EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.9.17.

COM(2021) 548 final

2021/0292(NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2022. évre történő meghatározásáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

•Konzultációk az érdekelt felekkel

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

1.a Földközi-tenger nyugati térségében élő tengerfenéki állományokra halászó vonóhálós hajók halászati erőkifejtési rendszerét. Az erre a halászatra vonatkozó, 2019. július 16-án hatályba lépett többéves terv értelmében a Tanács minden évben meghatározza az egyes halászati erőkifejtési csoportokra, valamint a terv I. mellékletében rögzített halállományokra vonatkozó legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést tagállamonként. 2020‑ban, a terv végrehajtásának első évében 10 %-kal csökkent a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés a (2015. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakra vonatkozó,) minden tagállamra és minden halászati erőkifejtési csoportra vagy földrajzi alterületre kiszámított referenciaértékhez képest. A 2–5. évre a terv legfeljebb 30 %‑os csökkentést irányoz elő. 2021-re az (EU) 2021/90/EGK tanácsi rendelet 7,5 %-os csökkentésről rendelkezett.

[Placeholder on the best available scientific advice] A 2022. évben pm %-os csökkentést kell elérni.

2.A Földközi-tengeren alkalmazandó GFCM-intézkedések többek között:

a 2018. évi éves ülésen elfogadott intézkedések, vagyis

2.1.fogási és erőkifejtési korlátok, valamint halászati tilalmi időszak az európai angolnára vonatkozóan a Földközi-tenger teljes területén (GFCM 1–27 földrajzi alterület);

2.2.az óriásgarnélára és vörös garnélára halászó hajók számának korlátozása a Jón-tengeren (GFCM 19–21 földrajzi alterület) és a Levantei-tengeren (GFCM 24–27 földrajzi alterület);

a 2019. évi éves ülésen elfogadott intézkedések, vagyis

2.3.halászati erőkifejtési korlátok és maximális flottakapacitás a tengerfenéken élő állományokra vonatkozóan az Adriai-tengeren (GFCM 17 és 18 földrajzi alterület);

2.4.halászati korlátok és a halászati engedélyek számának korlátozása a nemes korall vonatkozásában a Földközi-tenger teljes területén (GFCM 1–27 földrajzi alterület);

2.5.az óriásgarnélára és vörös garnélára halászó hajók számának korlátozása a Tuniszi-csatornában (GFCM 12–16 alterület);

2.6.fogási korlátok a nagyszemű vörösdurbincsra vonatkozóan az Alborán-tengeren (GFCM 1–3 földrajzi alterület);

2.7.a halászati engedélyek számának korlátozása a nagy aranymakrahalra vonatkozóan a Földközi-tenger teljes területén (GFCM 1–27 földrajzi alterület);

3.a Fekete-tengeren alkalmazandó GFCM-intézkedések többek között:

3.1.a tudományos szakvéleményen alapuló autonóm kvóta a sprattra;

3.2.a nagy rombuszhalra vonatkozó teljes kifogható mennyiség (TAC) és kvótakiosztás a nagy rombuszhal halászatára vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervnek megfelelően a GFCM/43/2019/3. sz. ajánlást végrehajtva (GFCM 29 földrajzi alterület).

A GFCM ajánlásait az uniós jogban az 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 hajtja végre, a Bizottság pedig javaslatot fogadott el 2 a GFCM által 2018-ban és 2019-ben elfogadott ajánlások végrehajtására. A halászati lehetőségekhez funkcionálisan kapcsolódó korrekciós intézkedések, úgymint az ívási időre vonatkozó halászati tilalmak e rendelet részét kell képezzék, mivel ilyen tilalmi időszakok hiányában a halászati lehetőségeket nem lehetne azonos szinten meghatározni (például a nagy rombuszhal esetében a Fekete-tengeren). A tilalmi időszak hossza az állomány állapotának a tudományos szakvélemények szerinti megítélésétől függően változhat.

2021/0292 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2022. évre történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3 6. cikke értelmében állományvédelmi intézkedéseket kell elfogadni a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemények figyelembevételével, ideértve adott esetben a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság által készített jelentéseket, a megfelelő földrajzi területek vagy szakterületek tekintetében létrehozott tanácsadó testületek szakvéleményeit, valamint a tagállamok bármely közös ajánlását is.

(2)A halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozó intézkedések – ezen belül adott esetben bizonyos, azokkal funkcionálisan összefüggő feltételek – elfogadása a Tanács feladata. Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (1) bekezdése szerint a halászati lehetőségeket úgy kell elosztani a tagállamok között, hogy biztosított legyen az egyes tagállamok által folytatott halászati tevékenységek viszonylagos stabilitása valamennyi halállomány, illetve halászat tekintetében.

(3)Az 1380/2013/EU rendelet 2. cikke értelmében a közös halászati politika (KHP) célja a maximális fenntartható hozamnak megfelelő kiaknázási arány elérése, amely állományoknál lehetséges, 2015-ig, az összes állomány esetében pedig fokozatosan legkésőbb 2020-ig.

(4)A teljes kifogható mennyiségeket ezért az 1380/2013/EU rendeletnek megfelelően a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, a biológiai és a társadalmi-gazdasági vonatkozások figyelembevételével kell meghatározni, biztosítva ugyanakkor az egyes halászati ágazatok közötti méltányos bánásmódot és figyelembe véve az érdekeltekkel folytatott konzultációk során megfogalmazott véleményeket is.

(5)Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése értelmében a halászati lehetőségeket a többéves tervek hatálya alá tartozó állományok esetében a vonatkozó tervben szereplő szabályokkal összhangban kell meghatározni.

