EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.6.17.

COM(2021) 328 final

2021/0159(NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Görögország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

{SWD(2021) 155 final}

2021/0159 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Görögország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A Covid19-járvány rendkívül káros hatást gyakorolt Görögország gazdaságára. 2019-ben Görögország egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) az uniós átlag 55 %-ának felelt meg. A Bizottság 2021. tavaszi előrejelzése szerint Görögország reál-GDP-je 8,2 %-kal csökkent 2020-ban, 2020-ban és 2021-ben kumulatívan pedig várhatóan 4,5 %-kal esik vissza. A középtávú gazdasági teljesítményre régebb óta hatást gyakorló szempontok közé tartozik mindenekelőtt a nagy arányú tartós munkanélküliség és az alacsony termelékenységnövekedés, amely azzal magyarázható, hogy a gazdasági tevékenység a hagyományos és kevéssé innovatív ágazatokba összpontosul; emellett a jelentős szabályozási terhek, a bürokrácia, valamint a lassú és nem hatékony igazságszolgáltatási rendszer a magánberuházások gátját jelentik.

(2)A Tanács 2019. július 9-én és 2020. július 20-án az európai szemeszter keretében ajánlásokat intézett Görögországhoz. A Tanács 2019-ben mindenekelőtt azt ajánlotta Görögországnak, hogy 2019-ben és 2020-ban tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy a) fenntartható gazdaságélénkítés valósuljon meg, és kezelje a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányt az eurócsoport felé 2018. június 22-én tett, a programlezárást követő kötelezettségvállalásoknak megfelelő reformok folytatása és befejezése révén (2019. évi 1. országspecifikus ajánlás) 2 ; továbbá b) állítsa a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitika középpontjába a fenntartható közlekedést és logisztikát, a környezetvédelmet, az energiahatékonyságot, a megújuló energiát és az energiahálózatok összekapcsolására irányuló projekteket, a digitális technológiákat, a kutatás-fejlesztést, az oktatást, a készségeket, a foglalkoztathatóságot, az egészségügyet, valamint a városi térségek rehabilitációját, szem előtt tartva a regionális különbségeket és a társadalmi befogadás biztosításának szükségességét (2019. évi 2. országspecifikus ajánlás). A Tanács 2020. évi ajánlásában felkérte Görögországot, hogy az általános mentesítési rendelkezéssel összhangban 2020-ban és 2021-ben hozzon meg minden szükséges intézkedést a Covid19-világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és az elkövetkező helyreállítás támogatása érdekében; amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik, folytasson a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítására és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát, egyúttal fokozza a beruházásokat; erősítse meg az egészségügyi rendszer rezilienciáját, és gondoskodjon az egészségügyi ellátáshoz való megfelelő és egyenlő hozzáférésről (2020. évi 1. országspecifikus ajánlás); b) enyhítse a Covid19-válság foglalkoztatási és szociális hatásait, többek között a csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz hasonló intézkedések végrehajtásával és a munkaerőpiaci aktivitást hatékonyan támogató programok biztosításával (2020. évi 2. országspecifikus ajánlás); c) gyorsan vezessen be olyan intézkedéseket, amelyek likviditást, folyamatos hiteláramlást és egyéb forrásokat biztosítanak a gazdaságnak, különös figyelmet fordítva a válság által leginkább érintett kkv-kra; a gazdaság helyreállításának elősegítése érdekében ütemezze előre a kiforrott közberuházási projekteket, és mozdítsa elő a magánberuházásokat; helyezze a beruházások középpontjába a zöld és digitális átállást, mindenekelőtt a biztonságos és fenntartható közlekedést és logisztikát, a tiszta és hatékony energiatermelést és -felhasználást, a környezetvédelmi infrastruktúrát és a nagyon nagy kapacitású digitális infrastruktúrát, valamint a készségeket; javítsa a közigazgatás hatékonyságát és digitalizálását, valamint segítse elő a vállalkozások digitális transzformációját (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás); továbbá d) az eurócsoport 2018. június 22-i ülésén a program lezárását követő időszakra vonatkozóan vállalt kötelezettségekkel összhangban folytassa és fejezze be a reformokat, hogy a Covid19-járvány miatt bevezetett korlátozások fokozatos enyhítését követően fenntartható gazdasági helyreállítással indulhasson újra (2020. évi 4. országspecifikus ajánlás). Az említett országspecifikus ajánlások végrehajtása terén a helyreállítási és rezilienciaépítési terv benyújtásakor elért eredmények vizsgálata alapján a Bizottság megállapítja, hogy jelentős előrelépés történt azon ajánlás kapcsán, miszerint az ország tegyen intézkedéseket a világjárvány hatékony kezelése érdekében többek között a csökkentett munkaidős foglalkoztatással és az érintett vállalkozások számára likviditás biztosításával, valamint azon ajánlás kapcsán, hogy az eurócsoport 2018. június 22-i ülésén a program lezárását követő időszakra vonatkozóan vállalt kötelezettségekkel összhangban folytassa és fejezze be a reformokat.

(3)A Bizottság 2021. június 2-án Görögországra vonatkozóan közzétette az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3 5. cikke szerinti részletes vizsgálat eredményeit. Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Görögországban túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn, különösen a magas munkanélküliségi rátával és alacsony potenciális növekedéssel jellemzett környezetben a magas államadóssághoz, a külső egyensúly nem teljes körű visszaállításához, valamint a nemteljesítő hitelek nagy állományához kapcsolódóan.

(4)[Az euróövezethez tartozó tagállamok gazdaságpolitikájára vonatkozó ajánlásában a Tanács egyebek mellett azt ajánlotta az euróövezeti tagállamoknak, hogy – többek között helyreállítási és rezilienciaépítési terveik révén – biztosítsanak a gazdaság helyreállítását támogató szakpolitikai irányvonalat, és javítsák tovább a konvergenciát, a rezilienciát, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést. A tanácsi ajánlás azt is tartalmazta, hogy erősítsék meg a nemzeti intézményi kereteket, biztosítsák a makroszintű pénzügyi stabilitást, valamint teljesítsék ki a gazdasági és monetáris uniót és erősítsék meg az euró nemzetközi szerepét.] [If the Council recommendation is not adopted by the time of the CID adoption, the recital will be removed].]

(5)2021. április 27-én Görögország az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően hivatalosan benyújtotta a Bizottságnak nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét. A terv benyújtását a helyi és regionális önkormányzatok, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek, az ifjúsági szervezetek és más érdekelt felek bevonásával a nemzeti jogi kerettel összhangban lefolytatott konzultációs folyamat előzte meg. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek iránti nemzeti felelősségvállalás alátámasztja azok sikeres végrehajtását, tartós nemzeti szintű hatását és európai szintű hitelességét. Az említett rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság a rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatások figyelembevételével értékelte a helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét. 

(6)A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek az (EU) 2021/241 rendelettel létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelettel 4 létrehozott Európai Uniós Helyreállítási Eszköz általános célkitűzéseit kell követniük a Covid19-válságot követő helyreállítás támogatása érdekében. Elő kell mozdítaniuk az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját azáltal, hogy hozzájárulnak az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikkében említett hat pillérhez (7). A tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása Unió-szerte összehangolt beruházási és reformtörekvéseket jelent majd. E reformok és beruházások összehangolt és egyidejű végrehajtása, valamint a határokon átnyúló projektek végrehajtása révén ezek a reformok és beruházások kölcsönösen erősítik egymást, és pozitív továbbgyűrűző hatásokat eredményeznek az egész Unióban. Ezért az Eszköz által a tagállamok növekedésére és munkahelyteremtésére gyakorolt hatás körülbelül egyharmada más tagállamokból eredő továbbgyűrűző hatásokból fog származni.

A hat pillérhez hozzájáruló kiegyensúlyozott válasz

(7)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjával és V. mellékletének 2.1. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nagymértékben („A” minősítés) átfogó és kellően kiegyensúlyozott választ jelent a gazdasági és társadalmi helyzetre, ezáltal megfelelően hozzájárul az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikkében említett hat pillér mindegyikéhez, és figyelembe veszi a konkrét kihívásokat, az érintett tagállam pénzügyi allokációját és a kért hiteltámogatást.

(8)Az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikke szerint az eszköz alkalmazási körének az európai jelentőségű szakpolitikai területek következő hat pillérét kell felölelnie: a) zöld átállás; b) digitális transzformáció; c) intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, beleértve a gazdasági kohéziót, a foglalkoztatást, a termelékenységet, a versenyképességet, a kutatást, a fejlesztést és az innovációt, valamint az erős kkv-kat magában foglaló, jól működő belső piacot; d) társadalmi és területi kohézió; e) egészségügy, valamint gazdasági, társadalmi és intézményi reziliencia, többek között a válsághelyzetekre való felkészültség és a válsághelyzetekre való reagálási képesség növelése céljából; valamint f) a következő generációra, a gyermekekre és a fiatalokra – így például az oktatásra és a készségekre – vonatkozó szakpolitikák. A tervben foglalt reformok és beruházások mind a hat fent említett pillérhez hozzájárulnak. Emellett a c), d), e) és f) pillér összességében egyensúlyban van. Következésképpen a terv nagymértékben átfogó és kellően kiegyensúlyozott választ jelent Görögország gazdasági és társadalmi helyzetére.

(9)Konkrétabban, ami a zöld átállást illeti, a terv a következőkre irányuló intézkedéseket tartalmaz: az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiamodell megerősítése Görögországban, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, a megújuló energiaforrások arányának növelése, az energiahatékonyság és az épületek energetikai felújításának előmozdítása, fenntartható közlekedési módok bevezetése és a természeti környezet védelme. A digitális átállással összefüggő reformok és beruházások a konnektivitás és a széles sávú lefedettség javításához, a közigazgatás és a gazdaság kulcsfontosságú ágazatainak digitalizációjához, valamint a digitális infrastruktúrák és digitális készségek fejlesztéséhez kapcsolódnak. Az intelligens és inkluzív növekedés fenntartása érdekében a terv intézkedéseket irányoz elő a – többek között a kkv-kra irányuló – magánberuházások megerősítésére, az üzleti környezet javítására, a kutatási, fejlesztési és innovációs teljesítmény ösztönzésére, a foglalkoztatás bővítésére és a készségek munkahelyekkel való összekapcsolására, valamint a közigazgatás és az igazságügyi rendszer hatékonyságának fokozására. Emellett célzott beavatkozások irányulnak arra, hogy a munkaerőpiaci részvétellel, a készségfejlesztéssel és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos kihívások kezelése révén erősítsék a társadalmi kohéziót, számos beruházás pedig a területi kohéziót hivatott elősegíteni. Emellett a sokkhatások enyhítése és a válságokra való reagálás javítása érdekében a terv intézkedéseket tartalmaz az egészségügyi ellátás és a szociális védelmi rendszerek régóta fennálló problémáinak kezelésére (társadalmi reziliencia), az állami bevételek fenntarthatóságának, a pénzügyi szektor rezilienciájának és a gazdasági tevékenységek diverzifikálásának előmozdítására (gazdasági reziliencia), valamint a hatékony közigazgatás és a jó kormányzás biztosítására (intézményi reziliencia). Ami a következő generációval kapcsolatos szakpolitikákat illeti, az oktatás valamennyi szintjén végrehajtandó reformok és beruházások irányulnak a folyamatok és az infrastruktúrák digitalizációjára, valamint a fiatalok digitális készségeinek fejlesztésére, míg más intézkedések a kisgyermekkori nevelésre és gondozásra összpontosítanak.

(10)Görögország a magánberuházások előmozdításához olyan hiteleszközt kíván felhasználni, amely a következő elosztási csatornákon keresztül biztosít finanszírozást: i. nemzetközi pénzügyi szervezetekkel kötött operatív megállapodások révén; ii. nyílt felhívás útján kiválasztott kereskedelmi bankok bevonásával; iii. megbízási megállapodáson keresztül bevont sajáttőke-platformon keresztül; valamint iv. az InvestEU nemzeti komponensére vonatkozó hozzájárulási megállapodás révén. A fent említett megállapodásoknak és a kereskedelmi bankok kiválasztására vonatkozó felhívásnak tartalmaznia kell a támogatásban részesülő vállalatok kiválasztási kritériumaira vonatkozó rendelkezést, amely szerint a vállalatnak meg kell felelnie az (EU) 2021/241 rendeletnek, valamint a Bizottság jelentős károkozás elkerülését célzó elvre vonatkozó technikai iránymutatásának (2021/C58/01), előírva a következőket: a fenntarthatósági vizsgálat használata, kizárási lista, a fenntarthatósági igazolás alól mentesülő ügyletek független könyvvizsgáló által végzett kötelező jogi megfelelőségi ellenőrzése, valamint a tevékenységeknek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályokkal összhangban történő kiválasztása. A nemzetközi pénzügyi szervezetek, kereskedelmi bankok és az InvestEU arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy az éghajlatvédelmi és digitális átállás támogatását célzó befektetést hajtanak végre, az (EU) 2021/241 rendelet VI. és VII. mellékletében foglalt módszertan alapján kell kezelni, és független ellenőröknek kell ellenőrizniük, hogy teljesül-e a jelentős károkozás elkerülésének elve, valamint az (EU) 2021/241 rendelet szerinti éghajlat-politikai és digitális célok.

Az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének kezelése

(11)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és V. mellékletének 2.2. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan hozzájárul a Görögországnak címzett, releváns országspecifikus ajánlásokban és adott esetben az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke alapján tett ajánlásokban, illetve a Bizottság által az európai szemeszter keretében hivatalosan elfogadott más releváns dokumentumokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez („A” minősítés), beleértve azok költségvetési vonatkozásait is. A 2019. évi 1. országspecifikus ajánlás és a 2020. évi 4. országspecifikus ajánlás tekintetében a Görögország által az eurócsoport keretében 2018 júniusában tett egyedi kötelezettségvállalások teljesítése érdekében folytatott szakpolitikák nyomon követése a megerősített felügyelet keretében folytatódni fog.

(12)Megállapítható, hogy a világjárványra adott azonnali költségvetés-politikai válasszal kapcsolatos ajánlásokkal Görögország helyreállítási és rezilienciaépítési terve nem foglalkozik. Az általános mentesítési rendelkezéssel összhangban, valamint a Covid19-világjárványra és a kapcsolódó gazdasági visszaesésre adott válaszként Görögország költségvetési intézkedéseket fogadott el egészségügyi rendszere kapacitásának megerősítése, a világjárvány megfékezése és a különösen súlyosan érintett egyének és ágazatok megsegítése érdekében. E határozott szakpolitikai intézkedések tompították a GDP csökkenését, ami visszafogta a költségvetési hiány és az államadósság emelkedését 5 . 

(13)A terv számos egymást kölcsönösen erősítő reformot és beruházást foglal magában, amelyek hozzájárulnak a Tanács által az európai szemeszter keretében 2019-ben és 2020-ban Görögországnak címzett, releváns országspecifikus ajánlásokban felvázolt gazdasági és társadalmi kihívások egészének vagy jelentős részének hatékony kezeléséhez, mindenekelőtt a következő területeken: az államháztartás minősége és fenntarthatósága, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és az egészségügyi rendszer rezilienciája, az aktív munkaerőpiaci szakpolitikák, a köz- és magánberuházásokat támogató szakpolitikák az oktatás, a készségek és a foglalkoztathatóság területén, kutatás-fejlesztés, biztonságos és fenntartható közlekedés és logisztika, tiszta és hatékony energiatermelés és -felhasználás, beleértve a megújuló energiát és az energiahálózatok összekapcsolására irányuló projekteket, a környezetvédelmi infrastruktúra, a városi térségek rehabilitációja, a közigazgatás és a vállalkozások digitális átállása. A terv emellett számos intézkedést tartalmaz a költségvetési strukturális politikák, a szociális jólét, a pénzügyi stabilitás, a munkaerő- és termékpiacok, valamint a közigazgatás korszerűsítése és a program lezárását követően vállalt kötelezettségek nyomon követése, bővítése és kiegészítése terén jelentkező kihívások kezelésére. Mivel a terv a beruházásokat, a foglalkoztatást és a termelékenységjavító szakpolitikákat állítja a középpontba, végrehajtása középtávon várhatóan hozzájárul a gazdaság helyreállításához, és ezáltal segíti a prudens költségvetési pozíció elérését és az adósság fenntarthatóságának biztosítását, összhangban a megfelelő országspecifikus ajánlással (2020. évi 1. országspecifikus ajánlás). A javasolt aktív munkaerőpiaci szakpolitikák sokrétűek és a támogatásra szoruló csoportokra irányulnak, céljuk a munkahelyteremtés, ugyanakkor hozzájárulnak a zöld átálláshoz (2020. évi 2. országspecifikus ajánlás). A terv hozzájárul a görög oktatási rendszer előtt álló jelentős kihívások kezeléséhez, és jelentős beruházásokat irányoz elő az egész életen át tartó tanulás révén történő készségfejlesztésbe, nagy hangsúlyt fektetve mindkét oktatási szegmens digitális átalakulására (a 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás és a 2019. évi 2. országspecifikus ajánlás). Célzott intézkedéseket terjesztettek elő a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok – többek között a fogyatékossággal élők és a hajléktalanok, a romák és a mélyszegénységben élők – társadalmi integrációjának támogatására, és ezzel párhuzamosan számos intézkedés irányul a nők munkaerőpiaci részvételének előmozdítására (2020. évi 2. országspecifikus ajánlás).

(14)A terv előirányozza a kiforrott közberuházási projektek végrehajtásának előreütemezését, továbbá a kiemelt ágazatokban – többek között a digitális és zöld átálláshoz hozzájárulókban – a magánberuházások előmozdítását olyan területeken megvalósuló intézkedésekkel, mint az energiahatékonyság, a fenntartható közlekedés, a környezetvédelem és a városi területek rehabilitációja, összhangban a köz- és magánberuházásokra vonatkozó országspecifikus ajánlásokhoz kapcsolódó kihívásokkal (a 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás és a 2019. évi 2. országspecifikus ajánlás). Emellett a terv támogatja a közigazgatás és a vállalkozások digitalizációjával kapcsolatos kihívások kezelését (a 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás és a 2019. évi 2. országspecifikus ajánlás). A terv a gazdaság átfogó működésének javítása érdekében a gazdasági kiigazítási programokkal összefüggésben megkezdett és jelenleg a megerősített felügyelet keretében nyomon követett kulcsfontosságú strukturális reformokra épül, és kiegészíti azokat. A terv az üzleti környezetre, a munkaerőpiacra és a szociálpolitikára, az egészségügyi rendszerre, valamint a közigazgatásra, ezen belül az adóigazgatásra és az igazságszolgáltatásra irányuló ambiciózus reformokat irányoz elő. Ezekhez a reformokhoz a végrehajtásukat támogató beruházások kapcsolódnak (a 2020. évi 4. országspecifikus ajánlás és a 2019. évi 1. országspecifikus ajánlás).

(15)A terv a fent említett kihívások kezelése révén várhatóan hozzá fog járulni Görögország makrogazdasági egyensúlyhiányának kiigazításához is, mindenekelőtt a magas államadósság, a külső egyensúly nem teljes körű visszaállítása és a nemteljesítő hitelek nagy állománya terén a magas munkanélküliség és az alacsony potenciális növekedés által jellemezhető környezetben 6 .

A növekedési potenciálhoz, a munkahelyteremtéshez, valamint a gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciához való hozzájárulás

(16)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének c) pontjával és V. mellékletének 2.3. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan jelentős hatást gyakorol („A” minősítés) a növekedési potenciál megerősítésére, a munkahelyteremtésre, valamint Görögország gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciájára, hozzájárulva a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, többek között a gyermekekre és fiatalokra vonatkozó szakpolitikák előmozdítása révén, valamint a Covid19-válság gazdasági és társadalmi hatásának enyhítéséhez, ezáltal fokozva a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és konvergenciát Görögországban és az Unión belül.

(17)A Bizottság szolgálatai által készített szimulációkból kiderül, hogy a terv alkalmas arra, hogy Görögország reál-GDP-jét 2026-ig 2,1–3,3 % közötti mértékben növelje 7 . A terv a görög gazdaságra vonatkozó, 2020 novemberében közzétett átfogó fejlesztési tervre épül, és összhangban van azzal 8 . Így foglalkozik a Görögország hosszú távú növekedését gátló fő akadályokkal, többek között a jelentős beruházási réssel, továbbá azzal, hogy javítani kell az oktatás minőségét, valamint a közigazgatás és az igazságügyi rendszer hatékonyságát és minőségét. A tervezett aktív munkaerőpiaci intézkedések végrehajtása, az átképzés és a továbbképzés hozzájárulhat a munkaerőpiaci részvétel és a foglalkoztatás növeléséhez, beleértve a nők foglalkoztatását is.

(18)A várakozások szerint számos intézkedés hozzájárul a gazdaság termelékenységének megerősítéséhez. Egyes reformok célja az üzleti környezet javítása és a vállalkozói tevékenység megkönnyítése, kiegészítve a digitalizáció terén elért előrelépéssel. A tervek szerint korszerűsítik a közigazgatást, és csökkentik a szabályozási és adminisztratív terheket, miközben az adóigazgatás javítása hozzá fog járulni a növekedésösztönző adózási környezet megteremtéséhez. A terv az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának és minőségének a digitalizáció, az igazságügyi térképek felülvizsgálata, valamint a fizikai és humán tőkébe beruházó projektek révén történő javítására irányuló ambiciózus ütemtervet tartalmaz. Emellett a hiteleszközön keresztül a magánszektornak nyújtott további források várhatóan ösztönözni fogják a magánberuházásokat.

(19)A terv a munkaerőpiaci hiányosságok kezelésére és a társadalmi kohézió javítására irányuló átfogó intézkedéscsomagot tartalmaz. Ezek az intézkedések várhatóan bővítik a foglalkoztatási és szociális intézményi kapacitást. A munka törvénykönyvének felülvizsgálata, valamint a közigazgatás hatékonyságának a digitalizáció és a jobb munkaerőpiaci monitoring hatására bekövetkező javulása várhatóan szintén csökkenti a sokkhatásokkal szembeni sebezhetőséget. Emellett az említett intézkedések a tervek szerint hozzájárulnak a kohézióhoz azáltal, hogy előmozdítják a munkaerőpiaci részvételt, többek között a kiszolgáltatott csoportok esetében.

(20)A terv végrehajtása várhatóan hatékonyan hozzájárul a szociális jogok európai pillérének megvalósítása szempontjából releváns számos foglalkoztatási és társadalmi kihívás kezeléséhez. Az esélyegyenlőség és a munkavállalás előmozdítása érdekében a terv az egész életen át tartó tanulás új stratégiáját, valamint a továbbképzési és átképzési rendszer korszerűsítését irányozza elő. A reform átalakítja és korszerűsíti a jelenleg elaprózott programokat, a munkaerőpiaci igényekhez igazodó új tantervek, valamint a továbbképzési programokat nyújtók értékeléséhez használandó keret kidolgozásával. A terv a szakképzés további korszerűsítésére irányuló beruházásokat is előirányoz. Emellett a munkaerőpiaci dinamika javítása érdekében Görögország a továbbképzési és átképzési programokra irányuló jelentős beruházásokat tervez.

A jelentős károkozás elkerülése

(21)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének d) pontjával és V. mellékletének 2.4. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan biztosítja, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok és beruházási projektek végrehajtására irányuló egyetlen intézkedés se okozzon jelentős kárt („A” minősítés) a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9 17. cikke értelmében (a jelentős károkozás elkerülését célzó elv).

(22)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan minden egyes intézkedés esetében biztosítja, hogy azok nem okoznak jelentős kárt az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti hat környezetvédelmi célkitűzés – nevezetesen az éghajlatváltozás mérséklése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, a körforgásos gazdaság, a környezetszennyezés megelőzése és csökkentése, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása – egyike kapcsán sem. Az Európai Bizottság által elfogadott, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban Görögország bizonyítékokat nyújtott be. Amennyiben indokolt volt, Görögország mérséklési intézkedések végrehajtását javasolta annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a jelentős kár, amit megfelelő mérföldkövek és célok révén kell biztosítani.

(23)Külön figyelmet kapnak a horizontális programok, beleértve azokat, amelyekhez hitelt igényeltek, melyek esetében a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés követelményei beépülnek a programokba, és azokat a szóban forgó intézkedésekhez kapcsolódó mérföldkőben vagy célként kell meghatározni.

A zöld átálláshoz, többek között a biológiai sokféleség előmozdításához való hozzájárulás

(24)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének e) pontjával és V. mellékletének 2.5. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hatékonyan járulnak hozzá a biológiai sokféleségre is kiterjedő zöld átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. Az éghajlati célkitűzéseket támogató intézkedések az (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint megközelítőleg 37,5 %-át kitevő összegben járulnak hozzá a terv teljes allokációjához. Az (EU) 2021/241 rendelet 17. cikkének megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési terv összhangban van a 2030-ra vonatkozó nemzeti energia- és klímatervben foglalt információkkal.

(25)A reformok és beruházások várhatóan jelentősen hozzájárulnak majd Görögország dekarbonizációs és energetikai átállással kapcsolatos, a nemzeti energia- és klímatervben (NECP 2030) és a 2050-ig szóló szén-dioxid-semlegességi ütemtervben meghatározott célkitűzéseinek megvalósításához, hozzájárulva ezáltal az Unió éghajlat-politikai célkitűzéséhez. A zöld átállást segítő beruházások egy része átfogóbb nemzeti tervek, így például a hosszú távú felújítási stratégia, a hulladékgazdálkodási stratégia, az újraerdősítéshez, a körforgásos gazdasághoz és a biológiai sokféleséghez kapcsolódó tervek részét képezi, és várhatóan hozzájárul ezek végrehajtásához.

(26)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek a zöld átálláshoz kapcsolódó területeken felmerülő kihívásokat kezelik. A tiszta energia tekintetében a terv magában foglal olyan reformokat és beruházásokat, amelyek várhatóan növelik a megújuló energiaforrások arányát Görögország energiaszerkezetében. A tervben Görögország elöregedő lakásállományának energiahatékonyságát javítani hivatott jelentős beruházások is szerepelnek, melyeket az energiaszegénységben élő háztartásokat célzó intézkedések egészítenek ki. Az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos egyéb jelentős hozzájárulást biztosítanak a fenntartható mobilitást támogató intézkedések a városi tömegközlekedés javítására és az elektromos járművek infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló reformok és beruházások révén. A terv a biológiai sokféleségnek a leromlott erdei ökoszisztémák helyreállítását célzó újraerdősítés révén történő támogatását, valamint a környezetvédelemnek a fajokra és élőhelytípusokra vonatkozó monitoringrendszer bevezetése révén történő megerősítését szolgáló beruházásokat is tartalmaz. A terv magában foglal a fenntartható mezőgazdaságra irányuló beruházásokat, amelyek várhatóan előmozdítják az innovációt és a mezőgazdasági üzemek környezeti profiljának javítása és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése révén hozzájárulnak a környezetvédelemhez. Végül, a hiteleszközből meghatározott számú beavatkozási területen éghajlattal kapcsolatos tevékenységek részesülnek támogatásban, így például a magánszektort célzó, jelentős energiamegtakarítást vagy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését eredményező energiahatékonysági célú és demonstrációs projektek, megújuló energiaforrások (nap- és szélenergia) kapacitásbővítése és intelligens energiarendszerek.

(27)Az (EU) 2020/852 rendeletben 10 meghatározott környezetvédelmi célkitűzésekkel összefüggésben a terv az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek – elsősorban az épületek energiahatékonyságának javítása révén – várhatóan csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A terv az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos számos intézkedést tartalmaz, többek között olyan helyi városi tervek kidolgozását, amelyek várhatóan elősegítik a városok rehabilitációját és ellenállóbbá teszik a városokat az éghajlatváltozás hatásaival szemben, továbbá megerősítik az árvízvédelmi infrastruktúrát. Emellett a vízellátásra és a települési szennyvízre vonatkozó intézkedések konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak, amelyek várhatóan csökkentik a vízszivárgást és az energiafogyasztást, és ezáltal hozzájárulnak a vízkészletek fenntarthatóbb felhasználásához. Végül, ami a biológiai sokféleséget illeti, a terv újraerdősítési intézkedést is tartalmaz, amelynek eredményeként várhatóan 16 500 hektárral növekszik az erdővel borított terület nagysága, főként őshonos fajok telepítése révén.

A digitális átálláshoz való hozzájárulás

(28)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének f) pontjával és V. mellékletének 2.6. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hatékonyan járulnak hozzá a digitális átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. Az intézkedések az (EU) 2021/241 rendelet VII. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint a terv teljes allokációjának megközelítőleg 23,3 %-át kitevő összegben járulnak hozzá a digitális célkitűzéshez.

(29)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmaz a digitális átálláshoz kapcsolódó kihívások kezelésére szolgáló intézkedéseket, és összességében megfelel az Unió digitális stratégiájában meghatározott fő célkitűzéseknek, valamint a Bizottság 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégiájában foglalt, digitalizációval kapcsolatos prioritásoknak. Ezek az intézkedések a konnektivitást, a kialakított közszolgáltatások interoperabilitását, a kiberbiztonságot, a mesterséges intelligenciát, a digitális készségek fejlesztését, a nyílt hozzáférésű adatok rendelkezésre állását, valamint a digitális kor összefüggésében a nők, az idősek és a kiszolgáltatott csoportok társadalmi szerepvállalását és egyenlő részvételét érintik. A terv 2.1. komponense az optikai szálas infrastruktúra épületekbe történő telepítését elősegítő beruházásokat, az összes fontosabb görög autópályát lefedő 5G hálózatok fejlesztését, a görög szigetekkel és Ciprussal való összeköttetést szolgáló tenger alatti kábelek telepítését, valamint az űrtechnológiák és -alkalmazások használatát foglalja magában. A reformok megteremtik a gyors széles sávú kapcsolatra való átállás és az 5G-technológiára való áttérés megkönnyítéséhez szükséges keretet. A 2.2. komponenshez kapcsolódó intézkedések célja a közszférabeli szervezetek digitalizációja, tekintettel az archívumokra és a továbbfejlesztett digitális szolgáltatásokra, az üzleti folyamatok javítására, a rendszerek és az adatok közötti fokozott interoperabilitásra, a kiberbiztonsági és adatkormányzási stratégiákra és szakpolitikákra, valamint a fejlett technológiák – például a felhőalapú számítástechnika és a nagy adathalmazok – használatának bővítésére. A 2.3. komponens – a 4.1. komponenshez tartozó intézkedésekkel együtt – a digitális technológiák vállalkozások – különösen kkv-k – általi bevezetésének ösztönzését célozza a digitális társadalmi befogadás fő kihívásainak kezelése révén. Ezek a kezdeményezések várhatóan lehetővé teszik a digitális üzleti ökoszisztéma létrehozását, és támogatják a kkv-kat a digitális szolgáltatások, adatplatformok és terek, valamint az új technológián alapuló pénztárgépek és a fizetési terminálok igénybevételében. A 4.1. és 4.6. komponens egyéb intézkedéseivel együtt a 2.3. komponenshez kapcsolódó intézkedések várhatóan hozzájárulnak a görög ipar digitalizációjához, felgyorsítják az Ipar 4.0-ra való átállást, és átalakítják a vállalkozások üzleti modelljeit a versenyképesség és reziliencia fokozása érdekében. A terv a 3.2. komponens keretében olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek célja a humán tőke tekintetében jelenleg fennálló digitális szakadék megszüntetése az egész életen át tartó tanulás rendszerének korszerűsítése és fejlesztése, valamint a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő továbbképzés és átképzés révén, a digitális készségekre összpontosítva. Ezek az intézkedések várhatóan hozzájárulnak majd a digitális szakadék áthidalásához és a teljes lakosság alapvető digitális jártasságának megerősítéséhez. Végezetül a hiteleszköz felhasználása számos beavatkozási területen digitális vonatkozású tevékenységekre irányul, különösen a nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatokba való beruházások, a kkv-k és a nagyvállalatok digitalizációjára irányuló beruházások, a kiberbiztonsági technológiák, a fejlett digitális technológiák és az egyéb típusú IKT-infrastruktúrák fejlesztésére és bevezetésére irányuló beruházások révén.

(30)A tervben foglalt, a digitális átállással kapcsolatos intézkedések a jelek szerint összhangban vannak a digitális területen felmerülő görögországi hiányosságokkal, amelyeket a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) tükröz. Az említett intézkedések várhatóan hatékonyan kiegészítik a meglévő nemzeti terveket és kezdeményezéseket, és összességében jelentősen segítik a görög gazdaság és társadalom digitális átalakulását azáltal, hogy hozzájárulnak a gazdaság versenyképességének és rezilienciájának javításához, miközben biztosítják az inkluzivitást. Emellett ezek az intézkedések várhatóan gyökeres változást eredményeznek, és tartós hatással járnak.

Tartós hatás

(31)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének g) pontjával és V. mellékletének 2.7. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan nagymértékben („A” minősítés) tartós hatást gyakorol Görögországra.

(32)A terv számos olyan reformot tartalmaz, amely valószínűsíthetően tartós változásokat eredményez a szakpolitikákban, és megkönnyíti azok hatékony végrehajtását. Az üzleti tevékenység adminisztratív terheinek enyhítésére és a szabályozás minőségének javítására irányuló reformok elősegítik a vállalkozások egyenlő versenyfeltételeinek megteremtését és Görögország beruházási potenciáljának kiaknázását. Ennek érdekében a piacfelügyelet megerősítését célzó intézkedések a szakpolitikák hatékony végrehajtását hivatottak elősegíteni. Ami az energiapolitikát illeti, a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek engedélyezési eljárásának észszerűsítésére irányuló intézkedések célja a megújuló energiaforrások üzembe állításához szükséges eljárások hosszú átfutási idejével kapcsolatos problémák kezelése, és Görögország zöld átállásának támogatása a környezetvédelmi jogszabályok figyelembevételével. A pénzügyi ágazati reformok célja a hitelekkel kapcsolatos döntéshozatal hatékonyabbá tétele és a nemteljesítő hitelek piacának fejlesztése az információs aszimmetriák kezelése révén, valamint a tőkepiacok megerősítése, és ezáltal a görög gazdaság jövőbeli sokkhatásokkal szembeni rezilienciájának fokozása. A közigazgatási szintek irányítási rendszerének javítására, a munkaerő-felvételi eljárások korszerűsítésére, valamint a nemzeti közbeszerzési és korrupcióellenes keretek megerősítésére irányuló jelentős kezdeményezések révén várhatóan kezelhetők lesznek a meglévő strukturális hiányosságok. Az igazságszolgáltatási rendszer jelentős reformjai a rendszer korszerűsítésére és hatékonyságának, valamint minőségének javítására irányulnak, többek között az igazságügyi térkép felülvizsgálata, a digitalizáció, valamint a bírák és az igazságügyi tisztviselők továbbképzése révén.

(33)A tervben foglalt beruházások célja az azonosított fő kihívások kiváltó okainak kezelése, és pénzügyi és költségvetési szempontból fenntarthatónak tűnnek. A digitális infrastruktúrába történő nagyszámú beruházást irányoznak elő a közigazgatás terén, mind központi, mind önkormányzati szinten. Ezek egy átfogó folyamategyszerűsítési programmal együtt várhatóan tartós strukturális változást eredményeznek a közigazgatás működésében, és bővítik a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére álló digitális közszolgáltatások jelenleg még szűk körét. Emellett az adóigazgatásra irányuló jelentős digitális beruházások a tervek szerint hozzájárulnak majd az adókijátszás és a csempészet elleni küzdelemhez és az adófizetőkre háruló adminisztratív teher csökkentéséhez. A digitális eljárások és eszközök igazságszolgáltatási rendszerbe történő bevezetése, valamint a bírák és az igazságügyi alkalmazottak képzése a bíróságok jobb működését segíti elő. Az oktatásba, a szociális jólétbe, az egészségügyi ellátásba és a foglalkoztatási szolgálatokba történő beruházások, valamint a munkaerő továbbképzése és átképzése – különös tekintettel a zöld és digitális készségekre – várhatóan inkluzív és fenntartható módon szavatolják az említett kulcsfontosságú szolgáltatások rezilienciáját és javítják azok minőségét. Jelentős beruházásokat irányoztak elő a környezetvédelmi és dekarbonizációs szakpolitikákban meghatározott hosszú távú célkitűzések elérésének előmozdítása érdekében, beleértve az épületek energiahatékonysági célú felújítását, a stratégiai zöld városrehabilitációs projekteket, a lignitbányászat által érintett területekre vonatkozó rekultivációs intézkedéseket, az elektromos járművek töltőinfrastruktúrájának kiépítését, valamint az újraerdősítést és a fenntartható mezőgazdaságot támogató intézkedéseket. A terv tartós hatása az Európai Unió által (többek között a kohéziós politikai alapokból és az InvestEU-ból) finanszírozott egyéb programok és a terv közötti szinergiák révén is fokozható, nevezetesen a mélyen gyökerező területi kihívások érdemi kezelése és a kiegyensúlyozott fejlődés előmozdítása révén.

Nyomon követés és végrehajtás 

(34)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének h) pontjával és V. mellékletének 2.8. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt intézkedések várhatóan megfelelő módon („A” minősítés) biztosítják a terv eredményes nyomon követését és végrehajtását, a tervezett ütemtervre, mérföldkövekre és célokra, valamint a kapcsolódó mutatókra is kiterjedően.

(35)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan irányítási kontrollrendszert mutat be, amelyben négy szerv – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt koordináló ügynökség, a szakminisztériumok illetékes szolgálatai, a végrehajtó szervek, valamint a pénzügyi ellenőrző bizottság (EDEL) – vesz részt. A végrehajtás és a nyomon követés koordinálásának általános felelőssége a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt koordináló, a közelmúltban létrehozott ügynökségre hárul, amely a Pénzügyminisztérium része. Az intézkedések végrehajtásáért felelős végrehajtó szervek többségét még meg kell határozni. Az (EU) 2021/241 rendelet 20. cikke (5) bekezdésének e) pontjával összhangban Görögországnak az említett rendelet 22. cikkének való megfelelés érdekében kellő időben, az első kifizetési kérelem Európai Bizottságnak történő benyújtását megelőzően létre kell hoznia az irányítási és kontrollrendszert. A terv részletes áttekintést nyújt a tervezett nyomonkövetési és jelentéstételi folyamatokról.

(36)A görög tervben foglalt mérföldkövek és célok megfelelő rendszert biztosítanak a terv végrehajtásának nyomon követéséhez. Általánosságban kellően egyértelműek és átfogóak ahhoz, hogy biztosított legyen teljesítésük nyomon követése és igazolása. Továbbá a mérföldkövek és célok relevánsak és elfogadhatók, mivel hatókörük tükrözi az intézkedések általános célkitűzését.

(37)A mérföldkövek és célok relevánsak az olyan, már lezárt intézkedések esetében is, amelyek a rendelet 17. cikkének (2) bekezdése szerint támogathatók. E mérföldkövek és célok tartósan kielégítő teljesítése szükséges a folyósítási kérelem indoklásához.

(38)A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az eszköz keretében nyújtott pénzügyi támogatást az (EU) 2021/241 rendelet 34. cikkével összhangban közöljék és elismerjék. A technikai támogatási eszköz keretében a tagállamok technikai támogatást kérhetnek a terv végrehajtásához.

Költségszámítás

(39)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének i) pontjával és V. mellékletének 2.9. pontjával összhangban a terv becsült összköltségére vonatkozó, a tervben közölt indokolás közepes mértékben („B” minősítés) felel meg a következőknek: észszerű és valószerű, összhangban van a költséghatékonyság elvével és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.

(40)Rendelkezésre áll a költségek egyes intézkedésekre vonatkozó részletes bontása, és az intézkedések szerint eltérő költségszámítási módszerek, amelyeken belül a leggyakoribb az alulról felfelé építkező megközelítés. Az intézkedések jelentős többsége esetében a költségek észszerűnek, valószerűnek, költséghatékonynak és arányosnak tekinthetők. Emellett a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége arányos az előirányzott intézkedések gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatásával, és a költségelemzéshez benyújtott indokolás általánosságban elegendő. Egyes költségelemzések esetében a költségek közepes mértékben meghaladták a hasonló projektek által meghatározott költségtartományt. A költségelemzést külső tanácsadó értékelte, és azt a görög nemzeti termelékenységi testület jóváhagyta. Végül, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége összhangban van a költséghatékonyság elvével és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.

A pénzügyi érdekek védelme

(41)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének j) pontjával és V. mellékletének 2.10. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt intézkedések megfelelőek („A” minősítés) ahhoz, hogy megelőzzék, feltárják és korrigálják a korrupciót, a csalást és az összeférhetetlenséget az említett rendelet alapján biztosított források felhasználása során, és az intézkedések várhatóan eredményesen biztosítják az említett rendelet alapján nyújtott és más uniós programokból származó finanszírozás kettősségének elkerülését. Ez nem érinti az uniós jognak való megfelelés előmozdítására és érvényesítésére szolgáló egyéb instrumentumok és eszközök alkalmazását, többek között a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenségek megelőzése, feltárása és korrekciója, valamint az Unió pénzügyeinek az (EU) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő védelme tekintetében.

(42)Meghatároztak egy további mérföldkövet is, amely előírja a pénzügyi ellenőrző bizottság megbízatását szabályozó jogi keret létrehozását, valamint az irányítási kontroll- és ellenőrzési rendszer felállítását, hogy a bizottság el tudja látni a következő feladatokat: a) az adatgyűjtés biztosítása, valamint a mérföldkövek és célok elérésének nyomon követése; b) vezetői nyilatkozatok és az ellenőrzési összefoglaló, valamint a kifizetési kérelmek elkészítésének lehetővé tétele, és c) az első kifizetési kérelem 2021. szeptember 30-ig történő benyújtása érdekében a kedvezményezettekre, vállalkozókra, alvállalkozókra és tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatoknak az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikkével összhangban történő összegyűjtéséhez és tárolásához szükséges eljárások kialakítása. A rendszer létrehozásáról várhatóan külön ellenőrzési jelentés készül. A jelentés elemezni fogja a rendszer létrehozásával kapcsolatban feltárt hiányosságokat és a meghozott vagy tervezett korrekciós intézkedéseket.

(43)Görögország koherens módon dolgozta ki a kontroll- és ellenőrzési rendszert, hogy az megfeleljen az (EU) 2021/241 rendelet követelményeinek. A belső kontrollrendszer megbízható folyamatokon és struktúrákon alapul: a kontroll- és ellenőrzési feladatok ellátásával megbízott szereplők szerep- és felelősségi körei egyértelműek, a releváns kontrollfunkciók megfelelően elkülönítettek, és biztosított az ellenőrzést végző szereplők függetlensége. A pénzügyi ellenőrző bizottság ellenőrzéseket hajt végre annak vizsgálata céljából, hogy a jóváhagyott projektek irányításával és végrehajtásával megbízott végrehajtó szervek az (EU) 2021/241 rendelet alapján biztosított források felhasználása során lefolytatják-e a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, feltárását és korrekcióját célzó eljárásokat, beleértve a más uniós programokból származó kettős finanszírozás elkerülésére irányuló intézkedések végrehajtását, és megfelelnek-e az alkalmazandó szabályoknak. Az egyes végrehajtó szerveket az eredendő kockázat és kontrollkockázat alapján minősítik, és a pénzügyi ellenőrző bizottság a kockázatok sorrendje alapján állapítja meg ellenőrzési prioritásait. A különböző szinteken végzett kontroll biztosítja az (EU) 2021/241 rendelet és más uniós programok alapján nyújtott kettős finanszírozás elkerülését. A független, tanúsított ellenőrök ellenőrizni fogják a beruházások és reformok végrehajtásáért és irányításáért felelős végrehajtó szerveket. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt koordináló ügynökség feladata a helyreállítási és rezilienciaépítési terv átfogó koordinálása és nyomon követése, és az ügynökség az egyedüli kapcsolattartó pont a görög hatóságok és a Bizottság között. A kifizetési kérelmeket – a vezetői nyilatkozattal és a pénzügyi ellenőrző bizottság által végzett ellenőrzések összefoglalójával együtt – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt koordináló ügynökségnek félévente kell benyújtania a Bizottsághoz a mérföldkövek és célok elérésének a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz irányítási információs rendszerén keresztül történő ellenőrzését követően. A kontrollért felelős szereplők várhatóan rendelkezni fognak a tervezett szerepükhöz és feladataikhoz szükséges jogi felhatalmazással és igazgatási kapacitással.

(44)Görögország jelezte, hogy a tervben ismertetett egyedi irányítási és jelentéstételi követelmények teljesítése érdekében folyamatban van a mérföldkövek és célok irányítására és jelentésére szolgáló informatikai eszköz kidolgozása. Az (EU) 2021/241 rendelet 20. cikke (5) bekezdésének e) pontjával összhangban Görögországnak ezt az intézkedést úgy kell végrehajtania, hogy megfeleljen az említett rendelet 22. cikkének.

A terv koherenciája

(45)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének k) pontjával és V. mellékletének 2.11. pontjával összhangban a terv nagymértékben („A” minősítés) olyan intézkedéseket tartalmaz a reformok és a közberuházási projektek végrehajtására vonatkozóan, amelyek koherens intézkedéseket jelentenek.

(46)A görög helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok és beruházások kiegészítik egymást. Átfogó növekedési terven alapulnak, amely biztosítja koherenciájukat az intelligens, inkluzív és fenntartható jövőbeli gazdasági fejlődéshez való hozzájárulás tekintetében. A terv négy fő pillére, i. a zöld átállás, ii. a digitális átalakulás, iii. a foglalkoztatás, a készségek és a társadalmi kohézió, valamint iv. a magánberuházások és a gazdaság átalakítása, szorosan összekapcsolódnak és kölcsönösen erősítik egymást. Tartalmaznak a digitális átalakuláshoz kapcsolódó olyan intézkedéseket, amelyek szerepe kulcsfontosságú ahhoz, hogy a görög gazdaság zöld és körforgásos gazdasággá alakuljon át. Hasonlóan, a zöld átállás pilléréből származó, az éghajlatváltozással kapcsolatos és fenntarthatósági kritériumok figyelembevétele várhatóan előmozdítja a digitális technológiák bevezetését és megkönnyíti a digitális pillér végrehajtását. A több országra kiterjedő digitális projektekre és a kialakulóban lévő technológiákra irányuló stratégiai beruházások várhatóan hozzájárulnak majd a méretgazdaságosság és az interoperabilitás eléréséhez. A tervek szerint a harmadik pillér biztosítani fogja, hogy a zöld és digitális átállás az egész görög társadalomban méltányos módon valósuljon meg azáltal, hogy kiemelten kezeli a fenntartható munkahelyteremtést, az oktatási rendszer javítását és a készségfejlesztést, valamint a magas színvonalú és hatékony egészségügyi és szociális ellátási szolgáltatások nyújtását. A negyedik pillér célja a magán- és közberuházások mozgósítása a versenyképesség fokozása, a termelékenység és a hosszú távú növekedés, valamint a munkahelyteremtés támogatása érdekében, miközben olyan intézményi keretek jönnek létre, amelyek várhatóan lehetővé teszik a zöld és digitális átállás megvalósítását Görögországban.

Egyenlőség

(47)A terv számos olyan intézkedést tartalmaz, amely várhatóan hozzájárul a nemek közötti egyenlőséggel és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséggel kapcsolatos fő kihívások kezeléséhez. Ilyen intézkedések például a foglalkoztatás, a készségfejlesztés, az egészségügy és a társadalmi kohézió területére irányuló célzott reformok és beruházások. A kedvezményezettek közé tartoznak a tartósan munkanélküliek, a fogyatékossággal élők és a hajléktalanok, az etnikai kisebbségekhez tartozó személyek, a migránsok és a menedékkérők, valamint a mélyszegénységben élők. A terv célja továbbá a sokszínűséggel kapcsolatos szemléletformálás előmozdítása a magán- és a közszférában, valamint a nyomonkövetési mechanizmusok megerősítése. A nemek közötti egyenlőséggel összefüggésben a terv számos intézkedést tartalmaz a nők munkaerőpiaci részvételének előmozdítására, többek között célzott foglalkoztatási támogatások és továbbképzési programok, valamint a kisgyermekkori nevelési és gondozási létesítmények bővítése révén. Emellett számos egyéb, nem kifejezetten az esélyegyenlőség előmozdítására irányuló intézkedésnek részét képezi az egyenlőség szempontja. A terv végrehajtási szakaszában biztosítani kell a nemek és etnikai háttér szerint lebontott adatok gyűjtését az egyenlőséggel kapcsolatos kérdések értékelésének és nyomon követésének javítása érdekében.

