EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.9.15.

COM(2021) 574 final

2021/0293(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

„A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű, 2030-ig szóló szakpolitikai program létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2021) 247 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

A Bizottság 2021. március 9-én elfogadta a „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja” című közleményt (a továbbiakban: a digitális iránytűről szóló közlemény) 1 . A kommunikáció felvázolja az Európai Unió 2030-ig megvalósítandó sikeres digitális átalakításának jövőképét, céljait és mikéntjét. Ez az átalakítás a klímasemleges, körforgásos és reziliens gazdaságra való átállás megvalósításához is elengedhetetlen. Az EU arra törekszik, hogy digitálisan szuverén legyen egy nyílt és összekapcsolt világban, és olyan digitális politikákat folytasson, amelyek lehetővé teszik az emberek és a vállalkozások számára, hogy emberközpontú, fenntartható és virágzó digitális jövőt valósítsanak meg. Ez magában foglalja a sebezhetőségek és függőségek kezelését, valamint a beruházások felgyorsítását. A közlemény az Európai Tanács „digitális iránytű” létrehozására irányuló felhívására válaszul született, és a Bizottság 2020. februári digitális stratégiájára épült 2 . A közlemény javaslatot tett a digitális elvekről való megállapodásra, a fontos, több országra kiterjedő projektek gyors elindítására, valamint egy olyan jogalkotási javaslat kidolgozására, amely a tagállamokkal folytatott nyomonkövetési és együttműködési mechanizmus révén megbízható irányítási rendszert határoz meg az előrehaladás biztosítása érdekében – ez „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű szakpolitikai program (a továbbiakban: politikai program).

Az Európai Tanács 2021. március 25-i következtetéseiben hangsúlyozta a digitális átállás fontosságát az Unió helyreállítása, jóléte, biztonsága és versenyképessége, valamint társadalmaink jóléte szempontjából. Kiemelte, hogy az Unió erősségeire építve és gyengeségeinek csökkentésével, valamint intelligens és szelektív intézkedések, illetve a nyitott piacok megőrzése és a globális együttműködés révén önálló és nyitott módon meg kell erősíteni az EU digitális szuverenitását. A Tanács a „Digitális iránytű: a digitális évtized európai útja” című közleményt az EU következő évtizedes digitális fejlődésének feltérképezése felé tett lépésként határozta meg. Gyors felülvizsgálatra szólított fel „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű tervezett szakpolitikai program előkészítése céljából. Felkérte továbbá a Bizottságot, hogy bővítse ki az Európai Unió digitális átállásra irányuló szakpolitikai eszköztárát mind uniós, mind nemzeti szinten, és a digitális átállás elősegítése érdekében használja fel az ipar-, kereskedelem- és versenypolitika, a készség- és oktatáspolitika, a kutatási és innovációs politika valamennyi rendelkezésre álló eszközét, valamint a hosszú távú finanszírozási eszközöket.

A digitális iránytűről szóló közlemény azt is bejelentette, hogy az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács az Európai Bizottság javaslata alapján intézményközi ünnepélyes nyilatkozatban fogja ismertetni a digitális elveket és jogokat. A javaslat a szociális jogok európai pillérével kapcsolatos tapasztalatokra és a tagállamok e területre vonatkozó közelmúltbeli kezdeményezéseire fog építeni, különösen a Tanács portugál elnöksége által kezdeményezett, a Digitális Demokrácia Irányairól szóló lisszaboni nyilatkozat című dokumentumra.

„A digitális évtizedhez vezető út” célja annak biztosítása, hogy az Európai Unió elérje a társadalmunk és gazdaságunk digitális átalakulására irányuló célkitűzéseit és céljait, összhangban az uniós értékekkel, megerősítve digitális vezető szerepünket, valamint előmozdítva azokat az emberközpontú, inkluzív és fenntartható digitális politikákat, amelyek lehetővé teszik a polgárok és a vállalkozások szerepvállalását. A cél az EU digitális átalakulásának e jövőképpel összhangban történő megvalósítása egy egyértelmű, strukturált és együttműködésen alapuló folyamat kialakítása révén, a fentebb említett eredmény elérése érdekében.

E célból „A digitális évtizedhez vezető út” meghatározza azokat a konkrét digitális célokat, amelyeket az Unió egészének az évtized végére el kell érnie, amint azt a digitális iránytűről szóló közlemény először meghatározta. Ezt követően a tagállamokkal közösen új irányítási formát határoz meg az uniós intézmények és a tagállamok közötti éves együttműködési mechanizmus révén annak biztosítása érdekében, hogy az Unió együttesen teljesítse törekvéseit. A 2030-ra kitűzött digitális célok négy sarkalatos ponton alapulnak: digitális készségek, digitális infrastruktúrák, a vállalkozások és a közszolgáltatások digitalizálása.

A jövő világában az alapszintű és a haladó digitális készségek nélkülözhetetlenek lesznek ahhoz, hogy megerősítsük társadalmunk kollektív rezilienciáját: csak a digitálisan felkészült polgárok és a magasan képzett digitális munkaerő lehet képes arra, hogy saját kezébe vegye sorsát, és magabiztos és öntudatos legyen eszközei, értékei és választásai tekintetében. Bár természetesen a cél az, hogy a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési tervnek és a digitális oktatási cselekvési tervének 3 megfelelően az Európai Unió teljes lakossága számára biztosítsuk az alapvető digitális készségeket, „A digitális évtizedhez vezető út” program célkitűzése, hogy a legalább alapszintű digitális készségekkel rendelkező 16–74 évesek aránya 2030-ra elérje a 80 %-ot. Ezenfelül a digitális képzésnek és oktatásnak olyan munkaerőt kell támogatnia, ahol az emberek speciális digitális készségeket sajátíthatnak el, hogy minőségi munkahelyeket szerezzenek és jövedelmező karriert építhessenek. Emellett az EU kiberfenyegetésekkel szembeni védelmének fontos elemeként alapvető fontosságú lesz az uniós munkaerő jelentős kiberbiztonsági készséghiányának kezelése. Ennek érdekében a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési tervben meghatározott, az alapvető digitális készségekre vonatkozó célon túl célként kell kitűzni, hogy 20 millió IKT-szakember dolgozzon az EU-ban, a nők és férfiak arányának konvergenciája mellett.

Ha a készségek elengedhetetlenek, a digitalizáció előnyeinek kihasználásához, a további technológiai fejlesztésekhez és Európa digitális vezető szerepéhez elengedhetetlenül fontos a hálózati összekapcsoltságot biztosító fenntartható digitális infrastruktúra, a mikroelektronika és a jelentős mennyiségű adatok feldolgozására való képesség. A kiváló és biztonságos összeköttetés mindenki számára és mindenhol Európában – a vidéki és távoli területeken is 4 – valamennyi európai polgár és vállalkozás számára lehetővé teszi, hogy teljes mértékben kihasználhassák a digitális évtized kínálta lehetőségeket. A letöltési és feltöltési sávszélességgel kapcsolatos társadalmi igények folyamatosan nőnek. 2030-ra a gigabites sebességgel rendelkező hálózatoknak hozzáférhető feltételek mellett elérhetőnek kell lenniük mindazok számára, akiknek ilyen kapacitásra van szükségük vagy ilyen kapacitást szeretnének, és minden lakott területen kell lennie 5G lefedettségnek. Hasonlóképpen, a mikroprocesszorok a legtöbb kulcsfontosságú stratégiai értéklánc, például az összekapcsolt autók, a telefonok, a dolgok internete, a nagy teljesítményű számítógépek, a peremszámítógépek és a mesterséges intelligencia kezdetét jelentik. Ezért az élvonalbeli és fenntartható félvezetők gyártásának Európában, beleértve a processzorokat is, értékét tekintve a világ termelésének legalább 20 %-át kell kitennie 2030-ig (ami azt jelenti, hogy az 5 nm-es csomópontok alatti gyártási kapacitás a 2 nm-t és a mainál tízszer nagyobb energiahatékonyságot célozza). Ezenkívül 2030-ig az EU-ban 10 000 klímasemleges, rendkívül biztonságos peremcsomópontot 5  kell telepíteni oly módon, hogy az alacsony késleltetés mellett tegye elérhetővé az adatszolgáltatásokat, függetlenül a vállalkozások elhelyezkedésétől.

A támogató tényezőkön túl valamennyi említett technológia az új termékek, az új gyártási folyamatok és az adatok méltányos megosztásán 6 alapuló új üzleti modellek középpontjában fog állni. Ebben az összefüggésben egyetlen vállalkozás sem maradhat le. A vállalkozások átalakulása attól függ majd, hogy képesek lesznek-e gyorsan és általánosan alkalmazni az új digitális technológiákat, többek között a jelenleg lemaradásban lévő ipari és szolgáltatási ökoszisztémákban is. Ez különösen az európai gazdaság gerincét képező kisvállalkozások számára fontos. Ezért kellene 2030-ig az európai vállalkozások 75 %-ának felhőszolgáltatásokat, nagy adathalmazokat és mesterséges intelligenciát használnia; és az európai kkv-k több mint 90 %-ának el kellene érnie az alapszintű digitális intenzitást. Különös figyelmet kell fordítani az élvonalbeli és robbanásszerű innovációra, amelynek célja, hogy 2030-ra megkétszerezze az unikornisok számát Európában a növekvő innovatív uniós vállalkozások lehetőségeinek növelése és a finanszírozáshoz való hozzáférésük javítása révén.

Végül, de nem utolsó sorban 2030-ra a demokratikus élet és az internetes közszolgáltatások mindenki számára teljes mértékben hozzáférhetőnek kell lenniük, és mindenkinek élveznie kell a legjobb minőségű digitális környezet előnyeit, amely könnyen használható, hatékony és személyre szabott szolgáltatásokat és magas biztonsági és adatvédelmi normákkal rendelkező eszközöket biztosít. A digitális közszolgáltatások kiépítésének új módja a kormányzati platform 7 . A cél az, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások online nyújtása az európai polgárok és vállalkozások számára is teljeskörűen elérhető legyen, hogy minden európai polgár hozzáférjen egészségügyi dokumentációjához (e-dokumentáció), és hogy a polgárok 80 %-a használjon digitális azonosítási megoldást 8 .

E célok eléréséhez közös erőfeszítésekre van szükség valamennyi tagállam részéről, valamint uniós szinten, szükség esetén közös beruházásokkal. Ez csak harmonikus, inkluzív és fenntartható módon, az uniós szinten, célirányosan összehangolt konvergencia révén valósulhat meg. Ez „A digitális évtizedhez vezető út” programban létrehozott új irányítási rendszer célja.

Ez magában foglalja a digitális fejlődés nyomon követését és az arról való jelentéstételt, amelyet a Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó, a digitális évtized helyzetéről szóló éves jelentésben fognak bemutatni. Ennek alkalmával a Bizottság megosztja a Tanáccsal és a Parlamenttel az EU digitális átalakulására vonatkozó stratégiai értékelését, és ajánlott fellépéseket és intézkedéseket bocsát a tagállamok rendelkezésére, vagy megvitatja a Bizottság és a tagállamok közötti közös kötelezettségvállalásokat.

A digitális évtizedre vonatkozó európai jövőkép megvalósításához digitális kapacitásokra van szükség a digitális iránytű négy területén, amelyek csak akkor valósíthatók meg, ha a tagállamok és az EU egyesítik erőforrásaikat. A szükséges nagyságrendű és kritikus tömegű, több országra kiterjedő projektekbe történő beruházás elengedhetetlen ahhoz, hogy az ipar az innováció élvonalába kerüljön és részt vehessen a globális versenyben, valamint ahhoz, hogy az Unió megerősítse digitális szuverenitását. A kihívás azonban a koordináció megkönnyítése, valamint hatékony és gyors folyamatok biztosítása, többek között „a több országra kiterjedő projekteket támogató megfelelő eszközök révén”, az Európai Tanács felkérésének megfelelően, annak érdekében, hogy ösztönzőket hozzanak létre a tagállamok számára erősségeik egyesítésére. Bár számos eszköz létezik, a tagállamoktól, az uniós költségvetésből és a magánberuházásokból származó forrásoknak a kutatási területen kívüli közös érdeket szolgáló infrastruktúrák és szolgáltatások kiépítése és működtetése céljából történő kombinálásához az EU eszköztára hiányos.

Ennek érdekében „A digitális évtizedhez vezető út” célja a több országra kiterjedő projektek elindításának és megvalósításának támogatása és koordinálása. A program olyan jogi struktúrát hoz létre, amely lehetővé teszi a több tagállam, a Bizottság, az EBB-csoport, az állami és magánbefektetők, valamint más magánfelek által társfinanszírozott projektek gyors és rugalmas kialakítását és végrehajtását, különösen a nagy méretű digitális infrastruktúrák és/vagy szolgáltatások országok közötti kiépítése céljából, biztosítva eközben, hogy azok továbbra is nyitva álljanak valamennyi érdekelt tagállam és fél előtt.

Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Míg „A digitális évtizedhez vezető út” szakpolitikai program csak az uniós tagállamokat érinti, a harmadik országokkal folytatott együttműködés azzal párhuzamosan folytatódni fog, amint azt a digitális iránytűről szóló közlemény is előírja. Különösen az EU szomszédsági és bővítési partnereivel folytatott együttműködés foglalkozik majd a digitális évtizedhez vezető útról szóló politikai program vonatkozó aspektusaival, illetve kap tájékoztatást attól, adott esetben előkészítve a teljes integrációt.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

E határozat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 173. cikkének (3) bekezdése.

Az EUMSZ 173. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően egyedi intézkedéseket hozhat a tagállamokban végrehajtott olyan fellépések támogatására, amelyek biztosítják az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételeket. Ez a jogalap megfelelő, mivel e határozat célja az uniós ipar digitális átalakulásának felgyorsítása, a digitális szuverenitás megerősítése, az ipari kapacitások fellendítése, az innovatív induló vállalkozások és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlődésének előmozdítása, valamint az innovációba, a kutatásba és a technológiai fejlesztésbe történő új beruházások ösztönzése.

Ebben az összefüggésben különösen fontos, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet a digitális technológiák, infrastruktúrák, készségek és folyamatok reformjait és az azokba történő beruházásokat ír elő az Unió globális versenyképességének javítása, valamint annak elősegítése érdekében, hogy a kulcsfontosságú ellátási láncok diverzifikálása révén reziliensebbé, innovatívabbá és kevésbé függővé váljon. A reformoknak és beruházásoknak különösen a szolgáltatások digitalizálását, a digitális és adatinfrastruktúra, a klaszterek és a digitális innovációs központok, valamint a nyílt digitális megoldások fejlesztését kell előmozdítaniuk. A digitális átállásnak ösztönöznie kell a kkv-k digitalizálását is. A digitális technológiákba történő beruházásoknak tiszteletben kell tartaniuk az interoperabilitás, az energiahatékonyság és a személyes adatok védelmének elvét, lehetővé téve a kkv-k és az induló vállalkozások részvételét, és előmozdítva a nyílt forráskódú megoldások használatát.

Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A kezdeményezés megosztott hatáskörbe tartozik, amelynek keretében foglalkozni kell a releváns, határokon átnyúló és transznacionális problémákkal.

A digitális átalakulás minden szakpolitikai területet érint, és különböző érdekelt felek együttes fellépését, valamint a tagállamok – akár határokon átnyúló – részvételét teszi szükségessé. A célkitűzések és célok elérése előtt álló kihívások gyors és összehangolt uniós szintű választ igényelnek. A közös elvek és célok támogatása, az erőforrások összevonása, a kapacitásépítés és a széles körű végrehajtás Unió-szerte erősítheti az uniós gazdaság egészét, és lehetővé teheti az Unió számára, hogy részt vegyen a globális versenyben, és az európai alapvető értékekben és jogokban gyökerezően alakítsa a globális digitális átalakulást. Ha nem történik meg a technológiákba való beruházás és azok bevezetése, valamint a polgárok digitális készségeinek fejlesztése annak érdekében, hogy teljes mértékben képesek legyen kihasználni a digitális technológiákat, az korlátozhatja az EU azon képességét, hogy kezelje a sürgető éghajlati és egyéb fenntarthatósági kihívásokat.

Az uniós szintű fellépés egyértelműen a legjobb eszköz arra, hogy az európai szereplőket közös elképzelések, célkitűzések és célok elérésére, valamint olyan közös technológiai ütemtervek elfogadására ösztönözze, amelyek alapul szolgálnak a globális normákhoz és szabványokhoz. Ez kulcsfontosságú a méretgazdaságosság és a választékgazdaságosság, valamint az élvonalbeli kapacitásokhoz szükséges kritikus tömeg megteremtése szempontjából, ezáltal korlátozva (vagy elkerülve) az uniós erőfeszítések szétaprózódását és az optimálistól elmaradó nemzeti megoldásokat.

Ez az új irányítási forma – a jelentéstételi keret, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti funkcionális nyomonkövetési és együttműködési mechanizmus révén – várhatóan szélesebb körű gazdasági, társadalmi és környezeti előnyökkel jár majd a tagállamok és az érdekelt felek számára. A megbízható nyomonkövetési és együttműködési mechanizmus hozzá fog járulni annak biztosításához, hogy az EU és tagállamai együttesen elérjék a digitális évtized célkitűzéseit, és megfizethető módon összehangolt és hatékony megoldásokat találjanak a közös kihívásokra. A széles körű jelentéstételi tevékenység biztosítani fogja az átláthatóságot valamennyi érdekelt fél számára. Ez a következő évtizedben a digitális átalakuláshoz kapcsolódó jelentős beruházási igények miatt elengedhetetlen.

Arányosság

A jogi aktus típusának megválasztása

A digitális iránytűről szóló közlemény hivatkozik egy digitális politikai program formájában megvalósuló digitális iránytűre, amelyet az Európai Parlament és a Tanács „rendes jogalkotási eljárás” keretében fogad el. 

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A megkérdezett érdekelt felek általánosságban támogatták a Bizottság kezdeményezését és azon szándékát, hogy az EU digitális törekvéseit konkrét nyomonkövetési és jelentéstételi mechanizmussá alakítsa. Támogatják a Bizottságot abban, hogy megtegye ezt a célzott nyomonkövetési és együttműködési mechanizmus kialakítását célzó következő lépést az uniós intézmények és a tagállamok közötti együttműködés megszervezése érdekében. A meglévő struktúrákat, a nyomon követést és a jelentéstételt uniós szinten össze kell hangolni és meg kell erősíteni, ezáltal a strukturált együttműködés és az előrehaladás uniós szintű nyomon követése és jelentése jelentős hozzáadott értéket teremtene a digitális korra felkészült Európára vonatkozó közös jövőképhez.

Számos válaszadó rámutatott arra, hogy a digitális átalakulás sikere szorosan kapcsolódik a digitális iránytűben meghatározott technológiákhoz. A kiválasztott sarkalatos pontok relevánsak, kiegyensúlyozottak és kellően konkrétak. Úgy vélik, hogy a jövőbeli politikai program új nyomonkövetési és együttműködési mechanizmust fog bevezetni a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködés és hatékony koordináció érdekében. Ez a stratégiai megközelítés elengedhetetlen ahhoz, hogy politikai és szakértői szinten megfelelő kapcsolatok alakuljanak ki a tagállamok között a multinacionális projektek sikeres végrehajtása érdekében. A válaszadók úgy vélik, hogy a célok mellett a tagállamoknak és a Bizottságnak többet kellene tenniük az uniós szintű beruházások ösztönzéséért és összehangolásáért, az EU szélesebb körű digitális menetrendjéből eredő néhány prioritás mentén. A teljes körű és sikeres, az európai polgárok, vállalkozások és közigazgatás javát szolgáló digitális átalakulás EU-szerte történő biztosítása érdekében átfogó és kiigazított szabályozási keretre van szükség. Ez a keret biztosítja a szükséges láthatóságot és biztonságot a magán- és állami szereplők számára ahhoz, hogy kiaknázzák a 2030-ra kitűzött közös uniós digitális célok eléréséhez szükséges eszközöket. Sok válaszadó szerint az együttműködés és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjének támogatása és előmozdítása kiemelt fontosságú a digitális évtized céljainak elérése felé történő előrehaladás felgyorsítása érdekében.

Néhány válaszadó azt is hangsúlyozta, hogy a magasabbrendű társadalmi célkitűzésekhez való hozzájárulást prioritásként kell kezelni, biztosítva, hogy rendszeresen értékelik a digitális átalakulás társadalmi célkitűzésekre gyakorolt hatását, mivel a digitális növekedés minősége és iránya ugyancsak fontos, és azt a mennyiségi mutatók mellett használandó stratégiai prioritások és elvek révén kell biztosítani. Sokan hangsúlyozták, hogy fontos figyelembe venni és pontosabban értékelni a digitalizációnak a digitális átalakulás során jelentkező környezeti hatásait annak érdekében, hogy csökkenthessük azokat, biztosítva eközben, hogy a digitális technológiák támogassák a zöld átállást.

Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A Bizottság megbízható és széles körű bizonyítékokra támaszkodott a digitális iránytűről szóló közleményben javasolt és „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű szakpolitikai programmal konkretizált megközelítés alátámasztására.

A célok és mutatók tekintetében a politikai program elsősorban a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatóra (DESI) támaszkodik, amely olyan összetett mutató, amely nyomon követi Európa digitális teljesítményét és az uniós tagállamok digitális versenyképességének alakulását, beleértve a nemzeti digitális politikák elemzését is. A DESI számára a széles sávú lefedettségre és árakra vonatkozó adatokat gyűjtő kulcsfontosságú tanulmányok, az e-kormányzatról készült teljesítményértékelés és az üzleti felmérés szintén hozzájárulnak a vonatkozó adatok gyűjtéséhez. Az EU digitális sebezhetőségeinek és kapacitásainak holisztikus szemléletét, amely a reziliencia egyéb (zöld, társadalmi és gazdasági, geopolitikai) dimenzióihoz is kapcsolódik, a digitális reziliencia-eredménytáblák 26 biztosítják.

A közleményben említett számos más tanulmány mellett a McKinsey által 2020 szeptemberében közzétett tanulmány 27 naprakész és mélyreható elemzést nyújt az EU előtt álló, a digitális átalakulással kapcsolatos kihívásokról és az ahhoz szükséges intézkedésekről, hogy a legjobbat hozzuk ki belőle.

Hatásvizsgálat

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A javaslat külön rendelkezéseinek részletes magyarázata

2021/0293 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

„A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű, 2030-ig szóló szakpolitikai program létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 29 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 30 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja” című, 2021. március 9-i közleményében 31 (a továbbiakban: a digitális iránytűről szóló közlemény) a Bizottság felvázolta 2030-as jövőképét a polgárok és a vállalkozások szerepvállalásának a digitális átállás révén történő megerősítéséről. A gazdaság és a társadalom digitális átalakulásának uniós útja magában foglalja a digitális szuverenitást, a befogadást, az egyenlőséget, a fenntarthatóságot, a rezilienciát, a biztonságot, az életminőség javítását, a polgárok jogainak és törekvéseinek tiszteletben tartását, valamint hozzá kell járulnia a dinamikus, erőforrás-hatékony és méltányos uniós gazdasághoz és társadalomhoz.

(2)2021. március 25-i nyilatkozatában az Európai Tanács úgy ítélte meg, hogy a digitális iránytűről szóló közlemény előrelépést jelent Európa következő évtizedes digitális fejlődésének feltérképezése felé, és megerősítette az abban megfogalmazott elképzelést, beleértve egy megbízható irányítási struktúrával és egy olyan kerettel rendelkező politikai program ötletét, amely megkönnyíti az Európa digitális átállásához kritikus területeken szükséges, több országra kiterjedő projektek végrehajtását. Felkérte továbbá a Bizottságot, hogy bővítse ki az Európai Unió digitális átállásra irányuló szakpolitikai eszköztárát mind uniós, mind nemzeti szinten, és a digitális átállás elősegítése érdekében használja fel az ipar-, kereskedelem- és versenypolitika, a készség- és oktatáspolitika, a kutatási és innovációs politika valamennyi rendelkezésre álló eszközét, valamint a hosszú távú finanszírozási eszközöket.

(3)Amint azt a 2020. évi új iparstratégia frissítéséről szóló bizottsági közlemény 32 kifejti, az Európai Uniónak azonosítania kell a kritikus technológiák és stratégiai ágazatok rendszereit, kezelnie kell a stratégiai gyengeségeket és a magas kockázatú függőségeket, amelyek ellátási hiányhoz vagy kiberbiztonsági kockázatokhoz vezethetnek, valamint elő kell mozdítania a digitális átállást. Ez kiemeli annak fontosságát, hogy a tagállamok egyesítsék erőiket, és támogassák az ipar e függőségek kezelésére és a stratégiai kapacitás iránti igények fejlesztésére irányuló törekvéseit, valamint reagál a 2021. évi stratégiai előrejelzési jelentésben 33 szereplő elemzésre is. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előkészítése keretében a Bizottság arra ösztönözte a tagállamokat, hogy hangolják össze a digitális területen a több országra kiterjedő projektek érdekében tett erőfeszítéseiket. Ez a tapasztalat rávilágított arra, hogy a Bizottságnak támogatnia kell a tagállamok koordinációs erőfeszítéseit, az Uniónak pedig olyan végrehajtási mechanizmusokról kell intézkednie, amelyek elősegítik a közös beruházásokat, hogy a több országra kiterjedő projektek megvalósulhassanak. Más bizottsági kezdeményezésekkel, például a kritikus technológiák megfigyelőközpontjával 34 együttműködésben létre kell hozni egy a digitális iránytűről szóló közleményt végrehajtó irányítási struktúrát, amelynek hozzá kell járulnia az Unió jelenlegi és lehetséges jövőbeli digitális stratégiai függőségeinek azonosításához és digitális szuverenitásának megerősítéséhez.

(4)Az európai zöld megállapodásról szóló bizottsági közlemény 35 hangsúlyozta, hogy Európának ki kell aknáznia a digitális transzformációban rejlő potenciált, amely kulcsfontosságú katalizátor a zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez. Az EU-nak elő kell mozdítania a szükséges digitális transzformációt, illetve be kell ruháznia abba, mivel a digitális technológiák számos különböző ágazatban kulcsfontosságú szerepet játszanak a zöld megállapodás fenntarthatósági céljainak elérésében. Az olyan digitális technológiák, mint a mesterséges intelligencia, az 5G, a felhőalapú számítástechnikai és a peremhálózati megoldások, valamint a dolgok internete felgyorsíthatják és maximalizálhatják az éghajlat- és környezetvédelmi szakpolitikák hatását. A digitalizáció új lehetőségeket kínál a levegő- és a vízszennyezés távellenőrzésére, illetve az energia és a természeti erőforrások felhasználásának nyomon követésére és optimalizálására is. Európának olyan digitális ágazatra van szüksége, amely a fenntarthatóságot helyezi a középpontba, biztosítva, hogy a digitális infrastruktúrák és technológiák igazolhatóan fenntarthatóbbak, energia- és erőforrás-hatékonyabbak legyenek, és az európai zöld megállapodással összhangban hozzájáruljanak a fenntartható körforgásos és klímasemleges gazdasághoz és társadalomhoz.

(5)Végre kell hajtani a digitális iránytűről szóló közleményben előirányzott intézkedéseket az Európa digitális jövőjének megtervezésére irányuló stratégiában meghatározott intézkedések fokozása érdekében, és a végrehajtásnak meglévő uniós eszközökre (például kohéziós programokra, a technikai támogatási eszközre, az (EU) 2021/694 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 36 , az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 37 és az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 38 ), valamint az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet 39 által a digitális átállásra elkülönített alapokra kell építenie. E határozattal ezért létre kell hozni „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű szakpolitikai programot az uniós gazdaság és társadalom sikeres digitális átalakulásának megvalósítása, felgyorsítása és alakítása érdekében.

(6)Annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni a digitális transzformáció ütemével kapcsolatos uniós pályát, digitális célokat kell meghatározni. Ezeket a célokat konkrét területekhez kell kapcsolni, ahol az Unión belül együttesen kell eredményeket elérni. A célok a digitális iránytűről szóló közleményben az Unió digitális átalakulásának alapvető területeiként meghatározott négy sarkalatos pontot követik: digitális készségek, digitális infrastruktúrák, a vállalkozások és a közszolgáltatások digitalizálása.

(7)Az alapvető és a korszerű digitális készségek elengedhetetlenek az uniós társadalom kollektív rezilienciájának megerősítéséhez. A digitálisan felkészült polgárok kihasználhatják a digitális évtized kínálta lehetőségeket. Emellett a digitális képzésnek és oktatásnak olyan munkaerőt kell támogatnia, ahol az emberek a jelenleginél jóval nagyobb számban sajátíthatnak el olyan speciális digitális készségeket, amelyek révén minőségi munkahelyeket szerezhetnek és jövedelmező karriert építhetnek, a nők és férfiak arányának konvergenciája mellett. Ezenfelül a digitalizáció előnyeinek kihasználásához, a további technológiai fejlesztésekhez és Európa digitális vezető szerepéhez elengedhetetlenül fontos a hálózati összekapcsoltságot, a mikroelektronikát és a jelentős mennyiségű adatok feldolgozására való képességet szolgáló fenntartható digitális infrastruktúra. Kiváló és biztonságos összeköttetésekre van szükség mindenki számára és mindenhol Európában, beleértve a vidéki és távoli területeket is 40 . A feltöltési és letöltési sávszélességgel kapcsolatos társadalmi igények folyamatosan nőnek. 2030-ra a gigabites sebességgel rendelkező hálózatoknak hozzáférhető feltételek mellett elérhetőnek kell lenniük mindazok számára, akiknek ilyen kapacitásra van szükségük vagy ilyen kapacitást szeretnének. Ezen túlmenően a legtöbb kulcsfontosságú, stratégiai értéklánc elején már ma is jelen lévő mikroprocesszorok – különösen a leginnovatívabbak – iránti kereslet várhatóan még nagyobb lesz a jövőben. Várhatóan szintén kritikus tényező lesz a klímasemleges, rendkívül biztonságos peremcsomópontok rendelkezésre állása, amelyek alacsony késleltetés mellett teszik elérhetővé az adatszolgáltatásokat, függetlenül a vállalkozások elhelyezkedésétől, csakúgy, mint a kvantumkapacitás.

(8)A támogató tényezőkön túl valamennyi említett technológia az új termékek, az új gyártási folyamatok és az adatok méltányos megosztásán alapuló új üzleti modellek középpontjában fog állni. A vállalkozások átalakulása attól függ majd, hogy képesek lesznek-e gyorsan és általánosan alkalmazni az új digitális technológiákat, többek között a jelenleg lemaradásban lévő ipari és szolgáltatási ökoszisztémákban is.

(9)A demokratikus élet és a közszolgáltatások ugyancsak döntő mértékben függnek majd a digitális technológiáktól, ezért azoknak mindenki számára teljes mértékben hozzáférhetőnek kell lenniük olyan, legjobb minőségű digitális környezetként, amely könnyen használható, hatékony és személyre szabott szolgáltatásokat és magas biztonsági és adatvédelmi normákkal rendelkező eszközöket biztosít.

(10)A Bizottságnak 2026. júniusig felül kell vizsgálnia ezeket a digitális célokat annak értékelése érdekében, hogy azok továbbra is megfelelnek-e a digitális transzformáció iránti nagy fokú elkötelezettségnek, és szükség esetén naprakésszé kell tennie azokat, illetve további digitális célokat kell bevezetnie.

(11)Ahhoz, hogy harmonikus, inkluzív és folyamatos előrehaladást érjünk el az Unióban a digitális átalakulás és a digitális célok elérése irányában, átfogó, szilárd, megbízható, rugalmas és átlátható irányítási formára van szükség, amely az uniós intézmények, szervek és ügynökségek, valamint a tagállamok közötti szoros együttműködésen és koordináción alapul. Megfelelő mechanizmusnak kell biztosítania a konvergencia összehangolását, valamint a szakpolitikák és intézkedések következetességét és hatékonyságát uniós és nemzeti szinten egyaránt. Ezért a digitális iránytűről szóló közlemény végrehajtását szolgáló nyomonkövetési és együttműködési mechanizmusról szóló rendelkezéseket kell megállapítani.

(12)Ennek a mechanizmusnak magában kell foglalnia egy továbbfejlesztett nyomonkövetési rendszert az Unió stratégiai digitális kapacitásai hiányosságainak azonosítására. Tartalmaznia kell továbbá többek között egy a 2030-as jövőkép és a kapcsolódó digitális célok felé tett előrehaladásról, valamint az e határozatban meghatározott célkitűzéseknek való megfelelés általánosabb állapotáról történő jelentésétélt szolgáló mechanizmust. A mechanizmus a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködési keretet hoz létre a gyengeségek kezelésére szolgáló megoldások azonosítása és a hatékony korrekciós intézkedésekre irányuló célzott fellépések előterjesztése érdekében.

(13)A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatót (DESI) 41 a digitális évtized helyzetéről szóló jelentés részévé kell tenni, és azt a digitális célok felé tett előrehaladás nyomon követésére kell használni. Ennek a nyomon követésnek ki kell terjednie a tagállami szintű előrehaladást mérő mutatók elemzésére, az e határozat célkitűzéseinek elérését célzó nemzeti szakpolitikákra és kezdeményezésekre, az európai gazdaságok digitális átalakulását nyomon követő horizontális és tematikus elemzésekre, valamint a tagállamok e téren elért előrehaladásának rangsorolására. A DESI dimenzióit és mutatóit össze kell hangolni a határozatban meghatározott célokkal. Minden egyes digitális célra vonatkozóan meg kell határozni a fő teljesítménymutatókat a Bizottság által elfogadandó végrehajtási jogi aktusokban. A fő teljesítménymutatókat szükség esetén frissíteni kell a folyamatosan hatékony nyomon követés és a technológiai fejlődés figyelembevétele érdekében. A tagállamokon belüli adatgyűjtési mechanizmust meg kell erősíteni annak érdekében, hogy átfogó képet adjon a digitális célok megvalósítása terén elért előrehaladásról, valamint hogy tájékoztatást nyújtson a vonatkozó nemzeti szintű szakpolitikákról, programokról és kezdeményezésekről. A felülvizsgálatok alapján és szükség esetén a Bizottságnak a tagállamokkal konzultálva ütemtervet kell készítenie a jövőbeli adatgyűjtési igények meghatározására. . A DESI meghatározása során a Bizottságnak nagymértékben az információs társadalomra vonatkozó különböző uniós felmérések során gyűjtött hivatalos statisztikákra 42 kell támaszkodnia. A Bizottságnak célzott tanulmányokra kell támaszkodnia az uniós felmérésekben nem mért releváns mutatókra vonatkozó adatok gyűjtéséhez.

(14)Annak érdekében, hogy a társjogalkotók folyamatosan tájékoztatást kapjanak a digitális átalakulás terén az Unióban elért haladásról, a Bizottságnak éves jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a digitális évtized helyzetéről, amely áttekintést és elemzést tartalmaz az Unió digitális átalakulásáról, valamint értékeli a digitális évtized célkitűzései és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális célok tekintetében elért eredményeket. A digitális évtized helyzetéről szóló jelentésnek, és különösen a DESI-nek be kell épülnie az európai szemeszterbe, ideértve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz kapcsolódó szempontokat is.

(15)Nevezetesen a Bizottságnak jelentést kell készítenie a digitális célok felé tett előrehaladásról, részletezve az egyes célkitűzések tervezett megvalósítási pályáihoz viszonyított uniós előrehaladás mértékét, az egyes célok eléréséhez szükséges erőfeszítések értékelését, beleértve a digitális kapacitásokra irányuló beruházások hiányosságait, valamint a digitális szuverenitás növeléséhez szükséges intézkedésekkel kapcsolatos tudatosság növelését. A jelentésnek tartalmaznia kell a vonatkozó szabályozási javaslatok végrehajtásának, valamint az uniós és tagállami szinten hozott intézkedéseknek az értékelését is.

(16)Ezen elemzés alapján a jelentés konkrét ajánlott szakpolitikákat, intézkedéseket és fellépéseket foglal magában. A szakpolitikák, intézkedések vagy fellépések jelentésben történő ajánlásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie a rendelkezésre álló legfrissebb adatokat, a közös kötelezettségvállalásokat, a tagállamok által meghatározott szakpolitikákat és intézkedéseket, valamint a korábbi jelentésekben meghatározott és az éves együttműködés során kezelt ajánlott intézkedések terén elért eredményeket. Emellett a Bizottságnak figyelembe kell vennie az egyes tagállamok digitális célokhoz való hozzájárulási potenciálja közötti különbségeket, valamint a már meglévő és a célok eléréséhez megfelelőnek ítélt szakpolitikákat, intézkedéseket és fellépéseket, még akkor is, ha azok hatásai még nem nyilvánultak meg.

(17)A digitális évtized helyzetéről szóló éves jelentésnek be kell mutatnia a(z) [ünnepélyes nyilatkozat címe] által jóváhagyott digitális elvek végrehajtását.

(18)Annak biztosítása érdekében, hogy a digitális évtized e határozatban meghatározott célkitűzései és digitális céljai teljesüljenek, és hogy valamennyi tagállam ténylegesen hozzájáruljon ehhez, a nyomonkövetési és együttműködési mechanizmus kialakítása és végrehajtása során biztosítani kell az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét a tagállamok és a Bizottság közötti konstruktív és inkluzív párbeszéd révén.

(19)A Bizottságnak a tagállamokkal együtt az e határozatban meghatározott digitális célok eléréséhez szükséges tervezett végrehajtási pályákat kell kidolgoznia az Unió számára. Ezeket a tervezett megvalósítási pályákat a tagállamoknak lehetőség szerint nemzeti végrehajtási pályákká kell átalakítaniuk. Figyelembe kell venni, hogy a tagállamok különféleképpen járulhatnak hozzá a digitális célok eléréséhez, és ennek tükröződnie kell a nemzeti végrehajtási pályákban is. Ezeknek a végrehajtási pályáknak hozzá kell járulniuk az uniós, illetve nemzeti szinten elért eredmények értékeléséhez.

(20)A Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés hatékonyságának és eredményességének biztosítása érdekében a tagállamoknak be kell nyújtaniuk a Bizottságnak a 2030-ig tartó időszakra szóló, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemterveiket (a továbbiakban: a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemterv), amelyekben – amennyiben lehetséges és nemzeti szinten mérhetők – nemzeti végrehajtási pályákat javasolnak, ismertetve az e határozat célkitűzéseinek és a digitális céloknak az uniós szintű eléréséhez való hozzájárulás céljából elfogadott, tervezett vagy végrehajtott valamennyi eszközt. Ezeknek a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemterveknek kulcsfontosságú eszközöknek kell lenniük a tagállami szakpolitikák összehangolásához és a piac kiszámíthatóságának biztosításához. A tagállamoknak figyelembe kell venniük a releváns ágazati kezdeményezéseket mind uniós, mind nemzeti szinten, és biztosítaniuk kell az azokkal való összhangot. Az éves együttműködési ciklus során a tagállamok javasolhatják a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemterveik kiigazítását annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a digitális átállás uniós és nemzeti szintű alakulását, és reagáljanak elsősorban a Bizottság által ajánlott szakpolitikákra, intézkedésekre és fellépésekre.

(21)A rádióspektrum időben történő rendelkezésre állása és az ahhoz való hozzáférés kulcsfontosságú „A digitális évtizedhez vezető út” összeköttetési céljainak eléréséhez. Ebben az összefüggésben a tagállamoknak és a spektrumhasználóknak kiszámíthatóságra és bizonyosságra, ugyanakkor (a változó igényeken alapuló) rugalmasságra van szükségük a spektrum rendelkezésre állására vonatkozó mérföldkövek tervezéséhez. A spektrum jövőbeli rendelkezésre állásával kapcsolatos korai tájékoztatás, valamint a legfontosabb érdekelt felek (például a hatóságok, az ipar és a felhasználók) részéről a mérföldkövek meghatározásához nyújtott hozzájárulás – különösen a rohamosan fejlődő digitális és zöld átállási folyamat keretében – fokozná a jogbiztonságot és a beruházások kiszámíthatóságát.

(22)Mivel a spektrum elengedhetetlen a digitális célok, és különösen a biztonságos, jól teljesítő és fenntartható digitális infrastruktúra eléréséhez, a tagállamoknak jelentést kell készíteniük a rádióspektrum meglévő felhasználók, leendő befektetők és üzemeltetők számára való hozzáférhetővé tételére és használatának lehetőségére vonatkozó elfogadott és jövőbeli szakpolitikáikról és intézkedéseikről is. A Bizottság azon lehetőségének sérelme nélkül, hogy az (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv 43 4. cikkének (4) bekezdése alapján új stratégiai spektrumpolitikai irányvonalakat vagy mechanizmusokat javasoljon, a Bizottság e tekintetben megfelelő iránymutatást nyújthat az e határozatban meghatározott általános célkitűzések és digitális célok elérése érdekében.

(23)A Bizottság és a tagállamok közötti együttműködésen alapuló párbeszédnek a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemterveik értékelésével kell kezdődnie, és a digitális évtized helyzetéről szóló jelentésben szolgáltatott adatokon és értékeléseken, valamint az érdekelt felektől kapott visszajelzéseken kell alapulnia.

(24)Az együttműködést ezt követően egy éves cikluson belül kell strukturálni. Az éves együttműködés időzítésének figyelembe kell vennie, hogy tükröznie kell az eddigi együttműködés eredményeit, valamint a következő évi jelentésben javasolt, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervekre vonatkozó intézkedéseket, fellépéseket és kiigazításokat.

(25)Annak érdekében, hogy a kitűzött célok elérése a tervezett végrehajtási pályákhoz igazodva történjen, azoknak a tagállamoknak, amelyek esetében a jelentés szerint egy adott területen nem történt kielégítő előrelépés, kiigazító intézkedéseket és fellépéseket kell javasolniuk annak érdekében, hogy előmozdítsák az előrehaladást ezen a kritikus területen. A Bizottságnak és a tagállamoknak továbbá meg kell vizsgálniuk, hogy a tagállamok hogyan kezelték közösen és egyénileg az előző évi jelentésben ajánlott szakpolitikákat, intézkedéseket és fellépéseket. Bármely tagállam kérheti szakértői értékelési folyamat indítását annak érdekében, hogy a többi tagállam észrevételeket tehessen a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervében előterjeszteni kívánt javaslatokkal kapcsolatban, különös tekintettel arra, hogy azok alkalmasak-e egy adott cél elérésére. A Bizottság szintén javasolhatja szakértői értékelési folyamat indítását a tagállamok digitális évtizedre vonatkozó stratégiai ütemterve tekintetében.

(26)A Bizottság és egy vagy több tagállam közös kötelezettségvállalásokat tehet olyan összehangolt fellépésekre vonatkozóan, amelyeket a célok elérése érdekében meg kíván tenni, több országra kiterjedő projekteket hozhat létre, és megállapodhat bármely egyéb uniós és nemzeti szintű intézkedésről és fellépésről azzal a céllal, hogy a tervezett végrehajtási pályákkal összhangban elérje a kitűzött célokat.

(27)Az ajánlott szakpolitikák, intézkedések és fellépések, valamint a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek és kiigazításaik hatékony végrehajtása alapvető fontosságú a célkitűzések és a digitális célok elérése szempontjából. Amennyiben egy tagállam nem hajtja végre hatékonyan ezeket az intézkedéseket, és nem tudja megfelelően megindokolni ezt a mulasztást, a Bizottság – a Szerződés szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül – külön ajánlást fogadhat el. Ezeknek az ajánlásoknak figyelembe kell venniük és ki kell egészíteniük az európai szemeszter keretében kiadott legutóbbi országspecifikus ajánlásokat.

(28)Az érintett tagállamnak a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell vennie az ajánlást, és adott esetben ki kell igazítania a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervét. Amennyiben egy tagállam nem szándékozik végrehajtani az ajánlást, meg kell indokolnia, hogy miért döntött így, és közzé kell tennie ezeket az indokokat.

(29)Az átláthatóság és a nyilvánosság részvételének biztosítása érdekében a Bizottságnak valamennyi érdekelt féllel együtt kell működnie. E célból a Bizottságnak szorosan együtt kell működnie az érdekelt felekkel, többek között a magán- és állami szereplőkkel, például az oktatási vagy egészségügyi ágazat közjogi intézményeivel, és konzultálnia kell velük az uniós szintű digitális átállás felgyorsítását célzó intézkedésekről. Az érdekelt felek bevonása tagállami szinten is fontos lenne, különösen a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemterveik és azok kiigazításainak elfogadásakor.

(30)A több tagállamot érintő, több országra kiterjedő projekteknek lehetővé kell tenniük a digitális célok eléréséhez szükséges kulcsfontosságú területeken történő nagyszabású beavatkozást, különösen az uniós, tagállami és adott esetben magánforrásokból származó erőforrások összevonása révén. Ezeket összehangolt módon, a Bizottság és a tagállamok szoros együttműködésével kell végrehajtani. Ezért a Bizottságnak központi szerepet kell játszania a több országra kiterjedő projektek megvalósításának felgyorsításában azáltal, hogy a mellékletben indikatív jelleggel felsorolt projektkategóriák közül azonosítja a több országra kiterjedő, végrehajtásra kész projekteket, tanácsot ad a tagállamoknak a végrehajtási mechanizmus megválasztásával, a finanszírozási források kiválasztásával és azok kombinációjával, az e projektek végrehajtásával kapcsolatos egyéb stratégiai kérdésekkel, valamint adott esetben egy európai digitális infrastruktúra-konzorcium (EDIC) végrehajtási mechanizmusként történő kiválasztásával kapcsolatban.

(31)A több országra kiterjedő projektekhez nyújtott állami támogatást elsősorban a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell felhasználni arányos módon, elkerülve a magánfinanszírozás duplikálását vagy kiszorítását, valamint egyértelmű európai hozzáadott értéket teremtve, az alkalmazandó uniós joggal és az uniós joggal összhangban lévő nemzeti joggal összhangban.

(32)A több országra kiterjedő projekteknek képeseknek kell lenniük arra, hogy sikeresen lehívják és kombinálják a különböző uniós és tagállami finanszírozási forrásokat. Nevezetesen lehetővé kell tenniük a központilag irányított uniós programok forrásainak és a tagállamok által biztosított forrásoknak a kombinálását, ideértve – bizonyos feltételek mellett – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó hozzájárulásokat, amint azt a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó bizottsági iránymutatás 44 3. része kifejti, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból származó hozzájárulásokat is. Amennyiben egy adott, több országra kiterjedő projekt jellege indokolja, a projektnek nyitva kell állnia az Uniótól és a tagállamoktól eltérő szervezetek hozzájárulásai előtt is, beleértve a magánjellegű hozzájárulásokat is.

(33)A Bizottságnak – a tagállamokkal együttműködve és a több országra kiterjedő projektek koordinátoraként eljárva – segítenie kell a tagállamokat annak feltárásában, hogy milyen érdekük fűződhet a több országra kiterjedő projektekhez, iránymutatást kell adnia az optimális végrehajtási mechanizmusok kiválasztásához, és segítséget kell nyújtania a végrehajtáshoz, hozzájárulva a lehető legszélesebb körű részvételhez.

(34)A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok kérelmére és amennyiben helyénvalónak ítéli, európai digitális infrastruktúra-konzorciumot (EDIC) hozzon létre a több országra kiterjedő projekt végrehajtására, különösen olyan helyzetekben, amikor nincs megfelelő alternatív végrehajtási mechanizmus.

(35)Ezen határozat végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a fő teljesítménymutatókra és az EDIC létrehozására vonatkozóan a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 45 megfelelően kell gyakorolni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. fejezet

Tárgy, célok és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy

(1)Ez a határozat létrehozza „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű szakpolitikai programot, és nyomonkövetési és együttműködési mechanizmust alakít ki e program számára, amely a következőkre irányuló intézkedésekből áll:

a)egyértelmű irány meghatározása az Unió digitális transzformációja és a digitális célok elérése tekintetében;

b)az uniós intézmények és a tagállamok közötti együttműködés strukturálása és ösztönzése;

c)az uniós nyomon követés és jelentéstétel következetességének, összehasonlíthatóságának és teljességének biztosítása.

(2)A határozat létrehozza továbbá a több országra kiterjedő projektek keretét.

2. cikk

Általános célkitűzések

Az uniós intézmények és a tagállamok együttműködnek a következő általános célkitűzések támogatása és megvalósítása érdekében:

a)emberközpontú, inkluzív, biztonságos és nyitott digitális környezet előmozdítása, ahol a digitális technológiák és szolgáltatások tiszteletben tartják és erősítik az uniós elveket és értékeket;

b)a tagállamok kollektív rezilienciájának megerősítése és a digitális szakadék áthidalása, különösen az alapvető és speciális digitális készségek elsajátításának mindenki számára történő előmozdítása, valamint a nagy teljesítményű digitális oktatási és képzési rendszerek fejlesztésének előmozdítása révén;

c)a digitális szuverenitás biztosítása, különösen olyan biztonságos és hozzáférhető digitális infrastruktúra révén, amely képes jelentős mennyiségű adat feldolgozására, és ezáltal lehetővé tesz más technológiai fejlesztéseket, melyek hozzájárulnak az uniós ipar versenyképességének megerősítéséhez;

d)a digitális technológiákhoz és adatokhoz egyszerű és méltányos feltételek mellett hozzáférést biztosító digitális képességek kiépítésének és használatának előmozdítása annak érdekében, hogy az uniós vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – magas szintű digitális intenzitást és innovációt érjenek el;

e)annak biztosítása, hogy a demokratikus élet, a közszolgáltatások, valamint az egészségügyi és gondozási szolgáltatások mindenki, különösen a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a fogyatékossággal élők számára elérhetők legyenek az interneten, és inkluzív, hatékony és személyre szabott szolgáltatások és magas biztonsági és adatvédelmi normákkal rendelkező eszközök álljanak rendelkezésre;

f)annak biztosítása, hogy a digitális infrastruktúrák és technológiák igazolhatóan fenntarthatóbbá, energia- és erőforrás-hatékonyabbá váljanak, és az európai zöld megállapodással összhangban hozzájáruljanak a fenntartható körforgásos és klímasemleges gazdasághoz és társadalomhoz;

g)a digitális transzformációra irányuló beruházások konvergens feltételeinek elősegítése Unió-szerte, többek között az uniós és a nemzeti alapok felhasználása közötti szinergiák erősítésével és kiszámítható szabályozási megközelítések kidolgozásával;

h)annak biztosítása, hogy a digitális transzformációhoz való teljes körű hozzájárulás érdekében koordinált és koherens módon vegyenek figyelembe minden olyan szakpolitikát és programot, amely releváns a digitális célok elérése szempontjából.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

1.„a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI)”: elemzési és mérési mutatók éves sorozata, amelynek alapján a Bizottság nyomon követi az Unió és a tagállamok általános digitális teljesítményét több szakpolitikai dimenzióban, beleértve a 4. cikkben meghatározott digitális célok felé tett előrehaladásukat is;

2.„több országra kiterjedő projektek”: a 4. cikkben meghatározott digitális célok elérését elősegítő, uniós és tagállami finanszírozást is magában foglaló, valamint a 12. cikkben meghatározott követelményeknek megfelelő nagyszabású projektek;

3.„statisztikák”: a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 46 3. cikkének 1. pontjában meghatározott statisztikák;

4.„szakértői értékelés”: olyan értékelési mechanizmus, amelynek keretében a tagállamok észrevételeket tehetnek egy adott tagállam által a 8. cikkben létrehozott éves együttműködés keretében javasolt szakpolitikák, intézkedések és fellépések konkrét vonatkozásaival kapcsolatban – és különösen arról, hogy azok mennyiben járulnak hozzá a 4. cikkben meghatározott digitális célkitűzések valamely konkrét céljának eléréséhez –, és amely mechanizmus a legjobb gyakorlatok cseréjére szolgálhat;

5.„tervezett végrehajtási pálya”: a 4. cikkben meghatározott digitális célok eléréséhez szükséges, 2030-ig elérendő digitális célkitűzésenként követendő, adott esetben múltbeli adatokon alapuló hipotetikus pálya.

2. fejezet

Digitális célok

4. cikk

Digitális célok

(1)Az uniós intézmények és a tagállamok együttműködnek a következő digitális célok 2030-ig az uniós szinten történő elérése érdekében:

1.digitálisan képzett lakosság és magasan képzett digitális szakemberek:

a)az 16–74 évesek legalább 80 %-a rendelkezik legalább alapvető digitális készségekkel;

b)legalább 20 millió IKT-szakember dolgozik az EU-ban, a nők és férfiak arányának konvergenciája mellett;

2.biztonságos, jól teljesítő és fenntartható digitális infrastruktúrák:

a)minden európai háztartást gigabites hálózat fed le, és minden lakott területen van 5G lefedettség;

b)az élvonalbeli és fenntartható félvezetők gyártása az Unióban, beleértve a processzorokat is, értékét tekintve a világ termelésének legalább 20 %-át teszi ki;

c)az Unióban 10 000 klímasemleges, rendkívül biztonságos peremcsomópontot telepítése oly módon elosztva, hogy az alacsony (pár ezredmásodperces) késleltetés mellett teszi elérhetővé az adatszolgáltatásokat, függetlenül a csomópontot igénybe vevő vállalkozások elhelyezkedésétől;

d)2025-re az Unió első, kvantumgyorsulással rendelkező számítógépe megnyitja az utat ahhoz, hogy 2030-ra Európa az élen járjon a kvantumképességek terén;

3.a vállalkozások digitális átalakulása:

a)az uniós vállalkozások 75 % használ:

1.felhőszolgáltatásokat;

2. nagy adathalmazokat;

3. mesterséges intelligenciát;

b)az uniós kkv-k több mint 90 %-a eléri legalább az alapszintű digitális intenzitást;

c)az Unió növelni fogja növekvő innovatív vállalkozásainak lehetőségeit, és javítani fogja a finanszírozáshoz való hozzáférésüket, ami az unikornisok számának megkétszereződéséhez vezet;

4.a közszolgáltatások digitalizálása:

a)az uniós polgárok és vállalkozások számára kulcsfontosságú közszolgáltatások 100 %-ig online nyújtása;

b)az uniós polgárok 100 %-a hozzáfér egészségügyi dokumentációjához (elektronikus egészségügyi dokumentáció);

c)az uniós polgárok 80 %-a használ digitális azonosítási megoldást.

(2)A Bizottság 2026-ig felülvizsgálja az (1) bekezdésben meghatározott digitális célokat. A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a felülvizsgálat eredményéről, és jogalkotási javaslatot nyújt be az (1) bekezdésben említett digitális célok módosítására, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ez az Unió sikeres digitális transzformációjához szükséges műszaki, gazdasági és társadalmi fejlemények kezeléséhez szükséges.

3. fejezet

Irányítás: Nyomonkövetési és együttműködési mechanizmus

5. cikk

Az előrehaladás nyomon követése

(1)A Bizottság nyomon követi az Unió előrehaladását a 2. és 4. cikkben meghatározott célkitűzések és digitális célok tekintetében. E célból a Bizottság a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatóra (DESI) támaszkodik, és e határozat alkalmazásában a 25. cikk (2) bekezdésével összhangban végrehajtási jogi aktusban meghatározza az egyes digitális célok fő teljesítménymutatóit. .

(2)A tagállamok kellő időben a Bizottság rendelkezésére bocsátják a digitális átállásnak és a 4. cikkben meghatározott digitális célok elérése mértékének hatékony nyomon követéséhez szükséges statisztikákat és adatokat. Ezek magukban foglalják a spektrum rendelkezésre állására és hozzáférhetőségére vonatkozó releváns információkat. Amennyiben a tagállamok vonatkozó statisztikái még nem állnak rendelkezésre, a Bizottság a tagállamokkal konzultálva alternatív adatgyűjtési módszert – például tanulmányokat vagy a tagállamoktól történő közvetlen adatgyűjtést – alkalmazhat. Az említett alternatív adatgyűjtési módszer alkalmazása nem érinti az Eurostat 2012/504/EU bizottsági határozatban 47 meghatározott feladatait.

(3)A Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben meghatározza az egyes digitális célok elérésére vonatkozó uniós szintű tervezett végrehajtási pályákat, amelyek alapul szolgálnának a nyomon követéshez és a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervekhez. Amennyiben a műszaki, gazdasági vagy társadalmi fejlemények fényében szükséges, a Bizottság a tervezett végrehajtási pályák közül egyet vagy többet frissít.

(4)A tagállamok kellő időben a Bizottság rendelkezésére bocsátják a [beillesztendő az ünnepélyes nyilatkozat címe] című nyilatkozatban foglalt elvek végrehajtása terén elért előrehaladás hatékony nyomon követéséhez szükséges információkat.

6. cikk

A digitális évtized helyzetéről szóló éves jelentés

(1)A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács számára a digitális évtized helyzetéről. Ez a jelentés a Bizottság átfogó jelentése az Unió digitális transzformációja terén elért haladásról, és tartalmazza a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatót (DESI).

(2)A digitális évtized helyzetéről szóló jelentésben a Bizottság értékeli az Unió digitális transzformációjának előrehaladását a 4. cikkben meghatározott digitális célok tekintetében, valamint a 2. cikkben említett általános célkitűzéseknek és a(z) [illessze be az ünnepélyes nyilatkozat címét] című nyilatkozatban foglalt elveknek való megfelelés mértékét. Az elért eredmények értékelése különösen a DESI-ben foglalt, az uniós szintű és adott esetben a tervezett nemzeti végrehajtási pályákat viszonyítási alapként használó elemzésen és fő teljesítménymutatókon, valamint adott esetben a létrehozott, több országra kiterjedő projekteken, illetve az ezen projektek terén történt előrehaladáson alapul.

(3)A digitális évtized helyzetéről szóló jelentésben a Bizottság javaslatot tehet a tagállamok által azokon a területeken végrehajtandó szakpolitikákra, intézkedésekre vagy fellépésekre, amelyeken az előrehaladás nem volt elegendő a 4. cikkben meghatározott digitális célok eléréséhez, vagy amelyeken a digitális évtized helyzetéről szóló jelentés eredményei alapján jelentős hiányosságokat azonosítottak. Ezek az ajánlott szakpolitikák, intézkedések vagy fellépések különösen a következőkre vonatkozhatnak:

a)a 2. és 4. cikkben meghatározott célkitűzések és célok együttes elérése érdekében a tagállamok által javasolt hozzájárulások és kezdeményezések ambíciószintje;

b)tagállami szintű szakpolitikák, intézkedések és fellépések, valamint egyéb, határokon átnyúló jelentőséggel bíró szakpolitikák és intézkedések;

c)minden olyan további szakpolitika, intézkedés vagy fellépés, amelyre a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek kiigazításakor szükség lehet;

d) a meglévő és tervezett szakpolitikák, intézkedések és fellépések kölcsönhatása és következetessége.

(4)A jelentés figyelembe veszi a 8. cikk (4) bekezdésében említett közös kötelezettségvállalásokat és azok végrehajtását.

(5)A jelentés információkat tartalmaz továbbá az e cikk (3) bekezdésében említett ajánlott szakpolitikák, intézkedések vagy fellépések, valamint a 9. cikk alapján elfogadott ajánlások és azok végrehajtása terén elért előrehaladásról.

(6)A jelentés felmérheti továbbá, hogy szükség van-e további uniós szintű szakpolitikákra, intézkedésekre vagy fellépésekre.

7. cikk

A digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek

(1)A tagállamok [hat hónappal e határozat hatálybalépését követően – a konkrét dátumot a Kiadóhivatal illeszti be]-ig benyújtják a Bizottság számára a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemterveiket, amelyeknek összhangban kell lenniük az e határozatban meghatározott célkitűzésekkel és digitális célokkal, és hozzá kell járulniuk azok uniós szinten történő eléréséhez. A tagállamok és a Bizottság figyelembe veszik a vonatkozó ágazati kezdeményezéseket, és biztosítják az azokkal való összhangot.

(2)A tagállamok a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemterveikben meghatározzák a következőket:

a)a 2. és 4. cikkben meghatározott célkitűzésekhez és digitális célokhoz hozzájáruló főbb végrehajtott, elfogadott és tervezett szakpolitikák, intézkedések és fellépések;

b)a nemzeti szinten mérhető releváns digitális célokhoz hozzájáruló, tervezett nemzeti végrehajtási pályák;

c)a végrehajtott, elfogadott és tervezett szakpolitikák, intézkedések és fellépések eredményeként az egyes digitális célokra gyakorolt várható hatás;

d)az elfogadott és tervezett szakpolitikák, intézkedések és fellépések végrehajtásának időzítése, valamint annak becsült ütemezése, hogy ezek a szakpolitikák, intézkedések és fellépések várhatóan mikor lesznek hatással a digitális célok elérésére.

(3)Az a) pontban említett szakpolitikáknak, intézkedéseknek és fellépéseknek e határozat célkitűzéseinek és digitális céljainak eléréséhez kell kapcsolódniuk, amelyekre a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek benyújtásának vagy ezen ütemtervek kiigazításának időpontjában az alábbiak közül egy vagy több érvényes:

a)közvetlenül alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogszabályok vannak hatályban;

b)egy vagy több kötelezettségvállalást tettek szakpolitikák, intézkedések vagy fellépések elfogadására;

c)rendelkezésre bocsátották a pénzügyi forrásokat;

d)mobilizálták a humán erőforrásokat;

e)az illetékes nemzeti hatóságok rádióspektrum-erőforrásokat osztottak ki vagy különítettek el, illetve vállalták azok kiosztását;

f)a célkitűzésekhez és a digitális célokhoz kapcsolódó egyéb fontos tényezőket képeznek.

(4)A tagállamok általános áttekintést nyújtanak a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemterveikben meghatározott célkitűzésekhez és digitális célokhoz való hozzájáruláshoz szükséges beruházásokról, valamint általános leírást adnak e beruházások forrásairól, beleértve adott esetben az uniós programok és eszközök tervezett felhasználását is. A digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek tartalmazhatnak több országra kiterjedő projektekre vonatkozó javaslatokat is.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek figyelembe veszik az európai szemeszter keretében kiadott legújabb országspecifikus ajánlásokat. A digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek kiigazításakor figyelembe kell venni a 6. cikk (3) bekezdése szerinti ajánlott szakpolitikákat, intézkedéseket és fellépéseket, valamint a 9. cikk alapján elfogadott ajánlásokat.

(6)A Bizottság iránymutatást és támogatást nyújt a tagállamoknak a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemterveik elkészítéséhez, beleértve azt is, hogy amennyiben lehetséges, hogyan kell nemzeti szinten meghatározni azokat a megfelelő, tervezett végrehajtási pályákat, amelyek hatékonyan hozzájárulhatnak az uniós szintű tervezett végrehajtási pályák eléréséhez.

8. cikk

A Bizottság és a tagállamok közötti éves együttműködés

(1) A tagállamok és a Bizottság szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy meghatározzák a hiányosságok kezelésének módjait azokon a területeken, ahol az előrehaladás nem volt elégséges a 4. cikkben meghatározott egy vagy több digitális cél eléréséhez, vagy ahol a digitális évtized helyzetéről szóló jelentés eredményei alapján jelentős hiányosságokat állapítottak meg. Ennek az elemzésnek különösen figyelembe kell vennie, hogy a tagállamok különböző mértékben képesek hozzájárulni a digitális célok eléréséhez, valamint azt a kockázatot, hogy e célok némelyikének késedelmes teljesülése negatív hatással lehet más digitális célok elérésére.

(2)A digitális évtized helyzetéről szóló jelentés közzétételét követő két hónapon belül a Bizottság és a tagállamok törekednek arra, hogy megvitassák a tagállamok előzetes észrevételeit, különösen a Bizottság által a digitális évtized helyzetéről szóló jelentésben ajánlott szakpolitikák, intézkedések és fellépések tekintetében.

(3)A digitális évtized helyzetéről szóló jelentés közzétételétől számított öt hónapon belül az érintett tagállamok benyújtják a Bizottságnak a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemterveik kiigazításait, amelyek olyan szakpolitikákból, intézkedésekből és fellépésekből állnak, amelyeket a 4. cikkben meghatározott digitális célok által érintett területeken az előrehaladás elősegítése és a 2. cikkben meghatározott célkitűzések teljesítése érdekében végrehajtani kívánnak, beleértve – adott esetben – a több országot érintő projektekre vonatkozó javaslatokat is. Ha egy tagállam úgy ítéli meg, hogy nincs szükség intézkedésre, és a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemterve nem igényel frissítést, akkor ezt írásban meg kell indokolnia.

(4)Az éves együttműködés bármely szakaszában a Bizottság és egy vagy több tagállam a 12. cikk rendelkezéseinek megfelelően közös kötelezettségvállalásokat tehet, konzultálhat más tagállamokkal a szakpolitikákról, intézkedésekről vagy fellépésekről, illetve több országra kiterjedő projekteket hozhat létre. A Bizottság vagy a szakpolitikát, intézkedést vagy fellépést javasló tagállam szakértői értékelési folyamat megindítását is kérheti az adott szakpolitika, intézkedés vagy fellépés adott aspektusai, és különösen az adott digitális cél eléréséhez való hozzájárulásra való alkalmassága tekintetében. A szakértői értékelési folyamat eredménye beilleszthető a digitális évtized helyzetéről szóló következő jelentésbe.

(5)A Bizottság törekszik arra, hogy a jelentés közzététele előtt tájékoztassa a tagállamokat azokról az ajánlott szakpolitikákról, intézkedésekről és fellépésekről, amelyeket bele kíván foglalni a digitális évtized helyzetéről szóló jelentésbe.

9. cikk

Ajánlások

(1)Amennyiben egy tagállam anélkül mulasztja el végrehajtani a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervének a Bizottság által a 6. cikk (3) bekezdése értelmében ajánlott szakpolitikák, intézkedések és fellépések figyelembevételével történő kiigazítását, hogy azt kellően megindokolná, a Bizottság ajánlást fogadhat el, mely egy külön elemzést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy ez a mulasztás hogyan befolyásolhatja a jelen határozat célkitűzéseinek és digitális céljainak elérését.

(2)Az érintett tagállam a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a Bizottság ajánlását, és adott esetben annak megfelelően három hónapon belül kiigazítja a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervét. Amennyiben az érintett tagállam úgy ítéli meg, hogy nem kell kiigazítania a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervét az ajánlásnak vagy annak jelentős részének megfelelően, ezt írásban közli a Bizottsággal, és három hónapon belül közzéteszi az okokat.

(3)Az ajánlások kiegészítik az európai szemeszterrel összefüggésben kiadott legutóbbi országspecifikus ajánlásokat.

(4)Ezen túlmenően, amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a nemzeti intézkedések elégtelenek és veszélyeztetik az e határozatban meghatározott célkitűzések és digitális célok időben történő elérését, megfelelő intézkedéseket javasolhat, és gyakorolhatja a Szerződések szerinti hatásköreit e célkitűzések és célok kollektív elérésének biztosítása érdekében.

(5)Amennyiben egy tagállam több éven keresztül folyamatosan eltér a tervezett nemzeti végrehajtási pályától, vagy nem szándékozik elfogadni egy korábbi bizottsági ajánláson alapuló kiigazító intézkedést, a Bizottság célzott párbeszédet kezdeményezhet az érintett tagállammal, és erről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az e cikk alapján elfogadott bármely ajánlásról.

10. cikk

Együttműködés

(1)A Bizottság és a tagállamok szorosan együttműködnek az e határozatban megállapított kötelezettségek és feladatok végrehajtása érdekében. E célból a tagállamok párbeszédet kezdeményezhetnek a Bizottsággal vagy a Bizottsággal és a tagállamokkal a digitális célok és célkitűzések elérése szempontjából releváns bármely témában. A Bizottság biztosítja az összes megfelelő technikai segítségnyújtási szolgáltatást és szakértelmet, valamint megszervezi az információk és a bevált gyakorlatok strukturált cseréjét, illetve a koordinációt.

11. cikk

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

(1)A Bizottság szorosan együttműködik a magán- és a közszféra érdekelt feleivel, köztük a szociális partnerekkel annak érdekében, hogy információkat gyűjtsön, és ajánlott szakpolitikákat, intézkedéseket és fellépéseket dolgozzon ki e határozat végrehajtása céljából.

(2)A tagállamok a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemterveik és azok kiigazításainak elfogadásakor a nemzeti jogszabályokkal összhangban együttműködnek a magán- és állami érdekelt felekkel, köztük a szociális partnerekkel.

4. fejezet

A több országra kiterjedő projektek kerete

12. cikk

Több országra kiterjedő projektek

(1)A több országra kiterjedő projektek általános célkitűzése a digitális célok elérésének elősegítése.

(2)A több országra kiterjedő projektek az alábbi konkrét célkitűzések közül egyre vagy többre irányulnak:

a)az Unió és a tagállamok közötti együttműködés javítása a digitális évtized célkitűzéseinek elérése érdekében;

b)az Unió technológiai kiválóságának és ipari versenyképességének megerősítése a kritikus technológiák, a digitális termékek, szolgáltatások és infrastruktúrák terén, amelyek elengedhetetlenek a gazdasági fellendüléshez és jóléthez, valamint a polgárok biztonságához és védelméhez;

c)az Unió stratégiai sebezhetőségeinek és függőségeinek kezelése a digitális ellátási láncok mentén;

d)a digitális megoldások és legjobb felhasználásuk terjesztése a közérdekű területeken és a magánszektorban;

e)hozzájárulás a társadalom és a gazdaság fenntartható digitális átalakulásához, amely valamennyi vállalkozás és polgár javát szolgálja az Unióban.

A melléklet indikatív listát tartalmaz azokról a lehetséges tevékenységi területekről, amelyeken több országra kiterjedő projektek hozhatók létre ezen konkrét célkitűzések megvalósítására.

(3)A több országra kiterjedő projektekben legalább három tagállam vesz részt.

(4)Az alkalmazandó uniós jogot és az uniós joggal összhangban lévő nemzeti jogot továbbra is alkalmazni kell a több országra kiterjedő projektekre.

(5)A Bizottság ajánlást fogadhat el egy több országra kiterjedő projekt létrehozására vagy arra, hogy felkérjen egy tagállamot az (1)–(3) bekezdés követelményeinek megfelelő, több országra kiterjedő projektben való részvételre, figyelembe véve a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek végrehajtása terén elért előrehaladást és a Bizottság ajánlott intézkedéseinek betartását. A Bizottság és a tagállamok közös kötelezettségvállalásként több országra kiterjedő projektet hozhatnak létre, vagy csatlakozhatnak ilyen projekthez.

13. cikk

A több országra kiterjedő projektek kiválasztása és végrehajtása

(1)Figyelembe véve a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervekben és a közös kötelezettségvállalásokban szereplő, több országra kiterjedő projektekre vonatkozó javaslatokat, a Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben a digitális évtized helyzetéről szóló jelentés mellékleteként elkészíti és közzéteszi a több országra kiterjedő projektek végrehajtásának stratégiai elveit és prioritásait, valamint a jelentés közzétételekor végrehajtásra kiválasztott több országot érintő projektek előrehaladásáról szóló jelentést.

(2)Amennyiben azt a program jogalapjában meghatározott szabályok lehetővé teszik, valamennyi uniós program és beruházási program hozzájárulhat egy több országra kiterjedő projekthez annak függvényében, hogy az előírt cél eléréséhez milyen intézkedéstípusok szükségesek.

(3)Más állami vagy magánszervezetek adott esetben szintén hozzájárulhatnak a több országra kiterjedő projektekhez.

(4)A több országra kiterjedő projektek a következő végrehajtási mechanizmusok révén hajthatók végre:

a)közös vállalkozások;

b)európai kutatási infrastruktúra-konzorciumok;

c)az Unió ügynökségei;

d)függetlenül, az érintett tagállamok által;

e)a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti közös európai érdeket szolgáló fontos projektek megvalósításának előmozdítása érdekében;

f)európai digitális infrastruktúra-konzorciumok, e határozat 5. fejezetével összhangban;

g)bármely más megfelelő végrehajtási mechanizmus.

14. cikk

Több országra kiterjedő projektek akcelerátora

(1)A 12. cikk (5) bekezdésében említett bizottsági ajánlás alapján, közös kötelezettségvállalások alapján vagy a részt vevő tagállamok kérésére a Bizottság koordinálja a több országra kiterjedő projekt akcelerátorként történő végrehajtását.

(2)A koordináció első lépéseként a Bizottság valamennyi tagállamnak szóló, részvételi szándék kifejezésére való felhívást tesz közzé. A részvételi szándék kifejezésére való felhívás célja annak megállapítása, hogy egy tagállam részt kíván-e venni a több országra kiterjedő projektben, és milyen pénzügyi vagy nem pénzügyi hozzájárulást kíván nyújtani.

(3)A koordináció második szakaszában, amennyiben legalább három tagállam kifejezi érdeklődését egy több országra kiterjedő projekt iránt, és ezzel egyidejűleg pénzügyi vagy nem pénzügyi kötelezettségvállalásokat javasol a projekthez, a Bizottság az összes tagállammal folytatott konzultációt követően iránymutatást ad a megfelelő végrehajtási mechanizmus kiválasztásáról, a finanszírozási forrásokról és azok projekten belüli kombinációjáról, valamint a projekt végrehajtásához kapcsolódó egyéb stratégiai szempontokról. A Bizottság saját kezdeményezésére is felajánlhatja a részt vevő tagállamok számára, hogy a (2) és (3) bekezdésben leírt lépésekkel összhangban koordinál egy több országra kiterjedő projektet.

(4)A Bizottság a 15. cikkel összhangban iránymutatást adhat egy új európai digitális infrastruktúra-konzorcium létrehozására vonatkozóan.

(5)A Bizottság a 10. cikkben említett szolgáltatások és erőforrások biztosításával támogatja a több országra kiterjedő projektek végrehajtását.

5. fejezet

Európai digitális infrastruktúra-konzorcium

15. cikk

Az európai digitális infrastruktúra-konzorcium (EDIC) célja és jogállása

(1)A tagállamok a több országra kiterjedő projekteket végrehajthatják egy európai digitális infrastruktúra-konzorcium (EDIC) révén.

(2)Az EDIC a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett bizottsági határozat hatálybalépésének napjától jogi személyiséggel rendelkezik.

(3)Az EDIC minden tagállamban a nemzeti jog szerint a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Az EDIC jogosult ingó és ingatlan vagyont, valamint szellemi tulajdont szerezni, birtokolni és elidegeníteni, szerződést kötni, továbbá bíróság előtt eljárni.

(4)Az EDIC létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkezik valamely tagállam területén.

16. cikk

Az EDIC létrehozása

(1)Az EDIC létrehozását kérelmező tagállamok (a továbbiakban: kérelmezők) kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz. A kérelmet írásban kell benyújtani, és annak a következőket kell tartalmaznia:

a)az EDIC létrehozására irányuló, a Bizottsághoz intézett kérelem;

b)az EDIC javasolt alapító okirata;

c)az EDIC által végrehajtandó, több országra kiterjedő projekt technikai leírása;

d)a fogadó tagállam arra vonatkozó nyilatkozata, hogy az EDIC-t – létrehozásának időpontjától – a 2006/112/EK tanácsi irányelv 48 143. cikkének g) pontja és 151. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében, valamint a 2008/118/EK tanácsi irányelv 49 12. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében nemzetközi szervezetként ismeri el. Az e rendelkezésekben megállapított mentességek korlátozásait és feltételeit az EDIC tagjai között létrejött megállapodásban kell rögzíteni.

(2)A Bizottság értékeli a kérelmet, figyelembe véve e határozat célkitűzéseit és az EDIC által végrehajtandó, több országra kiterjedő projekt végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati megfontolásokat.

(3)A Bizottság a (2) bekezdésben említett értékelés eredményeinek figyelembevételével és a 25. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a következő határozatok egyikét:

a)az EDIC létrehozása, miután megállapította, hogy az e fejezetben meghatározott követelmények teljesülnek;

b)a kérelem elutasítása, amennyiben megállapítja, hogy nem teljesülnek az e fejezetben meghatározott követelmények, ideértve a 16. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett nyilatkozat hiányát is. Ebben az esetben a tagállamok ettől függetlenül is létrehozhatnak konzorciumot megállapodás útján, de az nem viselheti az EDIC nevet, és nem részesülhet az e fejezetben meghatározott végrehajtási struktúra előnyeiből.

(4)A (2) bekezdésben említett határozatról értesíteni kell a kérelmezőket. A kérelem elutasítása esetén a határozatot világos és pontos megfogalmazásban meg kell indokolni a kérelmezőknek.

(5)Az EDIC létrehozásáról szóló határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

(6)Az EDIC létrehozásáról szóló határozathoz mellékelni kell az EDIC alapszabályának a 19. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontban meghatározott és adott esetben a kérelemben foglalt alapvető elemeit.

17. cikk

Tagság

(1)Az EDIC-ben legalább három tagállam vesz részt. Az EDIC-nek csak azok a tagállamok lehetnek szavazati joggal rendelkező tagjai, amelyek pénzügyi vagy nem pénzügyi hozzájárulást biztosítanak.

(2)Az EDIC létrehozásáról szóló határozat elfogadását követően más tagállamok az alapszabályban meghatározott tisztességes és észszerű feltételek mellett bármikor csatlakozhatnak tagként.

(3)Azok a tagállamok, amelyek nem nyújtanak pénzügyi vagy nem pénzügyi hozzájárulást, szavazati joggal nem rendelkező megfigyelőként csatlakozhatnak az EDIC-hez.

(4)Az EDIC-ben a tagállamoktól eltérő szervezetek – többek között nemzetközi szervezetek és magánszervezetek – is részt vehetnek, az alapszabályban meghatározottak szerint. Ebben az esetben a tagállamok együttesen birtokolják a tagok közgyűlésén a szavazati jogok többségét, tekintet nélkül a tagállamoktól eltérő jogalanyoktól származó hozzájárulások összegére.

18. cikk

Irányítás

(1)Az EDIC legalább a következő két testülettel rendelkezik:

a)a tagállamokból, a 17. cikk (4) bekezdésében említett egyéb szervezetekből és a Bizottságból álló tagok közgyűlése, mint teljes, a költségvetés elfogadására is kiterjedő döntéshozatali hatáskörrel rendelkező szerv;

b)a tagok közgyűlése által kinevezett igazgató, mint az EDIC végrehajtó szerve és törvényes képviselője.

(2)A Bizottság szavazati joggal nem rendelkező félként vesz részt a tagok közgyűlésének tanácskozásain. Amennyiben azonban egy központilag irányított uniós program pénzügyileg hozzájárul egy több országra kiterjedő projekthez, a Bizottságnak vétójoga van a közgyűlés határozatait illetően.

(3)Az EDIC alapszabálya különös rendelkezéseket állapít meg az irányításra vonatkozóan, az (1) és (2) bekezdés követelményeinek megfelelően.

19. cikk

Az EDIC alapszabálya

(1)Az EDIC alapszabálya legalább a következőket tartalmazza:

a)a tagok és megfigyelők jegyzéke, valamint a tagság és képviselet változásaira vonatkozó eljárás, amely tiszteletben tartja a részt nem vevő tagállamok azon jogát, hogy csatlakozzanak az EDIC-hez;

b)a több országra kiterjedő projekt, adott esetben a képviselők feladatainak és az indikatív ütemtervnek a részletes leírása;

c)a létesítő okirat szerinti székhely és a név;

d)a tagok jogai és kötelezettségei, beleértve a költségvetéshez való hozzájárulás kötelezettségét;

e)szavazati jogok;

f)adott esetben az infrastruktúra, a szellemi tulajdon és egyéb eszközök tulajdonjogára vonatkozó szabályok.

(2)Az alapszabály módosítására a 16. cikkben említett eljárás vonatkozik.

20. cikk

Felelősség

(1)Az EDIC felelős a tartozásaiért.

(2)Minden tag kizárólag az EDIC-nek nyújtott hozzájárulása erejéig tartozik pénzügyi felelősséggel annak tartozásaiért. A tagok az alapszabályban rögzíthetik, hogy a saját hozzájárulásukat meghaladó, meghatározott felelősséget vagy korlátlan felelősséget vállalnak.

(3)Az Unió nem felelős az EDIC tartozásaiért.

21. cikk

Alkalmazandó jog és joghatóság

(1)Az EDIC létrehozására és belső működésére a következők alkalmazandók:

a)az uniós jog, különösen e határozat;

b)az a) pontban említett jogi aktusok rendelkezései által nem vagy csak részben szabályozott kérdések esetében azon állam joga, amelyben az EDIC létesítő okirat szerinti székhelye található;

c)az alapszabály és annak végrehajtási szabályai.

(2)Azon esetek sérelme nélkül, amelyekben az Európai Unió Bírósága a Szerződések alapján joghatósággal rendelkezik, az EDIC-kel kapcsolatosan a tagok közötti, a tagok és az EDIC közötti, valamint az EDIC és harmadik felek közötti jogviták rendezésére illetékes joghatóság megállapítása azon állam joga szerint történik, amelyikben az EDIC létesítő okirat szerinti székhelye található.

22. cikk

Végelszámolás

(1)Az alapszabály meghatározza az EDIC-nek a tagok közgyűlése által hozott határozat alapján történő felszámolása esetén alkalmazandó eljárást. A felszámolás a tevékenységeknek egy másik jogi személyre való átruházásához vezethet.

(2)Abban az esetben, ha az EDIC nem tudja kifizetni tartozásait, annak az államnak a fizetésképtelenségi szabályait kell alkalmazni, ahol az EDIC létesítő okirat szerinti székhelye található.

23. cikk

Jelentéstétel és ellenőrzés

(1)Az EDIC éves tevékenységi jelentést készít, amely tartalmazza tevékenységeinek technikai leírását és egy pénzügyi jelentést. A jelentést a tagok közgyűlése hagyja jóvá és továbbítja a Bizottságnak. E jelentést a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni.

(2)A Bizottság ajánlásokat tehet az éves tevékenységi jelentésben tárgyalt kérdésekkel kapcsolatban.

6. fejezet

Záró rendelkezések

24. cikk

Információszolgáltatás

(1)A Bizottság kérésére a tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják az e határozat szerinti feladatai ellátásához szükséges adatokat, különösen a 7., 8. és 9. cikk végrehajtásához szükséges információkat. A Bizottság által kért adatszolgáltatásnak az ilyen feladatok elvégzésével arányosnak kell lennie. Amennyiben a szolgáltatott adatok a vállalkozások által valamely tagállam kérésére korábban már szolgáltatott adatokkal kapcsolatosak, az érintett vállalkozásokat erről tájékoztatják.

25. cikk

A bizottság

(1)A Bizottság munkáját egy bizottság (a továbbiakban: a hírközlési bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikkére.

26. cikk

Hatálybalépés

(1)Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)

   A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja, COM(2021) 118 final/2, 2021.3.9. 

(2)

   A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Európa digitális jövőjének megtervezése, COM(2020) 67 final, 2020.2.19.

(3)

   Digitális oktatási cselekvési terv 2021–2027: Az oktatás és a képzés átalakítása a digitális kornak megfelelően, COM/2020/624 final.

(4)

   Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára. COM(2021) 345 final.

(5)

   Peremcsomópontok: olyan, a hálózathoz csatlakoztatott számítógépek, amelyek az adatokat generáló fizikai végponthoz közel (vagy abban) helyezkednek el. A peremcsomópontok elosztott, alacsony késleltetésű adatkezelési és -tárolási kapacitásokat kínálnak anélkül, hogy az adatokat távoli központi adatközpontba vagy felhőalapú infrastruktúrába kellene továbbítaniuk.

(6)

   A FAIR adatkezelési elvek előírják, hogy ezeknek az adatoknak elvben fellelhetőnek, hozzáférhetőnek, interoperábilisnak és újrafelhasználhatónak kell lenniük. https://www.force11.org/group/fairgroup/fairprinciples.

(7)

   Lásd még a 2020. évi berlini nyilatkozatot a digitális társadalomról és az értékalapú digitális kormányzatról.

(8)

   Az európai egészségügyi adattérről szóló, a közeljövőben várható javaslat hozzá fog járulni e cél eléréséhez.

(9)

   A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Európa digitális jövőjének megtervezése, COM(2020) 67 final, 2020.2.19.

(10)

   A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében, COM(2021) 350 final.

(11)

   Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai adatkormányzásról (Adatkormányzási rendelet), COM(2020) 767 final.

(12)

   Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról, COM(2020) 825 final.

(13)

   Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a digitális ágazat vonatkozásában a megtámadható és méltányos piacokról (digitális piacokról szóló jogszabály), COM(2020) 842 final.

(14)

   Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Az EU kiberbiztonsági stratégiája a digitális évtizedre, JOIN(2020) 18 final.

(15)

   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/694 rendelete (2021. április 29.) a Digitális Európa program létrehozásáról és az (EU) 2015/2240 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 166., 2021.5.11., 1. o.).

(16)

   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 1. o.).

(17)

   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/523 rendelete (2021. március 24.) az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról (HL L 107., 2021.3.26., 30. o.).

(18)

   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(19)

   Közlemény az EU biztonsági unióra vonatkozó stratégiájáról. COM(2020) 605 final.

(20)

   A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési tervről szóló közlemény. COM(2020) 624 final.

(21)

   COM(2021) 750 final, 2021.9.8. – „2021. évi stratégiai előrejelzési jelentés – Az EU cselekvési képessége és szabadsága”.

(22)

   https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/european-green-deal_hu

(23)

   https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/13089-Politikai-program-A-digitalis-evtized-iranytuje_hu

(24)

   https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/consultations/consultation-and-discussion-forum-eus-2030-digital-decade-vision

(25)

   https://futurium.ec.europa.eu/en/digital-compass

(26)    Reziliencia-eredménytáblák | Európai Bizottság (europa.eu).

(27)

   A McKinsey jelentése, Shaping the digital transformation in Europe (A digitális transzformáció megtervezése Európában), 2020. szeptember.

(28)    Brüsszel, 2021.1.22., SWD(2021) 12 final.

(29)    HL C […]., […], […]. o.

(30)    HL C […]., […], […]. o.

(31)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja, COM/2021/118 final/2.

(32)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében, 2020. 5. 5., COM(2021) 350 final.

(33)    COM(2021) 750 final, 2021.9.8. – „2021. évi stratégiai előrejelzési jelentés – Az EU cselekvési képessége és szabadsága”.

(34)    Cselekvési terv a polgári, a védelmi és az űripar közötti szinergiákról, 2021.2.22., COM(2021) 70 final, 4. intézkedés.

(35)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai zöld megállapodás, 2019.12.11., COM(2019) 640 final.

(36)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/694 rendelete (2021. április 29.) a Digitális Európa program létrehozásáról és az (EU) 2015/2240 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 166., 2021.5.11., 1. o.).

(37)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 1. o.).

(38)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/523 rendelete (2021. március 24.) az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról (HL L 107., 2021.3.26., 30. o.).

(39)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(40)    Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára. COM(2021) 345 final.

(41)    A DESI az európai szemeszter folyamatába és az országspecifikus ajánlásokba beépülő elemzések és mérési mutatók éves sorozata, amelyet 2014 óta használnak Európa általános előrehaladásának nyomon követésére és az egyes tagállamok digitális téren elért eredményeinek értékelésére.

(42)    Az Európai Parlament és a Tanács 1006/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 808/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 286., 2009.10.31., 31. o.).

(43)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).

(44)    Brüsszel, 2021.1.22., SWD(2021) 12 final.

(45)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(46)    Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(47)    A Bizottság 2012/504/EU határozata (2012. szeptember 17.) az Eurostatról (HL L 251., 2012.9.18., 49. o.).

(48)

   A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.). 

(49)

   A Tanács 2008/118/EK irányelve (2008. december 16.) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 9., 2009.1.14., 12. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.9.15.

COM(2021) 574 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

Az Európai Parlament és a Tanács határozata

„A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű, 2030-ig szóló szakpolitikai program létrehozásáról

{SWD(2021) 247 final}

MELLÉKLET – Tevékenységi területek

Tevékenységi területek:

a)közös európai adatinfrastruktúra és -szolgáltatások;

b)az Unió ellátása az alacsony energiaigényű processzorok következő generációjával;

c)az 5G folyosók páneurópai kiépítettségének fejlesztése;

d)az európai nagy teljesítményű számítástechnikához kapcsolódó szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek beszerzése;

e)rendkívül biztonságos kvantumalapú és űrbe telepített kommunikációs infrastruktúrák kifejlesztése és alkalmazása;

f)biztonsági műveleti központok hálózatának kiépítése;

g)összekapcsolt közigazgatás;

h)európai blokklánc-szolgáltatási infrastruktúra;

i)európai digitális innovációs központok;

j)a digitális készségek fejlesztését célzó csúcstechnológiai partnerségek a készségfejlesztési paktum révén;

k)egyéb olyan projektek, amelyek megfelelnek az e határozat 12. cikkében foglalt valamennyi kritériumnak, és amelyek a kibontakozó társadalmi, gazdasági vagy környezeti fejlemények miatt idővel szükségessé válnak a digitális évtized célkitűzéseinek eléréséhez.