INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

• A javaslat indokai és céljai

Az európai zöld megállapodásról szóló közlemény 1 új növekedési stratégiát indított el az EU számára azzal a céllal, hogy az Uniót modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkező, méltányos és virágzó társadalommá alakítsa át. Újólag megerősíti a Bizottság azon törekvését, hogy növelje éghajlat-politikai céljait, és 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens. Célja továbbá a polgárok egészségének és jólétének védelme a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben. A Covid19-világjárvány által az uniós polgárok egészségére és gazdasági jólétére gyakorolt rendkívül súlyos hatások fényében még tovább fokozódott az európai zöld megállapodás szükségessége és értéke.

Az éghajlatváltozás kezelése sürgető kihívás. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) különjelentésének tudományos megállapításaival összhangban 2050-re el kell érni a globális nulla nettó szén-dioxid-kibocsátást, az évszázad során később pedig az összes többi üvegházhatású gázzal szembeni semlegességet. E sürgető kihívás miatt az EU-nak fokoznia kell fellépését, és globális vezető szerepet kell mutatnia azáltal, hogy 2050-re klímasemlegessé válik. Ezt a célkitűzést rögzíti a „Tiszta bolygót mindenkinek – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról” közlemény 2 .

Egy átfogó hatásvizsgálat alapján Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlatvédelmi törekvésének fokozása című, 2020. szeptember 17-i bizottsági közlemény 3 azt javasolta, hogy fokozzák az uniós törekvést és terjesszenek elő átfogó tervet az Európai Unió 2030-ra elérendő kötelező célértékének legalább 55 %-os nettó kibocsátáscsökkentésre való, felelős módon történő növeléséhez. A 2030-ra vonatkozó törekvés most segít biztonságot adni a politikai döntéshozók és befektetők számára, ahhoz hogy az elkövetkező években hozott döntések ne okozzanak tartósan a 2050-re elérendő klímasemlegességi célnak nem megfelelő kibocsátási szinteket. A 2030-as cél összhangban van a Párizsi Megállapodás azon célkitűzésével, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés jóval 2 °C alatt maradjon és – további erőfeszítésekkel – 1,5 °C-ra korlátozódjon.

A közlemény javasolja a LULUCF-ágazat nagyobb mértékű hozzájárulásának irányába való elmozdulást, további lépésként pedig a szén-dioxidtól eltérő mezőgazdasági üvegházhatásúgáz-kibocsátások ötvözését a földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási ágazattal, és ily módon egy újonnan szabályozott földhasználati ágazat létrehozását (a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és egyéb földhasználatból származó kibocsátások és elnyelések lefedésével). Ez előmozdíthatja a szárazföldi alapú mérséklési intézkedések közötti szinergiákat, nemzeti és uniós szinten pedig integráltabb szakpolitikai döntéshozatalt és szakpolitikai végrehajtást tehet lehetővé. A közleményt alátámasztó elemzés azt mutatja, hogy a földhasználati ágazat 2035 körül költséghatékony módon klímasemlegessé válhatna, és ezt követően több szén-dioxid-elnyelést generálna, mint üvegházhatásúgáz-kibocsátást.

Az Európai Tanács 2020. decemberi ülésén jóváhagyta a 2030-ra vonatkozó új kötelező uniós célértéket 4 . Felszólította továbbá a Bizottságot, hogy „értékelje, hogy az összes gazdasági ágazat hogyan tud a legjobban hozzájárulni a 2030-as célkitűzéshez, és a tagállami szintű környezeti, gazdasági és társadalmi hatások mélyreható vizsgálata kíséretében nyújtsa be a szükséges javaslatokat, a nemzeti energia- és klímatervek figyelembevétele és a meglévő rugalmassági mechanizmusok felülvizsgálata mellett”.

E célból az európai klímarendelet jogilag kötelezővé teszi az EU klímasemlegességi céljának elérését és azáltal fokozza a 2030-ra megvalósítandó törekvést, hogy 1990-hez képest 2030-ra legalább 55 %-os nettó kibocsátáscsökkentést tűz ki célul.

Az európai klímarendeletben javasolt pályamodell követése és a 2030-ra kitűzött ambiciózusabb szint elérése érdekében a Bizottság felülvizsgálta a jelenleg hatályos éghajlat- és energiapolitikai jogszabályokat, amelyek 2030-ig várhatóan 40 %-kal, 2050-ig pedig 60 %-kal csökkentik az üvegházhatásúgáz-kibocsátást.

A Bizottság éghajlat-politikai céltervében bejelentett „Irány az 55 %!” jogalkotási csomag a legátfogóbb építőelem a 2030-ra vonatkozó ambiciózus új éghajlat-politikai cél megvalósítására irányuló erőfeszítésekben, és ehhez minden gazdasági ágazatnak és szakpolitikának hozzá kell járulnia.

A földhasználati, földhasználat-változtatási és erdőgazdálkodási (LULUCF) ágazatnak az (EU) 2018/841 rendeletben meghatározott kezdeti szabályozási keretét 2018-ban fogadták el és az a 2021–2030-as időszakban a föld, az erdők és a biomassza kezeléséből származó szén-dioxid-kibocsátásra és -elnyelésre, továbbá a CH4 és N2O üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozik. Hozzájárul a kibocsátásoknak 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 40 %-kal történő csökkentésére vonatkozó uniós cél eléréséhez annak biztosításával, hogy a teljes kibocsátás összege a „vállaláselosztási” (vagy ESR-) ágazat tekintetében az elszámolási szabályoknak és rugalmassági mechanizmusnak az (EU) 2018/842 rendelet szerinti alkalmazását követően ne haladja meg az ágazat által generált teljes elnyelés összegét.

Az (EU) 2018/841 rendeletnek az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag részeként történő módosítására irányuló javaslat célja, hogy megerősítse a LULUCF-ágazat hozzájárulását a 2030-ra vonatkozó fokozott általános éghajlatvédelmi törekvéshez. E célból a javaslat: a LULUCF-ágazat nettó üvegházhatásúgáz-elnyelésének 2030-as átfogó uniós célértékét 310 millió tonna CO2-egyenértékben határozza meg; megerősíti a tagállamok azon kötelezettségét, hogy integrált mérséklési terveket nyújtsanak be a földhasználati ágazatra vonatkozóan, és digitális technológiák alkalmazásával fokozza a nyomonkövetési követelményeket; összhangba hozza a célkitűzéseket a biológiai sokféleség és a bioenergia vonatkozásában előterjesztett kapcsolódó szakpolitikai kezdeményezésekkel; meghatározza a 2035-re vonatkozó uniós klímasemlegességi célkitűzést a földhasználati ágazatban (amely egyesíti a LULUCF-ágazatot és a szén-dioxidtól eltérő üvegházhatású gázokat kibocsátó mezőgazdasági ágazatot); továbbá kötelezi a Bizottságot, hogy 2025-ig tegyen javaslatokat a 2035-ös célkitűzéshez való nemzeti hozzájárulásokra.

Az első megfelelési időszakra (2021–2025) vonatkozóan a javasolt módosítás csak kisebb, nem lényegi változtatásokat vezet be a LULUCF szabályozási keretében. Ezzel szemben viszont a 2026–2030-as második megfelelési időszak kezdetével jelentős változás következik be. A végrehajtás és a megfelelés egyszerűsítése érdekében a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti területelszámolási szabályokat 2025 után már nem alkalmazzák, és az európai klímarendelettel összhangban kiigazítják a LULUCF és a „vállaláselosztási” ágazatok közötti rugalmassági mechanizmust. A nettó üvegházhatásúgáz-elnyelés 310 millió tonna CO2-egyenértékű átfogó uniós célértéke éves nemzeti célértékekként kerül elosztásra a tagállamok között a 2026-tól 2030-ig tartó időszakra vonatkozóan, az elosztás alapját pedig az üvegházhatású gázok jegyzékeiben bejelentett kibocsátások és elnyelések, valamint a gazdálkodás alatt álló földterületek képezik. Sor kerül a célértékek teljesítésére vonatkozó új irányítási rendszer bevezetésére és a tagállami meg nem felelés kockázatát kezelő földhasználati rugalmassági mechanizmus kiigazítására. 2031-től kezdődően a rendelet hatálya kiterjed a szén-dioxidtól eltérő mezőgazdasági kibocsátásokra is, így első alkalommal sikerül egyetlen éghajlat-politikai eszközzel lefedni a földhasználati ágazat teljes keretrendszerét.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Az „Irány az 55 %!” éghajlat- és energiapolitikai intézkedéscsomag átfogó lépés az uniós jogszabályok átdolgozása felé annak érdekében, hogy azok összhangba kerüljenek az EU fokozott éghajlatvédelmi törekvésével. Az intézkedéscsomagban szereplő valamennyi kezdeményezés szorosan összefügg egymással.

Ez a jogalkotási javaslat kiegészíti az intézkedéscsomagban szereplő javaslatokat és fenntartja az összhangot az alábbiakkal:

a)az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló 2003/87/EK irányelv 5 felülvizsgálata;

b)az (EU) 2018/842 közös kötelezettségvállalási rendelet 6 ;

c)a megújuló energiáról szóló (EU) 2018/2001 irányelv 7 módosítása az új 2030-as éghajlat-politikai célkitűzés megvalósítása érdekében.

Szoros kapcsolat áll fenn a Bizottság egyéb kezdeményezéseivel is, amelyek a természetalapú szén-dioxid-eltávolítás védelmére és fokozására, az uniós erdők éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciájának javítására, a leromlott földterületek és ökoszisztémák helyreállítására, a tőzeglápok elárasztással való helyreállítására és a biogazdaság előmozdítására irányulnak, beleértve a fenntartható fakitermelésből származó termékek használatát, a biológiai sokféleséget előmozdító ökológiai elvek teljes körű tiszteletben tartása mellett:

a) a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia 8 ;

b) a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért 9 ;

c) [uniós erdőstratégia 10 ];

d) [uniós természethelyreállítási célok] 11 ;

e) az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia 12 ;

f) a metánkibocsátás csökkentésére irányuló uniós stratégia 13 ;

g) [uniós talajvédelmi stratégia 14 ];

h) fenntartható biogazdaság Európa számára 15 ;

i) a tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv 16 ;

j) szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv 17 ;

k) hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára 18 .

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag javaslatainak összhangban kell lenniük valamennyi uniós fellépéssel és szakpolitikával, és segíteniük kell az EU-t abban, hogy elérje a 2030-ra kitűzött megnövelt célt és a 2050-re előirányzott klímasemlegességi célkitűzésre való sikeres és méltányos átállást, amint azt a Bizottság az európai zöld megállapodásról szóló közleményében megállapította. E kezdeményezés számos más szakpolitikai területhez, többek között az Unió külső politikáihoz is kapcsolódik.

A Bizottság tökéletesíti a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásait és támogató eszközeit azzal a céllal, hogy valamennyi uniós kezdeményezés megfeleljen a „ne árts” zöld eskünek.

A technikai támogatási eszköz támogatja a tagállamokat a reformok megtervezésében és végrehajtásában. A támogatás nyújtása kérésre történik és a szakpolitikai területek széles körét öleli fel, beleértve a helyreállítási és rezilienciaépítési terveket, a zöld átállást és a LULUCF vonatkozású kérdéseket.

A LULUCF-ágazat kapcsolódik minden olyan ökoszisztémához és gazdasági tevékenységhez, amely a földterületre és az általa nyújtott szolgáltatásokra támaszkodik. Ezért a LULUCF-rendelet szinergiákat teremt a földhöz kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó egyéb uniós szakpolitikákkal, elsősorban a közös agrárpolitikával 19 , a környezetvédelmi politikákkal és az energiapolitikával, különösen a megújuló energia tekintetében.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

E javaslat jogalapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 192. cikke képezi. Az EUMSZ 191. cikke és 192. cikkének (1) bekezdése értelmében az Európai Uniónak többek között a következő célkitűzések eléréséhez kell hozzájárulnia: a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása; a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére, és különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az éghajlatváltozás határokon átnyúló probléma, amelyet nem lehet csupán tagállami vagy helyi fellépéssel megoldani. Az éghajlatváltozás elleni fellépést európai szinten, és ahol csak lehet, globális szinten kell koordinálni. Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke értelmében az uniós fellépés a szubszidiaritás elve alapján indokolt. Az Európai Unió az éghajlatváltozás kezelése érdekében 1992 óta dolgoz ki közös megoldásokat és ösztönző globális intézkedéseket. Az EU-szintű fellépés hátteret biztosít a 2030-ra és hosszabb távra kitűzött kibocsátáscsökkentési célok költséghatékony teljesítéséhez, miközben biztosítja a méltányosság és a környezeti integritás szempontjainak érvényesülését. Az Európai Uniónak az éghajlatváltozással kapcsolatos hatáskörét az EUMSZ 191–193. cikke erősíti meg és fejti ki részletesen.

Az ÜHG-kibocsátás csökkentésére vonatkozó 2030-as uniós célérték növelése hatással lesz az uniós gazdaság legtöbb – ha nem az összes – ágazatára. E célérték növelése emellett szakpolitikai válaszlépéseket tehet szükségessé számos területen, többek között az éghajlat-, erdészeti és földhasználati politikán túl is. A tagállamok által a LULUCF-rendelet keretében hozott intézkedések szorosan kapcsolódnak más szakpolitikákhoz, különösen a mezőgazdaság, a biológiai sokféleség és az élőhelyek védelme és az alkalmazkodás terén, valamint a megújuló energiával kapcsolatos szempontok miatt az energiapolitikához. A különböző érintett szakpolitikák közötti kölcsönös függőségnek országokon túlmutató hatása van, a kibocsátáscsökkentési és -elnyelési célértékeket tagállamonként határozzák meg, és az (EU) 2018/1999 rendelet 20 rögzíti azon elveket, amelyek alapján a tagállamok beszámolnak az elért eredményekről és mérik a saját célértékeik és az EU egészére vonatkozó célérték elérése felé tett haladásukat. Elengedhetetlen az uniós szintű fellépés, és az összehangolt uniós szakpolitikák sokkal nagyobb eséllyel vezetnek valódi átalakulásához a 2050-ig elérendő klímasemleges gazdaság felé vezető úton.

•Arányosság

Ez a javaslat megfelel az arányosság elvének, mivel nem lépi túl a 2021-től 2030-ig tartó időszak alatti ÜHG-kibocsátás költséghatékony csökkentésére irányuló uniós cél eléréséhez szükséges mértéket, ugyanakkor pedig biztosítja a méltányosság és a környezeti integritás szempontjainak érvényesülését.

Az európai klímarendelet 2030-ra kötelező uniós éghajlat-politikai célértéket határoz meg a hazai nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az 1990-es szinthez képest 2030-ig legalább 55 %-kal történő csökkentésére. Ez a javaslat az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nagy részére kiterjed, és e célkitűzés teljesítése érdekében felülvizsgálja a LULUCF-rendeletet.

•A jogi eszköz típusának megválasztása

E javaslat célkitűzései leginkább a meglévő LULUCF-rendelet módosításával érhetők el, amely az Unió fokozott éghajlatvédelmi törekvésének elérése érdekében változtatásokat vezet be a meglévő jogszabályi keretbe, ugyanakkor pedig az egész Unióban biztosítja a rendelkezések közvetlen és egységes alkalmazását.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenlegi jogszabályok utólagos értékelései / célravezetőségi vizsgálatai

A LULUCF-rendelet 2018-ban lépett hatályba, de 2021 eleje óta alkalmazandó, ezért eddig csak az első lépéseket tették meg a végrehajtására való felkészülés érdekében; ezek a tevékenységek rávilágítottak a végrehajtás néhány kihívására. Különösen a tagállamok által 2019 végén benyújtott integrált nemzeti energia- és klímatervek (NEKT-ek) elemzése 21 mutatta, hogy a LULUCF-ágazatot még a tagállami éghajlati stratégiák szerves alkotóelemeként kell kezelni. Az egyes tagállamok erdőkre vonatkozó referenciaszintjeinek megállapítása során fény derült az összetett elszámolási szabály végrehajtásának kihívásaira, a LULUCF-rendelet végrehajtásának előkészítésében számos tagállamot támogató kapacitásépítési tevékenységek pedig rávilágítottak a nemzeti nyomonkövetési és jelentéstételi rendszerek hiányosságai mögötti kihívásokra.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A bevezető hatásvizsgálatot visszajelzés céljából 2020. október 29-én négy hétre közzétették, és összesen 93 válasz érkezett. Emellett a bizonyítékok gyűjtése és a nagyobb átláthatóság biztosítása érdekében a Bizottság minden egyes javaslatról nyilvános konzultációt szervezett 2020. november 13. és 2021. február 5. között; a LULUCF-rendelet felülvizsgálatáról szóló konzultációra 235 válasz érkezett. Ezek a LULUCF-ágazatra vonatkozó ambiciózusabb eltávolítási célok előnyben részesítését jelezték, amit a válaszadók 45 %-a (többnyire tudományos körök, uniós polgárok és nem kormányzati szervezetek) választott. Második helyen a földhasználati ágazatra vonatkozó integrált célokat a válaszadók 35 %-a részesítette előnyben, főként a magánszektorból. Az ESR rugalmassági mechanizmus megerősítését a válaszadók 20 %-a – főként közigazgatási szervek – részesítette előnyben. A bevezető hatásvizsgálat visszajelzéseinek és a nyilvános konzultáció eredményeinek részletes összefoglalása az e javaslatra vonatkozó hatásvizsgálat 2. mellékletében található.