Biztonsági önértékelés

(48)A terv a digitális kapacitásra és a konnektivitásra irányuló beruházások kapcsán biztonsági önértékelést tartalmaz. A konnektivitásra és különösen az 5G hálózatokra irányuló beruházásokkal összefüggésben a terv meghatározza a releváns biztonsági problémákat és a kapcsolódó kockázatokat, és az 5G hálózatok kiberbiztonságára vonatkozó uniós eszköztárban foglalt közös objektív kritériumok alapján meghatározza, hogy az említett egyes kockázatok tekintetében milyen kockázatcsökkentő intézkedéseket kell végrehajtani.

Határokon átnyúló és több országot átfogó projektek

(49)A terv – főként a digitális pillérhez kapcsolódóan – számos határokon átnyúló és több országot érintő projektet foglal magában. Tartalmaz digitális dimenzióval rendelkező beruházási projekteket, ilyen például az „5G folyosók” elnevezésű beruházás, amely várhatóan hozzájárul a Szaloniki-Szófia-Belgrád határokon átnyúló folyosó megvalósításához, vagy a „kis műholdak” beruházás, amely a tervek szerint biztosítja az európai kvantumkommunikációs infrastruktúra (EuroQCI) elnevezésű kezdeményezéssel való interoperabilitást 11 . Ezen túlmenően a „Tenger alatti üvegszálas kábeltelepítés” elnevezésű beruházási projekt várhatóan hozzájárul a Görögország kontinentális részét a szigetekkel és Ciprussal összekötő tenger alatti kábelek telepítéséhez. A terv magában foglal egy új, nagy teljesítményű számítástechnikai rendszerbe történő beruházást is, amelynek célja a nemzeti kutatási és technológiai infrastruktúrák meglévő számítástechnikai rendszerének korszerűsítése és az EuroHPC szuperszámítógépekkel való összekapcsolása, valamint egy nemzeti kiberbiztonsági műveleti központ létrehozását és annak más tagállamok hasonló központjaival való, hálózaton keresztüli összekapcsolását. A terv tartalmazza továbbá a közös európai adatinfrastruktúra-szolgáltatások keretét, ami központi felhőalapú számítástechnikai infrastruktúra és szolgáltatások biztosítását jelenti.

Konzultációs folyamat

(50)A terv külön szakaszban ismerteti azt a konzultációs folyamatot, amelyre a terv Bizottsághoz való benyújtását megelőzően került sor. Emellett a terv felsorolja azokat az érdekelt feleket – többek között a helyi és regionális önkormányzatok, ipari és más gazdasági szervezetek, nem kormányzati szervezetek és kulcsfontosságú szociális partnerek képviselőit –, akikkel 2020 júliusa és 2021 áprilisa között konzultációt folytattak, és akik hozzájárultak a terv előkészítéséhez. A tervben továbbá példák találhatók olyan, reformokra és beruházásokra vonatkozó ajánlásokra, amelyeket a kidolgozása során figyelembe vettek. A releváns szereplők elkötelezettségének biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy az érintett regionális és helyi hatóságokat és érdekelt feleket, köztük a szociális partnereket, bevonják a tervben foglalt beruházások és reformok végrehajtásába.

Pozitív értékelés

(51)A görög helyreállítási és rezilienciaépítési tervre vonatkozó, Bizottság általi pozitív értékelést követően, amely megállapította, hogy a terv kielégítő mértékben megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, az említett rendelet 20. cikkének (2) bekezdésével összhangban ebben a határozatban meg kell határozni a terv végrehajtásához szükséges reformokat és beruházási projekteket, a releváns mérföldköveket, célokat és mutatókat, valamint az Unió által a terv végrehajtásához vissza nem térítendő pénzügyi támogatás és hiteltámogatás formájában rendelkezésre bocsátott összeget.

Pénzügyi hozzájárulás

(52)Görögország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének becsült összköltsége 31 164 331 515 EUR. Mivel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kielégítő módon megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, az említett rendelet 20. cikkének (2) bekezdésével összhangban, továbbá, mivel a terv becsült összköltsége magasabb, mint a Görögország számára rendelkezésre álló maximális pénzügyi hozzájárulás, a Görögország helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez allokált pénzügyi hozzájárulásnak a Görögország helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez rendelkezésre álló pénzügyi hozzájárulás teljes összegével kell egyenlőnek lennie.

(53)Az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Görögországra vonatkozó maximális pénzügyi hozzájárulás kiszámítását 2022. június 30-ig aktualizálni kell. Ezért az említett rendelet 23. cikkének (1) bekezdésével összhangban Görögország számára most rendelkezésre kell bocsátani egy összeget, amely 2022. december 31-ig jogi kötelezettségvállalással terhelhető. Amennyiben a maximális pénzügyi hozzájárulás aktualizálása nyomán szükséges, a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján indokolatlan késedelem nélkül módosítania kell ezt a határozatot az aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulás beillesztése érdekében.

(54)Emellett a további reformok és beruházások támogatása érdekében Görögország hitel formájában nyújtott támogatást kért. A Görögország által igényelt hitel maximális összege nem haladja meg a folyó árakon számított 2019. évi bruttó nemzeti jövedelmének 6,8 %-át. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége magasabb, mint a Görögország részére rendelkezésre álló pénzügyi hozzájárulás és a hitel formájában kért támogatás összege.

(55)A nyújtandó támogatás finanszírozása a Bizottság által az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat 12 5. cikke alapján az Unió nevében felvett kölcsönből történik. A támogatást részletekben kell kifizetni, mihelyt Görögország kielégítő módon teljesítette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához kapcsolódóan azonosított releváns mérföldköveket és célokat.

(56)Görögország a pénzügyi hozzájárulás 13 %-ának és a hitel 13 %-ának előfinanszírozását kérte. Az említett összeget az (EU) 2021/241 rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében előírt finanszírozási megállapodás és a szóban forgó rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében említett hitelmegállapodás hatálybalépésétől függően és azokkal összhangban kell Görögország rendelkezésére bocsátani.

(57)Ez a határozat nem érinti az uniós forrásoknak az (EU) 2021/241 rendelettől eltérő bármely más uniós program keretében történő odaítélésével kapcsolatos eljárások kimenetelét, sem pedig a belső piac működésének torzulásával kapcsolatos, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárások eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelésének jóváhagyása

Görögország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében előírt kritériumok szerinti értékelését a Tanács jóváhagyja. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformokat és beruházási projekteket, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedéseket és ütemtervet – beleértve a releváns mérföldköveket és célokat és a hitel kifizetéséhez kapcsolódó további mérföldköveket és célokat –, a tervezett mérföldkövek és célok teljesítéséhez kapcsolódó releváns mutatókat, valamint a Bizottság számára az alapul szolgáló releváns adatokhoz való teljes körű hozzáférést biztosító szabályokat e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk
Pénzügyi hozzájárulás

(1)Az Unió vissza nem térítendő támogatás formájában 17 769 942 602 EUR összegű pénzügyi hozzájárulást bocsát Görögország rendelkezésére 13 . 13 515 279 418 EUR összeg 2022. december 31-ig áll rendelkezésre jogi kötelezettségvállalás céljából. Amennyiben az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírt aktualizálás Görögországra vonatkozóan ezzel az összeggel egyenlő vagy annál nagyobb összeget állapít meg, további 4 254 663 184 EUR összeget kell rendelkezésre bocsátani, amely jogi kötelezettségvállalással 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig terhelhető.

(2)A Bizottság az uniós pénzügyi hozzájárulást a melléklettel összhangban részletekben bocsátja Görögország rendelkezésére. A pénzügyi hozzájárulás 13 százalékának megfelelő összeget, azaz 2 310 092 538 EUR-t előfinanszírozási kifizetésként kell rendelkezésre bocsátani. Az előfinanszírozást és a részleteket a Bizottság egy vagy több részösszegben folyósíthatja. A részösszegek nagysága a finanszírozási források rendelkezésre állásától függ.

(3)Az előfinanszírozást az (EU) 2021/241 rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében előírt finanszírozási megállapodás hatálybalépésétől függően és azzal összhangban kell rendelkezésre bocsátani. Az előfinanszírozást a részletek kifizetéseinek figyelembevételével kell elszámolni.

(4)A részleteknek a finanszírozási megállapodással összhangban történő rendelkezésre bocsátása a rendelkezésre álló finanszírozási forrásoktól és az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkével összhangban hozott bizottsági határozattól függ, amely szerint Görögország kielégítően teljesítette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával kapcsolatban meghatározott releváns mérföldköveket és célokat. Az (1) bekezdésben említett jogi kötelezettségvállalások hatálybalépésétől függően a kifizetésre való jogosultság érdekében a mérföldköveket és célokat legkésőbb 2026. augusztus 31-ig teljesíteni kell.

3. cikk
Hitel formájában nyújtott támogatás

(1)Az Unió Görögország rendelkezésére bocsát legfeljebb 12 727 538 920 EUR összegű hitelt.

(2)A Bizottság a hitel formájában nyújtott támogatást a melléklettel összhangban részletekben bocsátja Görögország rendelkezésére. A hitel 13 százalékának megfelelő összeget, azaz 1 654 580 060 EUR-t előfinanszírozási kifizetésként kell rendelkezésre bocsátani. Az előfinanszírozást és a részleteket a Bizottság egy vagy több részösszegben folyósíthatja. A részösszegek nagysága a finanszírozási források rendelkezésre állásától függ.

(3)Az előfinanszírozást az (EU) 2021/241 rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében előírt hitelmegállapodás hatálybalépésétől függően és azzal összhangban kell rendelkezésre bocsátani. Az előfinanszírozást a részletek kifizetéseinek figyelembevételével kell elszámolni.

(4)A részleteknek a hitelmegállapodással összhangban történő rendelkezésre bocsátása a rendelkezésre álló finanszírozási forrásoktól és az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkével összhangban hozott bizottsági határozattól függ, amely szerint Görögország kielégítően teljesítette a hitelhez kapcsolódó és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával kapcsolatban meghatározott további mérföldköveket és célokat. A kifizetésre való jogosultság érdekében a hitelhez kapcsolódó további mérföldköveket és célokat legkésőbb 2026. augusztus 31-ig teljesíteni kell.

4. cikk
A határozat címzettje

Ennek a határozatnak a Görög Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    HL L 57., 2021.2.18., 17. o.

(2)    Ezek a szakpolitikai kötelezettségvállalások a görög gazdaság működésének javítását célzó gazdasági kiigazítási programok keretében kezdeményezett strukturális reformokra vonatkoznak, és a tervek szerint 2022 közepéig kell teljesülniük. Ezeket a megerősített felügyelet és az eredmények ahhoz kapcsolódó negyedéves felülvizsgálata keretében követik nyomon; a kötelezettségvállalások mindenekelőtt a következő területekre összpontosítanak: i. a költségvetési és költségvetési-strukturális szakpolitikák, ii. a szociális jólét, iii. a pénzügyi stabilitás, iv. a munkaerő- és termékpiacok, v. a Görög Köztársaság eszköz- és részesedéskezelő társasága és a privatizáció, valamint vi. a közigazgatás korszerűsítése.

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25. o.).

(4)    A Tanács (EU) 2020/2094 rendelete (2020. december 14.) a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról (HL L 433I., 2020.12.22., 23. o.).

(5)    Ajánlás: A Tanács ajánlása, amelyben véleményezi Görögország 2021. évi stabilitási programját (COM(2021) 508 final).

(6)    Ezek a makrogazdasági egyensúlyhiányok az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke alapján 2019-ben és 2020-ban tett ajánlásokhoz kapcsolódnak.

(7)    Ezek a szimulációk az NGEU általános hatását tükrözik, amely magában foglalja a REACT-EU vonatkozó finanszírozását, valamint a Horizont, az InvestEU, az Igazságos Átmenet Alap, a vidékfejlesztés és a RescEU megnövelt finanszírozását is. A szimuláció nem tartalmazza a strukturális reformok lehetséges pozitív hatását, amely jelentős lehet.

(8)    A tervet (görög nyelven) közzétették és elérhető a kormány weboldalán: https://government.gov.gr/wp-content/uploads/2020/11/growth_plan_2020-11-23_1021.pdf.

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(11)    Lásd: https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/policies/quantum .

(12)    HL L 424., 2020.12.15., 1. o.

(13)    Ez az összeg az (EU) 2021/241 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerinti kiadásokból Görögországra jutó arányos rész levonása utáni pénzügyi allokációnak felel meg, amelyet az említett rendelet 11. cikkében foglalt módszertannak megfelelően számítanak ki.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.6.17.

COM(2021) 328 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat: A Tanács végrehajtási határozata

Görögország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

{SWD(2021) 155 final}

MELLÉKLET

1. SZAKASZ: A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS REZILIENCIAÉPÍTÉSI TERVBEN FOGLALT REFORMOK ÉS BERUHÁZÁSOK

1.A reformok és beruházások ismertetése

A. 1.1. KOMPONENS: MEGÚJULÁS

A görög helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense olyan reformokra és beruházásokra irányul, amelyek célja a megújuló energiaforrások villamosenergia-rendszerbeli súlyának növelése és Görögország dekarbonizációs folyamatának megkönnyítése. A reformok egyszerűsítik a megújuló energiával kapcsolatos beruházásokra vonatkozó engedélyezési szabályokat, hatékonyabbá teszik a villamosenergia-piacot, és biztosítják a támogatási rendszerek pénzügyi fenntarthatóságát. A komponens magában foglalja a hálózatokba történő kulcsfontosságú beruházásokat is, amelyek célja a Cyclades-szigetekkel való összeköttetés befejezése, valamint a villamosenergia-elosztás környezetbarátabbá tétele és a megújuló energia nagyobb arányú elnyelése. A tárolási rendszereknek támogatniuk kell a gazdaság szén-dioxid-mentesítését is a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia többletének felhalmozódása révén. A lignitbányászat fokozatos leállítása által leginkább érintett területeken az igazságos átmenet egyik lépéseként a jelenleg lignitbányaként használt területeken is támogatni kell a terület rehabilitációját. A komponens összhangban van a nemzeti energia- és klímatervvel, és támogatja a köz- és magánberuházásokra vonatkozó országspecifikus ajánlások (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás és a 2019. évi 2. országspecifikus ajánlás) végrehajtását. A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

A.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Beruházások: Tárolórendszerek telepítésének támogatása a megújuló energia (RES) penetrációjának fokozása érdekében (az intézkedés azonosítója: 16926)

A beruházás legfeljebb 1380 MW energiatároló kapacitás villamosenergia-rendszeren belüli telepítéséhez nyújt állami támogatást. E beruházásoknak lehetővé kell tenniük a nemzeti energia- és klímaterv céljainak eléréséhez szükséges új megújulóenergia-kapacitás rendszerintegrációját. Emellett e fellépésnek enyhítenie kell a hálózati torlódásokat, növelnie kell a villamosenergia-rendszer rugalmasságát és a kiegyenlítő szabályozási piac likviditását, javítania kell a rendszer megfelelőségét, lehetővé kell tennie az energiahatékonyságot, elő kell mozdítania a villamosenergia-árképzés átláthatóságát és csökkentenie kell az energiaköltségeket. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: A leginkább érintett területek (az igazságos átmenethez kapcsolódó területek) revitalizációs intézkedései (az intézkedés azonosítója: 16871)

A beruházás a korábbi nyugat-macedóniai és megalopolisz barnaszénbányák területén a földterületek rehabilitációjának finanszírozására irányuló támogatásokból áll. Az intézkedésnek foglalkoznia kell az igazságos átmeneti területekkel, környezetvédelmi és gazdasági beavatkozásokkal, például talajhelyreállítással, a táj és a környezet helyreállítására irányuló intézkedések átalakításával és végrehajtásával, a földhasználat újraszabályozásával, valamint a tevékenységek szervezett receptorainak létrehozásával. E beruházás végrehajtását egy Görögország által létrehozandó különleges célú gazdasági egység irányítja. A különleges célú gazdasági egység lesz az átruházott földrajzi területek új jogos tulajdonosa és földfejlesztője. A különleges projektjármű felelős a fertőtlenítési, helyreállítási, rehabilitációs és korszerűsítési munkálatok finanszírozásáért és végrehajtásáért. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: A szigetek villamosenergia-összekapcsolására és a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére irányuló beavatkozások (az intézkedés azonosítója: 16870)

A beruházás magában foglalja a Cyclades-szigetek (D. fázis) villamosenergia-összeköttetését, az extra nagyfeszültségű központot (EHVC) Korinthoszt (EHVC) és az EHVC Koumoundourost összekötő felsővezetéket és az azt kísérő projekteket. A projekteknek fokozniuk kell az energiarendszer biztonságát, ugyanakkor növelniük kell a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés lehetőségét a szigeteken és Peloponnészoszban. Csökkenteniük kell az energiaköltségeket, ami új beruházásokat és munkahelyeket eredményez a gazdaság energiaigényes ágazataiban. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: A Görög Villamosenergia-elosztó Hálózat üzemeltetőjének (HEDNO) hálózatfejlesztései, amelyek célja az ellenálló képesség növelése és a környezet védelme (az intézkedés azonosítója: 16901)

A beruházás a villamosenergia-elosztó hálózat föld alá helyezéséből és átirányításából áll a kulturális vagy idegenforgalmi szempontból különösen fontos településeken, valamint a városközpontokban, előnyben részesítve azokat a területeket, ahol az infrastruktúra ki van téve a szélsőséges időjárási viszonyoknak. Javítja az elosztóhálózat ellenálló képességét és hozzájárul a környezet védelméhez. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: A görög villamosenergia-elosztó hálózat üzemeltetője (HEDNO) felsővezeték-hálózatának korszerűsítése erdőterületeken (az intézkedés azonosítója: 16900)

A beruházás magában foglalja a villamosenergia-elosztó felsővezeték-hálózat fedővezetékeinek lecserélését (a fedett vezetékekkel vagy csavaros kábellel), szigetelő fedelek telepítését, valamint a villamosenergia-elosztó hálózat erdőterületeken áthaladó föld alatti elhelyezését vagy áthelyezését. A projektnek javítania kell a hálózat ellenálló képességét és megbízhatóságát (energiaminőségi mutatók: SAIDI, SAIFI), és javítania kell a környezet (erdők, vadon élő állatok és növények) védelmét. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: A telepített kapacitás növelése a görög villamosenergiaelosztó hálózat üzemeltetője (HEDNO) nagyfeszültségű/közepes feszültségű alállomásain az új megújulóenergia-csatlakozáshoz (az intézkedés azonosítója: 16899)

A beruházásnak növelnie kell a hálózat meglévő alállomásainak kapacitását az elosztóhálózat túlterheltségének kezelése érdekében, amely jelenleg akadályozza a megújuló energiába történő további beruházásokat. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: A megújuló energiaforrásokból származó kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésből (RES-CHP) származó bevételek szerkezetátalakítása és növelése (az intézkedés azonosítója: 16865)

A reform a következőkből áll: a megújulóenergia-termelők meglévő javadalmazási struktúrájának átszervezése új megújulóenergia-egységek létrehozása révén (amelyet 2021. január 1-je után hoztak létre) a jelenlegit felváltó új megújulóenergia-egységszámla létrehozása révén, amelyet olyan új mechanizmusok egészítenek ki, amelyek biztosítják mind a meglévő, mind az új RES-CHP-számlák pénzügyi életképességét; valamint b) származási garanciák kereskedelmi rendszerének bevezetése, rendkívüli „Covid19 vám” bevezetése a megújuló energiaforrások termelői és beszállítói számára, valamint a dízelüzemanyagokra kivetett állandó „szénadó” bevezetése. Az intézkedéseknek biztosítaniuk kell a meglévő telepített megújulóenergia-kapacitás életképességét, és meg kell könnyíteniük a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos új projektek finanszírozását, mivel minden olyan váratlan beáramlást/kiáramlást, amely negatív hatást gyakorol a megújuló energiaforrások számlájára/számláira, az ügyfelekre áthárítandó szabályozói díjak révén kell kezelni. A reform végrehajtását – beleértve a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelési kapacitás 3 gigawattos növelését – 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Reform: Az új villamosenergia-piaci modell hatékony működésének és az új megújulóenergia-erőművek fejlesztésének egyszerűsítése a nemzeti energia- és klímaterv céljainak elérése érdekében a nyomonkövetési mechanizmus végrehajtása, a keresletoldali válaszban való részvétel, valamint az új megújuló energiaforrások engedélyezési eljárásának átfogó reformja révén (az intézkedés azonosítója: 16860)

A reform magában foglalja a megújuló energiaforrásokra vonatkozó engedélyezési keret egyszerűsítését, beleértve az eljárások egyszerűsítését és digitalizálását, a rövid és kötelező adminisztratív válaszadási határidőket és a szükségtelen késedelmekre vonatkozó elszámoltathatósági eljárásokat, a szükséges dokumentáció és eljárások csökkentését, valamint a tengeri megújulóenergia-erőművekre vonatkozó új, célzott keretet. A cél a megújuló energiaforrások beépített kapacitásának megkétszerezésének felgyorsítása, tekintettel a lignit görögországi fokozatos kivonására.

Végezetül, a reformnak létre kell hoznia egy piacfigyelő rendszert a nemzeti szabályozó hatóság (RAE) számára, valamint a keresletoldali válaszintézkedések (DSR) részvételét a kiegyenlítő piacon.

A reform végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

A.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

1. kiemelt beruházás: A szigetek villamosenergia-összekapcsolására és a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére irányuló beavatkozások

1. Kulcsfontosságú reform: A megújuló energiaforrásokból származó kapcsolt energiatermelésből származó bevételek szerkezetátalakítása és növelése – Az új villamosenergia-piaci modell hatékony működésének és az új megújulóenergia-erőművek fejlesztésének előmozdítása a nemzeti energia- és klímaterv céljainak elérése érdekében a nyomonkövetési mechanizmus végrehajtása, a keresletoldali válaszintézkedések alkalmazása és az új megújuló energiaforrások engedélyezési eljárásának átfogó reformja révén

1. csoport: Megújulás:

Az ebbe a csoportba tartozó intézkedések a következők:

●    ● Tárolási rendszerek telepítésének támogatása a megújuló energiaforrások térhódításának fokozása érdekében (ID: 16926)

●    ● A leginkább érintett területek (az igazságos átmenet területei) revitalizációs intézkedései (ID: 16871)

●    ● A HEDNO hálózatnak az ellenálló képesség növelését és a környezet védelmét célzó korszerűsítése (ID: 16901)

●    A HEDNO felsővezeték-hálózatának korszerűsítése erdőterületeken (ID: 16900)

●    ● A telepített kapacitás növelése a görög villamosenergiaelosztó hálózatüzemeltető (HEDNO) HV/MV alállomásain az új megújulóenergia-csatlakozáshoz (ID: 16899)

B. 1.2. KOMPONENS: KORSZERŰSÍTÉS

A zöld pillérhez tartozó görög helyreállítási és rezilienciaépítési terv felújítási komponensének növelnie kell az energiahatékonyságot, fokoznia kell a gazdasági növekedést, munkahelyeket kell teremtenie és elő kell mozdítania a társadalmi rezilienciát. Magában foglalja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó célzott reformokat és beruházásokat, a városi területek klímasemlegességének elérését, valamint a városok és épületállományuk éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének javítását. A komponens ösztönzőket biztosít épületfelújításokhoz és energetikai korszerűsítésekhez, amelyek hozzájárulnak a városi területek rehabilitációjához és az energiaszegénység mérsékléséhez, és hozzájárulnak a görög nemzeti energia- és klímatervben (NEKT) meghatározott célok eléréséhez. A komponens támogatja a 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás és a köz- és magánberuházásokról szóló 2019. évi 2. országspecifikus ajánlás végrehajtását. A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

B.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform: Az energiaszegénységgel kapcsolatos cselekvési terv (az intézkedés azonosítója: 16920)

A reform keretében cselekvési tervet fogadnak el az energiaszegénység jelentette kihívás kezelésére. 2019-ben a teljes népesség mintegy 18 %-a nem volt képes otthonát fűteni, szemben a gazdaságilag kiszolgáltatott népesség mintegy 34 %-ával (Eurostat, EU-SILC felmérés). A stratégiának célzott szakpolitikai intézkedéseket kell felvázolnia a lakóépületek energiahatékonyságának javítása érdekében a gazdaságilag kiszolgáltatott háztartások körében. A reform végrehajtását 2021. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Beruházások: Lakóépületek energetikai felújítása (az intézkedés azonosítója: 16872)

A beruházásnak javítania kell a lakóépületek energiahatékonyságát. Olyan felújításokat foglal magában, amelyek jelentős primerenergia-megtakarítást eredményeznek, és ezáltal hozzájárulnak a nemzeti energia- és klímaterv vonatkozó célkitűzéseihez. Energiagazdálkodási rendszerek révén javítja a végsőenergia-fogyasztás digitalizálását, és előmozdítja az e-mobilitási infrastruktúra, például az elektromos járművek töltőállomásainak kiépítését. Emellett elkülönített forrásokat biztosít az energiaszegénységgel küzdő lakóépületek számára, ezáltal kapcsolatot teremtve az energiaszegénységgel kapcsolatos cselekvési terv elkészítését célzó reformmal. Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban. Az intézkedés előírja az építési munkálatokat végző gazdasági szereplők számára annak biztosítását, hogy az építési területen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék legalább 70 tömegszázalékát (kivéve a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló, 2000. május 3-i 2000/532/EK határozattal (az értesítés a C(2000) 1147. számú dokumentummal történt) létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriájában említett, természetesen előforduló anyagokat) a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal összhangban készítsék elő újrahasználatra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve a más anyagok helyettesítésére szolgáló hulladékfeltöltési műveleteket. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: Beavatkozások lakóövezetekben és az épületállományban (az intézkedés azonosítója: 16873)

Ez a beruházás a következőket foglalja magában: 1. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás mérséklését célzó intézkedések 16 városi és part menti területen, például a nagy jelentőségű városi mérföldkövek védelme és a városok klímasemlegességének előmozdítása; 2. A korábbi Votanikos/Elaionas ipari terület rehabilitációja Athén központjában; 3. A tengerpart korszerűsítése annak érdekében, hogy Athén tengerpartja (Athén Riviera) a kerékpárosok és a gyalogosok számára elérhető legyen; és 4. egyéb stratégiai beavatkozások, amelyeket nyílt pályázati felhívás útján választanak ki az önkormányzatok számára, amelyeknek elő kell mozdítaniuk az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, és hozzá kell járulniuk a primerenergia-megtakarításhoz és az ÜHG-kibocsátás csökkentéséhez. Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban. Az intézkedés előírja az építési munkálatokat végző gazdasági szereplők számára annak biztosítását, hogy az építési területen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék legalább 70 tömegszázalékát (kivéve a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló, 2000. május 3-i 2000/532/EK határozattal (az értesítés a C(2000) 1147. számú dokumentummal történt) létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriájában említett, természetesen előforduló anyagokat) a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal összhangban készítsék elő újrahasználatra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve a más anyagok helyettesítésére szolgáló hulladékfeltöltési műveleteket. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: Energia és vállalkozói készség (az intézkedés azonosítója: 16874)

A beruházás pénzügyi támogatást nyújt a magánvállalkozásoknak épületeik és folyamataik energiahatékony felújításához. Két alprogramot foglal magában: energiahatékonysági felújítások a közép-, nagy- és nagyon nagyvállalkozások számára a harmad- és a másodlagos ágazatokban, valamint b) energiahatékony berendezések telepítése a mikrovállalkozásoknál. A termelésben, a tárolásban, a termékek elosztásában és a vállalatok működésében energiahatékony energiatároló berendezések és rendszerek telepítése révén ez az intézkedés hozzájárul az épületek és folyamatok energiahatékonyságának növeléséhez a nemzeti energia- és klímatervben meghatározott célokkal összhangban, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, ideértve a downstream felhasználást is 1 ; az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél 2 nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek ; Hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 3 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 4 kapcsolatos tevékenységek ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak. A beruházásnak meg kell felelnie a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak is, tekintettel a körforgásos gazdaságnak az építési hulladék újrafeldolgozására vonatkozó elveire, valamint az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelvvel összhangban. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: Középületek energetikai korszerűsítése (az intézkedés azonosítója: 16876)

Ez a beruházás magában foglalja a közszféra épületeinek energiahatékonysági célú felújítását az energiatakarékos vállalatok bevonása révén. A beruházás a közvilágítási infrastruktúrák energetikai korszerűsítését is magában foglalja. Ez a beruházás hozzájárul a nemzeti energia- és klímatervben elfogadott energiahatékonysági célok eléréséhez és az ÜHG-kibocsátás csökkentéséhez. Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban. Az intézkedés előírja az építési munkálatokat végző gazdasági szereplők számára annak biztosítását, hogy az építési területen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék legalább 70 tömegszázalékát (kivéve a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló, 2000. május 3-i 2000/532/EK határozattal (az értesítés a C(2000) 1147. számú dokumentummal történt) létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriájában említett, természetesen előforduló anyagokat) a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal összhangban készítsék elő újrahasználatra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve a más anyagok helyettesítésére szolgáló hulladékfeltöltési műveleteket. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: Infrastruktúrafejlesztés és épületek helyreállítása Tatoi egykori királyi területén (az intézkedés azonosítója: 16875)

A beruházás magában foglalja az épületek felújítását, energiahatékonyságuk és infrastruktúra-hálózataik korszerűsítését a Tatoiban, valamint a közelben gyalogos és kerékpáros útvonalak létrehozását. A projektnek zöld, felújított és szabadon hozzáférhető szabadidős területet kell biztosítania Attika lakosai számára, valamint új mérföldkövet kell biztosítania a turisták számára. Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban. Az intézkedés előírja az építési munkálatokat végző gazdasági szereplők számára annak biztosítását, hogy az építési területen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék legalább 70 tömegszázalékát (kivéve a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló, 2000. május 3-i 2000/532/EK határozattal (az értesítés a C(2000) 1147. számú dokumentummal történt) létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriájában említett, természetesen előforduló anyagokat) a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal összhangban készítsék elő újrahasználatra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve a más anyagok helyettesítésére szolgáló hulladékfeltöltési műveleteket. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: Athéni Olimpiai Atlétikai Központ (intézkedés azonosítója: 16932)

Az athéni olimpiai atlétikai központba történő beruházás meghosszabbítja a központ hasznos élettartamát, helyreállítja imázsát, csökkenti működési/energiaköltségeit, és biztosítja pénzügyi fenntarthatóságát azáltal, hogy modern és pezsgő városi atlétikai és szabadidős központtá alakítja át, és a központ átkerül a Görög Köztársaság eszköz- és részesedéskezelő társaságához. Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban. Az intézkedés előírja az építési munkálatokat végző gazdasági szereplők számára annak biztosítását, hogy az építési területen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék legalább 70 tömegszázalékát (kivéve a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló, 2000. május 3-i 2000/532/EK határozattal (az értesítés a C(2000) 1147. számú dokumentummal történt) létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriájában említett, természetesen előforduló anyagokat) a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal összhangban készítsék elő újrahasználatra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve a más anyagok helyettesítésére szolgáló hulladékfeltöltési műveleteket. A beruházás végrehajtását 2024. június 30-ig be kell fejezni.

Reform: Városfejlesztési tervek készítése a várospolitikai reform végrehajtása érdekében (az intézkedés azonosítója: 16879)

A reform öt intézkedésből áll: a helyi városi tervek elkészítése (az önkormányzatokra vagy a települési egységekre kiterjedően), b) speciális városfejlesztési tervek (az egynél több településhez tartozó területekre is kiterjedő tervek), c) a fejlesztési jogok átruházására szolgáló övezetek meghatározása, d) a települések kijelölésének befejezése, (5) a (települési) úthoz való hozzáférés elismerésével kapcsolatos földhasználati kérdések kezelése. A fenntartható gazdasági tevékenység előmozdítása és a környezet védelme érdekében a reformnak kezelnie kell a zónák és a földhasználat gyengeségeit és hiányosságait. A helyi városi terveknek külön fejezetet kell tartalmazniuk az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekről, valamint az éghajlattal kapcsolatos kockázatok megelőzéséről és kezeléséről. Összességében 700 településre vagy települési egységre vonatkozóan készülnek helyi városi tervek; öt speciális városfejlesztési terv készül, a fejlesztési jogok átruházási övezete 50 települési egységben kerül meghatározásra, a települések határai 50 települési egységben, a települési utak pedig 120 települési egységben kerülnek meghatározásra. Az intézkedéseket összesen legalább 750 települési egységben hajtják végre.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: Új tengeri területrendezés kialakítása (az intézkedés azonosítója: 16891).

A reform célja a tengeri környezetre vonatkozó nemzeti területrendezési stratégia és a tengeri területrendezési tervek kidolgozása. A reformnak foglalkoznia kell a tengeri területek és a part menti övezetek fenntartható fejlődésével, ugyanakkor meg kell védenie a tengeri környezetet és a biológiai sokféleséget. A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: A megújuló energiára, az iparra, az idegenforgalomra és az akvakultúrára vonatkozó új különleges területrendezési keret létrehozása (az intézkedés azonosítója: 16894). A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

A reform új speciális területi kereteket hoz létre a megújuló energia, az ipar, az idegenforgalom és az akvakultúra számára az éghajlatváltozás mérséklésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak, a biológiai sokféleség védelmének, a gazdasági növekedésnek és a munkahelyteremtésnek az előmozdítása érdekében.

B.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv 

2. kiemelt beruházás: Lakóépületek energetikai felújítása

2. Kulcsfontosságú reform: Városi tervek

2. csoport: A vállalkozások és középületek energetikai felújítása

Az ebbe a csoportba tartozó intézkedések a következők:

●    ● Energia és vállalkozói készség (ID: 16874)

●    ● A közszektorbeli épületek és a közintézmények energetikai infrastruktúrájának korszerűsítése (ID: 16876)

●    ● Az energiaszegénységgel kapcsolatos cselekvési terv (ID: 16920)

3. csoport: A lakóövezetekre és az épületállományra irányuló beavatkozások

Az ebbe a csoportba tartozó intézkedések a következők:

●    ● A lakóövezetekben és az épületállományban végrehajtott beavatkozások (ID: 16873)

●    ● Infrastruktúrafejlesztés és épületek helyreállítása Tatoi egykori királyi területén (ID: 16875)

●    ● Athens Olympic Athletic Center (ID: 16932)

C. 1.3. KOMPONENS: TÖLTÉS

A görög helyreállítási és rezilienciaépítési terv töltésre vonatkozó komponense célzott reformokat és beruházásokat foglal magában a fenntartható mobilitás fokozása, a gazdasági növekedés fokozása, a munkahelyteremtés és a társadalmi reziliencia előmozdítása érdekében. Az ezen komponensbe foglalt intézkedések a fenntartható mobilitás országos stratégiájához kapcsolódnak, ezáltal támogatva a nemzeti energia- és klímaterv (NEKT) végrehajtását. Hozzá kell járulniuk a zöld átálláshoz is azáltal, hogy támogatást nyújtanak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasággal és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességgel kapcsolatos műveleteket végző vállalkozásoknak. A komponens továbbá magában foglalja az e-mobilitási infrastruktúra kiépítésének támogatását célzó reformokat, valamint a városi és regionális tömegközlekedési közszolgáltatások felülvizsgálatát. A komponens magában foglalja az e-mobilitással, valamint az autóbuszok és taxik akkumulátoros elektromos járművekkel való felváltásával kapcsolatos ellátási kapacitás fejlesztését támogató beruházásokat is.

A komponens támogatja a 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás és a köz- és magánberuházásokról szóló 2019. évi 2. országspecifikus ajánlás végrehajtását. A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

C.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Beruházások: Produc-E Green (intézkedés azonosítója: 16831)

Ez a beruházás két olyan projektből áll, amelyek célja, hogy hozzájáruljanak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasághoz és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességhez. Az első projekt az e-mobilitás kínálati oldalát célozza meg. Támogatást nyújt több mint 10 olyan helyszín fejlesztéséhez, ahol K+F osztályok működnek olyan innovatív termékek vagy szolgáltatások terén, mint például az elektromos autók akkumulátorainak újrahasznosítása a nyersanyagok – például lítium és kobalt – újrafelhasználása, illetve elektromos járművek és rendszeres vagy nagy teljesítményű töltőállomások tervezése révén. Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai útmutatásnak (2021/C58/01), a projektfelhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, ideértve a downstream felhasználást is 5 ; az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél 6 nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek ; Hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 7 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 8 kapcsolatos tevékenységek ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

A második projekt támogatást nyújt az első görögországi szén-dioxid— tároló létesítmény fejlesztéséhez. A szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra szolgáló létesítmény úgy van kialakítva, hogy hosszú távon (150 km-es távolságig) tárolja a helyi kibocsátóktól leválasztott CO2-t, és csővezetéken jut el a létesítménybe, miközben a távoli helyszíneken leválasztott CO2-nek hajóval kell megérkeznie, és be kell lépnie egy puffertároló létesítménybe. A szén-dioxid-leválasztási és -tároló létesítmény kapacitásának kezdetben évi egymillió tonna CO2— besajtolási aránnyal kell rendelkeznie, és legalább 25 éves kapacitást kell biztosítania. Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban. A szén-dioxid-leválasztási és -tárolási létesítménynek különösen kereskedelmi olajkitermelés vagy olaj-visszanyerési tevékenység nélkül kell működnie (bizonyos olaj- vagy gázkitermelés biztonsági vagy műszaki okokból megkövetelhető). A szén-dioxid-leválasztásnak és -tárolásnak továbbá meg kell felelnie annak a követelménynek is, hogy nem lesznek technológiai alkalmazások, sem a fokozott olajvisszanyerés (EOR) alkalmazása, sem pedig a fokozott olajtermelés érdekében átalakított létesítmények és berendezések. Ügyelni kell arra, hogy az olaj- vagy gázkitermelés a nyomás kezelése és a tárolóhelyek biztonsága biztosításának elengedhetetlen szükségleteire korlátozódjon, és hogy az ilyen kitermelésre csak akkor kerüljön sor, ha ez elengedhetetlen a CO2 biztonságos tárolásához . A CO2-t a kitermelhető olajjal vagy gázzal együtt leválasztják és tartós tárolás céljából visszatáplálják.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: Az elektromos járművek töltésére szolgáló infrastruktúra telepítésének és üzemeltetésének kerete (az intézkedés azonosítója: 16281)

A reform átfogó szabályozási keretet hoz létre az elektromos járművek töltőállomásainak telepítésére és üzemeltetésére vonatkozóan. Ez lehetővé teszi Görögország számára, hogy elérje a nemzeti energia- és klímatervben meghatározott azon célt, hogy 2030-ra az elektromos járművek részaránya 30 %-ra emelkedjen a belföldi piacon. 2022 végéig a Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium legalább 300, a helyi hatóságok által benyújtott tervet fogad el a nyilvánosan hozzáférhető elektromos járművek töltőállomásainak telepítésére vonatkozóan. A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: Elektromobilitás (az intézkedés azonosítója: 16924)

A beruházás a nemzeti energia- és klímaterv célkitűzéseivel összhangban az e-mobilitással foglalkozik, és a következőket foglalja magában: 1. A nyilvánosság számára hozzáférhető feltöltőállomások létesítésének támogatása a legfontosabb városi és elővárosi helyszíneken és érdeklődésre számot tartó pontokon (például repülőtereken, autópályákon, kikötőkben és parkolókban); 2. A régebbi buszok 220 új elektromosra történő lecserélése; 3. A régebbi taxik 2000 akkumulátoros elektromos járművel való felváltásának ösztönzése; 4. Az autóbusz-társaságok közszolgáltatási kötelezettségeire vonatkozó jogszabályok reformja a jelenlegi uniós vívmányokkal összhangban, lehetővé téve az Athénon és Szalonikin kívüli autóbusz-társaságok számára, hogy biztonságosan beruházzanak az elektromos tömegközlekedési járművekbe; és 5. megvalósíthatósági tanulmány készítése egy e-közlekedési ügynökség létrehozásáról, amely biztosítja a megfelelő tervezést és koordinációt a közlekedési és energetikai infrastruktúrák, a regionális és helyi önkormányzatok, valamint a kutatás és a magánszektor egyéb érdekelt felei között. A régi buszokat és járműveket helyettesítő beruházási komponensnek meg kell felelnie a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai útmutatónak (2021/C58/01), különös tekintettel a régebbi járművek/buszok leselejtezésére, amelyet engedélyezett kezelőlétesítménynek kell végeznie az elhasználódott járművekről szóló irányelvvel (2000/53/EK) összhangban. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

3. Kulcsfontosságú reform: Az elektromos járművek töltésére szolgáló infrastruktúra telepítésének és üzemeltetésének kerete

4. csoport: Elektromos közlekedés:

Az ebbe a csoportba tartozó intézkedések a következők:

●    ● Produc-E Green (ID: 16831)

●    Elektromobilitás (ID: 16924)

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célokhoz)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Mértékegység	Alapérték	Cél	Negyedév	Év
44	3 – 1.3. Üzemanyag-feltöltés és -feltöltés – 16924_ Elektromobilitás	Mérföldkő	Tömegközlekedés – A közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó piaci szabályozás hatálybalépése (buszok)	A felülvizsgált jogi keret hatálybalépése.				4. negyedév	2021	A piaci szabályozás megerősítése a városi és regionális tömegközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó felülvizsgált jogi keret hatálybalépése révén (az EU 1370/2007-nek megfelelően). A felülvizsgált keret: a városi és regionális tömegközlekedés (menetrend szerinti és rögzített útvonalon történő) folyamatos ellátásának biztosítása; felügyeli a kapcsolódó közlekedési hálózatok tervezését, szervezését és üzemeltetését; magas színvonalú közúti tömegközlekedés biztosítása a lehető legalacsonyabb áron; a regionális és városi közutak (menetrend szerinti és rögzített útvonalak) üzemeltetésére vonatkozó kizárólagos jogok odaítélési folyamatának szabályozása; valamint e) a fent említett szolgáltatások nyújtásának ellentételezése mértékének szabályozása. A törvénynek továbbá meg kell határoznia a személyszállítási szolgáltatások jövőbeli beszerzésének átfogó kritériumait. A megfelelő régiók és regionális egységek részletes régióspecifikus kritériumokat állapítanak meg, amelyek megfelelően figyelembe veszik a régióspecifikus szállítási igényeket, és ennek megfelelően finomítják a közbeszerzési eljárást.
45	3 – 1.3. Üzemanyag-feltöltés és -feltöltés – 16924_ Elektromobilitás	Mérföldkő	Tömegközlekedés – a közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó új piaci szabályozás végrehajtása (buszok)	A felülvizsgált jogi kerethez kapcsolódó másodlagos jogszabályok hatálybalépése.				3. negyedév	2022	A felülvizsgált jogi keretben megjelölt másodlagos jogszabályok hatálybalépése a városi és regionális tömegközlekedési szolgáltatások piacának szabályozásának megerősítése érdekében.
46	3 - 1.3. Feltöltés és üzemanyag-feltöltés – 16831_Produc- E Zöld	Mérföldkő	Ipari egységek – a program elindítása	A miniszteri határozat(ok) hatálybalépése.				4. negyedév	2022	Az ipari egységek kiválasztására irányuló program elindítása és a vonatkozó miniszteri határozat(ok) hatálybalépése a Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium által, amely a következőket határozza meg: – Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességre irányuló kiválasztási folyamat; – Meghatározott végrehajtási mechanizmus; – Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzés teljesülésének igazolására szolgáló tanúsítási mechanizmus(ok) (beleértve szükség esetén a lehetséges korrekciós intézkedések részleteit; valamint – Ütemterv A kiválasztási/támogathatósági kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott projektek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai útmutatásnak (2021/C58/01).
47	3 - 1.3. Üzemanyag-feltöltés és -feltöltés – 16924_ Elektromobilitás	Mérföldkő	Elektromos járművek töltőállomásai – programok indítása	A miniszteri határozat(ok) hatálybalépése.				4. negyedév	2022	A városokon belüli stratégiai városi és elővárosi helyszíneken és az érdeklődésre számot tartó pontokon („elektromos közlekedés”) több mint 8 000 nyilvánosan hozzáférhető elektromos járműtöltőállomás kiválasztására irányuló program indítása, valamint a Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium vonatkozó miniszteri határozatának (határozatainak) hatálybalépése, amely a következőket határozza meg: – Kiválasztási folyamat Meghatározott végrehajtási mechanizmus; Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzés teljesülésének igazolására szolgáló tanúsítási mechanizmus(ok) (beleértve szükség esetén a lehetséges korrekciós intézkedések részleteit; valamint – Ütemterv
48	3 – 1.3. Üzemanyag-feltöltés és -feltöltés – 16924_ Elektromobilitás	Mérföldkő	Fenntartható közlekedés – megvalósíthatósági tanulmány	Az eMobilitási Ügynökség megvalósíthatósági tanulmányának elfogadásáról szóló közös miniszteri határozat hatálybalépése.				4. negyedév	2022	Közös miniszteri határozat hatályba lépése, amely megvalósíthatósági tanulmányt fogad el egy olyan elektromobilitási ügynökség létrehozásáról, amely biztosítja a megfelelő tervezést és koordinációt a közlekedési és energetikai infrastruktúrák, a regionális és helyi önkormányzatok között, és előmozdítja az e-szállítási lánc – beleértve az akkumulátor- és a megújuló energiaforrások gyártóit is – és a kutatási és innovációs bázis közötti kapcsolatokat.
49	3 - 1.3. Üzemanyag-feltöltés és -feltöltés – 16924_ Elektromobilitás	Mérföldkő	Elektromos járművek töltőállomásai – Beszerelési helyek megerősítve	Értesítés a Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium által a jóváhagyott kérelem odaítéléséről				4. negyedév	2023	Értesítés a Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium által az elektromos járművek 8 656 nyilvánosan hozzáférhető töltőállomásának (elektromos közlekedés) telepítésére benyújtott jóváhagyott kérelmek odaítéléséről
50	3 - 1.3. Feltöltés és üzemanyag-feltöltés – 16831_Produc- E Zöld	Mérföldkő	Ipari egységek – kiválasztott vállalatok	Értesítés a Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium által a jóváhagyott pályázatok odaítéléséről				4. negyedév	2023	Értesítés a Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium által több mint 10 ipari egység („E-Zöld termék”) tekintetében benyújtott jóváhagyott pályázatok odaítéléséről. A pályázatokat a kiválasztási/támogathatósági kritériumoknak megfelelően kell végrehajtani, és biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).
51	3 - 1.3. Feltöltés és üzemanyag-feltöltés – 16831_Produc- E Zöld	Mérföldkő	Szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS) – tárolási engedély	A tárolási engedély kiadása és jelentéstételi rendszer létrehozása.				2. negyedév	2024	A tárolási engedély kiadása a szén-dioxid-leválasztásért és -tárolásért felelős minisztérium által a megerősített üzemeltető számára. A kérelmező hiánytalan kérelmet nyújt be a Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztériumhoz, amely tartalmazza az összes vonatkozó tanulmányt, valamint egy környezeti hatásvizsgálati tanulmányt. A tárolt szén-dioxidra vonatkozó éves jelentési rendszer létrehozása és a kitermelt olaj visszaigazolása, kivéve azt, amely a nyomáscsökkentés és a tárolóhelyek biztonságának biztosítása nélkülözhetetlen szükségleteire korlátozódik, és hogy a nélkülözhetetlen kitermeléshez kapcsolódó bármely technológiai CO2-t elkülönítik és állandó tárolásra visszatáplálják. Az intervenciót a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai útmutatóban (2021/C58/01) foglalt kiválasztási/támogathatósági kritériumoknak megfelelően kell végrehajtani, különös tekintettel arra a követelményre, hogy nem lehet technológiai alkalmazás, sem a fokozott olajvisszanyerésre (EOR), sem pedig a fokozott olajtermelésre tervezett létesítmények és berendezések. Ügyelni kell arra, hogy az olaj- vagy gázkitermelés kizárólag a nyomáscsökkentéshez és a tárolóhelyek biztonságának biztosításához szükséges nélkülözhetetlen szükségletekre korlátozódjon, és hogy az ilyen kitermelésre csak akkor kerüljön sor, ha ez elengedhetetlen a CO2 biztonságos tárolásához . A kitermelhető olajjal vagy gázzal együtt a CO2-t el kell különíteni, és tartós tárolás céljából vissza kell táplálni.
52	3 - 1.3. Üzemanyag-feltöltés és -feltöltés – 16924_ Elektromobilitás	Cél	Buszok és taxik – elektromosakkal való felváltás		Engedélyezett kezelő létesítmény által leselejtezett és akkumulátoros elektromos járművekkel vagy elektromos buszokkal helyettesített régi taxik és buszok száma	0	2 200	4. negyedév	2024	A „zöld közlekedés” támogatási program befejezése a) 2000 régi taxi 2000 új akkumulátoros elektromos járművel (BEV) történő felváltásával, valamint b) 220 régi autóbusz 220 új elektromos busszal történő felváltásával (163 elektromos busz közlekedik majd Athénban, 57 elektromos busz pedig Szalonikiben), amelynek során a régebbi járművek/buszok leselejtezését az elhasználódott járművekről szóló irányelv (2000/53/EK) szerint engedélyezett kezelőlétesítmény (ATF) végzi.
53	3 - 1.3. Feltöltés és üzemanyag-feltöltés – 16831_Produc- E Zöld	Mérföldkő	CCS – működési tanúsítvány kiállítása	A szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra vonatkozó működési tanúsítvány kiállítása.				4. negyedév	2025	A szén-dioxid-leválasztási és -tárolási munkálatok befejezése az előírásoknak megfelelően és a sikeres tesztelést követően
54	3 - 1.3. Feltöltés és üzemanyag-feltöltés – 16831_Produc- E Zöld	Mérföldkő	Ipari egységek — működtetésével kapcsolatos	A befejezés igazolása a Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium teljes mértékben működő ipari egységekről szóló jelentése alapján				4. negyedév	2025	A támogatásban részesült kiválasztott ipari egységeknek teljes mértékben működőképesnek kell lenniük a fenntartható mobilitás területén működő innovatív termékekkel/szolgáltatásokkal foglalkozó kutatási és fejlesztési (K+F) osztállyal (például az elektromos járművek akkumulátorainak újrahasznosítása nyersanyagok, például lítium és kobalt újrahasznosításával, elektromos járművek tervezése, valamint rendszeres vagy nagy teljesítményű töltőpontok).
55	3 - 1.3. Feltöltés és üzemanyag-feltöltés – 16831_Produc- E Zöld 16924_ Elektromobilitás	Cél	Elektromos járművek töltőállomásai – a létesítmények elkészültek		Az elektromos járművek töltőállomásainak száma a Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium által megerősítve		8 000	4. negyedév	2025	Az elektromos járművek számára legalább 8 000 nyilvánosan hozzáférhető töltőállomás telepítésének befejezése a városokon belüli stratégiai városi és elővárosi helyszíneken és az érdeklődésre számot tartó pontokon, valamint a kiválasztott operatív egységekben.

D. 1.4. KOMPONENS: AZ ERŐFORRÁSOK FENNTARTHATÓ FELHASZNÁLÁSA, AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSSAL SZEMBENI ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM

A görög helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja a zöld átállás előmozdítása. Célzott reformokat és beruházásokat foglal magában a természeti környezet védelmének és helyreállításának fokozása érdekében, beleértve a biológiai sokféleség védelmét, a környezetvédelmi infrastruktúra javítását és az erdőtakaró veszteségeinek helyreállítását. Emellett magában foglal egy hulladékgazdálkodási reformot is , amely kiterjed mindenekelőtt egy nemzeti hulladékszabályozási hatóság létrehozására a hulladékkeletkezés megelőzésén, újrafelhasználásán és újrafeldolgozásán alapuló körforgásos gazdaságra való átállás támogatása érdekében. Továbbá létrehozza a Nemzeti Vízügyi Szabályozó Hatóságot a víziközmű-üzemeltetés és -beruházás fenntarthatóságának fokozása érdekében. A komponens részét képező reformok és beruházások végrehajtásának növelnie kell a természeti erőforrások felhasználásának hatékonyságát, és elő kell mozdítania a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szembeni védelmet mind a társadalomra, mind a gazdaságra nézve. A komponens az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés javítására, valamint az éghajlatváltozásból eredő környezeti kihívások megelőzésére és enyhítésére irányuló beruházásokat is magában foglalja.

A komponens támogatja a 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás és a köz- és magánberuházásokról szóló 2019. évi 2. országspecifikus ajánlás végrehajtását. A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

D.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Beruházások: Vízellátási projektek (az intézkedés azonosítója: 16898)

A beruházás a nyugat-görögországi területeken, valamint Leszbosz és Korfu szigetén végzett vízellátási munkálatokból áll. A beruházás célja a nyári hónapokban jelentkező magas vízellátási igények kielégítése és a szivárgási problémák kezelése. A megépített rendszerek esetében az infrastruktúra szivárgási indexének (ILI) átlagosan 1,5-nek vagy annál kisebbnek kell lennie. Az intézkedés megköveteli, hogy minden munka megfeleljen a következő elveknek: minden műszakilag megvalósítható és ökológiai szempontból releváns mérséklési intézkedést végre kell hajtani a vízre, valamint az érintett élőhelyekre és fajokra gyakorolt káros hatások csökkentése érdekében; újonnan épített gátak esetében annak biztosítása, hogy azok ne okozzanak romlást, és ne veszélyeztessék az érintett és a csatlakoztatott víztestek jó állapotának elérését. Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban. Különösen minden egyes részberuházás esetében biztosítani kell a víz-keretirányelv (2000/60/EK irányelv) követelményeinek való teljes megfelelést az építési munkálatok megkezdése előtt. Ezen túlmenően az intézkedés a 2011/92/EU irányelv szerinti környezeti hatásvizsgálat (KHV), valamint a 2000/60/EK irányelv és a 92/43/EGK irányelv összefüggésében releváns értékelések tárgyát képezi, beleértve a szükséges enyhítő intézkedések végrehajtását is. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: Nemzeti újraerdősítési terv és Parnitha kiemelt beruházás (az intézkedés azonosítója: 16849)

Ez a beruházás két részből áll. Először is, 16 500 hektár leromlott görögországi erdei ökoszisztéma helyreállítása. A projekt kiterjed mind az újraerdősítési tanulmányokra, mind azok végrehajtására. Másodszor, az Athéntól északra fekvő Parnitha-hegységre vonatkozó kiemelt projekt, amelynek célja, hogy helyreállítsa természetes környezetét, jobban védje az erdőtüzeket, javítsa az ahhoz való hozzáférést és az elhagyott létesítményeket enyhe felhasználás céljából helyreállítsa. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: Szennyvízkezelésből származó települési szennyvíz és iszapkezelő infrastruktúra (az intézkedés azonosítója: 16846)

A beruházásnak új infrastruktúra kiépítésével és a meglévők korszerűsítésével csökkentenie kell a szennyvízkezelésből származó szennyezést a természetes és az ember által előidézett környezetre. Három alprojektből áll: 37 új szennyvízhálózati infrastruktúra és szennyvíztisztító telep (szennyvíztisztító telepek) építése, b) 11 szennyvíztisztító telep korszerűsítése, bővítése és korszerűsítése, valamint a kezelt víz újrafelhasználása, valamint c) 16 iszapkezelő infrastruktúra építése szennyvíztisztító telepeken. A beruházás 11 szennyvíztisztító telep korszerűsítésére és korszerűsítésére vonatkozó részének meg kell felelnie az elejétől végpontig terjedő szennyvízrendszer felújítására vonatkozó követelménynek, amely szerint az átlagos energiafelhasználás legalább 10 %-kal csökkent, kizárólag energiahatékonysági intézkedések révén, nem pedig lényeges változások vagy terhelésváltozások révén. Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban. Az intézkedést különösen a 2011/92/EU irányelv szerinti környezeti hatásvizsgálatnak, valamint a 2000/60/EK irányelvvel és a 92/43/EGK irányelvvel összefüggésben végzett releváns értékeléseknek kell alávetni, beleértve a szükséges enyhítő intézkedések végrehajtását is. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: A nemzeti öntözési hálózatba a köz- és magánszféra partnerségén keresztül történő beruházások (az intézkedés azonosítója: 16285)

A beruházás a nemzeti agrár-környezetvédelmi, talajjavítási és kármentesítési keret korszerűsítésére és korszerűsítésére irányuló holisztikus program. Ezeknek a beruházásoknak erősíteniük kell a mezőgazdasági ágazat ellenálló képességét és versenyképességét, fokozniuk kell a rendelkezésre álló víz mennyiségét és minőségét, észszerűsíteniük kell a vízfogyasztást, mérsékelniük kell a szikesedéssel és az elsivatagosodással kapcsolatos kockázatokat, valamint foglalkozniuk kell a biológiai sokféleség és a természetes élőhelyek megőrzésével és védelmével. Ez az intézkedés magában foglalja a kollektív öntözési hálózatok intézményi, szervezeti és működési keretének reformját is. Az intézkedés megköveteli, hogy minden munka megfeleljen a következő elveknek: minden műszakilag megvalósítható és ökológiai szempontból releváns intézkedést végre kell hajtani az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében, valamint csökkenteni kell a vizekre, valamint a releváns élőhelyekre és fajokra gyakorolt esetleges káros hatásokat, amennyiben további intézkedések szükségesek; újonnan épített gátak esetében annak biztosítása, hogy azok ne okozzanak romlást, és ne veszélyeztessék az érintett és a csatlakoztatott víztestek jó állapotának elérését. Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban. Minden egyes részberuházás esetében biztosítani kell különösen az uniós jog – többek között a víz-keretirányelv – követelményeinek való teljes körű megfelelést az építési munkálatok megkezdése előtt, alatt és után. Ezen túlmenően az intézkedés a 2011/92/EU irányelv szerinti környezeti hatásvizsgálat (KHV), valamint a 2000/60/EK irányelv és a 92/43/EGK irányelv összefüggésében releváns értékelések tárgyát képezi, beleértve a szükséges enyhítő intézkedések végrehajtását is. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: Ivóvízellátás és -takarékossági infrastruktúrák (az intézkedés azonosítója: 16850)

A beruházás célja az ivóvíz rendelkezésre állásának és minőségének javítása, valamint a vízátszivárgás és a víz-infrastruktúrához kapcsolódó közegészségügyi kockázatok csökkentése. A beruházás négy alprojektből áll: új vízellátási infrastruktúrák építése hét területen és három sótalanító üzemen, b) távirányító rendszerek létrehozása a vízellátási hálózatok szivárgásának észlelésére, c) digitális hidrométerek beszerzése és d) egyéb víztakarékossági intézkedések. A beruházásnak meg kell felelnie a következő követelményeknek: i. az újonnan épített rendszer átlagos infrastruktúra-kiszivárogtatási indexe (ILI) legfeljebb 1,5 lesz, és ii. a felújítási tevékenység során a szivárgás több mint 20 %-kal csökkenthető, valamint iii. a megújuló energiaforrásokhoz csatlakoztatott sótalanító egységek esetében. Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban. Az intézkedést különösen a 2011/92/EU irányelv szerinti környezeti hatásvizsgálatnak, valamint a 2000/60/EK irányelvvel és a 92/43/EGK irányelvvel összefüggésben végzett releváns értékeléseknek kell alávetni, beleértve a szükséges enyhítő intézkedések végrehajtását is. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: A válságkezelés légi eszközei (az intézkedés azonosítója: 16911)

A beruházás magában foglalja a légi eszközök beszerzését és a polgári védelemre használt meglévő légi járművek korszerűsítését, mint például az orvosi használatra szánt helikoptereket, a vészhelyzeti infrastruktúra szállítását és telepítését, a légi felügyeletet ellátó drónokat és a tűzoltó repülőgépeket. Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban. Minden különleges célú légi járműnek „a legjobb osztályba tartozó” eszköznek kell lennie. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: Árvízvédelmi projektek (az intézkedés azonosítója: 16882)

A beruházás olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek csökkentik az áradások kockázatát, a nyári aszály sújtotta területeken öntözési célokra vizet biztosítanak, és Görögország több területén javítják a felszíni vízgazdálkodás hatékonyságát. Az intézkedés megköveteli, hogy minden munka megfeleljen a következő elveknek: minden műszakilag megvalósítható és ökológiai szempontból releváns mérséklési intézkedést végre kell hajtani a vízre, valamint az érintett élőhelyekre és fajokra gyakorolt káros hatások csökkentése érdekében; újonnan épített gátak esetében annak biztosítása, hogy azok ne okozzanak romlást, és ne veszélyeztessék az érintett és a csatlakoztatott víztestek jó állapotának elérését. Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban. Különösen minden egyes részberuházás esetében biztosítani kell a víz-keretirányelv (2000/60/EK irányelv) követelményeinek való teljes megfelelést az építési munkálatok megkezdése előtt, alatt és után. Ezen túlmenően az intézkedés a 2011/92/EU irányelv szerinti környezeti hatásvizsgálat (KHV), valamint a 2000/60/EK irányelv és a 92/43/EGK irányelv összefüggésében releváns értékelések tárgyát képezi, beleértve a szükséges enyhítő intézkedések végrehajtását is. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: Erdőtűzoltási, -megelőzési és -reagálási berendezések (az intézkedés azonosítója: 16912)

A beruházás magában foglalja az erdőtűzoltó, megelőzési és reagálási berendezések beszerzését; megelőzési projektek kidolgozása a régiók és a helyi önkormányzatok számára; valamint a polgári védelmi önkéntes szervezetek Főtitkárságának támogatása. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: A biológiai sokféleség védelme mint a fenntartható növekedés motorja (az intézkedés azonosítója: 16851)

A beruházás a következő projektekből áll: Útvonalak és túraútvonalak nemzeti hálózatának létrehozása, b) a környezetvédelem fokozása a fajok és élőhelytípusok állandó megfigyelésére szolgáló nemzeti rendszer végrehajtásán keresztül, c) a védett területek megfigyelésére szolgáló nemzeti rendszer létrehozása, d) multimédiás alkalmazások bevezetése, a védett területek kezelésével foglalkozó egységek építési létesítményeinek bioklimatikus és energetikai korszerűsítése, e) a védett területek információs központjainak modernizálása; A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: Infrastruktúra – Stratégiai nemzeti katasztrófakockázat-kezelés létrehozása (az intézkedés azonosítója: 16909)

A beruházás magában foglalja digitális berendezések korszerűsítését és biztosítását a Polgári Védelmi Főtitkárság épületei számára, valamint a mobil közigazgatás és a helyszíni irányítási központok, például a légtér-ellenőrzési és telekommunikációs berendezések fejlesztését. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: Nyomonkövetési és irányítási rendszer (az intézkedés azonosítója: 16910)

A beruházás a Polgári Védelem Főigazgatóságának digitális infrastruktúráját, például a GPS-megfigyelő rendszert, a korai előrejelző rendszert, a tűzérzékelő és tűzoltó rendszereket, valamint a vészhelyzeti kommunikációs állomásokat foglalja magában. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: Regionális polgári védelmi központok (PEKEPP) PPP-rendszerek révén történő megvalósítása (az intézkedés azonosítója: 16283)

13 regionális polgári védelmi központ megépítése a köz- és magánszféra közötti partnerségek révén. A beruházás célja, hogy regionális szinten biztosítsa a kockázatok és válságok időben történő és hatékony kezelését. Az újonnan épített épületeknek meg kell felelniük egy olyan elsődleges energiaigénynek (PED), amely legalább 20 %-kal alacsonyabb a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél (közel nulla energiaigényű épület, nemzeti irányelvek). Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban. Az intézkedés előírja az építési munkálatokat végző gazdasági szereplők számára annak biztosítását, hogy az építési területen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék legalább 70 tömegszázalékát (kivéve a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló, 2000. május 3-i 2000/532/EK határozattal (az értesítés a C(2000) 1147. számú dokumentummal történt) létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriájában említett, természetesen előforduló anyagokat) a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal összhangban készítsék elő újrahasználatra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve a más anyagok helyettesítésére szolgáló hulladékfeltöltési műveleteket. A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: Hulladékgazdálkodási törvény a fenntartható hulladéklerakás és újrafeldolgozás végrehajtására (az intézkedés azonosítója: 16772)

Ez a reform magában foglalja a meglévő hulladékgazdálkodási jogszabályok felülvizsgálatát a körforgásos gazdaságra való áttérés lehetővé tétele érdekében. A reform különösen arra ösztönzi az önkormányzatokat, hogy magasabb újrafeldolgozási arányt érjenek el, 2022 végéig hajtsák végre a biohulladék és a fém, papír, üveg és műanyag elkülönített gyűjtését, kiterjesszék a „gyártói felelősség” rendszerét, korszerűsítsék az újrafeldolgozó létesítmények működését, és egyszerűsítsék a zöld pontok körüli jogszabályokat. A reformnak támogatnia kell azon célok elérését, hogy 2030-ig 60 %-ra emeljék a települési szilárd hulladék újrahasználati és újrafeldolgozási arányát, és 10 %-ra csökkentsék a hulladéklerakók arányát. Az e reform keretében létrehozandó nemzeti hulladékszabályozó hatóság feladata többek között az árképzési politika megalapozottságának biztosítása, a hulladékgazdálkodás országos szintű végrehajtásának felügyelete, valamint a regionális és helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatók megfelelő működésének felügyelete. A reform végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

Reform: Új vízügyi és szennyvízügyi szabályozó hatóság létrehozása (az intézkedés azonosítója: 16979)

A reform egyetlen szervet hoz létre, a Nemzeti Vízügyi Szabályozó Hatóságot (NWRA), amely a Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium által kidolgozott, a vízkészletekkel való ésszerű gazdálkodásra vonatkozó politika végrehajtásáért felel. Az új Hatóság várhatóan megerősíti az intézményi keretet és felügyeli az ágazatot, beleértve a vízdíjszabási politikának a „szennyező fizet” elvvel összhangban történő racionalizálását és a görögországi vízszolgáltatások fenntarthatóságának biztosítását. A reform végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

D.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

4. Kulcsfontosságú reform: Hulladékgazdálkodás és vízreform az erőforrások fenntartható felhasználása érdekében

5. csoport: Nemzeti újraerdősítési terv és a biológiai sokféleség védelme

Az ebbe a csoportba tartozó intézkedések a következők:

●    ● Nemzeti újraerdősítési terv és Parnitha kiemelt beruházás (ID: 16849)

●    ● A biológiai sokféleség védelme mint a fenntartható növekedés motorja (ID: 16851)

6. csoport: Szennyvíz és vízinfrastruktúra, víztakarékosság

Az ebbe a csoportba tartozó intézkedések a következők:

●    ● Városi szennyvíz- és iszapkezelési infrastruktúrák (ID: 16846)

●    ● Ivóvízellátási és -takarékossági infrastruktúrák (ID: 16850)

●    ● Árvízvédelmi projekt (ID: 16882)

●    ● Vízellátási projektek (ID: 16898)

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célokhoz)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Mértékegység	Alapérték	Cél	Negyedév	Év
65	4 - 1.4. Az erőforrások fenntartható felhasználása, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia és a környezetvédelem – 16882_Árvíz-mérséklési projektek	Mérföldkő	Árvízvédelmi szerződések odaítéléséről szóló értesítés	Értesítés az összes szerződés odaítéléséről				4. negyedév	2023	Értesítés az összes árvízkár enyhítését célzó építési beruházásra irányuló szerződés odaítéléséről a következő 4 régióban: Lasithi Kréta, Amvrakia-Amfilohia régió, Loutraki régió és Oreokastro térség. Minden egyes részberuházás esetében biztosítani kell és igazolni kell a víz-keretirányelv követelményeinek való teljes körű megfelelést az építési munkák megkezdése előtt.
66	4 - 1.4. Az erőforrások fenntartható használata, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség és a környezetvédelem – 16850_Vízellátási és -takarékossági infrastruktúra	Mérföldkő	Víztakarékossági intézkedésekre vonatkozó pályázati felhívás közzététele	A Környezetvédelmi Minisztérium felhívása				2. negyedév	2023	A víztakarékossági cselekvési programra vonatkozó pályázati felhívás közzététele, amely magában foglalja azt a követelményt, hogy a megépítendő rendszer átlagos energiafogyasztása <= 0,5 kWh vagy az infrastruktúra szivárgási indexe (ILI) <= 1,5 legyen.
67	4 - 1.4. Az erőforrások fenntartható felhasználása, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség és a környezetvédelem – 16898_Vízellátási projektek	Mérföldkő	Értesítés a vízellátási projektekre vonatkozó szerződések odaítéléséről	Értesítés az összes szerződés odaítéléséről				4. negyedév	2023	Az összes vízellátási infrastrukturális projektre vonatkozó szerződés odaítéléséről szóló értesítés: 1. A Preveza vízellátási rendszerei – Arta – Lefkada prefektúrák 2. Vízellátó rendszerek Leszbosz szigetén 3. A korfui sziget vízellátása Minden egyes részberuházás esetében biztosítani kell és igazolni kell a víz-keretirányelv követelményeinek való teljes körű megfelelést az építési munkák megkezdése előtt.
68	4 - 1.4. Az erőforrások fenntartható használata, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség és környezetvédelem – 16846_Új infrastruktúra – Szennyvízkezelésből származó települési szennyvíz és iszapkezelő infrastruktúrák	Mérföldkő	Értesítés szennyvízprojektekre vonatkozó szerződések odaítéléséről	Értesítés az összes szerződés odaítéléséről				4. negyedév	2023	Szennyvíz- és iszapkezelési projektekre vonatkozó szerződés odaítéléséről szóló értesítés: 1. Szennyvízhálózati infrastruktúra és szennyvíztisztító telepek (WWTP). 2. A szennyvíztisztító telepek korszerűsítése, bővítése és korszerűsítése, valamint a kezelt víz újrafelhasználása. 3. Szennyvízkezelő üzemekből származó iszapkezelési infrastruktúra megvalósítása. Minden szerződésnek tartalmaznia kell azt a követelményt, hogy a kiépített szennyvízhálózatnak nulla nettó energiafelhasználással kell rendelkeznie.
69	4 - 1.4. Az erőforrások fenntartható felhasználása, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia és a környezetvédelem – 16882_Árvíz-mérséklési projektek	Mérföldkő	Az árvízvédelmi munkálatok 60 %-ának befejezése	Az Infrastruktúra Minisztérium által hitelesített független mérnök jelentése				4. negyedév	2024	Az árvízvédelmi projektekkel kapcsolatos munkálatok értékének 60 %-a a következő 4 régióban: Lasithi Kréta, Amvrakia-Amfilohia régió, Loutraki régió és Oreokastro térség.
70	4 - 1.4. Az erőforrások fenntartható felhasználása, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség és a környezetvédelem – 16898_Vízellátási projektek	Mérföldkő	A vízellátási projektek 60 %-ának lezárása	Az Infrastruktúra Minisztérium által hitelesített független mérnök jelentése				4. negyedév	2024	A három vízellátási alprojekt építési munkálatai értékének 60 %-ának teljesítése: 1. A Preveza – Arta – Lefkada prefektúrák vízellátási rendszerei; 2. Leszbosz szigetének vízellátási rendszerei; valamint 3. A korfui sziget vízellátása.
71	4 - 1.4. Az erőforrások fenntartható használata, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség és a környezetvédelem – 16850_Vízellátási és -takarékossági infrastruktúra	Mérföldkő	A víztakarékossági intézkedések és a vízellátás 50 %-ának lezárása	A Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium által hitelesített független mérnök jelentése				4. negyedév	2024	A víztakarékossági intézkedések végrehajtása a háztartások 50 %-a esetében, és 50 %-os teljesítés a vízellátási projektek munkáinak értékére vonatkozóan.
72	4 - 1.4. Az erőforrások fenntartható használata, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség és környezetvédelem – 16846_Új infrastruktúra – Szennyvízkezelésből származó települési szennyvíz és iszapkezelő infrastruktúrák	Mérföldkő	A szennyvízkezelési munkálatok 50 %-ának befejezése	A Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium által hitelesített független mérnök zárójelentése				4. negyedév	2024	A települési szennyvíz- és szennyvíziszap-kezelési infrastruktúrára irányuló munkálatok értékének 50 %-a.
73	4 - 1.4. Az erőforrások fenntartható használata, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség és környezetvédelem – 16846_Új infrastruktúra – Szennyvízkezelésből származó települési szennyvíz és iszapkezelő infrastruktúrák	Mérföldkő	A települési szennyvíz- és iszapkezelési infrastruktúra befejezése	A Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium által hitelesített független mérnök zárójelentése				4. negyedév	2025	Valamennyi települési szennyvízkezelési és szennyvíziszap-kezelési projekt befejezése: 1. Szennyvízhálózati infrastruktúra és szennyvíztisztító telepek (WWTP); 2. A szennyvíztisztító telepek korszerűsítése, bővítése és korszerűsítése, valamint a kezelt víz újrafelhasználása; valamint 3. Szennyvízkezelő üzemekből származó iszapkezelési infrastruktúra megvalósítása.
74	4 - 1.4. Az erőforrások fenntartható használata, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség és a környezetvédelem – 16850_Vízellátási és -takarékossági infrastruktúra	Mérföldkő	Ivóvízellátási és -takarékossági infrastruktúrák lezárása	A Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium által hitelesített független mérnök zárójelentése				4. negyedév	2025	Valamennyi projekt befejezése, beleértve a következőket: 1: Vízellátási infrastruktúrák hét területen 2: Három sótalanító üzem 3 : Telemetria – távellenőrzési projektek a vízellátó hálózatok szivárgásainak észlelésére 4: Digitális vízfogyasztásmérők beszerzése 5: Víztakarékossági intézkedések legalább 45 000 háztartásban és 10 000 vállalkozásnál
75	4 - 1.4. Az erőforrások fenntartható felhasználása, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia és a környezetvédelem – 16882_Árvíz-mérséklési projektek	Mérföldkő	Árvízvédelmi projektek lezárása	A Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium által hitelesített független mérnök zárójelentése				4. negyedév	2025	Árvízvédelmi projektek befejezése a következő négy régióban: Lasithi Kréta, Amvrakia-Amfilohia régió, Loutraki régió és Oreokastro térség.
76	4 - 1.4. Az erőforrások fenntartható felhasználása, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség és a környezetvédelem – 16898_Vízellátási projektek	Mérföldkő	Vízellátási projektek lezárása	A Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium által hitelesített független mérnök zárójelentése				4. negyedév	2025	Három vízellátási alprojekt lezárása a) Preveza – Arta – Lefkada, b) Corfu és c) Lesbos területén: a vízbeviteli és -elvezető munkálatok, a csővezetékek, a tároló- és szivattyúállomások elkészültek és üzemelnek.

7. csoport: Polgári védelmi projektek

Az ebbe a csoportba tartozó intézkedések a következők:

●    ● A válságkezelés légi eszközei (ID: 16911)

●    ● Innovatív monitoring- és irányítási rendszer kifejlesztése (ID: 16910)

●    ● Stratégiai nemzeti katasztrófakockázat-kezelés (ID: 16909)

●    ● Erdőtűzoltási, -megelőzési és -reagálási berendezések (ID: 16912)

●    ● A regionális polgári védelmi központok (PEKEPP) PPP-rendszerek révén történő megvalósítása (ID: 16283)

E. 2.1. KOMPONENS: KAPCSOLÓDÁS

A görög helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja a nagyon nagy kapacitású hálózatok – köztük az 5G és az üvegszálas hálózatok – széles körű kiépítésének előmozdítása és megkönnyítése, összhangban az EU 2025. évi 5G és gigabites konnektivitási célkitűzéseivel, valamint a kisméretű műholdak konstellációjának fejlesztésével. Az ezen komponensbe tartozó beruházások az optikai szálas infrastruktúra épületekbe történő telepítésére, az összes fontosabb görög autópályát lefedő 5G hálózatok kifejlesztésére, a Görögország kontinentális területeinek a görög szigetekkel és Ciprussal való összekapcsolására szolgáló tenger alatti kábelek telepítésére, valamint az űrtechnológiák és -alkalmazások használatára vonatkoznak a kisméretű műholdak konstellációjának kifejlesztése révén, amelyek támogatják a biztonságos összeköttetési szolgáltatásokat és a többcélú földmegfigyelési alkalmazásokat. Az ezen komponens részét képező reformok olyan keretet hoznak létre, amely megkönnyíti a gyors széles sávú kapcsolatra való átállást és az 5G-technológiára való áttérést.

Valamennyi javasolt beruházás és reform a konnektivitás, valamint a Föld-megfigyelés és -felügyelet iránti növekvő igényből eredő kihívások kezelésére irányul. Az intézkedések támogatják a köz- és magánberuházásokról szóló országspecifikus ajánlás (a 3/2020. sz. országspecifikus ajánlás ) végrehajtását, amely felszólítja Görögországot, hogy a beruházásokat a digitális átállásra és különösen a nagyon nagy kapacitású digitális infrastruktúrára összpontosítsa. Emellett hatékonyan reagálnak a digitális átállásra és/vagy az abból eredő kihívásokra, mivel várhatóan jelentősen hozzájárulnak a nagyon nagy sebességű összeköttetés javításához Görögországban. A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

E.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Beruházások: Kisméretű műholdak (intézkedésazonosító: 16855)

A beruházás kis műholdak olyan konstellációjának fejlesztésére irányul, amely támogatja az összeköttetési szolgáltatásokat, valamint a földmegfigyelési alkalmazásokat a feltérképezés, a hajózás, a precíziós mezőgazdaság, a területrendezés és egyebek terén. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: Áttérés az 5G technológiára, az innovatív távszolgáltatások fejlesztésének megkönnyítése (az intézkedés azonosítója: 16844)

A reformnak meg kell teremtenie az 5G-technológiára való átállás alapját. A reform első szakasza a szabályozási és jogszabályi keret végrehajtására összpontosít, különösen a többsávos 5G árverési bevételek 25 %-ának felhasználásával az innovatív Phaistos alap támogatására, amely 5G termékeket és szolgáltatásokat nyújtó vállalatokba és projektekbe fektet be. A második szakasz magában foglalja az 5G hálózatok fejlesztésével kapcsolatos további lehetőségek és kockázatok azonosítására, az eljárások ésszerűsítésére, valamint az egyes gazdasági alkalmazásokra (például a közlekedésre) vonatkozó követelmények és kockázatok értékelését. A reform végrehajtását 2024. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Beruházások: 5G folyosók – 5G hálózatok fejlesztése, amelyek lefedik a transzeurópai közlekedési hálózatok részét képező valamennyi görög autópályát (az intézkedés azonosítója: 16834)

A beruházás magában foglalja az 5G hálózati infrastruktúra fejlesztését a transzeurópai közlekedési hálózatok részét képező főbb görög autópályákon az összekapcsolt és autonóm mobilitás igényeinek kiszolgálása érdekében. A beruházás végrehajtása várhatóan 2021. december 31-én kezdődik és 2025. december 31-ig fejeződik be.

Reform: Gyors széles sávú kapcsolatra való átállás – áttérés 100/200 Mbps (szupergyors) széles sávú kapcsolatra és a szupergyors széles sávú igény erősítése (az intézkedés azonosítója: 16857)

Ez a reform az 100/200 Mbps (Ultrafast) széles sávú kapcsolatra való áttérésre irányuló cselekvési terv megtervezését és végrehajtását foglalja magában az optikai száloptikák és a kapcsolódó berendezések épületekbe történő telepítése, valamint a görög szigetek esetében tenger alatti kábelek révén, ami lehetővé teszi az ultragyors hálózati kapcsolatok nagyobb lefedettségét. A tervnek tartalmaznia kell az intézkedéseket, az előfeltételként szolgáló tevékenységeket, az ütemterveket, valamint a meglévő jogszabályi és szabályozási keret bármely szükséges módosítását az ultragyors széles sávú kapcsolatra való átállás nyomon követése és nyomon követése érdekében. A reform végrehajtását 2024. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházások: Tenger alatti szálkábelek (intézkedésazonosító: 16962)

A beruházás korszerű tenger alatti kábelek kiépítéséből áll, amelyek Görögország kontinentális részét összekötik szigeteivel és Ciprussal. Célja, hogy megszüntesse a nagy sebességű széles sávú szolgáltatások végfelhasználók számára való rendelkezésre állása egyik fő akadályát, mind helyhez kötött, mind mobil hálózatokon keresztül, valamint hogy javítsa az 5G-t támogató felhordó infrastruktúra kapacitását és ellenálló képességét. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: Üvegszálas infrastruktúra az épületekben (az intézkedés azonosítója: 16818)

A beruházás elősegíti az optikai szálas infrastruktúra lakó- és kereskedelmi épületekben történő telepítését, valamint a végfelhasználók nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz (VHCN) való csatlakozását egy keresleti támogatás (voucher) alapján, amely a) a belső kábelezés költségeit és b) a csatlakozási díjakat (a széles sávú szolgáltatások egyszeri létesítési díját) támogatja. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

E.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

8. csoport: Konnektivitás

Az ebbe a csoportba tartozó intézkedések a következők:

●    ● Áttérés az 5G technológiára, megkönnyítve az innovatív távszolgáltatások kifejlesztését. (ID: 16844)

●    ● Gyors széles sávú kapcsolatra való áttérés – 100/200 Mbps (szupergyors) széles sávú kapcsolatra való áttérés és a szupergyors széles sávú hozzáférés iránti kereslet erősítése (ID: 16857)

●    ● Az épületek üvegszálas infrastruktúrája (ID: 16818)

●    ● 5G folyosók – 5G hálózatok fejlesztése, amelyek lefedik a transzeurópai közlekedési hálózatok részét képező valamennyi görög autópályát (ID: 16834)

●    Kisméretű műholdak (ID: 16855)

●    ● Tenger alatti szálkábelek (ID: 16962)

F. 2.2. KOMPONENS: MODERNIZÁLÁS

A görög helyreállítási és rezilienciaépítési terv „Modernizálás” komponense a közigazgatás korszerűsítését célozza működési modelljének javítása, valamint a polgároknak és a vállalkozásoknak nyújtott magas színvonalú szolgáltatások biztosítása révén. A közigazgatás digitális teljesítményének javítására irányuló erőfeszítések felgyorsítása katalizátorként szolgál e cél eléréséhez. Reform- és beruházási cél: a közszféra szervezeteinek digitális átalakulása, beleértve az archívumok digitalizálását és a fejlett digitális szolgáltatásokat; az üzleti folyamatok javítása, amelyet modern informatikai rendszerek beépítése követ; fokozott interoperabilitás a rendszerek és az adatok között; széles körű kiberbiztonsági és adatirányítási stratégiák és szakpolitikák; valamint e) a fejlett technológiák, például a felhőalapú számítástechnika, a mesterséges intelligencia és a nagy adathalmazok szélesebb körű használata.

A komponens célja, hogy kezelje a közigazgatás korszerűsítésével és digitalizálásával kapcsolatos kihívást, ugyanakkor egyszerűsítse és egyszerűsítse kulcsfontosságú folyamatait és eljárásait. A közigazgatás hatékonyságának és digitalizációjának javítása révén támogatja a köz- és magánberuházásokról szóló országspecifikus ajánlás (3/2020. és 2019. évi 2. ajánlás) végrehajtását. A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

F.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform: A közigazgatás ügyfélorientált szolgáltatásai felé a folyamatok egyszerűsítése és javítása, a rendszerfejlesztések, valamint az európai stratégiáknak és politikáknak való megfelelés révén (ID 16929 intézkedés)

A reform célja a görög állampolgárok és vállalkozások számára felhasználóorientált szolgáltatások nyújtása, valamint a görög közigazgatás belső működésének javítása. A reform magában foglalja az adminisztratív terhek csökkentését és a közigazgatáson belüli ügyfélközpontú szolgáltatások létrehozását célzó középtávú stratégia végrehajtását, valamint a folyamatok, a rendszerfejlesztések és az európai stratégiáknak és politikáknak való megfelelés javítását, a következők révén: 1) szabályozási változtatások elfogadása a nemzeti állami szervezetek közötti adatcserét szolgáló nyilvántartások és szolgáltatások összekapcsolásának és átjárhatóságának széles körű szabályozási alapjának megteremtése érdekében, az új európai interoperabilitási kerettel összhangban; és 2) a folyamategyszerűsítési nemzeti program végrehajtása, beleértve az eljárások nemzeti nyilvántartásának létrehozását, valamint a szabályozás hatásának nyomon követésével foglalkozó megfigyelőközpont és a Nemzeti Eljárási Nyilvántartás (Diavlos) teljes körű létrehozását. A reform magában foglalja az alábbiak egyszerűsítésének/digitalizálásának befejezését: hatásvizsgálati eljárások, állampolgárság iránti kérelem, egyéni vállalkozások indítása, a polgárok „életeseményeivel” kapcsolatos eljárások egyszerűsítése, beleértve a születést, az elhalálozást és a válást, az ügyvédekhez kapcsolódó igazságszolgáltatási eljárások egyszerűsítése, bírósági határozatok, digitális aláírások, bíróságok által kiállított tanúsítványok, járművezetői engedély megújítása és a myfoto.gov.gr működtetése, valamint az iratok elektronikus továbbítása a közigazgatáson belül. A fő reformprioritások közé tartoznak továbbá a közbeszerzési eljárások, a vállalkozásindítással kapcsolatos követelmények valamennyi vállalkozástípusra és a nyilvántartásba vételt követő folyamatok, a társadalombiztosítás és az adóbevallás, valamint a foglalkoztatással kapcsolatos egyéb bürokrácia, valamint a pénzügyi irányítás tervezési, kifizetési és ellenőrzési folyamatai. A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: Archívumok és kapcsolódó szolgáltatások digitalizálása (ID. 16778. intézkedés)

A beruházás magában foglalja a kulcsfontosságú archívumok digitalizálását különböző ágazatokban (igazságszolgáltatás, egészségügy, általános állami archívumok, várostervezés, kisajátítások, kataszter, bevándorlás és menekültügy, tengerügyek), valamint a megfelelő informatikai rendszerekbe való integrációt, valamint a közszféra biztonságos tárolásának és a közszféra „tágabb” archívumainak kísérleti bevezetését (összesen kilenc alprojekt). Az említett alprojektek különösen a digitalizálás végrehajtását és a következő archívumokkal kapcsolatos egyéb szükséges intézkedéseket foglalják magukban: 1. 300 000 000 fizikai oldal (A3/A4, kötött és kötés nélküli, beleértve az OCR-t és az anonimizációs folyamatot) az igazságügyi rendszer keretében, 2. 190 000 000 db, különböző méretű (X-ray, Axial, Magnetic C Camera, cardiograph) az egészségügyi rendszerben 3. 55 000 000 fizikai oldal (A3/A4, kötött és kötés nélküli az ország általános archívumának (30 000 000 A3/A4 oldal a központi és helyi ügynökségeknek és 25 000 000 A2/A1/A0 oldal központi ügynökségeknek, 4. 61 500 000 oldal (A4/A3, kötött és kötés nélküli) a bevándorlási és menekültügyi rendszernek, 5. 17 000 000 fizikai oldal (A0, A1, A3) kisajátításokhoz, 6. 387 200 000 képarchív és geokódolás (digitisation of 217 200 000 különböző méretű fizikai adat/dokumentum digitalizálása és metaadatok létrehozása 170 000 000 fájl geokódolása) várostervezési ügynökségeknek, 7. 600 000 000 (A0/A1/A3) tulajdoni jogcímek és vonatkozó dokumentumok a kataszteri jelzálogirodákban, 8. 7 000 000 fizikai adat (A4/A3, kötött és kötés nélküli) tengerészeti ügy (hajónyilvántartás, vállalati nyilvántartások, személyi akták, egyéb tengerészeti akták), valamint 9. kísérleti modell – mintegy 65 000 000 irat (Α5/Α4/Α3/Α2/Α1/Α1/Α0) egyéb állami irattárban történő biztonságos tárolása. Ez kulcsfontosságú beruházás a hatékonyabb közigazgatás érdekében. Célja, hogy csökkentse a közigazgatás által a nyilvánosság számára nyújtott szolgáltatások időköltségeit, miközben az archívumokhoz való jobb hozzáférés várhatóan jelentős költségmegtakarítást és forrásfelszabadítást is eredményez. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: Az államháztartás CRM-je (azonosító: 16810)

A beruházás a közigazgatás polgárokkal és vállalkozásokkal fenntartott kapcsolatainak teljes életciklusát kezelő integrált rendszer megtervezésére, fejlesztésére, megvalósítására és működtetésére vonatkozik. A projektnek fejlesztenie kell a közigazgatás meglévő kapacitását annak érdekében, hogy nyomon tudja követni a polgárokkal és a vállalkozásokkal folytatott interakcióit és ügyleteit. A rendszer a polgárok és a vállalkozások által gyűjtött információkat használja fel a megközelítés személyre szabása és a szolgáltatások magasabb szintjének előmozdítása érdekében. A beruházásnak magában kell foglalnia a következőket: a) a szoftvertervezéshez és -fejlesztéshez kapcsolódó korszerű szoftvertervezési és -fejlesztési eljárások, b) hozzáférés a szolgáltatásokat támogató mechanizmushoz, amely az alacsony kódú technológián alapuló új alkalmazások kifejlesztésére szolgáló eszköz, c) ügyfélkapcsolat-kezelési platform (CRM), amely összegyűjti és kezeli a kiszolgált polgárok összes adatát, valamint megszervezi az üzleti folyamatok végrehajtását, függetlenül a kezdeményező szolgáltatástól, d) az elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében a polgárok közötti konszenzusos irányítási rendszer, valamint az elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez kapcsolódó felhasználói szolgáltatások, A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: A közigazgatás egyablakos ügyintézésének további korszerűsítése (ID 16780. intézkedés)

A beruházás az Állampolgári Szolgáltató Központok (KEP) további korszerűsítéséből áll, infrastruktúrájuk és perifériáik korszerűsítése, valamint a digitális modern munkahelynek megfelelő új távkonferenciás berendezések és új alkalmazások (értékelési rendszerek, mobilalkalmazások, automata jegykiadó automaták, sorkezelés & intelligens értesítési rendszerek) telepítése révén. A beruházás a következőket foglalja magában: a meglévő technológiai berendezések korszerűsítése, b) modern sorvezetés & intelligens értesítési rendszerek, c) vevői (polgári) értékelési rendszerek. A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: Új közbeszerzési rendszer (azonosító: 16736)

A beruházás egy új közbeszerzési informatikai rendszer átalakítását és bevezetését érinti. A beruházás a közbeszerzés teljes üzleti és működési életciklusának digitalizálásából és integrálásából, az interoperabilitási szolgáltatások korszerűsítéséből, a fejlett közbeszerzési technikák és eszközök digitális szolgáltatássá (eShops és emarketplaces) történő integrálásából, valamint a Központosított Egészségügyi Közbeszerzési Hatóság (EKAPY) számára nyújtott IKT-támogatásból áll. A beruházás a következőket foglalja magában: a) a portál újratervezése és gazdagítása  www.eprocurement.gov.gr  ; az ajánlatokhoz használt alrendszerek széles körű kiegészítése és testreszabása; a Központi Elektronikus Közbeszerzési Nyilvántartás (KIMDIS) reformja, átrendezése és gazdagítása, a statisztikai adatkinyerési rendszerek korszerűsítése és bővítése, valamint azok további statisztikai feldolgozása; az elektronikus közbeszerzési rendszer (ESIDIS) konfigurációjának és végrehajtásának kiterjesztése az új stratégiák és üzleti folyamatok elektronikus úton történő támogatása érdekében a közbeszerzés területén; a már megvalósított interoperabilitási szolgáltatások javítása és az adatcserét szolgáló új szolgáltatások bevezetése; elektronikus interoperabilitási szolgáltatások gov.gr, CA-kkal, bankszervezetekkel az elektronikus dokumentumok és egyéb adatok digitális aláírási lehetőségeinek a rendszer felhasználásával történő integrálása és a „megtagadás elmaradásának” biztosítása érdekében; a rendszeradatbázisokban tárolt adattitkosítási mechanizmus bevezetése az ESIDIS és a G-felhő-adminisztrátorok rosszindulatú tevékenységeinek megelőzése érdekében; új biztonsági tanulmány és kiegészítések és/vagy változtatások a rendszer biztonságának növelése érdekében, a rendszer biztonságának növelése érdekében, annak érdekében, hogy azt független biztonsági értékeléssel lehessen tanúsítani; a közbeszerzés-tervezési rendszer javítása és újraindítása a közbeszerzés és a központosított közbeszerzési eljárások elektronikus katalógusok segítségével történő szélesebb körű támogatása érdekében; a gazdasági szereplők támogatására irányuló kérelmek hozzáadása: az ajánlatok keresésére irányuló kérelmek gazdagítása, a beszerzési folyamatokban való részvételükre vonatkozó történeti és statisztikai adatok, a szállítók és az ajánlatkérő szervek információs és kommunikációs alrendszereinek gazdagítása, kérdések felvetésére szolgáló jegykiadó rendszer és problémamegoldási vagy ügyfélszolgálati eszköz; virtuális asszisztensi képességek hozzáadása annak érdekében, hogy az érdeklődők természetes nyelven kérdéseket tehessenek fel; olyan elektronikus fájltároló rendszer (ESIDIS – KIMDIS) hozzáadása, amely megfelel az elektronikus fájlokra vonatkozó jogi keret rendelkezéseinek; képzési anyagok és népszerűsítő tevékenységek készítése; technikai segítségnyújtás és projektmonitoring szolgáltatások; tanulmány a meglévő e-közbeszerzési eszközök és a kiválasztás lehetőségeinek és hatékonyságának értékeléséről, illetve azok új és hatékonyabb eszközökkel való felváltásáról; épületinformáció-modellezés (BIM); Q) IKT-támogatás a Nemzeti Központi Egészségügyi Közbeszerzési Hatóság (EKAPY) számára. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: A Külügyminisztérium digitális átalakulása (ID. 16742. intézkedés)

A beruházás célja a külügyminisztérium működésének és informatikai infrastruktúrájának kibővített digitalizálása révén modernizálni a külügyminisztériumot. A beruházás a következőkből áll: a makroszintű pénzügyi támogatás folyamatainak szabványosítása, ami biztosítja a stratégiai és operatív tervezés életképességét és következésképpen annak sikerét; hozzájárulás a makroszintű pénzügyi támogatás tevékenységi körének szélesebb körű előmozdításához és erőforrásainak lehető legjobb felhasználásához azáltal, hogy azokat összehangolják a kitűzött célokkal c) az információkhoz való közvetlen hozzáférés biztosítása a lehető leggyorsabb időkereten belül, szemantikai keresési támogatás beépítésével, amely a legkorszerűbb mesterségesintelligencia-eszközökön alapul; hozzáférhető és fontos irattári és információs központ létrehozása a hatékony adminisztratív feladatok érdekében, valamint a makroszintű pénzügyi támogatás követelményeinek lefedése annak érdekében, hogy az hatékonyabban gyakorolhassa a köz- és gazdasági diplomáciát; e) a Külügyminisztérium kriptográfiai informatikai és távközlési biztonsági infrastruktúrájának korszerűsítése a digitális átalakulás keretében. A beruházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházások: A besorozottak digitális készségeinek fejlesztésére irányuló programok (ID 16826 intézkedés)

A beruházás a kötelező katonai szolgálatba integrálja a digitális készségekre vonatkozó képzési programot és tanúsítást. A cél az, hogy a hadikötelesek szolgálatban töltött idejét kamatoztassuk a mai fegyveres erők és a munkaerőpiacon szükséges digitális készségek átadása érdekében. E beruházás végrehajtása a polgárok digitális akadémiája platformjának korszerűsítésével és bővítésével történik, és a következőkre terjed ki: a besorozottak személyre szabott hozzáférése a képzési portálhoz, amelynek erős kiberbiztonsági mechanizmusokkal és kibertámadásoktól való elrettentéssel kell rendelkeznie, valamint továbbfejlesztett személyesadat-védelmi architektúrával b) a rendelés elektronikus portfóliójának (e-portfólió) konfigurálása, amelyben az oktatási profil a meglévő képesítésekkel együtt tükröződik, c) a digitális készségekre vonatkozó képzési programok fejlesztése és kialakítása d) önértékelési eszköz kifejlesztése és használata; e) 50 000 olyan tábla, amelyet a megszerzett digitális képzési kereteken kell megszerezni és biztosítani ahhoz, hogy részt vegyen a nemzeti tantervben. A beruházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházások: A Görög Nemzeti Idegenforgalmi Szervezet digitális átalakulása (ID. 16791. intézkedés)

