EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.6.22.

COM(2021) 344 final

2021/0168(NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Olaszország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

{SWD(2021) 165 final}

2021/0168 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Olaszország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A Covid19-járvány rendkívül káros hatást gyakorolt Olaszország gazdaságára. 2019-ben Olaszország egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) folyó árakon az uniós átlag 95,0 %-ának felelt meg. A Bizottság 2021. tavaszi előrejelzése szerint Olaszország reál-GDP-je 8,9 %-kal csökkent 2020-ban, 2020-ban és 2021-ben kumulatívan pedig várhatóan 5,0 %-kal esik vissza. A középtávú gazdasági teljesítményre régebb óta hatást gyakorló szempontok közé tartozik különösen a magas ifjúsági munkanélküliség és a nők alacsony munkaerőpiaci részvétele, a lassú termelékenységnövekedés, valamint a közigazgatás hatékonyságával kapcsolatos problémák, és az államadósság igen magas szintje.

(2)A Tanács 2019. július 9-én és 2020. július 20-án az európai szemeszter keretében ajánlásokat intézett Olaszországhoz. A Tanács mindenekelőtt azt ajánlotta, hogy az adóterhet helyezzék át a munkáról, fokozzák az adókijátszás elleni küzdelmet és teljeskörűen hajtsák végre a korábbi nyugdíjreformokat. A Tanács azt is ajánlotta, hogy erősítsék meg az egészségügyi rendszer rezilienciáját és kapacitását, ugyanakkor fokozzák a nemzeti és regionális hatóságok közötti koordinációt. Ezenfelül a Tanács azt ajánlotta, hogy fokozzák a be nem jelentett munkavégzés felszámolására irányuló erőfeszítéseket, biztosítsák az aktív munkaerőpiaci és szociális intézkedések hatékony integrációját és különösen a fiatalokra és a veszélyeztetett csoportokra való kiterjesztését, valamint egy átfogó stratégián keresztül a nők munkaerőpiaci részvételének támogatását, többek között a minőségi gyermekgondozáshoz és a tartós ápolás-gondozáshoz való hozzáférés révén. A Covid19-válság kezelése érdekében Olaszországnak azt ajánlották, hogy biztosítson megfelelő jövedelempótlást és szociális védelemhez való hozzáférést, továbbá enyhítse a válság foglalkoztatásra gyakorolt hatását, többek között rugalmas munkafeltételek és a foglalkoztatás aktív támogatása révén. Ezenfelül Olaszország azt az ajánlást kapta, hogy javítsa az oktatási eredményeket, erősítse meg a távoktatást és mozdítsa elő a készségfejlesztést, beleértve a digitális készségeket is. Az ország számára azt ajánlották, hogy a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitika középpontjában – figyelembe véve a regionális különbségeket – a zöld és digitális átállás álljon, mindenekelőtt a tiszta és hatékony energiatermelés és -felhasználás, a kutatás és innováció, a fenntartható tömegközlekedés, a hulladék- és vízgazdálkodás, valamint az alapvető szolgáltatások nyújtását biztosító megerősített digitális infrastruktúra. A gazdaság Covid19-válság alatti támogatása érdekében Olaszországnak azt is ajánlották, hogy hatékonyan hajtsa végre a reálgazdaság számára likviditást biztosító intézkedéseket, ütemezze előre a kiforrott közberuházási projekteket, és mozdítsa elő a magánberuházásokat. A Tanács továbbá azt ajánlotta, hogy javítsák a közigazgatás hatékonyságát és az igazságszolgáltatási rendszer eredményességét, erősítsék meg a fizetésképtelenségi keretet és fokozzák a korrupció elleni küzdelmet. A Tanács sürgette továbbá a versenykorlátozások megszüntetését és az ágazati szabályozások javítását. Olaszországnak azt is ajánlotta, hogy mozdítsa elő a banki mérlegek átstrukturálását, folytassa a nemteljesítő hitelek csökkentését, és javítsa a kisebb és innovatív vállalkozások nem banki forrásokból történő finanszírozását. Az említett országspecifikus ajánlások végrehajtása terén a helyreállítási és rezilienciaépítési terv benyújtásakor elért eredmények vizsgálata alapján a Bizottság megállapítja, hogy jelentős előrelépés történt azon ajánlások kapcsán, miszerint az ország tegyen meg minden szükséges intézkedést világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság fenntartása és az elkövetkező helyreállítás támogatása érdekében, biztosítsa a reálgazdaság – többek között a kis- és középvállalkozások, innovatív vállalkozások és az önfoglalkoztatók – számára likviditást biztosító és a késedelmes kifizetések elkerülésére irányuló intézkedések hatékony végrehajtását. Jelentős előrelépés történt a különösen a számlaadás elmulasztása formájában megjelenő adókijátszás visszaszorítása terén.

(3)A Bizottság 2021. június 2-án Olaszországra vonatkozóan közzétette az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke szerinti részletes vizsgálat eredményeit 2 . Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Olaszországban határokon átnyúló jelentőséggel bíró túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányok állnak fenn, különösen a magas államadósság és a tartósan gyenge termelékenységi dinamika tekintetében, miközben a gazdasági környezet a munkaerőpiac és a bankszektor instabilitásával jellemezhető.

(4) [Az euróövezethez tartozó tagállamok gazdaságpolitikájára vonatkozó ajánlásában a Tanács egyebek mellett azt ajánlotta az euróövezeti tagállamoknak, hogy – többek között helyreállítási és rezilienciaépítési terveik révén – biztosítsanak a gazdaság helyreállítását támogató szakpolitikai irányvonalat, és javítsák tovább a konvergenciát, a rezilienciát, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést. A tanácsi ajánlás azt is tartalmazta, hogy erősítsék meg a nemzeti intézményi kereteket, biztosítsák a makroszintű pénzügyi stabilitást, valamint teljesítsék ki a gazdasági és monetáris uniót és erősítsék meg az euró nemzetközi szerepét.] [If the Council recommendation is not adopted by the time of the CID adoption, please remove the recital]

(5)2021. április 30-án Olaszország az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően benyújtotta a Bizottságnak nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét. A terv benyújtását a helyi és regionális önkormányzatok, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek, az ifjúsági szervezetek és más érdekelt felek bevonásával a nemzeti jogi kerettel összhangban lefolytatott konzultációs folyamat előzte meg. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervekkel kapcsolatos nemzeti felelősségvállalás alátámasztja azok sikeres végrehajtását, tartós nemzeti szintű hatását és európai szintű hitelességét. Az említett rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság az említett rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban értékelte a helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét.

(6)A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek az (EU) 2021/241 rendelettel létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelettel létrehozott Európai Uniós Helyreállítási Eszköz általános célkitűzéseit kell követniük a Covid19-válságot követő helyreállítás támogatása érdekében. Elő kell mozdítaniuk az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját azáltal, hogy hozzájárulnak az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikkében említett hat pillérhez.

(7)A tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása Unió-szerte összehangolt beruházási és reformtörekvéseket jelent majd. E reformok és beruházások összehangolt és egyidejű végrehajtása, valamint a határokon átnyúló projektek végrehajtása révén a reformok és beruházások kölcsönösen erősítik majd egymást, és pozitív továbbgyűrűző hatásokat eredményeznek az egész Unióban. Ezért az eszköz által a tagállamok növekedésére és munkahelyteremtésére gyakorolt hatás körülbelül egyharmada más tagállamokból eredő továbbgyűrűző hatásokból fog származni.

A hat pillérhez hozzájáruló kiegyensúlyozott válasz

(8)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjával és V. mellékletének 2.1. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nagymértékben („A” minősítés) átfogó és kellően kiegyensúlyozott választ jelent a gazdasági és társadalmi helyzetre, ezáltal megfelelően hozzájárul az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikkében említett hat pillér mindegyikéhez, és figyelembe veszi a konkrét kihívásokat és az érintett tagállam pénzügyi allokációját.

(9)A terv a zöld átállás kihívásai – például az épületek energiahatékonyságának növelése, a gazdasági tevékenységek dekarbonizációja, az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, a vízkészletek hatékonyabb felhasználása, a körforgásos gazdaság megerősítése, valamint a biológiai sokféleség megőrzése és javítása – kezelésének támogatását célzó beruházások és reformok széles körét tartalmazza. A terv célja továbbá a digitális kihívások kezelése a fontos közszolgáltatások – például az igazságszolgáltatás, az állami foglalkoztatási szolgálat, oktatás vagy az egészségügy – digitalizációja és a digitális technológiák polgárok és vállalkozások általi elfogadása révén, a közvetlen befektetések és az olyan ösztönzőrendszerek kombinálásával, mint a Transizione 4.0. A digitális készségekkel a terv a lakosságot, a közigazgatást, az oktatási rendszert és a munkaerőpiacot célzó különféle intézkedések révén foglalkozik.

(10)A terv előmozdítja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést valamennyi intézkedéscsoport és komponens keretében, mind a fizikai és humán tőke javítását célzó beruházások, mind olyan reformok révén, amelyek közép- és hosszú távon várhatóan hatással lesznek a termelékenységre és a versenyképességre. Például a terv 1. intézkedéscsoportjának első két komponense olyan jelentős reformokat javasol az igazságszolgáltatás, a verseny, a közbeszerzés, a közigazgatás, az adózás és a közkiadások terén, amelyek várhatóan felszámolják az olasz gazdaság működésében fennálló jelentős szűk keresztmetszeteket, továbbá olyan jelentős beruházásokat, amelyek a különböző gazdasági ágazatok digitalizációjára összpontosítanak, amitől pozitív hatások várhatók a termelékenység tekintetében. Az európai zöld megállapodással összhangban a 2. és 3. intézkedéscsoport komponensei a fenntartható növekedés, az energiahatékonyság, valamint az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás előmozdítását célozzák különböző olyan ágazatokat érintő ambiciózus beruházások és reformok révén, mint a vízügy, a területrendezés, az épületek energiahatékonysága, fenntartható mobilitás a városokban és az ország egészében, megújuló energiák fejlesztése, biológiai sokféleség és a körforgásos gazdaság megerősítése. A 4. intézkedéscsoport komponenseinek célja az oktatáshoz, valamint a kutatáshoz és innovációhoz kapcsolódó kihívások kezelése, és kiegyensúlyozott módon ötvözi a beruházásokat és a reformokat.

(11)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv a társadalom legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő csoportjainak és az ország legkevésbé fejlett régiói helyzetének javítására irányuló célzott beruházások és reformok végrehajtásával várhatóan erősíti a társadalmi és területi kohéziót. A fizikai tőkébe történő jelentős beruházásokat terveznek a déli régiókban. Ezek a beruházások főként a közlekedéshez, a digitális gazdasághoz, valamint a hulladék- és vízgazdálkodáshoz kapcsolódnak. Az oktatás és készségek területét érintő és a legkiszolgáltatottabb csoportokat támogató intézkedéseket főként a 4. és 5. intézkedéscsoport komponensei irányoznak elő, amelyek várhatóan jelentős pozitív hatással lesznek a társadalmi kohézióra, és szintén nagy hangsúlyt helyeznek az ország déli részére. A 6. intézkedéscsoport komponenseinek célja az egészségügyi ágazat kihívásainak kezelése, jelentős erőfeszítést fordítva az ágazat digitalizációjára, az alapellátás megerősítésére és a demográfiához és a válsághelyzetekre való felkészüléshez kapcsolódó növekvő igények kielégítéséhez szükséges kapacitásának növelésére.

Az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének kezelése

(12)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és V. mellékletének 2.2. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan hozzájárul az érintett tagállamnak címzett, releváns országspecifikus ajánlásokban és az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke alapján tett ajánlásokban, illetve a Bizottság által az európai szemeszter keretében hivatalosan elfogadott más releváns dokumentumokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez („A” minősítés), beleértve azok költségvetési vonatkozásait is.

(13)A terv számos egymást kölcsönösen erősítő reformot és beruházást tartalmaz, amelyek hozzájárulnak a Tanács által az európai szemeszter keretében 2019-ben és 2020-ban Olaszországnak címzett országspecifikus ajánlásokban felvázolt gazdasági és társadalmi kihívások összességének vagy jelentős részének hatékony kezeléséhez. Konkrétan, a tervben szereplő reformok és beruházások várhatóan hozzájárulnak az államháztartás fenntarthatóságához, növelik az egészségügyi ágazat rezilienciáját, javítják az aktív munkaerőpiaci intézkedések hatékonyságát, a szociálpolitikákat, és javítják az oktatási eredményeket és a továbbképzést. A terv emellett várhatóan fellendíti a kettős átállás támogatására irányuló beruházásokat, különösen a hálózati iparágak, a közművek és a kutatás és innováció terén, a regionális egyenlőtlenségek csökkentése, a közigazgatás hatékonyságának és az igazságszolgáltatási rendszer eredményességének növelése, az üzleti környezet javítása és a verseny akadályainak felszámolása érdekében.

(14)Ami a költségvetési strukturális politikákat illeti, a terv intézkedéseket tartalmaz az adóbeszedés javítása és az adókijátszás elleni küzdelem fokozása érdekében, valamint olyan intézkedéseket, amelyek a kiadások felülvizsgálatára vonatkozó keret megerősítése és a különböző kormányzati szintek közötti költségvetési kapcsolatok reformjának kiteljesítése révén a közkiadások hatékonyságának javítását célozzák. A közbeszerzés keretét javító strukturális intézkedések várhatóan szintén hozzájárulnak az államháztartás minőségéhez. Megállapítható, hogy a világjárványra adott azonnali költségvetés-politikai válasszal kapcsolatos ajánlásokkal az olasz helyreállítási és rezilienciaépítési terv nem foglalkozik, mindazonáltal Olaszország az általános mentesítési rendelkezéssel összhangban 2020-ban és 2021-ben megfelelő és kielégítő intézkedéseket hozott a gazdaság költségvetési eszközökkel történő azonnali támogatása érdekében. Ezenfelül az az ajánlás, hogy Olaszország tegyen kellő előrehaladást a középtávú költségvetési célkitűzés felé 2020-ban, már nem releváns, egyrészt a kapcsolódó költségvetési időszak lejárta, másrészt a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének a világjárvány okozta válsággal összefüggő, 2020. márciusi aktiválása miatt.

(15)A terv a be nem jelentett munkavégzés csökkentését célzó reformot és néhány beruházást, valamint az oktatási eredmények javítását és az uniós átlag feletti korai iskolaelhagyás csökkentését célzó beavatkozásokat tartalmaz. A terv olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek célja, hogy növeljék a nők munkaerőpiaci részvételét reformok és beruházások kombinációja, többek között a gyermekgondozási létesítmények kínálatának megerősítése révén. A terv továbbá intézkedéseket tartalmaz a készségek, köztük digitális készségek megerősítésére, valamint a fiatalok és a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjai lehetőségeinek javítására.

(16)A terv jelentős reformokat és beruházásokat tartalmaz a közigazgatás hatékonyságának növelése érdekében, különösen az állami foglalkoztatás irányításának javítása és a közigazgatási kapacitás megerősítése céljából. Az állami foglalkoztatásra irányuló intézkedések középpontjában a közalkalmazottak kiválasztásának és felvételének reformja áll. Az új rendszert azonnal tesztelni kell a terv irányításához szükséges személyzet kiválasztásával. A reform egy egységes felvételi platform létrehozására irányuló beruházásokkal, a továbbképzésre és az átképzésre irányuló beruházásokkal, valamint a közigazgatási pályamodellek reformjával társul. Tervben van a közigazgatási eljárások adminisztratív egyszerűsítése eseti jogalkotási beavatkozások („gyorsított eljárás”) révén, valamint a közérdek által nem indokolt engedélyek megszüntetése. Ezeket az intézkedéseket a különböző közigazgatási szervek digitalizációjának fellendítésére irányuló jelentős beruházások és reformok egészítik ki és erősítik. A reformok gyors végrehajtásának és az IKT-beruházások megvalósításának biztosítása érdekében létrehoznak egy kifejezetten a digitális közigazgatást szolgáló, a digitális átállással foglalkozó hivatalt.

(17)Az egészségügyi ágazatot érintő számos reform és beruházás célja az ahhoz szükséges előfeltételek megteremtése, hogy biztosítsák az egészségügyi szolgáltatás nagyobb rezilienciáját, különös tekintettel a helyi egészségügyre, a távorvoslásra és a rendszer digitalizációját célzó beruházásokra. Az ágazati reformokkal párosuló jelentős beruházások célja a kettős átállás, valamint a kutatás és az innováció támogatása, figyelembe véve a regionális különbségeket. Ez különösen a digitális infrastruktúra kiépítésére és korszerűsítésére, a körforgásos gazdaság kifejlesztésére és a hulladék- és vízgazdálkodás javítására, az épületek energiahatékonyságának növelésére, a megújuló energia termelésének fellendítésére, a fenntartható közlekedés bővítésére és a vízközművek széttagoltságának csökkentésére irányuló intézkedéseket érinti. Számos beruházás és reform irányul a kutatás és innováció fellendítésére, különös tekintettel a fiatal kutatókra, valamint az állami és magánintézmények bevonására.

(18)A terv jelentős reformokat is előirányoz az általános üzleti környezet javítására és a verseny előtt álló akadályok csökkentésére. Egy új éves versenyjogi törvény elfogadása 2021-ben várhatóan csökkenti a vállalkozásindításhoz szükséges időt Olaszországban, és növeli a helyi közszolgáltatási szerződések odaítélésével kapcsolatos versenytárgyalások számát, elsősorban a hulladékkezelés és a szállítás (különösen kikötők, regionális vasút és helyi tömegközlekedés), valamint a koncessziók (különösen autópályák, e-mobilitáshoz kapcsolódó töltőállomások és vízenergia) terén. Az energiával kapcsolatos ágazati jogszabályok fokozatosan kivezetik a villamos energia szabályozott árait, és olyan kísérő intézkedéseket tartalmaznak, amelyek támogatják a lakossági energiapiacokon a verseny fokozódását és a második generációs intelligens fogyasztásmérők bevezetését. A közbeszerzési jogszabályok felülvizsgálata magában foglalja a szerződések közzététele és odaítélése közötti idő lerövidítésére, a közbeszerzési politika összehangolására, az e-közbeszerzés elterjedésére, a közbeszerzők professzionalizálására és az ajánlatkérő szervek racionalizálására irányuló szabályozásokat. Mindennek a végrehajtása a várakozások szerint azt szem előtt tartva történik, hogy megfelelő egyensúlyt biztosítsanak az egyszerűsítésből eredő előnyök és a korrupció elleni és a csalás elleni ellenőrzések között. A terv a piacfelügyeleti hatóságok megszilárdítását, a termékellenőrzés digitalizációját és új akkreditált laboratóriumok létrehozását irányozza elő. Az üzleti környezet említett javítása várhatóan elősegíti a vállalkozói szellemet és a verseny számára jobb keretfeltételeket, továbbá támogatja az erőforrások hatékonyabb elosztását és a kapcsolódó potenciális termelékenységnövekedést.

(19)A terv ezenfelül a polgári, a büntető és a közigazgatási igazságszolgáltatási rendszer reformjára és korszerűsítésére vonatkozó ambiciózus intézkedéseket tartalmaz. A tervben előirányzott beruházások célja a bíróságok digitalizációja, a bírák és a személyzet képzése, valamint a bíróságok általános hatékonyságának növelése, rövid távon a szervezeti tényezőkre irányulóan, hogy a kidolgozás alatt álló reformok gyorsabban hozhassanak eredményeket. Az „eljárási hivatal” létrehozása és megerősítése az igazságszolgáltatási reform szerves részeként minden bizonnyal támogatja a bíróságokat, azzal a céllal, hogy csökkenjen a meglévő bírósági ügyhátralék és az eljárások teljes hossza, ami a helyreállítási stratégia részeként segít biztosítani a reformok és beruházások gyors végrehajtását, és ez pozitív hatást gyakorol a korrupció elleni küzdelemre és az általános üzleti környezetre is. Ezek az intézkedések várhatóan javítani fogják az igazságszolgáltatás minőségét is azáltal, hogy támogatják a bíróságokat a tanulmányokkal, jogi kutatással, aktusok megszövegezésével, az iratrendezéssel kapcsolatos szokásos tevékenységekben, és ezáltal a bírák az összetettebb feladatokra összpontosíthatnak.

(20)A fent említett kihívások kezelése révén a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan hozzá fog járulni az Olaszországban fennálló egyensúlyhiány 3 kiigazításához is, mindenekelőtt a magas államadósság és a tartósan gyenge termelékenységi dinamika tekintetében, a magas munkanélküliséggel és a nemteljesítő hitelek még mindig magas, ámde csökkenő tendenciát mutató szintjével jellemzett környezetben.

A növekedési potenciálhoz, a munkahelyteremtéshez, valamint a gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciához való hozzájárulás

(21)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének c) pontjával és V. mellékletének 2.3. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan jelentős hatást gyakorol („A” minősítés) a növekedési potenciál megerősítésére, a munkahelyteremtésre, valamint Olaszország gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciájára, hozzájárulva a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, többek között a gyermekekre és fiatalokra vonatkozó szakpolitikák előmozdítása révén, valamint a Covid19-válság gazdasági és társadalmi hatásának enyhítéséhez, ezáltal fokozva az Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és konvergenciát.

(22)A Bizottság szolgálatai által készített szimulációkból kiderül, hogy a terv alkalmas arra, hogy Olaszország GDP-jét 2026-ig 2,5 %-kal növelje 4 . Noha rövid távon a megnövekedett állami beruházások révén a keresleti hatások dominálnak, a nagyobb mértékű beruházás az előrejelzések szerint erősíti az állami tőkeállományt, ami középtávon pozitív hatást gyakorol a potenciális és a tényleges GDP-re. A terv várhatóan hozzájárul majd a területi kohézió támogatásához. A terv a konkrét területi rendeltetésű beruházások legalább 40 %-át a déli régiókhoz allokálja. Várhatóan kezelni fogja az infrastrukturális hiányt és fokozza a kevésbé fejlett régiók termelékenységét és versenyképességét a szélessávba, nagy sebességű vasutakba és a regionális vonalakba, a hulladék- és vízgazdálkodásba, a kikötőkbe és a különleges gazdasági övezetekben a „utolsó mérföld” összeköttetésekbe történő beruházások révén. A déli és a belső területek külön figyelmet kapnak a városi területek újjáélesztését és a lakosság legkiszolgáltatottabb csoportjai körülményeinek javítását célzó beavatkozásoknál is. A tervben előirányzott reformok, mindenekelőtt a közigazgatás reformja, valamint a helyi közigazgatás igazgatási kapacitásának támogatásához kapcsolódó intézkedések várhatóan hozzájárulnak a közigazgatás hatékonyságának javításához ezekben a régiókban.

(23)A terv több komponensben olyan jelentős beruházások széles körét irányozza elő az egyenlőtlenségek és a társadalmi sebezhetőségek csökkentésére, amelyek szintén különös figyelmet fordítanak az ország déli részére. Számos fontos dimenzió kerül előtérbe, például nagyobb számú szociális lakás biztosítása, különösen a fogyatékossággal élő és a nem önellátó idősek szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása, az otthoni ápolás-gondozás kiterjesztése vagy a hátrányos helyzetű közösségeknek városrehabilitációs tervek révén nyújtott támogatás. Ezeket a beavatkozásokat olyan reformok kísérik, amelyek az egyes szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést hivatottak egyszerűsíteni. Ilyen például a fogyatékossággal élő személyekre vonatkozó kerettörvény vagy a távorvoslás és a lakosságközeli hálózat kiterjesztése. Ezek az intézkedések –a többi, például a foglalkoztatáshoz, oktatáshoz, vagy egészségügyhöz kapcsolódó komponensben szereplő intézkedésekkel együtt – a szociális jogok európai pillérének számos elvét érintik.

(24)A terv a fiatalokra és a gyermekekre vonatkozó szakpolitikákra is összpontosít olyan intézkedések révén, mint az óvodák és gyermekgondozási szolgáltatások színvonalának javítása és kapacitásának növelése, amelyek tekintetében Olaszország elmarad az uniós átlagtól. A terv emellett elő kívánja mozdítani a felsőoktatási képzésekre való beiratkozást, különösen a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika terén, továbbá létrehozza a rövid időtartamú posztgraduális kurzusokat kínáló felsőoktatási intézmények hálózatát. A terv számos intézkedést tartalmaz az olasz kutatási kapacitás megerősítésére, mindenekelőtt a kiemelkedő kutatók és vezetők mobilitásának megkönnyítésére irányuló reformot, a forráskezelés egyszerűsítését, és a kutatói életpálya reformját. A terv várhatóan támogatni fogja a digitális technológiáknak az alap- és középfokú oktatási rendszerbe való integrálását is a digitális eszközök osztálytermekben való használatával, az oktatási tartalmak digitalizálásával és az olyan oktatási technológiákkal felszerelt laborok létrehozásával, mint például a programozható robotok. A terv a fiatalok foglalkoztathatóságának megerősítését, valamint a digitális és zöld átállás keretében a munkahelyteremtés támogatását célzó intézkedéseket is előirányoz. Végül, az oktatási rendszer és az aktív munkaerőpiaci intézkedések reformjai várhatóan javítani fogják a keretfeltételeket és segítik az említett beruházások megtérülését.

(25)A terv a humán tőke bővítésére és az egyenlő oktatási lehetőségek országszerte történő előmozdítására irányuló beruházásokat és reformokat is tartalmaz, amelyek várhatóan hozzájárulnak majd az iskolai infrastruktúra és az oktatási eredmények tekintetében fennálló egyenlőtlenségek és regionális eltérések csökkentéséhez. A déli régiók várhatóan jelentős mértékben profitálnak a sportlétesítményekbe, óvodákba és diákszállásokba tervezett beruházásokból, továbbá az egyetemi ösztöndíjak megnövelt számából, valamint a korai iskolaelhagyás csökkentésére és a kiszolgáltatott helyzetben lévő diákok oktatási eredményeinek javítására irányuló célzott projektekből. A tervben foglalt intézkedések célja továbbá a kompetenciák és készségek megerősítése a közép- és felsőoktatásban, a szociális szolgáltatások javítása a belső területeken, valamint a szervezett bűnözésből elkobzott javak hasznosításának fokozása és a területi egészségügyi ellátás megerősítése.

A jelentős károkozás elkerülése

(26)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének d) pontjával és V. mellékletének 2.4. pontjával összhangban Olaszország helyreállítási és rezilienciaépítési terve várhatóan biztosítja, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok és beruházási projektek végrehajtására irányuló egyetlen intézkedés se okozzon jelentős kárt („A” minősítés) a környezeti célkitűzések – nevezetesen az éghajlatváltozás mérséklése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, a körforgásos gazdaság, a környezetszennyezés megelőzése és csökkentése, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása – tekintetében az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5 17. cikke értelmében (a jelentős károkozás elkerülését célzó elv). Az elvnek való megfelelése tekintetében végzett értékelés során Olaszország követte az Európai Bizottságnak a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatását (2021/C58/01), és szükség esetén a jelentős károkozás elkerülése érdekében kötelezettséget vállal a vonatkozó mérföldkövekben és célokban beépített specifikus intézkedések végrehajtására.

(27)A terv egyes intézkedései a jellegükre tekintettel különös figyelmet igényeltek a jelentős károkozás elkerülésének biztosítása érdekében. Mérföldköveket kell bevezetni be a felújításra, a biometánra, a hidrogénre, az öntözésre és az utolsó mérföld összeköttetésekre irányuló beruházások tekintetében. A felújításból származó hulladékot a körforgásos gazdaság elveivel összhangban kell kezelni. A hulladékkezelési intézkedések a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek megfelelően nem tartalmaznak égetésre vagy mechanikai-biológiai kezelésre irányuló beruházásokat. A járműflották és a gépállomány cseréjére irányuló intézkedések biztosítják, hogy csak a tiszta üzemű járművek részesülhessenek finanszírozásban. A járművekben használt biometán megfelel a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló (átdolgozott) (EU) 2018/2001 irányelvnek. Külön biztosítékokat vezettek be a biológiai sokféleség megőrzése tekintetében is.

A zöld átálláshoz, többek között a biológiai sokféleség előmozdításához való hozzájárulás

(28)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének e) pontjával és V. mellékletének 2.5. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hozzájárulnak a biológiai sokféleségre is kiterjedő zöld átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. Az intézkedések az (EU) 2021/24 rendelet VI. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint a terv teljes allokációjának 37,5 %-át kitevő összegben járulnak hozzá az éghajlat-politikai célkitűzésekhez. Az (EU) 2021/241 rendelet 17. cikkének megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési terv összhangban van a 2030-ra vonatkozó nemzeti energia- és klímatervben foglalt információkkal.

(29)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv a zöld átállással kapcsolatos kihívások kezelését célzó beruházások és reformok széles körét tartalmazza, és összességében jól illeszkedik az európai zöld megállapodás prioritásaihoz és a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai céltervéhez, valamint ahhoz a célhoz, hogy Európa 2050-re az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens legyen. A terv számos intézkedést tartalmaz az épületek energiahatékonysági célú felújítására vonatkozóan, különösen a Superbonus lakhatási adókedvezmény révén, de közvetlen befektetéseket is előirányoz az önkormányzatok, iskolák, igazságügyi épületek, hotelek, múzeumok, mozik és színházak energiahatékonyságának javítása céljából. A terv célja továbbá a villamosenergia- és gázpiaci verseny fokozása, valamint a megújuló energiaforrások használatának ösztönzése. Ezek a beavatkozások olyan beruházásokat foglalnak magukban, amelyek célja a megújuló energiaforrások támogatása az energiaközösségek és az együttesen termelő-fogyasztók számára, valamint a tengeri energiatermelés és az intelligens energiahálózatok fejlesztése.