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A gazdasági, társadalmi és környezeti hatások mennyiségi értékelése az IIASA által a GLOBIOM és a G4M részvételével végzett integrált gazdasági földhasználat-modellezésen alapul. A szakpolitikai forgatókönyv (MIX) figyelembe veszi a más ágazatokból származó biomassza iránti valószínűsíthető igényeket, és követi hosszú távú uniós stratégia 1.5TECH forgatókönyvében szereplő feltevéseket 22 , 23 . A MIX forgatókönyv azt vetíti előre, hogy 2030-ra a LULUCF nettó elnyelése a 2016–2018-as időszakéhoz hasonló szinten lesz. A kibocsátáscsökkentésre vagy a fokozott eltávolításra irányuló egyedi intézkedések hatását elhárítási határköltség görbékkel modellezték. Ez az elemzés kimutatta, hogy viszonylag alacsony költségek (5–10 EUR/tonna CO2) mellett jelentősen növelhető a földhasználati ágazati elnyelés mértéke. Azt is kimutatta, hogy a költséghatékony kibocsátáscsökkentéshez valamennyi földhasználat tekintetében fellépés szükséges, például jobb erdőgazdálkodás, erdőtelepítés, az erdőterületek erdőirtásának elkerülése, a szerves talajokon történő területpihentetés és a mezőgazdasági földterületekre vonatkozó jobb szántóföldi gazdálkodási stratégiák révén.

A LULUCF-ágazatnak a zöld megállapodáshoz való hozzájárulására vonatkozó információkat egy külső szakértőkből álló konzorcium által kötött szolgáltatási szerződés alapján szerezték meg, amely egyéb feladatok mellett a LULUCF-rendelet felülvizsgálati problémáira, célkitűzéseire és alternatíváira, valamint a tagállamok által a LULUCF-határozat (529/2013) keretében benyújtott jelentések elemzésére fókuszált.

Számos külső tanulmány – például LULUCF megfelelési tanulmány, kapacitásépítés üvegházhatású gázok jegyzékeihez, karbongazdálkodási kísérleti projekt stb. – útján gyűjtöttek további információkat.

•Hatásvizsgálat

A különböző kezdeményezések hatásvizsgálatai integrált modellezési forgatókönyveken alapulnak, amelyek tükrözik a különböző szakpolitikai eszközök gazdasági szereplők közötti kölcsönhatását annak érdekében, hogy biztosítsák a kiegészítő jelleget, koherenciát és hatékonyságot a 2030-as és 2050-es éghajlatvédelmi törekvés elérése terén.

Az e javaslatot kísérő hatásvizsgálat kiegészíti a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai céltervet alátámasztó 2020. évi hatásvizsgálat során végzett elemzést. Ez képezte az elemzési alapot a célkitűzéshez, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább nettó 55 %-kal csökkenjen az ÜHG-kibocsátás, a 2035-ös földhasználati ágazati klímasemlegességi célhoz és az Unió egészére vonatkozó 2050-es klímasemlegességi célhoz.

Ezen túlmenően az e javaslatot kísérő hatásvizsgálatot a minőségi jogalkotással kapcsolatos hatályos iránymutatással és a 2021. április 19-én fenntartásokat tartalmazó pozitív véleményt adó Szabályozói Ellenőrzési Testület ajánlásaival összhangban készítették elő és dolgozták ki. A Testület által javasolt javításokkal a végleges változat foglalkozott.

Problémák és célkitűzések

A hatásvizsgálat három fő problémát azonosított, az adott mozgatórugókkal és célkitűzésekkel együtt.

Az első probléma az, hogy az elmúlt évek során a földhasználati ágazatban csökkent a szén-dioxid-eltávolítás: a fa iránti kereslethez és az erdők elöregedéséhez kapcsolódó növekvő kitermelési arányok, a szerves talajokból származó folyamatos kibocsátás, a természeti katasztrófák, valamint a szakpolitikai és pénzügyi ösztönzők hiánya miatt. Ezért e javaslat első célkitűzése ennek a tendenciának a megállítása és visszafordítása azon törekvésnek megfelelően, hogy 2035-re klímasemleges legyen a földhasználati ágazat.

A második probléma az, hogy a földhasználati ágazat nem kellő mértékben integrálódik az éghajlat-politikákba, mivel a mezőgazdasági és a LULUCF-ágazat nem rendelkezik integrált céllal, két külön jogszabály hatálya alá tartoznak és bizonyos korlátokat mutató rugalmassági szabályok kapcsolódnak hozzájuk. A kapcsolódó célkitűzés egy méltányos, rugalmas és integrált éghajlat-politikai keret biztosítása a hatékony szakpolitikai döntéshozatal és végrehajtás ösztönzése érdekében, valamint a költséghatékony és szinergikus mérséklési intézkedések fokozása a földhasználati ágazatban. Ez különösen fontos, mivel nagy lehetőségek rejlenek az éghajlatváltozás mérséklését célzó intézkedések és a területgazdálkodással kapcsolatos környezetvédelmi intézkedések közötti szinergiák növelésére mind a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási területeken, mind a természetes és féltermészetes területeken. A szénben gazdag ökoszisztémák helyreállítása, valamint a talajok és az erdők fenntartható használata egyaránt hozzájárul az éghajlati és biodiverzitási válság kezeléséhez.

A harmadik probléma az, hogy a jelenlegi LULUCF-rendeletben meghatározott elszámolási, nyomonkövetési és jelentéstételi szabályok végrehajtási kihívásokat jelentenek: különösen az erdőkre vonatkozó referenciaszintek megállapításának folyamata bizonyult nehézkesnek, a LULUCF-becslések pontossága terén pedig továbbra is sok a hiányosság. Ez a probléma megfelel az elszámolási szabályok egyszerűsítésére és a meglévő szárazföld-monitoring technológiák és adatkészletek kínálta, a LULUCF-ágazat éghajlati teljesítményének jobb nyomon követését biztosító lehetőségek kiaknázására irányuló célkitűzésnek.

Szakpolitikai alternatívák

Ezen elemzést és az EU 2030-ra vonatkozó éghajlatvédelmi törekvésének fokozásáról szóló közleményben vázolt elemeket követően a hatásvizsgálat három alternatívát ismertetett.

Az első alternatíva a nemzeti LULUCF-célértékek meghatározásának más módjait vizsgálja annak feltételezésével, hogy nincs rugalmassági csatorna a LULUCF-ágazat és az ESR-ágazatok között. Ennek egyik javasolt módja a gazdálkodás alatt álló erdőterületekre vonatkozó elszámolási referenciaérték egyszerűsítése az erdőkre vonatkozó referenciaszint helyett egy múltbeli átlag alkalmazásával. Egy másik mód a jegyzékben bejelentett összes kibocsátáson és eltávolításon alapuló egyetlen eltávolítási célérték meghatározása és annak tagállamok közötti elosztása a legutóbbi kibocsátások és eltávolítások, illetve a gazdálkodás alatt álló földterület nagysága szerint; az uniós célérték megfelel a földhasználati ágazat 2035-ös klímasemlegességére irányuló teljesítési pályának.

A második alternatíva is a bejelentett kibocsátásokon és eltávolításokon alapuló egyetlen eltávolítási célértéket rögzíti, de 2030-ra alacsonyabb uniós célértéket javasol, a LULUCF-ágazat közelmúltbeli teljesítményének (azaz a 2016–2018-as átlagnak) megfelelően; az ESR-célértékek teljesítéséhez szükséges LULUCF-kreditek létrehozási lehetőségének hozzáadásával ez az alternatíva ösztönzőket teremt a LULUCF-célértékek túlteljesítésére, potenciálisan elérve a földhasználati ágazat 2035-ös klímasemlegességére irányuló teljesítési pályának megfelelő eltávolítási szintet.

A harmadik alternatíva a mezőgazdasági ágazat kibocsátását és a LULUCF-ágazatból származó kibocsátást és eltávolítást egyetlen „földhasználati ágazat” pillérben ötvözi, és három elemet foglal magában: tervezési folyamat a 2035-ös szárazföldi alapú klímasemlegesség biztosításához, a földhasználati ágazatra vonatkozó, 2030-ig elérendő kötelező nemzeti célértékek és a földhasználati ágazatra vonatkozó, 2035-ig elérendő kötelező nemzeti célértékek.

Az előnyben részesített alternatíva az egyszerűsített és ambiciózusabb 2030-as nemzeti LULUCF-célértékek (lásd 1.2 vagy 2. alternatíva, az ESR-célértékektől függően) ötvözése a 2035-ös szárazföldi alapú klímasemlegesség egész Unióra vonatkozó célkitűzésével. Az előnyben részesített alternatíva tartalmazza továbbá a szárazföldi alapú mérséklés tervezési folyamatát, a később meghatározandó 2035-ös nemzeti földhasználati célértékeket és a korszerűsített nyomonkövetési és jelentéstételi követelményeket.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A Bizottság jogalkotás minőségének javítása iránti elkötelezettségének megfelelően a javaslat inkluzív módon, teljes átláthatóság és az érdekelt felek folyamatos bevonása mellett készült.

•Alapvető jogok

A javaslat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája 24 által elismert elveket. A javaslat különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának 37. cikkében megfogalmazott, a fenntartható fejlődés elvével összhangban álló magas színvonalú környezetvédelemre irányuló célkitűzéshez járul hozzá.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A tagállamokat érintő költségvetési vonzatok a célok túlteljesítésekor képződő többletekkel való kereskedés lehetőségéhez és ahhoz kapcsolódnak, hogy a LULUCF-ágazatban magas színvonalú nyomon követés és jelentéstétel szükséges, beleértve pl. az uniós programok (pl. Kopernikusz) és a más szakpolitikákhoz már felhasznált adatforrások további felhasználását.

Ez a javaslat 2025-ben előirányozza a tagállamok által az (EU) 2018/1999 rendelet (irányítási rendelet) 26. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott nemzeti jegyzékadatok átfogó felülvizsgálatát. A felülvizsgálat lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy meghatározza a 2026–2030-as időszakra vonatkozó tagállami éves LULUCF-célértékeket az egyes tagállamok 2021., 2022. és 2023. évi átlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátása alapján. A felülvizsgálat naprakésszé teszi a 2030-as ESR kibocsátási jogosultsági pályát is és felülvizsgálja a 2026–2030-as időszakra vonatkozó éves jogosultságokat. Fennmarad továbbá az irányítási rendeletben a megfelelés céljából előirányzott 2027. évi átfogó felülvizsgálat. E feladatokhoz külső vállalkozó támogatására lesz szükség, amelynek becsült ára minden felülvizsgálat (2025, 2027) esetében 2 millió EUR.

Másodlagos jogszabályra is szükség lesz, amely meghatározza az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben a LULUCF részletes szabályait, valamint a kibocsátások nyomon követését és jelentését és a megfelelési jelentések hitelesítését. A végrehajtáshoz az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben alaposan kidolgozott informatikai fejlesztésekre lesz szükség a LULUCF-ESR rugalmassági mechanizmushoz kapcsolódó új típusú kibocsátási egységek és az új üzemeltetők (tagállamok) kezeléséhez.

Emellett, a jelentéstételi és megfelelési mechanizmus 2026. évi módosítását követően, a végrehajtáshoz korszerűsített és fokozott nyomon követésre lesz szükség az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és a Kopernikusz program keretében nyújtott kapcsolódó adatszolgáltatások igénybevételével.

Az uniós költségvetési vonzatokat a mellékelt pénzügyi kimutatás mutatja be. Az informatikai fejlesztést és a beszerzési döntéseket az Európai Bizottság Informatikai és Kiberbiztonsági Tanácsának előzetesen jóvá kell majd hagynia.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A tagállami kötelezettségekhez kapcsolódó átlátható, rendszeres adatszolgáltatás és a megbízható megfelelőség-ellenőrzés alapvető elemként biztosítják a hosszú távú uniós kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások előrehaladását. A kezdeményezés az integrált nemzeti energia- és klímaterveken alapuló folyamatra, továbbá az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz és az egyéb éghajlati információkhoz az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról szóló (EU) 2018/1999 rendeletben foglalt megalapozott átláthatósági keretre épül. A Bizottság többek között a tagállamok által az irányítási rendelet alapján bejelentett információkat fogja felhasználni az előrehaladás rendszeres értékeléséhez. Ide tartoznak az üvegházhatásúgáz-kibocsátással, a szakpolitikákkal és intézkedésekkel, valamint az előrejelzésekkel és alkalmazkodással kapcsolatos információk. A Bizottság ezeket az információkat a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálataihoz és a környezetvédelmi cselekvési programok nyomon követéséhez is fel fogja használni. A tagállamoktól kapott információkat kiegészíthetik a módszeres helyszíni és távérzékelős légköri megfigyelések is, köztük a Kopernikusz által biztosított információk.

A földhasználati ágazat kibocsátására és elnyelésére vonatkozó nyomon követés és jelentéstétel minőségének javulása az üvegházhatású gázok jegyzékében bejelentett számokon alapuló uniós nettó kibocsátáscsökkentési célérték bevezetésével nagyobb hangsúlyt kap. A szárazföld-monitoringra is támaszkodó egyéb uniós szakpolitikákkal – például a közös agrárpolitikával, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos politikákkal és a megújulóenergia-irányelvvel – való koherencia szintén nagy jelentőséggel bír, mivel fontos adminisztratív és költségszinergiákat biztosít. A szárazföld-monitoring technológiák fejlődésének köszönhetően bőséges lehetőség nyílik a földhasználat változásának alacsony költségű és időben történő nyomon követésére (pl. távérzékelésen alapuló megközelítések alkalmazásával, többek között a Kopernikusz Sentinel műholdjaiból vagy kereskedelmi forgalomban kapható szolgáltatásokból). Az ilyen időszerű, uniós lefedettségű digitális földrajzi adatok nemcsak megkönnyítik az ÜHG jelentéstételt, hanem a mérséklési intézkedéshez is iránymutatást adnak a legnagyobb kibocsátáscsökkentési potenciál mutató területeken, és általánosságban lehetővé teszik a környezetvédelmi fellépést és a biológiai sokféleség, természetvédelem és földhasználat tervezését. Kiemelt fontosságú tehát a nyomonkövetési megközelítés korszerűsítése a LULUCF-rendeletben és ezáltal egyenlő versenyfeltételek biztosítása valamennyi tagállam számára a rendelkezésre álló eszközökkel és technológiákkal összhangban lévő, összehasonlítható és szabványosított megközelítések alkalmazása terén; ezzel biztosítható a nyomonkövetési legjobb gyakorlatok bevezetése.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A következő cikkeket érintik a LULUCF jogi keretének azon legfontosabb változásai, amelyek hozzájárulnak az Unió fokozott éghajlatvédelmi törekvésének eléréséhez:

2. cikk – Hatály

A „területelszámolási kategóriák” meghatározását tartalmazó eredeti hatály a módosított rendeletben csak a 2021–2025-ös időszakra vonatkozik. A gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyek csak azon tagállamok esetében tartoznak a 2021–2025-ös módosítás hatálya alá, amelyek erre vonatkozó szándékukat 2020. december 31-ig bejelentették (ezt csak két tagállam választotta).

A 2026–2030-as időszak hatálya közvetlenül az (EU) 2018/1999 rendelet szerint az üvegházhatású gázok jegyzékében bejelentett kibocsátásokon és elnyeléseken alapul, és pontosan tükrözi az UNFCCC jelentéstételi iránymutatásai szerinti egységes jelentéstételi formanyomtatványon meghatározott jelentéstételi kategóriákat (pl. a tőzeglápok és tőzegkitermelés a vizes élőhely kategóriában szerepel).

Az utolsó bekezdés 2031-től kezdődően bevezeti a kombinált földhasználatra és a szén-dioxidtól eltérő üvegházhatású gázokat kibocsátó mezőgazdasági ágazatra vonatkozó hatályt, tükrözve az egységes jelentéstételi formanyomtatványon meghatározott jelentéstételi kategóriákat is.

4. cikk – Kötelezettségvállalások és célértékek

Az eredeti 4. cikkben a „kötelezettségvállalások” kifejezés konkrét számszerűsített cél nélkül rögzítette a kötelezettséget. Az új 4. cikk („Kötelezettségvállalások és célértékek”) a felülvizsgálat eredményeként tükrözni fogja a három időszakot:

A 2021–2025-ös időszakra vonatkozó kötelezettségvállalások

A jelenlegi szabályok értelmében a tagállamok kötelezettséget vállalnak annak biztosítására, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása ne haladja meg az elnyelést, amelyet a hatály keretében meghatározott elszámolási kategóriákba tartozó összkibocsátás és összelnyelés összegeként számítanak ki (2. cikk (1) bekezdés); „a negatív egyenleg tilalma”. E kötelezettségvállalások csak a módosított rendelet alkalmazásának első időszakára, azaz a 2021–2025-ös időszakra korlátozódnak.

A 2026–2030-as időszakra vonatkozó tagállami célértékek

A 2026–2030-as időszakra vonatkozóan rögzített uniós célérték az üvegházhatású gázok 2016., 2017. és 2018. évi jegyzéke alapján 2030-ig eléri a 310 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő nettó elnyelést. A nettó elnyelés 310 millió tonna CO2-egyenértékű uniós célértékét elosztják a tagállamok között annak érdekében, hogy a IIa. melléklet szerinti táblázatnak megfelelően meghatározzák a 2030-ra elérendő minimális nettó elnyelés kötelező nemzeti célértékeit.

Két szempont miatt részesítendő előnyben a legújabb adatok használata. Először is, a teljesítési pálya kezdőpontjának a lehető legközelebb kell állnia a megfelelési időszakhoz – ennek technikai hatása megszünteti az erdőkre vonatkozó referenciaszinthez hasonló referenciaérték meghatározásának szükségességét. Másodszor, a 2023. évi bejelentéssel kezdődő LULUCF-jegyzékek lesznek az elsők, amelyek megfelelnek az irányítási rendelet feltételeinek és ezáltal a magasabb normáknak. 2025-ben a Bizottság a bejelentett üvegházhatásúgáz-jegyzék átfogó felülvizsgálatának eredményei alapján végrehajtási jogi aktust fogad el, amely a 2021., 2022. és 2023. évi hitelesített kibocsátások és elnyelések alapján meghatározza az egyes tagállamok éves célértékeit. Tehát a legfrissebb felülvizsgált adatok szolgálnak majd alapul a 2030-as nemzeti nettó eltávolítási célértékek eléréséhez szükséges teljesítési pálya 2026–2029 közötti éves célértékeinek meghatározásához.

A 2030-as célérték a 2030 és 2050 közötti földhasználati ágazati pályamodell kiindulópontja lesz a gazdaság egészére kiterjedő klímasemlegesség eléréséhez, és lehetővé teszi a 2050-ig elérendő nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás alakulásának nyomon követését.

Klímasemlegességi kötelezettségvállalások 2035-ben

2031-től kezdődően a LULUCF-ágazat magában foglalja a mezőgazdasági ágazat szén-dioxidtól eltérő kibocsátását, és a módosított rendelet célja az, hogy a kombinált ágazatokban legkésőbb 2035-ig megvalósuljon a klímasemlegesség az Unió egészére kiterjedő üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés terén; ezen időpontig nulla nettó kibocsátás elérése, ezt követően pedig negatív kibocsátás generálása. A tagállamok kötelesek hozzájárulni a közös cél eléréséhez, aktualizált integrált nemzeti energia- és klímaterveikben pedig 2024 júniusáig ismertetniük kell, hogy miként kívánják elérni ezt a célkitűzést. A benyújtott tervek alapján a Bizottság 2025 végéig egyedi tagállami célértékeket és uniós szintű intézkedéseket javasol a 2030 utáni időszakra. A tagállamok 2030 utáni egyedi célértékei hatásvizsgálat és új jogalkotási javaslat tárgyát képezik majd.

2036-tól kezdődően egy megbízható szén-dioxid-eltávolítási tanúsítási rendszer alapján a kombinált ágazatnak további szén-dioxid-eltávolítást kell generálnia. E szakpolitikai keret megkezdhetné a földhasználati ágazat más olyan (mezőgazdaságon túli) ágazatokkal való fokozatos ötvözését, amelyek kimerítették kibocsátáscsökkentési lehetőségeiket, vagy például 90 % feletti kibocsátáscsökkentést értek el. Így megmaradna az arra való ösztönzés, hogy a kombinált ágazatokban 2050-ig folyamatosan emelkedjen a szén-dioxid-eltávolítás.

9. cikk – A faipari termékek elszámolása

Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlatvédelmi törekvésének fokozása című közlemény a karbongazdálkodás és a szén-dioxid-eltávolítás azon kezdeményezéseire utal, amelyeket 2030-ig egyre inkább alkalmazni kell. Elő kell tehát segíteni ezeket a szénmegkötés növelését célzó új üzleti modelleket, a földhasználóknak pedig meg kell tenniük a szükséges erőfeszítéseket, hogy elkerüljék a szénkészlet további kimerülését, különösen a talajban.

A javaslat egyértelműbb pályamodellt vezet be az új termékek (építőanyagok, rostok/polimerek) tekintetében, és úgy alakítja át a cikk értelmét, hogy az általában vonatkozzon a karbongazdálkodási/szén-dioxid-eltávolítási tanúsítványokra, a faipari termékeket említve példaként.

12. cikk – Általános rugalmassági mechanizmusok

A módosított rendelet értelmében a tagállamok a 2021–2025-ös időszak végén már nem lesznek képesek a következő időszakra tartalékolni az eltávolítási többletet. A módosítás ugyanakkor biztosítja, hogy a 2021–2025-ös időszak végén a tagállami többleteltávolítások egy részét a 2026–2030-as második időszak alatt létrehozott rugalmassági mechanizmushoz rendeljék (lásd az újonnan beillesztett 13b. cikket).

Emellett a tagállamok kötelesek lesznek beszámolni a kereskedelemből származó bevételek felhasználásáról, és e bevételeket várhatóan visszaforgatják éghajlat-politikai projektekbe.

13. cikk – A gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó rugalmassági mechanizmus

A jelen 13. cikk hatálya a 2021–2025-ös elszámolási időszakra korlátozódik, a rendelkezésre álló teljes rugalmasság a rugalmassági többlet egy részének felel meg, amelyet a tagállamok a 2021–2025-ös időszakban az 13. cikk értelmében nem használtak fel.

Az első időszakot követően többlet várható, mivel a főbb tagállamokban az erdők nettó elnyelése jelenleg jelentősen meghaladja az elfogadott, erdőkre vonatkozó referenciaszinteket. Ennélfogva az erdőkben gazdag szinte valamennyi tagállam vélhetően rugalmassági mechanizmusának igénybevétele nélkül teljesíteni fogja a LULUCF-rendelet szerint a 2021–2025-ös időszakra vonatkozó kötelezettségvállalásait. Ezért valószínű, hogy emiatt a rendelkezésre álló rugalmassági mechanizmus jelentős része felhasználatlan marad, amiből ellátható a gazdálkodás alatt álló erdőterület kompenzációjának a természetes bolygatás által sújtott tagállamok számára történő újraelosztására szolgáló, újonnan létrehozott mechanizmus.

Emellett a Finnország számára biztosított különleges rugalmassági mechanizmusra vonatkozó jelenlegi rendelkezés törlésre kerül és helyébe a módosított rendelet 13a. cikke lép.

13a. cikk – További kompenzációk

A 13. cikkhez hasonlóan e cikk alkalmazása is a 2021–2025-ös első megfelelési időszakhoz képest történő elszámolásra korlátozódik, és létezésének fő indoka a Finnország számára biztosított különleges rugalmassági mechanizmus mértékének értelmezésével kapcsolatos félreértések elkerülése.

A módosítás a rendelkezésre álló kompenzáció összegét 5 millió tonna CO2-egyenértékben, azaz a jelenlegi összeg felében határozza meg, mivel az csak 2025 végéig alkalmazandó. Emellett a más földterületté átalakítottként bejelentett erdőterületre vonatkozó kompenzáció a 2017 végéig terjedő időszakra korlátozódik. A kompenzáció kizárólag a 2021–2025-ös kötelezettségvállalásnak való megfelelés céljára alkalmazható, így biztosítva, hogy a krediteket ne használják fel kereskedéshez vagy a 2026–2030-as második időszakra való tartalékoláshoz.

13b. cikk – Földhasználati rugalmassági mechanizmus a 2026–2030-as évekre

Mivel a jelentéstételen alapuló nemzeti cél felé történő elmozdulás 2025-től feleslegessé teszi a jelenlegi 10. cikket (Természetes bolygatás) és 13. cikket (A gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó rugalmassági mechanizmus), a módosított rendelet új rugalmassági mechanizmust vezet be a 2026–2030-as időszakra, hogy segítse a tagállamokat az ágazati, különösen a természeti katasztrófák miatti bizonytalanságok kezelésében. Ez a jelenlegi 13. cikkhez hasonló elvek szerint fog működni, az erdőterületekről a célnak való megfelelés szempontjából releváns valamennyi földterületre kiterjesztve a hatályt. A mechanizmus nemcsak az erdő, hanem minden földkategória esetében kezelné a nettó elnyelés károsítók, tűz és viharok miatti váratlan csökkenését azzal a feltétellel, hogy a tagállamoknak a meglévő kritériumokkal összhangban egyértelmű bizonyítékot kell szolgáltatniuk (VI. melléklet).

Az új elemek (az eredeti 13. cikkhez képest) a következők:

A 2026–2030-as időszakban az egyes tagállamokban – nemcsak erdőterületen – a rugalmassági mechanizmus egységei felhasználhatók a cél és a jelentéstétel közötti teljes hatókör lefedésére.

2032-ben a 2026–2030-as időszakra vonatkozóan a rugalmassági mechanizmushoz való hozzáférés a VII. mellékletben foglalt maximális mennyiség felében, azaz 178 millió tonna CO2-egyenértékben van meghatározva.

A fel nem használt összegek bizottsági határozat vagy a jegyzék útján újrakioszthatók a tagállamoknak, amennyiben különösen a természetes bolygatásokkal kapcsolatos igényük a VI. mellékletben foglalt elvek szerint bizonyítást nyer és meghaladja a VII. mellékletben tagállamonként előre meghatározott szinteket.

13c. cikk – A célértékek kezelése

A 2026–2030-as időszakban a nettó elnyelésekre vonatkozó éves nemzeti célértékek felé való elmozdulással az (EU) 2018/842 rendelet (a közös kötelezettségvállalási rendelet) szerinti megfelelési keretben lévőkhöz hasonló elvek kerülnek bevezetésre – mint például a 2030. évi megfelelési különbözet utáni 8 %-os meg nem felelési szankció – a 2030 utáni időszakra rögzítendő célérték/kiosztás tekintetében. Amennyiben egy tagállam a második megfelelési időszak végén nem teljesíti a 2030-as célértékét, úgy – az egy másik tagállamtól való átadás lehetősége és a rugalmassági mechanizmus adott hányada ellenére – a 2030-as célérték és a 2030-ban ténylegesen elért nettó kibocsátáscsökkentés közötti különbözet hozzáadódik a 2031-re meghatározott célértékhez.

Az (EU) 2018/1999 rendelet módosítása

Az (EU) 2018/1999 rendeletnek 25 az (EU) 2018/841 rendelettel közös módosítását az indokolja, hogy az előbbi foglalja magában az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés nyomon követésére és jelentésére, valamint az (EU) 2018/841 rendelet szerinti célok elérése terén a tagállamok által elért haladás nyomon követésére vonatkozó szabályokat.

Az (EU) 2018/1999 rendelet 4. cikkének módosítása arra szolgál, hogy a nemzeti energia- és klímatervekben tükröződjenek a 2026–2030-as időszakra meghatározott nemzeti célértékek és a 2035-re vonatkozó klímasemlegességi kötelezettségvállalás. A 38. cikk módosítása 2025-ben lehetővé teszi a nemzeti jegyzékek adatainak átfogó felülvizsgálatát, hogy rögzíthetők legyenek a tagállami nemzeti célértékek a 2026–2030-as időszakra. Emellett az V. melléklet 3. részének módosítása olyan intézkedéseket vezet be, amelyek pontosabbá teszik az üvegházhatású gázok kibocsátásának és elnyelésének nyomon követését és jelentését a LULUCF-ágazatban.

2021/0201 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2018/841 rendeletnek a hatály, a megfelelési szabályok egyszerűsítése, a 2030-ra vonatkozó tagállami célértékek meghatározása, továbbá a földhasználati, erdőgazdálkodási és mezőgazdasági ágazat klímasemlegességének 2035-ig történő közös megvalósítására irányuló kötelezettségvállalás tekintetében, valamint az (EU) 2018/1999 rendeletnek az ellenőrzés, a jelentéstétel, az előrehaladásra vonatkozó nyomon követés és a felülvizsgálat javítása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 26 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 27 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) keretében 2015 decemberében elfogadott Párizsi Megállapodás 2016 novemberében lépett hatályba (a továbbiakban: Párizsi Megállapodás). A megállapodás részes felei megállapodtak abban, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél 2 °C-kal magasabb hőmérsékletszint alatt tartják, és törekednek arra, hogy a hőmérsékletemelkedés az iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5 °C mértékre korlátozódjon.

(2)Az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos kihívások kezelése, valamint a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérése áll a Bizottság által 2019. december 11-én elfogadott, „Az európai zöld megállapodás” című közlemény 28 középpontjában. A Covid19-világjárvány által az uniós polgárok egészségére és gazdasági jólétére gyakorolt rendkívül súlyos hatások fényében még tovább fokozódott az európai zöld megállapodás szükségessége és értéke.

(3)Az UNFCCC titkárságának 2020. december 17-én benyújtott aktualizált nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásban 29 az Unió vállalta, hogy 2030-ig az Unió gazdaságának egészére kiterjedő nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-kal csökkenti.

(4)Az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet 30 útján az Unió jogszabályban rögzítette a gazdaság egészére kiterjedő, a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló célt. A rendelet kötelező uniós kötelezettségvállalást is megállapít arra vonatkozóan, hogy 2030-ig legalább 55 %-kal csökken (az elnyelések levonása utáni) nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás az 1990-es szinthez képest. E cél eléréséhez a gazdaság valamennyi ágazatának hozzá kell járulnia, így a földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás ágazatának is. A nettó elnyelésnek a 2030-as uniós éghajlat-politikai célértékhez való hozzájárulása 225 millió tonna CO2-egyenértékre korlátozódik. Az (EU) 2021/1119 rendelettel összefüggésben a Bizottság a vonatkozó nyilatkozatban erősítette meg szándékát arra, hogy javaslatot tesz az (EU) 2018/841 európai parlamenti és tanácsi rendelet 31 felülvizsgálatára azon törekvésnek megfelelően, hogy 2030-ra 300 millió tonna CO2-egyenérték fölé növeljék a nettó szén-dioxid-eltávolítást a földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási ágazatban.

(5)A nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az 1990-es szinthez képest legalább 40 %-ról legalább 55 %-ra történő csökkentésére irányuló fokozott törekvéshez való hozzájárulás érdekében a 2026–2030-as időszakra minden tagállam esetében kötelező éves célértékeket kell meghatározni a földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás tekintetében (az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 32 rögzített éves kibocsátási jogosultságok analógiájára), ami az Unió egészére vonatkozóan 310 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő nettó elnyelést eredményez 2030-ban. A 2030-as nemzeti célértékek megállapításához használt módszertannak figyelembe kell vennie az egyes tagállamok által 2016-ra, 2017-re és 2018-ra jelentett átlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátást és -elnyelést, és tükröznie kell a földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás jelenlegi mérséklési teljesítményét és az egyes tagállamoknak a gazdálkodás alatt álló uniós földterületből való részesedését, figyelembe véve az adott tagállam azon képességét, hogy az éghajlat és a biológiai sokféleség szempontjából előnyös földhasználati gyakorlatok vagy földhasználat-megváltoztatások révén javítsa teljesítményét az ágazatban.

(6)A nettó üvegházhatásúgáz-elnyelés kötelező éves célértékeit minden tagállam esetében lineáris teljesítési pályán kell meghatározni. A teljesítési pálya 2022-ben kezdődik és az adott tagállam által 2021, 2022 és 2023 során bejelentett átlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátás alapján alakul, majd 2030-ban végződik az adott tagállamhoz rögzített célérték alapján. A kibocsátások és elnyelések számítási módszertanát tökéletesítő tagállamok esetében be kell vezetni a technikai korrekció fogalmát. A környezeti integritás tiszteletben tartása érdekében az adott tagállam célértékét a módszertan változása által a célértékekre gyakorolt hatásnak és a tagállam által a célok elérése érdekében tett erőfeszítéseknek megfelelő technikai korrekcióval kell kiegészíteni.

(7)Az EU 2030-as éghajlatvédelmi törekvésének fokozásáról szóló 2020. szeptember 17-i közlemény 33 vázolta annak lehetőségét, hogy a mezőgazdaság szén-dioxidtól eltérő üvegházhatásúgáz-kibocsátását a földhasználat, földhasználat-megváltoztatása és erdőgazdálkodás nettó elnyelésével ötvözzék, ily módon létrehozva egy újonnan szabályozott földhasználati ágazatot. E kombináció előmozdíthatja a szárazföldi alapú mérséklési intézkedések közötti szinergiákat, nemzeti és uniós szinten pedig integráltabb szakpolitikai döntéshozatalt és szakpolitikai végrehajtást tehet lehetővé. E célból meg kell erősíteni a tagállamok azon kötelezettségét, hogy integrált mérséklési terveket nyújtsanak be a földhasználati ágazatra vonatkozóan.

(8)A földhasználati ágazat képes arra, hogy 2035-re gyorsan és költséghatékony módon klímasemlegessé váljon, és ezt követően a kibocsátásnál több üvegházhatásúgáz-elnyelést generáljon. Az uniós szintű földhasználati ágazati klímasemlegesség 2035-ös elérését célzó közös kötelezettségvállalás rövid távon biztosíthatja a szárazföldi alapú mérséklési fellépés ösztönzéséhez szükséges tervezési biztonságot, mivel az ilyen fellépéseknél hosszú évekig eltarthat a kívánt mérséklési eredmények megjelenése. Emellett az előrejelzések szerint 2050-ben a földhasználati ágazat lesz az üvegházhatású gázok uniós áramlási profiljában a legnagyobb ágazat. Ezért különösen fontos az ágazatot olyan teljesítési pályához kötni, amely 2050-re ténylegesen képes elérni a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet 34 14. cikkével összhangban a tagállamoknak 2024 közepéig kell benyújtaniuk az aktualizált integrált nemzeti energia- és klímaterveiket. A terveknek olyan releváns intézkedéseket kell tartalmazniuk, amelyekkel az egyes tagállamok a legjobban hozzájárulnak az uniós szintű földhasználati ágazati klímasemlegesség 2035-ös elérésére irányuló közös célhoz. E tervek alapján a Bizottságnak nemzeti célértékeket kell javasolnia annak biztosításával, hogy a földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás uniós szintű üvegházhatásúgáz-kibocsátása és -elnyelése, valamint a szén-dioxidtól eltérő üvegházhatású gázokat kibocsátó mezőgazdasági ágazatok kibocsátása legalább egyensúlyba kerüljön 2035-ig. A földhasználati ágazat tekintetében 2035-re előirányzott uniós szintű klímasemlegességi céllal ellentétben e nemzeti célértékek minden tagállam számára kötelezőek és végrehajtandók lesznek.

(9)Az (EU) 2018/841 rendelet 6., 7., 8. és 10. cikkében foglalt elszámolási szabályok annak meghatározását célozták, hogy a földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás mérséklési teljesítménye milyen mértékben járulhat hozzá az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 40 %-os csökkentésének 2030-as uniós céljához, amelyben nem szerepelt a földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás. Az ágazatszabályozási keretének egyszerűsítése érdekében a jelenlegi elszámolási szabályok 2025 után nem alkalmazandók, és a tagállamok nemzeti célértékeknek való megfelelését a bejelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés alapján kell ellenőrizni. Ez biztosítja módszertani összhangot a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 35 és az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 36 , és a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább 55 %-os csökkentésére vonatkozó új cél meghatározását, amelyben a földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás is szerepel.

(10)Az üvegházhatásúgáz-elnyelés fokozása érdekében az egyes mezőgazdasági termelőknek vagy erdőgazdálkodóknak közvetlen ösztönzést kell kapniuk arra, hogy több szén-dioxidot tároljanak földjeiken és erdőikben. A karbongazdálkodási ösztönzőkön és a szén-dioxid-eltávolítás tanúsításán alapuló új üzleti modelleket egyre inkább alkalmazni kell a 2030-ig tartó időszakban. Ezek az ösztönzők és üzleti modellek elősegítik az éghajlatváltozás mérséklését a biogazdaságban, többek között fenntartható fakitermelésből származó termékek használata révén, a biológiai sokféleséget és a körforgásos gazdaságot előmozdító ökológiai elvek maradéktalan tiszteletben tartása mellett. Ennélfogva a faipari termékek mellett a szén-dioxid-tároló termékek új kategóriáit is be kell vezetni. Az elnyelés fokozása érdekében létrejövő üzleti modellek, mezőgazdasági és földgazdálkodási gyakorlatok hozzájárulnak a vidéki térségek kiegyensúlyozott területfejlesztéséhez és gazdasági növekedéséhez. Emellett új munkahelyekre is lehetőséget teremtenek, és ösztönzőket biztosítanak a releváns képzéshez, átképzéshez és továbbképzéshez.

(11)Figyelembe véve az egyes tagállamok földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási ágazatának sajátosságait, valamint azt a tényt, hogy kötelező nemzeti célértékeik elérése érdekében a tagállamoknak fokozniuk kell teljesítményüket, továbbra is számos rugalmassági mechanizmusnak kell a tagállamok rendelkezésére állnia, beleértve a többletekkel való kereskedést és az erdőspecifikus rugalmassági mechanizmusok kiterjesztését, a célok környezeti integritásának tiszteletben tartása mellett.

(12)A jelenlegi elszámolási szabályok 2025 utáni megszűnésekor a természetes bolygatások, például tűz, kártevők és viharok esetében alternatív rendelkezések szükségesek a földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási ágazat természetes folyamatok miatti vagy éghajlatváltozásból eredő bizonytalanságainak kezelése érdekében. 2032-ben egy természetes bolygatásokhoz kapcsolódó rugalmassági mechanizmusnak kell a tagállamok rendelkezésére állnia, amennyiben kimerítették a rendelkezésükre álló összes egyéb rugalmassági mechanizmust, megfelelő intézkedéseket hoztak földterületeik e bolygatásokkal szembeni sebezhetőségének csökkentésére, az Unió pedig eléri a földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási ágazatra vonatkozó 2030-as célt.

(13)A bejelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátáson és -elnyelésen alapuló kötelező éves nemzeti célértékek 2026-tól kezdődő rögzítésével összefüggésben meg kell határozni a célértékeknek való megfelelés szabályait. Az (EU) 2018/842 rendeletben foglalt elveket értelemszerűen kell alkalmazni, a meg nem felelés esetén érvényes szankciót pedig a következőképpen kell kiszámítani: a hozzárendelt célérték és az adott évben bejelentett nettó elnyelés különbözetének 108 %-át kell hozzáadni a tagállam által a következő évben jelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátás értékéhez.

(14)A tagállamok éves célértékeinek rögzítésére vonatkozóan az (EU) 2018/841 rendeletben foglalt rendelkezések egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 37 megfelelően kell gyakorolni.

(15)Tekintettel a 2026–2030-as időszakra vonatkozó nettó üvegházhatásúgáz-elnyelési célértékek tagállamok számára történő meghatározására, a Bizottságnak átfogó felülvizsgálatot kell végeznie a 2021., 2022. és 2023. évi üvegházhatásúgáz-jegyzék adatainak ellenőrzése céljából. E célból 2025-ben kell átfogó felülvizsgálatot végezni, a Bizottság által 2027-ben és 2032-ben az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikkével összhangban elvégzendő átfogó felülvizsgálatokon kívül.

(16)A jelentéstételen alapuló célértékek változása miatt az üvegházhatásúgáz-kibocsátást és -elnyelést nagyobb pontossággal kell megbecsülni. Ezen túlmenően a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós biodiverzitási stratégiáról szóló bizottsági közlemény 38 , a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszer megvalósítására irányuló „termelőtől a fogyasztóig” stratégia 39 , az uniós erdőstratégia 40 , a felülvizsgált (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 41 , valamint „Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia” című bizottsági közlemény 42 egyaránt megköveteli a földterületek fokozott figyelemmel kísérését, ezáltal Unió-szerte segítve a természetalapú szén-dioxid-eltávolítások rezilienciájának védelmét és fokozását. Az uniós programok – például a Kopernikusz – keretében rendelkezésre álló fejlett technológiák, valamint a közös agrárpolitika keretében gyűjtött digitális adatok felhasználásával korszerűsíteni kell a kibocsátások és elnyelések nyomon követését és jelentését az innovációs zöld és digitális kettős átállás útján.

(17)A tengeri és édesvízi környezet felhasználásának várható antropogén változásai, például a tengeri energia tervezett kiterjesztése, az akvakultúrás termelés potenciális növekedése és a természetvédelemnek a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós stratégia céljainak elérése érdekében történő növelése hatással lesz az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra és annak megkötésére. Ezek a kibocsátások és eltávolítások jelenleg nem szerepelnek az UNFCCC szabványos jelentéstételi táblázataiban. A jelentéstételi módszertan elfogadását követően a Bizottság az e rendelet 17. cikkének (2) bekezdése szerinti felülvizsgálat elvégzésekor mérlegelni fogja az előrehaladásról, az elemzés megvalósíthatóságáról és a jelentéstétel tengeri és édesvízi környezetre való kiterjesztésének hatásáról szóló jelentéstételt, az ilyen áramlásokra vonatkozó legújabb tudományos bizonyítékok alapján.

(18)Az (EU) 2018/841 és az (EU) 2018/1999 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2018/841 rendelet a következőképpen módosul:

1.Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Tárgy

E rendelet szabályokat állapít meg a következők tekintetében:

a) a földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási ágazatra vonatkozó tagállami kötelezettségvállalások, amelyek hozzájárulnak a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek teljesítéséhez és a 2021–2025-ös időszakra vonatkozó uniós üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célérték eléréséhez;

b) a földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási ágazathoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés elszámolása, valamint annak ellenőrzése, hogy a tagállamok teljesítik-e az a) pontban említett, 2021–2025-ös időszakra vonatkozó kötelezettségvállalásokat;

c) a nettó üvegházhatásúgáz-elnyelésre vonatkozó uniós célérték a földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási ágazatban a 2026–2030-as időszak vonatkozásában;

d) a nettó üvegházhatásúgáz-elnyelés tagállami célértékei a földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási ágazatban a 2026–2030-as időszak vonatkozásában;

e) a tagállamok kötelezettségvállalása arra, hogy megteszik a szükséges intézkedéseket az uniós szintű klímasemlegesség 2035-ös közös céljának eléréséhez a földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási ágazatban, beleértve a szén-dioxidtól eltérő üvegházhatású gázokat kibocsátó mezőgazdasági tevékenységeket is.”

2.A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

Hatály

(1) E rendelet az I. melléklet A. szakaszában felsorolt üvegházhatású gázoknak az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet 43 26. cikkének (4) bekezdésével összhangban bejelentett, a tagállamok területén a 2021–2025-ös időszakban előforduló, a következő területelszámolási kategóriákba tartozó kibocsátására és elnyelésére alkalmazandó:

a) erdőterületté átalakított szántóterületként, gyepterületként, vizes élőhelyként, beépített területként vagy egyéb földterületként bejelentett földhasználat (»erdősített terület«);

b) szántóterületté, gyepterületté, vizes élőhellyé, beépített területté vagy egyéb földterületté átalakított erdőterületként bejelentett földhasználat (»kiirtott erdőterület«);

c) a következők egyikeként bejelentett földhasználat (»gazdálkodás alatt álló szántóterület«):

i. szántóterületnek maradó szántóterület;

ii. szántóterületté átalakított gyepterület, vizes élőhely, beépített terület vagy egyéb földterület;

iii. vizes élőhellyé, beépített területté vagy egyéb földterületté átalakított szántóterület;

d) a következők egyikeként bejelentett földhasználat (»gazdálkodás alatt álló gyepterület«):

i. gyepterületnek maradó gyepterület;

ii. gyepterületté átalakított szántóterület, vizes élőhely, beépített terület vagy egyéb földterület;

iii. vizes élőhellyé, beépített területté vagy egyéb földterületté átalakított gyepterület;

e) erdőterületnek maradó erdőterületként bejelentett földhasználat (»gazdálkodás alatt álló erdőterület«);

f) amennyiben egy tagállam 2020. december 31-ig bejelentette a Bizottságnak azon szándékát, hogy az ilyen földhasználatot a 4. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásainak hatálya alá vonja, a következők egyikeként bejelentett földhasználat (»gazdálkodás alatt álló vizes élőhely«):

– vizes élőhelynek maradó vizes élőhely;

– vizes élőhellyé átalakított beépített terület vagy egyéb földterület;

– beépített területté vagy egyéb földterületté átalakított vizes élőhely.

(2) E rendelet az I. melléklet A. szakaszában felsorolt üvegházhatású gázoknak az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (4) bekezdésével összhangban bejelentett, a tagállamok területén a 2026–2030-as időszakban előforduló, a következő területjelentési kategóriákba és/vagy ágazatokba tartozó kibocsátására és elnyelésére is alkalmazandó:

a) erdőterület;

b) szántóterület;

c) gyepterület;

d) vizes élőhelyek;

e) beépített területek;

f) egyéb földterület;

g) faipari termékek;

h) egyéb;

i) légköri lerakódás;

j) a nitrogén kimosódása és lefolyása.

(3) E rendelet az I. melléklet A. szakaszában felsorolt üvegházhatású gázoknak az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (4) bekezdésével összhangban bejelentett, a tagállamok területén 2031-től kezdődően előforduló, a (2) bekezdés a)–j) pontjában felsorolt bármelyik kategóriába és bármelyik alábbi ágazatba tartozó kibocsátására és elnyelésére is alkalmazandó:

a) emésztőrendszeri fermentáció;

b) trágyakezelés;

c) rizstermesztés;

d) mezőgazdasági talajok;

e) füves területek előírt felégetése;

f) mezőgazdasági maradványok tarlóégetése;

g) meszezés;

h) karbamid alkalmazása;

i) egyéb széntartalmú trágyák;

j) egyéb.”

3.A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

Kötelezettségvállalások és célértékek

(1) Figyelembe véve a 12., a 13. és a 13a. cikkben előírt rugalmassági mechanizmusokat, a 2021–2025-ös időszakra vonatkozóan minden tagállam gondoskodik arról, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás ne haladja meg az üvegházhatásúgáz-elnyelést; a kibocsátások és az elnyelések mennyiségét a tagállam területén a 2. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi területelszámolási kategóriában megvalósuló összkibocsátás és összelnyelés összegeként kell ki számítani.

(2) A nettó üvegházhatásúgáz-elnyelés 2030-ra vonatkozó uniós célértéke – az e cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott tagállami célértékek összegeként – 310 millió tonna CO2-egyenérték, amely a 2016., 2017. és 2018. évi üvegházhatásúgáz-jegyzék adatainak átlagán alapul.