(6)A tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves tervet az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4 hozta létre, és az 2019. július 16-án lépett hatályba. E terv célja annak biztosítása, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományait, amely meghaladja a maximális fenntartható hozamot előállítani képes szintet.

(7)Az (EU) 2019/1022 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban a rendelet 1. cikkében felsorolt állományokra vonatkozó halászati lehetőségeket úgy kell meghatározni, hogy a halászati mortalitás mértéke fokozatosan, egyre javuló jelleggel, lehetőség szerint 2020-ig, de legkésőbb 2025. január 1-jéig maximális fenntartható hozamot eredményezzen. A halászati lehetőségeket a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésben kell kifejezni, és oly módon kell meghatározni, hogy azok megfeleljenek az (EU) 2019/1022 rendelet 7. cikkében megállapított halászati erőkifejtési rendszernek.

(8)Így 2022 tekintetében a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést a kiindulási értékekhez képest pm %-kal kell csökkenteni, levonva ezt a mennyiséget az (EU) 2021/90 tanácsi rendeletben 5 2021-re előírt legnagyobb halászati erőkifejtésből.

(9)2018-ban tartott 42. éves ülésén a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) elfogadta a GFCM/42/2018/1. sz. ajánlást, amely a Földközi-tengeren (GFCM 1–27 földrajzi alterület) állománygazdálkodási intézkedéseket állapít meg az európai angolnára (Anguilla anguilla) vonatkozóan. Az említett intézkedések fogási és erőkifejtési korlátokról és egy három egymást követő hónapon át tartó éves tilalmi időszakról is rendelkeznek, amelyet az egyes tagállamoknak kell meghatározniuk az 1100/2007/EK tanácsi rendelet 6 állományvédelmi célkitűzéseivel, az angolnára vonatkozó nemzeti állománygazdálkodási terveikkel, valamint az angolnának a területükön tapasztalt időszakos vándorlási mintájával összhangban. Amennyiben az említett ajánlás hatálybalépése előtt a halászati erőkifejtés vagy a fogások legalább 30 %-os csökkenését eredményező nemzeti állománygazdálkodási tervek voltak érvényben, a már megállapított és végrehajtott fogási vagy halászati erőkifejtési korlátokat nem szabad túllépni. A tilalmi időszakot az említett ajánlásnak megfelelően a Földközi-tengeren az összes tengervízen, valamint a brakkvizeken, például a torkolatokban, a parti lagúnákban és az átmeneti vizekben is alkalmazni kell. A tilalmi időszak funkcionálisan kapcsolódik a halászati lehetőségekhez, mivel annak hiányában a fogások mennyiségét vagy a halászati erőkifejtés mértékét kell csökkenteni az állomány helyreállítása érdekében. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(10)[Placeholder for small pelagic stocks in the Adriatic.]

(11)2018-ban tartott 42. éves ülésén a GFCM elfogadta a GFCM/42/2018/3. sz. ajánlást a Levantei-tengeren (GFCM 24, 25, 26 és 27 földrajzi alterület) az óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea) és a vörös garnéla (Aristeus antennatus) fenntartható vonóhálós halászatára vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről, amely befagyasztotta a halászhajók maximális számában kifejezett halászati erőkifejtést. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(12)2018-ban tartott 42. éves ülésén a GFCM elfogadta a GFCM/42/2018/4. sz. ajánlást a Jón-tengeren (GFCM 19, 20 és 21 földrajzi alterület) az óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea) és a vörös garnéla (Aristeus antennatus) fenntartható vonóhálós halászatára vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről, amely befagyasztotta a halászhajók maximális számában kifejezett halászati erőkifejtést. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(13)2019-ben tartott 43. éves ülésén a GFCM elfogadta a GFCM/43/2019/6. sz. ajánlást a Tuniszi-csatornában (GFCM 12, 13, 14, 15 és 16 földrajzi alterület) az óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea) és a vörös garnéla (Aristeus antennatus) fenntartható vonóhálós halászatára vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről, amely befagyasztotta a halászhajók maximális számában kifejezett halászati erőkifejtést. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(14)2019-ben tartott 43. éves ülésén a GFCM elfogadta GFCM/43/2019/5. sz. ajánlást az Adriai-tengeren (GFCM 17 és 18 földrajzi alterület) a tengerfenéken élő állományok fenntartható halászatára vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről, amely halászati erőkifejtési rendszert és flottakapacitási korlátot vezetett be egyes tengerfenéken élő állományok tekintetében. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(15)Figyelembe véve a szlovén flotta sajátosságait és annak a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira, valamint a tengerfenéken élő állományokra gyakorolt elhanyagolható hatását, indokolt fenntartani a jelenlegi halászati gyakorlatot, és a szlovén flotta számára hozzáférést biztosítani a kis méretű nyílt vízi fajok egy minimális mennyiségéhez, valamint a tengerfenéken élő állományokra vonatkozó minimális erőkifejtés-kvótához.

(16)2019-ben tartott 43. éves ülésén a GFCM elfogadta a GFCM/43/2019/4. sz. ajánlást a Földközi-tengeren (GFCM 1–27 földrajzi alterület) a nemes korall (Corallium rubrum) fenntartható kiaknázására vonatkozó állománygazdálkodási tervről, amely befagyasztotta a halászati engedélyek maximális számában kifejezett halászati erőkifejtést és halászati korlátot írt elő a vörös korall tekintetében. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(17)2019-ben tartott 43. éves ülésén a GFCM elfogadta a GFCM/43/2019/2. sz. ajánlást az Alborán-tengeren (GFCM 1–3 földrajzi alterület) a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) fenntartható kiaknázására vonatkozó állománygazdálkodási tervről, amely fogási és erőkifejtési korlátozást vezetett be a 2010 és 2015 közötti időszakban engedélyezett és alkalmazott átlagos szint alapján. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(18)2019-ben tartott 43. éves ülésén a GFCM elfogadta a Földközi-tengeren (GFCM 1–27 földrajzi alterület) a nagy aranymakrahal (Coryphaena hippurus) halászatában a halcsoportosulást előidéző, lehorgonyzott eszközök használatára vonatkozó állománygazdálkodási intézkedésekről szóló GFCM/43/2019/1 sz. ajánlást, amely meghatározta a nagy aranymakrahalra halászó hajók maximális számában kifejezett halászati erőkifejtést. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(19)2019-ben tartott 43. éves ülésén a GFCM elfogadta a Fekete-tengeren (GFCM 29 földrajzi alterület) a nagy rombuszhal halászatát érintő többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/41/2017/4. sz. ajánlást módosító GFCM/43/2019/3. sz. ajánlást. Az ajánlás újabb regionális teljes kifogható mennyiségeket, egy kvótaelosztási rendszert és további állományvédelmi intézkedéseket – mindenekelőtt két hónapos tilalmi időszakot és évi 180 halászati napban megállapított korlátozást – vezetett be a nagy rombuszhal vonatkozásában. E további intézkedések funkcionálisan kapcsolódnak a halászati lehetőségekhez, mivel hiányukban a nagy rombuszhalra vonatkozó TAC csökkentésre szorulna az állomány helyreállásának biztosítása érdekében. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(20)A GFCM tudományos szakvéleményének megfelelően a fekete-tengeri sprattállomány életképessége érdekében fenn kell tartani a halászati mortalitás jelenlegi mértékét. Ezért az említett állományra vonatkozóan továbbra is indokolt autonóm kvótát megállapítani.

(21)A halászati lehetőségeket a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, valamint biológiai és társadalmi-gazdasági szempontok figyelembevételével kell megállapítani, biztosítva eközben az egyes halászati ágazatokkal szembeni méltányos bánásmódot, és figyelmet fordítva az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során megfogalmazott véleményekre.

(22)Az uniós halászhajók rendelkezésére álló, e rendeletben meghatározott halászati lehetőségek igénybevétele az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 7 és különösen annak a fogások és a halászati erőkifejtés nyilvántartásáról, valamint a halászati lehetőségek kimerülésére vonatkozó adatok bejelentéséről szóló 33. és 34. cikke hatálya alá tartozik. Ezért meg kell határozni azokat a kódokat, amelyeket a tagállamoknak az e rendelet hatálya alá tartozó állományok kirakodásai tekintetében a Bizottság felé teljesítendő adatszolgáltatás során használniuk kell.

(23)Az uniós halászhajók rendelkezésére álló, e rendeletben meghatározott halászati lehetőségek igénybevétele a GFCM területén folytatott halászatra vonatkozó egyes rendelkezések végrehajtásáról szóló 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8 hatálya alá tartozik.

(24)A 847/96/EK tanácsi rendelet 9 kiegészítő feltételeket vezetett be a teljes kifogható mennyiségek éves kezelésére vonatkozóan, beleértve az elővigyázatossági szempontból, illetve az analitikai célokra kifogható teljes mennyiségek tekintetében az említett rendelet 3. és 4. cikkében meghatározott rugalmassági rendelkezéseket is. Az említett rendelet 2. cikke értelmében a teljes kifogható mennyiségek rögzítésekor a Tanácsnak – mindenekelőtt az állományok biológiai állapota alapján – határoznia kell arról, hogy az említett rendelet 3. és 4. cikkét mely állományok esetében nem kell alkalmazni. Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi állomány vonatkozásában bevezette az egymást követő évek közötti rugalmassági mechanizmust. Ezért annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a túlzott rugalmasság, amely gyengítené a tengeri biológiai erőforrások észszerű és felelősségteljes kiaknázásának elvét, akadályozná a közös halászati politika célkitűzéseinek megvalósítását, valamint rontaná az állományok biológiai állapotát, indokolt úgy rendelkezni, hogy a 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke csak akkor legyen alkalmazandó az analitikai teljes kifogható mennyiségekre, ha a tagállamok nem alkalmazzák az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (9) bekezdésében meghatározott elvét.

(25)A halászati tevékenységek folyamatossága és az uniós halászok megélhetésének biztosítása érdekében indokolt előírni, hogy e rendelet 2022. január 1-jétől legyen alkalmazandó. A sürgősségre tekintettel e rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie.

(26)A halászati lehetőségeket az uniós joggal teljes összhangban kell felhasználni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk
Tárgy

Ez a rendelet meghatározza 2022-ben a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren az egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében rendelkezésre álló halászati lehetőségeket.

2. cikk
Hatály

(1)Ez a rendelet az alábbi halállományokat kiaknázó uniós halászhajókra vonatkozik:

a)európai angolna (Anguilla anguilla), nemes korall (Corallium rubrum) és nagy aranymakrahal a 4. cikk b) pontjában meghatározott Földközi-tengeren;

b)vörös garnéla (Aristeus antennatus), piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris), óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea), szürke tőkehal (Merluccius merluccius), norvég homár (Nephrops norvegicus) és sávos vörösmárna (Mullus barbatus) a Földközi-tenger nyugati térségében a 4. cikk c) pontjában meghatározottak szerint;

c)szardella (Engraulis encrasicolus) és szardínia (Sardina pilchardus) a 4. cikk d) pontjában meghatározott Adriai-tengeren;

d)szürke tőkehal (Merluccius merluccius), norvég homár (Nephrops norvegicus), közönséges nyelvhal (Solea solea), piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) és sávos vörösmárna (Mullus barbatus) a 4. cikk d) pontjában meghatározott Adriai-tengeren;

e)óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea) és vörös garnéla (Aristeus antennatus) a 4. cikk e) pontjában meghatározott Tuniszi-csatornában, a 4. cikk f) pontjában meghatározott Jón-tengeren és a 4. cikk g) pontjában meghatározott Levantei-tengeren;

f)nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) a 4. cikk h) pontjában meghatározott Alborán-tengeren;

g)spratt (Sprattus sprattus) és nagy rombuszhal (Scophthalmus maximus) a 4. cikk i) pontjában meghatározott Fekete-tengeren.

