EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.11.17.
COM(2021) 708 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
A mi hulladékunk, a mi felelősségünk:
hulladékszállítás egy környezetbarát és körforgásosabb gazdaságban
1.BEVEZETÉS
A másodlagos nyersanyagok stabil integrált piaca a jól működő körforgásos gazdaság sarokköve. Ahhoz, hogy a hulladékot erőforrásként kezelhessük, meg kell könnyíteni a hulladék körforgását, hogy az a fenntarthatóbb és reziliensebb termelést, újragyártást és újrafelhasználást előmozdítva biztosíthassa az értékes anyagáramlást. Ez hozzá fog járulni a klímarendeletben 1 és az EU „Irány az 55%!” intézkedéscsomagját előterjesztő jogalkotási javaslatokban meghatározott uniós éghajlat-politikai célkitűzések teljesítéséhez, amelyek célja, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55 %-kal csökkenjen az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása.
Az uniós iparban felhasznált anyagok alig 12 %-a származik újrafeldolgozásból. Jóllehet az EU-ban az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt a hasznosításra szánt hulladékszállítmányok száma, Unió-szerte továbbra is túl kevés az olyan hulladékanyag, amelyet újrahasználatra készítenek elő, illetve amelyből újrahasznosítás révén új termékeket állítanak elő. Mindez jelentős veszteséget jelent az EU körforgásos gazdaságra való átállása szempontjából. Az EU évente hozzávetőlegesen 33 millió tonna hulladékot exportál. Ez a teljes globális hulladékkereskedelem mintegy 16 %-át teszi ki, így az EU az egyik legszámottevőbb hulladékexportőr a világon. Emellett az EU 16 millió tonna hulladékot importál, míg az EU-n belüli hulladékkereskedelem 70 millió tonnát tesz ki. Az EU számos hulladékáram – különösen a vas- és nemvasfém-, a papír-, a műanyag-, a textil- és az üveghulladék – esetében nagymértékben támaszkodik exportra.
Az EU hulladékexportja 2004 óta 75 %-kal nőtt, és e kivitel közel fele nem OECD-országokba irányul. E tendencia számos célországban növeli a hulladék nem megfelelő kezeléséből adódó szennyezést. Az EU-ból exportált nagy mennyiségű hulladék nyílt szemétlerakókba kerül vagy egyszerűen csak elégetik a szabad levegőn, ami szennyezi a vizet és a levegőt, károsítja a közegészséget és jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt bocsát ki. Ez különösen súlyos problémákat vet fel a fejlődő és a feltörekvő országokban, amelyek már most is jelentős kihívásokkal néznek szembe a saját maguk által termelt hulladék kezelése terén, és a jövőben várhatóan ezek az országok tapasztalják majd a legnagyobb növekedést a hulladékkeletkezés terén. Hasonlóképpen, a külföldre exportált műanyaghulladék óceánba történő szivárgása a tengerszennyezés egyik fő forrásává vált. Egyre több ország vezet be korlátozásokat vagy tilalmakat a hulladékimportra vonatkozóan, nevezetesen Kína, amely korábban az EU-ból származó műanyag- és papírhulladék legnagyobb importőre volt, csakúgy mint az Unióból származó hulladék jelentős importőreinek számító délkelet-ázsiai országok.
Az illegális hulladékkereskedelem a környezeti bűnözés egyik legsúlyosabb formája, és olyan terület, ahol a szervezett bűnözői hálózatok aktívak mind az EU-n belüli, mind az EU-n kívüli hulladékszállítás tekintetében. Az összehangolt bűnüldözési kampányok azt mutatják, hogy a hulladékszállítmányok 15–30 %-a lehet illegális, ami évente 9,5 milliárd eurót generál az illegális hulladék uniós piacán. A környezeti károk mellett az illegális hulladékkereskedelem biztonsági kihívásokat is felvet, különösen olyan helyzetekben, amikor az ilyen szállítmányokban érintett bűnözői csoportok nemzetközi hálózatot alkotnak. Ezért rendkívül fontos, hogy az uniós és a tagállami bűnüldöző hatóságok kiemelt prioritásként kezeljék az illegális hulladékkereskedelem elleni küzdelmet, szorosabbra fűzzék az illetékes hatóságok közötti együttműködést, és biztosítsák, hogy a hulladékágazatban elkövetett bűncselekmények elleni szankciók valóban visszatartó erejűek legyenek.