Minden tagállam biztosítja, hogy – a 12., a 13. és a 13b. cikkben előírt rugalmassági mechanizmusok figyelembevételével – a területén és a 2. cikk (2) bekezdésének a)–j) pontjában említett valamennyi területjelentési kategóriában az üvegházhatásúgáz-kibocsátások és -elnyelések éves összege a 2026–2030-as időszak egyik évében se haladja meg az azzal a lineáris teljesítési pályával megállapított határértéket, amely az adott tagállam számára a IIa. mellékletben meghatározott célértéken ér véget 2030-ban. A tagállamok lineáris teljesítési pályája 2022-ben kezdődik.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek a 2026–2029-es időszak minden évére tonna CO2-egyenértékben kifejezve meghatározzák a nettó üvegházhatásúgáz-elnyelésre vonatkozó lineáris teljesítési pályán alapuló éves célértékeket. E nemzeti teljesítési pályáknak a 2021., 2022. és 2023. évi üvegházhatásúgáz-jegyzék tagállamok által jelentett adatainak az átlagán kell alapulniuk. A 310 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő nettó eltávolítás értéke, mint a tagállamok számára a IIa. mellékletben meghatározott célértékek összege, technikai korrekció tárgyát képezheti a módszertan tagállamok általi megváltozása miatt. A tagállamok célértékeihez hozzáadandó technikai korrekció meghatározásának módszerét ezekben a végrehajtási jogi aktusokban kell rögzíteni. E végrehajtási jogi aktusok alkalmazásában a Bizottság elvégzi a 2021., 2022. és 2023. évre vonatkozóan a tagállamok által az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (4) bekezdése szerint benyújtott legfrissebb nemzeti jegyzékadatok átfogó felülvizsgálatát.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 16a. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(4) A 2. cikk (3) bekezdésének a)–j) pontjában meghatározott ágazatokban az Unió egészére kiterjedő üvegházhatásúgáz-kibocsátás esetében az a cél, hogy értéke nulla nettó legyen 2035-re, ezt követően pedig az Unió negatív kibocsátást érjen el. Az Unió és a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a 2035-re kitűzött cél közös elérését.

Az egyes tagállamok által az (EU) 2018/1999 rendelet 14. cikke alapján 2024. június 30-ig benyújtott integrált nemzeti energia- és klímatervek alapján a Bizottság 2025. december 31-ig javaslatokat tesz az egyes tagállamok nettó kibocsátáscsökkentéshez való hozzájárulására.”

4.A 6. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az erdősített területhez és a kiirtott erdőterülethez kapcsolódó kibocsátást és elnyelést a tagállamok összkibocsátás és összelnyelés formájában számolják el a 2021–2025-ös időszak minden egyes évére.

(2) Az 5. cikk (3) bekezdésétől eltérve és legkésőbb 2025-ig, amennyiben a földhasználatot szántóterületről, gyepterületről, vizes élőhelyről, beépített területről vagy egyéb földterületről erdőterületté alakították át, a tagállam az átalakítás időpontjától számított 30 év elteltével az ilyen területek erdőterületté átalakított földterület besorolását erdőterületnek maradó erdőterület besorolásra változtathatja, amennyiben e változtatás az IPCC-iránymutatások alapján kellően indokolt.”

5.A 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Minden tagállam oly módon számolja el a gazdálkodás alatt álló szántóterülethez kapcsolódó kibocsátást és elnyelést, hogy a 2021–2025-ös időszakra kiszámított kibocsátás és elnyelés értékéből kivonja a gazdálkodás alatt álló szántóterülethez a 2005–2009 közötti bázisidőszakban kapcsolódó saját átlagos éves kibocsátásának és elnyelésének az ötszörösét.

(2) Minden tagállam oly módon számolja el a gazdálkodás alatt álló gyepterülethez kapcsolódó kibocsátást és elnyelést, hogy a 2021–2025-ös időszakra kiszámított kibocsátás és elnyelés értékéből kivonja a gazdálkodás alatt álló gyepterülethez a 2005–2009 közötti bázisidőszakban kapcsolódó saját átlagos éves kibocsátásának és elnyelésének az ötszörösét.

(3) A 2021–2025-ös időszak során a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyet kötelezettségvállalásainak hatálya alá vonó minden tagállam oly módon számolja el a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez kapcsolódó kibocsátást és elnyelést, hogy az említett időszakra kiszámított kibocsátás és elnyelés értékéből kivonja a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez a 2005–2009 közötti bázisidőszakban kapcsolódó saját átlagos éves kibocsátásának és elnyelésének az ötszörösét.”

6.A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Minden tagállam oly módon számolja el a gazdálkodás alatt álló erdőterülethez kapcsolódó kibocsátást és elnyelést, hogy a 2021–2025-ös időszakra kiszámított kibocsátás és elnyelés értékéből kivonja az erdőkre vonatkozó referenciaszintjének az ötszörösét.”;

b)a (3) bekezdés első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok a 2021–2025-ös időszak tekintetében 2018. december 31-ig benyújtják a Bizottságnak nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervüket, amelyben javaslatot tesznek az erdőkre vonatkozó referenciaszintre.”;

c)a (7), (8), (9) és (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7) Amennyiben a szakmai értékelések vagy adott esetben a szakmai ajánlások alapján szükséges, a tagállamok a 2021–2025-ös időszak tekintetében 2019. december 31-ig közlik a Bizottsággal felülvizsgált javaslatukat az erdőkre vonatkozó referenciaszintet illetően. A Bizottság közzéteszi az erdőkre vonatkozó referenciaszinthez a tagállamok által közölt javaslatot.

(8) A tagállamok által az erdőkre vonatkozó referenciaszintek tekintetében benyújtott javaslat, az e cikk (6) bekezdése szerint elvégzett szakmai értékelés és adott esetben az erdőkre vonatkozó referenciaszintet illetően az e cikk (7) bekezdése szerint benyújtott felülvizsgált javaslat alapján a Bizottság a 16. cikknek megfelelően a IV. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a tagállamok által a 2021–2025-ös időszakra alkalmazandó, erdőkre vonatkozó referenciaszintek meghatározása céljából.

(9) Ha egy tagállam az e cikk (3) bekezdésében vagy adott esetben az e cikk (7) bekezdésében meghatározott időpontig nem nyújtja be az erdőkre vonatkozó referenciaszintjét a Bizottságnak, a Bizottság – az e cikk (6) bekezdése szerinti szakmai értékelés alapján – a 16. cikknek megfelelően a IV. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az adott tagállam által a 2021–2025-ös időszaktekintetében alkalmazandó, erdőkre vonatkozó referenciaszint meghatározása céljából.

(10) A (8) és a (9) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 2021–2025-ös időszak tekintetében 2020. október 31-ig kell elfogadni.”

7.A 9. cikk a következőképpen módosul:

a)a cím helyébe a következő szöveg lép:

„Szén-dioxid-tároló termékek”;

b)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az e cikk (1) bekezdése és az V. melléklet annak érdekében történő módosítása céljából, hogy– az UNFCCC feleinek konferenciája vagy a feleknek a Párizsi Megállapodás feleinek találkozójaként szolgáló konferenciája által elfogadott IPCC-iránymutatások alapján – a szén-dioxid-tároló termékek, köztük a faipari termékek szénmegkötő hatással rendelkező új kategóriákkal egészüljenek ki és biztosítva legyen a környezeti integritás.”

8.A 10. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A 2021–2025-ös időszak végén a tagállamok kizárhatják az erdősített területre és a gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó elszámolásaikból a természetes bolygatásból eredő azon üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat, amelyek meghaladják a természetes bolygatás által a 2001–2020 közötti időszakban okozott kibocsátás kiugró értékeket nem tartalmazó átlagos szintjét (a továbbiakban: háttérszint). Ezt a háttérszintet e cikknek és a VI. mellékletnek megfelelően kell kiszámítani.”;

b)a (2) bekezdés b) pontjában a „2030” helyébe „2025” lép.

9.A 11. cikk a következőképpen módosul:

a)a cím helyébe a következő szöveg lép:

„Rugalmassági mechanizmusok és irányítás”;

b)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

c)„(1) A tagállamok az alábbi rugalmassági mechanizmusokat vehetik igénybe:

a) a 12. cikkben meghatározott általános rugalmassági mechanizmusok; és

b) a 4. cikk szerinti kötelezettségvállalás teljesítése érdekében a gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó, a 13. és 13b. cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmus.

Finnország az első albekezdés a) és b) pontjában említett rugalmassági mechanizmusokon kívül a 13a. cikk szerinti további kompenzációkat is alkalmazhat.”

10.A 12. cikk a következőképpen módosul:

a)a (3) bekezdést el kell hagyni;

b)a cikk a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A tagállamok a (2) bekezdés szerinti átadásokból származó bevételeket felhasználhatják az éghajlatváltozás kezelésére az Unióban vagy harmadik országokban, és minden ilyen intézkedésről tájékoztatják a Bizottságot.

(6) A (2) bekezdés szerinti átruházás történhet az üvegházhatású gázok mérséklését célzó, az eladó tagállam által végrehajtott és a fogadó tagállam által ellentételezett projektek vagy programok eredményeként, amennyiben a kétszeres elszámolás elkerülhető és biztosított a nyomonkövethetőség.”

11.A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

A gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó rugalmassági mechanizmus

(1) Amennyiben a 2021–2025-ös időszakban egy tagállamban a 2. cikk (1) bekezdésében említett területelszámolási kategóriák esetében az összkibocsátás meghaladja az [e rendeletnek megfelelően elszámolt] összelnyelést, a 4. cikk (1) bekezdésének való megfelelés céljából a tagállam igénybe veheti az e cikkben meghatározott gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó rugalmassági mechanizmust.

(2) Amennyiben a 2021–2025-ös időszakban a 8. cikk (1) bekezdésében említett számítás eredménye pozitív szám, az érintett tagállam a számításból kapott kibocsátásokat illetően kompenzációra jogosult, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a) a tagállam az (EU) 2018/1999 rendelet 15. cikkével összhangban benyújtott stratégiájában meghatározott olyan folyamatban lévő vagy tervezett egyedi intézkedéseket, amelyek célja, hogy biztosítsák az erdei nyelők és tározók kapacitásának megőrzését vagy adott esetben növelését; valamint

b) az Unión belüli összkibocsátás a 2021–2025-ös időszakban nem haladja meg az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett területelszámolási kategóriák összelnyelését.

Annak értékelése során, hogy az első albekezdés b) pontjában említettek szerint az összkibocsátás meghaladja-e az összelnyelést az Unión belül, a Bizottság biztosítja a tagállamok általi kétszeres elszámolás elkerülését, különösen az e rendelet 12. cikkében és az (EU) 2018/842 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében vagy 9. cikkének (2) bekezdésében meghatározott rugalmassági mechanizmusok gyakorlása során.

(3) A (2) bekezdésben említett kompenzáció csak az adott tagállam erdőkre vonatkozó referenciaszintjéhez képest kibocsátásként elszámolt elnyelésekre vonatkozhat és nem haladhatja meg az érintett tagállam számára a VII. mellékletben a 2021–2025-ös időszakra megállapított maximális kompenzáció összegének 50 %-át.

(4) A tagállamok bizonyítékot nyújtanak be a Bizottságnak a természetes bolygatásnak a VI. melléklet szerint kiszámított hatásáról annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az erdőkre vonatkozó referenciaszintjükhöz képest kibocsátásként elszámolt fennmaradó elnyelések kompenzációjára, a 2021–2025-ös időszakra vonatkozóan a VII. mellékletben meghatározott kompenzáció fel nem használt teljes összegéig. Amennyiben a kompenzáció iránti igény meghaladja a fel nem használt kompenzáció rendelkezésre álló összegét, a kompenzációt arányosan kell elosztani az érintett tagállamok között.”

12.A szöveg a következő 13a. cikkel egészül ki:

„13a. cikk

További kompenzációk

(1) Finnország esetében a 2021–2025-ös időszakban a gazdálkodás alatt álló erdőterület, kiirtott erdőterület, gazdálkodás alatt álló szántóterület és gazdálkodás alatt álló gyepterület területelszámolási kategóriában további 5 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő elszámolt kibocsátás kompenzációja lehetséges, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a) Finnország az (EU) 2018/1999 rendelet 15. cikkével összhangban benyújtott stratégiájában meghatározott olyan folyamatban lévő vagy tervezett egyedi intézkedéseket, amelyek célja, hogy biztosítsák az erdei nyelők és tározók kapacitásának megőrzését vagy adott esetben növelését;

b) az Unión belüli összkibocsátás a 2021–2025-ös időszakban nem haladja meg az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett területelszámolási kategóriák összelnyelését.

Annak értékelése során, hogy az első albekezdés b) pontjában említettek szerint az összkibocsátás meghaladja-e az összelnyelést az Unión belül, a Bizottság biztosítja a tagállamok általi kétszeres elszámolás elkerülését, különösen az e rendelet 12. és 13. cikkében és az (EU) 2018/842 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében vagy 9. cikkének (2) bekezdésében meghatározott rugalmassági mechanizmusok gyakorlása során.

(2) A további kompenzációk a következőkre korlátozódnak:

a) a Finnország számára a 2021–2025-ös időszakban a 13. cikk alapján rendelkezésre álló, gazdálkodás alatt álló erdőterületekre vonatkozó rugalmassági mechanizmust meghaladó összeg;

b) az erdőterületről bármely más földhasználati kategóriára legkésőbb 2017. december 31-ig történt múltbeli váltásból eredő kibocsátás;

c) a 4. cikknek való megfelelés.

(3) A további kompenzáció nem képezheti az e rendelet 12. cikke vagy az (EU) 2018/842 rendelet 7. cikke szerinti átadás tárgyát.

(4) Az (1) bekezdésben említett 5 millió tonna CO2-egyenértékből fel nem használt további kompenzációt törölni kell.

(5) A központi tisztviselő e cikk (2) bekezdésének a) pontját, valamint (3) és (4) bekezdését az (EU) 2018/1999 rendelet 40. cikke alapján létrehozott uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben hajtja végre.”

13.A szöveg a következő 13b. cikkel egészül ki:

„13b. cikk

A 2026–2030-as időszakban alkalmazandó földhasználati rugalmassági mechanizmus

(1) A 4. cikk (2) bekezdésében említett uniós célérték teljesítésének függvényében legfeljebb 178 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiség erejéig földhasználati rugalmassági mechanizmust kell létrehozni az (EU) 2018/1999 rendelet 40. cikke alapján létrehozott uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben. A szóban forgó rugalmassági mechanizmusnak a 12 cikkben előírt rugalmassági mechanizmusokon felül kell rendelkezésre állnia.

(2) Amennyiben a 2026–2030-as időszakban egy tagállam területén és a 2. cikk (2) bekezdésének a)–j) pontjában említett valamennyi területjelentési kategóriában az üvegházhatásúgáz-kibocsátások és -elnyelések éves összegének és a vonatkozó célértéknek az e rendeletnek megfelelően elszámolt és bejelentett különbözete pozitív, az adott tagállam igénybe veheti az e cikkben foglalt rugalmassági mechanizmust annak érdekében, hogy teljesítse a 4. cikk (2) bekezdése szerint rögzített célértékét.

(3) Amennyiben a 2026–2030-as időszakban a (2) bekezdésében említett számítás eredménye pozitív szám, az érintett tagállam a többletkibocsátást illetően kompenzációra jogosult, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a) a tagállam az (EU) 2018/1999 rendelet 14. cikke szerint benyújtott aktualizált integrált nemzeti energia- és klímatervében meghatározott olyan folyamatban lévő vagy tervezett egyedi intézkedéseket, amelyek célja, hogy biztosítsák valamennyi szárazföldi nyelő és tározó megőrzését vagy adott esetben bővítését, valamint a földterület természetes bolygatás általi veszélyeztetettségének csökkentését;

b) a tagállam kimerítette az e rendelet 12. cikke vagy az (EU) 2018/842 rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerint rendelkezésre álló összes egyéb rugalmassági mechanizmust;

c) a 2026–2030-as időszakban a területén és a 2. cikk (2) bekezdésének a)–j) pontjában említett valamennyi területjelentési kategóriában az összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés éves összegének és az uniós célértéknek [azaz a 310 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő nettó elnyelésnek] a különbözete negatív az Unióban.

