Brüsszel, 2021.7.8.

COM(2021) 401 final

2021/0222(NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Horvátország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

{SWD(2021) 197 final}


2021/0222 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Horvátország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A Covid19-járvány rendkívül káros hatást gyakorolt Horvátország gazdaságára. 2019-ben Horvátország egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) az uniós átlag 42,7 %-ának felelt meg. A Bizottság 2021. tavaszi előrejelzése szerint Horvátország reál-GDP-je 8,0 %-kal csökkent 2020-ban, 2020-ban és 2021-ben kumulatívan pedig várhatóan 3,4 %-kal esik vissza. A középtávú gazdasági teljesítményre régebb óta hatást gyakorló szempontok közé tartozik a nehézkes üzleti környezet, és a – részben strukturális – munkaerőhiány, valamint a K+F-be és a digitális infrastruktúrába történő beruházások alacsony szintje, amelyek mind hozzájárulnak az alacsony potenciális növekedéshez. Emellett Horvátországnak javítania kell közigazgatásának hatékonyságát a szakpolitikák jobb kialakítása, koordinálása, végrehajtása és értékelése, valamint az uniós források felhasználására való képesség biztosítása érdekében, tekintettel a 2027 végéig a GDP mintegy 40 %-át kitevő potenciális uniós finanszírozás beáramlására.

(2)A Tanács 2019. július 9-én és 2020. július 20-án az európai szemeszter keretében ajánlásokat intézett Horvátországhoz. A Tanács különösen azt ajánlotta, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésével összhangban hozzon meg minden szükséges intézkedést a világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és az elkövetkező helyreállítás támogatása érdekében, amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik, folytasson a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítására és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát, a beruházások fokozása mellett; erősítse a költségvetési keretet és a függő kötelezettségek nyomon követését központi és helyi szinten; fokozza az egészségügyi rendszer rezilienciáját; mozdítsa elő az egészségügyi dolgozók és létesítmények kiegyensúlyozott földrajzi eloszlását, a közigazgatás valamennyi szintje közötti szorosabb együttműködést és az e-egészségüggyel kapcsolatos beruházásokat. A Tanács továbbá azt ajánlotta, hogy erősítse meg a munkaerőpiaci intézkedéseket és intézményeket, valamint azok összehangolását a szociális szolgálatokkal, és eközben konszolidálja a szociális ellátásokat és fokozza azok szegénységet csökkentő kapacitását. Emellett azt ajánlotta, hogy hajtsa végre az oktatás reformját és javítsa mind a hozzáférést az oktatáshoz és képzéshez minden szinten, mind azok minőségét és munkerőpiaci relevanciáját, eközben pedig mozdítsa elő a készségek elsajátítását is. A Tanács azt ajánlotta Horvátországnak, hogy tartsa fenn a kis- és középvállalkozások és az önfoglalkoztatók számára likviditást biztosító intézkedéseket; csökkentse tovább az adójellegű járulékokat, valamint a termék- és szolgáltatáspiaci szabályozásra vonatkozó korlátozásokat; javítson az állami tulajdonú vállalatok vállalatirányításán, gyorsítsa fel az ilyen vállalatok és a nem termelő eszközök értékesítését. A Tanács azt ajánlotta Horvátországnak, hogy erősítse meg a központi és helyi szintű állami projektek és szakpolitikák kialakítására és végrehajtására vonatkozó közigazgatási kapacitást és hatékonyságot; csökkentse a közigazgatás területi töredezettségét, egyszerűsítse a hatáskörök funkcionális elosztását; valamint a szociális partnerekkel konzultálva vezessen be harmonizált bérmegállapítási kereteket a közigazgatás és a közszolgáltatások terén. Horvátország olyan ajánlást is kapott, hogy ütemezze előre a kiforrott közberuházási projekteket, valamint állítsa a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitika középpontjába a kutatást és az innovációt, a fenntartható városi és vasúti közlekedést, a tiszta energiát, a megújuló energiaforrásokat, a környezetvédelmi infrastruktúrát, valamint a zöld és a digitális átállást, figyelembe véve a regionális különbségeket is. Végezetül a Tanács azt ajánlotta, hogy fokozza a korrupció megelőzését és szankcionálását, különösen helyi szinten, valamint javítsa az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságát. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv benyújtásakor az említett országspecifikus ajánlások végrehajtása terén elért eredmények értékelését követően a Bizottság megállapítja, hogy maradéktalanul megvalósult a világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és az elkövetkező helyreállítás támogatása érdekében az azonnali költségvetési politikai válaszra vonatkozó ajánlás, valamint a kkv-k és az önfoglalkoztatók megfelelő likviditásának fenntartására vonatkozó ajánlás.

(3)A Bizottság 2021. június 2-án Horvátországra vonatkozóan közzétette az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke szerinti részletes vizsgálat eredményeit 2 . Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Horvátországban különösen a köz-, a magán- és a külső adósság miatt makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn, alacsony potenciális növekedés mellett.

(4)2021. május 14-én Horvátország az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően benyújtotta a Bizottságnak nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét. A terv benyújtását a helyi és regionális önkormányzatok, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek és más érdekelt felek bevonásával a nemzeti jogi kerettel összhangban lefolytatott konzultációs folyamat előzte meg. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervekkel kapcsolatos nemzeti felelősségvállalás alátámasztja azok sikeres végrehajtását, tartós nemzeti szintű hatását és uniós szintű hitelességét. Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság a rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban értékelte a helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét.

(5)A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek az (EU) 2021/241 rendelettel létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelettel 3 létrehozott Európai Uniós Helyreállítási Eszköz általános célkitűzéseit kell követniük a Covid19-válságot követő helyreállítás támogatása érdekében. Elő kell mozdítaniuk az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját azáltal, hogy hozzájárulnak az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikkében említett hat pillérhez.

(6)A tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása Unió-szerte összehangolt beruházási és reformtörekvéseket jelent majd. E reformok és beruházások összehangolt és egyidejű végrehajtása, valamint a határokon átnyúló projektek végrehajtása révén a reformok és beruházások kölcsönösen erősítik majd egymást, és pozitív továbbgyűrűző hatásokat eredményeznek az egész Unióban. Ezért az eszköz által a tagállamok növekedésére és munkahelyteremtésére gyakorolt hatás körülbelül egyharmada más tagállamokból eredő továbbgyűrűző hatásokból fog származni.

A hat pillérhez hozzájáruló kiegyensúlyozott válasz

(7)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjával és V. mellékletének 2.1. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nagymértékben („A” minősítés) átfogó és kellően kiegyensúlyozott választ jelent a gazdasági és társadalmi helyzetre, ezáltal megfelelően hozzájárul az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikkében említett hat pillér mindegyikéhez, és figyelembe veszi a konkrét kihívásokat és az érintett tagállam pénzügyi allokációját.

(8)A terv intézkedései mind a hat pillér megvalósulásához hozzájárulnak, számos komponens pedig több pillért is érint. Ez a megközelítés hozzájárul ahhoz, hogy koherens módon és átfogóan foglalkozzanak az egyes pillérekkel. Emellett Horvátország sajátos kihívásaira tekintettel az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre, valamint a gazdasági és intézményi rezilienciára helyezett különös hangsúly, továbbá a pillérek általános súlyozása megfelelően kiegyensúlyozottnak tekinthető.

(9)A terv zöld dimenziója olyan releváns intézkedéseket tartalmaz, amelyek várhatóan hozzájárulnak az éghajlat-politikai célok eléréséhez, valamint a környezet és a biológiai sokféleség megőrzéséhez. A zöld átállásra összpontosító fő komponensek épületfelújításra, megújuló energiára és energiahatékonyságra, hulladék- és vízgazdálkodásra, valamint a fenntartható és innovatív mobilitásra irányuló beruházásokból állnak. Emellett a terv tartalmaz beruházásokat a K+F és az innováció, a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megőrzése, valamint a zöld munkahelyekre és a körforgásos gazdaságra való átállás terén is. Kifejezetten a középpontban áll a horvát gazdaság és társadalom digitális átalakulása, és különböző intézkedések támogatják a közigazgatás digitalizációját és az online közszolgáltatások nyújtását. A digitális konnektivitásra vonatkozó uniós kiemelt kezdeményezéshez és a hálózati összekapcsoltságot elősegítő közös uniós eszköztárhoz 4 illeszkedő, vezetékes és vezeték nélküli digitális konnektivitásra irányuló beruházások és kiegészítő reformok szintén szerepelnek a tervben, a digitális infrastruktúrákba történő beruházások megkönnyítése érdekében a távoli vidéki területeken, amelyek a gigabites összekapcsolási szolgáltatások tekintetében lemaradásban vannak.

(10)A terv intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési pillérhez való hozzájárulása nagymértékben összpontosít az üzleti környezet javítására, a kkv-k és a nagyvállalatok támogatására, valamint az innováció és a K+F ösztönzésére. Az intézkedések magukban foglalják a vállalkozások adminisztratív és adójellegű terheinek további csökkentését, több szabályozott szakma liberalizálását, a vállalkozások tőkéhez való hozzáférésének lehetővé tételét a versenyképesség és a termelékenység növelése érdekében, miközben üzleti folyamataikat a zöld és digitális átálláshoz igazítják, többek között a zöld technológiába történő beruházásaik növelésével. A terv továbbá a digitális technológiák fenntarthatóságának és elterjedtségének növelésére összpontosít az idegenforgalmi ágazatban, különösen az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése érdekében az infrastruktúra korszerűsítésével, valamint a körforgásos gazdaság elveivel összhangban lévő új üzleti tervek elfogadásának előmozdításával. A társadalmi kohéziót elsősorban a kiszolgáltatott csoportokat is megcélzó aktív munkaerőpiaci intézkedésekkel, oktatási intézkedésekkel és a szegénység csökkentését célzó szociálpolitikákkal kell erősíteni. Ezenkívül előreláthatólag a területi kohézió – különösen a kevésbé sűrűn lakott területek és szigetek megközelíthetősége és összeköttetése – is erősödni fog a közúti, vasúti és tengeri infrastruktúra bővítésével, korszerűsítésével és jobb irányításával, a dél–északi villamosenergia-hálózat jobb összekapcsolásával, valamint a közüzemi vízellátási és csatornahálózatok korszerűsítésével.

(11)A szükséges strukturális reformok, valamint az infrastrukturális és orvosi eszközökre vonatkozó követelmények tekintetében az egészségügyi rendszer javulásából profitál az egészségügyre, továbbá a gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciára vonatkozó pillér is, ami fokozza a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és konvergenciát Horvátországban és az Unióban. Emellett intézkedéseket irányoztak elő, hogy az ország egész területén rendelkezésre álljon az egészségügyi alapellátás és minden gyógyszer, ezáltal javítva az egészségügyi rendszer rezilienciáját és felkészültségét, valamint az életminőséget is a vidéki, távoli területeken és a szigeteken. A tartós ápolás-gondozást a terv olyan beruházásokkal támogatja, amelyek célja az otthoni és közösségi alapú szolgáltatások, valamint – kizárólag a funkcionálisan teljes mértékben rászorulók számára – az intézményi gondozás elérhetőségének, hozzáférhetőségének és minőségének javítása, míg több komponens a közigazgatás és az intézményi reziliencia megerősítését szolgálja. A tervben vannak az oktatás területére irányuló fontos intézkedések, különösen a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel növelése infrastrukturális beruházások révén, az egyturnusú oktatás lehetővé tétele, a kötelező tanórák számának növelése az általános iskolákban, a tantervek felülvizsgálata és a felsőoktatás korszerűsítése, amelyek várhatóan láthatóan javítják az oktatási eredményeket. A reformok várhatóan csökkentik az állami kutatóintézetek széttagoltságát, és előmozdítják a kutatás és az innováció eredményorientált finanszírozását; javítják a kutatói életpálya kilátásait, különös tekintettel a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai, valamint az információs és kommunikációs technológiai területekre.

Az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének kezelése

(12)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és V. mellékletének 2.2. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan hozzájárul a Horvátországnak címzett, releváns országspecifikus ajánlásokban és adott esetben az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke alapján tett ajánlásokban, illetve a Bizottság által az európai szemeszter keretében hivatalosan elfogadott más releváns dokumentumokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez („A” minősítés), beleértve azok költségvetési vonatkozásait is.

(13)Megállapítható, hogy a világjárványra adott azonnali költségvetés-politikai válasszal kapcsolatos ajánlásokkal a horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv nem foglalkozik, mindazonáltal Horvátország az általános mentesítési rendelkezéssel összhangban 2020-ban és 2021-ben megfelelő és kielégítő intézkedéseket hozott a gazdaság költségvetési eszközökkel történő azonnali támogatása érdekében.

(14)A terv egymást kölcsönösen erősítő reformok és beruházások széles körét foglalja magában, amelyek hozzájárulnak a Tanács által az európai szemeszter keretében 2019-ben és 2020-ban Horvátországnak címzett, országspecifikus ajánlásokban felvázolt gazdasági és társadalmi kihívások összességének vagy jelentős részének hatékony kezeléséhez, főként a közigazgatás, az egészségügyi rendszer rezilienciája, a foglalkoztatás, különösen a kiszolgáltatott csoportoknál az oktatás és a készségek, az éghajlatváltozás és a digitális átállás, valamint az üzleti környezet és az igazságszolgáltatási rendszer területén.

(15)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmaz a költségvetési keret megerősítésére irányuló intézkedéseket is, és hozzájárul a horvát közigazgatás előtt álló kihívások – többek között a bérmegállapítási keret és a helyi önkormányzati szintű széttagoltság – kezeléséhez. Konkrét intézkedések irányulnak az állami projektek és szakpolitikák kialakításával és végrehajtásával foglalkozó közigazgatási kapacitás és hatékonyság megerősítésére. A horvát terv intézkedéseket irányoz elő az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának javítására, és konkrét kötelezettségvállalásokat fogalmaz meg a bírósági eljárások időtartamának lerövidítésére, az ügyhátralék csökkentésére és az igazságügy digitalizálásának javítására. A terv a korrupció megelőzésének és szankcionálásának megerősítését is előirányozza.

(16)A terv az oktatás reformjára vonatkozó tanácsi ajánlásnak megfelelően foglalkozik olyan intézkedésekkel, amelyek növelik a koragyermekkori nevelésben és gondozásban való részvételt és a kötelező tanrák számát az általános iskolákban, aktualizálják az iskolai tanterveket, előmozdítják a digitális készségeket és korszerűsítik a felsőoktatást. A célzott reformok és beruházások előreláthatólag javítani fogják az állami foglalkoztatási szolgálat eljárásait, az aktív munkaerőpiaci politikák elfogadása, a képzési és továbbképzési utalványok létrehozása, valamint a munkajog módosítása pedig elősegíti a munkaerőpiaci részvétel növelését. A horvát szociális jóléti rendszerrel kapcsolatos kihívásokat olyan intézkedések kezelik, amelyek javíthatják a szociális ellátások lefedettségét, megfelelőségét és célzottságát, és lehetővé teszik új szociális szolgáltatások kifejlesztését.

(17)A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv előreláthatólag javítani fogja Horvátország üzleti környezetét, és kezelni fogja az egymást követő tanácsi ajánlásokban azonosított, a növekedést és a beruházásokat gátló akadályokat. Az üzleti környezettel foglalkozó intézkedéscsomag célja az adminisztratív terhek és az adójellegű terhek csökkentése, a szellemi szabadfoglalkozások szabályozási követelményeinek enyhítése és a forráshoz jutás javítása. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő intézkedések célja továbbá az állami tulajdonú vállalatok vállalatirányításának javítása, valamint az ilyen vállalatok és a nem termelő eszközök értékesítésének gyorsítása. A beruházások jelentős része előreláthatólag a zöld és digitális átállásra fog irányulni. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben fontos beruházások irányulnak az energiahatékonyságra és a környezetvédelmi infrastruktúrára, valamint a hatékonyabb közlekedési rendszerre vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtására. A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv további intézkedéseket irányoz elő a Horvátországnak szóló többi tanácsi ajánlás végrehajtása érdekében is, többek között a kutatás és innováció, valamint az egészségügy területén.

(18)A fent említett kihívások kezelésével a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan hozzájárul Horvátország egyensúlyhiányának 5 korrekciójához is, különösen az alacsony potenciális növekedés melletti magas szintű állam-, magán- és külső adósság tekintetében.

A növekedési potenciálhoz, a munkahelyteremtéshez, valamint a gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciához való hozzájárulás

(19)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének c) pontjával és V. mellékletének 2.3. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan jelentős hatást gyakorol („A” minősítés) a növekedési potenciál megerősítésére, a munkahelyteremtésre, valamint az érintett tagállam gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciájára, hozzájárulva a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, többek között a gyermekekre és fiatalokra vonatkozó szakpolitikák előmozdítása révén, valamint a Covid19-válság gazdasági és társadalmi hatásának enyhítéséhez, ezáltal fokozva az Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és konvergenciát.

(20)A Bizottság által végzett szimulációk azt mutatják, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv 2026-ig potenciálisan 2,9 %-kal 6 növelheti Horvátország GDP-jét. A terv beruházásainak és reformjainak végrehajtása előreláthatólag elősegíti Horvátország kulcsfontosságú gazdasági gyengeségeinek – például viszonylag alacsony foglalkoztatási és növekedési potenciáljának – kezelését. A kutatási és innovációs beruházások Horvátország versenyképességét és termelékenységét fogják javítani, míg a továbbképzés a munkaerőt teheti versenyképesebbé, és csökkentheti a munkaerőpiacon a készséghiányt és a strukturális munkaerőhiányt. Az oktatásba történő jelentős beruházások előreláthatólag hozzájárulnak a tanulási eredmények javulásához. Mindezen intézkedések előreláthatólag erősíteni fogják a humántőkét és a munkatermelékenységet, és ezáltal növelni fogják a munkaerő hozzájárulását a potenciális növekedéshez.

(21)A szolgáltatási piac – többek között több szellemi szabadfoglalkozás – további liberalizációja előreláthatólag a fogyasztók javát fogja szolgálni, növelni fogja a versenyt és több munkahelyet fog teremteni. Az adminisztratív és az adójellegű terhek csökkentése, valamint az állami tulajdonú vállalatok irányításának javításával és a közbeszerzéssel kapcsolatos igazgatási intézkedések, a korrupció elleni küzdelem és a pénzmosás elleni kapacitások megerősítése előreláthatólag hozzá fog járulni Horvátországnak az európai árfolyam-mechanizmushoz (ERM II.) való csatlakozását követően vállalt kötelezettségei teljesítéséhez. Ezek a lépések erősíteni fogják a befektetői bizalmat, és vonzóbbá teszik Horvátországot a bejövő beruházások és a know-how átadása számára. Ezek a reformok, valamint a hatékonyabb közlekedési rendszerbe történő beruházások, az iparágak további dekarbonizációja, az épületek energiahatékonyságának növelése, valamint a zöld és digitális átállás előmozdítása előreláthatólag fellendítik a versenyképességet, és összességében fenntarthatóbbá teszik a gazdaságot.

(22)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv számos intézkedésének célja a legkiszolgáltatottabb személyek foglalkoztathatóságának javítása, ezáltal pedig a társadalmi kirekesztődés és a szegénység csökkentése. A szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata Horvátországban szorosan összefügg a munkanélküliséggel és az inaktivitással. Az idősek, a fogyatékossággal élők és az aktív kereső nélküli háztartásban élők viszonylag jobban ki vannak téve a szegénység kockázatának, miközben a munkanélküli ellátási rendszer hatóköre és megfelelősége továbbra is alacsony. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv kötelezettséget vállal a „garantált minimumellátás” – a fő szegénységcsökkentő ellátás – megfelelőségének növelésére és hatókörének kiterjesztésére. Ehhez hasonlóan növelni kell az álláskeresési járadék összegét, meg kell hosszabbítani az időtartamát, és meg kell emelni a minimálnyugdíjakat. Emellett a képzési és a készségfejlesztési intézkedések a turizmusban, valamint a zöld és digitális területen különös figyelmet fordítanak a legkiszolgáltatottabb csoportokra.

(23)A terv különböző beavatkozásokat tartalmaz a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához való hozzájárulás érdekében, amelyek célja többek között a kisgyermekkori nevelés és gondozás elérhetőségének kiterjesztése, digitális megoldások kidolgozása a szociális ellátásokra vonatkozó adatok cseréjére és szociális mentori szolgáltatások bevezetése a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás előmozdítása érdekében, különösen a fiatalok körében.

A jelentős károkozás elkerülése

(24)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének d) pontjával és V. mellékletének 2.4. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan biztosítja, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok és beruházási projektek végrehajtására irányuló egyetlen intézkedés se okozzon jelentős kárt („A” minősítés) a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7 17. cikke értelmében (a jelentős károkozás elkerülését célzó elv).

(25)Az (EU) 2021/241 rendelettel és a Bizottság által elfogadott, a jelentős károkozás elkerülésének elvéről szóló technikai iránymutatással (2021/C 58/01) összhangban Horvátország bizonyítékokkal és biztosítékokkal szolgált arra vonatkozóan, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok és beruházási projektek végrehajtására irányuló intézkedések nem vezethetnek jelentős kárhoz a hat környezetvédelmi célkitűzés – nevezetesen az éghajlatváltozás mérséklése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, a körforgásos gazdaság, a szennyezés megelőzése és csökkentése, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása – tekintetében.

(26)Mivel olyan intézkedésekre esett a választás – például az oktatás és képzés, a munkaerőpiac és a közigazgatás területén –, amelyek vagy jelentős mértékben hozzájárulnak a környezetvédelmi célkitűzésekhez, vagy előre láthatóan nem gyakorolnak hatást vagy jelentéktelen hatást gyakorolnak a környezeti célkitűzésekre, a várakozások szerint a tervben szereplő számos intézkedés eredendően nem okoz jelentős kárt. Szükség esetén konkrét mérföldköveknek és célértékeknek kell biztosítaniuk a jelentős károk elkerülését. A szén-dioxid-leválasztásba és -tárolásba történő beruházás nem vonhatja magával sem növelt hatékonyságú kőolaj-kitermelésre szolgáló berendezések beszerzését vagy használatát, sem a kőolaj-kitermelés növekedését. Hasonlóképpen, a geotermikus beruházások esetében egy mérföldkőnek és célnak biztosítania kell, hogy a projektek ne tartalmazzanak olaj- vagy gázfeltárást vagy -kitermelést, hogy ilyen célokra ne vásároljanak berendezést, ne szabaduljon fel metán, a geotermikus fúrás pedig ne gyakoroljon káros hatást a vízellátásra és a vízminőségre. A zadari repülőtér beruházási projektje különös hangsúlyt fektet a repülőtér villamosítására és napelemek telepítésére, biztosítva, hogy az (EU) 2021/241 rendelet szerinti támogatást ne a repülőtér fizikai bővítésére használják fel. A Zágráb belvárosában található egészségügyihulladék-égetőkbe történő beruházás egyik mérföldkövének biztosítania kell, hogy a hulladékégetők tartalmazzanak a nem újrahasznosítható veszélyes egészségügyi hulladék energetikai hasznosítására szolgáló rendszereket, füstgáztisztító rendszerrel és folyamatos kibocsátás-ellenőrző rendszerrel. Különös figyelem fordul a horizontális programokra is, ahol a mérföldköveknek biztosítaniuk kell, hogy a „jelentős károkozás elkerülését célzó” elvnek való megfelelés követelményeit belefoglalják a programok kialakításába.

A zöld átálláshoz, többek között a biológiai sokféleség előmozdításához való hozzájárulás

(27)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének e) pontjával és V. mellékletének 2.5. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hozzájárulnak a biológiai sokféleségre is kiterjedő zöld átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. Az éghajlat-politikai célokat támogató intézkedések az (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint a terv teljes allokációjának 40,3 %-át teszik ki. Az (EU) 2021/241 rendelet 17. cikkének megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési terv összhangban van a 2021–2030-as nemzeti energia- és klímatervben foglalt információkkal.

(28)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv hosszú távú reformokat és beruházásokat tartalmaz, amelyek hozzájárulnak a zöld átálláshoz. Ez magában foglalja a köz- és magánépület-állomány felújítását jelentő energiahatékonysági beruházásokat, a megújuló energiaforrások bevezetését elősegítő reformokat, a geotermikus energiába, valamint a megújuló energiaforrások integrációját elősegítő villamosenergia- és elosztóhálózatba történő beruházásokat. A szén-dioxid-leválasztásba és geológiai tárolásba történő beruházásoknak olyan innovatív technológiákat kell felvonultatniuk, amelyek alkalmasak az éghajlatváltozás mérséklésére. Emellett a helyreállítási és rezilienciaépítési terv támogatja a fejlett bioüzemanyagok elterjedését, a megújuló hidrogén előállítását és az üzemanyagtöltő infrastruktúra kiépítését, amelyek mind elősegítik a fenntartható mobilitás térnyerését a következő évtizedben. A terv előmozdítja a közútról a vasútra történő modális váltást, miközben beruházásokat irányoz elő kibocsátásmentes járművekbe és hajókba, valamint az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra támogatásába. A zöld célkitűzések eléréséhez végül előreláthatólag hozzájárulnak a zöld készségek fejlesztésébe, valamint a kkv-k és a nagyvállalatok környezetbarát termelési folyamataiba és a turizmus fenntarthatóbbá tételébe történő beruházások is.

(29)Összességében a zöld átálláshoz hozzájáruló reformok és beruházások összhangban vannak a meglévő nemzeti tervekkel. A környezetvédelmi szakpolitikák tekintetében a helyreállítási és rezilienciaépítési terv előreláthatólag közvetlenül hozzájárul a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás javulásához. A terv infrastrukturális beruházásokat tartalmaz a víz- és szennyvízrendszerek korszerűsítésére, valamint a körforgásos gazdaságra való áttérés felgyorsítására. Források vannak elkülönítve a hulladéklerakókba kerülő hulladék arányának csökkentésére szolgáló új infrastruktúra, többek között újrafeldolgozó létesítmények és hulladékválogató központok finanszírozására. A mezőgazdasági ágazatban a körforgásos gazdaság előmozdítása és ezáltal az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez való hozzájárulás érdekében is tartalmaz beruházásokat a terv. A biológiai sokféleség védelmét támogató célzott intézkedéseket is tartalmaz, például a folyók és árterek helyreállítását és az invazív fajok felszámolását a Neretva-delta érzékeny területén. Ezek az intézkedések előreláthatólag biztosítják, hogy a horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartós hatást gyakoroljon a zöld átállásra, többek között a biológiai sokféleségre és a környezetvédelemre.

(30)A reformok és a beruházások előreláthatólag jelentős mértékben hozzá fognak járulni Horvátország dekarbonizációs és éghajlat-politikai célkitűzéseinek előmozdításához, a 2030-as horvát nemzeti energia- és klímatervben és a hosszú távú dekarbonizációs stratégiában meghatározottak szerint. Az (EU) 2020/852 rendeletben meghatározott környezetvédelmi célkitűzések tekintetében a terv figyelemre méltó éghajlatváltozás-mérséklési intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, elsősorban az épületállomány energiahatékonyságának növelésével, a megújuló energiaforrások energia- és közlekedési ágazatban való elterjedésének előmozdítására irányuló beruházásokkal, valamint innovatív technológiák alkalmazásával. A terv fontos intézkedéseket tartalmaz az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatban, beleértve a vízforrások fenntartható használatának támogatását a vízellátó hálózatok vízveszteségének és energiafogyasztásának csökkentésével. Emellett a terv jelentős árvízveszély-megelőzési beruházásokat irányoz elő, amelyek természetalapú megoldásokat támogatnak. A horvát terv várhatóan hozzájárul majd az Unió 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai céljaihoz, valamint a 2050-re teljesítendő uniós klímasemlegességi célkitűzéshez.

A digitális átálláshoz való hozzájárulás

(31)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének f) pontjával és V. mellékletének 2.6. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hozzájárulnak a digitális átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. A digitális célokat támogató intézkedések az (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint a terv teljes allokációjának 20,4 %-át teszik ki.

(32)A digitális átállást támogató intézkedések Horvátország helyreállítási és rezilienciaépítési tervében mindenütt jelen vannak, ami tükrözi a tervezett digitalizációs erőfeszítések széles körű és átfogó jellegét. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv egy komponenst teljes egészében a horvát gazdaság és társadalom digitális átalakításának szentel, következetes intézkedésekkel támogatva a közigazgatás digitalizálását és a digitális közszolgáltatások nyújtását. Tartalmaz digitális konnektivitásra irányuló beruházásokat is, amelyek célja a vezetékes és mobil internetszolgáltatások digitális infrastruktúrájának javítása a digitális társadalmi befogadás terén elmaradott távoli vidéki területeken.

(33)A kifejezetten a digitális átállásnak szentelt komponensen túl a többi komponens többsége is hozzájárul Horvátország digitális átalakulásához. A terv jelentős intézkedéseket tartalmaz a közlekedési, az energia-, az egészségügyi, az igazságszolgáltatási és az oktatási ágazat digitalizációjára, külön beruházások irányulnak a felsőoktatás digitális eszközökkel való ellátására. A tervek szerint átfogó stratégiát dolgoznak ki a következő évtizedre a horvát társadalom és gazdaság digitális átalakulásának irányítására, stratégiai célokat határozva meg a gazdaság, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás digitális átállására, a digitális konnektivitásra és a digitális készségek fejlesztésére.

(34)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv által támogatott digitális vonatkozású reformok és beruházások várhatóan tartós hatást fejtenek ki. Például a horvát közigazgatás digitális átalakítását támogató beruházások várhatóan rendszerszintű változásokat hoznak az interoperábilis rendszerek nemzeti és nemzetközi szintű fejlesztése, valamint a közigazgatásban az adatvezérelt döntéshozatal irányába. Emellett várhatóan a horvát közigazgatás és annak felhasználói közötti interakciót is átalakítják. A konnektivitási beruházások várhatóan hozzájárulnak a városi és vidéki területek közötti digitális szakadék csökkentéséhez is, az Unió gigabites kapacitásra vonatkozó célkitűzéseinek megvalósítása érdekében pedig más nemzeti vagy uniós alapokból is várhatók kiegészítő intézkedések.

Tartós hatás

(35)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének g) pontjával és V. mellékletének 2.7. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan nagymértékben („A” minősítés) tartós hatást gyakorol Horvátországra.

(36)A vállalkozások adminisztratív és pénzügyi terheinek csökkentésére irányuló reformok – a nehézkes szabályozás enyhítésével és az adójellegű terhek csökkentésével – várhatóan elősegítik majd a magánszektor értékteremtését. Hasonlóképpen, a korrupció és a pénzmosás elleni intézkedések, valamint az igazságszolgáltatási rendszerben az ügyhátralékok csökkentésére és a döntéshozatali idők felgyorsítására irányuló reformok előreláthatólag erősítik az intézményeket és növelik a befektetői bizalmat, segítve Horvátországot a beruházások és a know-how bevonásában. A szabályozott szakmákat liberalizáló reformok a fogyasztók és a munkahelyteremtés javára növelik a versenyt a gazdaságban. A kutatási és innovációs keretrendszer hatékonyságát és eredményességét javító reformok – köztük egy jobb K+F adókedvezmény-program és innovációsegítő programok – várhatóan támogatják a kiválósági területek fejlődését, és tartósan pozitív hatást gyakorolnak a termelékenységre és a gazdaság egészére. Az állami tulajdonú vállalatok irányításának javítása, valamint az ilyen vállalatok és a nem termelő eszközök intenzívebb értékesítése tartósan pozitív hatással lehet a gazdaság allokációs hatékonyságára. Jelentős kezdeményezések irányulnak a közigazgatási folyamatok – többek között digitalizálásukkal történő – javítására (például a vállalkozások bejegyzése és a díjfizetések esetében), valamint a tisztviselők készségfejlesztésére is, ami előreláthatólag tartós hatással lesz a vállalkozásoknak és a háztartásoknak nyújtott szolgáltatások minőségére.

(37)Az oktatásba, az egészségügybe és a munkaerőpiaci készségekbe történő beruházások várhatóan hosszú távon is kedvező hatást gyakorolnak majd a humán tőkére. A kutatásba és innovációba történő beruházások előreláthatólag javítani fogják a vállalatok termelékenységét és versenyképességét, míg a tiszta energiába, a fenntartható turizmusba, a közlekedési rendszer korszerűsítésébe, a digitális és zöld átállásba történő beruházások strukturálisan fogják javítani a gazdaság fenntarthatóságát, és idővel további beruházásokat vonzanak. Az épületek energiahatékonyságának és földrengésbiztos felújításának kombinációja várhatóan szintén tartósan csökkenteni fogja az energiafelhasználást és növelni fogja a biztonságot.

(38)A terv tartós hatása a terv és a kohéziós politikai alapokból finanszírozott egyéb programok közötti szinergiák révén is fokozható, nevezetesen a mélyen gyökerező területi kihívások érdemi kezelése és a kiegyensúlyozott fejlődés előmozdítása révén.

Nyomon követés és végrehajtás

(39)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének h) pontjával és V. mellékletének 2.8. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt intézkedések várhatóan megfelelő módon („A” minősítés) biztosítják a terv eredményes nyomon követését és végrehajtását, a tervezett ütemtervre, mérföldkövekre és célokra, valamint a kapcsolódó mutatókra is kiterjedően.

(40)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv intézkedéseinek végrehajtásában több kormányzati intézmény is részt fog venni. A vezető nemzeti szerv a Pénzügyminisztérium alatt létrehozandó központi koordináló szerv lehet, amelynek feladata a helyreállítási és rezilienciaépítési terv átfogó koordinálása és nyomon követése, beleértve az intézkedések haladásának aktív nyomon követését is, az egyes komponensekre vonatkozóan meghatározott mérföldkövek és célok alapján. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv reformjainak és beruházásainak végrehajtásáért a közvetlen felelősség az illetékes minisztériumokat terheli, az összes uniós forrás felhasználásának következetességét pedig a miniszteri szintű végrehajtási bizottságnak kell biztosítania. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv minden egyes benne szereplő beruházásra és reformra vonatkozóan meghatároz mérföldköveket és célokat. A mérföldkövek és célok száma arányos az intézkedések számával és a tervnek a horvát gazdasághoz viszonyított méretével. A mérföldkövekhez és célokhoz használt javasolt minőségi és mennyiségi mutatók kellően egyértelműek, reálisak és átfogóak ahhoz, hogy megvalósulásuk nyomon követhető és ellenőrizhető legyen. Míg a helyreállítási és rezilienciaépítési terv átfogó koordinációs, végrehajtási és nyomonkövetési intézkedéseket tartalmaz, végrehajtása előreláthatólag alapvetően a végrehajtó szervek igazgatási és végrehajtási kapacitásától fog függeni, amelyek közül néhányat még nem határoztak meg vagy hoztak létre. Ezért különös figyelmet kell fordítani a végrehajtási és koordinációs struktúra létrehozására, amelynek központi koordináló szerve a tervek szerint 2021 végéig jön létre, amint az az erre vonatkozó mérföldkőben is tükröződik.

(41)A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az eszköz keretében nyújtott pénzügyi támogatást az (EU) 2021/241 rendelet 34. cikkével összhangban közöljék és elismerjék. A technikai támogatási eszköz keretében a tagállamoknak technikai támogatást kérhetnek tervük végrehajtásához.

Költségszámítás

(42)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének i) pontjával és V. mellékletének 2.9. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltségére vonatkozó, a tervben közölt indokolás közepes mértékben („B” minősítés) felel meg a következőknek: észszerű és valószerű, összhangban van a költséghatékonyság elvével és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.

(43)Horvátország általánosságban benyújtotta a költségek intézkedésenkénti részletes bontását, korábbi hasonló projektekre vagy tanulmányokra való hivatkozásokkal, amelyek célja a költségadatok alátámasztása, valamint az összköltség megállapításához használt módszertan megfelelő magyarázata. Azon intézkedéseknél, amelyek költségeit nem lehet előzetesen részletesen meghatározni (például az olyan projekteknél, amelyeket versenyeljárások, például pályázati felhívások útján kell kiválasztani), a helyreállítási és rezilienciaépítési terv általában a múltbeli tapasztalatok alapján igazolja, hogy az intézkedés céljaihoz képest a költségek nem aránytalanok. Az intézkedések jelentős többségénél a költségbecslések észszerűnek és valószerűnek tekinthetők. Bár Horvátország jelentős erőfeszítéseket tett a költségszámítással kapcsolatos szükséges információk megadása érdekében, a költségek módszertana és indoklása nem terjed ki következetesen az intézkedések minden elemére, és az összköltség egyes részeihez néhány esetben nem kapcsolódik magyarázat. Korlátozott számú költségbecslés esetében a költségek közepes mértékben meghaladták a hasonló projektek által meghatározott költségtartományt. Mivel e költségbecsléseknél az alkalmazott módszertan nincs kellően kifejtve, az indoklás és maga a költség közötti összefüggés pedig időnként nem teljesen egyértelmű, a költségszámítás értékelési kritériumának magasabb minősítése kizárt. Végezetül a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége összhangban van a költséghatékonyság elvével, és arányos a várható nemzeti gazdasági és társadalmi hatással.

A pénzügyi érdekek védelme

(44)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének j) pontjával és V. mellékletének 2.10. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt intézkedések megfelelőek („A” minősítés) ahhoz, hogy megelőzzék, feltárják és korrigálják a korrupciót, a csalást és az összeférhetetlenséget az említett rendelet alapján biztosított források felhasználása során, és az intézkedések várhatóan eredményesen biztosítják az említett rendelet alapján nyújtott és más uniós programokból származó finanszírozás kettősségének elkerülését. Ez nem érinti az uniós jognak való megfelelés előmozdítására és érvényesítésére szolgáló egyéb instrumentumok és eszközök alkalmazását, többek között a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenségek megelőzése, feltárása és korrekciója, valamint az Unió pénzügyeinek az (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 8 összhangban történő védelme tekintetében.

(45)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv horvátországi végrehajtási rendszerének ismertetése megfelelő. Koherens módon van kialakítva, és megbízható folyamatokon és struktúrákon alapul, különösen a kontrollt és ellenőrzést végző szereplők szerepe és felelősségi köre egyértelmű, a vonatkozó kontrollfunkciók megfelelően el vannak különítve, és biztosított az ellenőrzéseket végző szereplők függetlensége. A terv végrehajtását koordináló szerv előreláthatólag a Pénzügyminisztériumon belüli Makrogazdasági Elemzési Igazgatóság lesz. Minden egyes komponensnél és alkomponensnél kijelölték a reformok és a beruházások végrehajtásában illetékes minisztériumi és központi kormányzati hivatali szintű hatóságot, az államigazgatási rendszerről szóló törvényben előírt ágazati hatáskörrel összhangban. A Pénzügyminisztériumon belül a Nemzeti Alap osztálya lesz felelős a kifizetési kérelmek előkészítéséért és félévente az Európai Bizottságnak történő megküldéséért, a mérföldkövek és célok elérésének ellenőrzését követően, a vezetői nyilatkozat és az elvégzett ellenőrzések összefoglalójának kíséretében. Az ellenőrző hatóság feladatait az Európai Unió Programvégrehajtási Rendszerének Ellenőrzésével Foglalkozó Ügynökség (ARPA) látja el.

(46)Összességében megfelelőnek tekinthetők a Horvátország által a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt, az (EU) 2021/241 rendelet alapján nyújtott források felhasználása során a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenség megelőzésére, feltárására és orvoslására irányuló intézkedések (köztük a kettős finanszírozás elkerülését célzó intézkedések is). Az első kifizetési kérelem benyújtása előtt meg kell valósulnia a végrehajtásban és kontrollban részt vevő szervek jogi megbízatásának megállapításához, a koordináló szervhez és az informatikai rendszer korszerűsítéséhez kapcsolódó mérföldköveknek. Ezenkívül a kontrollokért felelős szereplőknek rendelkezniük kell az előírt szerepük és feladataik ellátásához szükséges jogi felhatalmazással és adminisztratív kapacitással, feltéve, hogy a munkaterhelés-elemzéshez és az abból eredő ajánlásokhoz kapcsolódó mérföldkövek legkésőbb az első kifizetési kérelem benyújtásáig teljesülnek.

A terv koherenciája

(47)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének k) pontjával és V. mellékletének 2.11. pontjával összhangban a terv nagymértékben („A” minősítés) olyan intézkedéseket tartalmaz a reformok és a közberuházási projektek végrehajtására vonatkozóan, amelyek koherens intézkedéseket jelentenek.

(48)A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv öt komponens és egy kezdeményezés köré épül, amelyek koherensek és támogatják a horvát gazdaság helyreállításának ösztönzésére és a Covid19 hatásainak enyhítésére, a zöld és digitális átálláshoz és az inkluzív növekedéshez való hozzájárulásra, valamint a horvát gazdaság rezilienciájának és versenyképességének növelésére irányuló közös célkitűzéseket. A terv komponensei, különösen az épületfelújítási kezdeményezés, előreláthatólag hozzájárulnak a két pusztító földrengés által okozott károk helyreállításához is, amelyek 2020-ban Horvátország középső részét – Zágráb és a Banovina térségét – sújtották. Az öt komponens, és a kezdeményezés egyaránt olyan koherens reform- és beruházáscsomagok köré épül, amelyek egymást kölcsönösen erősítő vagy kiegészítő intézkedéseket tartalmaznak. A különböző komponensek és kezdeményezések között is léteznek szinergiák, és egyetlen intézkedés sincs ellentmondásban a többivel vagy rontja a többi eredményességét.

Egyenlőség

(49)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv egyes intézkedései segíthetik a nők munkaerőpiaci részvételének növekedését. Ehhez várhatóan hozzájárul a munkaügyi reform, amely elősegíti a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, közvetett módon csökkenti a nemek közötti bérszakadékot és foglalkozik a nemek közötti jelentős nyugdíjszakadékkal. A terv egyenlőségi szempontokat figyelembe vevő IKT-projekteket fog finanszírozni. Tartalmazza az oktatási rendszer reformját, amelynek célja, hogy valamennyi gyermek számára egyenlő esélyeket biztosítson elsősorban azzal, hogy növeli a koragyermekkori nevelésben és gondozásban való részvételt és az általános iskolában a tanórák számát. Horvátországnak olyan szociális mentorálási szolgáltatásokat kell kialakítania, amelyek támogatják a kedvezményezettek nehezen elérhető csoportjait, például a fogyatékossággal élőket, az erőszak áldozatait, a hajléktalanokat, a migránsokat, a romákat és a szociális ellátórendszerből kikerülő fiatalokat, hogy segítsék őket a munkavállalásban. A terv számos beruházást irányoz elő a fogyatékossággal élők sajátos szükségleteinek kezelésére, például intézkedéseket az épületek és a lakókörnyezet fizikai akadálymentesítésére, a megfelelő mobilitási szolgáltatások biztosítására, a munkahelyekhez való hibrid hozzáférés előmozdítására és a digitális közszolgáltatások elérésének biztosítására.

Biztonsági önértékelés

(50)Horvátország az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (4) bekezdésének g) pontjával összhangban biztonsági önértékelést végzett a digitális kapacitásokra és a konnektivitásra irányuló beruházások kapcsán. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv leírja, hogy a nemzeti szabályozó hatóság hogyan készítette el a kommunikációs hálózatok és szolgáltatások biztonságának és integritásának megőrzését szolgáló végrehajtási intézkedések módjáról és ütemezéséről szóló rendelettervezetet, amelynek az 5G elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások biztonságát garantáló követelményei „Az 5G biztonságos kiépítése az EU-ban – Az uniós eszköztár alkalmazása” című, 2020. január 29-i európai bizottsági közlemény 9 ajánlásain alapulnak.

Határokon átnyúló és több országot átfogó projektek

(51)A terv három területen tartalmaz határokon átnyúló és több országot érintő projekteket. Először is léteznek az információs rendszerek átjárhatóságával kapcsolatos intézkedések a digitális átállás komponensben, amely tartalmazza az alapnyilvántartások létrehozását, korszerűsítését, összekapcsolását és egy központi interoperabilitási rendszer létrehozását az európai interoperabilitási kerettel (EIF) összhangban. Másodszor, az oktatási komponensben a felsőoktatás digitális átállása várhatóan ösztönzi és gyorsítja a felsőoktatási intézmények határokon átnyúló és multinacionális projektekben való erőteljesebb részvételét, különös tekintettel azokra a projektekre, amelyek esetében a digitális érettség a részvétel szükséges feltétele. Harmadszor, a víz- és hulladékgazdálkodási komponensben a közüzemi vízellátás-fejlesztési program és a közüzemi csatornahálózat-fejlesztési program pozitív hatást gyakorol a környezetre azáltal, hogy csökkenti a környezet és a vízkészletek szennyezését, hozzájárul a víztestek megőrzéséhez, és ebben az értelemben határokon átnyúló és globális hatást fejt ki.

Konzultációs folyamat

(52)Horvátország a helyreállítási és rezilienciaépítési tervének benyújtása előtt lefolytatott egy konzultációs eljárást, a tervjavaslat Bizottsághoz való 2020. decemberi benyújtását követően pedig nyilvános konzultációt folytatott az érdekelt felekkel. 2021 januárja és májusa között a hatóságok több mint 15 tematikus találkozót tartottak különböző érdekelt felekkel, ahol bemutatták a Horvátország számára a helyreállítási és rezilienciaépítési terv által kínált lehetőségeket bizonyos területeken, a terv szerkezetét, kritériumait, folyamatát és más uniós alapokkal való kiegészítő jellegét. A terv összefoglalóját a 2021. április 1-jei elfogadás előtt közzétették és bemutatták a médiának. A kormány általi elfogadása után a terv összefoglalóját közzétették a kormány honlapján, és 2021. április 14-én a parlament is megvitatta.

(53)Horvátország helyreállítási és rezilienciaépítési terve nem vázolja fel a hatóságok arra vonatkozó terveit, hogy miként vonják be az érdekelt feleket a terv végrehajtásába. Az érintett szereplők felelősségvállalásának biztosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy a tervben szereplő beruházások és reformok végrehajtása során valamennyi regionális és helyi hatóságot és más érintett szereplőt, köztük a szociális partnereket és a civil társadalmat is bevonják a források területi elosztásának nyomon követésébe.

Pozitív értékelés

(54)Miután a Bizottság pozitív értékelést adott a horvát helyreállítási és rezilienciaépítési tervről, amelyben megállapította, hogy a terv kielégítő mértékben megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, az említett rendelet 20. cikkének (2) bekezdésével összhangban ebben a határozatban meg kell határozni a terv végrehajtásához szükséges reformokat és beruházási projekteket, a releváns mérföldköveket, célokat és mutatókat, valamint az Unió által a terv végrehajtásához vissza nem térítendő pénzügyi támogatás formájában rendelkezésre bocsátott összeget.

Pénzügyi hozzájárulás

(55)Horvátország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének becsült összköltsége 6 393 794 220 EUR. Mivel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kielégítő módon megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, továbbá mivel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége magasabb a Horvátország számára rendelkezésre álló maximális pénzügyi hozzájárulásnál, a Horvátország helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez allokált pénzügyi hozzájárulásnak a Horvátország helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez rendelkezésre álló pénzügyi hozzájárulás teljes összegével kell egyenlőnek lennie.

(56)Az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Horvátországra vonatkozó maximális pénzügyi hozzájárulás kiszámítását 2022. június 30-ig aktualizálni kell. Ezért az említett rendelet 23. cikkének (1) bekezdésével összhangban Horvátország számára rendelkezésre kell bocsátani egy összeget, amely 2022. december 31-ig jogi kötelezettségvállalással terhelhető. Amennyiben a maximális pénzügyi hozzájárulás aktualizálása nyomán szükséges, a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján indokolatlan késedelem nélkül módosítania kell ezt a határozatot az aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulás beillesztése érdekében.

(57)A nyújtandó támogatást a Bizottság által az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat 10 5. cikke alapján az Unió nevében felvett kölcsönből kell finanszírozni. A támogatást részletekben kell kifizetni, mihelyt Horvátország kielégítő módon teljesítette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához kapcsolódóan azonosított releváns mérföldköveket és célokat.

(58)Horvátország a pénzügyi hozzájárulás 13 %-ának előfinanszírozását kérte. Az említett összeget az (EU) 2021/241 rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében előírt finanszírozási megállapodás hatálybalépésétől függően és azzal összhangban kell Horvátország rendelkezésére bocsátani.

(59)Ez a határozat nem érinti az uniós forrásoknak az (EU) 2021/241 rendelettől eltérő bármely más uniós program keretében történő odaítélésével kapcsolatos eljárások kimenetelét, sem pedig a belső piac működésének torzulásával kapcsolatos, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárások eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelésének jóváhagyása

Horvátország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében előírt kritériumok szerinti értékelését a Tanács jóváhagyja. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformokat és beruházási projekteket, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedéseket és ütemtervet – beleértve a releváns mérföldköveket és célokat –, a tervezett mérföldkövek és célok teljesítéséhez kapcsolódó releváns mutatókat, valamint a Bizottság számára az alapul szolgáló releváns adatokhoz való teljes körű hozzáférést biztosító szabályokat e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk
Pénzügyi hozzájárulás

(1)Az Unió vissza nem térítendő támogatás formájában 6 295 431 146 EUR összegű pénzügyi hozzájárulást bocsát Horvátország rendelkezésére 11 . 4 631 762 551 EUR összeg 2022. december 31-ig áll rendelkezésre jogi kötelezettségvállalás céljából. Amennyiben az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírt aktualizálás Horvátországra vonatkozóan ezzel az összeggel egyenlő vagy annál nagyobb összeget állapít meg, további 1 663 668 594 EUR összeget kell rendelkezésre bocsátani, amely jogi kötelezettségvállalással 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig terhelhető.

(2)A Bizottság az uniós pénzügyi hozzájárulást a melléklettel összhangban részletekben bocsátja Horvátország rendelkezésére. A pénzügyi hozzájárulás 13 százalékának megfelelő összeget, azaz 818 406 049 EUR-t előfinanszírozási kifizetésként kell rendelkezésre bocsátani. Az előfinanszírozást és a részleteket a Bizottság egy vagy több részösszegben folyósíthatja. A részösszegek nagysága a finanszírozási források rendelkezésre állásától függ.

(3)Az előfinanszírozást az (EU) 2021/241 rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében előírt finanszírozási megállapodás hatálybalépésétől függően és azzal összhangban kell rendelkezésre bocsátani. Az előfinanszírozást a részletek kifizetéseit terhelő arányos levonással kell elszámolni.

(4)A részleteknek a finanszírozási megállapodással összhangban történő rendelkezésre bocsátása a rendelkezésre álló finanszírozási forrásoktól és az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkével összhangban hozott bizottsági határozattól függ, amely szerint Horvátország kielégítően teljesítette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával kapcsolatban meghatározott releváns mérföldköveket és célokat. Az (1) bekezdésben említett jogi kötelezettségvállalások hatálybalépésétől függően a kifizetésre való jogosultság érdekében a mérföldköveket és célokat legkésőbb 2026. augusztus 31-ig teljesíteni kell.

3. cikk
Címzettek

Ennek a határozatnak a Horvát Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   a Tanács részéről

   az elnök

(1)    HL L 57., 2021.2.18., 17. o.
(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25. o.).
(3)    A Tanács (EU) 2020/2094 rendelete (2020. december 14.) a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról (HL L 433I., 2020.12.22., 23. o.).
(4)    A Bizottság (EU) 2020/1307 ajánlása: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32020H1307
(5)    Ezek a makrogazdasági egyensúlyhiányok az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke alapján 2019-ben és 2020-ban tett ajánlásokhoz kapcsolódnak.
(6)    Az ilyen a szimulációk az NGEU általános hatását tükrözik, amely magában foglalja a REACT-EU vonatkozó finanszírozását, valamint a Horizont Európa, az InvestEU, az Igazságos Átmenet Alap, a vidékfejlesztés és a RescEU megnövelt finanszírozását is. Az ilyen szimuláció nem tartalmazza a strukturális reformok lehetséges pozitív hatását, amely jelentős lehet.
(7)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).
(8)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2020/2092 rendelete (2020. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről (HL L 433I., 2020.12.22., 1. o.).
(9)    COM(2020) 50
(10)    HL L 424., 2020.12.15., 1. o.
(11)    Ez az összeg az (EU) 2021/241 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerinti kiadásokból Horvátországra jutó arányos rész levonása utáni pénzügyi allokációnak felel meg, amelyet az említett rendelet 11. cikke szerinti módszertannal összhangban számítanak ki.

Brüsszel, 2021.7.8.

COM(2021) 401 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat – a Tanács végrehajtási határozata

Horvátország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

{SWD(2021) 197 final}


MELLÉKLET

1. SZAKASZ: A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS REZILIENCIAÉPÍTÉSI TERVBEN FOGLALT REFORMOK ÉS BERUHÁZÁSOK

1.A reformok és beruházások ismertetése

   A. 1.1. KOMPONENS: REZILIENCIA, ZÖLD ÉS DIGITÁLIS GAZDASÁG

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense széles körű, horizontális megközelítést alkalmaz a horvát gazdaság egyes strukturális gyengeségeinek kezelése terén. Horvátország gazdasági növekedését és az Unió többi részéhez való konvergenciáját akadályozza az alacsony termelékenység, a magánszektor viszonylag alacsony beruházásai, a leginnovatívabb vállalatok finanszírozáshoz való korlátozott hozzáférése, és általában véve az üzleti környezet, amelyet viszonylag magas adminisztratív és adójellegű terhek és a szakmák túlzott szabályozása jellemez. Emellett az ipari termelés részaránya a közép- és kelet-európai tagállamok között a legalacsonyabb, és Horvátország az innovációba, a magasabb szintű technológiai termékekbe, valamint a zöld és digitális átállásba való beruházások szintjén is elmarad a hasonló országok mögött.

A komponens hármas célt tűzött ki:

-Az üzleti környezet javítása az adminisztratív és adójellegű terhek csökkentését és a szabályozott szakmák további liberalizálását célzó reformok folytatása révén.

-A tőkeforrások jobb elosztásának megvalósítása a magánszektorbeli beruházások ösztönzése érdekében a szabályozási keret módosítása révén; Vissza nem térítendő támogatások és kedvezményes pénzügyi eszközök révén a vállalkozások termelőberuházásainak támogatása, különösen a környezetbarát technológiák alkalmazása érdekében; Valamint az alternatív vagy innovatív finanszírozási módokhoz való hozzáférés javítása.

-A vállalkozások támogatása abban, hogy tevékenységeiket az új digitális környezethez igazítsák, különös tekintettel azokra a kulturális és kreatív ágazatokra, amelyeket különösen súlyosan érintettek a személyes szolgáltatásokat korlátozó intézkedések.

A komponens az országspecifikus ajánlással foglalkozik azáltal, hogy likviditást biztosít a kis- és középvállalkozásoknak, csökkenti az adójellegű díjakat és korlátozásokat az áru- és szolgáltatáspiac szabályozásában, előmozdítja a magánberuházásokat, valamint a zöld és digitális átállásra összpontosítja a beruházásokat (3. 2020. országspecifikus ajánlás). Hozzájárul továbbá a legnagyobb terhet jelentő adójellegű járulékok csökkentésére, valamint a termékek és szolgáltatások piacának túlzott szabályozására vonatkozó ajánlás megvalósításához (4., 2019. évi országspecifikus ajánlás).

A komponens két alkomponensre oszlik: a C1.1.1. (A versenyképesség erősítése és a zöld gazdaságra való átállás) és a C1.1.2 (Az innováció előmozdítása és a gazdaság digitalizálása) alkomponensre.



A.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C.1.1.1. Alkomponens: A versenyképesség erősítése és a gazdaság zöld átállása

Ezen alkomponens célja a gazdasági tevékenység, a versenyképesség és a beruházások előmozdítása a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív és adójellegű terhek további csökkentése, a szabályozott szakmák további liberalizálása, a hitelekhez való hozzáférés vissza nem térítendő támogatások, kedvezményes kölcsönök és tőkeeszközök segítségével történő növelése, a közvetlen külföldi befektetések vonzása, valamint a kulturális és kreatív ágazatok digitális átállásuk során történő támogatása révén.

C1.1.1. R1 reform – Az üzleti és szabályozási környezet reformjának folytatása.

E reform célja Horvátország üzleti környezetének további javítása az alábbiak révén:

-az állami és közigazgatási szervek által a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások digitalizálása, valamint

-a vállalkozások szabályozási feltételeinek javítása, valamint az adminisztratív és adóügyi terhek további csökkentése.

-a gazdasági hatásvizsgálat javítását célzó stratégia és cselekvési terv elfogadása

A reform magában foglalja az adminisztratív terhek, valamint az adójellegű és nem adójellegű díjak csökkentésére irányuló ötödik cselekvési terv elfogadását, az intézkedések végrehajtásának nyomon követésére, valamint a nem adójellegű díjak nyilvántartásának frissítésére és digitalizálására szolgáló informatikai rendszer létrehozását.

A közigazgatásban alkalmazott gazdasági hatásvizsgálati eljárások javítására irányuló stratégia és cselekvési terv elfogadása az innováció és az új üzleti modellek jobb támogatása érdekében. Ebben az összefüggésben a kkv-k hatásvizsgálati tesztjét át kell adni egy digitális platformnak, amely megkönnyíti a közigazgatási tisztviselők közötti együttműködést, valamint támogatja az online képzést és kommunikációt. A közalkalmazottak meghatározott területeken történő folyamatos képzése a beruházás részét képezi. A beruházás keretében hozott intézkedéseknek magukban kell foglalniuk egy szabályozási tesztkörnyezet létrehozását, amely lehetővé teszi az új üzleti modellek ellenőrzött tesztelését.

A reform 2024. december 31-ig fejeződik be.

C1.1.1. R2 reform – A szabályozott szakmák reformjának folytatása

A reform célja a horvát gazdaság termelékenységének növelése a szolgáltatási piacok liberalizációjának folytatása révén. A reformnak magában kell foglalnia a szakmai szolgáltatásokra vonatkozó legalább 50 szabályozási követelmény egyszerűsítését vagy teljes megszüntetését a szolgáltatási piacok liberalizációjáról szóló második és harmadik cselekvési terv végrehajtása alapján, beleértve az ügyvédek, közjegyzők, adótanácsadók, könyvvizsgálók, gyógyszerészek és gyógyszertárak, fizioterapeuták, építészek, mérnökök és idegenvezetők szakmáját, valamint figyelembe véve a Világbanknak a szakmai kamarák bejegyzési és tagsági költségeire, az egyes szakmákban (például a mérnökök és a mérnökök számára biztosított) megosztott adószabályozási és üzletvezetési jogokra vonatkozó ajánlásait.

A reform 2024. december 31-ig fejeződik be.

C1.1.1. R3 reform – A magánberuházások ösztönzésére vonatkozó stratégiai keret fejlesztése

A reform célja, hogy a közvetlen külföldi befektetések előmozdítását és megkönnyítését célzó stratégiai keret kidolgozása és elfogadása révén Horvátország vonzó befektetési célponttá váljon. A reformnak három elemző tanulmányt kell tartalmaznia: i. az intézményi környezet felülvizsgálata, ii. a közvetlen külföldi befektetések hatásának értékelése, valamint iii. szabályozási, intézményi változásokra és adózási ösztönzők kialakítására vonatkozó ajánlások; A stratégiai keret elfogadása, beleértve egy cselekvési tervet és egy digitális platform létrehozását a végrehajtás megkönnyítése érdekében. A stratégiai keret várhatóan biztosítja a beruházások előmozdításával és elősegítésével foglalkozó különböző minisztériumok és intézmények közötti szakpolitikai koherenciát és koordinációt, maximalizálja a beruházások termelékenységre, munkahelyteremtésre és regionális fejlődésre gyakorolt hatását, és támogatja Horvátország digitális és éghajlati átállását.

A reform 2024. december 31-ig fejeződik be.

C1.1.1. R6 reform – A reziliens kulturális és kreatív ágazatok fejlesztése

A reformnak magában kell foglalnia az elektronikus médiáról, valamint a szerzői jogról és a kapcsolódó jogokról szóló törvény azon módosításainak hatálybalépését, amelyek az interneten megjelenő kreatív, kulturális és médiatartalmak szerzőinek hatékony jogi védelmét biztosítják, figyelembe véve, hogy meg kell szüntetni a védett tartalmak interneten történő sikeres forgalmazását gátló akadályokat. Az új jogi keret várhatóan új és innovatív online üzleti modellek, valamint új és innovatív termékek és szolgáltatások kidolgozásával ösztönzi majd a vállalkozókat arra, hogy üzleti folyamataikat a digitális egységes piac ipari szabványaihoz igazítsák.

A megreformált szerzői jogi keret várhatóan előmozdítja a kulturális és kreatív iparágakat azáltal, hogy stabil jogi keretet biztosít az online platformok és alkalmazások létrehozásához, megkönnyíti a kreatív, kulturális és médiatartalmak online engedélyezését, és ezáltal előmozdítja a kulturális, nyelvi és médiadiverzitást. A médiára és a szerzői jogra vonatkozó jogi keret módosításai várhatóan megkönnyítik a televízió- és rádióműsorok határokon átnyúló terjesztését azáltal, hogy egyértelmű szabályokat határoznak meg az úgynevezett közvetlen jelforgalomra vonatkozóan, valamint megkönnyítik a nyilvános tartalmaknak a digitális egységes piacon új innovatív termékek és szolgáltatások létrehozása céljából történő újrafelhasználását. Ezen túlmenően a jogalkotási reformnak biztosítania kell a tényleges tulajdonosok nyilvántartásához kapcsolódó tulajdonosi szerkezetek közzétételének átláthatóságát és ezen információknak a szolgáltató honlapján való közzétételét, valamint nagyobb átláthatóságot kell bevezetni a finanszírozási összegekre és forrásokra vonatkozó információk tekintetében is.

A reformot 2022. június 30-ig be kell fejezni.

C1.1.1. R1-I1 beruházás – Az üzleti szektornak nyújtott kormányzati és közigazgatási szolgáltatások digitalizálása (G2B)

A beruházás célja a vállalkozásoknak nyújtott közszolgáltatások hozzáférhetőségének, átláthatóságának és hatékonyságának javítása azok digitalizálása révén olyan kiválasztott kiemelt területeken, mint a vállalkozások nyilvántartásba vétele és engedélyezése. Ez várhatóan lehetővé teszi majd a piacra lépéssel és a horvátországi beruházásokkal kapcsolatos információk további integrálását, ezáltal javítva az adatok pontosságát és hozzáférhetőségét, és következésképpen a szakpolitikák kialakítását és végrehajtását a kormányzat különböző szintjein. Végezetül a cél az információcsere javítása és az adatok konszolidálása a kormányzati közigazgatásban az egyszeri adatszolgáltatás elvének végrehajtása céljából.

A beruházás a következő intézkedéseket foglalja magában:

-Az első intézkedés olyan beruházásokat foglal magában, amelyek a meglévő, START elnevezésű digitális platformra épülnek a korlátolt felelősségű társaságok létrehozása érdekében, és lehetővé teszik a felhasználók számára új vállalatok online bejegyzését. Ez az intézkedés kibővíti a START platform funkcióit azzal a céllal, hogy növelje a szolgáltatások volumenét, javítsa a rendszerhez való hozzáférést és a rendszer elérhetőségét, valamint biztosítsa, hogy minden új üzleti adat egyetlen adatbázisba kerüljön. E fellépés keretében három beruházási projektet kell végrehajtani. Először is, a START platform használatának növelése és a digitális és fizikai platformokon kezdeményezett folyamatok jobb integrálása érdekében 20 új fizikai hozzáférési pontot kell létrehozni, felszerelni és működőképessé tenni a START platformhoz a pénzügyi ügynökség különböző részlegein. Másodszor, új funkciókat kell bevezetni a START platformba annak fejlesztése és a cégnyilvántartás különböző adatbázisaival való összekapcsolása révén, hogy digitális hitelesítés révén lehetővé váljon a közigazgatási eljáráshoz való hozzáférés. Harmadszor, létre kell hozni egy digitális engedélyezési platformot (START Plus) a piacra lépési feltételek átláthatóságának és az üzleti szabályozások átláthatóságának növelése érdekében.

-A második fellépés magában foglalja a vállalkozások kötelező díjainak egységesítését, és Horvátországnak az ERM-II árfolyam-mechanizmushoz (ERM-II) és a bankunióhoz való csatlakozásának egyik előfeltétele. Az intézkedés egységes digitális díjplatformot hoz létre, amely lehetővé teszi a hét leggyakoribb és legköltségesebb kötelező díj online megfizetését a vállalatok számára, és hozzájárul a meglévő igazgatási folyamat optimalizálásához azáltal, hogy a következő funkciókat kínálja: I. a vállalkozó által fizetendő díjak felsorolása, ii. az elszámolási határidőket tartalmazó fizetési naptár fenntartása, iii. az előírt űrlapok elektronikus formában történő kitöltésének és az illetékes intézményekhez való benyújtásának lehetővé tétele, iv. a díjak közvetlen online fizetésének lehetővé tétele és v. a fizetett díjak áttekintése.

-A harmadik fellépésnek egyszerűsítenie és digitalizálnia kell a stratégiai beruházási projektekről szóló törvényhez, a beruházások ösztönzéséről szóló törvényhez és a kutatási és fejlesztési projektekhez nyújtott állami támogatásokról szóló törvényhez kapcsolódó eljárásokat; Valamint a vállalati infrastruktúra fejlesztéséről szóló törvény alapján létrehozott, vállalkozások elektronikus adatbázisának továbbfejlesztése és korszerűsítése. A fenti eljárások digitalizálása magában foglalja a kérelmek benyújtására és az azokhoz való hozzáférésre szolgáló digitális platform létrehozását.

Az első és a harmadik intézkedést 2024. december 31-ig, a második fellépést pedig 2022. június 30-ig kell befejezni.

C1.1.1. R1-I2 beruházás – Az adminisztratív és adóügyi terhek folyamatos enyhítése

Ez a beruházás az üzleti környezet folyamatban lévő reformjának szerves részét képezi, amelynek célja a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív és adózási terhek további csökkentése, és négy cselekvési terv végrehajtására irányuló intézkedéseket tartalmaz, amelyek várhatóan jelentősen javítják Horvátország üzleti környezetét.

Ez a beruházás a fellépések két részhalmazára oszlik, amelyek a következőket foglalják magukban:

-A halászat, a növényegészségügyi és állategészségügyi ellenőrzés, a turizmus és a vendéglátóipar, a hulladékgazdálkodás, a szociális jólét, a tudományos tevékenységek és a bírósági eljárások területén az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló 2017., 2018., 2019. és 2020. évi cselekvési tervek végrehajtása a legnagyobb terhet jelentő adminisztratív folyamatok optimalizálása és digitalizálása révén. Ez az alberuházás az adójellegű járulékok csökkentésére irányuló cselekvési terv teljes körű végrehajtását is támogatja az energetikai tevékenységek, a mezőgazdaság és a telekkönyvi nyilvántartás területén.

-Az adminisztratív terhek további 265 445 617 EUR (2 000 000 000 HRK) összegű csökkentésére irányuló ötödik cselekvési terv végrehajtása, 132 722 808 EUR-val (1 000 000 000 HRK) az adójellegű és nem adójellegű járulékok csökkentése, valamint az intézkedések végrehajtásának nyomon követésére, valamint a nem adójellegű díjak nyilvántartásának frissítésére és digitalizálására szolgáló informatikai rendszer létrehozása.

Az intézkedések első részhalmazát 2022. december 31-ig kell befejezni. Az intézkedések második részhalmazát 2025. december 31-ig kell befejezni.

C1.1.1. R4-I1 beruházás – Vállalatok támogatása az energia- és erőforrás-hatékony gazdaságra való átálláshoz

A beruházás vissza nem térítendő támogatások révén finanszírozza a kis-, közép- és közepes piaci tőkeértékű vállalatok termelőberuházásait olyan zöld technológiák terén, amelyek hozzájárulnak az energia- és erőforrás-hatékony gazdasághoz az energiaigényes iparágakban, beleértve a fémmegmunkálást, a textil-, az élelmiszer-, a vegyipari, az építőipari és a fafeldolgozó ipart. Ezek az energiaigényes iparágak sok embert foglalkoztatnak, és a dekarbonizációs folyamat jelentős beruházásokat igényel. A fenti támogatható ágazatokhoz tartozó, pénzügyileg életképes vállalkozások csak akkor részesülhetnek vissza nem térítendő támogatásban, ha bizonyítják, hogy a tervezett beruházások hozzájárulnak az alábbi célkitűzések közül egyhez vagy többhöz:

-a körforgásos gazdaság előmozdítása az erőforrás-hatékonyságnak a termékek termelési ciklusában és életciklusában történő bevezetésével, beleértve az elsődleges és másodlagos nyersanyagok fenntartható ellátását;

-az energiaigényes iparágak dekarbonizációja és kibocsátáscsökkentése, beleértve az innovatív, alacsony kibocsátású technológiák demonstrációját és bevezetését.

A fenti célkitűzésekhez való hozzájárulást az (EU) 2021/241 rendelet VI. és VII. mellékletében szereplő beavatkozási területekre való hivatkozással kell igazolni. Az ezen intézkedés keretében finanszírozott beruházások várható hatása a káros kibocsátások legalább 20 %-os csökkentése a nem az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrások használatára irányuló beruházásokhoz képest, az újrafeldolgozott anyagok és az újrafeldolgozható anyagok használatának a termelés teljes anyagmennyiségében legalább 20 %-nak kell lennie.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C 58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok

I.előírja a fenntarthatósági vizsgálatról szóló bizottsági technikai iránymutatás alkalmazását az InvestEU Alap 1 tekintetében; valamint

II.a tevékenységek és eszközök alábbi listájának kizárása a támogathatóságból: i. Fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, ideértve a downstream felhasználást is 2 ; ii. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el 3 ; iii. Hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 4 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 5 kapcsolatos tevékenységek és eszközök; És iv. olyan tevékenységek és eszközök, amelyeknél a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet; valamint

III.előírja a projektek vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való jogi megfelelésének ellenőrzését valamennyi ügyletnél, beleértve azokat is, amelyek mentesülnek a fenntarthatósági vizsgálat alól.

A beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C1.1.1. R4-I2 beruházás – Pénzügyi eszköz mikro-, kis- és középvállalkozások számára

A beruházás célja a horvát piacon folytatott beruházási tevékenység további ösztönzése azáltal, hogy kedvezőbb finanszírozási feltételeket biztosít a kkv-k számára a növekedési és fejlesztési szakaszban (finanszírozáshoz való hozzáféréssel rendelkező szervezetek), és támogatja a finanszírozáshoz való hozzáférést olyan célcsoportok számára, amelyek általában nem rendelkeznek ilyen hozzáféréssel (például mikrovállalkozók, induló vállalkozások, fiatal vállalkozók, K+F+I-beruházások, kevésbé fejlett területeken beruházó gazdasági szereplők). Az e beruházás keretében várhatóan felhasználandó pénzügyi eszközök i. a horvát kkv-, innovációs és beruházási ügynökség (HAMAG BICRO) és a Horvát Újjáépítési és Fejlesztési Bank (HBOR) által olyan mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott közvetlen kölcsönök, amelyek méretük, üzleti múltjuk és általában magasabb finanszírozási kockázataik miatt általában nehezen jutnak hozzá vagy nem férnek hozzá a bankhitelhez; Valamint ii. a növekedési és fejlesztési szakaszban lévő mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kamattámogatások, amelyeket a HAMAG BICRO és a HBOR nyújt rendszeres garancia- és hitelprogramjaik révén, és amelyeket pénzügyi közvetítőkkel együttműködésben vagy a HBOR közvetlen hitelnyújtásával hajtanak végre.

A beruházás a következő pénzügyi eszközöket foglalja magában:

-A HAMAG BICRO legfeljebb 100 000 EUR összegű mikrohitelt nyújt közvetlenül mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, amelyek méretüknél és hitelméretüknél fogva általában nehezebben jutnak finanszírozáshoz, legfeljebb tíz évig, kedvezményes kamatlábakkal és alacsonyabb hitelfedezeti követelményekkel. Ez a pénzügyi eszköz várhatóan 39 816 843 EUR (300 000 000 HRK) összegű finanszírozást biztosít. Legalább 7 608 756 EUR-t (57 328 173 HRK) kell elkülöníteni a környezetbarát termelési folyamatok támogatására és a kkv-k erőforrás-hatékonyságának javítására, 6 327 139 EUR-t (47 671 827 HRK) a kkv-k működésének digitalizálására, a fennmaradó 25 880 948 EUR-t (195 000 000 HRK) pedig a versenyképesség és az ellenálló képesség erősítését célzó beruházásokra kell fordítani. Ezt a pénzügyi eszközt a HAMAG BICRO egyéb eszközeitől elkülönítve kell kezelni annak biztosítása érdekében, hogy a fel nem használt pénzeszközöket vagy az ebből az eszközből a tőke visszatérítése révén visszaáramló összegeket hasonló célokra és a környezeti hatások tekintetében azonos támogathatósági feltételekkel használják fel.

-A HBOR közvetlen, 100 000 EUR-t meghaladó hiteleket nyújt a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, amelyek a magasabb kockázati szint miatt általában nehezebben jutnak finanszírozáshoz, kedvezményes kamatlábakkal és alacsonyabb hitelfedezeti követelményekkel. Az intézkedés várhatóan elsősorban induló vállalkozások, fiatal vállalkozók, női vállalkozók, K+F+I-beruházások, gazdaságilag kevésbé fejlett területeken történő beruházások finanszírozására irányul. Ez a pénzügyi eszköz várhatóan 66 361 404 EUR (500 000 000 HRK) összegű finanszírozást biztosít. Legalább 12 681 260 EUR-t (95 546 955 HRK) kell elkülöníteni a környezetbarát termelési folyamatok támogatására és a kkv-k erőforrás-hatékonyságának javítására, 10 545 231 EUR-t (79 453 045 HRK) a kkv-k működésének digitalizálására, a fennmaradó 43 134 913 EUR-t (325 000 000 HRK) pedig a versenyképesség és az ellenálló képesség erősítését célzó beruházásokra kell fordítani. Ezt a pénzügyi eszközt a HBOR egyéb eszközeitől elkülönítve kell kezelni annak biztosítása érdekében, hogy a fel nem használt pénzeszközöket vagy az ebből az eszközből a tőke visszatérítése révén visszaáramló összegeket hasonló célokra és azonos támogathatósági feltételekkel használják fel a környezeti hatás tekintetében.

-Kamattámogatási alap létrehozása a meglévő HAMAG BICRO garanciarendszerek keretében mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott bankhitelek hitelezési feltételeinek enyhítésére. Ez a pénzügyi eszköz várhatóan 13 272 281 EUR (100 000 000 HRK) finanszírozást biztosít. Legalább 2 536 252 EUR-t (19 109 391 HRK) kell elkülöníteni a környezetbarát termelési folyamatok támogatására és a kkv-k erőforrás-hatékonyságának javítására, 2 109 046 EUR-t (15 890 609 HRK) kell felhasználni a kkv-k működésének digitalizálására, a fennmaradó 8 626 983 EUR-t (65 000 000 HRK) pedig a versenyképesség és az ellenálló képesség erősítését célzó beruházásokra kell fordítani.

-Kamattámogatási alap létrehozása a HBOR meglévő hiteleszközei alapján a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott bankhitelek hitelezési feltételeinek enyhítésére. Ez a pénzügyi eszköz várhatóan 26 544 562 millió EUR (200 000 000 HRK) összegű finanszírozást biztosít. Legalább 5 072 504 EUR-t (38 218 782 HRK) kell elkülöníteni a környezetbarát termelési folyamatok támogatására és a kkv-k erőforrás-hatékonyságának javítására, 4 218 093 millió EUR-t (31 781 218 HRK) a kkv-k működésének digitalizálására, a fennmaradó 17 253 965 millió EUR-t (130 000 000 HRK) pedig a versenyképesség és az ellenálló képesség erősítését célzó beruházásokra kell fordítani.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C 58/01), a Gazdasági és Fenntartható Fejlődési Minisztérium és a Horvát Kkv-, Innovációs és Beruházási Ügynökség (HAMAG BICRO) vagy a Horvát Újjáépítési és Fejlesztési Bank (HBOR) közötti jogi megállapodás és a pénzügyi eszköz ezt követő beruházási politikája

I.előírja a fenntarthatósági vizsgálatról szóló bizottsági technikai iránymutatás alkalmazását az InvestEU Alap tekintetében; valamint

II.a tevékenységek és eszközök alábbi listájának kizárása a támogathatóságból: i. Fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, ideértve a downstream felhasználást is 6 ; ii. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el 7 ; iii. Hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 8 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 9 kapcsolatos tevékenységek és eszközök; És iv. olyan tevékenységek és eszközök, amelyeknél a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet; valamint

III.annak előírása, hogy a HAMAG BICRO, a HBOR vagy a pénzügyi közvetítők ellenőrizzék, hogy a projektek megfelelnek-e a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak minden ügyletnél, beleértve a fenntarthatósági vizsgálat alól mentesített ügyleteket is.

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C1.1.1. R4-I3 beruházás – Pénzügyi eszköz közepes piaci tőkeértékű vállalatok és nagyvállalatok számára

A beruházás célja a közepes piaci tőkeértékű vállalatok és a nagyvállalatok versenyképességének, valamint zöld és digitális átállásának előmozdítása azáltal, hogy a rövid és középtávú beruházások növekedésének kulcsfontosságú feltételeként kedvezőbb finanszírozási forrásokat biztosít. Az e beruházás keretében várhatóan felhasználandó pénzügyi eszközök a következők:

-Egy új „keret” garanciaalap, amelynek célja egyéni vagy portfóliógaranciák nyújtása a közepes piaci tőkeértékű vállalatok és nagyvállalatok számára nyújtott beruházási és működőtőke-hitelekhez, 79 633 685 EUR (600 000 000 HRK) tervezett allokációval. A fel nem használt pénzeszközöket vagy az ebből az eszközből a tőke visszatérítése révén visszaáramló összegeket hasonló célokra és a környezeti hatások tekintetében azonos támogathatósági feltételekkel kell felhasználni;

-Valamint kamattámogatási alap a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak és nagy szervezeteknek nyújtott hitelek finanszírozási költségeinek (például kamatfizetések, díjak és prémiumok) csökkentésére, a tervek szerint 26 544 562 EUR (200 000 000 HRK) allokációval.

A pénzügyi eszközöket új, korszerű és fejlett technológiákba (gépekbe és berendezésekbe), az üzleti kapacitás bővítésébe és megerősítésébe (a gyártási és szolgáltatási létesítmények és kapacitások bővítése) történő beruházásokhoz kell felhasználni, előnyben részesítve a megújuló energiával, az energiahatékonysággal, a körforgásos gazdasággal, a környezetvédelemmel, a termelési, beszerzési és értékesítési folyamatok digitalizálásával kapcsolatos projekteket.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C 58/01), a Gazdasági és Fenntartható Fejlődési Minisztérium és a Horvát Újjáépítési és Fejlesztési Bank (HBOR) közötti jogi megállapodás és a pénzügyi eszköz ezt követő befektetési politikája:

I.előírja a fenntarthatósági vizsgálatról szóló bizottsági technikai iránymutatás alkalmazását az InvestEU Alap tekintetében; valamint

II.a tevékenységek és eszközök alábbi listájának kizárása a támogathatóságból: i. Fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, ideértve a downstream felhasználást is 10 ; ii. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el 11 ; iii. Hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 12 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 13 kapcsolatos tevékenységek és eszközök; És iv. olyan tevékenységek és eszközök, amelyeknél a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet; valamint

III.annak előírása, hogy a HBOR vagy a pénzügyi közvetítők valamennyi ügylet tekintetében ellenőrizzék, hogy a projektek megfelelnek-e a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak, ideértve a fenntarthatósági vizsgálat alól mentesített ügyleteket is.

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C1.1.1. R4-I4 beruházás – Pénzügyi eszköz közszektorbeli intézmények számára

A beruházás célja, hogy a közintézmények számára kedvezményes finanszírozást biztosítson a gazdasági, települési, közlekedési és szociális infrastruktúra, valamint a közszféra zöld és digitális átállásához hozzájáruló technológiai projektek számára, 26 544 562 EUR (200 000 000 HRK) tervezett előirányzattal. E beruházás költségvetésének legalább 30 %-a, aza 7 963 368 EUR (60 000 000 HRK) várhatóan környezetbarát termelési folyamatokat és erőforrás-hatékonyságot fog támogatni a közszférában.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C 58/01), a Gazdasági és Fenntartható Fejlődési Minisztérium és a Horvát Újjáépítési és Fejlesztési Bank (HBOR) közötti jogi megállapodás és a pénzügyi eszköz ezt követő befektetési politikája

I.előírja a fenntarthatósági vizsgálatról szóló bizottsági technikai iránymutatás alkalmazását az InvestEU Alap tekintetében; valamint

II.a tevékenységek és eszközök alábbi listájának kizárása a támogathatóságból: i. Fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, ideértve a downstream felhasználást is 14 ; ii. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el 15 ; iii. Hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 16 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 17 kapcsolatos tevékenységek és eszközök; És iv. olyan tevékenységek és eszközök, amelyeknél a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet; valamint

III.annak előírása, hogy a HBOR vagy a pénzügyi közvetítők valamennyi ügylet tekintetében ellenőrizzék, hogy a projektek megfelelnek-e a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak, ideértve a fenntarthatósági vizsgálat alól mentesített ügyleteket is.

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C1.1.1. R5-I1 beruházás – Tőke- és kvázisajáttőke-befektetés pénzügyi eszközökbe

A beruházás célja azon magánvállalkozások gyorsabb fejlődésének biztosítása, amelyek nem tudnak finanszírozáshoz jutni a hagyományos pénzügyi intézményektől, 29 862 632 EUR (225 000 000 HRK) tervezett allokációval. A beruházás magában foglalja i. aktív vagy jövőbeli kockázatitőke-alapokba és ii. magántőkealapokba történő befektetést vagy társbefektetést, különös tekintettel az innovatív és a növekvő innovatív kkv-k induló és növekedési szakaszainak finanszírozására. Az e beruházás keretében rendelkezésre álló alapoknak az egyes alapok várható méretének legalább 30 %-át kitevő hivatásos magánbefektetők részvételét kell magukban foglalniuk, és azokat várhatóan az Európai Beruházási Alappal együttműködésben dolgozzák ki. Az alapoknak környezetvédelmi és szociális vezetési rendszert kell alkalmazniuk annak biztosítása érdekében, hogy csak olyan projekteknél használják fel őket, amelyek megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. A fel nem használt pénzeszközöket vagy az ebből az eszközből a tőke visszatérítése révén visszaáramló összegeket hasonló célra és a környezeti hatások tekintetében azonos támogathatósági feltételekkel kell felhasználni.

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C1.1.1. R6-I1 beruházás – A kulturális és kreatív iparágak átalakítása és versenyképességének erősítése

A beruházás vissza nem térítendő támogatást nyújt a kulturális és kreatív ágazatokban (például építészet, audiovizuális tevékenységek, média, örökség, design, előadó-művészet, könyvek és kiadók, alkalmazott és képzőművészetek) tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint más jogi és természetes személyek kapacitásának kiépítéséhez a digitális egységes piac új szabályozási és jogszabályi keretéhez való alkalmazkodás érdekében.

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C1.1.1. R6-I2 beruházás – A média tényellenőrző és közzétételi rendszerének létrehozása

A beruházás támogatja az Elektronikus Médiaügynökség által végzett média tényellenőrző rendszer létrehozását, beleértve az eljárások és szabályok kidolgozását, a tényleges tulajdonosok nyilvántartásának létrehozását, a tényellenőrzők digitális kompetenciakapacitásának megerősítését, valamint a technológiai programok, platformok és médiakommunikációs rendszerek fejlesztését, valamint egy adatbázis létrehozását. A beruházás a következőket foglalja magában:

-Vissza nem térítendő támogatás az Elektronikus Médiaügynökség számára a tényellenőrzési kapacitás kiépítésére szolgáló rendszer létrehozásához, beleértve a tények ellenőrzésére szolgáló eljárások és szabályok, nyilvántartások és adatbázisok kidolgozását, technológiai programok, platformok és médiakommunikációs rendszerek fejlesztését, a tényellenőrzők digitális kompetenciájának megerősítését.

-Adatbázis létrehozásához, valamint a védett adatok és finanszírozási források közzétételére szolgáló rendszer létrehozásához nyújtott vissza nem térítendő támogatás.

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C.1.1.2. Alkomponens: Az innováció fellendítése és a gazdaság digitalizálása

Ennek az alkomponensnek az a célja, hogy a magánszektorban az innováció és a digitalizáció fellendítése révén javítsa a horvát gazdaság helyzetét az értékláncban. Ezen alkomponens intézkedései között szerepel egy beruházásbarátabb jogszabályi keret elfogadása, a fiatal és innovatív vállalkozások adminisztratív és pénzügyi támogatása az innovatív termékek fejlesztésének és forgalmazásának előmozdítása érdekében, valamint a vállalkozások támogatása a digitális átálláshoz.

C1.1.2. R1 reform – A K+F reformja; a fejlesztést ösztönző rendszer

A reform célja a K+F-be beruházó vállalkozások számának és a beruházások méretének növelése. A reform a meglévő K+F-adóösztönző rendszer elemzéséből, valamint a K+F jogi keretének módosításából és kiegészítéséből áll; K+F-adóösztönzők a magánszektor K+F intenzitásának növelésére, a K+F kedvezményezettjei számának növelésére, a fejlesztési adókedvezményekre, az eljárások egyszerűsítésére és az adminisztratív terhek csökkentésére, az átláthatóság és a hozzáférhetőség javítása mellett. A kutatási és fejlesztési projektek állami támogatásáról szóló törvény módosításainak a jelenlegi adókönnyítési rendszer megfelelőségének és hatékonyságának elemzésén kell alapulniuk.

A reform 2024. december 31-ig fejeződik be.

C1.1.2. R2-I2 beruházás – Beruházás a kis- és középvállalkozások irányítási kapacitásába

A beruházás célja, hogy segítse a vállalkozásokat tevékenységük bővítésében, termelékenységük növelésében és munkahelyteremtésben azáltal, hogy üzleti tanácsadási támogatást nyújt a kkv-knak irányítási kapacitásuk növeléséhez. A támogatás várhatóan magában foglalja i. az üzleti modell értékelését és egy cselekvési terv kidolgozását, ii. csoportos képzést az alkalmazottak és a vezetők számára, iii. különleges tanácsadási támogatást és iv. eredményorientált tanácsadást és mentorálást.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C1.1.2. R2-I3 beruházás – Indulófinanszírozási vissza nem térítendő támogatás

E beruházás célja az induló vállalkozások növekedésének ösztönzése a csúcstechnológiai és tudásalapú ágazatokban a kereskedelmi hasznosítást megelőző szakaszban a termékfejlesztés, a megnövekedett termelési kapacitás és a beruházási készség támogatása révén.

A beruházásnak vissza nem térítendő támogatást kell nyújtania az induló vállalkozások beruházási felkészültségéhez olyan projekteknél, amelyek kiforrottak a koncepcióigazolási szakaszon kívül, de még nem állnak készen a piacra. Ez magában foglalja a korszerűsítést, a tervezést, a teljesítmény validálását, a piaci validálást, a tesztelést, a kísérleti vonalak fejlesztését, a szellemi tulajdon védelmét és az innovatív ötletek kidolgozását célzó külső szolgáltatásokat, valamint a finanszírozási igények mérséklésével és kockázatértékelésével kapcsolatos képzést. A finanszírozott tevékenységek magukban foglalhatják a globális üzleti hálózatokhoz vagy klaszterekhez való hozzáférés, az új marketingeszközök elfogadása és az új piacokhoz való hozzáférés költségeinek egy részét is.

A támogatható kedvezményezettek közé tartoznak az innovatív kkv-k, a nyilvántartásba vételtől számított legfeljebb öt éven belül, amelyek nem egyesülés útján jönnek létre, és az általános csoportmentességi rendelet szerinti innovatív kkv-k körébe tartoznak.

A beruházást 2025. június 30-ig be kell fejezni.

C1.1.2. R2-I4 beruházás – A gyorsító tevékenységek megerősítése

A beruházás négy évig nyújt pénzügyi támogatást egy Horvátországban végrehajtandó gyorsítási program létrehozásához. A gyorsítási program legalább három hónapon keresztül legfeljebb 120 induló vállalkozásból álló csoportok számára biztosít mentorálást, beruházási készséget és a befektetői hálózatokhoz való hozzáférést. A beruházáskészültség támogatása várhatóan magában foglalja az üzleti vezetők és vállalkozók mentoráláshoz és tanácsadáshoz való hozzáférését, a vállalkozás- és termékfejlesztési stratégiákkal kapcsolatos tanácsadást, a technológiai szakemberekhez, a szellemi jogokkal foglalkozó szakemberekhez, a technológiai beszállítókhoz, a potenciális ügyfelekhez való hozzáféréshez, valamint az induló beruházási tevékenységekkel kapcsolatos iránymutatáshoz való hozzáférést.