A beruházások magukban foglalják a Görög Nemzeti Idegenforgalmi Szervezet digitális kapacitásainak fejlesztését, nevezetesen a digitális turisztikai térképet, a görög kulturális értékek digitális tárházát, valamint egy olyan innovatív rendszert, amely a turistákat és a polgárokat a mesterséges intelligencián alapuló második generációs technológiát használva információkkal látja el. A beruházásnak ki kell terjednie a) egy olyan platform (digitális idegenforgalmi térkép) kialakítására, amelynek segítségével a látogató tájékoztatást kaphat egy város vagy sziget turisztikai termékének sajátos jellemzőiről, így a potenciális látogató e platform révén jelentős információforráshoz jut az őt érdeklő látnivalókkal kapcsolatban, b) promóciós eszközök, például digitális alkalmazások, weboldalak létrehozása, továbbá promóciós tevékenységek, valamint egy olyan adattár kialakítása, amely könyvtárként is működik, lehetővé teszi a turisztikai célpontok és a kulcsfontosságú szereplők számára, hogy jól tervezett és fenntartható promóciós stratégiákat hajtsanak végre c) a turisták tájékoztatására szolgáló innovatív rendszer kifejlesztése, amely a fő csomópontokban érintőképernyőkkel ellátott infopontokkal, valamint a mobilalkalmazásból könnyen elérhető történelmi, földrajzi, kulturális információkkal, köztük a kulturális értékekek és tevékenységeket jelző térképeket tartalmaz. A beruházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Reform: Kiberbiztonsági stratégia és szakpolitikák a közszektor számára; fejlett biztonsági szolgáltatások a nemzeti kritikus infrastruktúrák számára (ID 16823 intézkedés)

A reform egy kiberbiztonsági stratégia és kiberbiztonsági szakpolitikák kidolgozására és végrehajtására vonatkozik, amelyek célja a közszférabeli rendszerek és adatok vagy információk megbízhatóságának és biztonságának növelése, valamint a polgároknak a közszférával való interakcióba vetett bizalmának javítása. Emellett a reform magában foglalja a Nemzeti Kiberbiztonsági Műveleti Központ (SOC) megvalósítását, valamint fejlett biztonsági szolgáltatások (SOC és DDoS) biztosítását a G-Cloud kritikus infrastruktúrában, amelynek célja a biztonság szisztematikus és folyamatos javítása, valamint a közszféra központi infrastruktúráit és az azon keresztül működő információs rendszereket fenyegető kiberbiztonsági fenyegetések korlátozása. A reform végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: Interoperabilitás és webszolgáltatások fejlesztése (ID 16779 intézkedés)

A beruházás az integrált szolgáltatásirányítást szolgáló központi interoperabilitási infrastruktúra kifejlesztéséből, valamint a közigazgatáshoz való kapcsolódási pontok fejlesztéséből és rendelkezésre bocsátásából áll, amelyek megkönnyítik a kormányzati szervek közötti információcserét és az interaktív online szolgáltatások nyújtását. A beruházás magában foglalja a) az internetes szolgáltatások megvalósítását és dokumentációját, b) a szolgáltatások integrálását az gov.gr. c) a szükséges ellenőrzési tesztek meghatározásába és elvégzésébe, d) a webszolgáltatások kísérleti működtetését, e) a webszolgáltatások átvitelét a gyártásba (a kísérleti szakaszt követő végső megvalósítás), f) az új webszolgáltatások támogatását. A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: A nemzeti közintézmények közötti adatcserét szolgáló nyilvántartások, rendszerek és szolgáltatások összekapcsolása és átjárhatósága (ID. 16782. intézkedés)

A reform célja, hogy az új európai interoperabilitási kerettel (EBA) összhangban átfogó keretet és ütemtervet dolgozzon ki az állami szervezetek közötti adatcserét szolgáló nyilvántartások és szolgáltatások összekapcsolására és interoperabilitására vonatkozóan. A reformnak elő kell segítenie az interoperábilis, személyre szabott és felhasználóbarát digitális közszolgáltatások nyújtását a polgárok és a vállalkozások számára. A reform szervezeti, eljárási és jogszabályi változtatásokat vezet be a következők érdekében: a) a jelenlegi görög nemzeti interoperabilitási keret (eGIF) hozzáigazítása az európai interoperabilitási keret jelenlegi változatához, b) a vonatkozó nemzeti, regionális és helyi adatforrások és digitális infrastruktúrák összekapcsolása az egységes digitális kapuról szóló rendelettel létrehozott európaince-One-Principle (OOP) bizonyítékcsere-rendszerrel, valamint c) a tanúsítványok és hivatalos dokumentumok digitalizálására irányuló rendszerek és adatok felülvizsgálata és elemzése. A reform végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: Adatosztályozási tanulmányok a közszféra információs rendszerei számára (ID 16965 intézkedés)

A beruházás célja, hogy meghatározza a közigazgatási információs rendszerek főtitkársága (GSISPA) által működtetett, a közszféra kormányzati felhőjében (G-Cloud) telepített, a közszféra információs rendszereire vonatkozó adatosztályozási tanulmányok sablonját. A beruházás magában foglalja a központi információs rendszerek adatosztályozási tanulmányainak megtervezését és szabványosítását, valamint 220 vonatkozó tanulmány elkészítését a közszféra már üzembe helyezett központi információs rendszerei és alkalmazásai tekintetében. A sablont minden jövőbeli információs rendszernek a G felhőben való telepítése előtt is használnia kell. A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: Következő generációs interoperabilitási központ (KED) (ID 16964. intézkedés)

A beruházás célja a Közigazgatási Információs Rendszerek Főtitkárságának interoperabilitási központja (GSISPA) korszerűsítése annak érdekében, hogy az intézményeken és rendszereken átnyúló interoperabilitás magas szinten elérhető legyen. A beruházás a következőkből áll: a) megvalósíthatósági és biztonsági tanulmány, b) az adatbázisokhoz és a hibrid felhőalkalmazási platformokhoz szükséges licencek biztosítása és telepítése c) az új generációs interoperabilitási központ (KED) megtervezése és megvalósítása, d) új webszolgáltatások megvalósítása a Next Generation Interoperability Centre-ban (KED). A beruházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházások: E-nyilvántartások (azonosító: 16824)

A beruházás magában foglalja a központi közigazgatási szervek meglévő nyilvántartásai közötti interoperabilitás és interfészek létrehozását, valamint a nyilvántartások gyűjtését és bővítését annak érdekében, hogy fokozatosan a digitális közszolgáltatások zökkenőmentes és megfelelő működését eredményezzék, összekapcsolt, naprakész nyilvántartások használatával, amelyek tisztított adatbevitelt tartalmaznak. E célból a beruházásnak elő kell segítenie    a meglévő nyilvántartások egyetlen központi forrásból történő gyűjtése és bővítése annak érdekében, hogy fokozatosan a digitális közszolgáltatások zökkenőmentes és megfelelő működéséhez vezessenek. Ez magában foglalja a) egy helyen lévő adatokat: a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek egyetlen interfészen keresztül hozzáférhetők és kereshetők b) naprakész adatok: a nyilvántartásokban szereplő valamennyi adatnak naprakésznek és használatra késznek kell lennie. Minden nyilvántartáshoz közös API-n keresztül lehet hozzáférni. c) tiszta adatok: a projekt végére a nyilvántartások adatainak a lehető legjobb szinten tisztának kell lenniük, és a tiszta adatokra vonatkozó eljárásokat és politikákat kell életbe léptetni d) kapcsolt nyilvántartások: biztosítani kell az interoperabilitást. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: Turisztikai nyilvántartó e-MHTE (azonosító: 16785)

A beruházás az idegenforgalmi vállalkozások digitális nyilvántartási platformjának (e-MHTE) kifejlesztéséből áll, amelynek célja, hogy együttműködjön más nyilvános nyilvántartásokkal és informatikai rendszerekkel. A meglévő nyilvántartás (MΗTE) valamennyi adatát és funkcióját át kell adni az új platformnak a jobb és jobb minőségű szolgáltatások nyújtása, az új működési engedélyek kiadása és a meglévők megújítása érdekében. A beruházás magában foglalja az archívum digitalizálását is (a Területrendezési és Infrastruktúra Osztály 1 875 000 dokumentuma), beleértve a metacímkézést és adattárolást is. A beruházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Reform: Új technológiák és trendek beépítése a közigazgatás fejlett szolgáltatásaiba, a hatékonyság és eredményesség növelése, valamint a rendszerek üzemeltetési, korszerűsítési és karbantartási költségeinek csökkentése (ID 16928 intézkedés)

A reform egy olyan holisztikus keret kidolgozásából áll, amelynek célja, hogy a hatékony adatgyűjtés, -feldolgozás, megjelenítés és tárolás céljából a közigazgatásba beépítse a technológiai fejlődést (felhőalapú számítástechnika, üzleti intelligencia, mesterséges intelligencia – mesterséges intelligencia, gépi tanulás, megosztott könyvelési technológia) a hatékony adatgyűjtés, -feldolgozás, -kiszerelés és -tárolás céljából, ezáltal elősegítve a fejlett digitális szolgáltatásokat, a megfelelő döntéshozatalt, valamint a rendszerek és az infrastruktúra hatékony működtetését és karbantartását. A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: Intelligens városok (azonosító: 16854)

A beruházás céljaz 11 görög város „intelligens várossá” történő fokozatos átalakítása új infrastruktúra, digitális platformok és informatikai rendszerek kifejlesztése révén. Az intelligens városi megoldásoknak lehetővé kell tenniük a városok számára, hogy technológiákat, információkat és nyílt adatokat használjanak a városi infrastruktúra és az e-szolgáltatások javítása, valamint a közösségvezérelt gazdasági növekedés fellendítése érdekében. A beruházás célja továbbá, hogy a végrehajtási tervek logikájának megfelelően támogassa az önkormányzatok intelligens városmodelljeinek megjelenését a többi település számára. Az intézkedés két alprojektből áll: 1. A görög intelligens városok beruházási kezdeményezése 11 városba fektet be, amelyek közül négyet már kiválasztottak (Athén, Theszaloníki, Pireusz és Trikala), és további hét várost választanak ki a városok által kidolgozott javaslatok alapján. 2. A kezdeményezés végrehajtását és teljesítmény-ellenőrzését támogató mechanizmus. Az 1. alprojekt előírja a kedvezményezettek számára, hogy készítsenek részletes végrehajtási tervet, valamint egy tíz évre szóló intelligens városi stratégiát és cselekvési tervet, amely kapcsolódik a helyi, regionális és nemzeti stratégiai célokhoz. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: A központi számítási felhővel kapcsolatos infrastruktúra és szolgáltatás biztosítása (ID 16853. intézkedés)

A beruházás célja a digitális kormányzásért felelős minisztérium kulcsfontosságú intézményeinek, nevezetesen a GSISPA és az IDIKA SA működésének javítása a felhőalapú számítástechnikai infrastruktúra és szolgáltatások (a 4727/2020. sz. törvénynek megfelelően) kiépítése révén, a kormányzati felhőalapú infrastruktúra és szolgáltatások (G-Cloud) megvalósítására vonatkozó legjobb nemzetközi gyakorlatokat követve. A projekt célja egy korszerű hibridfelhő-infrastruktúra létrehozása, amely két bérlőből áll: Az egyik a G-felhőre, a másik a H-felhőre vonatkozik. Minden bérlőnek rendelkeznie kell a magánfelhő-komponenssel és a nyilvános felhőkomponenssel egy egységes irányítási és szolgáltatásnyújtási környezetben. A beruházás végrehajtását 2024. június 30-ig be kell fejezni.

A felhőszolgáltatók adatközpontjainak meg kell felelniük az adatközpontok energiahatékonyságára vonatkozó európai magatartási kódexnek. Ez a követelmény összhangban van az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelettel, mivel támogatja a zöld átállást, és hozzájárul az említett rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott (az uniós klímarendelet 10. cikkével módosított), 2030-ig teljesítendő uniós éghajlat-politikai célok eléréséhez, megfelel az EU 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességi célkitűzésének és a digitális átállásnak, ezáltal hozzájárul a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergenciához, a fenntartható növekedés helyreállításához és előmozdításához, valamint az uniós gazdaságok integrációjához.

Beruházások: A nemzeti kutatási és technológiai infrastruktúra (GRNET) felhőalapú számítástechnikai infrastruktúrájának és szolgáltatásainak korszerűsítése (azonosító: 16955)

A beruházás a GRNET infrastruktúrájának és szolgáltatásainak korszerűsítéséből, a) szoftvereinek és felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásainak korszerűsítéséből áll, amelyek elsősorban a kutatói és tudományos közösség tagjainak szólnak, b) a nemzeti nagy teljesítményű számítástechnikai rendszer (ARIS) bővítése és korszerűsítése – B. szakasz; és c) optikai üvegszálas infrastruktúra lízingelése. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Az adatközpontok kötelesek megfelelni az adatközpontok energiahatékonyságáról szóló európai magatartási kódexnek. Ez a követelmény összhangban van az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelettel, mivel támogatja a zöld átállást, és hozzájárul az említett rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott (az uniós klímarendelet 10. cikkével módosított), 2030-ig teljesítendő uniós éghajlat-politikai célok eléréséhez, megfelel az EU 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességi célkitűzésének és a digitális átállásnak, ezáltal hozzájárul a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergenciához, a fenntartható növekedés helyreállításához és előmozdításához, valamint az uniós gazdaságok integrációjához.

Beruházások: A közszféra üzletmenet-folytonosságának javítása (intézkedésazonosító: 16287)

A beruházás magában foglalja az összes szükséges intézkedés megtervezését és végrehajtását a közigazgatás egészében az üzletmenet folytonosságának biztosítása érdekében, lehetővé téve ezáltal, hogy bármely közigazgatási szerv alkalmazottai távolról és biztonságosan végezhessék munkájukat. Magában foglalja a szükséges vállalati eszközök (Laptopok) és hálózati infrastruktúra (VPN) biztosítását, valamint a G-felhőszolgáltatások kiterjesztését. A beruházásnak először a közszférában jelentkező igényeket kell megvizsgálnia, és létre kell hoznia egy üzletmenet-folytonossági tervet nemcsak a köztisztviselőknek a projekt végrehajtása során fedezendő indikatív csoportja (becslések szerint 71 500), hanem valamennyi köztisztviselő (körülbelül 550 000) számára is. Az üzletmenet-folytonossági tervet követően a beruházás az egész közigazgatásban biztosítja az üzletmenet-folytonosság előfeltételeinek teljesülését. Ezek az előfeltételek a következők: a) vállalati eszköz megléte, amelynek keretében naprakész operációs rendszereket és aktualizált vírusvédelmi programokat hoznak létre, b) internetszolgáltatón keresztüli internet-hozzáférést, c) virtuális magánhálózatot (VPN) a SYZEFXIS hálózaton keresztül, VPN-kapcsolat használatával, biztonságos hozzáférést kell biztosítani az állami ügynökségek azon adataihoz és alkalmazásaihoz, amelyek szükségesek a munkavállaló távolról történő munkavégzéséhez, és amennyiben ez nem lehetséges, technikai támogatást kell nyújtani. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: A Syzefksis II kiterjesztése (ID 16956 intézkedés)

A beruházás magában foglalja a nemzeti közszektor-hálózat (SYZEFXIS II) kibővítését annak érdekében, hogy az államháztartás egésze számára korszerű távközlési szolgáltatásokat nyújtson, egy közszektor-hálózat (bővítés) létrehozását, amely három egymást követő éven keresztül korszerűsített távközlési szolgáltatásokat nyújt az államháztartási szerveknek, konkrétabban mintegy 34 000 épületet fed le, valamint vezeték nélküli távközlési szolgáltatásokat nyújt. Ez magában foglalja a meglévő „SYZEFXIS” nemzeti közigazgatási hálózat bővítését, amely jelenleg csak 4500 jelenléti pontból áll. Ily módon valamennyi állami szervnek korszerűsítenie kell a távközlési szolgáltatásokat, növelve az internet-hozzáférés sebességét, és ezáltal jobb kapcsolatokat kínálva a polgárok számára. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: Adatkormányzási stratégia és a közszférára vonatkozó politikák (ID 16827 intézkedés)

A reform a következőkre vonatkozik: a) a számítási felhőre vonatkozó kormányzati irányítási stratégia és szakpolitikák kidolgozása, valamint b) a közszféra adatainak irányításával kapcsolatos keret, infrastruktúra, kapacitás és képességek létrehozása, a nyílt és újrafelhasználható adatokra vonatkozó politika, valamint a megfelelő szolgáltatások nyújtása a köz- és a magánszektor számára. A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: Központi BI – Adatelemzések (ID 16842. intézkedés)

A beruházás célja, hogy lehetővé tegye a közigazgatás számára, hogy maximalizálja az adataiból származó értékét a Központi Üzleti Hírszerzés – Data Analytics Platform megvalósítása révén. A platform lehetővé teszi a közigazgatási szervek számára, hogy bármilyen forrásból származó adatokat gyűjtsenek, integráljanak és értelmezzenek, és felhasználják azokat a működésüket és munkafolyamataikat befolyásoló információk elemzésére, ezáltal elősegítve a döntéshozatalt. Ez a) a fő teljesítménymutatók azonosításával, b) adatszótár létrehozásával, c) adatirányítási keret létrehozásával, d) megfelelő építészeti terv, építészeti megközelítés, építőelemek és integrációs pontok kidolgozásával, e) egy adattárház konfigurációjával, f) a háttériroda információs rendszerével való integrálással (g) a szükséges üzleti hírszerzési jelentések és elemzésekkel kapcsolatos technikai támogatás kidolgozásával érhető el. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: Központi dokumentumkezelő rendszer (azonosító: 16738)

A beruházás egy központi dokumentumkezelő rendszer bevezetéséből áll, amely rögzíti, tárolja és visszakeresi a papíralapú és elektronikus dokumentumokat. Ez a rendszer megkönnyíti a közszféra szervezetei közötti interoperabilitást, és felgyorsítja a polgárok és a vállalkozások ügyeinek és szolgáltatási kérelmeinek feldolgozását. A beruházás a) további 20 000 jóváhagyott távoli digitális aláírás rendelkezésre bocsátását, b) az interoperabilitást szolgáló alkalmazások fejlesztését, a dokumentumokba beágyazandó egyedi QR-kód vagy azonosító létrehozását, c) a dokumentumok digitális aláírással történő aláírásával kapcsolatos kormányzati igények fedezésére szolgáló alrendszerek fejlesztését, d) támogató szolgáltatásokat (beleértve a tanulmányok fejlesztésére irányuló szolgáltatásokat), képzési és ügyfélszolgálati szolgáltatásokat. A beruházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

F.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

3. kiemelt beruházás: Az archívumok és kapcsolódó szolgáltatások digitalizálása

5. Kulcsfontosságú reform: A közigazgatás ügyfélorientált szolgáltatásai felé a folyamatok egyszerűsítése és javítása révén – A nyilvántartások, rendszerek és szolgáltatások összekapcsolása és interoperabilitása

9. csoport: Az interoperábilis IT-rendszereket és a nyílt adatokra vonatkozó szakpolitikákat alkalmazó, fokozott ügyfélorientált és biztonságos digitális szolgáltatásokkal kapcsolatos kezdeményezések

Az ebbe a csoportba tartozó intézkedések a következők:

●    ● Az államháztartás ügyfélkapcsolat-kezelése (ID: 16810)

●    ● A közigazgatás egyablakos ügyintézésének további korszerűsítése (ID: 16780)

●    ● Új közbeszerzési rendszer (ID: 16736)

●    ● A Külügyminisztérium digitális átalakulása (ID: 16742)

●    ● A besorozottak digitális készségeinek fejlesztésére irányuló programok (ID: 16826)

●    ● A Görög Nemzeti Idegenforgalmi Szervezet digitális átalakítása (ID: 16791)

●    ● Kiberbiztonsági stratégia és szakpolitikák a közszféra számára; Nemzeti Kiberbiztonsági Műveleti Központ létrehozása (ID: 16823)

●    ● Interoperabilitás és webszolgáltatások fejlesztése (ID: 16779)

●    ● Adatosztályozási tanulmányok a közszféra információs rendszerei számára (ID: 16965)

●    ● Következő generációs interoperabilitási központ (KED) (ID: 16964)

●    ERegistries (ID: 16824)

●    ● Fejlett biztonsági szolgáltatások nyújtása a G-Cloud kritikus infrastruktúrában (ID: 16823)

●    ● Turisztikai nyilvántartás e-MHTE (ID: 16785)

●    ● Központi dokumentumkezelő rendszer (ID: 16738)

10. csoport: Az új technológiáknak a közigazgatás digitális átállásába és korszerűsítésébe történő beépítésével kapcsolatos kezdeményezések

●Az új technológiák és trendek beépítése a közigazgatás fejlett szolgáltatásaiba, a hatékonyság és eredményesség növelése, valamint a rendszerek üzemeltetési, korszerűsítési és karbantartási költségeinek csökkentése (ID: 16928)

●Intelligens városok (ID: 16854)

●A központi számítási felhővel kapcsolatos infrastruktúra és szolgáltatás (ID: 16853)

●A felhőalapú számítástechnikai infrastruktúra és a nemzeti kutatási és technológiai infrastruktúra (GRNET) szolgáltatásainak korszerűsítése (ID: 16955)

●A közszféra üzletmenet-folytonosságának javítása (ID: 16287)

●A Syzefksis II kibővítése (ID: 16956)

●Adatkormányzási stratégia és a közszférára vonatkozó politikák (ID: 16827)

●Központi BI – Adatelemzések (ID: 16842)

G. 2.3. KOMPONENS: A VÁLLALKOZÁSOK DIGITALIZÁLÁSA

A görög helyreállításnak és rezilienciának ez a komponense a görög kis- és középvállalkozások számára a digitális technológiákba való beruházás és a kapcsolódó szolgáltatások beszerzésének finanszírozása céljából nyújtott tőkére vonatkozik. Célja, hogy kezelje a digitális érettség jelenlegi alacsony szintjét, többek között az alacsony digitális készségek miatt, miközben előmozdítja a termelékenységet és az innovatív vállalkozások fejlődését. Ugyanakkor várhatóan segíteni fogja ezeket a vállalkozásokat abban, hogy alkalmazkodjanak az új kihívásokhoz, és kihasználhassák a kialakulóban lévő üzleti trendeket. A komponens különösen egy egységes digitális piac létrehozását írja elő, amelyhez e termékek és szolgáltatások szállítói egyaránt hozzáférhetnek. Az elektronikus fizetések és értékesítések használatának előmozdítása, a készpénznyilvántartások és a POS-ökoszisztéma korszerűsítése, valamint az ipari adatplatformok létrehozása ennek a komponensnek a fő célpontjai. A komponens továbbá olyan adózási ösztönzőket kínál, amelyek elősegítik a kis- és középvállalkozások digitális átalakulását elősegítő digitális üzleti ökoszisztéma létrehozását. A kis- és középvállalkozások számára egy központi támogató mechanizmust is előirányoznak, amely megkönnyíti a képzési és tudatosságnövelő programok nyújtását annak érdekében, hogy a lehető legjobban kihasználhassák a digitális piacon kínált eszközöket és szolgáltatásokat.

Az intézkedések várhatóan reagálni fognak a digitális átállásra és az abból eredő kihívásokra, mivel várhatóan hozzájárulnak a digitális technológiák elterjedéséhez és a kis- és középvállalkozások digitális készségfejlesztéséhez Görögországban. Ezen túlmenően az intézkedések várhatóan elősegítik az intelligens és fenntartható növekedést is azáltal, hogy tovább ösztönzik a magánberuházásokat, ezáltal segítve a köz- és magánberuházásokról szóló országspecifikus ajánlás (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás) végrehajtását. A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

G.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform: Digitális üzleti ökoszisztéma létrehozása és adókedvezmények bevezetése a kkv-k digitális átalakulásának elősegítése érdekében (ID 16973 intézkedés)

A reform célja egy olyan digitális üzleti ökoszisztéma létrehozása, amely előmozdítja a kkv-k digitális átalakulását. Konkrétan a következőkből áll: digitális piac megteremtése a kkv-k digitális átalakulására szabott fejlett digitális szolgáltatások és eszközök nyújtására és beszerzésére, valamint az üzleti vezetők digitális tudatosságának növelése, b) a modern digitális technológiákba történő beruházások közvetlen ösztönzése, a tárgyi eszközökre és immateriális javakra vonatkozó adókedvezmények alkalmazásával, az üzleti környezet megváltoztatása érdekében, valamint c) a pénztárgépek és az értékesítési pontok ökoszisztémájának korszerűsítése. Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), az adókedvezményekre vonatkozó jogosultsági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, ideértve a downstream felhasználást is 9 ; az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek 10 ; Hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 11 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 12 kapcsolatos tevékenységek ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A jogosultsági kritériumoknak továbbá elő kell írniuk, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

A kiválasztási/támogathatósági kritériumoknak a digitális transzformációba történő beruházások ösztönzésére is irányulniuk kell, nevezetesen az e-fizetéssel, az e-értékesítéssel és az e-számlázási alkalmazásokkal, a digitális reklámeszközökkel, távmunka-rendszerekkel, üzleti elemzésekkel, digitális továbbképzési, biztonsági és katasztrófaelhárítási szolgáltatásokkal, mesterséges intelligenciával, dolgok internetével, kontaktmentes szolgáltatásokkal, kiberbiztonsági rendszerekkel, felhőalapú infrastruktúrákkal és szolgáltatásokkal, ipari adatplatformokkal és szoftverekkel kapcsolatos termékek és szolgáltatások beszerzésére, valamint az ipari adatplatformok és szoftverek, a pénzforgalmi nyilvántartások és a pénzforgalmi nyilvántartások beszerzésére. A reform végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházások: Kkv-k digitális átalakítása (intézkedésazonosító: 16706)

A beruházás megfelelő digitális eszközök (termékek és szolgáltatások) fejlesztését és biztosítását érinti a görög kkv-k számára a) elektronikus fizetések és értékesítés, b) ipari adatplatformok és c) pénztárgépek és a POS-ökoszisztéma korszerűsítése terén. Ezt egy központi támogató mechanizmus létrehozásával kell elérni a kkv-k számára, amely megkönnyíti a képzési és tudatosságnövelő programok biztosítását annak érdekében, hogy a lehető legjobban kihasználhassák a digitális piacon kínált eszközöket és szolgáltatásokat, végső célként a görög kkv-k digitális átalakulásának támogatása, valamint az átláthatóság és az egészséges verseny fokozása a POS és a készpénznyilvántartások révén. A beruházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai útmutatásnak (2021/C58/01), a pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, ideértve a downstream felhasználást is 13 ; az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél 14 nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek ; Hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 15 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 16 kapcsolatos tevékenységek ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

A kiválasztási/támogathatósági kritériumoknak a következő technológiákra és szolgáltatásokra kell irányulniuk: e-fizetés, e-értékesítés és e-számlázási alkalmazások, digitális hirdetési eszközök, távmunka-rendszerek, üzleti elemző rendszerek, digitális továbbképzés, biztonsági mentési és katasztrófaelhárítási szolgáltatások, mesterséges intelligencia, dolgok internete, integrált megoldások biztosítása az érintéses szolgáltatások számára, kiberbiztonsági rendszerek, felhőalapú infrastruktúrák és szolgáltatások, ipari adatplatform-sablonok és szoftverek, készpénznyilvántartások és POS-ökoszisztéma korszerűsítése.

G.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

4. Kiemelt beruházás: A kkv-k digitális átalakulása

H. 3.1. KOMPONENS: A MUNKAHELYTEREMTÉS ÉS A MUNKAERŐPIACI RÉSZVÉTEL ELŐMOZDÍTÁSA

A görög helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek célja az aktív munkaerőpiaci politikák átalakítása és megerősítése, az állami foglalkoztatási szolgálatok hatékonyságának javítása és a munkanélküliség elleni hatékony védőháló biztosítása, valamint a munkaerőpiacra való visszatérésre irányuló ösztönzők megerősítése. A komponenshez tartozó intézkedések zöme az aktív munkaerőpiaci politikákra összpontosul, ideértve a magánszektorban való foglalkoztatást támogató és a munkaerő továbbképzését és átképzését előmozdító aktivizálási programokat, valamint az állami foglalkoztatási szolgálat (OAED) kapacitásának növelését célzó beruházásokat a fokozott digitalizációs és tanácsadási szolgáltatások révén. A passzív munkaerőpiaci politikák reformja keretében a terv célja az álláskeresési járadékok lefedettségének és elosztásának javítása, a szociális védőháló megerősítése, a munkaerőpiaci részvétel előmozdítása – többek között a kiszolgáltatott csoportok körében –, valamint a szociális védelmi rendszer hatékonyságának és eredményességének javítása. A komponens összhangban van az országspecifikus ajánlásokkal, amelyek célja a hatékony munkaerőpiaci aktivizálási támogatás biztosítása, a készségekbe és a foglalkoztathatóságba való beruházás, valamint a közigazgatás digitalizálásának javítása (2020. évi 2. és 3. országspecifikus ajánlás, valamint a 2019. évi 2. országspecifikus ajánlás). Emellett azáltal, hogy többek között a digitális és zöld ágazatban a készségek és a foglalkoztatás előmozdítására összpontosít, a komponens támogatja a digitális és zöld átállást. A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

H.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform: A munkajog korszerűsítése és egyszerűsítése (az intézkedés azonosítója: 16744)

A reform magában foglalja egy átfogó munkajogi törvény hatálybalépését, amely a munkaerőpiac működésének javítása érdekében észszerűsíti a munkaerőpiac legfontosabb szempontjait. A reform célja különösen a következők korszerűsítése: a) az egyéni munkaerőről szóló törvény, b) a kollektív munkaügyi törvény és a szakszervezeti törvény, c) a Munkaügyi Minisztérium ERGANI informatikai rendszere, amelyet a munkaerőpiac megfigyelésére, valamint a be nem jelentett és alulbejelentett munka felderítésére használnak, valamint d) a munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó keret. A reform átfogó célkitűzései a következők: a munkahelyteremtés és a versenyképesség növelése, a be nem jelentett és be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelem, a munka és a magánélet közötti egyensúly javítása, valamint a nemek közötti foglalkoztatási szakadék áthidalása. A reform végrehajtását 2021. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Beruházások: A munkaerőpiaci rendszerek digitális átalakítása (az intézkedés azonosítója: 16750)

A beruházás a közigazgatás azon képességének korszerűsítésére összpontosít, hogy jobb és gyorsabb szolgáltatásokat nyújtson a munkavállalók és a munkáltatók számára a bürokrácia csökkentése, a munkaerőpiaci ellenőrzési mechanizmusok hatékonyságának javítása, a be nem jelentett és be nem jelentett munkavégzés csökkentése, valamint az időszerű és pontos adatok megszerzése érdekében. A beruházás konkrétan az e-EFKA (Egységes Társadalombiztosítási Alap) digitális infrastruktúrájának korszerűsítéséből áll, beleértve a digitális nyugdíjdíj rendszerét (ATLAS), valamint az eltérő informatikai rendszerek (ERGANI, EFKA és SEPE) egyetlen rendszerben (ARIADNE) történő összekapcsolását. Végül a beruházás magában foglalja a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó integrált informatikai rendszer (HERIDANOS) létrehozását. A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: Az aktív munkaerőpiaci politikák reformja (az intézkedés azonosítója: 16747)

Az aktív munkaerőpiaci politikák reformjának célja, hogy a bértámogatási programok átalakítása és megerősítése, valamint az aktív munkaerőpiaci intézkedések új teljesítési modelljére való fokozatos áttérés révén maximalizálja hatékonyságukat. A reformhoz jelentős beruházások társulnak. Ezek közé tartoznak különösen a következők: a ) öt célzott, rövid távú program, amely 52 000 munkanélküli foglalkoztatását támogatja a magánszektorban (beleértve a képzést és a foglalkoztatási támogatást ötvöző programot), b) az aktív munkaerőpiaci intézkedésekre vonatkozó, kísérleti úton tesztelt nyílt keret megvalósítási modelljének megvalósítása további három földrajzi területre (ahol a résztvevők 22 500 képzési programot, 15 000 foglalkoztatási támogatást és 852 vállalkozói támogatást kapnak), c) az állami foglalkoztatási szolgálat tanácsadó személyzetének ideiglenes bővítése (4 évre 600 további tanácsadó) és d) tanácsadás. Az odaítélt támogatások egy külön része hozzájárul a zöld gazdaságban a zöld készségekhez és munkahelyekhez. A reform és a beruházások végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: A passzív munkaerőpiaci politikák reformja a foglalkoztatásra való átállás támogatása érdekében (az intézkedés azonosítója: 16746)

A reform két kísérleti projektet foglal magában a munkanélküliségi biztosítási rendszer megreformálására. Ezek a projektek a következők munkaerőpiaci hatásait tesztelik: a) a tartós munkanélküliségi ellátás szintjének és lefedettségének növelése, valamint b) az általános munkanélküli ellátásnak a legutóbbi nettó bérszintre történő indexálása. A terv továbbá nulla költségű reformokat tartalmaz, amelyek célja a következők: a) az állami foglalkoztatási szolgálat és az álláskeresők között jelenleg alkalmazandó kölcsönös kötelezettségek keretének további javítása, b) az álláskeresési járadékok és juttatások megszilárdítása és egyszerűsítése a közkiadások hatékonyságának javítása érdekében, valamint c) a munkanélküliek továbbképzését/átképzését hátráltató tényezők megszüntetése azáltal, hogy a képzéseken való részvétel során megőrzik munkanélküli-járadékra való jogosultságukat. A reform végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: Az OAED helyi ÁFSZ-ek szerkezetátalakítása és újramárkázása (KPA2) (az intézkedés azonosítója: 16941)

A beruházás célja a görög állami foglalkoztatási szolgálat (OAED) reformja azzal a céllal, hogy javítsa szolgáltatásai minőségét, valamint általános kapacitását és hatékonyságát. A beruházás a következőket foglalja magában: a) az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (OAED) szervezeti reformja, amely naprakésszé teszi irányítási modelljét, valamint új szervezeti diagramot és pénzügyi irányítási rendszert hoz létre; az OAED 118 helyi részlegének átalakítása és felújítása a foglalkoztatás előmozdítása érdekében (KPA2), új hangsúlyt helyezve a személyre szabott megfeleltetési szolgáltatásokra, a fokozott tanácsadásra és a tájékoztatásra; az OAED új kommunikációs stratégiája; az ügyfélszolgáltatások minőségellenőrzési mechanizmusainak javítása az eredményesség, a hatékonyság, a termelékenység és az ügyfél-elégedettség mérésén és nyomon követésén keresztül; új profilalkotási és tanácsadási szolgáltatások bevezetése. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: Az állami foglalkoztatási szolgálat (OAED) digitális átalakítása (az intézkedés azonosítója: 16942)

A beruházás az állami foglalkoztatási szolgálat (OAED) digitális átalakítására összpontosít a kínált szolgáltatások hatékonyságának növelése érdekében. A beruházás konkrétan előirányozza az OAED irattárainak digitalizálását, az OAED számos új – webalapú és hazai alkalmazású – IT-rendszerének megvásárlását, valamint egyes jelenlegi operációs rendszereinek átalakítását. A beruházás magában foglalja továbbá a) a digitális szolgáltatások kiterjesztését (az OAEDappon keresztül) , amelyek lehetővé teszik az OAED számára, hogy mobiltelefonokon és táblagépeken keresztül e-szolgáltatásokat nyújtson a munkanélküliek és a vállalkozások számára, valamint b) egy rendkívül kifinomult korszerű megfeleltetési eszközt, amely segíti az OAED-et a munkaerő-kereslet és -kínálat összehangolásának optimalizálásában. A fenti beruházásnak jobb adatkezelési és döntéshozatali rendszerhez, az erőforrások maximalizálásához és az ügyfelek nagyobb elégedettségéhez kell vezetnie. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

H.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

6. Kulcsfontosságú reform: A munkajog korszerűsítése és egyszerűsítése, valamint a munkaügyi rendszerek digitális átalakítása

I. 3.2. KOMPONENS: OKTATÁS, SZAKKÉPZÉS ÉS KÉSZSÉGEK

A görög helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja az oktatási és az egész életen át tartó tanulási rendszerek minőségének, hatékonyságának és eredményességének javítása. A komponens összesen 628 000 kedvezményezett számára tartalmaz egy beruházást a digitális, zöld és pénzügyi jártassággal kapcsolatos horizontális továbbképzési programokba. Ezt az egész életen át tartó tanulási rendszernek a képzési kínálat javítását célzó reformja, valamint a szakképzésre és a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerekre összpontosító reform- és beruházáscsomag kíséri, amely javítja munkaerőpiaci relevanciájukat. A VET tekintetében a terv célja a szakképzési infrastruktúrák és berendezések korszerűsítése, a meglévő tantervek korszerűsítése és új szakmai profilok kialakítása, többek között az energia, a környezetvédelem és a digitális gazdaság területén. A terv továbbá új kiválósági stratégiát határoz meg az egyetemeken, amelynek célja az egyetemek kutatási teljesítményének és oktatási minőségének javítása a kutatási és oktatási infrastruktúrák korszerűsítésére irányuló beruházások, a kutatási projektek és doktori projektek támogatása révén, a magánszektorral együttműködésben, valamint a vendégprofesszori programok hozzájárulásával. Ezek a reformok az oktatási rendszer digitalizálására irányuló beruházásokkal párosulnak, amelyek nagy részét az általános és középiskolák interaktív tanulási rendszereire, valamint az alacsony jövedelmű családok tanulói és diákjai számára informatikai eszközök vásárlására szolgáló utalványokra fordítják. 

A komponens összhangban van az oktatásba, a foglalkoztathatóságba és a készségekbe való beruházásra, valamint a közigazgatás digitalizálásának javítására irányuló országspecifikus ajánlásokkal (2020. évi 3. és 2019. évi 2. országspecifikus ajánlás). A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

I.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform: Az egész életen át tartó tanulás új stratégiája: Görögország kompetenciafejlesztési és átképzési rendszerének korszerűsítése és korszerűsítése (az intézkedés azonosítója: 16913)

A reform célja az egész életen át tartó tanulás keretének javítása annak érdekében, hogy javuljon annak minősége és munkaerőpiaci relevanciája. A reformnak különösen lehetővé kell tennie a munkaerőpiac keresleti igényeinek jobb nyomon követését és kielégítését a különböző minisztériumok és ügynökségek meglévő adatkészleteinek korszerűsítése, korszerűsítése és összekapcsolása révén, ideértve a 2016-ban létrehozott munkaerőpiaci diagnosztikai mechanizmust is. A reform emellett létrehozza az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges számlákat (Lifelong Skilling Accounts, STA), amelyek várhatóan a személyre szabott igényektől függően a folyamatos képzés nyújtásának fő eszközeként szolgálnak, valamint létrehozza a támogatható képzést nyújtók új nemzeti listáját, amely az oktatókra minimálisan input-alapú minőségi kritériumokat alkalmaz. Végezetül a reform eredményeként létre kell hozni egy új irányítási struktúrát, a Nemzeti Készségtanácsot, amelynek székhelye az OAED-ben lesz, és amely felel a nemzeti készségfejlesztési stratégia éves frissítésének kialakításáért. A reformot a különböző népességcsoportokra irányuló horizontális továbbképzési programokba való beruházás kíséri, amelyek célja a) alap- és középszintű digitális készségek, b) zöld készségek és c) pénzügyi jártasság biztosítása. A reform és a beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: Kiválósági stratégia az egyetemeken és innováció (az intézkedés azonosítója: 16289)

A reform célja a görög egyetemek kutatási teljesítményének és extroverziójának fokozása, többek között képzett és kiemelkedő tudományos személyzet és kutatók vonzása révén, valamint a hallgatóknak kínált oktatás minőségének és munkaerőpiaci relevanciájának javítása. A reform a) 70 kutatási projektből (kutatási kiválósági klaszterek) álló finanszírozási rendszert irányoz elő prominens nemzeti vagy nemzetközi tudósok számára annak érdekében, hogy ösztönözzék őket arra, hogy Görögországban innovatív és együttműködésen alapuló kutatási projekteket hajtsanak végre magánszektorbeli vállalatokkal; finanszírozási rendszer (Visiting Professorships) – elsősorban az EU-n kívüli egyetemeket megcélozva – a külföldi egyetemeken vagy kutatóintézetekben dolgozó 250 kiemelkedő tudományos munkatársat arra ösztönözve, hogy legfeljebb három évig csatlakozzanak görög egyetemekhez, és vegyenek részt a görögországi vagy külföldi magánszektorbeli vállalatokkal folytatott, együttműködésen alapuló kutatási projektekben; a kiválasztott görög egyetemek, valamint alkalmazott tudományok és technológia egyetemi egységei kutatási és oktatási infrastruktúrájának korszerűsítése; d) 249 PhD-program finanszírozása az iparban három éven keresztül, magánszektorbeli vállalatokkal együttműködésben; a kiválósági kritériumokon alapuló finanszírozás biztosítása egyéni kutatók vagy kutatócsoportok számára; f) Az oktatói tanúsítvány kidolgozásának finanszírozása, amely az iskolai oktatók pedagógiai alkalmasságának tanúsítására szolgáló program (kísérleti gyakornoki program keretében fél éves egyetemi képzés és fél éves tanítás 30 000 tanárjelölt számárapróbapályázataként) és g) a görög nemzeti könyvtárak hálózatának digitális átalakítása. A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: A tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszer megerősítése (az intézkedés azonosítója: 16794)

A reform célja az állami foglalkoztatási szolgálat (OAED EPAS) tanulószerződéses gyakorlati képzést nyújtó szakiskoláinak helyreállítása a szakoktatásra és -képzésre (VET) és a fiatalok foglalkoztatására vonatkozó kormányzati stratégia szerves részeként. A reform különösen a következőket foglalja magában: 1. a nemzeti szakképzési rendszer új jogi keretének bevezetése; 2. Az OAED szakképzési iskoláinak minőségellenőrzését javító új rendszer (EPAS) kialakítása és megvalósítása, a rendszer eredményeinek értékelése, valamint a diákok munkaerőpiaci előrehaladásának és teljesítményének nyomon követése; 3. A tanulási folyamatok egyszerűsítése és olyan új módszerek és eszközök integrálása, mint az e-tanulási platformok és a digitalizált képzési tartalmak, mind a tanulószerződéses tanulók, mind az oktatók számára; 4. A jelenlegi tantervek értékelése, újratervezése és aktualizálása (a szociális partnerek és a munkáltatók hozzájárulásával) annak érdekében, hogy azok jobban igazodjanak a tényleges munkaerőpiaci igényekhez; 5. A szakképzési infrastruktúra megújítása és korszerűsítése (laboratóriumok és berendezések); 6. Az EPAS épületek felújítása az energiahatékonyság és a térbeli funkcionalitás javítása érdekében; 7. A virtuális valóság technológiájának integrálása a mindennapi tanulási modulokba; 8. Ad hoc partnerségek előmozdítása a munkaadókkal és a kamarákkal, valamint az EPAS kísérleti iskoláinak létrehozása; 9. Iskolák építése a zöld átálláshoz kapcsolódó szakmák számára; 10. A meglévő karrierirodák hálózatának bővítése; 11. Széles körű „oktatóképzési” program végrehajtása az EPAS-iskolákban; 12. A tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszer népszerűsítését célzó kommunikációs kampány finanszírozása. Az odaítélt támogatások külön része hozzájárul a zöld készségekhez és munkahelyekhez, valamint a zöld gazdasághoz. A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Az energiahatékonysági felújításoknak és intézkedéseknek meg kell felelniük i. az épületfelújításról szóló (EU) 2019/786 bizottsági ajánlásban meghatározott, legalább közepes szintű felújításnak, vagy b) az előzetes kibocsátásokhoz képest átlagosan legalább 30 %-kal csökkenteniük kell a közvetlen és közvetett ÜHG-kibocsátást. Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban. Az intézkedés előírja az építési munkálatokat végző gazdasági szereplők számára annak biztosítását, hogy az építési területen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék legalább 70 tömegszázalékát (kivéve a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló, 2000. május 3-i 2000/532/EK határozattal (az értesítés a C(2000) 1147. számú dokumentummal történt) létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriájában említett, természetesen előforduló anyagokat) a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal összhangban készítsék elő újrahasználatra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve a más anyagok helyettesítésére szolgáló hulladékfeltöltési műveleteket.

Reform: Munkaerő-készség, átképzés és továbbképzés egy megreformált képzési modell révén (Vocational Education & Képzési Reform) (az intézkedés azonosítója: 16792)

A reform célja 1. a minőségellenőrzés javítása (például a gyakornokok előrehaladását és teljesítményét nyomon követő értékelési rendszerek) az állami foglalkoztatási szolgálat (OAED) szakképzési egységeiben, 2. moduljuk naprakésszé tétele a jelenlegi és jövőbeli munkaerőpiaci igényeknek megfelelően, az OAED aktív munkaerőpiaci politikáinak átfogó reformjának részeként; 3. az e-tanulás és a képzési tartalmak digitalizálásának előmozdítása; 4. a foglalkoztatási és szakképzési számlák reformja, amely a munkavállalók szakképzési programjait finanszírozza. Ehhez társulnak a laboratóriumok felújítására és a berendezések beszerzésére irányuló beruházások. A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: A szakoktatás és szakképzés korszerűsítése (az intézkedés azonosítója: 16934)

A javasolt reform célja a 4763/2020. sz. törvény végrehajtásának felgyorsítása. A javasolt intézkedések várhatóan 1. hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakoktatás és -képzés vonzó oktatási pályává váljon, 2. erősítik az oktatás és a munkaerőpiaci igények közötti kapcsolatot, és 3. biztosítják a kettős zöld és digitális átálláshoz szükséges készségeket, és javítják a foglalkoztatási kilátásokat, különösen a fiatalok esetében. A reform a következő komponensekből áll: öt tematikus és tíz kísérleti IEK (szakmai képzési intézet) tervezése és fejlesztése épületek felújítása, berendezések és anyagok biztosítása, új tantervek és képzési programok kidolgozása, valamint az oktatók kiegészítő oktatása/képzése révén; 25 minta Szakmai Lyceums (EPAL-modell) tervezése és fejlesztése épületek felújítása, berendezések és anyagok biztosítása, új tantervek és képzési programok kidolgozása, valamint oktatói személyzetük kiegészítő oktatásának/képzésének biztosítása révén (ΕPΑL minta); a Képesítési és Szakmai Orientációs Nemzeti Szervezet (EOPPEP) digitális szolgáltatásainak bővítése, valamint egy e-tanulási szakképzési platform kialakítása, amely a meglévő tananyagokat e-tanulási modulokká alakítja át; 200 szakmai profil kidolgozása és tanúsítása, többek között az energia, a környezetvédelem és a digitális gazdaság területén. Valamennyi projekt célja a nők szakképzésben való részvételének ösztönzése és vezetői készségeik fejlesztése. A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: Az oktatás digitális átalakítása (az intézkedés azonosítója: 16676)

A beruházás előirányozza az oktatás digitális átalakítását a tartalom, az infrastruktúra és a szolgáltatások tekintetében, és a tantervek aktualizálására, a szolgáltatások racionalizálására és az oktatási eredmények nyomon követésére irányuló átfogó reformstratégia kíséri. A beruházás a következő komponensekből áll: Digitális tartalmak az iskolákban; digitális berendezések az iskolákban; az iskolai tanárok szakmai továbbképzése, valamint az iskolákban és egyetemeken nyújtott digitális szolgáltatások. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházások: A szakképzés korszerűsítése: Laboratóriumi felszerelés biztosítása az IEK, EPAL, középiskola utáni tanítási osztály és szakképzési iskolák laboratóriumi központjai számára (az intézkedés azonosítója: 16933)

E beruházás célja a szakképzési intézmények laboratóriumi infrastruktúrájának korszerűsítése és korszerűsítése Görögország-szerte, különösen a szakképzési intézmények (IEK), a szakközépiskolák (EPAL), a középiskola utáni tanítási osztály és a szakképző iskolák tekintetében. Ez a beruházás kiegészíti a szakoktatás és -képzés korszerűsítésének reformját. A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

I.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

5. kiemelt beruházás: Az egész életen át tartó tanulás új stratégiája: Görögország kompetenciafejlesztési és átképzési rendszerének korszerűsítése és korszerűsítése

11. csoport: A munkahelyteremtés és a munkaerőpiaci részvétel ösztönzése/oktatás, szakképzés és készségek – OAED – Reform & beruházások

●Az OAED helyi ÁFSZ-ek szerkezetátalakítása és újramárkázása (KPA2) (ID: 16941)

●Aktív munkaerőpiaci reform (ID: 16747)

●A tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszer megerősítése (ID: 16794)

●A Passzív Munkaerőpiaci Politikák reformja a foglalkoztatásra való átállás támogatása érdekében (ID: 16746)

●Munkaerő-kölcsönzés, átképzés és továbbképzés egy megreformált képzési modell révén (Vocational Education & Képzési Reform) (ID: 16792)