(30)A terv reformokat tartalmaz a megújulóenergia-termelés engedélyezésének megkönnyítésére, valamint a hidroelektromosság-koncessziók odaítélésének megreformálására. A terv a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére összpontosít, és jelentős beruházásokat irányoz elő a fenntartható városi mobilitás, többek között az e-mobilitás terén, valamint a vasúti infrastruktúra fellendítésére a modális váltás támogatása érdekében, továbbá a légi és tengeri közlekedés és a mezőgazdaság üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentése érdekében. A terv továbbá támogatja Olaszország éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítéseit, valamint a szeizmikus jelenségekkel szembeni rezilienciát, és az infrastruktúrák minőségét. A terv várhatóan hozzájárul majd a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jelenlegi kihívások kezeléséhez, a körforgásos gazdaság előmozdításához, a víz- és szennyvízgazdálkodás javításához, valamint a biológiai sokféleség védelmének fokozásához. E célból a terv olyan intézkedéseket irányoz elő, mint a körforgásos gazdaságra vonatkozó új stratégia elfogadása, a hulladékkezelő létesítmények korszerűsítése és újak létrehozása, a vízügyi infrastruktúra fejlesztése a kínálat javítása és a vízveszteség csökkentése érdekében, továbbá az újraerdősítésre, a természeti területek, a tengerfenék és a tengeri élőhelyek helyreállítására irányuló intézkedéseket.

A digitális átálláshoz való hozzájárulás

(31)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének f) pontjával és V. mellékletének 2.6. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hatékonyan hozzájárulnak a digitális átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. Az intézkedések az (EU) 2021/24 rendelet VI. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint a terv teljes allokációjának 25,1 %-át kitevő összegben járulnak hozzá a digitális célkitűzésekhez.

(32)Összességében tizenkét komponens tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek széles körű, több területre kiterjedő megközelítést alkalmazva járulnak hozzá a digitális átálláshoz. Jelentős beruházásokat terveznek a vállalkozások digitalizációja terén, az intelligensebb gyártási rendszerekre irányuló adóügyi ösztönzőkre összpontosítva (Transizione 4.0). A terv emellett az egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások közötti K+I együttműködésre és technológiatranszferekre szolgáló hálózatok támogatását is előirányozza. A szupergyors széles sávú hálózatok és az 5G konnektivitás kiépítésére irányuló beruházások várhatóan hozzájárulnak a 2030-ra kitűzött európai digitális célok eléréséhez, gyors végrehajtásuk pedig a gazdaság és a társadalom egészében jelentős előnyökkel járna.

(33)Egyéb jelentős beruházások a közigazgatás digitalizációját célozzák az általános közigazgatás, az egészségügyi ágazat és az oktatási ágazat számára tervezett intézkedésekkel. Ezen intézkedések eredményes végrehajtása hozzájárulna időtálló digitális infrastruktúrák kiépítéséhez, a kiberbiztonság megerősítéséhez, és a közigazgatás hatékonyabbá, reziliensebbé és polgárokhoz közel állóvá alakításához. A terv olyan intézkedéseket is előirányoz, amelyek kiegészítik az igazságszolgáltatás digitalizációjára irányuló nemzeti beruházásokat.

(34)A digitális átállás jelentős kihívásokat jelent Olaszország számára, mivel az ország jelentős hiányosságokkal szembesül mind az alapvető, mind a magasabb szintű digitális készségek terén, ami a termelési rendszer alacsony fokú digitalizáltságában is tükröződik. A terv az említett kihívások kezeléséhez a lakosság, a digitális kirekesztés kockázatának jobban kitett személyek, a tanárok, a közalkalmazottak és a munkavállalók készségigényeit célzó beruházásokkal kíván hozzájárulni. A magasabb szintű digitális készségek fejlesztésével szélesebb körű intézkedések keretében foglalkoznak, amelyek hozzájárulnak a műszaki és speciális digitális készségek rendelkezésre állásának növeléséhez.

Tartós hatás

(35)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének g) pontjával és V. mellékletének 2.7. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan nagymértékben („A” minősítés) tartós hatást gyakorol Olaszországra.

(36)A terv olyan kulcsfontosságú reformokat tartalmaz, amelyek segítik Olaszország régóta fennálló kihívásainak kezelését, és alkalmasak arra, hogy strukturálisan javítsák az olasz gazdaság versenyképességét. A közigazgatás javasolt reformja például várhatóan kiegészíti és kiteljesíti a 2014-ben elfogadott átfogó reformot. Az új intézkedések teljes körű, gyors és megfelelő végrehajtása várhatóan növeli a közigazgatás hatékonyságát. Mindez a polgári és büntetőjogi eljárások ügyhátralékának látványos csökkentését, valamint a közigazgatási eljárások ügyhátralékának csökkentését célzó, tervezett igazságügyi reformmal együtt várhatóan jelentősen javítani fogja a gazdaság működését. A terv továbbá ambiciózus reformokat tartalmaz az üzleti környezet akadályainak felszámolása, és a gazdaság egyes ágazatainak átláthatóbbá és a verseny előtt nyitottabbá tétele érdekében. Az olyan ágazati reformok, mint amelyeket az energia- és a vízügyi ágazatban terveznek, szintén jelentős hiányosságokat orvosolnak a főbb akadályok felszámolása révén, és várhatóan tartós pozitív hatással lesznek a növekedésre és a termelékenységre. Ezek a reformok várhatóan növelni fogják az olasz gazdaság különböző ágazataiban tervezett átfogó beruházások megtérülését, amelyek várhatóan az egész országban fejlesztik a fizikai infrastruktúrát, erősítik a humán tőkét, és felgyorsítják a zöld és digitális átállást. A terv tartós hatása a terv és – a többek között kohéziós politikai alapokból finanszírozott – egyéb programok közötti szinergiák révén is fokozható, nevezetesen a mélyen gyökerező területi kihívások érdemi kezelése és a kiegyensúlyozott fejlődés előmozdítása révén.

Nyomon követés és végrehajtás

(37)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének h) pontjával és V. mellékletének 2.8. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt intézkedések várhatóan megfelelő módon („A” minősítés) biztosítják a terv eredményes nyomon követését és végrehajtását, a tervezett ütemtervre, mérföldkövekre és célokra, valamint a kapcsolódó mutatókra is kiterjedően.

(38)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához és nyomon követéséhez többszintű kormányzást terveznek. Ez elsősorban a következőket foglalja magában: politikai szinten a Miniszterek Tanácsának elnökségével működő irányítóbizottság; a szociális párbeszéd szintjén az érintett érdekelt feleket bevonó tanácsadó testület; technikai szinten a Miniszterek Tanácsának elnökségén belül létrehozott titkárság az irányítóbizottság és a tanácsadó testület munkájának támogatására, a Gazdasági és Pénzügyminisztériumon belül létrehozott központi koordinációs és felügyeleti struktúra, és az egyes intézkedésekért felelős központi közigazgatási szervek szintjén azonosított technikai koordinációs struktúrák. A modell egy független ellenőrző szerv létrehozását is előirányozza a belső ellenőrzési rendszerek végrehajtásához. A tervben szereplő intézkedések operatív végrehajtásáért a releváns hatáskörök alapján a központi és helyi közigazgatás felelős. Az irányítási modell egyértelműen meghatározza a terv végrehajtásához, a nyomon követéshez és a jelentéstételhez kapcsolódó felelősségi területeket. A felelősségi köröket és a megbízatásokat a 2021. május 31-i 77. sz. törvényerejű rendelet rögzíti, amely hozzájárul az érintett szervek felhatalmazásához. Ez a modell arra hivatott, hogy szinergiákat teremtsen és biztosítsa a koordinációt az eszköz és más uniós programok között, lehetőséget adva az uniós alapok olaszországi felhasználásának javítására. Az adminisztratív kapacitás – többek között további humán erőforrások és a közigazgatásoknak nyújtott technikai támogatás révén történő – megerősítését, valamint a közigazgatási eljárások egyszerűsítését jogszabályok irányozzák elő és rögzítik (2021. június 9-i 80. sz. törvényerejű rendelet és a 2021. május 31-i 77. sz. törvényerejű rendelet), azzal a céllal, hogy biztosítsák a terv intézkedéseinek időben történő és hatékony végrehajtását. Végül, a 2021. május 31-i 77. sz. törvényerejű rendelet a végrehajtási kérdések kezelésére eseti mechanizmusokat irányoz elő és rögzít. Az olasz terv mérföldkövei és céljai egyértelműek és reálisak, és megfelelően tükrözik a tervben előirányzott beruházásokat és reformokat. A releváns mutatók relevánsak, elfogadhatók és kellően megalapozottak.

(39)A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az eszköz keretében nyújtott pénzügyi támogatást az (EU) 2021/241 rendelet 34. cikkével összhangban közöljék és elismerjék. A technikai támogatási eszköz keretében a tagállamok technikai támogatást kérhetnek tervük végrehajtásához.

Költségszámítás

(40)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének i) pontjával és V. mellékletének 2.9. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltségére vonatkozó, a tervben közölt indokolás közepes mértékben („B” minősítés) megfelel a következőknek: észszerű és valószerű, összhangban van a költséghatékonyság elvével és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.

(41)Olaszország a tervben szereplő minden olyan intézkedésre vonatkozóan költségbecslést nyújtott be, amely költségekkel jár. Összességében a költségbecslések eléréséhez használt módszertan és feltevések a terv legtöbb intézkedése tekintetében egyértelműek és megalapozottak, és gyakran hasonló jellegű korábbi projekteken vagy releváns háttértanulmányokon alapulnak. Mindazonáltal egyes intézkedések esetében a költségbecslésekhez használt módszertannal és alapokkal kapcsolatos releváns részletek hiányoznak vagy nem teljesek, ami megakadályozza a költségbecslések teljes körű pozitív értékelését. Következésképpen a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltségére vonatkozó költségbecslés indoklása közepes mértékben észszerű és valószerű. Végül, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége megfelel a költséghatékonyság elvének és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.

A pénzügyi érdekek védelme

(42)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének j) pontjával és V. mellékletének 2.10. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt intézkedések és az ebben a határozatban foglalt kiegészítő intézkedések megfelelőek („A” minősítés) ahhoz, hogy megelőzzék, feltárják és korrigálják a korrupciót, a csalást és az összeférhetetlenséget az említett rendelet alapján biztosított források felhasználása során, és az intézkedések várhatóan eredményesen biztosítják az említett rendelet alapján nyújtott és más uniós programokból származó finanszírozás kettősségének elkerülését. Ez nem érinti az uniós jognak való megfelelés előmozdítására és érvényesítésére szolgáló egyéb instrumentumok és eszközök alkalmazását, többek között a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenségek megelőzése, feltárása és korrekciója, valamint az Unió pénzügyeinek az (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő védelme tekintetében.

(43)A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt belső kontrollrendszer és intézkedések felépítése kellően megbízható, a kapcsolódó struktúrák leírása egyértelmű. A terv a belső kontrollfeladatok ellátására egyértelmű szereplőket (szerveket/szervezeteket) határoz meg, és ismerteti szerep- és felelősségi köreiket. A gazdasági és pénzügyminisztériumot bízták meg az átfogó koordinációval, és a minisztériumon belül létrehoztak egy független ellenőrző szervet, amelynek megbízatását a 2021. május 31-i 77. sz. törvényerejű rendelet rögzíti. Az adminisztratív kapacitás megerősítése érdekében eseti munkaerő-felvételt irányoztak elő.

(44)A kontrollrendszer és más releváns intézkedések, így a végső kedvezményezettekre vonatkozó adatok gyűjtését és rendelkezésre bocsátását a következők biztosítják: 2022 közepétől egy egységes informatikai rendszer (ReGiS), addig pedig meglévő adatfeldolgozási eszközökön alapuló, erre a célra kiigazított átmeneti informatikai megoldások használata. Az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti adatgyűjtés a közigazgatási adatbázisokból, többek között például a pályázati azonosító kódon (CIG) alapuló adatbázisokból származó információkon alapul. Az ellenőrző szerv az átmeneti informatikai megoldásokkal kapcsolatban elvégzi az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett adatok gyűjtésének és az azokhoz való hozzáférés biztosításának ellenőrzését. Az ellenőrző szerv ezen kötelezettségvállalása és az arról való jelentéstétel mérföldkőként szerepel e határozat mellékletében. Ezek az intézkedések megfelelőnek tekinthetők a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz szerinti források felhasználása során a korrupció, a csalás, az összeférhetetlenség megelőzése, feltárása és korrigálása, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós programokból származó kettős finanszírozás elkerülése tekintetében.

(45)A belső kontroll és az adatgyűjtő intézkedések, valamint a jelentéstételi struktúrák megfelelő működése, továbbá az egységes rendszerre (ReGiS) való átállás rendkívül fontos a célok és mérföldkövek teljesítésével kapcsolatos jelentéstétel és a kifizetési kérelem megállapítása szempontjából. Az átmeneti informatikai megoldások, az új informatikai környezet (ReGiS) kifejlesztésének előrehaladása és az erre az adattároló rendszerre való tényleges átállás egyedi informatikai ellenőrzési munkát igényel az ellenőrző szerv részéről a tekintetben, hogy a ReGiS képes-e ellátni a tervben leírt funkciókat, különös tekintettel az adatok integritására és az ellenőrzési nyomvonal fenntartására. Az átmeneti rendszer esetében az ellenőrző szerv az első kifizetési kérelemmel együtt ellenőrzési jelentést nyújt be, amelyben megerősíti az adattároló rendszer funkcióit.

(46)A terv végrehajtásával összefüggésben a meglévő rendelkezések megerősítését tervezik a csalás, korrupció és összeférhetetlenség megelőzése, feltárása és korrigálása céljából. A Guardia di Finanza, a korrupcióellenes hatóság (ANAC) és az olasz számvevőszék szerepe mellett megemlítik az egyedi projektkódok és az ARACHNE használatát is, egyebek mellett a kettős finanszírozási kockázatok elkerülése érdekében.

A terv koherenciája

(47)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének k) pontjával és V. mellékletének 2.11. pontjával összhangban a terv nagymértékben („A” minősítés) olyan intézkedéseket tartalmaz a reformok és a közberuházási projektek végrehajtására vonatkozóan, amelyek koherens intézkedéseket jelentenek.

(48)Az olasz helyreállítási és rezilienciaépítési terv stratégiai és következetes jövőképet vázol fel a terv egészében, a komponensek és az egyedi intézkedések közötti átfogó koherenciával. Az egyes komponensekben szereplő reformok és beruházások következetesek és egymást erősítik, és jelentős a komplementaritás is a komponensek között. A tervben például számos komponens irányoz elő az energiahatékonyság előmozdítását vagy annak biztosítását célzó intézkedéseket, hogy a kifejezetten a zöld és ökológiai átállással járó negatív hatásokon túl ne legyen semmilyen negatív hatás az energiafogyasztásra nézve. További példa, hogy minden komponens prioritásként kezeli az ifjúságot, a nemek közötti egyenlőséget és a területi kohéziót, tekintet nélkül konkrét hatókörükre. A komponensen belül javasolt egyetlen intézkedés sem ellentétes a többi intézkedéssel vagy gyengíti azokat, és nincs ellentmondás a különböző komponensek között.

Egyenlőség

(49)Olaszország helyreállítási és rezilienciaépítési terve olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek várhatóan hozzájárulnak a nemek közötti egyenlőség és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség terén az ország előtt álló kihívások kezeléséhez. Konkrétan olyan intézkedések tartoznak ide, amelyek a nemek közötti egyenlőség kihívásait kezelik, mint például a női vállalkozók támogatása vagy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó nemzeti tanúsítási rendszer létrehozása. Külön intézkedéseket terveznek a fiatalabbak esélyegyenlőségének támogatására, többek között olyan intézkedésekkel, amelyek célja a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika terén folytatott tanulmányok ösztönzése, a digitális és innovációs készségek fejlesztése, különös hangsúlyt helyezve a nemek közötti egyenlőségre és a mindenkit megillető esélyegyenlőségre. A közösségi és otthoni szociális és egészségügyi szolgáltatások – például innovatív lakhatási megoldások és felszerelések – javítására irányuló intézkedések célja a fogyatékossággal élő személyek és az idősek önálló életvitelének előmozdítása. A terv kifejti, hogy a különböző komponensek várhatóan hogyan járulnak hozzá közvetlenül vagy közvetve az egyenlőtlenség kezeléséhez és az esélyegyenlőség előmozdításához, különös tekintettek a nőkre és a fiatalokra. Mindazonáltal bizonyos csoportok – például etnikai vagy faji kisebbségekhez tartozó személyek – esetében a várható hozzájárulás nem egyértelmű a tervben. Különösen akkor, ha a feltételezett hozzájárulás csak közvetett, alapvető fontosságú a terv konkrét végrehajtásának szoros nyomon követése annak biztosítása érdekében, hogy a terv meghozza a várt eredményeket és egy átfogó stratégia részét képezze, szinergiát alkotva az olyan nemzeti esélyegyenlőségi politikákkal, mint a 2021–2026 közötti időszakra szóló, nemek közötti egyenlőségre vonatkozó nemzeti stratégia.

Biztonsági önértékelés

(50)Az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (4) bekezdésének g) pontjával összhangban a terv biztonsági önértékelést tartalmaz a felhőszolgáltatásokhoz és közigazgatási infrastruktúrához kapcsolódó beruházásokról. Ami a konnektivitással, mindenekelőtt az 5G kiépítésével kapcsolatos intézkedéseket illeti, Olaszország kijelentette, hogy egy későbbi szakaszban tervezi elvégezni az értékelést, figyelembe véve a feltérképezésből és a nyilvános konzultációkból eredő konnektivitási forgatókönyveket. E tekintetben Olaszország kijelentette, hogy elemezni fogja a kockázati forgatókönyveket, és intézkedéseket hajt végre a potenciális biztonsági kockázatok elkerülésére vagy mérséklésére.

Határokon átnyúló és több országot átfogó projektek

(51)A terv beruházásokat tartalmaz a transzeurópai közlekedési (TEN-T) folyosók és az Olaszország és Ausztria közötti, határokon átnyúló vasúti összeköttetés mentén a Verona-Brennero vonalon a bolzanói elkerülő út befejezésén keresztül, amely az Olaszország és Észak- és Kelet-Európa közötti személy- és áruszállítás fontos csomópontja. Emellett az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer legalább 3 400 km-nyi kiépítése lehetővé teszi a más tagállamok vasúti rendszereivel való átjárhatóságot. A terv az optikai szálas és az 5G alapú technológiák európai 5G folyosók mentén való bevezetését támogató intézkedéseket tartalmaz. A terv emellett előirányozza az olasz vállalkozások jóváhagyott és tervezett közös európai érdeket szolgáló fontos projektekben, valamint kutatás-fejlesztési partnerségekben való részvételének finanszírozását, és a tudás és a tapasztalatok más európai országokkal való megosztása érdekében az európai digitális innovációs központok hálózatának megerősítését.

Konzultációs folyamat

(52)A terv konzultációs és interakciós folyamaton ment keresztül számos érdekelt fél részvételével, köztük regionális és helyi hatóságokkal, civil társadalmi szervezetekkel, szociális partnerekkel, valamint tudományos dolgozókkal és politikai szakértőkkel. Miután az olasz parlament véleményt nyilvánított a kormány által a terv kidolgozásához javasolt stratégiai iránymutatásokról, 2021. január 12-én a Miniszterek Tanácsa jóváhagyta az első változatot. A 2021. februári kormányváltást követően folytatódott a terv vázlatának vizsgálata és az érdekelt felekkel folytatott konzultációk. A képviselőház és a szenátus számos meghallgatást tartott különböző érdekelt felekkel, például regionális és helyi hatóságokkal, szociális partnerekkel, civil társadalmi szervezetekkel és intézményi testületekkel, és ezekről eseti jelentéseket hagyott jóvá, valamint ennek alapján a terv véglegesítésére irányadó állásfoglalásokat. Ezenkívül maga a kormány is párbeszédet folytatott a regionális és helyi hatóságokkal az állam és a régiók konferenciájának keretében. E folyamat eredményeként a felülvizsgált tervet benyújtották a Parlamentnek, amely jóváhagyta annak a Bizottság felé történő továbbítását.

(53)Ami a végrehajtási szakaszban zajló konzultációs folyamatot illeti, az olasz helyreállítási és rezilienciaépítési tervben előirányzottak szerint folytatják a terv végrehajtásában részt vevő különböző közigazgatási szervekkel és az érdekelt felekkel folytatott rendszeres párbeszédet. E célból az irányítási modell egy tanácsadó testület létrehozását tervezi, amelyben gazdasági és szociális partnerek vesznek részt. A releváns szereplők felelősségvállalásának biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy az érintett helyi hatóságokat és érdekelt feleket, köztük a szociális partnereket, bevonják a tervben foglalt beruházások és reformok végrehajtásába.

Pozitív értékelés

(54)Miután a Bizottság pozitív értékelést adott az olasz helyreállítási és rezilienciaépítési tervről, amelyben megállapította, hogy a terv kielégítő mértékben megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, az említett rendelet 20. cikkének (2) bekezdésével összhangban ebben a határozatban meg kell határozni a terv végrehajtásához szükséges reformokat és beruházási projekteket, a releváns mérföldköveket, célokat és mutatókat, valamint az Unió által a terv végrehajtásához vissza nem térítendő pénzügyi támogatás és hitel formájában rendelkezésre bocsátott összeget.

Pénzügyi hozzájárulás

(55)Olaszország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének becsült összköltsége 191 499 177 889 EUR. Mivel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kielégítő módon megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, továbbá mivel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége magasabb az Olaszország számára rendelkezésre álló maximális pénzügyi hozzájárulásnál, az Olaszország helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez allokált pénzügyi hozzájárulásnak az Olaszország helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez rendelkezésre álló pénzügyi hozzájárulás teljes összegével kell egyenlőnek lennie.

(56)Az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Olaszországra vonatkozó maximális pénzügyi hozzájárulás kiszámítását várhatóan 2022. június 30-ig aktualizálják. Ezért az említett rendelet 23. cikkének (1) bekezdésével összhangban Olaszország számára rendelkezésre kell bocsátani egy összeget, amely 2022. december 31-ig jogi kötelezettségvállalással terhelhető. Amennyiben a maximális pénzügyi hozzájárulás aktualizálása nyomán szükséges, a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján indokolatlan késedelem nélkül módosítania kell ezt a határozatot az aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulás beillesztése érdekében.

(57)Emellett a további reformok és beruházások támogatása érdekében Olaszország hitel formájában nyújtott támogatást kért. Az Olaszország által igényelt hitel maximális összege egyenlő a folyó árakon számított 2019. évi bruttó nemzeti jövedelmének 6,8 %-ával. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége magasabb az Olaszország részére rendelkezésre álló pénzügyi hozzájárulás és a hitel formájában kért támogatás összegénél.

(58)A nyújtandó támogatást a Bizottság által az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat 6 5. cikke alapján az Unió nevében felvett kölcsönből finanszírozzák. A támogatást részletekben kell kifizetni, mihelyt Olaszország kielégítő módon teljesítette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához kapcsolódóan azonosított releváns mérföldköveket és célokat.

(59)Olaszország a pénzügyi hozzájárulás 13 %-ának és a hitel 13 %-ának előfinanszírozását kérte. Az említett összeget az (EU) 2021/241 rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében előírt finanszírozási megállapodás és az említett rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében előírt hitelmegállapodás hatálybalépéstől függően és azokkal összhangban kell Olaszország rendelkezésére bocsátani.

(60)Ez a határozat nem érinti az uniós forrásoknak az (EU) 2021/241 rendelettől eltérő bármely más uniós program keretében történő odaítélésével kapcsolatos eljárások kimenetelét, sem pedig a belső piac működésének torzulásával kapcsolatos, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárások eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelésének jóváhagyása

Olaszország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében előírt kritériumok szerinti értékelését a Tanács jóváhagyja. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformokat és beruházási projekteket, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedéseket és ütemtervet – beleértve a releváns mérföldköveket és célokat, valamint a hitel folyósításához kapcsolódó további mérföldköveket és célokat –, a tervezett mérföldkövek és célok teljesítéséhez kapcsolódó releváns mutatókat, valamint a Bizottság számára az alapul szolgáló releváns adatokhoz való teljes körű hozzáférést biztosító szabályokat e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk
Pénzügyi hozzájárulás

(1)Az Unió vissza nem térítendő támogatás formájában 68 880 513 747 EUR összegű pénzügyi hozzájárulást bocsát Olaszország rendelkezésére 7 . 47 925 096 762 EUR összeg 2022. december 31-ig áll rendelkezésre jogi kötelezettségvállalás céljából. Amennyiben az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírt aktualizálás Olaszországra vonatkozóan ezzel az összeggel egyenlő vagy annál nagyobb összeget állapít meg, további 20 955 416 985 EUR összeget kell rendelkezésre bocsátani, amely jogi kötelezettségvállalással 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig terhelhető.

(2)A Bizottság az uniós pénzügyi hozzájárulást e határozat mellékletével összhangban részletekben bocsátja Olaszország rendelkezésére. A pénzügyi hozzájárulás 13 százalékának megfelelő összeget, azaz 8 954 466 787 EUR-t előfinanszírozási kifizetésként kell rendelkezésre bocsátani. Az előfinanszírozást és a részleteket a Bizottság egy vagy több részösszegben folyósíthatja. A részösszegek nagysága a finanszírozási források rendelkezésre állásától függ.

(3)Az előfinanszírozást az (EU) 2021/241 rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében előírt finanszírozási megállapodás hatálybalépésétől függően és azzal összhangban kell rendelkezésre bocsátani. Az előfinanszírozást a részletek kifizetéseivel szemben kell elszámolni.

(4)A részleteknek a finanszírozási megállapodással összhangban történő rendelkezésre bocsátása a rendelkezésre álló finanszírozási forrásoktól és az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkével összhangban hozott bizottsági határozattól függ, amely szerint Olaszország kielégítően teljesítette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával kapcsolatban meghatározott releváns mérföldköveket és célokat. Az (1) bekezdésben említett jogi kötelezettségvállalások hatálybalépésétől függően a kifizetésre való jogosultság érdekében a mérföldköveket és célokat legkésőbb 2026. augusztus 31-ig teljesíteni kell.

3. cikk
Hitel formájában nyújtott támogatás

(1)Az Unió Olaszország rendelkezésére bocsát legfeljebb 122 601 810 400 EUR összegű hitelt.

(2)A Bizottság a hitel formájában nyújtott támogatást e határozat mellékletével összhangban részletekben bocsátja Olaszország rendelkezésére. A hitel 13 százalékának megfelelő összeget, azaz 15 938 235 352 EUR-t előfinanszírozási kifizetésként kell rendelkezésre bocsátani. Az előfinanszírozást és a részleteket a Bizottság egy vagy több részösszegben folyósíthatja. A részösszegek nagysága a finanszírozási források rendelkezésre állásától függ.

(3)Az előfinanszírozást az (EU) 2021/241 rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében előírt hitelmegállapodás hatálybalépésétől függően és azzal összhangban kell rendelkezésre bocsátani. Az előfinanszírozást a részletek kifizetéseivel szemben kell elszámolni. 

(4)A részleteknek a hitelmegállapodással összhangban történő rendelkezésre bocsátása a rendelkezésre álló finanszírozási forrásoktól és az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkével összhangban hozott bizottsági határozattól függ, amely szerint Olaszország kielégítően teljesítette a hitelhez kapcsolódó és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával kapcsolatban meghatározott további mérföldköveket és célokat. A kifizetésre való jogosultság érdekében a további, a hitelhez kapcsolódó mérföldköveket és célokat legkésőbb 2026. augusztus 31-ig teljesíteni kell.

4. cikk
Címzettek

Ennek a határozatnak az Olasz Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    HL L 57., 2021.2.18., 17. o.

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25. o.).

(3)    Ezek a makrogazdasági egyensúlyhiányok az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke alapján 2019-ben és 2020-ban tett ajánlásokhoz kapcsolódnak.

(4)    Ezek a szimulációk az NGEU általános hatását tükrözik, amely magában foglalja a React-EU vonatkozó finanszírozását, valamint a Horizont, az InvestEU, az Igazságos Átmenet Alap, a vidékfejlesztés és a RescEU megnövelt finanszírozását is. A szimuláció nem tartalmazza a strukturális reformok lehetséges pozitív hatását, amely jelentős lehet.

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(6)    HL L 424., 2020.12.15., 1. o.

(7)    Ez az összeg az (EU) 2021/241 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerinti kiadásokból Olaszországra jutó arányos rész levonása utáni pénzügyi allokációnak felel meg, amelyet az említett rendelet 11. cikke szerinti módszertannal összhangban számítanak ki.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.6.22.

COM(2021) 344 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A Tanács végrehajtási határozata

Olaszország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

{SWD(2021) 165 final}

MELLÉKLET

1. SZAKASZ: A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS REZILIENCIAÉPÍTÉSI TERVBEN FOGLALT REFORMOK ÉS BERUHÁZÁSOK

1.A reformok és beruházások ismertetése

A.1. INTÉZKEDÉSCSOPORT 1. KOMPONENS:

1. Tengely – A közigazgatás digitalizálása: Az olasz helyreállítási és rezilienciaépítési terv M1C1 komponensének 1. tengelye az olasz közigazgatás digitalizálásának előmozdítását célzó intézkedéseket tartalmaz, és hét beruházást és három reformot foglal magában. A beruházások különösen a következőkre irányulnak: i. a közigazgatás meglévő digitális infrastruktúrájának racionalizálása és megszilárdítása; ii. a felhőalapú számítástechnika elterjedésének előmozdítása, iii. különös tekintettel a platformok és az adatszolgáltatások harmonizációjára és interoperabilitására, az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazására és az adatok hozzáférhetőségére az alkalmazásprogramozási interfészek (API-k) katalógusa révén; iv. valamennyi digitális közszolgáltatás elérhetőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az elfogadás szintjének és a felhasználók elégedettségének növelése céljából, v. Olaszország védelme a kiberbűnözés kockázataival szemben, vi. a nagy központi közigazgatások digitális átalakulásának előmozdítása; vii. a digitális szakadék kezelése a polgárok digitális készségeinek erősítésével. Az e tengelyhez tartozó reformok különösen a következőkre irányulnak: i. a közigazgatás információs és kommunikációs technológiai (IKT) megoldásokra vonatkozó közbeszerzési eljárásának egyszerűsítése és felgyorsítása; ii. a közigazgatás digitális átalakításának támogatása és iii. a számítási felhő közigazgatási szervek általi bevezetése előtt álló akadályok felszámolása és a közigazgatási szervek közötti adatcsere-folyamatok egyszerűsítése.