A beruházás kedvezményezettjei várhatóan magukban foglalják i. a termékfejlesztéshez támogatást igénylő, korai szakaszban lévő induló vállalkozásokat és ii. a beruházásra felkészültebb, kiforrottabb induló vállalkozásokat. Az első csoportba tartozó kedvezményezettek alapképzésben részesülnek a befektetési felkészültségről, az első bemutatásra összpontosítva, a fogyasztók igényeinek megértésével; Míg a második csoportba tartozó kedvezményezetteknek magasabb szintű képzésben kell részesülniük, például tárgyalásra vagy ügyfélkeresésre összpontosítva.

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C1.1.2. R2-I5 beruházás – Az innovációs projektek kereskedelmi hasznosítása

A beruházás célja, hogy ösztönözze az innovációs projektek forgalmazását a piacra lépést megközelítő, kiforrott projektek számára, és növelje az innovatív termékek, szolgáltatások vagy technológiák kkv-k általi kivitelét a külföldi piacokon értékesítési és értékesítési csatornák létrehozásának támogatásával, valamint a tudományos intézmények és az ipar, valamint a kis- és középvállalkozások és a nagyobb vállalatok közötti kapcsolatok erősítésével. A beruházás várhatóan lehetőséget biztosít a kkv-k számára, hogy nagyobb léptékben léphessenek be az értékláncba.

A beruházásnak támogatnia kell egy fejlett termék vagy szolgáltatás átalakítását és piaci bevezetésének előkészítését. Egy fejlett termék átalakításához támogatható tevékenységek közé tartozik a vizsgálati eredmények további tesztelése és integrálása a végtermékbe, a tanácsadási szolgáltatások, a kapacitásépítés, a megvalósíthatósági tanulmányok ellenőrzése, a terméktervezés és a szellemitulajdon-jogok védelme. A termékbevezetések előkészítéséhez támogatható tevékenységek közé tartozik az üzleti terv vagy marketingterv elkészítése vagy felülvizsgálata, piackutatás és tesztelés, a potenciális ügyfelekkel végzett terméktesztelés, a gyártás előkészítése és a nulla sorozatú termékekbe történő beruházás, valamint operatív marketingtevékenységek.

A beruházás olyan érett innovációs projektekkel rendelkező kkv-kat támogat, amelyek közel állnak a piac bevezetéséhez, és várhatóan előnyben részesítik azokat a javaslatokat, amelyek hozzájárulnak a zöld átálláshoz.

A beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C1.1.2. R3-I1 beruházás – A gazdaság és a mesterséges intelligencia digitális átalakítását célzó stratégiai dokumentumok elkészítése

A beruházás célja, hogy támogassa a horvát vállalkozásokat abban, hogy működésük során digitális eszközöket vezessenek be, digitális üzleti modelleket fejlesszenek ki és digitális készségeket szerezzenek. A beruházás pénzügyi támogatást nyújt a horvát gazdaság digitális átalakítására vonatkozó nemzeti terv és a Horvát Köztársaság mesterséges intelligencia fejlesztésére vonatkozó nemzeti tervének kidolgozásához szükséges technikai segítségnyújtás beszerzéséhez.

A beruházást 2022. március 31-ig be kell fejezni.

C1.1.2. R3-I2 beruházás – Digitalizációs utalványok

A beruházás célja a kkv-k támogatása digitális üzleti modell kifejlesztésében, digitalizációs kapacitásuk megerősítésében vagy kiberbiztonságuk javításában egy utalványrendszer bevezetése révén. Az utalványrendszer várhatóan kiterjed majd a digitális készségek – többek között a felhőalapú technológiákkal kapcsolatos készségek – fejlesztésére, az üzleti modelleknek a digitális átalakuláshoz való hozzáigazítására, a digitális marketingre, a kiberrezilienciára, valamint az összetett digitális termékek és szolgáltatások bevezetésére irányuló képzésre és szolgáltatásokra.

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C1.1.2. R3-I3 beruházás – Vissza nem térítendő támogatások digitalizálásra

A beruházás célja a horvát vállalkozások digitális átalakulásának támogatása azáltal, hogy pénzügyi támogatást nyújt a digitális megoldások üzleti tevékenységük során történő bevezetéséhez. Ez a beruházás új termékek, szolgáltatások és eljárások kifejlesztése és bevezetése érdekében vissza nem térítendő támogatást nyújt digitális eszközök és berendezések vásárlásához, valamint a digitális készségek – többek között a felhőalapú technológiákhoz kapcsolódó készségek – megerősítéséhez.

A beruházás keretében támogatható tevékenységek közé tartozik egy új üzleti modell bevezetése vagy látható javulás az új termelési kapacitások, szállítási lehetőségek vagy üzleti gyakorlatok tekintetében. Csak olyan, pénzügyileg életképes vállalkozások részesülhetnek vissza nem térítendő támogatásban, amelyek bizonyítják, hogy a tervezett beruházások megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek.

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C1.1.2. R4-I1 beruházás – A digitális innovációs központok támogatása

A beruházás pénzügyi támogatást nyújt az európai digitális innovációs központok létrehozásához és működtetéséhez. A beruházás a következőket foglalja magában:

-A horvátországi digitális innovációs központok rendszereinek létrehozására és nyomon követésére szolgáló nemzeti keret kidolgozásához nyújtott technikai segítségnyújtás finanszírozása;

-Legalább három nemzeti digitális innovációs központ létrehozásának és működtetésének nemzeti társfinanszírozása három éven át; valamint

-Nemzeti kapcsolattartó pont létrehozása az Európai Innovációs, Fejlett Technikai és Készségfejlesztési Központon belül, valamint a nemzeti digitális innovációs központok ökoszisztémájának fejlesztésére és nyomon követésére szolgáló mechanizmus létrehozása.

Az európai digitális innovációs központok tevékenységei várhatóan magukban foglalják a beruházás előtti tesztelést, a készségfejlesztést és képzést, a finanszírozáshoz való hozzáférést és az innovációs hálózat fejlesztését.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

A.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

szám

Intézkedés

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(mérföldköveknél)

Mennyiségi mutatók
(céloknál)

Időpont

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Egység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

1.

C1.1.1. R1

M

A horvát kormány elfogadja a kkv-ágazatra vonatkozó szabályozás gazdasági hatásainak értékelésére irányuló stratégiát és az azt kísérő cselekvési tervet

A stratégia és a cselekvési terv elfogadása

 

 

 

4.

2022

A MINGOR – elsősorban a szabályozás kkv-ágazatra gyakorolt gazdasági hatására összpontosítva – kötelező erejű szabályozási politikai stratégiát fogad el a minisztériumok számára, amely egyértelműen kijelöli az irányítási és működési feladatokat a kötelező kkv-tesztek végrehajtása során a szabályozási folyamat során. A szabályozáspolitikai stratégia alapján cselekvési tervet kell elfogadni a vonatkozó eszközök és módszerek szakminisztériumok általi végrehajtásának megszervezésére, megtervezésére, koordinálására és nyomon követésére (elsősorban a kkv-tesztek és a szabályozás egyéb gazdasági elemzései esetében, ha jelentős gazdasági hatás mutatkozik).

2

C1.1.1. R1-I1

M

A díjak fizetésére szolgáló működőképes digitális platform

A digitális platform működése

 

 

 

2.

2022

A meglévő igazgatási folyamat optimalizálása érdekében létre kell hozni egy egységes fizetési platformot a kötelező díjakra mint új digitális közszolgáltatásra, amely a következő funkciókat látja el:
(1) a vállalkozó által fizetendő díjak jegyzéke
(2) Fizetési naptár, elszámolási határidőkkel
(3) a díjak közvetlen online fizetésének lehetősége
(4) A kifizetett kötelezettségvállalások áttekintése.

3

C1.1.1. R1-I1

M

A START-rendszerek korszerűsítése

Platform indítása további szolgáltatásokkal

 

 

 

4.

2024

A korlátolt felelősségű társaságok létrehozására szolgáló, START platformnak nevezett digitális platformot további szolgáltatások digitalizálásával kell korszerűsíteni a nyilvántartásba vétel és a jelentéstétel, valamint a meglévő induló rendszerek integrálása céljából;

4

C1.1.1. R1-I1

C

Fizikai hozzáférési pontok létrehozása a START platformhoz

 

szám

0

20

4.

2024

Létre kell hozni a START-platform fizikai hozzáférési pontjait.

5

C1.1.1. R1-I1

M

A MINGOR célzott folyamatainak digitalizálása a Horvát Köztársaság stratégiai beruházási projektjeiről szóló törvény, a beruházásösztönzésről szóló törvény és a kutatási és fejlesztési projektekhez nyújtott állami támogatásról szóló törvény alapján, valamint a JRPI-rendszer további digitalizációja és hálózatépítése

A MINGOR célzott folyamatainak digitalizálása

 

 

 

4.

2024

A stratégiai beruházási projektekről szóló horvát törvény, a beruházásösztönzésről szóló törvény és a kutatási és fejlesztési projektekhez nyújtott állami támogatásokról szóló törvény végrehajtási folyamatainak digitalizálása, valamint a vállalkozási infrastruktúra egységes nyilvántartásának további digitalizációja és hálózatba szervezése

6

C1.1.1. R1-I2

C

A nem adójellegű és adójellegű járulékok csökkentésére irányuló cselekvési terv végrehajtása 2020-ban

 

% (százalék)

0

100

1.

2022

A horvát kormány által 2020 májusában elfogadott, a nem adó- és adójellegű díjak 2020-ig történő csökkentésére irányuló cselekvési terv végrehajtása, amely 33 intézkedést tartalmaz a nem adó- és adójellegű díjak csökkentésére, valamint 17 intézkedést a szakmai vizsgák díjainak csökkentésére, közvetlen költségcsökkentést jelent a magánszektor számára.

7

C1.1.1. R1-I2

C

A gazdaság adminisztratív terheinek enyhítését célzó cselekvési tervekben szereplő intézkedések végrehajtása, 2018, 2019, 2020

 

% (százalék)

61,02

95

4.

2022

Az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló, a 2018., 2019. és 2020. évi cselekvési tervekben meghatározott intézkedések végrehajtása, amelyek a tervezett költségcsökkentés legalább 95 %-át teszik ki. Az adminisztratív terhek enyhítésére irányuló cselekvési tervek optimalizálják és digitalizálják a magánszektor számára a legnagyobb terhet jelentő adminisztratív folyamatokat. Minden tehermentesítési intézkedést az üzleti közösség, a kamarák és a szakmai szövetségek képviselőivel együttműködésben kell kialakítani.

8

C1.1.1. R1-I2

M

A kkv-k hatásvizsgálati tesztjének digitalizálása a koordinátorok együttműködését, online képzését és kölcsönös kommunikációját szolgáló digitális platform kifejlesztése révén

Működő digitális platform

 

 

 

4.

2023

Az IT-tanácsadási szolgáltatások igénybevétele digitális platformot fejleszt ki és hoz létre a kkv-teszt végrehajtására. A platform a kkv-tesztek informatikai adatbázisából, a hatásvizsgálat kiszámításához használt szabványosított értékek adatbázisából áll, és lehetővé teszi a kiszámított hatások szisztematikus nyomon követését és nyomon követését, az elemző jelentéseket és a hatásszimulációkat. A platform szerves része az adatbázis mellett egy olyan portált képez, amely a minőségi jogalkotási hálózatot alkotó nemzeti szakértők közötti kölcsönös kommunikációra és tapasztalatcserére szolgál.
Valamennyi tevékenységet technikai segítségnyújtási projekteken (ÁME) keresztül kell végrehajtani.

9

C1.1.1. R1-I2

C

A nem adójellegű és adójellegű járulékok csökkentésére irányuló új cselekvési terv intézkedéseinek végrehajtása

 

szám (EUR)

0

132 722 808

4.

2023

Az üzleti környezet értékelésének egyik fontos eleme az adójellegű járulékok és az igazgatási díjak formájában megjelenő különböző díjak. A vállalkozások által központi kormányzati szerveknek, helyi és regionális hatóságoknak vagy egyéb, közhatalmi jogosítványokkal rendelkező szerveknek fizetett, a közszabályozásból eredő díjakat elemezni és figyelembe kell venni.
Az adójellegű és adójellegű járulékok csökkentésére irányuló új/második cselekvési tervben szereplő, az adójellegű és nem adójellegű járulékokból eredő terhek csökkentésére irányuló intézkedések végrehajtása legalább 132 722 808 EUR összegű közvetlen költségcsökkentést eredményez.

10

C1.1.1. R1-I2

C

A vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló új/ötödik cselekvési tervben meghatározott első intézkedéscsomag végrehajtása

 

szám (EUR)

0

132 722 808

4.

2024

Az adminisztratív terhek enyhítéséről szóló új/ötödik cselekvési terv kidolgozása során folytatni kell a magánszektor számára a legnagyobb terhet jelentő adminisztratív folyamatok optimalizálását és digitalizálását. Kedvezőbb jogi és adminisztratív környezetet biztosít a vállalkozások számára azáltal, hogy folytatja a terhek csökkentésére, az egyszerűsítésre és a vállalkozások olcsóbbá tételére irányuló intézkedések végrehajtását.

A gazdaság adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló új/ötödik cselekvési tervben meghatározott intézkedések végrehajtása legalább 132 722 808 EUR-val csökkenti a vállalkozók terheit. Az intézkedések végrehajtását a Gazdasági és Fenntartható Fejlődés Minisztériuma és a Digitális Társadalom Fejlesztéséért Felelős Központi Állami Hivatal közötti együttműködés révén kell biztosítani.

11

C1.1.1. R1-I2

C

Az új/ötödik cselekvési tervben meghatározott második intézkedéscsomag végrehajtása a vállalkozók adminisztratív terheinek további csökkentése érdekében

 

szám (EUR)

132 722 808

265 445 617

4.

2025

A gazdaság adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló új/ötödik cselekvési tervben meghatározott intézkedések végrehajtása a 2024. 4. negyedévig kitűzött célhoz képest legalább 132 722 808 EUR összeggel csökkenti a vállalkozók terheit.
Ezt a tehercsökkentést az adminisztratív folyamatok optimalizálásával és digitalizációjával kell elérni, amelyek a mérési és elemzési folyamat révén a magánszektor számára a legnagyobb terhet jelentik. Az intézkedések végrehajtását a Gazdasági és Fenntartható Fejlődés Minisztériuma és a Digitális Társadalom Fejlesztéséért Felelős Központi Állami Hivatal közötti együttműködés révén kell biztosítani.

12

C1.1.1. R2

C

A szakmai szolgáltatásokra vonatkozó legalább 50 szabályozási követelmény egyszerűsítése vagy megszüntetése

 

szám

250

300

4.

2024

A szolgáltatási piacok liberalizációjára irányuló 2019. és 2020. évi cselekvési tervek végrehajtása, figyelembe véve a Világbankkal együttműködésben végrehajtott technikai segítségnyújtási projekt ajánlásait, valamint az alábbiakra vonatkozó ajánlásokat:
A szakmai kamarák bejegyzési és tagsági költségei;
Széttagolt kizárólagos jogok az egyes szakmákban (pl. építészek és mérnökök);
Posztgraduális szakmai vizsga biztosítása (pl. építészek és mérnökök);
Az adótanácsadókra vonatkozó korlátozások a tulajdonosi és vezetői érdekeltségekre vagy a szavazati jogokra vonatkozóan.

13

C1.1.1. R3

M


A magánberuházások előmozdítását szolgáló stratégiai keret létrehozása

Cselekvési terv elfogadása a beruházások fellendítésére és egy digitális platform üzembe helyezésére a beruházások hatékony nemzetközi, nemzeti és regionális előmozdításának és támogatásának koordinálása és biztosítása érdekében.

 

 

 

4.

2024

Elemzésen és ajánlásokon alapuló stratégiai keretet kell létrehozni a magánberuházások előmozdítására, amely magában foglalja a 2023–2030-as nemzeti beruházásfejlesztési terv, a 2023–2028 közötti beruházásösztönző cselekvési terv elfogadását és közzétételét, valamint a beruházásfejlesztésről szóló új törvény hatálybalépését, valamint a koordinációt és a hatékony nemzetközi, nemzeti és regionális beruházásösztönzést és -támogatást szolgáló operatív digitális platform üzembe helyezését.


14

C1.1.1. R4-I1

M

A környezetbarát tevékenységeket célzó beruházásokra vonatkozó finanszírozási felhívások közzététele, a pályázókra és projektekre vonatkozóan meghatározott támogathatósági kritériumokkal (beleértve a DNSH megfelelési kritériumait)

A vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó pályázati felhívás közzététele

 

 

 

2.

2022

Pályázati felhívások közzététele a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok energiahatékony gazdaságra való zöld átállásának vissza nem térítendő támogatására. A vissza nem térítendő támogatások támogatják a zöld technológiák fejlesztését és alkalmazását a vállalatok üzleti folyamataiban a negatív éghajlati és környezeti hatások csökkentése, a fenntartható termelés előmozdítása, a fenntarthatóbb munkahelyeken a foglalkoztatás növelése, valamint a helyi és regionális versenyképesség erősítése érdekében (az uniós taxonómiával összhangban).
A kiválasztási/támogathatósági kritériumoknak tükrözniük kell az RRF-rendelet VI. és VII. mellékletében az alkalmazandó beavatkozási területekre vonatkozó követelményeket, és biztosítaniuk kell, hogy a támogatott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a DNSH technikai útmutatójának (2021/C 58/01).
Ez az intézkedés nem támogathatja az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) hatálya alá tartozó létesítményekbe történő beruházásokat.
A vissza nem térítendő támogatások magánszektorbeli vállalkozások olyan beruházásait támogatják, amelyek célja:
A körforgásos gazdaságra összpontosító projektek azáltal, hogy az erőforrás-hatékonysági szempontokat integrálják a termékek előállításába és életciklusába, beleértve az elsődleges és másodlagos nyersanyagok fenntartható ellátását, és/vagy
Az energiaigényes iparágak szén-dioxid-mentesítése és ezen iparágak kibocsátásának jelentős csökkentése, többek között innovatív, alacsony kibocsátású technológiák demonstrációja révén.

15

C1.1.1. R4-I1

C

Vissza nem térítendő támogatások odaítélése kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára környezetbarát tevékenységeket célzó beruházásokhoz

 

szám

0

290

4.

2024

Legalább 250 kkv és legalább 40 közepes piaci tőkeértékű vállalat részesült támogatásban az 14. mérföldkőben meghatározott támogathatósági/kiválasztási kritériumoknak megfelelően.
A vissza nem térítendő támogatások elosztásának indikatív bontása:
40 % a kkv-k és 60 % a közepes piaci tőkeértékű vállalatok esetében.
Az egyes kkv-knak nyújtott uniós vissza nem térítendő támogatások maximális összege 1 000 000 EUR, az egyes közepes piaci tőkeértékű vállalatok esetében pedig legfeljebb 4 700 000 EUR. A támogatás maximális mértékét a kohéziós politika végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján kell megállapítani.

16

C1.1.1. R4-I2

M

Pénzügyi eszköz létrehozása a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásainak támogatására

Az i. illetékes minisztérium (MINGOR vagy MINFIN) és a HAMAG BICRO, valamint ii. az illetékes minisztérium (MINGOR vagy MINFIN) és a HBOR között közzétett megállapodások a gazdasági szereplők beruházásainak megvalósításához és/vagy működésük méretének növeléséhez szükséges beruházások és forgóeszközök kedvező finanszírozási feltételeinek biztosítására.

 

 

 

1.

2022

Az intézkedés ösztönzi a mikro-, kis- és középvállalkozások új technológiákba történő beruházásait, modern gépek és berendezések vásárlását, valamint a termelési és szolgáltatási kapacitás növelését, valamint a zöld átállást célzó intézkedéseket (például zöld technológiák bevezetését, a körforgásos gazdaságon alapuló üzleti modellek bevezetését, megújuló energiaforrásokat, energiahatékonyságot).
Ez az intézkedés nem támogathatja az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) hatálya alá tartozó létesítményekbe történő beruházásokat.
Az intézkedés 4 pénzügyi eszközből áll:
1) A horvát kkv-, innovációs és beruházási ügynökség (HAMAG BICRO) által nyújtott közvetlen mikrohitelek 100 000 EUR összegig azon vállalkozások számára, amelyek nehezen jutnak kereskedelmi banki hitelekhez. Ezt a pénzügyi eszközt a HAMAG BICRO egyéb eszközeitől elkülönítve kell kezelni annak biztosítása érdekében, hogy a fel nem használt pénzeszközöket vagy az ebből az eszközből a tőke visszatérítése révén visszaáramló összegeket hasonló célokra és a környezeti hatások tekintetében azonos támogathatósági feltételekkel használják fel.
2) A Horvát Újjáépítési és Fejlesztési Bank (HBOR) által 100 000 EUR-t meghaladó közvetlen kölcsönök meghatározott célcsoportoknak, például induló vállalkozásoknak, fiatal vállalkozóknak, női vállalkozóknak, hátrányos helyzetű területeken történő beruházásoknak és K+F+I-nek, amelyek magasabb kockázat miatt nem jutnak banki finanszírozáshoz. Ezt a pénzügyi eszközt a HBOR egyéb eszközeitől elkülönítve kell kezelni annak biztosítása érdekében, hogy a fel nem használt pénzeszközöket vagy az ebből az eszközből a tőke visszatérítése révén visszaáramló összegeket hasonló célra és a környezeti hatások tekintetében azonos támogathatósági feltételekkel használják fel.

3) A HAMAG BICRO által a meglévő HAMAG BICRO garanciaeszközöket használó mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kamattámogatás
4) A HBOR által a meglévő HBOR-hitelprogramokat használó mikro-, kis- és középvállalkozásoknak történő hitelezéshez nyújtott kamattámogatások

A zöld átálláshoz hozzájáruló projekteknél kedvezőbb hitelfeltételeket irányoztak elő, mint a zöld átállásra összpontosító projekteknél.
E pénzügyi eszközök más uniós vagy nemzeti forrásokból származó finanszírozással való ötvözése azzal a feltétellel engedélyezhető, hogy a beruházásnak nincs kettős finanszírozása.
Mind a négy pénzügyi eszköz befektetési politikájának biztosítania kell, hogy az ezen intézkedés keretében támogatott ügyletek megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C 58/01) a fenntarthatósági vizsgálat, a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.
Az intézkedés teljes összegéből:
i. legalább 27 898 772 EUR-t kell elkülöníteni a környezetbarát termelési folyamatok és a kkv-k erőforrás-hatékonyságának támogatására azzal a céllal, hogy legalább 11 128 934 EUR-t az üvegházhatást okozó gázok csökkentésére fordítanak;
ii. 23 199 509 EUR-t különítenek el a kkv-knak a műveletek digitalizálásában való támogatására;
iii. 94 896 808 EUR-t kell elkülöníteni a versenyképesség és az ellenálló képesség erősítését célzó beruházásokra.

17

C1.1.1. R4-I2

C

Mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kölcsönök/kamattámogatások

 

szám

0

800

2.

2026

A HAMAG BICRO 800 kölcsönt/kamattámogatást nyújt mikro-, kis- és középvállalkozásoknak az 16. mérföldkőben meghatározott beruházási politikával és támogathatósági feltételekkel összhangban.

18

C1.1.1. R4-I2

C

Mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kölcsönök/kamattámogatások

 

szám

0

500

2.

2026

A HBOR 500 kölcsönt/kamattámogatást nyújt mikro-, kis- és középvállalkozásoknak az 16. mérföldkőben meghatározott beruházási politikával és támogathatósági feltételekkel összhangban.

19

C1.1.1. R4-I3

M

Pénzügyi eszköz létrehozása a közepes piaci tőkeértékű vállalatok és nagyvállalatok beruházásainak támogatására

Megállapodás az illetékes minisztérium (MINGOR vagy MINFIN) és a HBOR között arról, hogy kedvező (ösztönző) finanszírozási feltételeket és garanciákat biztosítanak a beruházásokhoz és a működő tőkéhez, amelyek szükségesek a beruházásokhoz és/vagy a gazdasági tevékenység nagyságrendjének növeléséhez.

 

 

 

1.

2022

Létre kell hozni egy új „keretes” garanciaalapot, amely a közepes piaci tőkeértékű vállalatokat és a nagyvállalatokat célozza meg azzal a céllal, hogy garanciákat nyújtson a beruházások végrehajtásához és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok és nagyvállalkozások növekedéséhez szükséges beruházási hitelekhez és működőtőke-hitelekhez. Az átfogó biztonsági alap számára elkülönített teljes összeg 79 633 685 EUR.
A fel nem használt pénzeszközöket vagy az ebből az eszközből a tőke visszatérítése révén visszaáramló összegeket hasonló célra és a környezeti hatások tekintetében azonos támogathatósági feltételekkel kell felhasználni.
Az új beruházások és az üzleti növekedés ösztönzése érdekében létrehozzák a közepes piaci tőkeértékű vállalatok és a nagyvállalkozások számára nyújtott kölcsönök kamattámogatási alapját, valamint a nyújtott kölcsönök díjait/díjait, összesen 26 544 562 EUR allokációval.

A javasolt intézkedések között szerepel a pénzügyi közvetítőkkel (bankokkal és lízingcégekkel) való együttműködés a „crowding in private sector” hatás érdekében.
Mindkét pénzügyi eszköz biztosítja, hogy az ezen intézkedés keretében támogatott ügyletek megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C 58/01) a fenntarthatósági vizsgálat, a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.
Ez az intézkedés nem támogathatja az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) hatálya alá tartozó létesítményekbe történő beruházásokat.
Azok a kedvezményezettek, amelyek az előző pénzügyi évben bevételük több mint 10 %-át a kizárási listán szereplő tevékenységekből vagy eszközökből szerezték, zöld átállási terveket fogadnak el és tesznek közzé.
Az intézkedés teljes összegéből:
i. legalább 26 544 562 EUR-t kell elkülöníteni a környezetbarát termelési folyamatok és erőforrás-hatékonyság támogatására a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknál és a nagyvállalatoknál azzal a céllal, hogy legalább 10 617 824 EUR-t fordítanak az üvegházhatást okozó gázok csökkentésére;
ii. 79 633 685 EUR-t kell elkülöníteni a versenyképesség és a reziliencia erősítését célzó beruházásokra.

20

C1.1.1. R4-I3

C

A közepes piaci tőkeértékű vállalatok és nagyvállalatok számára támogatott projektek száma

 

szám

0

150

2.

2026

Legalább 150 projekt (összesen legalább 331 807 021 EUR értékben) közepes piaci tőkeértékű vállalatok és nagy szervezetek részéről, amelyeket a beruházási politika és a vonatkozó mérföldkő támogathatósági kritériumai szerint a beruházási politika és a projektek működési alapjai számára a garanciaalap RRF-jének garanciái/támogatásai fedeznek

21

C1.1.1. R4-I4

M

Az állami intézmények kedvezőbb finanszírozását szolgáló pénzügyi eszköz létrehozása

Az illetékes minisztérium (MINGOR vagy MINFIN) és a HBOR közötti megállapodás, amely meghatározza az intézkedések tevékenységeire és kedvezményezettjeire vonatkozó támogathatósági és összeegyeztethetőségi kritériumokat

 

 

 

2.

2022

i. A szükséges gazdasági, települési, közlekedési és szociális infrastruktúrába történő beruházások ösztönzése érdekében az állami vagy helyi, regionális és regionális kormányzati egységek tulajdonában lévő vállalatoknak és intézményeknek nyújtott pénzügyi támogatás, valamint ii. a közszektorbeli intézmények hatékonyságának növeléséhez szükséges új technológiákba és rendszerekbe történő beruházások, a közszolgáltatások minőségének javítása és az állami finanszírozás költségeinek csökkentése céljából.
Az intézkedés a közszféra zöld átállással kapcsolatos projektjeibe, például a zöld technológiák bevezetésébe, a körforgásos gazdaság üzleti modelljeinek bevezetésébe, a megújuló energiaforrásokba és az energiahatékonyságba történő beruházásokat is magában foglalja.
A pénzügyi eszközöknek biztosítaniuk kell az ezen intézkedés keretében támogatott kedvezményezettek „jelentős károkozás elkerülését célzó” technikai iránymutatásának (2021/C 58/01) való megfelelést fenntarthatósági vizsgálat, a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye, valamint azon kedvezményezettek számára, akik az előző pénzügyi évben bevételük több mint 10 %-át a kizárási listán szereplő tevékenységekből vagy eszközökből szerezték, hogy fogadjanak el és tegyenek közzé zöld átállási terveket.
Ez az intézkedés nem támogathatja az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) hatálya alá tartozó létesítményekbe történő beruházásokat.
Az intézkedés teljes összegéből:
i. Legalább 7 963 368 EUR-nak a környezetbarát projektek támogatására kell irányulnia azzal a céllal, hogy legalább 3 185 347 EUR-t fordítson az üvegházhatású gázok csökkentésére; ii. 18 581 193 EUR-t kell elkülöníteni az infrastruktúra fenntarthatóságának és minőségének javítását célzó beruházásokra. A pénzeszközök ilyen elosztását mind a HBOR-szerződésben, mind a pénzügyi közvetítőkkel (bankokkal és lízingtársaságokkal) kötött szerződésekben kell meghatározni.

22

C1.1.1. R4-I4

C

Közszektorbeli projektekhez nyújtott hitelek

 

szám

0

132 722 808

2.

2026

Legalább 132 722 808 EUR összegű támogatott kölcsön biztosítása a HBOR részéről közszektorbeli projektek számára a 21. mérföldkő beruházási politikájának és támogathatósági kritériumainak megfelelően.

23

C1.1.1. R5-I1

M

Sajáttőke- és kvázisajáttőke-finanszírozási eszköz létrehozása

az illetékes minisztérium (MINGOR vagy MINFIN) és a HBOR között közzétett megállapodás a kockázatitőke-alapokba történő befektetésekről, a meglévő magántőke-alapoknak az EBA-val együttműködésben történő növeléséről és/vagy új alapok és/vagy társbefektetések kifejlesztéséről

 

 

 

4.

2022

Az Európai Beruházási Alappal (EBA) folytatott jelenlegi együttműködés részeként a HBOR pénzügyi eszközt hoz létre a horvát piacon működő magántőke- és kockázatitőke-alapok maximális méretének növelése vagy elérése, valamint új alapok és/vagy társbefektetések létrehozása céljából.
Magántőke- és kockázatitőke-alapokat az egyes alapok célméretéhez képest a magánbefektetők 30 %-os részvétele mellett kell létrehozni.
A pénzügyi eszközöknek biztosítaniuk kell az ezen intézkedés keretében támogatott kedvezményezettek „jelentős károkozás elkerülését célzó” technikai iránymutatásának (2021/C 58/01) való megfelelést fenntarthatósági vizsgálat, a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye, valamint azon kedvezményezettek számára, akik az előző pénzügyi évben bevételük több mint 10 %-át a kizárási listán szereplő tevékenységekből vagy eszközökből szerezték, hogy fogadják el és tegyék közzé a zöld átállásra vonatkozó tervet.
Ez az intézkedés nem támogathatja az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) hatálya alá tartozó létesítményekbe történő beruházásokat.
Minden tevékenység „pénzügyileg életképes” projektekre irányul, amelyek pénzügyi életképességét az alapkezelő társaságok határozzák meg az EBA és a HBOR által meghatározott befektetési politikákkal összhangban. A beruházás végrehajtása során a HBOR biztosítja, hogy a forrásokat az intézkedés leírásában meghatározott korlátokkal, valamint a pénzügyi eszközökben a kkv-kra, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra és nagyvállalkozásokra vonatkozóan ismertetett „kizárási” listával összhangban használják fel.

24

C1.1.1. R5-I1

C

Tőkebefektetések sajáttőke- és kvázisajáttőke-eszközökbe

 

szám

0

29 862 632

2.

2026

29 862 632 EUR összegű befektetés sajáttőke- és/vagy kvázisajáttőke-alapokba és kockázatitőke-alapokba vagy az alapokkal való társbefektetésbe, mindez megfelel a vonatkozó 23. mérföldkőben meghatározott befektetési politikának és támogathatósági kritériumoknak.

25

C1.1.1. R6

M

A jogi keret módosításai

Az elektronikus médiáról szóló törvény, valamint a szerzői jogról és a szomszédos jogokról szóló törvény hatálybalépése

 

 

 

2.

2022

Az elektronikus médiáról szóló törvény és a szerzői jogról és a kapcsolódó jogokról szóló törvény módosításai támogatják a kulturális és kreatív ágazatok vállalkozásait abban, hogy vállalkozásaikat hozzáigazítsák a digitális egységes piachoz és az új uniós és horvát szabályozási kerethez, erősítve az új üzleti feltételekhez való alkalmazkodási és gyors átállási kapacitást, megvalósítva a versenyképességet és kiaknázva a piaci potenciált.

26

C1.1.1. R6-I1

C

Beruházások a kulturális és kreatív iparágak átalakításába és versenyképességébe

 

szám

0

100

2.

2026

Legalább 100 vissza nem térítendő támogatási intézkedés mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint egyéb jogi és természetes személyek számára (a kulturális és kreatív ágazatok területén, ideértve az építészetet, az audiovizuális tevékenységeket, beleértve a videojátékokat, a médiát, a kulturális örökséget, a designt, az előadóművészetet, a könyveket és a kiadói tevékenységet, az alkalmazott és a képzőművészetet) annak érdekében, hogy megerősítsék képességüket a digitális egységes piac új szabályozási és jogszabályi keretéhez való alkalmazkodásra, valamint új innovatív termékek és szolgáltatások létrehozására, előmozdítására és terjesztésére.

27

C1.1.1. R6-I2

M

A tények ellenőrzésére szolgáló rendszer létrehozása

Működő tényellenőrző rendszer

 

 

 

2.

2026

A dezinformáció elleni küzdelem elősegítése érdekében az Elektronikus Médiaügynökség létrehozza a média tényellenőrző rendszerét, amely magában foglalja az eljárások és szabályok kidolgozását, a nyilvántartások létrehozását és a tényellenőrzők digitális kompetenciáinak megerősítését, valamint a technológiai programok, platformok és médiakommunikációs rendszerek fejlesztését, valamint egy adatbázis létrehozását.
Az Elektronikus Médiaügynökség létrehoz egy adatbázist és a tulajdonosi struktúrák és a finanszírozási források közzétételére szolgáló rendszert, beleértve a kötelezett szolgáltatók nyilvántartásának létrehozását és az összes szükséges technikai előfeltétel biztosítását annak érdekében, hogy valamennyi média egyszerű és hatékony módon teljesíthesse kötelezettségeit.

28

C1.1.2. R1

M

A K+F adóösztönzés jogi keretének módosítása és kiegészítése

A kutatási és fejlesztési projektek állami támogatásáról szóló törvény módosításáról szóló törvény hatálybalépése

 

 

 

4.

2024

A K+F-be beruházó vállalkozások számának növelése és a K+F-be történő magánberuházások növelése érdekében hatályba lépnek a K+F adóösztönzés jogi keretének módosításai. Az állami támogatásokról szóló törvényt a jelenlegi adóösztönző rendszer megfelelőségét és hatékonyságát vizsgáló elemzés eredményei alapján kell módosítani, és az érintett érdekelt feleket, különösen a MFIN-t és az adóhatóságot is be kell vonni. MINGOR előkészíti a jogi módosításokat, és benyújtja azokat a parlamenti eljárásnak.

29

C1.1.2. R2-I2

C

A kkv-k támogatása az irányítási kapacitás fejlesztésében

 

szám

0

150

4.

2025

A kkv-k irányítási kapacitásának javítása céljából legalább 150 kis- és középvállalkozásnak üzleti tanácsadási támogatásban kell részesülnie üzleti terveik, irányítási kapacitásuk vagy egyéni üzleti mentorálásuk és tanácsadásuk javításához a „Befektetés a kkv-k irányítási kapacitásába” program keretében.

30

C1.1.2. R2-I3

C

Támogatás nyújtása az induló vállalkozások növekedésének ösztönzésére a csúcstechnológiai és tudásalapú ágazatokban

 

szám

0

141

2.

2025

Vissza nem térítendő támogatás a „vissza nem térítendő indulási támogatásra” vonatkozó pályázati felhívás keretében benyújtott projektjavaslatok értékelését követően, azzal a céllal, hogy a termékfejlesztés támogatása, a termelési kapacitás növelése és a beruházási készség növelése révén ösztönözzék az induló vállalkozások növekedését a kereskedelmi hasznosítást megelőző szakaszban a csúcstechnológiai és tudásalapú ágazatokban a nyújtott vissza nem térítendő támogatásban részesülő legalább 141 induló vállalkozással.

31

C1.1.2. R2-I4

C

Az induló vállalkozások növekedésének támogatása gyorsító program létrehozásával.

 

szám

0

120

2.

2026

Az Akcelerátor program növeli a beruházási felkészültséget és támogatja az induló vállalkozások növekedését. A program célja, hogy a gyorsítási ciklust befejező résztvevők körében a hároméves túlélési arány 70 % felett legyen. A gyorsítóprogram keretében legalább 120 induló vállalkozásnak kell vissza nem térítendő támogatást nyújtani.

32

C1.1.2. R2-I5

C

Az innováció kereskedelmi hasznosítására irányuló projektek támogatása

 

szám

0

95

4.

2024

Vissza nem térítendő támogatás legalább 95 olyan kis- és középvállalkozásnak, amelyek kiforrott innovációs projekttel rendelkeznek (7. technológiai érettségi szint) egy hazai piacra bevezetett innovatív termékkel kapcsolatos marketing-, értékesítési és forgalmazási tevékenységeik kereskedelmi hasznosításához és nemzetköziesítéséhez.
A beruházás célja az innovációs projektek piacra lépéshez közeli, érett projektek kereskedelmi hasznosításának ösztönzése; A kkv-k innovatív termékek, szolgáltatások vagy technológiák exportjának növelése a külföldi piacokon értékesítési és értékesítési csatornák létrehozásának támogatásával.

33

C1.1.2. R3-I2

C

Vissza nem térítendő támogatás utalványok formájában

 

szám

0

9 954 211

2.

2026

Legalább 500 kkv részesül 9 954 211 EUR (75 000 000 HRK) értékű digitalizációs támogatási utalványban. Az utalványokat a „Digitális utalványok” pályázati felhívás keretében benyújtott projektjavaslatok értékelését követően kell biztosítani, és azok felhasználhatók a munkavállalók digitális készségeinek – többek között a felhőalapú technológiákkal kapcsolatos készségek – fejlesztéséhez, az ötletek fenntarthatóságának teszteléséhez és a lehetséges digitális transzformációhoz szükséges tervezési stratégiákhoz, a digitális marketingszolgáltatások biztosításához, a kiberbiztonság növeléséhez a rendszer biztonsági ellenőrzésének bevezetésével, illetve összetett digitális termékek és szolgáltatások kifejlesztéséhez vagy bevezetéséhez.

34

C1.1.2. R3-I3

C

Vissza nem térítendő támogatás a horvát kkv-k digitális átalakulásához

 

szám

0

27 340 899

2.

2026

A „Segítségnyújtási vissza nem térítendő támogatás a digitalizációhoz” pályázati felhívás keretében benyújtott projektjavaslatok értékelését követően vissza nem térítendő támogatás, amelynek célja a horvát kkv-k digitális átalakulásának támogatása a digitális megoldások kiépítéséhez nyújtott pénzügyi támogatás révén, és legalább 160 kkv részesül az előirányzott támogatásból.
A támogatható üzleti digitalizációs projekt a következőket foglalja magában: i. Új üzletviteli mód bevezetése; És ii. ellenőrizhető javulás az új termelési kapacitások, szállítási lehetőségek vagy üzleti gyakorlatok tekintetében. A projektnek innovációs és kockázati elemet kell tartalmaznia, és nem szabad a szabályozás változásai miatti rutinszerű működési változásokra vagy üzleti kiigazításokra összpontosítania.
A támogatás kedvezményezettjeinek bizonyítaniuk kell, hogy a támogatott projektek nem növelhetik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, amennyiben a beruházás a szerverkapacitások növeléséhez vagy bármely más típusú, a meglévő berendezéseknél több energiát fogyasztó berendezéshez kapcsolódik. Ez megújulóenergia-vásárlási tervekkel, kibocsátási egységekkel vagy más eszközökkel bizonyítható.

35

C1.1.2. R4-I1

C

Európai digitális innovációs központok (EDIH) létrehozása

 

szám

0

3

4.

2025

Legalább 3 létrehozott és működő európai digitális innovációs központ (EDIH), amelyek szolgáltatásokat nyújtanak a kkv-k számára i. a beruházás előtti tesztelés, ii. a készségfejlesztés és képzés, iii. a finanszírozáshoz való hozzáférés, valamint iv. az innovatív ökoszisztémák hálózatépítése és fejlesztése terén.



   B. 1.2. KOMPONENS: ENERGETIKAI ÁTÁLLÁS A FENNTARTHATÓ GAZDASÁGÉRT

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja, hogy megkönnyítse az energia- és a közlekedési ágazat szén-dioxid-mentesítését, beleértve az innovatív technológiák fejlesztését is, valamint hozzájáruljon a horvát nemzeti energia- és klímatervben (NECP) meghatározott, 2030-ig elérendő 36,6 %-os megújulóenergia-arányra vonatkozó cél eléréséhez, valamint Horvátországnak a 2030-ig megvalósítandó 32,5 %-os uniós energiahatékonysági célkitűzéshez való hozzájárulásához. Célja továbbá, hogy hozzájáruljon ahhoz a célkitűzéshez, hogy 2030-ra a közlekedésben a megújuló energiaforrások részaránya elérje az 14 %-ot. A komponens reformjai olyan jogalkotási kezdeményezésekből állnak, amelyek i. megszüntetik a megújuló energiaforrások elterjedését korlátozó akadályokat és adminisztratív eljárásokat; ii. A gázszállításirendszer-üzemeltető tanúsításának véglegesítése; Valamint iii. az alternatív üzemanyagok, köztük a hidrogén és a fejlett bioüzemanyagok használatának előmozdítása a közlekedésben.

A komponens reformjai és beruházásai várhatóan hozzájárulnak a zöld átálláshoz és az éghajlat-politikai cél eléréséhez azáltal, hogy a nemzeti energia- és klímatervvel összhangban csökkentik az üvegházhatásúgáz-kibocsátást az energia- és a közlekedési ágazatban.

Ezek a beruházások és reformok hozzájárulnak a Horvátországnak címzett országspecifikus ajánlások teljesítéséhez, amelyek szerint „a beruházásokkal kapcsolatos politikát a […] energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrásokra kell összpontosítani” (3. országspecifikus ajánlás, 2019), valamint „a beruházásokat a zöld […] átmenetre, különösen a […] tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra kell összpontosítani” (3. országspecifikus ajánlás, 2020).

B.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C1.2. R1 reform – Az energiaágazat szén-dioxid-mentesítése

A reform célja az energia- és a közlekedési ágazat dekarbonizációjának elősegítése, valamint a megújuló energiára vonatkozó uniós célkitűzéshez való nemzeti hozzájárulás támogatása. A reform a következőket foglalja magában:

-A villamosenergia-piaci törvény és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésről szóló törvény jogszabályi módosításai a megújulóenergia-projektek fejlesztését akadályozó szabályozási és adminisztratív akadályok enyhítése érdekében, a meglévő szűk keresztmetszetek alapos elemzésének eredményei alapján és nyilvános konzultációkat követően, valamint a megújuló energiaforrásokba történő beruházások támogatására szolgáló prémium alapú rendszer bevezetése.

-Az állami eszközökről szóló törvény jogszabályi módosításai a gázpiaci szállítási tevékenységek szétválasztásának befejezése érdekében. A módosításoknak el kell különíteniük az állami tulajdonban lévő gázszállítási rendszerüzemeltető felügyeletét az állami tulajdonban lévő ellátási és termelési tevékenységektől, ami előfeltétele az átvitelirendszer-üzemeltető nemzeti energiaszabályozó általi tanúsításának.

-A közlekedésben használt alternatív üzemanyagokról szóló új törvény elfogadása az alternatív üzemanyagok közlekedési ágazatban történő bevezetésére vonatkozó jogszabályi keret létrehozása, valamint a fejlett bioüzemanyagok és a hidrogén közlekedésben való alkalmazásának előmozdítása érdekében. Ki kell dolgozni a hidrogénfejlesztési stratégiát, amely 2030-ra célértékeket határoz meg a zöld hidrogén előállítására vonatkozóan Horvátországban.

A reformot 2023. december 31-ig be kell fejezni.

C1.2. R1-I1 beruházás Az energiarendszer átalakítása, építése és digitalizálása, valamint az energiaágazat szén-dioxid-mentesítését szolgáló infrastruktúra támogatása

E beruházás célja az energiaágazat villamosításának és dekarbonizációjának támogatása a horvát villamosenergia-átviteli és -elosztási hálózat korszerűsítése és digitalizálása révén. Ez várhatóan lehetővé teszi új megújuló kapacitások létrehozását, a dél-északi hálózat jobb összekapcsolását, valamint hat szigetnek a szárazföldi hálózattal való összekapcsolását annak érdekében, hogy megnyíljon a bennük rejlő potenciál a megújulóenergia-termelésben, és biztosítható legyen, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia eljusson Horvátország déli részéből, ahol a legtöbb megújuló energiaforrás felhasználható északra, ahol a legtöbb villamos energiát fogyasztják. Ez a beruházás a tervek szerint közvetlenül hozzájárul a Hrvatski operator prijenosnog sustava d.o.o. átviteli rendszerüzemeltető 10 éves hálózatfejlesztési tervének végrehajtásához. (HOPS) a rendszer stabilitásának biztosításához szükséges legfontosabb elemekre összpontosít, és megteremti a megújuló energiaforrások kapacitásának fejlesztéséhez szükséges előfeltételeket. A beruházás a következő tevékenységeket foglalja magában:

-550 km nagyfeszültségű hálózat korszerűsítése (220/110 kV) lehetővé teszi a hálózathoz való csatlakozást 1500 MW megújulóenergia-kapacitással.

-Hat nagyobb szigetet (Krk, Cres, Lošinj, Brač, Hvar és Korčula) összekötő tenger alatti kábelek korszerűsítése.

-Az elosztórendszer korszerűsítése, beleértve 40 000 intelligens fogyasztásmérő beszerzését és üzembe helyezését, valamint az „intelligens hálózat” fejlesztését.

-új energiatároló építése (20 MW).

Ezeket a beruházásokat a horvát villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltető (HOPS) és a villamosenergia-elosztórendszer-üzemeltető (HEP-ODS) hajtja végre.

Ezt a beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C1.2. R1-I2 beruházás Az energiahatékonyság, a hő- és a megújuló energia támogatása az energiaágazat szén-dioxid-mentesítése érdekében

E beruházás célja a távfűtési rendszerek szén-dioxid-mentesítése és az ipari termelési folyamatok energiahatékonyságának növelése, a megújuló energiaforrások használatának növelése. Ez a beruházás két alintézkedést foglal magában:

-Távfűtési célú geotermikus energia – ez az alintézkedés magában foglalja a projektdokumentáció kidolgozását és a geotermikus energia távfűtési célú hasznosítását célzó próbafúrást 6 településen. Ez az intézkedés nem irányoz elő támogatást a fosszilis energiaforrásokat használó távfűtési rendszerekhez, sem pedig az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó létesítményekbe történő beruházásokhoz.

-Vissza nem térítendő támogatási rendszer bevezetése a kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalkozások számára az energiahatékonyság növelése érdekében az energiaigényes feldolgozóipar ipari termelési folyamataiban. Várhatóan több mint 50 vállalat részesül majd ebből a támogatásból.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C 58/01), a soron következő projektfelhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok kizárják az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett olyan tevékenységeket, amelyek elérik a tervezett üvegházhatásúgáz-kibocsátást, amely nem éri el lényegesen a vonatkozó referenciaértékeket. A feladatmeghatározás azt is előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak, a kkv-k (és nagyvállalatok) környezetbarát termelési folyamatainak és erőforrás-hatékonyságának támogatására összpontosítva.

Ezt a beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C1.2. R1-I3 beruházás Hidrogénfelhasználás és új technológiák

E beruházás célja a hidrogén és az új technológiák horvátországi használatának javítása annak érdekében, hogy csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátása a közlekedési ágazatban és az iparban.

Ez a beruházás három különböző tevékenységet foglal magában:

-Megújuló hidrogén előállítása legalább 10 MW elektrolizáló kapacitás megépítésével. Ezt a beruházást az INA – Industrija nafte d.d. hajtja végre, és annak teljes mértékben összhangban kell lennie az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal.

-Megújuló energia infrastruktúrájának kiépítése a közlekedésben 6 hidrogéntöltő állomás megépítésével. Ezt az intézkedést a 2022. december 31-ig kiírandó versenypályázati felhívás útján kell végrehajtani.

-Az EU ETS vegyi anyagokkal foglalkozó Petrokemija Kutina nevű létesítménye 190 000 tonna CO2/év tárolókapacitású szén-dioxid-leválasztási és -tárolási létesítmény építése.

Ez a beruházás várhatóan azt eredményezi, hogy a Petrokemija létesítmény üvegházhatásúgáz-kibocsátása lényegesen a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítményként meghatározott referenciaérték alá csökken. Nem lehetnek technológiai alkalmazások, sem olyan létesítmények és berendezések, amelyeket a fokozott olajvisszanyerés (EOR) alkalmazása és a megnövekedett olajtermelés érdekében alakítottak ki. Ügyelni kell arra, hogy az olaj- vagy gázkitermelés a nyomásszabályozás és a tárolóhelyek biztonsága biztosításának elengedhetetlen szükségleteire korlátozódjon, és az ilyen kitermelést csak akkor végezzék el, ha ez elengedhetetlen a CO2 biztonságos tárolásához. A kitermelhető olajjal vagy gázzal együtt a CO2-t el kell különíteni, és tartós tárolás céljából vissza kell táplálni.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a DNSH technikai iránymutatásának (2021/C 58/01) megfelelően.

Ezt a beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C1.2. R1-I4 beruházás Biofinomító újszerű bioüzemanyagok előállítására Sisak

E beruházás célja a megújuló energiaforrások arányának növelése a közlekedésben, valamint a közlekedési ágazat dekarbonizációjának támogatása az újszerű bioüzemanyagok termelési kapacitásának létrehozásával.

Az INA d.d. olajvállalat által végrehajtott beruházás egy 55 000 tonna korszerű bioetanol éves termelési kapacitással rendelkező biofinomító létesítmény megépítéséből és üzembe helyezéséből, valamint 52 000 tonna CO2 éves tárolási kapacitással rendelkező szén-dioxid-leválasztási és -tárolási létesítmény megépítéséből áll.

Nem lehetnek technológiai alkalmazások, sem olyan létesítmények és berendezések, amelyeket a fokozott olajvisszanyerés (EOR) alkalmazása és a megnövekedett olajtermelés érdekében alakítottak ki. Ügyelni kell arra, hogy az olaj- vagy gázkitermelés a nyomásszabályozás és a tárolóhelyek biztonsága biztosításának elengedhetetlen szükségleteire korlátozódjon, és az ilyen kitermelést csak akkor végezzék el, ha ez elengedhetetlen a CO2 biztonságos tárolásához. A kitermelhető olajjal vagy gázzal együtt a CO2-t el kell különíteni, és tartós tárolás céljából vissza kell táplálni.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a DNSH technikai iránymutatásának (2021/C 58/01) megfelelően.

Ezt a beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

B.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(mérföldköveknél)

Mennyiségi mutatók
(céloknál)

Időpont

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Egység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

36

C1.2. R1

M

Értékelő dokumentum közzététele, amely ajánlásokat tartalmaz a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű elterjedése előtt álló akadályok és adminisztratív eljárások csökkentésére

A Gazdasági és Fenntartható Fejlődési Minisztérium értékelő dokumentumának közzététele

 

 

 

2.

2022

A dokumentum értékelést és ajánlásokat tartalmaz azokról a szakpolitikai intézkedésekről, amelyek célja a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű elterjedése előtt álló akadályok és adminisztratív eljárások enyhítése. Az elemzésnek és az ajánlásoknak a saját megújulóenergia-fogyasztást és a megújulóenergia-közösségeket előmozdító intézkedéseket is tartalmazniuk kell.

37

C1.2. R1

M

A megújuló energiaforrások felhasználásának javítását célzó jogszabályok és/vagy rendeletek hatálybalépése, beleértve a megújuló energiaforrások támogatására szolgáló prémium alapú rendszer bevezetését.

Jogszabályok és/vagy rendeletek hatálybalépése

 

 

 

4.

2022

A felülvizsgált villamosenergia-piaci törvény és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésről szóló törvény enyhíti azokat az akadályokat és adminisztratív eljárásokat, amelyek korlátozzák a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű elterjedését, beleértve a saját megújulóenergia-fogyasztást és a megújulóenergia-közösségeket előmozdító intézkedéseket is. A megújuló energiaforrások támogatására szolgáló prémium alapú rendszer teljes mértékben működőképes lesz.

38

C1.2. R1

M

Hatályba lép az állami vagyonról szóló törvényt módosító törvény, amely jogalapot biztosít a gázszállítási rendszerirányító (Plinacro) irányításának az állami tulajdonban lévő termelési és ellátási tevékenységektől való teljes szétválasztásához.

Az állami vagyonról szóló törvényt módosító törvény hatálybalépése

 

 

 

4.

2023

A Plinacro gázszállításirendszer-üzemeltető tanúsításának jogalapját az állami vagyonról szóló törvény módosításáról szóló törvény képezi.

39

C1.2. R1-I1

M

A nagyfeszültségű hálózat korszerűsítésére kiadott építési engedély

A Fizikai Tervezési, Építési és Állami Vagyonügyi Minisztérium által kiadott építési engedély

 

 

 

2.

2023

Az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerinti átvilágítást és/vagy megfelelő vizsgálatot követően kiadott építési engedély, amelyet az irányelv követelményeinek megfelelően a területspecifikus természetvédelmi célkitűzések alapján végeztek el. Bizonyítani kell, hogy a projekt nem gyakorol jelentős hatást az érintett Natura 2000 területek épségére.

40

C1.2. R1-I1

C

6 szigetet a szárazföldi hálózattal összekötő föld alatti kábelek korszerűsítése befejeződött

 

szám

0

6

2.

2024

Legalább hat szigetnek korszerűsített villamosenergia-hálózati összeköttetéssel kell rendelkeznie a szárazfölddel (a tervezett szigetek: Krk, Cres, Lošinj, Brač, Hvar és Korčula). A beruházás magában foglalja a régi tenger alatti kábelek új, környezetbarát kábelekre történő cseréjét.

41

C1.2. R1-I1

C

A nagyfeszültségű hálózat korszerűsítése (220/110 kV) befejeződött.

A nagyfeszültségű és közepes feszültségű hálózat (220/110 kV) korszerűsítésének befejezése

km

0

300

3.

2024

Legalább 300 km magasfeszültségű vezeték korszerűsítése, ami erősíti a hálózati csatlakozásokat, és megteremti a rendszer stabilizálásának és Dél-Horvátország megújulóenergia-potenciáljának felszabadításának előfeltételeit.
Ez az intézkedés várhatóan nem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a DNSH technikai iránymutatásának (2021/C 58/01) megfelelően.

42

C1.2. R1-I1

C

A hálózathoz csatlakoztatott további 1500 MW megújulóenergia-kapacitás.

 

szám

0

1 500

4.

2024

2024 végéig legalább 1500 MW új telepített megújulóenergia-kapacitás a hálózathoz csatlakoztatva.

43

C1.2. R1-I1

C

Az intelligens hálózathoz csatlakozó új fogyasztók száma

 

szám

0

40 000

4.

2024

Legalább 40 000 intelligens fogyasztásmérőt telepítettek, és az új fogyasztók intelligens hálózathoz csatlakoznak.

44

C1.2. R1-I1

C

A nagyfeszültségű hálózat korszerűsítése (220/110 kV) befejeződött.

A nagyfeszültségű és közepes feszültségű hálózat (220/110 kV) korszerűsítésének befejezése

km

0

550

2.

2026

Legalább 550 km magasfeszültségű vezeték korszerűsítése, ami erősíti a hálózati csatlakozásokat, és megteremti a rendszer stabilizálásának és Dél-Horvátország megújulóenergia-potenciáljának felszabadításának előfeltételeit.
Ez az intézkedés várhatóan nem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a DNSH technikai iránymutatásának (2021/C 58/01) megfelelően.

45

C1.2. R1-I2

M

Az energiaágazat szén-dioxid-mentesítését célzó energiahatékonysági program kormány általi elfogadása

A Gazdasági és Fenntartható Fejlődési Minisztérium által kidolgozott, az energiaágazat szén-dioxid-mentesítését célzó energiahatékonysági program hatálybalépése

 

 

 

3.

2021

Az energiahatékonysági program meghatározza az energiahatékonyságba és a távfűtési rendszerekbe történő beruházások területeit, beleértve a 2030-ig megvalósítandó beruházási prioritásokat is. A beruházástervezés magában foglalja a távfűtési rendszerek és az energiaigényes iparágak korszerűsítését, az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségekre összpontosítva.
A programot össze kell hangolni a nemzeti energia- és klímaterv tervezett frissítésével, amely magasabb célértéket határoz meg a megújuló energiaforrások fűtési és hűtési ágazatban való részarányára vonatkozóan, konkrét intézkedéseket is beleértve.

46

C1.2. R1-I2

C

Az ipari energiahatékonysági és megújulóenergia-felhasználási támogatásban részesülő vállalatok száma

 

szám

0

50

4.

2021

50 szerződést ítéltek oda a kedvezményezett vállalkozásoknak a megújuló energiaforrások és a kis-, közép- és nagyvállalkozások energiahatékonysági intézkedéseinek támogatására irányuló közbeszerzési pályázatot követően.
A szerződéseknek olyan intézkedéseket kell tartalmazniuk, amelyek javítják a gyártási folyamatokat a feldolgozóiparban, és megfelelnek a VI/VII. melléklet éghajlat-politikai nyomonkövetési beavatkozási területeinek [024 – Energiahatékonysági és demonstrációs projektek kkv-kban és támogató intézkedések, valamint 024a. „Energiahatékonysági és demonstrációs projektek nagyvállalkozásokban és támogató intézkedések]], és tiszteletben kell tartaniuk a DNSH technikai útmutatóját (2021/C 58/01).
Különösen az energiahatékonysággal és/vagy a megújuló energiával kapcsolatos intézkedések végrehajtása a termelő létesítmények energiafogyasztásának legalább 20 %-os csökkenését eredményezi. A termelő létesítményt kísérő, kizárólag ipari vagy termelési folyamatokhoz kapcsolódó épületek energetikai felújítása esetén az intézkedések végrehajtásának az energiafogyasztás legalább 40 %-os csökkenését kell eredményeznie.
Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C 58/01), a tevékenységek listáját ki kell zárni a szerződésekben meghatározott intézkedések közül: i. Fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, ideértve a downstream felhasználást is[1]; ii. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek[2]; iii. Hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel[3] és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel[4] kapcsolatos tevékenységek; És iv. olyan tevékenységek, amelyeknél a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy a szerződésekben csak a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységek írhatók elő.

47

C1.2. R1-I2

C

A távfűtésben rejlő geotermikus potenciál feltárására aláírt szerződések

 

szám

0

8

4.

2024

Közbeszerzési pályázatot követően legalább nyolc építési beruházásra irányuló szerződést írnak alá a távfűtésben rejlő geotermikus potenciál feltárására.
A Horvát Hidrogénügynökség által elkészítendő kilenc helyszín kezdeti értékelése alapján a Gazdasági és Fenntartható Fejlődési Minisztérium hat helyszínre nyílt ajánlati felhívást tesz közzé a geotermikus víz távfűtési célú feltárására. A pályázat hat szerződést fog tartalmazni hat geotermikus projekt megvalósításának előkészítő munkálataira, beleértve a geotermikus potenciállal rendelkező területek elemzését, kizárva az olajpotenciállal rendelkező területeket, és azok területrendezési tervekben való szerepeltetését, a Pannon-medence horvátországi részén folytatott geotermikus tevékenységek stratégiai környezeti hatástanulmányának kidolgozását, valamint a lehatárolt terület potenciáljának geofizikai felméréssel történő értékelését célzó geotermikus tevékenységeket. További két szerződést írnak alá geotermikus kutak fúrására (egy-egy geotermikus feltáró kút fúrása a hat kiválasztott helyszín közül kettőn).
Ez az intézkedés várhatóan nem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a DNSH technikai iránymutatásának (2021/C 58/01) megfelelően. Minden tevékenységnek meg kell felelnie a horvát jogba foglalt uniós vízügyi jogszabályok követelményeinek.
A projekt nem terjed ki sem olaj, sem gáz feltárására vagy kitermelésére. Nem lehet ilyen célra beszerzett vagy használt berendezés.
Biztosítani kell, hogy ne kerüljön sor metánkibocsátásra. Biztosítani kell azt is, hogy a geotermikus fúrás ne gyakoroljon káros hatást a vízhiányra és a vízminőségre.
Ez az intézkedés nem irányozza elő sem a fosszilis energiaforrásokat felhasználó távfűtési rendszerek támogatását, sem az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó létesítményekbe történő beruházásokat.

48

C1.2. R1-I2

M

A távfűtés geotermikus potenciáljának nyilvánosan közzétett eredményei

Az eredmények közzététele a Horvát Hidrogéntechnológiai Ügynökség honlapján

 

 

 

4.

2025

A feltáró tevékenységek eredményeit nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, és közzé kell tenni a szénhidrogén-ügynökség honlapján. Minden vonatkozó dokumentációt és elemzést megosztanak a kedvezményezett önkormányzatokkal.

49

C1.2. R1-I3

M

Az alternatív üzemanyagokról szóló törvény hatálybalépése

Az alternatív üzemanyagokról szóló törvény hatálybalépése

 

 

 

3.

2021

2021. harmadik negyedévére hatályba lépett az alternatív üzemanyagokról szóló törvény, amely összhangban van az uniós vívmányokkal. A törvény előmozdítja az újszerű bioüzemanyagok/hidrogének előállítását és használatát a közlekedésben.

50

C1.2. R1-I3

M

A hidrogéntechnológiai fejlesztési stratégia elfogadása

A Horvátországra vonatkozó hidrogénstratégia hatálybalépése

 

 

 

1.

2022

A hidrogénfejlesztési stratégiának számszerűsített célokat kell tartalmaznia a zöld hidrogén termelési potenciáljára vonatkozóan 2030-ig, az elektrolízis alapján. A stratégiának ki kell térnie különösen a zöld hidrogénnek a közlekedési ágazat dekarbonizációjában játszott lehetséges szerepére.

51

C1.2. R1-I3

C

Új hidrogéntermelési kapacitás telepítése

 

MW

0

10

2.

2025

Új létesítmény megépítése és üzemeltetése, 10 MW teljesítményű hidrogéntermelési kapacitás elektrolízissel történő telepítése.
A projektnek meg kell felelnie az (EU) 2020/852 rendeletet kiegészítő C(2021)2800 final felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet vonatkozó mellékleteinek.
Különösen a szállítóhálózattal rendelkező hidrogén elektrolitos megépítése teszi lehetővé 100 %-ban tiszta megújuló hidrogén előállítását és továbbítását.
A beruházás összhangban lesz a zöld hidrogén hálózatból történő villamosenergia-termelésére vonatkozó ágazati szabályokkal annak biztosítása érdekében, hogy a zöld hidrogén előállítása ne növelje a szén-dioxid-kibocsátást.

52

C1.2. R1-I3

M

Közbeszerzési eljárás indítása további hidrogénkapacitásra

 

 

 

1

2.

2026

Pályázatot hirdettek ki 20 MW hidrogéntermelési kapacitás elektrolízissel történő telepítésére szolgáló létesítmény építésére.

53

C1.2. R1-I3

C

Legalább 6 hidrogéntöltő állomást építettek autók, buszok és nehéz tehergépjárművek számára

 

szám

0

6

2.

2026

2026 második negyedévéig legalább 6 hidrogéntöltő állomást építenek autókhoz, buszokhoz és nehéz tehergépjárművekhez. A palackozók legalább 100 kg hidrogénen alapulnának, szükség esetén kapacitásnövelési lehetőséggel.

54

C1.2. R1-I3

M

A szén-dioxid leválasztására és geológiai tárolására (CCS) irányuló kísérleti beruházás befejeződött és teljes mértékben működőképes, évi 190 000 tonna CO2/év kapacitással

 

szám

0

1

2.

2026

A szén-dioxid-leválasztás és geológiai tárolás (CCS) egy kutinai petrolkémiai ipari létesítmény mellett fog elhelyezkedni. Évente 190 000 tonna CO2-kapacitással fog rendelkezni, és összesen 5 millió tonna CO2-t kell tárolni.
Nem lehetnek sem technológiai alkalmazások, sem bármilyen típusú létesítmény és a fokozott olajvisszanyerési (EOR) alkalmazást és a fokozott olajtermelést célzó berendezések. Az olaj vagy gáz bármilyen lehetséges kitermelése a nyomásszabályozás és a tárolóhelyek biztonsága biztosításának elengedhetetlen szükségleteire korlátozódik, és az ilyen kitermelés csak akkor végezhető el, ha ez elengedhetetlen a CO2 biztonságos tárolásához. A kitermelhető olajjal vagy gázzal együtt a CO2-t le kell választani, és tartós tárolás céljából vissza kell táplálni.
A CO2 föld alatti állandó geológiai tárolására vonatkozó kritériumok
• A potenciális tárolókomplexum és a környező terület jellemzése és értékelése, illetve a 2009/31/EK irányelv 3. cikkének (8) bekezdése szerinti feltárás annak megállapítása érdekében, hogy a földtani közeg alkalmas-e szén-dioxid-tárolóhelyként történő felhasználásra.
• Földfelszín alatti geológiai CO2-tárolók üzemeltetése, beleértve a bezárásra és a bezárást követő időszakra vonatkozó kötelezettségeket is:
a) megfelelő szivárgásészlelő rendszereket kell kiépíteni ki a működés közbeni kibocsátás megakadályozására;
b) a besajtolóberendezésekre, a tárolókomplexumra és adott esetben az ezeket körülvevő környezetre vonatkozó nyomonkövetési tervet kell bevezetni, amelyet az illetékes nemzeti hatóság rendszeresen ellenőriz.
Az Unión belüli tárolóhelyek feltárása és üzemeltetése tekintetében a tevékenység megfelel a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek. A harmadik országbeli tárolóhelyek földtani kutatása és üzemeltetése tekintetében a tevékenység megfelel a CO2 geológiai tárolására vonatkozó ISO 27914:2017 szabványnak.

55

C1.2. R1-I4

M

A közlekedési ágazatban a bioüzemanyagok előállítására és használatára vonatkozó terv elfogadása

A közlekedési ágazatban a bioüzemanyagok előállítására és használatára vonatkozó terv és program hatálybalépése

 

 

 

4.

2023

A bioüzemanyagok közlekedésben történő előállítására és felhasználására vonatkozó terv hatályba lép. A terv meghatározza a fejlett bioüzemanyagok gyártásának és közlekedésben való felhasználásának előmozdítására irányuló politikát a Horvát Köztársaságban. A tervnek tartalmaznia kell a bioüzemanyag-piac helyzetének folyamatos felülvizsgálatát és értékelését, az új üzleti modelleket, az érdekelt feleket, az újszerű bioüzemanyagok fokozott előállítását és használatát elősegítő intézkedéseket a közlekedésben.

56

C1.2. R1-I4

M

A biofinomítók építésére kiadott építési engedély, valamint a szén-dioxid-leválasztásra és geológiai tárolásra irányuló kísérleti beruházások

Az Építésügyi Minisztérium által kiadott építési engedély

 

 

 

4.

2024

Építési engedélyt adtak ki a biofinomítókra, valamint a szén-dioxid-leválasztásra és geológiai tárolásra irányuló beruházások környezeti hatásvizsgálatát és megvalósíthatósági tanulmányát követően, beleértve a szeizmikus kockázatok értékelését is. A környezeti hatásvizsgálatot a 2011/92/EU irányelv szerinti KHV engedélyezési eljárásokkal, valamint az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerinti átvilágítással és/vagy megfelelő vizsgálattal összhangban kell elvégezni. Bizonyítani kell, hogy a projekt nem gyakorol jelentős hatást az érintett Natura 2000 területek épségére.

57

C1.2. R1-I4

C

Épített és működő biofinomítók

 

szám

0

1

2.

2026

Épített és működő biofinomítók, amelyek éves termelési kapacitása 55 000 tonna fejlett bioetanol.
Ez az intézkedés várhatóan nem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a DNSH technikai iránymutatásának (2021/C 58/01) megfelelően. Bizonyítani kell, hogy a projekt nem gyakorol jelentős hatást a légszennyezésre, a talajszennyezésre és a biológiai sokféleségre (Miscanthus intenzív termesztése miatt).

58

C1.2. R1-I4

C

A szén-dioxid elkülönítésére és geológiai tárolására irányuló kísérleti beruházások befejeződtek és teljes mértékben működőképesek, 52 000 tonna/év CO2-kapacitással.

 

szám

0

1

2.

2026

A szén-dioxid-leválasztási és geológiai tárolási (CCS) projekt befejeződött és évente 52 000 tonna CO2 éves tárolókapacitással működik. A biofinomító létesítmény mellett helyezkedik el, összesen 6 millió tonna CO2 tárolókapacitással.
Nem lehetnek sem technológiai alkalmazások, sem bármilyen típusú létesítmény és a fokozott olajvisszanyerési (EOR) alkalmazást és a fokozott olajtermelést célzó berendezések. Az olaj vagy gáz bármilyen lehetséges kitermelése a nyomásszabályozás és a tárolóhelyek biztonsága biztosításának elengedhetetlen szükségleteire korlátozódik, és az ilyen kitermelés csak akkor végezhető el, ha ez elengedhetetlen a CO2 biztonságos tárolásához. A kitermelhető olajjal vagy gázzal együtt a CO2-t le kell választani, és tartós tárolás céljából vissza kell táplálni.
A CO2 föld alatti állandó geológiai tárolására vonatkozó kritériumok
• A potenciális tárolókomplexum és a környező terület jellemzése és értékelése, illetve a 2009/31/EK irányelv 3. cikkének (8) bekezdése szerinti feltárás annak megállapítása érdekében, hogy a földtani közeg alkalmas-e szén-dioxid-tárolóhelyként történő felhasználásra.
• Földfelszín alatti geológiai CO2-tárolók üzemeltetése, beleértve a bezárásra és a bezárást követő időszakra vonatkozó kötelezettségeket is:
a) megfelelő szivárgásészlelő rendszereket kell kiépíteni ki a működés közbeni kibocsátás megakadályozására;
b) a besajtolóberendezésekre, a tárolókomplexumra és adott esetben az ezeket körülvevő környezetre vonatkozó nyomonkövetési tervet kell bevezetni, amelyet az illetékes nemzeti hatóság rendszeresen ellenőriz.
Az Unión belüli tárolóhelyek feltárása és üzemeltetése tekintetében a tevékenységnek meg kell felelnie a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek. A harmadik országbeli tárolóhelyek földtani kutatása és üzemeltetése tekintetében a tevékenység megfelel a CO2 geológiai tárolására vonatkozó ISO 27914:2017 szabványnak.

   C. 1.3. KOMPONENS: A VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JAVÍTÁSA

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja, hogy hozzájáruljon a környezet megőrzéséhez, a biológiai sokféleség megőrzéséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, ezáltal megteremtve az ökológiai, társadalmi és gazdasági reziliencia megerősítéséhez szükséges feltételeket.

Az 1.3. komponens keretében tervezett beruházások célja a beruházási hiány csökkentése a vízügyi és hulladékgazdálkodási ágazatban, amely becslések szerint Horvátország 2019-es GDP-jének közel 7 %-át teszi ki. A beruházásokat olyan reformokkal kell támogatni, amelyek célja a vízügyi ágazat megszilárdítása és a vízgazdálkodás javítása Horvátország egész területén. Emellett új hulladékgazdálkodási jogszabályokat és hulladékgazdálkodási terveket kell elfogadni a körforgásos gazdaságnak a körforgásos gazdaságra vonatkozó új uniós cselekvési tervvel összhangban történő előmozdítása érdekében.

E beruházásoknak és reformoknak hozzá kell járulniuk a 2019-ben és 2020-ban Horvátországnak címzett országspecifikus ajánlások megvalósításához, amelyek szerint „a beruházásokkal kapcsolatos szakpolitikát […] a környezeti infrastruktúrára kell összpontosítani, figyelembe véve a regionális egyenlőtlenségeket” (3. országspecifikus ajánlás, 2019), valamint „a beruházásoknak a zöld […] átállásra, különösen a környezetvédelmi infrastruktúrára való összpontosításához” (3. 2020. országspecifikus ajánlás).

C1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C1.3. R1 reform – A vízgazdálkodási program végrehajtása

E reform célja a horvátországi állami vízszolgáltatók széttöredezettségének kezelése. Célja a vízszolgáltatók számának megszilárdítása és csökkentése hatékonyságuk és irányításuk javítása érdekében. Ez a reform teljesítményértékelési rendszert vezet be a vízszolgáltatók működési és pénzügyi teljesítményének nyomon követésére és jelentésére, és hozzájárul az infrastrukturális beruházások hosszú távú fenntarthatóságának javításához.

Ezt a reformot a következő négy rendelet módosításainak hatálybalépésével kell végrehajtani:

-a szolgáltatási területekről szóló rendelet,

-a vízszolgáltatók teljesítményértékeléséről szóló rendelet, beleértve a teljesítményértékelési rendszer létrehozását

-a vízszolgáltatások árképzésének módszertanáról szóló rendelet, valamint

-a vízszolgáltatások nyújtására vonatkozó különös feltételekről szóló rendelet.

A reform magában foglalja a víz- és szennyvíz-infrastruktúrára vonatkozó többéves beruházási program kidolgozását a C1.3 R1-I1 és C1.3. R1-I2 beruházások koherens végrehajtásának, valamint az egyéb uniós finanszírozással való kiegészítő jelleg biztosítása érdekében.

A reformot 2023. december 31-ig be kell fejezni.

C1.3. R1-I1 beruházás – Közszennyvíz-fejlesztési program

E beruházás célja 775 km közcélú csatornahálózat felújítása és rehabilitációja; Valamint 12 szennyvíztisztító telep megépítése és üzembe helyezése annak érdekében, hogy a lakosság további 12 %-a számára biztosítsák a megfelelő szennyvízkezeléshez való hozzáférést.

A beruházás a következő két alintézkedést finanszírozza:

-Az állami szennyvízelvezetési infrastruktúra fejlesztése, beleértve a berendezések beszerzését, az ellenőrzésirányítási és földrajzi információs rendszerek létrehozását és a munkálatok felügyeletét. A finanszírozást a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz biztosítja a projekt kedvezményezettjeivel, a szakminisztériummal és a nemzeti vízügyi vállalattal, a horvát vizekkel közösen.

-A csatornarendszer célzott részeinek korszerűsítése, beleértve a csatornahálózat részeinek bővítését és felújítását. A finanszírozás egy részét kifejezetten a vidéki területek fejlesztésére kell fordítani, ahol a vízellátás minősége elmarad a nemzeti átlagtól. A finanszírozást a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz biztosítja a kedvezményezettel és a horvát vizekkel közösen.

Ezt a beruházást az önkormányzatoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatásokon keresztül kell végrehajtani, előnyben részesítve a kiforrott projekteket. A víz- és szennyvízinfrastruktúra fejlesztésére irányuló beruházási program (C1.3 R1. reform) meghatározza a projektek rangsorolását és bármely más, többek között az uniós programokból származó finanszírozás felhasználását.

Ezt a beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C1.3. R1-I2 beruházás – Közvízellátás-fejlesztési program

E beruházás célja a horvátországi 956 km közcélú vízellátó hálózat felújítása és rehabilitációja az ivóvízellátás javítása és a vízveszteség csökkentése érdekében. A beruházás magában foglalja 526 vízkivételi helyszín felszerelését a vízkészletek nyomon követéséhez és észszerű felhasználásához szükséges berendezésekkel. A beruházás célja az ivóvízhez való hozzáférés biztosítása a jobb állami vízellátási rendszereken keresztül mintegy 45 000 ember számára, az RRF által támogatott állami vízellátó rendszerek vízveszteségének 25 %-os csökkentése mellett. Nemzeti szinten a vízveszteséget 7 %-kal kell csökkenteni.

Ez a beruházás két alintézkedésből áll:

-Vízkivételt mérő eszközök beszerzése és telepítése. A finanszírozást a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz biztosítja a horvát vizekkel közösen.

-A horvátországi vízellátás fejlesztése, beleértve a vidéki, hegyvidéki és demográfiai szempontból hátrányos helyzetű területek vízellátási hálózatainak rehabilitációját. A finanszírozást a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz biztosítja a kedvezményezettel és a horvát vizekkel közösen.

Ezt a beruházást az önkormányzatoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatásokon keresztül kell végrehajtani. A C1.3 R1 reformban meghatározott, a víz- és szennyvízinfrastruktúra fejlesztésére irányuló beruházási program meghatározza a projektek rangsorolását és bármely más, többek között az uniós programokból származó finanszírozás felhasználását.

A beruházás olyan ivóvízellátó rendszerek építésére irányul, amelyek átlagos energiafogyasztása ≤ 0,5 kWh vagy az infrastruktúra szivárgási indexe (ILI) ≤ 1,5, valamint a meglévő ivóvízellátó rendszerek felújítására, hogy az átlagos energiafogyasztás több mint 20 %-kal csökkenjen vagy a szivárgás több mint 20 %-kal csökkenjen.

Ezt a beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C1.3. R1-I3 beruházás – Katasztrófakockázat-csökkentési program

E beruházás célja az árvízvédelmi intézkedések javítása Horvátország 20 000 lakosa számára, a természetalapú megoldások előnyben részesítése a vízfolyások újjáélesztése, az elhagyott könyökök összekapcsolása és másodlagos vizes élőhelyek létrehozása, valamint az invazív fajok eltávolítása révén.

Ez a beruházás két alintézkedést foglal magában:

-Az árvízkockázat-csökkentési program a Duna-medence legnagyobb horvát folyói árvízkockázatának csökkentésére összpontosít. Az árvízvédelmi intézkedések olyan defenzív töltésekkel járnak, amelyek a vízfolyások mentén széles elárasztási területekkel rendelkeznek, összhangban a természetalapú megoldásokkal és a „vízfolyások felé terelés” elvével.

-Az édesvízi rendszerek újjáélesztése, beleértve a Mirna folyó, a Vransko-tó és a Trakoscan-tó rehabilitációját és védelmét, valamint az invazív fajok eltávolítását a védett Neretva-deltában.

Ezt a beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C1.3. R2 reform. – A fenntartható hulladékgazdálkodás megvalósítása.

E reform célja egy olyan új jogi keret létrehozása, amely megkönnyíti a hulladékkeletkezés megelőzését, az újrafelhasználást és az újrafeldolgozást a körforgásos gazdaságra való áttérés felgyorsítása érdekében. A reformnak magában kell foglalnia az új hulladékgazdálkodási törvény hatálybalépését a vegyes települési hulladék arányának csökkentése érdekében, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek ökomodulációs megközelítésének bevezetését.

Ez a reform magában foglalja a 2017–2022 és a 2023–2029 közötti időszakra vonatkozó két hulladékgazdálkodási terv elfogadását.

A reform 2022. december 31-ig fejeződik be.

C1.3. R2-I1 beruházás – Hulladékártalmatlanítási program

E beruházás célja a hulladéklerakás csökkentéséhez és az újrafeldolgozás előmozdításához szükséges infrastruktúra biztosítása, beleértve az elkülönítetten gyűjtött települési hulladék válogató létesítményeinek, az elkülönítetten gyűjtött biohulladék-kezelő létesítményeknek, a hulladékgyűjtő telepeknek és az építési hulladék újrahasznosító telepeinek építését és felszerelését, valamint az újrahasznosító központok létrehozását. Ez a beruházás 2026. június 30-ig várhatóan 30 %-kal csökkenti a hulladéklerakókba szállított települési hulladék arányát.

Ezt a beruházást az önkormányzatoknak és vállalkozásoknak nyílt pályázati felhívás keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások révén és a kiforrott projektek priorizálásával kell végrehajtani. A C1.3 R2 reformban meghatározott elkülönített gyűjtési és újrafeldolgozási infrastruktúrára vonatkozó beruházási program meghatározza az egyéb, többek között az uniós programokból származó finanszírozás felhasználását.

A felhívást a Gazdasági és Fenntartható Fejlődési Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Alap kezeli, a finanszírozást pedig a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz biztosítja a kedvezményezett önkormányzatokkal közösen.

Ezt a beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C1.3. R2-I2 beruházás – Lezárt és veszélyes hulladékkal szennyezett hulladéklerakókra vonatkozó helyreállítási program

E beruházás célja tíz lezárt hulladéklerakó helyreállítása Isztria megyében, Lika-Senj megyében, Šibenik-Knin megyében és Koprivnica-Križevačka megyében a további levegő-, talaj- és vízszennyezés megelőzése érdekében. A helyreállítási programnak az 1999/31/EK irányelv kritériumaival összhangban tartalmaznia kell a hulladék eltávolítására és kezelésére, a talaj szennyeződésmentesítésére, valamint a veszélyes hulladékkal szennyezett területek szennyeződésmentesítésére irányuló intézkedéseket,

Ezt a beruházást nyílt pályázati felhívás útján a hulladéklerakók kezeléséért és nyomon követéséért felelős önkormányzatoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatásokon keresztül kell végrehajtani. A felhívást a Gazdasági és Fenntartható Fejlődési Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Alap kezeli, a finanszírozást pedig a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz biztosítja a kedvezményezett önkormányzatokkal közösen.

Ezt a beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(mérföldköveknél)

Mennyiségi mutatók
(céloknál)

Időpont

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Egység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

59

C1.3. R1

M

A többéves víz- és települési szennyvízkezelési építési program elfogadása

A többéves víz- és szennyvízépítési program közzététele

 

 

 

4.

2021

A Horvát Köztársaság kormánya elfogadja a többéves víz- és szennyvízépítési programot, amely kiterjed a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv követelményeinek való megfeleléshez szükséges beruházásokra, beleértve a rangsorolást is. A tervnek tartalmaznia kell a kockázatok és a kockázatcsökkentő intézkedések értékelését is.

60

C1.3. R1

M

A vízügyi ágazatra vonatkozó jogi keret módosításai

A következő négy jogszabály-módosítás hatálybalépése: i. A szolgáltatási területekről szóló rendelet;
ii. rendelet a vízszolgáltatók teljesítményének értékeléséről; iii. Rendelet
a vízszolgáltatások árképzésének módszertana; iv. A vízszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyedi feltételekről szóló rendelet, amely megreformálja a vízszolgáltatókat;

 

 

 

4.

2022

A szolgáltatási területekről szóló rendeletet, a vízszolgáltatók teljesítményértékeléséről szóló rendeletet, a vízszolgáltatások árképzésének módszertanáról szóló rendeletet, valamint a vízszolgáltatások nyújtásának egyedi feltételeiről szóló rendeletet módosítani kell a vízszolgáltatók konszolidációjának jogi előfeltételeként.
A vízszolgáltatók teljesítményértékeléséről szóló rendeletnek tartalmaznia kell a közüzemi társaságok kötelező teljesítményértékelési rendszerének létrehozásához szükséges, nyilvánosan hozzáférhető jogalapot, valamint annak biztosítását, hogy legalább a közüzemi társaságok éves auditált jelentéseinek összefoglalói nyilvánosan hozzáférhetők legyenek.

61

C1.3. R1

C

A vízszolgáltatók integrációja

 

szám

200

40

4.

2023

A meglévő 200 állami szolgáltató 40-ba történő integrálása szolgáltatási területenként egy vízszolgáltató elvének megfelelően

62

C1.3. R1

C

Az állami vízellátó rendszerek veszteségeinek csökkentése

 

% (százalék)

44

37

2.

2026

A veszteségek legalább 7 %-os csökkentése nemzeti szinten az állami vízellátó rendszerek veszteségeinek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében végrehajtott beruházások által támogatott százalékos csökkenésére utal.

63

C1.3. R1-I1

C

Épített vagy felújított közcsatornás hálózat

 

szám

0

115

2.

2022

Legalább 115 km nyilvános csatornahálózat (drénhálózat) épült vagy rekonstruált
A beruházásnak biztosítania kell a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvnek való megfelelést a tárgykörökben, összhangban a többéves víz- és szennyvízépítési programmal.

64

C1.3. R1-I1

C

Szennyvíz-infrastruktúra-projektekre kötött építési beruházásra irányuló szerződések

 

szám

0

60

4.

2023

A 2023 végéig odaítélendő szerződésekhez kapcsolódó szennyvízinfrastruktúra-projektekre vonatkozóan legalább 60 építési beruházásra irányuló szerződést kell aláírni.
A környezeti hatásvizsgálatot a 2011/92/EU irányelv szerinti KHV engedélyezési eljárásokkal, valamint az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerinti átvilágítással és/vagy megfelelő vizsgálattal összhangban kell elvégezni. Bizonyítani kell, hogy a projekt nem gyakorol jelentős hatást az érintett Natura 2000 területek épségére.

65

C1.3. R1-I1

C

Épített és működő szennyvíztisztító telepek

 

szám

0

12

4.

2025

Legalább 12 szennyvíztisztító telepet korszerűsíteni vagy meg kell építeni és üzembe kell helyezni.
A beruházás biztosítja a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvnek való megfelelést a tárgykörökben, összhangban a többéves víz- és szennyvízépítési programmal.

66

C1.3. R1-I1

C

Köztulajdonban lévő szennyvízhálózat építése vagy újjáépítése

 

szám

0

775

4.

2025

Legalább 775 km közcélú szennyvízhálózat építése vagy újjáépítése
A beruházásnak biztosítania kell a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvnek való megfelelést a tárgykörökben, összhangban a többéves víz- és szennyvízépítéssel.

67

C1.3. R1-I1

C

A jobb szennyvízkezelő rendszerhez való jobb hozzáférés előnyeit élvező lakosság

 

szám

0

200 000

2.

2026

Azoknak a lakosoknak a száma, akiknek szennyvizét a projekt által épített/biztosított szennyvízgyűjtő és -kezelő rendszer kapacitásának növekedése (bővítése) következtében vízépületeken keresztül szennyvíztisztító telepre táplálják. Ez olyan lakosságra vonatkozik, amelyet korábban nem kapcsoltak állami vízelvezető rendszerhez, vagy amelynek szennyvizét nem kezelték megfelelő szinten. Magában foglalja a szennyvízkezelés szintjének növelését is. A mutató a szennyvízkezelő rendszerhez ténylegesen (és nem potenciálisan) kapcsolódó lakosságra vonatkozik.

68

C1.3. R1-I2

C

Megépített vagy felújított közcélú vízellátó hálózat

 

szám

0

226

2.

2022

Legalább 226 km közcélú vízellátási hálózat épült vagy rekonstruált.
A beruházás olyan ivóvízellátó rendszerek építésére irányul, amelyek átlagos energiafogyasztása ≤ 0,5 kWh vagy az infrastruktúra szivárgási indexe (ILI) ≤ 1,5, valamint a meglévő ivóvízellátó rendszerek felújítására, hogy az átlagos energiafogyasztás több mint 20 %-kal csökkenjen vagy a szivárgás több mint 20 %-kal csökkenjen.

69

C1.3. R1-I2

C

Vízkivételi helyeken elhelyezett vízmérő berendezések

 

szám

0

526

4.

2022

Legalább 526 vízkivételi helyen elhelyezett mérőberendezés a vízmennyiség mérésére

70

C1.3. R1-I2

C

Vízellátási projektekkel kapcsolatban megkötött építési beruházásra irányuló szerződések

 

szám

0

100

4.

2023

A vízalapú projekteknél aláírt építési beruházásra irányuló szerződések száma a 2023 végéig odaítélendő szerződésekhez kapcsolódik.
A környezeti hatásvizsgálatot a 2011/92/EU irányelv szerinti KHV engedélyezési eljárásokkal, valamint az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerinti átvilágítással és/vagy megfelelő vizsgálattal összhangban kell elvégezni. Bizonyítani kell, hogy a projekt nem gyakorol jelentős hatást az érintett Natura 2000 területek épségére.

71

C1.3. R1-I2

C

Megépített vagy felújított közcélú vízellátó hálózat

 

szám

0

673

4.

2023

Legalább 673 km közcélú vízellátási hálózat épült vagy rekonstruált.
A beruházás olyan ivóvízellátó rendszerek építésére irányul, amelyek átlagos energiafogyasztása ≤ 0,5 kWh vagy az infrastruktúra szivárgási indexe (ILI) ≤ 1,5, valamint a meglévő ivóvízellátó rendszerek felújítására, hogy az átlagos energiafogyasztás több mint 20 %-kal csökkenjen vagy a szivárgás több mint 20 %-kal csökkenjen.

72

C1.3. R1-I2

C

Megépített vagy felújított közcélú vízellátó hálózat

 

szám

0

956

4.

2025

Legalább 956 km közcélú vízellátási hálózat épült vagy rekonstruált.
A beruházás olyan ivóvízellátó rendszerek építésére irányul, amelyek átlagos energiafogyasztása ≤ 0,5 kWh vagy az infrastruktúra szivárgási indexe (ILI) ≤ 1,5, valamint a meglévő ivóvízellátó rendszerek felújítására, hogy az átlagos energiafogyasztás több mint 20 %-kal csökkenjen vagy a szivárgás több mint 20 %-kal csökkenjen.