Ezek a fejlemények rávilágítottak arra, hogy igen sebezhető az az üzleti modell, amelynek keretében az Unióban keletkező egyes hulladékáramok kezelésére rendszerint az export szolgál. Alapvető fontosságú, hogy az EU nagyobb felelősséget vállaljon saját hulladékáért, biztosítsa a magas szintű környezetvédelmet, valamint érvényre juttassa „a szennyező fizet” elvet.
A hulladékszállításra vonatkozó uniós szakpolitika és jogszabályok korszerűsítése, valamint a digitális megoldásokra való áttérés ösztönözni fogja, hogy az EU-ban több hulladékszállítmányon végezzenek újrahasználatra való előkészítést, illetve újrafeldolgozást, és egyúttal előmozdítja azt is, hogy kevesebb hulladék keletkezzen. Mindez javítani fogja az EU ipari ökoszisztémáinak ellátásbiztonságát 2 , csökkenti az elsődleges nyersanyagoktól – köztük a kritikus fontosságú nyersanyagoktól – való függőségüket, ösztönzi teljes körű integrációjukat a körforgásos modellekbe, és csökkenti szénlábnyomukat is. E tekintetben jó példa az acélipar, amelyet a Bizottság új európai iparstratégiája 3 a körforgásos és klímasemleges európai gazdaságra való átállás 4 szempontjából az energiaigényes iparágak egyik prioritásaként határoz meg. A nagyobb mértékű hulladékfelhasználás kulcsfontosságú az acélágazat dekarbonizációjához, mivel egy tonna acélhulladék felhasználása a vasérchez képest mintegy 1,5 tonna üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátását takarítja meg. A hulladék alumínium- vagy rézgyártáshoz való felhasználása szintén kevesebb ÜHG-kibocsátással, szennyezéssel és energiafelhasználással jár.
Az európai zöld megállapodás 5 , a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv 6 és a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv 7 nyomán az Európai Bizottság feladata, hogy javaslatot tegyen az uniós hulladékszállítás új megközelítésére. A polgárok emellett kifejezetten felszólították az EU-t, hogy keressen megoldást a hulladék jelentette problémákra, és mozdítsa elő az újrafeldolgozást – ezt a kérést egyértelműen kifejezésre juttatták az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében. Ez a közlemény, amely a hulladékszállításra vonatkozó új szabályokra irányuló bizottsági javaslatot 8 kíséri, meghatározza az EU kiemelt fellépéseit, amelyek a következőket hivatottak biztosítani:
·az újrahasználatra való előkészítésre és az újrafeldolgozásra szánt hulladékok Unión belüli szállításának megkönnyítése;
·annak biztosítása, hogy az Unió ne exportálja hulladékkal kapcsolatos kihívásait harmadik országokba; valamint
·az illegális hulladékszállítás hatékonyabb kezelése.
2.A HULLADÉKSZÁLLÍTÁSRA VONATKOZÓ ÚJ UNIÓS SZABÁLYOK: POZITÍV VÁLTOZÁSOK ELŐIDÉZÉSE AZ EU-BAN ÉS AZON KÍVÜL
2.1. Az uniós belső piacban rejlő lehetőségek kiaknázása
Az EU átfogó jogszabályokkal és ambiciózus menetrenddel rendelkezik a hulladékkeletkezés csökkentése és a hulladék erőforrássá alakítása céljából. A hulladékszállításra vonatkozó uniós szabályok Bizottság által javasolt felülvizsgálatának vezérelve az erős és reziliens körforgásos gazdaság kiépítése azon szükségtelen akadályok és terhek csökkentése révén, amelyek jelenleg akadályozzák az újrafelhasználható termékek és a másodlagos nyersanyagok zökkenőmentes körforgását az EU-ban. A Bizottság az alábbiak révén javasolja megkönnyíteni az EU belső piacán zajló hulladékszállítást:
·A hulladékszállítási szabályok szorosabb összehangolása a hulladékhierarchiával. A Bizottság azt javasolja, hogy sokkal szigorúbb szabályokat állapítsanak meg azokra a hulladékszállítmányokra, amelyeket egy más tagállamban történő lerakásra vagy elégetésre szánnak. Javasolja továbbá a hulladékszállításra vonatkozó szabályok és a tagállamok által az uniós jog szerinti megelőzési és hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében kidolgozott hulladékgazdálkodási tervek közötti kapcsolatok megerősítését. Mindez várhatóan ösztönözi majd az újrahasználatra való előkészítésre és az újrafeldolgozásra szánt hulladékszállítmányokat, és az érintett ágazatokban hozzájárul a növekedéshez, a munkahelyteremtéshez és az innovációhoz.