Annak értékelése során, hogy az első albekezdés c) pontjában említettek szerint az összkibocsátás meghaladja-e az összelnyelést az Unión belül, a Bizottság meghatározza, hogy a természetes bolygatás hatása alapján és a tagállamok által az e cikk (5) bekezdésével összhangban benyújtott információk alkalmazása útján figyelembe kell-e venni a 2021–2025-ös időszakból a tagállamok által nem tartalékolt nettó elnyelések 20 %-át. Az értékelés során a Bizottság azt is biztosítja, hogy a tagállamok elkerüljék a kétszeres elszámolást, különösen az e rendelet 12. cikkében és az (EU) 2018/842 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott rugalmassági mechanizmusok gyakorlása során.

(4) Az e cikk (3) bekezdésében említett kompenzáció csak a tagállam e rendelet IIa. melléklete szerinti célértékéhez képest kibocsátásként elszámolt elnyelésekre vonatkozhat, és nem haladhatja meg az érintett tagállam számára a VII. mellékletben a 2026–2030-as időszakra megállapított maximális kompenzáció összegének 50 %-át.

(5) A tagállamok bizonyítékot nyújtanak be a Bizottságnak a természetes bolygatásnak a VI. melléklet szerint kiszámított hatásáról annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az érintett tagállam IIa. mellékletben rögzített célértékéhez képest kibocsátásként elszámolt fennmaradó elnyelések kompenzációjára, a 2026–2030-as időszakra vonatkozóan a VII. mellékletben meghatározott kompenzáció fel nem használt teljes összegéig. Amennyiben a kompenzáció iránti igény meghaladja a fel nem használt kompenzáció rendelkezésre álló összegét, a kompenzációt arányosan kell elosztani az érintett tagállamok között.”

14.A szöveg a következő 13c. cikkel egészül ki:

„13c. cikk

A célértékek kezelése

Az alábbi intézkedés alkalmazandó, ha egy tagállam felülvizsgált üvegházhatásúgáz-kibocsátása és -elnyelése 2032-ben meghaladja az adott tagállamhoz a 2026–2030-as időszak bármelyik évére meghatározott éves célértéket, figyelembe véve a 12. és 13b. cikk szerinti alkalmazott rugalmassági mechanizmusokat:

Az üvegházhatású gázok nettó kibocsátástöbbletének tonna CO2-egyenértékével egyenlő mennyiséget, egy 1,08-as tényezővel való szorzást követően, hozzá kell adni az adott tagállam által a következő évben bejelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátás értékéhez, a 15. cikk szerint elfogadott intézkedésekkel összhangban.”

15.A 14. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az e rendeletben meghatározott elszámolási szabályokat alkalmazva a tagállamok a 2021‒2025-ös időszak tekintetében 2027. március 15-ig, a 2026‒2030-as időszak tekintetében pedig 2032. március 15-ig megfelelési jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amely jelentés a 2021‒2025-ös időszak vonatkozásában a 2. cikk (1) bekezdésének a)–f) pontjában, a 2026‒2030-as időszak vonatkozásában pedig a 2. cikk (2) bekezdésének a)–j) pontjában meghatározott területelszámolási kategóriák mindegyikét illetően tartalmazza az összkibocsátások és összelnyelések egyenlegét.

A megfelelési jelentés a következők értékelését tartalmazza:

a) a kompromisszumokkal kapcsolatos szakpolitikák és intézkedések;

b) az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás közötti szinergiák;

c) az éghajlatváltozás mérséklése és a biológiai sokféleség közötti szinergiák.

A jelentés adott esetben tartalmazza a 11. cikkben említett rugalmassági mechanizmusok igénybevételére vonatkozó szándékkal és a vonatkozó összegekkel vagy az ilyen rugalmassági mechanizmusok és a kapcsolódó összegek felhasználásával kapcsolatos részleteket is.”

16.A 15. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság e rendelet 16. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése céljából annak érdekében, hogy meghatározza az (EU) 2018/1999 rendelet 40. cikke alapján létrehozott uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben a következő műveletek rögzítésére és pontos elvégzésére vonatkozó szabályokat:

a) a kibocsátás és elnyelés mennyisége minden egyes tagállam területelszámolási és jelentéstételi kategóriájában;

b) az e rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerinti technikai korrekció elvégzése;

c) a 12., a 13., a 13a. és a 13b. cikk szerinti rugalmassági mechanizmusok gyakorlása, valamint

d) a célértékeknek való megfelelés a 13c. cikk szerint.”

17.A szöveg a következő 16a. cikkel egészül ki:

„16a. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az (EU) 2018/1999 rendelet 44. cikkének (3) bekezdésével létrehozott Éghajlatváltozási Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 44 értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre való hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.”

18.A 17. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság a Párizsi Megállapodás 14. cikke szerinti […] globális értékelést követően hat hónapon belül jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, beleértve adott esetben a 11. cikkben említett rugalmassági mechanizmusok hatásainak értékelését is, valamint arról, hogy e rendelet mennyiben járult hozzá az Unió átfogó, 2030-as üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési céljának és a Párizsi Megállapodás céljainak a teljesítéséhez, különös tekintettel arra, hogy szükség van-e további uniós szakpolitikákra és intézkedésekre az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének és az elnyeléseknek az Unión belüli szükséges mértékű növelése céljából.

A jelentést követően a Bizottság szükség esetén jogalkotási javaslatokat terjeszt elő. A javaslatoknak tartalmazniuk kell a 4. cikk (4) bekezdésében megállapított 2035-ös klímasemlegességi cél elérésére irányuló éves célértékeket és az azok kezelésére vonatkozó előírásokat, további uniós szakpolitikákat és intézkedéseket, valamint egy 2035 utáni keretet, többek között a rendelet hatálya alá tartozó további ágazatokból, például a tengeri és édesvízi környezetből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra és -elnyelésre vonatkozóan.”

19.Az I. melléklet e rendelet I. mellékletével összhangban módosul.

20.Az e rendelet II. mellékletében szereplő szöveg IIa. mellékletként kerül beillesztésre.

2. cikk

Az (EU) 2018/1999 rendelet a következőképpen módosul:

1.A 2. cikk az alábbi 63. és 64. ponttal egészül ki:

„63. »földrajzi információs rendszer«: földrajzi hivatkozásokkal ellátott információk rögzítésére, tárolására, elemzésére és kijelzésére alkalmas számítógépes rendszer;

64. »földrajzi térinformatikai kérelem«: olyan elektronikus kérelemminta, amelynek részét képezi egy földrajzi információs rendszeren alapuló informatikai alkalmazás, amely lehetővé teszi a kedvezményezettek számára, hogy bejelentsék a mezőgazdasági üzem azon mezőgazdasági parcelláinak és a nem mezőgazdasági területet magában foglaló azon földterületeknek a pontos helyét, amelyekre kifizetést igényeltek.”

2.A 4. cikk a)(1) pontjának ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„az (EU) 2018/841 rendelet 4. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti, a nettó üvegházhatásúgáz-elnyelésre vonatkozó tagállami kötelezettségvállalások és nemzeti célértékek, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2035-ig nettó nullára történő csökkentésére, majd azt követően a negatív kibocsátás megvalósítására irányuló uniós célkitűzés teljesítéséhez való tagállami hozzájárulás célja az említett rendelet 4. cikkének (4) bekezdése alapján;”.

3.A 38. cikk a következőképpen módosul:

a)a szöveg a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„A Bizottság 2025-ben elvégzi a tagállamok által az e rendelet 26. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott nemzeti jegyzékadatok átfogó felülvizsgálatát annak érdekében, hogy meghatározza az (EU) 2018/841 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerinti, a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó éves célértékeket és hogy az (EU) 2018/842 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése alapján meghatározza a tagállamok éves kibocsátási jogosultságait.”;

b)a (2) bekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az (1) és (1a) bekezdésben említett átfogó felülvizsgálat a következőkre terjed ki:”;

c)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az (1) bekezdés szerint elvégzett átfogó felülvizsgálat befejezésekor a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján az adott évek tekintetében meghatározza a kibocsátásoknak az egyes tagállamokra vonatkozó, helyesbített jegyzékadatokból adódó, az (EU) 2018/842 rendelet 9. cikke szempontjából releváns kibocsátási adatokra és az e rendelet V. melléklete 1. részének c) pontjában említett kibocsátási adatokra felosztott teljes összegét, továbbá meghatározza az (EU) 2018/841 rendelet 4. cikke szempontjából releváns kibocsátások és elnyelések teljes összegét.”

4.Az V. melléklet e rendelet III. mellékletével összhangban módosul.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

Tartalomjegyzék

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pont alkalmazásában „az uniós részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.Nyomonkövetési és jelentéstételi szabályok

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek hozzájárulásai

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről szóló (EU) 2018/841 rendelet módosításáról

1.2.Érintett szakpolitikai terület(ek)

Éghajlat-politika

3. fejezet Természeti erőforrások és környezet

9. cím – Környezetvédelem és éghajlat-politika

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

◻ új intézkedés

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 45

✓ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

Az (EU) 2018/841 (LULUCF) rendeletnek a 2030-as éghajlatvédelmi törekvéssel arányos módosítása, amely szerint 2030-ra az 1990. évi szinthez képest legalább 55 %-kal kell csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, továbbá fokozatos és kiegyensúlyozott teljesítési pályán, költséghatékony és koherens módon kell haladni a 2050-es klímasemlegesség felé, figyelembe véve a méltányos átállás és annak szükségességét, hogy valamennyi ágazat hozzájáruljon az uniós éghajlat-politikai erőfeszítésekhez.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1. konkrét célkitűzés

Klímasemleges földhasználati ágazat 2035-ig: A „Tiszta bolygót mindenkinek” című 2018. évi bizottsági közlemény egyértelművé teszi, hogy jelentősen növelni kell a szén-dioxid-eltávolítást, ha 2050-re el kívánjuk érni a klímasemlegességet. Ezért ahhoz, hogy jó úton haladjon a 2050-es klímasemlegesség felé, az EU-nak vissza kell fordítania a szárazföldi elnyelések közelmúltbeli csökkenését, és az éghajlatváltozás szárazföldi alapú mérséklésének hosszú átfutási ideje miatt már ebben az évtizedben meg kell kezdenie az elnyelések növelésére irányuló intézkedések végrehajtását.

2. konkrét célkitűzés

Méltányos, rugalmas és integrált éghajlat-politikai keret a földhasználati ágazat számára: Mivel a szén-dioxid-eltávolítás növelésének lehetőségei egyenlőtlenül oszlanak meg a tagállamok között, és a földterületek multifunkcionalitása szinergiákat és kompromisszumokat teremt, a LULUCF-rendelet felülvizsgálatának méltányos, rugalmas és integrált szakpolitikai keretet kell biztosítania, beleértve a 2026–2030-as időszakra vonatkozó éves jogosultságok meghatározását a LULUCF- és az ESR-ágazatokban egyaránt.

3. konkrét célkitűzés

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A felülvizsgálat legfontosabb hatása a LULUCF kapcsán megvalósuló elnyelések növelése lesz annak érdekében, hogy az ágazat nagyobb mértékben járuljon hozzá az éghajlat-politikai céltervben bejelentett ambiciózusabb 2030-as uniós éghajlat-politikai célérték (–55 %) eléréséhez. Ez kapcsolódik e hatásvizsgálat első, azaz a klímasemleges földhasználati ágazat 2035-ig elérendő célkitűzéséhez. Ez a hatás érinti a tagállami hatóságokat, amelyeknek ambiciózus földhasználati politikát kell kialakítaniuk e célok elérése érdekében, valamint a földkezelőket (mezőgazdasági termelők, erdőgazdálkodók), akik a helyszínen tevékenykednek; általánosságban ez a hatás Európa és a világ összes polgárát érinti, mivel az éghajlat-politikai fellépés határokon átnyúló jellegű közjószág.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1. mutató: az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenésének uniós szintje 2030-ban (az európai klímarendeletben rögzített, 1990-hez képest 55 %-os nettó csökkentési célérték).

2. mutató: a LULUCF-ágazatok üvegházhatásúgáz-elnyelésének szintje 2030-ban (3XX millió tonna CO2-egyenérték eltávolítási célérték 2030-ra).

3. mutató: a kombinált földhasználati ágazat (LULUCF és a szén-dioxidtól eltérő üvegházhatású gázokat kibocsátó mezőgazdasági ágazatok) klímasemlegességi célja 2035-ben.

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátások uniós csökkentési szintjeinek bejelentése az (EU) 2018/1999 rendelet és a LULUCF-rendelet szerinti nyomon követéshez és jelentéstételhez kapcsolódó egyéb másodlagos jogszabályok alapján történik.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

A tagállamok hatályba léptetik az e rendeletnek való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, és a Bizottság kidolgozza a vonatkozó végrehajtási intézkedéseket. A tagállamok tehát nemzeti szinten hajtják végre a javaslatnak való megfeleléshez szükséges szakpolitikákat és intézkedéseket, valamint jogi és közigazgatási rendelkezéseket.

A Bizottság ezzel kapcsolatban korlátozott számú másodlagos jogi aktus felülvizsgálatát és elfogadását végzi el, beleértve a jegyzékadatok 2025-ig történő átfogó felülvizsgálatát. A felülvizsgálat – mind a LULUCF-ágazat, mind az ESR-ágazatok esetén – lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy meghatározza az egyes tagállamok 2021., 2022. és 2023. évi átlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátását, aktualizálja a 2030-as kibocsátási jogosultsági pályát és felülvizsgálja a 2026–2030-as időszakra vonatkozó éves jogosultságokat.

Az éghajlatváltozás határokon átnyúló probléma, és az uniós fellépés hatékonyan kiegészítheti és megerősítheti a regionális, nemzeti és helyi fellépést. Az üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentés 2030-as uniós célértékének növelése az uniós gazdaság számos ágazatát érinti majd, ezért a költséghatékony változás és a felfelé irányuló konvergencia erőteljes mozgatórugójaként ható uniós szintű összehangolt fellépés elengedhetetlen, és sokkal nagyobb eséllyel vezet a szükséges átalakuláshoz.

Szén-dioxid-tárolási és -megkötési képessége mellett a föld számos más fontos terméket és szolgáltatást is biztosít: élelmiszerrel, takarmánnyal és nyersanyagokkal látja el a biogazdasági ágazatokat, élőhelyeket biztosít a biológiai sokféleséghez, számos létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatást (pl. víz- és levegőtisztítás) nyújt és megvéd bennünket az éghajlatváltozás egyes következményeitől (pl. áradások és elsivatagosodás). Az e funkciók és a LULUCF-ágazat légköri szén-dioxid-megkötő képessége közötti kölcsönös függés a földhasználat tervezésének optimalizálása és a mindenki számára előnyös gyakorlatok azonosítása érdekében integrált megközelítést tesz szükségessé a földhasználati ágazat éghajlat-politikai fellépése tekintetében.

Ráadásul a szárazföldi alapú szén-dioxid-eltávolítás növelésének lehetősége és a kapcsolódó költségek egyenlőtlenül oszlanak meg a tagállamok között. Kulcstényező az éghajlat-politikai fellépéshez elérhető terület, amely domborzati vagy gazdasági tényezők függvénye. Ezen túlmenően a talaj és a földhasználat típusa, az éghajlathoz kapcsolódó egyéb tényezőkkel és a földrajzi szélességgel együtt mind hatással van az elnyelés fokozásának lehetőségére.

Ezért a LULUCF-rendelet szinergiákat teremt a földhöz kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó számos más uniós szakpolitikai kezdeményezéssel.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A LULUCF-rendelet egy meglévő uniós szakpolitikai eszköz, amelyet 2018-ban fogadtak el. A Bizottság azonban az 529/2013/EU határozat 46 2013. évi hatálybalépése óta értékes tapasztalatokra tett szert és arra kötelezte a tagállamokat, hogy a területükön található földterületek után helyettesítő elszámolást végezzenek.

E javaslat a két szabályozási kezdeményezés, valamint az Európa 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai törekvésének fokozásáról szóló közlemény, a virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaság hosszú távú stratégiája és az európai zöld megállapodás más releváns kezdeményezései során szerzett tapasztalatokra épít. A kezdeményezés az integrált nemzeti energia- és klímaterveken és az irányítási rendeletben foglalt kereten alapuló folyamatra is épít.