73

C1.3. R1-I2

C

A vízellátáshoz jobb hozzáféréssel rendelkező lakosság

 

szám

0

45 000

2.

2026

A vízellátási hálózat korszerűsítésének és bővítésének eredményeként legalább 45 000 lakost kell ivóvízzel ellátni a közüzemi vízellátáson keresztül. Ez olyan lakosságra vonatkozik, amelyet korábban nem kapcsoltak állami vízellátó rendszerbe, vagy amelynek a vize nem volt megfelelő minőségű. Ide tartoznak a jobb minőségű ivóvízzel rendelkező lakosok is.
A mutató a közüzemi vízellátáshoz ténylegesen (és nem potenciálisan) kapcsolódó népességre vonatkozik. Ez magában foglalja az újjáépítési projekteket, de nem foglalja magában az öntözőrendszerek építésével/javításával kapcsolatos projekteket.

74

C1.3. R1-I3

C

Árvízvédelmi projektekre kötött építési beruházásra irányuló szerződések

 

szám

0

20

4.

2022

Az árvízvédelmi ágazat projektjeire vonatkozóan legalább 20 építési beruházásra irányuló szerződést kötöttek, amelyek 2022 végéig odaítélendő szerződésekhez kapcsolódnak.
A pályázati kritériumoknak a természetalapú megoldásokra és a környezetbarát infrastruktúrára kell összpontosítaniuk. A szerződések biztosítják, hogy a projekteket az uniós vívmányokkal és a környezetvédelmi előírásokkal, valamint az (EU) 2020/852 rendeletet kiegészítő C(2021)2800 final felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet mellékleteivel összhangban hajtsák végre.
Ez az intézkedés várhatóan nem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a DNSH technikai iránymutatásának (2021/C 58/01) megfelelően. Minden tevékenységnek meg kell felelnie a horvát jogba foglalt uniós vízügyi jogszabályok követelményeinek. A környezeti hatásvizsgálatot a 2011/92/EU irányelv szerinti KHV engedélyezési eljárásokkal, valamint az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerinti átvilágítással és/vagy megfelelő vizsgálattal összhangban kell elvégezni. Bizonyítani kell, hogy a projekt nem gyakorol jelentős hatást az érintett Natura 2000 területek épségére.

75

C1.3. R1-I3

C

Árvízvédelmi szerkezetek építése

 

szám

0

13

4.

2022

Legalább 13 km vízkárok elleni védelem céljából épített árvízvédelmi szerkezet;

76

C1.3. R1-I3

C

Újjáélesztett vízfolyások

 

szám

0

2

4.

2022

Legalább 2 km helyreállított vízfolyás, beleértve az elhagyott könyökök újjáélesztését, a folyóval és a köpenyekkel való állandó érintkezést és a kapcsolódó infrastruktúrába való beruházást

77

C1.3. R1-I3

C

Árvízvédelmi szerkezetek építése

 

szám

0

65

4.

2023

Legalább 65 km árvízvédelmi szerkezet, amelyet a víz káros hatásai elleni védelem céljából építettek;

78

C1.3. R1-I3

C

Újjáélesztett vízfolyások

 

szám

0

16

4.

2024

Legalább 16 km helyreállított vízfolyás, beleértve az elhagyott könyökök újjáélesztését, a folyóval és a köpenyekkel való állandó érintkezést és a kapcsolódó infrastruktúrába való beruházást

79

C1.3. R1-I3

C

Árvízvédelmi szerkezetek építése

 

szám

0

77

4.

2025

Legalább 77 km vízkárok elleni védelem céljából épített árvízvédelmi szerkezet;

80

C1.3. R1-I3

C

Jobb árvízvédelmi intézkedések által érintett lakosok

 

szám

0

20 000

2.

2026

Legalább 20 000 lakos részesül jobb árvízvédelmi intézkedésekben

81

C1.3. R2

M

A hulladékgazdálkodásról szóló törvény elfogadása

A hulladékgazdálkodásról szóló törvény hatálybalépése

 

 

 

3.

2021

Az új hulladékgazdálkodási törvény a körforgásos gazdaság koncepciójával és az európai zöld megállapodással összhangban szabályozza a hulladékkeletkezés megelőzését, az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást. A törvény konkrét intézkedéseket fog tartalmazni a körforgásos gazdaság támogatására, azaz a körforgásos gazdaság ütemtervének kidolgozására, a kiterjesztett gyártói felelősség rendszereire és a felosztó-kidobási rendszerekre. A törvény foglalkozni fog a Horvátországra vonatkozó 2018. évi korai előrejelzési jelentésben foglalt valamennyi bizottsági ajánlással.

82

C1.3. R2

M

A Horvát Köztársaság 2017–2022 közötti időszakra vonatkozó hulladékgazdálkodási tervének felülvizsgálata

A Horvát Köztársaság hulladékgazdálkodási tervének a 2017–2022 közötti időszakra vonatkozó módosításainak a Horvát Köztársaság Hivatalos Lapjában való közzététele

 

 

 

4.

2021

A 2017–2022 közötti időszakra szóló felülvizsgált horvát hulladékgazdálkodási terv elfogadása és közzététele a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervvel összhangban, nyilvános konzultációkat követően. A felülvizsgált tervben meg kell határozni a hulladék újrafeldolgozásának, válogatásának, újrahasználatának és javításának 2022-ig elérendő 50 %-os célértékét, valamint a biohulladék gyűjtésére és újrafeldolgozására vonatkozó külön célkitűzést. A tervnek olyan konkrét intézkedéseket is tartalmaznia kell, amelyek ösztönzik a helyi és regionális egységek törekvéseit, mint például a forrásnál történő hatékony elkülönített gyűjtést biztosító kommunikációs tevékenységek vagy a digitális szempontok. A tervnek tartalmaznia kell a jelenlegi helyzet értékelését, a meglévő hulladékgyűjtési rendszereket, valamint a hulladéklerakók bezárására vonatkozó beruházási hiányfelmérést. Tartalmaznia kell egy prioritási listát a tervezett hulladékgazdálkodási beruházásokról, a jövőbeli hulladékkezelő létesítmények kapacitásáról, valamint a jövőbeli telephelyek meghatározásának módjáról. A tervnek figyelembe kell vennie az infrastrukturális projektek végrehajtásához szükséges kapacitásépítés támogatását is.

83

C1.3. R2

M

A Horvát Köztársaság 2023–2029-es időszakra vonatkozó hulladékgazdálkodási tervének elfogadása

A 2023–2029-es horvát hulladékgazdálkodási terv közzététele a Horvát Köztársaság Hivatalos Lapjában

 

 

 

4.

2022

A 2023–2029-es időszakra vonatkozó horvát hulladékgazdálkodási terv elfogadása és közzététele a hulladékgazdálkodási törvényben és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben meghatározott új célkitűzésekkel összefüggésben, nyilvános konzultációkat követően. A tervben 2025-ig meg kell határozni a hulladék újrafeldolgozására, válogatására, újrafelhasználására és javítására vonatkozó legalább 55 %-os célt, valamint a biohulladék összegyűjtésére és újrafeldolgozására vonatkozó célkitűzést.

84

C1.3. R2-I1

C

Az ártalmatlanításra küldött települési hulladék arányának csökkentése (49 %)

 

% (százalék)

66

49

4.

2022

Az ártalmatlanításra küldött települési hulladék arányát 49 %-ra kell csökkenteni a hulladéklerakás csökkentését célzó infrastruktúrába történő beruházások eredményeként, beleértve az újrahasznosító központok létrehozását, az elkülönítetten gyűjtött települési hulladék válogatására szolgáló létesítmények építését, az elkülönítetten gyűjtött biohulladékok biokezelő létesítményeinek építését, az építési hulladék hulladékgyűjtő telepeinek és újrahasznosító telepeinek építését és felszerelését, valamint a települési hulladék hasznos frakcióinak elkülönített gyűjtésére szolgáló berendezések beszerzését.

85

C1.3. R2-I1

C

Az ártalmatlanításra küldött települési hulladék arányának csökkentése (41 %)

 

% (százalék)

66

41

4.

2024

Az ártalmatlanításra küldött települési hulladék arányát 41 %-ra kell csökkenteni a hulladéklerakás csökkentését célzó infrastrukturális beruházások eredményeként, beleértve az újrahasznosító központok létrehozását, az elkülönítetten gyűjtött települési hulladék válogatására szolgáló létesítmények építését, az elkülönítetten gyűjtött biohulladékok biokezelő létesítményeinek építését, az építési hulladék hulladékgyűjtő telepeinek és újrahasznosító telepeinek építését és felszerelését, valamint a települési hulladék hasznos frakcióinak elkülönített gyűjtésére szolgáló berendezések beszerzését.

86

C1.3. R2-I1

C

Kiépített válogató létesítmények

 

szám

0

6

3.

2025

A települési hulladékgazdálkodási rendszerbe épített és működő legalább hat hulladékválogató létesítmény.
Bizonyítékot kell szolgáltatni a 2011/92/EU irányelv szerinti KHV engedélyezési eljárásoknak való megfelelésről.

87

C1.3. R2-I1

C

Az elkülönítetten gyűjtött biohulladék kezelésére szolgáló épített létesítmények

 

szám

0

7

3.

2025

Legalább 7 létesítményt építettek és működtetnek az elkülönítetten gyűjtött biohulladék kezelésére.
Bizonyítékot kell szolgáltatni a 2011/92/EU irányelv szerinti KHV engedélyezési eljárásoknak való megfelelésről.

88

C1.3. R2-I1

C

Funkcionális helyhez kötött/mobil hulladékválogató telep

 

szám

0

20

3.

2025

Legalább 20 helyhez kötött/mobil hulladékválogató telep beszerzése és üzemeltetése, elsősorban part menti és szigeti településeken.
Bizonyítékot kell szolgáltatni a 2011/92/EU irányelv szerinti KHV engedélyezési eljárásoknak való megfelelésről.

89

C1.3. R2-I1

C

Az ártalmatlanításra küldött települési hulladék arányának csökkentése (30 %)

 

% (százalék)

66

30

2.

2026

Az ártalmatlanításra küldött települési hulladék arányát 30 %-ra kell csökkenteni a hulladéklerakás csökkentését célzó infrastruktúrába történő beruházások eredményeként, beleértve az újrahasznosító központok létrehozását, az elkülönítetten gyűjtött települési hulladék válogatására szolgáló létesítmények építését, az elkülönítetten gyűjtött biohulladékok biokezelő létesítményeinek építését, az építési hulladék hulladékgyűjtő telepeinek és újrahasznosító telepeinek építését és felszerelését, valamint a települési hulladék hasznos frakcióinak elkülönített gyűjtésére szolgáló berendezések beszerzését.

90

C1.3. R2-I2

C

A bezárt hulladéklerakók helyreállítása

 

szám

0

10

2.

2026

Legalább 10 lerakót/telephelyet takarítottak meg. A beruházások magukban foglalják a lezárt hulladéklerakók helyreállítását, amelyeket oly módon kell helyreállítani, hogy azok megfeleljenek az 1999/31/EK irányelv kritériumainak, valamint a veszélyes hulladékkal szennyezett területek rehabilitációjára, beleértve többek között a hulladék eltávolítására és kezelésére, valamint a talaj szennyeződésmentesítésére irányuló tevékenységeket.

   D. 1.4. KOMPONENS: VERSENYKÉPES, ENERGIATAKARÉKOS ÉS HATÉKONY KÖZLEKEDÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA

A közlekedési ágazat az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) egyik fő kibocsátója Horvátországban, amely a teljes kibocsátás 27 %-át tette ki 2018-ban, amelyből a közúti személyszállítás 71,6 %-ot, a közúti árufuvarozás 24,7 %-át, a vasúti közlekedés 0,8 %-át, a tengeri és folyami közlekedést 2,4 %-a, a belföldi légi közlekedés pedig 0,5 %-át tette ki. A meglévő közlekedési infrastruktúra környezeti szempontból fenntartható, hatékony, innovatív és versenyképes közlekedéstípusokba történő beruházások révén történő korszerűsítése várhatóan kulcsszerepet fog játszani a zöld és digitális átállás eredményes végrehajtásában.

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja egy olyan egységes közlekedési hálózat kialakítása, amely fejlett vasúti és tömegközlekedési infrastruktúrát, valamint a különböző közlekedési módok közötti intermodalitást foglal magában, az alternatív üzemanyaggal működő személygépkocsik arányának növelése, a közlekedési ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátásának és környezeti lábnyomának csökkentése, valamint a személyek és áruk fenntartható mobilitásának előmozdítása.

Ez a komponens magában foglalja az összes közlekedési módra (vasúti, közúti, tengeri, légi, közösségi városi és belvízi közlekedés) vonatkozó reformokat és beruházásokat, és Horvátország valamennyi régiójára kiterjed.

E beruházásoknak és reformoknak hozzá kell járulniuk a Horvátországnak címzett, „a zöld és digitális átállásra irányuló beruházások összpontosításának szükségességéről” (3. országspecifikus ajánlás, 2020.) és a fenntartható városi és vasúti közlekedésről szóló országspecifikus ajánlás (a 2019. évi 3. országspecifikus ajánlás) megvalósításához.

A DNSH technikai iránymutatásának (2021/C 58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

D.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C1.4. R1 reform – A közúti ágazat reformja

A reform célja, hogy csökkentse a vállalatok működési költségeit, összehangolja a pénzügyi kötelezettségeket a pénzforgalommal, növelje a közúti közlekedés biztonságát, és ezáltal csökkentse a közúti haláleseteket. Az új útdíjrendszer bevezetése várhatóan csökkenteni fogja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását azáltal, hogy megszünteti a szűk keresztmetszeteket és a veszélyes helyeket a közutakon. E reform részeként a közúti ágazatra vonatkozó jogszabályokat az utakról szóló törvény módosításának hatálybalépésével naprakésszé kell tenni.

A reform 2025. december 31-ig fejeződik be.

C1.4. R1-I1 beruházás – Elektronikus útdíjszedési rendszer

A beruházás célja egy új elektronikus útdíjrendszer bevezetése a Horvát Autópálya Zrt. által üzemeltetett autópályákra vonatkozó úthasználatidíj-rendszer javítása érdekében. A felhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy az útdíjszedő állomásokon való megállás nélkül közlekedjenek, ami várhatóan kedvező hatással lesz a forgalmi torlódásokra, a környezetvédelemre és a közúti közlekedésbiztonságra. A beruházásnak olyan intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek a mai autópályadíj-rendszer elavulásából eredő műszaki problémák kezelésére, valamint az új úthasználatidíj-rendszernek az EU-ban meglévő elektronikus útdíjszedési rendszerekkel való interoperábilissá tételére irányulnak.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C1.4. R1-I2 beruházás – A fogyatékossággal élő személyek jogainak gyakorlása rendszerének javítása a mobilitás területén

A beruházás célja, hogy felgyorsítsa és megkönnyítse a fogyatékossággal élő személyek számára jogaik gyakorlását a mobilitás területén azáltal, hogy egységes dokumentumot vezet be a fogyatékossággal élő személyek számára, lehetővé téve számukra valamennyi mobilitási jog gyakorlását, egyszerűsítse a digitális közszolgáltatások végfelhasználóinak adminisztratív környezetét a mobilitás területén, és javítsa a digitális közszolgáltatásokhoz való hozzáférést a fogyatékossággal élő személyek számára. A beruházás célja továbbá a felhasználók személyes adatai védelmének fokozása és a fogyatékossággal élő személyek jogait érintő döntéshozatali gyakorlatok harmonizálása a mobilitás területén. A beruházás várhatóan lehetővé teszi az állami intézmények számára, hogy könnyebben és átfogóbban nyomon kövessék a szerzett jogokat, és biztosítsák az összes adathoz való hatékony nyilvános hozzáférést. A beruházás várhatóan 15–35 %-kal csökkenti az állami és helyi szolgáltatások munkavállalóinak munkaerőköltségét.

A beruházást 2023. december 31-ig be kell fejezni.

C1.4. R1-I3 beruházás – Nemzeti közúti szállítási elektronikus adattároló és adatcsererendszer (NSCP)

A beruházás célja a Nemzeti Közúti Szállítási Elektronikus Társadalombiztosítási és Adatcsere-rendszer (NSCP) létrehozása, valamint az elektronikus áruszállítási információkról szóló (EU) 2020/1056 rendelet (eFTI-rendelet) végrehajtása, amely várhatóan jelentősen csökkenti az adminisztratív költségeket, javítja az illetékes hatóságok végrehajtási kapacitásait, valamint növeli a közlekedés hatékonyságát és fenntarthatóságát. Az eFTI-rendelet rendelkezéseivel összhangban az NSCP-t az eFTI műszaki előírások elfogadását követően ennek megfelelően aktualizálni kell. A beruházás célja, hogy hozzájáruljon a közúti közlekedés hatékonyabb nyomon követéséhez, a forgalmi torlódások csökkentéséhez, ami pozitív hatást gyakorol a környezeti tényezőkre.

A beruházást 2026. május 31-ig be kell fejezni.

C1.4. R1-I4 beruházás – A közúti személy- és áruszállítás jelentéstételi ellenőrzési rendszere

A beruházás célja a közúti közlekedés biztonságának növelése a közúti személy- és áruszállításra vonatkozó funkcionális jelentés-ellenőrzési rendszer létrehozása révén. A jelentéstételt ellenőrző rendszernek össze kell kapcsolnia a menetíró készülék központi feldolgozó rendszeréből (SOTAH) származó adatokat, valamint a tachográfkártyák nemzeti nyilvántartásait és a kapcsolódó nyilvántartásokat a Horvát Köztársaság tengeri, közlekedési és infrastrukturális minisztériumának felügyelete alatt, és hozzá kell járulnia a horvát közlekedési ágazat digitalizálásához.

A beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C1.4. R1-I5 beruházás – Veszélyes áruk közúti szállításának nyomon követése (e-ADR)

A beruházás célja, hogy a digitalizáció révén alapot biztosítson a veszélyes áruk közúti szállítására szolgáló rendszer (e-ADR) fejlesztéséhez és fejlesztéséhez. A beruházás magában foglalja a veszélyes áruk szállításának valós idejű nyomon követésére szolgáló informatikai megoldás kialakítását elektronikus szállítási engedélyek és elektronikus fuvarlevelek bevezetése, valamint a nyomonkövetési és nyomonkövetési technológia alkalmazása révén. A beruházásnak meg kell felelnie a vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályokban, különösen az elektronikus áruszállítási információkról szóló (EU) 2020/1056 rendeletben és annak végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban foglalt valamennyi követelménynek, és be kell építenie a jogi, szervezeti és szemantikai interoperabilitást a nemzeti jogszabályi keretbe.

A beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C1.4. R2 reform – A vasúti ágazat reformja

A reform célja, hogy növelje a vasúti ágazat versenyképességét és hatékonyságát annak érdekében, hogy jobb szolgáltatásokat nyújtson a személy- és áruszállítási ügyfeleknek, és növelje Horvátország gazdasági versenyképességét. A reform alátámasztása érdekében a horvát kormány 2021. június 30-ig ágazati politikai levelet fogad el a vasúti ágazat számára, amelyben ismerteti a vasúti ágazat reformjához és korszerűsítéséhez kapcsolódó kulcsfontosságú területeken a további teendőket, valamint végrehajtási terveket dolgoz ki a kormány és a vasúttársaságok számára, beleértve a következőkre vonatkozó részletes intézkedéseket és intézkedéseket:

·Az ágazat irányítása;

·Vasúti társaságok irányítása és üzemeltetése;

·Ágazati beruházási és finanszírozási tervezés;

·Ismeretek, technológiák és készségek fejlesztése a vasúti ágazatban.

A reform 2025. december 31-ig fejeződik be.

C1.4. R2-I1 beruházás – A Dugo Selo–Novska vasúti szakasz, Kutina–Novska alszakasz meglévő pályájának rekonstrukciója és második vágány építése (D fázis)

A beruházás célja a Dugo Selo – Novska vasúti szakaszon, Kutina – Novska alszakaszon meglévő 22 km-es második pálya korszerűsítése és felújítása azzal a céllal, hogy kettős vágányú villamosított vonalat építsenek ki a korábbi páneurópai X folyosó (RH1) mentén, amely a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) törzshálózatán és az Alpok-Nyugat-Balkán vasúti folyosón is található. E beruházás végrehajtása hozzájárul ahhoz, hogy az RH1 folyosó teljes, Horvátországon áthaladó szakasza a TEN-T vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokkal összhangban kétvágányú és villamosított legyen.

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C1.4. R2-I2 beruházás – Az M604 Oštarije-Knin – Split vasútvonal korszerűsítése

A beruházás célja állomások újjáépítése és elektronikus jelzőberendezések telepítése az Oštarije – Knin – Split vasútvonalon a Knin (kizárt) – Split (beszámított) szakaszon, lehetővé téve az úgynevezett kölcsönös függőségi és központi forgalomirányítás létrehozását, ami pedig növeli a kapacitást és az üzemelési sebességet. A vonal a TEN-T átfogó hálózat része.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C1.4. R2-I3 beruházás – A vasúti infrastruktúrára vonatkozó „szűk keresztmetszetek” megszüntetése

A beruházás célja a horvát vasúthálózat szűk keresztmetszeteinek kezelése, ami várhatóan növeli az üzemeltetés sebességét, javítja a vasútbiztonságot és javítja a vasúthálózatokat. Az intézkedés a horvátországi vasúthálózat hídjainak, viaduktjainak, átereszeinek és bevágásainak építését, átépítését és felújítását foglalja magában. Ezzel meg kell szüntetni az 50 és 77 év közötti létesítményekben rejlő szűk keresztmetszeteket. Az e beruházással érintett vonalak többsége a TEN-T átfogó hálózat részét képezi.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C1.4. R2-I4 beruházás – Zágráb Kustošija – Zágráb ZK – Zágráb GK korszerűsítése

A beruházás célja a Zagreb Kustošija – Zagreb Zapadni kolodvor – Zágráb Glavni kolodvor vasúti szakasz korszerűsítése, a helyi és regionális vasúti személyszállítás minőségének és elérhetőségének javítása, a vasutak jobb integrálása Zagreb város tömegközlekedési rendszerébe, valamint a vasúti és helyi tömegközlekedés arányának növelése Zágráb város tágabb térségében. A projektnek hozzá kell járulnia a TEN-T törzshálózat 2030. december 31-ig történő befejezésére vonatkozó célkitűzés megvalósításához.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C1.4. R2-I5 beruházás – Áruszállító kocsik fékbetéteinek cseréje a zaj csökkentése érdekében

A beruházás célja a horvát vasúthálózatot használó teher- és vagontulajdonosok meglévő gördülőállományának fejlesztése annak érdekében, hogy jobb szolgáltatást nyújtsanak a végfelhasználóknak és csökkentsék a zajhatást. Ez várhatóan hozzájárul majd a vasúti árufuvarozás gyorsabb fejlődéséhez és közvetetten a közúti szállításról a vasútra való gyorsabb átálláshoz. A beruházásnak rendelkeznie kell zajcsökkentő elemek – például modern kompozit fékbetétek – megvásárlásáról és beszereléséről, a beszerelési költségek előkészítéséről, beleértve adott esetben a bontási és az utólagos felszereléssel kapcsolatos adminisztratív költségeket is.

A beruházást 2026. május 31-ig be kell fejezni.

C1.4. R2-I6 beruházás – Zöld technológiák alkalmazása a vasúti személyszállításban

A beruházás célja két prototípus (akkumulátoros elektromos motorvonat (BEMV) és az akkumulátoros motorvonat (BMV)) beszerzése, ami elkerülheti a vonalak villamosításába és a felsővezeték karbantartásába történő költséges beruházásokat. A prototípusok fejlesztésének lehetővé kell tennie a vasúti személyszállítás modern elektromos meghajtású vonatokat használó, nem szelektív vonalakon történő szervezését, a dízelenergia-költségek csökkentését, a zaj- és szennyezési hatások csökkentését, a környezet védelmét, a járművek üzemeltetési költségeinek csökkentését, valamint a városi és regionális megközelíthetőség javítását.

A beruházás magában foglalja a meghatározott BEMV- és BMV-prototípusok fejlesztését, gyártását, típusvizsgálatát és működési engedélyének megszerzését, valamint hat stabil akkumulátortöltőt meghatározott állomásokon, amelyek a beruházás szerves részét képezik. Az új akkumulátoros személyvonatok nem szelektív vonalakon történő bevezetése várhatóan lehetővé teszi 60 40 évnél régebbi dízelmotoros egység fokozatos lecserélését, ami hozzájárul a káros kibocsátások csökkentéséhez.

A beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C1.4. R2-I7 beruházás – Az informatikai és értékesítési rendszer korszerűsítése és a vonatok informatikai rendszerrel történő korszerűsítése

A beruházás célja a vasúti szolgáltatás minőségének javítása az online értékesítési csatornák előmozdítása és megerősítése, WiFi-szolgáltatás vonatokon történő telepítése, a mobil terminálok korszerűsítése, a HŽ személyszállítási gördülőállományának GPS-rendszer telepítése révén történő korszerűsítése, az informatikai és kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelés biztosítása, az értékesítési rendszerek adatközpontjának korszerűsítése, valamint a fedélzeti jegyértékesítési rendszerek és az utastájékoztatás korszerűsítése révén.

A beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C1.4. R3 reform – A tengeri és belvízi hajózás reformja

A reform célja a fenntartható és hatékony tengeri és belvízi közlekedés fejlesztése, amely hozzájárul a hajózás biztonságának növeléséhez, a belvízi utak újjáélesztéséhez, a szigetek közlekedési összeköttetésének javításához és a kikötői infrastruktúra javításához a közlekedési ágazat negatív környezeti hatásának csökkentése érdekében. E reform részeként a part menti szállításról szóló új törvény, a tengeri területekről és tengeri kikötőkről szóló új törvény, valamint a belvízi hajózásról és kikötőkről szóló új törvény lép hatályba.

A reform 2022. december 31-ig fejeződik be.

C1.4. R3-I1 beruházás – Modernizációs program a közforgalmú kikötők számára

A beruházás célja a kikötői infrastruktúra korszerűsítése, amely javítja a tengeri tömegközlekedés minőségét, a rendszeres part menti tengeri szállításban részt vevő hajók fogadási kapacitását, erősíti az utasok biztonságát, növeli a mobilitást, javítja az általános életminőséget és biztosítja a fenntartható mobilitást. A beruházást a Tengerügyi, Közlekedési és Infrastruktúraügyi Minisztérium által a megyei és állami kikötők fejlesztésére és korszerűsítésére kidolgozott nemzeti tervekkel, valamint a rendszeres part menti személyszállítási tervvel összhangban kell végrehajtani. Az e beruházás keretében tervezett projektek a Split város kikötőjének új utastermináljára és a Bol-Brač kikötő korszerűsítésére irányulnak.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C1.4. R3-I2 beruházás – A menetrendszerű part menti szállításra használt személyhajók beszerzése/építése

A beruházás célja az alternatív üzemanyaggal működő személyhajók beszerzése vagy építése a minőség és a fenntartható közlekedés biztosítása, a szigetlakók hozzáférésének javítása, valamint a negatív környezeti hatások minimalizálása érdekében. Ez a beruházás magában foglalja összesen hat alternatív üzemanyaggal működő, kibocsátásmentes hajó beszerzését – három személyhajót és három nagy sebességű személyhajót (katamaránt), amelyek elektromos szomorú meghajtással működnek.

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C1.4. R3-I3 beruházás – Új „Križnica” komp építése, Pitomača önkormányzata

A beruházás célja egy új vezetékes komp építése a Dráva folyón Pitomača településen Križnica településrész felé, a közlekedési összeköttetés biztosítása és a kevésbé fejlett régiók fejlődésének ösztönzése érdekében. A beruházás magában foglal egy új, napenergiával működő elektromos kábel kompot, amely növeli a szállítási kapacitást és hozzájárul a közlekedési ágazat környezetbarátabbá tételéhez.

A beruházást 2022. október 30-ig be kell fejezni.

C1.4. R3-I4 beruházás – Kikötők és kikötők hulladékgazdálkodási infrastruktúrával való ellátása

A beruházás célja a belvízi kikötők versenyképességének növelése, zöld kikötők létrehozása és a közlekedési rendszer környezeti szempontból fenntarthatóvá tétele Horvátországban azáltal, hogy nemzetközi jelentőségű belvízi kikötőket szerelnek fel a hajók fedélzetén összegyűjtött hulladék feldolgozására szolgáló létesítményekkel. A beruházás magában foglalja a hulladékgyűjtő állomások építését Slavonski Brod, Osijek és Vukovar kikötőiben a kereskedelmi hulladék kezelése céljából.

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C1.4. R4-I1 beruházás – Alternatív üzemanyaggal működő járművek beszerzése városi és elővárosi menetrend szerinti tömegközlekedéshez

A beruházás célja a városi és elővárosi menetrend szerinti nyilvános személyszállítás korszerűsítése 70 új (elektromos és hidrogénüzemű) jármű vásárlása, valamint a nulla és alacsony kibocsátású járművek használatának előmozdításához szükséges infrastruktúra kiépítése révén. A beruházás magában foglalja a városi és elővárosi menetrend szerinti személyszállításhoz szükséges járművek beszerzését, és hozzájárul a környezetbarátabb járműparkhoz (autóbuszok) és a kapcsolódó infrastruktúrához.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C1.4. R4-I2 beruházás – A villamosflotta korszerűsítése

A beruházás célja az osijeki és zágrábi városok villamosflottájának korszerűsítése a jobb és gyorsabb városi tömegközlekedés biztosítása, valamint a városi tömegközlekedést igénybe vevő utasok számának növelése érdekében, ami hozzájárul a közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez. A beruházás magában foglalja a villamosszállítás korszerűsítését Zágráb és Osijek városában legalább 30 darab, legfeljebb 27 méter hosszú, alacsony vagy félalacsony padlós villamos beszerzésével.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C1.4. R5-I1 beruházás – A zadari repülőtér földi kiszolgálási és energiaellátó rendszerének villamosítása és környezetbarátabbá tétele

A beruházás célja a légi járművek földi kiszolgálása és energiaellátása környezetkímélő rendszerének biztosítása, valamint a megújuló energiaforrások használatának előmozdítása. A beruházás a következő tevékenységeket foglalja magában:

·Helyhez kötött légi járművek villamos energiával való ellátására szolgáló rögzített csatlakozások kialakítása a szükséges tervezési és biztonsági kiigazításokkal (a forgalmi előtér kapacitásának növelése nélkül);

·Dízelüzemű mobil földi kiszolgáló berendezések cseréje elektromos meghajtású egységekre;

·Egy 610 kW teljesítményű fotovoltaikus erőmű építése és összekapcsolása a rögzített áramellátó rendszerrel és az elektromos meghajtású mobil földi kiszolgáló berendezések töltőállomásaival.

A beruházás várhatóan hozzájárul majd az üvegházhatást okozó gázok, a környezetszennyezés és a zaj csökkentéséhez, valamint a műveletek biztonságának és hatékonyságának növeléséhez.

A beruházást 2024. október 31-ig be kell fejezni.

C1.4. R5-I2 beruházás – Új mobilitási járművek kutatása, fejlesztése és gyártása, valamint támogató infrastruktúra

A beruházás célja egy új városi mobilitási ökoszisztéma-projekt kidolgozása és végrehajtása. A beruházás támogatást nyújt a projekt kutatás-fejlesztési részéhez, nevezetesen a teljesen önvezető elektromos járművek kezdeti prototípusának befejezésével és az ellenőrzési prototípusok kifejlesztésére irányuló munka megkezdésével jellemzett szakaszhoz. Az új városi mobilitási ökoszisztéma három fő összetevőből áll: i. Olyan teljesen önvezető elektromos járművek, amelyek képesek minden dinamikus vezetési funkciót mesterséges intelligencia segítségével vezető-személyi segítség nélkül ellátni, ii. a városi tömegközlekedéssel egybeépített autonóm és elektromos járművek speciális infrastruktúrájának fejlesztése és megépítése, valamint iii. a teljes rendszer működtetésére szolgáló szoftverplatform kifejlesztése.

A projekt Zágráb városában történő végrehajtása várhatóan jelentősen növeli a közlekedésbiztonságot, miközben növeli a hatékonyságot és csökkenti a forgalmi torlódásokat. A projekt várhatóan jelentős pozitív környezeti hatást is fog elérni azáltal, hogy kutatási és innovációs folyamatok, technológiaátadás és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság vállalatai közötti együttműködés révén csökkenti a gépjárművek közlekedéséből származó szennyezőanyag-kibocsátást. A projekt magában foglalja a kibocsátásmentes járművek, az önvezető járművek és a digitalizált töltőinfrastruktúra digitalizált rendszerének létrehozását is. Zágráb városával és a tömegközlekedési szolgáltatóval egyetértésben 50 000, teljesen önvezető járművekkel történő utazásra szóló utalványt kell kiosztani a fogyatékossággal élő és/vagy az egyéb tömegközlekedési eszközök használata során nehézségekkel küzdő személyek számára.

A beruházást 2026. március 31-ig be kell fejezni.

C1.4. R5-I3 beruházás – Új alternatív üzemanyaggal működő járművek vásárlására és a közúti közlekedésben az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló társfinanszírozási program

A beruházás célja a közúti közlekedés energiahatékonyságának növelése a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése révén. Az e beruházás keretében végzett tevékenységek a Horvátországban nyilvántartásba vett alternatív üzemanyaggal működő járművek (elektromos vagy hidrogénüzemű járművek) számának növelésére, valamint az alternatív üzemanyaggal működő járművek elektromos töltőállomás-hálózatának kiépítésére összpontosítanak. Ezeknek a tevékenységeknek hozzá kell járulniuk az általános szén-dioxid-kibocsátás és más káros gázok csökkentéséhez, új munkahelyek teremtéséhez az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának előállításában és telepítésében, valamint a horvát gazdaság fejlődésének és versenyképességének növelésében. Az intézkedés két alintézkedésből áll: i. legalább 2000 új, alternatív üzemanyaggal működő jármű beszerzésének társfinanszírozása és ii. alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának fejlesztése (1300 töltőállomás).

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

D.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(mérföldköveknél)

Mennyiségi mutatók
(céloknál)

Időpont

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Egység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

91

C1.4. R1

M

Az utakról szóló törvény módosításai

Az utakról szóló törvény módosításainak hatálybalépése

 

 

 

3.

2021

Az utakról szóló törvény módosításai többek között:
– az elektronikus útdíjszedő rendszerek átjárhatóságának biztosítása az egész uniós közúthálózatra, városi és városok közötti autópályákra, fő- és mellékutakra, valamint különböző infrastruktúra-elemekre, mint például az alagutak vagy a hidak, továbbá a kompokra vonatkozóan; valamint
– Elősegíti a gépjármű-nyilvántartási adatok határokon átnyúló cseréjét azon járművek és járművek tulajdonosai vagy üzemben tartói tekintetében, amelyeknél az Unióban bármilyen típusú úthasználati díj megfizetésének elmulasztását állapították meg;
– A kerékpár- és gyalogosforgalomra használt infrastruktúra bővítését elősegítő rendelkezések beillesztése;
– Az úthasználatidíj-költségek fedezésének kritériumai és feltételei;
– A közutak építéséhez való jogért és a szolgalmi jogokért járó díjak megfizetésének kötelezettsége alóli mentességek kezelése a jogszabályok alóli mentességek megszüntetése révén. Ez valamennyi vállalkozó számára egyenlő versenyfeltételeket teremt az ilyen díjak tekintetében.

92

C1.4. R1

M

A 2021–2030-as időszakra szóló nemzeti közúti közlekedésbiztonsági program

A horvát kormány által elfogadott 2021–2030-as nemzeti közúti közlekedésbiztonsági program

 

 

 

3.

2021

A Belügyminisztérium által a tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztériummal és más szakminisztériumokkal együttműködésben kidolgozott, 2021–2030 közötti időszakra vonatkozó nemzeti közlekedésbiztonsági program célja a közlekedésbiztonság javítása Horvátországban.

93

C1.4. R1-I1

M

Új elektronikus útdíjszedési rendszer

Új elektronikus útdíjszedési rendszer van érvényben és működik

 

 

4.

2025

A beruházás keretében a Horvát Autópálya Zrt. által üzemeltetett autópályákon új elektronikus útdíjszedési rendszert vezetnek be, amely többsávos szabad áramlású megoldáson (MLFF) alapul, anélkül, hogy leállítaná az érintéses fizetési módokkal rendelkező járműveket, megszüntetné a meglévő útdíjszedési állomásokat, kezelné a nyári időszakban az útdíjszedési állomásokon jelentkező súlyos torlódásokat, elektronikus (vezeték nélküli) fizetési módok alkalmazásával hatékonyabbá tenné a rendszert, és csökkenti az alternatív helyi utak túlzott forgalmát.

94

C1.4. R1-I2

C

A fogyatékossággal élő személyek jogainak a mobilitás területén történő gyakorlására szolgáló funkcionális rendszer létrehozása

 

% (százalék)

0

50

4.

2023

A beruházás részeként, amely olyan funkcionális rendszert hoz létre, amely megkönnyíti a fogyatékossággal élő személyek számára, hogy egyetlen helyen igényeljenek minden mobilitási jogot, és biztosítja a kérelmek gyorsabb feldolgozását, egységes dokumentumot kell létrehozni, amely lehetővé teszi a fogyatékossággal élő személyek számára, hogy Horvátország egész területén használhassák a funkcionális rendszert és ugyanazokat a jogokat gyakorolhassák (rokkantsági e-kártya), és a tervezett kártyák legalább 50 %-át a mobilitás területén jogokkal rendelkező, fogyatékossággal élő személyek számára kell kiállítani.

95

C1.4. R1-I3

M

Jól működő nemzeti közúti szállítási elektronikus adattároló és adatcsere-rendszer (NSCP) létrehozása

Jól működő nemzeti közúti szállítási elektronikus adattároló és adatcsere-rendszer (NSCP) létrehozása

 

 

 

2.

2026

Az elektronikus áruszállítási információkról szóló (EU) 2020/1056 rendelettel (eFTI-rendelet) összhangban jól működő nemzeti közúti közlekedési elektronikus adattároló és adatcsererendszert (NSCP) kell létrehozni. Ezenkívül az eFTI műszaki előírások elfogadását követően az NSCP-t ennek megfelelően aktualizálni kell. A beruházásnak hozzá kell járulnia a közúti közlekedés hatékonyabb nyomon követéséhez, a forgalmi torlódások csökkentéséhez, ami kedvező hatást gyakorol a környezeti tényezőkre.

96

C1.4. R1-I4

M

Jól működő jelentés-ellenőrzési rendszer létrehozása a közúti személy- és áruszállításban

Jól működő, a közúti személy- és áruszállításra vonatkozó jelentés-ellenőrzési rendszer létrehozása

 

 

 

4.

2024

A közúti személy- és áruszállítás tekintetében jól működő jelentésellenőrző rendszert kell létrehozni, amely összekapcsolja a menetíró készülék központi feldolgozó rendszeréből (SOTAH) származó adatokat, valamint a tachográfkártyák nemzeti nyilvántartásait és a kapcsolódó nyilvántartásokat a Tengeri, Közlekedési és Infrastruktúraügyi Minisztérium felelőssége mellett.

97

C1.4. R1-I5

M

A veszélyes áruk közúti szállítását ellenőrző rendszer kifejlesztése (e-ADR)

A veszélyes áruk közúti szállításának nyomon követésére kifejlesztett, jól működő rendszer (e-ADR)

 

 

 

4.

2024

A rendszernek megoldást kell nyújtania a veszélyes áruk közúti szállításának nyomon követésére elektronikus szállítási engedélyek és fuvarlevelek bevezetésével, valamint nyomonkövetési és nyomonkövetési technológia alkalmazásával. A rendszert az elektronikus áruszállítási információkról szóló (EU) 2020/1056 rendelettel (eFTI-rendelet), annak végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusaival, valamint a veszélyes áruk közúti szállítása terén alkalmazandó egyéb jogszabályokkal összhangban kell létrehozni. Ezenkívül az eFTI műszaki előírások elfogadását követően a rendszert ennek megfelelően naprakésszé kell tenni.

98

C1.4. R2

M

Az ágazati politikai levél elfogadása

A horvát kormány által a vasúti ágazatra vonatkozóan elfogadott ágazati politikai levél

 

 

 

2.

2021

Az ágazati politikai levél a következőket tartalmazza: i. fő célkitűzések ii. a tervezett fejlesztések felülvizsgálata, mint például a professzionalizálás, a műveletek és az irányítási tevékenységek átláthatósága, valamint iii. a vasúti ágazat reformjára és korszerűsítésére irányuló intézkedések és intézkedések végrehajtási terve, mint például: A vasúti ágazatra vonatkozó stratégiai keret, a vasúti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó nemzeti terv, valamint a vasúti infrastruktúra és a szolgáltatási létesítmények nemzeti irányítási tervének elfogadása; Valamint a vasúti szállítási szolgáltatások fejlesztése.

99

C1.4. R2

M

A vasúti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó nemzeti terv és a vasúti infrastruktúra és szolgáltatási létesítmények nemzeti irányítási terve

A vasúti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó nemzeti terv és a vasúti infrastruktúra és a kiszolgáló létesítmények nemzeti irányítási terve, amelyet a horvát kormány fogadott el.

 

 

 

4.

2022

A vasúti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó nemzeti terv meghatározza a vasúti infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges projekteket és tevékenységeket. A vasúti infrastruktúra és a szolgáltatási létesítmények nemzeti irányítási terve meghatározza a vasúti forgalom irányítására, szabályozására és a vasúti szállítási szolgáltatások fejlesztésére irányuló projekteket és tevékenységeket.

100

C1.4. R2

M

A vasúti társaságok átszervezése és az üzletvezetés

A vasúti társaságok irányításának és műveleteinek átszervezése megtörtént és befejeződött

 

 

 

4.

2024

A vasúti társaságok irányításának és üzemeltetésének átszervezését a karbantartás, a forgalomirányítás és a beruházási infrastrukturális projektek irányítása terén megnövekedett irányítási felelősség, valamint a költségek és a személyszállítási szolgáltatások optimalizálása érdekében kell végrehajtani.

101

C1.4. R2-I1

C

A Dugo Selo – Novska szakaszon épített és felújított villamosított kettős pályák, a Kutina – Novska alszakasz

 

szám (km)

0

22

2.

2026

A beruházás korszerűsíti és felújítja a Dugo Selo-Novska vasúti szakaszon, Kutina – Novska alszakaszon meglévő 22 km-es második pályát azzal a céllal, hogy kettős pályájú villamosított vonalat építsen a korábbi páneurópai X folyosó (RH1) mentén, amely szintén a TEN-T törzshálózaton és az Alpok-Nyugat-Balkán vasúti árufuvarozási folyosón található.
A 2011/92/EU irányelvvel összhangban bizonyítékot kell szolgáltatni a KHV szerinti engedélyezési eljárásoknak való megfelelésről.

102

C1.4. R2-I2

C

Az Oštarije – Knin – Split szakasz három állomásának felújítása

 

szám

0

3

4.

2025

Az Oštarije – Knin – Split vasútvonal felújításának részeként a Knin (kizárt) – Split (beszámított) szakaszon a beruházás célja a Drniš, Perković és Labin Dalmatinski állomások újjáépítése.
A 2011/92/EU irányelvvel összhangban bizonyítékot kell szolgáltatni a KHV szerinti engedélyezési eljárásoknak való megfelelésről.

103

C1.4. R2-I2

M

Fedélzeti és üzemeltetési jelzőberendezések az Oštarije – Knin – Split szakaszon

Az Oštarije – Knin – Split vonalra telepített és működő elektronikus jelzőberendezések

 

 

 

4.

2025

Az Oštarije-Knin – Split szakasz korszerűsítése részeként elektronikus jelzőberendezéseket kell felszerelni, amelyek lehetővé teszik az úgynevezett kölcsönös függőségi és központi forgalomirányítás kialakítását.

104

C1.4. R2-I3

C

Öt szűk keresztmetszet megszüntetése azokon a szakaszokon, amelyek jelenlegi korlátozott menetsebessége 60 km/h

 

szám

0

5

4.

2025

A beruházásnak öt szűk keresztmetszet megszüntetését kell eredményeznie azokon a szakaszokon, amelyek jelenlegi sebességhatára 60 km/h.
A 2011/92/EU irányelvvel összhangban bizonyítékot kell szolgáltatni a KHV szerinti engedélyezési eljárásoknak való megfelelésről.

105

C1.4. R2-I4

C

Kétvágányú vasútvonal Zágráb Kustošija – ZG Zapadni kolodvor – Zágráb Glavni kolodvor, 3,4 km hosszú átépített és korszerűsített szakaszon

 

szám (km)

0

3,4

4.

2025

A Zágráb Kustošija – Zagreb Zapadni kolodvor – Zágráb Glavni kolodvor szakaszon 3,4 km hosszú kétvágányú vasútvonalat kell rekonstruálni és korszerűsíteni.
A 2011/92/EU irányelvvel összhangban bizonyítékot kell szolgáltatni a KHV szerinti engedélyezési eljárásoknak való megfelelésről.

106

C1.4. R2-I5

C

2000 teherkocsin kicserélt fékbetétek a zaj csökkentése érdekében

 

szám

0

2 000

2.

2026

A kocsik utólagos felszerelésére irányuló beruházások társfinanszírozása 2000 fékbetétnek az áruszállító kocsikba történő beépítését eredményezi, ami hozzájárul a zajszennyezés csökkentéséhez a vasúti szállítási ágazatban.

107

C1.4. R2-I6

C

Az akkumulátorvonatok két prototípusa és az üzemi tesztek megkezdése

 

szám

0

2

4.

2024

Az akkumulátoros elektromos motorvonat (BEMV) és az akkumulátoros motorvonat (BMV) két prototípusát kell gyártani.

108

C1.4. R2-I7

M

A fedélzeti jegyértékesítési rendszerek korszerűsítése és működőképessége

A fedélzeti jegykiadó rendszer korszerűsítése és működése

 

 

 

4.

2024

A mérföldkő meghatározza azt a határidőt, amelyen belül 70 új alacsony padlós vonat esetében jól működő, korszerűsített fedélzeti jegyértékesítési rendszert kell bevezetni. A beruházás magában foglalja a berendezések beszerzését, telepítését, a rendszer átalakítását és karbantartását.

109

C1.4. R3

M

A part menti közlekedésről szóló új, rendszeres és idényjellegű törvény

A part menti szállításról szóló új törvény hatálybalépése

 

 

 

3.

2021

Az új, rendszeres és szezonális part menti tengeri szállításról szóló törvény egyszerűsíti a jelenlegi adminisztratív eljárásokat, és jobb előfeltételeket teremt a part menti tengeri tömegközlekedés hatékonyabb működéséhez azáltal, hogy szabályozza a szabályos parti tengeri szállításért felelős ügynökség tevékenységére vonatkozó rendelkezéseket, különösen az állami útvonalak engedélyezésére vonatkozó szakaszt, valamint a tömegközlekedés informatikai rendszereinek (SEOP-rendszer) jobb kihasználását és ellenőrzését.

110

C1.4. R3

M

A belvízi hajózásról és kikötőkről szóló új törvény

A belvízi hajózásról és kikötőkről szóló új törvény hatálybalépése

 

 

 

3.

2021

A belvízi hajózásról és kikötőkről szóló új törvénynek – amennyiben a hajózás biztonsága érdekében szükséges – lehetővé kell tennie a Horvátország belvízi hajózási ágazataiban (illetve azok egyes részeiben) felmerülő konkrét kockázatok azonosítását.

111

C1.4. R3

M

A tengeri területekről és tengeri kikötőkről szóló új törvény

A tengeri területekről és tengeri kikötőkről szóló új törvény hatálybalépése

 

 

 

4.

2022

A tengeri területekről és tengeri kikötőkről szóló új törvény átszervezi a közforgalmú kikötők számára nyitott kikötői rendszer szerkezetét, amelynek célja a közkikötők üzemeltetésére vonatkozó jogi kötelezettségek egységes végrehajtásának biztosítása és az irányítási költségek racionalizálása.

112

C1.4. R3-I1

C

Korszerűsített/újraépített 2 tengeri kikötő, amely nyitva áll a közforgalom előtt

 

szám

0

2

4.

2025

Ennek eredménye 2 a közforgalom számára nyitott korszerűsített/újraépített tengeri kikötők, amelyek javítják a tengeri tömegközlekedés minőségét, a rendszeres part menti tengeri szállításban részt vevő hajók fogadási kapacitását, erősítik az utasok biztonságát, növelik a mobilitást, javítják az általános életminőséget és biztosítják a fenntartható mobilitást.
A 2011/92/EU irányelvvel összhangban bizonyítékot kell szolgáltatni a KHV szerinti engedélyezési eljárásoknak való megfelelésről.

113

C1.4. R3-I2

C

Elektromos meghajtású, alternatív tüzelőanyaggal működő hajók

 

szám

0

6

2.

2026

A beruházásnak korszerűsítenie kell a flottát 3 személyhajóval és 3 nagysebességű személyhajóval (katamarán), elektromos szomorú meghajtással, hogy javítsa a tömegközlekedési szolgáltatások minőségét és összekapcsolja a szigeteket kibocsátásmentes hajók használatával. A beszerzésnek a hajók beszerzésére/építésére irányuló pályázaton kell alapulnia, amelyet „tervezés és építés; építés” alapján kell végrehajtani.
Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a DNSH technikai iránymutatásának (2021/C 58/01) megfelelően. A személyhajókat és a katamaránokat különösen nagyfeszültségű meghajtással kell meghajtani.

114

C1.4. R3-I3

C

Az új križnicai kötélkomp üzemel a Dráván át Pitomača településen

 

szám

0

1

4.

2022

Ennek a beruházásnak egy napenergiával működő elektromos komp megépítését kell eredményeznie, amely összeköti a szárazföldet Križnica szigetével, és amely a Horvát Hajózási Nyilvántartás jóváhagyásával működik.

115

C1.4. R3-I4

C

Hajókról származó hulladék fogadására épített három helyi kikötő

 

szám

0

3

2.

2026

Három nemzetközi jelentőségű kikötőt fel kell szerelni a hajók fedélzetén összegyűjtött hulladék feldolgozására szolgáló kikötői létesítményekkel. Minden vízi útvonalhoz egy-egy létesítmény tartozik majd: a Száva esetében a Slavonski Brod-i kikötőben, a Dráva esetében az eszéki kikötőben, a Duna esetében pedig a vukovári kikötőben.
A 2011/92/EU irányelvvel összhangban bizonyítékot kell szolgáltatni a KHV szerinti engedélyezési eljárásoknak való megfelelésről.

116

C1.4. R4-I1

C

70 alternatív üzemanyaggal működő (elektromos és hidrogénüzemű) autóbusz beszerzése és üzembe helyezése

 

szám

0

70

4.

2025

A beruházás célja, hogy a tömegközlekedési szolgáltatások minőségének javítása érdekében – 70 új alternatív meghajtású jármű (elektromos vagy hidrogénmeghajtású) beszerzése, valamint a kibocsátásmentes járművek használatának előmozdításához és a meglévő flották CO2-kibocsátásának csökkentéséhez szükséges infrastruktúra kiépítése révén – korszerűsítse a buszflottát.

117

C1.4. R4-I2

C

30 tömegközlekedési célra beszerzett villamos

 

szám

0

30

4.

2025

Ez a beruházás a tömegközlekedési szolgáltatások minőségének javítása érdekében korszerűsíti a villamosflottát.

118

C1.4. R5-I1

C

Teljesen villamosított és környezetbarát légi járművek földi kiszolgálási rendszerének megvalósítása a zadari repülőtéren

 

szám

0

1

4.

2024

Teljesen villamosított és zöldített légi járművek földi kiszolgálási rendszerének megvalósítása, amely a következőket foglalja magában: i. Helyhez kötött légi járművek villamos energiával való ellátására szolgáló rögzített csatlakozások megvalósítása a szükséges tervezési és biztonsági kiigazításokkal (a forgalmi előtér kapacitásának növelése nélkül); ii. Dízelüzemű mobil földi kiszolgáló berendezések cseréje elektromos meghajtású egységekkel; És iii. egy 610 kW teljesítményű fotovoltaikus erőmű építése.
Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a DNSH technikai iránymutatásának (2021/C 58/01) megfelelően. A projektet különösen az előtér-kapacitás növelése nélkül kell végrehajtani, és valamennyi dízelüzemű mobil földi kiszolgáló berendezést elektromos meghajtású egységekre kell cserélni. Bizonyítani kell, hogy a projekt nem gyakorol jelentős hatást az érintett Natura 2000 területek épségére.

119

C1.4. R5-I2

C

A teljesen önvezető és elektromos járművek ellenőrzési prototípusai és a vonatkozó vizsgálatok

 

szám

0

60

1.

2024

El kell végezni az ellenőrzési prototípusok gyártását, beleértve a szükséges önvezető elektromos járműplatformok és akkumulátorrendszerek kifejlesztését, a prototípusok vizsgálatát és az önvezető rendszerek vizsgálatát.

120

C1.4. R5-I2

M

Az önvezető járművekről szóló új jogszabályok

Az önvezető járművekről szóló új jogszabály hatálybalépése

 

 

 

2.

2024

Az önvezető járművekről szóló új jogszabály többek között a következőkre terjed ki:
Az önvezető járművek nemzeti vizsgálati eljárásának kidolgozása;
A nemzeti közúti közlekedésbiztonsági jogszabályok kiigazítása a forgalomban lévő önvezető járművek lehetővé tétele érdekében;
A nemzeti jármű-típusjóváhagyási szabályok kiigazítása;
A közúti utasbiztonsági szabályok kiigazítása az önvezető járművekkel történő személyszállítás lehetővé tétele érdekében;
A nemzeti biztosítási jogszabályok kiigazítása az önvezető járművek és szolgáltatások biztosításának lehetővé tétele érdekében.

121

C1.4. R5-I2

C

Támogatás odaítélése új városi mobilitási ökoszisztéma-projekt kutatásához és fejlesztéséhez

 

szám (EUR)

 

197 093 370

4.

2025

A támogatás kizárólag a projekt kutatási és fejlesztési részére ítélhető oda, nevezetesen a teljesen önvezető elektromos járművek eredeti prototípusának befejezésével és a végtermék valamennyi jellemzőjével rendelkező ellenőrzési prototípusok kifejlesztésére irányuló munka megkezdésével jellemzett szakaszra. Ezért a támogatás az alkalmazott kutatásra, különösen az ipari kutatásra és a kísérleti fejlesztésre vonatkozik.

122

C1.4. R5-I2

M

A fogyatékossággal élő utasok igényeihez igazított, teljesen autonóm és elektromos járművek és egy speciális infrastruktúra

Teljesen autonóm és elektromos járművek, amelyek megfelelnek a gyártott fogyatékkal élő utasok igényeinek, valamint az összes beépített funkcióval működő speciális infrastruktúra

 

 

 

4.

2025

A teljesen önvezető és elektromos járművek speciális infrastruktúrájának teljes mértékben működőképesnek kell lennie az összes beépített funkcióval, lehetővé téve a teljesen önvezető új elektromos járművek működését, amennyire csak lehetséges, a fogyatékkal élő utasok igényeihez igazítva (nagy tolóajtók, amelyek lehetővé teszik a járműbe való könnyebb bejutást, valamint a kerekesszékek elhelyezésére alkalmas csomagtér).

123

C1.4. R5-I2

C

50 000, a fogyatékossággal élő személyek számára ingyenesen odaítélt, teljesen önvezető járművel történő utazásra szóló utalvány, amely a kibocsátást követően legalább 5 évig érvényes

 

szám

0

50 000

1.

2026

Új, teljesen önvezető járművek építését követően Zágráb városával és a tömegközlekedési szolgáltatóval egyetértésben 50 000, a kibocsátást követően legalább 5 évig érvényes, ingyenes járművezetési utalványt kell kiosztani a fogyatékossággal élő és/vagy az egyéb tömegközlekedési eszközök használata során nehézségekkel küzdő személyek számára.

124

C1.4. R5-I3

C

2000 alternatív meghajtású közúti jármű (elektromos vagy hidrogénüzemű) társfinanszírozott beszerzése

 

szám

0

2 000

2.

2026

Az odaítélésről szóló határozat közzétételét és végrehajtását követően 2000 új alternatív (elektromos vagy hidrogénüzemű) közúti jármű társfinanszírozására kerül sor.

125

C1.4. R5-I3

C

1300 elektromos töltőállomás társfinanszírozása

 

szám

0

1 300

2.

2026

Az odaítélésről szóló határozat közzétételét és végrehajtását követően 1300 töltőállomás társfinanszírozására és építésére kerül sor.

E. 1.5. KOMPONENS: A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK JAVÍTÁSA ÉS AZ ÉLELMISZER-ELLÁTÁSI LÁNC MEGERŐSÍTÉSE

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja az élelmezésbiztonság és a horvát agrár-élelmiszeripari ágazat versenyképességének növelése.

A komponens a következőkből áll: i. Logisztikai infrastruktúra-hálózat létrehozása a gyümölcs- és zöldségágazat termelési láncának megerősítése érdekében; ii. A mezőgazdasági földterületek szerkezetátalakítására és konszolidációjára szolgáló rendszer létrehozása; iii. Digitális megoldások kifejlesztése a mezőgazdasági ágazatban; Valamint iv. az élelmiszer-adományozási rendszerek javítása.

A komponens hozzájárul a „minden szükséges intézkedés megtételének és a világjárványra való hatékony reagálásnak, a gazdaság fenntartásának és a helyreállítás támogatásának szükségességével” kapcsolatos országspecifikus ajánlás megvalósításához (1., 2020. évi országspecifikus ajánlás); „A digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés fokozásának szükségességéről” (2. országspecifikus ajánlás, 2020.), valamint „a köz- és potenciálisan köz-magán beruházási projektek végrehajtásának és finanszírozásának előtérbe helyezése a gazdaság helyreállításának támogatása érdekében” (3. országspecifikus ajánlás, 2020).

E.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C1.5. reform R1 – A logisztikai infrastruktúra hálózatának létrehozása a gyümölcs- és zöldségágazat termelési láncának megerősítése érdekében

A reform célja a mezőgazdasági kisüzemek kínálatának a termelői szervezeteken keresztül történő megszervezése és összekapcsolása az összevonás, az együttműködés, a tapasztalatcsere és a tudáscsere ösztönzése érdekében. A reform várhatóan javítani fogja a mezőgazdasági termelők helyzetét az ellátási láncokban, különösen a gyümölcs- és zöldségágazatban, és hozzájárul a nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező termékek fejlesztéséhez. A reform keretében a horvát kormány elfogadja a gyümölcs- és zöldségágazat piaci kapacitásának megerősítését célzó operatív programot a 2021–2026-os időszakra.

A reformot 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C1.5. beruházás R1-I1 – Gyümölcs- és zöldségfélék logisztikai és elosztóközpontjainak építése és felszerelése

A beruházás célja az ágazaton belüli verseny javítása a gyümölcsök és zöldségek logisztikai és elosztási infrastruktúrájának kiépítése és felszerelése révén. Az elosztóközpontnak legalább 3000 tonna tárolótérrel és személyre szabott logisztikai területtel, valamint legfeljebb 12 000 tonna tárolótér és testreszabott logisztikai tér kapacitásával kell rendelkeznie. Az épített logisztikai elosztó központoknak megújuló energiaforrásokat kell használniuk, és hozzá kell járulniuk az élelmiszer-veszteség és -pazarlás csökkentéséhez.

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C1.5. R1-I2 beruházás – A termelők élelmiszer-ellátási láncon belüli helyzetének és láthatóságának megerősítése

A beruházás célja a termelői szervezetek irányításának és pénzügyi fenntarthatóságának javítása, valamint annak lehetővé tétele, hogy a termelők fontosabb szerepet játsszanak a logisztikai és elosztó központok irányításában és tulajdonosi szerkezetében. A beruházás magában foglalja a termelői szervezetek oktatását és képzését az irányítás és a pénzügy területén. A beruházásnak tartalmaznia kell egy, a gyümölcsökre és zöldségekre vonatkozó címkézési rendszert is, amelynek célja a helyi és regionális termelők jobb elismerése és az agrár-élelmiszeripari termékek minőségbiztosításának javítása.

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C1.5. reform R2 – A mezőgazdasági földterületek szerkezetátalakítási és konszolidációs rendszereinek javítása

A reform célja, hogy megkönnyítse a mezőgazdasági földterületek konszolidációs eljárásait és folyamatos ellenőrzését, ami megteremti a korszerű gazdálkodási módszerek alkalmazásának, az infrastruktúra kiépítésének (például a tereputak és a meliorációs csatornák hálózatának) és a mezőgazdasági földterületekkel kapcsolatos ingatlanjogi viszonyok kezelésének előfeltételeit. A reformnak hozzá kell járulnia a mezőgazdasági földterületek hatékonyabb mezőgazdasági hasznosításához, növelve a mezőgazdasági termelés termelékenységét és fenntarthatóságát, különös tekintettel a környezet megóvására és a vidéki területek életének javítására. A reform részeként a mezőgazdasági földterületek konszolidációjáról szóló új törvény hatályba lép.

A reformot 2026. március 31-ig be kell fejezni.

C1.5. beruházás R2-I1 – Mezőgazdasági birtokrendezés

A beruházás célja, hogy megteremtse a korszerű gazdálkodási módszerek alkalmazásának előfeltételeit a mezőgazdasági földterületek konszolidációja révén, aminek lehetővé kell tennie a földhöz való könnyebb és hatékonyabb hozzáférést infrastruktúra (például tereputak és meliorációs csatornák hálózata) kiépítése révén.

A beruházásnak hozzá kell járulnia a jobb vízgazdálkodáshoz és vízvédelemhez, a talajerózió és a savasodás megelőzéséhez, a levegő megőrzéséhez, az elrendezés és a tájvédelemhez, valamint a foglalkoztatás növeléséhez, ami közvetlen és közvetett hatást gyakorol a vidék megújulására.

A beruházást 2026. március 31-ig be kell fejezni.

InvestmentC1.5. R2-I2 – Mezőgazdasági földterület-megfigyelési program

A beruházás célja, hogy helyszíni kutatás és a földrajzi információs rendszer (GIS) megvalósítása révén biztosítsa a mezőgazdasági földterületek hatékony védelméhez szükséges feltételeket, a talaj állapotának felméréséhez szükséges adatok folyamatos rendelkezésre állását és a fenntartható gazdálkodási politika végrehajtását. A beruházás magában foglalja a mezőgazdasági földterületek állapotának állandó figyelemmel kísérésére irányuló program létrehozását és végrehajtását ezen erőforrás szisztematikus és tervezett kezelésének támogatása érdekében. A program eredményei lehetővé teszik a Bizottság „Talajvédelmi tematikus stratégiájában” meghatározottak szerint azon válságterületek azonosítását is, ahol a talaj veszélynek van kitéve, és alapul szolgálnak egy hatékonyabb talajvédelmi politika, valamint egy fenntartható mezőgazdasági és vidékfejlesztési politika kialakításához.

A beruházást 2025. június 30-ig be kell fejezni.

C1.5. reform R3 – A mezőgazdaság digitális átalakulása

A reform célja, hogy a mezőgazdasági ágazat közszolgáltatásai hozzáférhetőbbé váljanak a mezőgazdasági termelők számára azáltal, hogy digitalizálják ezeket a szolgáltatásokat, ugyanakkor csökkentik az adminisztratív terheket is. A reform magában foglalja egy koordináló egység létrehozását, amely megtervezi és nyomon követi valamennyi beruházás végrehajtását, és biztosítja a meghatározott célok elérését: Digitalizált közszolgáltatások, intelligens mezőgazdaság operatív platform és nyilvánosan hozzáférhető nyomonkövetési információs rendszer.

A reform várhatóan hozzájárul majd a mezőgazdasági termelés növeléséhez, a mezőgazdasági termékek minőségének és nyomon követhetőségének biztosításához, valamint az éghajlat és a környezet szempontjából hosszú távon fenntartható agronómiai gyakorlatok alkalmazásának biztosításához.

A reform 2025. december 31-ig fejeződik be.

C1.5. R3-I1 beruházás – Digitális közszolgáltatások kiépítése

E beruházás célja legalább 30 mezőgazdasági közszolgáltatás digitális átalakítása. A beruházásnak magában kell foglalnia többek között a digitális átalakítási cselekvési terv elkészítését, amely a digitalizálandó összes mezőgazdasági szolgáltatás rögzítésének alapját képezi. A cselekvési tervben nyilvántartásba vett legalább 30 közszolgáltatást digitalizálni kell és elérhetővé kell tenni a kedvezményezettek számára. A beruházásnak csökkentenie kell a személyes szolgáltatások iránti igényt, és hozzá kell járulnia a mezőgazdasági termelők számára nyújtott digitális közszolgáltatások létrehozásához.

A beruházást 2025. szeptember 30-ig be kell fejezni.

C1.5. beruházás R3-I2 – Intelligens mezőgazdaság

A beruházás célja, hogy mezőgazdasági termelésirányítási rendszer létrehozásával támogassa Horvátország mezőgazdasági ágazatának digitális átalakulását. Azáltal, hogy naprakész, strukturált és időszerű információkat nyújt közvetlenül a földterületekről és a gazdaságokról, megfelelő szakértői támogatással és a fenntartható termelés elvének alkalmazásával, az intelligens mezőgazdasági platform a jövőbeli közös agrárpolitikában meghatározott célkitűzések elérésének eszköze. A beruházás megkönnyíti és reziliensebbé teszi a felhasználók működését, javítja a Földművelésügyi Minisztérium által végrehajtott programok és projektek hozzáférhetőségét, láthatóságát és átláthatóságát, valamint javítja a mezőgazdasági minisztérium által nyújtott közszolgáltatások és szakmai támogatás minőségét.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C1.5. R3-I3 beruházás – Központosított kiválasztási rendszer

A beruházás célja a fenntartható gazdálkodás további előmozdítása, különösen a helyi kistermelők számára, valamint a fogyasztók további tájékoztatása a fenntartható módon előállított termékek jelentőségéről és elérhetőségéről Horvátország egész területén helyi szinten. A beruházás várhatóan pozitív hatással lesz a vidékfejlesztésre számos helyi közösségben, és hozzájárul a helyileg előállított és fenntartható élelmiszertermékek iránti fogyasztói bizalom növeléséhez. A beruházás magában foglalja egy, a nyilvánosság számára hozzáférhető nemzeti nyomonkövethetőségi információs rendszer létrehozását.

A beruházást 2023. szeptember 30-ig be kell fejezni.

C1.5. reform R4 – Az élelmiszer-adományozási rendszerek javítása

A reform célja a körforgásos gazdaság előmozdítása az agrár-élelmiszeripari ágazatban, az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a szegények élelmezésbiztonságának növelése az élelmiszer-adományozási rendszer javítása révén. A reform magában foglalja egy élelmiszerbank létrehozását, az élelmiszer-adományozási láncban részt vevő közvetítők infrastrukturális kapacitásának megerősítését, az élelmiszer-pazarlás megelőzését szolgáló online platform elindítását, az élelmiszer-adományozási informatikai rendszer korszerűsítését, az élelmiszer-pazarlás megelőzésére vonatkozó önkéntes megállapodások megkötését az érintett hatóságok és az élelmiszer-ellátási lánc érdekelt felei, a tudományos körök, a tudományos közösség és a civil társadalmi szervezetek között, valamint az élelmiszer-pazarlás megelőzéséről és az élelmiszer-adományozásról szóló tájékoztató és oktató kampány végrehajtását.

A reformot 2023. december 31-ig be kell fejezni.

C1.5. beruházás R4-I1 – Élelmiszerbankok és -közvetítők infrastrukturális felszerelése az élelmiszer-adományozási láncban

A beruházás célja az élelmiszer-adományozási láncban részt vevő közvetítők és az élelmiszerbank infrastrukturális kapacitásának megerősítése annak érdekében, hogy megteremtsék az adományozott élelmiszer mennyiségének növeléséhez szükséges alapvető előfeltételeket, ezáltal hozzájárulva az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez és a szegényebb népességcsoportok élelmezésbiztonságának növeléséhez. A beruházás magában foglalja az élelmiszerbankok és az élelmiszer-adományozási láncban közreműködő közvetítők infrastrukturális felszerelését szolgáló támogatási programok végrehajtását, amelyeket a mezőgazdasági minisztérium fejlesztett ki és a horvát kormány fogadott el.

A beruházást 2023. december 31-ig be kell fejezni.

E.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(mérföldköveknél)

Mennyiségi mutatók
(céloknál)

Időpont

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Egység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

126

C1.5. R1

M

A gyümölcs- és zöldségágazat piaci kapacitásának megerősítésére irányuló operatív program a 2021–2026-os időszakra

A horvát kormánynak a gyümölcs- és zöldségágazat piaci kapacitásának a 2021–2026-os időszakra szóló megerősítésére irányuló operatív program elfogadásáról szóló határozatának hatálybalépése

 

 

 

4.

2021

Az elsősorban a termelői szervezetek gyümölcs- és zöldségtermelési és értékesítési láncban betöltött szerepének és irányítási kapacitásának megerősítésére irányuló intézkedés végrehajtása érdekében a horvát kormány elfogadja a gyümölcs- és zöldségágazat piaci kapacitásának a 2021–2026-os időszakra szóló megerősítését célzó operatív programot. Ez a következő intézkedések végrehajtását foglalja magában: i. Logisztikai gyümölcs- és zöldségelosztó központok építése és felszerelése, valamint ii. a gyümölcsök és zöldségek ellátási láncában a termelők helyzetének megerősítése és elismerése.

127

C1.5. R1-I1

C

Épített és működő logisztikai elosztó központ (LDC)

 

szám

0

1

4.

2023

Az épített logisztikai disztribúciós központ (LDC) magában foglal egy, a termék átvételére, tisztítására, mosására, válogatására és csomagolására szolgáló felújítási részt, valamint a megfelelő átvételi és tárolókapacitás tároló részét hűtés és hosszú távú tárolás, valamint a termék bizonyos szintű feldolgozása során. A gyümölcsök és zöldségek elsődleges feldolgozása a tervek szerint nem szabványos minőségű termékeket használ fel, és így kerüli az élelmiszer-pazarlást (hulladékot). Az LDC tárolókapacitása legalább 3000, de legfeljebb 12 000 tonna. Az intézkedés egy új épület építésére vonatkozik, amelynek elsődleges energiaigénye legalább 20 %-kal alacsonyabb, mint a közel nulla energiaigényű épület (NZEB).

128

C1.5. R1-I1

C

Legalább három logisztikai elosztó központ (LDC) épült és működik

 

szám

0

3

1.

2026

A 3 épített logisztikai disztribúciós központ (LDC) magában foglal egy, a termék átvételére, tisztítására, mosására, válogatására és csomagolására szolgáló felújítási részt, valamint a megfelelő átvételi és tárolókapacitás tároló részét hűtés és hosszú távú tárolás, valamint a termék bizonyos szintű feldolgozása során. A gyümölcsök és zöldségek elsődleges feldolgozása a tervek szerint nem szabványos minőségű termékeket használ fel, és így kerüli az élelmiszer-pazarlást (hulladékot). Az egyes legkevésbé fejlett országok tárolási kapacitása legalább 3000, de legfeljebb 12 000 tonna. Az intézkedés egy új épület építésére vonatkozik, amelynek elsődleges energiaigénye legalább 20 %-kal alacsonyabb, mint a közel nulla energiaigényű épület (NZEB).

129

C1.5. R1-I2

C

A termelői szervezetek képzése

 

szám

0

3

2.

2026

Legalább 3, legalább 15 főt foglalkoztató termelői szervezetnél képzést kell tartani a logisztikai elosztó központhoz kapcsolódó termelői szervezetek irányítása és finanszírozása terén. Irányítási és pénzügyi képzést kell tartani annak érdekében, hogy a termelői szervezetek kulcsszerepet játszhassanak a termelők szervezetében, javítsák a közös piaci térnyerésben elfoglalt helyüket, valamint a logisztikai elosztó központok irányítási és tulajdonosi struktúráját.

130

C1.5. R1-I2

C

A gyümölcs- és zöldségfélék címkézési rendszere

 

szám

0

1

2.

2026

A gyümölcs- és zöldségpiacon felismerhető címkék létrehozására szolgáló rendszert kell kidolgozni a Mezőgazdasági Minisztérium és a Horvát Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Ügynökség együttműködésével. A rendszernek önkéntesnek kell lennie, és ki kell egészítenie a Földművelésügyi Minisztérium által kidolgozott, már létező minőségrendszert. A fejlett rendszer várhatóan jobban elismeri majd a helyi és regionális termelőket, és javítja az agrár-élelmiszeripari termékek minőségbiztosítását.

131

C1.5. R2

M

A mezőgazdasági földterületek konszolidációjáról szóló új törvény

A mezőgazdasági földterületek konszolidációjáról szóló új törvény hatálybalépése

 

 

 

1.

2022

A mezőgazdasági földterületek konszolidációjáról szóló tervezett új törvény többek között:
• A konszolidációs folyamat egyszerűsítésére vonatkozó feltételek bevezetése,
• A részt vevő szervek számának csökkentése,
• Az allokáció keretében végzett tevékenységek elvégzéséhez szükséges idő lerövidítése,
• Alkalmazzon információs technológiákat, és csatlakozzon a különböző érdekelt felek meglévő és új adatbázisaihoz, miközben talajminőségi adatbázist hoz létre.

132

C1.5. R2-I1

C

18 000 hektár konszolidált mezőgazdasági földterület

 

szám

0

18 000

1.

2026

A 18 000 hektár mezőgazdasági terület konszolidációja lehetővé teszi a földterülethez való könnyebb és hatékonyabb hozzáférést az infrastruktúra kiépítése révén (például mezőutak és meliorációs csatornák hálózata), tiszteletben tartva a 92/43/EGK élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket és a 2011/92/EU irányelv szerinti környezeti hatásvizsgálat szerinti engedélyezési eljárásokat. Hozzá kell járulnia továbbá a jobb vízgazdálkodáshoz és vízvédelemhez, a talajerózió és a savasodás megelőzéséhez, a levegő megőrzéséhez, az elrendezés és a tájvédelemhez, valamint a foglalkoztatás növeléséhez, ami közvetlen és közvetett hatást gyakorol a vidék megújulására.

133

C1.5. R2-I2

C

A mezőgazdasági földterületek megfigyelésére szolgáló operatív információs rendszer korszerűsítése és 90 állandó állomás létrehozása a mezőgazdasági földterületek állapotának figyelemmel kísérése céljából

 

szám

0

90

2.

2025

A mezőgazdasági földterületek ellenőrzésére szolgáló információs rendszer korszerűsítésének lehetővé kell tennie, hogy reális és összehasonlítható paraméterek álljanak rendelkezésre, amelyek a mezőgazdasági földterületek szisztematikus és tervezett kezelésének alapjául szolgálnak.
A korszerűsített rendszer részeként legalább 90 állomást kell létrehozni a mezőgazdasági földterületek állapotának figyelemmel kísérésére Horvátország egész területén, hogy azok lefedjék az összes alrégiót, hogy azok a lehető legnagyobb mértékben tükrözzék agroökológiai viszonyaikat.

134

C1.5. R3

M

A digitális átalakítási projektek végrehajtásával és irányításával foglalkozó egység létrehozása a Földművelésügyi Minisztériumon belül

A mezőgazdasági miniszter határozata a Földművelésügyi Minisztérium digitális átalakítási projektek végrehajtásával és irányításával foglalkozó osztályának felállításáról

 

 

 

4.

2021

A létrehozott egység az illetékes hatóságokkal (a kifizető ügynökséggel, a Horvát Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Ügynökséggel és a Digitális Társadalom Fejlesztéséért Felelős Központi Állami Hivatallal) együttműködve megtervezi és nyomon követi az összes beruházást annak érdekében, hogy biztosítsa a következők elérését: Legalább 30 digitalizált közszolgáltatás, működő intelligens mezőgazdasági platform és nyilvánosan hozzáférhető nyomonkövethetőségi információs rendszer.

135

C1.5. R3-I1

C

A mezőgazdasági közszolgáltatások digitális átalakítására irányuló cselekvési tervben felsorolt legalább 30 mezőgazdasági közszolgáltatás digitalizálása

 

szám

0

30

3.

2025

A digitalizált mezőgazdasági szolgáltatások rögzítésének alapját a digitális átállási cselekvési terv képezi. A cselekvési tervnek tartalmaznia kell egy modellt és egy átalakítási folyamatot minden egyes nyilvántartásba vett közszolgáltatásra vonatkozóan. A cselekvési tervben szereplő és a horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében támogatott legalább 30 közszolgáltatást digitalizálni kell és elérhetővé kell tenni a kedvezményezettek számára. A cselekvési terv meghatározza a projekt végrehajtása révén digitalizálandó egyes közszolgáltatásokat. Legalább 30 szolgáltatást digitalizálni és a kedvezményezettek rendelkezésére kell bocsátani.

136

C1.5. R3-I2

M

Az intelligens mezőgazdasággal foglalkozó platform létrehozása

Teljes mértékben működőképes, intelligens mezőgazdasági platform, amely magában foglalja az infrastruktúra központosítását, a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos valamennyi adat rendelkezésre állását és a platformokhoz való hozzáférést

 

 

 

4.

2025

Az intelligens mezőgazdasági platformnak teljes mértékben működőképesnek és a kedvezményezettek számára elérhetőnek kell lennie. A hatékony, jövedelmező és fenntartható horvát mezőgazdasági ágazat alapját az intelligens mezőgazdasági platform határozza meg azáltal, hogy naprakész, strukturált és időszerű információkat nyújt közvetlenül a földterületekről és a gazdaságokról, megfelelő szakértői támogatással és a fenntarthatóság elvének alkalmazásával. A platformnak képesnek kell lennie arra, hogy csökkentse a gazdálkodás ökológiai lábnyomát (pl. a precíziós mezőgazdasági rendszerekben az inputanyagok, például a műtrágyák és a növényvédő szerek minimalizált vagy területspecifikus alkalmazása révén enyhíteni kell a kioldódási/potenciális szennyezési problémákat, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását).

137

C1.5. R3-I3

M

Nyomonkövethetőségi információs rendszer létrehozása

Működő és a nyilvánosság számára hozzáférhető nyomonkövethetőségi információs rendszer

 

 

 

3.

2023

A tervezett nyomonkövetési információs rendszernek lehetővé kell tennie a fogyasztók jobb tájékoztatását a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek nyomon követhetőségének nyomon követése révén. A rendszer önkéntes, és azt az információk nyomon követésének egységesítésére és megkönnyítésére, a vállalkozások megkönnyítésére és a fogyasztók QR-kóddal történő tájékoztatására kell használni. A rendszert úgy kell kialakítani, hogy kapcsolódjon más e-rendszerekhez, és folyamatosan frissítse a nyomon követhetőségre vonatkozó információkat. A rendszernek képesnek kell lennie arra is, hogy rögzítse azon kereskedőkre és közvetítőkre vonatkozó információkat, akik soha nem kerülnek fizikai kapcsolatba a termékkel.

138

C1.5. R4

M

Az élelmiszer-pazarlás megelőzésére és az élelmiszer-adományozás informatikai rendszerének korszerűsítésére szolgáló online platform

Az élelmiszer-pazarlás megelőzését és az élelmiszer-adományozási informatikai rendszer technikai megoldásának korszerűsítését szolgáló online platform működőképes és nyilvánosan hozzáférhető

 

 

 

2.

2022

Létre kell hozni az élelmiszer-pazarlás megelőzésével és csökkentésével foglalkozó online platformot a bevált gyakorlatok terjesztése, a tudatosság növelése és az élelmiszer-pazarlás és az élelmiszer-adományozás kérdésének megismertetése érdekében. A már működő élelmiszer-adományozási informatikai rendszert új funkciókkal kell korszerűsíteni, amelyek kiemelik a rendszer regionális irányításának lehetőségét és az adatok statisztikai megjelenítését.

139

C1.5. R4-I1

M

Az élelmiszerbankok és az élelmiszer-adományozási láncban közreműködő közvetítők infrastrukturális felszerelésére irányuló támogatási program

Az élelmiszerbankok és az élelmiszer-adományozási láncban közreműködő közvetítők infrastrukturális felszerelését szolgáló támogatási program végrehajtása és a kifizetett források

 

 

 

4.

2023

A támogatási program nyilvános felhívást és megkötött szerződéseket követően, a pénzeszközök folyósítása révén valósul meg, amelyeket tároló létesítmények, tárolóberendezések és bútorok, hűtő- és élelmiszer-tároló berendezések, villás emelőtargoncák, hűtőjárművek, járművek és informatikai berendezések építésére és felújítására használnak fel.

   F. 1.6. KOMPONENS: FENNTARTHATÓ, INNOVATÍV ÉS REZILIENS TURIZMUS KIALAKÍTÁSA

A Covid19-világjárvány rendkívül negatív hatást gyakorolt az idegenforgalmi ágazatra, mind globálisan, mind Horvátországban. A horvátországi stratégiai tevékenységként az idegenforgalom a GDP 11,4 %-át teszi ki közvetlenül, és 2020-ban az előző évhez képest 55 %-kal csökkent az éjszakák száma. Tekintettel a válság e hatásaira és a változó keresleti elvárásokra, a horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja az idegenforgalmi ágazat átalakítása és korszerűsítése, valamint versenyképességének, fenntarthatóságának és rezilienciájának növelése a következő átfogó célkitűzések elérése révén:

-Az idegenforgalmi ágazat ellenálló képességének és fenntarthatóságának növelése a zöld és digitális átállás támogatása révén.

-Hozzájárulás az idegenforgalmi ágazat Covid19-válságból való kilábalásához a szálláshely-kapacitás, valamint a társadalmi és területi kohézió javítása révén.

-A körforgásos gazdaság növelése az idegenforgalomban és a felelős fogyasztás ösztönzése, valamint a turizmus által a kapcsolódó tevékenységekre gyakorolt közvetett hatások növelése.

Az összetevő a következőket támogatja:    a legterhesebb adójellegű járulékok csökkentésére vonatkozó országspecifikus ajánlás (4. ajánlás, 2019), minden szükséges intézkedés megtétele a világjárvány hatékony kezelése érdekében (1. 2020. évi országspecifikus ajánlás), a kiforrott állami beruházási projektek előreütemezése, valamint a gazdasági fellendülés előmozdítása érdekében a magánberuházások ösztönzése (3. 2020. évi országspecifikus ajánlás).

Ez a komponens a terv más alkomponenseiben, különösen a C1.5. részben meghatározott célkitűzésekhez is hozzájárul. A természeti erőforrások felhasználásának javítása és az élelmiszer-ellátási lánc megerősítése, valamint C2.3.A társadalom és a közigazgatás digitális átalakítása.

F.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C1.6.R1. Az idegenforgalmi ágazat ellenálló képességének és fenntarthatóságának javítása

A reform célja, hogy hatékony szervezeti és jogi keretet hozzon létre a fenntartható turizmus fejlesztésének irányítására az idegenforgalmi törvény, a turizmus 2030-ig tartó időszakra szóló stratégiája, a turizmus fenntartható fejlesztésére vonatkozó nemzeti terv 2027-ig történő kidolgozása és a stratégiai környezeti vizsgálat révén.

A reform a következőket foglalja magában:

-További adminisztratív és adójellegű adókedvezmények az idegenforgalmi ágazatban;

-A jogszabályi keret további módosítása, amely lehetővé teszi az idegenforgalom fejlesztésének jobb irányítását, ugyanakkor ösztönzi az innovációba való üzleti beruházásokat;

-Olyan új idegenforgalmi modell kidolgozása, amely diverzifikáltabb idegenforgalmi termékeket kínál, hozzájárul az idegenforgalmi vállalkozók zöld és digitális átállásához, és biztosítja a körforgásos gazdaság elveinek betartását;

-Az olyan működési eljárások csökkentése, amelyek hozzájárulnak a turisztikai vállalkozások könnyebb, gyorsabb és olcsóbb beindításához.

Az idegenforgalmi irányítási rendszer reformjának működőképessé tételét a C2.3 R3 I15 – A turisztikai alkalmazások megoldásainak kialakítása a vállalkozók adminisztratív tehermentesítése és az idegenforgalmi modell fenntarthatóság felé történő átalakítása érdekében végrehajtott beruházások révén is előirányozzák. A reformot a nyilvános konzultáció elvének megfelelően hajtják végre, amelybe az általános idegenforgalmi ökoszisztéma érdekeltjeinek széles körét vonják be, ideértve a vállalkozókat, az ágazati szövetségeket és a tudományos szakembereket is.

A reformot 2023. december 31-ig be kell fejezni.

C1.6.R1-I1 A horvát turizmus regionális diverzifikálása és szakosodása a magas hozzáadott értékű turisztikai termékek fejlesztésére irányuló beruházások révén

Ez a beruházás magában foglalja az állami turisztikai infrastruktúra fejlesztésére, átalakítására és korszerűsítésére Horvátország egész területén nyújtott pénzügyi vissza nem térítendő támogatást az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások részarányának növelése, a zöld és digitális átállás támogatása, valamint azon idegenforgalmi termékek előmozdítása érdekében, amelyek a körforgásos gazdaság elveivel összhangban nagyobb hozzáadott értéket teremthetnek.

E beruházás további célja a túlturizmus visszaszorítása a legfejlettebb turisztikai területeken a kevésbé fejlett turisztikai célpontok vonzerejének növelése, az úti célok minőségének javítása és a hosszabb szezonok lehetővé tétele, a turizmus fenntartható formáinak előmozdítása és az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése révén.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C1.6.R1-I2 A vállalkozók versenyképességének erősítése, valamint az idegenforgalmi ágazat zöld és digitális átállásának előmozdítása

E beruházás célja, hogy a zöld és digitális átállás révén hozzájáruljon a fenntartható turizmus fejlesztéséhez olyan zöld projektek végrehajtása révén, mint az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások használata és a körforgásos gazdaság, az innováció és a digitális technológiák alkalmazása, valamint környezetbarát turisztikai termékek és erőforrás-hatékonyság fejlesztése.

A finanszírozást Horvátország turizmusfejlesztési mutatója alapján kell elosztani oly módon, hogy a kevésbé fejlett turisztikai területeken történő beruházásokat előnyben kell részesíteni. Emellett ez a beruházás várhatóan fellendíti az idegenforgalom társadalmi fenntarthatóságát azáltal, hogy ösztönzi a magánberuházásokat, amelyek hozzájárulnak a helyi közösségekben a foglalkoztatás növeléséhez.

A beruházás 2025. december 31-ig fejeződik be.

C1.6.R1-I3 A rendszerkapacitás megerősítése a reziliens és fenntartható idegenforgalom érdekében

A beruházás célja, hogy a kifejezetten a munkaerőpiaci igényekre szabott oktatási programok révén erősítse a humán tőke ellenálló képességét az idegenforgalmi ágazatban, a digitális, zöld és irányítási készségekre összpontosítva.

A fő beruházási tevékenységek közé tartozik a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő oktatási programok kialakítása, a munkáltatók speciális képzése, a diákok és munkanélküliek képzése, valamint az állami közigazgatásban és a megyei idegenforgalmi igazgatóságokban dolgozó személyzet képzése a fenntartható turizmus jobb irányítása érdekében.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

F.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(mérföldköveknél)

Mennyiségi mutatók
(céloknál)

Időpont

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Egység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

140

C1.6. R1

M

Forgatókönyv-elemzés a 2030-ig tartó időszakra szóló fenntartható idegenforgalmi fejlesztési stratégia részeként

Forgatókönyv-elemzés kidolgozása

 

 

 

4.

2021

Az ezen alkomponensben említett beruházások mobilizálásának alapját a stratégia kidolgozási folyamatának részeként készített forgatókönyv-elemzés képezi. A forgatókönyv-elemzésnek az ágazat legfontosabb érdekelt feleivel konzultálva ki kell dolgoznia a fejlesztési irány nemzeti és területi szintű előrejelzését.

141

C1.6. R1

M

A Horvát Köztársaság kormánya által elfogadott, a fenntartható turizmus 2030-ig történő fejlesztésére irányuló stratégia

A fenntartható turizmus fejlesztésére irányuló stratégia 2030-ig történő hatálybalépéséről szóló rendelkezés

 

 

 

3.

2022

E reform részeként az idegenforgalom fejlesztési modelljének a fenntarthatóság irányába történő átalakítása a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható idegenforgalmi fejlesztési stratégia kidolgozása révén valósul meg, a társadalmi-gazdasági fenntarthatóság, valamint a környezeti és területi fenntarthatóság szempontjából.
A stratégia – mint hosszú távú, nemzeti jelentőségű stratégiai tervezési aktus – különös figyelmet fog fordítani az eddigi földhasználat kérdéseire, azaz az egyes úti célok túlturizmusára, mint az idegenforgalom fejlesztésének egyik fő problémájára. A stratégia választ ad arra is, hogy miként lehetne jobban előmozdítani a horvátországi egyenlőtlen regionális fejlődés csökkentését.

142

C1.6. R1

M

A Horvát Köztársaság fenntartható turizmus szatellitszámlájának összeállításáról

A fenntartható turizmus szatellitszámlájának hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés

 

 

 

3.

2023

A turisztikai-fenntarthatósági szatellitszámlák rendszere megteremti a feltételeket a turizmus fejlődésének irányításához és nyomon követéséhez, meghatározott turisztikai fenntarthatósági mutatók révén, nemzeti és regionális szinten egyaránt.
A szatellitszámla a közpolitikai irányítás eszközévé válik. Az adatgyűjtést és -összeállítást összehangolják az európai idegenforgalmi mutatók rendszerével (ETIS), valamint a környezeti-gazdasági számviteli rendszer (SEEA) fogalmaival, meghatározásaival, osztályozásaival és számviteli szabályaival. A regionális idegenforgalmi politika hatékonyságának javítása érdekében létrehozzák a regionális idegenforgalmi-fenntartható szatellitszámlát, amely a turisztikai tevékenységre vonatkozó konkrét mutatókkal egészül ki a turisztikai célpontok szintjén, oly módon kiigazítva, hogy jelezze a túlturizmus lehetséges előfordulását. Az adatoknak és az elemzéseknek mind a köz-, mind a magánszférában meg kell erősíteniük a tervezés stratégiai irányát, valamint releváns szakpolitikai irányítási eszközzé kell válniuk.

143

C1.6. R1

M

Az idegenforgalmi ágazat nyomon követésének és fejlesztésének keretét létrehozó idegenforgalmi törvény

Az idegenforgalmi törvény hatálybalépése

 

 

 

4.

2023

Az idegenforgalmi törvény keretet biztosít az idegenforgalmi ágazat nyomon követéséhez és fejlesztéséhez egy adatfigyelő és -elemzési rendszer létrehozása, az ösztönzők rendszere, a beruházások nyomon követése és elemzése, a kulcsfontosságú érdekelt felek szerepének meghatározása az idegenforgalom fejlesztésében és a szolgáltatások közötti együttműködésben, valamint az idegenforgalom fenntarthatóságát biztosító mutatók és szabványok (különösen a zöld és digitális szabványok) meghatározása révén.

144

C1.6. R1-I1

M

Nyilvános pályázati felhívások közzététele a meglévő állami turisztikai infrastruktúra zöld és digitális átállására, valamint az állami turisztikai infrastruktúra fejlesztésére a főbb turisztikai és part menti területeken kívül

Pályázati dokumentáció közzététele a meglévő állami idegenforgalmi infrastruktúra zöld és digitális átállására, valamint a főbb turisztikai és part menti területeken kívüli állami turisztikai infrastruktúra fejlesztésére

 

 

 

3.

2022

A pályázati dokumentációban meg kell határozni, hogy a beruházásoknak olyan projektekre kell összpontosítaniuk, amelyek javíthatják az idegenforgalmi infrastruktúra zöld és digitális minőségét, és csökkenthetik a környezeti hatásokat, és következésképpen a vendégek koncentrációját az idényben. A turizmus fejlettségi mutatója szerint a főbb turisztikai és part menti területeken csak a meglévő turisztikai infrastruktúra zöld és digitális átállásába történő beruházások és a beruházás teljes költségvetésének 29 623 731 EUR-ig támogathatók, hozzájárulva a célállomások fenntartható kezeléséhez, csökkentve a környezeti hatásokat az idegenforgalmi szezonban. A jogosultsági kritériumoknak magukban kell foglalniuk a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C 58/01) való megfelelést.

145

C1.6. R1-I1

C

Az állami idegenforgalmi infrastruktúra kiépítésére és átalakítására vonatkozó költségvetés pályázati felhívásonkénti teljes elosztása a támogathatósági kritériumok szerint

 


szám (EUR)

0

123 432 212

4.

2025

A meglévő közturisztikai infrastruktúra zöld és digitális átállásához, valamint a fő turisztikai és part menti területeken kívüli közturisztikai infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó támogathatósági/kiválasztási kritériumokkal összhangban a közturisztikai infrastruktúra kiépítésére és átalakítására elkülönített költségvetés 100 %-ának pályázati alapon történő elosztása, amely kiválasztási/támogathatósági kritériumokat tartalmaz a támogatott projektek DNSH technikai útmutatójának (2021/C 58/01) való megfelelés biztosítása, valamint a támogatott projekteknek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi vívmányokkal való összeegyeztethetősége tekintetében. Ezen túlmenően a kiválasztási/elfogadhatósági kritériumok az RRF-rendelet [VI/VII.] mellékletében meghatározott [026,128] beavatkozási terület(ek)nek megfelelően [éghajlati/digitális] hozzájárulást írnak elő.

146

C1.6. R1-I2

M

Nyilvános felhívások közzététele a fenntarthatóság megerősítésére, valamint az idegenforgalmi vállalkozók zöld és digitális átállásának ösztönzésére, a zöld átállást támogató összes beruházás legalább 50 %-ával

Pályázati dokumentáció közzététele a fenntarthatóság erősítése, valamint az idegenforgalmi vállalkozók zöld és digitális átállásának előmozdítása érdekében/2088;

 

 

 

3.

2022

A pályázati dokumentációban fel kell tüntetni, hogy a teljes beruházásból legalább 29 862 632 EUR-t az éghajlatváltozás mérséklésére vagy az ahhoz való alkalmazkodásra, a tevékenységeknek az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vagy az energiahatékonyságra és a hulladékcsökkentésre vonatkozó kritériumokkal összhangban történő digitalizálására, valamint a körforgásos gazdaságra való átállásra összpontosító beruházásokra ítélnek oda.
A projektkiválasztási kritériumoknak hozzá kell járulniuk a zöld átálláshoz, összhangban az NRS-szel, az európai zöld szerződéssel, a Horvát Köztársaság fenntartható idegenforgalmi szatellitszámlájának létrehozására irányuló megvalósíthatósági tanulmányban meghatározott fenntarthatósági mutatókkal, valamint a 2030-ig tartó időszakra szóló fenntartható idegenforgalmi fejlesztési stratégia kidolgozására vonatkozó iránymutatásokkal. A DNSH technikai útmutatójának alapelveivel összhangban a pályázóknak be kell mutatniuk, hogyan fogják enyhíteni a projekthez társítható negatív környezeti hatásokat, és hogyan járulnak hozzá a projekt végrehajtása során a pozitív hatásokhoz.

A pályázati dokumentumnak legalább 29 862 632 EUR-t kell hozzárendelnie a zöld átállás támogatására irányuló összes beruházáshoz, és e beruházások tekintetében meg kell határoznia a kiválasztási/támogathatósági kritériumokat, amelyek tükrözik a [VI/VII.] melléklet alkalmazandó beavatkozási területeinek [3–100] követelményeit, a DNSH technikai útmutatójának (2021/C 58/01) való megfelelést, valamint azt, hogy a támogatott projektek megfelelnek-e a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi vívmányoknak.

147

C1.6. R1-I2

C

A források teljes elosztása a fenntarthatóság megerősítésére, valamint az idegenforgalmi vállalkozók zöld és digitális átállásának előmozdítására

 


szám (EUR)

0

165 903 511

4.

2025

A teljes költségvetés odaítélése pályázati eljárás útján olyan projektek számára, amelyek célja a fenntarthatóság erősítése, valamint az idegenforgalmi vállalkozók zöld és digitális átállásának előmozdítása, olyan pályázatokkal, amelyek kiválasztási/elfogadhatósági kritériumokat tartalmaznak, amelyek tükrözik a RRF-rendelet [VI/VII.] mellékletében meghatározott alkalmazandó beavatkozási területekre [3–100] vonatkozó követelményeket, valamint a támogatott projekteknek a DNSH technikai iránymutatásának (2021/C 58/01) való megfelelését, valamint a támogatott projektek megfelelését a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi vívmányoknak.

148

C1.6. R1-I3

M

Oktatási programok a turizmussal kapcsolatos ismeretek és készségek megerősítésére

Az oktatási program közzététele

szám

0

10

4.

2024

Az idegenforgalmi ismeretek és készségek – többek között az idegenforgalmi rendszer kormányzati és köztisztviselői, a munkanélküliek és a munkáltatók oktatása digitális készségeinek – megerősítésére kidolgozott oktatási programok
A kidolgozott oktatási programok a munkaerőpiaci igények elemzésén alapulnak majd, és alapot teremtenek az idegenforgalmi ismeretek és készségek megerősítéséhez, beleértve az idegenforgalmi rendszerben dolgozó kormányzati tisztviselők digitális készségeit és az idegenforgalmi közösségi rendszerben foglalkoztatottakat, a munkanélkülieket és a munkáltatók oktatását. A kifejlesztendő programok kiválasztási kritériumai a digitális és zöld átállás célkitűzéseinek eléréséhez való hozzájárulás, nevezetesen az ezen alkomponens C1.6 I2 és I3. beruházásai által finanszírozott projektek végrehajtásához szükséges ismeretek és készségek elsajátítása, mint például a zöld építéssel, a megújuló energiával, az innovatív termékekkel, a vállalkozói készségekkel és a fenntartható városmenedzsmenttel kapcsolatos ismeretek.

149

C1.6. R1-I3

C

Az idegenforgalmi ismeretek és készségek megerősítését célzó oktatási programokban részt vevő, oktatásban részt vevő diákok, ideértve az idegenforgalmi rendszerben dolgozó kormányzati és köztisztviselők digitális készségeit, a munkanélkülieket és a munkáltatók oktatását

 

szám

0

1 000

4.

2025

A turizmusban vagy a közszférában az idegenforgalom területén dolgozó legalább 1000 gyakornoknak/munkavállalónak 2022 óta turizmussal kapcsolatos képzésen kell részt vennie, vagy képesítését korszerűsítenie kell. A programok kiválasztási/támogathatósági kritériumokat tartalmaznak, amelyek tükrözik az RRF-rendelet [VI/VII.] mellékletének a) [3–100] alkalmazandó területeire vonatkozó követelményeket, és biztosítják a DNSH technikai útmutatójának (2021/C 58/01) való megfelelést, valamint a támogatott projektek összeegyeztethetőségét a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi vívmányokkal.

   G. 2.1. KOMPONENS: A KÖZPOLITIKÁK ÉS PROJEKTEK MEGTERVEZÉSÉHEZ ÉS VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KAPACITÁS MEGERŐSÍTÉSE

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv komponensének célja a közpolitikai döntéshozatal minőségének javítása, a közigazgatási kapacitás növelése a közpolitikák megtervezéséhez és végrehajtásához, valamint a közigazgatás széttöredezettségének megszüntetése az érintett minisztériumok közötti koordináció fokozása, valamint a közpolitikák és projektek végrehajtásának javítása révén. A komponensnek tartalmaznia kell a következőkre vonatkozó intézkedéseket:

-A digitális technológiák fokozott használata révén elősegíti a központi és helyi szintű közpolitikák és projektek megtervezését és végrehajtását;

-Segítségnyújtás a kedvezményezetteknek a projektek előkészítésében és a projektek műszaki dokumentációjában a zöld és digitális átállás terén, valamint

-A közpolitikák összehangolására és irányítására szolgáló mechanizmusok megerősítése.

A komponens hozzájárul az állami projektek és szakpolitikák tervezésére és végrehajtására irányuló közigazgatási kapacitás növelésére vonatkozó országspecifikus ajánlások végrehajtásához (a 2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint a közigazgatás kapacitásának és hatékonyságának megerősítéséhez a központi és helyi szintű közprojektek és szakpolitikák megtervezéséhez és végrehajtásához (2020. és 4. országspecifikus ajánlás).

G.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C2.1.R1 reform – A közpolitikák integrálására és irányítására szolgáló mechanizmusok megerősítése a stratégiai tervezés professzionalizálása révén

Ez a reform megerősíti a közpolitikák összehangolására és integrálására szolgáló mechanizmusokat, összekapcsolja a jelenleg különálló folyamatokat és eljárásokat, kibővíti a közrend és a szabályozási hatásvizsgálatok hatókörét és alkalmazását, valamint professzionalizálja a szabályozás stratégiai tervezését és hatásvizsgálatát.

A reformnak a következő kulcsfontosságú elemeket kell tartalmaznia:

-A stratégiai tervezési rendszer jogszabályi keretének módosítása a stratégiai tervezés hatékonyságának javítása és a stratégiai dokumentumok elkészítésének professzionalizálása érdekében.

-Az üzleti folyamatok feltérképezése a stratégiai tervezés és a szabályozási hatásvizsgálat területén;

-A stratégiai szakpolitikai tervezési és irányítási folyamatok egységesítése és egységesítése írásbeli utasítások kidolgozása révén;

-Munkaköri leírások és a közpolitikák stratégiai tervezéséhez és irányításához kapcsolódó kompetenciák katalógusának kidolgozása;

-Közös koordináció kialakítása a közpolitikák folyamatos értékelése és folyamatos javítása érdekében;

-Partnerségek kialakítása állami tudományos intézetekkel és tudományos intézményekkel független közpolitikai értékelési folyamatok végrehajtása érdekében.

A reform 2025. december 31-ig fejeződik be.

C2.1.R2 reform – Az uniós projektek előkészítéséhez és végrehajtásához szükséges kapacitás megerősítése

Az uniós források felhasználásának növelése céljából e reformnak növelnie kell az uniós források előkészítéséhez és végrehajtásához szükséges kapacitást. Ezen túlmenően a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtási rendszerébe tartozó szervekről szóló kormányhatározat meghatározza a végrehajtási feladatok végrehajtásával megbízott illetékes hatóságokat és felelősségi köröket, a Pénzügyminisztérium alá tartozó központi koordináló szervet hoz létre a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtására és nyomon követésére, és megbízza a végrehajtási bizottságot, hogy biztosítsa az uniós források következetes és következetes felhasználását. Valamennyi operatív program adminisztratív kapacitásának megerősítése érdekében munkaterhelés-elemzést kell készíteni. Az európai uniós programok végrehajtási rendszerét ellenőrző ügynökség (ARPA) alapokmányát úgy kell kiigazítani, hogy összhangba kerüljön az (EU) 2021/241 rendelettel, és jogi felhatalmazást adjon a nemzeti reformprogram hatálya alá tartozó ellenőrzések elvégzésére. Az európai strukturális és beruházási alapokhoz használt informatikai rendszert korszerűsíteni kell a mérföldkövekre és célokra vonatkozó adatok gyűjtésének, tárolásának és nyomon követésének lehetővé tétele érdekében, a végső kedvezményezettek szintjén is.

Ezt a reformot 2022. január 31-ig, de még az első kifizetési kérelemnek a Bizottsághoz történő benyújtása előtt be kell fejezni.

C2.1. R1-I1 beruházás – A közpolitikák stratégiai tervezésére és hatásvizsgálatára szolgáló folyamatok optimalizálása, szabványosítása és digitalizálása

Ez a beruházás létrehozza a stratégiai tervezési információs rendszert, amely lehetővé teszi a stratégiai dokumentumok elkészítésének nyomon követését, a közpolitikák végrehajtását és értékelését, digitalizálja a hatásvizsgálati folyamatot, és átlátható módon mutatja be a nyilvánosság számára a közpolitika végrehajtását.

Ezt a beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C2.1. R1-I2 beruházás – A stratégiai tervezés és a jobb szabályozás kapacitásának megerősítése

Ez a beruházás oktatási modulokat és képzések szervezését célozza a kormányzati szervek stratégiai tervezési feladatai ellátásának javítása érdekében. A beruházás magában foglalja a folyamatos kapacitásépítést olyan képzések révén, amelyek várhatóan lehetővé teszik a vezetők és a tisztviselők számára, hogy megfelelő tudást és készségeket fejlesszenek ki. A beruházás várhatóan hozzájárul a stratégiai tervezési rendszer fenntarthatóságának biztosításához, és javítja a horvát közpolitikák előkészítésének és végrehajtásának minőségét.

Ezt a beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C2.1 R2-I1 beruzázás – Segítségnyújtás a kedvezményezetteknek a projekt technikai dokumentációjának elkészítésében

Ez a beruházás külső szakértőktől származó támogatást nyújt a kedvezményezetteknek, valamint biztosítja a projekt és a műszaki dokumentáció elkészítéséhez szükséges, a nemzeti közigazgatás által nem biztosítható megbízatásokat. A beruházás várhatóan a zöld és digitális átállással kapcsolatos, kész projektek portfóliójának létrehozását eredményezi. Ily módon az intézkedés segítséget nyújt a kedvezményezetteknek a finanszírozáshoz és beruházásokhoz szükséges valamennyi pályázati dokumentum időben történő és teljes előkészítéséhez.

Ezt a beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

G.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(mérföldköveknél)

Mennyiségi mutatók
(céloknál)

Időpont

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Egység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

150

C2.1. R1

M

A Horvát Köztársaság stratégiai tervezési és irányítási rendszeréről szóló törvény és rendeletek módosításai

A Horvát Köztársaság fejlesztési célú stratégiai tervezési és irányítási rendszeréről szóló törvény és az azt kísérő szabályzatok módosításáról szóló törvény hatálybalépése

 

 

 

4.

2022

A Horvát Köztársaság stratégiai tervezési és fejlesztésirányítási rendszeréről szóló törvény és az azt kísérő rendeletek módosításai javítják a stratégiai tervezés hatékonyságát és a stratégiai dokumentumok elkészítésének professzionalizálását. Tartalmaznia kell továbbá a stratégiai tervezéssel kapcsolatban a köztisztviselők munkaköri leírásának és kompetenciáinak alapját;

151

C2.1. R1

M

A szabályozási hatásvizsgálatról szóló törvény módosításai

A szabályozási hatásvizsgálatról szóló törvény módosításáról szóló törvény hatálybalépése

 

 

 

4.

2023

A szabályozási hatásvizsgálatról szóló törvény módosításai egyszerűsítik az utólagos szabályozási hatásvizsgálati eljárásokat, beleértve a módszertant és az eljárásokat is, a projektnek az utólagos szabályozási hatásvizsgálattal kapcsolatos technikai támogatási eszköz ajánlásai alapján. A módosításoknak magukban kell foglalniuk a köztisztviselők munkaköri leírásának és hatáskörének a hatásvizsgálattal kapcsolatos módosításait is, a szabályozás közigazgatásra gyakorolt hatásainak összehangolása, megszövegezése és nyomon követése professzionalizálása céljából.

152

C2.1. R1

C

A polgárokat közvetlenül érintő adminisztratív terhek csökkentése az eljárások digitalizálása és egyszerűsítése révén

 

% (százalék)

0

20

4.

2025

A polgárok adminisztratív terheinek 20 %-os csökkentése 2019. december 31-hez képest az egységes költségmodell (SCM) módszertanának alkalmazásával, amely az eljárások digitalizálásán és/vagy egyszerűsítésén keresztül a C1.1.1. R1-I2. pontnak megfelelően elvégzett elemzés által azonosított, polgárokat közvetlenül érintő adminisztratív eljárásokhoz kapcsolódik.

153

C2.1. R1-I1

C

Valamennyi üzleti folyamat digitalizálása a stratégiai tervezés és a szabályozási hatásvizsgálat területén

 

% (százalék)

0

100

4.

2025

A stratégiai tervezés és a szabályozási hatásvizsgálat területén a közigazgatásban feltérképezett valamennyi üzleti folyamatot digitalizálni kell és az informatikai platformon keresztül fel kell használni. Ezeket a stratégiai dokumentumok elkészítésének, a közpolitikák végrehajtásának és értékelésének, valamint a rendeletek hatásvizsgálatának nyomon követése céljából kell végrehajtani. Az informatikai rendszernek tartalmaznia kell egy irányítópultot is, amely áttekintést nyújt a közpolitikák végrehajtásának eredményeiről, lehetővé téve az átlátható nyomon követést és a nyilvánossággal való valós idejű kommunikációt.

154

C2.1. R1-I2

C

Képzési modulok a nemzeti, regionális és helyi szintű stratégiai tervezéshez és szabályozási hatásvizsgálathoz

 

szám

0

10

4.

2024

10 oktatási/képzési modult kell kidolgozni a stratégiai tervezéshez és a jobb szabályozáshoz a munka professzionalizálásának biztosítása érdekében, beleértve az e-tanulást az NSPA (nemzeti közigazgatási iskola) technikai támogatásával. A modulokat 2024 végéig kell kidolgozni.

155

C2.1. R1-I2

C

A nemzeti és regionális szintű szabályozási hatások stratégiai tervezési és végrehajtási rendszeréhez kapcsolódó tisztviselők képzése

 

szám

0

900

4.

2025

A nemzeti és regionális szintű szabályozási hatások stratégiai tervezésének és végrehajtásának rendszerében 900 tisztviselőt kell képezni a kidolgozott képzési modulok alapján.

156

C2.1. R2

M

Az ARPA alapszabályának módosítása megbízatásának újradefiniálása érdekében

Tájékoztatás az ARPA alapszabálya módosításainak hatálybalépéséről

 

 

 

3.

2021

Az európai uniós programok végrehajtási rendszerét ellenőrző ügynökség (ARPA) alapszabályának módosításai meghatározzák az ARPA megbízatását a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervhez kapcsolódó rendszerellenőrzések és kontrollok létrehozására és végrehajtására.

157

C2.1. R2

M

Az RRP végrehajtási, ellenőrzési és ellenőrzési rendszerének létrehozása

A horvát kormánynak a nemzeti reformprogram végrehajtási rendszerébe tartozó szervekre vonatkozó határozatának hatálybalépése, a Pénzügyminisztérium alá tartozó koordináló szerv létrehozása és a végrehajtó szervek által alkalmazott eljárások aktualizálása.

 

 

 

4.

2021

Az RRP-rendszer szerveire vonatkozó határozat meghatározza az RRP végrehajtásával kapcsolatos feladatok végrehajtásával megbízott illetékes hatóságokat és felelősségi köröket, beleértve a Pénzügyminisztérium alá tartozó központi koordináló szervet is, amely biztosítja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos intézkedések végrehajtását és nyomon követését, beleértve a reformokat is, míg a végrehajtási bizottság biztosítja az uniós források felhasználásának következetességét és koherenciáját.
Az RRP koordináló szervét a Pénzügyminisztériumon belül kell létrehozni és teljes mértékben működőképessé kell tenni.
A végrehajtó szervek által az RRP-hez használt valamennyi eljárást naprakésszé kell tenni és életbe kell léptetni.

158

C2.1. R2

M

Az uniós alapok intézményi keretéről szóló törvény elfogadása

Az uniós alapok intézményi keretéről szóló törvény hatálybalépése

 

 

 

4.

2021

Az intézményi keret és a kijelölő szervek törvény szerinti létrehozása mellett a törvény keretet biztosít a kapacitásépítési tevékenységek létrehozásához is, amelyeket várhatóan az igazgatási kapacitásépítés ütemterve révén fejlesztenek tovább. Ezt az ütemtervet az esb-alapok programozása keretében dolgozzák ki. A törvény elismeri, hogy tovább kell erősíteni a kedvezményezettek képességét az uniós finanszírozású (operatív) programokon keresztül végrehajtott projektek előkészítésére, alkalmazására és végrehajtására.

159

C2.1. R2

M

Az igazgatási kapacitás értékelése

A munkaterhelés elemzésének közzététele

 

 

 

4.

2021

Munkaterhelés-elemzéseket kell végezni a vonatkozó irányítási és kontrollrendszerekben részt vevő intézmények számára, figyelembe véve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből eredő terheket is. Az elemzésnek megfelelő tájékoztatást kell nyújtania az igazgatási kapacitás iránti igényekről annak érdekében, hogy azokat időben el lehessen érni, többek között az elégtelen kapacitás kezelésére vonatkozó ajánlások kidolgozása révén. Az elemzés és az ajánlások alapján a szükséges forrásokat az érintett intézmények rendelkezésére kell bocsátani.

160

C2.1. R2

M

Az eFondovi informatikai rendszer korszerűsítése: Ellenőrzési és ellenőrzési adattári rendszer: Információk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának nyomon követéséhez

Az adattárrendszer funkcióit megerősítő ellenőrzési jelentés

 

 

 

1.

2022

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának nyomon követésére szolgáló adattárrendszernek működőképesnek kell lennie.
A rendszernek legalább a következő funkciókat kell tartalmaznia:
a) adatgyűjtés, valamint a mérföldkövek és célok elérésének nyomon követése;
b) az RRF-rendelet 22. cikke (2) bekezdése d) pontjának i–iii. alpontjában előírt adatok gyűjtése, tárolása és az azokhoz való hozzáférés biztosítása.

161

C2.1. R2-I1

C

A projekt műszaki dokumentációjának elkészítése a zöld és digitális átállással kapcsolatos projektekhez

 

szám (összeg)

0

6 370 695

4.

2022

6 370 695 EUR-t kell odaítélni a zöld és digitális átállás támogatása érdekében minisztériumok, nemzeti ügynökségek, valamint helyi és regionális hatóságok által készített projektműszaki dokumentáció kidolgozásának finanszírozásáról szóló határozatok révén.

162

C2.1. R2-I1

C

A projekt műszaki dokumentációjának elkészítése a zöld és digitális átállással kapcsolatos projektekhez

 

szám

0

100

4.

2025

Legalább 100, minisztériumok, nemzeti ügynökségek, valamint helyi és regionális hatóságok által a zöld és digitális átállás támogatására kidolgozott projekt részesült támogatásban a projekt műszaki dokumentációjának kidolgozásához.

H. 2.2. KOMPONENS: A KÖZIGAZGATÁS HATÉKONYSÁGÁNAK TOVÁBBI JAVÍTÁSA

A komponens célja a horvát közigazgatás korszerűsítése és felhasználóközpontúbbá tétele a helyi önkormányzati egységek tényleges és funkcionális összeolvadásának ösztönzése, a digitalizáció, az interoperabilitás, a helyi szintű erőforrás-elosztás hatékonyságának növelése, valamint a javadalmazási rendszer és az emberierőforrás-gazdálkodás reformja révén.

Az átfogó cél a magas színvonalú és tehetséges közigazgatási alkalmazottak vonzására és megtartására való képesség javítása, valamint a közszolgáltatások minőségének javítása a helyi és regionális kormányzati egységekben, amelyeket gátol a gyenge közigazgatási és költségvetési kapacitás és az átláthatóság hiánya.

A komponens olyan jelentős reformokat foglal magában, amelyek az alábbiakhoz kapcsolódnak:

-A közszolgálati felvételi eljárás javítása a közszolgálati felvételi rendszer megerősítése és a köztisztviselők kompetenciáinak további javítása révén,

-Új bér- és munkamodellek bevezetése a közszolgálatban, ideértve a közszféra bérezési rendszerének reformját, a humánerőforrás-gazdálkodási rendszer korszerűsítését, valamint a vertikális és horizontális mobilitás előmozdítását,

-A megőrzési bázisok és az archívumok digitális átalakítása,

-Funkcionális és fenntartható helyi önkormányzatok biztosítása a helyi önkormányzati egységek további optimalizálása és decentralizálása révén, a funkcionális és tényleges egyesülések ösztönzésével.

A komponens hozzájárul a közigazgatás hatékonyságának fokozásáról (1. 2019. évi országspecifikus ajánlás), valamint a kisebb helyi önkormányzati egységekben a szolgáltatások nyújtásának és minőségének javításáról (4. számú, 2020. évi országspecifikus ajánlás) szóló országspecifikus ajánlások megvalósításához.

A komponens négy reformot és hét beruházást foglal magában.

H.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C2.2. R1 reform – A közszolgálatban történő munkaerő-felvétel javítása

E reform célja, hogy javítsa a közszolgálatban alkalmazott munkaerő-felvételi rendszert annak érdekében, hogy biztosítsa a magasan képzett tisztviselők felvételét, akiknek hozzá kell járulniuk a közigazgatás hatékonyságának javításához, és lehetővé kell tenniük, hogy a közigazgatás a polgárok igényeihez igazodjon. A reformnak tartalmaznia kell a jogszabályi keret módosításait. A reformmal párhuzamosan a hatóságok informatikai eszközöket, módszertanokat és a kompetenciaellenőrzéshez szükséges tartalmakat, valamint kapacitásépítési intézkedéseket kívánnak kidolgozni.

Be kell vezetni a köztisztviselők központosított kiválasztási rendszerét, amely előre meghatározott terveken, munkaterhelés-elemzésen és a hatóságok tényleges szükségletein alapul a tisztviselők konkrét profiljának felvétele érdekében. A felvételi eljárás során a jelölteket online kell tesztelni, biztosítva a jelöltek átláthatóbb és objektívebb kiválasztását.

Az intézkedést 2023. június 30-ig be kell fejezni.

C2.2. R1-I1 beruházás – Központosított kiválasztási rendszer

E beruházás célja egy objektívebb és átláthatóbb munkaerő-felvételi rendszer létrehozása, amely a ténylegesen azonosított szükségleteken és pénzügyi forrásokon alapul. Biztosítja a legjobb és legkompetensebb jelöltek felvételét, hozzájárulva ezáltal a közigazgatás hatékonyságának javításához.

A beruházás a következő tevékenységeket foglalja magában:

-Az uniós tagállamok központosított foglalkoztatási rendszereinek kialakítására vonatkozó összehasonlító elemzés kidolgozása és az új foglalkoztatási modellre irányuló javaslat kidolgozása;

-A jogszabályi keretnek – beleértve a közszolgálati törvényt – az állami közigazgatási szervek, a szakmai szolgálatok és a kormányhivatalok köztisztviselőinek felvételi eljárásaira vonatkozó módosításai;

-Szabványosított tesztek és képzés kidolgozása;

-Az informatikai platform fejlesztése;

-Az informatikai platform tesztelése és megvalósítása.

Az intézkedést 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C2.2. R1-I2 beruházás – E-államvizsga

Ennek a beruházásnak az a célja, hogy új rendszert hozzon létre az államvizsga elektronikus úton történő letételére, amely egy szabványosított írásbeli vizsga révén objektívebb, megfelelőbb és érvényesebb módszert biztosít a pályázók ismereteinek értékelésére.

A beruházás magában foglalja egy olyan szoftveralkalmazás kifejlesztését, amelyen keresztül az államvizsga tesztanyagának kifejlesztésére, a vizsgára való jelentkezésre, a vizsgáztatás megszervezésére, lebonyolítására és az államvizsga letételére vonatkozó eljárásokat le kell folytatni. A vizsgabizonyítványt elektronikusan kell rendelkezésre bocsátani. A rendszer létrehozza a vizsgafeladatok és -anyagok adatbázisát, a pályázók adatbázisát, és biztosítja a vizsgák lebonyolításával és eredményeivel kapcsolatos jelentések létrehozását. E rendszernek lehetővé kell tennie az államvizsgák kidolgozására és lebonyolítására szolgáló valamennyi folyamat folyamatos nyomon követését és javítását. A zágrábi, spliti, rijekai és osijeki négy vizsgaközpont teszttermeit fel kell szerelni és rendelkezésre kell bocsátani az e-vizsga, valamint a központi kiválasztási rendszer (C2.2 R1-I1. beruházás) igényeinek megfelelően.

Az intézkedést 2022. december 31-ig be kell fejezni.

C2.2. R2 reform – Új bér- és munkamodellek a közszolgálatban és közszolgálatban

A reform célja egy tisztességes, átlátható, következetes és pénzügyileg fenntartható bérrendszer bevezetése az államigazgatásban és a közszolgálatban, valamint egy szabványosított, digitalizált és felhasználó-központú humánerőforrás-gazdálkodási rendszer bevezetése. Az új munkavégzési helyzet kezelése érdekében intelligens munkamodellt kell bevezetni, amely biztosítja a tisztviselők számára a feladataik távolról történő ellátásához szükséges eszközöket és készségeket.

A kormányzati közigazgatásban és a közszolgálatban a fizetések helyzetének elemzése és összehasonlítása alapján új kifizetési rendszert kell létrehozni, és új törvényt kell elfogadni a közszolgálati bérekről, valamint a közszolgáltatások béréről szóló új törvényt. Az új törvények rendelkezéseket tartalmaznak a munkahelyek meghatározott kritériumok alapján történő értékelésére, valamint az állami közigazgatásban és a közszolgáltatásokban a fizetések összehangolásának biztosítására. Az új bérmodell teljesítményen (munkateljesítményen) alapuló jutalmazási rendszert vezet be. A köztisztviselők értékelésére és előmenetelére vonatkozó szabályokat módosítani kell. A teljesítmény és a hatékonyság értékelése képezi a szakmai előmenetel és előmenetel alapját.

Az intézkedést 2023. június 30-ig be kell fejezni.

C2.2. R2-I1 beruházás – A javadalmazási rendszer javítása az államigazgatásban és a közszolgáltatásokban

Ez a beruházás új díjazási rendszert vezet be az államigazgatásban és a közszolgáltatásokban, támogatva a reformot ugyanazon a területen. Méltányosabb rendszert biztosít a köztisztviselők szempontjából, versenyképesebbé és költségvetési szempontból fenntarthatóbbá válik az állami költségvetés teljes bérsúlyának fenntartása és észszerűbb elosztása tekintetében.

Létre kell hozni az összes tevékenység intézményközi koordinációjáért felelős egyetlen kormányzati koordinációs szervet, amelyet a szociális partnerek képviselőit is magában foglaló szakértői csoportok kísérnek. Elemezni kell a jelenlegi bérezési rendszert és jogi keretet, és összehasonlító elemzést kell készíteni a többi tagállammal. Az elemzések alapján ki kell dolgozni az új bérezési rendszerre és jogi keretre vonatkozó új javaslatot, kilenc új funkciót kell felvenni az emberierőforrás-menedzsment informatikai rendszerébe, és kommunikációs stratégiát kell kidolgozni és végrehajtani.

Az intézkedést 2024. június 30-ig be kell fejezni.

C2.2. R2-I2 beruházás – Hibrid munkahely-hozzáférési modell bevezetése – intelligens munkavégzés

E beruházás célja, hogy olyan modellt vezessen be, amely lehetővé teszi a köztisztviselők számára a távmunkát annak érdekében, hogy folyamatos, magas színvonalú, mindenki számára hozzáférhető közszolgáltatást biztosítsanak, és növeljék a tisztviselők motivációját. Innovatív munkafolyamatot hoz létre, amely a munkaidő és a munkavégzés helyének rugalmasságán alapul, a közigazgatási folyamatok és tervek igényeinek megfelelően. A közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban a vegyes munkamodell (a munka törvénykönyve, a közszolgálati törvény, a munkavédelmi törvény és a szabályzatok) bevezetésére vonatkozó, a közszolgálatra és a munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket módosítani kell annak érdekében, hogy a munkavállalók zökkenőmentesen és folyamatosan dolgozhassanak.

A fenti célkitűzések elérése érdekében az intézkedés a következő tevékenységeket irányozza elő:

-Külső szakértők bevonása a távmunka-feltételek jelenlegi helyzetének meghatározására, valamint a vezetői képzés előkészítésére és végrehajtására.

-Javaslat kidolgozása a munkahelyhez való hibrid hozzáférésre vonatkozó modellre és tervre vonatkozóan, a külső szakértők általi végrehajtásra vonatkozó teljes körű normatív megoldással.

-A jogszabályi keret és a munkamódszerek módosítása.

-Átlátható közbeszerzési eljárások keretében beszerzett információs technológia (laptopok, táblagépek és okostelefonok, valamint a szükséges szoftverek) beszerzése.

-A személyzet képzése

Az intézkedést 2023. szeptember 30-ig be kell fejezni.

C2.2. R3 reform – A természetvédelmi bázisok és az archívumok digitális átalakítása

E reform célja a hatóságok általi dokumentációkezelés javítása az üzleti folyamatok javítása érdekében. Az intézkedés várhatóan lehetővé teszi a közigazgatási szolgáltatások hatékonyabb nyújtását olyan bevezetett IKT-megoldások alkalmazásával, amelyek biztosítják az interoperabilitást és az adatmegosztást, a költségek csökkentését, az üzleti átláthatóságot és a polgárok jogainak védelmét.

Emellett a hatóságok digitális közszolgáltatást kívánnak kifejleszteni és bevezetni annak érdekében, hogy hozzáférést biztosítsanak a kulturális és történelmi helyszínek számára épített digitális megőrzési bázisokhoz. Ezen túlmenően a szükséges szabványok és kritériumok kidolgozása javítani fogja a közigazgatás általános hatékonyságát ebben az összefüggésben. A nemzeti levéltári információs rendszer fejlesztése, az állami levéltárak infrastruktúrájának és emberi kapacitásainak megerősítése, valamint az analóg papíralapú nyilvántartások dokumentumalkotók és -tulajdonosok általi digitalizálására irányuló kapacitás megerősítése a digitális közszolgáltatások javítása érdekében a dokumentációhoz való gyorsabb hozzáférés, valamint a felhasználók és valamennyi érdekelt polgár jogainak hatékonyabb érvényesítése révén.

Az intézkedést 2024. június 30-ig be kell fejezni.

C2.2. R3-I1 beruházás – A következők alkalmazása:    digitális infrastruktúra és közigazgatási szolgáltatások megőrzési alaprendszer kialakítása révén

E beruházás célja a meglévő digitális közszolgáltatásokhoz (például e-polgárok, fizikai tervezési információs rendszer) kapcsolódó új digitális közszolgáltatás (e-megőrzési alap) létrehozása a kulturális javak védelméről és védelméről szóló törvény szerinti engedélyezési eljárás adminisztratív akadályainak csökkentése, valamint az építési engedélyek gyorsított kibocsátásának előmozdítása, valamint a vonatkozó dokumentumok országszerte történő beszerzésére vonatkozó átláthatóság és egységes eljárás biztosítása érdekében. Lehetővé teszi a tisztviselők számára, hogy gyorsabban feldolgozzák az ügyeket, és lehetővé teszi a közigazgatás hatékonyabbá tételét, ugyanakkor előzetesen felhívja a befektetők figyelmét a kulturális örökséggel kapcsolatos követelményekre. A beruházás várhatóan növeli a kulturális javak megőrzésével kapcsolatos jogbiztonságot, és betekintést nyújt a nyilvánosság számára a megőrzési követelményekbe.

Ez a beruházás magában foglalja egy informatikai rendszer digitális közszolgáltatásának kifejlesztését, valamint a digitális megőrzési bázisok fejlesztését. Meg kell határozni a természetvédelmi bázisok fejlesztésére vonatkozó szabványokat, kritériumokat és módszertant. A digitalizált természetvédelmi bázisokat, beleértve a kulturális helyszínek állapotának, valorizációjának és védelmi intézkedéseinek teljes körű elemzését, nyilvánosságra kell hozni.

Az intézkedést 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C2.2. R3-I2 beruházás – A digitális közszféra infrastruktúrájának és szolgáltatásainak javítása a nemzeti levéltári információs rendszer fejlesztése és a nemzeti levéltári hálózat megerősítése révén

E beruházás célja a hatóságok és az igazságszolgáltatási rendszer által létrehozott dokumentumok kezelésének és archiválásának javítása a meglévő szolgáltatások összekapcsolása és az összes érintett hatóság számára való hozzáférés biztosítása révén, biztosítva ugyanakkor a polgárok jogainak védelmét. A tervezett beruházások hozzájárulnak a dokumentumokat létrehozó intézmények helyiségeivel, felszereléseivel és emberi erőforrásaival kapcsolatos költségek csökkentéséhez, valamint a digitális dokumentáció kezeléséhez szükséges kapacitásuk megerősítéséhez. Horvátországnak kifejezetten meg kell határoznia az adatbiztonsággal kapcsolatos potenciális kockázatokat és a kapcsolódó konkrét kockázatcsökkentő intézkedéseket, beleértve azt az esetet is, amikor és ha a területiségen kívüli jogszabályok hatálya alá tartozó harmadik országbeli felhőalapú szolgáltatók igénybevételét tervezik.

A beruházás magában foglalja egy nemzeti irattári információs rendszer kifejlesztését és egy új e-archiválási szolgáltatás létrehozását az állami információs infrastruktúrán belül, a meglévő e-szolgáltatásokhoz kapcsolódva. A végrehajtás a következő tevékenységeket foglalja magában:

-Informatikai rendszerek fejlesztése, beleértve a tesztelést és az adatmigrálást,

-A digitalizált nyilvántartások tárolására szolgáló adattár kifejlesztése,

-Digitális közszolgáltatás kifejlesztése a digitalizált nyilvántartásokhoz való hozzáférésre és azok felhasználására,

-A tárolókapacitás megerősítése 8 regionális kormányzati archívumban az állandó papíralapú nyilvántartások átadása érdekében,

-Az emberi kapacitás megerősítése 19 állami levéltár és 120 igazságügyi hatóság személyzetének képzése révén a digitális környezetben folyó iratkezelés javítása érdekében,

-Papíralapú nyilvántartások szervezése és kiválasztása az igazságügyi hatóságoknál,

-Az olyan nyilvántartások igazságügyi hatóságok általi ártalmatlanítása, amelyek már leteltek a megőrzési időszakokon, és amelyeket már nem használnak fel rendes üzleti folyamatokhoz,

-Az igazságügyi hatóságoknál maradó kiválasztott papíralapú nyilvántartások digitalizálása az irattárak digitalizálására vonatkozó szakmai iránymutatásokkal és a hatályos jogszabályokkal összhangban.

Az intézkedést 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C2.2. R4 reform – Funkcionális és fenntartható helyi önkormányzatok

A reform célja a helyi és regionális önkormányzatok magas színvonalú és hatékony rendszerének létrehozása a helyi önkormányzatok funkcionális és tényleges integrációjának ösztönzése révén. A reform várhatóan hozzájárul majd a polgároknak nyújtott közszolgáltatások javításához, hatékonyságához és átláthatóságához, egyenlő esélyeket biztosítva számukra szükségleteik és érdekeik kielégítésére, lakóhelyüktől függetlenül.

A vonatkozó jogszabályokat, a Horvát Köztársaság 2022. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényt módosítani kell, és pénzügyi támogatási mechanizmust kell létrehozni mind a funkcionális, mind a tényleges egyesülések ösztönzése érdekében. Az állami költségvetésben elegendő forrást kell biztosítani ahhoz, hogy pénzügyileg ösztönözzék a helyi önkormányzati egységek legalább 20 %-ának tényleges egyesülését és a helyi önkormányzati egységek legalább 40 %-ának funkcionális egyesülését. A mechanizmus tervezési szakaszában meg kell határozni a közös teljesítmény számos lehetséges finanszírozási modelljét, figyelembe véve azon szolgáltatások körét, amelyeket a helyi és regionális önkormányzatoknak a jogszabályban meghatározottak szerint kell nyújtaniuk, valamint az egységek bejelentett igényeit a közös feladatok elvégzéséhez. A tényleges vagy funkcionális egyesülések sikeres befejezése előfeltétele a kiegészítő források elosztásának vagy a nemzeti költségvetésből történő társfinanszírozásnak. A horvát kormány határozata határozza meg a kritériumokat és az ösztönzők szintjét, a tényleges egyesülések esetében nagyobb pénzügyi ösztönzőkkel, míg a funkcionális egyesülések ösztönzése az egyesüléshez tervezett funkciók számától és típusától függ.

A helyi és regionális önkormányzatok pénzügyi támogatási mechanizmusára vonatkozó rendeletek módosításai, amelyek lehetővé teszik a fúziós pénzügyi ösztönzők folyósítását.

A reform 2022. március 31-ig fejeződik be.

C2.2. R4-I1 beruházás – A helyi és regionális önkormányzatok további optimalizálása és decentralizációja funkcionális és tényleges egyesülések támogatása révén

Ez a beruházás magában foglalja az informatikai rendszer korszerűsítését a kapcsolódó reform támogatása érdekében (C2.2 R4) és a helyi önkormányzati egységek funkcionális és tényleges egyesülését elősegítő, magas színvonalú rendszer létrehozását. Ezek emberközpontúbb és átláthatóbb szolgáltatásokat nyújtanak a polgároknak, és megerősítik igazgatási kapacitásukat, hogy hatékonyabban tudják ellátni feladataikat. Az egységeket ösztönözni kell arra, hogy vagy közösen végezzék el a feladatokat (funkcionális egyesülés), vagy ténylegesen egyesítsék más helyi önkormányzati egységekkel, megfelelő szakértelmük biztosításával, valamint pénzügyi ösztönző rendszer létrehozásával.

A fent említett és az Európai Szociális Alap „A helyi és regionális önkormányzási rendszer optimalizálása” elnevezésű projektje keretében kifejlesztett informatikai rendszert korszerűsíteni kell és elérhetővé kell tenni a helyi önkormányzati egységek számára. Az informatikai rendszernek lehetővé kell tennie, hogy az egységek világosabban felismerjék, mely feladatokat lehetne hatékonyabban ellátni más helyhatósági egységgel/egységekkel, és mely egységek alkalmasak a feladatok közös ellátására. A rendszeren keresztül gyűjtött adatok az ilyen egyesülések iránt érdeklődő egységek tényleges egyesülésének alapjául is szolgálnak.

A helyi önkormányzati egységek önértékelési kérdőívet állítanak össze és töltenek ki a rendelkezésre álló adatok kiegészítése céljából. Az egyesülésekre vonatkozó iránymutatásokat és ajánlásokat a fent említett adatok alapján kell elkészíteni. A rendszernek lehetővé kell tennie annak átfogó áttekintését, hogy mely feladatokat lehet közösen végrehajtani, valamint javaslatokat kell tennie az egyesülési modellekre, például közös igazgatási szerv vagy közös intézmények létrehozására. Tényleges egyesülések esetén a rendszernek jeleznie kell a szükséges lépéseket, és meg kell határoznia a megfelelő partneregységeket.

Az intézkedést 2025. június 30-ig be kell fejezni.

H.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(mérföldköveknél)

Mennyiségi mutatók
(céloknál)

Időpont

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Egység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

163

C2.2. R1

M

Az államigazgatás központosított kiválasztási rendszerének módosított jogszabályi kerete, a köztisztviselők szükséges képesítéseinek meghatározása és egy modern munkaerő-felvételi rendszer létrehozása

A köztisztviselők központosított kiválasztási rendszerére vonatkozó módosított jogszabályi keret hatálybalépése,

 

 

 

2.

2023

A felülvizsgált jogszabálynak legalább a következő intézkedéseket kell tartalmaznia:
– a nemzeti közigazgatásra jellemző munkaköri profilok meghatározása a szükséges kompetenciák és készségek vonzása érdekében;
– Egységes foglalkoztatási platform létrehozása a munkaerő-felvételi eljárások egységes platformon belüli központosítására valamennyi nemzeti közigazgatás számára;
A munkaerő-felvételi eljárás kiigazítása a következők tekintetében: i. A tudásalapú rendszerről az elsősorban kompetenciákon és megfelelő készségeken alapuló rendszerre való áttérés; ii. A köztisztviselők teljesítményével kapcsolatos kompetenciák értékelése; iii. Megkülönböztetés a kizárólag kompetenciákon alapuló kezdeti szintű felvételek és a speciális profilok felvétele között, amelyeknek a kompetenciákat össze kell kapcsolniuk a releváns munkatapasztalatokkal, és magasabb szintű karrierlehetőségekhez kell vezetniük;
– A nemek közötti egyensúly iránti elkötelezettség megerősítése és a nemek közötti egyenlőség biztosítása a munkaerő-felvétel során, valamint a nők felsővezetői pozíciókba való előléptetése.

164

C2.2. R1-I1

C

A kormányzati szervek újonnan felvett állandó köztisztviselőinek 100 %-át kizárólag egy új központosított, digitalizált és szabványosított kiválasztási és felvételi rendszeren keresztül alkalmazzák, amely egy újonnan kifejlesztett informatikai platformon keresztül érhető el.

 

% (százalék)

0

100

4.

2024

A köztisztviselők központosított kiválasztási rendszerét a munkaterhelés elemzésén és a hatóságok bizonyos tisztviselői profillal kapcsolatos tényleges igényein alapuló, előre meghatározott befogadási tervek alapján kell bevezetni és végrehajtani. A rendszer biztosítja, hogy a felvételi eljárás során a jelöltek átláthatóbb és objektívebb kiválasztásának biztosítása érdekében a pályázókat online teszteljék.

165

C2.2. R1-I2

C

Az összes állami intézmény állami vizsgára kötelezett tisztviselőinek 100 %-a digitálisan teszi le az állami vizsgát, egy új vizsgamodell alapján.

 

% (százalék)

0

100

4.

2022

Az állami vizsgán való részvételhez szükséges közintézmények tisztviselőinek 100 %-a egy teljesen digitalizált modellen keresztül teljesíti a vizsgát. Az államvizsga letételének folyamatát digitalizálják annak érdekében, hogy a vizsgarendszer átláthatóbb, hozzáférhetőbb legyen (országszerte több helyszínen) és hatékonyabbá váljon.

166

C2.2. R2

M

Az államigazgatási és közszolgáltatási illetményekről szóló törvény, valamint a mobilitásra vonatkozó szabályozás hatálybalépése

Az államigazgatási és közszolgálati illetményekről szóló törvények, valamint a közigazgatásban dolgozó köztisztviselők vertikális és horizontális mobilitásáról szóló rendeletek hatálybalépése

 

 

 

2.

2023

A közigazgatásban és a közszolgálatban a fizetésekre vonatkozó új jogszabályoknak lehetővé kell tenniük az álláshelyek tisztességes és átlátható, meghatározott kritériumok szerinti értékelését, biztosítva a fokozatok és jutalmak összehangolását a közszolgálatban és a közszolgálatban, foglalkoztatási szintű együtthatók meghatározását a szociális partnerekkel egyeztetve, valamint a teljesítményen alapuló jutalmazási rendszer (munkateljesítmény) létrehozását. Új kifizetési rendszert kell létrehozni, és a közszolgálati fizetésekről és a közszolgáltatások illetményéről szóló új törvényeknek rendelkezéseket kell tartalmazniuk az álláshelyek tisztességes és átlátható, a megállapított kritériumokkal összhangban történő értékelésére, a közszolgálatban és a közszolgálatban a fizetések összehangolásának biztosítására, valamint a munkateljesítményen alapuló jutalmazási rendszer létrehozására.

A vertikális és horizontális mobilitás jogi keretét (közszolgálati törvény és rendeletek) módosítani kell. Ez magában foglal egy karriertervet, amely magában foglalja a közép- és felsővezetői álláshelyekhez való lehetséges hozzáférést, valamint a szakmai előmenetel és a teljesítményértékelés közötti kapcsolatot. Ezen túlmenően a hatékony közigazgatási munkaerőpiac előfeltételeinek meghatározása, beleértve a) átlátható és egységes hirdetési rendszer létrehozását a közigazgatás valamennyi üres álláshelyére vonatkozóan, b) a közigazgatásban bárhol rendelkezésre álló állások kérelmezésének lehetőségét.

167

C2.2. R2-I1

C

Az emberierőforrás-menedzsment rendszer, a köztisztviselők nyilvántartása és a központi bérrendszer (RegZap – Cop) kilenc új funkcióval egészül ki, amelyek digitalizálják az összes kapcsolódó folyamatot, amelyek egyszerűsítik és felgyorsítják a fizetési rendszer módosítását.

 

szám

0

9

2.

2024

A REGZAP-COP keretében kilenc új funkciót kell kifejleszteni és végrehajtani (ezek a következők: A személyzet jogairól és kötelezettségeiről, az értékelésről, a munkanyilvántartásokról, a karriertervezésről és -fejlesztésről, a belső munkaerőpiacról és a rendszer tisztviselők általi személyre szabott megközelítéséről, kiküldetésekről szóló jogi aktusok megszövegezése a bérrendszer javasolt módosításai végrehajtásának támogatása érdekében.

168

C2.2. R2-I2

C

A köztisztviselők legalább 20 %-a dolgozik az intelligens munkavégzés modelljében

 

% (százalék)

0

20

3.

2023

A köztisztviselők 20 %-a már dolgozik az intelligens munkavégzés modelljében, lehetővé téve számukra, hogy távmunkában dolgozzanak annak érdekében, hogy mindenki számára hozzáférhető, folyamatos és magas színvonalú közszolgáltatást biztosítsanak, és növeljék a tisztviselők motivációját.

169

C2.2. R2-I2

C

A köztisztviselők legalább 60 %-a okos munkamódszerrel rendelkezik

 

% (százalék)

0

60

3.

2023

A köztisztviselők 60 %-a rendelkezik az intelligens munkavégzés modelljével kapcsolatos képzésben, és rendelkezik a távmunkához szükséges készségekkel ahhoz, hogy folyamatos, magas színvonalú, mindenki számára hozzáférhető közszolgáltatást biztosítson, és növelje a tisztviselők motivációját.

170

C2.2. R3

M

E-megőrzési szolgáltatás létrehozása

E-megőrzési alap digitális közszolgáltatás teljes mértékben működőképes és hozzáférhető

 

 

 

4.

2023

A digitális infrastruktúra és a közigazgatási szolgáltatások létrehozásával a megőrzési bázisok rendszerének kialakítása javítja a hatóságok és más dokumentumalkotók általi iratkezelést, ami valamennyi üzleti folyamat alapvető támogató funkciója. Az e-megőrzési rendszernek lehetővé kell tennie a közigazgatási szolgáltatások hatékonyabb nyújtását olyan bevezetett IKT-megoldások alkalmazásával, amelyek biztosítják az interoperabilitást és az adatmegosztást, a költségek csökkentését, az üzleti átláthatóságot és a polgárok jogainak védelmét.
Létre kell hozni a meglévő digitális közszolgáltatásokhoz kapcsolódó digitális közszolgáltatást (e-megőrzési bázis), amely megszünteti a kulturális javak védelméről és védelméről szóló törvény szerinti engedélyezési eljárás adminisztratív akadályait.

171

C2.2. R3

M

Nemzeti irattári információs rendszer létrehozása

A nemzeti levéltári információs rendszer teljes mértékben működőképes és hozzáférhető

 

 

 

2.

2024

Nemzeti irattári információs rendszert kell létrehozni a hatóságok és a dokumentumok más létrehozói általi iratkezelés javítása érdekében, ami valamennyi üzleti folyamat alapvető támogató funkciója.

172

C2.2. R3-I1

C

60 nyilvánosan elérhető konzervátoralap létrehozása a legösszetettebb, nagy műemléki értékkel bíró kulturális és történelmi helyszínek számára.

 

szám

0

60

2.

2026

60 e-megőrzési bázist hoztak létre és tettek közzé. Az e-megőrzési alap egy digitális szakértői dokumentáció, amely grafikus és szöveges részt tartalmaz, és amely egy meghatározott földrajzi terület kulturális és történelmi értékeire vonatkozó azonosítási, helyzetelemzési, valorizációs és megőrzési intézkedésekre terjed ki. A területfejlesztési dokumentumoknak – típustól és területtől függően – tartalmazniuk kell a természetvédelmi alapból származó adatokat, beleértve a területen található ingatlan kulturális javak védelmére irányuló intézkedéseket is.
A tervezett építési műveletekre tekintettel a veszélyeztetettség és a befejezés sürgősségének kritériumainak megfelelő, legösszetettebb, kiemelt műemléki értékű kultúrtörténeti helyszínek mindegyikére e-konzervátoralapot kell kidolgozni.

173

C2.2. R3-I2

C

600 dokumentumkészítő használja az archiválási információs rendszert

 

szám

0

600

2.

2026

Legalább 600 alkotó használja a nemzeti információs rendszert a dokumentáció kezelésére és tárolására. A minisztériumnak elemeznie és jelentenie kell a rendszerhez hozzáférő egyes alkotók számára vonatkozó adatokat.
A rendszer lehetővé teszi a közigazgatási szolgáltatások hatékonyabb nyújtását olyan bevezetett IKT-megoldások felhasználásával, amelyek biztosítják az interoperabilitást és az adatmegosztást, a költségek csökkentését, a vállalkozások átláthatóságát és a polgárok jogainak védelmét.

174

C2.2. R4

M

A jogszabályi keretek módosítása a helyi önkormányzati egységek (LGU-k) önkéntes funkcionális vagy tényleges összevonásának ösztönzése érdekében, valamint a horvát kormány határozatának elfogadása az önkéntes funkcionális vagy tényleges egyesülésekhez nyújtott adóügyi ösztönzők kritériumairól

A jogszabályi keret hatálybalépése

 

 

 

1.

2022

A módosított jogszabályi keretnek és a pénzügyi támogatási mechanizmusnak ösztönöznie kell a helyi önkormányzati egységek funkcionális és hatékony összeolvadását, ugyanakkor elegendő forrást kell biztosítania az állami költségvetésben ahhoz, hogy pénzügyileg ösztönözze az LGU-k legalább 20 %-ának, azaz az LGU-k legalább 40 %-ának tényleges összeolvadását a 2026-ig terjedő időszakban. Ennek során a funkcionálisan egyesített LGU-k legalább két évig megőrzik az egyesülés előtt rendelkezésükre álló költségvetési forrásokat, az ösztönzőknek egyszeri ötvözési költségeket is fedezniük kell, és további forrásokat kell biztosítaniuk a következő öt évben elért megtakarítások alapján. Ezen túlmenően az LGU tényleges összeolvadását ösztönző intézkedéseknek magukban kell foglalniuk az öt éven át tartó egyszeri tőketranszfereket, amelyeket az LGU infrastrukturális projektekre használ fel. A horvát kormány határozata határozza meg a kritériumokat és az ösztönzők szintjét, a tényleges egyesülések esetében nagyobb pénzügyi ösztönzőkkel, míg a funkcionális egyesülések ösztönzése az egyesüléshez tervezett funkciók számától és típusától függ. A Horvát Köztársaság kormánya határozatának elfogadását követően a hivatalos lapban közzé kell tenni az LGU-khoz intézett, az önkéntes funkcionális vagy tényleges egyesülésben való részvételi szándék kifejezésére vonatkozó nyilvános felhívást.

175

C2.2. R4-I1

M

Az önkéntes funkcionális és valós összeköttetéseket támogató mechanizmus, valamint az egységek funkcionális és hatékony összekapcsolását támogató teljes rendszer létrehozása

Átfogó támogatási mechanizmus van érvényben a helyi önkormányzati egységek funkcionális/tényleges összeolvadására

 

 

 

2.

2025

Befejeződött a funkcionális munkahelyek további optimalizálásának támogatása a helyi egységek hatáskörén belül, és a következő feladatok és támogatási intézkedések végrehajtására került sor:
– Az egységek azon képességének (ön)értékelése, hogy képesek-e ellátni a hatáskörükbe tartozó feladatokat, és bizonyítani a feladatok közös ellátása iránti igényt és érdeklődést, azaz a tényleges egyesülést valamennyi helyi önkormányzati egységben;
– Az egyes egységek közös teljesítésére alkalmas műveletek azonosítása
– A helyi önkormányzati egységek feladatait funkcionálisan összekapcsoló informatikai támogatási rendszer megvalósítása
– Az állami közigazgatás 50 tisztviselőjének oktatása a helyi önkormányzati egységek funkcionális kapcsolatok és tényleges fúziók tekintetében történő támogatása érdekében befejeződött.
– A funkcionális kapcsolat részeként közös feladatokat ellátó 100 települési önkormányzati tisztviselő oktatása befejeződött.

   I. 2.3. KOMPONENS: A TÁRSADALOM ÉS A KÖZIGAZGATÁS DIGITÁLIS ÁTÁLLÁSA

Horvátországa digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) szerint 2020-ban a 20. helyen áll, és jelentős előrelépésre van szükség a közszolgáltatások online hozzáférhetősége terén. Horvátország alacsony digitális összekapcsoltsága szintén akadályozza az ország digitális gazdaságának továbbfejlesztését, és hozzájárul a városi és vidéki területek közötti digitális szakadékhoz.

Ezen összetevő célja a horvát gazdaság és társadalom digitális átállásának támogatása. Olyan reformokat és beruházásokat foglal magában, amelyek célja a közigazgatás digitalizálása, az online közszolgáltatások nyújtásának növelése és a gigabites konnektivitási hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása a piaci hiányosságok által sújtott területeken, többek között a vidéki térségekben.

Ez a komponens hozzájárul adigitális infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáférés fokozásárólszóló országspecifikus ajánlások (2020. évi 2. országspecifikus ajánlás) és a zöld és digitális átállással, különösen a nagy sebességűszéles sávú rendszerekkel kapcsolatos beruházások (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás) megvalósításához.

A komponens négy reformot és húsz beruházást foglal magában.

I.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C2.3. R1 reform – A digitális Horvátországra vonatkozó stratégia és az intézményközi együttműködés és koordináció megerősítése a társadalom és a gazdaság sikeres digitális átállása érdekében

E reform célja, hogy a következő évtizedben irányítsa Horvátország társadalmának és gazdaságának digitális átalakulását. Stratégiai keretet biztosít „Horvátország 2030. évi digitális stratégiája” néven, amely meghatározza a digitális átállásra irányuló beruházások keretét, és stratégiai célkitűzéseket határoz meg a következő területeken: i. a gazdaság digitális átállása, ii. a közigazgatás és az igazságszolgáltatás digitalizálása, iii. a digitális konnektivitás/a széles sávú elektronikus hírközlő hálózatok fejlesztése, valamint iv. a digitális készségek és a digitális munkahelyek fejlesztése.

A reform emellett mechanizmust hoz létre a társadalom és a gazdaság digitális átalakulását támogató nemzeti, regionális és helyi szintű projektek előkészítésének és végrehajtásának koordinálására, a beruházások egyértelmű rangsorolási és értékelési kritériumaira vonatkozó iránymutatásokkal együtt.

C2.3. R2 reform – Az információs rendszerek interoperabilitásának javítása

E reform célja a digitális közszolgáltatások nyújtásának támogatása, valamint a polgárok/vállalkozások és a közigazgatás közötti interakció megkönnyítése. A reform célja továbbá, hogy fejlett adatelemzéseket vezessen be a nemzeti közigazgatásban azzal a céllal, hogy a közigazgatás minden szintjén támogassa az adatközpontú döntéshozatalt.

Míg a horvát hatóságok jelenleg több száz különböző nyilvántartást és adatbázist használnak, a reform várhatóan megteremti az előfeltételeket az alapnyilvántartásokat összekapcsoló központi nyilvántartás (központi interoperábilis rendszer) létrehozásához (C2.3 R2.I1. beruházás), valamint egy olyan központi adatbázis létrehozásához, amely lehetővé teszi fejlett adatelemzések használatát az illetékes hatóságok számára (C2.3 R2.I2. beruházás).

A reform várhatóan rendszerszintű változásokat hoz az interoperábilis rendszerek nemzeti szintű fejlesztése és az adatvezérelt döntéshozatal felé. Emellett várhatóan javítani fogja a vállalkozások és a polgárok számára nyújtott minőségi közszolgáltatások online nyújtását is.

Az intézkedés meghatározza a központi interoperabilitási rendszer irányításának szervezeti és irányítási struktúráját, valamint a központi interoperabilitási rendszerhez csatlakoztatható elektronikus szolgáltatások jegyzékét. Fejlesztenie kell továbbá az adatok gyűjtésére, feldolgozására, elemzésére, megjelenítésére és megosztására szolgáló ökoszisztémát annak érdekében, hogy az adatelemzést a döntéshozatal minden szintjén új munkamódszerként bevezessék a nemzeti közigazgatásba.

Ezt a reformot 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C2.3. R2-I1 beruházás – Központi interoperabilitási rendszer létrehozása

E beruházás célja a hatóságok központi nyilvántartásának létrehozása a jelenlegi széttagoltság orvoslása érdekében (ahol a hatóságok több száz nyilvántartást használnak) egy központi interoperábilis rendszer létrehozásával, amely összekapcsolja az adatbázis-nyilvántartásokat az európai interoperabilitási kerettel (EIF) összhangban.

A beruházás magában foglalja egy központi nemzeti portál létrehozását, amely legalább nyolc meglévő központi nyilvántartást (például a születések anyakönyvét, lakóhelyet, háborús veteránokat) integrál és összekapcsol egy interoperábilis központi nyilvántartással. A központi nyilvántartás biztosítja, hogy a különböző nyilvántartásokból származó információk egyetlen interoperábilis nyilvántartásban kerüljenek összevonásra, és a közigazgatási szervek, a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére álljanak.

A központi kibocsátásiegység-forgalmi jegyzéknek lehetővé kell tennie az (EU) 2018/1724 rendelet (az egységes digitális ügyfélkapuról szóló rendelet) II. mellékletében felsorolt 21 adminisztratív eljárás online biztosítását is.

Ezt a beruházást 2023. december 31-ig be kell fejezni.

C2.3. R2-I2 beruházás – Központi adattár és üzleti elemző rendszer létrehozása

E beruházás célja, hogy központi adattárat (DWH) hozzon létre a kormányzati hatóságok számára, amely várhatóan javítani fogja az adatkezelési rendszert azáltal, hogy megkönnyíti a szabványosított formátumban történő adatgyűjtést, valamint az adatok hatóságok (például állami és helyi önkormányzati egységek) közötti feldolgozását, elemzését és megosztását. A platformnak valós idejű adatelemzést kell lehetővé tennie, és fejlett adatelemzési eszközöket (például előre meghatározott üzleti mutatókat, irányítópultokat és jelentéseket) kell létrehoznia, amelyek várhatóan jelentősen javítják az adatközpontú döntéshozatalt a nemzeti közigazgatás minden szintjén.

Az adattár egy részének a polgárok és a vállalkozások számára is hozzáférhetőnek kell lennie annak érdekében, hogy a magánszektor a rendelkezésükre bocsátott adatokon és elemzési eszközökön hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokat építhessen ki és fejlesszen ki.

Ezt a beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C2.3. R3-I1 beruházás – A közös szolgáltatási központ korszerűsítése

E beruházás célja az állami felhő (Közös Szolgáltatások Központja, a továbbiakban: CDU) kapacitásának bővítése annak érdekében, hogy lehetővé váljon a felhasználók számának jelentős növelése, valamint új funkciók kifejlesztésével történő korszerűsítése, amelyek magukban foglalják a következőket:

-A felhasználóknak szánt alkalmazások fejlesztésére, megvalósítására és tesztelésére szolgáló platform,

-Az IKT-támogatás platformja,

-Központi információbiztonsági ellenőrző rendszer az információs és kommunikációs infrastruktúrára vonatkozó esetleges biztonsági események kezelésére,

-Biometrikus azonosítási platform, amely a felhasználói jogok és a személyazonosság-kezelés meglévő központi rendszerébe integrált biometrikus azonosítási szolgáltatást hoz létre,

-A felhasználók weboldalainak digitális tartalmát könnyen létrehozó és kezelő platform, a tartalom intuitív indexálására, keresésére és lekérdezésére szolgáló funkciókkal, formátummal, áttekintéssel, közzététellel és vitafórumokkal,

-Platform az állami felhő blokklánc-technológiáinak fejlesztéséhez, összhangban az európai blokklánc-szolgáltatások infrastruktúrájával.

A közös szolgáltatási központ (CDU) platformját integrálni kell a közös európai adatterekbe, hogy uniós szinten lehetővé váljon az adatok és szolgáltatások biztonságos tárolása, az azokhoz való hozzáférés és azok módosítása.

Ezt a beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C2.3. R3-I2 beruházás – A rendőrség számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemre irányuló kapacitásának megerősítése

A beruházás célja a belügyminisztérium számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemre irányuló kapacitásának megerősítése.

A beruházás magában foglalja a rendőrség számára a digitális bizonyítékok elemzésére szolgáló speciális eszközök beszerzését, a kibertámadások felderítésére és leküzdésére szolgáló rendőrtisztek speciális képzését, valamint a vállalkozásokat és a polgárokat célzó, a kiberbűnözéssel szembeni figyelemfelkeltést célzó nyilvános megelőző kampány végrehajtását.

Ezt a beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C2.3. R3-I3 beruházás – Egyablakos ügyintézés kialakítása valamennyi nyilvános e-segélyszolgálat számára

A beruházás célja egy olyan egyablakos ügyintézési rendszer létrehozása, amely harmonizálja és központosítja a közigazgatási szervek online szolgáltatásainak információs szolgálatát. Az egyablakos ügyintézés várhatóan új, jobb szolgáltatást nyújt a polgárok és a vállalkozások számára a közigazgatási szervekkel való kommunikációhoz, és lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy könnyen megtalálják a kért információkat. Az egyablakos ügyintézés olyan funkciókkal is rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy visszajelzést küldjenek, felmérjék a köztisztviselőkkel folytatott interakció minőségét és az utólagos értékelést, ami várhatóan átalakítja a horvát közigazgatás és annak felhasználói közötti interakciót.

Ezt a beruházást 2023. december 31-ig be kell fejezni.

C2.3. R3-I4 beruházás – A CEZIH egészségügyi információs infrastrukturális rendszereinek konszolidációja

A beruházás célja a Horvát Köztársaság Központi Információs Egészségügyi Rendszerének (CEZIH) fejlesztése, amelyet az egészségügyi rendszer valamennyi szereplője (például kórházak, orvosi személyzet, egészségügyi iskolák, közegészségügyi intézmények, gyógyszertárak, laboratóriumok) használ.

A beruházásnak mindenekelőtt át kell vinnie a rendszert az állami felhőbe (Közös Szolgáltatások Központjába), és katasztrófa-elhárítási megoldásokat kell kidolgoznia az üzletmenet folytonosságának biztosítása, valamint a központi egészségügyi információs rendszer folyamatos, megbízható és biztonságos működési módjának biztosítása érdekében.

Ezt a beruházást 2023. december 31-ig be kell fejezni.

C2.3. R3-I5 beruházás – A digitális személyazonosító igazolvány kiküldésére irányuló projekt

A beruházás célja az elektronikus aláírás használatának előmozdítása a polgárok közigazgatással való kapcsolattartása során. Az intézkedés várhatóan lehetővé teszi az e-személyazonosítók felhasználói számára, hogy dokumentumokat írjanak alá a mobil platformokon.

Digitális személyazonosság-kezelő rendszert (IDP) és mobil aláírási rendszert hoz létre a távoli minősített elektronikus aláírások távtanúsítványainak kiállítására. Az ilyen tanúsítvány kiállítása előfeltétele annak, hogy a dokumentumokat mobil platformokon vagy mobil aláírási alkalmazásokon elektronikusan alá lehessen írni.

Ezt a beruházást 2023. december 31-ig be kell fejezni.



C2.3. R3-I6 beruházás – Beruházások az állami információs infrastruktúra-hálózatokba

E beruházás célja a horvát hatóságok által a polgárok és a vállalkozások számára online szolgáltatások nyújtására használt nemzeti információs infrastruktúra-hálózat (DII-hálózat) kapacitásának korszerűsítése és bővítése.

A beruházás magában foglalja egy olyan új, biztonságos hálózati architektúra kialakítását, amely kielégíti a hatóságok igényeit, és valamennyi felhasználót egyetlen hálózathoz kapcsol össze. Az új hálózatnak biztosítania kell különösen a nagyon nagy kapacitású (10Gbps) hálózathoz való széles sávú hozzáférést valamennyi hatóság számára. A rendszer valamennyi intézménye folyamatos összeköttetésének biztosítása érdekében a beruházásnak korszerűsítenie kell a hálózatmegfigyelő központot (NOC), és létre kell hoznia egy, a napi 24 órában és a hét minden napján rendelkezésre álló rendszert, amely műszaki hibaelhárítást és segítséget nyújt a felhasználóknak.

Ezt a beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C2.3. R3-I7 beruházás – A területrendezési, építési és állami vagyonrendszer digitalizálás révén történő javítása

E beruházás célja a területrendezési és állami tulajdoni információs rendszer (ISPU) fejlesztése egy integrált területfejlesztési információs rendszer létrehozása és az egyes projektek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos eljárások digitalizálásának lehetővé tétele érdekében, a projekt helyének meghatározásától kezdve egészen a szükséges engedélyek megszerzéséig.

Az intézkedés lehetővé teszi továbbá a Horvátország nagy felbontású területeiről készült műholdfelvételek beszerzését és a digitális területrendezési tervek kidolgozását.

Ezt a beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C2.3. R3-I8 beruházás – Digitális mobil platform létrehozása

E beruházás célja egy olyan mobil digitális közszolgáltatási platform létrehozása, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy okostelefonjukon könnyen igénybe vehessék az online közszolgáltatásokat. A meglévő „e-polgári szolgáltatásokat” a személyi számítógépek számára fejlesztették ki, és jelenleg nem igazodnak a mobil eszközökhöz, ezért szükség van a mobilalkalmazásokhoz igazított platformra.

Ez a beruházás a legkorszerűbb technológiákat és szabványokat alkalmazva olyan platformot hoz létre, amely szabványosított módon nyújt közszolgáltatásokat a mobil platformokon (például születési anyakönyvi kivonat igazolása iránti kérelem, a lakóhely igazolásának kérelmezése, lakcímváltozás nyilvántartásba vétele; Gépjármű nyilvántartásba vétele). Az összes kapcsolódó nyilvántartást és adatbázist összekapcsolja a központi adatcsere-buszokkal (GSB). A beruházásnak lehetővé kell tennie továbbá a nemzeti azonosítóazonosítási rendszer (NIAS) korszerűsítését a mobil platformokra vonatkozó legújabb hitelesítési trendek szerint, korszerű biometrikus alkalmazási módszereket alkalmazva.

Ezt a beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C2.3. R3-I9 beruházás – A Horvát Köztársaság elektronikus közbeszerzési értesítője új platformjának létrehozásáról

E beruházás célja az e-közbeszerzési rendszer új informatikai platformjának létrehozása a közbeszerzési eljárás digitalizálásának támogatása, valamint az (EU) 2019/1780 bizottsági végrehajtási rendeletben a közbeszerzési hirdetmények közzétételére vonatkozóan meghatározott új formanyomtatványok (e-formanyomtatványok) végrehajtása céljából.

A beruházás korszerűsíti a horvát elektronikus közbeszerzési hirdetés (EOJN) informatikai platformját, amely jelenleg elavult technológián alapul, és nem támogatja megfelelően a közbeszerzési eljárások hatékony lefolytatását. Az intézkedésnek lehetővé kell tennie különösen az összes közbeszerzési eljárás összekapcsolását (a beszerzési tervtől kezdve az eljárás lefolytatásán keresztül a megkötött szerződéseken alapuló kifizetésekre vonatkozó adatokkal), és kötelezővé kell tennie az online fellebbezéseket (e-fellebbezés), valamint a díjak online fizetésének lehetőségét. A beruházásnak továbbá keretet kell létrehoznia bizonyos kötelező minimumkritériumoknak és célkitűzéseknek (például stratégiai, zöld vagy innovatív közbeszerzés) való megfelelés nyomon követésére.

Ezt a beruházást 2023. december 31-ig be kell fejezni.

C2.3. R3-I10 beruházás – A CES digitalizálása és számítógépesítése (eHZZ)

E beruházás célja a Horvát Foglalkoztatási Szolgálat (CES – HZZ) digitalizálása, amely jelenleg a legtöbb dokumentációt papírformátumban, a dokumentumok digitális tárolására szolgáló automatizált rendszer nélkül bocsátja rendelkezésre. A beruházás várhatóan digitális személyazonosság-kezelő rendszert és humánerőforrás-gazdálkodási rendszert hoz létre, valamint digitalizálja a CES archívumát.

A beruházásnak teljes mértékben automatizálnia és digitalizálnia kell a CES üzleti folyamatait, olyan új informatikai megoldásokkal, amelyek felgyorsítják és automatizálják a CES munkáját, növelve valamennyi üzleti adat biztonságát, valamint lehetővé téve az elektronikus dokumentumok, valamint a digitális és biometrikus aláírások forgalmazását és központi feldolgozását.

Ezt a beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C2.3. R3-I11 beruházás – A HZMO (eHZMO) IKT-támogatása

E beruházás célja a Horvát Nyugdíjbiztosító Intézet (HZMO) elavult informatikai rendszerének korszerűsítése és fő üzleti folyamatainak digitalizálása. Az intézkedés várhatóan növeli a HZMO hatékonyságát és támogatja a minőségi szolgáltatások nyújtását.

A beruházásnak új informatikai rendszert kell kiépítenie az alapvető folyamatok támogatására, amely modulokat tartalmaz a következők kezelésére:

-a nyugdíjra és a gyermekek után járó ellátásokra vonatkozó számítások,

-hozzájárulások és fizetési nyilvántartások,

-A kedvezményezett adatai,

-fellebbezések, jogorvoslati eljárások és jogviták,

-digitális dokumentáció és archívumok,

-analitikai és számviteli adatok,

-pénzügyi működés,

-beszerzési, szerződéskötési és megrendelési folyamatok,

-adósság és felelősség (vevők/szállítók),

-vagyonkezelés.

Ezt a beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C2.3. R3-I12 beruházás A HZMO archívumainak digitalizálása (eArhiva)

E beruházás célja a Horvát Nyugdíjbiztosító Intézet (HZMO) irattárának digitalizálása. Az intézkedés várhatóan jelentősen javítja a HZMO munkájának általános teljesítményét és az irattárkezelés költséghatékonyságát, amely jelenleg nagyrészt manuális keresésen alapul. A beruházás digitális archívum-kezelő rendszert és az archívumok állandó tárolásának egyetlen helyszínét hozza létre. A beruházás célja a meglévő anyagok digitalizálása, valamint egy olyan központi rendszer létrehozása, amely lehetővé teszi valamennyi újonnan létrehozott tétel digitalizálását, rögzítését és tárolását a digitális archiválási rendszerben.

A HZMO jelenleg mintegy 4,5 millió akta áll a rendelkezésére. A beruházás célja 1 000 000 aktív fájl digitalizálása (körülbelül 50 000 000 oldal).

Ezt a beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C2.3. R3-I13 beruházás – Az adóigazgatás digitális átalakítása

E beruházás célja az adóigazgatási információs rendszer korszerűsítése egy olyan felhasználóbarát informatikai platform kialakítása céljából, amely mind az adófizetők, mind az adóigazgatási tisztviselők számára hozzáférést biztosít, és ezáltal növeli az adóigazgatás hatékonyságát.

A beruházásnak korszerűsítenie kell az adóhatóság ikt-infrastruktúráját, és olyan platformot kell kialakítania, amely lehetővé teszi az adóhatóság üzleti folyamatainak automatizálását. A platform adatelemzést is biztosít, támogatja az adóhatóság jövőbeli igényeit, növeli az IKT-infrastruktúra biztonságát, és válsághelyzetekben biztosítja az üzletmenet folytonosságát.

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C2.3. R3-I14 beruházás – A készpénz-helyettesítő fizetési rendszer bevezetése a gazdaságban integrált e-archívumokat tartalmazó e-számlákon és aktív adóelszámoláson keresztül

E beruházás célja egy online adóelszámolási rendszer létrehozása az adófizetők adminisztratív terheinek csökkentése érdekében.

A beruházás új informatikai rendszert hoz létre a hatóságok által kibocsátott elektronikus számlák (e-számlák) adóigazgatási információs rendszerben történő nyilvántartásba vételére. A beruházásnak fejlett héaalapú online számviteli rendszert is létre kell hoznia,

A beruházás várhatóan hozzá fog járulni az adóbevallások egyszerűsítéséhez azáltal, hogy csökkenti a szükséges nyomtatványok számát és támogatja az adózási fegyelmet.

A beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C2.3. R3-I15 beruházás – Turisztikai alkalmazásmegoldások kialakítása a vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentése és az idegenforgalmi modell fenntarthatóság felé történő átalakítása céljából

E beruházás célja, hogy új informatikai eszközöket fejlesszen ki a turizmus nyilvános információs rendszeréhez (e-turizmus) az idegenforgalom fejlesztésének hatékony irányítása és az ágazat fenntarthatóságának támogatása érdekében.

A beruházásnak folytatnia kell a fenntartható turizmus fejlesztésének horvát megfigyelőközpontja (CROSTO) digitalizálását egy digitális „célállomás-fejlesztési nyomonkövetési rendszer” kifejlesztésével, amelynek célja a célállomások fenntarthatóságának nyomon követése a fenntartható úti célok kezelését szolgáló európai idegenforgalmi mutatórendszerrel (ETIS) összhangban.

A beruházásnak hozzá kell járulnia az idegenforgalommal kapcsolatos üzleti intelligencia fejlesztéséhez is, különböző forrásokból származó adatok felhasználásával, mint például a „központi idegenforgalmi nyilvántartás”, az „e-Visitor rendszer” vagy a CROSTO rendszer.

Ezt a beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C2.3. R3-I16 beruházás – A sporttal és a szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos folyamatok digitalizálása helyi és regionális szinten

E beruházás célja az „Information System in Sport” (ISS) fejlesztése, amely az idegenforgalmi és sportminisztérium által használt informatikai rendszer, azzal a céllal, hogy megkönnyítse a rendszerhez való hozzáférést valamennyi érdekelt fél számára, különösen helyi és regionális szinten. Célja továbbá az elektronikus eljárások és e-szolgáltatások fejlesztésének támogatása a polgárok és a sportágazatban tevékenykedő érdekelt felek számára.

A beruházás:

-Hozzon létre egy kérelmezési modult, amely közvetlen hozzáférést biztosít a sportklubok számára a sportinformációs rendszer alapnyilvántartásaihoz és nyilvántartásaihoz, lehetővé téve a releváns adatok, például a sportnyilvántartások és a sportolók orvosi vizsgálati nyilvántartásainak bevitelét;

-Digitális eszközök és digitális eljárások létrehozása a sportprogramok közfinanszírozásának nemzeti, regionális és helyi szintű nyomon követésére a folyamat összehangolása, egyszerűsítése és átláthatóságának növelése érdekében, helyi és regionális szinten is;

-A sporttal és az egészségorientált testmozgással kapcsolatos adatok gyűjtésére szolgáló pályázati modul létrehozása, amely magában foglalta egy alapvető nyilvántartás létrehozását az egészségorientált testmozgás területén (például a meglévő programokra és a szakmai személyzetre vonatkozó információk rögzítése).

Ezt a beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C2.3. R4 reform – A konnektivitás megerősítése mint a társadalom és a gazdaság digitális átállásának sarokköve

E reform célja, hogy előkészítse a gigabites kapcsolatot biztosító elektronikus hírközlő hálózatok elérhetőségét a háztartások és a társadalmi-gazdasági fókuszpontok számára, a gigabitalapú európai társadalom célkitűzéseivel összhangban.

E reform célja az elektronikus hírközlés területére vonatkozó szabályozási és stratégiai keret időben történő és átfogó végrehajtásának biztosítása az elektronikus hírközlésről szóló törvény elfogadása révén, az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló (EU) 2018/1972 irányelv rendelkezéseivel összhangban, valamint Horvátországban a széles sávú rendszerekkel kapcsolatos nemzeti terv célkitűzéseinek a 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtása.

A reform várhatóan azonosítja és kezeli a gigabites konnektivitási hálózatok – köztük az 5G hálózatok – építésével kapcsolatos adminisztratív terheket és szabályozási akadályokat, az 5G hálózatok kiépítésére irányuló beruházások ösztönzése érdekében.

Ez a reform kiegészíti a digitális konnektivitásra irányuló beruházásokat a vezetékes, valamint a fejlett vezeték nélküli és mobil hálózatokon belüli széles sávú kapcsolatok révén, többek között az 5G technológiák használata révén.

Ezt a beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C2.3. R4-I1 beruházás – A széles sávú infrastruktúra fejlesztésére irányuló nemzeti keretprogram projektjeinek végrehajtása azokon a területeken, ahol nem áll fenn kellő kereskedelmi érdeklődés a beruházások iránt

E beruházás célja a digitális szakadék csökkentése Horvátországban a nemzeti szélessávú lefedettség gigabites konnektivitással történő növelésével azokon a területeken, ahol nincs elegendő kereskedelmi érdek, összhangban a szélessávú hozzáférési infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó nemzeti keretprogrammal. Az összeköttetésre irányuló további beruházásokat várhatóan más nemzeti vagy uniós alapokból finanszírozzák majd az uniós gigabit-célkitűzések elérése érdekében.

A beruházás célja annak biztosítása, hogy a háztartások és a főbb társadalmi-gazdasági fókuszpontok olyan területeken, ahol nincs elegendő kereskedelmi érdek (NGA fehér területek) hozzáférjenek gigabites konnektivitási hálózatokhoz. A beruházás mintegy 20, mintegy 700 000 lakost és mintegy 124 000 háztartást érintő helyi önkormányzati projektet foglal magában. A projektek pontos számát és lefedettségét a pályázati felhívásokat és a projektek kiválasztását követően kell meghatározni.

Ezt a beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C2.3. R4-I2 beruházás – Passzív elektronikus hírközlési infrastruktúra kiépítése

E beruházás célja a gigabites hálózatok elérhetőségének növelése (amelyek 5G összeköttetést biztosítanak) vidéki és gyéren lakott területeken, ahol nincs kereskedelmi érdek e hálózatok kiépítése iránt.

Magában foglalja passzív elektronikus hírközlési infrastruktúra kiépítését, például önálló antennaoszlopok építését, optikai vagy mikrohullámú átviteli kapacitás biztosítását a mobil elektronikus hírközlő hálózatok bázisállomásokkal való összekapcsolásához. Lehetővé teszi 5G hálózatok fejlesztését a lefedett területeken, és mindenki számára azonos feltételek mellett használható.

A beruházás célja, hogy a legalacsonyabb társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkező megyékben található vidéki térségeket célozza meg (alacsony demográfiai, társadalmi és gazdasági feltételek az országos átlaghoz képest).

A beruházás révén megépítendő infrastruktúra irányítását kizárólag nonprofit alapon kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy az infrastruktúra bérbeadásából származó bevétel fedezze az infrastruktúra összes üzemeltetési és fenntartási költségét. Amennyiben a bérleti díjból származó bevétel meghaladja a költségeket, a többletet új infrastruktúra-kapacitás bővítésére vagy építésére kell fordítani.

Ezt a beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

I.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(mérföldköveknél)

Mennyiségi mutatók
(céloknál)

Időpont

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Egység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

176

C2.3. R1

M

Digitális Horvátországra vonatkozó stratégia

A „Digitális Horvátország” stratégia hatálybalépése

 

 

 

4.

2022

A „Horvátországra vonatkozó, 2030-ig tartó időszakra szóló digitális stratégia” egyértelműen meghatározza azokat a stratégiai célkitűzéseket és prioritásokat, amelyek a következő területeken meghozandó intézkedések meghatározásának alapját képezik: A közigazgatás és az igazságszolgáltatás digitalizálása; Széles sávú elektronikus hírközlő hálózatok fejlesztése; Digitális kompetenciák és digitális munkahelyek fejlesztése.

177

C2.3. R2
C2.3. R2.I2

M

A központi interoperabilitási rendszer platformjainak létrehozása


A Digitális Társadalom Fejlesztésével Foglalkozó Központi Hivatal (SDURDD) jelentése arról, hogy a platformok működőképesek és használatukat tesztelik

 

 

 

4.

2022

A központi nemzeti interoperabilitási portál tartalmazza az összes rendelkezésre álló szolgáltatás katalógusát, és használat céljából az adattárház (DWH) működik.

178

C2.3. R2-I1

M

A központi interoperabilitási rendszer létrehozása

A Digitális Társadalom Fejlesztésével Foglalkozó Központi Hivatal (SDURDD) jelentése arról, hogy a rendszer működőképes és használat céljára tesztelve van

 

 

 

4.

2023

A központi interoperábilis rendszernek használat céljára működőképesnek kell lennie, beleértve az egységes digitális ügyfélkapuról szóló rendelet II. mellékletében felsorolt 21 adminisztratív eljárás online biztosítását is.

179

C2.3. R3-I1

C

Az állami felhő korszerűsítése

A Digitális Társadalom Fejlesztésével Foglalkozó Központi Hivatal (SDURDD) jelentése

szám

0

6

4.

2022


6 új funkcióknak kell működniük az állami felhőben (CDU) való használatra, és a felhasználók számára hozzáférhetők:
– A felhasználóknak szánt alkalmazások fejlesztésére, megvalósítására és tesztelésére szolgáló platform,
– Az IKT-támogatás platformja,
– Központi információbiztonsági ellenőrző rendszer a lehetséges biztonsági események kezelésére,
– Biometrikus hitelesítési platform,
– A weboldalak digitális tartalmának kezelésére szolgáló platform,
– Az állami felhő blokklánc-technológiáinak kifejlesztésére szolgáló platform.

180

C2.3. R3-I1

C

A közös szolgáltatási központ felhasználói számának növekedése

 

szám

0

450

2.

2026

-450 új felhasználót kell integrálni a közös szolgáltatási központba.

181

C2.3. R3-I2

M

Kiberbiztonsági kísérleti projekt

A Belügyminisztérium jelentése

 

 

 

4.

2023

A rendszerstressztesztre irányuló kísérleti projektet kell végrehajtani a „kiberfüggő” és a „kiberalapú” bűncselekmények szimulációjával.

A rendszert fel kell szerelni a számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos nyomozáshoz, az interneten történő nyílt forráskereséshez és a digitális kriminalisztikához szükséges speciális szoftver- és hardverelemekkel, valamint a digitális bizonyítékok elemzésére szolgáló nyomozási elemzési eszközökkel. A projekt végrehajtása során teljesíteni kell a kriminalisztikai eszközök és rendszerek, valamint az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások titkos megfigyelési rendszereinek fejlesztéséhez szükséges előfeltételeket, amelyek a kiberbiztonság szintjének növeléséhez szükségesek Horvátországban és az EU-ban. Amint a felszerelést megszerezték és teljes mértékben működőképessé válnak, kísérleti projektet kell végrehajtani a számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos kutatás számítástechnikai gyakorlat formájában történő modellezésére annak értékelése céljából, hogy a berendezés mennyiben járul hozzá a kibervédelmi projekt intézkedéseinek és célkitűzéseinek megvalósításához.

182

C2.3. R3-I2

M

Nyilvános kiberbiztonsági megelőzési kampány

A Belügyminisztérium jelentése

 

 

 

1.

2024


Nyilvános megelőző kampányt kell folytatni a számítástechnikai bűnözés megnyilvánulásairól és megelőző intézkedéseiről, amelyet a következő mutatók alapján kell nyomon követni:
– a különböző célcsoportok által a kiberbűnözés kockázataival kapcsolatos önvédelmi magatartásra vonatkozóan végzett megelőző figyelemfelhívó és oktatási tevékenységek száma
– a tevékenységekben részt vevők száma
– a forgalmazott megelőző anyagok száma
– a médiabejegyzések száma (beleértve az összes médiát)
– a célcsoportok válaszainak száma a közösségi médiában
– a közösségi hálózatokon keresztül végzett online felmérések száma és feldolgozott eredményei
– a célcsoportok mennyiségi módszerekkel végzett értékelésének száma

183

C2.3. R3-I3

M

Egyablakos ügyintézési rendszer létrehozása

A Digitális Társadalom Fejlesztésével Foglalkozó Központi Hivatal (SDURDD) jelentése az egyablakos ügyintézés létrehozásáról és működtetéséről

 

 

 

4.

2023

Létre kell hozni az egyablakos ügyintézési platformot (JKC), amely egyetlen központi helyszínen nyújt tájékoztatást és ügyfélszolgálatot a polgároknak és a vállalkozásoknak, és használat céljából működésbe lép.

184

C2.3. R3-I4

M

CEZIH informatikai rendszer


Az Egészségügyi Minisztérium jelentése

 

 

 

2.

2023

Horvátország központi egészségügyi információs rendszere az állami felhőben (CDU) használható.

185

C2.3. R3-I5

C

Digitális személyazonosító igazolvány elektronikus aláírása

Az Ügynökség jelentése a digitális biztonságról (AKD)

szám

0

300 000

4.

2023

300 000 tanúsítványt kell kiállítani távminősített elektronikus aláírás céljára.

186

C2.3. R3-I6

M

Az állami információs infrastruktúra (DII) hálózatának létrehozása

A Digitális Társadalom Fejlesztésével Foglalkozó Központi Hivatal (SDURDD) jelentése

 

 

 

4.

2024

A korszerűsített állami információs infrastruktúra-hálózatnak (DII) a rendelkezésre állás, a megbízhatóság és a biztonság tekintetében jobb jellemzőkkel kell rendelkeznie.

187

C2.3. R3-I6

C

Az állami információs infrastruktúrahálózat (DII) új felhasználói

Az SDURDD jelentése

szám

36

136

4.

2025

Legalább 100 új felhasználót kell csatlakoztatni az állami információs infrastruktúra hálózatához minden olyan helyen, ahol hálózati erőforrásokat használnak, üvegszálas infrastruktúra biztosításával minden egyes helyszínre és végberendezésre.

188

C2.3. R3-I7

C

Digitális területrendezési tervek

Az MPGI jelentése

szám

0

570

4.

2024

570 új generációs területrendezési terv kidolgozása (digitális formátumú tértervek)

189

C2.3. R3-I7

M

A tértervekre vonatkozó információs rendszer korszerűsítése


Az MPGI jelentése

 

 

 

4.

2025

A területrendezési, építési és állami vagyonkezelési eljárások digitalizálására elektronikus modulokat kell létrehozni a területrendezési információs rendszer részeként.

190

C2.3. R3-I8

C

Az új mobilplatformba integrált digitális e-közszolgáltatások

Az SDURDD jelentése arról, hogy a 20 e-szolgáltatás integrált és használható

szám

0

20

4.

2024

Legalább 20 e-szolgáltatást kell integrálni a mobil platformba, és használat céljára működőképesnek kell lenniük, beleértve a következőket: Születési anyakönyvi kivonat igazolása iránti kérelem; A lakóhely igazolásának kérése; Felsőoktatási tanulmányok finanszírozására való pályázás; Felsőoktatási közintézménybe való felvételre irányuló első kérelem beadása Oklevelek, bizonyítványok vagy a tanulmányok vagy kurzusok egyéb bizonyítékainak tanulmányi célú elismerése iránti kérelem; Értesítés az ilyen ellátások szempontjából releváns szociális biztonsági ellátásban részesülő személy személyes vagy szakmai körülményeiben bekövetkezett változásokról; Az európai egészségbiztosítási kártya iránti kérelem; Jövedelemadó-bevallások benyújtása; Címváltozás nyilvántartásba vétele; Valamely tagállamból származó vagy ott már nyilvántartásba vett gépjármű szokásos eljárások szerinti nyilvántartásba vétele; Címkék szerzése az állami közúti infrastruktúra használatához: Hatóság vagy intézmény által kiadott idődíjak (matrica), távolságalapú díjak (úthasználati díjak); Hatóság vagy intézmény által kibocsátott kibocsátási címkék beszerzése; Nyugellátások és nyugdíjjuttatások igénylése kötelező rendszerekből; Információkérés a kötelező rendszerekből származó nyugdíjakról; Az üzleti tevékenységről, a működési engedélyről, az üzleti tevékenység megváltozásáról és az üzleti tevékenység megszűnéséről szóló értesítés, amely nem jár csőd- vagy felszámolási eljárásokkal, kivéve az üzleti tevékenység cégnyilvántartásba való kezdeti bejegyzését, valamint az alkotmányos eljárásokat és a társaságok későbbi alkalmazását; Munkáltató (természetes személy) kötelező nyugdíj- és biztosítási rendszereknél való nyilvántartásba vétele Munkavállaló kötelező nyugdíj- és biztosítási rendszereknél való bejelentése Jövedelemadó-bevallások benyújtása; Jövedelemadó-bevallások benyújtása; A szociális biztonsági rendszer értesítése a munkavállaló szerződésének megszüntetéséről, kivéve a munkavállaló szerződésének kollektív felmondására irányuló eljárásokat; A munkavállalók társadalombiztosítási járulékainak befizetése; A bizonyításhoz való joggal történő utazás.

191

C2.3. R3-I9

M

Új közbeszerzési platform és mobilalkalmazás létrehozása

Az új e-közbeszerzési platformon indított első közbeszerzési eljárás

 

 

 

3.

2023

A közbeszerzési eljárások lefolytatására szolgáló új platformnak és a mobilalkalmazásnak működőképesnek kell lennie, és az új e-közbeszerzési platformon közbeszerzési eljárást kell indítani.

192

C2.3. R3-I10

M

A CES digitális identitás- és humánerőforrás-gazdálkodási rendszerei

A CES/HZZ jelentése

 

 

 

4.

2023

A CES digitális személyazonosság-kezelő rendszerének és a digitális emberierőforrás-gazdálkodási rendszernek működésbe kell lépnie és működésbe kell lépnie.

193

C2.3. R3-I10

M

A CES digitalizálásának befejezése

A CES/HZZ jelentése

 

 

 

2.

2026

A CES digitalizálása: Létre kell hozni egy biztonsági esemény- és eseménykezelési rendszert, valamint az alapfolyamat-támogató rendszert, az e_Advisor rendszert és be kell fejezni az archívumok digitalizálására irányuló projektet, és létre kell hozni egy digitális dokumentumkezelési projekt elszámolására és befejezésére szolgáló rendszert.

194

C2.3. R3-I11

M

A Horvát Nyugdíjbiztosító Intézet (HZMO) korszerűsített informatikai rendszere

A HZMO jelentése

 

 

 

2.

2026

A Horvát Nyugdíjbiztosító Intézet (HZMO) új informatikai rendszere és fő üzleti folyamatai működőképesek lesznek.

195

C2.3. R3-I12

M

A Horvát Nyugdíjbiztosító Intézet (HZMO) digitális archívuma

A digitális archívumok kezelésére szolgáló operációs rendszer HZMO általi átadási nyilvántartása

 

 

 

4.

2022


A digitális archívumok kezelésére szolgáló rendszer (digitális levéltári rendszer) működik.

196

C2.3. R3-I12

C

Az új digitális archívum oldalainak száma

A digitálisan beszkennelt és indexált oldalak HZMO általi átadása

szám

0

50 000 000

2.

2026

A nemzeti archívumokból származó 50 000 000 oldalt be kell szkennelni és indexálni kell az új digitális archívumban.

197

C2.3. R3-I13

M

Új adóigazgatási információs rendszer

A Pénzügyminisztérium – Adóigazgatás végrehajtási jelentése, amely megállapítja, hogy az új adóigazgatási információs rendszer működik

 

 

 

2.

2026

Az új adóinformációs rendszernek új funkciókkal kell működnie (ideértve az új adatelemzési platformot, az adófizetők és az adótisztviselők új felhasználói élménytervét a korszerűsített IKT-infrastruktúrával, az e funkciókhoz kapcsolódó valamennyi folyamat digitalizálását a folyamat egyszerűsítése és felgyorsítása, a biztonságos üzletmenet-folytonosság válsághelyzetekben, az IKT-infrastruktúra fokozott biztonsági szintje, a konszolidált és optimalizált információkommunikációs infrastruktúra érdekében)

198

C2.3. R3-I13

C

Az új rendszeren keresztül digitálisan végrehajtott adómeghatározási és -beszedési eljárások százalékos aránya

A Pénzügyminisztérium jelentése – Adóigazgatás

% (százalék)

0

80

2.

2026

A meglévő adómegállapítási és adóbeszedési eljárások 80 %-át digitálisan kell végrehajtani az új, korszerűsített adóinformációs rendszeren keresztül.

199

C2.3. R3-I14

M

Az elektronikus számlák rendszere és az online héaelszámolás


A Pénzügyminisztérium jelentése – Adóigazgatás

 

 

 

4.

2024


Az elektronikus számlák adóhatóságon belüli nyilvántartására szolgáló új rendszernek (B2B modell és közbeszerzési adóalanyok) és a fejlett online héaelszámolásnak működőképesnek és használatra késznek kell lennie.

200

C2.3. R3-I15

C

Új eszközök az idegenforgalmi informatikai rendszerben

Az Idegenforgalmi és Sportminisztérium jelentése (mintázatok)

szám

0

4

4.

2025

Az új eszközöknek működőképesnek kell lenniük:
1 – az üzleti tevékenység és a közigazgatással való kommunikáció megkönnyítését szolgáló integrált igazgatási és nem közigazgatási eljárások
2 – a célállomások irányítása és az értékláncok létrehozása, beleértve a turisztikai forgalom kezelésére vonatkozó megoldást is
3 – üzleti intelligencia az idegenforgalom területén a vállalkozók támogatására az üzleti döntéshozatalban és a közszféra döntéshozatalában a közpolitikai döntéshozatalban
4 – a CROSTO rendszer digitalizálásának folytatása

201

C2.3. R3-I16

C

Új alkalmazási modulok a sport informatikai rendszeréhez

Az Idegenforgalmi és Sportminisztérium jelentése (mintázatok)

szám

0

3

1.

2026

A korszerűsített sportinformációs rendszerbe (ISS) három új alkalmazási modult kell beépíteni:
1 – a sportklubok számára a sportinformációs rendszer alapnyilvántartásaihoz és nyilvántartásaihoz való közvetlen hozzáférés biztosítására szolgáló kérelmezési modul;
2 – Alkalmazási modul a helyi és regionális önkormányzatok állami sportigényeinek finanszírozására;
3 – Alkalmazási modul a sporttal és az egészségorientált testmozgással kapcsolatos adatgyűjtéshez

202

C2.3. R4

M

Az összekapcsolási beruházásokra vonatkozó engedélyezési eljárás optimalizálása

A felülvizsgált jogi keret hatálybalépése

 

 

 

2.

2022

A felülvizsgált jogi keretnek támogatnia kell az engedélyezési folyamat optimalizálását, és lehetővé kell tennie az elektronikus kommunikációs infrastruktúra térbeli tervekben való bemutatását. Az új keretnek foglalkoznia kell a nagyon nagy kapacitású hálózatok, köztük az 5G hálózatok építésével kapcsolatos adminisztratív terhekkel és szabályozási akadályokkal.

203

C2.3. R4-I1

M

A szélessávú hozzáférési infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó nemzeti keret projektjeinek végrehajtására aláírt vissza nem térítendő támogatási megállapodások

A Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium jelentése

 

 

 

3.

2023

Az ONP 20 projektjére vonatkozó vissza nem térítendő támogatási megállapodásokat a kiválasztási folyamat eredményeként kell aláírni.

204

C2.3. R4-I1

C

Szélessávú hozzáférés a háztartások számára a fehér NGA-területeken

A Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium jelentése

szám

386 000

486 000

2.

2026

Legalább 100 000 további háztartás olyan fehér NGA-területeken, amelyek legalább 100 MBit/s széles sávú hozzáféréssel rendelkeznek (1 gigára korszerűsíthető), a felhasználóhoz vezető úton (letöltés)

205

C2.3. R4-I2

M

Passzív elektronikus hírközlési infrastruktúra kiépítésére aláírt vissza nem térítendő támogatási megállapodás


A Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium jelentése

 

 

 

1.

2023

A vissza nem térítendő támogatási megállapodás aláírása és a passzív elektronikus hírközlési infrastruktúra kiépítésére irányuló projekt végrehajtásának megkezdése

206

C2.3. R4-I2

C

5G-hez hozzáférő népesség

A Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium jelentése

% (százalék)

0

80

2.

2026

A projekt hatókörébe tartozó vidéki és ritkán lakott területek (ahol az átlagos népesség kevesebb mint 20/km²) legalább 80 %-át 5G mobil jelnek kell lefednie.

   J. 2.4. KOMPONENS: AZ ÁLLAMI VAGYONKEZELÉS JAVÍTÁSA

A kormány állami tulajdonú vállalatokkal rendelkezik, amelyek a teljes gazdaság hozzáadott értékének mintegy 7 %-át adják, és a teljes foglalkoztatottság 4 %-át teszik ki. Tekintettel a horvát gazdaságban betöltött jelentős szerepükre, az állami tulajdonú vállalatok vállalatirányításának javítása és a kormányzati eszközök portfóliójának folyamatos csökkenése az általános termelékenység határozott növekedéséhez vezethet.

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv komponensének célja a gazdasági fejlődés előmozdítása és az állami tulajdonú vállalatok általános hatékonyságának növelése a következő intézkedések révén:

-Az állami tulajdonú vállalatok számának további csökkentése.

-Az állami ingatlanok kezelésének javítása.

-A vállalatirányításra vonatkozó nemzeti szabályozási keret hozzáigazítása a legjobb nemzetközi gyakorlatokhoz az OECD ajánlásai alapján.

-A Horvát Köztársaság és a központi kormányzat többségi tulajdonában lévő állami tulajdonú vállalatok irányításának javítása és az illetékes nemzeti hatóságok közötti koordináció fokozása.

-Az emberi kapacitás erősítése az állami tulajdonú vállalatok vállalatirányításának nyomon követéséhez.

A komponens támogatja az állami tulajdonú vállalatok vállalatirányításának javítására, valamint az állami tulajdonú vállalatok és a nem termelő eszközök értékesítésének fokozására vonatkozó országspecifikus ajánlások végrehajtását (4., 2019. évi országspecifikus ajánlás). A komponens hozzájárul az ERM II csatlakozás utáni, az állami tulajdonú vállalatok irányításának megerősítésére irányuló kötelezettségvállalásokhoz is.

J.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C2.4. R1 reform – A Horvátország számára különösen fontos állami tulajdonú vállalatok jegyzékének felülvizsgálata

E reform célja, hogy észszerűsítse az állami tulajdont azáltal, hogy új tulajdonosi politikát fogad el, amely meghatározza a stratégiai eszközökre vonatkozó kritériumokat, és naprakésszé teszi azon állami tulajdonú vállalatok listáját, amelyeknek különös érdeke fűződik Horvátországhoz, valamint közzéteszi a vállalatnak a listán való tartására vonatkozó döntést alátámasztó magyarázatot.

A reform 2021. december 31-ig fejeződik be.

C2.4. R2 reform – A Horvát Köztársaság számára különösen fontos állami tulajdonú vállalatok és a központi kormányzat többségi tulajdonában lévő vállalatok vállalatirányításának javítása.

Figyelembe véve az állami tulajdonú vállalatok jelentőségét a horvát gazdaság szempontjából, e reform célja az állami tulajdonú vállalatok vállalatirányításának javítása.

A reformnak magában kell foglalnia az állami tulajdonban lévő vállalkozásokról szóló új egységes jogszabály elfogadását az OECD ajánlásainak végrehajtása érdekében, nevezetesen: i. Harmonizálja az állami tulajdonú vállalatok vállalatirányítására vonatkozó szabályozási keretet; ii. Központi koordinációs egység létrehozása a tulajdonosi politika középtávon történő végrehajtásával kapcsolatban; Valamint iii. az állami tulajdonú vállalatok igazgatósága autonómiájának és függetlenségének megerősítése.

A reform 2024. március 31-ig fejeződik be.

C2.4. R3 reform – Az emberi kapacitás erősítése az állami tulajdonú vállalatok vállalatirányításának nyomon követésére

A reform célja, hogy képzések révén javítsa a központi kormányzat emberi kapacitását az állami tulajdonú vállalatok pénzügyi és működési célkitűzéseinek meghatározása, valamint az illetékes nemzeti hatóságok közötti koordináció javítása érdekében.

A reformnak olyan intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek az állami tulajdonú vállalatok gazdasági ágazatától függő különleges kompetenciákkal rendelkező köztisztviselők képzésével erősítik az intézményi kapacitást.

A reformot 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C2.4. R4 reform – A Horvátország számára nem kiemelt jelentőségű állami tulajdonú vállalatok számának folyamatos csökkentése

E reform célja, hogy tovább csökkentse azon állami tulajdonú vállalatok számát, amelyek Horvátország számára nem különösebb érdeket képviselnek azáltal, hogy nyilvános ajánlattétel útján értékesítenek, miután szükség esetén megszüntették az e vállalatok részvényeinek elidegenítése előtt álló akadályokat.

A reformot 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C2.4. R5 reform – Az állami tulajdonú ingatlankezelés optimalizálása

A reform fő célja az állami tulajdonban lévő ingatlanok kereskedelmi hasznosításának, egyszerűsítésének és megtérülésének fokozása az állami tulajdonban lévő ingatlanportfólió kezelésére szolgáló adminisztratív informatikai rendszer kifejlesztése révén. A reform várhatóan gyorsabb aktiváláshoz és a fel nem használt állami eszközök hatékonyabb felhasználásához vezet.

A reformot 2026. június 30-ig be kell fejezni.

J.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(mérföldköveknél)

Mennyiségi mutatók
(céloknál)

Időpont

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Egység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

207

C2.4. R1

M

Új horvát kormányhatározat a Horvátország számára különösen fontos állami tulajdonú vállalatokról

A Horvátország számára különösen fontos állami vállalatok felülvizsgált listájának közzététele a megállapított kritériumoknak megfelelően

 

 

 

4.

2021

A kormány új határozatot fogad el és tesz közzé, amelyben meghatározza a Horvátország számára különösen fontos állami tulajdonú vállalatok új jegyzékét. A határozatnak tartalmaznia kell annak magyarázatát, hogy egy vállalat miért szerepel a listán. A jegyzett társaságokat – amelyeknél a közérdek fennállása nem bizonyított – az eszközök pénzzé tétele céljából át kell adni a szerkezetátalakítási és értékesítési központ (CERP) portfóliójának. .
Ily módon Horvátország pénzügyi eszközeinek portfólióját egyértelműen elkülönítik a különös érdeklődésre számot tartó részre, és ezért továbbra is állami tulajdonban marad, és a Horvátország számára nem különös jelentőséggel bíró résznek kell pénzben kifejeznie.

208

C2.4. R2

M

Az állami tulajdonú vállalatokra vonatkozó új jogi keret, amely magában foglalja az OECD ajánlásait.

Az állami tulajdonú vállalatokról szóló törvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés, valamint a vonatkozó határozatok és rendelkezések

 

 

1.

2024

Az állami tulajdonú vállalatok irányításának új jogi kerete a következőket foglalja magában:
Új jogszabály, amely rendelkezéseket tartalmaz az állami tulajdonú vállalatok vállalatirányítására vonatkozó OECD-iránymutatásoknak, azaz a horvátországi állami tulajdonú vállalatok vállalatirányítására vonatkozó hivatalos OECD-ajánlásoknak való megfelelés érdekében, és egységes szabályozási keretet hoz létre a horvátországi állami tulajdonú vállalatok vállalatirányítása terén.
Az új szabályozási keret rendelkezik egy központi koordinációs egység létrehozásáról is annak érdekében, hogy középtávon hatékonyabban hajtsák végre a tulajdonjogi politikát, azaz horizontális koordinációt biztosítsanak a tulajdonjogi feladatok ellátásáért felelős illetékes hatóságok között.
Az új törvénynek olyan jogi rendelkezéseket is tartalmaznia kell, amelyek erősítik az igazgatótanács autonómiáját és függetlenségét, és megállapítják, hogy a) az államnak az álláshely megüresedésétől számított három hónapon belül ki kell neveznie/ki kell neveznie az állami tulajdonú vállalatok felügyelőbizottságának tagjait, és b) a központi koordinációs egység ajánlása alapján az illetékes minisztérium javaslatot tesz a kormánynak jelölt személyre.
ii. a koordinációs szerepének hatékony betöltéséhez szükséges, megfelelő megbízatással és erőforrásokkal rendelkező központi tulajdonos koordináló szerv létrehozásáról szóló kormányhatározat. A szervezetnek standardokat kell kidolgoznia az állami tulajdonú vállalatok vállalatirányítására vonatkozóan, és nyomon kell követnie az említett standardoknak való megfelelést; Az állami tulajdonú vállalatok teljesítményének nyomon követése és rendszeres nyilvános jelentéstétel.
iii. tulajdonosi politika, amely egyértelműen meghatározza a teljes mértékben vagy többségi tulajdonában lévő állami tulajdonú vállalatok és nem pénzügyi ingatlanok állami tulajdonlásának indokait és célkitűzéseit, körvonalazza az állami tulajdonú vállalatokra alkalmazandó valamennyi vállalatirányítási és közzétételi követelményt, valamint megállapítja a Horvátország számára különösen fontos állami tulajdonú vállalatok jegyzékének felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettséget és annak gyakoriságát.

209

C2.4. R3

C

Képzési terv szakminisztériumok és központi koordinációs egységek számára a vállalatirányítási tevékenységek terén

 

szám

0

40

2.

2026

A képzést legalább 40 alkalmazott számára kell biztosítani, és annak a következőkre kell kiterjednie: A vállalatirányítás új szabályozási kerete; Pénzügyi és számviteli oktatás és az új jelentéstételi rendszer megismertetése; Az egyes ágazatokban és iparágakban végbemenő technológiai változások nyomon követése, valamint a szabályozás változásai és a különböző statisztikai eszközök használata, modellezés és az adatbázisokkal kapcsolatos munka automatizálása. E képzések átfogó célja a hatékony és eredményes tulajdonlás előmozdítása.

210

C2.4. R4

C

90 olyan állami tulajdonú vállalat értékesítésének megvalósítása, amelyek a Horvát Köztársaság számára nem különös jelentőséggel bírnak, és amelyeket a CERP irányít

 

szám

0

90

2.

2026

Az állami tulajdonban lévő, Horvátország számára különös jelentőséggel nem bíró vállalatok azon része esetében, amelyek értékesíthetők, és amelyek nem irányoznak elő szerkezetátalakítási eljárást, nyilvános ajánlattétel útján történő értékesítést, elővásárlási jog esetén a részvényeseknek szóló közvetlen ajánlattételt és részvények szabályozott tőkepiacon történő felajánlását kell közzétenni.
2026 második negyedévének végéig az eladásra való felhívást legalább 185, a szerkezetátalakítási és értékesítési központ (CERP) irányítása alatt álló állami tulajdonú vállalat számára kell megtenni, amelyek nem különösebben érdekeltek Horvátország számára, és amelyek közül legalább 90-et el kell adni.

211

C2.4. R4

C

A CERP portfóliójába tartozó 20 állami tulajdonú vállalat eladásainak realizálása, amelyek jelenleg nem értékesíthetők.

 

szám

0

20

2.

2026

A fennmaradó, Horvátország számára nem különös jelentőséggel bíró állami tulajdonú vállalatok esetében, amelyek részvényei/egységei jelenleg nem értékesíthetők, minden tevékenységre sor kerül az e társaságok részvényeinek/egységeinek értékesítését megakadályozó meglévő rendelkezések megszüntetése érdekében. Továbbá az érintett társaságokban fennálló részesedések lefoglalásának megszüntetését követően, amennyiben a foglalás tárgyát képező részvényeket nem a korábbi tulajdonosoknak ítélik oda, azokat haladéktalanul el kell idegeníteni a törvényben meghatározott szabályoknak megfelelően.

212

C2.4. R5

M

Informatikai rendszer és módszertan kidolgozása az állami tulajdonban lévő ingatlanportfóliók csökkentésére és a fel nem használt kormányzati eszközök gyorsabb és hatékony aktiválására

Kifejlesztett és megvalósított informatikai rendszer és módszertan

 

 

 

4.

2024

Be kell fejezni az állami tulajdonban lévő ingatlanportfólió kezelését és kezelését szolgáló informatikai rendszer kifejlesztését.
Olyan módszertan kidolgozása, amely meghatározza az állami tulajdonban lévő ingatlanok hatékony kezelésének módját a Fizikai Tervezési, Építési és Állami Vagyonügyi Minisztérium (MPGI) irányítása során felmerülő valamennyi ingatlanforma tekintetében.
Az informatikai rendszernek a módszertannal együtt lehetővé kell tennie az állami tulajdonban lévő ingatlanportfólió csökkentését, valamint a fel nem használt állami eszközök gyorsabb és hatékony aktiválását. Az informatikai rendszer elektronikus kapcsolatot hoz létre más kormányzati szervek és intézmények adatbázisaihoz, javítva a célcsoport állami tulajdonú ingatlanportfóliójára vonatkozó meglévő belső nyilvántartásokat.

213

C2.4. R5

C

Az állami tulajdonban lévő ingatlanok kereskedelmi hasznosításának, észszerűsítésének és aktiválásának fokozása

 

szám

0

4 500

2.

2026

Az állami tulajdonban lévő ingatlankezelés célja a horvátországi nem stratégiai állami tulajdonú ingatlanportfólió csökkentése, valamint a fel nem használt állami eszközök gyorsabb és hatékonyabb mozgósítása, növelve azok kereskedelmi vagy társadalmi eredményeit/megtérülését.
2026. második negyedévének végéig 4500 ingatlanügyletre vonatkozó szerződést (az állami költségvetés javára ellentételezést tartalmazó szerződéseket és ingyenes szerződéseket) kell kötni az adóbevételek növelése, az államadósság csökkentése és az állami tulajdonú ingatlanportfólió aktiválása érdekében. Ezt a horvátországi nem stratégiai állami tulajdonú ingatlanok értékesítésére irányuló nyilvános pályázatok meghirdetésének növelésével, a beruházási projektekre vonatkozó nemzetközi nyilvános pályázatok kiírásának feltételeinek megteremtésével, valamint a helyi és regionális kormányzati egységekkel (JLPRS) való kapcsolatok további javításával fogják elérni annak érdekében, hogy az állami tulajdonú ingatlanok meglévő portfólióját aktiválják, és a közösség javára fejlesztési projekteket (infrastrukturális, kulturális, szociális, gazdasági, demográfiai, társadalmi) hajtsanak végre.

   K. 2.5. KOMPONENS: MODERN IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS, AMELY MEGFELEL A JÖVŐBELI KIHÍVÁSOKNAK

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési tervben felvázolt egyik fő stratégiai célkitűzés egy olyan hatékony és eredményes igazságszolgáltatási rendszer megvalósítása, amely hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez, és megfelel a polgárok azon elvárásainak, hogy tovább erősítsék a jogállamiságot. A komponens egy fő reformot tartalmaz, amely hozzájárul az ügyhátralék csökkentéséhez és a bírósági eljárások lerövidítéséhez.

A komponens támogatja a bírósági eljárások időtartamának további csökkentéséről és a bírósági elektronikus kommunikáció javításáról szóló országspecifikus ajánlás (a 2019. évi 4. országspecifikus ajánlás és a 2020. évi 4. országspecifikus ajánlás) kezelését.

A komponens egy reformból és hat beruházásból áll.

K.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C2.5 R1 reform – Az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának növelése a polgárok bizalmának növelése érdekében.

A reform célja egy olyan jogi, szervezeti és technológiai keret létrehozása, amely hozzájárul az ügyhátralék csökkentéséhez és a bírósági eljárások lerövidítéséhez, és az igazságszolgáltatási rendszer átlátható és hatékony igazgatására összpontosít.

A reform a következő jogszabályi és eljárási változtatásokat foglalja magában:

-A szakosodott bíróságokra vonatkozó éves cselekvési tervek, amelyek iránymutatásként szolgálnak a bíróságok számára a jobb teljesítménymutatók eléréséhez. A cselekvési tervek végrehajtását az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium ellenőrzi.

-A csődtörvény és a fogyasztói fizetésképtelenségi törvény módosítása a fizetésképtelenségi eljárások hatékonyságának növelése, a fizetésképtelenségi szakértők kinevezési rendszerének és a szolgáltatásnyújtás felügyeletének javítása, az (EU) 2019/1023 irányelv végrehajtása, valamint a csődtörvény megtámadási eljárásokkal kapcsolatos 212. cikkének módosítása céljából.

-A jogi keret módosítása az igazságügy területén, a következőkre összpontosítva:

oA polgári perrendtartás és a közigazgatási jogvitákról szóló törvény módosításai a bírósági eljárások lerövidítése, a közigazgatási jogviták rendezésének felgyorsítása, az ügyek áramlásának csökkentése és a költségek csökkentése érdekében;

oA nemperes eljárásokról szóló új törvény jóváhagyása a polgárok bírósághoz fordulásának megkönnyítése, a minőségi és átlátható jogorvoslat biztosítása és a jogbizonytalanság megszüntetése érdekében;

oA közjegyzőkről szóló törvény módosítása a közjegyzői tevékenység IKT-megoldások révén történő modernizálása céljából;

oAz ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosítása az ügyek elektronikus kezelése érdekében azzal a céllal, hogy lehetővé váljon az ügyek bíróságon belüli hatékonyabb újraelosztása;

oA bíróságokról szóló törvény és a bíróságok területeiről és székhelyeiről szóló törvény módosítása, amely lehetővé teszi a bírák szakosodását és szakosodott családi egységek létrehozását a városi bíróságokon a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok, gyermekek hatékonyabb bírói védelmének biztosítása érdekében, és amelynek felül kell vizsgálnia a szakértelem és a tolmácsolás biztosításának feltételeit, amelynek fontos eleme lesz a kötelező szakmai képzés rendszere. A jogállással kapcsolatos kérdések eldöntésére vonatkozó hatáskört át kell ruházni a bíróságokról az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztériumra, és meg kell erősíteni a felügyeleti és elszámoltathatósági rendszert.

-A bírák munkájára vonatkozó új referenciakeretek elfogadása, amelyek több – különösen régi – ügy elbírálásának ösztönzése érdekében nagyobb számú ügyet írnak elő. Ezenkívül a hatékonyság növelése érdekében be kell vezetni az aktív ügykezelési eszközt a kiválasztott bíróságokon, többek között a zágrábi Városi Polgári Bíróságon. Ellenőrző listákat hoz létre, beleértve az igazságszolgáltatás kiválóságára vonatkozó nemzetközi kereten alapuló jelölési és önértékelési eszközöket.

A reform a következő szervezeti változtatásokat foglalja magában:

-Négy közvetítő központ létrehozása a zágrábi, a spliti, az osijeki és a rijekai kereskedelmi bíróságokon, valamint a közvetítésről szóló törvény módosítása azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak az önkéntes közvetítés további előmozdításához a peres ügyekben és a közigazgatási jogvitákban, csökkentve az ügyek időtartamát és költségeit.

-Új képzési programok bevezetése az igazságügyi tisztviselőknek és igazságügyi hatósági tisztviselőknek szóló igazságügyi képzési program részeként az Igazságügyi Akadémia keretében, a következőkre összpontosítva:

oKülönböző készségek fejlesztése (ügyvezetői és vezetői készségek a bírósági elnökök számára, bírósági irányítás a bírósági igazgatási vezetők számára, valamint kommunikációs készségek a bírósági alkalmazottak számára – három program).

oA jogállamiság és az alapvető jogok előmozdítása magas színvonalú oktatás révén a horvát igazságszolgáltatásban.

oSpeciális képzési programok a fizetésképtelenségi ügyekben eljáró bírák számára, valamint képzések a családjogi bírák számára.

A reform a következő technológiai változásokat foglalja magában, amelyeket a C2.5 R1-I1, C2.5 R1-I2 és C2.5 R1–I3 beruházások támogatnak.

-A büntetőeljárási törvénykönyv módosítása annak érdekében, hogy lehetővé váljon az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása a büntetőeljárásokban, beleértve a távmeghallgatások bevezetését, a bűncselekmények sértettjei számára online vallomástétel lehetőségének kiterjesztését, az ügyvédekkel biztonságos videokapcsolaton keresztül történő kommunikáció lehetőségét, valamint az előzetes letartóztatásban lévő vádlottak meghallgatásának előkészítését, valamint az elektronikus kommunikáció bevezetését.

-Elektronikus eszközök és megfelelő igazgatási kapacitások biztosítása az Állami Bírói Tanács (Državno sudbeno vijeće, DSV) és az Államügyészi Tanács (Državnoodvjetničko vijeće, DOV) számára a két tanács munkája minőségének javítása érdekében. Az állami tisztviselők vagyonnyilatkozatainak ellenőrzésére szolgáló hatékony mechanizmus létrehozása érdekében (legalább 4 fő felvételével) 50 %-kal növelni kell emberi erőforrásaikat, és a DSV-t és a DOV-ot össze kell kapcsolni a közös ingatlan-nyilvántartással és telekkönyvi rendszerrel (ZIS), valamint az adóigazgatási információs rendszerrel.

Ezt a reformot 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C2.5. R1-I1 beruházás – A bírósági ügyviteli rendszer (eSpis) fejlesztése.

A beruházás célja az eSpis rendszer továbbfejlesztése (valamennyi modullal, különösen az e-kommunikációval együtt, hogy lehetővé tegye az elektronikus kommunikációt a bírósági eljárásokban részt vevő valamennyi fél számára), valamint egy központosított hardver- és szoftvermegoldás felé való elmozdulás annak érdekében, hogy a jövőben jobb és olcsóbb fejlesztéseket és fejlesztés-fenntarthatóságot, valamint az eSpis rendszer stabilitását, működőképességét és biztonságát is lehetővé tegyék.

A beruházásnak új funkciókkal kell kiegészítenie az eSpis rendszert az igazságszolgáltatási rendszer digitalizálásának javítása érdekében:

-A dokumentumok teljes körű elektronikus kézbesítése felhasználói postaládával az e-polgárok számára, valamint az elektronikus kézbesítésre vonatkozó információk a dokumentumok fizikai kézbesítés útján történő továbbítása esetén,

-Jobb felhasználói tapasztalat a technikai és informatikai irányítási szempontokra vonatkozó ajánlásokat tartalmazó cselekvési terv végrehajtása révén (az adminisztratív és üzleti folyamatokra vonatkozó ajánlások és technikai ajánlások),

-Új integrált architektúra a közös szolgáltatási központban (State Cloud) a rendszer szűk keresztmetszeteinek csökkentése, a stabilitás növelése és a más rendszerekkel való interoperabilitás lehetővé tétele érdekében.

Ezt a beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C2.5. R1-I2 beruházás – Az ingatlan-nyilvántartási információs rendszer és a telekkönyvi nyilvántartás javítása.

A cél az, hogy a földhivatali nyilvántartások és a telekkönyvi adatok között a jelenlegi 3,86 %-ról 60 %-ra nőjön az összekapcsolt adatok mennyisége és minősége, valamint hogy a mesterséges intelligencián alapuló szoftvermodul (virtuális asszisztens) bevezetésével növelje az ingatlan-nyilvántartási eljárásokkal kapcsolatos munka hatékonyságát, valamint felhasználói támogatást és ösztönzőket nyújtson a polgároknak és a vállalkozásoknak az ingatlan-nyilvántartás és a kataszteri státusz szabályozására. A beruházásra azzal az általános céllal kerül sor, hogy a befejezés aránya elérheti az 100 %-ot (2026-ra 60 %).

Ezt a beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C2.5. R1-I3 beruházás – A bírósági határozatok nyilvános közzétételére és keresésére szolgáló eszköztár kidolgozása.

A beruházás célja egy olyan rendszer létrehozása, amely külön szoftver segítségével automatikusan közzéteszi az előzetes anonimizálást tartalmazó bírósági határozatokat, és azokat egy nyilvánosan hozzáférhető, részletes keresési lehetőségeket tartalmazó portálon teszi közzé, tiszteletben tartva a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat.

Ezt a beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C2.5. R1-I4 beruházás – A zágrábi igazságszolgáltatási tér projektjének megtervezése és végrehajtása az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, valamint a kereskedelmi eljárások és a közigazgatási jogviták hatékonyságának javítása érdekében.

A beruházás célja a fizikai infrastruktúra korszerűsítése és megfelelő munkakörülmények biztosítása a zágrábi székhelyű kereskedelmi és közigazgatási bíróságok számára azáltal, hogy a zágrábi székhelyű közigazgatási és kereskedelmi bíróságokat központi helyre helyezik át. Ezenkívül a közvetítés megerősítését célzó reformintézkedés végrehajtása érdekében megfelelő infrastrukturális követelményeket kell előírni a közvetítő központ működéséhez, amelyet a tervek szerint az igazságszolgáltatás területén is elhelyeznek.

A beruházás magában foglalja egy 50 000 m² alapterületű földalatti garázs és egy 24 000 m²-es épület megépítését.

Ezt a beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C2.5. R1-I5 beruházás – Az igazságügyi hatóságok elavult létesítményeinek felújítását célzó energiahatékonysági intézkedések végrehajtása.

A beruházás célja egyes horvátországi igazságügyi és büntetőhatóságok munkájának korszerűsítése és hatékonyságának növelése olyan energiahatékonysági intézkedések végrehajtása révén, amelyek hozzájárulnak a zöld átálláshoz. 20 az igazságszolgáltatási rendszer épületeinek meg kell felelniük az észszerű energiafelhasználási és hőszigetelési előírásoknak. A beruházás átlagosan legalább az épületfelújításról szóló (EU) 2019/786 bizottsági ajánlásban meghatározott közepes szintű felújítást érinti, amelynek eredményeként a primerenergia-igény legalább 30 %-kal csökken; Vagy átlagosan legalább 30 %-kal csökkenti a közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátást az előzetes kibocsátáshoz képest. Emellett az épületekbe való bejutást a fogyatékossággal élő személyek igényeihez kell igazítani. E beruházás tekintetében elsőbbséget kell biztosítani az igazságügyi hatóságok székhelyének Horvátország gazdaságilag kevésbé fejlett részein.

Ezt a beruházást 2024. június 30-ig be kell fejezni.

C2.5. R1-I6 beruházás – Stabil és reziliens informatikai infrastruktúra az igazságügyi információs rendszer számára.

E beruházás célja az Állami Felhőközpont (Shared Service Centre) meglévő alkalmazásainak további aktualizálása és konszolidálása, valamint az igazságszolgáltatás információs rendszereinek infrastruktúrájának továbbfejlesztése a cselekvési tervek nemzeti és uniós szintű teljes körű végrehajtásának biztosítása érdekében. Új hálózati architektúrát kell létrehozni, és új hálózati berendezéseket kell telepíteni az információs rendszerek biztonságának fokozása és a szükséges hálózati kapacitások támogatása érdekében (különösen az informatikai rendszereknek az állami felhőre való átállása és az alkalmazások fokozott stabilitása miatt). Minden elsőfokú bíróságot fel kell szerelni, és meg kell felelnie a távoli tárgyalásokra vonatkozó feltételeknek.

Ezt a beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

K.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(mérföldköveknél)

Mennyiségi mutatók
(céloknál)

Időpont

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Egység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

214

C2.5. R1

M

Az Állami Bírói Tanács (Državno sudbeno vijeće, DSV) és az Államügyészi Tanács (Državnoodvjetničko vijeće, DOV) számára biztosított elektronikus eszközök és megfelelő igazgatási kapacitások

Az Állami Bírói Tanács (Državno sudbeno vijeće, DSV) és az Államügyészi Tanács (Državnoodvjetničko vijeće, DOV) számára biztosított elektronikus eszközök és megfelelő igazgatási kapacitások

 

 

 

1.

2022

Az Állami Bírói Tanács (Državno sudbeno vijeće, DSV) és az Államügyészi Tanács (Državnoodvjetničko vijeće, DOV) számára elektronikus eszközöket és megfelelő igazgatási kapacitásokat kell működtetni a két tanács munkája minőségének javítása érdekében. Emberi erőforrásaikat 2021-hez képest 50 %-kal növelni kell (legalább 4 fő felvételével), és az állami tisztviselők vagyonnyilatkozatainak ellenőrzésére szolgáló hatékony mechanizmus létrehozása érdekében végre kell hajtani a DSV-nek és a DOV-nak a közös ingatlan-nyilvántartással és telekkönyvi rendszerrel (ZIS) és az adóigazgatási információs rendszerrel való összekapcsolását.

215

C2.5. R1

M

A csődtörvény és a fogyasztói fizetésképtelenségi törvény elfogadott módosításai

A csődtörvény és a fogyasztói csődtörvény hatálybalépése

 

 

 

2.

2022

A csődtörvény és a fogyasztói fizetésképtelenségi törvény (közzététel a Hivatalos Közlönyben) módosításai, amelyek biztosítják a fizetésképtelenségi eljárások nagyobb hatékonyságát, javítják a fizetésképtelenségi szakértők szervezeti és kinevezési rendszerét, valamint a szolgáltatásnyújtás felügyeletét, visszatartó erővel bírnak az esetek számának a Covid19-világjárvány körülményei miatti esetleges növekedésével szemben, valamint a csődtörvény 212. cikkének a megtámadási eljárásokkal kapcsolatos módosítása ellen.

216

C2.5. R1

M

A büntetőeljárási törvénykönyv elfogadott módosításai

A büntetőeljárásról szóló törvény módosításainak hatálybalépése

 

 

 

2.

2022

A büntetőeljárási törvény azon módosításai, amelyek lehetővé teszik az információs és kommunikációs technológiák alkalmazását a büntetőeljárásokban, ideértve a távmeghallgatások bevezetését, a bűncselekmények sértettjei számára online vallomástétel lehetőségének kiterjesztését, az ügyvédekkel biztonságos videokapcsolaton keresztül történő kommunikáció lehetőségét és az előzetes letartóztatásban lévő vádlottak meghallgatásának előkészítését, valamint az elektronikus kommunikáció bevezetését.

217

C2.5. R1

C

Az igazságügyi képzési program keretében bevezetett új képzési programok

 

szám

0

6

1.

2023

Az Igazságügyi Akadémia igazságügyi tisztviselői és igazságügyi tisztviselői számára szervezett igazságügyi képzési program részeként hat új képzési programot kell megvalósítani:
– Különböző készségek fejlesztése (ügyvezetői és vezetői készségek a bírósági elnökök számára, bírósági irányítás a bírósági igazgatási vezetők számára, valamint kommunikációs készségek a bírósági alkalmazottak számára – három program).
– A jogállamiság és az alapvető jogok előmozdítása magas színvonalú oktatás révén a horvát igazságszolgáltatásban.
– Szakosított képzési programok a fizetésképtelenségi ügyekben eljáró bírák számára, valamint képzések a családjogi bírák számára.

218

C2.5. R1

M

Az igazságügy területére vonatkozó jogszabályi keret módosításainak elfogadása a nemperes eljárásokról szóló új törvénnyel.

A polgári perrendtartás, a közigazgatási jogvitákról szóló törvény, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény, a bíróságokról szóló törvény, a bíróságokról és bíróságok székhelyéről szóló törvény, a közjegyzői törvény és a nemperes eljárásról szóló új törvény módosításainak hatálybalépése.

 

 

 

2.

2023

I. A polgári perrendtartás és a közigazgatási jogvitákról szóló törvény módosításai, amelyek hozzájárulnak a bírósági eljárások lerövidítéséhez, a közigazgatási jogviták rendezésének felgyorsításához, az ügyek áramlásának csökkentéséhez és a költségek csökkentéséhez;
II. A nemperes eljárásokról szóló új törvény, amely megkönnyíti a polgárok bírósághoz fordulását, minőségi és átlátható jogorvoslatot biztosít, és megszünteti a jogbizonytalanságot;
III. A közjegyzőkről szóló törvény módosításai a közjegyzők üzleti tevékenységének IKT-megoldások révén történő modernizálása érdekében;
IV. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt az ügyek elektronikus kezelése érdekében módosító törvény, amely lehetővé teszi az ügyek bíróságon belüli hatékonyabb újraelosztását;
V. a bíróságokról szóló törvényt és a bíróságok területeiről és székhelyeiről szóló törvényt módosító törvény, amely lehetővé teszi a bírák szakosodását és a szakosodott családi egységek létrehozását a városi bíróságokon a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok, gyermekek hatékonyabb bírói védelmének biztosítása érdekében, és amely felülvizsgálja a szakértelem és a tolmácsolás biztosításának feltételeit, és amelynek fontos jellemzője lesz a kötelező szakmai képzés rendszere. A jogállással kapcsolatos kérdések eldöntésére vonatkozó hatáskört át kell ruházni a bíróságokról az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztériumra, és meg kell erősíteni a felügyeleti és elszámoltathatósági rendszert.

219

C2.5. R1

C

Négy közvetítő központ felállítása a zágrábi, a spliti, az osijeki és a rijekai kereskedelmi bíróságokon, valamint a közvetítésről szóló törvény módosításainak elfogadása

 

szám

0

4

2.

2023

A közvetítésről szóló törvény módosításai, amelyek még inkább előmozdítják az önkéntes közvetítést a peres ügyekben és a közigazgatási jogvitákban, csökkentve az ügyek hosszát és költségeit. Zágrábban, Splitben, Osijekben és Rijekában négy közvetítő központot kell létrehozni és működésbe léptetni, ahol közvetítőket kell képezni és közvetítői eljárásokat kell lefolytatni. A zágrábi központi központ, valamint a spliti, az osijeki és a rijekai regionális központok ugyanazon a helyen helyezkednek el, mint a Horvát Köztársaság kereskedelmi fellebbviteli bírósága, és biztosítani kell a felek számára a szükséges szakmai támogatást.

220

C2.5. R1

M

Elfogadták a bírák munkájára vonatkozó új keretkövetelményeket, és bevezettek egy aktív bírósági ügykezelési eszközt

A bírák munkájára vonatkozó indikatív referenciaértékek elfogadása, aktív ügykezelési eszköz bevezetése

 

 

3.

2023

A bírák munkájának indikatív referenciaértékei, amelyek a megoldandó ügyek számának növelését írják elő annak érdekében, hogy több ügyet lehessen kezelni, különösen a régi ügyekben. A kiválasztott bíróságokon – többek között a zágrábi városi polgári bíróságon – a bírósági ügyek aktív kezelésére szolgáló eszköz használata nagyobb hatékonyságot eredményez (ellenőrző listák létrehozása, különös tekintettel a jelölésre, az igazságszolgáltatás kiválóságának nemzetközi keretén alapuló önértékelési eszközökre).

221

C2.5. R1

C

A jogviták és kereskedelmi ügyek időtartamának csökkentése

 

szám

655

455

2.

2026

2020-hoz képest: Az uniós igazságügyi eredménytábla módszertanában meghatározott perek és kereskedelmi ügyek időtartamának legalább 200 nappal történő csökkentése.

222

C2.5. R1

C

Az összes folyamatban lévő ügy számának csökkentése

 

szám

464 770

302 100

2.

2026

2020-hoz képest: A folyamatban lévő ügyek teljes számának legalább 35 %-os csökkentése.

223

C2.5. R1

C

A 3 évnél idősebb ügyek arányának csökkenése az összes ügyhátralékon belül

 

% (százalék)

16

8

2.

2026

2020-hoz képest: Az összes ügyhátralék 3 év alatti arányát legfeljebb 8 %-ra kell csökkenteni.

224

C2.5. R1-I1

M

Korszerűsített eSpis rendszer új funkciókkal és a közös szolgáltatási központba (CDU) integrált új architektúrával

Új digitális megoldásokat vezetnek be az igazságszolgáltatási rendszer digitalizálásának előmozdítása érdekében, ideértve a korszerűsített eSpis rendszert és a CDU-ba integrált új architektúrát.

 

 

 

4.

2024

-Az igazságszolgáltatási rendszer digitalizálásának javítása érdekében új elemeket kell bevezetni:
– A dokumentumok teljes körű elektronikus kézbesítése felhasználói postaládával az e-polgárok számára, valamint az elektronikus kézbesítésre vonatkozó információk a dokumentumok fizikai kézbesítés útján történő továbbítása esetén,
– A felhasználói élmény javítása a technikai szempontokra és az informatikai irányításra vonatkozó ajánlásokat tartalmazó cselekvési terv végrehajtásával (adminisztratív és üzleti folyamatra vonatkozó ajánlások és technikai ajánlások).
– A Közös Szolgáltatások Központjának új integrált architektúrája a rendszer szűk keresztmetszeteinek csökkentése, a stabilitás növelése és a más rendszerekkel való interoperabilitás lehetővé tétele érdekében.

225

C2.5. R1-I2

C

A telekkönyvi és kataszteri adatok 60 %-át teljesítették azzal a végső céllal, hogy akár 100 %-ot érjenek el.

 

% (százalék)

3,86

60

2.

2026

A földnyilvántartási és kataszteri adatok 60 %-a 2026-ig, a végső cél pedig a 100 %-os teljesítés.

226

C2.5. R1-I3

M

Korszerűsített eSpis rendszer új funkciókkal és a közös szolgáltatási központba (CDU) integrált új architektúrával

Új digitális megoldásokat vezetnek be az igazságszolgáltatási rendszer digitalizálásának előmozdítása érdekében, ideértve a korszerűsített eSpis rendszert és a CDU-ba integrált új architektúrát.

 

 

 

4.

2024


Az új funkciók közé tartozik az összes első- és másodfokú ítélet közzététele az interneten, részletes keresési lehetőségekkel és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat tiszteletben tartó automatizált anonimizálási módszerekkel.

227

C2.5. R1-I4

C

Használati engedélyt kapott a zágrábi Igazságszolgáltatási térben újonnan épített épületre, ami a kereskedelmi és közigazgatási bíróságok, a közvetítő központ és az Igazságügyi Akadémia áthelyezésének előfeltétele.

 

szám

0

1

2.

2026

A zágrábi Igazságszolgáltatási tér építésére vonatkozó koncepcionális, fő- és kivitelezési projekteket, valamint az ezekből eredő engedélyeket be kell szerezni, amelyek alapján egy épület, a szakmai felügyelet és a projektmenedzser építési munkálatainak kivitelezésére közbeszerzési pályázatot írnak ki. Az építkezés befejezését követően az Igazságszolgáltatási térben egy újonnan épített épületre használati engedélyt állítottak ki. A beruházás egy új épület építésére vonatkozik, amelynek elsődleges energiaigénye legalább 20 %-kal alacsonyabb, mint a közel nulla energiaigényű épület (NZEB).

228

C2.5. R1-I5

C

Az épületek racionális energia- és hőszigetelési felhasználásáról szóló műszaki rendeletnek megfelelő, újonnan felújított bírósági épületek

 

szám

0

20

2.

2024

20 bírósági épület felújítását be kell fejezni. Az újonnan felújított épületeknek meg kell felelniük az észszerű energiafelhasználási és a hőszigetelési előírásoknak. A beruházás átlagosan legalább az épületfelújításról szóló (EU) 2019/786 bizottsági ajánlásban meghatározott közepes szintű felújítást érinti, amelynek eredményeként a primerenergia-igény legalább 30 %-kal csökken; Vagy átlagosan legalább 30 %-kal csökkentik a közvetlen és közvetett ÜHG-kibocsátást az előzetes kibocsátáshoz képest. Ezenkívül az épületekbe való bejutást a fogyatékossággal élő személyek igényeihez kell igazítani, és ezt az átalakítást a tűzvédelmi és műszaki előírásoknak való megfelelésnek, valamint a belső terek funkcionális kialakításának kell kísérnie. Ebben a beruházási ciklusban elsőbbséget kell biztosítani az igazságügyi hatóságok székhelyének Horvátország gazdaságilag kevésbé fejlett részein.

229

C2.5. R1-I6

M

Valamennyi elsőfokú bíróság felszerelt és megfelel a távolból történő meghallgatás feltételeinek.

Távtárgyalások tartása valamennyi elsőfokú bíróságon

 

 

 

4.

2022

Az elsőfokú bíróságokon a távtárgyalások előfeltételei működőképesek.

230

C2.5. R1-I6

M

Az IKT-infrastruktúrák korszerűsítése és optimalizálása valamennyi igazságügyi szervben

Korszerűsített és optimalizált IKT-infrastruktúra valamennyi igazságügyi szervben

 

 

 

4.

2025

Az igazságszolgáltatási szerveken belüli magasabb fokú interoperabilitással rendelkező, korszerűsített IKT-infrastruktúra, amely lehetővé teszi a 218 igazságszolgáltatási és bűnszervezet helyszínét és több mint 10 000 felhasználót a kommunikációs hálózathoz összekötő általános kommunikációs rendszer biztonságos és folyamatos, stabil működését;

   L. 2.6. KOMPONENS: A KORRUPCIÓ MEGELŐZÉSE ÉS AZ ELLENE FOLYTATOTT KÜZDELEM

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv komponensének célja a korrupció megelőzésére és szankcionálására szolgáló keret megerősítése olyan intézkedések révén, amelyek i. növelik a hatóságok hatékonyságát, koherenciáját és nyitottságát a korrupció elleni küzdelemben, ii. javítják az információhoz való hozzáférés jogáról szóló törvény végrehajtását, iii. javítják a vállalatirányítást a helyi és regionális önkormányzatok többségi tulajdonában lévő vállalatoknál, és iv. megerősítik a bírósági jogorvoslati kapacitást a közbeszerzési eljárásokban.

A komponens a közpénzek jogszerű, átlátható és hatékony felhasználásának biztosítása érdekében támogatja a korrupció megelőzésére és szankcionálására vonatkozó keret további megerősítésének szükségességére vonatkozó országspecifikus ajánlás végrehajtását (4. országspecifikus ajánlás, 2019).

L.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C2.6.R1 reform: A hatóságok hatékonyságának, koherenciájának és nyitottságának növelése a korrupció elleni küzdelemben a digitalizáció, az átláthatóság fokozása és a koordináció javítása révén.

A reformnak információs technológia alkalmazása révén javítania kell a nemzeti korrupcióellenes politikai dokumentumok végrehajtásában részt vevő hatóságok közötti koordinációt és együttműködést. Emellett információs platformot is kifejleszt, amely egyértelműen tájékoztatja a polgárokat a korrupció megelőzése terén meglévő jogszabályi keretről és a rendelkezésre álló eszközökről. A reform várhatóan növelni fogja az átfogó korrupcióellenes politikai keret hatékonyságát.

A reform a következőket foglalja magában:

-Új korrupcióellenes stratégia a 2021 és 2030 közötti időszakra, amelynek célja a korrupció elleni küzdelem intézményi és normatív keretének megerősítése, a hatóságok munkájának átláthatóságának és nyitottságának fokozása, az integritás és az összeférhetetlenség kezelésére szolgáló rendszerek megerősítése, a közbeszerzési rendszerben rejlő korrupcióellenes lehetőségek fokozása, valamint a korrupció káros jellegével, a szabálytalanságok bejelentésének szükségességével és az átláthatóság fokozásával kapcsolatos tudatosság növelése. Az összeférhetetlenség megelőzéséről szóló törvény módosításai kiterjesztik a törvény hatályát a helyi és regionális önkormányzati egységek tulajdonában lévő vállalatokra és az ilyen társaságok tulajdonában lévő társaságokra, kötelezővé teszik a vagyonnyilatkozatokat, orvosolják az esetleges összeférhetetlenséget.

-A szabálytalanságokat bejelentő személyek védelméről szóló törvény módosítása a törvény rendelkezéseinek javítása és az uniós vívmányokkal való összehangolása céljából.

-Etikai kódex elfogadása a parlamenti képviselők számára, valamint etikai kódex elfogadása a kormánytisztviselők számára, hogy iránymutatást nyújtsanak az összeférhetetlenséggel és a feddhetetlenséggel kapcsolatos egyéb kérdésekkel kapcsolatban.

-Informatikai mechanizmusok létrehozása a nemzeti korrupcióellenes intézkedések végrehajtására és végrehajtásának nyomon követésére.

-Az igazságszolgáltatási rendszerben a korrupcióellenes szervek emberi és technológiai kapacitásának növelése annak érdekében, hogy 200 nappal csökkenjen a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos bírósági ügyek átlagos időtartama.

A reformot 2026. június 30-ig teljes mértékben végre kell hajtani.

C2.6. R1-I1 beruházás – A nyilvánosság bevonása a korrupció elleni küzdelembe azáltal, hogy felhívják a nyilvánosság figyelmét a korrupció káros jellegére, a megelőzés szükségességére és a bejelentő személyek jogi védelmére.

A beruházás célja, hogy növelje a közvélemény, a tisztviselők és a közigazgatási tisztviselők tudatosságát a korrupció káros jellegével, a korrupció megelőzésének és leküzdésének szükségességével, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmét szolgáló meglévő bejelentési csatornákkal és mechanizmusokkal kapcsolatban. Ez a beruházás magában foglal egy nemzeti tájékoztató kampányt is, amely arra ösztönzi a polgárokat, hogy jelentsék a szabálytalanságokat. A tájékoztató kampánynak tartalmaznia kell az elszámoltathatóságot és a közigazgatás átláthatóbb munkáját támogató tartalmakat, és magában kell foglalnia az intézmények várható munkarendjének, az intézményekkel folytatott kommunikációs mechanizmusoknak, a korrupció elleni intolerancia kultúrájának kialakítása érdekében tett korrupcióellenes intézkedéseknek és a korrupcióellenes mechanizmusok működésének a közlését.

A tájékoztató kampánynak láthatóvá és felismerhetővé kell tennie a meglévő korrupcióellenes megoldásokat a horvát állampolgárok többsége számára a korrupció megelőzésére és az e jogi keret által biztosított védelemre vonatkozó jogi keret meglétét illetően. Különböző kommunikációs csatornákat vesz igénybe, például médiakampányokat, konferenciákat és egyéb eseményeket, kormánytisztviselőknek és nem kormányzati szervezeteknek szóló kerekasztal-beszélgetéseket, újságíróknak szóló műhelytalálkozókat és iskolai oktatást.

A beruházást 2024. december 31-ig teljes mértékben végre kell hajtani.

C2.6. R1-I2 beruházás – A köztisztviselők etikai rendszerének digitalizálása.

A beruházás magában foglalja egy elektronikus etikai infrastruktúra-irányítási rendszer kifejlesztését és üzembe helyezését az etikai biztosok, az etikai bizottság és az etikai és integritási szolgálat által alkalmazott tisztviselők munkájának modernizálása és javítása érdekében.

A beruházást 2025. december 31-ig teljes mértékben végre kell hajtani.

C2.6. R1-I3 beruházás – Az állami tisztviselők vagyonnyilatkozati IT-rendszerének javítása.

A beruházás célja, hogy tovább erősítse a tisztviselők vagyonnyilatkozatainak benyújtására és feldolgozására vonatkozó eljárást azáltal, hogy automatizálja a tisztviselő vagyonnyilatkozatának benyújtására szolgáló, meglévő informatikai rendszer egyes eljárásait.

A beruházást 2024. június 30-ig be kell fejezni.

C2.6. R1-I4 beruházás – A korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem hatékonyságának támogatása.

A beruházás célja a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem hatékonyságának növelése a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó nemzeti rendőrségi hivatal (PNUSKOK) emberi és infrastrukturális kapacitásának megerősítése révén. A beruházás magában foglalja a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó nemzeti rendőrségi hivatal (PN USKOK) 4 regionális központjának intelligens technológiával történő felújítását és felszerelését. Zágrábban és Splitben található létesítmények régi és elhasználódott szálláskapacitásának felújítása megteremti a szervezett és súlyos bűnözés, valamint a gazdasági bűncselekmények és a korrupció elleni küzdelemmel foglalkozó regionális központok rendszerében található valamennyi központ működésének előfeltételét. A képzésre, a coachingra és a bevált gyakorlatok cseréjére a PNUSKOK egyik komponenseként újonnan létrehozott helyiségekben, valamint az összes rendőrségi igazgatóság bűnügyi rendőrtisztjeinek képzése és felkészítése révén kerülne sor, ezáltal új megközelítési módot teremtve a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén a megelőzés és a büntető jelleg révén.

A beruházást 2025. június 30-ig be kell fejezni.

C2.6 R2 reform – Az információhoz való hozzáférésről szóló törvény végrehajtásának javítása.

A kormány átláthatóságának és nyitottságának biztosítása, valamint a korrupció elleni küzdelem érdekében az információhoz való hozzáférés jogáról szóló törvény a polgárok azon alkotmányosan garantált joga gyakorlásának elsődleges eszköze, hogy hozzáférjenek a hatóságok birtokában lévő információkhoz. A reformnak tartalmaznia kell a törvény mélyreható értékelését és annak a tájékoztatáshoz való jog gyakorlására gyakorolt hatását mind a felhasználók, mind a hatóságok szempontjából, majd ezt követően el kell fogadni a hozzáférési jogról szóló törvénynek az értékelés ajánlását tükröző módosításait.

A reformot 2023. december 31-ig be kell fejezni.

C2.6 R3 reform – A vállalatirányítás javítása a helyi és regionális önkormányzatok többségi tulajdonában lévő vállalatoknál.

A reform célja a helyi önkormányzati tulajdonú vállalatok hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítása az OECD Horvátországnak kiadott vállalatirányítási ajánlásainak végrehajtása révén, valamint a 2021–2022-es időszakra szóló, a helyi és regionális önkormányzatok többségi tulajdonában lévő vállalatokra vonatkozó korrupcióellenes program végrehajtása hatásainak értékelése.

Ez a reform a következőket foglalja magában:

-Kézikönyv kidolgozása a helyi és regionális önkormányzatok többségi tulajdonában lévő vállalatok vállalatirányítására vonatkozó OECD-ajánlások végrehajtásához.

-A meglévő jogi kötelezettségeknek való megfelelés ellenőrzésének megerősítése a helyi és regionális kormányzati egységek, a helyi és regionális önkormányzati egységek többségi tulajdonában lévő vállalatok munkája nagyobb átláthatóságának biztosítása érdekében, valamint egy megfelelési funkció bevezetése és végrehajtása valamennyi, a létrehozásra kötelezett jogalanynál.

-A vállalatok képzése a korrupcióellenes politikák végrehajtásának fontosságáról, egy etikai kódex és egy jobban kialakított megfelelési funkció bevezetéséről, mivel ez megerősíti, hogy a vállalat körültekintően hajtja végre az etikátlan magatartás megelőzését, valamint egy olyan szervezeti kultúrát, amely ösztönzi az etikus magatartást és a megfelelést.

A reformot 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C2.6 R4 reform – A bírósági jogorvoslati kapacitás megerősítése a közbeszerzési eljárásokban.

A reform célja a bírói jogvédelem megerősítése a közbeszerzési eljárásokban a bírák számára tartott oktató munkaértekezletek révén, amelyek várhatóan növelik a korrupciós kockázatkezeléssel és a bírósági jogorvoslattal kapcsolatos ismereteiket és tudatosságukat a közbeszerzési eljárásokban. A munkaértekezleteket az igazságügyi akadémia szervezi az igazságügyi tisztviselők egész életen át tartó szakmai fejlődésének részeként.

A reformot 2024. június 30-ig kell végrehajtani.

L.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(mérföldköveknél)

Mennyiségi mutatók
(céloknál)

Időpont

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Egység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

231

C2.6. R1

M

Új korrupcióellenes stratégia elfogadása a 2021–2030-as időszakra

A Parlament által elfogadott és a Hivatalos Lapban közzétett, a 2021–2030-as időszakra szóló új korrupcióellenes stratégia

 

 

 

3.

2021

A stratégia intézkedéseket tartalmaz a korrupciós kockázatok kezelésére a kiemelt területeken, valamint a következő öt célkitűzés elérésére:
• A korrupció elleni küzdelem intézményi és normatív keretének megerősítése.
•A hatóságok munkája átláthatóságának és nyitottságának fokozása.
•Az integritás és az összeférhetetlenség kezelésére szolgáló rendszerek megerősítése.
•A közbeszerzési rendszerben rejlő korrupcióellenes lehetőségek megerősítése.
•A nyilvánosság figyelmének felkeltése a korrupció káros jellegére, a szabálytalanságok bejelentésének szükségességére és az átláthatóság fokozására.

232

C2.6. R1

M

Az összeférhetetlenség megelőzéséről szóló új törvény elfogadása

Az összeférhetetlenség megelőzéséről szóló törvény módosításáról szóló törvény hatálybalépése

 

 

4.

2021

Az összeférhetetlenség megelőzéséről szóló törvényt módosítani kell a következők érdekében: i. a törvény hatályának kiterjesztése a címzettek tekintetében, beleértve a helyi és regionális önkormányzati egységek tulajdonában lévő társaságokat és az ilyen társaságok tulajdonában lévő társaságokat, ii. a törvény címzettjeinek bizonyos kategóriáinak kötelezése a vagyonnyilatkozatok éves kitöltésére és a nyilatkozatok adott határidőn belüli megtételére, iii. az esetleges összeférhetetlenségek orvoslása, iv. a jogsértések szankcióinak jobb meghatározási lehetőségének szabályozása az arányosság elvének törvénybe történő bevezetésével, és szabályozza a türelmi idő egyes aspektusait, beleértve az összeférhetetlenségek rendezésével foglalkozó bizottság javaslatait a törvény gyakorlati javítására, és v. jogalapot biztosít a helyi és regionális önkormányzati egységek képviselő-testületeinek tagjai számára egy etikai kódexminta kidolgozásához, amelynek elfogadása, végrehajtása és felügyelete a képviselő-testületek felelőssége lenne.

233

C2.6. R1

M

A szabálytalanságokat bejelentő személyek védelméről szóló törvény módosításainak elfogadása

A szabálytalanságokat bejelentő személyek védelméről szóló törvény módosításainak hatálybalépése

 

 

 

4.

2022

A szabálytalanságokat bejelentő személyek védelméről szóló törvényt módosítani kell i. a törvény rendelkezéseinek javítása, ii. a bizalmas személy fogalmának pontosítása és iii. a beérkezett cégbejegyzési igazolás kiállításának lehetővé tétele érdekében.

234

C2.6. R1

M

A parlamenti képviselők etikai kódexének és a végrehajtó hatalom tisztviselői etikai kódexének elfogadása

Az elfogadott parlamenti etikai kódex és a végrehajtó hatalom tisztviselői etikai kódexének hatálybalépése

 

 

 

4.

2023

A parlamenti képviselőkre és a végrehajtó hatalom tisztviselőire vonatkozó etikai kódex iránymutatást nyújt az összeférhetetlenséggel és a feddhetetlenséggel kapcsolatos egyéb kérdésekkel kapcsolatban.

235

C2.6. R1

C

Az igazságszolgáltatási rendszer korrupcióellenes szerveinél dolgozó alkalmazottak személyzeti költségvetésének növelése.

 

szám

100

110

2.

2024

A személyi állomány költségvetése 2020-hoz képest 10 %-kal nő (beleértve az igazságszolgáltatási rendszeren belüli munkaerő-felvételt és mobilitást).

236

C2.6. R1

C

A korrupció és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálására szolgáló informatikai eszközök és felszerelések igazságügyi hatóságok általi beszerzésére szánt költségvetés növelése

 

szám

100

120

2.

2024

A költségvetés 20 %-os növelése 2020-hoz képest az igazságszolgáltatási rendszerben a korrupcióellenes hatóságok számára biztosított számítástechnikai szolgáltatások és informatikai berendezések tekintetében

237

C2.6. R1

M

A nemzeti korrupcióellenes intézkedések végrehajtását nyomon követő információs rendszer létrehozása

A nemzeti korrupcióellenes intézkedések végrehajtásának nyomon követésére szolgáló új információs rendszer

 

 

 

4.

2025

Új információs rendszer/platform létrehozása a korrupció megelőzésének különböző területeinek nyomon követésére: (1) a visszaélést bejelentő személyek védelme, (2) az információhoz való hozzáférés joga, (3) lobbizás, (4) összeférhetetlenség, (5) a nemzeti hatóságok hálózatba szervezése és koordinálása a nemzeti stratégiai és végrehajtási dokumentumok kidolgozása, végrehajtása és végrehajtásának nyomon követése céljából, (6) az állami tulajdonú vállalatok és a helyi önkormányzatok és regionális kormányzati egységek tulajdonában lévő vállalatok jegyzékének vezetése, frissítése és közzététele, (7) jelentéstétel az ombudsman hivatalának, ami lehetővé teszi a gyorsabb kommunikációt, az adatmegosztást és a jobb koordinációt a nemzeti korrupcióellenes intézkedések kidolgozásában, végrehajtásában és nyomon követésében részt vevő hatóságok között, valamint tájékoztatást nyújt a meglévő korrupcióellenes intézkedésekről.

238

C2.6. R1

C

A korrupcióval és szervezett bűnözéssel kapcsolatos bírósági ügyek átlagos hosszának csökkentése

 

szám

999

799

2.

2026

A korrupcióval és szervezett bűnözéssel kapcsolatos bírósági ügyek átlagos hosszának 200 nappal történő csökkentése 2021 első negyedévéhez (999 nap) képest.

239

C2.6. R1-I1

M

A korrupció elleni nemzeti tájékoztató kampány hatásainak értékelése

Az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium hatásvizsgálati jelentésének közzététele

 

 

 

2.

2025

A nemzeti médiakampány hatásainak értékelésére vonatkozó ajánlásokat tartalmazó tanulmány közzététele. Ennek során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy felhívják a nyilvánosság figyelmét a korrupció káros jellegére és a meglévő korrupcióellenes mechanizmusok működésére, a polgárok szinergikus korrupcióellenes fellépésekben betöltött szerepének megerősítése céljából.

240

C2.6. R1-I2

M

A köztisztviselők etikai infrastruktúrájának irányítására szolgáló információs rendszer létrehozása

Az információs rendszer teljes mértékben kifejlesztésre és üzembe helyezésre került.

 

 

 

4.

2025

-Az etikai biztosok, az etikai bizottság és az etikai és integritási szolgálatban dolgozó tisztviselők munkájának modernizálása és javítása érdekében elektronikus etikai infrastruktúra-irányítási rendszert kell kifejleszteni és működtetni, amely legalább a következő panaszkategóriák feldolgozására szolgáló funkciókkal rendelkezik:
– Panaszok arról, hogy a tisztviselők hogyan bánnak a polgárokkal
– A nyilvános megjelenés során tanúsított magatartással kapcsolatos panaszok.
– Anyagi vagy egyéb előnyök megszerzésével kapcsolatos panaszok.
– Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos panaszok.
– A köztisztviselők egyéb köztisztviselőkkel kapcsolatos panaszai, beleértve a felettesek magatartását is.

241

C2.6. R1-I3

M

Jobb vagyonnyilatkozati információs rendszerek állami tisztviselők és igazságügyi tisztviselők számára

Korszerűsítették és bevezették az információs rendszereket

 

 

 

2.

2024

Javítani kell a tisztviselők vagyonnyilatkozatának benyújtására vonatkozó jelenlegi rendszert azáltal, hogy lehetővé teszik a rendelkezésre álló nyilvános forrásokból származó adatok automatikus feltöltését, és javítják az állami tisztviselők és igazságügyi tisztviselők vagyonnyilatkozatában szereplő információk ellenőrzésének előfeltételeit.

242

C2.6. R1-I4

C

A korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó nemzeti rendőrségi hivatal (PN USKOK) 4 regionális központjának korszerűsítése és intelligens digitalizálása

 

szám

0

4

2.

2025

Zágrábban, Splitben, Rijekában és az osijeki regionális PN USKOK központokat felújítják, teljes mértékben digitalizálják, intelligens technológiával és korszerű funkcionális berendezésekkel látják el, ezáltal biztosítva a tisztviselők munka- és szállásfeltételeit. A felújítás magában foglalja az épületek energetikai felújítását is, de az energiamegtakarítás legalább 30 %-ának elérésére vonatkozó követelmény nem kötelező. Mind a négy regionális központ informatikai berendezéseit a modern szoftvereszközök és -megoldások, valamint az intelligens technológiák használatára szolgáló új, modern berendezésekkel kell felváltani. Emellett a Split és a zágrábi központokon belül új laboratóriumokat kell létrehozni, amelyek digitális kriminalisztikai engedélyekkel rendelkező, teljes műszaki felszereléssel és szoftvereszközökkel rendelkeznek. A bizonyítékok tárolási folyamatának korszerűsítése és felgyorsítása érdekében mind a 4 regionális központot fel kell szerelni digitális bizonyítéktároló szerverekkel, amelyek várhatóan hozzájárulnak a bizonyítékok rendszerezéséhez és a költségek racionalizálásához azáltal, hogy biztosítják az egy helyszínről származó digitális bizonyítékok tárolását és felhasználását.

243

C2.6. R2

M

Az információhoz való hozzáférés jogáról szóló törvény hatásainak értékelése

Az információhoz való hozzáférésről szóló törvényről szóló értékelő jelentés közzététele

 

 

 

4.

2023

Közzétett tanulmány, amely ajánlásokat tartalmaz az információhoz való hozzáférés jogáról szóló törvény hatásainak értékeléséről, valamint annak az alkotmányosan garantált gyakorlatszegmensre gyakorolt hatásáról a felhasználók és a hatóságok szempontjából. Az ajánlásokat figyelembe fogják venni a hozzáférési jogról szóló törvény jövőbeli módosításaival összefüggésben.

244

C2.6. R3

M

Az OECD vállalatirányítási ajánlásainak alkalmazása a helyi és regionális egységek többségi tulajdonlása tekintetében

Kézikönyv közzététele a többségi tulajdonú helyi és regionális egységek vállalatirányítására vonatkozó OECD-ajánlások alkalmazásáról

 

 

 

1.

2024

A kézikönyv megjelent:
– A helyi és regionális kormányzati egységek többségi tulajdonában lévő vállalatirányításra vonatkozó OECD-ajánlások alkalmazása.
– Megfelelési funkció bevezetése és végrehajtása az annak létrehozására kötelezett valamennyi jogalanynál. Fontos a korrupcióellenes politikák végrehajtása, egy etikai kódex és egy jobban kialakított megfelelési funkció bevezetése annak megerősítése érdekében, hogy a vállalat körültekintően alkalmazza az etikátlan magatartás megelőzését, valamint egy olyan szervezeti kultúrát, amely ösztönzi az etikus magatartást és a megfelelést.

245

C2.6. R3

M

A 2021–2022-es időszakra szóló korrupcióellenes program végrehajtása hatásainak értékelése a helyi önkormányzatok és regionális kormányzati egységek többségi tulajdonában lévő vállalatok esetében

Az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium hatásvizsgálati jelentésének közzététele

 

 

 

2.

2026

A jelentésben kidolgozott módszertannak lehetővé kell tennie a korrupcióellenes program helyi és regionális önkormányzati egységek tulajdonában lévő vállalatokra gyakorolt hatásainak és jövőbeli ilyen dokumentumoknak az értékelését. A végrehajtott program hatásvizsgálatának eredményei és az ajánlások alapján a jelentés meghatározza az e területre vonatkozó jövőbeli korrupcióellenes dokumentumok prioritásait és intézkedéseit is.

246

C2.6. R4

C

Bírák képzése a közbeszerzési korrupcióskockázat-kezelésről és a közbeszerzési eljárásokban biztosított bírói jogvédelemről

 

szám

0

80

2.

2024

A közigazgatási bíróságok 80 bírája számára képzést kell biztosítani a közbeszerzési korrupciós kockázatok kezeléséről és a közbeszerzési eljárásokban a bírósági jogorvoslatról. E célból az Igazságügyi Akadémia 4 munkaértekezletet szervez az igazságügyi tisztviselők egész életen át tartó szakmai fejlődésének részeként, klasszikus/rendszeres képzés és a körülményektől függő távoktatás formájában, hogy tovább erősítse a jogvédelmet a közbeszerzési eljárásokban.

   M. 2.7. KOMPONENS: A költségvetési keret megerősítése

Ennek az összetevőnek az a célja, hogy az új költségvetési törvény révén tovább erősítse a költségvetési keretet és a költségvetési fegyelmet a költségvetési folyamatok javítása, a pénzügyi beszámolás javítása és egy makrogazdasági előrejelzési modell kidolgozása érdekében.

A költségvetési keret megerősítése az államháztartás fenntarthatósága javításának egyik kulcseleme, amely hozzájárul a makrogazdasági stabilitáshoz, és megteremti a potenciális növekedési ráták növelésének előfeltételeit, valamint a gazdasági fellendülést és a rezilienciát.

A komponens a költségvetési keret megerősítésére vonatkozó országspecifikus ajánlásokkal foglalkozik (1. 2019. évi országspecifikus ajánlás), valamint a prudens középtávú költségvetési helyzet elérését célzó költségvetési politikák megvalósításával (1. 2020. évi országspecifikus ajánlás).

M.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. reform (C2.7 R1) A költségvetési tervezés és jelentéstétel javítása

E reform célja a költségvetési törvény módosítása a költségvetési eljárások és a kapcsolódó költségvetési dokumentumok, valamint a pénzügyi beszámolás javítása érdekében, ezáltal biztosítva a hatékony és fenntartható államháztartási irányítási rendszer kialakítását.

A reform a következőket foglalja magában:

-Az új költségvetési törvény megszövegezése és elfogadása.

-A Költségvetési Politikai Bizottság teljes körű működésének biztosítása új elnök nyilvános felhívás alapján történő kinevezésével.

A reform 2022. március 31-ig fejeződik be.

2. reform (C2.7 R2) – A horvát gazdaság strukturális makrogazdasági modelljének fejlesztése

A reform célja a horvát gazdaság olyan strukturális makrogazdasági modelljének kidolgozása, amely alkalmas középtávú makrogazdasági előrejelzések készítésére, a gazdaságpolitikák hatásainak és a sokkhatások hatásvizsgálatának szimulálására, és végső soron a Pénzügyminisztérium költségvetési előrejelzések készítésére való képességének megerősítésére.

A reform 2022. szeptember 30-ig fejeződik be.

M.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(mérföldköveknél)

Mennyiségi mutatók
(céloknál)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Egység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

247

C2.7. R1

M

A költségvetési keret megerősítése a költségvetési törvény elfogadása révén a költségvetési folyamatok javítása érdekében

Az új költségvetési törvény hatálybalépése

 

 

 

4.

2021

Az új költségvetési törvény meghatározza az állami költségvetés előkészítésének, elfogadásának és végrehajtásának folyamatát és legfontosabb dokumentumait, a helyi és regionális önkormányzati egységek költségvetését és költségvetésen kívüli felhasználóit, a helyi és regionális önkormányzati egységek hitelfelvételi keretét, a saját és az elkülönített bevételek felhasználásának nyomon követését, a jövőbeli kiadások előrejelzését és ellenőrzését, beleértve a többéves kötelezettségvállalásokat is, nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé az uniós projektek végrehajtása során, és biztosítja a 2011/85 tanácsi irányelvnek való megfelelést a hatékonyabb pénzügyi és statisztikai jelentéstételi rendszer létrehozása érdekében.

248

C2.7. R1

M

A Költségvetési Politikai Bizottság teljes körű működésének biztosítása.

A Költségvetési Politikai Bizottság új elnökének Parlament általi kinevezése,

 

 

 

4.

2021

A Költségvetési Politikai Bizottság új elnökének kinevezése biztosítja a Bizottság teljes körű működését és a költségvetési elszámoltathatóságról szóló törvény végrehajtását (OG 111/2018).

249

C2.7. R2

M

A horvát gazdaság strukturális makrogazdasági modelljének kidolgozása a középtávú makrogazdasági előrejelzések elkészítéséhez, költségvetési tervezés
és gazdaságpolitikai elemzések

A horvát gazdaság teljes mértékben működőképes strukturális makrogazdasági előrejelzési modelljének kidolgozása és alkalmazása az éves költségvetés alapjául szolgáló előrejelzések elkészítéséhez.

 

 

 

3.

2022

A horvát gazdaság strukturális makrogazdasági modelljét kell kidolgozni középtávú makrogazdasági előrejelzések készítésére, a gazdaságpolitikák hatásainak és a sokkhatások hatásának szimulálására, és végső soron a Pénzügyminisztérium költségvetési előrejelzések készítésére vonatkozó kapacitásának megerősítésére. Az eredeti modellt 2021 végéig kell kidolgozni, és 2022 közepéig teljes mértékben működőképesnek kell lennie, lehetővé téve a 2023. évi költségvetés alapjául szolgáló előrejelzések elkészítését. A modell eredményeit a költségvetési dokumentumok elkészítéséhez kell felhasználni, javítva a középtávú költségvetési előrejelzések minőségét és ezáltal az államháztartás fenntarthatóságát.

   N. 2.8. KOMPONENS: A PÉNZMOSÁS ELLENI KERET MEGERŐSÍTÉSE

Ennek a komponensnek az a célja, hogy megerősítse a horvát hatóságok (felügyeleti hatóságok, pénzmosás elleni hivatal, bűnüldöző hatóságok) képességét a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre, javítsa koordinációjukat és együttműködésüket, és még inkább felhívja a figyelmet valamennyi érdekelt fél figyelmét.

Ez a reform összhangban van Horvátországnak az európai árfolyam-mechanizmus II-ben (ERM II) való részvételére vonatkozó cselekvési tervével.

N.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C2.8. R1 reform – Figyelemfelkeltés a pénzmosás megelőzésének szükségességére

E reform célja, hogy a nemzetközi standardokkal összhangban fenntartsa a pénzügyi rendszer hatékonyságát, ugyanakkor megelőzze az illegitim pénzmozgásokat azáltal, hogy felhívja a figyelmet a pénzmosás elleni intézkedések végrehajtásáért felelős valamennyi intézmény és hatóság rendszeres képzésére vonatkozó keret létrehozására.

A végrehajtást 2020. december 31-ig kellett befejezni.

C2.8. R2 reform – A pénzmosás elleni hivatal és a felügyeleti hatóságok közötti együttműködés fokozása

E reform célja a pénzmosás elleni hivatal és a felügyeleti hatóságok közötti együttműködés fokozása. Ezt a pénzügyi felügyeleti hatóságok és a pénzmosási hivatal közötti egyetértési megállapodás felülvizsgálatával, valamint a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó intézményközi munkacsoport (MIRS) keretében tartott rendszeres találkozókkal kell elérni, amelyek célja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok cseréjének javítása.

A reform 2024. december 31-ig fejeződik be.

C2.8. R3 reform – Az azonosított pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok csökkentésére irányuló cselekvési terv végrehajtásának befejezése

E reform átfogó célja a horvát nemzeti pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatértékelésben azonosított kockázatok csökkentésére irányuló, a kormány által elfogadott cselekvési terv végrehajtása. A cselekvési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja például a pénzmosás elleni hivatal, a pénzügyi felügyelet és a felügyeleti hatóságok igazgatási kapacitásának megerősítése, a felügyeleti tevékenységek számának növelése, az informatikai infrastruktúra javítása, valamint a kötelezett szolgáltatók tisztviselői számára az együttműködés és az igazgatási kapacitás megerősítése céljából nyújtott képzés.

A reform 2021. december 31-ig fejeződik be.

C2.8. reform R4 – A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem felügyeletének megerősítése a horvátországi pénzügyi ágazat kockázatértékelése alapján

E reform átfogó célja az intézményi és igazgatási kapacitás megerősítése a technikai támogatási eszköz (ÁME) projekt keretében tett, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyelet kockázatalapú megközelítésének kidolgozására irányuló ajánlások végrehajtása révén.

A reform hozzájárul Horvátországban a pénzmosás megelőzésére és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó keret általános javításához, miközben elősegíti az európai árfolyam-mechanizmus II-ben való részvételre vonatkozó cselekvési terv szerinti kötelezettségek teljesítését.

A reform 2025. december 31-ig fejeződik be.

N.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(mérföldköveknél)

Mennyiségi mutatók
(céloknál)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Egység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

250

C2.8. R1

M

Figyelemfelkeltés valamennyi felelős fél körében rendszeres képzés révén

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló jelentéstételre kötelezett személyzet folyamatos képzésének kerete

 

 

 

4.

2020

A felügyeleti szervek és a pénzmosás elleni hivatal által az összes adatszolgáltató intézmény és hatóság személyzetére – ideértve a pénzmosás elleni küzdelemért felelős tisztviselőket és a hitelintézetek vezetését is – kiterjedő folyamatos képzés keretét. A keretben előirányzott oktatási kezdeményezéseknek arra kell összpontosítaniuk, hogy felhívják a figyelmet az ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtásának kockázatalapú megközelítésére és a gyanús tevékenységek bejelentésére vonatkozó kötelezettségre. A keretrendszer részeként a felügyeleti szervek és a pénzmosás elleni hivatal rendszeresen naprakész információkkal látja el az intézményeket és a hatóságokat a pénzmosással kapcsolatos fejleményekről.

251

C2.8. R2

M

A pénzmosás elleni hivatal és a felügyeleti hatóságok közötti együttműködés folytatása

A pénzmosás elleni hivatal és a felügyeleti hatóságok aktualizált együttműködési megállapodást írnak alá az információcseréről és az együttműködésről

 

 

 

4.

2020


A pénzmosás elleni hivatal és a felügyeleti hatóságok közötti, az információcseréről és az együttműködésről szóló, naprakésszé tett együttműködési megállapodás, amely a következőket tartalmazza:
i. a felügyeleti eljárásokhoz szükséges adatok és információk cseréje,
ii. az adatszolgáltató szerveknél feltárt szabálytalanságokra vonatkozó információk cseréje,
iii. információcsere a pénzmosási hivatal és a felügyeleti hatóságok által azonosított legújabb pénzmosási/terrorizmusfinanszírozási tipológiákról,
iv. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának azonosított kockázatán alapuló felügyeleti tevékenységek növekedése, valamint
v. statisztikai adatok cseréje a pénzmosásra és a terrorizmusfinanszírozásra vonatkozó nemzeti kockázatértékelés, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és felderítésére irányuló rendszer-erőfeszítések hatékonyságának értékelése céljából.

252

C2.8. R2

C

A felügyelet megerősítése az intézményközi felügyeleti munkacsoport rendszeres ülései révén

 

szám

0

12

4.

2024

A felügyeleti gyakorlatok harmonizálása, a felügyeleti hatóságok közötti tapasztalatcsere és tudáscsere javítása, valamint az információcsere érdekében az intézményközi felügyeleti munkacsoportnak (MIRS) 2020 vége és 2024 vége között legalább 12 ülést kell tartania. Az intézményközi felügyeleti munkacsoport megerősíti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni törvény intézkedéseinek és fellépéseinek felügyeletéért felelős valamennyi felügyeleti hatóság közötti együttműködést. Az intézményközi felügyeleti munkacsoport különösen a következőket ellenőrzi: i. a végzett megfigyelésre vonatkozó statisztikai adatok hatékony cseréje, ii. a felügyeleti tapasztalatok cseréje („legjobb gyakorlatok”), iii. a törvény alkalmazása során feltárt szabálytalanságokra vonatkozó információcsere, iv. a felügyeleti tevékenységek megerősítése és összehangolása, valamint v. a felügyeleti tervekre vonatkozó információcsere.

253

C2.8. R3

M

Az azonosított pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok csökkentésére irányuló, aktualizált nemzeti kockázatértékelésen alapuló új cselekvési terv végrehajtásának befejezése.

Az azonosított pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok enyhítésére irányuló új cselekvési terv végrehajtásának befejezése az együttműködés és az információcsere további erősítése révén

 

 

 

4.

2021

A Horvát Köztársaságban végzett pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatértékelés alapján 2021. december 31-ig teljes körűen végre kell hajtani egy, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás azonosított kockázatainak enyhítésére irányuló cselekvési tervet. A cselekvési tervnek tartalmaznia kell az azonosított kockázatok csökkentésére irányuló intézkedéseket, a közjogot és a jogosultak által az egyes intézkedések végrehajtására kijelölt egyéb szerveket, valamint az intézkedések végrehajtásának határidejét. A terv figyelembe veszi a felügyeletek (horvát Nemzeti Bank, Pénzügyi Felügyelet, Horvát Pénzügyi Szolgáltatások Felügyeleti Ügynöksége), a pénzmosás elleni hivatal, a Horvát Köztársaság Államügyészi Hivatala és a jogi kötelezett jogalanyok (bankok és mások) által azonosított kockázatokat. Tovább erősíti az együttműködést és az információcserét valamennyi felelős intézmény és hatóság között.

254

C2.8. R4

M

A pénzügyi szektor felügyeletének megerősítése kockázatértékelés alapján a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén

A „Horvátországban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem kockázatalapú felügyelete” elnevezésű technikai támogatási eszköz projekt keretében kidolgozott, kockázatalapú felügyeletre vonatkozó megerősített eljárások és módszerek teljes körű végrehajtása az azonosított pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok hatékony csökkentése érdekében

 

 

 

4.

2023

A hatóságok – szükség esetén jogszabályok elfogadásával – intézkedéseket hoznak a pénzügyi ágazat felügyeletének megerősítésére a Horvát Nemzeti Bank és a Horvát Pénzügyi Szolgáltatások Felügyeleti Ügynöksége által végzett kockázatértékelés alapján, és a technikai támogatási eszköz keretében nyújtott technikai segítségnyújtás eredményeivel összhangban kidolgozott kockázatalapú megközelítést alkalmazva. Az intézkedéseknek meg kell erősíteniük az intézményi és adminisztratív kapacitásokat, hozzá kell járulniuk a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem teljes horvátországi megelőző rendszere hatékonyságának javításához, és végső soron a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó átfogó keret javításához Horvátországban.

255

C2.8. R4

C

Az azonosított pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokon alapuló helyszíni felügyeleti tevékenységek növelése.

 

% (százalék)

0

25

4.

2025

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem megelőzésében és felügyeletében alkalmazott erőteljesebb kockázatalapú megközelítés részeként a felügyeleti hatóságok 2019-hez képest 25 %-kal növelik helyszíni felügyeleti tevékenységeiket a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás azonosított kockázatai alapján.

   O. 2.9. KOMPONENS: A KÖZBESZERZÉSI KERET MEGERŐSÍTÉSE

A közbeszerzési keret javítása és a bevált uniós gyakorlatokkal való összehangolása érdekében a horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja a közbeszerzési képzési rendszer javítása, a felülvizsgálati rendszer megerősítése kötelező elektronikus fellebbezések bevezetésével, valamint az innovatív közbeszerzés alkalmazásának ösztönzése. A továbbfejlesztett közbeszerzési rendszernek többek között hozzá kell járulnia a korrupció elleni küzdelemhez és az uniós források jobb felhasználásához kell vezetnie, ami várhatóan javítja az üzleti környezetet, növeli a magánberuházásokat, a termelékenységet és új munkahelyeket teremt.

A komponens három reformot és egy beruházást foglal magában, amelyek célja a horvát közbeszerzési rendszer átláthatóságának és hatékonyságának fokozása. Ezeknek hozzá kell járulniuk a korrupció fokozott megelőzéséhez is, különösen helyi szinten (2019. évi országspecifikus ajánlás), valamint javítaniuk kell a horvát közigazgatás kapacitását és hatékonyságát (2020. évi országspecifikus ajánlás).

O.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C2.9 R1 reform – A közbeszerzési képzés folyamatos biztosítása

A reform célja a közbeszerzési képzési rendszer javítása olyan új eszközök kifejlesztése révén, amelyek lehetővé teszik elméleti és gyakorlati ismeretek, szakmai készségek és kompetenciák megszerzését a közbeszerzési eljárások minden szinten történő, költséghatékony, hatékony és eredményes végrehajtása érdekében. Az értékelésnek a közbeszerzési rendszerben érdekelt felek versenyképességének erősítésére irányuló átfogó megközelítésen kell alapulnia azáltal, hogy integrálja a C2.9 R1-I1. beruházási intézkedés munkaterhelés-elemzésének eredményeit. Az elemzésnek mindenekelőtt meg kell határoznia a kulcsfontosságú közbeszerzési alkalmazottak folyamatos és tervezett képzésének szükségességét a 30 kompetenciát és készséget meghatározó kompetenciamátrix alapján.

Emellett 2023. december 31-ig be kell vezetni a horvát képzési rendszerbe a közbeszerzési szakemberek európai kompetenciakeretét, amely közös referenciakeretként szolgál a közbeszerzési szakemberek számára. Először is, az egyének számára a keret megkönnyíti a személyes és szakmai kompetenciák azonosítását és kialakítását. Másodszor, az ajánlatkérőknek ezt fel kell használniuk arra, hogy értékeljék és javítsák a közbeszerzés hatékonyságát a szervezetükben. Végezetül a közbeszerzésben részt vevő képzési szolgáltatóknak képesnek kell lenniük arra, hogy a ProcurCompEU keretrendszert átfogó tanulási és képzési programok kidolgozására használják fel.

Harmadszor, az általános képzési programok, amelyeknek az ajánlattevők előtt is nyitva kell állniuk, növelniük kell a közbeszerzési eljárások lebonyolításához szükséges ismeretek és készségek szintjét az ajánlattevők részéről, javítva a kkv-k közbeszerzésekben való részvételének és sikerének szintjét.

Ezt a reformot 2023. december 31-ig be kell fejezni.

C2.9. R1-I1 beruházás – A közbeszerzési rendszerben kulcsszerepet játszó intézmények alkalmazottainak munkaterhének elemzése

Ennek a beruházásnak munkaterhelés-elemzést kell végeznie a szereplők számának, a személyzet szükséges kompetenciáinak és a kompenzációs rendszer szükséges javításának meghatározása céljából. Az elemzésben foglalt ajánlás végrehajtása várhatóan optimális számú, magasan képzett, motivált, a kulcsfontosságú közbeszerzési intézmények igényeire reagáló alkalmazottat ér el és tart fenn.

A kezdeményezés a következőkre terjed ki:

-az uniós alapok kezelésében részt vevő közbeszerzési szervek munkaterhelésének elemzése;

-az általuk végzett feladatok leírása;

-a szükséges kompetenciák meghatározása.

A munkaterhelés-elemzésnek múltbeli munkaterhelési adatokon kell alapulnia, figyelembe véve a várható munkaterhelési tendenciákat is, beleértve a személyzetnek a közbeszerzéssel kapcsolatos konkrét témákkal – például stratégiai, társadalmilag felelős, fenntartható közbeszerzéssel, innovatív közbeszerzéssel és a kkv-k e közbeszerzési piachoz való hozzáférésével – kapcsolatos folyamatos és tervezett képzésére vonatkozó igényeket.

Az elemzés eredményeit fel kell használni a közbeszerzési rendszer kulcsfontosságú intézményei (MINGOR – Gazdasági és Fenntartható Fejlődési Minisztérium, SAFU Központi Pénzügyi és Közbeszerzési Ügynökség és DKOM – Állami Közbeszerzési Felügyeleti Bizottság) személyzetének folyamatos és tervezett képzési igényeinek meghatározására.

Ezt az intézkedést 2022. szeptember 30-ig be kell fejezni.

C2.9 R2 reform – A közbeszerzési felülvizsgálati rendszer megerősítése

A reform célja, hogy hozzájáruljon a felülvizsgálati rendszerrel kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentéséhez, és segítse a korrupció elleni küzdelmet azáltal, hogy lerövidíti a fellebbezések átlagos határidejét, valamint továbbfejleszti és tovább bővíti a jelenlegi közbeszerzési rendszer funkcióit.

A reform magában foglalja a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi keret módosítását annak érdekében, hogy a közbeszerzési rendszerben kötelező eszközként vezessék be az e-Fellebbezést, és csökkentsék a fellebbezések kezelésére vonatkozó átlagos határidőket. Az ezen komponens szerinti intézkedés az adatok szabványosítása és a meglévő informatikai platform továbbfejlesztése révén javítja az e-Fellebbezési rendszer működését.

Ezt az intézkedést 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C29 R3 reform – Innovációs közbeszerzés

A reform célja az innovatív közbeszerzési termékek és szolgáltatások használatának ösztönzése, ami hozzájárul a közbeszerzési eljárások nagyobb átláthatóságához, több magánszereplőt vonz, végül pedig tisztességesebb és versenyképesebb közbeszerzési rendszert hoz létre Horvátországban.

E reform keretében a Gazdasági Minisztérium és a HAMAG BICRO (Horvátországi Kisvállalkozási, Innovációs és Beruházási Ügynökség):

-fogadjanak el egy olyan innovatív közbeszerzési tervet, amely ütemtervet biztosít a beszerzők számára arra vonatkozóan, hogy hogyan hajtsák végre az innovatív követelményeket tervezett beszerzéseik révén;

-az innovatív közbeszerzés nyomon követésére és értékelésére szolgáló rendszer létrehozása;

-kézikönyvet fogad el a beszerzést végző szervek számára, amely iránymutatást ad az innovatív közbeszerzési eljárások lefolytatásának módjáról;

-képzések nyújtása révén erősítse meg a horvát beszerzők kapacitását az innovációval kapcsolatos közbeszerzési eljárásokban;

-az érdekelt magánszektorbeli érdekelt felek figyelmének felhívása az innovációval kapcsolatos közbeszerzési eljárásokra.

Ezt az intézkedést 2025. december 31-ig be kell fejezni.

O.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(mérföldköveknél)

Mennyiségi mutatók
(céloknál)

Időpont

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Egység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

256

C2.9. R1

M

Iránymutatás a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételének és összevonásának javításáról

Iránymutatások közzététele a közbeszerzési portálon

 

 

 

3.

2022

A kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételének további ösztönzése érdekében iránymutatásokat kell kidolgozni és közzétenni a közszolgáltató ajánlatkérők és az ajánlattevők számára a kkv-k közbeszerzési piacon való részvételének ösztönzése érdekében. Az iránymutatásoknak tartalmazniuk kell a közbeszerzési törvény legfontosabb rendelkezéseit is, amelyek célja, hogy megkönnyítsék a kkv-k számára a közbeszerzési szerződésekért való versenyt. Folytatni kell az együttműködést a vállalkozói szövetségekkel a közbeszerzési eljárásokban az ajánlattevőknek nyújtott célzott képzések terén. Az iránymutatást a strukturálisreform-támogató program projektjének eredményei alapján készítik el.

257

C2.9. R1

M

A közbeszerzési képzésre vonatkozó szabályok módosítása

A közbeszerzési képzésre vonatkozó szabályok módosításainak hatálybalépése

 

 

 

1.

2023

A közbeszerzési képzés javítása érdekében a jogszabályi keret módosításainak magukban kell foglalniuk i. a kompetenciafejlesztési programok tantervének létrehozását, a kompetenciák és a tanulási célkitűzések meghatározását, ii. a ProcurCompEU-nak a közbeszerzés kötelező képzési és tanúsítási rendszerébe történő integrálását; iii. A képzések minőségi értékelésének elvégzésére vonatkozó követelmény.
A módosítások várhatóan átfogó megközelítést biztosítanak a kulcsfontosságú közbeszerzési intézmények személyzete igazgatási kapacitásának megerősítéséhez, felhasználva a munkaterhelés-elemzés (R1-I1) ajánlásait is. A szervezeti értékelés eredményei és a stratégiai prioritások alapján előnyben kell részesíteni azokat a képzéseket, amelyek a legnagyobb hatást tudják kifejteni az olyan célkitűzések elérésére, mint az integritással és az átláthatósággal kapcsolatos kérdések, az eljárások megfelelő tervezése, a tisztességes és nyílt műszaki leírások, az ajánlatok egyértelmű kiválasztási és értékelési kritériumai, a szerződések kezelése és a módosítások.

258

C2.9. R1

M

A közbeszerzési tisztviselőknek a ProcurCompEU keretében történő folyamatos képzésére vonatkozó testreszabott keret beépítése a közbeszerzés kötelező képzési és tanúsítási rendszerébe.

A közbeszerzési tisztviselők továbbképzésére vonatkozó, a ProcurCompEU-val összehangolt keret hatálybalépése;

 

 

 

4.

2023

A ProcurCompEU eszközt hozzá kell igazítani Horvátország sajátosságaihoz, és be kell építeni a meglévő kötelező közbeszerzési képzési és tanúsítási rendszerbe. A Közbeszerzési Portálon aloldalt hoznak létre, ahol a ProcurCompEU eszközei rendelkezésre állnak, és azokat a közbeszerzési rendszerben érdekelt felek szabadon használhatják, és az illetékes közbeszerzési politikai szerv támogatja annak gyakorlati végrehajtását és felügyeletét.

259

C2.9. R1-I1

M

Független elemzés és konkrét ajánlások közzététele a közbeszerzési rendszerben részt vevő kulcsfontosságú intézmények (MINGOR, SAFU, DKOM) valamennyi alkalmazottja tehermentesítésének javítása érdekében.

A közbeszerzési rendszer kulcsfontosságú intézményei (MINGOR, SAFU és DKOM) alkalmazottainak munkaterhelésére vonatkozó elemzés közzététele, beleértve az emberi erőforrásokra vonatkozó ajánlások és intézkedések végrehajtására irányuló cselekvési tervet is

 

 

 

3.

2022

Független külső szakértőknek átfogó elemzést kell végezniük az uniós alapokban szereplő, a közbeszerzési rendszerben részt vevő kulcsfontosságú intézmények személyzetének munkaterheléséről, beleértve az általuk végzett feladatok leírását, valamint a szükséges kompetenciákat és ellentételezési rendszert. A közzétett független jelentés a közbeszerzési rendszerben betöltött szerepek és a munkateher átfogó elemzésén fog alapulni, figyelembe véve a korábbi munkaterhelési adatokat, és összevetve azokat a növekvő munkaterhelés tendenciáival, ideértve az olyan konkrét témákkal kapcsolatos képzési igényeket is, mint a fenntartható közbeszerzés és a kkv-khoz való hozzáférés. A jelentésnek cselekvési tervet kell tartalmaznia a magasan képzett személyzet felvételének és megtartásának biztosítását célzó javító intézkedések és ajánlások végrehajtására vonatkozóan.

260

C2.9. R2

M

A közbeszerzési jogi keret módosítása, amely az e-fellebbezés alkalmazását a fellebbezés benyújtásának kötelező eszközévé teszi

A közbeszerzési törvény módosításainak és a szabályzatoknak (a közbeszerzési eljárásokban való fellebbezésről szóló rendelet) hatálybalépése

 

 

 

3.

2022

A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi keretet (a közbeszerzési törvényt és a vonatkozó szabályzatokat) módosítani kell annak érdekében, hogy az e-fellebbezés kötelező jogorvoslati eszköz legyen a közbeszerzési rendszerben.

261

C2.9. R2

C

A fellebbezések és határozatok tárgyalására vonatkozó átlagos határidők csökkentése a fellebbezés kézhezvételétől számított 28 napra

 

szám

34

28

2.

2026

A kötelező e-fellebbezés bevezetése várhatóan lerövidíti a fellebbezési ügyek és a DKOM (Állami Közbeszerzési Felügyeleti Bizottság) eljárási visszaéléseinek kezelésére vonatkozó átlagos határidőket. A felek közötti közvetlen elektronikus kommunikáció révén egyszerűsíti és felgyorsítja az iratkézbesítést, megteremtve ezáltal a hatékonyság javításának és a fellebbezési eljárások időtartamának a feltételeit, anélkül, hogy befolyásolná a DKOM (Közbeszerzési Felügyeleti Állami Bizottság) határozatainak minőségét. Mint ilyen, a fellebbezés kézhezvételétől számított napok számát a 34 napos alapforgatókönyvtől számított legalább 6 nappal csökkenteni kell.

262

C2.9. R2

C

Az átlagos határidők csökkentése a fellebbezési iratok benyújtásától számított 14 napra

 

szám

16

14

2.

2026

A kötelező e-fellebbezés bevezetése várhatóan lerövidíti a fellebbezési ügyek és a DKOM (Állami Közbeszerzési Felügyeleti Bizottság) eljárási visszaéléseinek kezelésére vonatkozó átlagos határidőket. A felek közötti közvetlen elektronikus kommunikáció révén egyszerűsíti és felgyorsítja az iratkézbesítést, megteremtve ezáltal a hatékonyság javításának és a fellebbezési eljárások időtartamának a feltételeit anélkül, hogy ez befolyásolná a DKOM határozatainak minőségét, és ezáltal a fellebbezés kézhezvételétől számított napok számát legalább 6 nappal csökkenti.

263

C2.9. R3

M

Az innovatív közbeszerzés megtervezését és irányítását célzó programok és tevékenységek

A beszerzők innovációs közbeszerzéssel kapcsolatos szakmai támogatását és képzését biztosító program

 

 

 

1.

2024

A technikai segítségnyújtás felhasználásával a horvát intézmények programokat hoznak létre, hogy szakmai segítséget nyújtsanak a beszerzőknek az innovációval kapcsolatos közbeszerzési eljárásokban. Meg kell erősíteni a HAMAG-BICRO-ban (Horvátországi Kisvállalkozási, Innovációs és Beruházási Ügynökség) létrehozott Innovatív Közbeszerzési Versenyközpontot, és személyzete számára képzést kell biztosítani az innovációval kapcsolatos közbeszerzésekről. Ugyanígy meg kell erősíteni a MINGOR (Gazdasági és Fenntartható Fejlődési Minisztérium) igazgatási kapacitását is. 2024 első negyedévéig jelentést kell készíteni a kapacitások megerősítése terén elért eredményekről.

264

C2.9. R3

C

A közbeszerzési tisztviselők képzése az innovatív közbeszerzési eljárásokról

 

% (százalék)

0

75

4.

2025

Az elkészített technikai segítségnyújtási képzési anyagok, valamint a 252. mérföldkő keretében a HAMAG-BICRO (Horvátországi Kisvállalkozási, Innovációs és Beruházási Ügynökség) által a MINGOR-ral (Gazdasági és Fenntartható Fejlődési Minisztérium) együttműködésben tartott képzések alapján a 2024–2025-ös képzési végrehajtási terv alapján a tervben felsorolt ajánlatkérők közbeszerzési tisztviselői legalább 75 %-át képzésben részesítik.

   P. 3.1. KOMPONENS: AZ OKTATÁSI RENDSZER REFORMJA

Horvátország oktatási rendszere számos jelentős kihívással néz szembe. A formális gyermekgondozásban való részvétel és a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel az egyik legalacsonyabb az EU-ban, ami nagyrészt a koragyermekkori nevelés és gondozás infrastruktúrájának hiányából és a tanárok hiányából ered, és a jelentős regionális különbségek súlyosbítják az egyenlőtlenségeket. A kötelező iskolai ciklus (amely nyolc évig tart) egy évvel rövidebb az uniós átlagnál. Az általános iskolákban az oktatás éves időtartama szintén alacsonyabb az uniós átlagnál, mivel az infrastruktúra hiánya miatt sok iskola műszakban működik. A tanulók teljesítménye az alapkészségek mindegyikén az uniós átlag alatt van. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az egyik legalacsonyabb az EU-ban. A felnőttképzésben való részvétel rendkívül kis mértékű.

Ennek az összetevőnek a célja az összes említett kihívás kezelése. Magában foglalja az oktatási rendszer átfogó reformját, amelynek célja az oktatáshoz való hozzáférés és az oktatás minőségének támogatása az oktatás minden szintjén. Ide tartoznak a koragyermekkori nevelés és gondozás infrastruktúrájába, az iskolákba és a felsőoktatásba irányuló kiegészítő beruházások is.

Ez a komponens hozzájárul az elmúlt két évben Horvátországnak címzett országspecifikus ajánlásokmegvalósításához, amelyek „az oktatási reform megvalósításának és az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés minden szinten történő javításának, valamint minőségüknek és munkaerőpiaci relevanciájuknak” (2019. évi 2. országspecifikus ajánlás) megvalósításához, valamint a „készségek elsajátításának előmozdításához” (2020. évi 2. országspecifikus ajánlás) kapcsolódnak.

P.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C3.1. R1 reform – Az oktatási rendszer strukturális reformja

A reform célja, hogy az oktatás minden szintjén támogassa az oktatáshoz való hozzáférést és annak minőségét.

·Koragyermekkori nevelés és gondozás

A reform célja a koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz való hozzáférés javítása a hároméves kortól az alapfokú oktatás megkezdéséig. A cél annak biztosítása, hogy minden gyermek, különösen a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű csoportokból származó 18 gyermekek koragyermekkori nevelésben részesüljenek.

A reform célja, hogy további tanárokat biztosítson a koragyermekkori nevelésre és gondozásra speciálisan képzett koragyermekkori nevelésben és gondozásban, és hozzájárul ahhoz, hogy középtávon megfelelő számú pedagógus álljon rendelkezésre. A reformnak új finanszírozási modellt is magában kell foglalnia a koragyermekkori nevelésből és gondozásból származó finanszírozás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében, a koragyermekkori nevelés és gondozás finanszírozásához való állami hozzájárulás növelésével, figyelembe véve a helyi önkormányzatok pénzügyi kapacitásait is, ami várhatóan kedvező hatással lesz a koragyermekkori nevelés és gondozás megfizethetőségére is.

A reform várhatóan növeli az alapfokú oktatás megkezdését megelőző egy éves gyermekeknek szóló kisgyermekkori nevelési programok óráinak számát, valamint bevezeti a négyéves kor és az általános iskolai kor közötti gyermekek garantált helyhez való jogát a koragyermekkori nevelésben és gondozásban.

·Általános iskola

A reform célja az oktatási és tanulási eredmények minőségének javítása, különösen a hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező gyermekek esetében, egy műszakos, egész napos oktatás általános iskolákban történő bevezetése és a kötelező tanórák számának növelése révén. A reform célja továbbá, hogy támogassa a tanárok folyamatos fejlődését és a tanulási eredmények rendszeres külső értékelését az általános iskolákban.

A reformnak módosítania kell az oktatási törvényt annak érdekében, hogy az általános iskolákban bevezesse az új teljes napos tanítási modellt, és módosítja a kötelező tanórák minimális számát és az általános iskolai tantervet, és azt rendszeres tanárfejlesztési programoknak kell kísérnie.

A reform intézkedéseinek e részhalmazát 2023. december 31-ig be kell fejezni.

·Középiskola

A reform célja, hogy növelje a középfokú oktatás relevanciáját azáltal, hogy növeli a diákok általános középfokú oktatásba való beiratkozását („gimnazija” programok), miközben csökkenti a szakképzés arányát és javítja a szakképzési programok munkaerőpiaci relevanciáját.

A reform hozzájárul a számos meglévő másodlagos szakképzési program megszilárdításához azáltal, hogy csökkenti a többlet szakképzési programokat és növeli a programok munkaerőpiaci igényekhez való igazodását. A reform a Horvát Képesítési Keretrendszer (CROQF) képesítési és foglalkoztatási normáin alapuló új tanterveket vezet be, amelyeket új tananyag és a szakképzésben részt vevő tanárok szakmai képzésének kidolgozása kísér.

A reform intézkedéseinek e részhalmazát 2023. december 31-ig be kell fejezni.

·Felnőttoktatás

A reform célja a felnőttoktatás minőségének és relevanciájának növelése. Az új felnőttoktatási törvény összehangolja a felnőttoktatási programokat a horvát képesítési keretrendszer (CROQF) képesítési előírásaival, ami várhatóan megkönnyíti a megszerzett ismeretek és készségek elismerését. A reformnak rendelkeznie kell az egyéni oktatási számlák bevezetéséről is, hogy mindenki részt vehessen az egész életen át tartó tanulásban. A reform a felnőttoktatási szolgáltatók értékelési rendszerét is bevezeti.

A reform intézkedéseinek e részhalmazát 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Ezt a reformot három beruházás támogatja (C3.1. R1-I1., C3.1. R1-I2. és C3.1. R1-I3. pont).

C3.1. R1-I1 beruházás – Koragyermekkori nevelési és gondozási létesítmények építése, korszerűsítése, felújítása és felszerelése

E beruházás célja a koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz való hozzáférés támogatása Horvátországban. Ez magában foglalja új koragyermekkori nevelési és gondozási létesítmények építését és a meglévők felújítását azzal a céllal, hogy 22 500 új helyet hozzanak létre a koragyermekkori nevelésben és gondozásban. A beruházás várhatóan csökkenteni fogja a koragyermekkori nevelés és gondozás rendelkezésre állása terén mutatkozó regionális egyenlőtlenségeket.

A koragyermekkori nevelés és gondozás létesítményeinek építése és felújítása a szükségletek elemzésének eredményein alapul, figyelembe véve a meglévő infrastruktúrakapacitást és demográfiai fejleményeket, a koragyermekkori nevelés és gondozás létesítményei meglévő hálózatának részletes feltérképezését és a jövőbeli igények előrejelzését.

A beruházások végrehajtása helyi szinten történik, és a városoknak és településeknek részt kell venniük a területükön megvalósítandó infrastrukturális projektek megvalósítására irányuló felhívásokban.

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C3.1. R1-I2 beruházás – Általános iskolák építése, korszerűsítése, újjáépítése és felszerelése az egy műszakos nappali tanításhoz

Ezen intézkedés célja a horvátországi általános iskolák teljes napos oktatására való átállás támogatása. Magában foglalja új általános iskolák építését és a meglévők korszerűsítését azzal a céllal, hogy valamennyi általános iskolai tanuló számára teljes napos oktatást lehessen biztosítani.

Az általános iskolák építése és felújítása az infrastrukturális beruházási igények felmérésén alapul, figyelembe véve az iskolák kapacitását és a demográfiai fejleményeket. E beruházások végrehajtása helyi szinten történik, és a városoknak és településeknek részt kell venniük a területükön megvalósítandó infrastrukturális projektek megvalósítására irányuló felhívásokban.

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C3.1. R1-I3 beruházás – Középiskolák építése, korszerűsítése, felújítása és felszerelése

Ezen intézkedés célja a diákok általános középfokú oktatásba való beiratkozásának növelése („gimnazija” programok) a fizikai infrastruktúra kapacitásának növelésével. Magában foglalja új középiskolák építését és a meglévők korszerűsítését, beleértve az iskolák sportinfrastruktúráját is, annak a célkitűzésnek a támogatása érdekében, hogy további 9000 diák vegyen részt általános középfokú oktatásban.

A középfokú oktatási programokat működtető iskolák építése és felújítása a meglévő kapacitások és a további fizikai infrastruktúra iránti igények felmérésén alapul.

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C3.1. R2 reform – A felsőoktatás modernizációja

A reform célja a felsőoktatás elérhetőségének, minőségének és munkaerőpiaci relevanciájának javítása, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése, különösen a kiszolgáltatott és alulreprezentált csoportokból.

A reform magában foglalja egy új tudományos és felsőoktatási törvény, valamint a tudomány és a felsőoktatás minőségbiztosításáról szóló új törvény elfogadását annak érdekében, hogy új, hatékony finanszírozási modellt hozzanak létre az állami egyetemek és más állami felsőoktatási intézmények számára. Az új finanszírozási modellnek átlátható kritériumokon és az intézmény fejlesztési célkitűzéseihez kapcsolódó teljesítménymutatókon kell alapulnia. Az új finanszírozási modell bevezetése várhatóan kétéves időtartamra az egyetem/intézmény tudományos kutatási és oktatási tevékenységeire kiterjedő programmegállapodásokon keresztül valósul meg.

A reform célja továbbá, hogy az oktatás jobban igazodjon a munkaerőpiaci igényekhez. Folytatja valamennyi felsőoktatási képesítésre vonatkozó képesítési előírások kidolgozását, és belefoglalja azokat a Horvát Képesítési Keretrendszer Nyilvántartásába (CROQF), amely várhatóan jobban összehangolja a felsőfokú képesítéseket a munkaerőpiaci igényekkel. A reformnak létre kell hoznia az oklevelek digitális nyilvántartását is, amely előrelépést jelent a diplomások pályakövetési rendszerének kialakítása felé, amely lehetővé teszi a végzettek foglalkoztathatóságának nyomon követését.

A reform támogatja továbbá az oktatási és tudományos kutatási tevékenységek közötti szorosabb kapcsolatokat, a horvát egyetemek nemzetközivé válását és részvételét a jövő európai egyetemeinek szövetségeiben, valamint támogatja a felsőoktatás digitális átalakulását.

A reformot 2023. december 31-ig be kell fejezni.

C3.1. R2-I1 beruházás – A felsőoktatás digitális átalakítása

A beruházás célja a felsőoktatás digitális átalakulásának támogatása és az e-tanulás elősegítése. Magában foglalja az oktatási célú digitális infrastruktúrákba és a digitális oktatási eszközökbe történő beruházásokat.

A beruházás magában foglalja az osztálytermi berendezések (például vetítőgépek, videofelvevő rendszerek, hangrendszerek, kamerák és audioberendezések az órák rögzítésére, a digitális erőforrások archiválására szolgáló szoftverberendezések) beszerzését is, és kiterjed a digitális oktatási berendezések használatához szükséges alapvető infrastrukturális berendezésekre (például elektroinstallációkra, hálózati LAN-okra, wifi-hálózatokra).

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

P.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(mérföldköveknél)

Mennyiségi mutatók
(céloknál)

Időpont

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Egység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

265

C3.1. R1

M

A felnőttkori tanulásra vonatkozó felülvizsgált jogi keret elfogadása

A felnőttkori tanulást szabályozó felülvizsgált jogi keret hatálybalépése

 

 

 

4.

2021

A felnőttek oktatását szabályozó felülvizsgált jogi keretnek támogatnia kell a programok kínálata és a munkaerőpiaci igények jobb összehangolását azáltal, hogy a felnőttoktatási programokat hozzáigazítja a horvát képesítési keretrendszer (CROQF) képesítési normáinak tartalmához, és lehetővé teszi az informális és nem formális tanulás elismerését.

266

C3.1. R1

M

A középfokú oktatási igények átfogó elemzése

A középfokú oktatási igényekről készített átfogó elemzés eredményeinek közzététele a Tudományos és Oktatási Minisztérium honlapján

 

 

 

1.

2022

A középfokú oktatási igények átfogó elemzését az általános középfokú oktatási programokba beiratkozott hallgatók arányának növelését, a többlet szakképzési programokba beiratkozott hallgatók arányának csökkentését és a szakképzési programok munkaerőpiaci igényekhez való hozzáigazítását célzó intézkedések támogatása érdekében kell elvégezni.

267

C3.1. R1

M

A koragyermekkori nevelés és gondozás finanszírozási modelljének elfogadása

A koragyermekkori nevelés és gondozás finanszírozási modelljének hatálybalépése

 

 

 

1.

2023

Annak érdekében, hogy a meglévő koragyermekkori nevelési és gondozási létesítmények felújítását vagy új koragyermekkori nevelési és gondozási létesítmények építését követően biztosított legyen a beruházás fenntarthatósága, a horvát kormány elfogad egy modellt a koragyermekkori nevelést és gondozást szolgáló létesítmények működési költségeinek finanszírozására a kisebb pénzügyi kapacitással rendelkező önkormányzatok/települések számára.

268

C3.1. R1

M

A teljes napos tanítási modellre vonatkozó módosítások elfogadása

A nappali tanítás alap- és középfokú oktatását szabályozó törvény módosításainak hatálybalépése

 

 

 

4.

2023

Az alap- és középfokú oktatást szabályozó törvény módosításai határozzák meg a nappali oktatás bevezetésének feltételeit.

269

C3.1. R1

C

A kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel

A Tudományos és Oktatási Minisztérium jelentése

% (százalék)

76,3

90

2.

2026

A koragyermekkori nevelésben és gondozásban részesülő 3 év alatti gyermekek lefedettségének 90 %-ra történő növelése (2018-hoz képest).

270

C3.1. R1-I1

C

A koragyermekkori nevelésbe és gondozásba épített helyek száma

A Tudományos és Oktatási Minisztérium (MZO) közzéteszi az infrastrukturális projektekről szóló jelentéseket, köztük egy összefoglaló jelentést, amely áttekintést nyújt.

szám

0

22 500

2.

2026

A koragyermekkori nevelést és gondozást szolgáló létesítmények építésére, korszerűsítésére és felújítására irányuló infrastrukturális beruházások eredményeképpen legalább 22 500 új férőhelyet kell létrehozni a koragyermekkori nevelésben és gondozásban részt vevő gyermekek (3 évről iskolára) arányának jelentős növelésére.

271

C3.1. R1-I2

C

Az általános egy műszakos iskolába járó diákok százalékos aránya

A Tudományos és Oktatási Minisztérium (MZO) adatainak közzététele

% (százalék)

40

70

2.

2026

Az egy műszakos iskolába járó általános iskolai tanulók aránya 70 %-ra emelkedik.

272

C3.1. R1-I3

C

Általános középfokú oktatási programokba való beiratkozás

A Tudományos és Oktatási Minisztérium (MZO) adatainak közzététele

% (százalék)

30

35

2.

2026

Az általános középfokú oktatásban (gimnazija-programok) részt vevő középiskolai hallgatók aránya 35 %-ra emelkedik.

273

C3.1. R2

M


A tudományos tevékenységről és a felsőoktatásról szóló új törvény elfogadása

Az új tudományos és felsőoktatási törvény hatálybalépése

 

 

 

3.

2022

Az új keret lehetővé teszi az állami egyetemek és tudományos intézetek szervezeti reformját, és teljesítményalapú finanszírozási modellt vezet be.

274

C3.1. R2-I1

C

Digitális infrastruktúrával rendelkező állami felsőoktatási intézmények aránya

A Tudományos és Oktatási Minisztérium (MZO) beruházási jelentései, beleértve az áttekintést nyújtó összefoglaló jelentést is.

% (százalék)

0

90

2.

2026

A magasabb szintű közintézmények legalább 90 %-ának fejlesztenie kell digitális infrastruktúráját és berendezéseit aktív berendezések (például projektor, számítógép, hang- és videofelvevő rendszerek által használt osztálytermi berendezések) vásárlása, valamint a passzív hálózat fejlesztése (például elektromos létesítmények, áramköri kártyák, csatlakozók) révén, amelyek támogatják az új technológiákat és a digitális oktatási segédanyagokat.
Az e fejlesztésekben részesülő állami felsőoktatási intézmények közé tartoznak az állami egyetemek, a technikusok és a főiskolák, beleértve a diákkampuszokat is.

   Q. 3.2. KOMPONENS: A KUTATÁSI ÉS INNOVÁCIÓS KAPACITÁS FELLENDÍTÉSE

A horvát állami kutatási és innovációs környezet rendkívül széttagolt. A kutatásba, fejlesztésbe és innovációba – különösen az üzleti szektorból – történő elégtelen beruházások, valamint az egyetemek és tudományos intézetek nem megfelelő finanszírozási és szervezeti modellje gátolja a horvát kutatási ágazat teljes potenciáljának kiaknázását. Ennek eredményeként a tudományos termelékenység, a hatékonyság és a tudástranszfer továbbra is korlátozott. A tudomány, a technológiafejlesztés és a matematika (STEM), valamint az információs és kommunikációs technológia (IKT) területén az emberi erőforrások fejlesztésének előfeltételei, amelyek lehetővé tennék a társadalom digitális átállásra való felkészültségének fokozását, még kevésbé fejlettek. A kutatási, fejlesztési és innovációs politikák széttagoltsága és elégtelen hatékonysága, valamint a kutatási, fejlesztési és innovációs beruházásokból származó eredmények hiánya az egyik fő oka a termelékenység és a versenyképesség növekedésének.

Ennek az összetevőnek az a célja, hogy a következő célkitűzések megvalósítása révén kezelje ezeket a kihívásokat:

-Az egyetemek és tudományos intézetek intézményi finanszírozási rendszerének javítása a tudományos termelékenység, hatékonyság és tudásátadás ösztönzése érdekében közvetlen befektetések és a tudományos kutatás finanszírozásának növelése révén.

-A kutatási infrastruktúrába és az egyetemek és tudományos intézetek szervezeti kapacitásába történő beruházások növelése, ami lehetővé teszi a tudományos kutatás minőségének javítását, valamint a kutatói pályafutás vonzerejének növelését Horvátországban.

-A kutatók előmenetelét és karrierfejlesztését támogató új keret bevezetése a tudományos területek sajátosságaival összhangban, a fiatal horvát tudósok és a kiváló minőségű külföldi tudósok vonzása és megtartása révén.

-Hatékonyabb intézményi és programozási keret bevezetése a kutatás-fejlesztés finanszírozási rendszerei számára.

A komponens támogatja a kutatással és innovációval kapcsolatos, beruházással kapcsolatos gazdaságpolitikáról szóló országspecifikus ajánlás végrehajtását (3. 2019. évi országspecifikus ajánlás).

Q.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C3.2. R1 reform – Az állami kutatási ágazat kutatási és fejlesztési kapacitásának reformja és megerősítése

E reform célja az állami kutatás minőségének és nemzetközi láthatóságának növelése, a célzott kutatás megerősítése, valamint a tudomány által az innováció, a gazdaság és a társadalom további fejlődésére gyakorolt hatás erősítése az állami kutatási ágazat átszervezése révén. A reform a következő intézkedéseket foglalja magában:

-Az állami tudományos kutatási rendszer finanszírozására vonatkozó programmegállapodások új modelljének elfogadása,

-A tudományos intézmények költségvetésének növelése a hatékonyabb kutatás érdekében,

-A tudományos kutatási rendszer széttöredezettségének csökkentése a tudományos kutatóintézetek integrációja révén, az egyetemek és kutatóintézetek hatékonyabb megszervezésére való áttérés érdekében,

-A tudományos kutatási munka minőségének javítása a teljesítményalapú finanszírozási rendszerre való áttérés elősegítése révén.

A reform végrehajtása magában foglalja a tudományos tevékenységről és a felsőoktatásról szóló új törvény elfogadását, amely jogi és pénzügyi keretet biztosít az egyetemek és tudományos intézetek szervezeti és funkcionális integrációjához, valamint az intézményi célkitűzésekről folytatott párbeszédet és egy új, eredményalapú finanszírozási keretet. Az új jogi és pénzügyi keret várhatóan nagyobb befolyással bíró kiadványokhoz, versenyképesebb projektekhez, erősebb nemzetközi együttműködéshez és a vállalkozásokkal együttműködésben megvalósuló projektek számának növekedéséhez vezet.

A reform 2022. szeptember 30-ig fejeződik be.

C3.2. R1-I1 beruházás – Az egyetemek és kutatóintézetek finanszírozására irányuló, innovációra, kutatásra és fejlesztésre összpontosító programmegállapodások rendszerének kidolgozása

E beruházás célja, hogy javítsa az egyetemek és tudományos intézetek tudományos munkájának finanszírozási rendszerét azzal a céllal, hogy a kutatási eredmények jobb minőséget és nagyobb relevanciát érjenek el a gazdaság és a társadalom fejlődése szempontjából.

A beruházás magában foglalja a külső szakértőktől érkező tanácsadási támogatás beszerzését a Tudományos Minisztérium, valamint az egyetemek és kutatóintézetek között létrehozott programmegállapodások új keretére irányuló javaslat előkészítése céljából, amely lehetővé teszi az egyetemek és kutatóintézetek eredményorientált finanszírozási rendszerére való áttérést, valamint az érdekelt felekkel folytatott tárgyalási folyamatot. Ez magában foglalja a jelenlegi keret elemzését, a más országokban hozott intézkedések felülvizsgálatát, a programmegállapodások kidolgozására és felhasználásáról szóló javaslatokra vonatkozó javaslatokat, valamint a jogi módosítások és a projekt műszaki dokumentációjának elkészítését.

Támogatási rendszert kell indítani azon egyetemek és kutatóintézetek intézményi finanszírozására, amelyek aláírták a programmegállapodásokat, lehetővé téve az erőforrások hatékonyabb felhasználását és a kutatási teljesítmény növelését. A reform részeként a programmegállapodások két finanszírozási ciklusát kell végrehajtani, amelyeket egy éves teljesítménykereten keresztül egy új monitoringrendszernek kell kísérnie. A programmegállapodások finanszírozása 2026-ot követően is a nemzeti költségvetésből történik, mivel az új finanszírozási modell hosszú távon jelentős megtakarításokat tesz lehetővé.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C 58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: i. Fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, ideértve a downstream felhasználást is 19 ; ii. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek 20 ; iii. Hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 21 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 22 kapcsolatos tevékenységek; És iv. olyan tevékenységek, amelyeknél a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

A beruházást 2025. június 30-ig be kell fejezni.

C3.2. R1-I2 beruházás – Az egyetemek és kutatóintézetek innovációs intézményi kapacitásának erősítése

E beruházás célja a tudományos rendszer széttöredezettségének csökkentése az egyetemek és tudományos intézetek konszolidálását lehetővé tevő infrastruktúra kiépítése révén. A tudományos kutatási infrastruktúra finanszírozása csak azoknak az intézményeknek nyújtható, amelyek bevezetik az új programmegállapodásokat, amint az a C3.2 R1-I1. beruházásban szerepel.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C3.2. R2 reform – A diákok és kutatók STEM- és IKT-területekre vonzására szolgáló keret létrehozása

E reform célja egy olyan új keret bevezetése, amely lehetővé teszi a kutatók előmenetelét és karrierfejlesztését a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és az IKT területén a tudományos és üzleti ágazatokban dolgozó kutatók és szakemberek számának és minőségének növelése, valamint az innovációs potenciál növelése érdekében. Hosszú távon a reform várhatóan lehetővé teszi, hogy a humán tőke a szaktudás átadása, a fejlett technológiák átadása, a tudományos körök és a vállalkozások technológiai platformokon keresztüli együttműködése, valamint a csúcstechnológiát alkalmazó induló vállalkozások és spin-off vállalkozások, valamint a nyitott kutatási és technológiai infrastruktúrák fejlesztése révén átterjedjen a humán tőkére a tudományos intézményekről a gazdaságra.

A tudományos karriereket világos, átlátható és érdemeken alapuló felvételi politika révén kell vonzóbbá tenni a tudományos kutatás kulcsfontosságú területein. A természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika, valamint az IKT területén a tudományos pályákat az oktatás legkorábbi szintjétől kezdve kell előmozdítani. A jogszabályi keretet módosítani kell annak érdekében, hogy kezelni lehessen a Horvátország tudományos kutatási rendszerében alkalmazott, versenyképtelen, adminisztratív terhet jelentő munkaerő-felvételi és előléptetési modellt.

A reform 2022. szeptember 30-ig fejeződik be.

C3.2. R2-I1 beruházás – A kutatók szakmai előmenetelét elősegítő modell kidolgozása és élvonalbeli tudományos kutatás végzése a természettudományok, a műszaki tudományok, a matematika és az IKT területén

E beruházás célja, hogy új támogató keretet és ösztönző rendszert dolgozzon ki és vezessen be a kutatók karrierjének fejlesztésére. A beruházás a következőket foglalja magában:

-Szakértői tanulmány részletes elemzésén és ajánlásain alapuló, a kutatók előmenetelét és szakmai előmenetelét támogató kutatási programok finanszírozási keretének létrehozása. A keret a kutatási kiválóság jutalmazására, az iparral való együttműködésre és a nemzetközi együttműködésre összpontosít.

-A kutatási programok finanszírozási keretének végrehajtása a tehetségek megerősítése, vonzása és megtartása, a természettudományok, a technológia, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika, valamint az IKT-készségek megerősítése, a nemzetközi intézmények és az ipar közötti mobilitás ösztönzése, az induló vállalkozások ösztönzése, valamint a nemzetközileg versenyképes és célzott, magas technológiai felkészültségű kutatásban dolgozó tudósok számára a független kutatói karrierek kialakítása érdekében. A keret a következőkhöz nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat foglalja magában: i. STEM-ösztöndíjak és IKT-ösztöndíjak; ii. Fiatal kutatók programja; iii. Tenure track program; iv. Mobilitási program; v. Fiatal kutatócégek indulása/indulása; Valamint vi. vállalkozási szakmai gyakorlatok programja.

A finanszírozási programok 2026 utáni fenntarthatóságát az állami költségvetésből, az egyetemeknek és intézeteknek szóló programmegállapodások végrehajtásából várható megtakarításokból, valamint az uniós alapokból a tudományos közösségnek odaítélt kutatási vissza nem térítendő támogatások várható növelésén keresztül kell biztosítani.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C 58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: i. Fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, ideértve a downstream felhasználást is 23 ; ii. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek 24 ; iii. Hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 25 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 26 kapcsolatos tevékenységek; És iv. olyan tevékenységek, amelyeknél a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

A beruházást 2025. március 30-ig kell végrehajtani.

C3.2. R2-I2 beruházás – Beruházás a kutatásba – technológiai infrastruktúra a STEM és az IKT területén

E beruházás célja a digitális átállás támogatása az alkalmazott és célzott kutatásra irányuló kulcsfontosságú infrastrukturális projektekbe történő beruházások révén, lehetővé téve a fiatal kutatók számára, hogy az üzleti ágazattal együttműködésben karriert alakítsanak ki, és a tapasztalt kutatók számára együttműködési platformot biztosítson az innovációs tevékenységekhez.

Ez az intézkedés létrehozza és felszereli a stratégiai jelentőségű tudományos, technológiai és innovációs infrastruktúrát a természettudományok, a műszaki tudományok, a műszaki tudományok és az IKT területén, amelyek erősítik az emberi kapacitást az élvonalbeli tudományos kutatás és az üzleti ágazattal való együttműködés terén. Az infrastruktúrának nyílt innovációs elveken kell alapulnia, és közvetlenül támogatnia kell a tiszta technológiai területeket, valamint a zöld és digitális átállást.

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C3.2. R3 reform – A    a kutatásba, fejlesztésbe és innovációba történő közberuházások hatékonysága

E reform célja, hogy funkcionálisabb és hatékonyabb irányítási modellt valósítson meg a versenyképes kutatás számára, valamint olyan fejlesztési és innovációs rendszereket vezessen be, amelyek lehetővé teszik a kutatási projektek gyorsabb, érdemeken alapuló kiválasztási folyamatát.

A reform magában foglalja a Horvát Tudományos Alapítványról szóló új törvény elfogadását a Horvát Tudományos Alapítvány kapacitásának megerősítése, valamint a kutatás- és innovációfinanszírozási programok irányításában és végrehajtásában jelenleg részt vevő intézmények számának csökkentése érdekében. Ez az új jogi keret lehetővé teszi az alapítvány kapacitásának olyan szervvé történő átalakítását és megerősítését, amely a Nemzeti Innovációs Tanácson belüli intézményközi koordináció keretében egyértelműen elfogadott és meghatározott hatáskörökön túlmenően biztosítja a projektfinanszírozás irányításának egyszerűsített és szisztematikus megközelítését.

A reform 2022. szeptember 30-ig fejeződik be.

C3.2. R3-I1 beruházás – Funkcionálisabb kutatási, fejlesztési és innovációs projektfinanszírozási programozási keret bevezetése

Ezen intézkedés célja a kutatás, fejlesztés és innováció meglévő finanszírozási rendszerének (K+F+I) javítása, valamint az élvonalbeli kutatás és termékek fejlesztésének támogatása. A beruházás a következőket foglalja magában:

-Új keret létrehozása a K+F+I szakpolitikák megvalósításához a kutatás és fejlesztés támogatására irányuló új finanszírozási programok kidolgozása, valamint a Horvát Tudományos Alapítvány kapacitásainak javítása révén, külső szakértők részletes elemzései és tanulmányai alapján.

-A finanszírozási programok (kutatási innovációs projektek) végrehajtása az új kereten keresztül, ami egy „kísérleti szakasz”, amelynek hosszú távú célja az új gondolkodásmód átültetése a K+F+I politikák és programok tervezése és végrehajtása során, függetlenül a finanszírozás forrásától.

Az új programozási keret 2026 utáni fenntarthatóságát az állami költségvetésből származó finanszírozással kell biztosítani, figyelembe véve ugyanakkor az esb-alapok által finanszírozott programokkal való kiegészítő jelleget is.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C 58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: i. Fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, ideértve a downstream felhasználást is 27 ; ii. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek 28 ; iii. Hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 29 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 30 kapcsolatos tevékenységek; És iv. olyan tevékenységek, amelyeknél a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Q.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(mérföldköveknél)

Mennyiségi mutatók
(céloknál)

Időpont

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Egység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

275

C3.2. R1

M

A tudományról és a felsőoktatásról szóló új törvény

Az új tudományos és felsőoktatási törvény hatálybalépése

 

 

 

3.

2022

Az új jogalkotási aktus jogi és pénzügyi feltételeket teremt az állami egyetemek és tudományos intézetek szervezeti és funkcionális reformjához, valamint az intézményfejlesztési célkitűzések elérését célzó finanszírozáshoz.

276

C3.2. R1-I1

C

Kutatási projektek számára a programmegállapodások végrehajtásának első kétéves ciklusa során a kutatási szervezetek belső pályázati felhívásai alapján elkülönített finanszírozás

 

szám (összeg)

 

17 619 079

1.

2023

17 619 079 EUR-t a programmegállapodásokat aláíró egyetemek és kutatóintézetek által végrehajtott kutatási projektekre ítélnek oda. A projektek közvetlen tudományos és kutatási tevékenységeket (kutatási projekteket) támogatnak, és közzétett kiírási feltételeken alapulnak, többek között támogathatósági kritériumokkal, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a „Jelentős károkozás elkerülésének” technikai útmutatónak (2021/C 58/01).

277

C3.2. R1-I1

C

A programmegállapodásokat aláíró egyetemek vagy kutatóintézetek aránya

 

% (százalék)

0

65

3.

2024

Az állami egyetemek és tudományos intézetek legalább 65 %-ának a tudományos tevékenységről és felsőoktatásról szóló új törvény rendelkezéseivel összhangban új programmegállapodást kell kötnie, amely teljesítményalapú finanszírozási rendszert vezet be az állami tudományos szervezetek számára.

278

C3.2. R1-I1

C

Az új programmegállapodásokat aláíró tudományos szervezetek által a „zöld” területen végrehajtott kutatási projektek

 

szám


0

4

1.

2025

A zöld átállást közvetlenül támogató, az új programmegállapodásokat aláíró tudományos szervezetek által végrehajtott legalább 4 kutatási projektet a közzétett ajánlattételi dokumentáción alapuló pályázati felhívás alapján kell befejezni, olyan támogathatósági kritériumokkal, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a „jelentős károkozás elkerülését célzó” technikai iránymutatásnak (2021/C 58/01).

279

C3.2. R1-I1

C

A kutatási szervezetek belső pályázati felhívásain alapuló kutatási projektek számára elkülönített finanszírozás

 

szám (összeg)

 

58 730 264

2.

2025

58 730 264 EUR-t a programmegállapodásokat aláíró egyetemek és kutatóintézetek által végrehajtott kutatási projektekre ítélnek oda. A projektek közvetlen tudományos és kutatási tevékenységeket (kutatási projekteket) támogatnak, és közzétett kiírási feltételeken alapulnak, többek között támogathatósági kritériumokkal, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a „Jelentős károkozás elkerülésének” technikai útmutatónak (2021/C 58/01).

280

C3.2. R1-I2

C

Felsőoktatási intézmények és tudományos intézetek átszervezése

 

szám

0

6

4.

2025

A felsőoktatási intézmények és tudományos intézetek átszervezésére vonatkozó, független külső szakértők által kidolgozott modell alapján, amelyet a tudományos és oktatási minisztérium a tudományos körökkel és a szociális partnerekkel folytatott párbeszéd keretében fogadott el, legalább hat (6) felsőoktatási intézmény és tudományos intézet átszervezését kell véglegesíteni, amelyben legalább tizenkét (12) tudományos kutatószervezet vesz részt. Egy adott átszervezés végrehajtása magában foglalhat formális fúziókat, funkcionális integrációt és/vagy intézményi konszolidációt (pl. az egyetem több elemének konszolidációja, korábban független intézmények egyetembe történő integrálása, két vagy több intézet összevonása). Az átszervezés két vagy több intézmény jogállásának megváltozásával jár, és ennek az intézkedésnek legalább 12 tudományos kutatószervezet integrációját/konszolidálását kell eredményeznie.

281

C3.2. R2

M

A tanulmányi programokra, doktori tanulmányokra és a tudományos intézmények munkakörülményeire vonatkozó minőségi követelményeket szabályozó új jogi keret

Új jogi keret hatálybalépése

 

 

 

3.

2022

Az új jogi keret megteremti a kiválóságon és a szakmai előmenetel jobb szabályozásán alapuló új előléptetési rendszer alapjait, ezáltal lehetővé téve a minőségi kutatók vonzásához és megtartásához szükséges feltételeket. Az új jogi keretnek lehetővé kell tennie a fiatal tudósok számára, hogy nemzetközileg elismert minőségi kritériumok alapján és kevesebb adminisztratív akadály mellett boldoguljanak. Rugalmas munkafeltételeket tartalmaz a gondozói feladatokat ellátó kutatók toborzásának előmozdítása érdekében.
Az új jogi keret a következőkből áll:
1) A tudomány és a felsőoktatás új minőségbiztosításáról szóló törvény
2) Rendelet a tudományos címek szerinti kiválasztás feltételeiről

282

C3.2. R2-I1

C

A programozási keret alapján odaítélt vissza nem térítendő támogatások a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és az IKT területén végzettek rendelkezésre állásának és foglalkoztathatóságának növelésére, valamint a nemzeti és nemzetközi együttműködés céljából történő mobilitásuk javítására

 

szám

0

3 354

1.

2025

A kutatók előmenetelét és karrierfejlesztését szolgáló eszközök új keretének előkészítésébe bevont külső szakértők tanácsadói szolgáltatásai alapján az új keret alapján legalább 3354 vissza nem térítendő támogatást kell odaítélni. A pályázati felhívásoknak közzétett kiírási feltételeken kell alapulniuk, többek között támogathatósági kritériumokkal, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai útmutatásnak (2021/C 58/01).

283

C3.2. R2-I2

C

Az alkalmazott és célzott kutatásra irányuló infrastrukturális projektek

 

szám

0

4

2.

2026

Négy alkalmazott és célzott kutatásra irányuló tudományos-technológiai infrastrukturális projektet kell véglegesíteni annak érdekében, hogy a fiatal kutatók az üzleti ágazattal és a tapasztalt kutatókkal együttműködésben karriert alakíthassanak ki, valamint hogy támogassák a digitális átalakulás folyamatát.

284

C3.2. R3

M

A Horvát Tudományos Alapítványról szóló új törvény

A Horvát Tudományos Alapítványról szóló új törvény hatálybalépése.

 

 

 

3.

2022

A Horvát Tudományos Alapítványról szóló új törvény egyértelműen meghatározza az Alapítvány feladatát a K+F projektfinanszírozási programok és politikák lebonyolítására, koordinálására, tervezésére, nyomon követésére és értékelésére, valamint a K+F projektfinanszírozási programok és politikák értékelésére, erős és független rendszert hozva létre a K+F projekt kiválasztására, finanszírozására és hatásainak nyomon követésére.

285

C3.2. R3-I1

C

A megreformált K+F+I keret létrehozását támogató „kísérleti program” keretében odaítélt vissza nem térítendő támogatások.

 

szám

0

300

4.

2025

Az új K+F+I intézményi és programozási keret létrehozásához és az új K+F programok megtervezéséhez igénybe vett külső szakértőktől kapott tanácsadói segítség alapján legalább 300 támogatást kell odaítélni a vállalkozások és a kutatószervezetek közötti együttműködést vagy a tudás- és technológiaátadást célzó projektekre egy „kísérleti program” keretében a megreformált K+F+I keret létrehozásának támogatására. E projekteknek közzétett kiírási feltételeken kell alapulniuk, többek között támogathatósági kritériumokkal, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C 58/01).

   R. 4.1. KOMPONENS: A FOGLALKOZTATÁSI INTÉZKEDÉSEK, VALAMINT A MODERN MUNKAERŐPIAC ÉS A JÖVŐ GAZDASÁGA JOGI KERETÉNEK JAVÍTÁSA

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense munkaerőpiaci kérdésekkel foglalkozik, nevezetesen a munkaerőpiaci szabályozás korszerűsítése és célzott aktív munkaerőpiaci politikák kidolgozása révén. Az ezen komponenshez kapcsolódó reformok és beruházások átfogó célja a foglalkoztatás növelése Horvátországban, amely az elmúlt évek javulása ellenére még mindig jóval az uniós átlag alatt van.

Ezen komponens konkrét célkitűzései a következők:

-Új aktív munkaerőpiaci politikák kidolgozása és végrehajtása, amelyek támogatják a munkahelyteremtést a zöld és digitális területeken

-A kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok munkaerőpiaci befogadására és nyomon követésére szolgáló rendszer javítása

-Utalványrendszer bevezetése a felnőttoktatás és -fejlesztés terén, különös tekintettel a zöld és digitális technológiákhoz kapcsolódó készségek elsajátítására

-A munkajog javítása

Ez a komponens a munkaerőpiaci intézkedések és intézmények megerősítésére, valamint azoknak a szociális szolgálatokkal való összehangolására vonatkozó országspecifikus ajánlásra (2., 2019. évi országspecifikus ajánlás), valamint a készségek elsajátításának előmozdításáról szóló országspecifikus ajánlásra (2020. évi 2.4. országspecifikus ajánlás) vonatkozik.

R.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C4.1. R1 reform – Új célzott aktív munkaerőpiaci politikák kidolgozása és végrehajtása a zöld és digitális munkaerőpiaci átmenet érdekében

Ezen intézkedés célja új aktív munkaerőpiaci politikák elfogadása a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó foglalkoztatás és önfoglalkoztatás fellendítése, valamint a munkaerő versenyképességének és foglalkoztathatóságának a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő növelése érdekében, különös tekintettel a tartósan munkanélküli személyek aktivizálására.

Az intézkedés három új aktív munkaerőpiaci szakpolitikai intézkedést dolgoz ki és finanszíroz, amelyek a kettős átállásra összpontosítanak, nevezetesen:

-Vissza nem térítendő támogatás a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó munkahelyeken történő foglalkoztatáshoz

-Vissza nem térítendő támogatás a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó szakmai gyakorlatokhoz

-A zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó önfoglalkoztatáshoz nyújtott vissza nem térítendő támogatás

A foglalkoztatás és a szakmai gyakorlatok támogatása esetében a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó állásokat a horvát állami foglalkoztatási szolgálat határozza meg a bevált gyakorlatokkal, például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet zöld munkahelyekre vonatkozó meghatározásával összhangban.

Önfoglalkoztatás esetén a horvát állami foglalkoztatási szolgálat (ÁFSZ) a bevált gyakorlatokkal összhangban kritériumokat dolgoz ki annak értékelésére, hogy a pályázók üzleti tervei összhangban vannak-e a zöld és digitális átállással, amely esetben a vissza nem térítendő támogatás összege magasabb lesz.

Az aktív munkaerőpiaci intézkedések hatókörének növelése érdekében, különösen a munkaerőpiacon súlyosan hátrányos helyzetű kedvezményezettek kiszolgáltatott csoportjai tekintetében, az újonnan felvett munkavállalók esetében a foglalkoztatási vissza nem térítendő támogatás időtartamát két évre meg kell hosszabbítani.

A tartósan munkanélküliekre és a kiszolgáltatott csoportokból származó, kevésbé foglalkoztatható személyekre vonatkozó új intézkedéseket a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó készségek biztosítására szolgáló készségutalványok használatával kell ötvözni.

A zöld átálláshoz kapcsolódó munkahelyeken való foglalkoztatás támogatását célzó vissza nem térítendő támogatások finanszírozása várhatóan a teljes előirányzat 70 %-át teszi ki, míg a fennmaradó 30 %-ot a digitális átálláshoz kapcsolódó munkahelyeken történő foglalkoztatás támogatását célzó támogatások finanszírozására irányozták elő.

A reform 2025. december 31-ig fejeződik be.

C4.1. R2 reform – A kiszolgáltatott csoportok munkaerőpiaci befogadására és nyomon követésére szolgáló rendszer megerősítése a foglalkoztatási szolgáltatási folyamatok javítása révén

Ezen intézkedés célja a munkanélkülieknek és a kiszolgáltatott csoportoknak nyújtott támogatás megerősítése a következők révén:

-Az adminisztratív kapacitás és a személyzet kiszolgáltatott csoportokkal való együttműködéshez szükséges készségeinek megerősítése

-A profilalkotási rendszerek javítása és a kiszolgáltatott csoportok szegmentálódása

-Munkaerőpiaci integrációs tervek és aktivizálási programok bevezetése a veszélyeztetett csoportok számára

-A munkaerőpiaci integráció eredményeinek nyomon követésére szolgáló rendszer kialakítása aktív foglalkoztatáspolitikai intézkedések révén a kedvezményezettek szintjén

-A CISOK pályaorientációs központok meglévő hálózatának bővítése és átszervezése, a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok vonzásában betöltött szerepükre összpontosítva

-Az álláskeresési járadék összegének és időtartamának növelése az elemzés eredményeivel összhangban.

A reform 2024. december 31-ig fejeződik be.

C4.1. R3 reform – A felnőttoktatás, -képzés és -fejlesztés utalványrendszerének létrehozása

E reform célja a munkavállalók foglalkoztathatóságának növelése, valamint a munkaerőpiaci kereslet és kínálat jobb összehangolása az egész életen át tartó tanulás és az új készségek – különösen a zöld és digitális készségek – elsajátításának támogatása révén.

A reform a következőket foglalja magában:

-A felnőttoktatásról szóló új törvény elfogadása, amelynek célja a felnőttoktatás minőségének javítása a felnőttoktatási intézmények akkreditációjának, ellenőrzésének és értékelésének javítása, a felnőttoktatási utalványok bevezetése és azoknak a horvát képesítési keretrendszerrel való összehangolása révén a felnőttoktatási rendszerben.

-A készségek feltérképezése, különös tekintettel a munkaerőpiacon rendelkezésre álló kiemelt készségekre, többek között a hiányban lévő készségekre, valamint a zöld és digitális készségekre, amelyeket a készségkatalógus frissítésére, valamint az utalványokból finanszírozandó készségek és kapcsolódó oktatási programok meghatározására használnak fel.

-A potenciális kedvezményezettek készségeinek átfogó értékelésére szolgáló informatikai eszköz kifejlesztése.

-A kiszolgáltatott csoportok tájékoztatása orientáció és tanácsadás révén a továbbképzési kezdeményezésekben, többek között az utalványokban való részvételük növelése érdekében.

-A kedvezményezettek, az oktatási szolgáltatók, a tanácsadók és a munkáltatók utalványok használatára vonatkozó kérelmének működőképessé tétele.

A reformot 2025. június 30-ig kell végrehajtani.

C4.1. R3-I1 beruházás – A felnőttoktatási, képzési és továbbképzési utalványok végrehajtása

Ez a beruházás magában foglalja az akkreditált felnőttoktatási, képzési és továbbképzési programok utalványainak finanszírozását, hogy megszerezzék a munkaerőpiacon, és különösen a zöld és digitális gazdaságra való átálláshoz szükséges készségeket. A zöld átálláshoz szükséges készségekkel kapcsolatos programok finanszírozása várhatóan a teljes beruházási előirányzat 70 %-át teszi ki, míg a fennmaradó 30 %-ot a digitális készségek elsajátításával kapcsolatos finanszírozási programokra irányozták elő.

A beruházást legkésőbb 2022. június 30-tól 2026. június 30-ig folyamatosan végre kell hajtani.

C4.1. R4 reform – A munkaügyi jogszabályok javítása

E reform célja, hogy világos és korszerű jogszabályi keretet hozzon létre, amelynek célja a munkakörülmények és a munka és a magánélet közötti egyensúly javítása, az új munkavégzési formák jobb szabályozása, valamint a határozott idejű szerződésekről a határozatlan idejű szerződésekre, valamint a be nem jelentett munkavégzésről a bejelentett munkára való áttérés ösztönzése.

A reformnak tartalmaznia kell a Mt. módosítását, nevezetesen:

(1)Az otthonról végzett munka szabályozása, amelynek célja, hogy kivételes és rendszeres körülmények között jogbiztonságot biztosítson a munkaviszonyban részt vevő felek számára.

(2)Visszatartja az indokolatlan, különösen a rendkívül rövid időtartamú, határozott időre szóló munkaszerződések alkalmazását, korlátozza a lehetséges egymást követő határozott idejű szerződések számát, megakadályozza az ilyen szerződésekkel való visszaélést, különösen a kapcsolódó munkáltatók általi alkalmazást illetően, és jobban meghatározza a „sikeresség” fogalmát.

(3)A kiegészítő munkához való jog megerősítése más munkáltatók számára.

(4)Olyan jogi keret létrehozása, amely az online platformokon keresztül történő munkavégzést sajátos munkaformaként szabályozza, meghatározva az e konkrét jogviszonyból eredő alanyi jogokat és kötelezettségeket – az alapvető jogokat és kötelezettségeket – a munka alapján, a kötelező biztosítást, a biztonságot és a védelmet, a pihenőidőt, a szerződések megszüntetését, az együttdöntést és az egyesülést, valamint a kollektív munkaviszonyhoz fűződő jogokat.

(5)A munkaviszonynak a nyugdíjkorhatár kezdetén történő automatikus megszüntetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés felülvizsgálata, valamint a nyugdíjkorhatárt elérő munkavállalók esetében a kötelező távozásra vonatkozó rendelkezés felülvizsgálata azzal a céllal, hogy a munkavállalók aktívak maradjanak, elkerülve ugyanakkor a munkáltatókra nehezedő indokolatlan terheket.

(6)A bér fogalmának és valamennyi összetevőjének megfelelő meghatározása annak érdekében, hogy az jobban kapcsolódjon a minimálbérhez, és megkönnyítse a munkaügyi szabályok és a munkaviszonyból származó jövedelmek adóztatására vonatkozó szabályok alkalmazását.

(7)A kollektív szerződéses jogok alkalmazási körének meghatározása a tagsághoz való jobb kapcsolódás révén, a munkavállalók szakszervezetekben és kollektív tárgyalásokban való alacsony részvételének növelése, és ezáltal a szociális párbeszéd erősítése érdekében.

A reform módosítja a kötelező egészségbiztosításról szóló törvényt azáltal, hogy az öregségi nyugdíjra jogosult aktív munkavállalók betegszabadságának költségét a Horvát Egészségbiztosítási Intézetre hárítja át.

A reform magában foglalja a foglalkoztatási kapcsolatokat szabályozó hatályos jogszabályok módosítását és a be nem jelentett munkavégzés kezelésére vonatkozó új törvény elfogadását, valamint a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelmet célzó nem jogalkotási intézkedéseket, nevezetesen:

(1)Az érdekelt felek és az őket felügyelő intézmények ismereteinek és kompetenciáinak megerősítése

(2)Közös adatbázisok létrehozása a hatékony végrehajtás nyomon követése érdekében

(3)A be nem jelentett munkavégzésre kiszabott büntetések újradefiniálása és jobb összehangolása

(4)A legális munka előnyeinek és a be nem jelentett munkavégzés hátrányainak tudatosítása a közvéleményben, többek között olyan kampányok révén, amelyek az önfoglalkoztatáshoz kapcsolódó aktív munkaerőpiaci intézkedések alkalmazásának lehetőségeit is népszerűsítik, valamint képzéseket szerveznek az olyan üzleti kézművesek nyilvántartásba vételének különböző módjairól, amelyekért az állami ellátásokat az adószabályoknak megfelelően átalányösszegben fizetik.

(5)A munkavállalók és a munkaidő elektronikus nyilvántartásának létrehozása az építőiparban, majd fokozatosan más tevékenységekben.

(6)Alvállalkozás esetén a bérfizetés elmulasztásáért való felelősség szélesebb körű szabályozása a szerződéses láncban.

(7)A be nem jelentett munkavégzés valamennyi megnyilvánulásának meghatározása, a rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó ellenőrzések és szankciók megerősítése, valamint a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelemben részt vevő hatóságok intézkedéseinek szabályozása.

(8)A be nem jelentett munkavégzésről a bejelentett munkára való áttérés folyamatának meghatározása azáltal, hogy a munkáltatókat arra kötelezik, hogy a be nem jelentett munkavégzés észlelését követő három napon belül visszamenőlegesen vegyék nyilvántartásba a munkavállalót a munkavégzés első napjától (és legalább három hónapig). Ezenkívül a jogsértés egy be nem jelentett munkavállalóra vonatkozóan előírt összegű szankciót, valamint a munkavállaló fizetésének, járulékainak és juttatásainak megfizetésére vonatkozó kötelezettséget von maga után.

A reformnak tartalmaznia kell a minimálbérről szóló törvény módosítását, nevezetesen:

(1)A bérpótlékok többségének kizárása a minimálbér összegéből, valamint a túlóra, az éjszakai munka, valamint a vasárnapi és munkaszüneti napokon végzett munka minimális emelésének kötelezővé tétele.

(2)A minimálbérről való lemondás lehetőségének kizárása a munkáltatók esetleges visszaéléseinek megelőzése érdekében.

(3)A felügyeleti hatóságok által végzett ellenőrzések megerősítése és a minimálbérek meg nem fizetése esetén alkalmazandó szankciók újbóli meghatározása.

(4)A minimálbérek alakulásának nyomon követésével és elemzésével foglalkozó szakértői bizottság szerepének megerősítése a minimálbér-emeléseknek a gazdaságra, a foglalkoztatásra, az életszínvonalra, valamint az élet és a munka egyéb szegmenseire gyakorolt lehetséges hatásainak elemzésével, és ennek megfelelően iránymutatások ajánlása.

A reformot 2026. június 30-ig be kell fejezni.

R.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(mérföldköveknél)

Mennyiségi mutatók
(céloknál)

Időpont

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Egység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

286

C4.1. R1

M

Az aktív munkaerőpiaci politikák kiegészítése

Három új aktív munkaerőpiaci intézkedés elfogadása

 

 

 

1.

2022

A horvát foglalkoztatási szolgálat három új intézkedést fogad el a munkahelyteremtés támogatására a zöld és digitális átállás során. Az ezen intézkedések keretében rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználására vonatkozó feltételeket és kritériumokat, valamint a horvát állami foglalkoztatási szolgálat tevékenységeit úgy kell kialakítani, hogy elsőbbséget biztosítsanak az inaktív, tartós munkanélküliek és a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) reaktiválásának és (ön)foglalkoztatásának.

287

C4.1. R1

C

Az új aktív munkaerőpiaci intézkedések kedvezményezettjeinek száma

 

szám

0

26 400

4.

2025

Legalább 26 400-an részesülnek az új aktív munkaerőpiaci politikák előnyeiből, amelyből legalább 13 000-nek tartósan munkanélkülinek, inaktívnak és NEET-fiatalnak kell lennie.

288

C4.1. R2

M

A Munkaerőpiaci tv. módosításainak hatálybalépése

A Munkaerőpiaci tv. módosításáról szóló törvény hatálybalépése

 

 

 

4.

2023

Egy módosított vagy új munkaerőpiaci törvény hatálybalépése, amely növeli az álláskeresési járadékok összegét és meghosszabbítja azok időtartamát, enyhíti a kiszolgáltatott munkavállalókra vonatkozó követelményeket, és az elvégzett elemzéssel összhangban digitalizálja az álláskeresési járadék kérelmezésének folyamatát.

289

C4.1. R2

M

A kiszolgáltatott csoportoknak nyújtott támogatás minőségének javítása

Felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépése vagy belső szabálykönyv elfogadása a veszélyeztetett csoportok profilalkotására, szegmentálására, integrációjára és aktiválására vonatkozó megerősített CES-folyamatokról

 

 

4.

2024

A horvát állami foglalkoztatási szolgálat új folyamatai a kiszolgáltatott csoportok profiljának meghatározására, szegmentálására, integrációjára és aktiválására, a munkanélküliek és az állásajánlatok megfeleltetésére szolgáló eszközök kidolgozására, valamint az aktív munkaerőpiaci intézkedések monitoring- és értékelési rendszerének működőképessé tételére irányulnak.

290

C4.1. R2

C

A kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokból származó, legalább 5000 embernek nyújtott támogatás minőségének javítása

 

szám

0

5 000

2.

2025

A veszélyeztetett csoportokat célzó tájékoztatási tevékenységeknek lehetővé kell tenniük 5000 új felhasználó bevonását.

291

C4.1. R3

M

Készségfejlesztés a piaci igényeknek megfelelően

Használatban lévő utalványrendszer

 

 

 

1.

2022

Az utalványrendszer működik, és kizárólag a horvát képesítési keretrendszer alapján kidolgozott és akkreditált intézményeken keresztül, az elfogadott új felnőttoktatási törvénynek megfelelően végrehajtott oktatási programokban való részvétel finanszírozására szolgál. Legalább 25 oktatási program vesz részt. A rendszer tartalmazza a munkaerőpiacon meglévő és szükséges készségeket feltérképező készségkatalógust, valamint az utalványok kezelésére és odaítélésére szolgáló informatikai alkalmazást. Az utalványrendszer a foglalkoztatottak és a munkanélküliek javát szolgálja, különös tekintettel a kiszolgáltatott csoportokra (tartósan munkanélküli, inaktív vagy NEET-fiatalok).

292

C4.1. R3-I1

C

Oktatási utalványok használata

 

szám

0

30 000

2.

2026

Legalább 30 000 egyedi kedvezményezettnek odaítélt utalványok, amelyek közül legalább 12 000 tartósan munkanélküli, inaktív vagy fiatal NEET-fiatal.

293

C4.1. R4

M

A minimálbérről szóló törvény módosításainak hatálybalépése

A minimálbérről szóló törvényt módosító törvény hatálybalépése

 

 

 

4.

2021

Az új minimálbér-törvény kizárja a minimálbérből a különböző bérkiegészítéseket, és előírja a túlórák, az éjszakai munka, a vasárnapok és a munkaszüneti napok minimális emelését. Megtiltja továbbá a minimálbérről való lemondás lehetőségét a visszaélések megelőzése, az ellenőrző szervek ellenőrzésének megerősítése és a szabálysértőkkel szembeni szankciók újbóli meghatározása érdekében.

294

C4.1. R4

M

A be nem jelentett munkavégzés kezeléséről szóló törvény és az új munkajogi törvény elfogadása

A be nem jelentett munkavégzés kezeléséről szóló törvény és a munkaügyi törvényt módosító törvény hatálybalépése

 

 

 

4.

2022

A módosított vagy új munkajogi törvénynek szabályoznia kell a kihelyezett munkát és a platformalapú munkavégzést, korlátoznia kell az egymást követő ideiglenes munkaszerződések számát, meg kell erősítenie a többi munkáltató munkavállaláshoz való jogát és felül kell vizsgálnia a 65 éves nyugdíjazási záradékot, módosítania kell a betegszabadság és a nyugdíjba vonulás finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket, ösztönöznie kell a további foglalkoztatást és a részmunkaidős foglalkoztatást, valamint rendelkezéseket kell tartalmaznia a munkaidő és a munkavégzés helye rugalmasságának lehetővé tételére, valamint a nemek közötti bérszakadék csökkentésére. A be nem jelentett munkavégzés kezeléséről szóló új vagy módosított törvény meghatározza a be nem jelentett munkavégzést és annak valamennyi megnyilvánulását, megerősíti az ellenőrzéseket és szabálysértési rendelkezéseket állapít meg, szabályozza a munkavállalók bejelentett munkavégzésre való áthelyezésének folyamatát.

295

C4.1. R4

C

2024-ben a minimálbérnek az átlagos bruttó bérhez viszonyított arányának 50 %-ra emelése

 

% (százalék)

46,29

50

1.

2025

A szociális partnerekkel konzultálva és a minimálbér alakulásának nyomon követésével és elemzésével foglalkozó szakértői testülettel együttműködve a minimálbért az előző évhez képest az átlagbér 50 %-ára kell emelni.

296

C4.1. R4

C

A határozott idejű szerződések arányának 17 %-ra csökkentése

 

% (százalék)

18,1

17

2.

2026

A Munka Törvénykönyvének módosításai megteremtik a feltételeket a határozott idejű szerződések számának csökkentéséhez, amely várhatóan 18,1 %-ról legfeljebb 17 %-ra csökken.

   S. 4.2. KOMPONENS: A NYUGDÍJRENDSZER JAVÍTÁSA A NYUGDÍJAK JOBB MEGFELELŐSÉGE RÉVÉN

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának további erősítése, nevezetesen a munkával töltött életszakasz meghosszabbításának ösztönzése, a második nyugdíjpillér megerősítése és a legalacsonyabb nyugdíjak növelése révén. Ezen összetevő reformjának átfogó célja a nyugdíjak megfelelőségének és fenntarthatóságának javítása.

S.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C4.2. R1 reform – A nyugdíjak megfelelőségének növelése a nyugdíjreform folytatása révén

A reformnak három célja van: i. a nyugdíjak megfelelőségének javítása, különösen a legalacsonyabb jövedelmű kedvezményezettek esetében, ii. a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása a második nyugdíjpillér megerősítése révén, valamint iii. a reformtörekvések hosszabb távú, társadalmilag befogadó módon történő újraindítása egy olyan munkacsoport létrehozásával, amely valamennyi kulcsfontosságú érdekelt felet és szociális partnert bevonná.

A nyugdíjak megfelelőségének javítása érdekében a reformnak a következőket kell tartalmaznia:

-A minimális nyugdíj reálértéken legalább 3 %-kal történő emelése (azaz a rendszeres indexáláson felül);

-A túlélő hozzátartozói nyugdíj kiszámításának módosításai, amelyek a túlélő hozzátartozói nyugdíjban részesülők teljes nyugdíjjövedelmének legalább 10 %-os növekedését eredményezik, és bevezetik annak lehetőségét, hogy a túlélő hozzátartozói nyugdíj egy részét az alacsonyabb (öregségi és rokkantsági) nyugdíjban részesülők számára az egyéni nyugdíj mellett az életkorhoz és a jövedelemhez kapcsolódó feltételek mellett is felhasználják.

A második nyugdíjpillér megerősítése érdekében a reform a következőket foglalja magában:

-A második pillérbe tartozó nyugdíjalapok támogatható befektetései körének bővítése;

-A kormány következtetéseket fogad el a kötelező nyugdíjalapok állami vállalatokba történő befektetéseinek költséghatékonysági elemzéséről szóló jelentésről.

A nyugdíjrendszer reformtörekvéseinek újraindítása érdekében a reformnak a következőket kell magában foglalnia:

-A nyugdíjrendszer helyzetének elemzését végző munkacsoport létrehozása, amelynek célja a nyugdíjak megfelelőségének javítása és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása.

-A munkacsoport következtetéseinek végrehajtása jogszabályi változtatások révén.

E reform intézkedéseit a nyugdíjbiztosítási törvény módosításával kell végrehajtani.

A reformot 2026. március 31-ig be kell fejezni.

S.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(mérföldköveknél)

Mennyiségi mutatók
(céloknál)

Időpont

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Egység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

297

C4.2. R1

M

A nyugdíjbiztosítási törvény módosításainak elfogadása

Az új vagy módosított nyugdíjbiztosítási törvény hatálybalépése.

 

 

 

1.

2023

A nyugdíjbiztosítási törvény módosításai növelik a túlélő hozzátartozói nyugdíj összegének kiszámításához használt minimálnyugdíjat és nyugdíjtényezőt annak érdekében, hogy az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasok esetében lehetővé váljon az egyéni (régi/rokkantsági) nyugdíj mellett a túlélő hozzátartozói nyugdíj egy részének felhasználása az életkorhoz és a jövedelemhez kapcsolódó feltételek mellett.

298

C4.2. R1

M

A kötelező nyugdíjalapok állami vállalatokba történő befektetéseivel kapcsolatos költséghatékonysági elemzésekről szóló jelentés elfogadásáról szóló következtetések elfogadása.

A kormány elfogadta a kötelező nyugdíjalapok állami tulajdonú vállalatokba történő befektetéseinek nyereségességi elemzéséről szóló jelentés elfogadásáról szóló következtetést.

 

 

 

1.

2024

Szakértői elemzéseket kell készíteni, majd jelentést kell készíteni a kormány által elvégzett és jóváhagyott elemzésekről, és meg kell állapítani, hogy szükség van-e a jogszabályi keret tőkésített megtakarítások formájában történő módosítására a nyugdíjak 2. pilléren belüli megfelelőségének növelése érdekében.

299

C4.2. R1

C

Az újradefiniált özvegyi nyugdíjban részesülők teljes nyugdíjjövedelmének 10–15 %-os növekedése (legalább 10 %).

 

% (százalék)

0

10–15

1.

2025

A túlélő hozzátartozói nyugdíj modelljének újradefiniálása a 2014-es szinthez képest összesen 10–15 %-kal növeli a túlélő hozzátartozói nyugdíj összegét.

300

C4.2. R1

M

A nyugdíjbiztosítási törvény módosításainak elfogadása

Az új vagy módosított nyugdíjbiztosítási törvény hatálybalépése, amely a nyugdíjrendszer helyzetének elemzésével foglalkozó munkacsoport következtetéseivel összhangban intézkedéseket tartalmaz a nyugdíjak megfelelőségének és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítására. Közzétéve a Hivatalos Lapban.

 

 

 

4.

2025

Munkacsoportot kell létrehozni azzal a feladattal, hogy elemezze a nyugdíjrendszer helyzetét, és megvitassa annak megfelelőségét és fenntarthatóságát javító további lehetőségeket. A testület szociális partnerekből, nyugdíjpénztárakból, tudományos körökből, szaktanácsadókból és egyéb érdekelt felekből áll. A munkacsoport következtetéseit és ajánlásait a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni a jogalkotási keret módosításakor, amely nyilvános konzultáció tárgyát képezi.

301

C4.2. R1

C

A minimális nyugdíj 3 %-os emelése

 

% (százalék)

0

3

1.

2026

A minimális nyugdíj reálértéken (azaz a rendszeres indexáláson felüli) összességében legalább 3 %-kal történő emelése 2020-hoz képest.

   T. 4.3. KOMPONENS: A SZOCIÁLIS JÓLÉTI RENDSZER JAVÍTÁSA

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a szociális jóléti rendszerrel kapcsolatos kihívásokkal foglalkozik, mind a szociális juttatások, mind a szociális szolgáltatások tekintetében. Az ezen komponenshez kapcsolódó reformok és beruházások átfogó célja a szegénység csökkentése, a társadalmi kirekesztés megelőzése és a kiszolgáltatott csoportokra szabott szociális szolgáltatások kialakítása, ezáltal a reziliensebb társadalom kialakítása.

A komponens a következő intézkedéseket tartalmazza:

-A jogi keret javítása az új szociális jóléti törvény és három stratégiai dokumentum elfogadása révén;

-A garantált minimális ellátás, azaz a szegénységet csökkentő fő juttatás megfelelőségének és lefedettségének növelése nemzeti szinten;

-A társadalmi juttatások technikai és funkcionális konszolidációja nemzeti és helyi szinten, a jogosultsági kritériumok rendszeres indexálásának és kiigazításának bevezetésével;

-A szociális szolgáltatások árképzésének összehangolása a különböző meglévő szolgáltatók körében;

-Az új szociális szolgáltatások (szociális mentorálás és családi asszisztensek) fejlesztése az intézményesítettség és a társadalmi kirekesztés megelőzése érdekében;

-Az idősek otthoni és közösségi alapú tartós ápolására való áttérés elősegítése nem intézményi szolgáltatások kialakítása révén, ugyanakkor elegendő szálláskapacitás biztosítása kizárólag a tartós ápolásra szorulók számára, életképes otthoni és közösségi alapú alternatíva nélkül.

A komponens a szociális ellátások megszilárdítására és a szegénység csökkentésére való képességük javítására irányuló országspecifikus ajánlás (2.2. ajánlás, 2019), az álláskeresési járadékok és a minimáljövedelem-rendszerek javulása (az országspecifikus ajánlás 2.2. pontja, 2020), valamint a digitális infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításához való hozzájárulásról (2.3. országspecifikus ajánlás, 2020), valamint a készségek elsajátításának előmozdításáról szól (2020. évi 2.4. országspecifikus ajánlás).

T.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C4.3. R1 reform – A szociális ellátások átláthatósága és megfelelősége a szociális védelmi rendszerben

Ezen intézkedés célja a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjait célzó fő szociális juttatások megfelelőségének növelése, valamint az egyenlőtlenségek és az adminisztratív terhek csökkentéséhez való hozzájárulás, valamint a rendszer átláthatóságának növelése. A reformnak továbbá lehetővé kell tennie az ellátások gyorsabb és hatékonyabb nyújtását azáltal, hogy a meglévő szociális juttatásokat egyetlen ellátássá egyesíti. A reformintézkedés célja, hogy az ellátások alkalmazása során a jogosultság és a megfelelőség javítása révén jobb lefedettséget és méltányosságot érjen el. A reform egyes aspektusait a tervek szerint hosszabb idő alatt fokozatosan vezetik be, míg másokat gyorsabban végre lehet hajtani. Ezért a reform szükségessé teszi néhány jogszabály két ponton történő módosítását.

A reform a következő változásokat vonja maga után a szociális ellátások tekintetében, amelyeket bele kell foglalni az új szociális jóléti törvénybe:

-A lakhatási és fűtési támogatások kombinálása;

-A garantált minimális ellátás alapösszegének 1000 HRK-ra, gyermekek esetében pedig 25 %-ra emelése, valamint a legnehezebb jogosultsági kritériumok enyhítése, beleértve a jövedelemküszöb 1000 HRK-ra való emelését.

A reformnak magában kell foglalnia a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni, 2021–2027-es időszakra szóló nemzeti terv elfogadását is, amelynek célja:

-Határozzon meg célértéket arra vonatkozóan, hogy 2019-re az 18,3 %-os alapforgatókönyvhöz képest 15 % alá csökkenjen a szegénységi arány és a végrehajtási terv;

-Olyan feltételek biztosítása, amelyek hatékonyan csökkentik a szegénységet és a társadalmi kirekesztést, és javítják a szegénység kockázatának kitett emberek mindennapi életét, különösen a súlyos anyagi nélkülözésben élők esetében.

-Határozza meg a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem fejlesztési prioritásait, és ismerje el a kiszolgáltatott csoportokra vonatkozó különleges rendszerbeli követelményeket.

A reform magában foglalja a szociális jóléti törvény módosításáról szóló törvény vagy az integrált szociális ellátásról szóló átfogó kiegészítő törvény elfogadását a következők érdekében:

-Módosítsa a garantált minimális ellátást oly módon, hogy az alapösszeget 1200 HRK-ra, a gyermekes háztartások esetében pedig legalább 25 %-ra emeli, és biztosítja a garantált minimális ellátás és az egyéb szociális juttatások teljes körű integrálását, 2025. január 1-jétől lép hatályba;

-A szakértői elemzés eredményei alapján határozza meg az ellátások azonos funkciókkal való összevonásának körét, és tartalmazzon intézkedéseket a szociális ellátások lefedettségének, megfelelőségének és célzottságának javítására, különös tekintettel a tartós szegénységben élőkre.

-Rendelkezéseket tartalmaz a szociális ellátások hatékonyságának és megfelelőségének értékelésére és nyomon követésére vonatkozóan;

-Az indexálás bevezetése a szociális juttatások általános jellemzőjeként.

A reform 2024. december 31-ig fejeződik be.

C4.3. R1-I1 beruházás – A szociális ellátórendszer digitalizálásának javítása a nemzeti és helyi szintek között

E beruházás célja, hogy az egyes kedvezményezettek számára továbbfejlessze a szociális juttatásokra vonatkozóan rendelkezésre álló összes adathoz való funkcionális hozzáférést. Az adóigazgatással együttműködve az adó- és bruttó jövedelem-nyilvántartás (EDIP) hatálya alá tartozó jövedelmek visszakeresése, valamint a bruttó jövedelemről, jövedelemadóról, különadóról és kötelező biztosítási járulékokról szóló jelentés (JOPPD) kiterjesztése a szociális védelmi rendszer szociális juttatásaira vonatkozóan lehetővé teszi az egyes kedvezményezettek szociális juttatásaira vonatkozó adatok valamennyi helyi és regionális egységre, valamint nemzeti szintű szolgáltatásokra történő kiterjesztését.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C4.3. R1-I2 beruházás – A szociális juttatások nemzeti szintű igénybevételének lehetőségére vonatkozó webes alkalmazás kifejlesztése

E beruházás célja egy olyan, a polgárok számára hozzáférhető webes alkalmazás létrehozása, amely összekapcsolja a szociális védelmi rendszer szociális ellátásait nemzeti szinten és azok nyújtásának feltételeit. A kérelemben rendelkezésre kell bocsátani azokat a feltételeket, amelyek alapján egy szociális védelmi rendszerben nemzeti szinten 12 típusú szociális ellátás vehető igénybe.

Az intézkedést 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C4.3. R2 reform – Szociális mentori szolgáltatás fejlesztése

E reform célja, hogy a jobb együttműködés és adatmegosztás révén megfelelő emberi kapacitást biztosítson a szociális szolgáltatások nyújtásához a garantált minimális juttatások kedvezményezettjei és a kedvezményezettek hátrányos helyzetű csoportjai számára. A reform új szociális mentori szolgáltatást vezet be, amely a veszélyeztetett vagy a társadalom perifériájára szorult személyeket célozza meg, és amelyet be kell építeni az új szociális jóléti törvénybe.

A reform 2025. december 31-ig fejeződik be.

C4.3. R2-I1 beruházás – Szociális mentori szolgáltatások bevezetése

E beruházás célja, hogy az új szociális mentori szolgáltatást valamennyi potenciális kedvezményezett számára elérhetővé tegye, különös tekintettel a garantált minimális ellátás kedvezményezettjeire, a fogyatékossággal élő személyekre, az erőszak áldozataira, a hajléktalanokra, a migránsokra, a romákra és a szociális jóléti rendszerből kilépő fiatalokra, a börtönbüntetésüket töltő személyekre és más szociálisan kiszolgáltatott csoportok tagjaira. Egy hatásosabb és hatékonyabb szociális mentori rendszer érdekében a beruházás magában foglalja a szociális jóléti központok és a foglalkoztatás közötti együttműködésről és kötelezettségvállalásokról szóló jegyzőkönyv elkészítését, amely közös ügykezelést és adatmegosztást hoz létre.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C4.3. R3 reform – Közösségi alapú szolgáltatások fejlesztése az intézményesítés megelőzése érdekében

E reform célja a szociális szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó, 2021 és 2027 közötti időszakra szóló nemzeti terv elfogadása, amely:

-Meghatározza a szociális szolgáltatások fejlesztésének prioritásait;

-Vizsgálják felül a nem intézményi és intézményi szociális ellátás különböző formái iránti igényeket, különös tekintettel a tartósan munkanélküliekre, a fogyatékossággal élő személyekre, a garantált minimális ellátások kedvezményezettjeire, az erőszak és az emberkereskedelem áldozataira, a gondozás nélküli fiatalokra, a hajléktalanokra, a migránsokra, a romákra és a börtönbüntetésüket töltő személyekre;

-A kedvezményezettek sajátos igényeihez igazított, szisztematikus tartós ápolási-gondozási terv kidolgozása;

-Sorolja fel azokat a célokat és kritériumokat, amelyek lehetővé teszik az olyan felhasználók számára nyújtott lakhatási szolgáltatások fejlesztését, akik funkcionálisan teljes mértékben az intézményi gondozástól függenek, és akiknek az igényei nem biztosíthatók intézményen kívüli szolgáltatások, közösségi és otthoni segítő szolgáltatások, valamint egyéb olyan szolgáltatások révén, amelyek javítják az életminőséget, és lehetővé teszik, hogy a felhasználók hosszabb ideig tartózkodhassanak otthonukban és közösségükben;

-Igazítsák ki a szolgáltatásokat annak érdekében, hogy az egyének képesek legyenek befolyásolni társadalmi helyzetüket azáltal, hogy elmozdulnak a kirekesztéstől a befogadás felé, és törekednek közösségi hálózataik bővítésére;

-Rendszeres és integrált tartós ápolás-gondozás kialakítása az idősek számára, amelynek előnyben kell részesítenie az intézményesített gondozásról az otthoni ápolásra és a közösségi alapú idősgondozásra való áttérést;

-Az otthoni szolgáltatások és a tartós ápolást biztosító közösségi alapú szolgáltatások fejlesztésének támogatása;

-Csak azon idős személyek számára biztosítsanak intézményi szolgáltatásokat, akik funkcionálisan teljes mértékben intézményi gondozásra szorulnak, és akiknek szükségleteit nem lehet intézményen kívüli szolgáltatásokon keresztül biztosítani;

-Féllakásos vagy bentlakásos ápolási-gondozási idő tervezése, nagy előnyben részesítve az otthoni gondozási szolgáltatásokat, figyelembe véve a szolgáltatások rendelkezésre állását és a felhasználók igényeit.

Ezen túlmenően a családi asszisztensekkel való bánásmódra vonatkozó reformstandardok részeként ki kell dolgozni a családi asszisztensekkel való bánásmódra vonatkozó előírásokat. A szakmai gyakorlatoknak a családvédelmi intézkedések végrehajtása során történő szabványosítása hozzájárul a gyermekek, a fogyatékossággal élő felnőttek és az idősek védelmének javításához, a nyújtott szolgáltatás minőségének kiegyenlítéséhez és az intézményesítés megakadályozásához azáltal, hogy a szolgáltatásokat közvetlenül a felhasználók otthonában, más érdekelt felekkel együttműködve, helyi szinten nyújtja.

A reformnak tartalmaznia kell az új szociális jóléti törvény alábbi módosításait:

-Az intézményesítettség csökkentésének előnyben részesítése a tartós ápolás-gondozás terén, hogy strukturális változásokat idézzen elő ezen a szociálpolitikai területen;

-A szociális szolgáltatások közötti koordináció lehetővé tétele és előmozdítása, valamint összehangolt megközelítés biztosítása az általuk nyújtott minőségi szolgáltatások széles körében.

A reform 2022. december 31-ig fejeződik be.

C4.3. R3-I1 beruházás – A közösségi szolgáltatók kapacitásának erősítése

Ezen intézkedés célja, hogy oktatási tevékenységek és szakemberek toborzása révén javítsa a szociális szolgáltatások nyújtásához szükséges emberi kapacitást. A beruházás 750, családvédelmi intézkedésekkel foglalkozó tanácsadó és 40 családasszisztens képzését és engedélyezését finanszírozza. Ezen túlmenően több 400 hivatásos munkavállalót kell felvenni a szociális ellátó intézményeknél, hogy intézményen kívüli szolgáltatásokat nyújtsanak. A beruházásnak hozzá kell járulnia a közösségi alapú szociális szolgáltatások fejlesztéséhez és regionális hozzáférhetőségéhez, és meg kell erősítenie a szakemberek azon kompetenciáit, hogy szabványosított bánásmódban részesüljenek a család és a jogi védelem terén, hogy megelőzzék a gyermekek, a fiatalok és más szociálisan kiszolgáltatott csoportok intézményesítését.

A beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C4.3. R3-I2 beruházás – A szociális jóléti rendszer digitalizálásának javítása és a szociális jóléti központok és a szociális szolgáltatók összekapcsolása

E beruházás célja a szociális otthoni alkalmazás fejlesztése, amely kezeli és nyilvántartja az egyes szolgáltatók szociális szolgáltatásokhoz való jogának elismerésével kapcsolatos eljárásokat. A beruházás magában foglalja az alkalmazás integrálását az egységes szociális jóléti informatikai rendszerbe, amely egységes digitális platformot biztosít a felhasználókra és a jóléti szolgáltatásokra vonatkozó adatok nyomon követésére és elemzésére.

A beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C4.3. R3-I3 beruházás – A szociális jóléti rendszer digitalizálásának javítása és a szociális szolgáltatások árainak kiszámítására szolgáló módszertan végrehajtási rendszere

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogyúj adatkezelési megoldást dolgozzon ki az állami költségvetésből finanszírozott szociális szolgáltatók számára. A kifejlesztett adatkezelési megoldás fő funkciója az automatizált adatgyűjtés, a minőségelemzés és a szociális szolgáltatások árainak kiszámítása. A beruházásnak olyan szoftver-, hardver- és oktatási követelményeket kell finanszíroznia, amelyek lehetővé teszik a megoldás teljes körű funkcionalitását.

Az intézkedést 2023. december 31-ig be kell fejezni.



 C4.3. R3-I4 beruházás – idősgondozási központok építése és felszerelése (otthoni és közösségi alapú szolgáltatások és intézményi szolgáltatások)

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy nyolc idős központot hozzon létre, amelyek 800 idősebb felnőttnek adnak otthont, akik funkcionálisan teljes mértékben az intézményi gondozástól függenek, és akiknek szükségletei nem biztosíthatók intézményen kívüli szolgáltatások révén. Ezen túlmenően az idősotthonoknak meg kell teremteniük a feltételeket ahhoz, hogy az otthon élő idősek számára közösségi ellátást és intézményen kívüli szolgáltatásokat nyújtsanak. Az idősgondozási központok elhelyezkedését nyilvános felhívás útján kell meghatározni annak érdekében, hogy a városok és a megyék részt vehessenek az idősek számára kialakított központok építésében és felszerelésében, a kiválasztási kritériumoknak pedig a beruházások fenntarthatósága biztosításának képességén, a regionális dimenzión kell alapulniuk annak érdekében, hogy a térképelemzés alapján a területi kapacitás is lefedhető legyen.

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

T.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(mérföldköveknél)

Mennyiségi mutatók
(céloknál)

Időpont

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Egység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

302

C4.3. R1

M

A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni nemzeti terv elfogadása (2021–2027)

A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni nemzeti terv elfogadása (2021–2027)

 

 

 

4.

2021

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni nemzeti terv elfogadása a 2021–2027-es időszakra, amely:

– Határozza meg azt a célt, hogy 2019-re az 18,3 %-os alapforgatókönyvhöz képest 15 % alá kell csökkenteni a szegénységi arányt és a végrehajtási tervet;
– Olyan feltételek biztosítása, amelyek hatékonyan csökkentik a szegénységet és a társadalmi kirekesztést, és javítják a szegénység kockázatának kitett, valamint a súlyos anyagi nélkülözésben élők mindennapi életét.
– A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem fejlesztési prioritásainak meghatározása, valamint a rendszerek kiszolgáltatott csoportjaival kapcsolatos szükségletek azonosítása.

303

C4.3. R1

M

Az új szociális jóléti törvény elfogadása

Az új szociális jóléti törvény hatálybalépése

 

 

1.

2022

Az új szociális jóléti törvény a következő változtatásokat vezeti be:
– A meglévő lakhatási költségek és fűtési támogatások ötvözése egyetlen integrált pótlékban;
– A garantált minimális ellátásról szóló rendelkezést úgy kell módosítani, hogy az alapösszeget 1000 HRK-ra emelik, a gyermekes háztartások esetében pedig legalább 25 %-kal növelik a legnehezebb jogosultsági kritériumok enyhítése révén, beleértve a jövedelmi küszöb 1000 HRK-ra történő emelését;
– Új szociális mentori szolgáltatás bevezetése;
– A tartós ápolás-gondozás terén bevezetett strukturális változások, amelyek elősegítik az intézményesítettség csökkentését, valamint az otthoni és közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérést;
– A szociális szolgáltatásokat és szociális juttatásokat nyújtó intézmények közötti együttműködés és rendszeres információcsere kötelezővé tétele a nyújtott szolgáltatások teljes körére kiterjedő összehangolt megközelítés biztosítása érdekében.

304

C4.3. R1

C

A garantált minimális ellátás kedvezményezettjei

 

szám

56 905

68 000

4.

2023

- 

305

C4.3. R1

M

A funkcionálisan integrált szociális juttatásokra vonatkozó normatív szabály elfogadása

A szociális jóléti törvény vagy az átfogó kiegészítő törvény hatálybalépése

 

 

 

4.

2024

A szociális jóléti törvény vagy az integrált szociális ellátásról szóló átfogó kiegészítő törvény módosításai, amelyek:
– Módosítsa a garantált minimális ellátást azáltal, hogy az alapösszeget 1200 HRK-ra, a gyermekes háztartások esetében pedig legalább 25 %-ra emeli, és biztosítja a garantált minimális ellátás (GMB) és az egyéb szociális juttatások teljes körű integrálását.
– Szakértői elemzés alapján határozza meg a szociális ellátások (funkcionális) integrációját;
– A szociális ellátásokra való jogosultságra vonatkozó rendelkezések szigorítása, többek között az eszközök és a jövedelem tesztelésének javítása révén;
– Szakértői elemzések alapján és különös figyelmet fordítva a tartós szegénységben élőkre, a szociális ellátások lefedettségének, megfelelőségének és célzottságának javítására irányuló intézkedések és rendelkezések beillesztése;
– Rendelkezéseket tartalmaz a nyomonkövetési folyamatra és az érintett érdekelt feleknek a végrehajtás során történő bevonására vonatkozóan;
– A szociális juttatások indexálásának bevezetése.

306

C4.3. R1

C

Társadalmi transzfereket követően szegénység veszélye által fenyegetettek aránya

 

Százalék

18,3 (2019)

16,5

4.

2025

 

307

C4.3. R1-I1

C

A helyi önkormányzati egységek hozzáférése a szociális juttatásokhoz az egyes kedvezményezettek esetében

 

Százalék

0

1

4.

2025

Minden helyi és regionális önkormányzati egységnek funkcionális hozzáféréssel kell rendelkeznie az egyes kedvezményezettek szociális juttatásaira vonatkozóan rendelkezésre álló valamennyi adathoz. Az adóigazgatással együttműködve az adó- és bruttó jövedelemnyilvántartás (EDIP) hatálya alá tartozó jövedelmek visszakeresése, valamint a bruttó jövedelemről, jövedelemadóról, különadóról és kötelező biztosítási járulékokról szóló jelentés (JOPPD) kiterjesztése a szociális védelmi rendszer szociális juttatásaira vonatkozóan lehetővé teszi az egyes kedvezményezettek szociális juttatásaira vonatkozó adatok valamennyi helyi és regionális egységre, valamint nemzeti szintű szolgáltatásokra történő kiterjesztését;

308

C4.3. R1-I2

M

A szociális védelmi juttatásokra vonatkozó információk digitális elérhetősége nemzeti szinten

Kifejlesztett és működő webes alkalmazás, amely tájékoztatást nyújt a szociális juttatásokról a nemzeti szintű szociális védelmi rendszerben az 12 típusú szociális ellátás megszerzéséhez alkalmazott kritériumokkal és feltételekkel

 

 

 

4.

2024

A projektdokumentáció és a műszaki leírás alapján webes alkalmazást kell kidolgozni és hozzáférhetővé tenni valamennyi polgár számára. A kérelemnek hozzáférést kell biztosítania a szociális védelmi rendszerben meglévő valamennyi szociális biztonsági ellátással kapcsolatos információkhoz és azok nemzeti szinten történő megszerzésének indikatív lehetőségéhez. A kérelemben rendelkezésre kell bocsátani azokat a kritériumokat és feltételeket, amelyek alapján egy szociális védelmi rendszerben nemzeti szinten 12 típusú szociális ellátás vehető igénybe.

309

C4.3. R2

C

A szociális mentorálással foglalkozó szakemberek képzése

 

szám

0

220

2.

2022

A szociális mentorok képzését 15 modulon keresztül kell elvégezni, és 220 szakembernek kell elvégeznie. Ez a szolgáltatás a szociális munka világának elveit követi, és kiegészíti a szociális jóléti központok már meglévő tevékenységeit. Foglalkoznia kell a más közösségi alapú szociális szolgáltatókkal való együttműködés szükségességével, valamint azzal, hogy a szociális jóléti rendszerek kedvezményezettjeit aktívan be kell vonni saját társadalmi kirekesztésük leküzdésébe.

310

C4.3. R2

C

Szociális mentori foglalkozásúak foglalkoztatása

 

szám

0

220

4.

2025

220 szociális mentori szakember foglalkoztatása, akik elvégezték a szociális mentori képzést, előfeltétele annak, hogy a kedvezményezettek hátrányos helyzetű és társadalmilag kirekesztett csoportjai számára szociális mentorálást hozzanak létre, akik a munkaerőpiacon való aktív beilleszkedéshez és a közösségi életben való aktív beilleszkedéshez szükséges készségek fejlesztése révén egyénre szabott megközelítést kapnak és felelősségvállalásra törekednek.

311

C4.3. R2-I1

C

A kedvezményezetteknek nyújtott szociális mentori szolgáltatások

 

szám

0

30 000

4.

2025

A szociális mentori szolgálat bevezetése hozzájárul a tartósan munkanélküliek és a társadalmilag kirekesztett egyéb csoportok felvételéhez. A szociális mentori szolgáltatás fokozatos bevezetése révén, amely mind az 118 szociális jóléti központban rendelkezésre áll, beleértve azok leányvállalatait is, és végső soron legalább 30 000 felhasználó számára biztosít aktív előnyt.

312

C4.3. R3

M

A szociális szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó, 2021–2027-re szóló nemzeti terv elfogadása

A szociális szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó, 2021–2027-re szóló nemzeti terv elfogadása

 

 

 

3.

2021

-A szociális szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó, 2021–2027-es időszakra vonatkozó nemzeti tervben meg kell határozni a szociális szolgáltatások fejlesztésének prioritásait, és fel kell vázolni az összes felhasználói csoport igényeit a különböző – nem intézményi és intézményi – gondozási formák tekintetében, egy olyan szisztematikus és holisztikus ellátási terv megvalósítása érdekében, amely a felhasználók igényeihez igazodik. A tervnek meg kell határoznia és meg kell határoznia az olyan lakhatási szolgáltatások, otthoni és közösségi szolgáltatások, valamint egyéb szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges kritériumokat is, amelyek javítják az életminőséget, és lehetővé teszik, hogy a felhasználók hosszabb ideig maradjanak otthonukban és közösségükben. A tervnek tartalmaznia kell egy szociális mentori szolgáltatás bevezetését, valamint az idősgondozás terén az intézményi szolgáltatásokról az otthoni és közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérést, amelyek:
– Az otthoni szolgáltatások és a tartós ápoláshoz kapcsolódó közösségi alapú szolgáltatások fejlesztésének támogatása;
– Az intézményi szolgáltatások elérhetőségének biztosítása kizárólag azon idős személyek számára, akik funkcionálisan teljes mértékben intézményi gondozásra szorulnak, és akiknek szükségleteit nem lehet intézményen kívüli szolgáltatásokon keresztül biztosítani;
– Vezessék be a féllakásos vagy bentlakásos gondozás tervezését, erőteljesen előnyben részesítve az otthoni gondozási szolgáltatásokat, figyelembe véve a szolgáltatások rendelkezésre állását és a felhasználók igényeit.

313

C4.3. R3

M

A családasszisztensekre vonatkozó szabályok elfogadása

A családasszisztensekre vonatkozó szabályok elfogadása

 

 

 

4.

2022

A családiasszisztensek tevékenységét szabályozó kidolgozott szabványoknak lehetővé kell tenniük a helyszíni szolgáltatások harmonizált nyújtását a kedvezményezett otthonában, a helyi közösség szintjén működő egyéb érdekelt felekkel együttműködésben.

314

C4.3. R3-I1

C

A közösségi alapú szolgáltatások nyújtásához szükséges emberi kapacitás megerősítése

 

szám

0

400

4.

2024

Az intézményesítettség megelőzését a szociális szolgálat új szakembereinek felvételével kell elérni az intézményen kívüli szolgáltatások nyújtása, valamint a jogi családvédelmi intézkedésekkel foglalkozó tanácsadók képzése és engedélyezése révén. Különösen a szociális jóléti intézmények szakembereinek folyamatos és célzott képzését és engedélyezését kell biztosítani a gyermekekre vonatkozó jogi családvédelmi intézkedések végrehajtása érdekében (összesen 750 szakember oktatása és engedélyezése a szociális szolgáltatások területén – Jogi családvédelmi intézkedésekkel foglalkozó tanácsadók és 30 családas asszisztens képzése). A 400 hivatásos munkavállalót szociális ellátó intézményeknél és szociális szolgáltatóknál kell alkalmazni.

315

C4.3. R3-I2

C

Egységes információs rendszer (SocSkrb információs rendszer)

 

Százalék

0

1

4.

2024

E beruházás célja, hogy a szociális szolgáltatásokra vonatkozó jogok elismerésére vonatkozó eljárásokat kezelő és rögzítő szociális ellátási alkalmazást egyetlen funkcionális informatikai rendszerbe fejlessze, amely minden érdekelt felet bevon a jogok elismerésébe és a felhasználóknak történő szolgáltatásnyújtás folyamatába, így lehetővé teszi a szociális jóléti rendszerben a felhasználókra és szolgáltatásokra vonatkozó adatok – például a szolgáltatóknál rendelkezésre álló helyekre és szolgáltatásaik áraira vonatkozó információk – nyomon követését és elemzését. A kifejlesztett szoftvermegoldást integrálni kell a szociális jóléti központok által használt meglévő SocSkrb információs rendszerbe. Végül ez lehetővé teszi valamennyi szociális jóléti központ informatikai összekapcsolását az állami költségvetésből finanszírozott szociális szolgáltatókkal.

316

C4.3. R3-I3

M

Informatikai rendszer a szociális szolgáltatások és a hálózatban működő szolgáltatók árainak kiszámításához

Kifejlesztett és működőképes informatikai rendszer az árak kiszámítására valamennyi szociális szolgáltató és a hálózat valamennyi szolgáltatója számára

szám

0

1

2.

2023

Az adatkezelés informatikai rendszere az adatok automatikus gyűjtésére és elemzésére, valamint a hálózatban nyújtott szociális szolgáltatások valamennyi típusára és a szociális szolgáltatók árainak kiszámítására szolgál. A beruházásnak olyan szoftver-, hardver- és oktatási követelményeket kell finanszíroznia, amelyek lehetővé teszik a megoldás teljes körű funkcionalitását.

317

C4.3. R3-I4

C

Idősek intézményi, otthoni és közösségi gondozási központjainak építése

 

szám

0

8

2.

2026

Az idősotthonok építése és üzembe helyezése megteremti az integrált gondozás feltételeit. Az elemzésből származó adatok alapján nyolc központ létesítéséről van szó 800 kedvezményezett számára, kizárólag olyan személyek számára, akik funkcionálisan teljes mértékben intézményi gondozásra szorulnak, és akiknek szükségletei sem otthoni, sem közösségi szinten nem biztosíthatók. Az idősgondozási központok elhelyezkedését nyilvános felhívás útján kell meghatározni annak érdekében, hogy a városok és a megyék részt vehessenek az idősek számára kialakított központok építésében és felszerelésében, a kiválasztási kritériumokat pedig a beruházások fenntarthatóságának biztosítására való képesség, a regionális dimenzió pedig annak érdekében, hogy a feltérképezés elemzése alapján akár területi kapacitás is lefedhető legyen. Minden új építésnek legalább közel nulla energiaigényű épületnek kell lennie az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv szerint, míg a meglévő épületek felújításának átlagosan legalább az épületfelújításról szóló bizottsági ajánlásban meghatározott, közepes mélységű felújítást kell elérnie, vagy átlagosan legalább 30 %-kal csökkentenie kell a közvetlen és közvetett ÜHG-kibocsátást az előzetes kibocsátáshoz képest. Minden épület esetében különös figyelmet kell fordítani az egészséges beltéri éghajlati viszonyok, a tűzbiztonság és a fokozott szeizmikus aktivitással járó kockázatok biztosítására.

   U. 5.1. KOMPONENS: AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER ELLENÁLLÓ KÉPESSÉGÉNEK ERŐSÍTÉSE

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja a Covid19-világjárvány által súlyosbított, az egészségügyi rendszer rezilienciájával és fenntarthatóságával kapcsolatos kihívások kezelése az uniós átlag alatti várható élettartammal, valamint a gyenge megelőző, krónikus és tartós ápolás-gondozással összefüggésben. Az ezen komponenshez kapcsolódó reformok és beruházások átfogó célja az egészségügyi rendszer hatékonyságának, minőségének, hozzáférhetőségének és pénzügyi fenntarthatóságának javítása.

A komponens a következő intézkedéseket tartalmazza:

-Új betegellátási modellek bevezetése, különös tekintettel a rákos betegek megelőző és krónikus ellátására;

-A kórházak funkcionális integrációja és a nappali kórházak megerősítése közép- és felsőfokú szinten (horizontálisan és vertikálisan);

-A családsegítők arányának növelése az általános szerződéssel rendelkező orvosok és a családegyesületek teljes számához képest;

-A közös közbeszerzés digitalizált rendszerének javítása a megyei tulajdonú kórházak bevonása érdekében, a rendszer jelentős megtakarítása és a minőség javítása érdekében;

-Egy központi előkészítő rendszer széles körű alkalmazása 8 kórházban, valamint egy egységterápiás rendszer bevezetése 40 kórházban.

A komponens hozzájárul az egészségügyi rendszer rezilienciájának fokozására, az egészségügyi dolgozók és létesítmények kiegyensúlyozott földrajzi eloszlására, a közigazgatás valamennyi szintje közötti szorosabb együttműködésre és az e-egészségügybe történő beruházásokra vonatkozó országspecifikus ajánlás (2020. évi 1.2. országspecifikus ajánlás), valamint a digitális infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításához (2.3. országspecifikus ajánlás, 2020), valamint a készségek elsajátításának előmozdításához (2020. évi 2.4. országspecifikus ajánlás).

A DNSH technikai iránymutatásának (2021/C 58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

U.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C5.1. R1 reform – Az egészségügyi rendszer hatékonyságának, minőségének és hozzáférhetőségének javítása

Ezen intézkedés célja az elsődleges egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés javítása, különösen a vidéki, távoli és szigeteken, a családi orvosok (általános orvosok) szintjén nyújtott szolgáltatások körének és minőségének javítása révén, csökkentve ezáltal a kórházak terheit. Az egészségügyi eredmények jobb nyomon követése érdekében létre kell hozni az egészségügyi rendszer teljesítményértékelési keretét (HSPA) annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a fő teljesítménymutatók meghatározott módszertan szerinti létrehozásához azzal a céllal, hogy az intézkedéseket összekapcsolják a nemzeti stratégiai dokumentumokban és reformokban meghatározott célkitűzésekkel, javítva a stratégiai és szakpolitikai elemzéshez rendelkezésre álló egészségügyi adatok időszerűségét.

A reform 2022. szeptember 30-ig fejeződik be.



C5.1. R1-I1 beruházás – Mobil gyógyszertárak bevezetése az alapellátásba

E beruházás célja a gyógyszerellátás olyan területeken, ahol nincs gyógyszertár vagy gyógyszertár, négy mobil gyógyszertár beszerzésével, lakóautók formájában és négy gyógyszertár csónak formájában történő beszerzésével. Ez a beruházás várhatóan pozitív hatással lesz a peremterületek demográfiájára és életminőségére. Ez az intézkedés bizonyos távoli területekre – különösen a szigetekre és a vidéki szárazföldi területekre – összpontosít annak érdekében, hogy Horvátországban teljes körű gyógyszertári szolgáltatás álljon rendelkezésre. Emellett növelnie kell a gyógyszertári szolgáltatások elérhetőségét mind a lakosok, mind a turisták számára (a szezonális csúcsidőszakokban), az életminőség javítása és a vidéki, távoli és szigeti területek lakosságának növekedéséhez való hozzájárulás érdekében.

Az intézkedést 2024. szeptember 30-ig be kell fejezni.

C5.1. R1-I2 beruházás – Mobil járóbeteg-ellátó egységek

Ezen intézkedés célja egy mobil elsődleges járóbeteg-ellátási rendszer létrehozása vidéki, távoli és szigeti területeken, amelyet az Egészségügyi Minisztérium irányít a helyi és regionális önkormányzatokkal, valamint az egészségügyi központokkal együttműködésben. A beruházásnak ki kell terjednie a vidéki, távoli és szigeti területeken a mobil elsődleges járóbeteg-ellátás 80 %-os lefedettségére vonatkozó cél eléréséhez szükséges kapacitások feltérképezésére. Emellett létre kell hozni egy szerződéskötési modellt a szolgáltatás hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása érdekében. A beruházásnak továbbá egyedi egészségügyi előírásokat kell kidolgoznia a vidéki, távoli és szigeti sajátosságok figyelembevételével, figyelembe véve e területek valamennyi lakosának igényeit, beleértve az idősebb és kevésbé mobil népességet is. Az Egészségügyi Minisztérium igazgatja a mobil csapatok ambuláns egészségügyi alapellátás biztosításához szükséges kapacitásának növelését célzó képzést.

Az intézkedést 2025. június 30-ig be kell fejezni.

C5.1. R1-I3 beruházás – Klinikai szigetelő egységek építése és felszerelése (épületek 3, 4 és 1/5) Fertőző betegségek klinikája „Dr Fran Mihaljević”

Ezen intézkedés célja korszerű kapacitások kiépítése a „Dr Fran Mihaljević” fertőző betegségek klinikája számára, amely a Covid19-világjárványok leküzdésére irányuló erőfeszítések élén álló elsődleges intézmény, és amelynek épületei a 2020-as földrengések során megsérültek, amelyek közül néhányat le kell bontani. Ugyanakkor a cél a fertőző betegségek kezelésének korszerű és innovatív technológiák alkalmazásával történő megvalósítása a kezelési idő, a költségek csökkentése és a betegek magas színvonalú ellátása érdekében. A célkitűzés elérése, valamint a hatáskörébe tartozó egészségügyi rendszer ellenálló képességének és a szükséges funkcióknak a növelése érdekében a projektnek tartalmaznia kell a szükséges eszközcserére irányuló intézkedéseket. Az új épületet továbbá modern diagnosztikai eszközökkel kell felszerelni.

Az intézkedést 2026. március 31-ig be kell fejezni.

C5.1. R1-I4 beruházás – A KBC Split klinikai kórház digitális képdiagnosztikája

Ezen intézkedés célja a KBC Split digitális képdiagnosztika javítása, ezáltal javítva az egészségügyi ellátást a betegségek megelőzése, kezelése és diagnosztizálása terén. A beruházás célja az egészségügyi ellátás minőségének és hozzáférhetőségének javítása a betegek valamennyi kategóriája számára, a klinikai eredmények javítása, valamint a korábbi és jobb minőségű diagnosztika biztosítása, különösen a gyermekgyógyászati és az onkológiai betegek esetében. Különösen digitalizálja az egészségügyi szolgáltatásokat és folyamatokat, biztosítja az egészségügyi szolgáltatások nyújtásának átláthatóságát, optimalizálja a kórházi rendszer erőforrásainak felhasználását és biztosítja a jövőbeli pénzügyi stabilitást. A beruházásnak az újonnan beszerzett orvosi berendezések, többek között a mágneses rezonancia 3T, a Neurointervention digitális DSA angioterem, a digitális diaszkóp RTG-gép és az endoszkópos gasztroenterológiai szobának otthonához kell igazítania a teret.

Az intézkedést 2022. december 31-ig be kell fejezni.

C5.1. R1-I5 beruházás – Az „OB Varaždin” központi kórház építése és felszerelése

Ezen intézkedés célja egy központi működési blokk létrehozása és felszerelése intenzív kezelési egységgel (JIL), központi sterilizálással, RTG-diagnosztikával, transzfúziókkal és orvosi-biokémiai laboratóriumokkal, valamint a meglévő orvosi létesítményekkel összekötő folyosók építése. Ez a beruházás várhatóan optimalizálja a kórházi egészségügyi rendszer erőforrásait, növeli a betegek biztonságát, és megfelelő feltételeket biztosít az egészségügyi személyzet munkájához. Továbbá azáltal, hogy a kezelőblokk valamennyi kiegészítő műveletének korszerű és funkcionális tereit egyesíti, várhatóan javítani fogja a betegek minőségét és biztonságát, amikor osztályról osztályra költöznek. A Varasdi Általános Kórház a pavilon típusú kórházból egyetlen funkcionálisan összekapcsolt épületté alakul át, ami várhatóan biztosítja a pénzügyi fenntarthatóságot is.

Az intézkedést 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C5.1. R1-I6 beruházás – Digitális képdiagnosztika „KB Dubrava” klinikai kórház

Ezen intézkedés célja digitális radiológiai berendezések beszerzése a KB Dubravai Diagnosztikai és Beavatkozási Radiológiai Intézet számára, amely több mint 350 000 betegnek nyújt szolgáltatást. Összességében ez a beruházás várhatóan jelentősen javítja az egészségügyi ellátás minőségét és hozzáférhetőségét a betegek valamennyi kategóriája számára, javítja a diagnózist, a kezelést és a kezelés utáni nyomon követést, és ezáltal a klinikai eredményeket a betegek valamennyi csoportja számára, beleértve a kórházakban legösszetettebb kezelést igénylő betegeket és a kórház szervezeti egységeit is. Ennek eredményeként várhatóan csökkenni fog a kórházi ellátás időtartama, a komplikációk, az intenzív osztályokon történő kórházi ellátás, a kezelési költségek és a várólisták. A beruházás a legkorszerűbb felszerelések beszerzését is magában foglalja.

Az intézkedést 2023. június 30-ig be kell fejezni.

C5.1. R1-I7 beruházás – Új létesítmények kialakítása a nappali kórházi és egynapos sebészeti beavatkozásokhoz, valamint az integrált sürgősségi kórházi felvételhez és a Neurosurgery Clinic Clinical Hospital Centre „KBC Sestre milosrdnice”-hez való igazítása.

Ezen intézkedés célja a betegek kezelési kapacitásának legalább 22 %-kal történő növelése a jelenleg kezelt betegek számához képest. A beruházás várhatóan jelentősen javítja majd a KBC által kezelt mintegy 700 000 beteg egészségügyi ellátásának minőségét, amelyből mintegy 300 000 sürgősségi esetet jelent, és körülbelül 40 000 beteget kezel napi kórházakban és műtétekben. Az intézkedés új létesítményeket szerel fel a napi kórházi és egynapos sebészetre, valamint az integrált kórházi sürgősségi felvételre, és adaptálja a Neurosurgery Clinicot a Sestre milosrdnice Klinikán (KBC) belül.

Az intézkedést 2023. december 31-ig be kell fejezni.

C5.1. R1-I8 beruházás – Gyakorlati kezelés és gyógyszerrezisztens epilepszia betegek kezelése a „KB Dubrava” általános kórházban

Ezen intézkedés célja a Neurology KB Dubrava Intézet továbbfejlesztése, valamint a farmakológiai rezisztens betegeknél az epilepszia működést megelőző módszerei és kezelése. A beruházás magában foglalja a legkorszerűbb berendezések beszerzését és a térbeli kapacitás kiigazítását.

Az intézkedést 2023. június 30-ig be kell fejezni.

C5.1. R1-I9 beruházás – KBC Zágráb Klinikai Kórház fejlesztése, III. szakasz – orvosi és nem orvosi eszközökkel való felszerelés

Ezen intézkedés célja annak biztosítása, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges technikai feltételek a meglévő ellátási formák megvalósításának optimalizálásához és az új szolgáltatások kifejlesztéséhez, lehetővé téve a modern technológiák alkalmazását, és növelve az egészségügyi ellátás harmad- és negyedrendű szintjein nyújtott ellátáshoz való hozzáférést. A Zágrábi Klinikai Kórházi Központ (KBC) fejlesztési projektjének részeként a beruházásnak meg kell vásárolnia az orvosi és nem orvosi eszközöket. Az intézkedést 2026. március 31-ig be kell fejezni.

C5.1. R2 reform – Új gondozási modell bevezetése a legfontosabb egészségügyi kihívásokra

Ezen intézkedés célja az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása és harmonizálása integrált klinikai e-iránymutatások kidolgozása révén. A rendszernek jól meghatározott kezelési szervezéssel kell rendelkeznie egy nemzeti hálózaton keresztül, valamint kulcsfontosságú klinikai iránymutatásokkal és betegek nyomon követésével, amelyek meghatározzák a kezelés konkrét lépéseit és az elfogadható várakozási időket.

A reform 2025. szeptember 30-ig fejeződik be.

C5.1. R2-I1 beruházás – A rákbetegségek megelőzésére, diagnosztizálására és kezelésére szolgáló berendezések beszerzése

Ezen intézkedés célja, hogy Horvátországban a kezelés során késedelem nélkül optimális kezelést biztosítson valamennyi onkológiai beteg számára, korszerű sugárterápiás technikákat alkalmazva a berendezések felhasználásának optimalizálása és a radioterápiás folyamat minőségének ellenőrzése érdekében, ezáltal javítva a szolgáltatások minőségét és javítva az egészségügyi eredményeket az onkológiai betegek kezelése során. Az intézkedés a következőket foglalja magában: Tizennégy tartály építése lineáris szimulátorokhoz, sugárterápiás berendezések, huszonhárom VMAT lineáris gyorsító, három lineáris SBRT-gyorsító, öt HDR brachyterápia, hat CT szimulátor, sugárterápiás hálózati berendezések, dozimetriai berendezések, rögzítőberendezések.

Az intézkedést 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C5.1. R2-I2 beruházás – A Nemzeti Onkológiai Hálózat és a Nemzeti Onkológiai Adatbázis létrehozásához szükséges berendezések beszerzése és bevezetése

Ezen intézkedés célja a Nemzeti Onkológiai Adatbázis nemzeti hálózatának létrehozása, amely a kórházi információs rendszerekből és más rendszerekből származó adatokat automatizmussal, a kórházi informatikai rendszerekkel kompatibilis és párhuzamos módon kapcsolja össze és rögzíti, ami további terhet ró az egészségügyi szakemberekre. Ezenkívül egységes informatikai platformot hoz létre az onkológiai betegek összekapcsolására, figyelemmel kísérésére és optimális kezelésére, lehetővé teszi a szervezeti és szerkezeti változások tervezését, a kockázatok azonosítását és a stratégia további lépéseinek – többek között a sugárterápiás hálózat létrehozásának – alapját. Az informatikai platformon található átfogó nemzeti Onkológiai Adathálózatban minden betegnek onkológiai ellátásban kell részesülnie az iránymutatásoknak és az onkológiai ellátás minőségére vonatkozó egységes/kiegészítő adatbázisnak megfelelően.

Az intézkedést 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C5.1. R3 reform – Az egészségügyben az emberi erőforrások stratégiai irányítási rendszerének bevezetése

E reform célja a polgárok egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének javítása, különösen a vidéki és a kevésbé sűrűn lakott területeken élők számára, a sürgősségi orvoslás hatékonyságának javítása, valamint magas színvonalú és hatékony egészségügyi rendszer biztosítása mellett. E cél elérése érdekében speciális képzést kell biztosítani az egészségügyi szakemberek, különösen az alapellátásban dolgozó orvosok, valamint a sürgősségi orvosi ellátás területén dolgozó ápolók és technikusok számára, ezáltal biztosítva az egészségügyi szakemberek kiegyensúlyozott földrajzi eloszlását és a közegészségügyi szolgálatok hálózatának megfelelő foglalkozását. A reform továbbá előirányozza a 2021–2027-es időszakra szóló nemzeti egészségfejlesztési terv elfogadását, amely:

– A rugalmas, hatékony és holisztikusan irányított egészségügyi rendszer megvalósításához szükséges fejlesztési szükségletek meghatározása;

– Tüntesse fel a sikeres egészségfejlesztésre és betegségmegelőzésre irányuló intézkedéseket;

– Az egészségügyi szolgáltatók koordinációjának bevezetése, valamint a kezelési és rehabilitációs modellek átalakítása az aktív gondozási folyamatirányítás felé minden szakaszban és szinten;

– Az egészségügyi szolgáltatások és a szociális ellátás integrációjának meghatározása és integrált tartós ápolási-gondozási modellek kidolgozása;

– Vezessen be intézkedéseket az egészségügyi ellátás és a betegbiztonság ellenőrzésére és javítására;

– A személyzeti igazgatásra vonatkozó rendelkezések javítása.

– Vezessen be olyan konkrét célkitűzéseket, amelyek közvetve hozzájárulnak a nemzeti reformstratégiában meghatározott stratégiai célkitűzés 2030-ig történő eléréséhez. A várható élettartam egészségügyi éveinek növekedését az alábbiakkal kell hozzájárulni:

– A legfőbb közegészségügyi problémát jelentő egészséges életmód és betegségmegelőzés előmozdítása;

– Az egészségügyi ellátás minőségének javítása az egészségügyi ellátás valamennyi szintje és része hatékonyságának, biztonságának, hozzáférhetőségének és funkcionális integrációjának javítása révén;

– Új gondozási modell bevezetése az olyan kulcsfontosságú egészségügyi kihívások kezelésére, mint a szív- és érrendszeri betegségek, az onkológiai és ritka betegségek, valamint a cukorbetegség a hossz meghosszabbítása és az életminőség javítása érdekében

– Stratégiai irányítás révén tegye az egészségügyi rendszert a foglalkoztatás kívánatos helyszínévé, ezáltal biztosítva az alkalmazottak optimális számát és eloszlását az egészségügyi rendszerben;

– Az egészségügyi rendszer finanszírozási és irányítási modelljének javítása.

A reform 2021. szeptember 30-ig fejeződik be.

C5.1. R3-I1 beruházás – Szakosítások központi finanszírozása

Ezen intézkedés célja annak biztosítása, hogy valamennyi egészségügyi szolgáltatás megfelelően hozzáférhető legyen a nyilvánosság számára, figyelembe véve az orvosok nyugdíjba vonulása, a vidéki és hátrányos helyzetű környezetben – beleértve a szigeteket is – az állások elfogadása iránti érdeklődés hiányát, valamint a fiatal orvosok külföldre áramlását is. A beruházás az egészségügyi szakemberek és orvosok számára az egészségügyi alapellátás alapvető szintjén, valamint a közegészségügy területén nyújt speciális képzést.

Az intézkedést 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C5.1. R3-I2 beruházás – Szakápolók és technikusok sürgősségi orvosi szakképzése

Ezen intézkedés célja ápolók és technikusok sürgősségi orvosi szakirányú szakképzése, amely lehetővé teszi számukra, hogy önállóan dolgozzanak a sürgősségi orvosi ellátásban. A képzésnek lehetővé kell tennie az egészségügyi szolgáltatások szélesebb körének biztosítását a sürgősségi betegek számára, és számos beavatkozás nem igényel közvetlen orvosi jelenlétet. Ezen túlmenően az intézkedésnek lehetővé kell tennie az ambuláns sürgősségi orvosi rendelőben dolgozó orvosok kivezetését, ezáltal fedezve az orvoshiányt a kórházi rendszerben, ami a sürgősségi orvosi rendszer racionalizálásához vezet.

Az intézkedést 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C5.1. R4 reform – Az egészségügyi rendszer pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy kezelje a hátralékok fenntarthatatlan növekedését, a következetlen eljárásokat és a költséges gyógyszerek beszerzését az egészségügyi rendszerben azzal a céllal, hogy pénzügyileg fenntartható közegészségügyi rendszer jöjjön létre az egészségügyi ellátás nyújtásának módjait és lehetőségeit befolyásoló egységes előkészítési, szerződéskötési és végrehajtási eljárások révén. A reform magában foglalja az egészségügyi ellátásról szóló törvényből és a kötelező egészségbiztosításról szóló törvényből álló jogszabályi keret felülvizsgálatát, amely a következő elemeket tartalmazza:

-A sürgősségi orvosi tevékenységek szervezésének javítása a sürgősségi orvostudományi intézetben, valamint operatív feladatok ellátása meghatározott szervezeti egységeken keresztül;

-A közegészségügyi szolgálat átszervezése hatékonyságának növelése céljából, különös tekintettel a megelőzésre és a korai diagnózisra, valamint a vészhelyzetekre és különleges körülményekre (pandémiák) való jobb reagálásra;

-A kórházak irányítási jogainak átruházása a megyékből és Zágráb városából a Horvát Köztársaságba a meglévő kapacitások hatékony és eredményes kihasználása érdekében, valamint az egészségügyi ellátás rendelkezésre állásának és minőségének javítása a kórházi irányítási modell átszervezése révén;

-Az egyes egészségügyi szolgáltatások várólistáiban szereplő idő lerövidítése, a kötelező egészségbiztosításból rendelkezésre álló egészségügyi erőforrások optimalizálása és jobb elosztása a biztosítottak számára hozzáférhetőbb egészségügyi szolgáltatások megvalósítása érdekében;

-A pénzügyi irányításra vonatkozó rendelkezések megerősítése a pénzügyi tőke garantálása mellett a közegészségügyi rendszer pénzügyi stabilitásának elérése érdekében;

-Jogszabályi változások a Horvát Egészségbiztosítási Pénztár (HZZO) fizetési kötelezettségeinek időben történő teljesítése érdekében.

A reformnak a következő célokat kell elérnie:

-Legalább 8 kórház funkcionális integrációját be kell fejezni;

-A beszerzési kategóriák legalább 85 %-a, amely a kormányzat által kezelt kórházak összkiadásainak legalább 80 %-át teszi ki, és amelyet közös közbeszerzési eljárás keretében szereztek be.

A reformot 2023. december 31-ig be kell fejezni.

C5.1. R4-I1 beruházás – parenterális előkészületek központi előkészítése 8 horvát kórházban

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy 8 kórházban a parenterális készítmények legalább 75 %-ára kiterjedő központi előkészítő rendszert hozzon létre a parenterális gyógyszerek használata költségeinek csökkentése és a legmagasabb szintű biztonság biztosítása, a gyógyszerelési hibák megelőzése, a kórházi ellátás további napjai, valamint a kórházi osztályokon dolgozó orvosok és ápolók terheinek csökkentése érdekében. Az intézkedésnek biztosítania kell a gyógyszer nyomon követhetőségét a gyógyszert felírótól a betegig, valamint a kezelési adatok előállításának automatizálását a kezelés eredményeinek nyomon követése céljából.

Az intézkedést 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C5.1. R4-I2 beruházás – Egy egységterápiás elosztórendszer bevezetése 40 horvát kórházban

Ezen intézkedés célja, hogy hozzájáruljon a betegbiztonság növeléséhez, a gyógyszerelési hibák megelőzéséhez, a gyógyszerkészletek ellenőrzéséhez és a betegek érdekérvényesítésének fokozásához, ami a kezelés általános eredményeinek javulásához vezet. A beruházásnak 40 kórházban be kell vezetnie egy egységterápiás forgalmazási rendszert, és javítania kell az ellátás minőségét és pontosságát, figyelembe véve az egyre fontosabb farmakonómiai eredményeket, amelyek lehetővé teszik a terápiás terjesztés minőségének fenntartását és további javítását.

Az intézkedést 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C5.1. R4-I3 beruházás – A gyógyszerek nyomon követésének digitalizálása egészségügyi intézményeken keresztül az egészségügyi ellátás másodlagos és harmadlagos szintjein

Ezen intézkedés célja a gyógyszerút digitalizálása annak érdekében, hogy a horvát egészségügyi rendszer nyomon követhesse a gyógyszerfogyasztást. Ez a beruházás várhatóan csökkenteni fogja a rendszer adminisztratív és pénzügyi terheit azáltal, hogy megszünteti a gyógyszert kísérő valamennyi papíralapú dokumentum szükségességét, csökkenti az adminisztratív költségeket és csökkenti a gyógyszerek használatát a szervezeti egységekben. Lehetővé teszi farmako-epidemiológiai adatok előállítását az egészséggel kapcsolatos valamennyi folyamat szisztematikusabb tervezésének, nyomon követésének és értékelésének támogatása érdekében.

Az intézkedést 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C5.1. R4-I4 beruházás – Gyógyszerhiány-ellenőrzési és -megelőzési rendszer kialakítása Horvátországban

Ezen intézkedés célja a gyógyszerkészletekre vonatkozó adatok célzott kezelésének bevezetése, amely hatékonyabbá teszi a gyógyszerek beszerzését, és biztosítja a gyógyszerek rendelkezésre állását a rendelkezésre álló legjobb áron. Ezen túlmenően az intézkedésnek létre kell hoznia az egyes gyógyszerek forgalmának nyomon követésére és elemzésére szolgáló pontos operatív rendszert, amely modellt és eszközt biztosít Horvátország számára a gyógyszerhiány előrejelzéséhez és megelőzéséhez.

Az intézkedést 2025. június 30-ig be kell fejezni.

C5.1. R4-I5 beruházás – A járóbeteg-ellátást nyomon követő rendszer bevezetése, különös tekintettel az állami gyógyszertárakban található krónikus betegekre

Ezen intézkedés célja a nem kórházi betegek farmakológiai kezelésébe történő beruházások költséghatékonyságának szisztematikusabb tervezése, nyomon követése és értékelése. Be kell vezetni a nem kórházi krónikus betegek eredményeinek nyomon követésére szolgáló rendszert a nyilvános gyógyszertárakban. A modellnek lehetővé kell tennie a horvát egészségügyi rendszer számára a kezelések eredményeinek teljes körű és átlátható nyomon követését, valamint a vásárolt gyógyszerek különböző eredményeinek jobb megértését. Lehetővé teszi továbbá értékes farmako-epidemiológiai adatbázisok létrehozását.

Az intézkedést 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C5.1. R4-I6 beruházás – Hulladékgazdálkodás a KBC zágrábi Klinikai Kórházban

Ezen intézkedés célja, hogy jelentősen csökkentse az orvosi hulladék ártalmatlanításának és szállításának költségeit, javítsa a higiéniai színvonalat, javítsa a személyzet biztonságát, valamint csökkentse a feldolgozott egészségügyi hulladék tömegét és mennyiségét. Továbbá hozzájárul a környezetre gyakorolt káros hatás csökkentéséhez azáltal, hogy csökkenti a környezetbe történő kibocsátást és csökkenti a fertőző hulladékok szállításából eredő kockázatokat. A beruházásnak az éghajlat-politikai célkitűzések nem jelentős sérelmével összhangban hulladékégető és támogató létesítményeket kell kiépítenie a KBC Zágráb telephelyén keletkező nem újrafeldolgozható veszélyes egészségügyi hulladék ártalmatlanítására és kezelésére. Ez a projekt egy modern egészségügyi hulladékkezelő létesítmény építésére terjed ki, amely a következőkből áll:

-Az ilyen típusú hulladékok tárolására vonatkozó valamennyi előírásnak megfelelő, nem újrahasznosítható veszélyes egészségügyi hulladék hűtött tárolása;

-Nem újrahasznosítható veszélyes egészségügyi hulladékkezelő vezetékek;

-A nem újrahasznosítható veszélyes egészségügyi hulladék energetikai hasznosítására szolgáló vezetékek füstgáztisztító rendszerrel és folyamatos kibocsátás-ellenőrző rendszerrel;

-Modern automata zsinórok mosására;

Ez az intézkedés várhatóan nem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a DNSH technikai iránymutatásának (2021/C 58/01) megfelelően.

Az intézkedést 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C5.1. R5 reform – e-egészségügy

Ezen intézkedés célja az irányítási kapacitás javítása az adatok hatékonyabb felhasználása révén, valamint az egészségügyi rendszer irányításának javítását célzó innovatív egészségügyi megoldások ösztönzése. Az e-egészségügyi reformnak támogatnia kell az annak biztosítására irányuló erőfeszítéseket, hogy minden ember hozzáférjen a szükséges, megfelelő minőségű egészségügyi szolgáltatásokhoz (ideértve a megelőzést, a kezelést, a rehabilitációt és a palliatív ellátást). A reformnak magában kell foglalnia a nemzeti távorvoslási keret elfogadását azzal a céllal, hogy:

-A távorvosi szolgáltatások körének kiterjesztése, valamint a nemzeti egészségügyi információs rendszerrel való interoperabilitás és a jövőbeli, határokon átnyúló adatcserére való alkalmasság biztosítása;

-A beteg alapvető paramétereinek továbbítása a sürgősségi egészségügyi szolgálattól (HMS) a közös sürgősségi kórházi szolgálatig (OHBP) és a távbetegek megfigyelésébe.

-Távoli veszélyhelyzet-felügyeleti rendszer (HMS) létrehozása, valamint a felügyelet bevezetésére vonatkozó cselekvési terv és a végrehajtás nyomon követésére szolgáló keret létrehozása, a kapcsolódó technikai támogatási eszköz keretében készített helyzetelemzés, nemzeti keret és cselekvési terv alapján.

A nemzeti e-egészségügyi információkezelési rendszer a következő funkciókat foglalja magában:

-Rendszeres jelentéstétel a lakosság egészségi állapotáról, mint a célzott betegségmegelőzési és -kezelési tevékenységek alapja;

-Nemzeti adatelemzési kapacitások kiépítése, beleértve az egészségügyi szolgáltatók és a betegek kapcsolódási pontjainak a meglévő infrastruktúrákba és gyakorlatokba való integrálását;

-A mesterséges intelligencia és a nagy teljesítményű számítástechnika bevezetésére irányuló nemzeti kapacitások növelése, az e-egészségügyi kiberbiztonság és a fejlett digitális készségek szintjének növelése az egészségügyi szakemberek, valamint a betegek számára a fejlett technológiák, különösen a mesterséges intelligencia révén;

-Az egészségügyi rendszerben rendelkezésre álló anonimizált adatokon alapuló új egészségügyi szolgáltatások fejlesztésének lehetővé tétele.

A reformot öt kísérő beruházás (C5.1. R5-I1-I5. pont) támogatja.

A reform 2022. december 31-ig fejeződik be.

C5.1. R5-I1 beruházás – A KBC Splitben működő színházak és robotsebészet digitális integrációja

Ezen intézkedés célja a rosszindulatú betegségekben szenvedő betegek átfogó kezelésének lehetővé tétele és az egészségügyi ellátás optimalizálására irányuló intézkedések beépítése. Ily módon a beruházás várhatóan javítani fogja az egészségügyi eredményeket azáltal, hogy új, korszerű sebészeti kezeléseket vezet be a betegek számára. A beruházás a műtőházak digitalizálásával és a fejlett rákkezeléshez szükséges berendezések beszerzésével foglalkozik a KBC Splitben.

Az intézkedést 2023. december 31-ig be kell fejezni.



C5.1. R5-I2 beruházás – TELECORDIS

Ezen intézkedés célja a kardiológiai szolgáltatások digitalizálása, amelyek lehetővé teszik a betegek állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, különösen a krónikus szívbetegségben szenvedők esetében. Az alapellátás szintjén a gyors és hozzáférhető kardiológiai diagnosztikai szolgáltatások várhatóan segíteni fogják a betegek szív-egészségügyi problémáinak időben történő felismerését, az időben történő és megfelelő kezelést, valamint egészségi állapotuk folyamatos figyelemmel kísérését. Ezenkívül az ECG Holter távorvosi szolgáltatásnak biztosítania kell a távoli és vidéki területeken élő betegek számára a szakellátáshoz való hozzáférést, ezáltal jelentősen növelve a speciális egészségügyi szolgáltatások elérhetőségét a helyi járóbeteg-központokban, javítva a szakemberek teljesítményét, javítva a betegek eredményeit, csökkentve a várólistákat és az egészségügyi szolgáltatások nyújtásának költségeit. A beruházásnak magában kell foglalnia a diagnosztikai folyamatok digitalizálását, és lehetővé kell tennie az adatok szétszórt szakosodott központokkal való megosztását.

Az intézkedést 2023. március 31-ig be kell fejezni.

C5.1. R5-I3 beruházás – Teletranszfúzió

Ezen intézkedés célja a transzfúziós szolgáltatás digitalizálása, valamint egy ügyeleti transzfúziós szakértő rendelkezésre állásának biztosítása valamennyi kórházi egészségügyi intézmény számára transzfúziós egységekkel, hozzájárulva a távorvoslási szolgáltatás erőteljes fejlődéséhez az orvosi adatok digitális továbbítása révén, valamint valamennyi kórházi létesítmény és transzfúziós egységek összekapcsolásának megerősítése.

Az intézkedést 2022. december 31-ig be kell fejezni.

C5.1. R5-I4 beruházás – A robotsebészettel felszerelt operatív helyiségek digitalizálása és integrálása a KBC Sestre milosrdnice Klinikai Kórházban

Ezen intézkedés célja a műtőházak digitalizálása és az új, modern sebészeti beavatkozásokhoz szükséges fejlett kezelőberendezések beszerzése. A műszobák digitalizálása és integrálása megváltoztatja a betegekre, valamint az operatív kezelés típusára és módszereire vonatkozó adatok tervezését, dokumentálását, tárolását és megosztását. A robotsebészetnek javítania kell a sebészeti kezelés minőségét, növelnie kell a betegek biztonságát, nagyobb átláthatóságot kell elérnie a kezelés terén, jobb költségszabályozást és egészségügyi eredményeket kell elérnie, meg kell erősítenie és meg kell szilárdítania az alapvető egészségügyi információs infrastruktúra erőforrásait, be kell vezetnie egy papírmentes egészségügyi szolgáltatási rendszert, és hozzá kell járulnia a digitális átálláshoz.

Az intézkedést 2023. december 31-ig be kell fejezni.

C5.1. R5-I5 beruházás – A „KB Merkur” klinikai kórház diagnosztikai egységeinek digitalizálása és felszerelése

Ezen intézkedés célja a diagnosztikai egységek digitalizálása és felszerelése, a diagnosztikai fejlesztési eljárások nyomon követésének megkönnyítése és a betegek jobb minőségű szolgáltatásának biztosítása. A beruházás magában foglalja a legkorszerűbb eszközök beszerzését.

Az intézkedést 2023. március 31-ig be kell fejezni.

U.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(mérföldköveknél)

Mennyiségi mutatók
(céloknál)

Időpont

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Egység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

318

C5.1. R1

M

Az egészségügyi rendszer teljesítményértékelési keretének elfogadása

Az egészségügyi rendszer teljesítményértékelési keretének hatálybalépése

 

 

 

3.

2022

Az egészségügyi rendszer teljesítményértékelése (HSPA) létrehozza az egészségügyi teljesítmény mérésére szolgáló keretet, amely meghatározott értékelési módszertan szerint határozza meg a fő teljesítménymutatókat, az intézkedéseknek a nemzeti stratégiai dokumentumokban és reformokban meghatározott célkitűzésekkel való összekapcsolásához, az adatok időszerűségéhez és az egészségügyi eredmények nyomon követésének javításához kapcsolódóan.

319

C5.1. R1

C

A diagnosztikai kezelésre fordított idő optimalizálása – várólisták

 

szám (nap)

400

270

4.

2023

A diagnosztikai kezelésben részesülő betegek várakozási idejét a jelenlegi 400 napos várakozási időtől számított 270 napra kell csökkenteni.

320

C5.1. R1-I1

C

A gyógyszerészeti ellátáshoz és gyógyszerekhez való hozzáférés

 

szám

0

8

3.

2024

A Horvát Köztársaság egész területén biztosítani kell az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést valamennyi lakos és turista számára, a turisztikai szezon alatt nyújtott szolgáltatásokkal olyan helyeken és szigeteken is, ahol nincs gyógyszertár vagy gyógyszertár, mivel nem felelnek meg a más gyógyszertártól való távolságra vonatkozó feltételeknek vagy a lakosok számának, például a területen végzett napi munkájuk költséghatékonyságának hiánya miatt. A cél elérése érdekében legalább négy mobil lakóautó-gyógyszertárat és legalább négy hajógyógyszertárat kell beszerezni.

321

C5.1. R1-I2

C

Elsődleges mobilbeteg-ellátás biztosítása

 

% (százalék)

0

80

2.

2025

A létrehozott jogi keret alapján az Egészségügyi Minisztérium (Miz) a megyékkel és az egészségügyi központokkal együttműködve a vidéki, távoli és szigeti területek 80 %-ában mobil klinikai rendszert (elsődleges ápolói ambuláns járműveket) hoz létre. Az egészségügyi központ vezetőjével együttműködve és koordinálva az orvos és az ápoló meglátogatja az egészségügyi központok által lefedett területeken található kisebb távoli helyszíneket, ahol a szolgáltatás nem áll rendelkezésre a családi orvosi praxishoz szükséges orvosi és műszaki felszereléssel, megvizsgálja a betegeket, gyógykezelést végez, különböző típusú rendelvényeket ad ki, és házi látogatásokat tesz a mobil betegek számára. A járművek számát a célérték eléréséhez szükséges kapacitás feltérképezését követően kell meghatározni.

322

C5.1. R1-I3

C

A fertőző betegségek klinikájának új épülete Dr. Fran Mihaljević

 

szám

0

1

1.

2026


A projekt a meglévő épületek lebontásából (3, 4 és 1/5) és a komplexum részeként pinceszinttel, földszinten és három új emelettel rendelkező új épület megépítéséből áll. Minden új építésnek legalább közel nulla energiaigényű épületnek kell lennie az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv szerint, míg a meglévő épületek felújításának átlagosan legalább az épületfelújításról szóló bizottsági ajánlásban meghatározott, közepes mélységű felújítást kell elérnie, vagy átlagosan legalább 30 %-kal csökkentenie kell a közvetlen és közvetett ÜHG-kibocsátást az előzetes kibocsátáshoz képest. Minden építkezés esetében különös figyelmet kell fordítani az egészséges beltéri éghajlati viszonyok, a tűzbiztonság és a fokozott szeizmikus aktivitással kapcsolatos kockázatok biztosítására.

323

C5.1. R1-I4

M

Az egészségügyi szolgáltatások korszerűsítése a KC Split Klinikai Kórházban

Berendezések beszerzése a KBC Split Diagnosztikai és Beavatkozási Radiológiai Klinikai Intézet számára

 

 

 

4.

2022

Berendezések telepítése a Diagnosztikai és Intervenciós Radiológiai Klinikai Intézet és a Klinikai Nukleáris Orvosi Intézet számára, valamint hibrid endoszkópos helyiség építése és felszerelése a Gastroenterológiai Intézetben, hogy lehetővé váljon új diagnosztikai és terápiás eljárások bevezetése a Klinikai Kórház Split központban. A telepített berendezésnek legalább 3T mágneses rezonanciának, Neurointervention digitális DSA angio helyiségnek, digitális diaszkóp röntgengépnek, endoszkópos gasztroenterológiai helyiségnek kell lennie.

324

C5.1. R1-I5

C

Központi Üzemblokk épület, amely a Varasdi Általános Kórházat kíséri

 

szám

0

1

4.

2025

A központi működési blokk (COB) épületének építése és felszerelése intenzív osztályokkal (JIL), központi sterilizálás, RTG-diagnosztika, transzfúziók és orvosi-biokémiai laboratóriumok, valamint a meglévő orvosi létesítményekkel összekötő folyosók építése. Minden új építésnek legalább közel nulla energiaigényű épületnek kell lennie az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv szerint, míg a meglévő épületek felújításának átlagosan legalább az épületfelújításról szóló bizottsági ajánlásban meghatározott, közepes mélységű felújítást kell elérnie, vagy átlagosan legalább 30 %-kal csökkentenie kell a közvetlen és közvetett ÜHG-kibocsátást az előzetes kibocsátáshoz képest. Minden építkezés esetében különös figyelmet kell fordítani az egészséges beltéri éghajlati viszonyok, a tűzbiztonság és a fokozott szeizmikus aktivitással kapcsolatos kockázatok biztosítására.

325

C5.1. R1-I6

C

Diagnosztikai orvostechnikai eszközök a klinikai kórházban (KB) Dubrava

 

szám

0

8

2.

2023

Nyolc diagnosztikai orvostechnikai eszköz és digitális radiológiai berendezés beszerzése és telepítése a diagnosztikai és beavatkozási radiológia klinikai intézete számára. A tervek szerint minden berendezést fokozatosan építenek be, míg valamennyinek legkésőbb 2023. június 30-ig működőképesnek kell lennie.

326

C5.1. R1-I7

C

Új létesítmények a Klinikai Kórházközpontban (KBC) Sestre milosrdnice

 

szám

0

2

4.

2023

A Sestre milosrdnice Klinikai Klinikai Klinikai Központot fel kell szerelni integrált sürgősségi kórházi fogadólétesítményekkel, nappali kórházi és egynapos sebészeti létesítményekkel orvosi, nem orvosi eszközökkel és bútorokkal.

327

C5.1. R1-I8

C

Gyógyszerrezisztens epilepszia betegek operatív kezelésére és kezelésére szolgáló orvostechnikai eszközök a klinikai kórházban (KB) Dubrava-ban

 

szám

0

10

2.

2023

A Dubrava Klinikai Kórház Neurológiai Intézetének továbbfejlesztése céljából legkésőbb 2023. június 30-ig tíz orvosi berendezést (eszközt) kell telepíteni és üzembe helyezni. A beruházás magában foglalja olyan berendezések beszerzését, mint a SEEG 256 csatornafelvevő eszközök, a digitális EMNG és az EP 12 csatorna képalkotó eszközök. Rádiófrekvenciás (RF) termokoagulációs készülék és a megfelelő térbeli kapacitás adaptálása.

328

C5.1. R1-I9

C

A Zágrábi Klinikai Kórház fejlesztési projektje

 

szám

0

1

1.

2026

A zágrábi Klinikai Kórházi Központ (KBC) fejlesztési projektjének befejezése magában foglalja az új orvosi és a szükséges nem orvosi eszközök (például bútorok és konyhai felszerelések) beszerzését hat osztály és klinika számára.

329

C5.1. R2

M

Az egészségügyi ellátás minőségének javítása és harmonizálása klinikai e-iránymutatások kidolgozása révén

Az egészségügyi minisztérium (Miz) által kidolgozott és az e-iránymutatásokba integrált klinikai iránymutatások a horvát egészségügyi rendszerbe.

 

 

 

3.

2025

Tudományos bizonyítékok alapján az Egészségügyi Minisztérium (Miz) kidolgozza és beépíti a horvát egészségügyi rendszer klinikai iránymutatásait, valamint az egészségügyi ellátás minőségét harmonizáló e-iránymutatásokat a betegellátás egységesítése és a kezelési eredmények javítása céljából. A klinikai iránymutatások végrehajtását be kell építeni a horvát egészségügyi rendszerbe és az e-iránymutatásokba, így ez előnyös lesz az egészségügyi ellátás minősége és a rendszerirányítás javítása szempontjából, ami a betegek, az egészségügyi szakemberek és az egész társadalom javát szolgálja.

330

C5.1. R2

C

A radiológiai kezelésre fordított idő optimalizálása – várólisták

 

szám (nap)

 

30

2.

2026

A radiológiai kezelésben részesülő betegek esetében a várakozási időt a diagnózis felállításától számított 30 napra kell csökkenteni.

331

C5.1. R2-I1

C

Az onkológiai radioterápia minőségének javítása

 

szám

0

6

4.

2025

Hat kórháznak rendelkeznie kell a rák megelőzésére, diagnosztizálására és kezelésére szolgáló orvostechnikai eszközökkel. A beruházás magában foglalja új berendezések beszerzését és a régi berendezések helyreállítását, a meghatározott prioritásoknak megfelelően.

332

C5.1. R2-I2

C

Az onkológiai betegek összekapcsolására, nyomon követésére és optimális kezelésére szolgáló egységes informatikai platform

 

szám

0

1

4.

2025

Ki kell fejleszteni és működőképessé kell tenni az onkológiai betegek összekapcsolására, nyomon követésére és optimális kezelésére szolgáló egységes, egységes informatikai platformot. Az informatikai platform lehetővé teszi az egészségügyi adatok gyűjtését, a szervezeti és strukturális változások tervezését, a kockázatok azonosítását és a stratégia további lépéseinek – többek között a sugárterápiás hálózat létrehozásának – alapját. Horvátország valamennyi onkológiai intézményét be kell vonni a nemzeti onkológiai hálózatba. A legelterjedtebb diagnózisok kezelésének megkezdéséhez szükséges alapvető diagnosztikai eljárások megfelelő algoritmusait is be kell építeni a nemzeti informatikai onkológiai hálózatba annak érdekében, hogy Horvátországban minden szinten egységesítsék a kezelést, a kis onkológiai járóbetegektől a klinikai kórházi központokig.

333

C5.1. R3

 

Nemzeti egészségfejlesztési terv 2021–2027

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó nemzeti egészségfejlesztési terv elfogadása

 

 

 

3.

2021

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó nemzeti egészségfejlesztési terv átfogó ágazati tervezési aktusként meghatározza az Egészségügyi Minisztérium (Miz) égisze alatt végrehajtandó konkrét célkitűzéseket, intézkedéseket, projekteket és tevékenységeket, amelyek elsődleges célja az egészségügyi rendszer és az egészségügyi eredmények javítása. A nemzeti egészségfejlesztési tervnek összhangban kell lennie a horvát kormány reformprogramjával és az Európai Bizottság 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikai iránymutatásaival. A Nemzeti Egészségfejlesztési Terv a középtávú fejlesztési szükségleteket az alábbiak szerint határozza meg:
– A rugalmas, hatékony és holisztikusan irányított egészségügyi rendszer megvalósításához szükséges fejlesztési szükségletek meghatározása;
– A sikeres egészségfejlesztésre és betegségmegelőzésre irányuló intézkedések feltüntetése;
– Az egészségügyi szolgáltatók koordinációjának bevezetése, valamint a kezelési és rehabilitációs modellek átalakítása az aktív gondozási folyamatirányítás felé minden szakaszban és szinten;
– Az egészségügyi szolgáltatások és a szociális ellátás integrációjának meghatározása és integrált tartós ápolási-gondozási modellek kidolgozása;
– Intézkedések bevezetése az egészségügyi ellátás és a betegbiztonság ellenőrzésére és javítására;
– A személyzeti igazgatásra vonatkozó rendelkezések javítása.
– Olyan konkrét célkitűzések bevezetése, amelyek közvetve hozzájárulnak a nemzeti reformstratégiában meghatározott stratégiai célkitűzés 2030-ig történő eléréséhez. A várható élettartam egészségügyi éveinek növekedését az alábbiakkal kell hozzájárulni:
– A legfőbb közegészségügyi problémát jelentő egészséges életmód és betegségmegelőzés előmozdítása;
– Az egészségügyi ellátás minőségének javítása az egészségügyi ellátás valamennyi szintje és része hatékonyságának, biztonságának, hozzáférhetőségének és funkcionális integrációjának javítása révén;
– Új gondozási modell bevezetése az olyan kulcsfontosságú egészségügyi kihívások kezelésére, mint a szív- és érrendszeri betegségek, az onkológiai és ritka betegségek, valamint a cukorbetegség a hossz meghosszabbítása és az életminőség javítása érdekében
– Stratégiai irányítás révén tegye az egészségügyi rendszert a foglalkoztatás kívánatos helyszínévé, ezáltal biztosítva az alkalmazottak optimális számát és eloszlását az egészségügyi rendszerben;
– Az egészségügyi rendszer finanszírozási és irányítási modelljének javítása.
Az egyedi célkitűzések elérése érdekében meg kell határozni a végrehajtandó intézkedéseket és fellépéseket. Minden egyes intézkedés esetében meg kell határozni az egyes konkrét célkitűzések eredménymutatóit és eredménymutatóit. A nemzeti egészségfejlesztési tervnek tartalmaznia kell az egészségügyi és szociális ellátási igények feltérképezésének eredményeit a tartós ápolás-gondozás területén. Maga a dokumentum felhasználja más nemzeti jogi aktusokból és programokból (a rák elleni küzdelem 2030-ig szóló nemzeti stratégiai keretéből, a horvátországi klinikai kórházak, klinikai kórházak, klinikák és általános kórházak fejlesztésére vonatkozó nemzeti tervből, a nemzeti rákos megbetegedésekből, a cukorbetegségekből és a ritka betegségekből) származó információkat, valamint a Horvátországra vonatkozó 2019. és 2020. évi ajánlásokat.

334

C5.1. R3-I1

C

Egészségügyi alapfokú szakorvosi képzés

 

szám

0

467

4.

2025

A szakképzést 467 egészségügyi szakembernek kell elvégeznie:
– Orvosok az egészségügyi alapellátás szintjén, valamint a következő területeken:
A szakorvosok központi finanszírozási programjából finanszírozott közegészségügyi orvosok.
A beruházásnak hozzá kell járulnia az egészségügyi ellátás valamennyi polgár számára való elérhetőségéhez, valamint a közegészségügyi hálózat megfelelő kapacitásához.

335

C5.1. R3-I2

C

Sürgősségi orvosi szakorvosi képzés alapképzése

 

szám

0

375

4.

2025

Összesen 375 ápolói/orvostechnikusi alapképzésben kell részt venni egyéves szakorvosi képzésben, amelyből 210-et a megyei sürgősségi intézetekben már működő T2 csoportokból kell képezni annak biztosítása érdekében, hogy a meglévő sürgősségi orvosi hálózatban minden T2 csoport rendelkezzen egy szakképzett ápolói alapképzéssel, és a fennmaradó 165, befejezett szakosodási programmal rendelkező alapképzési alapképzés erősíti az egészségügyi rendszert, különösen azokon a területeken, ahol nincs orvos.

336

C5.1. R4

M

Az egészségügyi ellátásról és a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény módosítása

Az egészségügyi ellátásról szóló törvényt és a kötelező egészségbiztosításról szóló törvényt módosító törvények hatálybalépése

 

 

 

4.

2022

Az egészségügyi ellátásról szóló törvény módosításainak lehetővé kell tenniük, hogy az új közös közbeszerzési határozat kötelező legyen azon egészségügyi intézményekre nézve is, amelyek részvétele eddig önkéntes volt, és ennek következtében növelni kell a közös közbeszerzésben érintett szereplők számát.
– Az Egységes Szükségorvosi Hivatal javítja a sürgősségi orvosi tevékenységek szervezését, és bizonyos szervezeti egységeken keresztül operatív feladatokat lát el a Horvát Köztársaság egész területén;
– A közegészségügyi szolgálat átszervezésének hozzá kell járulnia a hatékonyság növeléséhez és a közegészségügyi rendszer megerősítéséhez, különös tekintettel a megelőzésre és a korai diagnózisra, valamint a vészhelyzetekre és különleges körülményekre (pandémiák) való jobb reagálásra;
– A jelenleg a megyék és Zágráb városa által irányított kórházak irányítási jogainak átruházása a Horvát Köztársaságra a meglévő kapacitások észszerű és minőségi kihasználása, valamint az egészségügyi ellátás rendelkezésre állásának és minőségének javítása érdekében a kórházi irányítási modell átszervezése révén.

A kötelező egészségbiztosításról szóló törvény módosításai egyértelmű és átlátható kritériumokat állapítanak meg a kötelező egészségbiztosítás keretébe tartozó egészségügyi intézkedések programjának, az intézkedési programot létrehozó és elfogadó testületeknek, a kötelező egészségbiztosítás hatálya alá tartozó egészségügyi ellátás körének, valamint az egyéb jogszabályoknak való megfelelésnek a meghatározására. A törvény célja:
– Az egészségügyi ellátás elérhetőbbé és időszerűbbé tétele a biztosítottak számára, amikor arra szükségük van;
– Az egyéni orvosi szolgáltatások várólistáinak csökkentése, optimalizálás, és ezzel összefüggésben a kötelező egészségbiztosításból rendelkezésre álló egészségügyi források jobb elosztása
– Finanszírozás biztosítása a pénzügyi stabilitás és fenntarthatóság elérése érdekében, és ezzel összefüggésben a biztosítottak helyzetének javítása a kötelező egészségbiztosítás gyakorlása során;
– Illessze be azt a rendelkezést, amely a HZZO szerződő feleit mint egészségügyi szolgáltatókat a kötelező egészségbiztosításból részesíti előnyben a HZZO velük szemben fennálló kötelezettségeinek a törvényben előírt határidőn belül történő megfizetése tekintetében, a biztosított személyek egészségügyi ellátáshoz való jogának biztosítása érdekében.

337

C5.1. R4

C

A kórházak funkcionális integrációja

 

szám

12

20

4.

2023

Legalább 8 kórház funkcionális integrációját be kell fejezni a kórházi rendszer racionalizálása érdekében a tevékenységek csökkentése/újraelosztása és a helyhez kötött akut kapacitás csökkentése, valamint a napi kórházak költséghatékonyabb kezelésekként történő megerősítése révén.

338

C5.1. R4

C

Egészségügyi intézmények közös közbeszerzési eljárása

 

% (százalék)

0

85

4.

2023

A beszerzési kategóriák legalább 85 %-át, amely a kormányzat által kezelt kórházak összkiadásainak legalább 80 %-át teszi ki, közös közbeszerzési eljárás keretében kell beszerezni. A cél elérése érdekében az egészségügyi intézményekre vonatkozó külön közbeszerzési eljárás kötelező közös lebonyolításáról szóló határozat módosítása alapján az Egészségügyi Minisztérium (Miz): i. Közös közbeszerzési eljárás lefolytatása mellett dönt;
ii. Megállapodásokat köt a közös közbeszerzésben érdekelt felekkel; iii. Szakértői bizottságok felállítása az érintett kategóriákra vonatkozó műszaki előírások kidolgozása céljából; És iv. a műszaki előírások hatálybalépését követően hajtsa végre az egészségügyi intézményekre vonatkozó egyedi közbeszerzési eljárás kötelező közös végrehajtásáról szóló határozatban említett közbeszerzési kategóriákat. A közös közbeszerzési eljárásokat a Kbt. és a keretmegállapodások/szerződések megkötésével összhangban kell lefolytatni.

339

C5.1. R4-I1

C

Parenterális készítmények központi irányítása 8 kórházban

 

% (százalék)

0

75

4.

2024

Nyolc horvát kórház parenterális készítményeinek legalább 75 %-át gyógyszerek központi elkészítésével kell elvégezni. A központi gyógyszerkészítmény megvalósításával a gyógyszertár laboratóriuma készíti elő a szükséges parenterális terápia legnagyobb részét a megyék számára, amelyet a „használatra kész” szakaszban a legszigorúbb biztonsági előírásoknak megfelelően dolgoztak ki. A készítmények címkéjén fel kell tüntetni a beteg nevét, a gyógyszer nevét és az adagot, és ennek a címkézési rendszernek el kell kerülnie a kezelés során előforduló esetleges hibákat.

340

C5.1. R4-I2

C

Unit terrapy system for solid forms of medicines in 40 horvát kórház

 

% (százalék)

0

50

4.

2025

2025. december 31-ig az összes szilárd halmazállapotú gyógyszer 50 %-át 40 horvát kórház egységterápiás rendszerével kell elkészíteni. Az egységkezelés elosztására szolgáló helyet minden egyes kórház számára meg kell szervezni, és olyan eszközöket kell kialakítani, amelyek megfelelő kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy az egységterápiát a kórház napi szükségleteinek megfelelően csomagolják. A kórházi részlegtől a kórházi gyógyszertárig létre kell hozni egy digitális kommunikációs csatornát, amely lehetővé teszi az orvosok számára, hogy megrendeljék a beteg számára szükséges kezelést, és visszajelzést kapjanak a szállítás időpontjáról (az új megoldás integrálása a kórház információs rendszerébe).

341

C5.1. R4-I3

C

A gyógyszer ellenőrzése a kórházi rendszerben a gyógyszertártól a betegig

 

szám

0

30

2.

2026

Legalább 30 kórháznak rendelkeznie kell olyan funkcionális integrált informatikai megoldással, amely lehetővé teszi a gyógyszer teljes körű nyomon követését a kórházi rendszerben, a gyógyszertártól a betegig. Ki kell dolgozni a Horvát Egészségbiztosítási Alap (HZZO) és a Horvát Gyógyszer- és Orvostechnikai Eszközök Ügynöksége (HALMED) felé benyújtandó, valamennyi gyógyszer fogyasztására vonatkozó jelentéstételi formanyomtatványt, és el kell különíteni az egyes gyógyszerkategóriák, például a tartalék antibiotikumok, különösen drága gyógyszerek vagy az egészségügyi rendszer által megkövetelt egyéb farmakoepidemiológiai információk fogyasztásától. A végső szakaszban legalább 30 kórházban ki kell fejleszteni és integrálni kell a kórházi gyógyszerút digitalizálására szolgáló szoftvermegoldást.

342

C5.1. R4-I4

C

A blokklánc-technológián alapuló gyógyszerhiány nyomon követésére szolgáló rendszer

 

% (százalék)

0

100

2.

2025

Szoftvermegoldást kell kidolgozni a horvátországi gyógyszerhiány nyomon követésére, valamint a gyógyszerhiány előrejelzésére és megelőzésére szolgáló integrált modell kidolgozására. Az egyéni felhasználók védelme érdekében a „blokklánc” technológiát kell használni a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett adatok átláthatóságának biztosítására, ugyanakkor védeni kell az anonimnak vagy a kormány számára esetlegesen hozzáférhetőnek tekintett adatokat. A gyógyszerek 100 %-át nyomon kell követni a blokklánc-szoftveres megoldás révén a hiányok előrejelzése és megelőzése érdekében.

343

C5.1. R4-I5

C

Diagnosztikai egységek Clinical Hospital Centre (KBC) Merkur

 

szám

0

4

1.

2023

A szolgáltatás minőségének javítása, a betegkezelések számának növelése, a betegek valamennyi kategóriája számára az egészségügyi ellátás rendelkezésre állásának és minőségének javítása érdekében a Merkur Klinikai Kórházban (KBC) legalább 4 diagnosztikai egység felszerelését kell biztosítani. A beszerelt berendezés a következőkből áll:
– Transztorák és transzesogasztriás echokardiográfiához használtapparatus;
– Három monitor koronária egység céljára;
– A nyitott páciensek telemetriájára szolgáló rendszer;
– Erősebb ultrahang;
– Alacsonyabb ultrahang;
– Mágneses rezonancia (MR 3T);
– Mammográfiai szkenner;
– Többrétegű számítógépes tomográfia (MSCT);
– Ultrahang;
– Ultrahang 3D/4D dovex, 3D/4D hüvelyes, 2 D hüvelyes és 2D dovex szondával és nyomtatóval;
– Ultrasound, magas osztályú kolor Doppler.

344

C5.1. R4-I5

C

A nem kórházi krónikus betegek kezelési eredményeinek nyomon követése állami gyógyszertárakban

 

% (százalék)

0

20

4.

2024

A nem kórházi betegek 20 %-ának részt kell vennie az állami gyógyszertárak kezelési eredményeinek ellenőrzésére irányuló programban.
A projekt keretében nyomon követik a betegeket és strukturált adatokat hoznak létre, amelyeket a Horvát Köztársaság Központi Egészségügyi Információs Rendszerén (CEZIH) keresztül bocsátanak rendelkezésre a kiválasztott családorvos általi további értékelés céljából.

345

C5.1. R4-I6

M

Orvosihulladék-létesítmény a Zágrábi Klinikai Kórházközpontban (KBC)

 

szám

0

1

4.

2024

A Zágrábi Klinikai Kórházközpont (KBC) által termelt, nem újrahasznosítható veszélyes egészségügyi hulladék elégetésére szolgáló egészségügyi hulladékkezelő létesítményt be kell fejezni. Ez a projekt egy modern egészségügyi hulladékkezelő létesítmény építésére terjed ki, amely a következőkből áll:
A nem újrahasznosítható veszélyes egészségügyi hulladék hűtött tárolása, amely megfelel az ilyen típusú hulladékok tárolására vonatkozó valamennyi előírásnak;
– Nem újrahasznosítható veszélyes egészségügyi hulladék kezelésére szolgáló vezetékek;
– A nem újrahasznosítható veszélyes orvosi hulladék energetikai hasznosítására szolgáló sorok füstgáztisztító rendszerrel és folyamatos kibocsátás-ellenőrző rendszerrel;
– Automata modern vezetékek mosogatóedényekhez;

346

C5.1. R5

M

A távorvosi szolgáltatások fejlesztése és bővítése

A távorvoslási szolgáltatások körét kiterjesztő nemzeti távorvosi keret hatálybalépése

 

 

 

4.

2022


A reform rendelkezéseket vezet be a betegek létfontosságú paramétereinek a sürgősségi egészségügyi szolgálattól a közös sürgősségi kórházba (OHBP) történő továbbítására és a járóbeteg-ellátás távellenőrzésére szolgáló funkcionális nemzeti távorvosi keret létrehozására vonatkozóan. A projekt a következőket valósítja meg: i. Helyzetelemzés; ii. A távoli veszélyhelyzeti egészségügyi szolgálat (HMS) felügyeletére vonatkozó nemzeti keret és iii. a felügyelet bevezetésére vonatkozó cselekvési terv és a végrehajtás nyomon követésére szolgáló keret.
Tekintettel a korlátozott erőforrásokra és a technikai segítségnyújtás időtartamára, a teleradiológiai komponens csak bevezető komponens lehet a legjobb gyakorlatok feltérképezésének szintjén.

347

C5.1. R5-I1

C

Digitalizált, integrált működési csarnokok (Firule és Križine) és robotikai rendszer a Firule területén telepített és működőképes helyen

 

szám

0

4

4.

2023

A projekt négy műtőműhely digitalizálását és integrálását foglalja magában Firule és Križine területén, valamint egy robotikai rendszert a Firule-honlapon. A digitális átállásnak, az integrációnak és a robotsebészetnek meg kell változtatnia a kezelési módot a sebészeti kezelés minőségének javítása, a betegbiztonság javítása, a kezelés átláthatóságának növelése, a költségek és az egészségügyi eredmények jobb ellenőrzése, az egészségügyi információs infrastruktúra kulcsfontosságú erőforrásainak megerősítése és megszilárdítása, valamint a papírmentes egészségügyi szolgáltatások korszerűsítése révén.

348

C5.1. R5-I2

C

Telekardiológiai szolgáltatások

 

szám

0

40

1.

2023

A TeleCordis projekt célja az elektrokardiogram (ECG) holter-, nyomásfolt- és 12 csatornás elektrokardiogram-szolgáltatás (ECG) ellátásához szükséges orvosi és számítógépes berendezések telepítése olyan távoli és vidéki területeken, amelyeket e szolgáltatások nem fednek le, például kardiológiai szakember hiányában. A berendezést meg kell vásárolni (központonként csomagban), és legalább 40 távorvosi hozzáférési központban kell elhelyezni. A program kapcsolódik a távorvosi szakközponthoz, és telekardiológiai szolgáltatást nyújt.

349

C5.1. R5-I3

C

Teletranszfúziós szolgáltatások

 

szám

0

35

4.

2022

A teletranszfúziós projektnek támogatnia kell a meglévő digitális kezelési technológiai infrastruktúrát, ahol a másodlagos vagy harmadlagos egészségügyi létesítményben történő kezelés megkezdéséhez szükséges, az e-receptből és az eDossier-ből származó betegadatokat használja fel.
A projekt Horvátország területén található kórházi transzfúziós központokat (legalább 35 kórházi transzfúziós központot) kapcsol össze, és a szolgáltatást a hét minden napján, napi 24 órában rendelkezésre bocsátja. A berendezést (központonként csomagban) és távorvosi hozzáférési központokban kell megvásárolni, a programnak kapcsolódnia kell távorvosi szakközpontokhoz, és teletranszfúziós szolgáltatást kell nyújtania.

350

C5.1. R5-I4

C

Robotsebészettel felszerelt Sestre milosrdnice színházi Klinikai Kórházközpont (KBC) működtetése

 

szám

0

4

4.

2023

Legalább 4, a legkorszerűbb robottechnológiával rendelkező, újonnan felszerelt helyiség,
A következő funkcióknak kell lehetségesnek lenniük: A betegre vonatkozó összes adat valós idejű összegyűjtése a monitor képernyőjén magán a kezelőteremben a műtét során. Továbbá lehetővé kell tenni, hogy a művelet során a monitor képernyőjén minden beteg képalkotó anyaga rendelkezésre álljon, ami hozzájárul a biztonságosabb és hatékonyabb eljárásokhoz. Az integrációnak lehetővé kell tennie más diagnosztikai és terápiás eszközök használatát ugyanazon a működési helyszínen, amelyeket szintén integrálni kell az integrált operációs rendszerbe.

   V. 6.1. KEZDEMÉNYEZÉS – AZ ÉPÜLETEK FELÚJÍTÁSA

Horvátország jelenlegi épületállománya viszonylag régi, és az épületek energetikai felújításának aránya a 2014–2020-as időszakban évente mindössze 0,7 % volt. A régi és nem hatékony épületek az energiafogyasztás 40 %-áért és a szén-dioxid-kibocsátás 36 %-áért felelősek, és az épületek 30 %-a a legrosszabbul teljesítő kategóriába tartozik. A legrosszabbul teljesítő épületek többsége nem felel meg a földrengésekkel szembeni védelemre, a tűzvédelemre vagy az egészségvédelemre vonatkozó minimumkövetelményeknek, ezért átfogó felújításra van szükség. Emellett 2020 márciusában és decemberében két földrengéssorozat sújtotta Horvátországot, és jelentős anyagi károkat okozott Zágrábban, Zágráb megyében, Krapina-Zagorje megyében, Sisak-Moslavina megyében és Karlovac megyében. A gyors kárigény felmérése (Horvátország kormánya, 2020) szerint Zágráb, Zágráb és Krapina-Zagorje megyékben a márciusi földrengésből eredő teljes újjáépítési és helyreállítási igényt mintegy 17 469 000 000 EUR-ra becsülték. A decemberi földrengésből eredő károk értékelése még folyamatban van.

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő kezdeményezés az épületek átfogó felújítását, többek között energetikai felújítását, strukturális megerősítését és földrengés utáni felújítását célzó beruházásokra és reformokra vonatkozik. A felújítás kiterjed a többlakásos és középületekre, beleértve az egészségügyi és oktatási létesítményeket, valamint a kulturális javak állapotával rendelkező épületeket is.

A kezdeményezés olyan reformokat tartalmaz, amelyek támogatják az épületek felújítási és dekarbonizációs folyamatát, ugyanakkor kezelik az építőipari piac akadályait és a szociális kérdéseket: i. az épületek szén-dioxid-mentesítését célzó reform, ii. az energiahatékonyságban és a földrengés utáni újjáépítésben dolgozó munkavállalók és szakértők számának növelését célzó reform, iii. a felújítási folyamat során a kérelmezők adminisztratív terheinek csökkentését célzó reform, iv. a szeizmikus tevékenységek ismeretének növelését célzó reform, v. a zöld infrastruktúra és az épületek és terek körkörös kezelésének előmozdítását és fejlesztését célzó reform, valamint vi. a szisztematikus energiagazdálkodás kialakítását és egy új energiahatékonysági finanszírozási modell tesztelését célzó reform.

A beruházások és reformok hozzájárulnak a Horvátországnak az elmúlt két évben címzett országspecifikus ajánlásokhoz, amelyek arról szólnak, hogy „a beruházásokkal kapcsolatos politikát az […] energiahatékonyságra, […] és a környezetvédelmi infrastruktúrára kell összpontosítani” (3. országspecifikus ajánlás, 2019) és „a beruházásokat a zöld és […] átmenetre, különösen a környezetvédelmi infrastruktúrára kell összpontosítani […]” (3. országspecifikus ajánlás, 2020).

V.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C6.1 R1 reform – Épületek szén-dioxid-mentesítése

A reformnak hozzá kell járulnia a meglévő épületek felújítási hullámára vonatkozó kezdeményezéshez, valamint ahhoz, hogy a meglévő épületállomány 2050-ig rendkívül energiahatékony és dekarbonizált épületállománnyá váljon.

A reform magában foglalja a 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó energiahatékonysági felújítási programok elfogadását a többlakásos épületekre, középületekre és a kulturális javak állapotával rendelkező épületek különleges kategóriájára vonatkozóan, valamint a 2021–2025-ös időszakra vonatkozóan az energiaszegénység csökkentésére irányuló program elfogadását a különleges állami jelentőségű területeken. E programoknak ösztönözniük kell az épületek alapos felújítását, ugyanakkor különös figyelmet kell fordítaniuk az egészséges beltéri éghajlati viszonyok, a tűzbiztonság biztosítására, a fokozott szeizmikus aktivitással kapcsolatos kockázatok kezelésére, valamint az energiaszegénység csökkentésére.

A reform 2022. március 31-ig fejeződik be.

C6.1. R1-I1 beruházás – Épületek energetikai felújítása

A beruházás célja az épületek zöld átállásának és dekarbonizációjának előmozdítása azáltal, hogy a felújítás előtti éves fűtési energiafogyasztáshoz képest legalább 50 %-kal csökkenti a többlakásos és a közszférabeli épületek fűtésre fordított energiafogyasztását. Mivel a fűtés a teljes végső energiafogyasztás 71 %-át teszi ki (Horvát Statisztikai Hivatal, 2015), a fenti fűtési célú energiamegtakarításnak legalább 30 %-os primerenergia-megtakarításnak kell lennie a felújítás előtti állapothoz képest. A beruházás célja továbbá a megújuló energiaforrások használatának növelése és ezáltal a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, az energiaszegénység enyhítése, valamint a zöld infrastruktúra fejlesztésének, valamint az épületek és terek körforgásos kezelésének ösztönzése.

A beruházás elsősorban a már folyamatban lévő energetikai felújítási projekteket finanszírozza. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön keresztül a beruházás a következő:

-Energetikai felújítás esetén a vissza nem térítendő támogatás az elszámolható felújítási költségek 60 %-át és a dokumentációs költségek 85 %-át fedezi.

-Mély energiafelújítás esetén, amely magában foglalja az épületek külső falain és tetején végrehajtott energiahatékonysági intézkedéseket, valamint a fűtési és primerenergia-fogyasztás legalább 50 %-os csökkentése mellett a műszaki rendszereket, a vissza nem térítendő támogatásoknak fedezniük kell a támogatható felújítási költségek 80 %-át és a dokumentációs költségek 85 %-át.

-Az energetikai felújítást, a szeizmikus megerősítést, a tűzbiztonságot és az egészséges beltéri éghajlati feltételeket biztosító átfogó felújítás esetében a vissza nem térítendő támogatások a támogatható felújítási költségek 80 %-át és a dokumentációs költségek 100 %-át fedezik.

Ez a beruházás várhatóan nem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a DNSH technikai iránymutatásának (2021/C 58/01) megfelelően. Különösen a gázkondenzációs kazánok telepítésének költsége a felújítási program összköltségének legfeljebb 20 %-át teszi ki, és gázkondenzációs kazánokat kell telepíteni a meglévő nem hatékony gáz-, szén- és olajtüzelésű kazánok felváltása érdekében.

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C6.1. R1-I2 beruházás – A földrengésben megsérült épületek felújítása energiafelújítással

A beruházás célja a 2020-as földrengések által a többlakásos és középületekben okozott károk helyreállítása, az épületek földrengésbiztosságának növelése és energiahatékonyságuk növelése. Az épületek eredeti állapotuk károsodás előtti felújítását adott esetben az EU Szolidaritási Alapjából kell finanszírozni, míg a teljes felújítástól való eltérést, beleértve az épületek energiahatékonyságának növelését és szeizmikus ellenálló képességének növelését (a jobb építkezés elve) e beruházásból kell finanszírozni. Ez a beruházás várhatóan nem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a DNSH technikai iránymutatásának (2021/C 58/01) megfelelően. Különösen a gázkondenzációs kazánok telepítésének költsége a felújítási program összköltségének legfeljebb 20 %-át teszi ki, és gázkondenzációs kazánokat kell telepíteni a meglévő nem hatékony gáz-, szén- és olajtüzelésű kazánok felváltása érdekében. Minden felújított épületnek a felújítás előtti éves fűtési energiafogyasztáshoz képest legalább 50 %-kal csökkentenie kell a fűtési célú energiafogyasztást (a kulturális örökség részét képező épületek kivételével), ami legalább 30 %-os primerenergia-megtakarításnak felel meg a felújítás előtti állapothoz képest.

A beruházást 2026. június 30-ig kell végrehajtani.

C6.1. R1-I3 beruházás – A kulturális javak állapotával rendelkező épületek energetikai felújítása

E beruházás célja a kulturális javak állapotával rendelkező épületek energetikai felújítása. Ez csökkenti a CO2-kibocsátást, csökkenti az energiafogyasztást, hosszú távon csökkenti a karbantartási költségeket, és hozzájárul a körforgásos gazdaság kialakításához és a természetalapú megoldások alkalmazásához. Az intézkedés az épületek két kategóriájára terjed ki: Egyedileg védett kulturális javak (egyedi épületek és épületegyüttesek), valamint védett kulturális és történelmi egységen belül található épületek.

Tekintettel a kulturális örökség részét képező épületek kulturális és társadalmi értékére, valamint a felújításukhoz szükséges jelentős forrásokra, a kulturális javaknak minősülő köz- és kulturális épületek felújítását 100 %-ban kell finanszírozni. Ez a beruházás várhatóan nem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a DNSH technikai iránymutatásának (2021/C 58/01) megfelelően. Különösen a gázkondenzációs kazánok telepítésének költsége a felújítási program összköltségének legfeljebb 20 %-át teszi ki, és gázkondenzációs kazánokat kell telepíteni a meglévő nem hatékony gáz-, szén- és olajtüzelésű kazánok felváltása érdekében. A kulturális javak állapotával rendelkező épületek energetikai felújításához a felújítás előtti energiafogyasztáshoz képest évente legalább 20 %-kal csökkenteni kell a fűtési célú várható energiafogyasztást vagy a primerenergia-fogyasztást. A kulturális javak állapotával rendelkező valamennyi felújított épület portfóliójának szintjén azonban átlagosan 30 %-os primerenergia-megtakarítást kell elérni a felújítás előtti állapothoz képest.

A beruházást 2026. június 30-ig kell végrehajtani.

C6.1 R2 reform – A megfelelő készségek biztosítására szolgáló keret kidolgozása a földrengés utáni újjáépítéshez szükséges zöld munkahelyek összefüggésében

A reform célja, hogy enyhítse a képzett munkaerő elégtelen számával kapcsolatos kockázatot, és megfelelő tudást és készségeket biztosítson a földrengés utáni energetikai felújítási és újjáépítési folyamatok végrehajtásához, integrálva a szeizmikus ellenálló képességre, az energiahatékonyságra, a körforgásos gazdálkodásra, a kulturális örökség védelmére és a földrengés utáni újjáépítésre vonatkozó szükséges ismereteket a meglévő oktatási és képzési programok javítása és újak kidolgozása révén.

Az oktatási és képzési programokat az energiához és a földrengés utáni újjáépítéshez kapcsolódó zöld munkahelyekkel összefüggő készségfejlesztési nemzeti terven keresztül kell kidolgozni.

A reform a következőket foglalja magában:

-felnőttoktatási programok tervezése és végrehajtása, különös tekintettel az épületek felújításának és dekarbonizációjának szükségességére irányuló átképzési programok kidolgozására és végrehajtására, a földrengés utáni felújítás, a kulturális örökség védelme, az energiahatékonyság, a zöld infrastruktúra, valamint a világűr és az épületek körforgásos kezelése tekintetében;

-új interdiszciplináris tanulmányi program létrehozása és végrehajtása, amely ötvözi a kulturális örökség helyreállításával, a természetalapú megoldások alkalmazásával, a városi erdőgazdálkodással és a városmegújítással kapcsolatos ismereteket;

-a területrendezésre és a fenntartható városfejlesztésre – különösen a földrengés utáni újjáépítésre, a kulturális örökségnek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elemeivel történő integrált felújítására, az energiahatékonyságra, a körforgásos gazdálkodásra, a természetalapú megoldásokra és a városi erdőgazdálkodásra – szakosodott tanulmányok és oktatási programok kidolgozása és végrehajtása;

-olyan programok kidolgozása, amelyek támogatják az épületinformáció-modellezés nagyobb mértékű használatát, valamint annak előmozdítását az építőiparban és a területrendezésben;

-promóciós kampány lebonyolítása a pályázók megnyerése érdekében.

A reformot 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C6.1 R3 reform – A hatékonyság növelése, az adminisztratív terhek csökkentése és a felújítási folyamat digitalizálása

A reform célja, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtson a polgároknak és az épülettulajdonosoknak, amelyek az információk digitalizálása és integrálása révén hozzájárulnak a kérelmezőkre háruló adminisztratív terhek csökkentéséhez az energetikai felújítás és a földrengés utáni újjáépítés során. A reform magában foglalja az energetikai felújítás egyablakos szolgáltatásainak továbbfejlesztését, valamint az egyablakos online szolgáltatások és az offline irodák kialakítását a földrengés sújtotta területeken annak érdekében, hogy egyszerűsödjön az újjáépítési folyamat a földrengés utáni helyreállítási folyamat során a polgárok és más közigazgatási szolgáltatásokat igénylő szervezetek számára. A reform finanszírozza továbbá az egyablakos ügyintézés és az újjáépítési folyamatban részt vevő közintézmények munkavállalói szakmai kapacitásának megerősítését az egyablakos ügyintézési szolgáltatások teljes körű működésének támogatása érdekében.

A reformot 2026. június 30-ig kell befejezni.

C6.1 R4 reform – Szeizmikus adatok korszerűsítése és integrálása a felújítási folyamathoz, valamint a jövőbeli építés tervezéséhez és a közcélú infrastruktúra nyomon követéséhez

A reform célja a kockázatokkal szembeni ellenálló képesség javítása a területrendezésben és az építőiparban a szeizmikus adatok gyűjtésének és feldolgozásának javítása, valamint a szeizmikus kockázatokra vonatkozó adatok alkalmazására és a lehetséges károk csökkentésére irányuló intézkedések végrehajtására irányuló kapacitás megerősítése révén. Az összegyűjtött adatok inputként szolgálnak a kockázatokkal kapcsolatos térképekhez, például a hibatérképekhez, a szeizmikus térképekhez és a csúszásérzékenységi térképekhez, amelyeket a helyi önkormányzati egységek területi terveinek kidolgozásához kell felhasználni a földrengésellenes építkezések megfelelő tipológiájának megtervezése és Horvátország földrengésekkel szembeni ellenálló képességének növelése érdekében.

A reform megerősíti a Horvát Köztársaság szeizmológiai felmérésének szervezeti és infrastrukturális kapacitását a szeizmikus tevékenységekre vonatkozó adatok gyűjtése, feldolgozása és elemzése tekintetében. Megerősíti továbbá a Fizikai Tervezési, Építésügyi és Állami Eszközökért Felelős Minisztérium igazgatási kapacitását és a kapcsolódó szolgáltatásokat, például a regionális szintű intézeteket és irodákat, hogy az összegyűjtött adatokat megfelelően fel lehessen használni a területrendezés és az építőipar területén.

A reform 2025. június 30-ig fejeződik be.

C6.1. R4-I1 beruházás – Szeizmológiai adathálózat fejlesztése

A beruházás célja, hogy finanszírozza legalább 300 egységnyi új szeizmikus berendezés beszerzését, amelyre a Horvát Köztársaság szeizmológiai felméréséhez szüksége van a Horvátország területén folytatott szeizmikus tevékenységekkel kapcsolatos adatok nyomon követéséhez, feldolgozásához és elemzéséhez. A beruházás a beszerzett berendezések használatára és az adatfeldolgozásra szakosodott szakértők felvételét és képzését is finanszírozza. 2026-ot követően a felvett szakértők fizetését továbbra is az állami költségvetésből finanszírozzák.

A beruházást 2026. június 30-ig kell végrehajtani.

C6.1 R5 reform – A zöld városmegújítási stratégiák új modelljének bevezetése, valamint a zöld infrastruktúra fejlesztésére, valamint az épületek és a terek körforgásos kezelésére irányuló kísérleti projekt végrehajtása

A reform célja, hogy keretet alakítson ki a zöld városmegújítási stratégiák megtervezéséhez és végrehajtásához. Az új keret megteremti a fenntartható tér fejlesztésének alapjait, a zöld infrastruktúra fejlesztésére és a természetalapú megoldások integrálására, a világűr és az épületek körforgásos kezelésére szolgáló modellek integrálására, a kockázatokkal és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség megerősítésére, valamint az átfogó fenntartható fejlődés támogatására összpontosítva. A reformnak valamennyi horvátországi helyi önkormányzati egység számára elérhetőnek kell lennie, de elsőbbséget kell biztosítani a földrengés sújtotta területeken működő egységeknek.

A környezetbarát városmegújítási stratégiák kidolgozására vonatkozó iránymutatásokat a területrendezési, építésügyi és állami vagyonügyi minisztérium dolgozza ki, a városi területek zöld infrastruktúrájának fejlesztésére, valamint az épületek és terek körkörös kezelésének fejlesztésére irányuló nemzeti programokra építve. A zöld városmegújítási stratégiák kidolgozása, valamint a kísérleti projektek végrehajtása a minisztériummal együttműködésben történik.

A reformot 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C6.1 R6 reform – Kísérleti projekt szisztematikus energiagazdálkodás létrehozására és végrehajtására, valamint új finanszírozási modell kidolgozására

Horvátország működő energiafogyasztás-ellenőrzési rendszerrel rendelkezik az egyes közszektorbeli létesítményekre vonatkozóan, de ezt a rendszert más ágazatok, például a magánlakás-, az ipari vagy a közlekedési ágazat tekintetében még nem fejlesztették ki. Ezen intézkedés célja egy modell kidolgozása és tesztelése a többlakásos épületek energiafogyasztása nyomon követésére, amelyet a tulajdonosok önkéntes érdekei alapján kell végrehajtani. Ez a modell olyan kísérleti projekteken alapul, amelyek egy helyi önkormányzati egység teljes energia- és vízfogyasztását az automatikus adatgyűjtés révén ellenőrzik, ami várhatóan lehetővé teszi a szisztematikus energiagazdálkodást, valamint energia- és vízmegtakarítást eredményez.

A kísérleti projekt során az energia- és vízfogyasztásról gyűjtött adatok alapján e reformnak elemeznie kell és ki kell dolgoznia egy olyan modellt is, amely lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy energiahatékonysági hitelért folyamodjon és azt a felújítás révén elért energiamegtakarítással kiigazított energiaszámláján visszafizesse. Ez enyhíti a végső kedvezményezettek energiafelújítási célú pénzügyi forrásai hiányának problémáját, és várhatóan pozitívan járul hozzá az energetikai felújítások arányához Horvátországban. A reformnak egy kísérleti projekt modelljét is tesztelnie kell a nemzeti szintű lehetséges alkalmazás érdekében.

A reform 2025. december 31-ig fejeződik be.

V.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(mérföldköveknél)

Mennyiségi mutatók
(céloknál)

Időpont

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Egység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

351

C6.1. R1

M

Nemzeti energiafelújítási programok elfogadása i. a többlakásos épületekre, ii. a kulturális javak státuszával rendelkező épületekre (a 2021–2030-as időszakra egyaránt) és iii. az energiaszegénység csökkentésére a különös állami jelentőségű területeken (2021–2025-ös időszakra)

Közzététel a Fizikai Tervezési, Építési és Állami Eszközökért Felelős Minisztérium hivatalos honlapján

 

 

 

4.

2021

Az épületek mélyreható felújítását és a nagy hatékonyságú alternatív rendszereket ösztönző programok közzététele, különös figyelmet fordítva az egészséges beltéri éghajlati viszonyokra, a tűzbiztonságra és a fokozott szeizmikus aktivitással kapcsolatos kockázatokra. A horvátországi uniós társfinanszírozási célú energiafelújítási programokban még nem szereplő, kulturális eszköznek minősülő épületek energetikai felújításának külön kategóriáját kell bevezetni.
Az energiaszegénység csökkentésére irányuló program közzététele a 2021 és 2025 közötti időszakra vonatkozóan a különleges állami érdekű területeken, amely kiterjed a támogatott és különleges állami gondozási területeken található épületek átfogó felújítására, az energiaszegénység enyhítésére, a végfelhasználási energiafogyasztás csökkentésére, és ennek következtében az energiaszegénység csökkentésére és ennek következtében az energiaszegény vagy kiszolgáltatott háztartások CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló kapacitásépítésre.

352

C6.1. R1

M

A közszektorbeli épületek 2021 és 2030 közötti energetikai felújítására vonatkozó program elfogadása

Közzététel a Fizikai Tervezési, Építési és Állami Eszközökért Felelős Minisztérium hivatalos honlapján

 

 

 

1.

2022

A középületek 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó energetikai felújítási programjának közzététele, amely magában foglalja a közszféra épületeinek átfogó felújítását, beleértve az energia- és erőforrás-hatékonysági intézkedéseket, ugyanakkor csökkenti a középületek hőigényét és energiafogyasztását, valamint fokozza a megújuló energiaforrások használatát és ezáltal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.

353

C6.1. R1-I1

C

Középületek és többlakásos épületek energetikai felújítására aláírt szerződések

 

EUR

0

 66 361 404

4.

2022

Az épületek energetikai felújítására vonatkozóan 66 361 404 EUR összegű aláírt szerződések. Minden olyan szerződés, amely rögzíti a fűtési célú energiafogyasztás legalább 50 %-os csökkentését az egyes épületek felújítását megelőző éves fűtési energiafogyasztáshoz képest (a kulturális javak állapotával rendelkező épületek esetében várható), ami a felújítás előtti állapothoz képest 30 %-os primerenergia-megtakarítást eredményez, és tiszteletben tartja a fenntartható beruházások előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkében meghatározott „jelentős károkozás elkerülését célzó elvet”.

354

C6.1. R1-I1

C

Többlakásos épületek energetikai felújítása

 

szám (m²)

0

180 000

2.

2026

Be kell fejezni legalább 180 000 m² többlakásos épület energetikai felújítását a társfinanszírozási szerződésekkel összhangban, a felújítás előtti éves fűtési energiafogyasztás legalább 50 %-os csökkentésének minimális követelményét elérve minden egyes épület esetében, ami a felújítás előtti állapothoz képest 30 %-os primerenergia-megtakarítást eredményez, és tiszteletben tartva a fenntartható beruházásokat elősegítő keret létrehozásáról szóló (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkében meghatározott jelentős károkozás elkerülését célzó elvet.

355

C6.1. R1-I1

C

Középületek energetikai felújítása

 

szám
(m²)

0

288 000

2.

2026

A társfinanszírozási szerződésekkel összhangban el kell végezni legalább 288 000 m² középület energetikai felújítását, amely minimumkövetelményként az egyes épületek felújítás előtti éves fűtési célú energiafogyasztásához képest legalább 50 %-kal csökkenti a fűtési célú energiafogyasztást, ami a felújítás előtti állapothoz képest 30 %-os primerenergia-megtakarítást eredményez, és tiszteletben tartja a fenntartható beruházások előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkében meghatározott, jelentős károkozás elkerülését célzó elvet.

356

C6.1. R1-I2

C

Földrengés által károsított többlakásos épületek energia- és földrengés utáni felújítása

 

szám
(m²)

0

45 000

2.

2026

A földrengések által károsított többlakásos épületek legalább 45 000 m²-es területének (Zágráb város, Krapina-Zagorje megye, Zágráb megye, Sisak-Moslavina megye és Karlovac megye területén) energetikai és földrengés utáni felújítása a társfinanszírozási szerződésekkel összhangban, a fűtési energiafogyasztás legalább 50 %-os csökkentésének minimális követelménye mellett a felújítás előtti éves fűtési energiafogyasztáshoz képest minden egyes épület esetében (kivéve a kulturális javak státuszú épületeket), amely a felújítás előtti állapothoz képest 30 %-os primerenergia-megtakarítást eredményez, és tiszteletben tartja a fenntartható beruházásokat elősegítő keretrendszer létrehozásáról szóló (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkében meghatározott jelentős károkozás elkerülését célzó elvet.


357

C6.1. R1-I2

C

A földrengések által károsított középületek energetikai és földrengés utáni felújítása

 

szám (m²)

0

274 000

2.

2026

A földrengések által károsított középületek (Zágráb város, Krapina-Zagorje megye, Zágráb megye, Sisak-Moslavina megye és Karlovac megye területén) legalább 274 000 m² -es területének energetikai és földrengés utáni felújítása a társfinanszírozási szerződésekkel összhangban, a fűtési energiafogyasztás legalább 50 %-os csökkentésére vonatkozó minimumkövetelmény teljesítése a felújítás előtti éves fűtési energiafogyasztáshoz képest minden egyes épület esetében (kivéve a kulturális javak státuszú épületeket), amely a felújítás előtti állapothoz képest 30 %-os primerenergia-megtakarítást eredményez, és tiszteletben tartja a fenntartható beruházásokat elősegítő keretrendszer létrehozásáról szóló (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkében meghatározott jelentős károkozás elkerülését célzó elvet.

358

C6.1. R1-I3

C

A kulturális javak állapotával rendelkező épületek energetikai felújítása

 

szám (m²)

0

31 000

2.

2026

El kell végezni legalább 31 000 m²-nyi, kulturális javaknak minősülő épület energetikai felújítását, amely átlagosan 30 %-os primerenergia-megtakarítást ér el, minden épület esetében 20 %-os minimumkövetelményt írva elő a felújítás előtti állapothoz képest, és tiszteletben tartva a fenntartható beruházások előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkében meghatározott „jelentős károkozás elkerülését célzó elvet”. 
A beruházás magában foglalja a dokumentumok elkészítésére és a kulturális és kulturális célú kulturális célú épületek energetikai felújítására irányuló nyílt pályázati felhívások előkészítését és végrehajtását. A program az épületek két kategóriájára terjed ki: Egyedileg védett kulturális javak (egyedi épületek és épületegyüttesek), valamint védett kulturális és történelmi egységen belül található épületek.

359

C6.1. R2

M

A Nemzeti Készségfejlesztési Terv közzététele az energiahatékonysággal és a földrengés utáni újjáépítéssel kapcsolatos zöld munkahelyek összefüggésében

Közzététel a Fizikai Tervezési, Építési és Állami Eszközökért Felelős Minisztérium hivatalos honlapján

 

 

 

4.

2022

A nemzeti készségfejlesztési terv közzététele, amely a meglévő programok felülvizsgálata, valamint a reform által meghatározott oktatási programok előkészítése és kiigazítása alapján fejleszti a zöld munkahelyek készségeit az energetikai felújítás, a földrengés utáni felújítás, a környezetbarát infrastruktúra, a természetalapú megoldások alkalmazása, valamint a világűr és az épületek körforgásos kezelése terén.

360

C6.1. R2

C

Befejezett képzési és felnőttoktatási program a földrengés utáni újjáépítéshez és energetikai felújításhoz

 

szám

0

500

2.

2026

500 személynek kell befejeznie a Zágrábi/Horvátországi Foglalkoztatási Szolgálat/egyéb érintett szervek által tanúsított, földrengés utáni felújítási és energetikai felújítási programokat.

361

C6.1. R2

C

Befejezett szakértői tanulmányok és oktatási programok a fenntartható városfejlesztés és a kulturális örökség felújítása terén

 

szám

0

50

2.

2026

50 fő végez szakértői tanulmányokat és oktatási programokat a fenntartható városfejlesztés és a kulturális örökség felújítása területén, amelyet az Építészmérnöki Kar/Erdészeti Kar/egyéb érintett szervek tanúsítottak.

362

C6.1. R3

M

Egyablakos fizikai iroda létrehozása és működtetése energiafelújítás és szeizmikus megerősítés céljából

Egyablakos ügyintézés

 

 

 

4.

2021

A polgárok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a földrengés sújtotta térségben ki kell alakítani és működőképessé kell tenni a fizikai egyablakos ügyintézési irodát. A beruházás magában foglalja a fizikai infrastruktúra átalakítását és korszerűsítését olyan helyszínen, ahol egyablakos ügyintézést kell létrehozni, az online rendszerfejlesztési és -karbantartási szolgáltatásokba történő beruházásokat, az online rendszer funkcionalitásába történő beruházásokat, a személyzet képzését, az érintett hatóságok képzését és a promóciós tevékenységeket.

363

C6.1. R3

M

Egyablakos online ügyintézés kialakítása és működtetése az energetikai felújítás és a szeizmikus megerősítés terén

Egyablakos online ügyintézés

 

 

 

4.

2022

Egy olyan online egyablakos rendszer üzembe helyezése, amely összegyűjti az energetikai felújításhoz és a földrengés utáni újjáépítéshez szükséges összes információt.
Az egyablakos ügyintézést két szakaszban kell megvalósítani: i. Sürgősségi segélyszolgálatok, amelyek a polgárok és létesítmények biztonságának garantálása érdekében sürgős strukturális felújításhoz és a károk szükséges helyreállításához szükségesek; ii. Az átfogó és energetikai felújításhoz szükséges minden egyéb szolgáltatás és információ integrálása a „jobb építés” koncepciójához kapcsolódó szolgáltatásokkal és információkkal.

364

C6.1. R3

C

A közalkalmazottak képzése az energiahatékonysággal és a földrengés utáni helyreállítással kapcsolatos egyablakos ügyintézés biztosítása érdekében

 

szám

0

80

2.

2026

Legalább 80 közalkalmazottat képeztek az energiahatékonyságot és a földrengés utáni helyreállítást összekapcsoló, magas színvonalú szolgáltatások nyújtására. Ebből az egyablakos ügyintézés legalább 40 alkalmazottja képzésben részesül az újjáépítés különböző aspektusairól, különösen az újjáépítési tevékenységek végrehajtása során felmerülő adminisztratív akadályok felszámolásáról és az online platform használatáról. A végrehajtó közintézmények további legalább 40 alkalmazottja képzésben részesül az újjáépítés adminisztratív és technikai vonatkozásairól, valamint az online platformon dolgozik.

365

C6.1. R4

C

A települési önkormányzatok területrendezési terveinek 10 szakértői bázisába integrált szeizmikus adatok

 

szám

0

10

2.

2025

A szeizmikus adatok (hibatérképek, szeizmikus területtérképek, megfelelő felbontású földcsuszamlás-érzékenységi térképek stb.) teljes körű integrálása a területrendezési rendszerbe, valamint 10 szakértői kísérleti bázis alkalmazása a helyi önkormányzatok területrendezési terveihez. A szeizmikus adatok elemzésének eredményei felhasználhatók a területrendezési tervek módosításainak előkészítéséhez vagy a reform végrehajtását követő új területrendezési tervek kidolgozásához.

366

C6.1. R4-I1

C

Beszerzett szeizmikus berendezések

 

szám

0

300

4.

2022

A beruházásnak legalább 300 berendezés beszerzésével meg kell erősítenie a Horvát Köztársaság szeizmológiai felmérésének szervezeti és infrastrukturális kapacitását annak érdekében, hogy javuljon az épületek felújítási folyamatához szükséges szeizmikus adatok gyűjtése, feldolgozása és alkalmazása, új létesítmények kialakításának tervezése és az állami infrastruktúra nyomon követése, valamint Horvátország földrengésekkel és a kapcsolódó kockázatokkal szembeni ellenálló képességének megerősítése.

367

C6.1. R4-I1

M

Szeizmológiai felmérési szakértők felvétele és képzése

 

szám

12

21

2.

2026

9 további szakértő felvétele a Horvát Köztársaság szeizmológiai felmérésébe, akiknek béreit a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz lejárta után az állami költségvetésből fogják finanszírozni, valamint elvégeztek a Horvátország területén a szeizmikus adatok gyűjtésére, feldolgozására és elemzésére vonatkozó képzést.

368

C6.1. R5

M

A 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó, az űr- és épületállomány-fejlesztési körlevél, valamint a 2021–2030-as időszakra vonatkozó városi környezetbarát infrastruktúra-fejlesztési program elfogadása

Közzététel a Fizikai Tervezési, Építési és Állami Eszközökért Felelős Minisztérium hivatalos honlapján

 

 

 

4.

2021

A kormány által elfogadandó, a 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó, az űr- és épületkörforgásra vonatkozó fejlesztési program célkitűzéseket és intézkedéseket határoz meg a világűr és az épületek körforgásos kezelésére vonatkozóan, amelyek többek között ösztönzik a körforgásos gazdaságra irányuló intézkedéseket az új épületek tervezése során, az elhagyott épületek újrafelhasználását és a meglévő terek és épületek tartósságának kiterjesztését, az épületek energia- és erőforrás-hatékonyságának növelését, a megújuló energiaforrások használatát, az építési termékek és anyagok újrafelhasználását a térerőforrások hatékony felhasználása céljából, valamint a hulladékkeletkezés csökkentését a városi hulladékgazdálkodási terv keretében;

A kormány által elfogadandó, a 2021-2030-as időszakra vonatkozó városi zöldinfrastruktúra-fejlesztési program kidolgozza azokat a célkitűzéseket és intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez és a hőszigetek hatásainak csökkentéséhez, az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséhez, a városi életminőség és lakhatás minőségének javításához, az emberi egészség javításához, a városi területek minőségének javítása az alulhasznosított és elhagyott területek átalakításával, a zöld beruházások ösztönzése, a fajok és élőhelyek helyreállításának és megőrzésének támogatása a fajokról és élőhelyekről szóló irányelvek alapján, összhangban az EU 2030-ig szóló biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiájával, valamint új munkahelyek teremtése és az energiamegtakarítás megvalósítása, amelyek a zöld városmegújítási stratégiák kidolgozásának alapját képezik.

369

C6.1. R5

C

Zöld városmegújítási stratégiák elfogadása

 

szám

0

10

4.

2023

Legalább 10 zöld városmegújítási stratégia elfogadása a fenntartható tér fejlesztésének megalapozása érdekében, különös tekintettel a zöld városi infrastruktúra fejlesztésére és a természetalapú megoldások integrálására, a világűr és az épületek körforgásos kezelésére szolgáló modellek integrálására, a kockázatokkal és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség megerősítésére, valamint az átfogó fenntartható fejlődés támogatására.

370

C6.1. R5

C

A zöld városrehabilitációs stratégiák révén azonosított és a zöld infrastruktúrára, valamint a világűr és az épületek körforgásos kezelésére vonatkozó nemzeti programokhoz kapcsolódó kísérleti projekt végrehajtása

 

szám

0

1

2.

2026

A zöld városrehabilitációs stratégiák révén azonosított és a zöld infrastruktúrára, valamint a világűr és az épületek körforgásos kezelésére vonatkozó nemzeti programokhoz kapcsolódó legalább egy kísérleti projekt végrehajtása.

371

C6.1. R6

M

Sikeresen lezárult a szisztematikus energiagazdálkodási kísérleti projekt, amelynek célja egy új energiahatékonysági felújítási finanszírozási modell tesztelése

A befejezett kísérleti projekt közzététele a Fizikai Tervezési, Építési és Állami Eszközökért Felelős Minisztérium hivatalos honlapján

 

 

 

4.

2023

Nyilvános felhívást követően a Fizikai Tervezési, Építési és Állami Eszközökért Felelős Minisztérium a horvát kormány ingatlanügynökségével együttműködésben kísérleti projektet hajt végre, amely a kísérleti helyi önkormányzati egység valamennyi energia- és vízfogyasztási ágazatára kiterjed azáltal, hogy a kiválasztott kísérleti területen automatikus adatgyűjtést hoz létre a többlakásos épületek energia- és vízfogyasztásáról.
A kísérleti projekt célja, hogy rendszeres energiagazdálkodás létrehozásával és végrehajtásával energia- és vízmegtakarítást érjen el, és lehetővé tegye a többlakásos épületek energetikai felújítására vonatkozó új finanszírozási modell végrehajtási lehetőségeinek tesztelését, beleértve a nemzeti szintű alkalmazás költség-haszon elemzését is.
A kísérleti projekt alapján iránymutatásokat kell kidolgozni a többlakásos épületek energiafogyasztásának kezelésére vonatkozó modell nemzeti szintű alkalmazásáról.

372

C6.1. R6

M

A többlakásos épületek energiafogyasztásának nyomon követésére szolgáló modell alkalmazására vonatkozó iránymutatások elfogadása

Közzététel a Fizikai Tervezési, Építési és Állami Eszközökért Felelős Minisztérium hivatalos honlapján

 

 

 

4.

2025

A Fizikai Tervezési, Építési és Állami Eszközökért Felelős Minisztérium iránymutatásokat fogad el a többlakásos épületek energiafogyasztásának nyomon követésére szolgáló modell alkalmazására vonatkozóan, a többlakásos épületek tulajdonosainak önkéntes érdekei alapján.

2.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége

Horvátország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének teljes becsült költsége 6 393 794 220 EUR.

2. SZAKASZ: PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

1.Pénzügyi hozzájárulás

A 2. cikk (2) bekezdésében említett részösszegek szerkezete a következő:

1.1.Első részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

45

C1.2. R1-I2

M

Az energiaágazat szén-dioxid-mentesítését célzó energiahatékonysági program kormány általi elfogadása

46

C1.2. R1-I2

C

Az ipari energiahatékonysági és megújulóenergia-felhasználási támogatásban részesülő vállalatok száma

49

C1.2. R1-I3

M

Az alternatív üzemanyagokról szóló törvény hatálybalépése

59

C1.3. R1

M

A többéves víz- és települési szennyvízkezelési építési program elfogadása

81

C1.3. R2

M

A hulladékgazdálkodásról szóló törvény elfogadása

82

C1.3. R2

M

A Horvát Köztársaság 2017–2022 közötti időszakra vonatkozó hulladékgazdálkodási tervének felülvizsgálata

91

C1.4. R1

M

Az utakról szóló törvény módosításai

92

C1.4. R1

M

A 2021–2030-as időszakra szóló nemzeti közúti közlekedésbiztonsági program

98

C1.4. R2

M

Az ágazati politikai levél elfogadása

109

C1.4. R3

M

A part menti közlekedésről szóló új, rendszeres és idényjellegű törvény

110

C1.4. R3

M

A belvízi hajózásról és kikötőkről szóló új törvény

126

C1.5. R1

M

A gyümölcs- és zöldségágazat piaci kapacitásának megerősítésére irányuló operatív program a 2021–2026-os időszakra

134

C1.5. R3

M

A digitális átalakítási projektek végrehajtásával és irányításával foglalkozó egység létrehozása a Földművelésügyi Minisztériumon belül

140

C1.6. R1

M

Forgatókönyv-elemzés a 2030-ig tartó időszakra szóló fenntartható idegenforgalmi fejlesztési stratégia részeként

156

C2.1. R2

M

Az ARPA alapszabályának módosítása megbízatásának újradefiniálása érdekében

157

C2.1. R2

M

Az RRP végrehajtási, ellenőrzési és ellenőrzési rendszerének létrehozása

158

C2.1. R2

M

Az uniós alapok intézményi keretéről szóló törvény elfogadása

159

C2.1. R2

M

Az igazgatási kapacitás értékelése

207

C2.4. R1

M

Új horvát kormányhatározat a Horvátország számára különösen fontos állami tulajdonú vállalatokról

231

C2.6. R1

M

Új korrupcióellenes stratégia elfogadása a 2021–2030-as időszakra

232

C2.6. R1

M

Az összeférhetetlenség megelőzéséről szóló új törvény elfogadása

247

C2.7. R1

M

A költségvetési keret megerősítése a költségvetési törvény módosításával a költségvetési folyamatok javítása érdekében

248

C2.7. R1

M

A Költségvetési Politikai Bizottság teljes körű működésének biztosítása.

250

C2.8. R1

M

Figyelemfelkeltés valamennyi felelős fél körében rendszeres képzés révén

251

C2.8. R2

M

A pénzmosás elleni hivatal és a felügyeleti hatóságok közötti együttműködés folytatása

253

C2.8. R3

M

Az azonosított pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok csökkentésére irányuló, aktualizált nemzeti kockázatértékelésen alapuló új cselekvési terv végrehajtásának befejezése.

265

C3.1. R1

M

A felnőttkori tanulásra vonatkozó felülvizsgált jogi keret elfogadása

293

C4.1. R4

M

A minimálbérről szóló törvény módosításainak hatálybalépése

302

C4.3. R1

M

A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni nemzeti terv elfogadása (2021–2027)

312

C4.3. R3

M

A szociális szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó, 2021–2027-re szóló nemzeti terv elfogadása

333

C5.1. R3

M

Nemzeti egészségfejlesztési terv 2021–2027

351

C6.1. R1

M

Nemzeti energiafelújítási programok elfogadása i. a többlakásos épületekre, ii. a kulturális javak státuszával rendelkező épületekre (a 2021–2030-as időszakra egyaránt) és iii. az energiaszegénység csökkentésére a különös állami jelentőségű területeken (2021–2025-ös időszakra)

362

C6.1. R3

M

Egyablakos fizikai iroda létrehozása és működtetése energiafelújítás és szeizmikus megerősítés céljából

368

C6.1. R5

M

A 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó, az űr- és épületállomány-fejlesztési körlevél, valamint a 2021–2030-as időszakra vonatkozó városi környezetbarát infrastruktúra-fejlesztési program elfogadása

Részösszeg

804 597 701 EUR



1.2.Második részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

2

C1.1.1. R1-I1

M

A díjak fizetésére szolgáló működőképes digitális platform

6

C1.1.1. R1-I2

C

A nem adójellegű és adójellegű járulékok csökkentésére irányuló cselekvési terv végrehajtása 2020-ban

14

C1.1.1. R4-I1

M

A környezetbarát tevékenységeket célzó beruházásokra vonatkozó finanszírozási felhívások közzététele, a pályázókra és projektekre vonatkozóan meghatározott támogathatósági kritériumokkal (beleértve a DNSH megfelelési kritériumait)

16

C1.1.1. R4-I2

M

Pénzügyi eszköz létrehozása a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásainak támogatására

19

C1.1.1. R4-I3

M

Pénzügyi eszköz létrehozása a közepes piaci tőkeértékű vállalatok és nagyvállalatok beruházásainak támogatására

21

C1.1.1. R4-I4

M

Az állami intézmények kedvezőbb finanszírozását szolgáló pénzügyi eszköz létrehozása

25

C1.1.1. R6

M

A jogi keret módosításai

36

C1.2. R1

M

Értékelő dokumentum közzététele, amely ajánlásokat tartalmaz a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű elterjedése előtt álló akadályok és adminisztratív eljárások csökkentésére

50

C1.2. R1-I3

M

A hidrogéntechnológiai fejlesztési stratégia elfogadása

63

C1.3. R1-I1

C

Épített vagy felújított közcsatornás hálózat

68

C1.3. R1-I2

C

Megépített vagy felújított közcélú vízellátó hálózat

131

C1.5. R2

M

A mezőgazdasági földterületek konszolidációjáról szóló új törvény

138

C1.5. R4

M

Az élelmiszer-pazarlás megelőzésére és az élelmiszer-adományozás informatikai rendszerének korszerűsítésére szolgáló online platform

160

C2.1. R2

M

Az eFondovi informatikai rendszer korszerűsítése: Ellenőrzési és ellenőrzési adattári rendszer: Információk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának nyomon követéséhez

174

C2.2. R4

M

A jogszabályi keretek módosítása a helyi önkormányzati egységek (LGU-k) önkéntes funkcionális vagy tényleges összevonásának ösztönzése érdekében, valamint a horvát kormány határozatának elfogadása az önkéntes funkcionális vagy tényleges egyesülésekhez nyújtott adóügyi ösztönzők kritériumairól

202

C2.3. R4

M

Az összekapcsolási beruházásokra vonatkozó engedélyezési eljárás optimalizálása

214

C2.5. R1

M

Az Állami Bírói Tanács (Državno sudbeno vijeće, DSV) és az Államügyészi Tanács (Državnoodvjetničko vijeće, DOV) számára biztosított elektronikus eszközök és megfelelő igazgatási kapacitások

215

C2.5. R1

M

A csődtörvény és a fogyasztói fizetésképtelenségi törvény elfogadott módosításai

216

C2.5. R1

M

A büntetőeljárási törvénykönyv elfogadott módosításai

266

C3.1. R1

M

A középfokú oktatási igények átfogó elemzése

286

C4.1. R1

M

Az aktív munkaerőpiaci politikák kiegészítése

291

C4.1. R3

M

Készségfejlesztés a piaci igényeknek megfelelően

303

C4.3. R1

M

Az új szociális jóléti törvény elfogadása

309

C4.3. R2

C

A szociális mentorálással foglalkozó szakemberek képzése

352

C6.1. R1

M

A közszektorbeli épületek 2021 és 2030 közötti energetikai felújítására vonatkozó program elfogadása

Részösszeg

804 597 701 EUR

1.3.Harmadik részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

1.

C1.1.1. R1

M

A horvát kormány elfogadja a kkv-ágazatra vonatkozó szabályozás gazdasági hatásainak értékelésére irányuló stratégiát és az azt kísérő cselekvési tervet

7

C1.1.1. R1-I2

C

A gazdaság adminisztratív terheinek enyhítését célzó cselekvési tervekben szereplő intézkedések végrehajtása, 2018, 2019, 2020

23

C1.1.1. R5-I1

M

Sajáttőke- és kvázisajáttőke-finanszírozási eszköz létrehozása

37

C1.2. R1

M

A megújuló energiaforrások felhasználásának javítását célzó jogszabályok és/vagy rendeletek hatálybalépése, beleértve a megújuló energiaforrások támogatására szolgáló prémium alapú rendszer bevezetését.

60

C1.3. R1

M

A vízügyi ágazatra vonatkozó jogi keret módosításai

69

C1.3. R1-I2

C

Vízkivételi helyeken elhelyezett vízmérő berendezések

74

C1.3. R1-I3

C

Árvízvédelmi projektekre kötött építési beruházásra irányuló szerződések

75

C1.3. R1-I3

C

Árvízvédelmi szerkezetek építése

76

C1.3. R1-I3

C

Újjáélesztett vízfolyások

83

C1.3. R2

M

A Horvát Köztársaság 2023–2029-es időszakra vonatkozó hulladékgazdálkodási tervének elfogadása

84

C1.3. R2-I1

C

Az ártalmatlanításra küldött települési hulladék arányának csökkentése (49 %)

99

C1.4. R2

M

A vasúti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó nemzeti terv és a vasúti infrastruktúra és szolgáltatási létesítmények nemzeti irányítási terve

111

C1.4. R3

M

A tengeri területekről és tengeri kikötőkről szóló új törvény

114

C1.4. R3-I3

C

Az új križnicai kötélkomp üzemel a Dráván át Pitomača településen

141

C1.6. R1

M

A Horvát Köztársaság kormánya által elfogadott, a fenntartható turizmus 2030-ig történő fejlesztésére irányuló stratégia

144

C1.6. R1-I1

M

Nyilvános pályázati felhívások közzététele a meglévő állami turisztikai infrastruktúra zöld és digitális átállására, valamint az állami turisztikai infrastruktúra fejlesztésére a főbb turisztikai és part menti területeken kívül

146

C1.6. R1-I2

M

Nyilvános felhívások közzététele a fenntarthatóság megerősítésére, valamint az idegenforgalmi vállalkozók zöld és digitális átállásának ösztönzésére, a zöld átállást támogató összes beruházás legalább 50 %-ával

150

C2.1. R1

M

A Horvát Köztársaság stratégiai tervezési és irányítási rendszeréről szóló törvény és rendeletek módosításai

161

C2.1. R2-I1

C

A projekt műszaki dokumentációjának elkészítése a zöld és digitális átállással kapcsolatos projektekhez

165

C2.2. R1-I2

C

Az összes állami intézmény állami vizsgára kötelezett tisztviselőinek 100 %-a digitálisan teszi le az állami vizsgát, egy új vizsgamodell alapján.

176

C2.3. R1

M

Digitális Horvátországra vonatkozó stratégia

177

C2.3. R2
C2.3. R2.I2

M

A központi interoperabilitási rendszer platformjainak létrehozása

179

C2.3. R3-I1

C

Az állami felhő korszerűsítése

195

C2.3. R3-I12

M

A Horvát Nyugdíjbiztosító Intézet (HZMO) digitális archívuma

229

C2.5. R1-I6

M

Valamennyi elsőfokú bíróság felszerelt és megfelel a távolból történő meghallgatás feltételeinek.

233

C2.6. R1

M

A szabálytalanságokat bejelentő személyek védelméről szóló törvény módosításainak elfogadása

249

C2.7. R2

M

A horvát gazdaság strukturális makrogazdasági modelljének kidolgozása a középtávú makrogazdasági előrejelzések elkészítéséhez, költségvetési tervezés
és gazdaságpolitikai elemzések

256

C2.9. R1

M

Iránymutatás a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételének és összevonásának javításáról

259

C2.9. R1-I1

M

Független elemzés és konkrét ajánlások közzététele a közbeszerzési rendszerben részt vevő kulcsfontosságú intézmények (MINGOR, SAFU, DKOM) valamennyi alkalmazottja tehermentesítésének javítása érdekében.

260

C2.9. R2

M

A közbeszerzési jogi keret módosítása, amely az e-fellebbezés alkalmazását a fellebbezés benyújtásának kötelező eszközévé teszi

273

C3.1. R2

M


A tudományos tevékenységről és a felsőoktatásról szóló új törvény elfogadása

275

C3.2. R1

M

A tudományról és a felsőoktatásról szóló új törvény

281

C3.2. R2

M

A tanulmányi programokra, doktori tanulmányokra és a tudományos intézmények munkakörülményeire vonatkozó minőségi követelményeket szabályozó új jogi keret

284

C3.2. R3

M

A Horvát Tudományos Alapítványról szóló új törvény

294

C4.1. R4

M

A be nem jelentett munkavégzés kezeléséről szóló törvény és az új munkajogi törvény elfogadása

313

C4.3. R3

M

A családasszisztensekre vonatkozó szabályok elfogadása

318

C5.1. R1

M

Az egészségügyi rendszer teljesítményértékelési keretének elfogadása

323

C5.1. R1-I4

M

Az egészségügyi szolgáltatások korszerűsítése a KC Split Klinikai Kórházban

336

C5.1. R4

M

Az egészségügyi ellátásról és a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény módosítása

346

C5.1. R5

M

A távorvosi szolgáltatások fejlesztése és bővítése

349

C5.1. R5-I3

C

Teletranszfúziós szolgáltatások

353

C6.1. R1-I1

C

Középületek és többlakásos épületek energetikai felújítására aláírt szerződések

359

C6.1. R2

M

A nemzeti készségfejlesztési terv elfogadása az energiahatékonysággal és a földrengés utáni újjáépítéssel kapcsolatos zöld munkahelyek összefüggésében

363

C6.1. R3

M

Egyablakos online ügyintézés kialakítása és működtetése az energetikai felújítás és a szeizmikus megerősítés terén

366

C6.1. R4-I1

C

Beszerzett szeizmikus berendezések

Részösszeg

804 597 701 EUR

1.4 Negyedik részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

39

C1.2. R1-I1

M

A nagyfeszültségű hálózat korszerűsítésére kiadott építési engedély

163

C2.2. R1

M

Az államigazgatás központosított kiválasztási rendszerének módosított jogszabályi kerete, a köztisztviselők szükséges képesítéseinek meghatározása és egy modern munkaerő-felvételi rendszer létrehozása

166

C2.2. R2

M

Az államigazgatási és közszolgáltatási illetményekről szóló törvény, valamint a mobilitásra vonatkozó szabályozás hatálybalépése

184

C2.3. R3-I4

M

CEZIH informatikai rendszer

205

C2.3. R4-I2

M

Passzív elektronikus hírközlési infrastruktúra kiépítésére aláírt vissza nem térítendő támogatási megállapodás

217

C2.5. R1

C

Az igazságügyi képzési program keretében bevezetett új képzési programok

218

C2.5. R1

M

Az igazságügy területére vonatkozó jogszabályi keret módosításainak elfogadása a nemperes eljárásokról szóló új törvénnyel.

219

C2.5. R1

C

Négy közvetítő központ felállítása a zágrábi, a spliti, az osijeki és a rijekai kereskedelmi bíróságokon, valamint a közvetítésről szóló törvény módosításainak elfogadása

257

C2.9. R1

M

A közbeszerzési képzésre vonatkozó szabályok módosítása

267

C3.1. R1

M

A koragyermekkori nevelés és gondozás finanszírozási modelljének elfogadása

276

C3.2. R1-I1

C

Kutatási projektek számára a programmegállapodások végrehajtásának első kétéves ciklusa során a kutatási szervezetek belső pályázati felhívásai alapján elkülönített finanszírozás

297

C4.2. R1

M

A nyugdíjbiztosítási törvény módosításainak elfogadása

316

C4.3. R3-I3

M

Informatikai rendszer a szociális szolgáltatások és a hálózatban működő szolgáltatók árainak kiszámításához

325

C5.1. R1-I6

C

Diagnosztikai orvostechnikai eszközök a klinikai kórházban (KB) Dubrava

327

C5.1. R1-I8

C

Gyógyszerrezisztens epilepszia betegek operatív kezelésére és kezelésére szolgáló orvostechnikai eszközök a klinikai kórházban (KB) Dubrava-ban

343

C5.1. R4-I5

C

Diagnosztikai egységek Clinical Hospital Centre (KBC) Merkur

348

C5.1. R5-I2

C

Telekardiológiai szolgáltatások

Részösszeg

402 298 851 EUR

1.5. Ötödik részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

8

C1.1.1. R1-I2

M

A kkv-k hatásvizsgálati tesztjének digitalizálása a koordinátorok együttműködését, online képzését és kölcsönös kommunikációját szolgáló digitális platform kifejlesztése révén

9

C1.1.1. R1-I2

C

A nem adójellegű és adójellegű járulékok csökkentésére irányuló új cselekvési terv intézkedéseinek végrehajtása

38

C1.2. R1

M

Hatályba lép az állami vagyonról szóló törvényt módosító törvény, amely jogalapot biztosít a gázszállítási rendszerirányító (Plinacro) irányításának az állami tulajdonban lévő termelési és ellátási tevékenységektől való teljes szétválasztásához.

55

C1.2. R1-I4

M

A közlekedési ágazatban a bioüzemanyagok előállítására és használatára vonatkozó terv elfogadása

61

C1.3. R1

C

A vízszolgáltatók integrációja

64

C1.3. R1-I1

C

Szennyvíz-infrastruktúra-projektekre kötött építési beruházásra irányuló szerződések

70

C1.3. R1-I2

C

Vízellátási projektekkel kapcsolatban megkötött építési beruházásra irányuló szerződések

71

C1.3. R1-I2

C

Megépített vagy felújított közcélú vízellátó hálózat

77

C1.3. R1-I3

C

Árvízvédelmi szerkezetek építése

94

C1.4. R1-I2

C

A fogyatékossággal élő személyek jogainak a mobilitás területén történő gyakorlására szolgáló funkcionális rendszer létrehozása

127

C1.5. R1-I1

C

Épített és működő logisztikai elosztó központ (LDC)

137

C1.5. R3-I3

M

Nyomonkövethetőségi információs rendszer létrehozása

139

C1.5. R4-I1

M

Az élelmiszerbankok és az élelmiszer-adományozási láncban közreműködő közvetítők infrastrukturális felszerelésére irányuló támogatási program

142

C1.6. R1

M

A Horvát Köztársaság fenntartható turizmus szatellitszámlájának összeállításáról

143

C1.6. R1

M

Az idegenforgalmi ágazat nyomon követésének és fejlesztésének keretét létrehozó idegenforgalmi törvény

151

C2.1. R1

M

A szabályozási hatásvizsgálatról szóló törvény módosításai

168

C2.2. R2-I2

C

A köztisztviselők legalább 20 %-a dolgozik az intelligens munkavégzés modelljében

169

C2.2. R2-I2

C

A köztisztviselők legalább 60 %-a okos munkamódszerrel rendelkezik

170

C2.2. R3

M

E-megőrzési szolgáltatás létrehozása

178

C2.3. R2-I1

M

A központi interoperabilitási rendszer létrehozása

181

C2.3. R3-I2

M

Kiberbiztonsági kísérleti projekt

183

C2.3. R3-I3

M

Egyablakos ügyintézési rendszer létrehozása

185

C2.3. R3-I5

C

Digitális személyazonosító igazolvány elektronikus aláírása

191

C2.3. R3-I9

M

Új közbeszerzési platform és mobilalkalmazás létrehozása

192

C2.3. R3-I10

M

A CES digitális identitás- és humánerőforrás-gazdálkodási rendszerei

203

C2.3. R4-I1

M

A szélessávú hozzáférési infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó nemzeti keret projektjeinek végrehajtására aláírt vissza nem térítendő támogatási megállapodások

220

C2.5. R1

M

Elfogadták a bírák munkájára vonatkozó új keretkövetelményeket, és bevezettek egy aktív bírósági ügykezelési eszközt

234

C2.6. R1

M

A parlamenti képviselők etikai kódexének és a végrehajtó hatalom tisztviselői etikai kódexének elfogadása

243

C2.6. R2

M

Az információhoz való hozzáférés jogáról szóló törvény hatásainak értékelése

254

C2.8. R4

M

A pénzügyi szektor felügyeletének megerősítése kockázatértékelés alapján a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén

258

C2.9. R1

M

A közbeszerzési tisztviselőknek a ProcurCompEU keretében történő folyamatos képzésére vonatkozó testreszabott keret beépítése a közbeszerzés kötelező képzési és tanúsítási rendszerébe.

268

C3.1. R1

M

A teljes napos tanítási modellre vonatkozó módosítások elfogadása

288

C4.1. R2

M

A Munkaerőpiaci tv. módosításainak hatálybalépése

304

C4.3. R1

C

A garantált minimális ellátás kedvezményezettjei

319

C5.1. R1

C

A diagnosztikai kezelésre fordított idő optimalizálása – várólisták

326

C5.1. R1-I7

C

Új létesítmények a Klinikai Kórházközpontban (KBC) Sestre milosrdnice

337

C5.1. R4

C

A kórházak funkcionális integrációja

338

C5.1. R4

C

Egészségügyi intézmények közös közbeszerzési eljárása

347

C5.1. R5-I1

C

Digitalizált, integrált működési csarnokok (Firule és Križine) és robotikai rendszer a Firule területén telepített és működőképes helyen

350

C5.1. R5-I4

C

Robotsebészettel felszerelt Sestre milosrdnice színházi Klinikai Kórházközpont (KBC) működtetése

369

C6.1. R5

C

Zöld városmegújítási stratégiák elfogadása

371

C6.1. R6

M

Sikeresen lezárult a szisztematikus energiagazdálkodási kísérleti projekt, amelynek célja egy új energiahatékonysági felújítási finanszírozási modell tesztelése

Részösszeg

804 597 701 EUR

1.6 Hatodik részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

40

C1.2. R1-I1

C

6 szigetet a szárazföldi hálózattal összekötő föld alatti kábelek korszerűsítése befejeződött

119

C1.4. R5-I2

C

A teljesen önvezető és elektromos járművek ellenőrzési prototípusai és a vonatkozó vizsgálatok

120

C1.4. R5-I2

M

Az önvezető járművekről szóló új jogszabályok

167

C2.2. R2-I1

C

Az emberierőforrás-menedzsment rendszer, a köztisztviselők nyilvántartása és a központi bérrendszer (RegZap – Cop) kilenc új funkcióval egészül ki, amelyek digitalizálják az összes kapcsolódó folyamatot, amelyek egyszerűsítik és felgyorsítják a fizetési rendszer módosítását.

171

C2.2. R3

M

Nemzeti irattári információs rendszer létrehozása

182

C2.3. R3-I2

M

Nyilvános kiberbiztonsági megelőzési kampány

208

C2.4. R2

M

Az állami tulajdonú vállalatokra vonatkozó új jogi keret, amely magában foglalja az OECD ajánlásait.

228

C2.5. R1-I5

C

Az épületek racionális energia- és hőszigetelési felhasználásáról szóló műszaki rendeletnek megfelelő, újonnan felújított bírósági épületek

235

C2.6. R1

C

Az igazságszolgáltatási rendszer korrupcióellenes szerveinél dolgozó alkalmazottak személyzeti költségvetésének növelése.

236

C2.6. R1

C

A korrupció és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálására szolgáló informatikai eszközök és felszerelések igazságügyi hatóságok általi beszerzésére szánt költségvetés növelése

241

C2.6. R1-I3

M

Jobb vagyonnyilatkozati információs rendszerek állami tisztviselők és igazságügyi tisztviselők számára

244

C2.6. R3

M

Az OECD vállalatirányítási ajánlásainak alkalmazása a helyi és regionális egységek többségi tulajdonlása tekintetében

246

C2.6. R4

C

Bírák képzése a közbeszerzési korrupcióskockázat-kezelésről és a közbeszerzési eljárásokban biztosított bírói jogvédelemről

263

C2.9. R3

M

Az innovatív közbeszerzés megtervezését és irányítását célzó programok és tevékenységek

298

C4.2. R1

M

A kötelező nyugdíjalapok állami vállalatokba történő befektetéseivel kapcsolatos költséghatékonysági elemzésekről szóló jelentés elfogadásáról szóló következtetések elfogadása.

Részösszeg

402 298 851 EUR

1.7 Hetedik részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

3

C1.1.1. R1-I1

M

A START-rendszerek korszerűsítése

4

C1.1.1. R1-I1

C

Fizikai hozzáférési pontok létrehozása a START platformhoz

5

C1.1.1. R1-I1

M

A MINGOR célzott folyamatainak digitalizálása a Horvát Köztársaság stratégiai beruházási projektjeiről szóló törvény, a beruházásösztönzésről szóló törvény és a kutatási és fejlesztési projektekhez nyújtott állami támogatásról szóló törvény alapján, valamint a JRPI-rendszer további digitalizációja és hálózatépítése

10

C1.1.1. R1-I2

C

A vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló új/ötödik cselekvési tervben meghatározott első intézkedéscsomag végrehajtása

12

C1.1.1. R2

C

A szakmai szolgáltatásokra vonatkozó legalább 50 szabályozási követelmény egyszerűsítése vagy megszüntetése

13

C1.1.1. R3

M


A magánberuházások előmozdítását szolgáló stratégiai keret létrehozása

15

C1.1.1. R4-I1

C

Vissza nem térítendő támogatások odaítélése kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára környezetbarát tevékenységeket célzó beruházásokhoz

28

C1.1.2. R1

M

A K+F adóösztönzés jogi keretének módosítása és kiegészítése

32

C1.1.2. R2-I5

C

Az innováció kereskedelmi hasznosítására irányuló projektek támogatása

41

C1.2. R1-I1

C

A nagyfeszültségű hálózat korszerűsítése (220/110 kV) befejeződött.

42

C1.2. R1-I1

C

A hálózathoz csatlakoztatott további 1500 MW megújulóenergia-kapacitás.

43

C1.2. R1-I1

C

Az intelligens hálózathoz csatlakozó új fogyasztók száma

47

C1.2. R1-I2

C

A távfűtésben rejlő geotermikus potenciál feltárására aláírt szerződések

56

C1.2. R1-I4

M

A biofinomítók építésére kiadott építési engedély, valamint a szén-dioxid-leválasztásra és geológiai tárolásra irányuló kísérleti beruházások

78

C1.3. R1-I3

C

Újjáélesztett vízfolyások

85

C1.3. R2-I1

C

Az ártalmatlanításra küldött települési hulladék arányának csökkentése (41 %)

96

C1.4. R1-I4

M

Jól működő jelentés-ellenőrzési rendszer létrehozása a közúti személy- és áruszállításban

97

C1.4. R1-I5

M

A veszélyes áruk közúti szállítását ellenőrző rendszer kifejlesztése (e-ADR)

100

C1.4. R2

M

A vasúti társaságok átszervezése és az üzletvezetés

107

C1.4. R2-I6

C

Az akkumulátorvonatok két prototípusa és az üzemi tesztek megkezdése

108

C1.4. R2-I7

M

A fedélzeti jegyértékesítési rendszerek korszerűsítése és működőképessége

118

C1.4. R5-I1

C

Teljesen villamosított és környezetbarát légi járművek földi kiszolgálási rendszerének megvalósítása a zadari repülőtéren

148

C1.6. R1-I3

M

Oktatási programok a turizmussal kapcsolatos ismeretek és készségek megerősítésére

154

C2.1. R1-I2

C

Képzési modulok a nemzeti, regionális és helyi szintű stratégiai tervezéshez és szabályozási hatásvizsgálathoz

164

C2.2. R1-I1

C

A kormányzati szervek újonnan felvett állandó köztisztviselőinek 100 %-át kizárólag egy új központosított, digitalizált és szabványosított kiválasztási és felvételi rendszeren keresztül alkalmazzák, amely egy újonnan kifejlesztett informatikai platformon keresztül érhető el.

186

C2.3. R3-I6

M

Az állami információs infrastruktúra (DII) hálózatának létrehozása

188

C2.3. R3-I7

C

Digitális területrendezési tervek

190

C2.3. R3-I8

C

Az új mobilplatformba integrált digitális e-közszolgáltatások

199

C2.3. R3-I14

M

Az elektronikus számlák rendszere és az online héaelszámolás

212

C2.4. R5

M

Informatikai rendszer és módszertan kidolgozása az állami tulajdonban lévő ingatlanportfóliók csökkentésére és a fel nem használt kormányzati eszközök gyorsabb és hatékony aktiválására

224

C2.5. R1-I1

M

Korszerűsített eSpis rendszer új funkciókkal és a közös szolgáltatási központba (CDU) integrált új architektúrával

226

C2.5. R1-I3

M

Korszerűsített eSpis rendszer új funkciókkal és a közös szolgáltatási központba (CDU) integrált új architektúrával

252

C2.8. R2

C

A felügyelet megerősítése az intézményközi felügyeleti munkacsoport rendszeres ülései révén

277

C3.2. R1-I1

C

A programmegállapodásokat aláíró egyetemek vagy kutatóintézetek aránya

289

C4.1. R2

M

A kiszolgáltatott csoportoknak nyújtott támogatás minőségének javítása

305

C4.3. R1

M

A funkcionálisan integrált szociális juttatásokra vonatkozó normatív szabály elfogadása

308

C4.3. R1-I2

M

A szociális védelmi juttatásokra vonatkozó információk digitális elérhetősége nemzeti szinten

314

C4.3. R3-I1

C

A közösségi alapú szolgáltatások nyújtásához szükséges emberi kapacitás megerősítése

315

C4.3. R3-I2

C

Egységes információs rendszer (SocSkrb információs rendszer)

320

C5.1. R1-I1

C

A gyógyszerészeti ellátáshoz és gyógyszerekhez való hozzáférés

339

C5.1. R4-I1

C

Parenterális készítmények központi irányítása 8 kórházban

344

C5.1. R4-I5

C

A nem kórházi krónikus betegek kezelési eredményeinek nyomon követése állami gyógyszertárakban

345

C5.1. R4-I6

M

Orvosihulladék-létesítmény a Zágrábi Klinikai Kórházközpontban (KBC)

Részösszeg

804 597 701 EUR

1.8 Nyolcadik részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

30

C1.1.2. R2-I3

C

Támogatás nyújtása az induló vállalkozások növekedésének ösztönzésére a csúcstechnológiai és tudásalapú ágazatokban

51

C1.2. R1-I3

C

Új hidrogéntermelési kapacitás telepítése

133

C1.5. R2-I2

C

A mezőgazdasági földterületek megfigyelésére szolgáló operatív információs rendszer korszerűsítése és 90 állandó állomás létrehozása a mezőgazdasági földterületek állapotának figyelemmel kísérése céljából

175

C2.2. R4-I1

M

Az önkéntes funkcionális és valós összeköttetéseket támogató mechanizmus, valamint az egységek funkcionális és hatékony összekapcsolását támogató teljes rendszer létrehozása

239

C2.6. R1-I1

M

A korrupció elleni nemzeti tájékoztató kampány hatásainak értékelése

242

C2.6. R1-I4

C

A korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó nemzeti rendőrségi hivatal (PN USKOK) 4 regionális központjának korszerűsítése és intelligens digitalizálása

278

C3.2. R1-I1

C

Az új programmegállapodásokat aláíró tudományos szervezetek által a „zöld” területen végrehajtott kutatási projektek

279

C3.2. R1-I1

C

A kutatási szervezetek belső pályázati felhívásain alapuló kutatási projektek számára elkülönített finanszírozás

282

C3.2. R2-I1

C

A programozási keret alapján odaítélt vissza nem térítendő támogatások a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és az IKT területén végzettek rendelkezésre állásának és foglalkoztathatóságának növelésére, valamint a nemzeti és nemzetközi együttműködés céljából történő mobilitásuk javítására

290

C4.1. R2

C

A kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokból származó, legalább 5000 embernek nyújtott támogatás minőségének javítása

295

C4.1. R4

C

2024-ben a minimálbérnek az átlagos bruttó bérhez viszonyított arányának 50 %-ra emelése

299

C4.2. R1

C

Az újradefiniált özvegyi nyugdíjban részesülők teljes nyugdíjjövedelmének 10–15 %-os növekedése (legalább 10 %).

321

C5.1. R1-I2

C

Elsődleges mobilbeteg-ellátás biztosítása

342

C5.1. R4-I4

C

A blokklánc-technológián alapuló gyógyszerhiány nyomon követésére szolgáló rendszer

365

C6.1. R4

C

A települési önkormányzatok területrendezési terveinek 10 szakértői bázisába integrált szeizmikus adatok

Részösszeg

402 298 851 EUR

1.9 Kilencedik részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

11

C1.1.1. R1-I2

C

Az új/ötödik cselekvési tervben meghatározott második intézkedéscsomag végrehajtása a vállalkozók adminisztratív terheinek további csökkentése érdekében

29

C1.1.2. R2-I2

C

A kkv-k támogatása az irányítási kapacitás fejlesztésében

35

C1.1.2. R4-I1

C

Európai digitális innovációs központok (EDIH) létrehozása

48

C1.2. R1-I2

M

A távfűtés geotermikus potenciáljának nyilvánosan közzétett eredményei

65

C1.3. R1-I1

C

Épített és működő szennyvíztisztító telepek

66

C1.3. R1-I1

C

Köztulajdonban lévő szennyvízhálózat építése vagy újjáépítése

72

C1.3. R1-I2

C

Megépített vagy felújított közcélú vízellátó hálózat

79

C1.3. R1-I3

C

Árvízvédelmi szerkezetek építése

86

C1.3. R2-I1

C

Kiépített válogató létesítmények

87

C1.3. R2-I1

C

Az elkülönítetten gyűjtött biohulladék kezelésére szolgáló épített létesítmények

88

C1.3. R2-I1

C

Funkcionális helyhez kötött/mobil hulladékválogató telep

93

C1.4. R1-I1

M

Új elektronikus útdíjszedési rendszer

102

C1.4. R2-I2

C

Az Oštarije – Knin – Split szakasz három állomásának felújítása

103

C1.4. R2-I2

M

Fedélzeti és üzemeltetési jelzőberendezések az Oštarije – Knin – Split szakaszon

104

C1.4. R2-I3

C

Öt szűk keresztmetszet megszüntetése azokon a szakaszokon, amelyek jelenlegi korlátozott menetsebessége 60 km/h

105

C1.4. R2-I4

C

Kétvágányú vasútvonal Zágráb Kustošija – ZG Zapadni kolodvor – Zágráb Glavni kolodvor, 3,4 km hosszú átépített és korszerűsített szakaszon

112

C1.4. R3-I1

C

Korszerűsített/újraépített 2 tengeri kikötő, amely nyitva áll a közforgalom előtt

116

C1.4. R4-I1

C

70 alternatív üzemanyaggal működő (elektromos és hidrogénüzemű) autóbusz beszerzése és üzembe helyezése

117

C1.4. R4-I2

C

30 tömegközlekedési célra beszerzett villamos

121

C1.4. R5-I2

C

Támogatás odaítélése új városi mobilitási ökoszisztéma-projekt kutatásához és fejlesztéséhez

122

C1.4. R5-I2

M

A fogyatékossággal élő utasok igényeihez igazított, teljesen autonóm és elektromos járművek és egy speciális infrastruktúra

135

C1.5. R3-I1

C

A mezőgazdasági közszolgáltatások digitális átalakítására irányuló cselekvési tervben felsorolt legalább 30 mezőgazdasági közszolgáltatás digitalizálása

136

C1.5. R3-I2

M

Az intelligens mezőgazdasággal foglalkozó platform létrehozása

145

C1.6. R1-I1

C

Az állami idegenforgalmi infrastruktúra kiépítésére és átalakítására vonatkozó költségvetés pályázati felhívásonkénti teljes elosztása a támogathatósági kritériumok szerint

147

C1.6. R1-I2

C

A források teljes elosztása a fenntarthatóság megerősítésére, valamint az idegenforgalmi vállalkozók zöld és digitális átállásának előmozdítására

149

C1.6. R1-I3

C

Az idegenforgalmi ismeretek és készségek megerősítését célzó oktatási programokban részt vevő, oktatásban részt vevő diákok, ideértve az idegenforgalmi rendszerben dolgozó kormányzati és köztisztviselők digitális készségeit, a munkanélkülieket és a munkáltatók oktatását

152

C2.1. R1

C

A polgárokat közvetlenül érintő adminisztratív terhek csökkentése az eljárások digitalizálása és egyszerűsítése révén

153

C2.1. R1-I1

C

Valamennyi üzleti folyamat digitalizálása a stratégiai tervezés és a szabályozási hatásvizsgálat területén

155

C2.1. R1-I2

C

A nemzeti és regionális szintű szabályozási hatások stratégiai tervezési és végrehajtási rendszeréhez kapcsolódó tisztviselők képzése

162

C2.1. R2-I1

C

A projekt műszaki dokumentációjának elkészítése a zöld és digitális átállással kapcsolatos projektekhez

187

C2.3. R3-I6

C

Az állami információs infrastruktúrahálózat (DII) új felhasználói

189

C2.3. R3-I7

M

A tértervekre vonatkozó információs rendszer korszerűsítése

200

C2.3. R3-I15

C

Új eszközök az idegenforgalmi informatikai rendszerben

230

C2.5. R1-I6

M

Az IKT-infrastruktúrák korszerűsítése és optimalizálása valamennyi igazságügyi szervben

237

C2.6. R1

M

A nemzeti korrupcióellenes intézkedések végrehajtását nyomon követő információs rendszer létrehozása

240

C2.6. R1-I2

M

A köztisztviselők etikai infrastruktúrájának irányítására szolgáló információs rendszer létrehozása

255

C2.8. R4

C

Az azonosított pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokon alapuló helyszíni felügyeleti tevékenységek növelése.

264

C2.9. R3

C

A közbeszerzési tisztviselők képzése az innovatív közbeszerzési eljárásokról

280

C3.2. R1-I2

C

Felsőoktatási intézmények és tudományos intézetek átszervezése

285

C3.2. R3-I1

C

A megreformált K+F+I keret létrehozását támogató „kísérleti program” keretében odaítélt vissza nem térítendő támogatások.

287

C4.1. R1

C

Az új aktív munkaerőpiaci intézkedések kedvezményezettjeinek száma

300

C4.2. R1

M

A nyugdíjbiztosítási törvény módosításainak elfogadása

306

C4.3. R1

C

Társadalmi transzfereket követően szegénység veszélye által fenyegetettek aránya

307

C4.3. R1-I1

C

A helyi önkormányzati egységek hozzáférése a szociális juttatásokhoz az egyes kedvezményezettek esetében

310

C4.3. R2

C

Szociális mentori foglalkozásúak foglalkoztatása

311

C4.3. R2-I1

C

A kedvezményezetteknek nyújtott szociális mentori szolgáltatások

324

C5.1. R1-I5

C

Központi Üzemblokk épület, amely a Varasdi Általános Kórházat kíséri

329

C5.1. R2

M

Az egészségügyi ellátás minőségének javítása és harmonizálása klinikai e-iránymutatások kidolgozása révén

331

C5.1. R2-I1

C

Az onkológiai radioterápia minőségének javítása

332

C5.1. R2-I2

C

Az onkológiai betegek összekapcsolására, nyomon követésére és optimális kezelésére szolgáló egységes informatikai platform

334

C5.1. R3-I1

C

Egészségügyi alapfokú szakorvosi képzés

335

C5.1. R3-I2

C

Sürgősségi orvosi szakorvosi képzés alapképzése

340

C5.1. R4-I2

C

Unit terrapy system for solid forms of medicines in 40 horvát kórház

372

C6.1. R6

M

A többlakásos épületek energiafogyasztásának nyomon követésére szolgáló modell alkalmazására vonatkozó iránymutatások elfogadása

Részösszeg

517 241 379 EUR

1.10 Tizedik részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

17

C1.1.1. R4-I2

C

Mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kölcsönök/kamattámogatások

18

C1.1.1. R4-I2

C

Mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kölcsönök/kamattámogatások

20

C1.1.1. R4-I3

C

A közepes piaci tőkeértékű vállalatok és nagyvállalatok számára támogatott projektek száma

22

C1.1.1. R4-I4

C

Közszektorbeli projektekhez nyújtott hitelek

24

C1.1.1. R5-I1

C

Tőkebefektetések sajáttőke- és kvázisajáttőke-eszközökbe

26

C1.1.1. R6-I1

C

Beruházások a kulturális és kreatív iparágak átalakításába és versenyképességébe

27

C1.1.1. R6-I2

M

A tények ellenőrzésére szolgáló rendszer létrehozása

31

C1.1.2. R2-I4

C

Az induló vállalkozások növekedésének támogatása gyorsító program létrehozásával.

33

C1.1.2. R3-I2

C

Vissza nem térítendő támogatás utalványok formájában

34

C1.1.2. R3-I3

C

Vissza nem térítendő támogatás a horvát kkv-k digitális átalakulásához

44

C1.2. R1-I1

C

A nagyfeszültségű hálózat korszerűsítése (220/110 kV) befejeződött.

52

C1.2. R1-I3

M

Közbeszerzési eljárás indítása további hidrogénkapacitásra

53

C1.2. R1-I3

C

Legalább 6 hidrogéntöltő állomást építettek autók, buszok és nehéz tehergépjárművek számára

54

C1.2. R1-I3

M

A szén-dioxid leválasztására és geológiai tárolására (CCS) irányuló kísérleti beruházás befejeződött és teljes mértékben működőképes, évi 190 000 tonna CO2/év kapacitással

57

C1.2. R1-I4

C

Épített és működő biofinomítók

58

C1.2. R1-I4

C

A szén-dioxid elkülönítésére és geológiai tárolására irányuló kísérleti beruházások befejeződtek és teljes mértékben működőképesek, 52 000 tonna/év CO2-kapacitással.

62

C1.3. R1

C

Az állami vízellátó rendszerek veszteségeinek csökkentése

67

C1.3. R1-I1

C

A jobb szennyvízkezelő rendszerhez való jobb hozzáférés előnyeit élvező lakosság

73

C1.3. R1-I2

C

A vízellátáshoz jobb hozzáféréssel rendelkező lakosság

80

C1.3. R1-I3

C

Jobb árvízvédelmi intézkedések által érintett lakosok

89

C1.3. R2-I1

C

Az ártalmatlanításra küldött települési hulladék arányának csökkentése (30 %)

90

C1.3. R2-I2

C

A bezárt hulladéklerakók helyreállítása

95

C1.4. R1-I3

M

Jól működő nemzeti közúti szállítási elektronikus adattároló és adatcsere-rendszer (NSCP) létrehozása

101

C1.4. R2-I1

C

A Dugo Selo – Novska szakaszon épített és felújított villamosított kettős pályák, a Kutina – Novska alszakasz

106

C1.4. R2-I5

C

2000 teherkocsin kicserélt fékbetétek a zaj csökkentése érdekében

113

C1.4. R3-I2

C

Elektromos meghajtású, alternatív tüzelőanyaggal működő hajók

115

C1.4. R3-I4

C

Hajókról származó hulladék fogadására épített három helyi kikötő

123

C1.4. R5-I2

C

50 000, a fogyatékossággal élő személyek számára ingyenesen odaítélt, teljesen önvezető járművel történő utazásra szóló utalvány, amely a kibocsátást követően legalább 5 évig érvényes

124

C1.4. R5-I3

C

2000 alternatív meghajtású közúti jármű (elektromos vagy hidrogénüzemű) társfinanszírozott beszerzése

125

C1.4. R5-I3

C

1300 elektromos töltőállomás társfinanszírozása

128

C1.5. R1-I1

C

Legalább három logisztikai elosztó központ (LDC) épült és működik

129

C1.5. R1-I2

C

A termelői szervezetek képzése

130

C1.5. R1-I2

C

A gyümölcs- és zöldségfélék címkézési rendszere

132

C1.5. R2-I1

C

18 000 hektár konszolidált mezőgazdasági földterület

172

C2.2. R3-I1

C

60 nyilvánosan elérhető konzervátoralap létrehozása a legösszetettebb, nagy műemléki értékkel bíró kulturális és történelmi helyszínek számára.

173

C2.2. R3-I2

C

600 dokumentumkészítő használja az archiválási információs rendszert

180

C2.3. R3-I1

C

A közös szolgáltatási központ felhasználói számának növekedése

193

C2.3. R3-I10

M

A CES digitalizálásának befejezése

194

C2.3. R3-I11

M

A Horvát Nyugdíjbiztosító Intézet (HZMO) korszerűsített informatikai rendszere

196

C2.3. R3-I12

C

Az új digitális archívum oldalainak száma

197

C2.3. R3-I13

M

Új adóigazgatási információs rendszer

198

C2.3. R3-I13

C

Az új rendszeren keresztül digitálisan végrehajtott adómeghatározási és -beszedési eljárások százalékos aránya

201

C2.3. R3-I16

C

Új alkalmazási modulok a sport informatikai rendszeréhez

204

C2.3. R4-I1

C

Szélessávú hozzáférés a háztartások számára a fehér NGA-területeken

206

C2.3. R4-I2

C

5G-hez hozzáférő népesség

209

C2.4. R3

C

Képzési terv szakminisztériumok és központi koordinációs egységek számára a vállalatirányítási tevékenységek terén

210

C2.4. R4

C

90 olyan állami tulajdonú vállalat értékesítésének megvalósítása, amelyek a Horvát Köztársaság számára nem különös jelentőséggel bírnak, és amelyeket a CERP irányít

211

C2.4. R4

C

A CERP portfóliójába tartozó 20 állami tulajdonú vállalat eladásainak realizálása, amelyek jelenleg nem értékesíthetők.

213

C2.4. R5

C

Az állami tulajdonban lévő ingatlanok kereskedelmi hasznosításának, észszerűsítésének és aktiválásának fokozása

221

C2.5. R1

C

A jogviták és kereskedelmi ügyek időtartamának csökkentése

222

C2.5. R1

C

Az összes folyamatban lévő ügy számának csökkentése

223

C2.5. R1

C

A 3 évnél idősebb ügyek arányának csökkenése az összes ügyhátralékon belül

225

C2.5. R1-I2

C

A telekkönyvi és kataszteri adatok 60 %-át teljesítették azzal a végső céllal, hogy akár 100 %-ot érjenek el.

227

C2.5. R1-I4

C

Használati engedélyt kapott a zágrábi Igazságszolgáltatási térben újonnan épített épületre, ami a kereskedelmi és közigazgatási bíróságok, a közvetítő központ és az Igazságügyi Akadémia áthelyezésének előfeltétele.

238

C2.6. R1

C

A korrupcióval és szervezett bűnözéssel kapcsolatos bírósági ügyek átlagos hosszának csökkentése

245

C2.6. R3

M

A 2021–2022-es időszakra szóló korrupcióellenes program végrehajtása hatásainak értékelése a helyi önkormányzatok és regionális kormányzati egységek többségi tulajdonában lévő vállalatok esetében

261

C2.9. R2

C

A fellebbezések és határozatok tárgyalására vonatkozó átlagos határidők csökkentése a fellebbezés kézhezvételétől számított 28 napra

262

C2.9. R2

C

Az átlagos határidők csökkentése a fellebbezési iratok benyújtásától számított 14 napra

269

C3.1. R1

C

A kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel

270

C3.1. R1-I1

C

A koragyermekkori nevelésbe és gondozásba épített helyek száma

271

C3.1. R1-I2

C

Az általános egy műszakos iskolába járó diákok százalékos aránya

272

C3.1. R1-I3

C

Általános középfokú oktatási programokba való beiratkozás

274

C3.1. R2-I1

C

Digitális infrastruktúrával rendelkező állami felsőoktatási intézmények aránya

283

C3.2. R2-I2

C

Az alkalmazott és célzott kutatásra irányuló infrastrukturális projektek

292

C4.1. R3-I1

C

Oktatási utalványok használata

296

C4.1. R4

C

A határozott idejű szerződések arányának 17 %-ra csökkentése

301

C4.2. R1

C

A minimális nyugdíj 3 %-os emelése

317

C4.3. R3-I4

C

Idősek intézményi, otthoni és közösségi gondozási központjainak építése

322

C5.1. R1-I3

C

A fertőző betegségek klinikájának új épülete Dr. Fran Mihaljević

328

C5.1. R1-I9

C

A Zágrábi Klinikai Kórház fejlesztési projektje

330

C5.1. R2

C

A radiológiai kezelésre fordított idő optimalizálása – várólisták

341

C5.1. R4-I3

C

A gyógyszer ellenőrzése a kórházi rendszerben a gyógyszertártól a betegig

354

C6.1. R1-I1

C

Többlakásos épületek energetikai felújítása

355

C6.1. R1-I1

C

Középületek energetikai felújítása

356

C6.1. R1-I2

C

Földrengés által károsított többlakásos épületek energia- és földrengés utáni felújítása

357

C6.1. R1-I2

C

A földrengések által károsított középületek energetikai és földrengés utáni felújítása

358

C6.1. R1-I3

C

A kulturális javak állapotával rendelkező épületek energetikai felújítása

360

C6.1. R2

C

Befejezett képzési és felnőttoktatási program a földrengés utáni újjáépítéshez és energetikai felújításhoz

361

C6.1. R2

C

Befejezett szakértői tanulmányok és oktatási programok a fenntartható városfejlesztés és a kulturális örökség felújítása terén

364

C6.1. R3

C

A közalkalmazottak képzése az energiahatékonysággal és a földrengés utáni helyreállítással kapcsolatos egyablakos ügyintézés biztosítása érdekében

367

C6.1. R4-I1

M

Szeizmológiai felmérési szakértők felvétele és képzése

370

C6.1. R5

C

A zöld városrehabilitációs stratégiák révén azonosított és a zöld infrastruktúrára, valamint a világűr és az épületek körforgásos kezelésére vonatkozó nemzeti programokhoz kapcsolódó kísérleti projekt végrehajtása

Részösszeg

548 304 709 EUR



3. SZAKASZ: KIEGÉSZÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

1.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához és nyomon követéséhez kapcsolódó intézkedések

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása és nyomon követése céljából Horvátország által tett intézkedések a következők:

Többszintű irányítási, nyomonkövetési és végrehajtási struktúrát kell létrehozni, amely az egyes szinteken alkalmazandó külön feladatokkal és felelősségi körökkel rendelkezik az alábbiak szerint:

a)A miniszterelnök elnökletével működő irányítóbizottság, amelynek feladata a politikai vezetés és a terv végrehajtásának nyomon követése.

b)A Miniszterelnöki Hivatal, a koordináló szerv, a végrehajtó szervek, az ellenőrző hatóság, a kifizetési kérelmek benyújtásáért felelős szerv, valamint a Regionális Fejlesztési és Uniós Alapok Minisztérium képviselőiből álló végrehajtási bizottság, amely a terv általános nyomon követéséért és végrehajtásáért, valamint az egyéb uniós forrásokkal való összhang biztosításáért felelős.

c)A Pénzügyminisztérium (Makrogazdasági Alemzési Igazgatóság) által létrehozott központi koordináló szerv, amelynek feladata a helyreállítási és rezilienciaépítési terv operatív koordinációja és nyomon követése, beleértve az intézkedések végrehajtásában elért előrehaladás aktív nyomon követését az egyes komponensekre vonatkozóan meghatározott mérföldkövek és célok alapján.

d)Az ellenőrző hatóság, az európai uniós programok végrehajtási rendszerének ellenőrzését végző ügynökség, amelynek feladata a horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv hatálya alá tartozó ellenőrzések elvégzése.

e)A kifizetési kérelmek benyújtásáért felelős szerv, a Pénzügyminisztérium alá tartozó Nemzeti Alap, amely a kifizetési kérelmek és a vezetői nyilatkozatok elkészítéséért és benyújtásáért felelős.

f)Az egyes konkrét intézkedések végrehajtásáért, valamint a projektek előrehaladásának nyomon követéséért felelős végrehajtó szervek és ügynökségek.

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv megállapítja, hogy az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak való megfelelést biztosító eljárások az intézkedések végrehajtása során mindvégig rendelkezésre állnak. Ezen túlmenően ezeket az eljárásokat kell alkalmazni valamennyi súlyos szabálytalanság (csalás, korrupció, összeférhetetlenség) és kettős finanszírozás kezelésére, lehetővé téve az ellenőrzések és auditok minisztériumi szinten történő végrehajtását. A megbízható adatok bejelentésének biztosítása érdekében az egyes komponensekért felelős végrehajtó szervek adminisztratív és helyszíni ellenőrzéseket végeznek. A koordináló szerv a nemzeti alappal együttműködve rendszeresen ellenőrzi az adatok valódiságát és pontosságát. Ezen túlmenően az ellenőrző hatóság a féléves ciklus alapján elvégzi a második szintű ellenőrzéseket, beleértve a rendszerellenőrzéseket, valamint a mérföldkövek és célok elérésének ellenőrzését is.

2.A Bizottságnak az alapul szolgáló adatokhoz való teljes körű hozzáférését biztosító intézkedések

Horvátország a következő intézkedésekkel biztosítja a Bizottság teljes körű hozzáférését az alapul szolgáló releváns adatokhoz:

A központi koordináló szerv felel a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek általános végrehajtásáért, az ország más érintett hatóságaival való koordináció biztosításáért (beleértve az egyéb uniós alapok felhasználása közötti koherencia biztosítását), a mérföldkövek és célok terén elért eredmények nyomon követéséért, valamint az összes szükséges jelentéstétel biztosításáért.

Feladatainak ellátása során a koordináló szerv az európai strukturális és beruházási alapok nyomon követésére használt eFondovi IT-rendszerre támaszkodik, amelyet a helyreállítási és rezilienciaépítési terv minőségi és mennyiségi mutatóira vonatkozó jelentéstételhez kifejlesztett funkciókkal kell korszerűsíteni. Az informatikai rendszer lehetővé teszi a projekt kedvezményezettjeitől a vissza nem térítendő támogatási megállapodások végrehajtásának előrehaladására vonatkozó információk összegyűjtését. A végrehajtó szervek felelősek az összegyűjtött adatok pontosságáért és teljességéért. A koordináló szerv a nemzeti alappal együttműködve rendszeresen ellenőrzi az adatok valódiságát és pontosságát.

Az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban az e melléklet 2.1. szakaszában megállapított vonatkozó mérföldkövek és célok teljesítését követően Horvátország kellően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottsághoz a pénzügyi hozzájárulás kifizetésére vonatkozóan. Horvátországnak biztosítania kell, hogy a Bizottság kérésre teljes körű hozzáféréssel rendelkezzen a kifizetési kérelem megfelelő indokolását alátámasztó, alapul szolgáló releváns adatokhoz mind a kifizetési kérelemnek az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (3) bekezdése szerinti értékelése, mind pedig ellenőrzési és ellenőrzési célokból.

(1)    C(2021) 2632 végleges
(2)    Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C 58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(3)    Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(4)    Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolása, felhasználása vagy hasznosítása hulladékégető hamuból, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyeknél az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(5)    Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott intézkedések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyeknél az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(6)    Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C 58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(7)    Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(8)    Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolása, felhasználása vagy hasznosítása hulladékégető hamuból, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyeknél az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(9)    Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott intézkedések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyeknél az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(10)    Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C 58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(11)    Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(12)

   Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolása, felhasználása vagy hasznosítása hulladékégető hamuból, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyeknél az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(13)    Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott intézkedések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyeknél az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(14)    Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C 58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(15)    Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(16)

   Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolása, felhasználása vagy hasznosítása hulladékégető hamuból, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyeknél az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(17)    Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott intézkedések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyeknél az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(18)    Különösen a roma gyermekek, a fogyatékossággal élő gyermekek, a Horvátország legkevésbé fejlett régióiban élő gyermekek, az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú családokból származó gyermekek és más kiszolgáltatott gyermekcsoportok.
(19)    Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C 58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(20)    Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(21)    Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolása, felhasználása vagy hasznosítása hulladékégető hamuból, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyeknél az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(22)    Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott intézkedések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyeknél az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(23)    Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C 58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(24)    Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(25)

   Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolása, felhasználása vagy hasznosítása hulladékégető hamuból, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyeknél az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(26)    Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott intézkedések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyeknél az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(27)    Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C 58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(28)    Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(29)

   Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolása, felhasználása vagy hasznosítása hulladékégető hamuból, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyeknél az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(30)    Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott intézkedések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyeknél az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.