·Áttérés a hulladékok uniós tagállamok közötti szállításához szükséges információk és dokumentumok kiadására és cseréjére szolgáló digitális megoldásokra. A hulladékszállításban részt vevő valamennyi köz- és magánszereplő online eszközök segítségével tud majd információkat benyújtani és azokhoz hozzáférni. Ez felgyorsítja a dokumentumok cseréjét, és felváltja a jelenlegi, többnyire elavult papíralapú eljárásokat, emellett lehetővé teszi a határokon átnyúló hulladékáramok jobb nyomon követését és ellenőrzését is.
·A hulladékszállításra vonatkozó gyorsított eljárás javítása. A javaslat értelmében harmonizált feltételeket állapítanak meg annak érdekében, hogy megkönnyítsék az illetékes hatóságok előzetes hozzájárulásához kötött, hasznosító létesítményekbe irányuló szállításokat, és biztosítsák, hogy ezeket valamennyi tagállam kölcsönösen elismerje. Ez felgyorsítja a magas színvonalú előírásoknak megfelelően működő hulladékhasznosító létesítményekbe irányuló szállításokat.
·Az EU-n belül szállított hulladékok összehangoltabb besorolása. A Bizottság azt javasolja, hogy uniós szinten állapodjanak meg az egyes hulladékáramok besorolására használt kritériumokról, például a szennyezettségi küszöbértékekről. Ez megoldást jelent majd az EU belső piacán jelenleg tapasztalható széttöredezettségre. A tagállamok ugyanis eltérő álláspontot képviselnek azzal kapcsolatban, hogy az egyes hulladékáramokra alkalmazni kell-e az uniós bejelentési rendszert, és következésképpen eltérő szabályokat alkalmaznak a szóban forgó hulladékáramok szállítására.
Ezek az intézkedések elősegítik a termékek és anyagok körforgásos jellegének javítását, és ösztönzik a beruházásokat, csakúgy mint az értékláncokon belüli új technológiák kifejlesztését és bevezetését. Ösztönzőleg hatnak majd a hulladékágazatra a korszerűsítés felgyorsítása, a további hulladékok – különösen a műanyag- és textilhulladék – kezelésére irányuló kapacitás bővítése, valamint a magas színvonalú újrafeldolgozás meghonosítása tekintetében, ugyanakkor a feldolgozóipar számára is előnyt jelent majd a termeléshez szükséges újrahasznosított anyagok fokozott elérhetősége.
A Covid19-világjárványhoz kapcsolódó válságból való kilábalást segítő beruházásokhoz nyújtott, példátlan mértékű uniós pénzügyi támogatás komoly lehetőségeket kínál a hulladékágazat valamennyi szereplője, főként a kkv-k és a hulladékfeldolgozó iparágak számára a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítására.
2.2. A hulladékexporttal kapcsolatos kihívások felszámolása az EU-n kívül
A hatályos uniós jogszabályok amellett, hogy megtiltják a veszélyes hulladékok nem OECD-országokba irányuló kivitelét, előírják, hogy a hulladékot csak akkor lehet az EU-n kívülre exportálni, ha azt a célországokban fenntartható módon, az uniós követelményekkel lényegükben egyenértékű feltételek mellet kezelik. E kulcsfontosságú elv érvényesítése egyértelmű végrehajtási rendelkezések és mechanizmusok hiányában nem teljes körű. A hatályos hulladékszállításról szóló rendelet 2006-os elfogadása óta jelentősen megnőtt a hulladék EU-n kívülre irányuló exportja. Csak ritkán vagy egyáltalán nem is ellenőrzik, hogy a célországokban a hulladékot fenntartható módon kezelik-e. Ez különösen igaz a nem veszélyes hulladékokra („zöldlistás” hulladékok), amelyek kivitele nem függ az illetékes hatóságok előzetes engedélyétől.
A Bizottság az alábbi intézkedéseken alapuló megbízható rendszer bevezetését javasolja a hulladékok EU-n kívülre történő kivitelére vonatkozóan:
·A nem OECD-országokba irányuló hulladékexport általános korlátozása. A „zöldlistás” hulladékok uniós exportját csak azon nem OECD-országok számára szabad engedélyezni, amelyek kifejezetten értesítik az EU-t az uniós hulladékexport fogadására irányuló szándékukról, és bizonyítják, hogy képesek e hulladékot környezeti szempontból fenntartható módon kezelni. Ezek a harmadik országok szerepelnek azon országok jegyzékében, amelyekbe engedélyezett a zöldlistás hulladékok kivitele. A jegyzéket a Bizottság állítja össze, és az abban nem szereplő országok, illetve hulladékok tekintetében nem lehet majd exportálni.
