EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.6.21.
COM(2021) 330 final
2018/0250(COD)
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján
a Belső Biztonsági Alap létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására vonatkozó tanácsi álláspontról
2018/0250 (COD)
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján
a Belső Biztonsági Alap létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására vonatkozó tanácsi álláspontról
1.Háttér-információk
|
A javaslat Európai Parlament, illetve Tanács számára történő megküldésének időpontja:
|
2018. június 13. |
|
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye: |
2018. október 17. |
|
Az Európai Parlament álláspontjának időpontja (első olvasat): |
2019. március 13. |
|
A részleges általános tanácsi megközelítés elfogadásának időpontja: |
2019. június 7. |
|
Az általános tanácsi megközelítés elfogadásának időpontja: |
2020. október 12. |
|
Az ötödik háromoldalú egyeztetés időpontja, amelyen ideiglenes politikai megállapodás született a legfontosabb politikai kérdésekről: |
2020. december 10. |
|
A Tanács álláspontja elfogadásának időpontja: |
2021. június 14. |
2.A Bizottság javaslatának célja
A Bizottság a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belül benyújtotta a megújított és megerősített Belső Biztonsági Alapra vonatkozó javaslatát (a továbbiakban: BBA-javaslat), amely az EU magas szintű biztonságának elősegítésére irányul. A javaslat célja a belső biztonságra elkülönített teljes uniós költségvetés megerősítése volt.
Az Alap elismeri és kezeli azt, hogy a belső biztonság a természeténél fogva határokon átnyúló jelleggel rendelkezik, és hogy uniós szinten határozott és összehangolt válaszra van szükség. Az Alap célja, hogy különösen az alábbiak révén fokozza az EU-n belüli biztonság szintjét: a terrorizmus, a radikalizálódás, a súlyos és a szervezett bűnözés, valamint a számítástechnikai bűnözés megelőzése és az azok elleni küzdelem, a bűncselekmények áldozatainak támogatása és védelme, továbbá a biztonsági vonatkozású eseményekre, kockázatokra és válságokra való felkészülés, az azokkal szembeni védelem és azok hatékony kezelése.
Az előző programozási időszakban azonosítottak szerint az Alap irányítása terén nagyobb rugalmasságra volt szükség a célkitűzéseinek hatékonyabb támogatása érdekében. E rugalmasság biztosítása mellett az új Alapra irányuló javaslat azt is szavatolta, hogy a forrásokat az uniós prioritásokra és az Unió számára komoly előnyökkel járó intézkedésekre fogják fordítani. Ezért a változó operatív kihívások és a prioritások kezelése érdekében új mechanizmusokat javasoltak a pénzügyi keretösszeg megosztott, közvetlen és közvetett irányítás közötti felosztására.
3.A Tanács álláspontjával kapcsolatos megjegyzések
A Tanács első olvasatban elfogadott álláspontja teljes mértékben tükrözi az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti háromoldalú egyeztetés során elért politikai megállapodást, amelynek megkötésére 2020. december 10-én került sor. A megállapodás főbb elemei a következők voltak:
Célkitűzések és a hírszerzési együttműködésről szóló preambulumbekezdés: Megállapodás született arról, hogy a hírszerzési együttműködésre vonatkozó új, negyedik egyedi célkitűzés helyett egy preambulumbekezdést illesztenek be a szövegbe.
Költségvetés: A pénzügyi keretösszeget összehangolták a 2021–2027-re szóló többéves pénzügyi keretre jóváhagyott összeggel, amely folyó árakon 1,9 milliárd EUR. A tematikus eszköznek a teljes pénzügyi keretből való részesedését 40 %-ról 30 %-ra csökkentették. Emellett megtartották a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy a félidős felülvizsgálatkor milyen feltételek mellett lehet kiegészítő forrásokhoz jutni. A javaslat szerint a tagállamoknak a programjuk eredeti allokációjának legalább 10 %-át lefedő kifizetési kérelmeket kell benyújtaniuk ahhoz, hogy a félidős felülvizsgálat során kiegészítő allokációban részesülhessenek a programjuk számára.
Minimális százalékos arányok: A források egyedi célkitűzésekhez való hozzárendelésének minimális százalékos arányai a következők:
(a)a tagállami programokra elkülönített források legalább 10 %-át az információcserére vonatkozó egyedi célkitűzéshez rendelték hozzá;
(b)a tagállami programokra elkülönített források legalább 10 %-át az operatív együttműködésre vonatkozó egyedi célkitűzéshez rendelték hozzá.
A tagállamok kellően indokolt esetben eltérhetnek a programjaikban szereplő minimális finanszírozási százalékarányoktól.
A támogatás köre: Az Alapnak a BBA-javaslat III. mellékletében felsorolt célkitűzései keretében támogatható intézkedéseket a következőképpen fogják kezelni:
(a)a tagállamok által kidolgozott programok alkalmazásában a III. melléklet továbbra is nyitott lista;
(b)a tematikus eszköz programjainak alkalmazásában a III. melléklet továbbra is nyitott lista. Ez a megállapodás rugalmasságot biztosított a meghozandó intézkedések tekintetében, mivel a Bizottság fellépése nem korlátozódik majd a III. mellékletben felsorolt intézkedésekre, hanem az is módjában fog állni, hogy az újonnan kialakuló biztonsági fenyegetések elhárítása érdekében szélesebb körű intézkedéseket hozzon.
Harmadik országok és az Alap külső dimenziója: A megállapodás a következők alapján jött létre:
(a)további biztosítékokat foglaltak bele a rendeletbe a harmadik országokban vagy harmadik országok tekintetében végrehajtandó intézkedésekre vonatkozóan (pl. a harmadik országokban vagy harmadik országok tekintetében megvalósítandó tagállami projektekhez a Bizottság előzetes jóváhagyása szükséges, és a harmadik országokban letelepedett támogatható jogalanyok csak akkor részesülhetnek finanszírozásban, ha konzorciumot alkotnak legalább egy olyan szervezettel, amely valamely tagállamban telepedett le);
(b)olyan rendelkezéseket foglaltak bele a rendeletbe, amelyek kiemelik az Alap belső jellegét, és azt, hogy bár továbbra is lehetőség van harmadik országokban vagy harmadik országok tekintetében végrehajtandó intézkedésekre, a programoknak elsősorban az Unió belső politikáját kell szolgálniuk.
A decentralizált ügynökségek finanszírozása: A decentralizált ügynökségek kivételesen jogosultak lehetnek uniós fellépések keretében történő finanszírozásra, amennyiben ezek a fellépések az ügynökségek hatáskörébe tartoznak, és nem terjed ki rájuk az ügynökségek költségvetéséhez nyújtott uniós hozzájárulás.
A végrehajtási jogi aktusok elfogadására vonatkozó eljárások: A tematikus eszköz munkaprogramjait vizsgálóbizottsági eljárás keretében, végrehajtási jogi aktusokkal kell elfogadni (a véleménynyilvánítás hiányának esetére vonatkozó rendelkezéssel). A sürgősségi segély esetében gyorsabb eljárást vezettek be azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusok segítségével. Az éves teljesítményjelentés sablonjának elfogadása a tanácsadó-bizottsági eljárás hatálya alá tartozó végrehajtási jogi aktus útján történik.
A tematikus eszköz: A Bizottság beszámol a tematikus eszköz felhasználásáról és annak az egyes elemei közötti elosztásáról, többek között az uniós fellépések keretében harmadik országokban vagy harmadik országok tekintetében végrehajtott intézkedésekhez nyújtott támogatásról. Ha az Európai Parlament a rendelkezésére bocsátott információk alapján úgy dönt, hogy ajánlásokat tesz a tematikus eszközből támogatandó intézkedésekre vonatkozóan, a Bizottság törekszik ezen ajánlások figyelembevételére.
Nem támogatható intézkedések, amelyeknek szükséghelyzetekben támogathatónak kell lenniük: Megállapodás született arról, hogy szükséghelyzet esetén csupán a közrend nemzeti szinten történő fenntartására korlátozódó intézkedések válhatnak támogathatóvá.
Működési támogatás: A működési támogatásra fordítható előirányzatok százalékos arányát 20 %-ra emelték (a bizottsági javaslatban szereplő 10 %-ról).
A felszerelések, a szállítóeszközök és a biztonsági szempontból lényeges létesítmények maximális százalékos aránya, valamint az alapfelszerelések támogathatósága: A tagállamok által felszerelésekre, szállítóeszközökre és biztonsági szempontból lényeges létesítményekre fordítható előirányzatok arányát 35 %-ra emelték (a bizottsági javaslatban szereplő 15 %-ról). Megállapodás született arról is, hogy az alapfelszerelések, szállítóeszközök és biztonsági szempontból lényeges létesítmények támogathatóságának tilalmára vonatkozóan csak egy preambulumbekezdést kell beilleszteni a rendeletbe, nem pedig egy cikket.
Többcélú berendezések: Megállapodtak arról, hogy az Alap olyan berendezéseket is finanszírozhat, amelyek határigazgatási és vízumcélokra is felhasználhatók, amennyiben az elsődleges cél a belső biztonság.
Nemzetközi szervezetek: A nemzetközi szervezetek ellenőrzésére és kontrolljára vonatkozó új rendelkezéseket építettek be a szövegbe.
Teljesítménymutatók: Az V. és VIII. mellékletben szereplő eredmény- és outputmutatókat egyszerűsítették.
Visszaható hatály: Visszaható hatályú rendelkezéseket illesztettek be a rendeletbe annak figyelembevétele érdekében, hogy 2020 vége előtt nem kerül sor a jogi aktus elfogadására.
A megállapodás összeségében megőrzi a Bizottság eredeti javaslatának célkitűzéseit, bár valószínűleg az eredetileg javasoltnál valamivel kevesebb rugalmassággal és egyszerűsítéssel. A megállapodás az eredeti javaslattal azonos ambíciószintet képvisel, és használható jogalapot biztosít az Alap célkitűzéseinek megvalósításához.
A Bizottság a 2020. december 10-i utolsó háromoldalú politikai egyeztetésen jelezte, hogy egy átfogó, végső megállapodás céljából el tudja fogadni az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott elemeket.
4.Következtetés
A Bizottság elfogadja a Tanács álláspontját.