(2)Ez a rendelet a rekreációs célú halászatra is alkalmazandó, amennyiben arra a vonatkozó rendelkezések kifejezetten hivatkoznak.

3. cikk
Fogalommeghatározások 

E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében szereplő fogalommeghatározások érvényesek. Ezeken túlmenően a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)„nemzetközi vizek”: egyetlen állam felségterületéhez vagy joghatósága alá sem tartozó vizek;

b)„rekreációs célú halászat”: a tengervízi élővilág szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú kiaknázására irányuló, nem kereskedelmi halászati tevékenység;

c)„teljes kifogható mennyiség” (TAC):

i.az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (4)–(7) bekezdése értelmében a kirakodási kötelezettség alól mentesülő halászati tevékenységek keretében az egyes állományokból évente kirakodható halmennyiség;

ii.minden más halászatban az egyes állományokból egyéves időszak alatt kifogható halmennyiség;

d)„kvóta”: a teljes kifogható mennyiségnek az Európai Unió vagy valamely tagállam részére kiosztott hányada;

e)„autonóm uniós kvóta”: közösen elfogadott TAC hiányában az uniós halászhajók részére autonóm módon odaítélt kifogható mennyiségek felső határa;

f)„analitikai kvóta”: olyan autonóm uniós kvóta, amelyre vonatkozóan analitikai értékelés áll rendelkezésre;

g)„analitikai értékelés”: egy adott állomány alakulásának az állomány biológiai jellemzőin és kiaknázási mértékén alapuló mennyiségi értékelése, amely a tudományos vizsgálat szerint megfelelő minőségű ahhoz, hogy tudományos szakvéleményként szolgáljon a fogásokkal kapcsolatos jövőbeli lehetőségek mérlegelésénél;

h)„halcsoportosulást előidéző eszköz” vagy „FAD”: a tenger felszínén lebegő vagy lehorgonyzott berendezés, amelynek célja a halak odavonzása.

4. cikk
Halászati övezetek

E rendelet alkalmazásában a következő övezeti meghatározások érvényesek:

a)„GFCM földrajzi alterületek”: az 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10 I. mellékletében meghatározott területek;

b)„Földközi-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 1–27 földrajzi alterületeken található vizek;

c)„a Földközi-tenger nyugati térsége”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 1, 2, 5, 6, 7, 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületeken található vizek;

d)„Adriai-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 17 és18 földrajzi alterületeken található vizek;

e)„Tuniszi-csatorna”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 12, 13, 14, 15 és 16 földrajzi alterületeken található vizek;

f)„Jón-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 19, 20 és 21 földrajzi alterületeken található vizek;

g)„Levantei-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 24, 25, 26 és 27 földrajzi alterületeken található vizek;

h)„Alborán-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 1–3 földrajzi alterületeken található vizek;

i)„Fekete-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 29 földrajzi alterület.

II. CÍM
HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK

I. FEJEZET
A Földközi-tenger

5. cikk
Európai angolna

(3)Ez a cikk az európai angolna (Anguilla anguilla) fogását eredményező valamennyi, uniós halászhajók által folytatott, valamint egyéb uniós halászati tevékenységre alkalmazandó, nevezetesen a célzott, a járulékos és a rekreációs célú halászatra a Földközi-tenger valamennyi tengervizén, ideértve az olyan édesvizeket és átmeneti brakkvizeket is, mint a lagúnák és a torkolatok.

(4)Az uniós halászhajók számára az egyes tagállamok által meghatározandó három egymást követő hónapnyi időszakban tilos az európai angolna halászata a Földközi-tenger uniós és nemzetközi vizein. A halászati tilalmi időszaknak összhangban kell állnia az 1100/2007/EK rendeletben foglalt állománymegőrzési célkitűzésekkel, a hatályos nemzeti állománygazdálkodási tervekkel és az angolnának az adott tagállamban jellemző időszakos vonulási mintájával. A tagállamok a tilalmi időszak hatálybalépése előtt legalább egy hónappal, de legkésőbb 2022. január 31-ig közlik a Bizottsággal az általuk meghatározott időszakot.

(5)A tagállamok nem léphetik túl az európai angolna tekintetében az 1100/2007/EK rendelet 2. és 4. cikkével összhangban elfogadott nemzeti állománygazdálkodási terveik útján megállapított és végrehajtott maximális fogási mennyiséget vagy halászati erőkifejtést.

6. cikk
Nemes korall

(1)Ez a cikk a Földközi-tengeren a nemes korall (Corallium rubrum) begyűjtését eredményező valamennyi, uniós halászhajók által folytatott célzott és rekreációs célú, valamint egyéb uniós halászati tevékenységre alkalmazandó.

(2)Célzott halászat esetén a halászati engedélyek maximális száma és az uniós halászhajók által begyűjtött nemeskorall-állományok maximális mennyisége, valamint az uniós begyűjtési tevékenységek nem haladhatják meg az I. mellékletben meghatározott szinteket.

(3)A (2) bekezdés hatálya alá tartozó uniós halászhajók számára tilos a nemes korall tengeren történő átrakása.

(4)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megtiltsák a nemes korall rekreációs célú halászat keretében történő begyűjtését, fedélzeten tartását, átrakását vagy kirakodását.

7. cikk
Nagy aranymakrahal

(1)Ez a cikk a Földközi-tenger nemzetközi vizein a nagy aranymakrahal (Coryphaena hippurus) halcsoportosulást előidéző eszközökkel történő fogását eredményező valamennyi, uniós halászhajók által folytatott kereskedelmi, valamint egyéb uniós halászati tevékenységre alkalmazandó.

(2)A nagy aranymakrahal halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát a II. melléklet határozza meg.

II. FEJEZET
A Földközi-tenger nyugati térsége

8. cikk
A tengerfenéken élő állományok

(1)Ez a cikk a Földközi-tenger nyugati térségében az (EU) 2019/1022 rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett tengerfenéki állományok fogását eredményező valamennyi, uniós halászhajók által folytatott, valamint egyéb uniós halászati tevékenységre alkalmazandó.

(2)A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést e rendelet III. melléklete határozza meg; a tagállamok a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést az (EU) 2019/1022 rendelet 9. cikkével összhangban szabályozzák.

9. cikk
Adatküldés

A tagállamok az (EU) 2019/1022 rendelet 10. cikkének megfelelően rögzítik és továbbítják a Bizottsághoz a halászati erőkifejtési adatokat.

Amikor a tagállamok megküldik a Bizottságnak a halászati erőkifejtési adatokat, a halászati erőkifejtési csoportok III. mellékletben meghatározott kódjait használják.

III. FEJEZET
Az Adriai-tenger

10. cikk 
[Placeholder for small pelagic stocks] 

11. cikk
A tengerfenéken élő állományok

(1)Ez a cikk az Adriai-tengeren a szürke tőkehal (Merluccius merluccius), a norvég homár (Nephrops norvegicus), a közönséges nyelvhal (Solea solea), a piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) és a sávos vörösmárna (Mullus barbatus) fogását eredményező valamennyi, uniós halászhajók által folytatott, valamint egyéb uniós halászati tevékenységre alkalmazandó.

(2)Az e cikk hatálya alá tartozó tengerfenéki állományokra irányuló legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést és maximális flottakapacitást a IV. melléklet határozza meg.

(3)A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkében meghatározott feltételekkel összhangban szabályozzák.

12. cikk
Adatküldés

Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján megküldik a Bizottságnak a kifogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, a IV. mellékletben meghatározott állománykódokat használják.

IV. FEJEZET
A Jón-tenger, a Levantei-tenger és a Tuniszi-csatorna

13. cikk

(1)Ez a cikk a Jón-tengeren, a Levantei-tengeren és a Tuniszi-csatornában az óriás garnéla (Aristaeomorpha foliacea) és a vörös garnéla (Aristeus antennatus) fogását eredményező valamennyi, uniós halászhajók által folytatott, valamint egyéb uniós halászati tevékenységre alkalmazandó.

(2)A tengerfenéken élő állományok halászatára engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók maximális számát az V. melléklet határozza meg.

V. FEJEZET
Az Alborán-tenger

14. cikk

(1)Ez a cikk az Alborán-tengeren a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) fogását eredményező, uniós halászhajók által folytatott, horogsoros és kézi horogsoros kereskedelmi célú halászati tevékenységekre alkalmazandó.

(2)A fogások maximális mennyisége nem haladhatja meg a VI. mellékletben meghatározott szinteket.

VI. FEJEZET
A Fekete-tenger

15. cikk
A sprattra vonatkozó halászati lehetőségek meghatározása

(1)Ez a cikk a Fekete-tengeren a spratt (Sprattus sprattus) fogását eredményező valamennyi, uniós halászhajók által folytatott, valamint egyéb uniós halászati tevékenységre alkalmazandó.

(2)A sprattra vonatkozó autonóm uniós kvótát, e kvóta tagállamok közötti elosztását és adott esetben a funkcionálisan kapcsolódó feltételeket a VII. melléklet határozza meg.

16. cikk
A nagy rombuszhalra vonatkozó halászati lehetőségek meghatározása

(1)Ez a cikk a Fekete-tengeren a nagy rombuszhal (Scophthalmus maximus) fogását eredményező valamennyi, uniós halászhajók által folytatott, valamint egyéb uniós halászati tevékenységre alkalmazandó.

(2)A nagy rombuszhal vonatkozásában a Fekete-tenger uniós vizein a teljes kifogható mennyiséget és annak tagállamok közötti elosztását, valamint adott esetben a funkcionálisan kapcsolódó feltételeket a VII. melléklet határozza meg.

17. cikk
A nagy rombuszhalra irányuló halászati erőkifejtés szabályozása

A nagy rombuszhal halászatára a 16. cikk szerint engedéllyel rendelkező uniós hajók halászati erőkifejtése a hajók teljes hosszúságától függetlenül nem haladhatja meg a 180 halászati napot évente.

18. cikk
A nagy rombuszhalra vonatkozó halászati tilalmi időszak

Az uniós halászhajók számára a Fekete-tenger uniós vizein április 15. és június 15. között tilos a nagy rombuszhal halászata, ideértve átrakását, fedélzeten tartását, kirakodását és első értékesítését.

19. cikk

A fekete-tengeri halászati lehetőségek elosztására vonatkozó különös rendelkezések

(1)A halászati lehetőségeknek az e rendelet 15. és 16. cikkében meghatározott, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:

a)az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b)az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások; valamint

c)az 1224/2009/EK rendelet 105. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások.

(2)A 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke nem alkalmazandó, ha valamely tagállam az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében meghatározott elvét alkalmazza.

20. cikk
Adatküldés

Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján megküldik a Bizottságnak a Fekete-tenger uniós vizein kifogott spratt- és nagyrombuszhal-állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, a VII. mellékletben meghatározott állománykódokat használják.

III. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

2022. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 1343/2011/EU rendelete (2011. december 13.) a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről és a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 347., 2011.12.30., 44. o.).

(2)    COM(2018) 143 végleges

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1022 rendelete (2019. június 20.) a tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról és az 508/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 172., 2019.6.26., 1. o.).

(5)    A Tanács (EU) 2021/90 rendelete (2021. január 28.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2021. évre történő meghatározásáról (HL L 31., 2019.1.29., 1. o.).

(6)    A Tanács 1100/2007/EK rendelete (2007. szeptember 18.) az európai angolnaállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról (HL L 248., 2007.9.22., 17. o.).

(7)    A Tanács 847/96/EK rendelete (1996. május 6.) a teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről (HL L 115., 1996.5.9., 3. o.).

(8)    Az Európai Parlament és a Tanács 1343/2011/EU rendelete (2011. december 13.) a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről és a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 347., 2011.12.30., 44. o.).

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács 1343/2011/EU rendelete (2011. december 13.) a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről és a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 347., 2011.12.30., 44. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.9.17.

COM(2021) 548 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat
A TANÁCS RENDELETE

egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2022. évre történő meghatározásáról

I. MELLÉKLET

AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI A FÖLDKÖZI-TENGEREN A GFCM NEMES KORALLRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES ÁLLOMÁNYGAZDÁLKODÁSI TERVE KERETÉBEN

Az e mellékletben szereplő táblázatok meghatározzák a Földközi-tengeren a nemes korallra vonatkozó halászati engedélyek legnagyobb megengedett számát és a fogások legnagyobb megengedett mennyiségét.

A halászati övezetekre tett hivatkozások a GFCM földrajzi alterületeket jelölik.

Az alábbi táblázat a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:

Tudományos név	Hárombetűs kód	Közönséges név
Corallium rubrum	COL	Nemes korall

  

1. táblázat A halászati engedélyek legnagyobb megengedett száma 1  

Tagállam	Nemes korall COL
Görögország	12
Spanyolország	0 ( 2 )
Franciaország	32
Horvátország	28
Olaszország	40

2. táblázat A begyűjthető legnagyobb megengedett mennyiség élőtömegtonnában

Faj:	Nemes korall					Övezet:	a Földközi-tenger uniós vizei (GFCM 1–27 földrajzi alterület)
	Corallium rubrum						COL/GF1-27
Görögország		1,844				A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.
Spanyolország		0 (*)
Franciaország		1,400
Horvátország		1,226
Olaszország		1,378
Unió	5,848
Teljes kifogható mennyiség	Nem releváns / Nincs közösen elfogadott

II. MELLÉKLET

AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI ERŐKIFEJTÉSE A FÖLDKÖZI-TENGEREN A NAGY ARANYMAKRAHALLAL VALÓ GAZDÁLKODÁS KERETÉBEN

Az e mellékletben szereplő táblázat meghatározza a Földközi-tenger nemzetközi vizein a nagy aranymakrahal halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát.

A halászati övezetekre tett hivatkozások a Földközi-tenger nemzetközi vizeit jelölik.

Az alábbi táblázat a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:

Tudományos név	Hárombetűs kód	Közönséges név
Coryphaena hippurus	DOL	Nagy aranymakrahal

A nemzetközi vizeken tevékenységet folytató hajók részére kiadott halászati engedélyek legnagyobb megengedett száma 3

Tagállam	Nagy aranymakrahal
Olaszország	797
Málta	130

III. MELLÉKLET

AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI ERŐKIFEJTÉSE A FÖLDKÖZI-TENGER NYUGATI TÉRSÉGÉBEN A TENGERFENÉKEN ÉLŐ ÁLLOMÁNYOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS KERETÉBEN

Az e mellékletben szereplő táblázatok az (EU) 2019/1022 rendelet 1. cikke szerinti állománycsoportonként határozzák meg a Földközi-tenger nyugati térségében a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést (halászati napokban), valamint a bármilyen típusú vonóhálóval 41 tengerfenéki állományokra halászó hajók teljes hosszát.

Az e mellékletben meghatározott legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés valamennyi tételére vonatkoznak az (EU) 2019/1022 rendeletben és az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkében megállapított szabályok.

A halászati övezetekre tett hivatkozások a GFCM földrajzi alterületeket jelölik.

Az alábbi táblázat a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:

Tudományos név	Hárombetűs kód	Közönséges név
Aristaeomorpha foliacea	ARS	Óriásgarnéla
Aristeus antennatus	ARA	Vörös garnéla
Merluccius merluccius	HKE	Szürke tőkehal
Mullus barbatus	MUT	Sávos vörösmárna
Nephrops norvegicus	NEP	Norvég homár
Parapenaeus longirostris	DPS	Piros ostorgarnéla

Halászati napokban kifejezett legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés

a) Alborán-tenger, Baleár-szigetek, Észak-Spanyolország és az Oroszlán-öböl (GFCM 1, 2, 5, 6 és 7 földrajzi alterület)

Állománycsoport	Teljes hajóhossz	Spanyolország	Franciaország	Olaszország	Halászati erőkifejtési csoport kódja
Sávos vörösmárna a GFCM 1, 5, 6 és 7 földrajzi alterületen; Szürke tőkehal a GFCM 1, 5, 6 és 7 földrajzi alterületen; Piros ostorgarnéla a GFCM 1, 5 és 6 földrajzi alterületen; Norvég homár a GFCM 5 és 6 földrajzi alterületen.	< 12 m	pm	pm	pm	EFF1/MED1_TR1
	≥ 12 m és < 18 m	pm	pm	pm	EFF1/MED1_TR2
	≥ 18 m és < 24 m	pm	pm	pm	EFF1/MED1_TR3
	≥ 24 m	pm	pm	pm	EFF1/MED1_TR4

Állománycsoport	Teljes hajóhossz	Spanyolország	Franciaország	Olaszország	Halászati erőkifejtési csoport kódja
Vörös garnéla a GFCM 1, 5, 6 és 7 földrajzi alterületen.	< 12 m	pm	pm	pm	EFF2/MED1_TR1
	≥ 12 m és < 18 m	pm	pm	pm	EFF2/MED1_TR2
	≥ 18 m és < 24 m	pm	pm	pm	EFF2/MED1_TR3
	≥ 24 m	pm	pm	pm	EFF2/MED1_TR4

b) Korzika, a Ligur-tenger, a Tirrén-tenger és Szardínia (GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterület)

Állománycsoport	Teljes hajóhossz	Spanyolország	Franciaország	Olaszország	Halászati erőkifejtési csoport kódja
Sávos vörösmárna a GFCM 9, 10 és 11 földrajzi alterületen; Szürke tőkehal a GFCM 9, 10 és 11 földrajzi alterületen; Piros ostorgarnéla a GFCM 9, 10 és 11 földrajzi alterületen; Norvég homár a GFCM 9 és 10 földrajzi alterületen.	< 12 m	pm	pm	pm	EFF1/MED2_TR1
	≥ 12 m és < 18 m	pm	pm	pm	EFF1/MED2_TR2
	≥ 18 m és < 24 m	pm	pm	pm	EFF1/MED2_TR3
	≥ 24 m	pm	pm	pm	EFF1/MED2_TR4

Állománycsoport	Teljes hajóhossz	Spanyolország	Franciaország	Olaszország	Halászati erőkifejtési csoport kódja
Óriásgarnéla a GFCM 9, 10 és 11 földrajzi alterületen.	< 12 m	pm	pm	pm	EFF2/MED2_TR1
	≥ 12 m és < 18 m	pm	pm	pm	EFF2/MED2_TR2
	≥ 18 m és < 24 m	pm	pm	pm	EFF2/MED2_TR3
	≥ 24 m	pm	pm	pm	EFF2/MED2_TR4

IV. MELLÉKLET

AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI AZ ADRIAI-TENGEREN

Az e mellékletben szereplő táblázatok állományonként vagy hajónkénti erőkifejtési csoportonként határozzák meg a halászati lehetőségeket és adott esetben a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket, valamint a kis méretű nyílt vízi fajok halászatára engedéllyel rendelkező halászhajók maximális számát.

Az e mellékletben meghatározott halászati lehetőségek valamennyi tételére vonatkoznak az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkében megállapított szabályok.

A halászati övezetekre tett hivatkozások a GFCM földrajzi alterületeket jelölik.

Az alábbi táblázat a fajok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:

Tudományos név	Hárombetűs kód	Közönséges név
Engraulis encrasicolus	ANE	Szardella
Merluccius merluccius	HKE	Szürke tőkehal
Mullus barbatus	MUT	Sávos vörösmárna
Nephrops norvegicus	NEP	Norvég homár
Parapenaeus longirostris	DPS	Piros ostorgarnéla
Sardina pilchardus	PIL	Szardínia
Solea solea	SOL	Közönséges nyelvhal

1.[Hely fenntartva] Kis méretű nyílt vízi fajok a GFCM 17 és 18 földrajzi alterületen]

2.Tengerfenéken élő állományok a GFCM 17 és 18 földrajzi alterületen

A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés (halászati napokban) a GFCM 17 és 18 földrajzi alterületen (Adriai-tenger) a tengerfenéken élő állományok halászatához használt vonóhálótípusonként.

					Halászati napok 2022-ben
Halászeszköz típusa	Földrajzi terület	Érintett állományok	Teljes hajóhossz	Erőkifejtési csoport kódja	OLASZORSZÁG	HORVÁTORSZÁG	SZLOVÉNIA٭
Vonóháló (OTB)	GFCM 17 és 18 földrajzi alterület	Sávos vörösmárna; Szürke tőkehal; Piros ostorgarnéla; Norvég homár	< 12 m	EFF/MED3_OTB_TR1	pm	pm
			≥ 12 m és < 18 m	EFF/MED3_OTB_TR2	pm	pm
			≥ 18 m és < 24 m	EFF/MED3_OTB_TR3	pm	pm
			≥ 24 m	EFF/MED3_OTB_TR4	pm	pm
Merevítőrudas vonóháló (TBB)	GFCM 17 földrajzi alterület	Közönséges nyelvhal	< 12 m	EFF/MED3_TBB_TR1	pm
			≥ 12 m és < 18 m	EFF/MED3_TBB_TR2	pm
			≥ 18 m és < 24 m	EFF/MED3_TBB_TR3	pm
			≥ 24 m	EFF/MED3_TBB_TR4	pm

(٭) A Szlovénia lobogója alatt közlekedő, a GFCM 17 földrajzi alterületen OTB felszerelést használó halászhajók halászati erőkifejtése nem haladhatja meg az évi 3 000 halászati napot.

A tengerfenéken élő állományok halászatára engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós és merevítőrudas vonóhálós hajók maximális flottakapacitása

Tagállam	Halászeszköz	A hajók száma	kW	BT
Horvátország	OTB	495	79 867,99	13 267,99
Olaszország	OTB–TBB	1 363	260 618,37	47 148
Szlovénia (*)	OTB	11	1 813,00	168,67

(*) A GFCM/43/2019/5. sz. ajánlás 9. c) pontjában és 28. pontjában foglalt rendelkezések nem alkalmazandók az OTB-felszerelést használó és a 9. c) pontban említett referencia-időszak alatt 1000 napnál rövidebb ideig halászati tevékenységet folytató nemzeti flottákra. Az OTB-felszerelést használó aktív flotta halászati kapacitása a referencia-időszakhoz képest legfeljebb 50 %-kal növekedhet.

V. MELLÉKLET

AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI A JÓN-TENGEREN, A LEVANTEI-TENGEREN ÉS A TUNISZI-CSATORNÁBAN

Az e mellékletben szereplő táblázatok meghatározzák a Jón-tengeren, a Levantei-tengeren és a Tuniszi-csatornában a tengerfenéken élő állományok halászatára engedéllyel rendelkező uniós halász hajók maximális számát.

A halászati övezetekre tett hivatkozások a GFCM földrajzi alterületeket jelölik.

Az alábbi táblázat a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:

Tudományos név     Hárombetűs kód     Közönséges név

Aristaeomorpha foliacea	ARS	Óriásgarnéla
Aristeus antennatus	ARA	Vörös garnéla

a) Az engedéllyel rendelkező hajók legnagyobb megengedett száma a Jón-tengeren (GFCM 19, 20 és 21 földrajzi alterület)

Tagállam	Óriásgarnéla a GFCM 19, 20 és 21 földrajzi alterület uniós vizein	Vörös garnéla a GFCM 19, 20 és 21 földrajzi alterület uniós vizein
Görögország	263	263
Olaszország	410	410
Málta	15	15

b) Az engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók legnagyobb megengedett száma a Levantei-tengeren (GFCM 24, 25, 26 és 27 földrajzi alterület)

Tagállam	Óriásgarnéla a GFCM 24, 25, 26 és 27 földrajzi alterület uniós vizein	Vörös garnéla a GFCM 24, 25, 26 és 27 földrajzi alterület uniós vizein
Olaszország	80	80
Ciprus	6	6

Az engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók legnagyobb megengedett száma a Tuniszi-csatornában (GFCM 12, 13, 14, 15 és 16 földrajzi alterület)

Tagállam	Óriásgarnéla a GFCM 12, 13, 14, 15 és16 földrajzi alterület uniós vizein	Vörös garnéla a GFCM 12, 13, 14, 15 és 16 földrajzi alterület uniós vizein
Spanyolország	2	2
Olaszország	320	320
Ciprus	1	1
Málta	15	15

VI. MELLÉKLET

AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI AZ ALBORÁN-TENGEREN

A horogsorral és kézi horogsorral ejtett fogások maximális mennyisége élőtömegtonnában

Faj:	Nagyszemű vörösdurbincs				Övezet:	az Alborán-tenger uniós vizei (GFCM 1–3 földrajzi alterület)
	Pagellus bogaraveo					SBR/GF1-3
Spanyolország		225			A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.
Unió		225
Teljes kifogható mennyiség	Nem releváns / Nincs közösen elfogadott

VII. MELLÉKLET

AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI A FEKETE-TENGEREN

Az e mellékletben szereplő táblázatok állományonként élőtömegtonnában határozzák meg a teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat, és adott esetben a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket.

Az e mellékletben meghatározott halászati lehetőségek valamennyi tételére vonatkoznak az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkében megállapított szabályok.

A halászati övezetekre tett hivatkozások a GFCM földrajzi alterületeket jelölik.

Az alábbi táblázat a fajok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:

Tudományos név	Hárombetűs kód	Közönséges név
Sprattus sprattus	SPR	Spratt
Scophthalmus maximus	TUR	Nagy rombuszhal

Faj:	Spratt							Övezet:	a Fekete-tenger uniós vizei (GFCM 29 földrajzi alterület)
				Sprattus sprattus					(SPR/F3742C)
Bulgária					8 032,50			Analitikai kvóta A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.
Románia					3 442,50
Unió					11 475
Teljes kifogható mennyiség				Nem releváns / Nincs közösen elfogadott

Faj:	Nagy rombuszhal		Övezet:	a Fekete-tenger uniós vizei (GFCM 29 földrajzi alterület)
	Scophthalmus maximus			(TUR/F3742C)
Bulgária	75		Analitikai TAC A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.
Románia	75
Unió	150	(*)
Teljes kifogható mennyiség	857
_________
(*)    2021. április 15. és június 15. között tilos mindennemű halászati tevékenység, ideértve az átrakást, a fedélzeten tartást, a kirakodást és az első értékesítést.

(1)    Azaz a nemes korall begyűjtésére engedéllyel rendelkező hajók és/vagy búvárok száma, illetve az egy búvárból és egy hajóból álló párok száma.

(2)    A spanyol vizeken a nemes korall begyűjtésére vonatkozóan bevezetett átmeneti tilalommal összhangban.

(3)    Az 1343/2011/EU rendelettel összhangban ezt a kvótát 2022. augusztus 15. és december 31. között kell lehalászni.

(4) 1 TBB, OTB, PTB, TBN, TBS, TB, OTM, PTM, TMS, TM, OTT, OT, PT, TX, OTP, TSP.