·Az OECD-országokba exportált uniós hulladék fokozott nyomon követése. Az OECD-hez csatlakozó országoknak hulladékgazdálkodási rendszereik tekintetében átvilágítási folyamaton kell átesniük. Az OECD-országok általában rendelkeznek olyan jogszabályokkal és gyakorlatokkal, amelyek a fenntartható hulladékgazdálkodást hivatottak biztosítani, ezenfelül pedig az OECD-országok közötti hulladékszállításra külön nemzetközi jogi szabályozás 9 vonatkozik. Ezért azoknak az intézkedéseknek, amelyek biztosítják, hogy az uniós hulladékexport ne okozzon környezeti károkat az OECD-tagsággal rendelkező harmadik országokban, arányosnak kell lenniük, és nem írhatnak elő a nem OECD-országokra vonatkozókhoz hasonló általános korlátozásokat. A Bizottság azt javasolja, hogy kövessék nyomon az ilyen kiviteleket. Ha aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy bizonyos exportok valószínűleg környezeti károkat okoznak a célországban, a Bizottság párbeszédet kezdeményez az érintett országgal. Ha a szóban forgó hulladékot nem környezetvédelmi szempontból fenntartható módon kezelik, a hulladék kivitelét végső soron felfüggesztik.
·Annak előírása, hogy az uniós exportáló vállalatok bizonyítsák, hogy exportjuk fenntartható. Alapvető fontosságú továbbá, hogy az exportáló vállalatok felelősséget vállaljanak exportjukért. A Bizottság javasolja, hogy az EU-n kívülre hulladékot exportáló vállalatok végeztessenek független hitelesítést a hulladékot fogadó létesítményekben. Ez biztosítaná, hogy ezek a létesítmények olyan kritériumoknak megfelelően működjenek, amelyek bizonyítják a hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelését. Ha ezek a hitelesítések a fentiek ellenkezőjét állapítják meg, a vállalatoknak be kell szüntetniük az érintett létesítménybe irányuló hulladékexportjukat.
·Egyértelmű kritériumok megállapítása annak megakadályozására, hogy a hulladékot tévesen „használt áruként” exportálják. A Bizottság így az érdekelt felekkel és a tagállamokkal együttműködve olyan kritériumokat fogadhatna el konkrét problémás hulladékokra vonatkozóan, amelyek alapján a használt áruk megkülönböztethetők a hulladéktól. Ez biztosítani fogja, hogy az olyan termékeket, mint az elhasználódott járművek, a hulladékelemek vagy a textilhulladék – amelyeket gyakran használt áruként címkéznek – ne exportálják az OECD-n kívülre, ahol valószínűsíthetően jelentős környezeti és egészségügyi kárt okoznak.
2.3. Az illegális hulladékszállítás hatékonyabb kezelése
Az illegális hulladékszállítás kezelésére a Bizottság a következő rendelkezések beemelését javasolja az uniós szabályok közé:
·A hulladékszállítás-végrehajtási csoport létrehozása az illegális hulladékszállítással szembeni szorosabb együttműködés és koordináció érdekében. Ez a csoport a környezetvédelmi, vámügyi, rendőrségi és egyéb illetékes nemzeti ellenőrző hatóságokból, valamint európai és nemzetközi bűnüldözési hálózatokból 10 áll majd. Az EU-n belüli és kívüli illegális hulladékszállításra összpontosít, és fórumként szolgál a bevált gyakorlatok és az ismeretek megosztásához, a hulladékszállításra vonatkozó szabályok végrehajtására vonatkozó uniós prioritások meghatározásához és az uniós tagállamok közös fellépésének elősegítéséhez.
·A Bizottság felhatalmazása arra, hogy támogassa a tagállamok illegális hulladékkereskedelem tekintetében folytatott nemzetközi nyomozásait. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megfelelő szakértelemmel rendelkezik e tekintetben, és vagy közvetlenül az OLAF által végzett vizsgálatok, vagy a különböző tagállamok által folytatott nyomozások összehangolásával támogathatja a tagállami hatóságokat. Ez erősíteni fogja az EU és a tagállamok általános jogérvényesítési kapacitását, és biztosítja a végrehajtáshoz rendelkezésre álló, gyakran korlátozott erőforrások hatékonyabb felhasználását. Hasonlóképpen, az Eurojust felajánlhatja segítségét és szakértelmét a tagállamok hulladékgazdálkodással kapcsolatos nemzetközi nyomozásainak megkönnyítése érdekében, valamint támogathatja a bevált gyakorlatok és a közös szemlélet kialakítását a büntetőeljárás alá vonás hatékonyabbá tétel és a határokon átnyúló nyomozások megerősítése érdekében.
·Az illegális hulladékszállítással szembeni közigazgatási szankciókra vonatkozó hatályos szabályok megerősítése. A jogsértésekre kiszabandó szankciók típusainak és mértékének meghatározására vonatkozó közös kritériumoknak köszönhetően a szankciók nagyobb visszatartó erővel fognak bírni, és alkalmazásuk Unió-szerte következetes lesz. A javaslat értelmében e kritériumok között szerepel a jogsértés jellege és súlyossága, valamint egyéb olyan tényezők, mint a jogsértésből származó gazdasági előnyök és az általa okozott környezeti károk, amennyiben ezek meghatározhatók. A tagállamoknak az elkövetőkre kiszabott szankciók megállapításakor figyelembe kell venniük ezeket a kritériumokat.
Emellett a Bizottság javasolni fogja a környezeti bűnözésről szóló irányelv 11 felülvizsgálatát, így áttekinti a büntetőjogi szankciókra (beleértve azok szintjét is) és az uniós környezetvédelmi jog hatékonyabb alkalmazását elősegítő egyéb eszközökre vonatkozó új szabályok bevezetésének lehetőségét. A környezeti bűnözésről szóló felülvizsgált irányelv célja többek között a nemzeti végrehajtási láncok operatív hatékonyságának javítása a nyomozások, a büntetőeljárások és a szankciók tekintetében. Emellett visszatartó erejű és arányos szankciótípusok és -szintek révén fog reagálni a szankcionált környezeti bűncselekmények alacsony arányára, megkönnyítve ezáltal a nemzeti igazságügyi hatóságok munkáját.
3.NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS A FENNTARTHATÓBB HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉRDEKÉBEN
A hulladékgazdálkodás továbbra is bolygónk egyik legszámottevőbb környezeti kihívása. Ez különösen igaz a feltörekvő és a fejlődő országok esetében, ahol a gyors ütemben zajló urbanizáció és az életszínvonal javulása következtében várhatóan nagyságrendekkel több hulladék keletkezik majd. Ezekben az országokban rendszerint hiányoznak a szakpolitikák, a jogszabályok és az infrastruktúra, vagy ezek nem elégségesek ahhoz, hogy kezelni tudják a háztartási és ipari hulladék keletkezésének ugrásszerű növekedését. Az EU-ból legálisan vagy illegálisan kivitt jelentős mennyiségű hulladék azzal a kockázattal jár, hogy súlyosbítja az ezekben az országokban már a saját hulladék kezelése során is jelentkező problémákat. Az EU-nak ezért nemzetközi partnereivel együtt prioritásként kell kezelnie a globális hulladékkereskedelem nyújtotta lehetőségek hatékonyabb kiaknázását, a harmadik országok hulladékgazdálkodásának javítását és az illegális hulladékkereskedelem elleni küzdelmet.
3.1.A globális hulladékkereskedelem nyújtotta lehetőségek hatékonyabb kiaknázása
Az EU élen jár a hulladékgazdálkodás javítására és a nemzetközi hulladékszállítás jobb nyomon követésére irányuló többoldalú kezdeményezések előmozdításában.
A fejlődő országokba exportált műanyaghulladék mennyiségének növekedésével összefüggő negatív környezeti hatásoknak való kitettség miatt a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezmény 187 részes fele 2019-ben új globális szabályokat fogadott el a műanyaghulladék-kereskedelemre vonatkozóan. A Bázeli Egyezmény követelményein túlmutatóan az uniós szabályok 12 2021 óta tiltják a szétválogatás nélküli műanyaghulladék EU-ból nem OECD-országokba történő kivitelét.