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

E javaslat az „Irány az 55 %!” éghajlat- és energiapolitikai intézkedéscsomag része. A csomag általános célkitűzése az uniós jogszabályok és a fokozott uniós éghajlat-politikai törekvés összehangolása. A csomagban lévő valamennyi kezdeményezés szorosan összefügg egymással, és mindegyik a többi kezdeményezés kialakításától függ. Ez a jogalkotási javaslat kiegészíti a csomagban szereplő javaslatokat és fenntartja a velük való összhangot.

a) a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia 47 ;

b) a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért 48 ;

c) uniós erdőstratégia 49 ;

d) [uniós természethelyreállítási célok] 50 ;

e) az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia 51 ;

f) a metánkibocsátás csökkentésére irányuló uniós stratégia 52 ;

g) [uniós talajvédelmi stratégia 53 ];

h) fenntartható biogazdaság Európa számára 54 ;

i) a tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv 55 ;

j) szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv 56 ;

k) hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára 57 .

A LULUCF-ágazat kapcsolódik minden olyan ökoszisztémához és gazdasági tevékenységhez, amely a földterületre és az általa nyújtott szolgáltatásokra támaszkodik. Ezért a LULUCF-rendelet szinergiákat teremt, a földhöz kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó egyéb uniós szakpolitikákkal, elsősorban a közös agrárpolitikával 58 és az energiapolitikával, különösen a megújuló energia tekintetében.

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

–

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

◻ időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

◻ pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében.

✓ határozatlan időtartam

✓Beindítási időszak: 2023-tól 2024-ig,

✓azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 59

✓ Bizottság általi közvetlen irányítás

✓ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

◻ végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

✓ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek;

◻ közjogi szervek;

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

Amint azt a jelenlegi rendelet 14. cikkének (4) bekezdése már tartalmazza, az EEA segítséget nyújt a jegyzékellenőrzéshez és a megfeleléshez.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.Nyomonkövetési és jelentéstételi szabályok

A gyakoriság és feltételek meghatározása.

A Bizottság folytatja a LULUCF-rendelet alkalmazása terén elért haladás nyomon követését és értékelését, amely rendelet előírja a tagállamok számára, hogy éves jelentést nyújtsanak be a Bizottságnak a kibocsátásokról, az eltávolítási szakpolitikákról és intézkedésekről. Az EEA-n keresztül az ágazat(ok) szabályozása útján szerzett nyomonkövetési, jelentési és ellenőrzési (MRV) adatok kulcsfontosságú információforrást jelentenek a Bizottság számára az érintett ágazatokban elért haladás értékeléséhez.

Végezetül, a Bizottság rendszeresen készít tanulmányokat az uniós éghajlat-politika különböző releváns szempontjairól.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

Nem alkalmazandó – A javaslat nem pénzügyi programot hajt végre, hanem hosszú távú szakpolitikát fogalmaz meg. Az irányítási módszer, a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a hibaarányokkal összefüggő kontrollstratégia nem alkalmazandó. E javaslat végrehajtásához humánerőforrás átcsoportosítására lesz szükség a Bizottságon belül. A megfelelő eljárások biztosítottak.

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

A kezdeményezés nem teremt olyan jelentős új kontrollt/kockázatokat, amelyekre ne terjedne ki a meglévő belső ellenőrzési keretrendszer. A költségvetési rendelet alkalmazásán túl nincs tervbe véve egyéb konkrét intézkedés.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési sor

Kiadás típusa

Hozzájárulás

Szám

diff./nem diff.[1]

EFTA-országoktól[2]

tagjelölt országoktól[3]

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

3

09 01 01 01

nem diff.

IGEN

NEM

NEM

NEM

3

09 02 03

diff.

IGEN

NEM

NEM

NEM

3

09 10 02

diff.

IGEN

IGEN

IGEN

NEM

7

20 01 02 01

nem diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

7

20 02 06 01

nem diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

7

20 02 06 02

nem diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

7

20 02 06 03

nem diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

·Létrehozandó új költségvetési sorok: Nem alkalmazandó.

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–✓ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete					3		„Természeti erőforrások és környezet”

067			2023	2024		2025		2026	2027	ÖSSZESEN
Operatív előirányzatok
09 02 03	Kötelezettségvállalások	(1)	1,000	1,000		3,000			2,000	7,000
	Kifizetések	(2)		0,400		1,000		1,800	1,800	5,000
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok
09 01 01 01		(3)				0,192		0,042	0,067	0,301
Az Éghajlatpolitikai Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalások	= 1 + 3	1,000	1,000		3,192		0,042	2,067	7,301
	Kifizetések	= 2 + 3	–	0,400		1,192		1,842	1,867	5,301

Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalások	(4)	1,000	1,000		3,192		0,042	2,067	7,301
	Kifizetések	(5)		0,400		1,192		1,842	1,867	5,301
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)
A többéves pénzügyi keret 3. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalások	= 4+ 6	1,000	1,000		3,192		0,042	2,067	7,301
	Kifizetések	= 5+ 6	–	0,400		1,192		1,842	1,867	5,301

A többéves pénzügyi keret fejezete

7

„Igazgatási kiadások”

Ezt a részt az „igazgatási jellegű költségvetési adatok” táblázatában kell kitölteni, amelyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (a belső szabályzat V. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

			2023		2024		2025		2026		2027		ÖSSZESEN
Főigazgatóság: Éghajlatpolitikai
Ÿ Humánerőforrás				0,608		0,608		0,760		0,760		0,912		3,648
Ÿ Egyéb igazgatási kiadások				0,055		0,107		0,107		–		–		0,269
ÉGHAJLATPOLITIKAI FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN	Előirányzatok			0,663		0,715		0,867		0,760		0,912		3,917
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN		(Kötelezettségvállalások összesen = Kifizetések összesen)	0,663		0,715		0,867		0,760		0,912		3,917


			2023		2024		2025		2026		2027		ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1–7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN		Kötelezettségvállalások	1,663		1,715		4,059		0,802		2,979		11,218
		Kifizetések	0,663		1,115		2,059		2,602		2,779		9,218

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket

⇩

2023.
év

2024.
év

2025.
év

2026.
év

2027.
év

ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Típus 60

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 61 …

– A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék frissítése és működtetése

0,000

0,000

0,192

0,042

0,067

0,301

– A tanulmányok összeállítása

0,300

0,300

0,300

0,900

1. konkrét célkitűzés részösszege

1,201

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS …

– Méltányos végrehajtás

0,300

0,300

2,300

2,000

4,900

2. konkrét célkitűzés részösszege

3. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS …

– Egyszerűsítés

0,400

0,400

0,400

1,200

3. konkrét célkitűzés részösszege

ÖSSZESEN

1,000

1,000

3,192

0,042

2,067

7,301

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását

–✓ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

2023

2024

2025

2026

2027

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE

Humánerőforrás

0,608

0,608

0,760

0,760

0,912

3,648

Egyéb igazgatási kiadások

0,055

0,107

0,107

–

–

0,269

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉNEK részösszege

0,663

0,715

0,867

0,760

0,912

3,917

A többéves pénzügyi keret 7[1]. FEJEZETÉN kívül

Humánerőforrás

–

–

–

–

–

–

Egyéb igazgatási jellegű kiadások

–

–

0,192

0,042

0,067

0,301

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉN kívüli részösszeg

–

–

0,192

0,042

0,067

0,301

ÖSSZESEN

0,663

0,715

1,059

0,802

0,979

4,218

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–✓ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		2023	2024	2025	2026	2027
Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)		4	4	5	5	6
20 01 02 03 (a küldöttségeknél)
01 01 01 01 (közvetett kutatás)
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
Ÿ Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben: FTE kifejezve)[1]
20 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)
20 02 03 (AC, AL, END, INT és JPD a küldöttségeknél)
XX 01 xx yy zz [2]	– a központban

	– a küldöttségeknél
01 01 01 02 (AC, END, INT – közvetett kutatás)
01 01 01 12 (AC, END, INT – közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN		4	4	5	5	6

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

További HR-forrásokra van szükség a következőkhöz:

– Az árverésre vonatkozó részletes végrehajtási szabályokat megállapító másodlagos jogszabályok módosításainak jogi megszövegezése és jóváhagyása; uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék; nyomon követés és jelentéstétel; jelentések ellenőrzése;

– A földhasználati ágazat kiterjesztésével kapcsolatos, a szén-dioxidtól eltérő mezőgazdasági kibocsátásokat is magukban foglaló végrehajtási feladatok;

– A nyomonkövetési, jelentési és ellenőrzési kötelezettségek továbbfejlesztett és fokozott végrehajtásának nyomon követése; az EEA által végzett munka felügyelete

– IT-kiigazításokat célzó üzleti elemzés, majd az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben szereplő új elemek ezt követő működtetése. Üzleti hírszerzési és jelentéstételi kötelezettségek. Ügyfélkapcsolat-kezelés és az új ügyfélszolgálati erőforrások koordinálása.

Külső munkatársak

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés

–✓ teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

a kiadások a LIFE kereten belül merülnek fel

–◻ a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

Fejtse ki a szükségleteket, meghatározva az érintett fejezeteket és költségvetési sorokat, a megfelelő összegeket és a felhasználni javasolt eszközöket.

–◻ a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

Fejtse ki a szükségleteket, meghatározva az érintett fejezeteket és költségvetési sorokat és a megfelelő összegeket.

3.2.5.Harmadik felek hozzájárulásai

A javaslat/kezdeményezés

–✓ nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást

–◻ előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

Előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	2023	2024	2025	2026	2027	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–✓ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek a következő pénzügyi hatása van:

–◻ saját forrásokra

–◻ egyéb bevételekre

–kérjük, adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve ◻

millió EUR (három tizedesjegyig)

Költségvetési bevételi sor:	Az aktuális pénzügyi évre rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 62
		2023. év	2024. év	2025. év	2026. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (lásd 1.6. pont) további évekkel bővíthető
… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

[…]

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

[…]

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS – „ÜGYNÖKSÉGEK”

Tartalom

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.Nyomonkövetési és jelentéstételi szabályok

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.A(z) [szerv] előirányzataira gyakorolt becsült hatás

3.2.3.A(z) [szerv] humánerőforrására gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek hozzájárulásai

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS – „ÜGYNÖKSÉGEK”

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Érintett szakpolitikai terület(ek)

Éghajlat-politika

3. fejezet Természeti erőforrások és környezet, 9. cím – Környezetvédelem és éghajlat-politika (2021/27-es többéves pénzügyi keret)

1.3.A javaslat a következőre irányul:

◻ új intézkedés

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 63

✓ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

◻ egy vagy több intézkedés összevonása egy másik/új intézkedéssé

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1. konkrét célkitűzés

Célkitűzés az EEA számára: A mezőgazdasági és a LULUCF kibocsátási jegyzékek további minőség-ellenőrzése, beleértve az uniós és tagállami üvegházhatásúgáz-jegyzékadatok és a szén-dioxid-kibocsátási tanúsítási rendszerek közötti összhang ellenőrzését.

Intézkedések:

A tagállamok által alkalmazandó módszerekkel kapcsolatos nagyobb elvárások miatt növekedni fog a LULUCF-jegyzékek első ellenőrzése során ellenőrizendő információk mennyisége, miközben az ellenőrzések elvégzésére rendelkezésre álló idő változatlan marad.

Biztosítani kell az összhangot a tagállami ÜHG-jegyzékadatok és a gazdasági szintű szén-dioxid-kibocsátási tanúsítványra vonatkozó információk között (jogszabály elfogadása esetén).

2024-től kezdve: a szén-dioxidtól eltérő mezőgazdasági kibocsátások minőségbiztosítási/minőség-ellenőrzési folyamatának integrálása annak érdekében, hogy a mezőgazdasági és a LULUCF kibocsátási jegyzékek adatainak következetes ellenőrzése elvégezhető legyen a földhasználati ágazatban megvalósuló kombinált végrehajtás előkészítése során.

2. konkrét célkitűzés

Célkitűzés az EEA számára: A mezőgazdasági és a LULUCF-ágazat kibocsátási jegyzékeinek átfogó felülvizsgálata

Intézkedések: felülvizsgálati titkárság létrehozása és ilyen minőségben való eljárás, hogy szerződéses bírálókkal együtt a mezőgazdasági és a LULUCF-ágazatra vonatkozó átfogó felülvizsgálatokat folytasson a megfelelési célok (2025) rögzítése és a célnak való megfelelés ellenőrzésének (2027 és 2032) elvégzése érdekében.

3. konkrét célkitűzés

A LULUCF-szabályok egyszerűsítése: A jelenlegi LULUCF-szabályok gyakran összetettek és már nem szükségesek, tekintettel a –55 %-os új célérték-meghatározásra; a levont tanulságok – különösen az erdőkre vonatkozó referenciaszintek rögzítése – alapján több elszámolási koncepció optimalizálható és egyszerűsíthető. Mivel a felülvizsgált LULUCF-rendelet magasabb szintű módszertanokat vezet be a tagállamok számára, és különösen annak érdekében, hogy a különböző típusú földterületeket jobban meg lehessen különböztetni (nagy szénkészletű földterületek, védelem alatt álló területek és az éghajlatváltozás kockázatának kitett területek), további térinformatikai adatkészleteket kell létrehozni a tagállamok támogatása érdekében. Ez csökkentheti a végrehajtási költségeket és javíthatja a LULUCF-ágazatnak az átfogó nemzeti éghajlat-politikai stratégiákba való integrálását. Emellett a nyomonkövetési és jelentéstételi rendszereknek jobban kell tükrözniük az ágazat éghajlati teljesítményét.

Célkitűzés az EEA számára: A széntárolók jobb és évenkénti földrajzi nyomon követésének elősegítése és páneurópai adatkészlet kialakítása a haladás nyomon követéséhez és értékeléséhez; Annak biztosítása, hogy a fokozott szén-dioxid-eltávolítás ne vezessen negatív környezeti hatásokhoz

Intézkedések:

A tagállamok támogatása az ilyen adatok felhasználásában (kapacitásépítés), lehetővé téve e földterületek páneurópai értékelését és az ilyen rétegzett földhasználati területek használatát a tagállami adatok minőségbiztosítási/minőség-ellenőrzési és felülvizsgálati folyamata során.

Félévenkénti értékelés kidolgozása és végrehajtása annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdasági és a LULUCF-ágazatban a szén-dioxid-eltávolítás iránti megnövekedett kereslet ne vezessen negatív környezeti hatásokhoz, különösen a biológiai sokféleség terén.

Rendszeres értékelések készítése az éghajlatváltozásnak az erdőgazdálkodás és a mezőgazdaság állapotára gyakorolt hatásokról az ágazatok szénelnyelőkkel kapcsolatos kapacitásának megőrzése érdekében.

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1. mutató: az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenésének uniós szintje 2030-ban (az európai klímarendeletben rögzített, 1990-hez képest 55 %-os nettó csökkentési célérték).

2. mutató: a LULUCF-ágazatok üvegházhatásúgáz-elnyelésének szintje 2030-ban (3XX millió tonna CO2-egyenérték eltávolítási célérték 2030-ra).

3. mutató: a kombinált földhasználati ágazat (LULUCF és a szén-dioxidtól eltérő üvegházhatású gázokat kibocsátó mezőgazdasági ágazatok) klímasemlegességi célja 2035-ben.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

A felülvizsgált LULUCF-rendelet ambiciózus és hiteles célokat tűz ki a LULUCF és a mezőgazdasági ágazat számára annak érdekében, hogy az európai klímarendeletben foglaltaknak megfelelően 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-kal csökkenjen a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. A felülvizsgált LULUCF-rendeletjavaslat a szénmegkötés növelését célozza a mezőgazdasági és a LULUCF-ágazatban azzal a céllal, hogy a két ágazat együttesen karbonsemleges legyen 2035-re. Ugyanakkor biztosítania kell, hogy ez a fokozott szén-dioxid-eltávolítás ne vezessen negatív hatásokhoz a környezet, különösen a biológiai sokféleséget illetően, a közegészségügy, illetve a társadalmi vagy gazdasági célkitűzések terén.

A felülvizsgált LULUCF-rendelet tehát pontosabb módszertanok alkalmazására kötelezi a tagállamokat a mezőgazdasági és a LULUCF-ágazatukból származó kibocsátások és elnyelések becsléséhez, többek között azáltal, hogy nagyobb mértékben használnak fel térinformatikai adatokat e magasabb szintű számítások alátámasztására. Különösen a nagy szénkészletű földterületeken, a védelem alatt álló területeken és az éghajlatváltozás kockázatának kitett területeken található széntárolók azonosítása és nyomon követése érdekében olyan – az IPCC-iránymutatások szerint alkalmazott – magas szintű módszertanokra lesz szükség, amelyek időszerű, szabványosított és uniós szinten harmonizált adatkészleteket és szolgáltatásokat igényelnek.

A „negatív egyenleg tilalma” szabályról a LULUCF-ágazatnak a 2026-tól életbe lépő átfogó uniós éghajlat-politikai célhoz való nettó kibocsátás-hozzájárulására való áttérés következtében a megfelelési célértékeket az ÜHG-jegyzék további átfogó felülvizsgálatainak előírásával kell meghatározni. Ehhez 2024/25 során előkészítő szakaszra lesz szükség.

A felülvizsgált LULUCF-rendeletet olyan szilárd és átlátható nyomonkövetési, jelentési és ellenőrzési (MRV) rendszerrel kell támogatni, amelynek túl kell mutatnia a meglévő LULUCF-rendelettel létrehozott aktuális MRV-rendszeren. Arra is képesnek kell lennie, hogy kapcsolatot teremtsen a mezőgazdasági és a LULUCF-ágazatban hozott földhasználati döntések és a szénmegkötésre és a biológiai sokféleség védelmére gyakorolt hatások között.

Jelenleg korlátozottak az EEA erőforrásai a LULUCF kibocsátási jegyzék MRV-rendszerének az (EU) 2018/841 rendeletben (LULUCF-rendelet) és az (EU) 2018/1999 rendeletben (irányítási rendelet) előírt követelmény szerinti támogatásához

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A LULUCF-rendelet egy meglévő uniós szakpolitikai eszköz, amelyet 2018-ban fogadtak el. A Bizottság azonban az 529/2013/EU határozat 64 2013. évi hatálybalépése óta értékes tapasztalatokra tett szert és arra kötelezte a tagállamokat, hogy a területükön található földterületek után helyettesítő elszámolást végezzenek. A Bizottság szolgálatai és az EEA közvetlen tapasztalattal rendelkeznek a tagállami LULUCF-jegyzékek értékelésében, mivel jelenleg korlátozottan állnak rendelkezésre erőforrások (a szabályozási keret LULUCF-ra való jelenlegi korlátozott alkalmazási köre miatt). Ez a tapasztalat közvetlenül feltárta a hiányosságokat és a jegyzékösszeállítás teljes körű modernizálásához szükséges korszerűsítési erőfeszítést, az EEA által irányított uniós programok (leginkább a Kopernikusz) útján épített eszközök és szolgáltatások használatával.

E javaslat tehát a korábbi szabályozási kezdeményezések, valamint az Európa 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai törekvésének fokozásáról szóló közlemény, a virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaság hosszú távú stratégiája és az európai zöld megállapodás más releváns kezdeményezései, például a Digitális Európa során szerzett tapasztalatokra épít. A kezdeményezés az integrált nemzeti energia- és klímaterveken és az irányítási rendeletben foglalt kereten alapuló folyamatra is épít, amely a jövőbeli célok meghatározásának központi elemét képezi majd. […]

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

a) a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia 65 ;

b) a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért 66 ;

c) uniós erdőstratégia 67 ;

d) uniós természet-helyreállítási terv;

e) az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia 68 ;

f) a metánkibocsátás csökkentésére irányuló uniós stratégia 69 ;

g) [uniós talajvédelmi stratégia 70 ];

h) fenntartható biogazdaság Európa számára 71 ;

i) a tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv 72 ;

j) szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv 73 ;

k) hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára 74 .

A LULUCF-ágazat kapcsolódik minden olyan ökoszisztémához és gazdasági tevékenységhez, amely a földterületre és az általa nyújtott szolgáltatásokra támaszkodik. Ezért a LULUCF-rendelet szinergiákat teremt, a földhöz kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó egyéb uniós szakpolitikákkal, elsősorban a közös agrárpolitikával 75 és az energiapolitikával, különösen a megújuló energia tekintetében.

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

–

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

–◻ A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻ Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

◻ határozatlan időtartam

–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/től ÉÉÉÉ-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 76

✓ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻ végrehajtó ügynökségeken keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

✓ a 70. és 71. cikkben említett szervek;

◻ közjogi szervek;

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Megjegyzések

A Bizottságot az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) fogja támogatni, az éves munkaprogramjával összhangban a fent leírtak szerint. Az EEA e feladatokat jelenlegi megbízatása részeként fogja ellátni az EEA többéves és éves munkaprogramját meghatározó „egységes programozási dokumentummal” összhangban (az (EU) 2019/715 rendelet – pénzügyi keretszabályzat – 32. cikke).

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.Nyomonkövetési és jelentéstételi szabályok

A gyakoriság és feltételek meghatározása.

Végezetül, a Bizottság rendszeresen készít tanulmányokat az uniós éghajlat-politika különböző releváns szempontjairól.

[…]

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

[…]

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

[…]

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

A csalás, a korrupció és bármely egyéb jogellenes tevékenység elleni fellépés érdekében az EEA vonatkozásában is megszorítások nélkül alkalmazandók az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai. Az EEA saját csalás elleni stratégiával és ebből következő cselekvési tervvel rendelkezik. Ezenkívül az EEA-t létrehozó rendelet meghatározza az EEA költségvetésének végrehajtására és ellenőrzésére, valamint az alkalmazandó pénzügyi szabályozásra vonatkozó rendelkezéseket, ideértve a csalás és más szabálytalanságok megelőzésére irányuló rendelkezéseket is.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff.[1]	EFTA-országoktól[2]	tagjelölt országoktól[3]	harmadik országoktól	a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében
3	09 02 03	diff.	IGEN	NEM	NEM	NEM
3	09 10 02	diff.	IGEN	IGEN	IGEN	NEM
7	20 01 02 01	nem diff.	NEM	NEM	NEM	NEM
7	20 02 06 01	nem diff.	NEM	NEM	NEM	NEM
7	20 02 06 02	nem diff.	NEM	NEM	NEM	NEM
7	20 02 06 03	nem diff.	NEM	NEM	NEM	NEM

·Létrehozandó új költségvetési sorok: n.a.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete			3		Természeti erőforrások és környezet

[Szerv]: EEA			2023		2024		2025	2026	2027	ÖSSZESEN
1. cím:	Kötelezettségvállalások	(1)		1,967		2,006		2,046	2,087	8,106
	Kifizetések	(2)		1,967		2,006		2,046	2,087	8,106
2. cím:	Kötelezettségvállalások	(1a)		0,177		0,181		0,184	0,198	0,740
	Kifizetések	(2a)		0,177		0,181		0,184	0,198	0,740
3. cím:	Kötelezettségvállalások	(3a)		0,153		1,156		0,159	1,162	2,631
	Kifizetések	(3b)		0,153		1,156		0,159	1,162	2,631
Az EEA-hoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalások	=1 + 1a + 3a		2,297		3,343		2,390	3,447	11,476
	Kifizetések	=2 + 2a +3b		2,297		3,343		2,390	3,447	11,476

A többéves pénzügyi keret fejezete

7

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

Főigazgatóság: Éghajlatpolitikai

2023

2024

2025

2026

2027

ÖSSZESEN

Humánerőforrás

0,608

0,608

0,760

0,760

0,912

3,648

Egyéb igazgatási kiadások

0,055

0,107

0,107

–

–

0,269

ÉGHAJLATPOLITIKAI FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN

0,663

0,715

0,867

0,760

0,912

3,917

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

(Kötelezettségvállalások összesen = Kifizetések összesen)

0,663

0,715

0,867

0,760

0,912

3,917

millió EUR (három tizedesjegyig)

2023

2024

2025

2026

2027

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN*

Kötelezettségvállalások

0,663

3,012

4,209

3,150

4,359

15,393

Kifizetések

0,663

3,012

4,209

3,150

4,359

15,393

* Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kiegészítő pénzügyi forrásainak költségvetési hatását a LIFE költségvetésből származó kompenzációs csökkentés ellensúlyozza.

3.2.2.A(z) [szerv] előirányzataira gyakorolt becsült hatás

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–✓ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket

⇩

2024.
év

2025.
év

2026.
év

2027.
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (lásd 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Típus 77

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 78 …

– átfogó felülvizsgálat – eredmény

– Kimenet

1. konkrét célkitűzés részösszege

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS …

– Kimenet

2. konkrét célkitűzés részösszege

ÖSSZKÖLTSÉG

3.2.3.A(z) [szerv] humánerőforrására gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását

–✓ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

	2023	2024	2025	2026	2027	ÖSSZESEN

Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolási fokozat)		1,636	1,669	1,702	1,736	6,742
Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolási fokozat)		–	–	–	–	–
Szerződéses alkalmazottak		0,331	0,338	0,344	0,351	1,364
Kirendelt nemzeti szakértők		–	–	–	–	–

ÖSSZESEN		1,967	2,006	2,046	2,087	8,106

Személyzettel kapcsolatos követelmények (teljes munkaidős egyenérték):

	2023	2024	2025	2026	2027	ÖSSZESEN

Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolási fokozat)	4	8	8	8	8	36
Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolási fokozat)						0
Szerződéses alkalmazottak	1	3	3	3	3	13
Kirendelt nemzeti szakértők						0

ÖSSZESEN	5	11	11	11	11	49

Kérjük, jelezzék a munkaerő-felvétel tervezett időpontját, és igazítsák ki az összeget ennek megfelelően (ha a munkaerő-felvétel júliusban történik, csak az átlagos költség 50 %-át kell figyelembe venni), valamint nyújtsanak további magyarázatot.

3.2.3.2.Az ügynökségért felelős főigazgatóság becsült humánerőforrás-szükségletei

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–✓ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjegyig) kell kifejezni

		2023	2024	2025	2026	2027
A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)		4	4	5	5	6
20 01 02 03 (a küldöttségeknél)
01 01 01 01 (közvetett kutatás)
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben: FTE kifejezve)[1]
20 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)
20 02 03 (AC, AL, END, INT és JPD a küldöttségeknél)
XX 01 xx yy zz [2]	– a központban

	– a küldöttségeknél
01 01 01 02 (AC, END, INT – közvetett kutatás)
01 01 01 12 (AC, END, INT – közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN		4	4	5	5	6

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

További HR-forrásokra van szükség a következőkhöz:

– A földhasználati ágazat kiterjesztésével kapcsolatos, a szén-dioxidtól eltérő mezőgazdasági kibocsátásokat is magukban foglaló végrehajtási feladatok;

– A nyomonkövetési, jelentési és ellenőrzési kötelezettségek továbbfejlesztett és fokozott végrehajtásának nyomon követése

– Kiigazítások az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben (a kibocsátáskereskedelmi rendszerrel együtt)

Külső munkatársak

A teljes munkaidős egyenértékre jutó költség kiszámításának leírását bele kell foglalni az V. melléklet 3. szakaszába.

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–◻ A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–✓ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési sorokat és a megfelelő összegeket.

Európai Környezetvédelmi Ügynökség kiegészítő pénzügyi forrásainak költségvetési hatását a LIFE költségvetésből származó kompenzációs csökkentés ellensúlyozza. Az EEA uniós hozzájárulásának növekedése és a LIFE költségvetés csökkentése tükröződni fog az elkövetkező évek pénzügyi programozásában.

–◻ A javaslat/kezdeményezés szükségessé teszi a rugalmassági eszköz alkalmazását vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatát 79 .

Fejtse ki a szükségleteket, meghatározva az érintett fejezeteket és költségvetési sorokat és a megfelelő összegeket.

[…]

3.2.5.Harmadik felek hozzájárulásai

–✓ A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

millió EUR (három tizedesjegyig)

	2023	2024	2025	2026	2027	ÖSSZESEN
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–✓ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek a következő pénzügyi hatása van:

–◻ saját forrásokra

–◻ egyéb bevételekre

–◻ kérjük, adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Költségvetési bevételi sor:	Az aktuális pénzügyi évre rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 80
		2023	2024	2025	2026	2027
… jogcímcsoport

Az egyéb „címzett” bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1) COM(2019) 640 final.

(2) COM(2018) 773 final.

(3) COM(2020) 690 final.

(4) Az Európai Tanács következtetései, 2020. december 10–11. EUCO 22/20 CO EUR 17 CONCL 8.

(5) 2003/87/EK irányelv (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).

(8) COM(2020) 380 final.

(9) COM(2020) 381 final.

(10) […]

(11) […]

(12) COM(2021) 82 final.

(13) COM(2020) 663 final.

(14) […]

(15) COM(2018) 673 final.

(16) COM(2020) 98 final.

(17) COM(2021) 400 final.

(18) COM(2021) 345 final.

(19) COM(2018) 392 final.

(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).

(21) COM(2020) 564 final, https://europa.eu/!xc64CH

(22) COM(2018) 773 final : Tiszta bolygót mindenkinek – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról.

(23) A COM(2018) 773 számú bizottsági közleményt támogató mélyreható elemzés

(24) HL C 326., 2012.10.26., 391. o.

(25) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).

(26) HL C […], […], […] o.

(27) HL C […], […], […] o.

(28) COM(2019) 640 final.

(29) https://www4.unfccc.int/sites/ndcstaging/PublishedDocuments/European%20Union%20First/EU_NDC_Submission_December%202020.pdf

(30) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/841 rendelete (2018. május 30.) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 1. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).

(33) COM(2020) 562 final.

(34) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).

(35) A 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról és az (EU) 2015/1814 határozat módosításáról szóló, 2018. március 14-i (EU) 2018/410 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 76., 2018.3.19., 3. o.) módosított, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(36) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).

(37) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(38) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe! (COM(2020) 380 final).

(39) COM(2020) 381 final.

(40) […]

(41) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).

(42) COM(2021) 82 final.

(43) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).

(44) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(45) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(46) http://data.europa.eu/eli/dec/2013/529/oj

(47) COM(2020) 380 final.

(48) COM(2020) 381 final.

(49) […]

(50) […]

(51) COM(2021) 82 final.

(52) COM(2020) 663 final.

(53) […]

(54) COM(2018) 673 final.

(55) COM(2020) 98 final.

(56) COM(2021) 400 final.

(57) COM(2021) 345 final.

(58) COM(2018) 392 final.

(59) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx

(60) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (például: a finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(61) Az 1.4.2. pontban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek)…”

(62) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, azaz a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

(63) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(64) http://data.europa.eu/eli/dec/2013/529/oj

(65) COM(2020) 380 final.

(66) COM(2020) 381 final.

(67) […]

(68) COM(2021) 82 final.

(69) COM(2020) 663 final.

(70) […]

(71) COM(2018) 673 final.

(72) COM(2020) 98 final.

(73) COM(2021) 400 final.

(74) […]

(75) […]

(76) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx

(77) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (például: a finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(78) Az 1.4.2. pontban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek)…”

(79) Lásd a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. december 17-i (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet 12. és 13. cikkét.

(80) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, azaz a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

	Tagállam	A nettó üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentés értéke kt CO2-egyenértékben 2030-ban
	Belgium	−1 352
	Bulgária	–9 718
	Cseh Köztársaság	–1 228
	Dánia	5 338
	Németország	–30 840
	Észtország	–2 545
	Írország	3 728
	Görögország	–4 373
	Spanyolország	–43 635
	Franciaország	–34 046
	Horvátország	–5 527
	Olaszország	–35 758
	Ciprus	–352
	Lettország	–644
	Litvánia	–4 633
	Luxemburg	–403
	Magyarország	–5 724
	Málta	2
	Hollandia	4 523
	Ausztria	–5 650
	Lengyelország	–38 098
	Portugália	–1 358
	Románia	–25 665
	Szlovénia	–146
	Szlovákia	–6 821
	Finnország	–17 754
	Svédország	–47 321
	EU-27	–310 000

A többéves pénzügyi keret fejezete		7	„Igazgatási kiadások”
millió EUR (három tizedesjegyig)
Főigazgatóság: Éghajlatpolitikai		2023	2024	2025	2026	2027	ÖSSZESEN
Humánerőforrás		0,608	0,608	0,760	0,760	0,912	3,648
Egyéb igazgatási kiadások		0,055	0,107	0,107	–	–	0,269
ÉGHAJLATPOLITIKAI FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN		0,663	0,715	0,867	0,760	0,912	3,917

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	(Kötelezettségvállalások összesen = Kifizetések összesen)	0,663	0,715	0,867	0,760	0,912	3,917

millió EUR (három tizedesjegyig)
		2023	2024	2025	2026	2027	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1–7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN*	Kötelezettségvállalások	0,663	3,012	4,209	3,150	4,359	15,393
	Kifizetések	0,663	3,012	4,209	3,150	4,359	15,393