EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.6.30.

COM(2021) 346 final

2021/0170(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az általános termékbiztonságról, 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 87/357/EGK tanácsi irányelv és a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2021) 280 final} - {SWD(2021) 168 final} - {SWD(2021) 169 final}

TARTALOMJEGYZÉK

INDOKOLÁS    3

1. A JAVASLAT HÁTTERE3

•A javaslat indokai és céljai3

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival5

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG6

•Jogalap6

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)7

•Arányosság8

•A jogi aktus típusának megválasztása8

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI8

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata8

•Konzultációk az érdekelt felekkel9

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása11

•Hatásvizsgálat11

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés13

•Alapvető jogok14

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK15

5.EGYÉB ELEMEK15

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai15

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata15

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE    az általános termékbiztonságról, 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 87/357/EGK tanácsi irányelv és a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről    

I. FEJEZET    32

Általános rendelkezések    32

II. FEJEZET    35

Biztonsági követelmények    35

III. FEJEZET    37

A gazdasági szereplők kötelezettségei    37

1. szakasz    37

2. szakasz    43

IV. FEJEZET    44

Online piacterek    44

V. FEJEZET    46

Piacfelügyelet és végrehajtás    46

VI. FEJEZET    47

Safety Gate biztonsági riasztórendszer    47

VII. FEJEZET    48

A Bizottság szerepe és a jogérvényesítés összehangolása    48

VIII. FEJEZET    51

A tájékoztatáshoz és a jogorvoslathoz való jog    51

IX. FEJEZET    53

Nemzetközi együttműködés    53

X. FEJEZET    54

Pénzügyi rendelkezések    54

XI. FEJEZET    57

Záró rendelkezések    57

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS    62

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Ez a fogyasztási cikkek biztonságról szóló rendeletre irányuló javaslat összhangban van a 2020. évi új fogyasztóügyi stratégiával 1 , és célja: i. a nem élelmiszer jellegű fogyasztási cikkek biztonságára vonatkozó általános keret frissítése és korszerűsítése; ii. a fogyasztók számára nyújtott biztonsági hálóként betöltött szerepének megőrzése; iii. a rendelkezések hozzáigazítása az új technológiák és az online értékesítés által támasztott kihívásokhoz; valamint iv. egyenlő versenyfeltételek biztosítása a vállalkozások számára. Noha a javaslat az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelv 2 (a továbbiakban: általános termékbiztonsági irányelv) helyébe lép, az továbbra is alkalmazandó a nem élelmiszer jellegű fogyasztási cikkekre. A rendeletjavaslat egyúttal az általános termékbiztonsági irányelvvel való folytonosságot is biztosítja a következők révén: i. előírja, hogy a fogyasztási cikkek „biztonságosak” legyenek; ii. megszab bizonyos kötelezettségeket a gazdasági szereplők számára; valamint iii. rendelkezéseket állapít meg az általános biztonsági követelményt támogató szabványok kidolgozására. Ezenkívül az (EU) 2019/1020 rendeletben meghatározottaknak megfelelően összehangolja az uniós harmonizációs jogszabályok hatályán kívül eső termékekre (a továbbiakban: nem harmonizált termékek) vonatkozó piacfelügyeleti szabályokat az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekre („harmonizált termékek”) vonatkozó piacfelügyeleti szabályokkal. A rendeletjavaslat célja tehát a 2001/95/EK irányelvben jelenleg megállapított szabályok naprakésszé tétele az összes termék biztonsági hálójának biztosítása érdekében, és egyúttal annak biztosítása, hogy a rendszer nagyobb összhangot teremtsen a harmonizált és a nem harmonizált termékek között.

Az egységes piaci intézkedéscsomag 3 már 2011-ben az „Unióban mozgó áruk biztonságának a termékbiztonsági és piacfelügyeleti szabályok nagyobb összhangja és végrehajtása révén történő javítása” érdekében kulcsfontosságú intézkedésként határozta meg az általános termékbiztonsági irányelv és a 765/2008/EK rendelet 4 felülvizsgálatát. Ilyen felülvizsgálatra irányuló javaslat 2013-ban került benyújtásra egy olyan csomag részeként, amely magában foglalja mindkét jogi aktus felülvizsgálatát abból a célból, hogy egységes jogi keretet vezessen be a harmonizált és nem harmonizált termékek esetében. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a piacfelügyeleti szabályok és a gazdasági szereplők különféle uniós jogszabályokban (általános termékbiztonsági irányelv, 765/2008/EK rendelet és az ágazatspecifikus uniós harmonizációs jogszabályok) lefektetett kötelezettségei közötti átfedések zavart okoztak a gazdasági szereplők és a nemzeti hatóságok körében, és akadályozták a piacfelügyeleti tevékenység hatékonyságát az EU-ban. A javasolt intézkedéscsomag elfogadásával kapcsolatos tárgyalások megrekedtek, így a javaslat visszavonásra került. Időközben 2017-ben, Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése 5 című, 2015. évi közlemény nyomán a Bizottság javaslatot fogadott el a 765/2008/EK rendelet felülvizsgálatáról a termékek megfelelőségének és a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok érvényesítésének megerősítése érdekében, az „árucsomag” részeként, amely az áruk egységes piacának jobb működését célzó javaslatcsomag. Ez vezetett az (EU) 2019/1020 rendelet 6 2019-ben történt elfogadásához.

 •    Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A Bizottság által 2020. december 15-én elfogadott digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 12 célja az online közvetítő szolgáltatók – többek között az online platformok, például a közösségi média és az online piacterek szolgáltatói – felelősségének a felhasználóik által kínált illegális tartalmak, áruk vagy szolgáltatások tekintetében történő szabályozása. Az említett javaslat számos olyan átvilágítási kötelezettséget határoz meg az online platformok számára, amelyek a rendeletjavaslat szempontjából relevánsak, ideértve a „kereskedők nyomonkövethetősége” elvének bevezetését és azt a kötelezettséget, hogy az interfész kialakítása során figyelembe kell venni a termékbiztonsági jogszabályokat (22. cikk). A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a nemzeti vagy uniós jogszabályok meghatározása szerinti minden típusú illegális tartalmat lefed, beleértve a veszélyes termékek online értékesítését is. Mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály általánosan alkalmazandó jogi aktus, nem tartalmaz külön rendelkezéseket az ilyen típusú tartalmakra vonatkozóan. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály meghatározza továbbá a bejelentési és intézkedési eljárás keretét (14. cikk). A javasolt rendelet bizonyos kötelezettségeket ír elő az online piacterek számára a termékbiztonság területén.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogalkotási javaslat harmonizált szabályokat határoz meg a mesterségesintelligencia-rendszerek (a továbbiakban: MI-rendszerek) Unión belüli forgalomba hozatalára, üzembe helyezésére és használatára vonatkozóan. A szabályoknak biztosítaniuk kell a közérdek magas szintű védelmét, különös tekintettel az egészségre és biztonságra, valamint az emberek alapvető jogaira és szabadságaira. Különös követelményeket határoz meg, amelyeknek a magas kockázatú mesterségesintelligencia-rendszereknek meg kell felelniük, és kötelezettségeket ró az ilyen rendszerek szolgáltatóira és felhasználóira.

Ez a javaslat figyelembe veszi ezeket a rendelkezéseket, és biztonsági hálóként szolgál az olyan termékek, valamint a fogyasztók egészségét és biztonságát fenyegető kockázatok tekintetében, amelyek nem tartoznak a mesterséges intelligenciáról szóló javaslat hatálya alá.

A 2020 októberében elfogadott vegyi anyagokra vonatkozó stratégia 13 rámutat arra, hogy a vegyi anyagok már jelenleg is széles körben elterjedt használata tovább fog bővülni, többek között a fogyasztási cikkek körében is, és hogy azok biztonsága érdekében meg kell tiltani a legártalmasabb vegyi anyagok fogyasztási cikkekben történő alkalmazását. A REACH-rendelet 14 a vegyi anyagok jelentette kockázatok felmérésére és kezelésére, valamint a felhasználók megfelelő biztonsági információkkal való ellátására vonatkozó kötelezettségeket vezetett be az ipar számára. Ezenkívül korlátozásokat ír elő az emberi egészségnek és a környezetnek a vegyi anyagok jelentette elfogadhatatlan kockázatokkal szembeni védelme érdekében. Ez a javaslat biztonsági hálóként szolgál a külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó termékek vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázataival szemben.

A 2020 márciusában elfogadott körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv 15 célja a hulladékok mennyiségének az újrafelhasználás, a javítás, az újragyártás és a jó minőségű újrafeldolgozás révén történő csökkentése, különösen azon másodlagos nyersanyagok esetében, amelyek továbbra is tartalmazhatnak veszélyes anyagokat, és kimondja, hogy a termékbiztonságot kell elsődleges célnak tekinteni. Ez a javaslat elismeri, hogy amikor a gazdasági szereplőknek vagy a hatóságoknak választaniuk kell a korrekciós intézkedések között, akkor a leginkább fenntartható (azaz a legkisebb környezeti hatással járó) intézkedést kell előnyben részesíteniük, feltéve, hogy ez nem eredményez alacsonyabb szintű biztonságot.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A rendeletjavaslat jogalapja az EUMSZ 114. cikke, annak 169. cikkét is kellően figyelembe véve 16 . Célja a termékbiztonság biztosítása és a belső piac jobb működése. Ugyanakkor magas szintű fogyasztóvédelmet kíván biztosítani azáltal, hogy hozzájárul az európai fogyasztók egészségének és biztonságának védelméhez, valamint megerősíti a tájékoztatáshoz való jogukat 17 .

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén) 

A javaslat harmonizálja az uniós általános termékbiztonsági követelményt. A termékbiztonságnak az egységes piacon történő biztosítását a tagállamok egyedül nem tudják kielégítően megvalósítani a következő okok miatt:

–A termékek szabadon mozognak az egységes piacon. Amikor egy veszélyes terméket azonosítanak egy adott országban, nagyon valószínű, hogy ugyanaz a termék megtalálható más tagállamokban is, nem utolsósorban az online értékesítés exponenciális növekedése miatt.

–A nemzeti szinten eltérő termékbiztonsági szabályok következtében egyenlőtlenek lehetnek a vállalkozásoknál a termékbiztonsági jogszabályoknak való megfelelés kapcsán felmerülő költségek, és ezért torzulások keletkezhetnek a belső piacon az egyenlő versenyfeltételek terén.

–A fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása érdekében az EU-nak hozzá kell járulnia a fogyasztók egészségének és biztonságának védelméhez. Ha a különböző országokban eltérő szabályok vannak érvényben, a fogyasztók veszélyes termékek elleni védelme nem lesz azonos az EU-ban.

–A hatékonyság érdekében a piacfelügyeletnek Unió-szerte egységesnek kell lennie. Ha az EU egyes részein a piacfelügyelet megengedőbb, akkor gyenge pontok jönnek létre. Ezek veszélyeztetik a közérdeket, tisztességtelen kereskedelmi feltételeket teremtenek és ösztönzik a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztását (úgynevezett „forum shopping”) 18 .

A nem harmonizált termékek termékbiztonságával kapcsolatos uniós szintű fellépés a következő hozzáadott értékkel bír:

–A termékbiztonságra vonatkozó uniós szintű közös szabályok és előírások azt jelentik, hogy a vállalkozásoknak a továbbiakban nem heterogén nemzeti szabályrendszereknek kell megfelelnie. Ez előnyökkel jár a költségmegtakarításnak, a kisebb adminisztratív tehernek és a vállalkozások számára kevésbé összetett jogi rendszernek köszönhetően. Továbbá lehetővé teszi az áruk szabad mozgását az EU-ban, és szorosabb együttműködést a tagállamok között.

–A közös uniós szabályok lehetővé teszik a méretgazdaságosságot a piacfelügyelet terén, különös tekintettel az online értékesítés exponenciális növekedésére, amely fokozza a határokon átnyúló értékesítést és az EU-n kívülről érkező közvetlen behozatalt. A piacfelügyelet költségeit közös piacfelügyeleti intézkedések és az uniós országok közötti információcsere révén is megosztják.

–Az egységes piac jobban fog működni az uniós szintű fellépésnek köszönhetően. Az Unió-szerte alkalmazott közös termékbiztonsági és piacfelügyeleti szabályok egyenletesebb bánásmódot biztosítanak a vállalkozások számára, ezért kisebb valószínűséggel torzulnak az egyenlő versenyfeltételek az EU egységes piacán.

–Az uniós fellépés gyorsabb és hatékonyabb információáramlást tesz lehetővé, különösen a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren/RAPEX-rendszeren keresztül, ezáltal biztosítva a veszélyes termékek elleni gyors fellépést szerte az EU-ban és az egyenlő versenyfeltételeket.

–Nemzetközi szinten az általános termékbiztonsági irányelv alapján megállapított közös rendelkezések is lehetővé tették az EU számára, hogy fokozottabban előmozdítsa a biztonság magas szintjét mind kétoldalúan, mind többoldalúan, ezáltal kezelve az online értékesítés révén harmadik országokból származó áruk növekvő forgalmát.

•Arányosság

Ez a javaslat kényes egyensúlyt teremt egyrészt az uniós országoknak az általuk szükségesnek ítélt fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti szint meghatározása terén meglévő szabályozási autonómiája, másrészt a termékbiztonsági kérdések központi kezelésének szükségessége között. Amint azt a hatásvizsgálat 7. fejezete kiemelte, a kihívások továbbra is számottevőek, és jelentős arányban vannak jelen nem biztonságos fogyasztási cikkek az EU piacán. Az e javaslattal kapcsolatos költségeket és szabályozási terheket a Bizottság a lehető legalacsonyabb szinten tartotta. A 27 tagú EU vállalkozásai esetében az e rendelet végrehajtásának első évében felmerülő teljes költség a becslések szerint a nem harmonizált termékek gyártásával, nagykereskedelmével és kiskereskedelmével foglalkozó uniós vállalatok forgalmának 0,02 %-ára tehető. Az e javaslatban szereplő intézkedések nem terjednek túl a feltárt problémák megoldásához és a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéken. A Bizottság és a tagállamok számára előirányzott költségeket a Bizottság elfogadhatónak tekinti, és azokat ellensúlyozzák a vállalkozások megtakarításai, valamint a vállalkozások, a fogyasztók és a tagállamok számára adódó előnyök.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A rendelet az egyetlen megfelelő jogi aktus a termékbiztonságra vonatkozó uniós jogszabályok jobb érvényesítése és betartása célkitűzésének elérésére, amely biztosítja a jogi keret végrehajtásának koherenciáját. Egy irányelv nem érné el kellőképpen a célkitűzéseket, mivel annak átültetését követően fennmaradnának a joghatósági korlátok és esetleges joghatósági összeütközések. Az irányelv helyett a rendelet mint jogalkotási aktus választása lehetővé teszi a harmonizált termékekre vonatkozó piacfelügyeleti jogszabályi kerettel való összhang biztosítására irányuló célkitűzés jobb megvalósítását is, amely területen az alkalmazandó jogi aktus szintén a rendelet volt ((EU) 2019/1020 rendelet). Végül ez a választás a termékbiztonsági szabályok Unió-szerte történő következetes alkalmazásával tovább csökkenti a szabályozási terhet.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI 

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata 

E rendeletjavaslat az általános termékbiztonsági irányelv értékelésén alapul, amelyre úgynevezett „back-to-back” értékelés (azaz hatásvizsgálattal párhuzamosan végzett értékelés) formájában került sor, és a javaslathoz a Bizottság mellékelte a hatásvizsgálatot. Az általános termékbiztonsági irányelvnek kettős célja van. Célja az egységes piac működésének javítása, egy közös jogszabályi keret bevezetésével, a tagállamok közötti olyan különbségek elkerülése érdekében, amelyek uniós szintű jogszabályok hiányában kialakulhattak. Ugyanakkor az általános termékbiztonsági irányelv a fogyasztóvédelem magas szintjét kívánja megvalósítani általános termékbiztonsági követelmény és egyéb intézkedések bevezetésével. E két cél összefügg egymással: a fogyasztási cikkekre vonatkozó, az általános termékbiztonsági irányelv által előirányzott harmonizált biztonsági követelmények megakadályozzák azokat az egyenlőtlenségeket, amelyek a kereskedelem akadályainak kialakulásához és az egyenlő versenyfeltételek torzulásához vezetnének az egységes piacon.

Az értékelés arra a következtetésre jutott, hogy az általános termékbiztonsági irányelv fogyasztói biztonságnak és az egységes piac működésének sarokköveként betöltött szerepe vitathatatlan. Céljai továbbra is teljes mértékben relevánsak, és tagadhatatlan annak uniós hozzáadott értéke. Az általános termékbiztonsági irányelv „biztonsági háló” szerepe továbbra is alapvető a fogyasztóvédelem szempontjából, mivel jogalapot nyújt annak biztosítására, hogy egyetlen veszélyes termék se jusson el a fogyasztókhoz. A nem élelmiszerjellegű veszélyes termékeknek az általános termékbiztonsági irányelv alapján létrehozott biztonsági riasztórendszere sikeresnek bizonyult. Az értékelés azonban számos olyan tényezőt feltárt, amelyek megkérdőjelezik, hogy az általános termékbiztonsági irányelv egyes rendelkezései milyen mértékben járulnak hozzá céljainak megfelelő eléréséhez.

Először is, az e-kereskedelem terjedése rontotta az általános termékbiztonsági irányelv hatékonyságát. Az általános termékbiztonsági irányelv minden fogyasztási cikkre vonatkozik, függetlenül attól, hogy azokat fizikai értékesítési pontokon vagy online értékesítik-e. Mindazonáltal az a tény, hogy az általános termékbiztonsági irányelvből hiányoznak az online értékesítés sajátosságainak (különös tekintettel az új szereplők megjelenésére az online ellátási láncban) kezelésére szolgáló kifejezett rendelkezések, kedvezőtlenül befolyásolta az uniós fogyasztók biztonságát és a jogszabályoknak megfelelő uniós vállalkozások egyenlő versenyfeltételeit.

Az új technológiák gyors fejlődése szintén felvet az általános termékbiztonsági irányelv néhány kulcsfontosságú fogalmának alkalmazási körével kapcsolatos kérdéseket. Az összekapcsolhatósággal kapcsolatos néhány új kockázat megjelenése, az irányelvnek a szoftverfrissítésekre és -letöltésekre való alkalmazhatósága, valamint a mesterséges intelligenciával működő termékek fejlődő funkciói felvetik a kérdést, hogy az általános termékbiztonsági irányelv kellőképp egyértelmű-e ahhoz, hogy jogbiztonságot biztosítson a vállalkozások számára és védelmet nyújtson a fogyasztók számára.

Az értékelés azt is megállapította, hogy hiányzik az uniós jogi keret belső koherenciája, mivel a harmonizált és a nem harmonizált termékek piacfelügyeletére vonatkozóan két különböző szabályrendszer létezik.

•Konzultációk az érdekelt felekkel

E javaslat elkészítése során a Bizottság a kezdeti hatásvizsgálattal és az ütemtervvel kapcsolatos nyilvános konzultáció, nyilvános online konzultáció, az érdekelt felek műhelytalálkozói, valamint eseti hozzájárulások és a tagállamokkal és más érdekelt felekkel folytatott célzott konzultációk útján konzultált az érdekelt felekkel. A hatásvizsgálat során a konzultációs tevékenységek eredményeit beépítette a hatásvizsgálatba, és ezeket e javaslat is tükrözi. A konzultációk során felvetett főbb kérdések a következők:

A „biztonsági háló” szerep megőrzése: Az érdekelt felek valamennyi csoportjának általános visszajelzése az volt, hogy az általános termékbiztonsági irányelv hasznos jogszabály, és meg kell őrizni azt az elvet, hogy az a biztonsági háló szerepét tölti be. A válaszadók nagy többsége azonban kijelentette, hogy a nem élelmiszer jellegű fogyasztási termékekre vonatkozó, az általános termékbiztonsági irányelv hatálya alá tartozó jelenlegi uniós biztonsági szabályokat javítani lehetne bizonyos területeken annak érdekében, hogy jobban védjék a fogyasztókat (az nyilvános online konzultációban adott válaszok 71 %-a).

Az új technológiák által támasztott kihívások kezelése: Bár minden érdekelt felismerte, hogy az új technológiák számos kihívást vetnek fel, eltérő megközelítéseket javasoltak ezek kezelésére. A konzultációk során a fogyasztók képviselői és számos tagállami hatóság az iránti támogatásának adott hangot, hogy a „biztonság” fogalommeghatározását kiterjesszék a biztonságra hatással lévő (kiber)biztonsági szempontokra is. Az ütemtervről, illetve a kezdeti hatásvizsgálatról folytatott konzultáció során azonban a technológiaorientált vállalkozások kevésbé hajlottak arra, hogy az új technológiákat és az azokhoz kapcsolódó új kockázatokat a Bizottság belefoglalja az általános termékbiztonsági irányelvbe. E vállalkozások azt szeretnék, ha az általános termékbiztonsági irányelv technológiai szempontból semleges maradna, és az új technológiákkal kapcsolatos kockázatokkal más, különös jogszabályok foglalkoznának. Mindazonáltal a rendeletjavaslat tartalmaz ilyen szempontokat annak biztosítása érdekében, hogy az új technológiák által jelentett kockázatok a biztonsági háló hatálya alá tartozzanak, amennyiben azokra nem vonatkoznak specifikusabb uniós jogszabályok 19 .

Az online értékesített termékekkel kapcsolatos biztonsági kérdések kezelése: Az EU-n kívülről közvetlenül vagy online platformokon keresztül érkező termékek kérdése a konzultációk során visszatérő kérdés volt. A vállalkozások és azok képviselői hangsúlyozták az egyenlő versenyfeltételek fontosságát, és rámutattak arra, hogy jelenleg számos uniós kiskereskedő szenved a harmadik országokban működő gazdasági szereplők által folytatott tisztességtelen verseny következtében. A tagállami hatóságok hangsúlyozták, hogy nehéz ellenőrizni a harmadik országokból érkező termékeket és végrehajtási intézkedéseket hozni az EU-n kívüli gazdasági szereplőkkel szemben. Az érdekelt felek véleménye eltérő volt az online piacterek kötelezettségeit illetően:

–Az ütemtervvel kapcsolatosan visszajelzést adó online piacterek közölték, hogy elfogadnák, ha a jelenleg önkéntes termékbiztonsági vállalás szerinti kötelezettségek egy része kötelező erejű lenne, de nem támogatnák a további kötelezettségeket 20 . A kiskereskedők azzal érveltek, hogy az online piacterek kulcsfontosságú szerepet töltenek be az ellátási láncban, ezért ennek megfelelő felelősséggel kell tartozniuk.

–A fogyasztók képviselői és a tagállami hatóságok támogatták a felelősség szigorítását az egész ellátási láncban.

A piacfelügyeleti szabályok és a végrehajtás javítása: A piacfelügyelet és a végrehajtás tekintetében az összes kategóriába tartozó érdekelt felek támogatták a harmonizált és a nem harmonizált termékekre vonatkozó piacfelügyeleti szabályok összehangolását. Ez szerepel a javaslatban. Ami a „felelős személy” intézményének a felülvizsgált általános termékbiztonsági irányelvvel történő bevezetését illeti, a nyilvános online konzultáció során a válaszadók nagy többsége úgy vélte, hogy az általános termékbiztonsági irányelv hatálya alá tartozó termékeket csak akkor szabad az EU piacán forgalomba hozni, ha egy, az EU-ban székhellyel rendelkező gazdasági szereplő termékbiztonsági szempontból felelősséget vállal azokért (a válaszadók 70 %-a támogatta).

A szabványosítási folyamat felülvizsgálata: Az érdekelt felek többsége támogatta az új szabványoknak az általános termékbiztonsági irányelv alapján, illetve immár e rendelet alapján történő kidolgozására irányuló szabványosítási folyamat egyszerűsítését. Erről rendelkezik a jelen javaslat.

Az élelmiszernek látszó termékeknek a felülvizsgált általános termékbiztonsági irányelv hatálya alá vonása: Az érdekelt felek többsége támogatta az élelmiszernek látszó termékekre vonatkozó jogszabály beépítését a felülvizsgált általános termékbiztonsági irányelvbe. A nyilvános online konzultáció válaszadóinak többsége úgy nyilatkozott, hogy az élelmiszerekhez hasonló termékekre vonatkozó szabályokat be kell építeni az általános termékbiztonsági jogi aktusba (a válaszadók 69 %-a támogatta). A kezdeti hatásvizsgálatról folytatott konzultáció során a válaszadók támogatták, hogy ezt az elemet a Bizottság vegye bele a termékbiztonsági kockázatértékelésbe. A javaslat e megközelítést tükrözi. Nem támogatták ugyanakkor az élelmiszernek látszó termékek teljes betiltását.

A termékvisszahívások keretének javítása: Az érdekelt felek többször is hangsúlyozták annak rendkívüli jelentőségét, hogy visszahívások esetén közvetlenül kapcsolatba kell lépni az érintett fogyasztókkal amikor csak lehetséges, például azért, mert a terméket regisztrálták, illetve az interneten vagy hűségkártya használatával vásárolták. Több érdekelt fél említette, hogy a fogyasztóknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy csak biztonsági jellegű értesítéseket kapjanak (a termék regisztrálásakor vagy a hűségprogramra való feliratkozáskor). Széles körű egyetértés volt a tekintetben, hogy az összes visszahívási értesítésre alkalmazandó kulcsfontosságú elemeket és alapszabályokat szabványosítani kell és kötelezővé kell tenni, amit e rendeletjavaslat meg is tesz. Több érdekelt fél említette, hogy a termékvisszahívásban való részvételt kevésbé megterhelővé és vonzóbbá kell tenni a fogyasztók számára.

Jobb nyomonkövethetőség az ellátási lánc mentén: Az érdekelt felek nagy többsége egyetértett abban, hogy a termékek nyomonkövethetőségének rendszerét meg kell erősíteni az általános termékbiztonsági irányelvben (82 % támogatta a nyilvános online konzultáció során). Ezenkívül az online piacterek szerepét is hangsúlyozták a termékek jobb nyomonkövethetősége kapcsán; a válaszadók elsősorban azzal érveltek, hogy a piactereknek egy terméknek a kínálatba történő felvétele előtt ellenőrizniük kellene a nyomonkövethetőségre vonatkozó információk rendelkezésre állását.

A hamisított termékek kérdésének kezelése: A márkatulajdonosokat képviselő szervezetek hangsúlyozták, hogy az általános termékbiztonsági irányelvet módosítani kell a hamisított és nem biztonságos termékek kérdésének kezelése érdekében. Ezt a kérdést a Bizottság kellően figyelembe vette, de nem foglalta bele e javaslatba, mivel a hamisított termékekkel már foglalkoznak az uniós jogszabályok, és a nem biztonságos termékekre azok eredetiségétől függetlenül kiterjed az általános termékbiztonsági irányelv, valamint a jelen javaslat hatálya. Annak ellenére, hogy a hamisított termékek biztonsági kockázatot jelenthetnek, egy adott termék biztonságos voltát egy kockázatértékelés alapján kell elemezni.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása 

•Hatásvizsgálat 

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés 

•Alapvető jogok 

A javaslat célja az európai fogyasztók egészségének és biztonságának javítása, valamint a tájékoztatáshoz való joguk előmozdítása. Az egyértelműbb kötelezettségeknek és a termékbiztonsággal kapcsolatos jogszabályok jobb betartatásának köszönhetően e javaslat várhatóan kedvező hatást gyakorol a fogyasztóvédelemre és a környezetvédelemre, és azok magasabb szintjét biztosítja az Európai Unió Alapjogi Chartájának 37. és 38. cikkével összhangban.

A javaslat olyan többletkövetelményeket támaszt a vállalkozásokkal szemben, amelyek szükségesek a fogyasztóvédelem fokozására vonatkozó általános uniós érdek érvényesítéséhez. A becslések szerint a javaslatból eredő megfelelési költségek viszonylag alacsonyak a vállalkozások forgalmához képest. Mint ilyenek, e követelmények nem érintik a vállalkozás szabadságának alapvető jogát és az arányosságot (a Charta 52. cikke).

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK 

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai 

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata 

A javasolt rendelet 11 fejezetből áll, amelyek összesen 47 cikket tartalmaznak.

I. fejezet – Általános rendelkezések

Ez a fejezet meghatározza a rendeletjavaslat alkalmazási körét és főbb fogalmait. „Biztonsági hálóként” szolgál az alkalmazási körébe tartozó valamennyi termék számára a fogyasztási cikkek – és ezáltal a fogyasztók – biztonságának garantálása szolgáló követelmények megállapításával. Szabályokat határoz meg e rendeletnek a nem harmonizált jogszabályokra történő alkalmazásáról. Aktualizálja a 2001/95/EK irányelvben szereplő fogalommeghatározásokat, különösen annak érdekében, hogy figyelembe vegye a termék fogalommeghatározásának eltérő hatókörét, és bevezeti az „online piactér” fogalmának konkrét meghatározását.

II. fejezet – Biztonsági követelmények

Bevezeti az általános biztonsági követelményt, megerősíti az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szabványok fontosságát, amelyek biztosítják a biztonság vélelmét, és aktualizálja a termékbiztonság értékelésének szempontjait annak érdekében, hogy a 87/357/EGK irányelv hatályon kívül helyezését követően a kockázatértékelés során figyelembe vegyék az élelmiszernek látszó termékeket. A termékbiztonság értékelésének új szempontjai magukban foglalják az új technológián alapuló termékekkel kapcsolatos lehetséges kockázatokat is.

III. fejezet – A gazdasági szereplők kötelezettségei

1. szakasz

Ez a szakasz meghatározza a gazdasági szereplők kötelezettségeit, kivéve azokat a gazdasági szereplőket, amelyek az (EU) 2019/1020 rendelet alkalmazási körébe tartoznak. Ennek célja elkerülni, hogy az e fejezetben foglalt kötelezettségek ütközhessenek a harmonizált jogszabályokban foglalt hasonló kötelezettségekkel. A gazdasági szereplőknek a termékbiztonság garantálására irányuló általánosabb kötelezettségei mellett bevezeti a „lényeges módosítás” fogalmát, amely esetben a termék biztonságáért való felelősség a módosítást végző személyre hárul. Ezenkívül kiterjeszti a „felelős személynek” az (EU) 2019/1020 rendelet 4. cikkében szereplő fogalmát a nem harmonizált termékekre is. Ez a termékek forgalmazásának elengedhetetlen feltétele a harmadik országokból származó közvetlen behozatal kérdésének kezelése érdekében. Ez a fejezet tartalmaz továbbá a nyomonkövethetőségre vonatkozó alapvető rendelkezéseket, amelyek többnyire a 768/2008/EK határozatból kerültek átvételre, valamint az emberi egészséget és biztonságot súlyosan veszélyeztető termékek esetében egy szigorúbb nyomonkövetési rendszer elfogadásának lehetőségét, amelyet felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén lehet elfogadni.

2. szakasz

Ez a szakasz tartalmazza a gazdasági szereplők kötelezettségeit, amelyek az (EU) 2019/1020 rendelet alkalmazási körébe tartozó gazdasági szereplőkre is alkalmazandók. Ezek olyan kötelezettségek, amelyek nem feleltethetők meg a harmonizált ágazatokban előírt kötelezettségeknek, és ezért ezen ágazatra való alkalmazhatóságuk nem okozna konfliktust. A gazdasági szereplők távértékesítés és termékkel kapcsolatos balesetek esetén felmerülő kötelezettségeit is tárgyalja.

IV. fejezet – Online piacterek

Ez a fejezet megvizsgálja az online piacterek szerepét és meghatározza a rájuk vonatkozó különös kötelezettségeket.

V. fejezet – Piacfelügyelet és végrehajtás

Ez a fejezet átveszi és kiigazítja a piacfelügyeletről szóló (EU) 2019/1020 rendelet teljes IV., V. és VI. fejezetét. A cél a lehető legteljesebb mértékben egységes rendszer létrehozása mind a harmonizált, mind pedig a nem harmonizált termékek esetében.

VI. fejezet – Safety Gate biztonsági riasztórendszer

Ez a fejezet meghatározza a veszélyes termékekkel kapcsolatos információcsere elvét, és a RAPEX-rendszerről a nevét Safety Gate biztonsági riasztórendszerre változtatja, a rendszer jellemzőinek fenntartása mellett. A javaslat konkrétabb határidőket határoz meg. Pontosítja a Safety Gate biztonsági riasztórendszer, valamint a piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszer (ICSMS) kapcsolatát; a fejezet egyúttal azt is tisztázza, hogy a tagállami hatóságok dönthetnek úgy, hogy az összekötő hivatal feladatait a Safety Gate biztonsági riasztórendszer nemzeti kapcsolattartó pontjára bízzák.

VII. fejezet – A Bizottság szerepe és a jogérvényesítés összehangolása

Ez a fejezet lehetőséget nyújt a Bizottság számára arra, hogy végrehajtási jogi aktusok útján intézkedéseket fogadjon el olyan súlyos kockázat esetén, amelyet nem lehet az érintett tagállam (vagy tagállamok) által meghozott intézkedésekkel vagy az EU jogszabályai szerinti bármely más eljárással kielégítően visszaszorítani. Ez a lehetőség már létezik az általános termékbiztonsági irányelvben: a javasolt rendelet csupán pontosítja ennek alkalmazási körét. Az V. fejezet egy önkéntes vitarendezési mechanizmust is bevezet, amelynek keretében a tagállamok eltérő kockázatértékelések esetén egy adott termékhez fűződő kockázat azonosításával vagy szintjével kapcsolatos kérdéseket terjeszthetnek a Bizottság elé. Ez lehetővé teszi a veszélyes termékekkel szembeni egységesebb uniós szintű fellépést.

VIII. fejezet – A tájékoztatáshoz és a jogorvoslathoz való jog 

Ez a fejezet a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Megerősíti a Bizottság és a tagállamok azon kötelezettségét, hogy a fogyasztók számára hozzáférhetővé tegyék a termékek által jelentett egészségügyi és biztonsági kockázatokkal kapcsolatos információkat. Kötelezi a tagállamokat arra is, hogy biztosítsanak lehetőséget a fogyasztóknak arra, hogy panaszt tegyenek az illetékes nemzeti hatóságoknál. Megerősíti és tovább bővíti a már létező Safety Gate webes portáljának hatókörét, hozzáadva egy új részt, ahol a fogyasztók megtekinthetik a gazdasági szereplők által közvetlenül kibocsátott figyelmeztetéseket és visszahívásokat. A visszahívásokra vonatkozó új rendelkezések megpróbálják javítani azok hatékonyságát, ezáltal biztosítva a fogyasztók teljesebb és szélesebb körű tájékoztatását, valamint egy megerősített jogorvoslati rendszernek a fogyasztók rendelkezésére állását.

IX. fejezet – Nemzetközi együttműködés 

Ez a fejezet jogalapot biztosít a Bizottság számára az együttműködés formáinak kialakítására a termékbiztonság javítása érdekében. Ide tartoznak a közös jogalkalmazási fellépések, a technikai támogatás, a tisztviselők cseréje, valamint a veszélyes termékekkel kapcsolatos – és különösen a Safety Gate biztonsági riasztórendszerben található – információk cseréje. E tekintetben a rendelkezés lehetővé tesz a Safety Gate biztonsági riasztórendszerben való teljes értékű részvételt, vagy a kiválasztott információk cseréjét.

X. fejezet – Pénzügyi rendelkezések

A rendeletjavaslat előírja minden olyan üggyel kapcsolatos tevékenységek Bizottság általi finanszírozását, amely a rendelet hatálya alá tartozik.

A rendeletjavaslat tartalmaz az EU pénzügyi érdekeinek védelméről szóló általános kikötéseket.

XI. fejezet – Záró rendelkezések

2021/0170 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az általános termékbiztonságról, 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 87/357/EGK tanácsi irányelv és a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 21 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 22 előírja, hogy a fogyasztási cikkeknek biztonságosaknak kell lenniük, valamint hogy a tagállamok piacfelügyeleti hatóságainak fel kell lépniük a veszélyes termékek ellen, és ennek érdekében információcserét kell folytatniuk az Európai Uniós Gyors Tájékoztatási Rendszeren (RAPEX) keresztül.

(2)A 2001/95/EK irányelvet felül kell vizsgálni és naprakésszé kell tenni az új technológiákkal és az online értékesítéssel kapcsolatos fejlemények fényében, biztosítandó az uniós harmonizációs jogszabályok és a szabványosítási jogszabályok terén bekövetkezett fejleményekkel való összhangot, a termékvisszahívások jobb működését, valamint egy egyértelműbb keretet az élelmiszernek látszó termékek számára, amelyek eddig a 87/357/EGK tanácsi irányelv 23 hatálya alá tartoztak. Az egyértelműség érdekében a 2001/95/EK irányelvet, valamint a 87/357/EGK irányelvet e rendeletnek hatályon kívül kell helyeznie és azok helyébe kell lépnie.

(3)A megfelelő jogi eszköz a rendelet, mivel világos és részletes szabályokat ír elő, amelyek nem adnak teret arra, hogy a tagállamok a jogszabályt egymástól eltérően ültessék át. Az irányelv helyett a rendelet mint jogalkotási aktus választása lehetővé teszi – az (EU) 2019/1020 rendeletben meghatározottak szerint – az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó piacfelügyeleti jogszabályi kerettel való összhang biztosítására irányuló célkitűzés jobb megvalósítását is, amely területen az alkalmazandó jogi aktus szintén a rendelet volt, nevezetesen az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet 24 . Végül pedig ez a választás a termékbiztonsági szabályok Unió-szerte történő következetes alkalmazása révén tovább csökkenti a szabályozási terhet.

(4)Ezen jogi aktus célja, hogy hozzájáruljon a Szerződés 169. cikkében említett célok eléréséhez. Különösen a fogyasztók egészségének és biztonságának, valamint a fogyasztóknak szánt termékek tekintetében a belső piac működésének biztosítására kell törekednie.

(5)Ennek a rendeletnek a fogyasztóknak és azok biztonságának védelmére kell irányulnia, amely az uniós jogi keretnek az EU Alapjogi Chartájában rögzített egyik alapelve. A veszélyes termékek jelentősen hátrányos következményekkel járhatnak a fogyasztók és az állampolgárok számára. Minden fogyasztónak joga van a biztonságos termékekhez, beleértve a legkiszolgáltatottabbakat, például a gyermekeket, időseket és a fogyatékkal élőket is. A fogyasztóknak elegendő eszközzel kell rendelkezniük az ilyen jogok érvényesítéséhez, a tagállamoknak pedig megfelelő jogi aktusokkal és intézkedésekkel kell rendelkezniük e rendelet betartatására.

(6)Az adott termékeket vagy termékkategóriákat szabályozó ágazatspecifikus uniós harmonizációs jogszabályok kidolgozása ellenére gyakorlatilag lehetetlen minden létező vagy később kifejlesztésre kerülő fogyasztási cikkre kiterjedő uniós jogszabályt alkotni. Ezért továbbra is szükség van egy horizontális jellegű jogszabályi keretre a hiányosságok pótlása és a más módon nem biztosított fogyasztóvédelem biztosítása érdekében, különös tekintettel a fogyasztók biztonságának és egészségének magas szintű védelmére, amint azt a Szerződés 114. és 169. cikke előírja.

(7)Ugyanakkor az ágazatspecifikus uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékek esetében egyértelműen meg kell határozni e rendelet különböző részeinek alkalmazási körét az egymással átfedésben lévő rendelkezések és a nem egyértelmű jogi keret elkerülése érdekében.

(8)Míg egyes rendelkezések, például a gazdasági szereplők legtöbb kötelezettségére vonatkozó rendelkezések, nem alkalmazhatók az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekre, mivel ezekre már kiterjed e jogszabályok hatálya, az uniós harmonizációs jogszabályok kiegészítése érdekében bizonyos számú egyéb rendelkezést indokolt alkalmazni. Különösen az általános termékbiztonsági követelményt és a kapcsolódó rendelkezéseket indokolt alkalmazni az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó fogyasztási cikkekre abban az esetben, ha az adott jogszabály hatálya nem terjed ki bizonyos típusú kockázatokra. E rendeletnek az online piacterek kötelezettségeire, a gazdasági szereplők balesetek esetén fennálló kötelezettségeire, a fogyasztók tájékoztatásának jogára, valamint a fogyasztási cikkek visszahívására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekre, amennyiben nincsenek az ilyen jogszabályokban ugyanilyen célkitűzéssel bíró, egyedi rendelkezések. Hasonlóképpen a RAPEX-rendszert már használják az uniós harmonizációs jogszabályok alkalmazásában, az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet 25 20. cikkében említettek szerint, ezért az e rendeletben szereplő Safety Gate biztonsági riasztórendszert és annak működését szabályozó rendelkezések alkalmazandók az uniós harmonizációs jogszabályokra.

(9)Az (EU) 2019/1020 rendelet uniós piacra belépő termékekkel kapcsolatos ellenőrzések szabályait megállapító VII. fejezetének rendelkezései már jelenleg is közvetlenül alkalmazandók az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre, és e rendeletnek nem célja a szóban forgó rendelkezések módosítása. Ezek stabilitása különösen fontos, figyelembe véve azt a tényt, hogy az ellenőrzésekért felelős hatóságok (amelyek szinte minden tagállamban a vámhatóságok) a 952/2013/EU rendelet (az Unió Vámkódexe) 46. és 47. cikkében említett kockázatelemzés, a végrehajtási jogszabályok és a megfelelő iránymutatások alapján végzik azokat. Ez a kockázatalapú megközelítés kulcsfontosságú a vámellenőrzések szempontjából, tekintettel a vámterületre érkező és onnan kilépő áruk jelentős mennyiségére, és konkrét ellenőrzési intézkedések alkalmazását eredményezi a meghatározott prioritásoktól függően. Az a tény, hogy e rendelet semmilyen módon nem módosítja az (EU) 2019/1020 rendelet VII. fejezetét, közvetlenül hivatkozva a vámjogszabályokban meghatározott kockázatalapú megközelítésre, a gyakorlatban azt jelenti, hogy az uniós piacra belépő termékek ellenőrzéséért felelős hatóságoknak (beleértve a vámhatóságokat is) a kockázat valószínűségétől és hatásától függően a legkockázatosabb termékekre kell korlátozniuk az ellenőrzésüket, ezáltal biztosítva tevékenységeik eredményességét és hatékonyságát, valamint az ilyen ellenőrzések végrehajtására való képességük megóvását.

(10)Az elővigyázatosság elve a termékek és a fogyasztók biztonsága garantálásának alapvető elve, ezért e rendelet alkalmazásakor minden érintett szereplőnek megfelelően figyelembe kell azt vennie.

(11)Tekintettel továbbá az egészség fogalmának 26 tág értelmezésére, e rendelet alkalmazásakor figyelembe kell venni egy adott termék által jelentett környezeti kockázatot is, amennyiben az végső soron veszélyeztetheti a fogyasztók egészségét és biztonságát.

(12)A kizárólag professzionális felhasználásra tervezett, de később a fogyasztói piacra került termékeknek e rendelet hatálya alá kell tartozni, mivel észszerűen előrelátható feltételek mellett használva veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét és biztonságát.

(13)Az élelmiszerekre, takarmányokra és a kapcsolódó területekre vonatkozó uniós jogszabályok létrehoznak egy sajátos rendszert, amely biztosítja a hatókörébe tartozó termékek biztonságát. Ezért az élelmiszereket és takarmányokat ki kell zárni e rendelet hatálya alól, kivéve azokat az anyagokat és tárgyakat, amelyek rendeltetésszerűen élelmiszerekkel kerülnek kapcsolatba, feltéve, hogy az 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 27 vagy más, csak élelmiszerekkel kapcsolatos vegyi és biológiai kockázatokkal foglalkozó élelmiszer-specifikus jogszabályok által nem szabályozott kockázatokról van szó.

(14)A gyógyszereket forgalomba hozatal előtti értékelésnek kell alávetni, amely egy speciális kockázat-haszon elemzést is magában foglal. Ezért ezeket a termékeket e rendelet alkalmazási köréből teljesen ki kell zárni.

(15)Az (EU) 2018/1139 rendelet 28 2. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett légi járművekre a tagállamok szabályozási felügyelete alatt maradnak, tekintettel a polgári repülés biztonságára jelentett korlátozott kockázatukra. Ezért ezeket a termékeket e rendelet alkalmazási köréből teljesen ki kell zárni.

(16)Az e rendeletben megállapított követelményeket alkalmazni kell a használt termékekre, valamint a megjavított, felújított vagy újrahasznosított termékekre is, amelyek valamely kereskedelmi tevékenység során újra bekerülnek az ellátási láncba, kivéve azokat a termékeket, amelyek esetében a fogyasztó észszerűen nem várhatja el, hogy azok megfeleljenek a legkorszerűbb biztonsági előírásoknak, mint például a régiségek, illetve a javításra vagy felújításra szorulóként bemutatott termékek.

(17)Ellentmondásos a fogyasztási cikkek biztonságosságáról szóló 87/357/EGK irányelvnek azokra a fogyasztási cikkekre vonatkozó rendelkezéseinek értelmezése, amelyek ugyan nem élelmiszerek, de hasonlítanak az élelmiszerekre és könnyen összetéveszthetők azokkal, így egyes fogyasztók, különösen a gyermekek, a szájukba vehetik, szopogathatják vagy lenyelhetik őket, aminek nyomán például fulladás, mérgezés, illetve az emésztőrendszer perforációja vagy elzáródása következhet be. Ezenkívül a szóban forgó irányelvet egy olyan időszakban fogadták el, amikor a fogyasztási cikkek biztonsága jogi keretének hatálya még nagyon korlátozott volt. Ezen okok miatt a 87/357/EGK irányelvet hatályon kívül kell helyezni.

(18)A szolgáltatások nem tartozhatnak e rendelet hatálya alá. Ugyanakkor a fogyasztók egészsége és biztonsága védelmének biztosítása érdekében e rendelet hatálya alá tartoznak azok a termékek, amelyeket szolgáltatásnyújtás keretében szállítanak vagy tesznek elérhetővé a fogyasztók számára, beleértve azokat a termékeket is, amelyeknek a fogyasztók egy szolgáltatás nyújtása során közvetlenül ki vannak téve. Nem tartoznak e rendelet hatálya alá a fogyasztók által közlekedésre és utazásra használt, a szolgáltatást nyújtó által működtetett berendezések, mivel azokat a nyújtott szolgáltatás biztonságával összefüggésben kell kezelni.

(19)A más árucikkekhez kapcsolódó vagy olyan nem beépített árucikkek, amelyek befolyásolják más árucikkek működését, kockázatot jelenthetnek a termék biztonságára nézve. Ezt a szempontot potenciális kockázatként kellő mértékben figyelembe kell venni. Egy adott elemnek a külső elemekkel való kapcsolata és kölcsönös viszonya nem veszélyeztetheti annak biztonságát.

(20)Az új technológiák a fogyasztók egészségét és biztonságát érintő új kockázatokat is előidézhetnek, vagy megváltoztatják a meglévő kockázatok bekövetkeztének módját, mint például egy külső beavatkozás, amely a termék feltörését eredményezi vagy megváltoztatja annak jellemzőit.

(21)Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegségek vagy fogyatékosságok hiánya. Ez a meghatározás alátámasztja, hogy az új technológiák kifejlesztése új egészségügyi kockázatokat hordozhat a fogyasztók számára, például pszichológiai kockázatokat, fejlődési kockázatokat (különösen a gyermekek esetében), illetve mentális kockázatokat, depressziót, alváshiányt vagy megváltozott agyműködést.

(22)Konkrét kiberbiztonsági kockázatok, amelyek hatással vannak a fogyasztók, valamint a protokollok és tanúsítványok biztonságára, ágazati jogszabályokkal kezelhetők. Az ágazati jogszabályok hiányosságai esetén azonban biztosítani kell, hogy az érintett gazdasági szereplők és nemzeti hatóságok a termékek tervezése, illetve értékelése során figyelembe vegyék az új technológiákhoz kapcsolódó kockázatokat annak biztosítása érdekében, hogy a termékek módosításai ne veszélyeztessék azok biztonságát.

(23)A termékek biztonságát az összes releváns szempont figyelembevételével kell értékelni. Ezek nevezetesen a termékek jellemzői és megjelenése, valamint az azokat valószínűleg használó fogyasztói csoportok (különösen gyermekek, idősek és fogyatékossággal élő személyek) sajátos igényei és a hozzájuk fűződő sajátos kockázatok. Ezért, ha konkrét információkra van szükség ahhoz, hogy a termékeket emberek egy adott csoportja számára biztonságossá tegyék, a termékek biztonságosságának értékelésénél figyelembe kell venni ezen információk meglétét és hozzáférhetőségét is. A termékbiztonságot annak a figyelembevételével kell értékelni, hogy a terméknek annak teljes élettartama alatt biztonságosnak kell lennie.

(24)Az ellátási láncban betöltött szerepükkel függvényében a gazdasági szereplők számára kötelezettségeket kell előírni a termékek biztonságára vonatkozóan, a fogyasztók egészsége és biztonsága védelmének magas szintje érdekében. Az ellátási és értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy csak olyan termékeket forgalmazzanak, amelyek biztonságosak és megfelelnek ennek a rendeletnek. A kötelezettségeket egyértelműen és arányosan kell megosztani aszerint, hogy az egyes gazdasági szereplők milyen szerepet töltenek be az ellátási és az értékesítési folyamatban.

(25)A távértékesítésnek, beleértve az online értékesítést is, ezen rendelet hatálya alá kell tartoznia. Az online értékesítés folyamatosan és kitartóan növekszik, új üzleti modelleket és új szereplőket hozva létre a piacon, például az online piactereket.

(26)Mivel lehetővé teszik a gazdasági szereplők számára, hogy végtelen számú fogyasztót érjenek el, az online piacterek döntő szerepet játszanak az ellátási láncban, és így a termékbiztonsági rendszerben is.

(27)Tekintettel arra, hogy az online piacterek jelentős közvetítő szerepet játszanak a kereskedők és a fogyasztók között a termékek értékesítése során, ezen gazdasági szereplőknek nagyobb felelősséget kell vállalniuk a veszélyes termékek online értékesítésének kezelésében. A 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 29  meghatározza az elektronikus kereskedelem általános kereteit, és bizonyos kötelezettségeket állapít meg az online platformokra vonatkozóan. A digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv 30 módosításáról szóló […/…] rendelet (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) szabályozza az online közvetítő szolgáltatók felelősségét és elszámoltathatóságát az illegális tartalmak, többek között a nem biztonságos termék tekintetében. E rendelet a fogyasztóvédelemről és termékbiztonságról szóló uniós jogszabályokban lefektetett szabályok sérelme nélkül alkalmazandó. Ennek megfelelően, az említett rendelet által biztosított horizontális jogi keretre építve, az említett rendelet [1. cikke (5) bekezdésének h) pontjával] összhangban sajátos követelményeket kell bevezetni, amely elengedhetetlen a veszélyes termékek online értékesítésének hatékony kezelése érdekében.

(28)A 2018-ban aláírt termékbiztonsági vállalás, amelyhez azóta több piactér csatlakozott, számos önkéntes termékbiztonsággal kapcsolatos kötelezettségvállalást ír elő. A termékbiztonsági vállalás bebizonyította, hogy teljesíti a célt, amelyre azt létrehozták, vagyis fokozza a fogyasztók online értékesített veszélyes termékekkel szembeni védelmét. Mindazonáltal önkéntes jellege és korlátozott számú online piacterület önkéntes részvétele csökkenti annak hatékonyságát, és nem képes egyenlő versenyfeltételeket biztosítani.

(29)Az online piactereknek kellő körültekintéssel kell eljárniuk az online interfészeikben tárolt és a termékbiztonságot érintő tartalmakkal kapcsolatban, az e rendeletben meghatározott különös kötelezettségekkel összhangban. Ennek megfelelően minden online piactérre vonatkozóan átvilágítási kötelezettségeket kell megállapítani az online interfészeiken tárolt és a termékbiztonságot érintő tartalmakkal kapcsolatban.

(30)Ezenkívül a hatékony piacfelügyelet érdekében az online piactereknek regisztrálniuk kell magukat a Safety Gate portálon, és ugyanott meg kell jelölniük az egyedüli kapcsolattartó pontjukra vonatkozó információkat a termékbiztonsággal kapcsolatos információk közlésének megkönnyítése érdekében. Az e rendelet szerinti egyedüli kapcsolattartó pont megegyezhet az (EU) …/… rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] [10. cikke] szerinti kapcsolattartó ponttal, amennyiben ez nem veszélyezteti a termékbiztonsággal kapcsolatos kérdések gyors és specifikus kezelésének célkitűzését.

(31)Annak érdekében, hogy képesek legyenek megfelelni az e rendeletből eredő kötelezettségeiknek, különösen a hatóságok utasításainak időben történő és hatékonyan történő teljesítése tekintetében, a más harmadik felek értesítéseinek feldolgozása és a piacfelügyeleti hatóságokkal a korrekciós intézkedések keretében történő együttműködés érdekében az online piactereknek erre vonatkozó felszólítás esetén rendelkezniük kell a termékbiztonsági kérdések kezelésére szolgáló belső mechanizmussal.

(32)Az e rendeletben az online piacterek számára előírt kötelezettségek nem jelenthetnek az általuk továbbított vagy tárolt információk nyomon követésére, sem pedig az illegális tevékenységre (például a veszélyes termékek internetes értékesítésére) utaló tények vagy körülmények aktív felkutatására vonatkozó általános kötelezettséget. Az online piactereknek ennek ellenére gyorsan el kell távolítaniuk a veszélyes termékekre utaló tartalmakat az online interfészeikről, amint tudomást szereztek a jogellenes tartalomról vagy – kártérítési kérelmek esetében – amint észlelték azt, és különösen azokban az esetekben, amikor az online piactérnek olyan tényt vagy körülményt hoztak a tudomására, amelyek alapján egy kellő gondossággal eljáró gazdasági szereplőnek fel kellett volna ismernie a szóban forgó jogellenességet, ahhoz, hogy mentesüljenek az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv és a [digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] alapján a tárhelyszolgáltatással kapcsolatos felelősség alól. Az online piactereknek az e rendeletben megállapított további határidőkön belül fel kell dolgozniuk a nem biztonságos termékekre utaló tartalmakkal kapcsolatosan az (EU) …/… rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] [14. cikke] alapján kapott értesítéseket.

(33)Az (EU) 2019/1020 rendelet 14. cikkének (4) bekezdése felhatalmazza a piacfelügyeleti hatóságokat arra, hogy – amennyiben valamely súlyos kockázat kiküszöbölésére más hatékony eszköz nem áll rendelkezésükre – megköveteljék egy adott termékekre utaló tartalom eltávolítását egy online interfészről vagy egy figyelmeztetés kifejezett megjelenítését a végfelhasználók számára az online interfészhez való hozzáféréskor. Az (EU) 2019/1020 rendelet 14. cikkének (4) bekezdése által a piacfelügyeleti hatóságokra ruházott hatásköröket e rendelet alkalmazásában szintén rá kell ruházni a piacfelügyeleti hatóságokra. Az e rendelet szerinti hatékony piacfelügyelet és a veszélyes termékek uniós piacon való jelenlétének elkerülése érdekében e hatáskörökkel minden szükséges és arányos esetben élni kell, a súlyosnál kisebb kockázatot jelentő termékek esetében is. Alapvető fontosságú, hogy az online piacterek sürgősen teljesítsék az ilyen utasításokat. Ezért e rendelet kötelező erejű határidőket vezet be ehhez kapcsolódóan, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy magában az utasításban ennél rövidebb határidőt meghatározhassanak. E hatásköröket a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály [8. cikkével] összhangban kell gyakorolni.

(34)Abban az esetben is, ha a Safety Gate biztonsági riasztórendszerből származó információk nem tartalmaznak pontos egységes erőforrás-helymeghatározót (URL), és szükség esetén olyan további információkat, amelyek lehetővé teszik az adott illegális tartalom azonosítását, az online piactereknek mindazonáltal figyelembe kell venniük a továbbított információkat, például a termékazonosítókat (ha rendelkezésre állnak ilyenek) és egyéb nyomonkövethetőségi információkat az online piacterek által saját kezdeményezésre elfogadott olyan intézkedések keretében, amelyek célja adott esetben a piacterükön kínált veszélyes termékek felderítése, azonosítása, eltávolítása vagy az ahhoz való hozzáférés letiltása.

(35)Az (EU) …/… rendelet a [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] [19. cikkének] alkalmazásában, valamint az online értékesített termékek biztonsága tekintetében a digitális szolgáltatási koordinátornak azok kérésére megbízható bejelentőként különösen figyelembe kell vennie a fogyasztói szervezeteket és a fogyasztói érdekeket képviselő szövetségeket, feltéve, hogy az említett cikkben meghatározott feltételek teljesülnek.

(36)A termékek nyomonkövethetősége a veszélyes termékek hatékony piacfelügyeletének és a korrekciós intézkedéseknek alapvető feltétele. A fogyasztókat egyaránt védeni kell a veszélyes termékekkel szemben az offline és az online értékesítési csatornákban, ideértve az online piactereken történő termékvásárlásokat is. Az (EU) …/… rendeletnek [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] a kereskedők nyomonkövethetőségére vonatkozó rendelkezéseire építve az online piactereknek nem szabad engedélyezniük a termékeknek a platformjaikon történő kínálatát, hacsak a kereskedő nem adta meg a termékbiztonsággal és a nyomonkövethetőséggel kapcsolatos, az e rendeletben részletezett összes információt. Ezeket az információkat a terméket ismertető oldalon kell megjeleníteni, hogy a fogyasztóknak online és offline is azonos információk álljanak rendelkezésére. Az online piactér azonban nem felelős maguk az információk teljességének, helyességének és pontosságának ellenőrzéséért, mivel a termékek nyomonkövethetőségének biztosítása továbbra is a kereskedő kötelezettsége.

(37)Fontos továbbá, hogy a termékbiztonság terén az online piacterek szorosan együttműködjenek a piacfelügyeleti és bűnüldöző hatóságokkal, valamint az érintett gazdasági szereplőkkel. Az (EU) 2019/1020 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtóit a piacfelügyeleti hatóságokkal való együttműködés kötelezettsége terheli az említett rendelet hatálya alá tartozó termékek vonatkozásában, ezért annak hatályát ki kell terjeszteni minden fogyasztási cikkre. Például a piacfelügyeleti hatóságok folyamatosan fejlesztik az online piacfelügyelethez (az online értékesített veszélyes termékek azonosítása érdekében) használt technológiai eszközeiket. Ahhoz, hogy ezek az eszközök működőképesek legyenek, az online piactereknek hozzáférést kell biztosítaniuk az interfészeikhez. Ezenkívül a termékbiztonság érdekében előfordulhat, hogy a piacfelügyeleti hatóságoknak adatokat kell kinyerniük az online piacterekből.

(38)Az Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők által online csatornákon keresztül végrehajtott közvetlen értékesítés akadályozza a piacfelügyeleti hatóságok munkáját az Unióban található veszélyes termékek kezelése során, mivel sok esetben ezek a gazdasági szereplők sem rendelkeznek sem székhellyel, sem pedig jogi képviselővel az Unióban. Ezért biztosítani kell, hogy a piacfelügyeleti hatóságok megfelelő hatáskörrel és eszközökkel rendelkezzenek a veszélyes termékek online értékesítésének hatékony kezelésére. E rendelet hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében az (EU) 2019/1020 rendelet 4. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében meghatározott kötelezettséget ki kell terjeszteni az uniós harmonizációs jogszabályok hatályán kívül eső termékekre is, annak biztosítása érdekében, hogy legyen egy olyan, az Unióban letelepedett felelős gazdasági szereplő, amelyet az ilyen termékekkel kapcsolatos feladatokkal megbíznak és amely konkrét feladatokat kellő időben végez, így a piacfelügyeleti hatóságoknak lesz tárgyalópartnere.

(39)Az ellátási lánc egészében végrehajtott ellenőrzések megkönnyítése érdekében fel kell tüntetnie az Unióban letelepedett és az e rendelet alkalmazási körébe tartozó termékekért felelős gazdasági szereplő elérhetőségeit.

(40)Amennyiben a gazdasági szereplőknek vagy a piacfelügyeleti hatóságoknak különféle korrekciós intézkedések közül kell választaniuk, akkor a legkisebb környezeti hatást eredményező, legfenntarthatóbb intézkedést (például a termék javítását) kell előnyben részesíteni, feltéve, hogy ez nem eredményez alacsonyabb szintű biztonságot.

(41)Minden olyan gazdasági szereplőt, amely saját neve vagy védjegye alatt terméket hoz forgalomba, vagy amely egy terméket úgy módosít, hogy az érintheti az e rendeletben előírt követelményeknek való megfelelést, gyártónak kell tekinteni, és az ilyen gazdasági szereplőnek vállalnia kell a gyártót terhelő kötelezettségeket.

(42)A gazdasági szereplőknek maguknak kell bevezetniük azokat a belső megfelelőségi eljárásokat, amelyek révén a gazdasági szereplők belsőleg biztosítják a kötelezettségeik hatékony és gyors teljesítését, valamint veszélyes termékek esetén az időszerű reagálás feltételének teljesülését.

(43)Termékek forgalmazásakor a gazdasági szereplőknek a vonatkozó ajánlat részeként meg kell adniuk a minimális termékbiztonsági és nyomonkövethetőségi információkat. Ez nem sértheti a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 31 meghatározott tájékoztatási követelményeket, mint például – a tájékoztatási eszköznek és a terméknek megfelelő mértékben – a termék lényeges tulajdonságaira vonatkozó tájékoztatás.

(44)A termékek azonosításának és nyomonkövethetőségének biztosítása a teljes ellátási láncban elősegíti a gazdasági szereplők azonosítását és a veszélyes termékek elleni hatékony korrekciós intézkedések meghozatalát, például a célzott visszahívásokat. A termékek azonosítása és nyomonkövethetősége így biztosítja, hogy a fogyasztók és a gazdasági szereplők pontos információkhoz jussanak a veszélyes termékekről, ami növeli a piacba vetett bizalmat és elkerüli a kereskedelem szükségtelen megzavarását. Ezért a termékeken fel kell tüntetni azokat az információkat, amelyek lehetővé teszik az azonosításukat, illetve a gyártó és adott esetben az importőr azonosítását. Az ilyen nyomonkövetési követelményeket szigorítani lehet bizonyos terméktípusok esetében. A gyártóknak műszaki dokumentációt is össze kell állítaniuk termékeikről, amelyekben szerepelnie kell a szükséges információknak annak bizonyítására, hogy termékeik biztonságosak.

(45)Az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó és az (EU) 2019/1020 rendeletben meghatározott termékek piacfelügyelete jogi keretének és az e rendelet hatálya alá tartozó termékek piacfelügyelete jogi keretének a lehető legegységesebbnek kell lennie. Ezért a piacfelügyeleti tevékenységek, kötelezettségek, hatáskörök, intézkedések és a piacfelügyeleti hatóságok közötti együttműködés tekintetében meg kell szüntetni a rendelkezések e két csoportja közötti szakadékot. Ebből a célból az (EU) 2019/1020 rendelet 10–16., 18. és 19., valamint 21–24. cikke az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre is alkalmazandó.

(46)A piacfelügyeleti jogi kerete koherenciájának megőrzése érdekében és egyúttal a termékbiztonságért felelős tagállami hatóságok e rendeletben előírtak szerinti európai hálózata („fogyasztóbiztonsági hálózat”) és az uniós termékmegfelelőségi hálózat közötti hatékony együttműködés biztosítása (az utóbbi célja a tagállamok jogalkalmazó hatóságai és az (EU) 2019/1020 rendeletben előírt bizottság közötti strukturált koordináció és együttműködés) érdekében szükséges, hogy a fogyasztóbiztonsági hálózat társuljon az uniós termékmegfelelőségi hálózathoz az (EU) 2019/1020 rendelet 11., 12., 13. és 21. cikkében említett tevékenységekben.

(47)A nemzeti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a termékbiztonságra összpontosító hagyományos piacfelügyeleti tevékenységeket kiegészítsék olyanokkal, amelyek a gazdasági szereplők által a termékbiztonság garantálása érdekében kialakított belső megfelelőségi eljárásokra összpontosítanak. A piacfelügyeleti hatóságoknak képesnek kell lenniük arra, hogy megköveteljék a gyártótól, hogy jelezze, mely más – ugyanazon eljárással előállított, vagy ugyanazokat a kockázatosnak vélt összetevőket tartalmazó, vagy ugyanazon gyártási tétel részét képező – termékeket érinti az adott kockázat.

(48)Az e rendelet végrehajtásával kapcsolatosan a tagállamok és a Bizottság között zajló információcserét olyan kimeneti mutatók alapján kell megvalósítani, amelyek lehetővé teszik a tagállamok hatékonyságának mérését és összehasonlítását az uniós termékbiztonsági jogszabály végrehajtása terén.

(49)A veszélyes termékek kapcsán hatékony, gyors és pontos információcserének kell zajlania.

(50)Az Európai Uniós Gyors Tájékoztatási Rendszer (RAPEX) bebizonyította hatékonyságát és eredményességét. Ez lehetővé teszi, hogy az egész Unióban korrekciós intézkedéseket hozzanak az olyan termékekkel kapcsolatban, amelyek kockázata túlterjed egyetlen tagállam területén. A jobb áttekinthetőség és a fogyasztók figyelmének hatékonyabb felkeltése érdekében azonban helyénvaló azonban a bevett rövidített elnevezést RAPEX-ről Safety Gate biztonsági riasztórendszerre változtatni. A biztonsági riasztórendszer a következőket foglalja magában egy gyors riasztórendszert a veszélyes, nem élelmiszeripari termékek számára, amelynek segítségével a nemzeti hatóságok és a Bizottság információt cserélhetnek az ilyen termékekről; egy internetes portált a nyilvánosság tájékoztatására (Safety Gate portál), valamint egy interfészt (Safety Business Gateway termékbiztonsági bejelentő modul), amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy teljesítsék a hatóságok és a fogyasztók veszélyes termékekről való tájékoztatására irányuló kötelezettségüket.

(51)A tagállamoknak a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren keresztül be kell jelenteniük azokat a kötelező és önkéntes korrekciós intézkedéseket, amelyek segítségével megakadályozzák vagy korlátozzák egy termék esetleges forgalmazását, illetve sajátos feltételeket szabnak annak, a fogyasztók egészségét és biztonságát, illetve a (EU) 2019/1020 rendelet hatálya alá tartozó termékek esetében, a végfelhasználók egyéb releváns közérdekét is fenyegető valamely súlyos veszély miatt.

(52)Az (EU) 2019/1020 rendelet 34. cikke értelmében a tagállami hatóságoknak az ugyanazon cikkben említett információs és kommunikációs rendszeren keresztül kell bejelenteniük az említett rendelet hatálya alá tartozó, súlyos kockázatnál kisebb kockázatot jelentő termékekkel szemben elfogadott intézkedéseket, míg az e rendelet hatálya alá tartozó, kevésbé súlyos kockázatot jelentő termékekkel szemben elfogadott korrekciós intézkedéseket a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren keresztül kell bejelenteniük. A tagállamoknak és a Bizottságnak a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenniük a termékek által a fogyasztók egészségére és biztonságára jelentett kockázatokra vonatkozó információkat. A fogyasztók és a vállalkozások számára kedvező, hogy a kockázatot jelentő termékekkel szemben hozott korrekciós intézkedésekkel kapcsolatos minden információ megtalálható a Safety Gate biztonsági riasztórendszerben, lehetővé téve a veszélyes termékekre vonatkozó releváns információknak a Safety Gate portálon keresztül történő nyilvánosságra hozatalát. Ezért a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren keresztül jelentsék be a fogyasztók egészségét és biztonságát veszélyeztető termékekkel kapcsolatos összes korrekciós intézkedést.

(53)Abban az esetben, ha az információkat az (EU) 2019/1020 rendelet szerinti információs és kommunikációs rendszerben kell bejelenteni, lehetőség van az ilyen értesítéseknek közvetlenül a Safety Gate biztonsági riasztórendszerben történő benyújtására, vagy az (EU) 2019/1020 rendelet 34. cikkében előírt piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszeren belüli létrehozására. E célból a Bizottságnak fenn kell tartania és tovább kell fejlesztenie azt az interfészt, amelyet az információs és kommunikációs rendszer és a Safety Gate biztonsági riasztórendszer közötti információtovábbítás céljából hoztak létre, a kettős adatbevitel elkerülése és az ilyen információtovábbítás megkönnyítése érdekében.

(54)A Bizottságnak fenn kell tartania és tovább kell fejlesztenie a Safety Business Gateway termékbiztonsági bejelentő modul internetes portált, lehetővé téve a gazdasági szereplők számára, hogy eleget tegyenek a piacfelügyeleti hatóságoknak és a fogyasztóknak az általuk forgalomba hozott vagy forgalmazott veszélyes termékekről történő tájékoztatására vonatkozó kötelezettségeiknek. Ennek az eszköznek lehetővé kell tennie a gazdasági szereplők számára, hogy tájékoztassák a piacfelügyeleti hatóságokat az általuk forgalomba hozott vagy forgalmazott termékek által előidézett balesetekről. Lehetővé kell tennie a gazdasági szereplők és a nemzeti hatóságok közötti gyors és hatékony információcserét, és elő kell segítenie a fogyasztóknak a gazdasági szereplők általi tájékoztatását.

(55)Előfordulhatnak olyan esetek, amikor valamely súlyos kockázat uniós szintű kezelésére van szükség, amikor a kockázatot nem lehet eredményesen csökkenteni az érintett tagállam által hozott intézkedések vagy az uniós jogszabályok alapján végrehajtott bármely más eljárás révén. Különösen ilyen helyzet állhat fenn az újonnan felmerülő kockázatok vagy a kiszolgáltatott fogyasztókat érintő kockázatok esetében. Ezért a Bizottság saját kezdeményezésére vagy a tagállamok kérésére intézkedéseket fogadhat el. Ezeket az intézkedéseket a helyzet súlyosságához és sürgősségéhez kell igazítani. Szükség van továbbá egy megfelelő mechanizmus előírására, amely segítségével a Bizottság azonnal alkalmazható ideiglenes intézkedéseket fogadhat el. 

(56)Egy adott terméket érintő kockázatnak és annak szintjének meghatározása a releváns szereplők által elvégzett kockázatértékelésen alapul. A tagállamok a kockázatértékelés elvégzése során különböző eredményekre juthatnak egy adott kockázat fennállását vagy annak szintjét illetően. Ez veszélyeztetheti az egységes piac megfelelő működését és az egyenlő versenyfeltételeket mind a fogyasztók, mind pedig a gazdasági szereplők számára. Ezért egy önkéntes alapon működő vitarendezési mechanizmust kell a tagállamok rendelkezésére bocsátani, amely lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy véleményt nyilvánítson a vitatott kérdésről.

(57)A fogyasztóbiztonsági hálózat javítja a tagállamok közötti együttműködést a termékbiztonság megvalósítása terén. Különösen megkönnyíti az információcserét, a közös piacfelügyeleti tevékenységek megszervezését, valamint a szakértelem és a bevált gyakorlatok cseréjét. A fogyasztóbiztonsági hálózatot megfelelően képviselni kell az (EU) 2019/1020 rendeletben előírt uniós termékmegfelelőségi hálózat koordinációs és együttműködési tevékenységei során és az előbbinek részt kell vennie ezekben a tevékenységekben, amikor a mindkét rendelet alkalmazási körébe tartozó tevékenységek összehangolására van szükség a hatékonyságuk biztosítása érdekében.

(58)A piacfelügyeleti hatóságok közös tevékenységeket folytathatnak más hatóságokkal, illetve a gazdasági szereplőket vagy a végfelhasználókat képviselő szervezetekkel a termékek biztonságának előmozdítása és a veszélyes termékek (többek között az online értékesítésre kínált ilyen termékek) azonosítása céljából. Ennek során a piacfelügyeleti hatóságoknak és adott esetben a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a termékek és gyártók megválasztása, valamint a végrehajtott tevékenységek ne idézzenek elő olyan helyzetet, amely torzíthatja a versenyt, vagy befolyásolhatja a tárgyilagosságot, a függetlenséget és a felek pártatlanságát.

(59)Az egyidejű, koordinált ellenőrzési műveletek („összehangolt ellenőrzések”) olyan konkrét jogalkalmazási fellépések, amelyek tovább javíthatják a termékbiztonságot. Így különösen összehangolt ellenőrzéseket lefolytatni, ha a piaci tendenciák, a fogyasztói panaszok vagy más jelzések arra utalnak, hogy bizonyos termékkategóriákról gyakran nyer megállapítást, hogy azok súlyos kockázatot jelentenek.

(60)A Safety Gate portál, amely a biztonsági riasztórendszer nyilvános interfésze, lehetővé teszi a közvélemény – többek között a fogyasztók, a gazdasági szereplők és az online piacterek – tájékoztatását az uniós piacon jelen lévő veszélyes termékekkel szemben hozott korrekciós intézkedésekről. A Safety Gate portál egy külön része lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy tájékoztassák a Bizottságot a piacon fellelt olyan termékekről, amelyek kockázatot jelentenek a fogyasztók egészségére és biztonságára. Adott esetben a Bizottságnak megfelelő nyomon követést kell biztosítania, nevezetesen azáltal, hogy továbbítja ezeket az információkat az érintett nemzeti hatóságoknak.

(61)A termékbiztonságra vonatkozó információk nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele során a Szerződés 339. cikkében említett szakmai titoktartást oly módon kell alkalmazni, amely összeegyeztethető annak szükségességével, hogy biztosítsák a piacfelügyeleti tevékenységek és a védelmi intézkedések hatékonyságát.

(62)Ha a fogyasztóknak már értékesített termék veszélyesnek bizonyul, akkor az uniós fogyasztók védelme érdekében szükség lehet annak visszahívásra. Előfordulhat, hogy a fogyasztók nincsenek tisztában azzal, hogy egy visszahívott termék birtokában vannak. A visszahívás hatékonyságának növelése érdekében ezért fontos, hogy jobban elérjük az érintett fogyasztókat. A közvetlen kapcsolat a leghatékonyabb módszer a fogyasztók visszahívásokkal kapcsolatos tudatosságának növelésére és a cselekvés ösztönzésére. Egyúttal ez az összes fogyasztói csoport által előnyben részesített kommunikációs csatorna. A fogyasztók biztonságának biztosítása érdekében fontos, hogy gyors és megbízható módon tájékoztassák őket. A gazdasági szereplőknek ezért fel kell használniuk a rendelkezésükre álló ügyféladatokat, hogy tájékoztassák a fogyasztókat az általuk megvásárolt termékekhez kapcsolódó visszahívásokról és biztonsági figyelmeztetésekről. Ezért szükséges előírni egy jogi kötelezettséget, amely kötelezi a gazdasági szereplőket, hogy a már rendelkezésükre álló minden ügyféladatot használjanak fel a fogyasztók visszahívásokról és biztonsági figyelmeztetésekről történő tájékoztatására. Ebben a tekintetben a gazdasági szereplők gondoskodnak arról, hogy belefoglalják a meglévő ügyfélhűség-programokba és a terméknyilvántartási rendszerekbe az ügyfelek közvetlen megkeresésének lehetőségét az őket érintő visszahívások vagy biztonsági figyelmeztetések esetén, és e programokon, illetve rendszereken keresztül az adott termék megvásárlását követően felkérik az ügyfeleket, hogy önkéntes alapon közöljenek a gyártóval néhány információt, például a nevüket, elérhetőségüket, a termék modelljét vagy sorozatszámát.

(63)A fogyasztók harmada továbbra is használja a veszélyes termékeket, annak ellenére, hogy látja a visszahívási értesítést, főleg azért, mert a visszahívási értesítések bonyolultan vannak megfogalmazva, vagy minimalizálják a kérdéses kockázatot. A visszahívási értesítésnek ezért egyértelműnek és átláthatónak kell lennie, és világosan ismertetnie kell a kérdéses kockázatot, elkerülve minden olyan kifejezést, fordulatot vagy egyéb elemet, amelyek miatt a fogyasztók a kockázatot a ténylegesnél kisebbnek ítélhetik meg. A fogyasztóknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy szükség esetén további információkat szerezzenek egy ingyenesen hívható telefonszámon vagy más interaktív eszközön keresztül.

(64)A fogyasztók visszahívásokra való reagálásának ösztönzése érdekében az is fontos, hogy a fogyasztóktól elvárt intézkedések a lehető legegyszerűbbek, továbbá a felajánlott jogorvoslatok hatékonyak, költségmentesek és időszerűek legyenek. Az (EU) 2019/771 európai parlamenti és tanácsi irányelv 32 biztosítja a fogyasztók számára a szerződéses jogorvoslati lehetőségeket az áruk olyan nem megfelelősége kapcsán, amely azok szállításakor már fennállt és a szavatossági időn belül nyilvánvalóvá vált. A visszahívásért felelős gazdasági szereplőnek hasonló jogorvoslati lehetőségeket kell biztosítania a fogyasztó számára.

(65)A jelen rendeletben előírt általános biztonsági követelmény hatékony és egységes alkalmazásának megkönnyítése érdekében fontos bizonyos termékekre és veszélyekre vonatkozó európai szabványok alkalmazása oly módon, hogy azokról a termékekről, amelyek megfelelnek valamely az Európai Unió Hivatalos Lapjában hivatkozott európai szabványnak, vélelmezendő, hogy az említett követelménynek is megfelelnek.

(66)Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy szükség van egy olyan európai szabványra, amely szavatolja bizonyos termékeknek a jelen rendelettel előírt általános biztonsági követelménynek való megfelelését, az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 33 szerint fel kell kérnie egy vagy több európai szabványügyi szervezetet arra, hogy kidolgozzon vagy megnevezzen egy olyan szabványt, amely biztosítja, hogy az annak megfelelő termékek biztonságosnak vélelmezhetők.

(67)Az 1025/2012/EU rendelet egyes rendelkezéseit módosítani kell annak érdekében, hogy figyelembe vegyék e rendelet sajátosságait, és különösen annak szükségességét, hogy az európai szabványügyi szervezethez intézett kérelem benyújtása előtt meg kell határozni az e rendelet szerinti különleges biztonsági követelményeket.

(68)Az 1025/2012/EU rendelet kiigazításával egyidejűleg az e rendeletben előírt szakbizottság segítségével külön eljárást kell bevezetni a különleges biztonsági követelmények elfogadására.

(69)Az európai szabványoknak, amelyre vonatkozóan a 2001/95/EK irányelvvel összhangban hivatkozásokat tettek közzé, továbbra is biztosítaniuk kell az e rendeletben meghatározott általános biztonsági követelménynek való megfelelés vélelmét. A Bizottság által a 2001/95/EK irányelvnek megfelelően kiadott szabványosítási kérelmeket az e rendelettel összhangban kiadott szabványosítási kérelmeknek kell tekinteni.

(70)Az Uniónak képesnek kell lennie a harmadik országok szabályozó hatóságaival vagy nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködésre és a termékbiztonsággal kapcsolatos információcseréjére a Bizottság és harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek között létrejött megállapodások keretében. Az ilyen együttműködésnek és információcserének tiszteletben kell tartania az Unió titoktartási és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályait.

(71)Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők és az online piacterek számára jelentős visszatartó hatással bírjon a veszélyes termékek forgalomba hozatalának megakadályozása érdekében, a szankcióknak megfelelőnek kell lenniük tekintettel az adott jogsértés típusára, a gazdasági szereplő vagy az online piactér számára esetlegesen jelentett előnyére, és a fogyasztó által elszenvedett kár súlyosságára. Ezenkívül fontos az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a szankciók homogén szintje, elkerülendő, hogy a gazdasági szereplők vagy az online piacterek tevékenységüket olyan területekre összpontosítsák, ahol a szankciók szintje alacsonyabb.

(72)A szankciók kiszabásakor kellő figyelmet kell fordítani az adott jogsértés jellegére, súlyosságára és időtartamára. A kiszabott szankcióknak arányosnak kell lenniük, és azokat az uniós és nemzeti joggal – többek között az alkalmazandó eljárási biztosítékokkal és az Alapjogi Chartában foglalt elvekkel – összhangban kell végrehajtani.

(73)A szankciók következetesebb alkalmazásának megkönnyítése érdekében a szankciók alkalmazására vonatkozó közös és nem kimerítő jellegű indikatív kritériumokat kell belefoglalni. Ezeknek a kritériumoknak tartalmazniuk kell a jogsértés időtartamát vagy időbeli hatásait, valamint annak jellegét és súlyosságát, különösen a fogyasztó által viselt kockázat szintjét. Az ugyanazon elkövető általi ismételt jogsértések az ilyen jogsértések elkövetése iránti hajlandóságról tanúskodnak, következésképpen egyértelműen rávilágítanak a magatartás súlyosságára, és ennek megfelelően annak szükségességére, hogy a szankció mértékét megfelelő elrettentő erővel bíró szintre kell emelni. A jogsértés révén elért pénzügyi előnyöket vagy elkerült veszteségeket figyelembe kell venni, ha rendelkezésre állnak releváns adatok. Az eset körülményei szempontjából releváns egyéb súlyosító vagy enyhítő tényezőket szintén figyelembe lehet venni.

(74)A következetesség biztosítása érdekében fel kell tüntetni azoknak a jogsértéseknek a listáját, amelyek esetében szankciókat kell kivetni.

(75)A szankciók visszatartó hatását meg kell erősíteni a tagállamok által kiszabott szankciókkal kapcsolatos információk közzétételének lehetőségével. Amennyiben ezeket a szankciókat természetes személyekkel szemben szabják ki, vagy azok személyes adatokat tartalmaznak, azokat az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 34 és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 35 meghatározott adatvédelmi követelményeknek megfelelő módon lehet közzétenni. A tagállamok által kiszabott szankciókról szóló éves jelentésnek hozzá kell járulnia az egyenlő versenyfeltételekhez és az ismételt jogsértések megelőzéséhez. Jogbiztonsági okokból és az arányosság elvével összhangban meg kell határozni, hogy mely helyzetekben nem kerülhet sor közzétételre. Ami a természetes személyeket illeti, személyes adatokat csak a jogsértés súlyossága által indokolt, kivételes körülmények között szabad közzétenni, például amikor olyan gazdasági szereplőre szabtak ki szankciót, amelynek neve azonosít egy természetes személyt, és a szóban forgó gazdasági szereplő többszörösen nem felelt meg az általános termékbiztonsági követelménynek.

(76)E rendelet egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni a különleges biztonsági követelmények elfogadására; azon kimeneti mutatók meghatározására, amelyek alapján a tagállamoknak közölniük kell az e rendelet végrehajtására vonatkozó adatokat; a biztonsági riasztórendszeren keresztül közölt intézkedésekre vonatkozó információcsere módjainak és eljárásainak, valamint a kockázati szint felmérésére vonatkozó kritériumoknak a meghatározására; a súlyos kockázatot jelentő termékekkel kapcsolatos intézkedések meghozatalára; a fogyasztók által a Safety Gate portálon keresztül végrehajtott információküldés módjainak elfogadására; a termékek visszahívási célú regisztrációjára vonatkozó követelmények meghatározására; valamint a visszahívási értesítés sablonjának elfogadására. Ezt a végrehajtási hatáskört a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 36 megfelelően kell gyakorolni.

(77)A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, amennyiben ez a fogyasztók egészségével és biztonságával kapcsolatos, kellően indokolt és rendkívül sürgős esetekben szükséges.

(78)A fogyasztók egészségének és biztonságának magas szintű védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az egészségre és a biztonságra potenciálisan súlyos kockázatot jelentő termékek azonosítása és nyomonkövethetősége tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 37 megfelelően kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(79)Mivel e rendelet célját – nevezetesen a fogyasztók egészségének és biztonságának következetes, magas szintű védelmét az egységes piac egységének megőrzése mellett – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, tekintettel a tagállamok illetékes hatóságai közötti fokozott együttműködés és a koherens fellépés, valamint egy olyan mechanizmus szükségességére, amely lehetővé teszi a veszélyes termékekkel kapcsolatos információk gyors és hatékony cseréjét az Unióban, de a probléma uniós szintű jellege miatt e cél az EU szintjén jobban megvalósítható, az EU az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(80)A személyes adatok e rendelet alkalmazásában történő kezelésének meg kell felelnie az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletnek. Amikor a fogyasztók a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren jelentenek egy terméket, csak azok a személyes adatok kerülnek eltárolásra, amelyek szükségesek a veszélyes termék bejelentéséhez, és legfeljebb az ilyen adatok titkosítását követő öt éves időtartamra. A gyártóknak és az importőröknek csak addig kell vezetniük a fogyasztói panaszok nyilvántartását, amíg ez e rendelet alkalmazásában szükséges. A gyártóknak és az importőröknek, ha ezek természetes személyek, nyilvánosságra kell hozniuk a nevüket annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztó a nyomonkövethetőség céljából azonosítani tudja a terméket.

(81)Az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkével összhangban konzultációra került sor az európai adatvédelmi biztossal, aki […]-án/-én nyilvánított véleményt 38 ,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

E rendelet a forgalomba hozott vagy forgalmazott fogyasztási cikkek biztonságára vonatkozó alapvető szabályokat állapít meg.

2. cikk

Hatály

(1)E rendeletet a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott, forgalomba hozott vagy forgalmazott termékekre kell alkalmazni, amennyiben nincsenek az uniós jogszabályokban ugyanilyen célkitűzéssel bíró, egyedi rendelkezések, amelyek az érintett termékek biztonságát szabályozzák.

Ha a termékekre az uniós jogszabályok által előírt különleges biztonsági követelmények vonatkoznak, e rendelet csak azokra a szempontokra és kockázatokra vagy kockázatkategóriákra alkalmazandó, amelyekre az említett követelmények nem vonatkoznak.

Különösen a 3. cikk (25) bekezdésében meghatározott, az uniós harmonizációs jogszabályok által előírt különleges követelmények hatálya alá tartozó termékek esetében:

a)a II. fejezet nem alkalmazandó az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó kockázatokra vagy kockázatkategóriákra;

b)valamint a III. fejezet 1. szakasza, az V. és VII. fejezet, és a IX–XI. fejezet nem alkalmazandó.

(1)E rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)emberi felhasználásra szánt gyógyszerek és állatgyógyászati készítmények;

b)élelmiszerek;

c)takarmányok;

d)élő növények és állatok, géntechnológiával módosított szervezetek és zárt rendszerben felhasznált, géntechnológiával módosított mikroorganizmusok, valamint a közvetlenül a növények vagy állatok jövőbeli reprodukciójához kapcsoló növényi vagy állati eredetű termékek;

e)állati melléktermék és származó termék;

f)a növényvédő szerek;

g)a fogyasztók által közlekedésre vagy utazásra használt, a szolgáltatást nyújtó által üzemeltetett berendezések a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatás keretében;

h)az (EU) 2018/1139 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett légi járművek;

i)régiségek.

(2)E rendeletet a piacon forgalomba hozott vagy forgalmazott termékekre kell alkalmazni, legyenek azok újak, használtak, javítottak vagy felújítottak. Nem alkalmazandó azokra a termékekre, amelyeket a használat előtt meg kell javítani vagy fel kell újítani, amennyiben ezeket a termékeket ilyenként forgalmazzák.

(3)Ez a rendelet nem érinti az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokban lefektetett szabályokat.

(4)E rendeletet az elővigyázatosság elvének kellő figyelembevételével kell alkalmazni.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

1.„termék”: bármely árucikk, függetlenül attól, hogy össze van-e kapcsolva vagy sem más árucikkekkel, amelyet valamely kereskedelmi tevékenység (ideértve a szolgáltatásnyújtást is) során – ellenérték fejében vagy ellenérték nélkül – szállítanak vagy bocsátanak rendelkezésre, és amelyet a fogyasztóknak szánnak, vagy amelyet észszerű megítélés alapján előreláthatónak tekinthető körülmények között valószínűleg fogyasztók fogják használni, még ha nem is fogyasztóknak szánták őket;

2. „biztonságos termék”: minden olyan termék, amely normális vagy észszerűen előrelátható használati vagy rendellenes használati körülmények között, beleértve a használat tényleges időtartamát is, nem jelent semmiféle kockázatot, vagy csak a termék használatával összeegyeztethető, minimális kockázatot jelenti, amely elfogadható és összhangban áll a fogyasztók egészségének és biztonságának magas szintű védelmével;

3.„veszélyes termék”: minden olyan termék, amely nem felel meg a „biztonságos termék” meghatározásának;

4.„kockázat”: a sérülést okozó veszély előfordulási valószínűségének és e sérülés súlyosságának kombinációja;

5.„súlyos kockázat”: olyan kockázat, amely kockázatértékelés alapján és figyelembe véve a termék szokásos és előrelátható használatát, a sérülést okozó veszély előfordulási valószínűségének és a sérülés súlyosságának kombinációját, a piacfelügyeleti hatóságok gyors beavatkozását igénylőnek minősül, ideértve az olyan eseteket is, amikor a kockázat hatása nem azonnal jelentkezik;

6.„forgalmazás”: az uniós piacon valamely termék kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, ellenérték fejében vagy ingyenesen;

7.„forgalomba hozatal”: a termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

8. „gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely terméket gyárt, vagy terméket terveztet vagy gyártat, és az adott terméket saját neve vagy védjegye alatt forgalmazza;

9.„meghatalmazott képviselő”: az Unióban letelepedett bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy gyártótól írásbeli megbízást kapott arra, hogy a nevében meghatározott feladatokban eljárjon;

10.„importőr”: az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon;

11.„forgalmazó”: az a gyártótól vagy importőrtől különböző természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki vagy amely forgalmazza a terméket;

12.„logisztikai szolgáltató”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi tevékenysége során legalább két szolgáltatást kínál az alábbiak közül: raktározás, csomagolás, címzés és feladás, az érintett termékek tulajdonlása nélkül, kivéve a 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39 2. cikkének 1. pontjában meghatározott postai szolgáltatásokat, az (EU) 2018/644 európai parlamenti és tanácsi rendelet 40 2. cikkének 2. pontjában meghatározott csomagkézbesítési szolgáltatásokat, valamint bármely más postai szolgáltatást vagy árufuvarozási szolgáltatást;

13.„gazdasági szereplő”: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr, a forgalmazó, a logisztikai szolgáltató, illetve minden más olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely e rendelettel összhangban a termékek gyártása vagy forgalmazása tekintetében kötelezettségekkel rendelkezik;

14.„online piactér”: köztes szolgáltatás nyújtója, amely egy kereskedő által vagy annak nevében üzemeltetett szoftvert – beleértve a weboldalt, a weboldal egy részét vagy egy alkalmazást is – használ, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távértékesítési szerződéseket kössenek más kereskedőkkel vagy fogyasztókkal az e rendelet hatálya alá tartozó termékek adásvétele céljából;

15.„online interfész”: bármely, a gazdasági szereplő által vagy nevében üzemeltetett olyan szoftver – ideértve a honlapot, a honlap egy részét vagy egy alkalmazást –, amely arra szolgál, hogy a végfelhasználók számára a gazdasági szereplő termékeihez hozzáférést adjon;

16.„végfelhasználó”: az Unióban lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely számára vagy kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységi körön kívül fogyasztóként, vagy az ipari vagy szakmai tevékenysége körében szakmai végfelhasználóként terméket forgalmaztak;

17.„európai szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott európai szabvány;

18.„nemzetközi szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott nemzetközi szabvány;

19.„nemzeti szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott nemzeti szabvány;

20.„európai szabványügyi szervezet”: az 1025/2012/EU rendelet 1. mellékletében felsorolt valamely európai szabványügyi szervezet;

21.„piacfelügyelet”: a piacfelügyeleti hatóságok által annak biztosítására végzett tevékenységek és meghozott intézkedések, hogy a termékek megfeleljenek az e rendeletben meghatározott követelményeknek;

22.„piacfelügyeleti hatóság”: valamely tagállam által az (EU) 2019/1020 rendelet 10. cikke szerint az adott tagállam területén piacfelügyelet szervezésére és elvégzésére kijelölt hatóság;

23.„visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja a fogyasztók számára korábban hozzáférhetővé tett termék visszavétele;

24.„forgalomból történő kivonás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja, hogy megelőzze a termék forgalmazását az értékesítési láncban;

25.„uniós harmonizációs jogszabály”: az (EU) 2019/1020 rendelet I. mellékletében felsorolt uniós jogszabály, és minden egyéb olyan uniós jogszabály, amely harmonizálja az említett rendelet hatálya alá tartozó termékek forgalmazásának feltételeit.

4. cikk

Távértékesítés

(1)Az online vagy egyéb távértékesítés útján értékesítésre kínált termék csak akkor tekinthető a piacon forgalmazottnak, ha az ajánlat uniós fogyasztókat céloz meg. Az értékesítésre irányuló ajánlatot akkor lehet úgy tekinteni, hogy uniós fogyasztókat céloz meg, ha az érintett gazdasági szereplő tevékenységei bármely eszköz révén egy vagy több tagállamba irányulnak.

(2)Annak meghatározása érdekében, hogy egy ajánlat az uniós fogyasztókat célozza-e meg, az alábbi, nem kimerítő jellegű szempontokat kell figyelembe venni:

a)a tagállamok hivatalos nyelvének vagy pénznemének használatát;

b)a tagállamokban egyikében bejegyzett doménnevet;

c)azokat a földrajzi területeket, ahová a termékeket el lehet küldeni.

II. FEJEZET

Biztonsági követelmények

5. cikk

Általános biztonsági követelmény

A gazdasági szereplők csak biztonságos termékeket hozhatnak forgalomba vagy forgalmazhatnak az uniós piacon.

6. cikk

A biztonságosság vélelmezése

(1)E rendelet alkalmazásában vélelmezni kell, hogy egy termék megfelel az 5. cikkben megállapított általános biztonsági követelménynek a következő esetekben:

a)ha a hatály alá tartozó kockázatok és kockázatkategóriák tekintetében megfelel a vonatkozó európai szabványoknak vagy azok egyes részeinek, amelyek hivatkozásait az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkének (7) bekezdésével összhangban közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

b)az a) pontban említett európai szabványok hiányában a termék forgalmazásának helye szerinti tagállam jogszabályaiban megállapított egészségi és biztonsági követelmények által lefedett kockázatokat illetően, ha megfelel az ilyen nemzeti követelményeknek.

(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek meghatározzák az annak biztosításához szükséges különleges biztonsági követelményeket, hogy az európai szabványoknak megfelelő termékek teljesítsék az 5. cikkben megállapított általános biztonsági követelményt. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)A biztonság (1) bekezdés szerinti vélelme azonban nem akadályozza meg a piacfelügyeleti hatóságokat abban, hogy e rendelet alapján intézkedéseket hozzanak, ha bizonyíték van arra, hogy az ilyen megfelelés ellenére a termék veszélyes.

7. cikk

A termékek biztonságosságának értékelési szempontjai

(1)Amennyiben az 5. cikkben meghatározott biztonsági vélelem nem alkalmazandó, a következő szempontokat kell figyelembe venni, különösen annak értékelésekor, hogy egy termék biztonságos-e:

a)a termék jellemzői, beleértve annak tervezését, műszaki jellemzőit, összetételét, csomagolását, valamint az összeszerelésére és adott esetben a telepítésére és a karbantartására vonatkozó utasításokat;

b)a termék más termékekre gyakorolt hatása, amennyiben észszerűen előrelátható, hogy más termékekkel együttesen fogják használni, ideértve a termékek egymás közötti összekapcsolását is;

c)más termékeknek az értékelendő termékre esetlegesen gyakorolt hatása, ideértve azokat a nem beágyazott árucikkeket is, amelyek rendeltetésük szerint befolyásolják, módosítják vagy kiegészítik az e rendelet hatálya alá tartozó másik termék működését, amelyeket figyelembe kell venni az ilyen másik termék biztonságának értékelésekor;

d)a termék kiszerelése, a címkézés, a biztonságos használatra és ártalmatlanításra vonatkozó minden figyelmeztetés és utasítás, valamint a termékkel kapcsolatos egyéb jelzések, információk;

e)a termék használata során veszélyeztetett fogyasztói kategóriák, különösen a kiszolgáltatott fogyasztók, úgymint gyermekek, az idősek és a fogyatékossággal élő személyek;

f)a termék megjelenése, különösen abban az esetben, ha a termék ugyan nem élelmiszer, de hasonlít az élelmiszerekre és könnyen összetéveszthető azokkal formája, szaga, színe, megjelenése, csomagolása, címkézése, terjedelme, mérete vagy bármely más jellemzője miatt;

g)az a tény, hogy bár a terméket nem gyermekeknek tervezték, vagy nem gyermekek általi használatra szánták, a kialakítása, csomagolása és jellemzői miatt egy olyan tárgyra hasonlít, amelyről általánosan elfogadott, hogy a gyermek számára vonzó vagy gyermekek általi használatra szánták;

h)megfelelő kiberbiztonsági jellemzők, amelyek szükségesek a termék védelméhez a külső hatások (beleértve a rosszindulatú harmadik feleket is) ellen, amennyiben ez a hatás hatással lehet a termék biztonságára;

i)a termék fejlődő, öntanuló és prediktív funkciói.

(2)A nagyobb biztonságosság megvalósíthatóságának lehetősége vagy egyéb, kisebb kockázatot jelentő termékek rendelkezésre állása nem elégséges ok arra, hogy a termék nem biztonságosnak minősüljön.

(3)Az (1) bekezdés alkalmazásában annak értékelésekor, hogy egy termék biztonságos-e, különösen a következő elemeket kell figyelembe venni (ha rendelkezésre állnak):

a)európai szabványok, kivéve azokat, amelyek hivatkozása az 1025/2012/EU rendelet 10. cikke (7) bekezdésével összhangban megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

b)nemzetközi szabványok;

c)nemzetközi megállapodások;

d)önkéntes tanúsítási rendszerek vagy harmadik felek hasonló megfelelőségértékelési keretrendszerei, különösen azok, amelyeket az uniós jogszabályok támogatására szántak;

e)a termékbiztonság értékeléséről szóló bizottsági ajánlások és iránymutatások;

f)a termék piaci forgalmazása szerinti tagállam nemzeti szabványai;

g)a tudomány és a technológia állása az adott időpontban, beleértve az elismert tudományos testületek és szakértői bizottságok véleményét is;

h)az érintett ágazatban érvényes, a termékbiztonsági helyes gyakorlatra vonatkozó magatartási kódexek;

i)a biztonsággal kapcsolatos észszerű fogyasztói elvárások;

j)a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadott biztonsági követelmények.

III. FEJEZET

A gazdasági szereplők kötelezettségei

1. szakasz

8. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1)Termékeik forgalomba hozatalakor a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy ezeket a termékeket az 5. cikkben meghatározott általános biztonsági követelménynek megfelelően tervezték és gyártották.

(2)A gyártók megvizsgálják azokat a beérkezett panaszokat, amelyek az általuk forgalmazott és a panaszos által veszélyesnek ítélt termékekre vonatkoznak, és nyilvántartást vezetnek ezekről a panaszokról, valamint a termékvisszahívásokról.

A gyártók nyilvánosan hozzáférhetővé tesznek a fogyasztók számára olyan kommunikációs csatornákat, mint a telefonszám, az elektronikus levelezési cím vagy a weboldaluk e célra fenntartott része, lehetővé téve a fogyasztók számára, hogy panaszt nyújtsanak be, és tájékoztassák a gyártókat a termékkel kapcsolatosan tapasztalt balesetekről vagy biztonsági problémákról.

A panaszok nyilvántartásában tárolt személyes adatok csak olyan személyes adatok lehetnek, amelyek az állítólagosan veszélyes termékkel kapcsolatos panaszok gyártó általi kivizsgálásához szükségesek. Az ilyen adatokat csak addig szabad megőrizni, amíg ezekre a vizsgálat céljából szükség van, de legfeljebb a titkosításuktól számított öt évig.

(3)A gyártók folyamatosan tájékoztatják az érintett ellátási lánc forgalmazóit, importőreit és online piactereit az általuk azonosított minden biztonsági problémáról.

(4)A gyártók elkészítik a termék műszaki dokumentációját. A műszaki dokumentáció esettől függően az alábbiakat tartalmazza:

a)a termék általános leírása, illetve a termék biztonságosságának értékelése szempontjából leglényegesebb tulajdonságok bemutatása;

b)a termékhez kapcsolódó esetleges kockázatok, illetve az e kockázatok elhárítására vagy csökkentésére hozott intézkedések, beleértve a gyártó vagy bármely más, a gyártó megbízásából tevékenykedő fél által végzett vizsgálatok eredményeit;

c)a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett európai szabványok vagy a 7. cikk (3) bekezdésében említett egyéb elemek felsorolása, amelyeket az 5. cikkben meghatározott általános biztonsági követelmény teljesítése érdekében alkalmaznak.

Amennyiben az európai szabványokat, egészségügyi és biztonsági követelményeket vagy a 7. cikk (3) bekezdésében említett egyéb elemeket csak részlegesen alkalmazták, meg kell nevezni az alkalmazott részeket.

(5)A gyártók a műszaki dokumentációt a termék forgalomba hozatala után tíz évig megőrzik és kérésre a piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátják.

(6)A gyártók gondoskodnak arról, hogy a termékeiken az azonosításukat lehetővé tevő típus-, tétel- vagy sorozatszámot, illetve más, a termék azonosítását lehetővé tevő, a fogyasztók számára könnyen látható és olvasható elemet helyeznek el, illetve ha a termék mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé, a szükséges információt a termék csomagolásán vagy kísérő dokumentációján feltüntetik.

(7)A gyártók a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán vagy a terméket kísérő dokumentumban feltüntetik a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket, valamint azt a postai és elektronikus levelezési címet, amelyen velük kapcsolatba lehet lépni. A címben megjelölnek egy olyan egyedüli kapcsolattartó pontot, amelyen keresztül a gyártóval kapcsolatba lehet lépni.

(8)A gyártók gondoskodnak arról, hogy termékükhöz mellékeljenek utasításokat és biztonsági információkat, mégpedig a fogyasztók számára könnyen érthető, a termék forgalmazásának helye szerinti tagállam által meghatározott nyelven. Ez a követelmény nem vonatkozik arra az esetre, ha a terméket ilyen utasítások és biztonsági információk nélkül is biztonságosan és a gyártó által előírt rendeltetésnek megfelelően lehet használni.

(9)A gyártó megfelelő eljárásokkal biztosítja, hogy sorozatgyártás esetén fenntartja az 5. cikkben előírt általános biztonsági követelmény teljesítését.

(10)Amennyiben a gyártók úgy vélik vagy a birtokukban lévő információk alapján okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott valamely termék nem biztonságos, haladéktalanul meg kell hozniuk a szükséges korrekciós intézkedéseket az adott termék megfelelőségének biztosítására, ideértve adott esetben a termék forgalomból történő kivonását vagy visszahívását is.

(11)A gyártók a 25. cikkben említett Safety Business Gateway termékbiztonsági bejelentő modulon keresztül haladéktalanul figyelmeztetik a fogyasztókat az általuk gyártott termék egészségi és biztonsági kockázatára, és ebből a célból haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a terméket forgalmazzák, részletesen ismertetve különösen a fogyasztók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatot és a már megtett korrekciós intézkedéseket.

9. cikk

A meghatalmazott képviselők kötelezettségei

(1)A gyártó írásbeli megbízással meghatalmazott képviselőt nevezhet ki.

(2)A meghatalmazott képviselő a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látja el. A megbízásnak legalább az alábbi feladatok elvégzésére kell felhatalmaznia a meghatalmazott képviselőt:

a)indokolt kérésre minden olyan információnak és dokumentációnak a piacfelügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátása, amely a termék biztonságának igazolásához szükséges, az adott hatóság számára érthető hivatalos nyelven;

b)a gyártó tájékoztatása, amennyiben oka van feltételezni, hogy a kérdéses termék kockázatot jelent;

c)az illetékes nemzeti hatóságok kérésére együttműködés azokkal azon intézkedések tekintetében, amelyek célja a megbízatása körébe tartozó termékek által jelentett kockázatok kiküszöbölése.

10. cikk

Az importőrök kötelezettségei

(1)A termék forgalomba hozatala előtt az importőröknek meg kell győződniük arról, hogy a termék megfelel-e az 5. cikkben megállapított általános biztonsági követelménynek, és hogy a gyártó eleget tett-e a 8. cikk (4), (6) és (7) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(2)Ha egy importőr úgy ítéli meg vagy van oka feltételezni, hogy egy termék nem felel meg az 5. cikknek, valamint a 8. cikk (4), (6) és (7) bekezdésének, akkor nem hozhatja forgalomba a terméket mindaddig, amíg az meg nem felel az előírásoknak. Továbbá, amennyiben a termék nem biztonságos, az importőr tájékoztatja erről a gyártót és gondoskodik a piacfelügyeleti hatóságok tájékoztatásáról is.

(3)Az importőrök a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán vagy a terméket kísérő dokumentumban feltüntetik a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket, valamint azt a postai vagy elektronikus levelezési címet, amelyen velük kapcsolatba lehet lépni. Gondoskodnak arról, hogy más további címke ne takarja el a gyártó által biztosított címkén feltüntetett információk egyetlen részét sem.

(4)Az importőrök gondoskodnak arról, hogy az általuk importált termékhez mellékeljenek utasításokat és biztonsági információkat, mégpedig a fogyasztók számára könnyen érthető, a termék forgalmazásának helye szerinti tagállam által meghatározott nyelven, kivéve, ha a terméket ilyen utasítások és biztonsági információk nélkül is biztonságosan és a gyártó által előírt rendeltetésnek megfelelően lehet használni.

(5)Az importőrök biztosítják, hogy – amíg a termék a felelősségi körükben van – a raktározás vagy szállítás körülményei nem veszélyeztethetik annak az 5. cikkben megállapított általános biztonsági követelménynek és a 8. cikk (6) és (7) bekezdésének való megfelelését.

(6)Az importőrök megvizsgálják az általuk forgalmazott termékekkel kapcsolatos panaszokat, és ezeket a panaszokat, valamint a termékvisszahívásokat a 8. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett nyilvántartásban vagy saját nyilvántartásukban rögzítik. Az importőrök folyamatosan tájékoztatják a gyártót és a forgalmazókat az elvégzett vizsgálatról és annak eredményeiről.

Az importőrök biztosítják, hogy a 8. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett kommunikációs csatornák a fogyasztók rendelkezésére álljanak, lehetővé téve számukra a panasztételt és a termékkel kapcsolatban tapasztalt balesetek vagy biztonsági kérdések bejelentését. Ha ilyen csatornák nem állnak rendelkezésre, az importőrnek kell biztosítania ezeket.

A panaszok nyilvántartásában tárolt személyes adatok csak olyan személyes adatok lehetnek, amelyek az állítólagosan veszélyes termékkel kapcsolatos panaszok importőr általi kivizsgálásához szükségesek. Az ilyen adatokat csak addig szabad megőrizni, amíg ezekre a vizsgálat céljából szükség van, de legfeljebb a titkosításuktól számított öt évig.

(7)Az importőrök együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal és a gyártóval annak biztosítása érdekében, hogy a termék biztonságos legyen.

(8)Amennyiben az importőrök úgy vélik vagy a birtokukban lévő információk alapján okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott valamely termék nem biztonságos, haladéktalanul tájékoztatják a gyártót és gondoskodnak a termék megfelelőségéhez szükséges korrekciós intézkedések meghozataláról, ideértve adott esetben a termék forgalomból történő kivonását vagy visszahívását is. Abban az esetben, ha nem léptettek életbe ilyen intézkedéseket, ezt az importőr megteszi. Az importőrök biztosítják, hogy adott esetben a 25. cikkben említett Safety Business Gateway termékbiztonsági bejelentő modulon keresztül a fogyasztókat haladéktalanul és hatékonyan figyelmeztessék a kockázatra, valamint arról, hogy ebből a célból haladéktalanul tájékoztassák azon tagállamok piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a terméket forgalmazzák, részletesen ismertetve különösen a fogyasztók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatot és a már megtett korrekciós intézkedéseket.

(9)Az importőrök a termék forgalomba hozatalát követően tíz évig megőrzik a 8. cikk (4) bekezdésében említett műszaki dokumentációt, és kérésre azt a piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátják.

11. cikk

A forgalmazók kötelezettségei

(1)A termék forgalmazása előtt a forgalmazók ellenőrzik, hogy a gyártó és az importőr eleget tett-e a 8. cikk (6), (7) és (8) bekezdésében, valamint a 10. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek (az adott esetnek megfelelően).

(2)A forgalmazók biztosítják, hogy – amíg a termék a felelősségi körükben van – a raktározás vagy szállítás körülményei nem veszélyeztethetik annak az 5. cikkben megállapított általános biztonsági követelménynek és a 8. cikk (6), (7) és (8) bekezdésének, valamint a 10. cikk (3) és (4) bekezdésének való megfelelését (az adott esetnek megfelelően).

(3)Amennyiben a forgalmazók úgy vélik vagy a birtokukban lévő információk alapján okuk van feltételezni, hogy egy termék nem felel meg a (2) bekezdésben említett rendelkezéseknek, akkor addig nem forgalmazhatják a terméket, amíg azt megfelelővé nem tették. Továbbá, ha a termék nem biztonságos, a forgalmazó erről haladéktalanul tájékoztatja a gyártót vagy az importőrt (az adott esetnek megfelelően), és gondoskodik arról, hogy a 25. cikkben említett Safety Business Gateway termékbiztonsági bejelentő modulon keresztül tájékoztassák a piacfelügyeleti hatóságokat.

(4)Amennyiben a forgalmazók úgy ítélik meg vagy okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott valamely termék biztonságos vagy nem felel meg a 8. cikk (6), (7) és (8) bekezdésének, valamint a 10. cikk (3) és (4) bekezdésének (az adott esetnek megfelelően), gondoskodnak a termék megfelelőségéhez szükséges korrekciós intézkedések meghozataláról, ideértve adott esetben a termék forgalomból történő kivonását vagy visszahívását is. Továbbá, ha egy termék nem biztonságos, a forgalmazók erről haladéktalanul tájékoztatják a gyártót vagy adott esetben az importőrt, és gondoskodnak arról, hogy a 25. cikkben említett Safety Business Gateway termékbiztonsági bejelentő modulon keresztül tájékoztassák azon tagállamok piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a terméket forgalmazzák, részletesen ismertetve különösen a fogyasztók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatot és a már megtett korrekciós intézkedéseket.

12. cikk

Azon esetek, amikor a gyártó kötelezettségei egyéb gazdasági szereplőkre is alkalmazandók

(1)Az a gyártótól eltérő természetes vagy jogi személy, aki/amely lényegesen módosítja a terméket, e rendelet alkalmazásában szintén gyártónak tekintendő, és a módosítással érintett termékrész, vagy ha a lényeges módosítás hatással van a termék biztonságára, akkor a teljes termék tekintetében rá is vonatkoznak a 8. cikkben meghatározott gyártói kötelezettségek.

(2)Egy módosítást akkor kell lényegesnek tekinteni, ha a következő három feltétel teljesül:

a)a módosítás oly módon változtatja meg a termék tervezett funkcióit, típusát vagy teljesítményét, amellyel a termék kezdeti kockázatértékelése nem számolt;

b)a veszély jellege megváltozott vagy a kockázat szintje növekedett a módosítás miatt;

c)    a módosítást a fogyasztó nem saját használat céljából hajtotta végre.

13. cikk

A termékbiztonságra irányuló belső folyamatok

A gazdasági szereplők gondoskodnak róla, hogy életbe léptessenek a termékbiztonságra irányuló belső folyamatokat, amelyek lehetővé teszik számukra az 5. cikkben meghatározott általános biztonsági követelmény betartását.

14. cikk

A gazdasági szereplők és a piacfelügyeleti hatóságok közötti együttműködés

(1)A gazdasági szereplők együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal azon intézkedések vonatkozásában, amelyek megszüntethetik vagy csökkenthetik az említett szereplők által forgalmazott termékek jelentette kockázatokat.

(2)A piacfelügyeleti hatóság kérésére a gazdasági szereplő megad minden szükséges információt, különösen a következőket:

a)a termék által jelentett kockázat teljes körű leírása;

b) a kockázat kezelése érdekében tett minden korrekciós intézkedés leírása.

(3)Kérésre a gazdasági szereplők meghatározzák és közlik a következő információkat is:

a)a gazdasági szereplőt, amely nekik a terméket szállította;

b)a gazdasági szereplőt, amelynek a terméket szállították.

(4)A gazdasági szereplőknek a termék általuk vagy részükre történő kiszállítását követően tíz évig képesnek kell lenniük a (2) bekezdésben említett információk bemutatására.

(5)A gazdasági szereplőknek biztosítaniuk kell, hogy a végrehajtott korrekciós intézkedés hatékonyan szüntesse meg vagy enyhítse a kockázatokat. A piacfelügyeleti hatóságok felkérhetik a gazdasági szereplőket, hogy nyújtsanak be rendszeres előrehaladási jelentéseket, és döntsenek arról, hogy a korrekciós intézkedés befejezettnek tekinthető-e vagy sem, és ha igen, mikor.

15. cikk

Az Unió piacán forgalomba hozott termékekért felelős személy

(1)Az (EU) 2019/1020 rendelet 4. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre is alkalmazandó. E rendelet alkalmazásában az (EU) 2019/1020 rendelet 4. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében az „uniós harmonizációs jogszabályokra” történő hivatkozásokat „[…] rendeletre” történő hivatkozásokként kell értelmezni.

(2)Az (EU) 2019/1020 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében említett feladatokon túlmenően az (EU) 2019/1020 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett gazdasági szereplőnek rendszeresen végre kell hajtania a forgalmazott termékekből véletlenszerűen kiválasztott minták vizsgálatát. Ha a forgalmazott termékekre vonatkozik az e rendelet 26. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott bizottsági határozat, akkor az (EU) 2019/1020 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett gazdasági szereplő a határozat teljes időtartama alatt évente legalább egyszer végrehajtja a forgalmazott termékek reprezentatív mintájának vizsgálatát. A mintavételt egy igazságügyi tisztviselő vagy a gazdasági szereplő székhelye szerinti tagállam által kijelölt bármely szakképzett személy ellenőrzése mellett kell lefolytatni.

(3)Az (EU) 2019/1020 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett gazdasági szereplő nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét, valamint elérhetőségeit (beleértve a postai és az elektronikus levelezési címét is) fel kell tüntetni a terméken, vagy annak csomagolásán vagy dobozán, vagy valamely kísérő dokumentumon.

16. cikk

A gazdasági szereplők tájékoztatása

A tagállamok eljárásokat léptetnek életbe annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők kérésére ingyenes tájékoztatást tudjanak számukra nyújtani e rendelet végrehajtására vonatkozóan.

17. cikk

A termékek nyomonkövethetősége

(1)Bizonyos termékek, termékkategóriák vagy termékcsoportok esetében, amelyek – a termékbiztonsági bejelentő modulban regisztrált balesetek, a biztonsági riasztórendszerből származó statisztikák, a termékbiztonsággal kapcsolatos közös tevékenységek eredményei, illetve egyéb releváns mutatók vagy bizonyítékok alapján – súlyos kockázatot jelenthetnek a fogyasztók egészségére és biztonságára, a Bizottság előírhatja az ilyen termékeket forgalomba hozó vagy forgalmazó gazdasági szereplők számára, hogy hozzanak létre vagy kövessenek egy nyomonkövethetőségi rendszert.

(2)A nyomonkövethetőségi rendszer jelenti egyrészt olyan adatok összegyűjtését és tárolását, ideértve az elektronikus eszközök útján történő adatgyűjtést és -tárolást is, amely lehetővé teszi a terméknek, annak alkotóelemeinek vagy a termék ellátási láncában érintett gazdasági szereplőknek az azonosítását, és jelenti másrészt ezen adatok megjelenítésének és az azokhoz való hozzáférésnek a módjait, ideértve egy adathordozónak a terméken, annak csomagolásán vagy a kísérő dokumentumokon való elhelyezését is.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 41. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet következők révén történő kiegészítésére:

a)az (1) bekezdésben említettek szerint az emberek egészségére és biztonságára súlyos kockázatot jelentő termékek, termékkategóriák vagy -csoportok, illetve alkotóelemek meghatározása. A Bizottság a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban nyilatkozik arról, hogy alkalmazta-e az (EU) 2019/417 bizottsági határozatban 41  előírt kockázatelemzési módszertant, vagy ha ez a módszertan nem megfelelő az érintett termék esetében, akkor részletesen ismerteti az alkalmazott módszertant;

b)azon adatoknak a meghatározása, amelyeket a gazdasági szereplőknek a (2) bekezdésben említett nyomonkövethetőségi rendszer segítségével kell összegyűjteniük és tárolniuk;

c)az adatok megjelenítésének és az azokhoz való hozzáférésnek a módjai, ideértve egy adathordozónak a terméken, annak csomagolásán vagy a kísérő dokumentumokon való, a (2) bekezdésben említett elhelyezését is.

(4)A (3) bekezdésben említett intézkedések meghozatalakor a Bizottság figyelembe veszi a következőket:

a)az intézkedések költséghatékonysága, beleértve a vállalkozásokra, különösen a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásukat;

b)az uniós vagy nemzetközi szinten elérhető nyomonkövethetőségi rendszerekkel való kompatibilitás.

2. szakasz

18. cikk

A gazdasági szereplők kötelezettségei távértékesítés esetén

Ha az érintett gazdasági szereplők a termékeket online vagy más távértékesítési eszközök útján forgalmazzák, a termékre vonatkozó ajánlatban egyértelműen és láthatóan fel kell tüntetni legalább a következő információkat:

a)a gyártó neve, bejegyzett kereskedelmi neve vagy bejegyzett védjegye, valamint a postai vagy elektronikus levelezési címe, ahol kapcsolatba lehet lépni vele;

b)abban az esetben, ha a gyártó nem rendelkezik székhellyel az Unióban, a 15. cikk (1) bekezdésének értelmében vett felelős személy neve, címe, telefonszáma és elektronikus levelezési címe;

c)a termék azonosítására szolgáló információk, beleértve annak típusát, és ha rendelkezésre áll, tétel- vagy sorozatszámát és minden egyéb termékazonosítót;

d)bármely figyelmeztetés vagy biztonsági információ, amelyet az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályoknak megfelelően a terméken fel kell tüntetni vagy a terméket kísérnie kell, mégpedig a fogyasztók számára könnyen érthető nyelven.

19. cikk

A gazdasági szereplők kötelezettségei balesetek vagy a termékekkel kapcsolatos biztonsági problémák esetén

(1)A gyártónak biztosítania kell, hogy valamely forgalomba hozott vagy forgalmazott termék által előidézett balesetről az arról való tudomásszerzéstől számított két munkanapon belül, a 25. cikkben említett Safety Business Gateway termékbiztonsági bejelentő modul révén értesítsék a baleset helye szerinti tagállam illetékes hatóságait. Ezen értesítésnek tartalmaznia kell a termék típusát és azonosító számát, valamint a baleset körülményeit, ha ezek ismertek. A gyártó kérésre értesíti az illetékes hatóságokat minden egyéb lényeges információról.

(2)Az importőrök és a forgalmazók, amelyeknek tudomásuk van egy általuk forgalomba hozott vagy forgalmazott termék által előidézett balesetről, erről tájékoztatják a gyártót, amely utasíthatja az importőrt vagy az egyik forgalmazót a bejelentés megtételére.

IV. FEJEZET

Online piacterek

20. cikk

Az online piacterek termékbiztonsággal kapcsolatos sajátos kötelezettségei

(1)Az online piacterek létrehoznak egy egyedüli kapcsolattartó pontot, amely lehetővé teszi a közvetlen kommunikációt a tagállamok piacfelügyeleti hatóságaival a termékbiztonsági kérdésekkel kapcsolatban, különös tekintettel a veszélyes termékekre vonatkozó ajánlatokkal kapcsolatos utasításokra.

Az online piacterek regisztrálják magukat a Safety Gate portálon, és feltüntetik ott az egyedüli kapcsolattartó pontjukra vonatkozó információkat.

(2)Ami a tagállamok által az (EU) 2019/1020 rendelet 14. cikkével összhangban átruházott hatásköröket illeti, a tagállamok felhatalmazzák piacfelügyeleti hatóságaikat arra, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi termék esetében utasítsanak egy online piacteret, hogy távolítsa el online interfészéről a veszélyes termékre utaló konkrét illegális tartalmakat, letiltsák az online piactérhez való hozzáférést, vagy határozott figyelmeztetést jelenítsenek meg a végfelhasználók számára, amikor azok felkeresik az online piacteret. Az ilyen utasításokban szerepelnie kell indokolásnak, és meg kell jelölniük egy vagy több pontos egységes erőforrás-helymeghatározót (URL) és szükség esetén az érintett jogellenes tartalom azonosítását lehetővé tevő további információkat. Ezeket a Safety Gate portálon keresztül lehet továbbítani.

Az online piacterek megteszik az e bekezdéssel összhangban kiadott utasítások fogadásához és feldolgozásához szükséges intézkedéseket. Az utasítás kézhezvételekor indokolatlan késedelem nélkül, de mindenképpen az utasítás kézhezvételétől számított két munkanapon belül intézkednek; e célból az adott online piactér tevékenységi helye szerinti tagállam munkanapjait kell figyelembe venni. Az utasítás teljesítéséről a biztonsági riasztórendszeren közzétett elérhetőségei segítségével tájékoztatják az azt kibocsátó piacfelügyeleti hatóságot.

(3)Az online piactereknek figyelembe kell venniük a piacfelügyeleti hatóságok által a veszélyes termékekre vonatkozóan a 24. cikkel összhangban, a Safety Gate portálon keresztül közölt rendszeres információkat, az olyan önkéntes intézkedések alkalmazása céljából, amelyek a piacterükön kínált veszélyes termékekre vonatkozó illegális tartalmak észlelésére, azonosítására, eltávolítására vagy adott esetben az azokhoz való hozzáférés letiltására irányulnak. A piacfelügyeleti hatóságnak a Safety Gate biztonsági riasztórendszerben közzétett elérhetőségei segítségével tájékoztatják az értesítést küldő hatóságot minden megtett intézkedésről.

(4)Az online piacterek indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben öt munkanapon belül (e célból az adott online piactér tevékenységi helye szerinti tagállam munkanapjait kell figyelembe venni) megfelelő választ adnak a termékbiztonsági kérdésekkel és a veszélyes termékekkel kapcsolatosan a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló (EU) […/…] rendelet (digitális szolgáltatási jogszabály) [14. cikkével] összhangban kapott értesítésekre.

(5)A digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló (EU) […/…] rendelet (digitális szolgáltatási jogszabály) 22. cikkének (7) bekezdésében foglalt követelmények alkalmazásában az online piacterek olyan módon tervezik és szervezik meg az online interfészüket, amely lehetővé teszi a kereskedők számára a következő információk nyújtását minden egyes kínált termék kapcsán, valamint biztosítja, hogy azt a fogyasztók számára a termékeket ismertető oldalakon megjelenítsék vagy más módon könnyen hozzáférhetővé tegyék:

a)a gyártó neve, bejegyzett kereskedelmi neve vagy bejegyzett védjegye, valamint a postai vagy elektronikus levelezési címe, ahol kapcsolatba lehet lépni vele;

b)abban az esetben, ha a gyártó nem rendelkezik székhellyel az Unióban, a 15. cikk (1) bekezdésének értelmében vett felelős személy neve, címe, telefonszáma és elektronikus levelezési címe;

c)a termék azonosítására szolgáló információk, beleértve annak típusát, és ha rendelkezésre áll, tétel- vagy sorozatszámát és minden egyéb termékazonosítót;

d)bármely figyelmeztetés vagy biztonsági információ, amelyet az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályoknak megfelelően a terméken fel kell tüntetni vagy a terméket kísérnie kell, mégpedig a fogyasztók számára könnyen érthető nyelven.

(6)Az online piactereknek együtt kell működniük a piacfelügyeleti hatóságokkal és az érintett gazdasági szereplőkkel annak érdekében, hogy megkönnyítsék a szolgáltatásaik útján jelenleg vagy a múltban az interneten értékesítésre kínált termékek jelentette kockázatok kiküszöbölésére vagy – ha ez nem lehetséges – enyhítésére irányuló intézkedéseket. Ez az együttműködés különösen a következőket foglalja magában:

a)együttműködés a termékek hatékony visszahívásának biztosítása érdekében, többek között azáltal, hogy nem gördítenek akadályokat a termékvisszahívások útjába;

b)a piacfelügyeleti hatóságok tájékoztatása minden megtett intézkedésről;

c)együttműködés nemzeti és uniós szintű bűnüldöző szervekkel, többek között az Európai Csalás Elleni Hivatallal, az online piacterek által e cikk alapján eltávolított ajánlatokra vonatkozó információk rendszeres és strukturált cseréje révén;

d)az interfészeikhez való hozzáférés biztosítása a piacfelügyeleti hatóságok veszélyes termékek azonosítására szolgáló online eszközei számára;

e)amennyiben az online piacterek vagy az online értékesítők technikai akadályokat vezettek be annak érdekében, hogy megakadályozzák adatoknak az online interfészeikből történő kinyerését (az úgynevezett „adatkaparást”), a piacfelügyeleti hatóságok kérésére az ilyen adatok megkereső piacfelügyeleti hatóságok általi kinyerésének lehetővé tétele termékbiztonsági célból.

V. FEJEZET

Piacfelügyelet és végrehajtás

21. cikk

Piacfelügyelet

(1)Az (EU) 2019/1020 rendelet 10–16., 18. és 19. cikke, valamint 21–24. cikke alkalmazandó az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre.

(2)E rendelet alkalmazásában az (EU) 2019/1020 rendeletet a következőképpen kell alkalmazni:

a)az (EU) 2019/1020 rendelet 10–16., 18. és 19. cikkében, valamint 21–24. cikkében az „uniós harmonizációs jogszabályokra” való hivatkozásokat az „e rendeletre” való hivatkozásként kell értelmezni;

b)az (EU) 2019/1020 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjában az „említett jogszabályra és e rendeletre” való hivatkozást „[…] rendeletre” való hivatkozásként kell értelmezni;

c)az (EU) 2019/1020 rendelet 10–16., 18. és 19. cikkében, valamint 21–24. cikkében a „hálózatra” való hivatkozásokat az „e rendelet 28. cikkében említett hálózatra és fogyasztóbiztonsági hálózatra” való hivatkozásként kell értelmezni;

d)az (EU) 2019/1020 rendelet 10–16., 18. és 19. cikkében, valamint 21–24. cikkében a „nem megfelelésre” való hivatkozásokat „e rendeletnek való meg nem felelésre” való hivatkozásként kell értelmezni;

e)az (EU) 2019/1020 rendelet 14. cikke (4) bekezdésének i) pontjában a „41. cikkre” való hivatkozást az „e rendelet 40. cikkére” való hivatkozásként kell értelmezni;

f)az (EU) 2019/1020 rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében a „20. cikkre” való hivatkozást az „e rendelet 24. cikkére” való hivatkozásként kell értelmezni.

(3)Amennyiben azonosítottak egy veszélyes terméket, a gyártó a piacfelügyeleti hatóságok kérésére jelzi, hogy mely más, ugyanazon eljárással előállított, ugyanazokat az összetevőket tartalmazó vagy ugyanazon gyártási tétel részét képező termékeket érinti ugyanaz a kockázat.

(4)A piacfelügyeleti hatóságok létrehozhatnak a gazdasági szereplők által a 13. cikkek összhangban életbe léptetett, termékbiztonságra irányuló belső folyamatok ellenőrzésére összpontosító rendszereket.

22. cikk

Végrehajtás

(1)A tagállamok évente egyszer közlik a Bizottsággal az e rendelet végrehajtására vonatkozó adatokat.

(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza azokat a kimeneti mutatókat, amelyek alapján a tagállamoknak közölniük kell ezeket az adatokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (3) bekezdése szerinti tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

VI. FEJEZET

Safety Gate biztonsági riasztórendszer

23. cikk

Safety Gate biztonsági riasztórendszer

(3)A Bizottság továbbfejleszti és fenntartja a veszélyes termékekkel kapcsolatos korrekciós intézkedésekre vonatkozó információcserére szolgáló sürgősségi riasztórendszert (a továbbiakban: Safety Gate biztonsági riasztórendszer).

(4)A Bizottság és a tagállamok férhetnek hozzá ehhez a biztonsági riasztórendszerhez. E célból minden tagállam kijelöl egyetlen nemzeti kapcsolattartó pontot, amely ellátja a 24. cikk (1)–(6) bekezdésében előírt feladatokat.

24. cikk

Kockázatot jelentő termékek bejelentése a biztonsági riasztórendszeren keresztül

(1)A tagállamok a Safety Gate biztonsági riasztórendszer útján értesítést küldenek a hatóságaik vagy a gazdasági szereplők által az alábbiak szerint meghozott korrekciós intézkedésekről:

a)e rendelet rendelkezései alapján a fogyasztók egészségét és biztonságát veszélyeztető termékek vonatkozásában;

b)az (EU) 2019/1020 rendelet alapján a súlyos kockázatot jelentő termékek vonatkozásában, az (EU) 2019/1020 rendelet 20. cikkével összhangban.

(2)A tagállamok a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren keresztül értesítést küldhetnek a hatóságaik vagy a gazdasági szereplők által az uniós harmonizációs jogszabályok és az (EU) 2019/1020 rendelet rendelkezései alapján, a kevésbé súlyos kockázatot jelentő termékek vonatkozásában meghozott korrekciós intézkedésekről.

(3)Az értesítést a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren keresztül kell megtenni, a korrekciós intézkedés elfogadásától számított két munkanapon belül.

(4)Az értesítés kézhezvételekor a Bizottság ellenőrzi, hogy az megfelel-e a jelen cikknek és a Safety Gate biztonsági riasztórendszer működésével kapcsolatosan a Bizottság által a (7) bekezdés alapján meghatározott követelményeknek, majd a követelmények teljesülése esetén továbbítja az értesítést a többi tagállamnak.

(5)A tagállamok a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren keresztül haladéktalanul értesítést küldenek az (1) bekezdésben említett korrekciós intézkedések frissítéséről, módosításáról vagy visszavonásáról.

(6)Ha egy tagállam értesítést küld súlyos kockázatot jelentő termékekkel kapcsolatban hozott korrekciós intézkedésekről, a többi tagállam a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren keresztül értesítést küld az ugyanazon termékekkel kapcsolatban a későbbiekben hozott intézkedésekről és lépésekről, valamint minden egyéb lényeges információról, beleértve az esetlegesen elvégzett vizsgálatok vagy elemzések eredményeit is, az adott intézkedés vagy lépés elfogadásától számított két munkanapon belül.

(7)Ha a Bizottság olyan termékeket azonosít, amelyek valószínűsíthetően hordoznak súlyos kockázatot, és amelyekre vonatkozóan a tagállamok nem küldtek értesítést a biztonsági riasztórendszeren keresztül, akkor tájékoztatja erről a tagállamokat. A tagállamok elvégzik a megfelelő ellenőrzéseket, és amennyiben intézkedéseket hoznak, az (1) bekezdéssel összhangban értesítést küldenek azokról a biztonsági riasztórendszeren keresztül.

(8)A Bizottság kialakít egy interfészt az (EU) 2019/1020 rendelet 34. cikkében említett információs és kommunikációs rendszer, valamint a Safety Gate biztonsági riasztórendszer között a kettős adatbevitel elkerülése és annak lehetővé tétele érdekében, hogy az említett információs és kommunikációs rendszerből kezdeményezni lehessen egy sablon Safety Gate-értesítés kiküldését.

(9)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek részletezik e cikk végrehajtását, különösen a rendszerhez való hozzáférést, a rendszer működését, a rendszerben rögzítendő információkat, az értesítésekre vonatkozó követelményeket, valamint a kockázatszint értékelésének kritériumait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

25. cikk

Termékbiztonsági bejelentő modul (Safety Business Gateway)

(1)A Bizottság fenntart egy internetes portált, amely lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy a piacfelügyeleti hatóságok és a fogyasztók rendelkezésére bocsássák a 8. cikk (11) bekezdésében, a 9. cikk (2) bekezdésének c) pontjában, a 10. cikk (8) bekezdésében, a 11. cikk (3) és (4) bekezdésében, valamint a 19. cikkben említett információkat.

(2)A Bizottság kidolgoz a Safety Business Gateway termékbiztonsági bejelentő modul gyakorlati megvalósítására vonatkozó iránymutatásokat.

VII. FEJEZET

A Bizottság szerepe és a jogérvényesítés összehangolása

26. cikk

A súlyos kockázatot jelentő termékekkel szembeni uniós fellépés

(1)Ha a Bizottság tudomást szerez egy olyan termékről, vagy egy konkrét termékkategóriáról vagy -csoportról, amely súlyos kockázatot jelent a fogyasztók egészségére és biztonságára nézve, akkor saját kezdeményezésére vagy a tagállamok kérésére – végrehajtási jogi aktusok formájában – bármilyen megfelelő, a helyzet súlyosságához és sürgősségéhez igazított intézkedést meghozhat, ha egyszerre és egy időben:

a)a tagállamokkal folytatott előzetes konzultáció során fény derül arra, hogy az általuk a kockázat kezelésére elfogadott vagy elfogadandó módszerek jelentősen különböznek; valamint

b)tekintettel a termék, illetve termékkategória vagy -csoport által felvetett biztonsági probléma jellegére, a kockázat nem kezelhető az eset súlyosságának vagy sürgősségének mértékével összhangban álló módon az érintett termékekre alkalmazandó sajátos uniós jogszabályokban meghatározott egyéb eljárások keretében; valamint

c)a kockázat csak uniós szinten alkalmazandó, megfelelő intézkedések meghozatalával szüntethető meg hatékonyan a fogyasztók egészségének és biztonságának következetes és magas szintű védelme, valamint a belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében.

Ezek az intézkedések magukban foglalhatnak olyan intézkedéseket, amelyek megtiltják, felfüggesztik vagy korlátozzák az ilyen termékek forgalomba hozatalát vagy forgalmazását, vagy különös feltételeket határoznak meg azok forgalmazására a fogyasztói biztonság magas szintű védelmének biztosítása érdekében.

Ezekben a végrehajtási jogi aktusokban a Bizottság megállapítja a tagállamok által meghozandó megfelelő ellenőrzési intézkedéseket azok hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében.

(2)Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A végrehajtási jogi aktusok meghatározzák a hatályvesztésük időpontját.

(3)A fogyasztók egészségével és biztonságával kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 42. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el.

(4)Tilos olyan termék kivitele az Unióból, amelynek az uniós piacon való forgalomba hozatala vagy forgalmazása az (1) vagy (3) bekezdéssel összhangban elfogadott valamely intézkedés alapján tilos, kivéve, ha az intézkedés ezt kifejezetten megengedi.

(5)Bármely tagállam benyújthat a Bizottsághoz indokolt kérelmet, amelyben arra kéri a Bizottságot, hogy az vizsgálja meg, szükség van-e az (1) vagy (3) bekezdés szerinti intézkedés meghozatalára.

27. cikk

Vitarendezési mechanizmus

(1)Azokat a termékeket, amelyeket az egyik tagállamban a piacfelügyeleti hatóság határozata alapján veszélyesnek ítéltek, a többi tagállam piacfelügyeleti hatóságainak szintén veszélyesnek kell tekinteniük.

(2)Ha más tagállamok piacfelügyeleti hatóságai saját vizsgálatuk és kockázatértékelésük alapján eltérő következtetésre jutnak az azonosított kockázat vagy annak szintje tekintetében, az érintett tagállamok felkérhetik a Bizottságot a vita rendezésére. Ebben az esetben a Bizottság felkéri az összes tagállamot, hogy fogalmazzanak meg ajánlást.

(3)Figyelembe véve a (2) bekezdésben említett ajánlásokat, a Bizottság véleményt fogad el az érintett termék kockázatának azonosításáról vagy szintjéről (az adott esetnek megfelelően).

(4)E véleményt a tagállamoknak kellő mértékben figyelembe kell venniük.

(5)A Bizottság iránymutatásokat dolgoz ki e cikk gyakorlati végrehajtására.

28. cikk

Fogyasztóbiztonsági hálózat

(1)Létre kell hozni a tagállamok termékbiztonságért felelős hatóságainak európai hálózatát (a továbbiakban: fogyasztóbiztonsági hálózat).

(2)A Bizottság elősegíti a fogyasztóbiztonsági hálózat működését és részt vesz abban, különösen adminisztratív együttműködés formájában.

(3)A fogyasztóbiztonsági hálózat célja különösen megkönnyíteni:

a)a kockázatértékelésekkel, a veszélyes termékekkel, a vizsgálati módszerekkel és eredményekkel, a legújabb tudományos fejleményekkel, valamint az ellenőrzési tevékenységek szempontjából lényeges egyéb szempontokkal kapcsolatos információk cseréjét;

b)a közös felügyeleti és vizsgálati projektek létrehozását és végrehajtását;

c)a szaktudás és legjobb gyakorlati módszerek cseréjét, valamint a képzési tevékenységek során folytatott együttműködést;

d)a jobb uniós szintű együttműködést a veszélyes termékek felkutatása, forgalomból történő kivonása és visszahívása terén;

e)a tagállamok közötti fokozott együttműködést a termékbiztonság betartatása terén, különösen a 30. cikkben említett tevékenységek megkönnyítése érdekében.

(4)A fogyasztóbiztonsági hálózat összehangolja fellépését a többi meglévő uniós tevékenységgel.

(5)Biztosítani kell a fogyasztóbiztonsági hálózat kellő képviseletét és részvételét az (EU) 2019/1020 rendelet 29. cikke alapján létrehozott uniós termékmegfelelőségi hálózat tevékenységeiben, valamint hozzájárulását az utóbbi termékbiztonsággal kapcsolatos tevékenységeihez a piacfelügyelet megfelelő koordinációjának biztosítása érdekében mind a harmonizált, mind pedig a nem harmonizált területeken.

29. cikk

A termékbiztonsággal kapcsolatos közös tevékenységek

(1)A 28. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett tevékenységek keretében a piacfelügyeleti hatóságok megállapodhatnak más illetékes hatóságokkal, illetve a gazdasági szereplőket vagy a fogyasztókat képviselő szervezetekkel olyan tevékenységekről, amelyek célja a fogyasztók egészségének és biztonságának garantálása a piacon forgalomba hozott vagy forgalmazott bizonyos termékkategóriák tekintetében, különös tekintettel azokra a termékkategóriákra, amelyekről gyakran nyer megállapítást, hogy súlyos kockázatot jelentenek.

(2)A piacfelügyeleti hatóságok és adott esetben a Bizottság biztosítják, hogy a közös tevékenységekre vonatkozó megállapodás ne vezessen a gazdasági szereplők közötti tisztességtelen versenyhez, és ne befolyásolja a felek tárgyilagosságát, függetlenségét és pártatlanságát.

(3)A piacfelügyeleti hatóság az általa termékbiztonsággal kapcsolatosan lefolytatott vizsgálatok részeként végzett tevékenységekből származó minden információt felhasználhat.

(4)Az érintett piacfelügyeleti hatóság és adott esetben a Bizottság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a közös tevékenységekről szóló megállapodást, köztük a részes felek nevét.

30. cikk

Összehangolt ellenőrzések

(1)A piacfelügyeleti hatóságok dönthetnek úgy, hogy bizonyos termékkategóriák esetében egyidejű, összehangolt ellenőrzési intézkedéseket hajtanak végre (a továbbiakban: összehangolt ellenőrzések) e rendelet betartásának ellenőrzése vagy az esetleges megsértésének feltárása érdekében.

(2)Hacsak az érintett piacfelügyeleti hatóságok másképp nem állapodnak meg, az összehangolt ellenőrzéseket a Bizottság koordinálja. Az összehangolt ellenőrzés koordinációját végző szereplő adott esetben az összesített eredményeket nyilvánosan hozzáférhetővé teheti.

(3)Összehangolt ellenőrzések végrehajtása során a részt vevő piacfelügyeleti hatóságok élhetnek az V. fejezetben meghatározott vizsgálati hatáskörökkel, valamint a nemzeti jogszabályok által rájuk ruházott egyéb hatáskörökkel.

(4)A piacfelügyeleti hatóságok felkérhetik a Bizottság tisztviselőit és a Bizottság által felhatalmazott egyéb kísérő személyeket, hogy vegyenek részt az összehangolt ellenőrzésekben.

VIII. FEJEZET

A tájékoztatáshoz és a jogorvoslathoz való jog

31. cikk

A közigazgatási szervek és a fogyasztók közötti információáramlás

(1)A fogyasztók egészségére és biztonságára nézve kockázatot jelentő termékekkel kapcsolatos intézkedésekről rendelkezésükre álló információkat a tagállamok hatóságai vagy a Bizottság általában – az átláthatóság követelményeinek megfelelően, valamint a nyomon követési és vizsgálati tevékenységek esetében megkövetelt korlátozások sérelme nélkül – nyilvánosságra hozzák. Különösen a nyilvánosság számára kell hozzáférést biztosítani a termékek azonosítására, a kockázat jellegére és a megtett intézkedésekre vonatkozó információkhoz. Ezt az információt hozzáférhető formátumokban kell a fogyatékossággal élő személyek rendelkezésére bocsátani.

(2)A tagállamok és a Bizottság megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy tisztviselőik és ügynökeik számára ne legyen szabad nyilvánosságra hozni az e rendelet alkalmazásában megszerzett olyan információkat, amelyekre – jellegüknél fogva – kellően indokolt esetben szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik, kivéve a termékek biztonsági jellemzőire vonatkozó információkat, amelyeket a fogyasztók védelme érdekében nyilvánosságra kell hozni.

(3)A szakmai titok védelme nem akadályozza meg a piacfelügyeleti és felügyeleti tevékenységek hatékonyságának biztosításához szükséges információknak a tagállamok illetékes hatóságai körében történő terjesztését. Azok a hatóságok, amelyek a szakmai titoktartás alá eső információkat kapnak, gondoskodnak az információk védelméről.

(4)A tagállamok lehetőséget biztosítanak a fogyasztóknak és más érdekelt feleknek arra, hogy termékbiztonsági, valamint a felügyeleti és ellenőrzési tevékenységekkel kapcsolatos ügyekben panaszt tegyenek az illetékes hatóságoknál, és ezeket a panaszokat az adott esetnek megfelelően nyomon kell követni.

32. cikk

Safety Gate portál

(1)A 31. cikk (1) bekezdése és a 19. cikk alkalmazásában a Bizottság fenntartja a Safety Gate portált, amely ingyenes hozzáférést biztosít a lakosság számára a 24. cikkel összhangban bejelentett bizonyos információkhoz.

(2)A fogyasztók számára lehetővé kell tenni, hogy a Safety Gate portál egy külön részén keresztül tájékoztassák a Bizottságot a fogyasztók egészségét és biztonságát veszélyeztető termékekről. A Bizottság megfelelő módon figyelembe veszi a kapott információkat, és adott esetben biztosítja a nyomon követést.

(3)A Bizottság egy végrehajtási jogi aktus útján elfogadja a (2) bekezdéssel összhangban történő, fogyasztók általi információszolgáltatás módjait, valamint az ilyen információknak az érintett nemzeti hatóságoknak esetleges nyomon követés céljából történő továbbításának módjait. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 42. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

33. cikk

A fogyasztók gazdasági szereplők általi tájékoztatása

(1)Visszahívás esetén, vagy ha a termék biztonságos használatának garantálása érdekében bizonyos információkat a fogyasztók tudomására kell hozni („biztonsági figyelmeztetés”), a gazdasági szereplők a 8., 9., 10. és 11. cikkben előírt kötelezettségeiknek megfelelően, közvetlenül értesítik az összes érintett fogyasztót, akit azonosítani tudnak. Azok a gazdasági szereplők, amelyek összegyűjtik ügyfeleik személyes adatait, ezeket az információkat felhasználják visszahívásokhoz és biztonsági figyelmeztetésekhez.

(2)Ha a gazdasági szereplők a fogyasztók biztonsági információkkal kapcsolatos tájékoztatásától eltérő célokra termékregisztrációs rendszereket vagy ügyfélhűség-programokat működtetnek, lehetőséget kell kínálniuk ügyfeleiknek arra, hogy csak biztonsági célokra használható, külön elérhetőségeket adjanak meg. Az e célból gyűjtött személyes adatok a szükséges minimumra korlátozódnak, és csak visszahívás vagy biztonsági figyelmeztetés esetén használhatók fel a fogyasztókkal való kapcsolatfelvételre.

(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a termékek vagy meghatározott termékkategóriák regisztrációjára vonatkozó követelményeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)Ha nem minden érintett fogyasztóval lehet közvetlenül kapcsolatba lépni, a gazdasági szereplők saját felelősségi körüknek megfelelően, más megfelelő csatornákon keresztül közzétesznek egy visszahívási értesítést vagy biztonsági figyelmeztetést, biztosítva a fogyasztók lehető legszélesebb körű elérését, többek között (amennyiben van ilyen): a vállalat weboldalán és közösségi média oldalain, a hírlevelekben, a kiskereskedelmi egységekben, valamint adott esetben a tömegtájékoztatási eszközök és más kommunikációs csatornák segítségével közzétett közleményekben. Az információnak hozzáférhetőnek kell lennie a fogyatékossággal élő fogyasztók számára is.

34. cikk

Visszahívási értesítés

(1)Amennyiben egy termékvisszahívásról a fogyasztókat a 33. cikk (1) és (4) bekezdésével összhangban, írásban tájékoztatják, ezt visszahívási értesítés formájában kell megtenni.

(2)A visszahívási értesítésnek elérhetőnek kell lennie azon tagállam (vagy tagállamok) nyelvén (vagy nyelvein), ahol a terméket forgalomba hozták, és a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)„Termékvisszahívás biztonsági okokból” címsor;

b)a visszahívott termék egyértelmű leírása, beleértve a következőket:

i.a termék fényképe, neve és márkaneve;

ii.a termék azonosító számai, például a tétel- vagy sorozatszám, és adott esetben annak grafikus megjelölése, hogy ezek hol találhatók a terméken;

iii.arra vonatkozó információk, hogy a terméket hol és mikor értékesítették, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak.

c)a visszahívott termékkel kapcsolatos veszély egyértelmű leírása, elkerülve azokat az elemeket, amelyek miatt a fogyasztók a kockázatot a ténylegesnél kisebbnek ítélhetik meg, ideértve az olyan kifejezések és fordulatok használatát, mint „önkéntes”, „elővigyázatosságból történő”, „mérlegelésen alapuló”, „ritka/speciális esetekben”, valamint annak jelzését, hogy egyelőre nem jelentettek semmilyen balesetet;

d)a fogyasztók által megteendő intézkedések világos leírása, beleértve a visszahívott termék használatának azonnali beszüntetésére vonatkozó utasítást is;

e)adott esetben a fogyasztók rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségek egyértelmű leírása;

f)ingyenesen hívható telefonszám vagy interaktív online szolgáltatás, ahol a fogyasztók további információkhoz juthatnak az Unió megfelelő hivatalos nyelvén (vagy nyelvein);

g)a fogyasztók ösztönzése arra, hogy adott esetben másokkal is osszák meg a visszahívásra vonatkozó információkat.

(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a visszahívási értesítéshez használandó sablont, figyelembe véve a tudományos és piaci fejleményeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (2) bekezdése szerinti tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

35. cikk

A jogorvoslathoz való jog

(1)Az (EU) 2019/771 irányelv sérelme nélkül, visszahívás esetén a visszahívásért felelős gazdasági szereplő hatékony, költségmentes és időszerű jogorvoslatot biztosít a fogyasztóknak. Ez a jogorvoslat a következők legalább egyikéből áll:

a)a visszahívott termék javítása;

b)a visszahívott termék cseréje egy azonos típusú és legalább azonos értékű és minőségű biztonságos termékre;

c)a visszahívott termék értékének visszatérítése.

(2)A termék fogyasztók általi javítása, ártalmatlanítása vagy megsemmisítése csak akkor tekinthető hatékony jogorvoslatnak, ha a fogyasztó ezt egyszerűen és biztonságosan elvégezheti. Ilyen esetekben a visszahívásért felelős gazdasági szereplő ellátja a fogyasztót a szükséges utasításokkal és/vagy a fogyasztó által végzett javítás esetén ingyenes pótalkatrészekkel vagy szoftverfrissítésekkel.

(3)A jogorvoslat nem járhat jelentős kellemetlenséggel a fogyasztó számára. A fogyasztó nem köteles viselni a termék visszaszállításának vagy egyéb módon történő visszaküldésének költségeit. Azon termékek esetében, amelyek jellegüknél fogva nem hordozhatók, a gazdasági szereplő gondoskodik a termék átvételéről.

IX. FEJEZET

Nemzetközi együttműködés

36. cikk

Nemzetközi együttműködés

(1)A Bizottság – többek között információcsere révén – együttműködhet harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel e rendelet alkalmazásának területén, például a következőkben:

a)biztonsággal – többek között piacfelügyelettel – kapcsolatos jogérvényesítési tevékenységek és intézkedések;

b)kockázatértékelési módszerek és termékvizsgálatok;

c)összehangolt termékvisszahívások és más hasonló intézkedések;

d)a termékbiztonság javítására irányuló tudományos, műszaki és szabályozási kérdések;

e)jelentős egészségügyi és biztonsági vonatkozású, újonnan felmerült problémák;

f)szabványosítással kapcsolatos tevékenységek;

g)tisztviselők cseréje.

(2)A Bizottság harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek rendelkezésére bocsáthat a Safety Gate biztonsági riasztórendszer rendszeréből származó bizonyos információkat, és a fogyasztási cikkek biztonságával, valamint a szóban forgó harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek által hozott megelőző, korlátozó és korrekciós intézkedésekkel kapcsolatos releváns információkhoz juthat. A Bizottság adott esetben megosztja ezeket az információkat a nemzeti hatóságokkal.

(3)A (2) bekezdésben említett információcsere a következők formák valamelyikét öltheti:

a)nem szisztematikus információcsere kellően indokolt és konkrét esetekben;

b)szisztematikus információcsere egy adminisztratív megállapodás alapján, amely meghatározza a kicserélendő információk típusát és az információcsere módját.

(4)Tagjelölt és harmadik országok számára nyitva áll a Safety Gate biztonsági riasztórendszerben való teljes körű részvétel lehetősége, feltéve, hogy jogszabályaik összhangban vannak a releváns uniós jogszabályokkal, és részt vesznek az európai szabványosítási rendszerben. Számukra ez a részvétel ugyanazokkal a kötelezettségekkel jár, mint a tagállamok e rendelet szerinti kötelezettségei, beleértve az értesítési és az utánkövetési kötelezettségeket is. A biztonsági riasztórendszerben való teljes körű részvétel az Unió és az említett országok közötti megállapodásokon alapul, és az azokban megszabott egyezségeknek megfelelően zajlik.

(5)Az e cikk szerinti információcserét, amennyiben az személyes adatokat is érint, az uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban kell megvalósítani. Személyes adatokat csak olyan mértékben lehet továbbítani, amennyiben ezen információcsere a fogyasztók egészségének vagy biztonságának védelme céljából szükséges.

(6)Az e cikk alapján kicserélt információkat kizárólag a fogyasztók egészségének vagy biztonságának védelme érdekében és a titoktartási szabályok betartása mellett lehet felhasználni.

X. FEJEZET

Pénzügyi rendelkezések

37. cikk

Finanszírozási tevékenységek

(1)Az Unió finanszírozza e rendelet alkalmazásával kapcsolatban a következő tevékenységeket:

a)a fogyasztóbiztonsági hálózat 28. cikkben említett feladatainak ellátása;

b)a 23. cikkben említett Safety Gate biztonsági riasztórendszer fejlesztése és működtetése, ideértve az elektronikus interoperabilitási megoldások fejlesztését is a következők céljából:

–a Safety Gate biztonsági riasztórendszer és a nemzeti piacfelügyeleti rendszerek közötti adatcsere,

–a Safety Gate biztonsági riasztórendszer és a nemzeti vámrendszerek közötti adatcsere,

–a piacfelügyeleti hatóságok által jogérvényesítési célból használt más releváns, korlátozott hozzáférésű rendszerekkel való adatcsere;

c)a 32. cikkben említett Safety Gate portál és a 25. cikkben említett Safety Business Gateway termékbiztonsági bejelentő modul fejlesztése és karbantartása, ideértve egy nyilvános, nem korlátozott hozzáférésű szoftveres interfészt is, amely a platformokkal és harmadik felekkel folytatott adatcserére szolgál.

(2)Az Unió e rendelet alkalmazásához kapcsolódóan az alábbi tevékenységeket finanszírozhatja:

a)a 36. cikkben említett nemzetközi együttműködés eszközeinek kidolgozása;

b)a piacfelügyeletre és a termékbiztonságra vonatkozó iránymutatásokhoz való hozzájárulások kidolgozása és frissítése;

c)műszaki és tudományos szakértelem biztosítása a Bizottság számára, ezzel segítve a Bizottságot a piacfelügyeleti igazgatási együttműködés megvalósításában;

d)az e rendelet alkalmazásához kapcsolódó piacfelügyeleti tevékenységek végrehajtásával kapcsolatos előzetes vagy kiegészítő munka elvégzése, mint például tanulmányok, programok, értékelések, útmutatások, összehasonlító elemzések, kölcsönös közös látogatások és látogatási programok, személyzet cseréje, kutatási munka, adatbázisok fejlesztése és karbantartása, képzési tevékenységek, laboratóriumi munka, jártassági vizsgálatok, laboratóriumközi vizsgálatok és megfelelőségértékelési munka;

e)uniós piacfelügyeleti kampányok és kapcsolódó tevékenységek, beleértve az erőforrásokat és berendezéseket, az informatikai eszközöket és a képzést;

f)a technikai segítségnyújtási programok keretében végzett tevékenységek, harmadik országokkal való együttműködés, valamint az uniós piacfelügyeleti politikák és rendszerek előmozdítása az érdekelt felek körében és fejlesztése mind uniós, mind nemzetközi szinten.

(3)Az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységekhez nyújtott uniós pénzügyi támogatást a 2018/1046/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 42 megfelelően kell biztosítani, közvetlenül vagy közvetve, a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak az említett rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt szervezetekre történő átruházásával.

(4)Az e rendeletben említett tevékenységeknek juttatott összeget minden évben a költségvetési hatóság állapítja meg a hatályos pénzügyi keret alapján.

(5)A költségvetési hatóság által a piacfelügyeleti tevékenységek finanszírozására meghatározott előirányzatokból fedezhetők az olyan előkészítési, nyomon követési, ellenőrzési, auditálási és értékelési tevékenységekkel kapcsolatos kiadások is, amelyek szükségesek az e rendelet szerinti tevékenységek irányításához és céljaik megvalósításához; különösen tanulmányok, szakértői találkozók, tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek, ideértve az Unió szakpolitikai prioritásainak kommunikációját is, amennyiben azok a piacfelügyeleti tevékenységek általános céljaihoz kapcsolódnak, az információfeldolgozásra és -cserére szolgáló informatikai hálózatokkal kapcsolatos kiadások, minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadással együtt, amelyek a Bizottságnál az e rendelet szerinti tevékenységek irányításával kapcsolatban felmerülnek.

38. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)A Bizottság – csalás, korrupció és más jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, szabálytalanság észlelése esetén a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal – megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet alapján finanszírozott fellépések végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek.

(2)A Bizottság vagy annak képviselői, valamint a Számvevőszék dokumentumok és helyszíni ellenőrzés alapján ellenőrzési joggal rendelkezik minden olyan, támogatásban részesülő személy, vállalkozó és alvállalkozó fölött, aki az Egységes piac program és annak utódprogramjai 43 keretében uniós támogatásban részesült.

(3)A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben 44 és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben 45 megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatokat, ezen belül helyszíni ellenőrzéseket és egyéb vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység valamely támogatási megállapodás, támogatási határozat vagy a program alapján finanszírozott szerződés kapcsán.

(4)Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá az e rendelet végrehajtása keretében létrejött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

XI. FEJEZET

Záró rendelkezések

39. cikk

Felelősség

(1)Az e rendelet alapján hozott bármely határozat, amely egy termék forgalomba hozatalának korlátozásával jár, vagy annak forgalomból történő kivonását, illetve visszahívását írja elő, nem befolyásolja az érintett félnek az adott ügyben alkalmazandó nemzeti jog alapján felmerülő felelősségének megítélését.

(2)Ez a rendelet nem érinti a 85/374/EGK tanácsi irányelvet 46 .

40. cikk

Szankciók

(1)A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok [kérjük, illesszék be a dátumot: e rendelet hatálybalépésétől számított 3 hónap]-ig e szabályokról és intézkedésekről tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul értesítik az ezeket érintő minden későbbi módosításról.

(2)A tagállamok adott esetben legalább a következő irányadó kritériumokat figyelembe veszik szankciók kiszabásakor:

a)a jogsértés időtartama vagy időbeli hatása, jellege és súlyossága, különös tekintettel a fogyasztóknál felmerülő kockázat szintjére;

b)a forgalmazott veszélyes termékek száma, vagy az érintett fogyasztók száma, vagy mindkettő;

c)a gazdasági szereplő vagy az online piactér szerepe és felelőssége;

d)a gazdasági szereplő vagy az online piactér által a fogyasztók által elszenvedett kár időben történő enyhítése vagy orvosolása érdekében tett bármely intézkedés;

e)adott esetben a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege;

f)a gazdasági szereplő vagy az online piactér bármely korábbi jogsértése;

g)a gazdasági szereplő vagy az online piactér által a jogsértés révén – közvetlenül vagy közvetve – elért pénzügyi előnyök vagy elkerült veszteségek, amennyiben a megfelelő adatok rendelkezésre állnak;

h)a vállalkozás mérete;

i)a hatósággal való együttműködés mértéke;

j)annak módja, ahogy a hatóság tudomást szerzett a jogsértésről, különös tekintettel arra, hogy a gazdasági szereplő vagy az online piactér időben bejelentette-e a jogsértést, és ha igen, milyen mértékben;

k)az eset körülményeire alkalmazható minden egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényező.

(3)A gazdasági szereplők vagy online piacterek által elkövetett, adott esetben szankciókkal sújtható jogsértések típusai a következők:

a)az általános termékbiztonsági követelmény megsértése;

b)a hatóságnak az általuk forgalomba hozott veszélyes termékekről való időben történő tájékoztatásának elmulasztása;

c)az e rendelet alapján elfogadott bármely határozatnak, utasításnak, ideiglenes intézkedésnek, gazdasági szereplői kötelezettségvállalásnak vagy más intézkedésnek való megfelelés elmulasztása;

d)a gazdasági szereplők 8., 9., 10., 11., 18. és 19. cikkben említett nyomonkövethetőségi és tájékoztatási kötelezettségeinek való megfelelés elmulasztása;

e)helytelen, hiányos vagy félrevezető információk szolgáltatása a piacfelügyeleti hatóságoktól érkező megkeresésre válaszul;

f)a kért információk előírt határidőn belüli benyújtásának elmulasztása;

g)annak megtagadása, hogy az ellenőrzéseknek alávessék magukat;

h)az ellenőrzések során a szükséges dokumentumok vagy termékek benyújtásának elmulasztása;

i)vizsgálati eredmények meghamisítása.

(4)Bírságok kiszabása esetén a szankció maximális összege a gazdasági szereplő vagy adott esetben az online piactér által az érintett tagállamban vagy tagállamokban realizált éves forgalom legalább 4 %-a.

(5)A tagállamok adott esetben időszakos kényszerítő bírságokat is kiszabhatnak a gazdasági szereplőkre vagy az online piacterekre, hogy a következőkre kényszerítsék őket:

a)szüntessék be e rendelet rendelkezéseinek megsértését;

b)tartsák be a korrekciós intézkedést elrendelő határozatot;

c)szolgáltassanak teljes körű és helyes információkat;

d)vessék alá magukat egy ellenőrzésnek;

e)tegyék lehetővé a piacfelügyeleti hatóságok számára az online interfészeikből történő adatkinyerést.

(6)A tagállamok minden év március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az e rendelet alapján kiszabott szankciók típusáról és nagyságáról, azonosítják e rendelet tényleges megsértéseit, és megnevezik azon gazdasági szereplőket vagy online piactereket, amelyekre a szankciókat kiszabták.

(7)A Bizottság minden évben összeállít és nyilvánosságra hoz egy jelentést a tagállamok által kiszabott szankciókról.

(8)A (6) bekezdésben említett információkat nem lehet közzétenni a (7) bekezdésben említett jelentésben a következő körülmények bármelyikének fennállása esetén:

a)amennyiben a vizsgálat vagy a nemzeti bírósági eljárások titoktartást tesznek szükségessé;

b)amennyiben a közzététel aránytalan kárt okozna a gazdasági szereplőnek vagy az online piactérnek;

c)természetes személy érintettsége esetén, kivéve, ha a személyes adatok közzétételét kivételes körülmények, többek között a jogsértés súlyossága indokolják.

41. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit e cikk tartalmazza.

(2)A Bizottságnak a 17. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [kérjük, illesszék be a dátumot: e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/től kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 17. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A rendelet nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban 47 foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 17. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbítható.

42. cikk

Bizottsági eljárásrend

(1)A Bizottság munkáját egy bizottság támogatja. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, annak 5. cikkével összefüggésben.

43. cikk

Értékelés

(1)A Bizottság [kérjük, illesszék be a dátumot: a hatálybalépéstől számított öt év]-ig értékeli e rendeletet. A Bizottság a főbb megállapításokról szóló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A jelentés különösen azt értékeli, hogy e rendelet elérte-e a fogyasztók veszélyes termékekkel szembeni fokozottabb védelmének célkitűzését, miközben figyelembe veszi annak a vállalkozásokra – különösen a kis- és középvállalkozásokra – gyakorolt hatását.

(2)Kérésre a tagállamok átadják a Bizottságnak az e rendelet értékeléséhez szükséges információkat.

44. cikk

Az 1025/2012/EU rendelet módosításai

(1)Az 1025/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

A 10. cikk a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Amennyiben egy, az EU …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet 48 [e rendelet (általános termékbiztonsági rendelet)] támogatása céljából kidolgozott valamely európai szabvány megfelel az említett rendelet 5. cikkében megállapított általános biztonsági követelménynek, valamint [az említett rendelet 6. cikkében] említett különleges biztonsági követelményeknek, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában haladéktalanul közzéteszi az ilyen európai szabvány hivatkozását”.

A 11. cikk (1), (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Ha egy tagállam vagy az Európai Parlament úgy ítéli meg, hogy az (EU) …/… rendelet [e rendelet (általános termékbiztonsági rendelet)] támogatása céljából kidolgozott valamely harmonizált szabvány vagy európai szabvány nem teljesíti teljes mértékben az általa lefedni kívánt és a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályban vagy az említett rendeletben meghatározott követelményeket, erről részletes indoklással ellátva tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság, miután konzultált a megfelelő uniós harmonizációs jogszabályok által létrehozott bizottsággal (ha van ilyen), vagy az (EU) …/… rendelet [e rendelet (általános termékbiztonsági rendelet)] által létrehozott bizottsággal, vagy egyéb formában konzultációt folytatott az ágazati szakértőkkel, határozat hoz arról, hogy:

a)közzéteszi, nem teszi közzé vagy korlátozásokkal teszi közzé az (EU) …/… rendelet [e rendelet (általános termékbiztonsági rendelet)] támogatása céljából kidolgozott, érintett harmonizált szabványra vagy európai szabványra való hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

b)fenntartja, korlátozásokkal fenntartja vagy visszavonja az (EU) …/… rendelet [e rendelet (általános termékbiztonsági rendelet)] támogatására kidolgozott, érintett harmonizált szabványra vagy európai szabványra való hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában”.

(2)A Bizottság a weboldalán információkat tesz közzé azokra az (EU) …/… rendelet [e rendelet (általános termékbiztonsági rendelet)] támogatása céljából kidolgozott harmonizált szabványokra és európai szabványokra vonatkozóan, amelyekkel kapcsolatban az (1) bekezdésben említett határozatot hozott.

(3)A Bizottság tájékoztatja az érintett európai szabványügyi szervezetet az (1) bekezdésben említett döntésről, és szükség esetén felkéri az (EU) …/… rendelet [e rendelet (általános termékbiztonsági rendelet)] támogatása céljából kidolgozott, érintett harmonizált szabványok vagy európai szabványok felülvizsgálatára.

45. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)A 87/357/EGK irányelv és a 2001/95/EK irányelv [az alkalmazás időpontja]-tól/-től hatályát veszti.

(2)A 87/357/EGK irányelvre és a 2001/95/EK irányelvre történő hivatkozásokat az e rendeletre és az 1025/2012/EU rendeletre való hivatkozásokként kell értelmezni a mellékletben szereplő megfelelési táblázat alapján.

46. cikk

Átmeneti rendelkezések

A tagállamok nem akadályozzák a 2001/95/EK irányelv hatálya alá tartozó, és az említett irányelvnek megfelelő olyan termékek forgalmazását, amelyeket [kérjük, illesszék be a dátumot: e rendelet alkalmazásának dátuma] előtt hoztak forgalomba.

47. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

E rendelet [6 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-tól/-től alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul: 

◻ új intézkedés 

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 49  

⌧ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

–◻    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

☒ határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 50   

☒ Bizottság általi közvetlen irányítás

–☒ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–☒végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén, kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (a belső szabályzat V. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

3,149

3,149

3,149

3,149

12,596

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet 

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek 

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés:

–☒    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

–◻    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

–◻    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

A javaslat/kezdeményezés:

–☒    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

Előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

–☒    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

kérjük, adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Új fogyasztóügyi stratégia – A fogyasztói reziliencia erősítése a fenntartható helyreállítás érdekében, COM(2020) 696 final.

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve (2001. december 3.) az általános termékbiztonságról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 11., 2002.1.15., 4. o.).

(3)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez – „Együtt egy újfajta növekedésért”/* (COM(2011) 206 végleges).

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(5)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése (COM(2015) 0550 final).

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 169., 2019.6.25., 1. o.).

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 169., 2019.6.25., 1. o.).

(8)    Az Európai Parlament és a Tanács 768/2008/EK határozata (2008. július 9.) a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 218., 2008.8.13., 82. o.).

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/771 irányelve (2019. május 20.) az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 136., 2019.5.22., 28. o.).

(11)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/881 rendelete (2019. április 17.) az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (kiberbiztonsági jogszabály) (HL L 151., 2019.6.7., 15. o.). 

(12)    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (COM(2020) 825 final).

(13)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a toxikus anyagoktól mentes környezetért (COM(2020) 667 final).

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(15)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv (COM(2020) 98 final).

(16)    Céljainak elérése érdekében a 169. cikk hivatkozik a 114. cikkre.

(17)    Ezenkívül a termékbiztonság az uniós szakpolitikák által biztosított magas szintű fogyasztóvédelem része (lásd az Európai Unió Alapjogi Chartájának 38. cikkét), és ezért az EU fogyasztóvédelmi politikájának egyik pillére.

(18)    Azt jelenti, hogy a kereskedők különböző belépési pontokon próbálkoznak áruikat behozni az EU-ba.

(19)    Kérjük, olvassa el a fogyasztóbiztonsági hálózat mesterséges intelligenciával, az ahhoz kapcsolódó termékekkel és a termékbiztonság egyéb új kihívásaival foglalkozó almunkacsoportja által készített 2020 decemberi véleményt.

(20)    Az ütemtervvel kapcsolatban érkezett visszajelzések: Általános termékbiztonsági irányelv – felülvizsgálat (europa.eu) .

(21)    HL C , , . o.

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve az általános termékbiztonságról (HL L 11., 2002.1.15., 4. o.).

(23)    A Tanács 87/357/EGK irányelve (1987. június 25.) a másnak látszó, és ezáltal a fogyasztók egészségét vagy biztonságát veszélyeztető termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 192., 1987.7.11., 49. o.).

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 169., 2019.6.25., 1. o.). 

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 169., 2019.6.25., 1. o.). 

(26)    Európai Környezetvédelmi Ügynökség, „Healthy environment, healthy lives: how the environment influences health and well-being in Europe” (Egészséges környezet, egészséges életek: hogyan befolyásolja a környezet az egészséget és jólétet Európában), 21/2019. sz. EEA-jelentés (2020. szeptember 8.).

(27)    Az Európai Parlament és a Tanács 1935/2004/EK rendelete (2004. október 27.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 338., 2004.11.13., 4. o.).

(28)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1139 rendelete (2018. július 4.) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 212., 2018.8.22., 1. o.).

(29)    Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

(30)    […/…] rendelet a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály).

(31)    Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).

(32)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/771 irányelve (2019. május 20.) az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 136., 2019. 5. 22., 28. o.).

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012. 11. 14., 12. o.).

(34)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(35)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(36)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(37)    HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(38)    …

(39)    Az Európai Parlament és a Tanács 97/67/EK irányelve (1997. december 15.) a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról (HL L 15., 1998. 1. 21., 14. o.).

(40)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/644 rendelete (2018. április 18.) a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról (HL L 112., 2018. 5. 2., 19. o.).

(41)    A Bizottság (EU) 2019/417 végrehajtási határozata (2018. november 8.) az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelv 12. cikke alapján létrehozott Európai Uniós Gyors Tájékoztatási Rendszer (RAPEX) és annak értesítési rendszere alkalmazására vonatkozó iránymutatások megállapításáról (HL L 73., 2019.3.15., 121. o.).

(42)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(43)    HL L 292., 1996.11.14., 2. o.

(44)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(45)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(46)    A Tanács 85/374/EGK irányelve (1985. július 25.) a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L 210., 1985.8.7., 29. o.).

(47)    HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(48)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete az általános termékbiztonságról, az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 87/357/EGK tanácsi irányelv és a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL …).

(49)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(50)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  

(51)    Diff. = Differenciált előirányzatok/Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(52)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(53)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(54)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(55)    A hivatalos költségvetési nómenklatúra szerint.

(56)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(57)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(58)    A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (például: a finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(59)    Az 1.4.2. pontban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek)…”.

(60)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(61)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(62)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(63)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(64)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.6.30.

COM(2021) 346 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete



az általános termékbiztonságról, az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 87/357/EGK tanácsi irányelv és a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

{SEC(2021) 280 final} - {SWD(2021) 168 final} - {SWD(2021) 169 final}

MELLÉKLET

Megfelelési táblázat