A műanyaghulladékkal kapcsolatosan jelenleg is zajló munka továbbra is kiemelt prioritás marad, és a Bizottság részletesen fogja vizsgálni a műanyaghulladék kivitelét annak biztosítása érdekében, hogy a Bázeli Egyezményben foglalt új szabályokat megfelelően hajtsák végre. A Bizottság különös figyelmet fog fordítani arra is, hogy a korábban az EU-n kívülre exportált műanyaghulladékot ne irányítsák át olyan uniós tagállamokba, amelyek nem rendelkeznek kellő kapacitással a fenntartható hulladékkezeléshez. A Bizottság 2023-ban jelentést készít a műanyaghulladék-szállítmányokról.
A Bázeli Egyezmény keretében nemrégiben elfogadott, műanyaghulladék-kereskedelemről szóló határozatokra építve az EU továbbra is támogatni fogja azokat a multilaterális intézményeket, amelyek vezető szerepet vállalnak a hulladékszállítással kapcsolatos globális kihívások kezelésében, különösen az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Bázeli Egyezmény révén. A Bizottság különösen aktív szerepet fog vállalni a környezeti és a közegészségügyi szempontból különös kihívást jelentő hulladékkereskedelemre vonatkozó további megfelelő globális szabályok és követelmények meghatározásában, különösen az alábbiak tekintetében:
·az e-hulladék nemzetközi kereskedelmére irányuló ellenőrzések megerősítése az e-hulladék státuszát tisztázó, valamint nemzetközi kereskedelmének eredményesebb nyomon követését szolgáló javaslatról a Bázeli Egyezmény keretében 2022-ben folytatandó egyeztetések összefüggésében;
·a használt járművek kivitelével kapcsolatos globális fellépés támogatása a szennyező és közúti közlekedésre nem alkalmas használt járművek fejlődő országokba történő szállításának megakadályozása érdekében, az afrikai országok által a használt autók behozatalára vonatkozóan indított kezdeményezésekre építve;
·fokozott átláthatóság és fenntarthatóság a textilhulladékok és a használt textilek világkereskedelmében;
·annak feltérképezése, hogy mely további hulladékok vonhatók a Bázeli Egyezmény hatálya alá, amint bizonyítást nyer, hogy az adott hulladékáramok aktuális kereskedelmi szerkezete nem fenntartható;
·a Bázeli Egyezmény korszerűsítésére irányuló bizottsági erőfeszítések folytatása, különösen a bejelentési eljárás hatékonyabbá tétele, a felek közötti információcserét szolgáló digitális megoldások alkalmazásának ösztönzése, valamint a hulladékkezelési műveletek besorolásával és a hulladék veszélyes tulajdonságaival kapcsolatos folyamatos munka révén.
Az EU elő fogja mozdítani az OECD hulladékszállításra vonatkozó jogi keretének javítását is 13 . Ezt olyan egyértelmű rendelkezések beillesztésével kell megvalósítani, amelyek tükrözik azt az igényt, hogy egyrészt minden egyes OECD-ország olyan hulladékkezelési műveleteket vezessen be, amelyek összhangban állnak a környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodás kritériumaival, másrészt hogy ezek az intézkedések biztosítsák a hulladékszállítmányok megfelelő ellenőrzését és vizsgálatát.
Kétoldalú szinten az EU szorosabb együttműködést fog folytatni a hulladékszállítással kapcsolatos közös érdekű kérdésekben. Ezt a harmadik országokkal és régiókkal folytatott környezetvédelmi fókuszú párbeszédek, valamint az EU kétoldalú és régióközi kereskedelmi megállapodásainak a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteivel összefüggésben teszi, összhangban a kereskedelempolitika fenntarthatósági dimenziójának növelésére irányuló átfogó uniós célkitűzésekkel 14 .
Az EU továbbra is szorosan együtt fog működni a polgárokkal, akik kifejezetten ragaszkodnak ahhoz, hogy az EU kezelje a hulladékkal kapcsolatos problémákat és ösztönözze az újrafeldolgozást, emellett pedig folytatja a civil társadalmi szervezetekkel közösen végzett munkát és e szervezetek fellépéseinek támogatását. Ezek a szervezetek fontos szerepet játszanak abban, hogy felhívják a figyelmet a harmadik országokba irányuló hulladékszállítással kapcsolatos környezeti és közegészségügyi kihívásokra, és megkíséreljék kezelni ezeket a kihívásokat.
3.2. A hulladékgazdálkodás és a körforgásos gazdaság javítása a harmadik országokban
Az EU folytatni fogja a zöld megállapodással kapcsolatos diplomáciai tevékenységeit, hatékonyan kihasználva globális befolyását a jobb hulladékgazdálkodás és a körforgásos gazdaság modelljeinek világszerte történő előmozdítása érdekében. Ez magában foglalja a szakértelem és a pénzügyi források biztosítását a harmadik országokban és harmadik országokkal folytatott nemzetközi partnerségek és fellépések fokozása érdekében. Ez kiemelt prioritás az EU többoldalú környezetvédelmi menetrendjében, különösen az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésében (UNEA), a G20-csoporton belül, a G7-ek körében és az OECD-ben, valamint az olyan többoldalú környezetvédelmi megállapodásokban, mint a Bázeli Egyezmény, a Rotterdami Egyezmény, a Stockholmi Egyezmény, a Minamata egyezmény, valamint a Nemzetközi Erőforrás Testület. Az EU a Partnerségi Eszközből 15 nyújtott támogatás révén fontos szerepet játszott a körforgásos gazdasággal és az erőforrás-hatékonysággal foglalkozó globális szövetség (GACERE 16 ) létrehozásában, amely szintén ösztönzi a különböző régiókkal való együttműködést a műanyagszennyezés elleni küzdelem és a körforgásos gazdasági modellekre való átállás előmozdítása érdekében. Az EU aktívan támogatja az UNEA keretében létrejövő, műanyagokról szóló globális megállapodás elfogadását. Az EU emellett a körforgásos gazdasággal foglalkozó, más régiókban, nevezetesen Afrikában 17 és Latin-Amerikában 18 létrehozott regionális szövetségekkel és koalíciókkal is együttműködik.
Az EU támogatja a Bázeli Egyezmény keretében a hulladékáramok kezelésének javítása érdekében célzottan végzett munkát, különösen a háztartási hulladék, a műanyaghulladék, az e-hulladék, a hulladékelemek és a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokat tartalmazó hulladékok tekintetében. Ez jelentheti konkrét technikai iránymutatások kidolgozását vagy akár részvételt olyan globális partnerségekben, amelyek az érdekelt feleket és országokat tömörítve hulladékgazdálkodási kérdésekre dolgoznak ki konkrét megoldásokat. A tengeri hulladék továbbra is kiemelt prioritás az olyan többoldalú fórumokon, mint az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet.
Regionális és kétoldalú szinten ezek a prioritások különösen a balkáni régióra, a földközi-tengeri térségre (nevezetesen Törökországra, ahova az EU messze a legnagyobb mennyiségű hulladékot exportálja), az afrikai kontinensre, a délkelet-ázsiai országokra, valamint a Karib-térségben és a csendes-óceáni térségben található fejlődő kis szigetállamokra fognak összpontosítani.
Ezeket a diplomáciai tevékenységeket a 2021 és 2027 közötti időszakban számos harmadik ország többéves programja esetében a hulladékgazdálkodás és a körforgásos gazdaság szempontjainak belefoglalása kíséri, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz és a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa (NDICI) elnevezésű eszköz keretében. A Bizottság továbbra is támogatni fogja azokat a többoldalú kezdeményezéseket, amelyek célja a körforgásos gazdaság előmozdítása és a fenntartható és biztonságos hulladékgazdálkodás javítása, különösen a Bázeli Egyezmény és a Stockholmi Egyezmény összefüggésében. Az UNEP vegyi anyagokra és hulladékokra vonatkozó különleges programja szintén fontos szerepet játszik a fejlődő országokat érintő szennyezések kezelésében.
3.3. Széleskörű mozgósítás a hulladékkal kapcsolatos nemzetközi bűncselekményekkel szemben
A Bizottság fokozni fogja az illegális hulladékszállítással szembeni fellépését és az e területen érintett valamennyi szereplő támogatását, hogy a kérdés Unió-szerte jelentősebb prioritást képviseljen a bűnüldöző hatóságok körében. Ez összhangban van a szervezett bűnözés elleni, nemrégiben elfogadott uniós stratégiával, valamint azzal, hogy a Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen (EMPACT) 2022 és 2025 közötti ciklusának szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós prioritásai 19 magukban foglalják az illegális hulladékkereskedelmet.
A Bizottság fokozni kívánja együttműködését az IMPEL hálózattal, amely kulcsszerepet játszik az európai országok közötti, illegális hulladékszállítással szembeni bűnüldözési együttműködésben, és számos program és kezdeményezés – nevezetesen a környezetvédelmi megfelelési és irányítási fórum, a TAIEX-EIR PEER-2-PEER program és az uniós környezetvédelmi jogi képzési csomag – révén továbbra is támogatni kívánja a tagállamokat. A Bizottság különösen ösztönözni fogja a bűnüldöző hatóságokat az illegális hulladékkereskedelem elleni hatékonyabb fellépésre irányuló erőfeszítéseikben a bevált gyakorlatok cseréje és olyan képzések révén, amelyek az ilyen típusú bűncselekmények sajátosságaira, azok szervezett bűnözéshez, korrupcióhoz és pénzmosáshoz fűződő kapcsolataira, a konkrét nyomozati eszközök használatára és a büntetőeljárások lefolytatására – így többek között a környezetvédelmi bűncselekményekkel foglalkozó szakosodott bűnüldöző és vádhatóságok létrehozásának hozzáadott értékére – összpontosítanak.
A Bizottság elkötelezett amellett, hogy jelentős pénzügyi támogatást nyújtson olyan operatív projektekhez, amelyek közvetlenül célozzák az illegális hulladékkereskedelmet, különös figyelmet fordítva az olyan konkrét hulladékáramokra, mint a műanyag vagy az e-hulladék 20 , és biztosítani fogja, hogy az ilyen projektek továbbra is támogathatók maradjanak az olyan uniós pénzügyi programok keretében, mint a LIFE vagy a rendőrségi együttműködést támogató eszköz.
Az illegális hulladékszállítás elleni fokozott globális fellépés érdekében az EU továbbra is együtt fog működni a kulcsfontosságú partnerekkel, és támogatni fogja a globális és regionális együttműködést, például az EU külső finanszírozási eszközei révén, kombinálva a Bázeli Egyezmény, az Interpol 21 , az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC), a WCO és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni globális, kormányközi ellenőrző szerv, a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) keretében folytatott fellépésekkel. Az EU például 3 millió euróval támogatja az EU és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) között létrejött, illegális hulladékkereskedelem elleni együttműködést. Ez kulcsfontosságú egyrészt a két régió közötti (jogszerű és illegális) hulladékszállítás jelentős mennyisége, másrészt az illegális kereskedelmi útvonalak azonosításával, az érintett gazdasági szereplőkkel és a visszavételi intézkedések végrehajtásával – azaz az illegális hulladék Ázsiából uniós tagállamokba történő visszaszállításával – kapcsolatban korábban tapasztalt kihívások miatt.
A Bizottság továbbra is szorosan együttműködik a civil társadalmi szervezetekkel, amelyek gyakran élen járnak az illegális hulladékszállítás és az ilyen szállítmányok által harmadik országokban okozott környezeti károk elleni küzdelemben.
COM(2020) 80 final.
COM(2020) 474 final.
COM(2021) 350 final.
SWD(2021) 353 final.
COM(2019) 640 final.
COM(2020) 98 final.
COM(2021) 400 final.
COM(2021) XXX final.
A hulladékok hasznosítási célú, országhatárokat átlépő szállításának felügyeletéről szóló OECD-tanácsi határozat (OECD/LEGAL/0266).
Ez magában foglalja a környezeti jog végrehajtásával és érvényesítésével foglalkozó európai uniós hálózatot (IMPEL), az Europolt, az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségét (Eurojust), az Európai Környezetvédelmi Ügyészhálózatot (ENPE), a Bírák Európai Uniós Környezetvédelmi Fórumát (EUFJE), a Bázeli Egyezményt, az Interpolt és a Vámigazgatások Világszervezetét (WCO).
HL L 328., 2008.12.6., 28. o.
HL L 433., 2020.12.22., 11. o.
OECD/LEGAL/0266.
COM(2021) 66 final.
https://ec.europa.eu/environment/international_issues/gacere.html
https://www.coalicioneconomiacircular.org/en/elementor-7/inicio-english/
A 8665/21. tanácsi dokumentum.
Például: https://www.wasteforceproject.eu , http://www.lifesmartwaste.com , https://opfawaste-project.eu és https://www.sweap.eu/
Az INTERPOL környezetbiztonsági programja együttműködik a tagállami ügynökségekkel a környezetszennyezéssel kapcsolatos bűncselekmények – többek között a hulladékkal kapcsolatos bűncselekmények – megelőzése, felderítése és ellehetetlenítése, valamint a mögöttük álló csoportok felszámolása érdekében, https://www.interpol.int/en/Crimes/Environmental-crime/Pollution-crime