Az I. melléklet a következő 3. és 4. ponttal egészül ki:

„3. Hitelnyújtás.

4. Szolgáltatásnyújtás értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységeknek.”

II. MELLÉKLET

„V. MELLÉKLET

A NYÍLT VÉGŰ ABA-KAT KEZELŐ ABAK-OK SZÁMÁRA RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ LIKVIDITÁSKEZELÉSI ESZKÖZÖK

(1)A visszaváltások és jegyzések felfüggesztése: a visszaváltások és jegyzések felfüggesztése maga után vonja, hogy a befektetők ideiglenesen nem válthatják vissza és nem vásárolhatják meg az alap részvényeit.

(2)Visszaváltási korlát: a visszaváltási korlát a részvényesek részvények visszaváltására vonatkozó jogainak ideiglenes korlátozását jelenti. Ez a korlátozás lehet teljes körű, amennyiben a befektetők egyáltalán nem válthatják vissza részvényeiket, vagy részleges, amikor a befektetők részvényeiknek csak egy bizonyos hányadát válthatják vissza.

(3)Felmondási idő: a felmondási idő azt az időtartamot jelöli, amellyel előbb a befektetőknek értesíteniük kell az alapkezelőt a részvények visszaváltásáról.

(4)Visszaváltási díj: a visszaváltási díj a befektetőknek az alap részvényeinek visszaváltásakor felszámított díj.

(5)Ingaárazás: az ingaárazás a befektetési alap részvényei árának korrigálására használható abból a célból, hogy az ár tükrözze az alap ügyleteinek a befektetői tevékenységből eredő költségét.

(6)Felhígulás elleni védelem díja: a felhígulás elleni védelem díja az egyes ügyleteket megkötő befektetőkre kivetett, az alapnak fizetendő díj, amelynek célja, hogy megvédje a többi befektetőt attól, hogy nagy beáramlások vagy kiáramlások esetén viselnie kelljen az eszközök vásárlásával vagy értékesítésével kapcsolatos költségeket. A felhígulás elleni védelem díjának nem része az alap részvényei értékének kiigazítása.

(7)Természetbeni visszaváltás: a természetbeni visszaváltás lehetőséget ad az alapkezelőnek, hogy a részvényes általi visszaváltási kérelemnek készpénz helyett az alap birtokában lévő értékpapírok átruházásával tegyen eleget.

(8)„Side pocket” számla: a „side pocket” számla lehetővé teszi az illikvid befektetések elkülönítését a befektetési alap fennmaradó likvid befektetéseitől.”

III. MELLÉKLET

Az I. melléklet A. listájának 1.13. pontja helyébe a következő szöveg lép:

IV. MELLÉKLET

„IIA. MELLÉKLET

AZ ÁÉKBV-K SZÁMÁRA RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ LIKVIDITÁSKEZELÉSI ESZKÖZÖK

(1)A visszaváltások és jegyzések felfüggesztése: a visszaváltások és jegyzések felfüggesztése maga után vonja, hogy a befektetők ideiglenesen nem válthatják vissza és nem vásárolhatják meg az alap részvényeit.

(2)Visszaváltási korlát: a visszaváltási korlát a részvényesek részvények visszaváltására vonatkozó jogainak ideiglenes korlátozását jelenti. Ez a korlátozás lehet teljes körű, amennyiben a befektetők egyáltalán nem válthatják vissza részvényeiket, vagy részleges, amikor a befektetők részvényeiknek csak egy bizonyos hányadát válthatják vissza.

(3)Felmondási idő: a felmondási idő azt az időtartamot jelöli, amellyel előbb a befektetőknek értesíteniük kell az alapkezelőt a részvények visszaváltásáról.

(4)Visszaváltási díj: a visszaváltási díj a befektetőknek az alap részvényeinek visszaváltásakor felszámított díj.

(5)Ingaárazás: az ingaárazás a befektetési alap részvényei árának korrigálására használható abból a célból, hogy az ár tükrözze az alap ügyleteinek a befektetői tevékenységből eredő költségét.

(6)Felhígulás elleni védelem díja: a felhígulás elleni védelem díja az egyes ügyleteket megkötő befektetőkre kivetett, az alapnak fizetendő díj, amelynek célja, hogy megvédje a többi befektetőt attól, hogy nagy beáramlások vagy kiáramlások esetén viselnie kelljen az eszközök vásárlásával vagy értékesítésével kapcsolatos költségeket. A felhígulás elleni védelem díjának nem része az alap részvényei értékének kiigazítása.

(7)Természetbeni visszaváltás: a természetbeni visszaváltás lehetőséget ad az alapkezelőnek, hogy a részvényes általi visszaváltási kérelemnek készpénz helyett az alap birtokában lévő értékpapírok átruházásával tegyen eleget.

(8)„Side pocket” számla: a „side pocket” számla lehetővé teszi az illikvid befektetések elkülönítését a befektetési alap fennmaradó likvid befektetéseitől.”