Az ezen komponens alá tartozó beruházásoknak és reformoknak hozzá kell járulniuk az Olaszországnak címzett 2019. és 2020. évi országspecifikus ajánlások megvalósításához, amelyek szerint javítani kell a közigazgatás hatékonyságát, többek között a közalkalmazottak készségeibe való beruházással, a digitalizáció felgyorsításával, valamint a helyi közszolgáltatások hatékonyságának és minőségének javításával (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), a zöld és digitális átállást, különösen a megerősített digitális infrastruktúrát kell a beruházások középpontjába helyezni, az alapvető szolgáltatások biztosítása érdekében (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás).

2. Tengely – Jogérvényesülés: Az olasz igazságszolgáltatási rendszer teljesítménye az eljárások időtartamát tekintve messze elmarad a többi tagállam teljesítményétől, amint azt az Európai Bizottságnak az igazságszolgáltatás hatékonyságáról szóló legutóbbi jelentése (CEPEJ) körvonalazza. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv M1C1 komponensének 2. tengelye olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyabbá tétele azáltal, hogy csökkentik az eljárások hosszát és közelebb hozzák Olaszországot az uniós mediánhoz. Ez a komponens a 2019-ben és 2020-ban Olaszországnak címzett, a polgári perek időtartamának csökkentéséről és a korrupció elleni küzdelem hatékonyságának javításáról szóló országspecifikus ajánlásokkal foglalkozik (2019.4. és 2020.4. országspecifikus ajánlás). Emellett az igazságszolgáltatási rendszer digitalizálása a digitális átállás szempontjából is fontos.

3. Tengely – Közigazgatás: A helyreállítási és rezilienciaépítési terv M1C1 komponensének 3. tengelye olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja az olasz közigazgatás reformja és az igazgatási kapacitás javítása. Olaszország mind a kormányzati hatékonyság, mind a kormányba vetett bizalom tekintetében az EU-27 átlaga alatt van. Az olasz közigazgatási reformokat érintette a felülről lefelé irányuló reformok végrehajtásának súlyos hiányosságai, valamint az értékes alulról építkező innovációk felismerésének és terjesztésének hiánya. Az igazgatási kapacitás nagyon alacsony. Folytatni kell a stratégiai tervezési kapacitás, a nyomonkövetési és értékelési mechanizmusok, valamint a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatali eszközök megerősítésére irányuló erőfeszítéseket. Ennek a komponensnek a fő célja az olasz közigazgatások igazgatási kapacitásának javítása központi és helyi szinten, mind a humántőke (kiválasztás, kompetenciák és karrierlehetőségek), mind pedig az adminisztratív eljárások egyszerűsítése tekintetében. Ez a szakasz a kiválasztási folyamattól a szakmai pályáig terjedő átfogó strukturális humánerőforrás-stratégiát mutatja be. A reform az eljárások egyszerűsítését célzó intézkedéseket is tartalmaz. Az 1. intézkedéscsoport 1. komponense tartalmazza az új digitális eszköztárakba és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos megerősített fellépésekbe történő beruházásokat. Ez a komponens a 2019-ben és 2020-ban Olaszországnak címzett, a közigazgatás hatékonyságának javításáról szóló országspecifikus ajánlásokra (2019.3. és 2020.4. országspecifikus ajánlás) vonatkozik.

4. Tengely – Közbeszerzés és az igazgatás által teljesített kifizetések: A helyreállítási és rezilienciaépítési terv M1C1 komponensének 4. tengelye olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja az olasz közbeszerzési jogi keret egyes kulcsfontosságú elemeinek reformja, valamint a központi, regionális és helyi közigazgatási szervek, valamint a regionális egészségügyi hatóságok általi késedelmes kifizetések csökkentése. A reform fő célja a közbeszerzési szabályok egyszerűsítése, a vállalkozások jogbiztonságának növelése és a közbeszerzési szerződések odaítélésének felgyorsítása, az átláthatóságra és az egyenlő bánásmódra vonatkozó eljárási garanciák fenntartása mellett. Ezek a reformok tehát támogatják a terv által finanszírozott infrastruktúrák és projektek időben történő megvalósítását.

5. Tengely – Költségvetési-strukturális reformok (adózás és közkiadások): A helyreállítás és reziliencia M1C1 komponensének 5. tengelye számos olyan reformot tartalmaz, amelyek célja az olasz államháztartás fenntarthatóságának támogatása (2019. évi 1. országspecifikus ajánlás). A bevételi oldalon a reformok célja az adóbeszedési folyamat javítása, az adózási fegyelem ösztönzése és az adócsalás elleni küzdelem az adófizetők megfelelési költségeinek csökkentése és az államháztartás bevételeinek növelése érdekében, hozzájárulva az államháztartás fenntarthatóságának javításához. A kiadási oldalon a reformok célja a közkiadások hatékonyságának javítása mind központi szinten, mind a kiadások éves felülvizsgálatára vonatkozó meglévő keret megerősítésével, mind szubnacionális szinten, a különböző kormányzati szintek közötti költségvetési kapcsolatok reformjának befejezésével.

A.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. Tengely – A közigazgatás digitalizálása

1.1. Beruházás: Digitális infrastruktúra

E beruházás célja annak biztosítása, hogy a közigazgatás rendszerei, adatkészletei és alkalmazásai a biztonságra, a teljesítményre, a méretezhetőségre, az európai interoperabilitásra és az energiahatékonyságra vonatkozó magas minőségi normákkal rendelkező, rendkívül megbízható adatközpontokban működjenek. E célból a beruházás korszerű, teljesen redundáns nemzeti felhőalapú hibrid infrastruktúra (ún. Polo Strategico Nazionale, PSN) létrehozását, biztonságos és méretezhető nyilvános felhőalapú alternatívák tanúsítását, valamint a közigazgatás adatkészleteinek és alkalmazásainak felhőalapú környezetbe való áthelyezését irányozza elő.

A közszolgáltatási hálózat infrastruktúráját várhatóan egy európai pályázat útján kiválasztott technológiai szolgáltató üzemelteti majd, és azt a Gaia-X kezdeményezésnek megfelelően európai szinten meghatározott adat-interoperabilitási szabványoknak megfelelően kell kialakítani annak érdekében, hogy lehetővé váljon a nem személyes adatok szabad cseréje a különböző tagállamok között a nemzeti számításifelhő-modellek összekapcsolása révén. Hasonló követelményeket kell elfogadni a nyilvános felhőszolgáltatók előminősítése során is.

A közigazgatás adatkészleteinek és alkalmazásainak a PSN-re vagy a minősített nyilvános felhőszolgáltatókra való átállása várhatóan a különböző közigazgatási szervek által meghatározott teljesítményre, méretezhetőségre és érzékenységre vonatkozó követelményektől függ, amelyek mindegyike várhatóan megőrzi függetlenségét az alkalmazások kifejlesztésében és az adatkezelésben.

1.3. Beruházás – Adatok és interoperabilitás

E beruházás célja a kulcsfontosságú adatkészletek és szolgáltatások teljes körű interoperabilitásának biztosítása a központi és helyi közigazgatások között, valamint az egységes digitális kapuról szóló irányelvben kiemelt szolgáltatási eljárások más uniós országokkal való összehangolása.

Az intézkedés egy nemzeti digitális adatplatform („Piattaforma Digitale Nazionale Dati”) kialakítását irányozza elő, amely biztosítja az adatkészletek interoperabilitását a központi és helyi közigazgatási szervek között megosztott alkalmazásprogramozási interfészek (API-k) katalógusa révén (1.3.1. beruházás). Megépítésükkor ez a platform biztosítja az adatkészletek interoperabilitását a központi és helyi közigazgatási szervek között megosztott alkalmazásprogramozási interfészek (API-k) katalógusa révén. A platformnak teljes mértékben meg kell felelnie az uniós jognak.

Ezen túlmenően az intézkedés az (EU) 2018/1724 rendelettel összhangban egy „egységes digitális kapu” kialakítását irányozza elő, amelynek célja, hogy segítse a központi és közigazgatási szerveket a kiemelt fontosságú eljárások/folyamatok szerkezetátalakításában, és lehetővé tegye az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazását (1.3.2. beruházás).

1.5. Beruházás – Kiberbiztonság

E beruházás célja, hogy megerősítse Olaszország védelmét a kiberbűnözés kockázataival szemben, mégpedig a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló (EU) 2016/1148 irányelvben (kiberbiztonsági irányelv) meghatározott biztonsági követelményekkel összhangban a „nemzeti kiberbiztonsági körzet” (PSNC) végrehajtása, valamint a műszaki felügyelet és a kockázatfigyelés nemzeti kibervédelmi képességeinek megerősítése révén.

Az intézkedés egy korszerű, integrált rendszer kifejlesztését irányozza elő, amely szorosan összekapcsolja az ország különböző egységeit, és nemzetközi szinten összekapcsolja a partnereket és a megbízható technológiaszolgáltatókat. Ez négy pilléren nyugszik: i. az első vonalbeli kapacitások megerősítése a nyilvánosság és a vállalatok/szervezetek felé a riasztások és a nyilvánosság által ténylegesen elismert események kezelése érdekében; ii az alapvető funkciókkal rendelkező alanyok által a szavahihetőség/fenyegetések tanúsítására használt hardverek és szoftverek ország általi ellenőrzési és ellenőrzési képességeinek kiépítése/erősítése; iii. a rendőri erők bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásért felelős bűnüldözési egységeinek és kiberegységeinek megerősítése; iv. a nemzetbiztonságért és a kiberfenyegetésekre való reagálásért felelős kibereszközök és emberi erőforrások jelentős mértékű megerősítése.

1.7. Beruházás – Alapvető digitális készségek

E beruházás célja a digitális kirekesztés kockázatának kitett lakosság arányának csökkentése a „Digitális polgári szolgálat” kezdeményezés elindítása révén, amely a különböző hátterű fiatal önkéntesek hálózatának elindítása Olaszország-szerte, hogy a digitális kirekesztődés kockázatának kitett egyének számára képzést nyújtson a digitális készségek fejlesztésére és fejlesztésére vonatkozóan (1.7.1. beruházás), valamint a „digitális támogató központok” meglévő hálózatának megerősítése révén (1.7.2. beruházás).

A digitális könnyítési központok fizikai hozzáférési pontok, amelyek általában könyvtárakban, iskolákban és szociális központokban találhatók, és amelyek személyes és online képzést nyújtanak a polgároknak digitális készségeikről annak érdekében, hogy hatékonyan támogassák digitális befogadásukat. A kezdeményezés hasznosítja a meglévő sikeres tapasztalatokat, és célja, hogy nemzeti szinten biztosítsa az ilyen központok széles körű fejlődését. Bár 600 központ már aktív, jelenlétüket célzott képzési tevékenységek és új berendezések révén tovább kell erősíteni, azzal az átfogó céllal, hogy Olaszország-szerte 2 400 új hozzáférési pontot hozzanak létre, és több mint 2 000 000, a digitális kirekesztés kockázatának kitett polgárt képezzenek ki. A 3 000 központból körülbelül 1 200-at Dél-Olaszországban koncentrálnak. 

A „Digitális polgári szolgálat” kezdeményezés három évre oszlik, és fokozatosan a következő eredményeket kívánja elérni: i. három, az egyetemes civil szervezetek nemzeti nyilvántartásában szereplő nonprofit szervezeteket célzó digitális közszolgálati projektre vonatkozó éves pályázati felhívás megvalósítása; ii. a digitális közszolgálatra vonatkozó éves pályázati felhívásban részt vevő nonprofit szervezetek kapacitásépítése, valamint digitális támogatási és digitális oktatási projektek elindítása 900 projekt elindításával a három éves pályázati felhívás keretében; iii. mintegy 9 700 önkéntes digitális közszolgálati projektekkel kapcsolatos képzése és helyszíni tapasztalata; a digitális könnyítésben és digitális oktatási tevékenységekben részesülő 1 000 000 polgár támogatása és képzése 900 projekt keretében, amelyekben 9 700 önkéntesnek kell dolgoznia.

1.1. Reform – IKT-beszerzés

E reform célja annak biztosítása, hogy a közigazgatás az IKT-szolgáltatások és -eszközök beszerzési folyamatának egyszerűsítése és felgyorsítása révén időben és hatékonyabban szerezhessen be információs és kommunikációs technológiai (IKT) megoldásokat.

A reform végrehajtása három cselekvési irányvonalból áll. Először is létre kell hozni a közigazgatási szervek részére áruk és szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkező gazdasági szereplők fehér listáját tartalmazó egységes adatbázist, és létre kell hozni egy célzott technológiai infrastruktúrát, amely lehetővé teszi a beszállítók tanúsítását. Másodszor, egyszerűsített megközelítést („gyorsított eljárás”) kell elfogadni a PNRR-projektek IKT-vásárlásainak egyszerűsítésére. Harmadszor, digitális közbeszerzési szolgáltatást kell létrehozni azzal a céllal, hogy i. csak tanúsított beszállítókat vegyenek igénybe (a gazdasági szereplők bármikor kérhetik a 2014/24/EU irányelv 64. cikke szerinti tanúsítást); ii. lehetővé teszik a meghatározott igénynek megfelelő szállítók gyors azonosítását (pl. konfigurátor segítségével); iii. intuitív felhasználói tapasztalat biztosítása a közigazgatási szervek számára (pl. a kínált szolgáltatások egyértelmű leírása, a beszállítók összehasonlító értékelése). Ez az átfogó felépítés a CONSIP, az olasz állami beszerzést végző állami szerv meglévő képességeire épül.

1.2. Reform – Átalakítási támogatás

E reform célja, hogy támogassa valamennyi központi és helyi közigazgatási szerv digitális átalakulását egy erre a célra létrehozott „digitális Palesztin Hatóság átalakítási hivatala” létrehozásával. Az átalakítási iroda ideiglenes, technológiailag kompetens erőforrás-készletből áll, amely összefogja és támogatja az átállási erőfeszítéseket, valamint a tanúsított külső támogatás „csomagjainak” központosított tárgyalását. Ezen túlmenően az intézkedés egy szoftverfejlesztésre és -ampálásra, valamint a központi közigazgatás digitális bővítését támogató műveletirányításra összpontosító vállalat létrehozását irányozza elő. Az átalakítási iroda különösen támogatja a közigazgatást az ezen komponens részét képező 1.1-1.7. beruházások végrehajtásában, valamint támogatja a 6. intézkedéscsoportban foglalt, az egészségügyi ellátás digitalizálására irányuló beruházások és reformok végrehajtását.

1.3. Reform – A számítási felhő Elsődleges és interoperabilitása

E reform célja, hogy megszüntesse a számítási felhő elfogadása előtt álló akadályokat, és egyszerűsítse a közigazgatások közötti adatcsere-folyamatokat lelassító bürokráciát azáltal, hogy olyan ösztönzőket és kötelezettségeket vezet be, amelyek célja a számítási felhőre való átállás megkönnyítése, valamint a digitális szolgáltatások széles körű alkalmazásának eljárási korlátainak megszüntetése.

A reform három cselekvési irányvonalat foglal magában. Először is, mivel a felhőalapú megoldásoknak elő kell mozdítaniuk az információs és kommunikációs technológiákra (IKT) fordított kiadások költséghatékonyságát egy előre meghatározott „türelmi időszak” után (pl. három évvel az átalakulás megkezdését követően), azoknak a közigazgatásoknak, amelyek nem csatlakoztak a felhőalapú transzformációhoz, korlátozniuk kell IKT-kiadási költségvetésüket.

Másodszor, a számítási felhőre való átállás ösztönzőinek részeként felül kell vizsgálni a felhőalapú szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadásokra vonatkozó jelenlegi állami számviteli szabályokat. Mivel a számítási felhőre való átállás jelenleg a költségvetéseknek a tőkekiadásokról az operatív kiadásokra történő átcsoportosításával jár, felül kell vizsgálni a felhőalapú szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadásokra vonatkozó állami számviteli szabályokat annak érdekében, hogy a közigazgatások ne tartsák vissza a számítási felhőre való átállást.

Harmadszor, a nyílt hozzáférésű adatokra és a személyes adatok feldolgozására vonatkozó rendelkezésekkel összhangban felül kell vizsgálni az adatok interoperabilitására vonatkozó szabályokat, valamint egyszerűsíteni kell a közigazgatási szervek közötti adatcsere jelenlegi eljárásait az eljárási szempontok egyszerűsítése és a közigazgatási adatbázisok közötti interoperabilitás megvalósításának felgyorsítása érdekében. Ezen túlmenően a digitális letelepedést felül kell vizsgálni és integrálni kell a rezidens nemzeti nyilvántartásba (ANPR) annak érdekében, hogy lehetővé váljon a polgárok és a közigazgatási szervek közötti bizonyos és biztonságos digitális levelezés.

2. Tengely – Jogérvényesülés

1.4. Reform – Polgári igazságszolgáltatás

A reform elsősorban a polgári eljárások hosszának csökkentésére összpontosít azáltal, hogy számos intézkedést határoz meg a bíróságok elé kerülő ügyek számának csökkentése érdekében, egyszerűsíti a meglévő eljárásokat, csökkenti az ügyhátralékot és növeli a bíróságok termelékenységét. A bíróságokra beérkező ügyek számának csökkentése a közvetítés, az alternatív vitarendezés és a választottbírósági eljárás megerősítésével, valamint a jogi díjak számszerűsítésének és megtérülésének jelenlegi rendszerének felülvizsgálatával érhető el. Az egyszerűsítés a fellebbezési szintű „szűrési eljárások” megerősítésével, az egyesbírók hatáskörébe tartozó ügyek kiterjesztésével, az eljárásokra vonatkozó kötelező határidők tényleges végrehajtásának biztosításával valósul meg. A bíróságok nagyobb termelékenységét ellenőrzési rendszer és a bíróságokon átívelő standard teljesítmény elérésére irányuló ösztönzők révén kell elérni. A reform előirányozza a polgári bíróságok ügyhátralékának csökkentését is, ami a beruházási komponensben foglalt tervezett ideiglenes foglalkoztatásnak köszönhetően elérhető célkitűzés.

1.5. Reform – Büntető igazságszolgáltatás

A reform fő célja a büntetőeljárások időtartamának csökkentése azáltal, hogy a meglévő eljárások egyszerűsítése és a bíróságok hatékonyságának növelése révén számos intézkedést azonosít. Az egyszerűsítés célja az egyszerűsített eljárások alkalmazásának kiterjesztése, a digitális technológia alkalmazásának kiterjesztése, az előzetes vizsgálat időtartamára vonatkozó határidők meghatározása, valamint az értesítési rendszer felülvizsgálata annak hatékonyabbá tétele érdekében. A bíróságok nagyobb termelékenysége ellenőrzési rendszer és a bíróságokon átívelő standard teljesítmény elérésére irányuló ösztönzők révén érhető el.

1.6. Reform – Fizetésképtelenség

A reform célja a fizetésképtelenségi eljárások digitalizálása és javítása, korai előrejelző mechanizmusok bevezetése a fizetésképtelenség előtt, a bíróságok és a bíróság előtti intézmények szakosodása a fizetésképtelenségi eljárások valamennyi szakaszának hatékonyabb kezelése érdekében, többek között az igazságügyi és közigazgatási hatóságok tagjai számára biztosított képzés és szakosodás révén.

1.7. Reform – Adóbíróságok

A reform célja, hogy hatékonyabbá tegye az adótörvény végrehajtását, és csökkentse a Semmítőszékhez benyújtott fellebbezések nagy számát.

1.8. Reform – Az igazságszolgáltatási rendszer digitalizálása

A reform előirányozza valamennyi dokumentum kötelező elektronikus iktatását és a polgári eljárások teljes körű elektronikus munkafolyamatát. A javaslat az elsőfokú büntetőeljárások digitalizálására is irányul, kivéve az előzetes meghallgatásokat. Végül célja, hogy a jogszabályoknak megfelelően ingyenes, teljes mértékben hozzáférhető és kereshető adatbázist hozzon létre a polgári jogi határozatokról.

1.8. Beruházás – A polgári, büntető- és közigazgatási bíróságok felvételi eljárásai

A beruházások célja, hogy rövid távon fellépjenek a szervezeti tényezőkkel kapcsolatban annak érdekében, hogy a fejlesztés alatt álló reformok gyorsabban hozhassanak eredményeket, maximalizálva a szinergiákat, miközben a terv keretében biztosított rendkívüli források révén átalakító erejű változást érnek el. Az „eljárási hivatal”-nak nevezett szervezeti eszköz (ideiglenes alkalmazás révén) a bírákat támogató csoportok létrehozását (vagy már meglévő megerősítését) foglalja magában azzal a céllal, hogy csökkentsék az ügyhátralékot és az ügyhátralékot Olaszországban. Ez az intézkedés az igazságszolgáltatás minőségét is javítaná azáltal, hogy támogatja a békebírókat a tanulmányok, a jogi kutatás, a jogi aktusok megszövegezése és az akták szervezése szokásos tevékenységeiben, és ezáltal lehetővé teszi a bírák számára, hogy az összetettebb feladatokra összpontosítsanak. A beruházás magában foglalja az igazságszolgáltatási rendszer digitális átállásának támogatását célzó képzést is.

3. Tengely – Közigazgatás

1.9. Reform – Állami foglalkoztatási reform és egyszerűsítési reform

Az állami foglalkoztatási reformok kétirányú megközelítést követnek. Rövid távon sürgős intézkedéseket fogadnak el annak érdekében, hogy a lehető legjobban kihasználják a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásait a terv irányítása és a közigazgatási szerveknek nyújtott azonnali segítségnyújtás tekintetében, mivel nem rendelkeznek igazgatási kapacitással. Ezt a stratégiát szervezeti reformokkal és egy olyan emberierőforrás-stratégiával egészítik ki, amelynek célja a közigazgatás egészének átalakítása. A humánerőforrás-stratégiai tervek meghatározásában átfogó intézkedéscsomagot határoztak meg a következők érdekében: a munkaköri profilok aktualizálása (a kettős átállásra is figyelemmel); a munkaerő-felvételi eljárások célzottabb és hatékonyabb megreformálása; a vezető közszolgálat reformja a kinevezési eljárások egységesítése érdekében az egész közigazgatásban; az egész életen át tartó tanulás és a jutalmazó mechanizmusok vagy konkrét karrierlehetőségek közötti kapcsolat megerősítése; a közigazgatás etikai elveinek meghatározása vagy aktualizálása; a nemek közötti egyensúly iránti elkötelezettség megerősítése; valamint a személyzet horizontális és vertikális mobilitásának reformja. A reform olyan sürgős intézkedéseket tartalmaz, amelyek a vállalkozások és a polgárok javát szolgálva egyszerűsítik az adminisztratív eljárásokat, miközben biztosítják az RRP zökkenőmentes végrehajtását is.

Az egyszerűsítési reformnak meg kell szüntetnie a közérdeken alapuló kényszerítő okok által nem indokolt engedélyeket, valamint a szükségtelen vagy az új technológiákat nem alkalmazó kötelezettségek megszüntetését. Emellett bevezeti a hallgatólagos beleegyezési mechanizmus elfogadását, az egyszerű kommunikáció bevezetését, valamint a régiókkal és önkormányzatokkal közös egységes rendszerek elfogadását.

Az egyszerűsítési reform a következő elemeket tartalmazza: az üzleti és építési eljárások interoperabilitása (SUAP & SUE); közös eredményorientált teljesítménymutatók alkalmazása; valamint a közigazgatás szervezeti változásainak irányítására szolgáló fő teljesítménymutatók (KPI-k) meghatározása.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának nyomon követésére szolgáló adattárrendszernek az első kifizetési kérelem benyújtásának időpontjáig működésbe kell lépnie és működésbe kell lépnie.

1.9. Beruházás – Technikai segítségnyújtás és a kapacitásépítés megerősítése az olasz helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához

A beruházás egy szakértői bázis ideiglenes felvételéből áll, amely technikai segítséget nyújt a közigazgatásnak, és megerősíti az adminisztratív kapacitást, különösen helyi szinten, a szükségletek alapján bevetendő konkrét RRP-projektek végrehajtásához. Ez a beruházás magában foglalja a közalkalmazottak képzési programjait is a kapacitásépítés megerősítése keretében.

4. Tengely – Közbeszerzések és a közigazgatások által teljesített kifizetések

1.10. Reform – A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi keret reformja

E reform első lépése, hogy törvényi rendelettel 2021 májusáig elfogadják a sürgős egyszerűsítési intézkedések első csomagját, amelynek célja, hogy: a központi beszerző szervek eljárásainak egyszerűsítése és digitalizálása; rögzítse a szerződéseket a nemzeti korrupcióellenes hatóság (ANAC) korrupcióellenes adatbázisában; a közbeszerzési eljárásokért felelős külön hivatalok létrehozása a minisztériumokban, a régiókban és a nagyvárosokban; cél kitűzése a közzététel és a szerződés odaítélése közötti, valamint a szerződés odaítélése és az infrastruktúra kiépítése közötti idő lerövidítésére; valamint az alternatív vitarendezési mechanizmusok ösztönzése a szerződések végrehajtási szakaszában. 2021 vége előtt a közbeszerzési politika egységes koordináló szervének megfelelő szintű személyzettel kell rendelkeznie, és professzionalizálási stratégiát kell elfogadnia, amely különböző szinteken képzéseket biztosít; a dinamikus beszerzési rendszereket a közbeszerzési irányelvekkel összhangban kell rendelkezésre bocsátani; az ANAC és az ANAC elvégzi az ajánlatkérő szervek képesítésének gyakorlását.

E reform második lépése a közbeszerzési törvénykönyv 2023 második negyedévéig végrehajtandó módosításaiból áll, amelyek a következőkre irányulnak: az ajánlatkérő szervek szétaprózódásának csökkentése; az e-platform létrehozásának előírása a közbeszerzési kapacitás országos szintű értékelésében való részvétel alapvető követelményeként; valamint a nemzeti korrupcióellenes hatóság felhatalmazása az ajánlatkérő szervek minősítésének felülvizsgálatára. A reform célja továbbá a központi beszerző szervek eljárásainak további egyszerűsítése és digitalizálása, valamint az interoperabilitásra és az összekapcsolhatóságra vonatkozó követelmények meghatározása. A reformnak csökkentenie kell az alvállalkozás lehetőségére vonatkozó korlátozásokat is, amelyek jelenleg a közbeszerzési kódexet is magukban foglalták.

Ez a reform azt is magában foglalja, hogy a nemzeti e-közbeszerzési rendszert 2023 végéig működőképessé teszik.

1.11. Reform – A közigazgatások és az egészségügyi hatóságok késedelmes kifizetéseinek csökkentése

A reform célja annak biztosítása, hogy 2023-ra i. a központi, regionális és helyi szintű közigazgatási szervek 30 napon belül fizessenek, és ii. a regionális egészségügyi hatóságok 60 napon belül fizessenek. A késedelmes kifizetések problémájának strukturális megoldása érdekében ez a reform azt is jelenti, hogy 2024-ben i. a központi, regionális és helyi szintű közigazgatási szervek 30 napon belül továbbra is fizetnek, és ii. a regionális egészségügyi hatóságok 60 napon belül továbbra is fizetnek.

5. Tengely – Költségvetési-strukturális reformok (adózás és közkiadások)

1.12. Reform – Az adóigazgatás reformja

Számos intézkedést fogadnak el az adózási fegyelem ösztönzése, valamint az auditok és kontrollok célzottabbá tételének hatékonyabbá tétele érdekében, többek között: i. az adatbázis és az előzetesen népszerű héabevallás közzétételére szolgáló informatikai infrastruktúra létrehozása; ii. a „megfelelési levelekhez” használt adatbázis minőségének javítása, többek között a hamispozitív esetek számának csökkentése érdekében, fokozatosan növelve az adófizetőknek küldött értesítések számát; iii. a jelenlegi jogszabályok reformja annak érdekében, hogy hatékony közigazgatási szankciókat biztosítsanak abban az esetben, ha a magánszolgáltatók megtagadják az elektronikus fizetések elfogadását; iv. az adatok álnevesítésének és a nagy adathalmazok elemzésének befejezése az ellenőrzések kiválasztási folyamatának alapjául szolgáló kockázatelemzés hatékonyságának növelése céljából. E reformok végrehajtása és a Behajtási Ügynökség működési kapacitásának megerősítése érdekében az ügynökség „2021-2023 közötti időszakra szóló teljesítménytervével” összhangban 4113 egységgel növelni fogják személyi állományát. Emellett a kormány – többek között a fogyasztóknak nyújtott célzott ösztönzők révén – felül fogja vizsgálni a kihagyott számlázásból származó adóelkerülés csökkentésére irányuló lehetséges intézkedéseket, és a felülvizsgálat megállapításai alapján hatékony intézkedéseket fog tenni, és ambiciózus kötelezettséget vállal a kikerülési hajlandóság csökkentésére.

1.13. Reform – A kiadások felülvizsgálatára vonatkozó keret reformja

A terv magában foglalja a kiadások felülvizsgálatára vonatkozó keret reformját, amelynek célja a keret hatékonyságának javítása, többek között a Pénzügyminisztérium szerepének és az utólagos értékelési folyamatnak a megerősítése, valamint a zöld és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés gyakorlatának javítása révén. A terv magában foglalja azt a kötelezettségvállalást is, hogy a meglévő jogi keret alapján a 2023-2025-ös időszakban évente felülvizsgálják a kiadásokat annak érdekében, hogy költségvetési megtakarításokat érjenek el a fenntartható államháztartás támogatása és/vagy az adók és közkiadások növekedésserkentő reformjának finanszírozása érdekében.

1.14. Reform – A szubnacionális költségvetési keret reformja

A reform a 42/2009. sz. hatáskör-átruházási törvényben előírt „költségvetési föderalizmus” befejezéséből áll, amelynek célja a költségvetési kapcsolatok átláthatóságának javítása a kormányzat különböző szintjein, a források objektív kritériumok alapján történő kiosztása a szubnacionális kormányzatok számára, valamint a szubnacionális szintű kiadások hatékonyságának ösztönzése. A reformnak különösen meg kell határoznia a vonatkozó paramétereket, és végre kell hajtania a költségvetési föderalizmust a rendes jogállású régiók, a tartományok és a nagyvárosok tekintetében.

1.15. Reform – Az államháztartási szabályok reformja

A reform célja az európai számviteli standardoktól való eltérés megszüntetése azáltal, hogy a közszférára egyetlen eredményszemléletű számviteli rendszert vezet be. A reformnak az eredményszemléletű számviteli rendszer referenciaként szolgáló koncepcionális keretrendszerét kell eredményeznie az Eurostat által meghatározott minőségi jellemzőknek, az eredményszemléletű számviteli standardoknak és a többdimenziós számlatükörnek megfelelően. A reformot ki kell egészíteni az 18 000 állami szerv képviselőinek az új eredményszemléletű elszámolási rendszerre való áttérésével kapcsolatos képzés első fordulójával.

A.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / Cél	Elnevezés	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célokhoz)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Mérték egység	Alapérték	Cél	Negyedév	Év
M1C1-1	1.1. Reform: IKT-beszerzés	Mérföldkő	Az „IKT-beszerzés” 1.1. reformjáról szóló törvényerejű rendeletek hatálybalépése	Az IKT-közbeszerzési reformról szóló törvényerejű rendelet hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2021	A szükséges jogi aktusoknak jogalkotási beavatkozásokat kell tartalmazniuk az egyszerűsítésről szóló törvényerejű rendeletbe („Decreto Legge Semplificazioni”). Ezek a következőkről rendelkeznek: i. A közbeszerzési törvénykönyv 48. cikkének (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazásának lehetősége a közbeszerzési törvénykönyv 35. cikkében említett értékhatárokat meghaladó szerződések esetében is, különösen a felhőalapú technológián alapuló számítástechnikai eszközök és szolgáltatások vásárlására, valamint az összeköttetési szolgáltatásokra vonatkozóan, amelyeket részben vagy egészben a PNRR-projektek végrehajtásához biztosított forrásokból finanszíroznak; ii. A közbeszerzési kódex 80. cikkében említett követelmények ellenőrzésének folyamatában részt vevő tanúsító szervek által kezelt különböző adatbázisok közötti interoperabilitás; iii. A gazdasági szereplők olyan virtuális adatállományának létrehozása, amelyben szerepelnek a 80. cikkben említett kizárási okok hiányának ellenőrzésére szolgáló adatok, lehetővé téve azon gazdasági szereplők fehér listájának meghatározását, akik esetében az ellenőrzést már elvégezték.
M1C1-2	1.3. Reform: Felhő az első helyen és az interoperabilitás	Mérföldkő	A „Felhő az első helyen és az interoperabilitás” elnevezésű 1.3. reformra vonatkozó törvényerejű rendeletek hatálybalépése	A számítási felhőre vonatkozó első és interoperabilitási reformról szóló törvényerejű rendelet hatálybalépését előíró jogszabályi rendelkezés	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2021	A szükséges jogi aktusok a következőket foglalják magukban: Végrehajtási jogi aktusok, különösen i. a Polo Strategico Nazionale (PSN) (az 179/212. sz. törvényerejű rendelet 33-f. cikkében előírt) Agenzia per l’Italia digitale (AgID) rendelet és ii. az interoperabilitásra vonatkozó AgID-iránymutatások (a Codice dell’Amministrazione Digitale (CAD) 50. és 50b. cikkében foglaltak szerint). A CAD 50. cikkének módosításai: i. a nemzeti digitális adatplatformhoz hozzáférő közigazgatási szervekre vonatkozó keretmegállapodások megkötésére vonatkozó kötelezettség eltörlése; ii. a magánélet védelmével kapcsolatos kérdések tisztázása: az adatok egyik információs rendszerből a másikba történő továbbítása nem változtatja meg az adatok tulajdonjogát és feldolgozását, az adatokat fogadó és feldolgozó közigazgatási szervek önálló adatkezelőként fennálló kötelezettségeinek sérelme nélkül. A Decreto del Presidente della Repubblica (DPR) 445/2000. számú módosítása az adatokhoz való hozzáférés tekintetében: i. az adatokhoz való közvetlen hozzáféréshez szükséges engedély visszavonása; ii. a 72. cikkben a keretmegállapodásokra való hivatkozás törlése. A 179/2012. sz. törvényerejű rendelet 33. cikkének módosításai: i. vezesse be annak lehetőségét, hogy az AgID a Centri Elaborazione Dati (CED) és a számításifelhő-rendelet révén szabályozza azokat a feltételeket és módszereket, amelyekkel a közigazgatásoknak végre kell hajtaniuk a KBO-k migrációját; ii. szankciókat vezet be a felhőre való átállásra vonatkozó kötelezettségek be nem tartása esetére.
M1C1-3	1.1. Beruházás: Digitális infrastruktúra	Mérföldkő	A Polo Strategico Nazionale (PSN) lezárása	A felhőalapú technológiák kiépítéséről szóló jelentés, a technológiai innovációért és a digitális átállásért felelős minisztérium (MITD)	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2022	A teljes projekt akkor fejeződik be teljes mértékben, ha valamennyi érintett közigazgatási szerv befejezte a Polo Strategico Nazionale (PSN) felé történő elmozdulást és négy adatközpont tesztelését sikeresen befejezte, ami lehetővé teszi a célzott közigazgatási szervek adatállományai és alkalmazásai PSN-re való átállási folyamatának megkezdését.
M1C1-4	1.3.1. Beruházás: Nemzeti digitális adatplatform	Mérföldkő	A nemzeti digitális adatplatform működése	A technológiai innovációért és a digitális átállásért felelős minisztérium jelentése, amely bemutatja a nemzeti digitálisadat-platform elindítását	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2022	A platform lehetővé teszi az ügynökségek számára, hogy: – az alkalmazásprogramozási interfészeik (API-k) közzététele a platform API-katalógusában; – digitális interoperabilitási megállapodások létrehozása és aláírása a platformon keresztül; – az API-hozzáférés hitelesítése és engedélyezése a platform funkcióinak felhasználásával; – ellenőrizze és értékelje a nemzeti interoperabilitási keretnek való megfelelést.
M1C1-5	1.5. Beruházás: Kiberbiztonság	Mérföldkő	Az új Nemzeti Kiberbiztonsági Ügynökség létrehozása	A közigazgatási alkotmányról szóló törvény	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2022	A mérföldkő a 1. Nemzeti Kiberbiztonsági Ügynökséget létrehozó, jelenleg véglegesítés alatt álló törvényerejű rendelet jogszabállyá történő átalakításával érhető el; 2. A Nemzeti Kiberbiztonsági Ügynökség belső szabályzatát tartalmazó miniszterelnöki rendelet (Decreto del Presidente del Consiglio dei Ministri, DPCM) Hivatalos Közlönyben való közzététele.
M1C1-6	1.5. Beruházás: Kiberbiztonság	Mérföldkő	A nemzeti kiberbiztonsági szolgáltatások kezdeti kiépítése	Jelentés a nemzeti kiberbiztonsági szolgálatok teljes felépítéséről	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2022	A mérföldkő elérése érdekében meg kell határozni a nemzeti kiberbiztonsági architektúra (azaz egy nemzeti) teljes ökoszisztémájának részletes felépítését. Információmegosztási és -elemző központ (ISAC), a számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportok hálózata (CERT), egy nemzeti HyperSOC, a mesterséges intelligenciával/gépi tanulással (AI/ML) integrált nagy teljesítményű számítástechnika a nemzeti szintű kiberbiztonsági események elemzésére.
M1C1-7	1.5. Beruházás: Kiberbiztonság	Mérföldkő	A kiberbiztonsági szűrő- és tanúsító laboratóriumok hálózatának elindítása	A laboratóriumok között megosztandó, azonosított folyamatokat és eljárásokat igazoló dokumentáció, valamint legalább egy laboratórium aktiválását bizonyító jelentés.	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2022	A mérföldkő az alábbiakkal érhető el: i. A nemzeti kiberbiztonsági ügynökség azonosítja, hogy hol hozzák létre a szűrő- és minősítő laboratóriumokat és -központokat, milyen szakértői profilokat vesznek fel, valamint a laboratóriumok között megosztandó folyamatok és eljárások teljes körű meghatározása. ii. Egy laboratórium aktiválása. A vizsgálólaboratóriumok létrehozásához és aktiválásához szükséges tevékenységeket a Ministero dello Sviluppo Economico (MISE) felügyeli a CVCN-szel (nemzeti kiberbiztonsági szűrő- és minősítő laboratórium), és integrálja a Belügyminisztérium és a Védelmi Minisztérium értékelési központjába.
M1C1-8	1.5. Beruházás: Kiberbiztonság	Mérföldkő	Központi ellenőrzési egység aktiválása a PSNC & NIS számára; hálózat- és információbiztonsági intézkedések	A Központi Ellenőrzési Osztály elindítását igazoló jelentések benyújtása	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2022	A nemzeti kiberbiztonsági ügynökségen belül ki kell nevezni egy belső egységet, amelynek feladata a PSNC & ampért felelős központi ellenőrzési egység tevékenységeinek ellátása; a hálózat- és információbiztonsági intézkedések. A folyamatokat, a logisztikát és a működési szabályokat megfelelő dokumentációba kell foglalni, különös tekintettel az üzemeltetési folyamatokra, azaz a megbízási, ellenőrzési és jelentéstételi eljárásokra. Az informatikai eszközök összegyűjtik, kezelik és elemzik az ellenőrzési adatokat, és azokat az Audit Osztály dolgozza ki és használja fel. Rendelkezésre kell bocsátani az eszközök fejlesztésének befejezéséről szóló dokumentációt.
M1C1-9	1.5. Beruházás: Kiberbiztonság	Cél	A T1 biztonsági struktúrák korszerűsítésének támogatása	Tárgytalan	Szám	0	5	4. negyedév	2022	Legalább öt olyan beavatkozás megerősítése, amely továbbfejleszti a kiberbiztonsági területen (PSNC), valamint a hálózati és információs rendszerek (NIS) ágazatában megvalósított biztonsági struktúrákat. A beavatkozástípusok közé tartoznak a biztonsági operatív központokká történő fejlesztések, a kiberhatárokon alapuló védelmi fejlesztések, valamint a belső felügyeleti és ellenőrzési képességek. A beavatkozásoknak az egészségügyi, energia- és környezetvédelmi (ivóvízellátás) ágazatokra kell összpontosítaniuk.
M1C1-10	1.2. Reform: Átalakítási támogatás	Mérföldkő	Az átalakítási csoport és a NewCo felállításának hatálybalépése	A jogi aktus azon rendelkezése, amely az Átalakítási Hivatal létrehozásáról szóló jogi aktus hatálybalépését és az új NewCo létrehozásáról szóló jogi aktus hatálybalépését jelzi	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2022	Az átalakítási iroda létrehozásához szükséges jogi aktusok a következőket foglalják magukban: -A „reclutamento” 22. sz. törvényerejű rendelet közzététele (amelyet a Miniszterek Tanácsa már 2021. június 4-én jóváhagyott, és amelyet 2021. június 10-én tettek közzé a Hivatalos Lapban („Gazzetta Ufficiale”)); -Szándéknyilatkozati felhívás közzététele; -A megbízás kiválasztása és átruházása a szakértőkre (ideiglenes jelleggel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz időtartamára). A NewCo esetében a legfontosabb lépések a következőket foglalják magukban: -Jogalkotási felhatalmazás; -Decreto del Presidente del Consiglio dei Ministri (DPCM), amely engedélyezi a társaság alapítását, és meghatározza a társaság céljait, tőkéjét, időtartamát és igazgatóit; -A társaság közjegyzői okirattal rendelkező intézménye; -A társaság működéséhez szükséges cselekmények – alapító okirat és különböző rendeletek.
M1C1-11	1.6.6. Beruházás: A pénzügyi rendőrség digitalizálása	Cél	Pénzügyőrség – T1 szakmai adattudományi szolgáltatások beszerzése	Tárgytalan	Szám	0	5	1. negyedév	2023	Szakmai adattudományi szolgáltatások vásárlása egy tanácsadó szolgáltatóval kötött szerződés útján, amely összesen öt emberi erőforrást foglal magában, és felelős mind az adatarchitektúra kialakításáért, mind pedig a nagy adathalmazok elemzésével foglalkozó egység algoritmusainak megírásáért. Adattudományi szolgáltatások beszerzésére odaítélt szerződés közzététele a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai útmutatással (2021/C58/01) összhangban egy kizárási lista és a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye, valamint az első elemzési modulban (IT gerinc) található új eszközök nemzeti léptékben történő kiadása révén.
M1C1-12	1.3.2. Beruházás: Egységes digitális ügyfélkapu	Cél	Egységes digitális ügyfélkapu	Tárgytalan	Szám	0	21	4. negyedév	2023	A célértéket akkor kell elérni, ha Olaszországban az (EU) 2018/1724 rendeletben meghatározott 21 elsőbbségi közigazgatási eljárás teljes mértékben megfelel az (EU) 2018/1724 rendelet 6. cikkében meghatározott követelményeknek. Konkrétabban: a) a felhasználók azonosítása, az információ és az alátámasztó igazolások benyújtása, az aláírás és a végső benyújtás mind elektronikus úton, távolról, olyan szolgáltató csatornán keresztül végezhető el, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az eljáráshoz kapcsolódó összes követelményt felhasználóbarát és strukturált módon teljesítsék; b) a felhasználók automatikus átvételi elismervényt kapnak, kivéve, ha az eljárás eredménye azonnal kézbesítésre kerül; c) az eljárás eredményét elektronikus úton, vagy ha az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jognak való megfeleléshez szükséges, fizikai úton kell kézbesíteni; d) a felhasználóknak elektronikus értesítést kell kapniuk az eljárás befejezéséről.
M1C1-13	1.4.6. Beruházás: Mobilitás mint olaszországi szolgáltatás	Mérföldkő	Mobilitás mint szolgáltatási megoldás M1	A Ministero delle Infrastrutture e della Mobilità Sostenibili (MIMS) által az egyetemekkel együttműködésben készített jelentés, amely leírja a három kísérleti projekt végrehajtását és eredményeit.	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2023	Három kísérleti projektet hajtottak végre, amelyek célja a mobilitás mint szolgáltatási megoldások tesztelése a technológiailag fejlett nagyvárosokban. A kísérleti időszakban minden megoldást legalább 1000 felhasználó használt. Minden kísérleti projekt legalább 1000 felhasználó előtt nyitva áll, akik önkéntes alapon és saját költségükön férhetnek hozzá, és egyéni értékelést adnak, lehetőséget biztosítva arra, hogy a platformon elérhető mobilitási szolgáltatások közül válasszanak és vásároljanak. A MaaS szolgáltatás egy egységes technológiai platformon keresztül javaslatot tesz a polgárnak az igényein alapuló legjobb utazási megoldásra, kihasználva a rendelkezésre álló különböző mobilitási lehetőségek (helyi tömegközlekedés, megosztás, vezetőfülke, autókölcsönzés) közötti integrációt az utazási élmény optimalizálása érdekében mind a tervezés (intermodális útvonaltervező és az időpontokra és távolságokra vonatkozó valós idejű információk), mind a használat (foglalás és a szolgáltatások kifizetése) tekintetében.
M1C1-14	1.6.5. Beruházás: Az Államtanács digitalizálása	Cél	Államtanács – A T1 adatraktárban elemzésre rendelkezésre álló bírósági dokumentumok	Tárgytalan	Szám	0	800 000	4. negyedév	2023	Az adatraktárban teljes mértékben rendelkezésre álló, közigazgatási joghatósági rendszerrel kapcsolatos bírósági dokumentumok (pl. ítéletek, vélemények és végzések) száma.
M1C1-15	1.6.6. Beruházás: A pénzügyi rendőrség digitalizálása	Cél	Pénzügyőrség – T2 szakmai adattudományi szolgáltatások beszerzése	Tárgytalan	Szám	5	10	1. negyedév	2024	Szakmai adattudományi szolgáltatások vásárlása a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén azáltal, hogy szerződést kötnek egy (összesen tíz) további öt további emberi erőforrást igénybe vevő tanácsadó szolgáltatóval, amely felelős mind az adatarchitektúra kialakításáért, mind pedig a nagy adathalmazok elemzésével foglalkozó egység algoritmusainak megírásáért. Adattudományi szolgáltatások beszerzésére odaítélt szerződés közzététele a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai útmutatással (2021/C58/01) összhangban egy kizárási lista és a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye, valamint az első elemzési modulban (IT gerinc) található új eszközök nemzeti léptékben történő kiadása révén.
M1C1-16	1.6.5. Beruházás: Az Államtanács digitalizálása	Cél	Államtanács – A T2 adatraktárban elemzésre rendelkezésre álló bírósági dokumentumok	Tárgytalan	Szám	800 000	2 500 000	2. negyedév	2024	A közigazgatási joghatósági rendszerhez kapcsolódó bírósági dokumentumok (például ítéletek, vélemények és végzések) teljes mértékben rendelkezésre álló száma az adattárházban.
M1C1-17	1.1. Beruházás: Digitális infrastruktúra	Cél	Migráció a Polo Strategico Nazionale T1-ra	Tárgytalan	Szám	0	100	3. negyedév	2024	Legalább 100 központi közigazgatási és helyi egészségügyi hatóságot (Aziende Sanitarie Locali) teljes mértékben áthelyeztek az infrastruktúrába (Polo Strategico Nazionale). A teljes átállás az egyes intézmények számára a következők kombinációját vonhatja maga után: tisztán tárhelyszolgáltatás, felvonó- és váltás, infrastruktúra-szolgáltatás (IaaS), Platform-as-a-Service (Paas) és „Software-as-a-Service” (SaaS) fejlesztés. A Polo Strategico Nazionale-ra való átállás az egyes migráló közigazgatási szervek tulajdonában lévő telephelyi szoftverek informatikai architektúrájának jelenlegi állása szerint különböző módokon valósítható meg. Ezek a stratégiák a felhőre kész szoftverek esetében a tisztán tárhely- és liftátállítástól az IaaS-re, a PaaS-ra és a SaaS-re való átállásig terjedhetnek. A PSN minden migráló közigazgatási szerv számára felajánlja az összes olyan migrációs stratégiát, amely alkalmas a „Polo Strategico Nazionale-ba való migráció” célkitűzés elérésére. A „hatályba eső” közigazgatási szervek összesen a következőket foglalják magukban: • Az információs és kommunikációs technológiákra (IKT) fordított kiadások legnagyobb részét a központi közigazgatások teszik ki (például a Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet és az Igazságügyi Minisztérium) • A központi közigazgatások elavult adatközpontokban tárolnak adatokat a közelmúltban végzett, „felhőkészséggel” kapcsolatos felmérés szerint • Közép- és Dél-Olaszországban található helyi egészségügyi hatóságok (Aziende Sanitarie Locali) nem rendelkeznek az adatbiztonságot garantáló megfelelő infrastruktúrával.
M1C1-18	1.3.1. Beruházás: Nemzeti digitális adatplatform	Cél	API-k a T1 nemzeti digitális adatplatformon	Tárgytalan	Szám	0	400	4. negyedév	2024	Ez a cél legalább 400, az ügynökségek által megvalósított, az API-katalógusban közzétett és a nemzeti digitális adatplatformmal integrált alkalmazásprogramozási interfész (API) elérését jelenti. Az alkalmazási körbe tartozó API-kat már feltérképezték. A közzétett API-k a következő területeket érintik: i. 2023. december 31-én: kiemelt társadalombiztosítási szolgáltatások és adóügyi megfelelés, beleértve az alapvető nemzeti nyilvántartásokat (mint például a népesség-nyilvántartás és a közigazgatási nyilvántartás); ii. 2024. december 31-én: a társadalombiztosítási szolgáltatások és az adózási fegyelem fenntartása. Minden egyes API-alkalmazásnak és -dokumentációnak meg kell felelnie a nemzeti interoperabilitási szabványoknak, és támogatnia kell a nemzeti digitálisadatplatform-keretet; a fent említett platform biztosítja a megfelelés értékeléséhez szükséges funkciókat.
M1C1-19	1.5. Beruházás: Kiberbiztonság	Cél	A T2 biztonsági struktúrák korszerűsítésének támogatása	Tárgytalan	Szám	5	50	4. negyedév	2024	Legalább 50 megerősített beavatkozás a kiberbiztonság területén (PSNC), valamint a hálózati és információs rendszerek (NIS) ágazatában. A beavatkozástípusok közé tartoznak például a biztonsági operatív központok (SOC), a kiberhatárokon alapuló védelmi fejlesztések, valamint a hálózat- és információbiztonsági és biztonsági együttműködési követelményeknek megfelelő belső felügyeleti és ellenőrzési képességek. A beavatkozásoknak különös figyelmet kell fordítaniuk az egészségügyi, energia- és környezetvédelmi (ivóvízellátás) ágazatokra.
M1C1-20	1.5. Beruházás: Kiberbiztonság	Mérföldkő	A nemzeti kiberbiztonsági szolgáltatások teljes körű kiépítése	Jelentés a nemzeti kiberbiztonsági szolgálatok teljes körű aktiválásáról	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2024	Ezt a mérföldkövet az ágazati számítástechnikai katasztrófaelhárítási csoportok (CERT-ek) aktiválásával, a számítógép-biztonsági eseményekre reagáló olasz csoporttal (CSIRT) és az információmegosztó és -elemző központtal (ISAC) való összekapcsolásával, legalább 5 biztonsági operatív központnak a nemzeti HyperSOC-kal való integrálásával, a kiberbiztonsági kockázatkezelési szolgáltatások teljes körű működtetésével kell teljesíteni, ideértve az ellátási lánc elemzésére és a kiberkockázat-biztosítási szolgáltatásokra vonatkozó szolgáltatásokat is.
M1C1-21	1.5. Beruházás: Kiberbiztonság	Mérföldkő	Kiberbiztonsági szűrő- és tanúsító laboratóriumok hálózatának befejezése, értékelő központok	A két értékelő központ (CV) legalább 10 laboratóriumának teljes körű aktiválását és az uniós tanúsító laboratórium aktiválását bemutató jelentéstétel	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2024	A két értékelő központ legalább 10 szűrő- és minősítő laboratóriumának aktiválása és az uniós tanúsító laboratórium aktiválása.
M1C1-22	1.5. Beruházás: Kiberbiztonság	Mérföldkő	A Központi Ellenőrzési Egység teljes körű működése a PSNC & NIS esetében; a hálózat- és információbiztonságra vonatkozó biztonsági intézkedések, legalább 30 ellenőrzés befejezésével	Jelentéstétel, vizsgálati jelentések	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2024	A Központi Ellenőrzési Osztály teljes körű működése, legalább 30 ellenőrzés elvégzése.
M1C1-23	1.4.6. Beruházás: Mobilitás mint olaszországi szolgáltatás	Mérföldkő	Mobilitás mint szolgáltatási megoldás M2	A Ministero delle Infrastrutture e della Mobilità Sostenibili (MIMS) által az egyetemekkel folytatott együttműködés keretében értékelt kísérleti eredmények	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	1. negyedév	2025	A mérföldkő a következő területeken a mobilitás mint szolgáltatási megoldások tesztelésére irányuló hét kísérleti projekt második hullámának végrehajtására vonatkozik. Az önkormányzatoknak hasznosítaniuk kell az első hullámban kiválasztott, digitálisan felkészült nagyvárosok tapasztalatait. A kísérleti projektek 40 %-a délen valósul meg.
M1C1-24	1.7.1. Beruházás: Digitális Polgári Szolgálat	Cél	A nonprofit szervezetek és önkéntesek által nyújtott képzési kezdeményezésekben részt vevő polgárok	Tárgytalan	Szám	0	1 000 000	2. negyedév	2025	Legalább egymillió polgár vesz részt olyan képzési kezdeményezésekben, amelyeket nonprofit szervezetek és önkéntesek nyújtanak.
M1C1-25	1.6.6. Beruházás: A pénzügyi rendőrség digitalizálása	Mérföldkő	A gazdasági bűnözés elleni küzdelemben használt operatív információs rendszerek fejlesztése	Informatikai rendszerek fejlesztése az új funkciók, a teljesítmény és a felhasználói élmény tekintetében	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	2. negyedév	2025	Az operatív információs rendszerek új funkcióinak fokozatos (évente történő) kiadása annak érdekében, hogy a gyorsan változó jogi forgatókönyveknek megfelelően biztosítsák azok időszerűségét, a pandémiás helyzethez is kapcsolódóan.
M1C1-26	1.1. Beruházás: Digitális infrastruktúra	Cél	Migráció a Polo Strategico Nazionale T2-ra	Tárgytalan	Szám	100	280	2. negyedév	2026	Legalább 280 központi közigazgatási szerv és helyi Healtchare önkormányzat (Aziende Sanitarie Locali) átkerült a „Polo Strategico Nazionale”-ba (vegyes: tisztán tárhelyszolgáltatás, felvonó- és váltás, infrastruktúra-szolgáltatás (IaaS), Platform-as-a-Service (Paas) és „Software-as-a-Service” (SaaS) fejlesztés. A Polo Strategico Nazionale-ra való átállás az egyes migráló közigazgatási szervek tulajdonában lévő telephelyi szoftverek informatikai architektúrájának jelenlegi állása szerint különböző módokon valósítható meg. Ezek a stratégiák a felhőre kész szoftverek esetében a tisztán tárhely- és liftátállítástól az IaaS-re, a PaaS-ra és a SaaS-re való átállásig terjedhetnek. A PSN minden migráló közigazgatási szerv számára felajánlja az összes olyan migrációs stratégiát, amely alkalmas a „Polo Strategico Nazionale-ba való migráció” célkitűzés elérésére. A „hatályba eső” közigazgatási szervek összesen a következőket foglalják magukban: • Központi közigazgatások, amelyek az információs és kommunikációs technológiákkal (IKT) kapcsolatos kiadások legnagyobb részét teszik ki (például a Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet, Igazságügyi Minisztérium); • A központi közigazgatások elavult adatközpontokban tárolnak adatokat a közelmúltban végzett, „felhőkészséggel” kapcsolatos felmérés szerint; • Közép- és Dél-Olaszországban található helyi egészségügyi hatóságok (Aziende Sanitarie Locali) nem rendelkeznek az adatbiztonságot garantáló megfelelő infrastruktúrával.
M1C1-27	1.3.1. Beruházás: Nemzeti digitális adatplatform	Cél	API-k a T2 nemzeti digitális adatplatformon	Tárgytalan	Szám	400	1 000	2. negyedév	2026	Ez a cél legalább 600 további, a katalógusban közzétett alkalmazásprogramozási interfész (API) elérését jelenti (összesen 1000). A közzétett API-k a következő területeket érintik: i. 2025. december 31-ig: nyilvános eljárások, például munkaerő-felvétel, nyugdíjba vonulás, iskolai és egyetemi beiratkozás (például nemzeti diáknyilvántartás és gépjármű-nyilvántartási rendszer); ii. 2026. június 30-ig: jólét, közbeszerzési szolgáltatások irányítása, nemzeti információs rendszer az egészségügyi adatokra és egészségügyi vészhelyzetekre vonatkozóan, mint például a betegek és a fizikusok nyilvántartásai. Minden egyes API-alkalmazásnak és -dokumentációnak meg kell felelnie a nemzeti interoperabilitási szabványoknak, és támogatnia kell a nemzeti digitálisadatplatform-keretet; a fent említett platformnak biztosítania kell a megfelelés értékeléséhez szükséges funkciókat.
M1C1-28	1.7.2. Beruházás: Digitális könnyítési szolgáltatások hálózata	Cél	A digitális könnyítési központok által nyújtott új képzési kezdeményezésekben részt vevő polgárok száma	Tárgytalan	Szám	0	2 000 000	2. negyedév	2026	Legalább kétmillió polgár vesz részt a digitális könnyítési központok által nyújtott képzési kezdeményezésekben. A cél eléréséhez figyelembe vett képzési tevékenységek a következők: a) a digitális könnyítési módszerekkel nyújtott személyre szabott képzés, amelyet jellemzően a szolgáltatásfoglalás alapján és a nyomonkövetési rendszerben rögzítettek; b) személyes és online képzés, amelynek célja a polgárok digitális készségeinek fejlesztése, amelyet a digitális könnyítési központok végeznek szinkronban és rögzítenek a nyomonkövetési rendszerben; c) online képzés, amelynek célja a polgárok digitális készségeinek fejlesztése, ideértve az öntanulást és az aszinkron üzemmódot is, de szükségszerűen a nyomonkövetési rendszerben bejelentett regisztrációval, amelyet a digitális könnyítési szolgáltatások hálózata által készített képzési katalógus keretében hajtanak végre, és amely hozzáférhető az alkalmazott tudásmenedzsment-rendszerből.
M1C1-29	1.4. Reform: A polgári igazságszolgáltatás reformja	Mérföldkő	A polgári igazságszolgáltatás reformját lehetővé tevő jogszabályok hatálybalépése	A felhatalmazó jogszabály hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2021	A felhatalmazó jogszabályoknak legalább a következő intézkedéseket kell tartalmazniuk: i. egyszerűsített eljárás bevezetése elsőfokú/bírósági szinten, valamint a „szűrési eljárások” alkalmazásának megerősítése a fellebbezés szintjén, beleértve az egyszerűsített eljárások szélesebb körű alkalmazását és azon ügyek körét, amelyekben az egyesbíró rendelkezik hatáskörrel a határozathozatalra; ii. biztosítja az eljárásokra vonatkozó kötelező határidők tényleges végrehajtását, valamint a bizonyítékok összegyűjtésére és a vonatkozó jogi aktusok és dokumentumok elektronikus úton történő iktatására vonatkozó ütemtervet; iii. a közvetítés és az alternatív vitarendezés alkalmazásának reformja a támogatott közvetítéssel, a választottbíráskodással és bármely más lehetséges alternatívával együtt annak érdekében, hogy ezek az intézmények hatékonyabban csökkentsék a polgári igazságszolgáltatási rendszerre nehezedő nyomást, többek között ösztönzők révén; iv. a kényszervégrehajtásra vonatkozó eljárás reformja a meglévő átlagos idő csökkentése érdekében, beleértve az esedékesnek nyilvánított összegek végrehajtásának gyorsabbá és olcsóbbá tételét; a súlyos pereskedések csökkentése érdekében meg kell reformálni a jogi díjak számszerűsítésének és megtérülésének jelenlegi rendszerét; v. a bírósági szintű nyomonkövetési rendszer bevezetése és a polgári bíróságok hatékonyságának növelése az eljárások észszerű időtartamának és a bíróságok egységes teljesítményének biztosítására irányuló ösztönzők révén.
M1C1-30	1.5. Reform: A büntető igazságszolgáltatás reformja	Mérföldkő	A büntető igazságszolgáltatási reformot lehetővé tevő jogszabályok hatálybalépése	A felhatalmazó jogszabály hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2021	Felhatalmazó jogszabályok, amelyek legalább a következő intézkedéseket tartalmazzák: i. felülvizsgált bejelentési rendszer, ii. egyszerűsített eljárások szélesebb körű alkalmazása, iii. az elektronikus iratbenyújtás szélesebb körű alkalmazása, iv. a bizonyítékokra vonatkozó egyszerűsített szabályok, v. az előzetes nyomozás időtartamára vonatkozó határidők meghatározása és a nyomozati szakaszban a stagnálás elkerülését célzó intézkedések meghatározása, vi. a bűncselekmény felszámolásának lehetősége a kártérítés visszafizetése esetén, vii. egy bírósági szintű ellenőrzési rendszer bevezetése és a büntetőbíróságok termelékenységének növelése az eljárások észszerű hosszának és a bíróságok egységes működésének biztosítására irányuló ösztönzők révén.
M1C1-31	1.6. Reform: A fizetésképtelenségi keret reformja	Mérföldkő	A fizetésképtelenségi reform keretrendszerét lehetővé tevő jogszabályok hatálybalépése	A felhatalmazó jogszabály hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2021	A fizetésképtelenségi reformnak legalább a következő intézkedéseket kell tartalmaznia: i. vizsgálja felül a peren kívüli vitarendezési megállapodásokat azon területek azonosítása érdekében, amelyeken további fejlesztésekre lehet szükség annak érdekében, hogy az érintett feleket ösztönözzék az ilyen eljárások fokozott alkalmazására; ii. korai előrejelző mechanizmusok bevezetése és az információkhoz való hozzáférés a fizetésképtelenségi szakaszt megelőzően; iii. a bíróságok (kereskedelmi jog, fizetésképtelenségi osztály/kamarák), valamint a fizetésképtelenségi eljárásokat kezelő, bíróság előtti intézmények szakosodása felé történő elmozdulás; iv. annak lehetővé tétele, hogy először fizessék ki a biztosított hitelezőket (az adókövetelések és munkavállalói követelések előtt); v. lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy nem eseti biztonsági jogot biztosítsanak. A fizetésképtelenségi reform kiegészítéseként biztosítani kell a szerkezetátalakítási eljárásokkal foglalkozó igazságügyi és közigazgatási hatóságok tagjainak képzését és szakosodását, valamint a szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi eljárások általános digitalizálását, valamint a jogviták bíróságon kívüli rendezésére szolgáló online platform létrehozását, különösen a fizetésképtelenséget megelőző szakaszban, amelynek használatát ösztönözni kell az igazságszolgáltatás terheinek csökkentésére (a fizetésképtelenség előtti szerkezetátalakításra irányuló kérelmek, a többoldalú szerkezetátalakítások előmozdítása, valamint az előzetesen jóváhagyott automatizált szerkezetátalakítási eljárások és határozatok alacsony értékűvé tétele). Az ilyen online platformnak biztosítania kell továbbá a banki informatikai rendszerekkel, valamint más hatóságokkal és adatbázisokkal való interoperabilitást annak érdekében, hogy az adósok és a hitelezők között biztosítani lehessen a dokumentumok és adatok gyors és elektronikus cseréjét. E célból a kérelmező (az adós) beleegyezését adja személyes adatainak az általános adatvédelmi rendelettel összhangban történő cseréjéhez, és ezt a rendelkezést bele kell foglalni a jogszabályba. A reform keretében létre kell hozni a biztosítékok nyilvántartását.
M1C1-32	1.8. Beruházás: A polgári, büntető és közigazgatási bíróságok felvételi eljárásai	Mérföldkő	A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv felvételére vonatkozó különös jogszabályok hatálybalépése	A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv felvételéről szóló különös jogszabály hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2021	A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv felvételéről szóló külön jogszabály elfogadása a reklámozásra és a munkaerő-felvételre való felhatalmazás mellett.
M1C1-33	1.8. Beruházás: A közigazgatási bíróságok felvételi eljárásai	Cél	A közigazgatási bíróságok felvételi eljárásainak megkezdése	Tárgytalan	Szám	0	168	2. negyedév	2022	Legalább 168 fős személyzeti egység felvételi eljárásának megkezdése a Bírói Hivatal és a Közigazgatási Bíróság számára, valamint egységek üzembe helyezése. Az alapérték a 2021. december 31-én szolgálatban lévő személyzet létszáma.
M1C1-34	1.8. Beruházás: A polgári és büntetőbíróságok bírósági hivatalának felvételi eljárásai	Cél	A polgári és büntetőbíróságok felvételi eljárásainak megkezdése	Tárgytalan	Szám	0	8 764	4. negyedév	2022	Legalább 8 764 fős személyzeti egység felvételi eljárásának megkezdése a polgári és büntetőbíróságok vizsgálóhivatala számára, valamint az egységek szolgálatba helyezése. Az alapérték a személyzet 2021 végi létszáma.
M1C1-35	1.7. Reform: Az adóügyi bíróságok reformja	Mérföldkő	Az elsőfokú és a másodfokú adóügyi bíróságok átfogó reformja	A felülvizsgált jogi keret hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2022	A felülvizsgált jogi keret hatékonyabbá teszi az adótörvény végrehajtását, és csökkenti a Semmítőszéken benyújtott fellebbezések nagy számát.
M1C1-36	1.4., 1.5. és 1.6. reform: A polgári és büntető igazságszolgáltatás reformja, valamint a fizetésképtelenségi reform	Mérföldkő	A polgári és büntető igazságszolgáltatási reformra és a fizetésképtelenségi reformra vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálybalépése	A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok azon rendelkezése, amely jelzi a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálybalépését	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2022	Minden olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépése, amelynek tartalma szerepel a polgári és büntető igazságszolgáltatási reformra, valamint a fizetésképtelenségi reformra vonatkozó felhatalmazó jogszabályokban.
M1C1-37	1.4. és 1.5. reform: A polgári és büntető igazságszolgáltatás reformja	Mérföldkő	A polgári és büntető igazságszolgáltatás reformjának hatálybalépése	A másodlagos jogi aktusoknak a másodlagos jogi aktusok hatálybalépésére vonatkozó rendelkezése	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	2. negyedév	2023	Az igazságügyi reformokat lehetővé tevő jogszabályok hatékony alkalmazásához szükséges valamennyi rendelet és másodlagos jogforrás elfogadásának befejezése.
M1C1-38	1.8. Reform: Az igazságszolgáltatás digitalizálása	Mérföldkő	Az igazságszolgáltatási rendszer digitalizálása	Az elsődleges és másodlagos jogi aktusok azon rendelkezése, amely jelzi a megfelelő jogi aktusok hatálybalépését	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2023	Létre kell hozni valamennyi dokumentum kötelező elektronikus iktatását és a polgári eljárások teljes körű elektronikus munkafolyamatát. Az elsőfokú büntetőeljárások digitalizáltak (kivéve az előzetes meghallgatási hivatalt). Ingyenes, teljes mértékben hozzáférhető és kereshető adatbázis létrehozása a polgári döntésekről a jogszabályoknak megfelelően.
M1C1-39	1.8. Beruházás: A polgári és büntetőbíróságok felvételi eljárásai	Cél	A polgári és büntetőbíróságok felvételi eljárásainak lezárása	Tárgytalan	Szám	0	19 719	2. negyedév	2024	Be kell fejezni legalább 19 719 személyzeti egység felvételi eljárását a polgári és büntetőbíróságok vizsgálóhivatala számára, és az egységeket szolgálatba kell helyezni. Az alapérték a személyzet 2021 végi létszáma.
M1C1-40	1.8. Beruházás: A közigazgatási bíróságok felvételi eljárásai	Cél	A közigazgatási bíróságok felvételi eljárásainak lezárása	Tárgytalan	Szám	168	326	2. negyedév	2024	Legalább 326 fős személyzeti egység felvételi eljárásának befejezése a Bírói Hivatal és a közigazgatási bíróságok számára, valamint egységek üzembe helyezése. Az alapérték a 2022. második negyedévi személyzet létszáma.
M1C1-41	1.8. Beruházás: A közigazgatási bíróságok felvételi eljárásai	Cél	A regionális közigazgatási bíróságok ügyhátralékának csökkentése	Tárgytalan	Százalék	100	75	2. negyedév	2024	2019-ben 25 %-kal csökkenti a közigazgatási regionális közigazgatási bíróságokon (elsőfokú közigazgatási bíróságok) folyamatban lévő ügyek számát (109 029).
M1C1-42	1.8. Beruházás: A közigazgatási bíróságok felvételi eljárásai	Cél	Az államtanács ügyhátralékának csökkentése	Tárgytalan	Százalék	100	65	2. negyedév	2024	Az Államtanácsban (másodfok) 2019-ben folyamatban lévő ügyek számának (24 010) 35 %-os csökkentése.
M1C1-43	1.4. Reform: A polgári igazságszolgáltatás reformja	Cél	A rendes polgári bíróságok ügyhátralékának csökkentése (elsőfokú bíróság)	Tárgytalan	Százalék	100	35	4. negyedév	2024	2019-ben a polgári rendes bíróságokon (elsőfokú bíróságok) folyamatban lévő ügyek számának (337 740) 65 %-os csökkentése. Az alapérték a 2019-ben a rendes polgári bíróságok előtt több mint három éve folyamatban lévő ügyek száma.
M1C1-44	1.4. Reform: A polgári igazságszolgáltatás reformja	Cél	A polgári fellebbviteli bíróság ügyhátralékának csökkentése (másodfokú bíróság)	Tárgytalan	Százalék	100	45	4. negyedév	2024	A polgári fellebbviteli bíróságokon (másodfok) 2019-ben folyamatban lévő ügyek számának (98 371) 55 %-os csökkentése. A kiindulási érték a szám; a polgári fellebbviteli bíróságok előtt több mint két éve folyamatban lévő ügyek (2019-ben).
M1C1-45	1.4. és 1.5. reform: A polgári és büntető igazságszolgáltatás reformja	Cél	A polgári eljárások időtartamának csökkentése	Tárgytalan	Százalék	100	60	2. negyedév	2026	2019-hez képest a polgári és kereskedelmi peres ügyek összes ügyének 40 %-ával csökkentse az ügyintézési időt.
M1C1-46	1.4. és 1.5. reform: A polgári és büntető igazságszolgáltatás reformja	Cél	A büntetőeljárás időtartamának csökkentése	Tárgytalan	Százalék	100	75	2. negyedév	2026	2019-hez képest az összes büntetőügy esetében 25 %-kal csökkenti az ügyintézési időt.
M1C1-47	1.4. Reform: A polgári igazságszolgáltatás reformja	Cél	A rendes polgári bíróságok ügyhátralékának csökkentése (elsőfokú bíróság)	Tárgytalan	Százalék	100	10	2. negyedév	2026	2019-ben a polgári rendes bíróságokon (elsőfokú bíróságok) folyamatban lévő ügyek számának (337 740) 90 %-os csökkentése. Az alapérték a folyamatban lévő ügyek száma: 2019-ben több mint három éve a polgári rendes bíróságok előtt.
M1C1-48	1.4. Reform: A polgári igazságszolgáltatás reformja	Cél	A polgári fellebbviteli bíróság ügyhátralékának csökkentése (másodfokú bíróság)	Tárgytalan	Százalék	100	10	2. negyedév	2026	2019-ben 90 %-kal csökkenti a polgári fellebbviteli bíróságok (másodfokú) folyamatban lévő ügyeinek számát. Az alapérték a polgári fellebbviteli bíróság előtt több mint két éve folyamatban lévő ügyek száma (2019-ben 98 371 ügy).
M1C1-49	1.8. Beruházás: A közigazgatási bíróságok felvételi eljárásai	Cél	A regionális közigazgatási bíróságok ügyhátralékának csökkentése (elsőfokú ügyek).	Tárgytalan	Százalék	100	30	2. negyedév	2026	2019-ben 70 %-kal csökkenti a közigazgatási regionális bíróságokon (elsőfokú közigazgatási bíróság) folyamatban lévő ügyek számát (109 029).
M1C1-50	1.8. Beruházás: A közigazgatási bíróságok felvételi eljárásai	Cél	Az államtanács ügyhátralékának csökkentése	Tárgytalan	Százalék	100	30	2. negyedév	2026	2019-ben 70 %-kal csökkenti a folyamatban lévő ügyek számát (24 010) az Államtanácsban (másodfokú eljárás).
M1C1-51	1.9. Reform: A közigazgatás reformja	Mérföldkő	Az olasz helyreállítási és rezilienciaépítési terv irányítására vonatkozó elsődleges jogszabályok hatálybalépése	A törvény hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	2. negyedév	2021	Az elsődleges jogszabályok legalább a következőkre vonatkoznak: 1) Az olasz helyreállítási és rezilienciaépítési terv projektjeinek koordinálása és nyomon követése központi szinten; 2) A hatáskörök meghatározása és szétválasztása, valamint az olasz helyreállítási és rezilienciaépítési terv koordinálásában, nyomon követésében és végrehajtásában részt vevő különböző szervek és közigazgatási szervek vonatkozó megbízatásának jóváhagyása; 3) A végrehajtási kérdések korai észlelésére szolgáló rendszer meghatározása; 4) Végrehajtási mechanizmus előzetes meghatározása a végrehajtási problémák megoldása és a késedelmek elkerülése érdekében, különösen a közigazgatás különböző szintjei tekintetében; 5) Az olasz helyreállítási és rezilienciaépítési terv koordinációjával, nyomon követésével és végrehajtásával foglalkozó személyzet (létszám és szakértelem) meghatározása az érintett közigazgatási szerveknél; 6) Az olasz helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásában részt vevő közigazgatási szerveknek nyújtott technikai segítségnyújtás meghatározása, különösen helyi szinten, biztosítva az igazgatási kapacitás kiépítését a közigazgatáson belül; 7) Az olasz helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtására és a források időben történő felhasználására vonatkozó „gyorsított” eljárások elhatárolása; 8) Az olasz helyreállítási és rezilienciaépítési terv ellenőrzési és ellenőrzési szervezete és eljárásai.
M1C1-52	1.9. Reform: A közigazgatás reformja	Mérföldkő	Az olasz helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához szükséges adminisztratív eljárások egyszerűsítéséről szóló elsődleges jogszabályok hatálybalépése.	A törvény hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	2. negyedév	2021	Az intézkedések a következőket foglalják magukban: 1) A kritikus szűk keresztmetszetek megszüntetése, különösen az állami és regionális környezeti hatásvizsgálat, az új hulladék-újrafeldolgozó üzemek engedélyezése, a megújuló energiára vonatkozó engedélyezési eljárások, valamint az épületek (ún. Super Bonus) energiahatékonyságának eléréséhez és a városrehabilitációhoz szükséges szűk keresztmetszetek megszüntetése. Egyedi intézkedéseket kell hozni a „Conferenza di servizi” (két vagy több közigazgatási szerv közötti hivatalos megállapodás) eljárásainak egyszerűsítésére.
M1C1-53	1.9. Beruházás: Technikai segítségnyújtás és a kapacitásépítés megerősítése az olasz helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához	Mérföldkő	Az olasz helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához szükséges technikai segítségnyújtást és a kapacitásépítés megerősítését célzó elsődleges jogszabályok hatálybalépése	A törvény hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	2. negyedév	2021	Az intézkedések közé tartozik az alábbiak ideiglenes felvételének lehetővé tétele: i. 2 800 technikai adat a déli közigazgatás megerősítésére, amelyet a nemzeti költségvetésből fizetnek ki; ii. 1 000 szakértőből álló állomány, amelyet három évre kell kiküldeni annak érdekében, hogy támogassák a közigazgatási szerveket a technikai segítségnyújtásra vonatkozó új eljárások irányításában.
M1C1-54	1.9. Beruházás: Technikai segítségnyújtás és a kapacitásépítés megerősítése az olasz helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához	Cél	Szakértők felvételének lezárása az olasz helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtására	Tárgytalan	Szám	0	1 000	4. negyedév	2021	Fejezze be az 1000 szakértőből álló állomány felvételi eljárásait, akiket három évre kell kiküldeni annak érdekében, hogy támogassák a közigazgatási szerveket a technikai segítségnyújtásra vonatkozó új eljárások irányításában.
M1C1-55	1.9. Reform: A közigazgatás reformja	Mérföldkő	Az olasz helyreállítási és rezilienciaépítési tervre alkalmazott módszertan kiterjesztése a nemzeti költségvetésre a beruházások felhasználásának növelése érdekében	A módszertan kiterjesztésének hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2021	A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz hasonló egyszerűsített részcél- és célrendszer létrehozása a Kiegészítő Beruházási Alap projektjeinek tervezésére, végrehajtására és finanszírozására (30,5 milliárd EUR).
M1C1-56	1.9. Reform: A közigazgatás reformja	Mérföldkő	A közfoglalkoztatás reformját lehetővé tevő jogszabályok hatálybalépése	A törvény hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	2. negyedév	2022	A felhatalmazó jogszabály a következő intézkedéseket tartalmazza: – a közszférára jellemző munkaköri profilok meghatározása a szükséges kompetenciák és készségek vonzása érdekében; – egységes munkaerő-felvételi platform létrehozása az állami munkaerő-felvételi eljárások központosítására valamennyi központi közigazgatási szerv számára, elkötelezve magát amellett, hogy a platform használatát kiterjesztik a helyi közigazgatásokra is; – a munkaerő-felvételi folyamat reformja a következők érdekében: i. a tisztán tudásalapú rendszerről olyan rendszerre való áttérés, amely elsősorban a kompetenciákon és a megfelelő képességeken alapul; ii. felméri a tisztviselők által ellátandó kompetenciákat; iii. a munkaerő-felvételi folyamatok differenciálása a kizárólag kompetenciaalapú kezdő szintű felvétel és a speciális profilok felvétele között, amelyeknek a kompetenciákat össze kell kapcsolniuk a releváns munkatapasztalatokkal, és magasabb szintű szakmai előmenetelhez kell vezetniük; A Közigazgatási Minisztérium biztosítja az új folyamat következetes végrehajtását a közigazgatásban; – a vezető közszolgálat reformja a közigazgatásban alkalmazott kinevezési eljárások egységesítése érdekében, a munkaköri profilok meghatározása és teljesítményük értékelése; – erősítse meg az egész életen át tartó tanulás és a munkavállalók képzési lehetőségei és a részvétel ösztönzése közötti kapcsolatot, például jutalmazó mechanizmusok vagy konkrét karrierlehetőségek kialakítása révén, különös figyelmet fordítva a kettős átállásra; – a közigazgatási szervek etikai elveinek meghatározása vagy naprakésszé tétele egyértelmű szabályok, magatartási kódexek és a témára vonatkozó képzési modulok révén; – erősítse meg a nemek közötti egyensúly iránti elkötelezettséget; – át kell alakítani a vertikális mobilitásra vonatkozó szabályozási keretet, meg kell reformálni a karrierlehetőségeket a középvezetői pozíciók („quadri”) létrehozása és az azokhoz való hozzáférés, valamint a közigazgatáson belüli magas rangú polgári álláshelyek („dirigenti di prima e seconda fascia”) elérése érdekében. Ez magában foglalja a teljesítményértékelési rendszer reformját, valamint a szakmai előmenetel és a teljesítményértékelés közötti kapcsolat megerősítését; – a horizontális mobilitásra vonatkozó szabályozási keret átalakítása a közigazgatáson belüli hatékony munkaerőpiac megvalósítása érdekében, beleértve a) a központi és helyi közigazgatásban betöltetlen álláshelyekre vonatkozó átlátható és egységes hirdetési rendszer létrehozását, b) a bárhol betölthető álláshelyekre való jelentkezés lehetőségét, c) a származási közigazgatásból származó mobilitásra vonatkozó engedély megszüntetését, valamint d) az áthelyezéshez nem vezető alternatív mobilitási eszközök alkalmazására vonatkozó jelentős korlátozások bevezetését (azaz „comandi” és „Distacchi” szigorúan időkorlátot szab meg).
M1C1-57	1.9. Reform: A közigazgatás reformja	Mérföldkő	A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtását célzó egyszerűsítési reform adminisztratív eljárásainak hatálybalépése	A másodlagos jog hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2022	Az összes kapcsolódó felhatalmazáson alapuló jogi aktus, miniszteri rendelet, másodlagos jog és minden egyéb, az egyszerűsítés hatékony végrehajtásához szükséges rendelet hatálybalépése, beleértve a régiókkal kötött megállapodásokat is, amennyiben kizárólagos és párhuzamos regionális hatáskörről van szó.
M1C1-58	1.9. Reform: A közigazgatás reformja	Mérföldkő	Az állami foglalkoztatási reformra vonatkozó jogi aktusok hatálybalépése	Az állami foglalkoztatási reformra vonatkozó jogi aktusok hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	2. negyedév	2023	Valamennyi kapcsolódó felhatalmazáson alapuló jogi aktus, miniszteri rendelet, másodlagos jogszabály és a reform hatékony végrehajtásához szükséges minden egyéb rendelet hatálybalépése.
M1C1-59	1.9. Reform: A közigazgatás reformja	Mérföldkő	A közigazgatásban a stratégiai emberierőforrás-gazdálkodás hatálybalépése	A közigazgatásban a stratégiai emberierőforrás-gazdálkodás bevezetéséről szóló jogszabály hatálybalépéséről szóló rendelkezés Féléves jelentés a fő teljesítménymutatókról	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2023	A közigazgatásban a stratégiai emberierőforrás-gazdálkodás bevezetésére vonatkozó jogszabályok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a következőket foglalják magukban: a munkaerő-felvételre, a szakmai előmenetelre és a képzésre vonatkozó HR-stratégiai tervek meghatározása valamennyi központi és regionális közigazgatás számára, a készségeket és profilokat tartalmazó integrált adatbázis támogatásával; a humánerőforrás-tervezési rendszert koordináló és támogató központi kézbesítési egység létrehozása. A második szakaszban a HR-stratégiai terveket ki kell terjeszteni a nagy településekre, míg a kis- és közepes települések konkrét kapacitásépítési beruházások tárgyát képezik.
M1C1-60	1.9. Reform: A közigazgatás reformja	Mérföldkő	A polgárokat és vállalkozásokat érintő 200 kritikus eljárás egyszerűsítésének és digitalizálásának teljes végrehajtása (beleértve az összes felhatalmazáson alapuló jogi aktust is)	A másodlagos jog hatálybalépése	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2024	Az egyszerűsítés szempontjából kiemelt területek a következők: 1.Környezetvédelmi engedélyek, megújuló energiaforrások és zöld gazdaság 2.Építési engedélyek és városi átképzés 3.Digitális infrastruktúra 4.Közbeszerzés További kritikus ágazatok: 1.Munkaügyi jogszabályok 2.Turizmus 3.Agrár-élelmiszeripar A kiválasztott állami és regionális eljárások a következő főbb területeken foglalhatók össze: 1.Környezetvédelmi és energetikai engedélyek: -Állami környezeti hatásvizsgálati eljárás -Regionális környezeti hatásvizsgálati eljárás -Környezetvédelmi kármentesítési engedélyek -Stratégiai környezeti vizsgálat -Integrált szennyezésmegelőzés és -csökkentés (IPPC) -A megújuló energiaforrásokra vonatkozó engedélyezési eljárások -Átalakítási, átalakítási és újratelepítési eljárások -Az energetikai infrastruktúrák engedélyezési eljárásai -Hulladékkal kapcsolatos engedélyek 2.Építés és városi átképzés: -Az energiahatékonysági szuperbónusz alkalmazása (megfelelési eljárások stb.) -Szolgáltatási konferencia 3.digitális infrastruktúra: -A kommunikációs infrastruktúrák engedélyezése 4.Közbeszerzés -IKT-beszerzési eljárások 5.Egyéb eljárások: -A hallgatólagos hozzájárulás tanúsítása -Helyettesítő teljesítmény -Tűzvédelmi eljárások -Különleges gazdasági övezetekre vonatkozó engedélyek -Eljárások a kiskereskedelmi ágazatban -A kézművesek és a kisvállalkozások piacra jutásának engedélyezése -Közbiztonsági engedélyek -Tájrendezési engedélyek -Gyógyszeripari és egészségügyi engedélyek -Szeizmikus és hidrogeológiai eljárások/engedélyek
M1C1-61	1.9. Reform: A közigazgatás reformja	Mérföldkő	A polgárokat közvetlenül érintő további 50 kritikus eljárás egyszerűsítésének és digitalizálásának befejezése (az összes felhatalmazáson alapuló jogi aktussal együtt)	A másodlagos jog hatálybalépése	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	2. negyedév	2025	Az egyszerűsített eljárások a következő területeket érintik: -Digitális kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek tanúsítása -Online anyakönyvi kivonatok -Digitális értesítések és digitális azonosítás -A polgárok jegyzéktervezeteinek hitelesítése -A polgárok digitális lakóhelye -A küldöttségek online szolgáltatásokhoz való hozzáférése
M1C1-62	1.9. Reform: A közigazgatás reformja	Mérföldkő	A beruházások felhasználásának növelése	A Pénzügyminisztérium végrehajtási jelentésének közzététele	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	2. negyedév	2025	Végrehajtási jelentés közzététele a technikai segítségnyújtást és kapacitásépítést, valamint a nemzeti költségvetésből finanszírozott tőkekiadások tervezéséhez, kezeléséhez és végrehajtásához szükséges kapacitás javítását célzó intézkedések hatásának mérésére, a 2024-ig elkülönített kiegészítő alap forrásainak jelentős mértékű felhasználására.
M1C1-63	1.9. Reform: A közigazgatás reformja	Mérföldkő	Az egyszerűsítés befejezése és az összes eljárás és kapcsolódó igazgatási rendszer teljes jogi érvényességű adattárának létrehozása az ország egész területén	Az adattár közzététele az illetékes minisztérium honlapján	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	2. negyedév	2026	Valamennyi meglévő eljárás esetében el kell végezni az eljárási rendszerek átvilágítását, valamint az igazgatási eljárások további egyszerűsítését és átalakítását. Biztosítani kell továbbá az új eljárások hatékony végrehajtásának ellenőrzését és nyomon követését, különös tekintettel a szabványosított formanyomtatványokra és a megfelelő digitalizált irányításra. Az egyszerűsítés összesen 600 kritikus eljárásra vonatkozik.
M1C1-64	1.9. Beruházás: A közigazgatás reformja	Cél	Oktatás és képzés	Tárgytalan	Szám	0	350 000	2. negyedév	2026	A központi közigazgatási szervek személyzetének legalább 350 000 továbbképzési vagy átképzési kezdeményezésbe való beiratkozása.
M1C1-65	1.9. Beruházás: A közigazgatás reformja	Cél	Oktatás és képzés	Tárgytalan	Szám	0	400 000	2. negyedév	2026	Más közigazgatási szervek személyzetének legalább 400 000 továbbképzési vagy átképzési kezdeményezésbe való beiratkozása.
M1C1-66	1.9. Beruházás: A közigazgatás reformja	Cél	Oktatás és képzés	Tárgytalan	Szám	0	245 000	2. negyedév	2026	Legalább 245 000 (70 %) sikeresen befejezett képzési tevékenység (hivatalos tanúsítás vagy hatásvizsgálat) a központi közigazgatás számára.
M1C1-67	1.9. Beruházás: A közigazgatás reformja	Cél	Oktatás és képzés	Tárgytalan	Szám	0	280 000	2. negyedév	2026	Legalább 280 000 (70 %) sikeresen befejezett képzési tevékenység (hivatalos tanúsítás vagy hatásvizsgálat) más közigazgatási szervek számára.
M1C1-68	1.9. Reform: A közigazgatás reformja	Mérföldkő	Ellenőrzési és ellenőrzési adattári rendszer: információk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának nyomon követéséhez	Az adattárrendszer funkcióit megerősítő ellenőrzési jelentés	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2021	A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának nyomon követésére szolgáló adattárrendszernek működőképesnek kell lennie. A rendszernek legalább a következő funkciókat kell tartalmaznia: a) adatgyűjtés, valamint a mérföldkövek és célok elérésének nyomon követése; b) az RRF-rendelet 22. cikke (2) bekezdése d) pontjának i–iii. alpontjában előírt adatok gyűjtése, tárolása és az azokhoz való hozzáférés biztosítása.
M1C1-69	1.10. Reform: A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi keret reformja	Mérföldkő	A közbeszerzési rendszer egyszerűsítéséről szóló rendelet hatálybalépése	A törvénynek a közbeszerzési rendszer egyszerűsítésére vonatkozó rendelkezése.	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	2. negyedév	2021	A törvényrendeletnek legalább a következő sürgős intézkedésekkel egyszerűsítenie kell a közbeszerzési rendszert: i. Célkitűzése a közzététel és a szerződés odaítélése közötti idő lerövidítésére. ii. Célértékeket és nyomonkövetési rendszert határoz meg a szerződés odaítélése és az infrastruktúra kiépítése közötti idő csökkentése érdekében („fase esecutiva”). iii. Előírja, hogy valamennyi szerződés adatait regisztrálják a nemzeti korrupcióellenes hatóság (ANAC) korrupcióellenes adatbázisában. iv. Az alternatív vitarendezési mechanizmusok bevezetése és ösztönzése a közbeszerzési szerződések végrehajtási szakaszában. v. A közbeszerzési eljárásokért felelős hivatalok létrehozása minisztériumokban, régiókban és nagyvárosokban. További pontosítások: A központi beszerző szervek („centrali di committenza”) eljárásainak egyszerűsítése és digitalizálása – A jelenlegi közbeszerzési törvénykönyv 41. és 44. cikkének végrehajtása – Annak meghatározása, hogy az eljárásokat hogyan kell digitalizálni valamennyi közbeszerzési szerződés és koncesszió esetében, valamint az interoperabilitásra és az összekapcsolhatóságra vonatkozó követelmények meghatározása – A jelenlegi közbeszerzési törvénykönyv 44. cikkének végrehajtása
M1C1-70	1.10. Reform: A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi keret reformja	Mérföldkő	A közbeszerzési kódex felülvizsgálatának hatálybalépése (50/2016. sz. D.Lgs.)	A törvény azon rendelkezése, amely a felhatalmazási törvény hatálybalépését jelzi, mely reformálja meg a közbeszerzési rendszer jelenlegi kódexét (D.Lgs. n. 50/2016)	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	2. negyedév	2022	Ez a törvény meghatározza a közbeszerzési törvénykönyv rendszerszerű reformjának valamennyi pontos kritériumát és alapelvét. A hatáskör-átruházási törvény legalább a következő elveket és kritériumokat határozza meg: i. Az ajánlatkérő szervek szétaprózottságának csökkentése (1) a minősítési rendszer alapvető elemeinek létrehozása, (2) a közbeszerzési kapacitás országos szintű értékelésében való részvétel alapvető követelményeként egy e-platform létrehozásának előírása (3), amely felhatalmazza a nemzeti korrupcióellenes hatóságot (ANAC), hogy felülvizsgálja az ajánlatkérő szervek minősítését a beszerzési kapacitás (a beszerzések típusai és mennyisége) tekintetében, (4) ösztönzőket biztosítva a meglévő központi beszerző szervek igénybevételére. ii. A központi beszerző szervek („centrali di committenza”) eljárásainak egyszerűsítése és digitalizálása iii. Meghatározza, hogyan digitalizálni kell az eljárásokat valamennyi közbeszerzési szerződés és koncesszió esetében, és meg kell határozni az interoperabilitásra és az összekapcsolhatóságra vonatkozó követelményeket. iv. Az alvállalkozásra vonatkozó korlátozások fokozatos csökkentése.
M1C1-71	1.10. Reform: A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi keret reformja	Mérföldkő	A közbeszerzési rendszerhez szükséges valamennyi jogszabály, rendelet és végrehajtási aktus (beleértve a másodlagos jogszabályokat is) hatálybalépése	Az összes szükséges jogszabály és végrehajtási jogi aktus hatálybalépése	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2021	Minden szükséges jogszabálynak, rendeletnek és végrehajtási aktusnak (beleértve szükség esetén a másodlagos jogszabályokat is) a következő eredményeket kell elérnie: i. A közbeszerzési politika egységes koordináló szervének megfelelő (az operatív megállapodásban meghatározandó) személyzeti és pénzügyi erőforrásokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy teljes mértékben működőképes legyen, többek között az ANAC erre kijelölt szervezete által nyújtott támogatásnak köszönhetően. ii. A közbeszerzési politika egységes koordináló szerve elfogadja a professzionalizálási stratégiát (vö. Olaszország nemzeti reformprogramja által javasolt 2.1.6. reformmal), amely tartalmazza a különböző szintű képzések típusait, a speciális mentorálást és az operatív iránymutatások kidolgozását az ANAC és az Országos Közigazgatási Iskola támogatásával. iii. A dinamikus beszerzési rendszereket a Consip bocsátja rendelkezésre, és azok összhangban vannak a közbeszerzési irányelvekkel. iv. Az ANAC a közbeszerzési kódex 38. cikkének végrehajtását követően befejezi az ajánlatkérő szervek közbeszerzési kapacitás tekintetében történő minősítésének gyakorlását. v. A szerződés odaítélése és az infrastrukturális munkálatok befejezése közötti időszakra vonatkozó monitoringrendszer működik. vi. Az összes szerződés adatait rögzítik a nemzeti korrupcióellenes hatóság (ANAC) korrupcióellenes adatbázisában. vii. A közbeszerzési eljárásokért felelős valamennyi hivatal a minisztériumokban, a régiókban és a nagyvárosokban.
M1C1-72	1.11. Reform: A közigazgatási szervek és az egészségügyi hatóságok késedelmes kifizetéseinek csökkentése	Mérföldkő	A közigazgatás által a vállalkozásoknak teljesített késedelmes fizetések csökkentésére irányuló intézkedések jóváhagyása	A törvény azon rendelkezése, amely a kifizető ügynökség vállalkozásoknak történő késedelmes kifizetéseinek csökkentésére vonatkozó szabályok hatálybalépését jelzi	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	1. negyedév	2023	Új szabályok hatálybalépése a közigazgatás által a vállalkozásoknak teljesített késedelmes fizetések csökkentése érdekében. Az intézkedések legalább a következő kulcsfontosságú elemeket tartalmazzák: i.    A rendszer INIT-je a központi közigazgatásban kerül telepítésre a gazdasági és pénzügyi számvitel, valamint a közkiadások végrehajtásának támogatása érdekében. ii.    Késedelmes fizetések: a MoF IT-rendszer adatbázisán (kereskedelmi hitelplatform – PCC) alapuló mutatók a hatóságok által a vállalkozásoknak teljesített kifizetések súlyozott átlagos időtartama és a hatóságok által a vállalkozásoknak teljesített kifizetések súlyozott átlagos késedelme a közigazgatás alábbi szintjei tekintetében: -központi hatóságok (Amministrazioni dello Stato, enti pubblici nazionali e altri enti) -Regionális hatóságok (Regioni és Province Autonome), -helyi hatóságok (enti locali) -közegészségügyi hatóságok (enti del Servizio sanitario nazionale)
M1C1-73	1.10. Reform: A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi keret reformja	Mérföldkő	A közbeszerzési törvénykönyv reformjának hatálybalépése	A törvény azon rendelkezése, amely a közbeszerzési törvénykönyv reformjáról szóló felhatalmazó törvény valamennyi rendelkezésének végrehajtását jelzi.	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	1. negyedév	2023	A közbeszerzési törvénykönyv reformjára vonatkozó hatáskör-átruházási törvény valamennyi rendelkezésének végrehajtására vonatkozó jogalkotási rendelet hatálybalépése.
M1C1-74	1.10. Reform: A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi keret reformja	Mérföldkő	A közbeszerzési kódex egyszerűsítését célzó reformhoz szükséges valamennyi végrehajtási intézkedés és másodlagos jogszabály hatálybalépése	Az összes szükséges végrehajtási intézkedés és másodlagos jogszabály hatálybalépése	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	2. negyedév	2023	A közbeszerzési rendszer reformjához/egyszerűsítéséhez szükséges valamennyi végrehajtási intézkedés és másodlagos jogszabály hatálybalépése (amely szintén a közbeszerzési törvénykönyv felülvizsgálatából ered).
M1C1-75	1.10. Reform: A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi keret reformja	Cél	A nemzeti e-közbeszerzési rendszer teljes körű működése	A megvalósíthatósági tanulmányban meghatározott (projekt 1. feladatként kidolgozandó) funkciók elérhetősége	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2023	A nemzeti e-közbeszerzési rendszernek működőképesnek kell lennie és teljes mértékben összhangban kell lennie az uniós közbeszerzési irányelvekkel, és magában kell foglalnia az eljárások teljes digitalizálását a szerződés teljesítéséig (intelligens közbeszerzés), interoperábilisnak kell lennie a közigazgatás irányítási rendszereivel, tartalmaznia kell a termelői szervezetek digitális hasznát, árverési üléseket, a tendenciák észlelésére szolgáló gépi tanulást, chatbotokkal rendelkező CRM-eket, digitális szerepvállalást és státuszláncot.
M1C1-76	1.11. Reform: A közigazgatási szervek és az egészségügyi hatóságok késedelmes kifizetéseinek csökkentése	Cél	A központi közigazgatási szervek által a vállalkozásoknak fizetett napok átlagos száma csökken	Tárgytalan	Súlyozott átlagos kifizetési idő	Tárgytalan	30	4. negyedév	2023	A kereskedelmi hitelplatform (PCC) alapján a központi hatóságok (Amministrazioni dello Stato, enti pubblici nazionali e altri enti) vállalkozások részére történő kifizetésének súlyozott átlagos időtartama („tempo di pagamento”) legfeljebb 30 nap lehet.
M1C1-77	1.11. Reform: A közigazgatási szervek és az egészségügyi hatóságok késedelmes kifizetéseinek csökkentése	Cél	A regionális közigazgatási szervek által a vállalkozásoknak fizetett napok átlagos száma csökken	Tárgytalan	Súlyozott átlagos kifizetési idő (napokban)	Tárgytalan	30	4. negyedév	2023	A kereskedelmi hitelplatform (PCC) alapján a regionális hatóságok (Regioni and Province Autonome) súlyozott átlagos kifizetési ideje („tempo di pagamento”) legfeljebb 30 nap lehet.
M1C1-78	1.11. Reform: A közigazgatási szervek és az egészségügyi hatóságok késedelmes kifizetéseinek csökkentése	Cél	A helyi közigazgatási szervek által a vállalkozásoknak fizetett napok átlagos száma csökken	Tárgytalan	Súlyozott átlagos kifizetési idő (napokban)	Tárgytalan	30	4. negyedév	2023	A kereskedelmi hitelplatform (PCC) alapján a helyi hatóságok (enti locali) vállalkozások részére teljesített súlyozott átlagos kifizetési idejének („tempo di pagamento”) legfeljebb 30 napnak kell lennie.
M1C1-79	1.11. Reform: A közigazgatási szervek és az egészségügyi hatóságok késedelmes kifizetéseinek csökkentése	Cél	A közegészségügyi hatóságok által a vállalkozásoknak fizetett napok átlagos száma csökken	Tárgytalan	Súlyozott átlagos kifizetési idő (napokban)	Tárgytalan	60	4. negyedév	2023	A kereskedelmi hitelplatform (PCC) alapján a közegészségügyi hatóságok (enti del Servizio sanitario nazionale) súlyozott átlagos kifizetési ideje ( „tempo di pagamento” ) legfeljebb 60 nap lehet.
M1C1-80	1.11. Reform: A közigazgatási szervek és az egészségügyi hatóságok késedelmes kifizetéseinek csökkentése	Cél	A központi közigazgatási szervek számára a vállalkozások kifizetéséhez szükséges napok átlagos száma csökken	Tárgytalan	Súlyozott átlagos fizetési késedelem (napokban)	Tárgytalan	0	4. negyedév	2023	A kereskedelmi hitelplatform (PCC) alapján a központi hatóságok (Amministrazioni dello Stato, enti pubblici nazionali e altri enti) vállalkozások részére történő kifizetésének súlyozott átlagos késedelme („tempo di ritardo”) legfeljebb 0 nap lehet.
M1C1-81	1.11. Reform: A közigazgatási szervek és az egészségügyi hatóságok késedelmes kifizetéseinek csökkentése	Cél	A regionális közigazgatási szervek számára a vállalkozások kifizetéséhez szükséges napok átlagos száma csökken	Tárgytalan	Súlyozott átlagos fizetési késedelem (napokban)	Tárgytalan	0	4. negyedév	2023	A kereskedelmi hitelplatform (PCC) alapján a regionális hatóságok (Regioni and Province Autonome) súlyozott átlagos fizetési késedelme („tempo di ritardo”) legfeljebb 0 nap lehet.
M1C1-82	1.11. Reform: A közigazgatási szervek és az egészségügyi hatóságok késedelmes kifizetéseinek csökkentése	Cél	A helyi közigazgatások számára a vállalkozások kifizetéséhez szükséges napok átlagos száma csökken	Tárgytalan	Súlyozott átlagos fizetési késedelem (napokban)	Tárgytalan	0	4. negyedév	2023	A kereskedelmi hitelplatform (PCC) alapján a helyi önkormányzatok (enti locali) súlyozott átlagos fizetési késedelme („tempo di ritardo”) legfeljebb 0 nap lehet.
M1C1-83	1.11. Reform: A közigazgatási szervek és az egészségügyi hatóságok késedelmes kifizetéseinek csökkentése	Cél	Az egészségügyi hatóságok számára a vállalkozások kifizetéséhez szükséges napok átlagos száma csökken	Tárgytalan	Súlyozott átlagos fizetési késedelem (napokban)	Tárgytalan	0	4. negyedév	2023	A kereskedelmi hitelplatform (PCC) alapján a közegészségügyi hatóságok (enti del Servizio sanitario nazionale) súlyozott átlagos fizetési késedelme („tempo di ritardo”) legfeljebb 0 nap lehet.
M1C1-84	1.10. Reform: A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi keret reformja	Cél	A közzététel és a szerződés odaítélése között eltelt átlagos idő	Tárgytalan	Szám	193	100	4. negyedév	2023	Az Európai Unió Hivatalos Lapjának (TED-adatbázis) adatai alapján a közzététel és a szerződés odaítélése között eltelt átlagos időtartamot az uniós közbeszerzési irányelvekben meghatározott értékhatárokat meghaladó szerződések esetében 100 nap alá kell csökkenteni.
M1C1-85	1.10. Reform: A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi keret reformja	Cél	A szerződés odaítélése és az infrastruktúra megvalósítása között eltelt átlagos idő	Tárgytalan	Százalék	100	85	4. negyedév	2023	A szerződés odaítélése és az infrastruktúra megvalósítása között eltelt átlagos időt („fase esecutiva”) legalább 15 %-kal csökkenteni kell.
M1C1-86	1.10. Reform: A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi keret reformja	Cél	Köztisztviselők képzése a Közbeszerzési Szervek Szakmai Stratégiáján keresztül	Tárgytalan	Százalék	0	20	4. negyedév	2023	A köztisztviselők legalább 20 %-a részesült képzésben a Közbeszerzési Szervek Szakmai Stratégiáján, amely figyelembe veszi a közbeszerzésben aktívan részt vevő köztisztviselők teljes számát, azaz 2021. április 30-án 100 000 közbeszerzőt vettek nyilvántartásba az MEF nevében a Consip által kezelt nemzeti e-közbeszerzési rendszerbe.
M1C1-87	1.10. Reform: A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi keret reformja	Cél	Dinamikus beszerzési rendszereket használó ajánlatkérő szervek	Tárgytalan	Százalék	0	15	4. negyedév	2023	Az ajánlatkérő szervek legalább 15 %-a használja a 2014/24/EU irányelv szerinti dinamikus beszerzési rendszereket (kétéves megfigyelési időtáv, és figyelembe véve, hogy Olaszországban a DPS használata főként a küszöbérték feletti beszerzésekre irányul, mivel a küszöbérték alattiakat főként e-marketplace segítségével hajtják végre). A cél a központi kormányzati ajánlatkérő szervekre vonatkozik (a 2021. április 30-án nyilvántartásba vett 250 kifizető ügynökség az MEF nevében a Consip által kezelt nemzeti e-közbeszerzési rendszerre vonatkozik).
M1C1-88	1.11. Reform: A közigazgatási szervek és az egészségügyi hatóságok késedelmes kifizetéseinek csökkentése	Cél	A központi közigazgatási szervek által a vállalkozásoknak fizetett napok átlagos száma csökken	Tárgytalan	Súlyozott átlagos kifizetési idő	30	30	4. negyedév	2024	A kereskedelmi hitelplatform (PCC) alapján a központi hatóságok (Amministrazioni dello Stato, enti pubblici nazionali e altri enti) vállalkozások részére történő kifizetésének súlyozott átlagos időtartama ( „tempo di pagamento” ) legfeljebb 30 nap lehet.
M1C1-89	1.11. Reform: A közigazgatási szervek és az egészségügyi hatóságok késedelmes kifizetéseinek csökkentése	Cél	A regionális közigazgatási szervek által a vállalkozásoknak fizetett napok átlagos száma csökken	Tárgytalan	Súlyozott átlagos kifizetési idő	30	30	4. negyedév	2024	A kereskedelmi hitelplatform (PCC) alapján a regionális hatóságok (Regioni and Province Autonome) súlyozott átlagos kifizetési ideje („tempo di pagamento”) legfeljebb 30 nap lehet.
M1C1-90	1.11. Reform: A közigazgatási szervek és az egészségügyi hatóságok késedelmes kifizetéseinek csökkentése	Cél	A helyi közigazgatási szervek által a vállalkozásoknak fizetett napok átlagos száma csökken	Tárgytalan	Súlyozott átlagos kifizetési idő	30	30	4. negyedév	2024	A kereskedelmi hitelplatform (PCC) alapján a helyi hatóságok (enti locali) vállalkozások részére teljesített súlyozott átlagos kifizetési idejének („tempo di pagamento”) legfeljebb 30 napnak kell lennie.
M1C1-91	1.11. Reform: A közigazgatási szervek és az egészségügyi hatóságok késedelmes kifizetéseinek csökkentése	Cél	A közegészségügyi hatóságok által a vállalkozásoknak fizetett napok átlagos száma csökken	Tárgytalan	Súlyozott átlagos kifizetési idő	60	60	4. negyedév	2024	A kereskedelmi hitelplatform (PCC) alapján a közegészségügyi hatóságok (enti del Servizio sanitario nazionale) súlyozott átlagos kifizetési ideje („tempo di pagamento”) legfeljebb 60 nap lehet.
M1C1-92	1.11. Reform: A közigazgatási szervek és az egészségügyi hatóságok késedelmes kifizetéseinek csökkentése	Cél	A központi közigazgatási szervek számára a vállalkozások kifizetéséhez szükséges napok átlagos száma csökken	Tárgytalan	Súlyozott átlagos fizetési késedelem (napokban)	0	0	4. negyedév	2024	A kereskedelmi hitelplatform (PCC) alapján a központi hatóságok (Amministrazioni dello Stato, enti pubblici nazionali e altri enti) vállalkozások részére történő kifizetésének súlyozott átlagos késedelme („tempo di ritardo”) legfeljebb 0 nap lehet.
M1C1-93	1.11. Reform: A közigazgatási szervek és az egészségügyi hatóságok késedelmes kifizetéseinek csökkentése	Cél	A regionális közigazgatási szervek számára a vállalkozások kifizetéséhez szükséges napok átlagos száma csökken	Tárgytalan	Súlyozott átlagos fizetési késedelem (napokban)	0	0	4. negyedév	2024	A kereskedelmi hitelplatform (PCC) alapján a regionális hatóságok (Regioni és tartomány Autonome) súlyozott átlagos fizetési késedelme („tempo di ritardo”) legfeljebb 0 nap lehet.
M1C1-94	1.11. Reform: A közigazgatási szervek és az egészségügyi hatóságok késedelmes kifizetéseinek csökkentése	Cél	A helyi közigazgatások számára a vállalkozások kifizetéséhez szükséges napok átlagos száma csökken	Tárgytalan	Súlyozott átlagos fizetési késedelem (napokban)	0	0	4. negyedév	2024	A kereskedelmi hitelplatform (PCC) alapján a helyi önkormányzatok (enti locali) súlyozott átlagos fizetési késedelme („tempo di ritardo”) legfeljebb 0 nap lehet.
M1C1-95	1.11. Reform: A közigazgatási szervek és az egészségügyi hatóságok késedelmes kifizetéseinek csökkentése	Cél	Az egészségügyi hatóságok számára a vállalkozások kifizetéséhez szükséges napok átlagos száma csökken	Tárgytalan	Súlyozott átlagos fizetési késedelem (napokban)	0	0	4. negyedév	2024	A kereskedelmi hitelplatform (PCC) alapján a közegészségügyi hatóságok ( enti del Servizio sanitario nazionale) súlyozott átlagos fizetési késedelme („tempo di ritardo” ) legfeljebb 0 nap lehet.
M1C1-96	1.10. Reform: A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi keret reformja	Cél	A közzététel és a szerződés odaítélése között eltelt átlagos idő	Tárgytalan	Szám	100	100	4. negyedév	2024	Az Európai Unió Hivatalos Lapjának (TED-adatbázis) adatai alapján a közzététel és a szerződés odaítélése között eltelt átlagos idő kevesebb mint 100 napra csökken az uniós közbeszerzési irányelvekben meghatározott értékhatárokat meghaladó szerződések esetében.
M1C1-97	1.10. Reform: A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi keret reformja	Cél	A szerződés odaítélése és az infrastruktúra megvalósítása között eltelt átlagos idő	Tárgytalan	Százalék	85	85	4. negyedév	2024	A szerződés odaítélése és az infrastruktúra megvalósítása között eltelt átlagos időt („fase esecutiva”) legalább 15 %-kal csökkenteni kell.
M1C1-98	1.10. Reform: A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi keret reformja	Cél	Köztisztviselők képzése a Közbeszerzési Szervek Szakmai Stratégiáján keresztül	Tárgytalan	Százalék	20	35	4. negyedév	2024	A köztisztviselők legalább 35 %-a részesült képzésben a Közbeszerzési Szervek Szakmai Stratégiáján, amely figyelembe veszi a közbeszerzésben aktívan részt vevő köztisztviselők teljes számát, azaz 2021. április 30-án 100 000 közbeszerzőt vettek nyilvántartásba az MEF nevében a Consip által kezelt nemzeti e-közbeszerzési rendszerbe.
M1C1-99	1.10. Reform: A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi keret reformja	Cél	Dinamikus beszerzési rendszereket használó ajánlatkérő szervek	A 2014/24/EU irányelv szerinti dinamikus beszerzési rendszereket alkalmazó központi kormányzati ajánlatkérő szervek százalékos aránya	Százalék	15	20	4. negyedév	2024	Az ajánlatkérő szervek legalább 20 %-a használja a 2014/24 irányelv szerinti dinamikus beszerzési rendszereket (kétéves megfigyelési időtáv, és figyelembe véve, hogy Olaszországban a DPS használata főként a küszöbérték feletti beszerzésekre irányul, mivel a küszöbérték alatti szerződéseket főként e-marketplace segítségével hajtják végre). A cél a központi kormányzati ajánlatkérő szervekre vonatkozik (a 2021. április 30-án nyilvántartásba vett 250 kifizető ügynökség az MEF nevében a Consip által kezelt nemzeti e-közbeszerzési rendszerre vonatkozik).
M1C1-100	1.13. Reform: A kiadások felülvizsgálatára vonatkozó keret reformja	Mérföldkő	A kiadások felülvizsgálatának hatékonyságát javító jogszabályi rendelkezések hatálybalépése – Pénzügyminisztérium megerősítése	A törvény hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2021	A központi államigazgatások (minisztériumok) kiadásainak felülvizsgálatára vonatkozó felülvizsgált keretnek javítania kell annak hatékonyságát a Gazdasági és Pénzügyminisztérium szerepének megerősítése révén. Különösen elő kell írnia a Gazdasági és Pénzügyminisztérium szerepének megerősítését az előzetes értékelésben, a nyomonkövetési folyamatokban és az utólagos értékelésben, lehetővé téve a felülvizsgálatok teljes körű végrehajtását és a kitűzött célok elérését.
M1C1-101	1.12. Reform: Az adóigazgatás reformja	Mérföldkő	Az adócsalás visszaszorítására irányuló lehetséges intézkedések felülvizsgálatának elfogadása	A felülvizsgálat közzététele	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2021	Fogadjon el jelentést, amely tájékoztatást nyújt a kormányoknak a kihagyott számlázásból eredő adókijátszás csökkentésére irányuló intézkedésekről, különösen az adókijátszásnak leginkább kitett ágazatokban, többek között a fogyasztóknak nyújtott célzott ösztönzők révén.
M1C1-102	1.13. Reform: A kiadások felülvizsgálatára vonatkozó keret reformja	Mérföldkő	A kiválasztott közigazgatási szervek által a megtakarítási tervek kidolgozása és végrehajtása során alkalmazott gyakorlatok hatékonyságáról szóló jelentés elfogadása	A jelentés közzététele	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2022	A jelentést a Pénzügyminisztérium számviteli osztálya készíti el kiválasztott közigazgatási szervekkel együttműködve az alábbiak érdekében: -A megtakarítási tervek kidolgozása és végrehajtása során alkalmazott gyakorlataik értékelése. -Iránymutatások meghatározása valamennyi közigazgatási szerv számára.
M1C1-103	1.12. Reform: Az adóigazgatás reformja	Mérföldkő	Az elsődleges és másodlagos jogszabályok és szabályozási rendelkezések hatálybalépése, valamint az adózási fegyelem ösztönzésére, valamint az auditok és kontrollok javítására irányuló közigazgatási eljárások lezárása	A hatálybalépést jelölő törvényi és rendeleti rendelkezések	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	2. negyedév	2022	A rendelkezések a következőket tartalmazzák: i. az 127/2015. sz. törvényerejű rendelet 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően az adatbázis és az előzetesen népszerű héabevallás kiadására szolgáló informatikai infrastruktúra teljes körű működőképessé tétele. ii. a hamispozitív esetek számának csökkentése és az adófizetőknek küldött értesítések számának növelése érdekében továbbfejlesztettük a „megfelelési levelekhez” használt adatbázist (amely a rendellenességeket észlelő, korai tájékoztatást nyújt az adófizetőknek). iii. a megreformált jogszabályok hatálybalépése annak érdekében, hogy hatékony közigazgatási szankciókat biztosítsanak abban az esetben, ha a magánszolgáltatók megtagadják az elektronikus fizetések elfogadását (az 124/2019. sz. törvényerejű rendelet 23. cikke, amelyet a jogszabályba történő átalakítással hatályon kívül helyeztek, referenciaként szolgál). iv. A teljes mértékben álnevesített adatbázisok interoperabilitása révén generált nagy adathalmazok elemzésére szolgáló digitális infrastruktúra létrehozása és a kiválasztási folyamat alapjául szolgáló kockázatelemzés hatékonyságának növelése érdekében az adat-álnevesítési folyamat befejezése az 160/2019. sz. törvény 1. cikkének (681-686) bekezdésében előírtak szerint. v. A kihagyott számlázásból eredő adókijátszás csökkentésére irányuló lehetséges intézkedések felülvizsgálatának megállapításai alapján további hatékony intézkedéseket végrehajtó elsődleges és másodlagos jogszabályok hatálybalépése.
M1C1-104	1.13. Reform: A kiadások felülvizsgálatára vonatkozó keret reformja	Mérföldkő	A 2023-2025 közötti időszakra vonatkozó kiadási felülvizsgálatokra vonatkozó megtakarítási célok elfogadása	A gazdaságról és pénzügyekről szóló dokumentumban meghatározott összesített központi államigazgatási szervekre vonatkozó mennyiségi megtakarítási cél euróban	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	2. negyedév	2022	A 2016. évi 90. és 93. törvényerejű rendelet, valamint az 163/2016. sz. törvény alapján a gazdasági pénzügyi dokumentum célértékeket határoz meg a 2023., 2024. és 2025. évi összesített központi állami közigazgatás kiadásainak éves felülvizsgálatára vonatkozóan. A megtakarítási céloknak megfelelő ambíciószintet kell tükrözniük.
M1C1-105	1.12. Reform: Az adóigazgatás reformja	Cél	A „megfelelési nyilatkozatok” számának növekedése	Tárgytalan	Szám	2 150 908	2 581 090	4. negyedév	2022	2019-hez képest legalább 20 %-kal növelni kell a rendellenességet észlelő adófizetők korai tájékoztatását biztosító "megfelelési levelek" számát.
M1C1-106	1.12. Reform: Az adóigazgatás reformja	Cél	A hamis pozitív „megfelelési” levelek számának csökkentése	Tárgytalan	Szám	126 500 01 01	132 825 01 01	4. negyedév	2022	2019-hez képest legalább 5 %-kal csökkenteni kell a hamis pozitív „megfelelési levelek” számát (amely korai tájékoztatást nyújt az adózóknak, ha rendellenességeket észlelnek, de amelyek esetében utólag nem derítettek fel csalást).
M1C1-107	1.12. Reform: Az adóigazgatás reformja	Cél	A „megfelelési nyilatkozatok” által generált adóbevételek növekedése	Tárgytalan	EUR	2 130 000 000	2 449 500 000	4. negyedév	2022	A „megfelelési nyilatkozatokból” származó adóbevételek 2019-hez képest 15 %-kal nőnek.
M1C1-108	1.15. Reform: Az államháztartási számviteli szabályok reformja	Mérföldkő	A koncepcionális keret, az eredményszemléletű számviteli standardok és a többdimenziós számlatükör jóváhagyása	A Pénzügyminisztérium számviteli osztályának az eredményszemléletű számviteli irányítási struktúrát jóváhagyó határozata	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	2. negyedév	2024	Az eredményszemléletű számviteli rendszer referenciaként szolgáló koncepcionális keretének kidolgozása az Eurostat által meghatározott minőségi jellemzőknek megfelelően (EPSAS munkacsoport); Eredményszemléletű számviteli standardok megállapítása az IPSAS/EPSAS alapján; Többdimenziós és többszintű számlatükör kialakítása.
M1C1-109	1.12. Reform: Az adóigazgatás reformja	Cél	Az első előre kitöltött héabevallások elküldése	Tárgytalan	Szám	0	2 300 000	2. negyedév	2023	A 2022. adóévre vonatkozóan legalább 2 300 000 adóalanynak kell előzetesen kitöltött héabevallást kapnia.
M1C1-110	1.13. Reform: A kiadások felülvizsgálatára vonatkozó keret reformja	Mérföldkő	Az általános állami költségvetés átsorolása a környezetvédelmi kiadások és a nemek közötti egyenlőséget előmozdító kiadások tekintetében	Az általános állami költségvetésnek a környezetvédelmi kiadások és a nemek közötti egyenlőséget előmozdító kiadások tekintetében történő átsorolásának belefoglalása a 2024. évi költségvetési törvénybe	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2023	A 2024. évi költségvetési törvény fenntartható fejlesztési költségvetést biztosít a parlament számára, amely az általános állami költségvetésnek a környezetvédelmi kiadások és a nemek közötti egyenlőséget előmozdító kiadások szerinti osztályozásából áll. Az osztályozásnak összhangban kell lennie a fenntartható fejlesztési célok meghatározásának alapjául szolgáló kritériumokkal és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend céljaival.
M1C1-111	1.13. Reform: A kiadások felülvizsgálatára vonatkozó keret reformja	Mérföldkő	A 2023-ra vonatkozó kiadások éves felülvizsgálatának lezárása, hivatkozással a 2022-ben 2023-ra kitűzött megtakarítási célkitűzésre	A 2023-as kiadás-felülvizsgálatról szóló pénzügyminiszteri jelentés elfogadása, amely tanúsítja a folyamat lezárultát és a cél elérését.	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	2. negyedév	2024	A pénzügyminiszternek a 2016. évi 90. és 93. törvényerejű rendeletben, valamint az 163/2016. sz. törvényben előírt, a Miniszterek Tanácsához továbbítandó jelentése: – igazolja, hogy lezárult a kiadások felülvizsgálati folyamata 2023-ban, tekintettel a kiadások felülvizsgálatára vonatkozó keretre vonatkozó rendelkezésekre. – igazolja a 2022-ben kitűzött cél elérését.
M1C1-112	1.12. Reform: Az adóigazgatás reformja	Cél	Az adóhatóság működési kapacitásának javítása az adóhivatal 2021-2023-as időszakra szóló teljesítménytervében foglaltak szerint	Tárgytalan	Munkaerő-felvételek száma	0	4113	2. negyedév	2024	Az adóhivatal személyi állományát 4113 egységgel kell növelni a 2021-2023-as időszakra szóló teljesítménytervben foglaltak szerint.
M1C1-113	1.12. Reform: Az adóigazgatás reformja	Cél	A „megfelelési betűk” számának növekedése	Tárgytalan	Szám	2 150 908	3 011 271	4. negyedév	2024	2019-hez képest legalább 40 %-kal növelni kell a rendellenességet észlelő adófizetők korai tájékoztatását biztosító "megfelelési levelek" számát.
M1C1-114	1.12. Reform: Az adóigazgatás reformja	Cél	A „megfelelési nyilatkozatok” által generált adóbevételek növekedése	Tárgytalan	EUR	2 130 000 000	2 769 000 000	4. negyedév	2024	A „megfelelési nyilatkozatokból” származó adóbevételek 2019-hez képest 30 %-kal nőnek.
M1C1-115	1.13. Reform: A kiadások felülvizsgálatára vonatkozó keret reformja	Mérföldkő	2024-re vonatkozó éves kiadási felülvizsgálat lezárása, hivatkozással a 2022-ben és 2023 —ban 2024-re kitűzött megtakarítási célkitűzésre	A 2024-es kiadási felülvizsgálatról szóló pénzügyminiszteri jelentés elfogadása, amely tanúsítja a folyamat lezárultát és a cél elérését.	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	2. negyedév	2025	A pénzügyminiszternek a 2016. évi 90. és 93. törvényerejű rendeletben, valamint az 163/2016. sz. törvényben előírt, a Miniszterek Tanácsához továbbítandó jelentése: igazolja a 2024-es kiadás-felülvizsgálati folyamat lezárását a kiadások felülvizsgálatára vonatkozó keretre vonatkozó rendelkezések tekintetében. igazolja a 2022-ben és 2023-ban kitűzött cél elérését.
M1C1-116	1.12. Reform: Az adóigazgatás reformja	Cél	Az adókijátszás csökkentése a „kikerülésre való alkalmasság” mutató meghatározása szerint	Tárgytalan	Százalék	0	-5	4. negyedév	2025	Az ingatlanadóktól (Imposta Municipale Unica) és a jövedéki adótól eltérő valamennyi adó esetében a „kikerülési arány” 2023-ban a 2019. évi alapérték 5 %-ával alacsonyabb lesz 2019-hez képest. A 2019-re vonatkozó referenciabecslést az 160/2015. sz. törvényerejű rendelet 2. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően 2021 novemberében közzé fogják tenni az árnyékgazdaságról szóló aktualizált kormányzati jelentésben. Az 5 %-os csökkentést a 2023-as adóév adatai alapján 2025 novemberében közzéteendő ugyanezen jelentés aktualizált évjáratában szereplő becslések alapján kell megfigyelni.
M1C1-117	1.15. Reform: Az államháztartási számviteli szabályok reformja	Cél	Az új eredményszemléletű számviteli rendszerre való áttéréshez kiképzett közintézmények	Tárgytalan	Szám	0	18 000 01 01	1. negyedév	2026	Az 18000 állami szerv képviselőinek új eredményelszámolási rendszerére való áttérésre vonatkozó képzés első fordulójának lezárása.
M1C1-118	1.15. Reform: Az államháztartási számviteli szabályok reformja	Mérföldkő	Az eredményszemléletű elszámolás reformjának hatálybalépése, amely a közszféra egészének legalább 90 %-át teszi ki.	A törvény azon rendelkezése, amely a teljes közszféra legalább 90 %-át kitevő eredményszemléletű végrehajtási intézkedések (beleértve az iránymutatásokat, az operatív kézikönyveket és a képzési programokat) hatálybalépését jelzi.	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	2. negyedév	2026	A teljes közszektorbeli intézmény legalább 90 %-ára kiterjedő közigazgatási pénzügyi kimutatásokat kell kiadni. Jogalkotási reformot kell elfogadni, amely 2027-től a közigazgatás legalább 90 %-ára vonatkozóan előírja az új eredményszemléletű elszámolási rendszer bevezetését. Másodlagos jogszabályokat kell elfogadni, amelyek előírják: A számviteli standardok alkalmazására vonatkozó iránymutatás(ok) és működési kézikönyv(ek), a gazdasági szereplőket segítő példákkal és gyakorlati magyarázatokkal együtt; Képzési program: képzési programok létrehozása az új eredményszemléletű számviteli rendszerre való áttéréshez.
M1C1-119	1.14. Reform: A szubnacionális költségvetési keret reformja	Mérföldkő	A regionális költségvetési föderalizmus végrehajtását célzó elsődleges és másodlagos jogszabályok hatálybalépése	A törvény azon rendelkezése, amely a szokásos jogállású régiók költségvetési föderalizmusának hatálybalépését jelzi.	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	1. negyedév	2026	A „költségvetési föderalizmus” („Federalismo fiscale”) végrehajtásának befejezése a 42/2009 hatályos hatáskör-átruházási törvényben előírtak szerint. Különösen az elsődleges és másodlagos jogszabályok határozzák meg a vonatkozó paramétereket és végrehajtják a költségvetési föderalizmust a legutóbb az 176/2020. sz. törvénnyel (31sexties. cikk) módosított 68/2011. sz. törvényerejű rendeletben (1-15. cikk) meghatározott rendes jogállású régiók esetében.
M1C1-120	1.14. Reform: A szubnacionális költségvetési keret reformja	Mérföldkő	A regionális költségvetési föderalizmus végrehajtását célzó elsődleges és másodlagos jogszabályok hatálybalépése	A törvény azon rendelkezése, amely a tartományok és nagyvárosok költségvetési föderalizmusának hatálybalépését jelzi.	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	1. negyedév	2026	A „költségvetési föderalizmus” („Federalismo fiscale”) végrehajtásának befejezése a 42/2009 hatályos hatáskör-átruházási törvényben előírtak szerint. Különösen az elsődleges és másodlagos jogszabályok határozzák meg a vonatkozó paramétereket, és adott esetben végrehajtják a tartományokra és nagyvárosokra vonatkozó fiskális föderalizmust a legutóbb az 178/2020. sz. törvénnyel (1. cikk, 783. pont) módosított 68/2011. sz. törvényerejű rendeletben (1-15. cikk) meghatározottak szerint.
M1C1-121	1.12. Reform: Az adóigazgatás reformja	Cél	Az adókijátszás csökkentése a „kikerülésre való alkalmasság” mutató meghatározása szerint	Tárgytalan	Százalék	0	-15	2. negyedév	2026	Az ingatlanadóktól (Imposta Municipale Unica) és a jövedéki adótól eltérő valamennyi adó esetében 2024-ben a 2019. évi alapérték 15 %-ával alacsonyabbnak kell lennie 2019-hez képest. A 2019-re vonatkozó referenciabecslést az 160/2015. sz. törvényerejű rendelet 2. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően 2021 novemberében közzé fogják tenni az árnyékgazdaságról szóló aktualizált kormányzati jelentésben. A 15 %-os csökkentést a 2024-es adóévre vonatkozó becslés alapján kell teljesíteni, amelyet a Pénzügyminisztérium 2026. júniusáig készít el az 160/2015. sz. törvényerejű rendelet 2. cikkében előírt jelentéshez használt módszertan alapján.
M1C1-122	1.13. Reform: A kiadások felülvizsgálatára vonatkozó keret reformja	Mérföldkő	A 2025-re vonatkozó éves kiadási felülvizsgálat lezárása, hivatkozással a 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben 2025-re kitűzött megtakarítási célkitűzésre.	A 2025-ös kiadások felülvizsgálatáról szóló pénzügyminiszteri jelentés elfogadása, amely tanúsítja a folyamat lezárultát és a cél elérését.	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	2. negyedév	2026	A pénzügyminiszternek a 2016. évi 90. és 93. törvényerejű rendeletben, valamint az 163/2016. sz. törvényben előírt, a Miniszterek Tanácsához továbbítandó jelentése: igazolja a kiadások felülvizsgálati folyamatának befejezését 2025-ben a kiadások felülvizsgálatára vonatkozó keretre vonatkozó rendelkezések tekintetében. igazolja a 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben kitűzött cél elérését.

A.3.    A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

1.2. Beruházás – A számítási felhő lehetővé tétele a helyi kifizető ügynökség számára

E beruházás célja, hogy a helyi közigazgatás jelentős részének adatkészleteit és alkalmazásait biztonságos felhőalapú infrastruktúrába helyezze át, lehetővé téve minden közigazgatási szerv számára, hogy egy tanúsított nyilvános felhőalapú környezetben szabadon választhasson.

Az intézkedés a „migráció mint szolgáltatás” támogatási csomagot is előirányozza a közigazgatási szervek számára, amely a következőket foglalja magában: i. a kezdeti értékelés, ii. az erőfeszítés megindításához szükséges eljárási/adminisztratív támogatás, iii. a szükséges külső támogatás tárgyalása és iv. a teljes projektirányítás a végrehajtás során. A technológiai innovációért és a digitális átállásért felelős minisztérium (MITD) által felügyelt csoportnak azonosítania és igazolnia kell a képesített szolgáltatók széles körét, és meg kell állapodnia a közigazgatás és az átállásban érintett szolgáltatások méretéhez igazított szabványos támogatási csomagokról.

1.4. Beruházás – Digitális szolgáltatások és állampolgári tapasztalatok

E beruházás célja a legmodernebb, polgárközpontú digitális szolgáltatások integrált és harmonizált kínálatának kifejlesztése, annak biztosítása, hogy a szolgáltatásokat széles körben alkalmazzák a központi és helyi közigazgatásban egyaránt, valamint a felhasználók tapasztalatainak bővítése.

Az intézkedés:

(I)a digitális közszolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatok bővítése a teljes akadálymentességi követelményeket biztosító újrafelhasználható szolgáltatásnyújtási modellek meghatározásával (beruházás 1.4.1. – Állampolgári tapasztalat – A digitális közszolgáltatások minőségének és használhatóságának javítása);

(II)a digitális közszolgáltatások hozzáférhetőségének javítása (1.4.2. beruházás – Polgári befogadás: A digitális közszolgáltatások hozzáférhetőségének javítása);

(III)mozdítsák elő a polgárok és a közigazgatási szervek közötti fizetések digitális alkalmazása (PagoPA) elfogadását, valamint a polgárok és a közigazgatás közötti kulcsfontosságú digitális érintkezési pontként szolgáló „IO” alkalmazás elfogadását a szolgáltatások széles körében (ideértve az értesítéseket is), az „egyablakos ügyintézés” logikájával összhangban (1.4.3. beruházás – A PagoPA platformszolgáltatások és az „IO” alkalmazás elfogadása);

(IV)mozdítsák elő a nemzeti digitális személyazonosító platformok (Sistema Pubblico di Identità Digitale, SPID és Carta d’Identità Elettronica, CIE) és a nemzeti nyilvántartás (Anagrafe nazionale della popolazione residente, ANPR) (1.4.4. beruházás – A nemzeti digitális személyazonosító platformok (SPID, CIE) és a nemzeti nyilvántartás (ANPR)) elfogadását;

(V)egységes bejelentési platform létrehozása (1.4.5. beruházás – Közhirdetések digitalizálása);

(VI)mozdítsák elő a mobilitás mint szolgáltatási paradigma elfogadását a nagyvárosokban, hogy digitalizálják a helyi közlekedést, és integrált mobilitási tapasztalatokat biztosítsanak a felhasználók számára az utazástervezéstől a több közlekedési módra kiterjedő kifizetésekig (1.4.6. beruházás – Mobilitás mint szolgáltatás Olaszország számára, az utolsó intézkedés finanszírozása vissza nem térítendő pénzügyi támogatás alapján történik).

1.6. Beruházás – A nagy központi közigazgatások digitális átalakítása

E beruházás célja, hogy átalakítsa és digitalizálja a főbb központi közigazgatásokon belüli kiemelt folyamatokat, tevékenységeket és szolgáltatásokat, hogy növelje e közigazgatások hatékonyságát és egyszerűsítse az eljárásokat. Az érintett központi közigazgatási szervek közé tartoznak a következők: i. az Országos Társadalombiztosítási Intézet (INPS) és az Országos Munkahelyi Balesetbiztosítási Intézet (INAIL), ii. az igazságszolgáltatási rendszer, iii. a Védelmi Minisztérium, iv. a Belügyminisztérium, v. a Pénzügyőrség.

Ami a Belügyminisztériumot illeti, a projekt i. a polgároknak nyújtott szolgáltatások digitalizálását és az alapul szolgáló belső folyamatok átalakítását irányozza elő; ii. belső alkalmazások és irányítási rendszerek kifejlesztése a fizikai és digitális személyazonosság és a kapcsolódó attribútumok belső központi ellenőrzési rendszerének kifejlesztése céljából, amely lehetővé teszi a köztisztviselők (pl. rendőrség) számára, hogy valós idejű távellenőrzést végezzenek a polgárok tulajdonában lévő és a CIE-vel kapcsolatban álló személyes okmányok és engedélyek (pl. egészségügyi kártya, vezetői engedély stb.) tekintetében; iii. a személyzet továbbképzése a digitális képességek megerősítése érdekében (1.6.1. – A Belügyminisztérium digitalizálása).

Ami az igazságszolgáltatási rendszert illeti, a projekt i. az alsóbb szintű bíróságok (Tribunali ordinari), a fellebbviteli bíróságok, valamint a Legfelsőbb Bíróság igazságszolgáltatási ügyeivel kapcsolatos utolsó tíz év irattárának (10 000 000 bírósági nyilvántartás) digitalizálását irányozza elő; ii. adattavak (szoftverréteg) létrehozása, amely egyetlen hozzáférési pontként működik az igazságszolgáltatási rendszer által előállított nyers adatok teljes köréhez. Az adattaviban tárolt információkat mesterségesintelligencia-megoldások alkalmazásával kell hasznosítani: i. a polgári és büntetőítéletek anonimizálása; ii. a sértett-bűnüldözési viszony automatikus azonosítása a jogi rendelkezésekben; iii. kezeli, elemzi és szervezi a korábbi esetjogokat, hogy megkönnyítse a polgári bírák és ügyészek közötti konzultációt; iv. fejlett statisztikai elemzést végez az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságáról és eredményességéről; v. az igazságszolgáltatási hivatalok által végzett tevékenységek feldolgozási idejének irányítása és nyomon követése (1.6.2 – Az Igazságügyi Minisztérium digitalizálása és 1.6.5. – Az Államtanács digitalizálása, vissza nem térítendő pénzügyi támogatás alapján finanszírozva).

Ami az INPS-t és az INAIL-t illeti, a projekt magában foglalja belső rendszereik és eljárásaik, valamint a lakosokkal, cégekkel és más közigazgatási szervekkel való digitális érintkezési pontjaik alakulásának átfogó felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a felhasználók zökkenőmentes digitális élményt kapjanak (1.6.3. – A Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet (INPS) és az Országos Munkahelyi Balesetbiztosítási Intézet (INAIL) digitalizálása).

Ami a Védelmi Minisztériumot illeti, a projekt magában foglalja i. három alapvető információkészlet (személyzeti, adminisztratív dokumentáció, belső és külső kommunikáció) biztonságának javítását, valamint ii. valamennyi rendszer és alkalmazás nyílt forráskódú paradigmára való átállását, amely megfelel a keretszabályozásban meghatározott biztonsági politikáknak (1.6.4. beruházás – A Védelmi Minisztérium digitalizálása).

Ami a pénzügyi rendőrséget illeti, a projekt célja i. az adatbázisok átszervezése; ii. az adattudomány bevezetése az operatív és döntéshozatali folyamatokban (1.6.6. beruházás – a pénzügyi rendőrség digitalizálása, vissza nem térítendő pénzügyi támogatás alapján finanszírozva).

A.4.    Hitel – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

B. 1. INTÉZKEDÉSCSOPORT 2. KOMPONENS:

1. Tengely — A termelési rendszer digitalizálása, innovációja és versenyképessége

Az olasz helyreállítási és rezilienciaépítési terv 1. intézkedéscsoportja 2. komponensének 1. tengelye olyan beruházásokra és reformokra vonatkozik, amelyek fő célja i. a digitális átállás és a termelési rendszer innovációjának támogatása a technológiákba, a kutatásba, a fejlesztésbe és az innovációba történő beruházások ösztönzése révén; ii. Szupergyors széles sávú és 5G hálózatok telepítése a digitális szakadék, valamint a műholdas konstellációk és szolgáltatások csökkentése érdekében; iii. a stratégiai értékláncok fejlesztésének előmozdítása és a vállalkozások versenyképességének támogatása, különös tekintettel a kkv-kra.

Az ezen komponenshez tartozó intézkedések célja a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2020. évi mutató (DESI) alapján a vállalkozások digitális átalakulása és a konnektivitás hiányosságai tekintetében felmerülő hiányosságok kezelése az ország társadalmi és gazdasági rezilienciájának megerősítése céljából.

Az ezen komponens alá tartozó beruházásoknak és reformoknak hozzá kell járulniuk a 2020-ban és 2019-ben Olaszországnak címzett, országspecifikus ajánlások kezeléséhez: a távtanulás és a készségek erősítése, ideértve a digitális készségeket is (a 2020. évi 2. országspecifikus ajánlás), a magánberuházások előmozdítása a gazdasági helyreállítás előmozdítása érdekében (2020. 3. országspecifikus ajánlás), a zöld és digitális átállás, különösen a megerősített digitális infrastruktúra beruházások középpontjába helyezése, az alapvető szolgáltatások biztosítása érdekében (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás), a továbbképzés előmozdítása, többek között a digitális készségek erősítésével (2019. évi 2. országspecifikus ajánlás), a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitika középpontjában álljon a kutatás és innováció, az infrastruktúra minősége, figyelembe véve a regionális különbségeket (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás, a kisebb és innovatív vállalkozások nem banki forrásokból történő finanszírozásának támogatása (2019. évi 5. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

2. Tengely – Az üzleti környezet és a verseny javítása

Az 1. intézkedéscsoport 2. komponense 2. tengelyének fő célkitűzése az üzleti környezet javítása a vállalkozói készség elősegítése érdekében, valamint a verseny keretfeltételeinek javítása az erőforrások hatékonyabb elosztása és a termelékenység növelése érdekében. E célok elérésének fő eszköze az évente elfogadandó éves versenytörvény.

Az ezen komponens alá tartozó beruházásoknak és reformoknak hozzá kell járulniuk a 2019-ben Olaszországnak címzett, „a versenykorlátozások többek között egy új éves versenyjog révén történő kezeléséről (...), szóló országspecifikus ajánlások megvalósításához (2019. 3. országspecifikus ajánlás).

B.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. Tengely — A termelési rendszer digitalizálása, innovációja és versenyképessége

1. Beruházás: Áttérés 4.0

Az intézkedés célja a vállalkozások digitális átalakulásának támogatása a digitalizációt támogató eszközökbe és tevékenységekbe történő magánberuházások ösztönzése révén. Az olasz helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében finanszírozott intézkedés egy szélesebb körű átállási 4.0 terv része, amely a vállalkozások digitális átalakulásának fellendítése érdekében nemzeti szinten finanszírozott egyéb támogatási intézkedéseket is tartalmaz.

Az intézkedés adójóváírási rendszerből áll, és a 2021. január 1. és 2023. december 31. közötti időszakban (azoknál a vállalkozásoknál 2024. november 30-ig tartó időszakban, amelyek adóéve nem egyezik meg a naptári évvel) benyújtott adóbevallásokban elszámolandó költségekre vonatkozik. Az intézkedés tartalmazza az adójóváírási kódok meghatározását is, amelyeket a Bevándorlási Ügynökség határozatával kell azonosítani annak érdekében, hogy a kedvezményezettek az F24 fizetési modell alapján használhassák az adójóváírásokat.

A támogatott adójóváírások a következő eszközökre és tevékenységekre terjednek ki:

1.beruházási javak, amelyek a következőkből állnak: i. 4.0 (azaz technológiailag fejlett) tárgyi eszközök, például olyan termelőgépek, amelyek működését számítógépes rendszerek vagy szenzorok/drivesok, termék- vagy folyamatirányításra használt gépek és rendszerek, valamint interaktív rendszerek ellenőrzik; mindegyiküket digitális jellemzőkkel kell jellemezni, például automatizált integrációval és ember és gép közötti interfésszel; ii. 4.0 immateriális beruházási javak, például 3D modellezés, üzemen belüli kommunikációs rendszerek, valamint mesterséges intelligencia és gépi tanulási szoftverek, rendszerek, platformok és alkalmazások; iii. standard immateriális javak, például az üzletvezetéshez kapcsolódó szoftverek. Ide tartoznak az adóbevallásokban 2021. január 1. és 2023. december 31. között bemutatott adójóváírások (azoknál a vállalkozásoknál 2024. november 30., amelyek adóéve nem felel meg a naptári évnek).

2.kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek, amelyek kutatási és fejlesztési, technológiai innovációból, zöld és digitális innovációból és tervezési tevékenységekből állnak. Ide tartoznak az adóbevallásokban 2022. január 1. és 2023. december 31. között bemutatott adójóváírások (2024. november 30. azon vállalkozások esetében, amelyek adóéve nem felel meg a naptári évnek).

3.képzési tevékenységek, amelyek célja a releváns technológiák – például a nagy adathalmazok és adatelemzés, az embergép interfész, a dolgok internete, az üzleti folyamatok digitális integrációja, a kiberbiztonság – tudásának megszerzése vagy megszilárdítása. Ide tartoznak az adóbevallásokban 2022. január 1. és 2023. december 31. között bemutatott adójóváírások (2024. november 30. azon vállalkozások esetében, amelyek adóéve nem felel meg a naptári évnek).

Az intézkedés magában foglalja egy tudományos bizottság létrehozását, amely a Gazdasági és Pénzügyminisztérium, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és az Olasz Nemzeti Bank szakértőiből áll, hogy felmérje a program gazdasági hatását.

1. Reform: Az ipari tulajdon rendszerének reformja

A reform fő célja, hogy az iparjogvédelmi rendszert hozzáigazítsa a modern kihívásokhoz, és biztosítsa, hogy az innovációs potenciál hatékonyan hozzájáruljon az ország helyreállításához és rezilienciájához. Konkrétan a következő célkitűzések megvalósítására törekszik: az iparjogvédelmi rendszer megerősítése; az ipari tulajdon használatának és terjesztésének ösztönzése, különösen a kkv-k körében; az immateriális javakhoz való hozzáférés és azok megosztásának elősegítése, a méltányos megtérülés garantálása mellett; az ipari tulajdon szigorúbb tiszteletben tartásának biztosítása; valamint Olaszország szerepének megerősítése az ipari tulajdonnal foglalkozó európai és nemzetközi fórumokon.

Az intézkedés az olasz iparjogvédelmi törvény reformjára vonatkozik, amely legalább a következő területekre terjed ki: i. felülvizsgálja a szabályozási keretet az ipari tulajdonjogok védelmének megerősítése és az eljárások egyszerűsítése érdekében, ii. megerősíti a vállalatoknak és kutatóintézeteknek nyújtott támogatást, iii. javítja a készségek és kompetenciák fejlesztését, iv. megkönnyíti a tudástranszfert, és v. megerősíti az innovatív szolgáltatások előmozdítását.

6. Beruházás: Beruházás az ipari tulajdon rendszerébe

A beruházás célja az iparjogvédelmi rendszer támogatása és annak reformja, amint azt ezen komponens 1. reformja előirányozza. Az intézkedés pénzügyi támogatást nyújt vállalatok és kutatóintézetek ipari tulajdonnal kapcsolatos projektjeihez, például a szabadalmakkal kapcsolatos intézkedésekhez (Brevetti+), a koncepcióigazolási programokhoz és a technológiatranszfer-irodák megerősítéséhez.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listájára irányuló kutatást és fejlesztést: i. fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, ideértve a downstream felhasználást is 1 ; ii. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek 2 ; iii. Hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 3 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 4 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

2. Tengely – Az üzleti környezet és a verseny javítása

2. Reform: 2021., 2022., 2023. és 2024. évi éves versenytörvények

A versenytörvényt minden évben el kell fogadni, növelve a helyi közszolgáltatásokra (különösen a hulladékgazdálkodásra és a tömegközlekedésre) vonatkozó közszolgáltatási szerződések odaítélésére irányuló versenyeljárásokat, elkerülve a koncessziók indokolatlan meghosszabbítását a kikötőkben, autópályákon, elektromos töltőállomásokon és vízenergiában számos ágazatban, a közszolgáltatási szerződések megfelelő szabályozásáról, az összesítés szabályainak felülvizsgálatáról, valamint a közszolgáltatási szerződések időtartamával és megfelelő kompenzációjával kapcsolatos általános arányosság elvének alkalmazásáról. A versenytörvény emellett ösztönözni fogja a régiókat arra, hogy a regionális vasúti szolgáltatásokra vonatkozó közszolgáltatási szerződéseiket meghirdessék. A szabályozási/ellenőrzési funkciók és a szerződések kezelése közötti egyértelmű elkülönítést is be kell vezetni.

Az ágazatspecifikus intézkedések tekintetében az éves versenytörvények az energiaágazatra (villamos energia, gáz és víz), a hulladékgazdálkodásra és a közlekedésre (kikötők, vasút és autópályák) vonatkozó intézkedéseket tartalmaznak, amelyek kiegészítik a 2. és 3. intézkedéscsoport keretében végrehajtott beruházásokat és reformokat. A kiskereskedelmi villamosenergia-piacon a verseny elterjedését biztosító kísérő intézkedések legkésőbb 2022. december 31-én lépnek hatályba. A 2022. évi versenytörvény mindenekelőtt elfogadja a villamosenergia-hálózatfejlesztési tervet, és előmozdítja a második generációs intelligens villamosenergia-fogyasztásmérők telepítését, amelyeknek 2025. december 31-én Olaszország egész területén el kell érniük a 33 millió egységet.

Ezenkívül a törvényeknek javítaniuk kell az üzleti környezetet legalább a következők révén: i. az összefonódás-ellenőrzési szabályok uniós joggal való összehangolása, ii. a piacfelügyeleti hatóságok konszolidációja, digitalizálása és professzionalizálása, valamint iii. a munkavállalókkal kapcsolatos tájékoztatáshoz szükséges akkreditáció időtartamának hét napról négy napra való csökkentése a vállalkozásalapításhoz szükséges napok számának csökkentése érdekében.

B.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám	Intézkedés	Mérföldkő / cél	Elnevezés	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célokhoz)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Mértékegység	Alapérték	Cél	Negyedév	Év
M1C2-1	1. Beruházás: Áttérés 4.0	Mérföldkő	Az átmeneti 4.0 adójóváírásnak a potenciális kedvezményezettek számára történő elérhetővé tételére irányuló jogi aktusok hatálybalépése és a tudományos bizottság létrehozása	A költségvetési törvény hatálybalépését meghatározó jogszabályi rendelkezés, amely lehetővé teszi az adójóváírást, valamint a kapcsolódó végrehajtási jogi aktusokban foglalt, hatálybalépésüket feltüntető rendelkezés	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2021	A jogi aktusok az átmeneti 4.0 adójóváírást a potenciális kedvezményezettek rendelkezésére bocsátják. Ezek a következők: i. 4.0 (azaz technológiailag fejlett) tárgyi eszközök, ii. 4.0 immateriális javak, iii. standard immateriális javak, iv. kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek, valamint v. képzési tevékenységek. Az adójóváírási kódokat a Bevándorlási Ügynökség határozatával kell meghatározni annak érdekében, hogy a kedvezményezettek az F24 fizetési modell alapján használhassák az adójóváírásokat. A Gazdasági és Pénzügyminisztérium, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és az Olasz Nemzeti Bank szakértőiből álló tudományos bizottság felállítására miniszteri rendelet elfogadásával kerül sor az átmeneti 4.0 adójóváírások gazdasági hatásának értékelése céljából.
M1C2-2	1. Beruházás: Áttérés 4.0	Cél	Átmeneti 4.0 a vállalkozásoknak a 2021-2022-es időszakban benyújtott adóbevallások alapján nyújtott adójóváírások	Tárgytalan	Szám	0	69 900	2. negyedév	2024	A 2021. január 1. és 2022. december 31. között bemutatott adóbevallások alapján legalább 69 900 „Transizione 4.0” adójóváírást nyújtottak vállalkozásoknak 4,0 tárgyi eszköz, 4.0 immateriális beruházási javak, standard immateriális javak, kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek vagy képzési tevékenységek vonatkozásában. A várakozások szerint különösen: – a 2021. január 1. és 2022. december 31. között benyújtott adóbevallások alapján legalább 17 700 adójóváírást ítéltek oda a vállalkozásoknak 4,0 tárgyi eszköz után; – a vállalkozások a 2021. január 1. és 2022. december 31. között benyújtott adóbevallások alapján legalább 27 300 immateriális tárgyi eszköz után adójóváírást kaptak; – a vállalkozásoknak a 2021. január 1. és 2022. december 31. között benyújtott adóbevallások alapján legalább 13 600 adójóváírást nyújtottak szokásos immateriális javakra; – a 2022. január 1. és december 31. között benyújtott adóbevallások alapján legalább 10 300 kutatási, fejlesztési és innovációs célú adójóváírást ítéltek oda a vállalkozásoknak; – a vállalkozások 2022. január 1. és december 31. között benyújtott adóbevallások alapján legalább 1000 adójóváírást kaptak 4.0 képzési tevékenységre. Azon vállalkozások esetében, amelyek adóéve nem felel meg a naptári évnek, 2022. december 31-től 2023. november 30-ig meg kell hosszabbítani az összes fent felsorolt adójóváírásra vonatkozó adóbevallás benyújtási időszakának végét.
M1C2-3	1. Beruházás: Áttérés 4.0	Cél	Átmeneti 4.0 a vállalkozásoknak a 2021-2023-as időszakban benyújtott adóbevallások alapján nyújtott adójóváírások	Tárgytalan	Szám	69 900	111 700	2. negyedév	2025	A 2021. január 1. és 2023. december 31. között bemutatott adóbevallások alapján legalább 111 700 „Átmeneti 4.0” adójóváírást nyújtottak vállalkozásoknak 4,0 tárgyi eszköz, 4.0 immateriális beruházási javak, standard immateriális javak, kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek vagy képzési tevékenységek vonatkozásában. A várakozások szerint különösen: – a 2021. január 1. és 2023. december 31. között benyújtott adóbevallások alapján legalább 26 900 adójóváírást ítéltek oda a vállalkozásoknak 4,0 tárgyi eszköz után; – a vállalkozások a 2021. január 1. és 2023. december 31. között benyújtott adóbevallások alapján legalább 41 500 immateriális tárgyi eszköz után adójóváírást kaptak; – a vállalkozások a 2021. január 1. és 2023. december 31. között benyújtott adóbevallások alapján legalább 20 700 adójóváírást kaptak a standard immateriális javakra vonatkozóan; – a 2022. január 1. és 2023. december 31. között benyújtott adóbevallások alapján legalább 20 600 adójóváírást ítéltek oda a vállalkozásoknak kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységekre; – A vállalkozások a 2022. január 1. és 2023. december 31. között benyújtott adóbevallások alapján legalább 2 000 adójóváírást kaptak képzési tevékenységre. Azon vállalkozások esetében, amelyek adóéve nem felel meg a naptári évnek, az összes fent felsorolt adójóváírásra vonatkozó adóbevallás benyújtási időszakának végét 2023. december 31-től 2024. november 30-ig meg kell hosszabbítani. Az alapérték a vállalkozásoknak nyújtott 4.0 átmeneti adójóváírások számára vonatkozik, amelyek a 2021. január 1. és 2022. december 31. között benyújtott, 4,0 tárgyi eszközökre, 4.0 immateriális javakra és standard immateriális javakra vonatkozó adóbevallásokon alapulnak, és kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek, valamint képzési tevékenységek esetében 2022. január 1. és december 31. között bemutatott adóbevallásokon alapulnak. Azon vállalkozások esetében, amelyek adóéve nem felel meg a naptári évnek, a 2023. november 30-ig benyújtott adóbevallásokat is bele kell foglalni a fent felsorolt adójóváírások alapértékébe.
M1C2-4	1. Reform: Az ipari tulajdon rendszerének reformja	Mérföldkő	Az ipari tulajdonról szóló olasz törvénykönyv és a vonatkozó végrehajtási aktusok reformját célzó törvényerejű rendelet hatálybalépése	Az új ipari tulajdonról szóló törvény hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés, valamint a kapcsolódó végrehajtási jogi aktusokban szereplő, hatálybalépésükre vonatkozó rendelkezés	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	3. negyedév	2023	Az új törvényerejű rendelet módosítja az ipari tulajdonról szóló olasz törvényt (2005. február 10-i 30. sz. törvényerejű rendelet), és legalább a következő területekre terjed ki: i. a szabályozási keret felülvizsgálata az ipari tulajdonjogok védelmének megerősítése és az eljárások egyszerűsítése érdekében, ii. a vállalatoknak és kutatóintézeteknek nyújtott támogatás megerősítése, iii. a készségek és kompetenciák fejlesztésének fokozása, iv. a tudástranszfer megkönnyítése, v. az innovatív szolgáltatások előmozdításának erősítése.
M1C2-5	6. Beruházás: Beruházás az ipari tulajdon rendszerébe	Cél	Az ipari tulajdonnal kapcsolatos finanszírozási lehetőségek által támogatott projektek	Tárgytalan	Szám	0	254	4. negyedév	2025	Legalább 254 további projekt, amelyeket vállalatok és kutatóintézetek számára az ipari tulajdonnal kapcsolatos finanszírozási lehetőségek támogatnak, például szabadalmakkal kapcsolatos intézkedések (Brevetti+), koncepcióigazolási programok és technológiatranszfer-irodák (TTO-k), összhangban a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással ( 2021/C58/01 ) egy kizárási lista használata, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.
M1C2-6	2. Reform: Éves versenytörvények	Mérföldkő	A 2021. évi éves versenytörvény hatálybalépése	A 2021. évi éves versenytörvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés.	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2022	Az Éves Versenytörvény legalább a következő kulcsfontosságú elemeket tartalmazza, amelyek végrehajtási intézkedéseit és (szükség esetén) másodlagos jogszabályait legkésőbb 2022. december 31-ig el kell fogadni és hatályba kell léptetni. A következőkre vonatkozik: – A trösztellenes jogszabályok betartásának biztosítása – Helyi közszolgáltatások: – Energia – Közlekedés – Hulladékok – Vállalkozásindítás – Piacfelügyelet A trösztellenes jogszabályok betartásának biztosítása: i. El kell távolítani az összefonódás-ellenőrzés további akadályait az olasz összefonódás-ellenőrzési szabályoknak az uniós joggal való további összehangolásával. Helyi közszolgáltatások: ii. A verseny elvének megerősítése és szélesebb körű alkalmazása a helyi közszolgáltatási szerződések esetében, különösen a hulladékgazdálkodás és a helyi tömegközlekedés területén. iii. Korlátozza a közvetlen odaítélést azáltal, hogy előírja a helyi hatóságok számára, hogy indokolják a közszolgáltatási szerződések odaítélésétől való bármely eltérést (a közbeszerzési törvénykönyv 192. cikke szerint). iv. A közszolgáltatási szerződések megfelelő szabályozásának biztosítása az 124/2015. sz. törvény 19. cikkének a helyi közszolgáltatásokról, különösen a hulladékgazdálkodásról szóló egységes szövegként történő végrehajtása révén. v. A szabályok és az összevonási mechanizmusok arra ösztönzik az önkormányzatok szövetségeit, hogy csökkentsék az ajánlatkérők és az ajánlatkérő szervek számát azáltal, hogy összekapcsolják őket az optimális területi csoportosulásokkal („ambiti territoriali ottimali”), valamint a legalább 350 000 lakosú helyi és regionális tömegközlekedési szolgáltatásokkal („bacini e livelli adeguati di servizi di trasporto pubblico locale e regionale”). A 124/2015. sz. törvény 19. cikkét végrehajtó, a helyi közszolgáltatásokról szóló jogszabály legalább: – a közszolgáltatások meghatározása az uniós jog kritériumai alapján; – rendelkezik a helyi közszolgáltatások nyújtásának, szabályozásának és irányításának általános elveiről; – állapítsa meg az arányosság általános elvét a közszolgáltatási szerződések időtartama tekintetében; – egyértelműen elkülönítik a közszolgáltatási szerződések szabályozásának és ellenőrzésének, valamint kezelésének funkcióit; – annak biztosítása, hogy a helyi hatóságok indokolják a részt vevő vállalatok részesedésének növelését házon belüli díjra; – a közszolgáltatási szerződések megfelelő kompenzációjának biztosítása független szabályozók által felügyelt költségszámítás alapján (pl. ARERA az energiáért vagy ART a közlekedésért); – korlátozza a házon belüli szerződések átlagos időtartamát, és csökkentse és összehangolja a pályáztatott szerződések szokásos időtartamát a közszolgáltató ajánlatkérők között, feltéve, hogy az időtartam biztosítja a szerződések gazdasági és pénzügyi egyensúlyát, többek között a Közlekedési Hatóság által meghatározott kritériumok alapján. Energiaügy: vi.    A vízenergia tekintetében kötelezővé kell tenni a koncessziós szerződések odaítélését, és meg kell határozni a vízenergia-koncessziók szabályozási keretét. vii.    A gázelosztás esetében kötelezővé kell tenni a koncessziós szerződések odaítélését. viii.    Átlátható és megkülönböztetésmentes követelményeket kell megállapítani az elektromos töltésre szolgáló nyilvános terek kijelölésére vagy a kiválasztott töltőállomás/állomás üzemeltetőire vonatkozóan. ix.    Az elektromos járművek feltöltéséhez szükséges villamosenergia-ellátásra vonatkozó szabályozott tarifák megszüntetése. A vízenergia-koncessziók versenykerete legalább: -    Elő kell írni, hogy a fontos vízerőműveket központi szinten általános és egységes kritériumok alapján szabályozzák. -    Annak előírása a régiók számára, hogy határozzák meg a koncessziós szerződések időtartamát alátámasztó gazdasági kritériumokat. -    A szerződések meghosszabbítása lehetőségének fokozatos megszüntetése (az olasz alkotmánybíróság ítélete szerint). -    Elő kell írni a régiók számára, hogy harmonizálják a pályázati kritériumokhoz való hozzáférés kritériumait (a kiszámítható üzleti környezet megteremtése érdekében). Szállítás: x.    Egyértelmű, megkülönböztetésmentes és átlátható kritériumok meghatározása a kikötői koncessziók odaítélésére vonatkozóan. xi.    A kikötői koncessziós jogosultak előtt álló akadályok felszámolása annak érdekében, hogy több nagy és közepes méretű kikötőben egyesítsék a kikötői koncessziós tevékenységeket. xii.    Fel kell számolni azokat az akadályokat, amelyek gátolják a koncessziós jogosultakat abban, hogy maguk nyújtsák a kikötői szolgáltatások egy részét és saját berendezéseiket használják, a munkavállalók biztonságának sérelme nélkül, feltéve, hogy a munkavállalók biztonságának védelméhez szükséges feltételek szükségesek és arányosak a kikötő területén a biztonság garantálásának célkitűzésével. xiii.    Egyszerűsítse a kikötői engedélyezési tervek felülvizsgálatára vonatkozó eljárások felülvizsgálatát. xiv.    Az 50/2017. sz. törvényerejű rendelet 27. cikke (2) bekezdése d) pontjának végrehajtása, amely arra ösztönzi a régiókat, hogy kiírják regionális vasúti szerződéseiket. Hulladékok: xv.    A hulladékkezelő létesítmények engedélyezési eljárásainak egyszerűsítése. Vállalkozásindítás xvi.    Az alkalmazottak tájékoztatásához szükséges akkreditáció időtartamának hétről négy napra történő csökkentése a vállalkozásalapításhoz szükséges napok számának csökkentése érdekében. Piacfelügyelet: xvii.    A nemzeti piacfelügyeleti hatóságok konszolidációja Olaszország fő régióiban működő legfeljebb tíz ügynökségnél, amelyek mindegyike lefedi az összes termékcsoportot, és jelentést tesz az (EU) 2019/1020 rendelet („árucsomag”) szerint létrehozott összekötő tisztviselőnek. xviii.    Annak előírása a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok számára, hogy végezzenek digitális termékellenőrzéseket és adatgyűjtést, alkalmazzanak mesterséges intelligenciát a veszélyes és tiltott termékek nyomon követésére, valamint az egységes piac tendenciáinak és kockázatainak azonosítására. xix.    Elő kell írni a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok számára, hogy vegyenek részt a páneurópai piacfelügyeletre vonatkozó képzésen és az információs és kommunikációs rendszer használatán. xx.    Új akkreditált laboratóriumok létrehozása valamennyi termékcsoport termékvizsgálatához. Ezek a laboratóriumok elvégzik az e-kereskedelem vizsgálatát, fizikai laboratóriumi vizsgálatokat és együttes fellépéseket (vámhatóságok/piacfelügyeleti hatóságok; két vagy több nemzeti piacfelügyeleti hatóság, nemzeti és uniós piacfelügyeleti hatóság).
M1C2-7	2. Reform: Éves versenytörvények	Mérföldkő	Az energiával kapcsolatos valamennyi végrehajtási intézkedés és másodlagos jogszabály hatálybalépése (szükség esetén)	Az energiával kapcsolatos valamennyi végrehajtási intézkedés és másodlagos jogszabály hatálybalépése (szükség esetén)	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2022	Az energiával kapcsolatos valamennyi végrehajtási intézkedés és (szükség esetén) másodlagos jogszabály hatálybalépése a következők érdekében: i.    2023. január 1-jétől fokozatosan meg kell szüntetni a szabályozott árakat a mikrovállalkozások és a háztartások esetében. ii.    Kísérő intézkedések elfogadása a kiskereskedelmi villamosenergia-piacokon folyó verseny elterjedésének támogatása érdekében. A kiskereskedelmi villamosenergia-piacokon a verseny elterjedését biztosító kísérő intézkedéseknek legalább a következőket kell biztosítaniuk: – Az ügyfélkör árverése az új belépők számára egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében. – Meghatározza az egyes szállítók számára rendelkezésre álló maximális piaci részesedés felső határát; – Tegyék lehetővé az olasz fogyasztók számára, hogy felkérjék energiaszolgáltatójukat, hogy közöljék számlaadataikat egy harmadik fél szolgáltatóval; – Növelje a villamosenergia-számla átláthatóságát azáltal, hogy hozzáférést biztosít a fogyasztók számára a „spesi per oneri di sistema” alkomponenseihez; – A szolgáltatókra vonatkozó azon követelmény eltörlése, hogy az energiaágazathoz nem kapcsolódó díjakat szedjenek be.
M1C2-8	2. Reform: Éves versenytörvények	Mérföldkő	A 2021. évi éves versenytörvényből eredő intézkedések hatékony végrehajtását és alkalmazását szolgáló valamennyi végrehajtási intézkedés (szükség esetén másodlagos jogi aktusok) hatálybalépése	Az összes másodlagos jogszabály hatálybalépése, beleértve a 2021. évi éves versenytörvényből eredő intézkedésekhez szükséges valamennyi rendeletet	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2022	A 2021. évi éves versenytörvényből eredő intézkedések hatékony végrehajtásához és alkalmazásához szükséges valamennyi végrehajtási intézkedés (szükség esetén másodlagos jogi aktusok) hatálybalépése.
M1C2-9	2. Reform: Éves versenytörvények	Mérföldkő	A 2022. évi éves versenytörvény hatálybalépése	A 2022. évi éves versenytörvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés.	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2023	Fogadja el a 2022. évi éves versenytörvényt. Az éves versenyjognak legalább a következő kulcsfontosságú elemeket kell tartalmaznia, amelyek végrehajtási intézkedéseit és (szükség esetén) másodlagos jogszabályait legkésőbb 2023. december 31-ig el kell fogadni és hatályba kell léptetni. Feladata: i. elfogadja a villamosenergia-hálózatfejlesztési tervet; ii. a 2. generációs intelligens villamosenergia-fogyasztásmérők bevezetésének előmozdítása.
M1C2-10	2. Reform: Éves versenytörvények	Mérföldkő	A 2022. évi éves versenytörvényből eredő intézkedések hatékony végrehajtását és alkalmazását szolgáló valamennyi végrehajtási intézkedés (szükség esetén másodlagos jogi aktusok) hatálybalépése	Az összes másodlagos jogszabály hatálybalépése, beleértve a 2022. évi éves versenytörvényből eredő intézkedésekhez szükséges valamennyi rendeletet	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2023	Valamennyi másodlagos jogszabály hatálybalépése (szükség esetén), beleértve a 2022. évi éves versenytörvényből eredő, fent említett intézkedések hatékony végrehajtásához és alkalmazásához szükséges valamennyi rendeletet.
M1C2-11	2. Reform: Éves versenytörvények	Mérföldkő	A 2023. évi éves versenytörvény hatálybalépése	A 2023. évi éves versenytörvény hatálybalépéséről szóló rendelkezés.	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2024	Fogadja el a 2023. évi éves versenytörvényt. Az éves versenyjognak legalább a következő kulcsfontosságú elemeket kell tartalmaznia, amelyek végrehajtási intézkedéseit és (szükség esetén) másodlagos jogszabályait legkésőbb 2024. december 31-ig el kell fogadni és hatályba kell léptetni. Ennek legalább a következő intézkedéseket kell tartalmaznia a közlekedési/autópálya-ágazatban: – tegye kötelezővé a koncessziós szerződések odaítélését az autópályák számára, és határozza meg az autópálya-koncessziók szabályozási keretét, az uniós jog által meghatározott korlátokon belüli házon belüli szolgáltatás sérelme nélkül; – előírja, hogy az ART (közlekedési szabályozó hatóság) a teljes gazdasági ágazat múltbeli költségeinek összehasonlító elemzése alapján, világos, egységes és átlátható kritériumok alapján határozza meg az árplafont; – autópálya-koncessziós csomagok pályáztatásának előírása; – megkövetelhetik a koncessziós szerződés tárgyának részletes leírását; – az infrastrukturális minisztérium által az autópálya-építési munkák kivitelezése tekintetében végzett ellenőrzések megerősítése; – a koncessziós szerződések automatikus megújításának megakadályozása és a házon belüli megbízások betartásának biztosítása (*) – szabályozza a szerződés felmondásának feltételeit; – a szerződéstől való elállás feltételeinek csökkentése; – észszerű időn belül (legfeljebb öt éven belül) 40 %-ról 20 %-ra csökkentik a lakásszerződések arányát, a foglalkozási szintek sérelme nélkül. (*) a törvény a házon belüli megbízás tekintetében: – előírják a házon belüli megbízás jogszerűségének kötelező előzetes ellenőrzését, és ezen ellenőrzés nélkül megtiltják a közbeszerzési eljárás megindítását vagy a házon belüli megbízásokat; – bízza meg a közlekedési szabályozó hatóságot az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges megfelelő eszközökkel és hatáskörökkel, valamint a Nemzeti Korrupcióellenes Hatóság (ANAC) (jogi) támogatásával; – az új autópálya-koncessziók odaítélési kritériumaként minimális számú elektromos töltőállomás létesítése. Ami a szerződés közérdekből történő megszüntetését illeti, a törvény legalább olyan megfelelő ellentételezést ír elő, amely lehetővé teszi a koncessziós jogosult számára a nem teljes mértékben amortizált beruházások megtérülését. Ami a szerződés súlyos jogsértés miatti megszüntetését illeti, a törvénynek megfelelő egyensúlyt kell teremtenie a koncessziós jogosultnak kért kártérítés és a még vissza nem térülő beruházásokért járó méltányos ellentételezés között. A súlyos jogsértés eseteit jogszabályban egyértelműen meg kell határozni.
M1C2-12	2. Reform: Éves versenytörvények	Mérföldkő	A 2023. évi éves versenytörvényből eredő intézkedések hatékony végrehajtásához és alkalmazásához szükséges valamennyi végrehajtási intézkedés (szükség esetén másodlagos jogi aktusok) hatálybalépése	Valamennyi másodlagos jogszabály hatálybalépése, beleértve a 2023. évi éves versenytörvényből eredő intézkedésekhez szükséges valamennyi rendeletet	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2024	Valamennyi másodlagos jogszabály hatálybalépése (szükség esetén), beleértve a 2023. évi éves versenytörvényből eredő valamennyi intézkedés hatékony végrehajtásához és alkalmazásához szükséges valamennyi rendeletet.
M1C2-13	2. Reform: Éves versenytörvények	Mérföldkő	A 2024. évi éves versenytörvény hatálybalépése	A 2024. évi éves versenytörvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés.	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	4. negyedév	2025	Fogadja el a 2024. évi éves versenytörvényt. A törvényjavaslatot 2024 júniusáig kell benyújtani a Parlamentnek. A plenáris ülésnek 2024 végéig jóvá kell hagynia. Másodlagos jog (szükség esetén) legkésőbb 2025. negyedik negyedév.
M1C2-14	2. Reform: Éves versenytörvények	Cél	Több millió 2G intelligens fogyasztásmérőt telepítettek.	Tárgytalan	Szám	20	33	4. negyedév	2025	Legalább 33 millió 2G intelligens fogyasztásmérőt kell telepíteni.

B.3.    A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

2. Beruházás: Mikroelektronikai innováció és technológia

A beruházás célja a mikroelektronika stratégiai értéklánca fejlesztésének támogatása a szilícium-karbid hordozórétegekbe való beruházás révén, ami a nagy teljesítményű elektromos berendezések gyártásához szükséges input. A beruházást a meglévő állami támogatási szabályokkal összhangban kell végrehajtani, és várhatóan pozitív hatással lesz a foglalkoztatásra.

3. Beruházás: Gyors internetkapcsolat (Ultra szélessáv és 5G)

A beruházás célja a nemzeti ultragyors és 5G távközlési hálózat kiépítése az ország egész területén. Ez a beruházás várhatóan jelentősen hozzájárul majd a digitális átállás célkitűzéseihez és az olaszországi digitális szakadék csökkentéséhez.

A beruházás koncessziók odaítélését is magában foglalja, és öt gyorsabb összeköttetési projektet foglal magában:

1.„Italia a 1 giga”, amely 1 gigabit/s letöltést és 200 Mbit/s feltöltési kapcsolatot biztosít a szürke és fekete újgenerációs hozzáférési (NGA) piachiányos területeken. Ezeket a területeket a feltérképezést követően kell meghatározni;

2.„Italiaz 5G”, amely 5G-s csatlakozásokat biztosít a piaci hiányosságok által érintett területeken, azaz azokon a területeken, ahol a mobilhálózatokat nem telepítették; vagy csak 3G hálózatok állnak rendelkezésre, és a közeljövőben nem terveznek 4G és/vagy 5G mobilhálózatokat; vagy bizonyított piaci hiányosság áll fenn;

3.„Összekapcsolt iskolák”, amelyek 1 gigabit/s széles sávú kapcsolatot biztosítanak az iskolai épületek számára;

4.„Összekapcsolt egészségügyi létesítmények”: amelyek 1 gigabit/s széles sávú kapcsolatot biztosítanak a közegészségügyi létesítmények számára;

5.„Kisebb, összekapcsolt szigetek”, amelyek ultraszéles sávú összeköttetést biztosítanak olyan kiválasztott kisebb szigetek számára, amelyek nem rendelkeznek üvegszálas összeköttetéssel a kontinenssel.

4. Beruházás: Műholdas technológia és űrgazdaság

A beruházás célja a műholdas kapcsolatok fejlesztése a digitális és zöld átállásra tekintettel, valamint az űrágazat fejlődéséhez való hozzájárulás. A beruházásnak az is célja, hogy olyan szolgáltatásokat tegyen lehetővé, mint például a biztonságos kommunikáció és a nyomon követési infrastruktúra a gazdaság különböző ágazatai számára, és ennek érdekében magában foglalja az upstream (indítási szolgáltatások, műholdak és infrastruktúra gyártása és üzemeltetése) és a downstream (lehetővé vált termékek és szolgáltatások előállítása) tevékenységeket. 

A beruházás magában foglalja az ajánlatok odaítélését, és négy projektet foglal magában:

1.SATCOM, amely i. upstream tevékenységekből áll: Beleértve három komponens specifikációját, tervezését, fejlesztését, nevezetesen a kis műholdakon alapuló dolgok internetét, a jelenlegi prototípusfejlesztéseken alapuló kvantumkommunikációs küldetést, amely lehetővé teszi az optikai/fényképészeti telekommunikációs küldetések technológiáinak fejlesztését, valamint a meglévő infrastruktúrák fejlesztését; ii. downstream tevékenységek: beleértve a satcom szolgáltatások nyújtására szolgáló csomópontok és platformok tervezését, fejlesztését és üzemeltetését.

2.Föld-megfigyelés (EO), amely i. upstream tevékenységekből áll: beleértve a távérzékelési konstelláció specifikációját, kialakítását, fejlesztését (szintetikus apertúrás radar (SAR), hiperspektrális), valamint a szárazföld, a tenger és a légkör megfigyelésére összpontosító indítások beszerzését; ii. downstream tevékenységek: beleértve Dél-Olaszországban a Föld-megfigyelési alkalmazások és szolgáltatások inkubátorházának létrehozását, valamint a CyberItaly projekt megvalósítását, amely magában foglalja az ország digitális másolatának létrehozását.

3.Űripar, amely két alprojektből áll: i. 4.0. űradatkör: a kis méretű műholdak digitális gyártási, összeszerelési és tesztelési létesítményeinek specifikációja, tervezése és kiépítése, valamint kiberfizikai termelési rendszer és műholdas digitális ikerintézményi együttműködés megvalósítása, amelynek célja a digitális modell és fizikai megfelelője közötti kétirányú kapcsolat létrehozása; ii. világűrbe jutás: kutatás, fejlesztés és prototípusgyártás a jövő hajtóművei és hordozórakétái számára környezetbarát technológiák megvalósítása érdekében, beleértve a kiválasztott technológiák repülés közbeni demonstrációját is.

4.Az orbitalapú gazdaság, amely a keringési pályán való interoperabilitást szolgáló, keringési pályán történő szervizelési technológiák demonstrátorának megvalósításából áll; A nemzeti űrmegfigyelési és -nyomonkövetési (SST) kapacitás növelése, beleértve az űrszemét megfigyelésére és nyomon követésére szolgáló földi érzékelők hálózatát; az űrforgalom-irányítási tevékenységeket támogató adatszolgáltatások beszerzésére, kezelésére és nyújtására szolgáló eszközök tervezése, fejlesztése, üzembe helyezése.

A tervek szerint a beruházásnak nincsenek katonai vagy védelmi célkitűzései és következményei.

5. Beruházás: Az ipari ellátási láncra vonatkozó politikák és a nemzetközivé válás

A beruházás célja az ipari ellátási láncok megerősítése, különösen a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése révén, valamint a vállalkozások (különösen a kkv-k) versenyképességének előmozdítása, különösen nemzetközivé válásuk támogatása és a Covid19-válság utáni rezilienciájuk megerősítése révén.

A beruházás két beavatkozási tételből áll:

1.A SIMEST által kezelt 394/81 alap refinanszírozása. Ez egy, jelenleg a SIMEST állami ügynökség által kezelt meglévő alap refinanszírozásából áll, amely pénzügyi támogatást nyújt a vállalkozások, különösen a kkv-k nemzetközivé válásának különböző eszközök, például a külföldi piacokhoz való hozzáférést célzó programok és az e-kereskedelem fejlesztése révén történő támogatása érdekében.

2.Az ellátási láncok versenyképessége és ellenálló képessége. A program a vállalkozásoknak a fejlesztési szerződés eszközén keresztül a kulcsfontosságú stratégiai értékláncokhoz kapcsolódó projektekhez – például ipari fejlesztési programokhoz, környezetvédelmi fejlesztési programokhoz, fenntartható mobilitáshoz és idegenforgalmi tevékenységekhez – nyújtott pénzügyi támogatásból áll.

A fenti beavatkozásokat a beruházási politikáknak megfelelően kell végrehajtani az (EU) 2021/241 rendelet célkitűzéseivel összhangban, többek között a jelentős károkozás elkerülését célzó elv alkalmazásával kapcsolatban, amint azt a „jelentős károkozás elkerülését célzó” technikai iránymutatás (2021/C58/01) részletesebben meghatározza.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), az Olaszország és a pénzügyi eszközért felelős megbízott szervezet vagy pénzügyi közvetítő közötti jogi megállapodás és a pénzügyi eszközre vonatkozó későbbi befektetési politika:

I.az InvestEU Alap fenntarthatósági vizsgálatával kapcsolatos bizottsági technikai iránymutatás alkalmazásának előírása; valamint

II.a tevékenységek és eszközök alábbi listájának kizárása a támogathatóságból: i. fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, ideértve a downstream felhasználást is 5 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el 6 ; iii. Hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 7 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 8 kapcsolatos tevékenységek és eszközök; és iv. olyan tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet; valamint

III.annak előírása, hogy a megbízott szervezet vagy a pénzügyi közvetítő minden ügylet tekintetében ellenőrizze, hogy a projektek megfelelnek-e a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak, ideértve a fenntarthatósági vizsgálat alól mentesített ügyleteket is.

B.4.    Hitel – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv