EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.9.29.
COM(2021) 612 final
2021/0311(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió és a Belarusz Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás alkalmazásának részleges felfüggesztéséről
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
Az EU és a Belarusz Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a vízumkönnyítési megállapodás) – a visszafogadási megállapodással párhuzamosan – 2020. július 1-jén hatályba lépett. A vízumkönnyítési megállapodás célja, hogy viszonossági alapon megkönnyítse az uniós polgárok és a belarusz állampolgárok számára történő vízumkiadást bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó tervezett tartózkodás esetében.
A vízumkönnyítési megállapodás hozzájárul az emberek közötti kapcsolatok erősítéséhez és az értékek – többek között az emberi jogok és az uniós demokratikus értékek – megosztásához. A vízumkönnyítési megállapodás preambuluma kihangsúlyozza, hogy milyen fontosak az EU és Belarusz közötti együttműködést szabályozó alapelvek, valamint a felekre alkalmazandó, vonatkozó nemzetközi jogi aktusokból eredő kötelezettségek és feladatok, ideértve az emberi jogok és a demokratikus elvek tiszteletben tartását is.
A Tanács 2020. október 12-én következtetéseket fogadott el a Belaruszban kialakult fejleményekre adott uniós válaszról. Következtetéseiben a Tanács megismételte, hogy a 2020. augusztus 9-i elnökválasztás nem volt sem szabad, sem tisztességes, és hogy a belarusz rezsim nem rendelkezik demokratikus legitimitással. A Tanács ismételten leszögezte, hogy maradéktalanul támogatja Belarusz szuverenitását és függetlenségét, és felhívta a figyelmet a belarusz nép azon demokratikus jogára, hogy elnökét új, szabad és tisztességes választások útján, külső beavatkozás nélkül válassza meg. A következtetésekben a Tanács emlékeztetett továbbá az utazási tilalomra és a vagyoni eszközök befagyasztására kiterjedő, 40 személlyel szemben bevezetett korlátozó intézkedésekre, akiket felelősség terhel az elnökválasztás során elkövetett csalásokért és a békés tüntetések erőszakos leveréséért, és kijelentette, hogy az EU készen áll arra, hogy további korlátozó intézkedéseket hozzon többek között szervezetekkel és magas rangú tisztviselőkkel – köztük Alekszandr Lukasenkóval – szemben.
Az EU csökkentette a belarusz hatóságokkal központi szinten folytatott kétoldalú együttműködést, fokozta a belarusz népnek és a civil társadalomnak nyújtott támogatását, és ennek megfelelően újrakalibrálta kétoldalú pénzügyi támogatását. Ezen intézkedésekkel összhangban az EU haladéktalanul további pénzügyi erőforrásokat bocsátott az erőszak áldozatai, a civil társadalmi szervezetek és a független média rendelkezésére.
Az ellenzéki aktivistákkal, a civil társadalmi szervezetekkel, az emberijog-védőkkel és a független médiával szembeni kemény fellépés folytatódik. 2021. szeptember közepén már több mint 670 politikai foglyot tartottak fogva, és számuk minden héten emelkedik. Ellenük politikai indíttatású perek zajlanak, amelyeket gyakran zárt ajtók mögött, elhamarkodottan folytatnak le, és a perek végén meghozott szégyenletes ítéletekben többévnyi szabadságvesztést rónak ki.
A vízumkönnyítési megállapodás alkalmazása folytatódott, ugyanakkor a vízumkönnyítési vegyes bizottság létrehozását, amelynek feladata a megállapodás végrehajtásának nyomon követése, elhalasztották.
A belarusz társadalom valamennyi szegmensével szembeni folytatódó, brutális elnyomásra, és különösen egy utasszállító járat 2021. május 23-i eltérítésére válaszul az EU megtiltotta a belarusz légi fuvarozóknak az uniós légtér feletti átrepülést és az uniós repülőterekhez való hozzáférést, továbbá elfogadta a negyedik szankciócsomagot, amely személyek és szervezetek jegyzékét tartalmazza, valamint célzott gazdasági szankciókat vezetett be.
Az említett intézkedéseket követően a belarusz hatóságok megtorlásként bejelentették a keleti partnerségben való részvételük felfüggesztését, és 2021. június 28-án bejelentették az EU-val kötött visszafogadási megállapodás felfüggesztését. Belarusz továbbá konzultáció céljából visszahívta az EU mellett működő nagykövetét, kérte az EU nagykövetének konzultáció céljából Brüsszelbe való visszahívását, és bejelentette, hogy megtagadják a Belaruszba való belépést az európai intézmények azon képviselői és azon uniós polgárok számára, akik hozzájárultak a szankciók előkészítéséhez. A belarusz hatóságok követelték, hogy a tagállamok függesszék fel kulturális intézeteik tevékenységét. Belarusz továbbá kijelentette, hogy fontolóra vesz további lehetséges ellenintézkedéseket. Ezenkívül 2021. szeptember 8-án törvényjavaslatot nyújtottak be a belarusz parlamentnek az EU-val kötött visszafogadási megállapodás felfüggesztéséről.
Bár az EU Belarusszal közös külső határain az érkezések tekintetében stabilizálódott a helyzet – többek között a Bagdadból Minszkbe tartó közvetlen járatok felfüggesztése miatt –, a helyzet továbbra is feszült, és fennáll a migrációs nyomás, mivel továbbra is magas a szabálytalan határátlépésre irányuló, meghiúsított kísérletek száma. 2021. szeptember 19-ig 4 145 személy lépte át szabálytalanul a litván-belarusz határt; ez a szám 56-szor magasabb, mint 2020-ban. A Litvániának a Belarusszal közös határát átlépő harmadik országbeli állampolgárok több mint fele Irakból érkezett (2 805), őket a Kongói Köztársaság (Brazzaville) és Kamerun állampolgárai, valamint kis százalékban szíriai, iráni és afganisztáni állampolgárok követték. Lengyelország esetében ugyanebben az időszakban 1 493 harmadik országbeli állampolgár lépte át a belarusz határt. Ez a szám 23-szor magasabb, mint 2020-ban. Hasonlóképpen közülük a legtöbben iraki állampolgárok, és az afgán állampolgárok aránya nagyobb. Relatív értelemben azonban Lettországban volt a legnagyobb növekedés: 2020-ban három szabálytalan határátlépést észleltek, 2021-ben pedig 377-et. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a menedékjog iránti kérelmek tekintetében is. A tavalyi év azonos időszakához képest 2021-ben Litvániában eddig 14-szer több menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be (2 399), elsősorban iraki állampolgárok (50 %). Lengyelországban 131 %-kal több menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be (4 109), a leggyakrabban afgán állampolgárok (33 %), akiket a belarusz (29 %) és az orosz (18 %) állampolgárok követnek. Ehhez hasonlóan Lettországhoz 465 menedékjog iránti kérelem érkezett, amely majdnem hatszor több, mint 2020-ban.
Ez a hirtelen emelkedés arra utal, hogy a belarusz rezsim politikai célokból – és különösen Litvániával, Lengyelországgal és Lettországgal szemben a Belarusszal kapcsolatos álláspontjuk miatti megtorlásként – ösztönzi az irreguláris migrációt. Az uniós tagállamok elleni belarusz fellépés egységes választ tesz szükségessé.
2.JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK
A vízumkönnyítési megállapodás megkötése azon az előfeltételen alapult, hogy az emberi jogok és a demokratikus elvek, valamint kötelezettségeik és feladataik tiszteletben tartása irányadó alapelv az Unió és Belarusz közötti együttműködésre. Az Unió és Belarusz egyaránt elismerte, hogy a vízumkönnyítési megállapodás nem eredményezhet irreguláris migrációt, és külön figyelmet szentelnek a biztonságnak és a visszafogadásnak.
A fent leírt körülményekből következően Belarusz megsérti ezeket az elveket. Belarusz nemcsak az Unió és tagállamai közötti kölcsönös kapcsolatokat veszélyezteti, hanem egyre több emberijog-sértést követ el, ami ellentétes a nemzetközi kötelezettségeivel.
Ezért megfelelő intézkedésként fel kell függeszteni a vízumkönnyítési megállapodás egyes olyan cikkeinek alkalmazását, amelyek a kérelmezők bizonyos kategóriái számára könnyítéseket írnak elő, mégpedig:
i. belarusz hivatalos delegációk tagjai, ideértve a hivatalos delegációk állandó tagjait is, akik Belaruszhoz címzett hivatalos meghívást követően hivatalos értekezleteken, konzultációkon, tárgyalásokon vagy csereprogramokban, valamint kormányközi szervezetek által a tagállamok egyikének területén tartott eseményeken vesznek részt;
ii. a belarusz nemzeti kormány és regionális önkormányzatok tagjai, belarusz parlamenti képviselők, a belarusz alkotmánybíróság és a belarusz legfelsőbb bíróság tagjai, feladataik ellátásával összefüggésben.
A vízumkönnyítési megállapodás alábbi cikkeinek alkalmazását ezért fel kell függeszteni: az utazás célját igazoló dokumentumokról szóló 4. cikk (1) bekezdésének a) pontja, a többszöri beutazásra jogosító vízum kiadásáról szóló 5. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja, az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontja, valamint a vízumkérelem feldolgozásának díjáról szóló 6. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontja.
A tanácsi határozat hatálybalépését követően az e rendelkezésekben előírt különös szabályok alkalmazását fel kell függeszteni. Helyettük következésképpen a Vízumkódex általános szabályait kell alkalmazni.
A vízumkönnyítési megállapodás egyéb rendelkezéseinek alkalmazása nem kerül felfüggesztésre, és a belarusz átlagpolgárok tekintetében az ezek által biztosított könnyítések továbbra is alkalmazandók. Ez lehetővé teszi az „emberek közötti kapcsolatok” fenntartását. A vízumkönnyítési megállapodás fel nem függesztett rendelkezéseit azonban nem szabad a vízumkönnyítési megállapodás részleges felfüggesztéséről szóló tanácsi határozat céljának kijátszására használni. A tagállamoknak jelentést kell tenniük a Bizottság számára a vízumkönnyítési megállapodás részleges felfüggesztésének kijátszására vagy állítólagos kijátszására irányuló kísérletekről.
3.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
E javaslat eljárási jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése. Az anyagi jogalap az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 77. cikke (2) bekezdésének a) pontja.
Ezenfelül a vízumkönnyítési megállapodás 14. cikkének (5) bekezdése kimondja, hogy „E megállapodást részben vagy egészben bármelyik Fél felfüggesztheti. A felfüggesztéssel kapcsolatos döntésről a másik Felet annak hatálybalépése előtt legalább 48 órával értesítik. Az e megállapodás alkalmazását felfüggesztő Fél azonnal tájékoztatja a másik Felet, amint a felfüggesztés okai megszűntek.”
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
•Arányosság
Ez a javaslat nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket, mégpedig a belarusz tisztviselők számára biztosított egyes meglévő könnyítések felfüggesztését, ugyanakkor a vízumeljárások megkönnyítése révén továbbra is támogatja a belarusz átlagpolgárokat.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslatnak nincs költségnövelő hatása az EU költségvetésére.
2021/0311 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió és a Belarusz Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás alkalmazásának részleges felfüggesztéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének a) pontjára és 218. cikke (9) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az Európai Unió és a Belarusz Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás(a továbbiakban: a megállapodás) 2020. július 1-jén hatályba lépett, párhuzamosan az Európai Unió és a Belarusz Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodással (a továbbiakban: a visszafogadási megállapodás).
(2)A megállapodás célja, hogy viszonossági alapon megkönnyítse az uniós polgárok és a belarusz állampolgárok számára történő vízumkiadást bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó tervezett tartózkodás esetében. A megállapodás hozzájárul az emberek közötti kapcsolatok erősítéséhez és az értékek – többek között az emberi jogok és a demokratikus alapelvek – megosztásához.
(3)A megállapodás 14. cikkének (5) bekezdése értelmében a megállapodást bármelyik Fél részben vagy egészben felfüggesztheti. A felfüggesztéssel kapcsolatos döntésről a másik Felet annak hatálybalépése előtt legalább 48 órával értesítik. Az e megállapodás alkalmazását felfüggesztő Fél azonnal tájékoztatja a másik Felet, amint a felfüggesztés okai megszűntek.
(4)A belarusz társadalom valamennyi szegmensével szembeni folytatódó, brutális elnyomásra, és különösen egy utasszállító járat 2021. május 23-i eltérítésére válaszul az EU megtiltotta a belarusz légi fuvarozóknak az uniós légtér feletti átrepülést és az uniós repülőterekhez való hozzáférést, továbbá elfogadta a negyedik szankciócsomagot, amely a 765/2006/EK rendelettel és a 2012/642/KKBP határozattal jegyzékbe vett személyeket és szervezeteket, valamint célzott gazdasági szankciókat tartalmazott.
(5)Az említett intézkedéseket követően Belarusz megtorlásként bejelentette a keleti partnerségben való részvételének felfüggesztését, és 2021. június 28-án bejelentette a visszafogadási megállapodás felfüggesztését. 2021. szeptember 8-án törvényjavaslatot nyújtottak be a belarusz parlamentnek az Európai Unióval kötött visszafogadási megállapodás felfüggesztéséről.
(6)Ezzel párhuzamosan Litvániában és legutóbb Lengyelországban és Lettországban soha nem látott mértékben nőtt a Belaruszból érkező irreguláris migrációs áramlat. Ez a hirtelen növekedés arra utal, hogy a belarusz rezsim politikai célokból – és különösen Litvániával, Lengyelországgal és Lettországgal szemben a Belarusszal kapcsolatos álláspontjuk miatti megtorlásként – ösztönzi az irreguláris migrációt.
(7)Belarusz fenti intézkedései sértik azokat az alapelveket, amelyek alapján a megállapodást megkötötték, és ellentétesek az Unió és tagállamai érdekeivel. Belarusz intézkedései különösen nem tartják tiszteletben az emberi jogokat és a demokratikus alapelveket, valamint Belarusz területéről az Unióba irányuló irreguláris migrációt váltanak ki.
(8)Ezért fel kell függeszteni a megállapodás egyes rendelkezéseinek alkalmazását, amelyek a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmezők bizonyos kategóriáira – mégpedig a belarusz hivatalos delegációk tagjaira, a belarusz nemzeti kormány és regionális önkormányzatok tagjaira, belarusz parlamenti képviselőkre, a belarusz alkotmánybíróság tagjaira és a belarusz legfelsőbb bíróság tagjaira – vonatkozó könnyítéseket írnak elő feladataik ellátásával összefüggésben,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A megállapodás következő rendelkezéseinek alkalmazását fel kell függeszteni:
a)a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontja minden olyan vízumkérelmező tekintetében, aki belarusz hivatalos delegáció tagja, ideértve a hivatalos delegáció állandó tagjait is, aki Belaruszhoz címzett hivatalos meghívást követően hivatalos értekezleteken, konzultációkon, tárgyalásokon vagy csereprogramokban, valamint kormányközi szervezetek által a tagállamok egyikének területén tartott eseményeken vesz részt;
b)az 5. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja minden olyan vízumkérelmező tekintetében, aki a belarusz nemzeti kormány vagy regionális önkormányzat tagja, vagy parlamenti képviselő, vagy a belarusz alkotmánybíróság vagy a belarusz legfelsőbb bíróság tagja feladatai ellátásával összefüggésben, valamint minden olyan vízumkérelmező tekintetében, aki belarusz hivatalos delegáció azon állandó tagja, aki Belaruszhoz címzett hivatalos meghívást követően rendszeresen részt vesz értekezleteken, konzultációkon, tárgyalásokon vagy csereprogramokban, valamint kormányközi szervezetek által a tagállamok egyikének területén tartott eseményeken;
c)az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontja minden olyan vízumkérelmező tekintetében, aki belarusz hivatalos delegáció azon tagja, aki Belaruszhoz címzett hivatalos meghívást követően rendszeresen részt vesz hivatalos értekezleteken, konzultációkon, tárgyalásokon vagy csereprogramokban, valamint kormányközi szervezetek által a tagállamok egyikének területén tartott eseményeken;
d)a 6. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontja minden olyan vízumkérelmező tekintetében, aki a belarusz nemzeti kormány vagy regionális önkormányzat tagja, vagy parlamenti képviselő, vagy a belarusz alkotmánybíróság vagy a belarusz legfelsőbb bíróság tagja, valamint minden olyan vízumkérelmező tekintetében, aki belarusz hivatalos delegáció azon állandó tagja, aki Belaruszhoz címzett hivatalos meghívást követően rendszeresen részt vesz értekezleteken, konzultációkon, tárgyalásokon vagy csereprogramokban, valamint kormányközi szervezetek által a tagállamok egyikének területén tartott eseményeken.
2. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő második napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök