EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.6.16.

COM(2021) 322 final

2021/0156(NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Spanyolország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

{SWD(2021) 147 final}

2021/0156 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Spanyolország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A Covid19-járvány rendkívül káros hatást gyakorolt Spanyolország gazdaságára. 2019-ben Spanyolország egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) az uniós átlag 84,8 %-ának felelt meg. A Bizottság 2021. tavaszi előrejelzése szerint Spanyolország reál-GDP-je 10,8 %-kal csökkent 2020-ban, 2020-ban és 2021-ben kumulatívan pedig várhatóan 5,6 %-kal esik vissza. A középtávú gazdasági teljesítményre régebb óta hatást gyakorló szempontok közé tartozik a magas munkanélküliségi ráta és a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók magas aránya; a külső, a magán- és az államadósság nagy állománya; a strukturálisan alacsony termelékenységnövekedés; valamint a beruházások elmaradása.

(2)A Tanács 2019. július 9-én és 2020. július 20-án az európai szemeszter keretében ajánlásokat intézett Spanyolországhoz. Konkrétan, az államháztartást illetően a Tanács azt ajánlotta Spanyolországnak, hogy őrizze meg a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, a kormányzat minden szintjén erősítse meg a költségvetési és közbeszerzési kereteket, tegyen meg minden szükséges intézkedést a világjárvány hatékony kezelése és az egészségügyi rendszer rezilienciájának és kapacitásának megerősítése, a gazdaság működőképességének fenntartása és az elkövetkező helyreállítás támogatása érdekében, továbbá – amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik – folytasson a prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát, egyúttal fokozza a beruházásokat. A foglalkoztatás területén a Tanács azt ajánlotta, hogy mozdítsa elő a határozatlan idejű szerződésekre való áttérést, támogassa a foglalkoztatást a munkahelyek megőrzését célzó intézkedések, hatékony foglalkoztatási ösztönzők és készségfejlesztés révén, valamint erősítse meg a foglalkoztatási és szociális szolgálatok kapacitását, továbbá a munkanélküliek védelmét, főként az atipikus munkavállalók esetében. Az oktatás és a készségek területén a Tanács azt ajánlotta, hogy javítsa a digitális tanuláshoz való hozzáférést, szorítsa vissza a korai iskolaelhagyást, javítsa az oktatási eredményeket, valamint fokozza az oktatás és a vállalkozások közötti együttműködést annak érdekében, hogy javuljon a munkaerőpiac szempontjából releváns készségek és képesítések biztosítása, különösen az információs és kommunikációs technológiák tekintetében. A szociálpolitika területén a Tanács a családok támogatásának javítását, a minimumjövedelmi rendszerek hatálya hiányosságainak kezelését és a nemzeti munkanélküliségi támogatás széttöredezettségének csökkentését ajánlotta. A beruházások területén a Tanács azt ajánlotta Spanyolországnak, hogy ütemezze előre a kiforrott közberuházási projekteket, ösztönözze a magánberuházásokat, és helyezze a beruházások középpontjába a zöld és digitális átállást, mindenekelőtt a kutatás és az innováció, a tiszta és hatékony energiatermelés és -felhasználás, az energetikai infrastruktúra és az energiahálózatok más uniós hálózatokkal való összekapcsolása, a vasúti teherszállítási infrastruktúra, a víz- és hulladékgazdálkodás, valamint a fenntartható közlekedés előmozdítását. Az üzleti környezet területén a Tanács azt ajánlotta, hogy folytassa a piac egységességéről szóló törvény végrehajtását, és gondoskodjon a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és az önfoglalkoztatók számára likviditást biztosító intézkedések hatékony végrehajtásáról, többek között a késedelmes fizetések kivédése révén. Végül, a közigazgatás területén a Tanács azt ajánlotta Spanyolországnak, hogy javítsa a különböző kormányzati szintek közötti koordinációt. Az említett országspecifikus ajánlások végrehajtása terén a helyreállítási és rezilienciaépítési terv benyújtásakor elért eredmények vizsgálata alapján a Bizottság megállapítja, hogy jelentős előrelépés történt azon konkrét ajánlás kapcsán, miszerint az ország a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésével összhangban tegyen meg minden szükséges intézkedést a világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és az elkövetkező helyreállítás támogatása érdekében.

(3)A Bizottság 2021. június 2-án Spanyolországra vonatkozóan közzétette az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke szerinti részletes vizsgálat eredményeit 2 . Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Spanyolországban makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn, különösen olyan, határokon átnyúló jelentőségű sebezhetőségek miatt, amelyek a magas munkanélküliségi rátával jellemzett környezetben magas külső és belső, állami és magánadóssághoz kapcsolódnak.

(4)[Az euróövezethez tartozó tagállamok gazdaságpolitikájára vonatkozó ajánlásában a Tanács egyebek mellett azt ajánlotta az euróövezeti tagállamoknak, hogy – többek között helyreállítási és rezilienciaépítési terveik révén – biztosítsanak a gazdaság helyreállítását támogató szakpolitikai irányvonalat, és javítsák tovább a konvergenciát, a rezilienciát, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést. A tanácsi ajánlás azt is tartalmazta, hogy erősítsék meg a nemzeti intézményi kereteket, biztosítsák a makroszintű pénzügyi stabilitást, valamint teljesítsék ki a gazdasági és monetáris uniót és erősítsék meg az euró nemzetközi szerepét.] [If the Council recommendation is not adopted by the time of the CID adoption, please remove the recital]. 

(5)2021. április 30-án Spanyolország az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően benyújtotta a Bizottságnak nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét. A terv benyújtását a helyi és regionális önkormányzatok, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek, az ifjúsági szervezetek és más érdekelt felek bevonásával a nemzeti jogi kerettel összhangban lefolytatott konzultációs folyamat előzte meg. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervekkel kapcsolatos nemzeti felelősségvállalás alátámasztja azok sikeres végrehajtását, tartós nemzeti szintű hatását és európai szintű hitelességét. Az említett rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság a rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban értékelte a helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét.

(6)A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek az (EU) 2021/241 rendelettel létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelettel 3 létrehozott Európai Uniós Helyreállítási Eszköz általános célkitűzéseit kell követniük a Covid19-válságot követő helyreállítás támogatása érdekében. Elő kell mozdítaniuk az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját azáltal, hogy hozzájárulnak az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikkében említett hat pillérhez.

(7)A tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása Unió-szerte összehangolt beruházási és reformtörekvéseket jelent majd. E reformok és beruházások összehangolt és egyidejű végrehajtása, valamint a határokon átnyúló projektek végrehajtása révén a reformok és beruházások kölcsönösen erősítik majd egymást, és pozitív továbbgyűrűző hatásokat eredményeznek az egész Unióban. Ezért az eszköz által a tagállamok növekedésére és munkahelyteremtésére gyakorolt hatás körülbelül egyharmada más tagállamokból eredő továbbgyűrűző hatásokból fog származni.

A hat pillérhez hozzájáruló kiegyensúlyozott válasz

(8)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjával és V. mellékletének 2.1. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nagymértékben („A” minősítés) átfogó és kellően kiegyensúlyozott választ jelent a gazdasági és társadalmi helyzetre, ezáltal megfelelően hozzájárul az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikkében említett hat pillér mindegyikéhez, és figyelembe veszi a konkrét kihívásokat és az érintett tagállam pénzügyi allokációját.

(9)A terv legfontosabb, több területre kiterjedő cselekvési irányvonalai a zöld és digitális pillérhez, valamint a társadalmi és területi kohézióhoz és a nemek közötti egyensúlyhoz kapcsolódnak, és azokat megfelelő reformok és beruházások támasztják alá. A terv zöld komponensei többek között a fenntartható mobilitás, az épületfelújítás, a biológiai sokféleség (beleértve az agrár-élelmiszeripari és halászati rendszerek átalakítását és az ökoszisztémák megőrzését, beépítve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást), a körforgásos gazdaság, a víz- és hulladékgazdálkodás, az energetikai és közlekedési infrastruktúrák, valamint a megújuló energia (beleértve a megújuló hidrogént) támogatására irányuló megfelelő intézkedéseket foglalnak magukban. A zöld átállás a terv vezérfonalát jelenti, a költségvetési rendszer korszerűsítésétől (ideértve a zöld adózásra vonatkozó intézkedéseket) kezdve a zöld átálláshoz szükséges készségek és munkahelyek támogatását célzó intézkedésekig. Ami a digitális pillért illeti, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv számos olyan komponenst tartalmaz, amelyek várhatóan közvetlenül hozzá fognak járulni az ország digitális átalakulásához és tartós eredményekkel járnak. Jelentős beruházások fogják támogatni a digitális infrastruktúrákat (ideértve a konnektivitást, a kiberbiztonságot és az 5G-t), az ipar, többek között a kkv-k digitalizációjának és korszerűsítésének folyamatát, a közigazgatás digitalizációját (beleértve az igazságszolgáltatást és az egészségügyi rendszereket is), valamint a digitális készségek megszerzését (a formális oktatás, a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás terén).

(10)A terv komponenseinek többsége várhatóan az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés pilléréhez járul hozzá, és intézkedések széles köre irányul a versenyképesség és a termelékenység megerősítésére, valamint a kutatás, a fejlesztés és az innováció fokozására. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez kapcsolódó komponensek közé tartoznak az iparpolitika, a kkv-k, az idegenforgalom, valamint a kutatás-fejlesztés és innováció támogatását célzó intézkedések. A terv harminc komponense közül tizennyolc várhatóan kifejezetten a társadalmi és területi kohézió pilléréhez járul hozzá olyan intézkedésekkel, amelyek megerősítik a régiók közötti fenntartható mobilitást, digitalizáció révén javítják a vidéki területeken az oktatási lehetőségeket, továbbá erősítik a szociális lakhatásra, a szociális szolgáltatások és a befogadási politikák korszerűsítésére és megerősítésére, valamint az aktív munkaerőpiaci intézkedések korszerűsítésére irányuló beruházásokat. A határozatlan idejű munkaszerződések alkalmazásának a munkaerőpiacon való kiterjesztését vagy a méltányosabb adózást célzó intézkedések várhatóan pozitív hatást gyakorolnak a társadalmi kohézióra. Ahhoz, hogy a rendelet 3. cikkében említett területi kohézió pillérére lehessen építeni, az eszköz végrehajtása során Spanyolországban törekedni kell különösen a különböző régiók fejlettségi szintjei közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentésére. Az EUMSZ 349. cikkével összhangban különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hozzájáruljon a Kanári-szigetek – az EU egyik olyan állandó korlátokkal rendelkező legkülső régiója, amelyeket egyedi intézkedésekkel kell kezelni – fejlesztéséhez.

(11)A terv több komponense támogathatja majd az egészségügyi, valamint a gazdasági, társadalmi és intézményi reziliencia pillérét. Például az egészségügyi rendszer megerősítésére és a közigazgatás korszerűsítésére irányuló komponensek célja a reziliencia fokozása e két területen, míg az adórendszer – többek között az adócsalás hatékonyabb megelőzése révén történő – korszerűsítésére irányuló, és a kiadások hatékonyságának fokozására törekvő reformok a gazdasági és társadalmi rezilienciát fogják javítani. Más intézkedések erősítik az országnak a természeti tőkéje megőrzésére és a természeti katasztrófákra való reagálásra irányuló kapacitását. A következő generációval kapcsolatos szakpolitikák pillérét az oktatási rendszerre (például a kisgyermekkori nevelés és gondozás, valamint a szakképzés kínálatának bővítésére), a digitális készségekre (például a kiszolgáltatott helyzetben lévő diákokat érintő digitális szakadék kezelésére) és a munkaerőpiacra (például az ifjúsági munkanélküliség elleni új cselekvési tervre) irányuló intézkedések támogatják. Idetartozik a családok sokféleségére vonatkozó törvény elfogadása, amely – a gyermekszegénység visszaszorításának céljával – magában foglalja a családi ellátások felülvizsgálatát.

Az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének kezelése

(12)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és V. mellékletének 2.2. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan hozzájárul a Spanyolországnak címzett, releváns országspecifikus ajánlásokban és adott esetben az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke alapján tett ajánlásokban, illetve a Bizottság által az európai szemeszter keretében hivatalosan elfogadott más releváns dokumentumokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez („A” minősítés), beleértve azok költségvetési vonatkozásait is.

(13)Megállapítható, hogy a világjárványra adott azonnali költségvetés-politikai válasszal kapcsolatos ajánlásokkal a spanyol terv nem foglalkozik, mindazonáltal a tagállam az általános mentesítési rendelkezéssel összhangban 2020-ban és 2021-ben megfelelő és kielégítő intézkedéseket hozott a gazdaság költségvetési eszközökkel történő azonnali támogatása érdekében. Ezenfelül az az ajánlás, hogy az ország tegyen kellő előrehaladást a középtávú költségvetési célkitűzés felé 2020-ban, már nem releváns, egyrészt a kapcsolódó költségvetési időszak lejárta, másrészt a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének a világjárvány okozta válsággal összefüggő, 2020. márciusi aktiválása miatt.

(14)A terv egymást kölcsönösen erősítő reformok és beruházások széles körét foglalja magában, amelyek hozzájárulnak a Tanács által az európai szemeszter keretében 2019-ben és 2020-ban Spanyolországnak címzett, országspecifikus ajánlásokban felvázolt gazdasági és társadalmi kihívások összességének vagy jelentős részének hatékony kezeléséhez, főként a következő területeken: foglalkoztatás, például a munkaerőpiaci szegmentáció, az aktív munkaerőpiaci szakpolitikák és az állami foglalkoztatási szolgálatok kapacitása; oktatás és készségfejlesztés, például a korai iskolaelhagyás, valamint a munkaerőpiac szempontjából releváns, köztük digitális készségek; szociálpolitika, például a minimumjövedelmi rendszerek, a munkanélküliségi ellátások és a családtámogatás; beruházások, például a zöld és digitális átállás, stratégiai ágazatok, valamint a kutatás és innováció; üzleti környezet, például a piaci egységről szóló törvény, a késedelmes fizetések és a fizetésképtelenségi keret; közigazgatás és közbeszerzés.

(15)A terv jogalkotási reformokat tartalmaz annak érdekében, hogy többek között a szerződések választékának egyszerűsítése és a határozatlan idejű munkaszerződések alkalmazásának általánossá tétele révén a magán- és a közszférában csökkenjen a határozott idejű munkaszerződések alkalmazása. Az aktív munkaerőpiaci szakpolitikák területét érintő reformoknak és beruházásoknak kiemelten kell kezelniük a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokat, mindenekelőtt az ifjúsági munkanélküliség leküzdését célzó cselekvési terv, valamint a munkaerő-felvételi ösztönzők racionalizálása révén. Ezeket az intézkedéseket az állami foglalkoztatási szolgálatok digitalizációja révén kell támogatni, azzal a céllal, hogy hatékonyabb segítséget nyújtsanak az álláskeresők és az átmeneti szakaszban lévő munkavállalók számára.

(16)A csökkentett munkaidős foglalkoztatás kapcsán szerzett tapasztalatok alapján a terv célja továbbá egy új rugalmassági és stabilizációs mechanizmus létrehozása, amely belső rugalmasságot biztosít a vállalkozásoknak és stabilitást a munkavállalóknak a ciklikus vagy strukturális sokkhatásokkal szemben, különös hangsúlyt helyezve a képzésre. Ez a mechanizmus várhatóan biztosítja a hatékony továbbképzést és átképzést, és elősegíti a munkavállalók önkéntes mobilitását vállalkozásokon belül és azok között, a munkahelyek megőrzésére vonatkozó országspecifikus ajánlás teljesítése érdekében.

(17)A tervben foglalt számos munkaerőpiaci reform még a szociális párbeszéd eredményétől függ, ezért végleges kialakításukra később kerülhet sor. Ezek a reformok várhatóan egy olyan átfogó csomag részét képezik, amely támogatja a munkahelyteremtést és az újraelosztást, és kezeli a munkaerőpiaci szegmentációt. Mérföldköveket határoztak meg ahhoz kapcsolódóan, hogy ezeket a reformokat a szociális párbeszéd figyelembevételével és egy olyan átfogó megközelítés részeként kell végrehajtani, amely egyensúlyt teremt a rugalmasság és a biztonság iránti igény között a munkaerőpiacon. Ez különösen az új rugalmassági és stabilitási mechanizmusra, valamint a kollektív tárgyalások reformjára vonatkozik.

(18)A készségek területére irányuló egyéb beruházások és reformok mellett a 135 000 új szakképzési hely megteremtése, valamint a szakmai tapasztalat és nem formális képzés révén megszerzett szakmai készségek hivatalos akkreditációja hozzájárul a munkaerőpiac szempontjából releváns készségek és képesítések biztosításához, aminek az ország zöld és digitális átállását kísérnie kell. Az oktatás területén a korai iskolaelhagyás megelőzését szolgálja a kiszolgáltatott helyzetben lévő diákokat támogató 1 000 szolgáltatási egység létrehozása, valamint a gyengén teljesítő tanulókat támogató és részükre iránymutatást nyújtó program végrehajtása. Emellett a digitális tanuláshoz való hozzáférés várhatóan jelentősen javulni fog az eszközökbe és készségekbe történő beruházások, valamint online tanfolyamok kidolgozása révén.

(19)A terv az országos minimumjövedelmi rendszer kialakításának további javítását célzó reformot tartalmaz, és kísérleti programokba való beruházást irányoz elő a kedvezményezettek társadalmi és munkaerőpiaci integrációjának aktivizálási lehetőségek révén történő támogatása céljából. Mindkét intézkedés célja a releváns országspecifikus ajánlás teljesítése. Az egyéb olyan reformok, mint a családokról szóló új törvény, a szociális szolgáltatások korszerűsítése és az álláskeresési támogatás egyszerűsítése és javítása várhatóan támogatni fogják a szociálpolitika területére vonatkozóan régóta fennálló országspecifikus ajánlások kezelését.

(20)A terv által megvalósított közberuházások várhatóan több ágazatban is – beleértve a fenntartható és tiszta energiát és közlekedést, az épületfelújítást, az agrár-élelmiszeripari ágazatot, a halászatot, valamint az egészségügyet és a kulcsfontosságú digitális technológiákat – mozgósítják a magánberuházásokat, és ezáltal hozzájárulnak a beruházások területére vonatkozó országspecifikus ajánlások megvalósításához. Az olyan reformok, mint például a vállalkozások alapításáról és növekedéséről szóló jogszabály, amely a tervek szerint előmozdítja az előrehozott kifizetés kultúráját és megszünteti a szükségtelen és aránytalan szabályozási akadályokat, várhatóan javítják az üzleti klímát. Emellett a nemzeti közbeszerzési stratégia elfogadása hatékonyabbá kívánja tenni a közbeszerzést. A terv várhatóan hozzájárul a kutatási és innovációs szakpolitikák hatékonyságának növeléséhez is olyan intézkedések által, amelyek – egyéb intézkedések mellett – a kutatás és az innováció irányításának minden szinten történő megerősítésére és az egyetemi rendszerben és az állami kutatószervezeteknél végzett állami kutatás átszervezésére törekednek. Intézkedések irányulnak a különböző kormányzati szintek közötti koordináció megerősítésére is, többek között a központi és regionális kormányzati informatikai platformok közötti interoperabilitás biztosításával.

(21)Az államháztartás területét érintő kihívások kezelése érdekében a terv a kiadási felülvizsgálati rendszer irányításának megerősítését célzó intézkedéseket, továbbá a korábbi kiadási felülvizsgálatok nyomán tervezett reformok és az adórendszer reformjának végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalást tartalmaz. Az utóbbira azt követően kerülhet sor, hogy egy adószakértői bizottság ajánlásokat tesz közzé az államháztartás fenntarthatóságának javítására és a hatékonyságnövelésre vonatkozóan. Ezzel összefüggésben a családtámogatási rendszert felül kell vizsgálni hatékonyságának növelése céljából. Emellett a terv jelentős intézkedéseket tartalmaz az egészségügy területén, beleértve a csúcstechnológiai berendezésekbe történő beruházásokat, az egészségügyi rendszer rezilienciájára és kapacitására vonatkozó országspecifikus ajánlás végrehajtásának elősegítése érdekében.

(22)Végül, a terv kiterjed a nyugdíjrendszer reformjára is, amelynek célja a rendszer megfelelőségének és hosszú távú fenntarthatóságának megőrzése. Egyes intézkedéseket, például a felülvizsgált indexálási rendszert, a késői nyugdíjba vonulás ösztönzőit és a korengedményes nyugdíjjal kapcsolatos szabályozási változtatásokat szociális párbeszéd keretében kell megvitatni. E reform és a szociális partnerekkel megvitatott egyéb reformok – például a munkaerőpiac rugalmasságát és stabilitását célzó új mechanizmus – végleges kialakításának összeegyeztethetőnek kell lennie az államháztartás közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóságával.

(23)Az előbbiekben említett kihívások kezelése révén a terv várhatóan hozzájárul a Spanyolországban fennálló egyensúlyhiányok 4 korrekciójához is, nevezetesen a magas külső és belső állami és magánadósság tekintetében, a magas munkanélküliséggel jellemzett környezetben.

A növekedési potenciálhoz, a munkahelyteremtéshez, valamint a gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciához való hozzájárulás

(24)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének c) pontjával és V. mellékletének 2.3. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan jelentős hatást gyakorol („A” minősítés) a növekedési potenciál megerősítésére, a munkahelyteremtésre, valamint az érintett tagállam gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciájára, hozzájárulva a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, többek között a gyermekekre és fiatalokra vonatkozó szakpolitikák előmozdítása révén, valamint a Covid19-válság gazdasági és társadalmi hatásának enyhítéséhez, ezáltal fokozva az Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és konvergenciát.

(25)A Bizottság szolgálatai által készített szimulációkból kiderül, hogy a terv alkalmas arra, hogy Spanyolország GDP-jét 2024-ig 1,8–2,5 % közötti mértékben növelje 5 . A Spanyolország által a terv keretében előterjesztett beruházások és reformok együttese várhatóan több csatornán keresztül ösztönzi a gazdasági növekedést, így például javítja a teljes tényezőtermelékenységet, növeli a kereskedési kapacitást és fejleszti a készségeket, megszünteti a beruházások akadályait és fokozza a munkaerőpiac hatékonyságát. Várhatóan az oktatás és készségek, a digitalizáció, a kutatás és az innováció területét érintő reformok és beruházások járulnak hozzá legnagyobb mértékben a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.

(26)A tervben felvázolt reformok és beruházások alkalmasak arra, hogy kezeljék a spanyol gazdaság külgazdasággal kapcsolatos jelentős sebezhetőségét. Például a kutatásra és innovációra, a munkaerő átképzésére és továbbképzésére, valamint a kkv-k nemzetközivé válásának támogatására irányuló beruházások növelhetik a vállalkozói szféra versenyképességét. A megújuló energiába és az energiahatékonyságba történő beruházások továbbá csökkenthetik az energiaimportot. A terv részben hozzájárul az ország jelenlegi sebezhetőségének költségvetési szempontból történő kezeléséhez. Az adócsalás elleni küzdelemre és annak megelőzésére, valamint a közkiadások hatékonyabbá tételére irányuló tervezett szakpolitikák – többek között a közbeszerzés és az adózás területét érintő reformok révén – várhatóan megalapozzák a költségvetési és a közbeszerzési keret megerősítését. Emellett a terv várhatóan hatékonyan csökkenti a területi egyenlőtlenségeket a vidéki területeken és a kisebb településeken jelentkező demográfiai kihívások kezelését célzó reformok és beruházások révén, így például az 5 000 főnél kevesebb lakosú települések energiahatékonyságának javítására irányuló célzott beruházásokkal, a szupergyors széles sávú hálózatok kiépítésével, a vidéki területeken a vállalkozói készségek előmozdításával és a klímasemleges gazdaságra való átállási folyamatból eredő kihívásokkal szembesülő területeken az igazságos átmenet támogatásával.

(27)A Spanyolország által benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek a korábbi országjelentésekben és a Spanyolországnak címzett országspecifikus ajánlásokban a társadalmi kohézióval összefüggésben azonosított kihívások kezelésére irányulnak, és amelyeket a szociális eredménytábla révén követnek nyomon. Konkrét intézkedésekkel – így például az álláskeresési támogatás egyszerűsítésével és javításával, a nem járulékalapú ellátások rendszerének egyszerűsítésével és a családi ellátások rendszerének felülvizsgálatával – kezelik a szociális védelmi rendszer gyenge pontjait, a gyermekszegénység csökkentése érdekében. A 2020 júniusában elfogadott nemzeti minimumjövedelem-rendszer teljes körű végrehajtását a rendszer kedvezményezettjeinek társadalmi-gazdasági integrációját támogató kísérleti projektekkel kell alátámasztani. Emellett a terv azáltal is erősíteni kívánja a társadalmi kohéziót és a szociális védelmi rendszert, hogy – a többi tagállam gyakorlatával összhangban – tartósan megőrzi a nyugdíjak vásárlóerejét.

(28)A terv számos olyan reformot és beruházást tartalmaz, amely hozzájárulhat a szociális jogok európai pillérének, valamint a 2021. május 7-i portói csúcstalálkozón jóváhagyott cselekvési terv végrehajtásához. Ezek olyan konkrét intézkedéseket foglalnak magukban, amelyek célja a fiatalok foglalkoztathatóságának javítása, a korai iskolaelhagyók arányának csökkentése és a koragyermekkori nevelésben és gyermekgondozásban részesülő gyermekek számának további növelése, valamint a fent ismertetettek szerint a szociális védelem megerősítése. Az aktív munkaerőpiaci politikák területén tervezett reformok közé tartozik a munkaerő-felvételi ösztönzők felülvizsgálata, a felnőttképzés megerősítése, valamint az állami foglalkoztatási szolgálatok reformja és digitalizációja. Ezeket a szakképzés és a digitális készségek területén végrehajtott reformok egészítik ki, és várhatóan javítják a munkavállalók foglalkoztathatóságát, ezáltal pedig növelik a foglalkoztatási rátákat és csökkentik a munkanélküliségi rátákat. Spanyolország tervei szerint közép- és hosszú távon a munkahelyteremtés és a munkahelyek minőségének javulása, a méltányosabb adózás, a hatékonyabb szociális védelem, valamint a koragyermekkori nevelésbe és gondozásba, a tartós ápolás-gondozásba, a szociális szolgáltatásokba és a szociális lakhatásba történő jelentős beruházások nyomán nagymértékben csökkenni fognak a jövedelmi egyenlőtlenségek.

A jelentős károkozás elkerülése

(29)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének d) pontjával és V. mellékletének 2.4. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan biztosítja, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok és beruházási projektek végrehajtására irányuló egyetlen intézkedés se okozzon jelentős kárt („A” minősítés) a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6 17. cikke értelmében (a jelentős károkozás elkerülését célzó elv). Az (EU) 2021/241 rendelettel és az Európai Bizottságnak a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásával 7  összhangban Spanyolország teljes körű értékelést végzett arról, hogy a tervben foglalt reformok és beruházási projektek végrehajtására irányuló egyetlen intézkedés sem okoz jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében.

(30)Mivel olyan intézkedésekre esett a választás – például az oktatás és képzés, a munkaerőpiac, a közigazgatás, a kultúra és a sport területén –, amelyek vagy jelentős mértékben hozzájárulnak a környezetvédelmi célkitűzésekhez, vagy előre láthatóan nem gyakorolnak hatást vagy jelentéktelen hatást gyakorolnak a környezeti célkitűzésekre, a várakozások szerint a tervben szereplő számos intézkedés eredendően nem okoz jelentős kárt. A többi intézkedésre vonatkozó értékelés azt mutatja, hogy azokat a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelést biztosító módon alakították ki. Ezen intézkedések közé tartoznak az ágazatokon és tevékenységeken átívelő széles körű támogatási rendszerek, például a kutatás-fejlesztés és innováció, valamint az ipar és a kkv-k támogatása. Spanyolország bizonyítékokkal és biztosítékokkal támasztotta alá, hogy az intézkedések várhatóan nem okoznak jelentős kárt a hat környezetvédelmi célkitűzés – nevezetesen az éghajlatváltozás mérséklése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, a körforgásos gazdaság, a környezetszennyezés megelőzése és csökkentése, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása – egyike kapcsán sem. Ahol szükséges, Spanyolország mérséklési intézkedések végrehajtását javasolta, vagy az intézkedések kialakításába specifikus elemeket épített a jelentős károkozás elkerülése érdekében, amit releváns mérföldköveken és célokon keresztül kell biztosítani. Ez a helyzet például az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerhez tartozó létesítményekre vonatkozó stratégiai projekteket támogató intézkedések, konkrét hulladékkezelési tevékenységek, a mezőgazdasági célú öntözés, valamint az ágazatokon és tevékenységeken átívelő, széles körű támogatási rendszerek esetében.

A zöld átálláshoz, többek között a biológiai sokféleség előmozdításához való hozzájárulás

(31)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének e) pontjával és V. mellékletének 2.5. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hozzájárulnak a biológiai sokféleségre is kiterjedő zöld átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek az (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint a terv teljes allokációjának 39,7 %-át kitevő összegben támogatnak éghajlat-politikai célkitűzéseket. Az (EU) 2021/241 rendelet 17. cikkének megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési terv összhangban van a 2021–2030 közötti időszakra szóló nemzeti energia- és klímatervben 8 (NEKT) foglalt információkkal.

(32)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmaz a zöld átálláshoz kapcsolódó reformokat és beruházásokat, amelyeken belül a lakások és a városi területek energetikai felújításával, a fenntartható mobilitással és a megújuló energiával kapcsolatos komponensek különösen nagy mértékben járulnak hozzá az éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításához. Ezáltal a Spanyolországra vonatkozó pénzügyi hozzájárulás lehetővé teszi az EU azon fokozott éghajlatvédelmi törekvésének eléréséhez szükséges beruházások előreütemezését, miszerint 2030-ra az 1990. évihez képest legalább 55 %-kal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást a 2050-re elérendő klímasemlegesség megvalósítása érdekében, amint arról az Európai Parlament és a Tanács az európai klímarendelet 9 keretében előzetesen megállapodott. Ami az energiahatékonyságot illeti, Spanyolország azzal járul hozzá az uniós célkitűzéshez, hogy a 2021–2030 közötti időszakra szóló integrált nemzeti energia- és klímatervében a primerenergia-fogyasztása 39,5 %-os csökkentését tervezi. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv célkitűzésként határozza meg a következők felújítását 2026. augusztus 31-ig: legalább 510 000 felújítási intézkedés részeként legalább 355 000 egyedi lakóépület, legalább 600 hektár városi térség, legalább 40 000 lakóépület és 690 000 m2 nem lakáscélú épület, legalább 26 000 lakóépület az 5 000 főnél kevesebb lakossal rendelkező településeken és városi területeken, és legalább 1 230 000 m2 középület. A tervben foglalt, a lakóépületek energetikai felújítására irányuló beruházások a nemzeti energia- és klímatervben erre a területre előirányzott állami támogatás jelentős részét képviselik. Hozzájárulnak majd a 2030-as energiamegtakarítási célhoz, és a NEKT-ben a felújítandó lakások számára vonatkozóan meghatározott célkitűzéshez. Mindazonáltal további közfinanszírozásra lesz még szükség a NEKT 2030-ra vonatkozó célkitűzésének eléréséhez szükséges beruházások teljes volumenének mozgósításához, és a magánberuházások bevonása érdekében egy viszonylag magasabb tőkeáttételi hatás biztosításához. A megújuló energiára irányuló reformok és beruházások várhatóan jelentősen erősítik majd a spanyolországi megújuló energiaforrások fejlesztését és alkalmazását, továbbá hozzájárulnak ahhoz, hogy teljesüljön a megújuló energiaforrások részarányára vonatkozó, a nemzeti energia- és klímatervben 2030-ra meghatározott 42 %-os célkitűzés. A terv (közel 4 GW nagyságú) innovatív megújuló energiaforrás iparban és épületekben történő felhasználásának támogatását, valamint a megújuló energiaforrások szigeteken történő felhasználásának támogatását foglalja magában. A villamosenergia-infrastruktúrára irányuló intézkedések célja az intelligens hálózatok előmozdítása, valamint a rugalmassági intézkedések és az energiatárolás kialakítása. Ennek megvalósításához a reformok olyan keret létrehozását célozzák, amely elősegíti a megújuló energiaforrások energetikai rendszerbe való integrálását, az energiatárolás bevezetését, valamint a keresletszabályozást és a rugalmassági szolgáltatásokat. A tervben a megújuló hidrogénre irányuló beruházás is szerepel, ami hozzájárul Spanyolország azon általános törekvéséhez, hogy 2030-ra 4 GW nagyságú, hidrogén elektrolízissel történő előállítására alkalmas kapacitást hozzon létre megújuló hidrogén termeléséhez, továbbá akár 200 hidrogéntöltő állomást állítson fel. Ez várhatóan segíti a kibocsátáscsökkentési nehézségekkel szembesülő ágazatok, például az ipar és közlekedés dekarbonizációját.

(33)A tervben szereplő intézkedések hozzájárulnak ahhoz, hogy Spanyolország elérje az (EU) 2018/842 közös kötelezettségvállalási rendelet 10 szerinti ágazatokban – beleértve a közlekedést, a mezőgazdaságot, a hulladékágazatot és az építőipart – az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2005-höz képest 26 %-os csökkentésére irányuló jelenlegi 2030-as célját. A fenntartható mobilitásba történő beruházások célja a közlekedésből származó kibocsátás csökkentése, mivel az üvegházhatásúgáz-kibocsátás továbbra is ebben az ágazatban növekszik a legnagyobb mértékben. A terv hozzá fog járulni Spanyolország azon általános törekvéséhez, hogy 2023-ra 80 000–110 000 elektromos töltőállomást építsen ki, továbbá legalább 250 000, hálózatról tölthető elektromos járműből álló állományt hozzon létre. Emellett ösztönözni fogja a magánvállalkozásokat arra, hogy cseréljék le személy- és teherszállító flottájukat tisztább járművekre. Ezenfelül a terv alacsony kibocsátási zónákat hoz létre a településeken és ösztönözni fogja az aktív, például kerékpáros és gyalogos közlekedési módok használatát, valamint javítja és előmozdítja a városi tömegközlekedés, többek között a vasút használatát azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a személygépkocsi-forgalom 2030-ig 35 %-kal történő csökkentéséhez, valamint a légszennyezés visszafogásához. A terv továbbá beruházásokat foglal magában az árufuvarozás közútról vasútra történő modális váltása kapcsán, többek között az atlanti és mediterrán TEN-T folyosók 1 400 kilométeres szakaszának véglegesítését, a hidrogénre vagy villamos energiára való átállás céljából a vasúti vontatóberendezésekbe való beruházásokat, valamint intermodalitási csomópontok fejlesztését és a kikötők vasúti megközelíthetőségének javítását.

(34)Ami a biodiverzitást illeti, a terv az új uniós biodiverzitási stratégiával összhangban például az értékes erdei szénelnyelők tűzmegelőzés és fokozottabb tűzvédelem révén történő megőrzésére, valamint a szén-dioxid-elnyelés megerősített fenntartható erdőgazdálkodási fellépések révén történő növelésére irányuló intézkedéseket tartalmaz. A 2026. június 30-ig 50 000 hektár – többek között vizes élőhely – biológiai sokféleségének megőrzésére, valamint ökoszisztémák helyreállítására –a cél 2024. december 31-ig 30 000 hektárnyi terület ökoszisztémájának helyreállítása – fordított beruházások valószínűleg szintén hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz. Intézkedések kapcsolódnak a tengeri és szárazföldi ökoszisztémák és azok biológiai sokféleségének védelméhez, megőrzéséhez és helyreállításához. A terv ezenfelül támogatja az ökológiai folytonosságot és előmozdítja a környezetbarát infrastruktúrát, többek között a városi területeken.

(35)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezenkívül hulladékgazdálkodási jogszabályok javítására irányuló intézkedéseket is tartalmaz, és a körforgásos gazdaságot előmozdító beruházások kísérik. Intézkedések irányulnak továbbá a vízgazdálkodás javítására a szennyvízszivárgás csökkentése és a víz újrafelhasználásának növelése révén. A terv az árvízkockázatok mérséklésére és a part menti területek éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodására, valamint a felszín alatti vizek és a víztartó rétegek állapotának helyreállítására és javítására, a mezőgazdasági víztakarékosságra, továbbá a nitrátszennyezés csökkentésére irányuló beruházásokat is tartalmaz.

A digitális átálláshoz való hozzájárulás

(36)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének f) pontjával és V. mellékletének 2.6. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hatékonyan hozzájárulnak a digitális átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. Az intézkedések az (EU) 2021/241 rendelet VII. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint a terv teljes allokációjának 28,2 %-át kitevő összegben járulnak hozzá a digitális célkitűzéshez.

(37)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan beruházásokat és reformokat tartalmaz, amelyek várhatóan hosszú távú hatást gyakorolnak a gazdasági és szociális ágazatok digitális átalakulására és jelentős mértékben hozzájárulnak a digitális átállásból fakadó kihívások kezeléséhez. Spanyolország várhatóan különösen olyan területeken fog beruházásokat végrehajtani, mint például a digitális készségek, a vállalkozások digitalizációja és a fejlett technológiák üzleti ágazatba való integrálása. Az egész gazdaság és népesség javát szolgáló horizontális intézkedéseket (például jobb konnektivitás) az egyes ágazatokra (idegenforgalom, kkv-k, kultúra és média) vagy a népesség meghatározott szegmenseire (például diákokra, köztisztviselőkre, vagy munkanélküliekre) irányuló célzott intézkedések egészítik ki. A terv a 2025-ig tartó időszakra vonatkozó spanyol digitális menetrend szerinti következő hét stratégiai terv végrehajtását irányozza elő: a konnektivitási terv, az 5G promóciós stratégia, a nemzeti mesterséges intelligencia stratégia, a nemzeti digitális készségek stratégia, a közigazgatási szervekre irányuló digitalizációs terv, a kkv-kra irányuló digitalizációs terv, valamint a spanyol audiovizuális központ terve. Az előirányzott digitális intézkedések figyelembe veszik az EU digitális stratégiáját, az európai iparstratégiát, az európai készségfejlesztési programot, a szociális jogok európai pillérét, az európai oktatási térséget és a digitális oktatási cselekvési tervet.

(38)A terv beruházásokat foglal magában a városi és vidéki területek közötti digitális szakadék megszüntetésére, valamint az 5G konnektivitás teljes körű kiaknázására. Beruházások vannak tervben a szupergyors széles sávú hálózatok kiépítése terén az ilyen infrastruktúrával nem rendelkező bizonyos területeken, például vidéken vagy történelmi városközpontokban. Az 5G hálózatot várhatóan kiépítik a Franciaországgal és Portugáliával határos egyes szakaszok mentén, a fő nemzeti közlekedési folyosók bizonyos részei mentén, a mobilszolgáltatók által nem lefedett területeken és egyes olyan stratégiai fontosságú területeken, mint az üzleti parkok, az ipari területek és a központi közszolgáltatások környéke. A kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok és kkv-k számára nyújtott konnektivitási szolgáltatások támogatást kapnak az interneteléréssel rendelkező személyek és vállalkozások arányának növelése érdekében. A terv tartalmaz a lakosság digitális készségeinek fejlesztésére irányulónövelésére intézkedéseket, az oktatási rendszerhez kapcsolódó célzott intézkedéseket (például a tanárok oktatásának és képzésének digitalizációja és a szakoktatás), valamint a munkavállalók és álláskeresők átképzésére és továbbképzésére irányuló beruházásokat. Emellett a terv magában foglalja a vállalkozások digitalizációjának és a fejlett technológiák integrációjának a támogatását, külön támogatást nyújtva a kkv-knak egy „digitális eszköztár” érdemi bevezetése révén. A terv továbbá a fejlett digitális készségekre – többek között a mesterséges intelligenciára és a kiberbiztonságra – irányuló reformokat és beruházásokat is magában foglal, amelyek várhatóan növelik a digitális szolgáltatások és technológiák iránti bizalmat, és segítik ezen fejlett digitális technológiák tartós elfogadását. Végül, a terv átfogó reform- és beruházáscsomagot tartalmaz a közigazgatás digitalizációjának minden szinten történő javítása érdekében, különös figyelmet fordítva az összekapcsolásra és az interoperabilitásra. Idetartozik az igazságszolgáltatási rendszer, az adóhatóság, az állami foglalkoztatási szolgálat, a digitális közbeszerzés, a népegészségügy, a közlekedési ágazat, az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség megőrzése, a partvédelem és vízgazdálkodás, valamint a villamosenergia-hálózatok.

Tartós hatás

(39)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének g) pontjával és V. mellékletének 2.7. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan nagymértékben („A” minősítés) tartós hatást gyakorol Spanyolországra.

(40)A tervben felvázolt reformok várhatóan strukturális változást eredményeznek a releváns szakpolitikákban vagy az igazgatásban, mindenekelőtt a munkaerőpiac megerősítésével és a szociális védelem korszerűsítésével, valamint a közigazgatás működésének többek között annak digitalizációja révén történő javításával. Ami a munkaerőpiacot illeti, a terv reformok széles körét mutatja be, amelyek célja a munkanélküliség és a munkaerőpiaci szegmentáció kezelése, többek között a közigazgatásban. Ezek az intézkedések várhatóan tartós hatást fejtenek ki, főként a minőségi munkahelyteremtés előmozdításával és a régóta magas munkanélküliségi ráta csökkentésének elősegítésével, ugyanakkor hozzájárulnak a társadalmi kohézió fenntartható módon történő megerősítéséhez. A terv a készségek, főként a digitális készségek területén is lényeges reformokat tartalmaz, különös tekintettel az alacsony képzettségűek továbbképzésére és a gazdaságilag aktív népesség munkaerőpiaci igényeknek megfelelő átképzésére. A szociális védelem korszerűsítésére és hatékonyságának növelésére irányuló erőfeszítések tartós hatással lehetnek a munkaerőpiaci részvétel növelésének előmozdítására, a jövedelem gazdasági ciklus alatti stabilizálására, a társadalmi és gazdasági integráció mindenkire kiterjedő javítására, valamint az egyenlőtlenségek csökkentésére. A közigazgatás digitalizációját olyan intézkedésekkel kell kísérni, amelyek biztosítják a közpolitikák – kiadásokra is kiterjedő – hatásvizsgálatát és értékelését. Emellett a közbeszerzési rendszer és a fizetésképtelenségi keret tervezett reformjai várhatóan elősegítik a források és eszközök hatékonyabb elosztását az országban. 

(41)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv az innovációt támogató és az ipar, főként a kkv-k korszerűsítését és versenyképességét erősítő számos olyan beruházást tartalmaz, amelyek célja tartós hatás elérése. Az intézkedések várhatóan hozzá fognak járulni ahhoz, hogy Spanyolország gyorsabban előmozdítsa a fenntarthatóság és a digitalizáció elveit. Az ezeken a területeken tervezett beruházások teljes végrehajtása lehetőséget adhat arra, hogy a spanyol cégek jobb versenyhelyzetbe kerüljenek a digitális és zöld átállás nyomán kialakuló piacokon, megtörténjen a hagyományos ipar dekarbonizációja, továbbá egy új, hatékony és fenntartható gazdaság alakulhasson ki. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv a spanyolországi épületek energetikai felújítását célzó beruházásokat tervez. A terv ezenfelül a városi környezet átalakítását célzó intézkedések révén hozzá kíván járulni a nemzetközileg elfogadott dekarbonizációs és levegőminőségi célok eléréséhez. Mindezen intézkedések várhatóan támogatják Spanyolország energetikai átalakulását, és középtávon csökkentik az energiaimporttól való függőséget, ugyanakkor védik a természeti tőkét és az ökoszisztémákat. A terv tartós hatása a terv és a kohéziós politikai alapokból finanszírozott egyéb programok közötti szinergiák révén is fokozható, nevezetesen a mélyen gyökerező területi kihívások érdemi kezelése és a kiegyensúlyozott fejlődés előmozdítása révén.

Nyomon követés és végrehajtás

(42)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének h) pontjával és V. mellékletének 2.8. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt intézkedések várhatóan megfelelő módon („A” minősítés) biztosítják a terv eredményes nyomon követését és végrehajtását, a tervezett ütemtervre, mérföldkövekre és célokra, valamint a kapcsolódó mutatókra is kiterjedően.

(43)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtására vonatkozó nemzeti intézkedéseket a közigazgatás modernizálására és a helyreállítási terv végrehajtására vonatkozó sürgős intézkedések jóváhagyásáról szóló, december 30-i 36/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet határozza meg. A terv kapcsán illetékes valamennyi minisztert tömörítő helyreállítási, átalakulási és rezilienciaépítési bizottság felel a politikai iránymutatásért, elnökletét pedig várhatóan a kormány elnöke látja majd el. A pénzügyminisztériumon belül az európai uniós alapokkal foglalkozó új államtitkárság jár majd el a helyreállítási tervért felelős hatóságként. Ez a testület állítja majd össze a Bizottságnak benyújtandó kifizetési kérelmeket, amint a releváns mérföldkövek és célok teljesítéséért felelős szervek kijelentik, hogy ezek teljesültek, és a központi kormányzat általános ellenőre (IGAE) megalapozott bizonyosságot nyújt a teljesítésükről. Általánosságban a mérföldkövek és célok egyértelműek és reálisak; továbbá az ezek tekintetében javasolt mutatók relevánsak, elfogadhatók és megalapozottak. Ezenfelül a mérföldkövek és célok ütemezése kellően egyértelmű ahhoz, hogy lehetővé tegye a kifizetéseket és az elért haladás nyomon követését, továbbá az intézkedések erőteljes előreütemezését tükrözi, mivel a mérföldkövek és célok többsége a 2021. január 1. és 2023. december 31. közötti időszakra összpontosul. A mérföldkövek és célok a rendelet 17. cikkének (2) bekezdése szerint támogatásra jogosult, már befejezett intézkedésekre is vonatkoznak. E mérföldkövek és célok tartósan kielégítő teljesítése szükséges a folyósítási kérelem indoklásához. A releváns közigazgatási szervek között egy integrált információs rendszert hoznak létre és osztanak meg.

(44)A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az eszköz keretében nyújtott pénzügyi támogatást az (EU) 2021/241 rendelet 34. cikkével összhangban közöljék és elismerjék. A technikai támogatási eszköz keretében a tagállamok technikai támogatást kérhetnek tervük végrehajtásához.

Költségszámítás

(45)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének i) pontjával és V. mellékletének 2.9. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltségére vonatkozó, a tervben közölt indokolás közepes mértékben („B” minősítés) megfelel a következőknek: észszerű és valószerű, összhangban van a költséghatékonyság elvével és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.

(46)Spanyolország a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben járulékos költséggel szereplő valamennyi beruházásra és reformra vonatkozóan egyéni költségbecsléseket nyújtott be, és számos forrásra támaszkodott ezek igazolására. Ezek közé tartoznak többek között a kifejezetten a terv céljaira indított pályázati felhívások, nemzetközi szervezetek által biztosított külső referenciák, valamint hasonló szolgáltatásokra vagy korábbi hasonló jellegű beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szerződések. Következésképpen a költségbecslések a tervben foglalt intézkedések többsége esetében észszerűnek ítélhetők. Spanyolország egyszerűsített költségelszámolási módszereket alkalmazott mind az átalányfinanszírozás, mind az egységköltségek tekintetében. A központi kormányzat általános ellenőre (IGAE) elvégezte a tervben szereplő költségbecslések jelentős részének észszerűségére vonatkozó független validálást. A terv becsült összköltségének összege megfelel a tervezett reformok és beruházások jellegének és típusának. Következésképpen a költségbecslések a tervben foglalt intézkedések többsége esetében valószerűnek ítélhetők. Spanyolország elegendő információt és bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a becsült összköltségre nem nyújt fedezetet meglévő vagy tervezett uniós finanszírozás. Végül, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.

A pénzügyi érdekek védelme

(47)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének j) pontjával és V. mellékletének 2.10. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt intézkedések és az ebben a határozatban foglalt kiegészítő intézkedések megfelelőek („A” minősítés) ahhoz, hogy megelőzzék, feltárják és korrigálják a korrupciót, a csalást és az összeférhetetlenséget az említett rendelet alapján biztosított források felhasználása során, és az intézkedések várhatóan eredményesen biztosítják az említett rendelet alapján nyújtott és más uniós programokból származó finanszírozás kettősségének elkerülését. Ez nem érinti az uniós jognak való megfelelés előmozdítására és érvényesítésére szolgáló egyéb instrumentumok és eszközök alkalmazását, többek között a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenségek megelőzése, feltárása és korrekciója, valamint az Unió pénzügyeinek az (EU) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő védelme tekintetében.

(48)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti belső kontrollrendszer megbízható folyamatokon és struktúrákon alapul, amelyeket korábban a strukturális alapok nyomon követése céljából dolgoztak ki. Egyértelműen meghatározza a belső kontrollfeladatok ellátásával megbízott szereplőket, valamint szerep- és felelősségi köreiket. A spanyol központi kormányzat általános ellenőre (IGAE) az az ellenőrző szerv, amely a regionális szervek munkáját is koordinálja. Az IGAE és a különböző hatóságok belső kontrollegységei a terv kontrolljáért és ellenőrzéséért elsősorban felelős szereplők. Összességében a kontrollrendszer és más releváns intézkedések, így a végső kedvezményezettekre vonatkozó adatok gyűjtése és közzététele megfelelő az (EU) 2021/241 rendelet szerinti források felhasználása során a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenségek megelőzése, feltárása és korrekciója, valamint az említett rendelet és más uniós programok alapján nyújtott kettős finanszírozás elkerülése tekintetében. Külön mérföldkövet kell beépíteni az integrált információs rendszer végrehajtásának biztosítása érdekében, beleértve az említett rendelet 22. cikke értelmében a végső kedvezményezettekre, szerződő felekre, alvállalkozókra és tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatok gyűjtésére és tárolására vonatkozó kötelezettségnek való megfelelést.

(49)Spanyolország jelezte, hogy a tervben ismertetett egyedi irányítási és jelentéstételi követelmények teljesítése érdekében folyamatban van a mérföldkövek és célok irányítására és jelentésére szolgáló integrált rendszer kidolgozása. Az (EU) 2021/241 rendelet 20. cikke (5) bekezdésének e) pontjával összhangban Spanyolországnak ezt az intézkedést úgy kell végrehajtania, hogy megfeleljen az említett rendelet 22. cikkének, és az első kifizetési kérelemben célzott ellenőrzési jelentés útján meg kell erősítenie a végrehajtás státuszát. A jelentésnek elemeznie kell a kapcsolódó, feltárt hiányosságokat és a meghozott vagy tervezett korrekciós intézkedéseket.

(50)Emellett legkésőbb az első kifizetési kérelem benyújtásakor teljesítendő külön mérföldkőként kell meghatározni az állam, az autonóm közösségek és a helyi közszektor szervezetei által a projektek nyomon követése, valamint a terv keretében a projektekre terhelt kiadások számviteli végrehajtása céljából biztosítandó információkra vonatkozó eljárás és formátum létrehozását. 

A terv koherenciája

(51)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének k) pontjával és V. mellékletének 2.11. pontjával összhangban a terv nagymértékben („A” minősítés) olyan intézkedéseket tartalmaz a reformok és a közberuházási projektek végrehajtására vonatkozóan, amelyek koherens intézkedéseket jelentenek.

(52)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv átfogó és kiegyensúlyozott reform- és beruházáscsomagot mutat be. A komponenseken belüli intézkedések kölcsönösen erősítik egymást, és minden komponens jól kiegyensúlyozott reformokat és beruházásokat foglal magában. Továbbá az intézkedések a különböző komponensek között is kölcsönösen támogatják és kiegészítik egymást. Végül, a terv olyan széles körű reformokat javasol, amelyek az ágazati szabályozás és az üzleti környezet javítása révén várhatóan általánosságban megkönnyítik a tervben szereplő valamennyi intézkedés végrehajtását. A közintézmények olyan reformokkal történő megerősítése, amelyek célja a közigazgatás működésének és interoperabilitásának javítása, várhatóan megkönnyíti a reformok és beruházások hatékony végrehajtását és fokozza a civil társadalom felé való elszámoltathatóságot. Az erős közszektorbeli intézmények és rendszerek támogatására irányuló intézkedések várhatóan hozzájárulnak a költségvetés egyensúlyához és fenntarthatóságához is. Az, hogy számos reformot a terv első két évére, 2021. január 1. és 2022. december 31. közé ütemeznek, várhatóan lehetővé teszi a beruházások hatékony végrehajtását.

Egyenlőség

(53)Spanyolország széles körű tájékoztatást nyújtott arról, hogy a terv várhatóan hogyan járul hozzá a nemek közötti egyenlőséghez és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséghez, valamint e célkitűzések általános érvényesítéséhez. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv nagy hangsúlyt helyez a nemek egyensúlyára, amely a terv négy átfogó cselekvési irányvonalának egyike. A terven belül különböző, a nemek közötti szakadék csökkentésére közvetlen hatást gyakorló intézkedések szerepelnek, például az infokommunikációs szakmák népszerűsítése a nők körében, a vállalkozásoknál a bértranszparencia végrehajtásának és a nemi esélyegyenlőségi terveknek az előmozdítására irányuló intézkedések, a kisgyermekkori nevelés és gondozás kínálatának bővítése, a nők vállalkozói tevékenységét támogató beruházások, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokból származó nők társadalmi és munkaerőpiaci integrálása.

Biztonsági önértékelés

(54)Spanyolország az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (4) bekezdésének g) pontjával összhangban biztonsági önértékelést végzett a digitális kapacitásokra és a konnektivitásra irányuló beruházások kapcsán. A terv 15. komponensében (digitális konnektivitás) Spanyolország kifejtette, hogy a komponens keretében tervezett két reform részeként végrehajtja az Európai Bizottság konnektivitásról szóló ajánlását 11 és az 5G elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások biztonságát garantáló követelményekről szóló törvényt, amely tartalmazza majd az „Az 5G biztonságos kiépítése az EU-ban – Az uniós eszköztár alkalmazása” című, 2020. január 29-i európai bizottsági közlemény 12 kulcsfontosságú ajánlásait.

Határokon átnyúló és több országot átfogó projektek

(55)A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a meglévő, határokon átnyúló vagy több országot érintő közlekedési projektek (TEN-T: vasúti összeköttetések a mediterrán és az atlanti folyosón, valamint a Pireneusok középső részén) és digitális konnektivitási (tenger alatti kábelek kiépítésére irányuló) projektek előrehaladását. A terv olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek várhatóan megkönnyítik a spanyol cégek részvételét a határokon átnyúló vagy több országot érintő potenciális projektekben, többek között a közös európai érdeket szolgáló fontos tervezett projektekben olyan területeken, mint a mikroprocesszorok, megújuló hidrogén, biztonságos műholdas kommunikáció, új generációs felhő és pereminformatika.

Konzultációs folyamat

(56)Az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (4) bekezdésének q) pontjában előírtaknak megfelelően Spanyolország helyreállítási és rezilienciaépítési terve tartalmazza az annak előkészítése és végrehajtása céljából folytatott konzultációs folyamat összefoglalását. A terv előkészítése során Spanyolország célzott konzultációkat folytatott a szociális partnerekkel, érdekelt felekkel és tanácsadó testületekkel. Spanyolország a részvételi szándék kifejezésére való felhívást is alkalmazott a vállalkozásokkal való kapcsolatfelvétel céljából a beruházások megtervezésével kapcsolatban. E felhívások révén a hatóságok a terv által támogatandó stratégiai projektek alapjául szolgáló javaslatok széles körét gyűjtötték össze.

(57)A releváns szereplők felelősségvállalásának biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy az érintett regionális és helyi hatóságokat és érdekelt feleket, köztük a szociális partnereket, bevonják a tervben foglalt beruházások és reformok végrehajtásába. A terv végrehajtásával kapcsolatos szélesebb körű felelősségvállalás biztosítása hozzájárulna a terv hatékonyságának és várt tartós hatásának fokozásához. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet elismeri, hogy a regionális és a helyi hatóságok fontos partnerek a reformok és a beruházások végrehajtásában. A terv végrehajtásához Spanyolország a helyreállítással, átalakulással és rezilienciaépítéssel foglalkozó új ágazati konferenciát hozott létre a régiók, helyi szervezetek és a központi kormányzat koordinálása céljából. Emellett a tervek szerint a különböző szakpolitikai területeken már létező ágazati konferenciák támogatni fogják a saját illetékességi területüket érintő egyedi intézkedések végrehajtását. A terv kiemeli, hogy konzultációra kerül majd sor a szociális partnerekkel a tervben bejelentett számos olyan releváns intézkedés végső kialakítása során, mint a munkaerőpiacot vagy a nyugdíjrendszert érintő reformok.

Pozitív értékelés

(58)Miután a Bizottság pozitív értékelést adott a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési tervről, amelyben megállapította, hogy a terv kielégítő mértékben megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, az említett rendelet 20. cikkének (2) bekezdésével és V. mellékletével összhangban ebben a határozatban meg kell határozni a terv végrehajtásához szükséges reformokat és beruházási projekteket, a releváns mérföldköveket, célokat és mutatókat, valamint az Unió által a terv végrehajtásához vissza nem térítendő pénzügyi támogatás formájában rendelkezésre bocsátott összeget.

Pénzügyi hozzájárulás

(59)Spanyolország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének becsült összköltsége 69 528 050 000 EUR. Mivel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kielégítő módon megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, továbbá mivel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége magasabb a Spanyolország számára rendelkezésre álló maximális pénzügyi hozzájárulásnál, a Spanyolország helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez allokált pénzügyi hozzájárulásnak a Spanyolország helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez rendelkezésre álló pénzügyi hozzájárulás teljes összegével kell egyenlőnek lennie.

(60)Az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Spanyolországra vonatkozó maximális pénzügyi hozzájárulás kiszámítását 2022. június 30-ig aktualizálni kell. Ezért az említett rendelet 23. cikkének (1) bekezdésével összhangban Spanyolország számára rendelkezésre kell bocsátani egy összeget, amely 2022. december 31-ig jogi kötelezettségvállalással terhelhető. Amennyiben a maximális pénzügyi hozzájárulás aktualizálása nyomán szükséges, a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján indokolatlan késedelem nélkül módosítania kell ezt a határozatot az aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulás beillesztése érdekében.

(61)A nyújtandó támogatást a Bizottság által az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat 13 5. cikke alapján az Unió nevében felvett kölcsönből kell finanszírozni. A támogatást részletekben kell kifizetni, mihelyt Spanyolország kielégítő módon teljesítette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához kapcsolódóan azonosított releváns mérföldköveket és célokat.

(62)Spanyolország a pénzügyi hozzájárulás 13 %-ának előfinanszírozását kérte. Az említett összeget az (EU) 2021/241 rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében előírt finanszírozási megállapodás hatálybalépésétől függően és azzal összhangban kell Spanyolország rendelkezésére bocsátani.

(63)Ez a határozat nem érinti az uniós forrásoknak az (EU) 2021/241 rendelettől eltérő bármely más uniós program keretében történő odaítélésével kapcsolatos eljárások kimenetelét, sem pedig a belső piac működésének torzulásával kapcsolatos, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárások eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelésének jóváhagyása

Spanyolország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében előírt kritériumok szerinti értékelését a Tanács jóváhagyja. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformokat és beruházási projekteket, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedéseket és ütemtervet – beleértve a releváns mérföldköveket és célokat –, a tervezett mérföldkövek és célok teljesítéséhez kapcsolódó releváns mutatókat, valamint a Bizottság számára az alapul szolgáló releváns adatokhoz való teljes körű hozzáférést biztosító szabályokat e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk
Pénzügyi hozzájárulás

(1)Az Unió vissza nem térítendő támogatás formájában 69 512 589 611 EUR összegű pénzügyi hozzájárulást bocsát Spanyolország rendelkezésére 14 . 46 592 869 727 EUR összeg 2022. december 31-ig áll rendelkezésre jogi kötelezettségvállalás céljából. Amennyiben az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírt aktualizálás Spanyolországra vonatkozóan ezzel az összeggel egyenlő vagy annál nagyobb összeget állapít meg, további 22 919 719 884 EUR összeget kell rendelkezésre bocsátani, amely jogi kötelezettségvállalással 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig terhelhető.

(2)A Bizottság az uniós pénzügyi hozzájárulást a melléklettel összhangban részletekben bocsátja Spanyolország rendelkezésére. A pénzügyi hozzájárulás 13 százalékának megfelelő összeget, azaz 9 036 636 649 EUR-t előfinanszírozási kifizetésként kell rendelkezésre bocsátani. Az előfinanszírozást és a részleteket a Bizottság egy vagy több részösszegben folyósíthatja. A részösszegek nagysága a finanszírozási források rendelkezésre állásától függ.

(3)Az előfinanszírozást az (EU) 2021/241 rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében előírt finanszírozási megállapodás hatálybalépésétől függően és azzal összhangban kell rendelkezésre bocsátani. Az előfinanszírozást a részletek kifizetéseit terhelő arányos levonással kell elszámolni.

(4)A részleteknek a finanszírozási megállapodással összhangban történő rendelkezésre bocsátása a rendelkezésre álló finanszírozási forrásoktól és az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkével összhangban hozott bizottsági határozattól függ, amely szerint Spanyolország kielégítően teljesítette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával kapcsolatban meghatározott releváns mérföldköveket és célokat. Az (1) bekezdésben említett jogi kötelezettségvállalások hatálybalépésétől függően a kifizetésre való jogosultság érdekében a mérföldköveket és célokat legkésőbb 2026. augusztus 31-ig teljesíteni kell.

3. cikk
Címzettek

Ennek a határozatnak a Spanyol Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    HL L 57., 2021.2.18., 17. o.

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25. o.).

(3)    A Tanács (EU) 2020/2094 rendelete (2020. december 14.) a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról (HL L 433I., 2020.12.22., 23. o.).

(4)    Ezek a makrogazdasági egyensúlyhiányok az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke alapján 2019-ben és 2020-ban tett ajánlásokhoz kapcsolódnak.

(5)    Ezek a szimulációk az NGEU általános hatását tükrözik, amely magában foglalja a REACT-EU vonatkozó finanszírozását, valamint a Horizont, az InvestEU, az Igazságos Átmenet Alap, a vidékfejlesztés és a RescEU megnövelt finanszírozását is. A szimulációk nem tartalmazzák a strukturális reformok lehetséges pozitív hatását, amely jelentős lehet.

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(7)    Technikai iránymutatás a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet keretében történő alkalmazásáról, COM(2021) C58/01.

(8)    https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/es_final_necp_main_en.pdf.

(9)    A klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1999 rendelet (az európai klímarendelet) módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló módosított bizottsági javaslat (COM(2020)563 final) alapján.

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).

(11)    C (2020) 6270

(12)    COM(2020) 50

(13)    HL L 424., 2020.12.15., 1. o.

(14)    Ez az összeg az (EU) 2021/241 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerinti kiadásokból Spanyolországra jutó arányos rész levonása utáni pénzügyi allokációnak felel meg, amelyet az említett rendelet 11. cikke szerinti módszertannal összhangban számítanak ki.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.6.16.

COM(2021) 322 final

MELLÉKLET

a következőhöz

Javaslat: a Tanács végrehajtási határozata

Spanyolország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

{SWD(2021) 147 final}

MELLÉKLET

1. SZAKASZ: A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS REZILIENCIAÉPÍTÉSI TERVBEN FOGLALT REFORMOK ÉS BERUHÁZÁSOK

1.A reformok és beruházások ismertetése

A. 01. KOMPONENS: FENNTARTHATÓ, BIZTONSÁGOS ÉS ÖSSZEKAPCSOLT MOBILITÁSI SOKKTERV VÁROSI ÉS NAGYVÁROSI KÖRNYEZETBEN

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a levegőminőséggel kapcsolatos kihívásokkal foglalkozik, amelyek főként a nagyvárosi területeket érintik, és 2018-ban több mint 20 000 korai halálesethez vezettek Spanyolországban. Az ezen komponenshez kapcsolódó reformok és beruházások átfogó célja a tiszta, biztonságos és intelligens városi mobilitás felé való átmenet. Ezen komponens konkrét célkitűzései a következők:

·gyorsítsa fel az alacsony kibocsátású övezetek kialakítását minden 50 000 főnél több lakossal rendelkező településen és a tartományok fővárosaiban, valamint az elektromos mobilitás térnyerését;

·mozdítsák elő az aktív mobilitást, valamint a személygépkocsik használatának csökkentését elősegítő egyéb intézkedéseket; 

·a tömegközlekedési ágazat digitális és fenntartható átalakítása mint a magángépjárművek használatának valódi alternatívájaként;

·a rövid távú vasúti szolgáltatások minőségének és megbízhatóságának javítása a nagyvárosi környezetben való hatékony kihasználás növelése érdekében, a magántulajdonban lévő járművek kárára;

·a forgalomirányítás optimalizálása és a döntéshozatal megkönnyítése a tisztább mobilitás előmozdítása érdekében.

A komponens a köz- és magánberuházások előmozdításáról és a zöld átállás előmozdításáról szóló országspecifikus ajánlásokkal (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás), az innovációba és az energiahatékonyságba történő beruházások ösztönzésével (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint a kormányzati szintek közötti együttműködés erősítéséről szóló országspecifikus ajánlással foglalkozik (2019. évi 4. országspecifikus ajánlás).

Várható, hogy ebben a komponensben egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket.

A.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. reform (C1.R1) – Az elektromos járművek infrastruktúrájának feltöltésére és fejlesztésére vonatkozó megvalósítási terv

Ezen intézkedés célja a feltöltési infrastruktúra kiépítését megkönnyítő működési és szabályozási keret megerősítése az elektromos járművek használatának fellendítése érdekében.

A reform a következő szabályozási keret elfogadásából áll, amelynek célja a töltőpontok elterjedését jelenleg gátló akadályok felszámolása:

-Királyi rendelet a nyilvánosan hozzáférhető díjszabási szolgáltatások szabályozásáról, valamint a telepített pontok megfelelő és megbízható működésének biztosításáról;

-A 2020. június 23-i 23/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet, amely hozzájárul a töltőinfrastruktúra feldolgozásának felgyorsításához azáltal, hogy a 250 kW-nál nagyobb teljesítményű töltőberendezéseket közhasznúnak nyilvánítja;

-A TMA/178/2020. sz. rendelet, amely csökkenti az üzemanyagtöltő állomásokon a villamosenergia-töltő berendezések jóváhagyásával és telepítésével kapcsolatos adminisztratív terheket;

-Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv minimumkövetelményeit meghaladó, az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv minimumkövetelményeit meghaladó, az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv minimumkövetelményeit meghaladó, a lakó- és a harmadlagos parkolókban az elektromos járművek töltésére szolgáló infrastruktúra minimális mennyiségének növelése érdekében módosított műszaki előírások; valamint

-A kisfeszültségű elektrotechnikai rendelet módosítása, amely magában foglalja az épülethez nem kapcsolódó parkolók töltési infrastruktúrájára vonatkozó kötelezettségeket.

A reform végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

2. reform (C1.R2) – A mobilitásról és a közlekedés finanszírozásáról szóló törvény

Ennek a jogszabály útján végrehajtott intézkedésnek az a célja, hogy a jobb fenntarthatóságon és a digitális dimenzión alapuló, megújult spanyolországi mobilitási politika alapjául szolgáló szabályozási keretet biztosítson.

A törvénynek legalább a következőket kell előírnia:

·az állami közutak használatára vonatkozó, 2024-től bevezetendő fizetési mechanizmus létrehozása a „szennyező fizet” elvnek megfelelően. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy internalizálja a közúti közlekedés külső költségeit, ezáltal ösztönözve az ágazat nagyobb hatékonyságát és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését.

·bizonyos méretű önkormányzatokra és vállalatokra vonatkozó kötelezettségek és módszertani útmutatók a fenntartható városi mobilitási terv, illetve a munkával kapcsolatos fenntartható mobilitási rendszerek végrehajtásának ösztönzése érdekében;

·az infrastruktúra-tervezés szigorúságának növelését célzó mechanizmus létrehozása a független költségvetési hatóság (Autoridad Independiente de Responsabilidad Fiscal, AIReF) ajánlásaival összhangban, figyelembe véve a fenntarthatósággal és a szociális költség-haszon elemzéssel kapcsolatos megfontolásokat; 

·a városi közlekedés kiszámítható finanszírozási rendszerének kialakítása az ország településein, az állami források egységes elosztási kritériumai alapján;

·szabályozói tesztkörnyezet bevezetése, amely megkönnyíti az innovációt a mobilitási és közlekedési ágazatban, valamint azok piacra lépését;

·az irányítás javítása az AIReF ajánlásaival összhangban az alábbiak létrehozása révén: i. nemzeti mobilitási rendszer a közlekedésért és mobilitásért felelős három területi hatóság közötti koordináció és együttműködés elősegítésére; ii. Közlekedési és Mobilitási Főtanács, amely tanácsot ad, megvitatja és bevonja a termelő ágazatokat, a tudományos köröket és a civil társadalmat a közlekedési és mobilitási politikák meghatározásába; valamint iii. integrált közlekedési és mobilitási információs platform, amely integrálja a különböző közigazgatási szervektől és külső forrásokból származó, közlekedéssel és mobilitással kapcsolatos információkat. Ez lehetővé teszi a közigazgatási szervek számára, hogy optimalizálják a közpolitikák kialakítását, és javítsák a válságokra és vészhelyzetekre való reagálási képességüket.

Az intézkedést 2023. december 31-ig ki kell hirdetni a Hivatalos Lapban.

1. beruházás (C1.I1) – Kis kibocsátású térségek, valamint a városi és nagyvárosi közlekedés átalakítása

Ezen intézkedés célja, hogy előmozdítsa a közlekedési szolgáltatások fenntartható és digitális átalakítását azzal a céllal, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy 2030-ra 35 %-kal csökkenjen a magángépjárművek használata a városi környezetben. Az intézkedésnek ki kell terjednie a szállítási szolgáltatásokat nyújtó vállalatok tisztább személy- és áruszállítási flottájára való áttérés ösztönzőire is. Ezt a beruházást a helyi hatóságok, az autonóm közösségek és a Közlekedési, Mobilitáspolitikai és Városfejlesztési Minisztérium (MITMA) hajtja végre.

Az autonóm közösségek által megvalósítandó beruházási projektek a következőkhöz kapcsolódhatnak: a) a tömegközlekedési flották átalakítása a tiszta üzemű járművekről szóló irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében és a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban; b) alacsony kibocsátású övezetek megvalósítása és kezelése; c) a tömegközlekedés digitalizálása, adminisztratív irányítása és hozzáférhetőségének javítása; d) a közösségi közlekedés és az aktív mobilitás előtérbe helyezésére irányuló intézkedések, beleértve a kerékpáros infrastruktúrát és a gyalogos sávokat; e) az új kibocsátásmentes technológiák közlekedésben való elterjedésének ösztönzése Spanyolországban; f) elrettentés céljából az említett településeken és tartomány fővárosain kívül található parkolók a városközpontba érkező forgalom csökkentése érdekében, valamint g) a vasúti közlekedési rendszer bővítése vagy korszerűsítése (pl. metrók vagy vasutak); h) a fenntartható mobilitást támogató intézkedéseket kiegészítő digitalizációs projektek, beleértve a tömegközlekedési szolgáltatásokkal kapcsolatos valós idejű információs rendszereket, a mobilitást mint szolgáltatást, az intermodális vagy a szolgáltatások közötti jegyértékesítés javítását célzó projekteket, a közlekedés- és mobilitásirányítást támogató projekteket és a közlekedési rendszer hatékonyságának növelését célzó információelemzést, valamint i) bármely más olyan projektet, amely: i. hozzájárulás a levegőminőség javításához, különösen a városi területeken, ii. a városi és nagyvárosi területeken a magánközlekedés használatának csökkentése, iii. a tömegközlekedés használatának ösztönzése vagy iv. aktív és egészséges mobilitás ösztönzése.

A helyi hatóságok projektjei például a következőkből állnak: a) a tömegközlekedési flották átalakítása a tiszta üzemű járművekről szóló irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében és a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban; b) alacsony kibocsátású övezetek megvalósítása és kezelése; c) a tömegközlekedés digitalizálása, igazgatása és hozzáférhetőségének javítása; valamint d) a közösségi közlekedés és az aktív mobilitás ösztönzését és rangsorolását célzó intézkedések

Ezt a támogatást az 50 000 főnél több lakossal rendelkező településeknek és a tartományok fővárosainak ítélik oda, és bizonyos feltételek mellett a 20 000 és 50 000 lakos közötti településeknek is odaítélhető.

A MITMA beruházási projektek a felelősségi körébe tartozó városi utakon a forgalom emberre szabásával és szervezésével kapcsolatosak. A beruházásoknak hozzá kell járulniuk a gyalogosok és a kerékpárosok mobilitásának és a mobilitás egyéb új formáinak (robogók) előmozdításához, illetve az autóterek számának csökkentéséhez és a járművek sebességének csökkentéséhez, mind a levegő-, mind a zajszennyezés csökkentése érdekében.

A szállítási vállalatok utas- és teherszállítási flottáinak átalakítására irányuló ösztönzők a következő támogatási tételekre terjednek ki: a) kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású személy- és teherjárművek beszerzéséhez nyújtott támogatás; b) az alternatív üzemanyaggal (elektromos, cseppfolyósított földgázzal, sűrített földgázzal és biometánnal) működő haszongépjárművek üzemanyagtöltő infrastruktúrájának kiépítéséhez nyújtott támogatás; c) vállalkozásoknak nyújtott támogatás pótkocsik és félpótkocsik beszerzéséhez vagy intermodális szállításhoz való átalakításához; valamint d) vállalkozásoknak nyújtott, a régi járművek leselejtezésére irányuló támogatás.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. Az a) támogatási tételhez nyújtott támogatás különösen csak az elektromos és hidrogénüzemű „alacsony padlós” buszokra (M2 és M3 kategória, jellemzően városi és elővárosi buszok) vonatkozik; „magas padlójú” autóbuszok, beleértve az LNG/CNG, hibrid, elektromos és hidrogén (M2 és M3 kategóriájú, jellemzően helyközi autóbuszokat), amelyek megfelelnek az EURO VI-E-nek (M2 és M3 kategória, jellemzően helyközi autóbuszok); valamint a bioüzemanyagokkal, folyékony bio-energiahordozókkal és biomassza-tüzelőanyagokkal 1 üzemelő nulla kibocsátású 2 , alacsony kibocsátású 3 és LNG/CNG tehergépjárművek. A b) támogatási tétel esetében a haszongépjárművek üzemanyagtöltő infrastruktúrájának meg kell felelnie a bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomasszából előállított üzemanyagokra vonatkozó feltételeknek 4 .

A kiválasztási kritériumok biztosítják, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletével összhangban legalább 310 000 000 EUR 100 %-os éghajlat-együtthatóval és legalább 2 195 000 000 EUR 40 %-os éghajlat-együtthatóval járuljon hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez.

Az ezen intézkedés keretében végrehajtott beruházásokat 2025. december 31-ig kell végrehajtani.

2. beruházás (C1.I2) – Ösztönző rendszer töltőállomások létesítésére, elektromos és üzemanyagcellás járművek vásárlására, valamint innováció az elektromos közlekedés, a feltöltés és a zöld hidrogén területén

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy támogassa a közlekedésben alkalmazott alternatív energiára vonatkozó spanyol nemzeti keretnek való megfelelést, felgyorsítsa a nemzeti integrált energia- és klímaterv végrehajtását, és a vidéki térségekben a mobilitás villamosítása révén támogassa a területi kohéziót. A beruházás különböző támogatási rendszerekben valósul meg, amelyek ösztönzik az elektromos járművek és üzemanyagcellás járművek bevezetését, ugyanakkor ösztönzik az elektromos közlekedéshez, az értéklánchoz és a járműállomány széles körű megújításához kapcsolódó egyedi innovációs projekteket, többek között a zöld hidrogéntechnológia kiaknázását. A beruházásnak ki kell terjednie a nyilvános töltőállomások lakóövezetekben és a nemzeti közúthálózaton történő telepítésére is. A támogatási rendszerek kiosztásához a pályázati felhívásokban alkalmazott kiválasztási kritériumok a következőket foglalják magukban: i. a környezeti hatás csökkentése, ii. műszaki-gazdasági életképesség, iii. a technológiai fejlődés és innováció szintje, iv. megismételhetőség és méretezhetőség, v. a projekthez kapcsolódó munkahelyteremtés, közvetlen és közvetett hatás, valamint vi. az értékláncra gyakorolt hatás és szinergia más, főként ipari ágazatokkal.

A beruházást 2025. augusztus 31-ig kell végrehajtani.

3. beruházás (C1.I3) – A vasúti szállítási szolgáltatások minőségének és megbízhatóságának javítását célzó intézkedések

Ezen intézkedés célja az állami rövid távú vasúthálózat (ún. Cercanías) vonzerejének és hozzáférhetőségének javítása annak érdekében, hogy a városi mobilitás gerincévé váljon, és a nagyvárosi területeken a magánjárművek használatának helyébe lépjen. A projekteket az ADIF (vasúti pályahálózat-működtető) és a RENFE (közszolgáltatási kötelezettséggel rendelkező vasúti szolgáltató) hajtja végre.

Az ADIF infrastrukturális beruházásokat hajt végre a Cercanías vasúton, beleértve a pálya felújítását, az állomások korszerűsítését, valamint a villamosítási és jelzőrendszer javítását. A RENFE felelős továbbá a vasúti közlekedés irányításának korszerűsítésére irányuló beruházások végrehajtásáért. A beruházásoknak főként az alábbi öt dimenzióra kell kiterjedniük: a) az állomások biztonsági rendszereinek digitalizálása; b) utasinformációs rendszerek; c) a belépés ellenőrzésének javítása; d) az önértékesítő gépek új technológiákhoz való igazítása; és e) létesítmények kialakítása a Cercanías-hálózat állomásain.

A végrehajtást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Lásd az alábbi táblázatot. Az alapérték dátuma valamennyi mutató esetében 2020. február 1-je, kivéve, ha a fellépés leírása másként jelzi. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám	Intézkedés	Mérföldkő / Cél	Elnevezés	Minőségi mutatók a mérföldkövekhez	Mennyiségi mutatók a célokhoz			Időpont		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Egység	Alapérték	Cél	Negyedév	Év
1.	C1.R1	M	A TMA/178/2020 rendelet és a 23/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet	A rendelet és a királyi rendelet hatálybalépéséről rendelkező rendelkezés				4. negyedév	2020	i. az elektromos töltőberendezések üzemanyagtöltő állomásokon történő telepítésével járó adminisztratív terhek csökkentéséről és az infrastruktúra rendelkezésre állásához szükséges idő meghatározásáról szóló TMA/178/2020. sz. rendelet, ii. az ilyen típusú létesítmények telepítésének felgyorsítása érdekében a 250 kW-nál nagyobb teljesítményű töltési infrastruktúrát közhasznúnak nyilvánító, június 23-i 23/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet hatálybalépése
2.	C1.R1	M	A műszaki építési szabályzat (TBC), a kisfeszültségű elektrotechnikai szabályozás (LVER) módosításai és az állami feltöltési szolgáltatások szabályozásáról szóló királyi rendelet jóváhagyása	A kódex, a rendelet és a királyi rendelet hatálybalépéséről szóló rendelkezés				2. negyedév	2022	A következő időpontok hatálybalépése: i. a Műszaki Építési Szabályzat (TBC) módosításai a) a lakóépületek új parkolóhelyeinek 100 %-ában és a kereskedelmi és egyéb épületekben található új parkolóhelyek 20 %-ában töltőpontok létesítésére vonatkozó kötelezettség előírása, b) minden 40 új parkolóhely (és az általános államigazgatási épületek minden 20 parkolóhelye után egy) töltőpont telepítésének előírása, valamint c) a korábban meglévő, legalább 20 parkolóhellyel rendelkező nem lakossági parkolók fenti követelményekhez való alkalmazkodásának (40 parkolóhelyenként egy töltőpont telepítésére vonatkozó kötelezettség) előírása 2023-ig; ii. a kisfeszültségű elektrotechnikai rendelet (LVER) módosítása az épülethez nem kapcsolódó parkolók töltési infrastruktúrájára vonatkozó kötelezettségek beépítése érdekében; és iii. az állami feltöltési szolgáltatások szabályozásáról szóló királyi rendelet, beleértve a szolgáltatás nyújtásában részt vevő jogalanyok (töltőállomás-üzemeltetők, elektromos mobilitási szolgáltatók) kapcsolatát, valamint jogaik és kötelezettségeik megállapítását
3.	C1.R2	M	A fenntartható mobilitásról és a közlekedés finanszírozásáról szóló törvény elfogadása	A törvény hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés				4. negyedév	2023	A fenntartható mobilitásról és a közlekedés finanszírozásáról szóló törvény elfogadásának hatálybalépése, amely javítja a tömegközlekedési politikák tervezését, összehangolását és hatékonyságát, támogatja a közlekedés digitalizálását és a tömegközlekedés használatát, valamint finanszírozási rendszert hoz létre a környezeti költségeket internalizáló állami infrastruktúrák megőrzésére és fenntartására
4.	C1.I1	T	A fenntartható mobilitás előmozdítását célzó beszerzésekre fordított vagy az önkormányzatok által odaítélt költségvetés		Millió EUR	0	400	4. negyedév	2022	A projekt vagy támogatások odaítélésének közzététele a Hivatalos Lapban vagy a közbeszerzési platformon, illetve olyan önkormányzati beszerzésekhez kapcsolódó kiadások végrehajtása, amelyek hozzájárulnak a fenntartható mobilitás előmozdításához több mint 50 000 lakossal rendelkező településeken és a tartományi fővárosokban, és bizonyos feltételek mellett a 20 000 és 50 000 fő közötti lakosságú településeknek is kioszthatók. A projekteknek az alábbi esetekben kell támogatást nyújtaniuk: a) a tömegközlekedési flották átalakítása a tiszta üzemű járművekről szóló irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében és a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban; b) alacsony kibocsátású övezetek megvalósítása és kezelése; c) a tömegközlekedés digitalizálása, igazgatása és hozzáférhetőségének javítása; d) a közösségi közlekedés és az aktív mobilitás ösztönzését és rangsorolását célzó intézkedések. A kiválasztási kritériumok biztosítják, hogy az 1 500 000 000 EUR összegű teljes végleges költségvetésből legalább 310 000 000 EUR hozzájáruljon az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez 100 %-os éghajlat-együtthatóval és legalább 1 190 000 000 EUR 40 %-os éghajlat-együtthatóval, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletével összhangban.
5.	C1.I1	T	Az autonóm közösségek által legalább 900 millió EUR értékű, a fenntartható mobilitás előmozdítását célzó beszerzésekre fordított vagy odaítélt költségvetés		Millió EUR	0	900	4. negyedév	2023	A projekt vagy támogatások odaítélésének közzététele a Hivatalos Lapban vagy a közbeszerzési platformon, illetve az autonóm közösségek vásárlásaihoz kapcsolódó kiadások végrehajtása. Az autonóm közösségek által odaítélt projektek, támogatások és beszerzések: 1) Hozzájárulnak a fenntartható mobilitás előmozdításához azáltal, hogy támogatást nyújtanak a magánvállalkozásoknak a következők számára: a) régi nehéz tehergépjárművek leselejtezése, b) nehéz személy- és áruszállítási flottájuk tisztább járművekkel történő megújítása, c) pótkocsijuk vagy félpótkocsik vásárlása vagy átalakítása intermodális szállítás céljából, vagy d) alternatív üzemanyaggal (elektromos, LNG, CNG és biometán) működő töltőállomások és töltőállomások telepítése; A támogatásokat a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően kell nyújtani; vagy 2) hozzájárulás a fenntartható mobilitás előmozdításához a több mint 50 000 lakossal rendelkező településeken és a tartományi fővárosokban azáltal, hogy támogatja a) a tömegközlekedési flották átalakítását a tiszta járművekről szóló irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében, valamint a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően; b) alacsony kibocsátású övezetek megvalósítása és kezelése; c) a tömegközlekedés digitalizálása, igazgatása és hozzáférhetőségének javítása; d) a közösségi közlekedés és az aktív mobilitás előtérbe helyezésére irányuló intézkedések, beleértve a kerékpáros infrastruktúrát és a gyalogos sávokat; e) az új kibocsátásmentes technológiák közlekedésben való elterjedésének ösztönzése Spanyolországban; f) elrettentés céljából parkolás az említett településeken és tartomány fővárosain kívül a városközpontba érkező forgalom csökkentése érdekében; g) a vasúti közlekedési rendszer, például a metró vagy a vasút bővítése vagy korszerűsítése; h) a fenntartható mobilitást támogató intézkedéseket kiegészítő digitalizációs projektek, beleértve a tömegközlekedési szolgáltatásokkal kapcsolatos valós idejű információs rendszereket, a mobilitást mint szolgáltatást, az intermodális vagy a szolgáltatások közötti jegyértékesítés javítására irányuló projekteket, a forgalom- és mobilitásirányítást támogató projekteket és az információelemzést a közlekedési rendszer hatékonyságának növelése érdekében, valamint i) egyéb olyan projekteket, amelyek: i. hozzájárulás a levegőminőség javításához, különösen a városi területeken, ii. a városi és nagyvárosi területeken a magánközlekedés használatának csökkentése, iii. a tömegközlekedés használatának ösztönzése vagy iv. aktív és egészséges mobilitás ösztönzése. A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletével összhangban legalább 900 000 000 EUR 40 %-os éghajlat-együtthatóval járuljon hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez.
6.	C1.I1	T	A fenntartható mobilitás előmozdítására irányuló, befejezett projektek, többek között városi és nagyvárosi területeken		Szám	0	25	4. negyedév	2023	150, több mint 50 000 lakosú városi és nagyvárosi területen, valamint – bizonyos feltételek mellett – a 20 000 és 50 000 lakos közötti városi területeken legalább 25 projekt valósult meg a fenntartható mobilitás előmozdítására. A fenntartható mobilitást előmozdító projektek a következők: i. Az önkormányzatok által kidolgozott projektek, amelyek hozzájárulnak a fenntartható mobilitás előmozdításához a több mint 50 000 lakossal rendelkező településeken és a tartományi fővárosokban, és bizonyos feltételek mellett 20 000 és 50 000 lakos közötti települések között is kioszthatók. A projekteknek az alábbi esetekben kell támogatást nyújtaniuk: a) a tömegközlekedési flották átalakítása a tiszta üzemű járművekről szóló irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében és a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban; b) alacsony kibocsátású övezetek megvalósítása és kezelése; c) a tömegközlekedés digitalizálása, igazgatása és hozzáférhetőségének javítása; d) a közösségi közlekedés és az aktív mobilitás ösztönzését és rangsorolását célzó intézkedések. A projekt meghatározott, egymással összefüggő és összehangolt tevékenységek összessége, amelyeket meghatározott határidőn belül és költségvetési korlátok között közös célkitűzéssel hajtanak végre, és amelyekhez támogatást kérnek. Egy település egynél több projektet is kidolgozhat. ii. Autonóm közösségek által kidolgozott, a városi és nagyvárosi területeken megvalósuló fenntartható mobilitást előmozdító projektek. Ez a C1.I1 befektetésben meghatározott a)–i) tipológiákra vonatkozik. A városi és nagyvárosi területek az 50 000-nál több lakosú települések, a tartományok fővárosai, és bizonyos feltételek mellett a több mint 20 000 lakosú települések. Minden autonóm közösség egynél több projektet is kidolgozhat. iii. Olyan projektek, amelyek támogatást nyújtanak magánvállalkozásoknak a következőkhöz: a) a régi nehéz járművek leselejtezése, b) nehéz személy- és teherflottájuk tisztább járművekkel történő megújítása, c) pótkocsijuk vagy félpótkocsik vásárlása vagy átalakítása intermodális szállítás céljából, vagy d) alternatív üzemanyagokkal (elektromos, LNG, CNG és biometán) működő töltőállomások létesítése. Legalább 8 500 nehézgépjárművet vagy töltőállomást kell támogatni annak érdekében, hogy egy fenntartható mobilitást előmozdító projekt lezáruljon. A támogatásokat a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően kell nyújtani.
7.	C1.I1	T	A fenntartható mobilitás előmozdítását célzó beszerzésekre fordított vagy az önkormányzatok által odaítélt költségvetés		Millió EUR	400	1 500	4. negyedév	2024	A projekt vagy támogatások odaítélésének közzététele a Hivatalos Lapban vagy a közbeszerzési platformon, illetve olyan önkormányzati beszerzésekhez kapcsolódó kiadások végrehajtása, amelyek hozzájárulnak a fenntartható mobilitás előmozdításához több mint 50 000 lakossal rendelkező településeken és a tartományi fővárosokban, és bizonyos feltételek mellett a 20 000 és 50 000 fő közötti lakosságú településeknek is kioszthatók. A projekteknek az alábbi esetekben kell támogatást nyújtaniuk: a) a tömegközlekedési flották átalakítása a tiszta üzemű járművekről szóló irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében és a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban; b) alacsony kibocsátású övezetek megvalósítása és kezelése; c) a tömegközlekedés digitalizálása, igazgatása és hozzáférhetőségének javítása; d) a közösségi közlekedés és az aktív mobilitás ösztönzését és rangsorolását célzó intézkedések. A kiválasztási kritériumok biztosítják, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletével összhangban legalább 310 000 000 EUR 100 %-os éghajlat-együtthatóval és legalább 1 190 000 000 EUR 40 %-os éghajlat-együtthatóval járuljon hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez. (Alapérték: 2022. december 31.)
8.	C1.I1	T	Az állami közutakon a mobilitás új formáit javító projektek díja		Millió EUR	0	105	4. negyedév	2024	A Közlekedési, Mobilitáspolitikai és Városfejlesztési Minisztérium által odaítélt, legalább 105 millió EUR összegű díj közzététele a Hivatalos Lapban vagy a Közbeszerzési Platformon városi területeken az állami utak javítására irányuló projektek esetében. A projektek új kerékpársávok építését, a gyalogos területek bővítését, a parkolóhelyek csökkentését vagy az átjárók biztonságának javítását foglalják magukban.
9.	C1.I1	T	A fenntartható mobilitás előmozdítására irányuló, befejezett projektek, többek között városi és nagyvárosi területeken		Szám	25	280	4. negyedév	2025	Legalább 280 projektet hajtottak végre a fenntartható mobilitás előmozdítására, többek között a városi és nagyvárosi területeken, hogy hozzájáruljanak a fenntartható mobilitáshoz a 150, több mint 50 000 lakosú városi területen, és bizonyos feltételek mellett a 20 000 és 50 000 lakos közötti városi területeken. A fenntartható mobilitást előmozdító projektek a következők: i. Az önkormányzatok által kidolgozott projektek, amelyek hozzájárulnak a fenntartható mobilitás előmozdításához a több mint 50 000 lakossal rendelkező településeken és a tartományi fővárosokban, és bizonyos feltételek mellett 20 000 és 50 000 lakos közötti települések között is kioszthatók. A projekteknek az alábbi esetekben kell támogatást nyújtaniuk: a) a tömegközlekedési flották átalakítása a tiszta üzemű járművekről szóló irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében és a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban; b) alacsony kibocsátású övezetek megvalósítása és kezelése; c) a tömegközlekedés digitalizálása, igazgatása és hozzáférhetőségének javítása; d) a közösségi közlekedés és az aktív mobilitás ösztönzését és rangsorolását célzó intézkedések. A projekt meghatározott, egymással összefüggő és összehangolt tevékenységek összessége, amelyeket meghatározott határidőn belül és költségvetési korlátok között közös célkitűzéssel hajtanak végre, és amelyekhez támogatást kérnek. Egy település egynél több projektet is kidolgozhat. ii. Autonóm közösségek által kidolgozott, a városi és nagyvárosi területeken megvalósuló fenntartható mobilitást előmozdító projektek. Ez a C1.I1 befektetésben meghatározott a)–i) tipológiákra vonatkozik. A városi és nagyvárosi területek az 50 000-nál több lakosú települések, a tartományok fővárosai, valamint bizonyos feltételek mellett több mint 20 000 lakossal rendelkező települések. Minden autonóm közösség egynél több projektet is kidolgozhat. iii. Olyan projektek, amelyek támogatást nyújtanak magánvállalkozásoknak a következőkhöz: a) a régi nehéz járművek leselejtezése, b) nehéz személy- és teherflottájuk tisztább járművekkel történő megújítása, c) pótkocsijuk vagy félpótkocsik vásárlása vagy átalakítása intermodális szállítás céljából, vagy d) alternatív üzemanyagokkal (elektromos, LNG, CNG és biometán) működő töltőállomások létesítése. Legalább 3 000 nehézgépjárműre vagy töltőállomásra vagy elektromos töltőállomásra van szükség annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni, hogy a fenntartható mobilitást előmozdító projekt lezárult. A támogatásokat a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően kell nyújtani. (Alapérték: 2023. december 31.)
10.	C1.I1	T	A városi területeken az állami utak fejlesztése a mobilitás új formáinak előmozdítása érdekében		Szám	0	34	4. negyedév	2025	A városi területeken legalább 34 állami út javult új kerékpársávok építésével, a gyalogos területek kiszélesítésével, a parkolóhelyek csökkentésével vagy az átkelőhelyek biztonságának javításával. Ezt a beruházást a Közlekedési, Mobilitáspolitikai és Városfejlesztési Minisztérium hajtja végre a városi területeken a tulajdonában lévő utakon.
11.	C1.I2	T	Az elektromos közlekedést előmozdító innovatív projektek odaítélése		Millió EUR	0	250	2. negyedév	2023	Legalább 250 millió EUR odaítélésének közzététele a Hivatalos Lapban az elektromos közlekedést előmozdító innovatív projekteket támogató pályázati felhívásokban. A támogatási rendszerek kiosztásához a pályázati felhívásokban alkalmazott kiválasztási kritériumok a következőket foglalják magukban: i. a környezeti hatás csökkentése, ii. műszaki-gazdasági életképesség, iii. a technológiai fejlődés és innováció szintje, iv. megismételhetőség és méretezhetőség, v. a projekthez kapcsolódó munkahelyteremtés, közvetlen és közvetett hatás, valamint vi. az értékláncra gyakorolt hatás és szinergia más, főként ipari ágazatokkal.
12.	C1.I2	T	Elektromos járművek és töltőállomások telepítése		Szám	0	238 000	4. negyedév	2023	Legalább 238 000 elektromos jármű (BEV, REEV, PHEV, FCEV) és támogatott töltőállomások
13.	C1.I2	T	Az elektromos közlekedést előmozdító innovatív projektek lezárása		Szám	0	85	4. negyedév	2025	Legalább 85 projekt végrehajtása az elektromobilitással kapcsolatos innovációs projektek támogatási programja keretében (MOVES Singulares).
14.	C1.I3	T	Rövid távolságú vasútvonalak (Cercanías)		Szám (km)	0	200	4. negyedév	2023	Legalább 200 km hosszú rövid távolságú vasútvonal, amelyet valamelyik alrendszerben korszerűsítettek: platform-, vágány-, villamosítási, biztonsági és kommunikációs/jelző berendezések. A korszerűsített rövid távú vasútvonalak hosszát a városi vagy nagyvárosi területeken található hosszúság alapján kell értelmezni, ahol olyan jelentős beavatkozást hajtottak végre, amely nem felel meg az elvégzendő vagy javításra szoruló összegnek. A beavatkozások magukban foglalhatják a villamosítást, a pálya felújítását, a jelző- és biztonsági rendszerek javítását, valamint az állomások javítását, amelyek túlmutatnak a karbantartáson és javításokon, és amelyeket az ország egész területén végre kell hajtani minden olyan lakossági központban, ahol Cercanías Ferroviarias szolgáltatása van.
15.	C1.I3	T	A digitalizációnak köszönhetően javultak az állomások		Szám	0	420	4. negyedév	2023	Legalább 420 állomás javult az SPO-üzemeltetőként a RENFE által kidolgozott projektek mindegyikével vagy némelyikével, amelyek a következő felsorolásban szerepelnek: • Az állomások biztonsági rendszereinek digitalizálása (például intelligens videoelemzés, kiberbiztonság és csalásellenőrzés) • Utasinformációs rendszerek • Az állomásokhoz való hozzáférés ellenőrzésének javítása • Jegyárusító automatákkal kapcsolatos projektek • A létesítmények átalakítása
16.	C1.I3	T	Továbbfejlesztett „Cercanías” állomások		Szám	0	20	4. negyedév	2023	Legalább 20, az ADIF által javított „Cercanías” állomás, elsősorban az akadálymentességi munkálatok és az új vagy felújított vasútvonalak
17.	C1.I3	T	A rövid távolságú vasútvonalak beruházásaira odaítélt kumulált költségvetés		Millió EUR	0	1 619	4. negyedév	2024	A rövid távolságú vasútvonalak beruházásaira odaítélt kumulált költségvetés közzététele a Hivatalos Lapban: legalább: 1 619 000 000 EUR.
18.	C1.I3	T	Rövid távolságú vasútvonalak korszerűsítése (Cercanías)		Szám (km)	200	700	2. negyedév	2026	Legalább 700 km rövid távolságú vasútvonal, amelyet valamelyik alrendszerben korszerűsítettek: platform-, vágány-, villamosítási, biztonsági és kommunikációs/jelző berendezések. A korszerűsített rövid távú vasútvonalak hosszát a városi vagy nagyvárosi területeken található hosszúság alapján kell értelmezni, ahol olyan jelentős beavatkozást hajtottak végre, amely nem felel meg az elvégzendő vagy javításra szoruló összegnek. A beavatkozások magukban foglalhatják a villamosítást, a pálya felújítását, a jelző- és biztonsági rendszerek javítását és az állomások javítását, amelyek túlmutatnak a karbantartáson és javításokon, és amelyeket az ország egész területén végre kell hajtani minden olyan lakossági központban, ahol Cercanías Ferroviarias szolgáltatása van. (Alapérték: 2023. december 31.)
19.	C1.I3	T	A digitalizációnak köszönhetően javultak az állomások		Szám	420	850	2. negyedév	2026	Legalább 850 állomás javult az SPO-üzemeltetőként a RENFE által kidolgozott projektek mindegyikével vagy némelyikével, amelyek a következő felsorolásban szerepelnek: • Az állomások biztonsági rendszereinek digitalizálása (például intelligens videoelemzés, kiberbiztonság és csalásellenőrzés) • Utasinformációs rendszerek • Az állomásokhoz való hozzáférés ellenőrzésének javítása • Jegyárusító automatákkal kapcsolatos projektek • A létesítmények átalakítása (Alapérték: 2023. december 31.)
20.	C1.I3	T	Továbbfejlesztett „Cercanías” állomások		Szám	20	70	2. negyedév	2026	Az ADIF által fejlesztett legalább 70 „Cercanías” állomás, elsősorban akadálymentességi munkálatok és új vagy felújított vasútvonalak (Alapérték: 2023. december 31.)

B. 02. KOMPONENS: A SPANYOL VÁROSFEJLESZTÉSI MENETREND VÉGREHAJTÁSA: VÁROSREHABILITÁCIÓS ÉS REHABILITÁCIÓS TERV

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense az épületek energetikai rehabilitációjával, dekarbonizációjával, valamint minőségük és kényelmük javításával foglalkozik. Foglalkoznia kell továbbá a szociális bérlakások kérdésével, növelnie kell állományát, és biztosítania kell a méltányosabb és inkluzívabb helyreállítást. Emellett a komponens célja az energiaszegénység kezelése a szociális vagy megfizethető bérlakások támogatása révén. Ide tartoznak a digitalizációs tevékenységek is. A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense támogatja Spanyolország nemzeti energia- és klímatervének (NECP) végrehajtását, amely 2030-ig 1 200 000 lakóépület felújítását, valamint évente átlagosan 300 000 lakóépület fűtési és hűtési rendszerének felújítását irányozza elő. Ezzel összefüggésben Spanyolország a következőket javasolja:

a)Reformintézkedések kidolgozása és végrehajtása, ideértve a spanyol városfejlesztési menetrendet, Spanyolország hosszú távú felújítási stratégiáját, a lakhatásról szóló törvényt, az építészeti környezet javítását célzó törvényt és az épületfelújítások egyablakos ügyintézésének létrehozását;

b)legalább 355 000 egyedi lakóépület felújítása legalább 510 000 felújítási intézkedés részeként, legalább 600 hektár városi terület, ezzel egyenértékű legalább 40 000 lakóépület és 690 000 m² nem lakáscélú épület, legalább 26 000 lakóépület 5 000 lakosnál kisebb településeken és városi területeken, valamint 2026-ig legalább 1 230 000 m² középület felújítása, átlagosan több mint 30 %-os primerenergia-megtakarítás elérése, többek között fűtési és hűtési rendszerek felújítása és korszerűsítése révén;

c)legalább 20 000 új lakás építése szociális bérbeadás céljából vagy megfizethető áron, legalább 20 %-kal alacsonyabb primerenergia-igénnyel, mint a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelmények; valamint

d)legalább 100 helyi szintű kísérleti projekt végrehajtása, amelyek támogatják az energiahatékonyságot és a spanyol városfejlesztési menetrend végrehajtását.

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense támogatja a zöld átállást (3/2019. sz. országspecifikus ajánlás) és különösen az energiahatékonyság javítását (3/2020. sz. országspecifikus ajánlás). Javítja a családok támogatását (a 2019. évi 2. országspecifikus ajánlás; 2020. évi 2. országspecifikus ajánlás), és segíti a kiforrott közberuházási projektek előreütemezését és a magánberuházások ösztönzését a gazdasági fellendülés előmozdítása érdekében (3/2020. sz. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

B.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. Reform (C2.R1) – A spanyol városfejlesztési menetrend (és az ahhoz kapcsolódó cselekvési terv) végrehajtása

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy előkészítse és jóváhagyja a spanyol városfejlesztési menetrendet, amely stratégiai és nem szabályozási jellegű dokumentum, amely a fenntarthatóságot beépíti a városfejlesztési politikába. Olyan munkamódszernek is kell lennie, amely minden köz- és magánszereplőt arra ösztönöz, hogy saját területén méltányos, tisztességes és fenntartható fejlődést érjen el, és a helyi közigazgatást, a városokat és a falvakat – népességük méretétől függetlenül – stratégiai, integrált és átfogó perspektívával rendelkező eszközként szolgálja, amint azt az uniós városfejlesztési menetrend és az Új Lipcsei Charta előírja.

A spanyol városfejlesztési menetrend felméri a spanyol városok és falvak gyengeségeit és kihívásait annak érdekében, hogy környezeti szempontból fenntartható, társadalmilag összetartó és gazdaságilag megvalósítható városfejlesztés valósuljon meg. Magában foglal egy stratégiai keretet, amely a következő tíz stratégiai kihívás köré szerveződik: demográfia; környezetvédelem; gazdasági és társadalmi; az épületállomány jelenlegi helyzete; az éghajlatváltozás káros hatásaival szembeni sebezhetőség; az idegenforgalomtól való (magas) függőség; valamint a szennyezéssel kapcsolatos kockázatok.

A városfejlesztési menetrendnek külön cselekvési tervet is tartalmaznia kell a nemzeti közigazgatás számára, és iránymutatást kell tartalmaznia a helyi szervek támogatására saját helyi cselekvési terveik elkészítésében az általános állami közigazgatás által javasolt módszertannak megfelelően, elkötelezve magukat a köz- és a köz- és magánszféra irányításának javítása mellett. A 6. beruházás legalább 100 helyi cselekvési terv elkészítésének támogatásával egészíti ki ezt a reformot.

A városfejlesztési menetrend részeként, valamint az épületek energiahatékonyságáról és az energiahatékonyságról szóló (EU) 2018/844 irányelv betartásának szükségessége miatt Spanyolország hosszú távú felújítási stratégiát dolgoz ki a lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állománya felújításának támogatására. Ez magában foglalja mind a köz-, mind a magánépületeket, és 2050-re rendkívül energiahatékony és dekarbonizált épületállományt ér el, megkönnyítve a meglévő épületek közel nulla energiaigényű épületekké való költséghatékony átalakítását.

Az intézkedés végrehajtását 2020. június 30-ig be kell fejezni.

2. Reform (C2.R2) – A spanyol hosszú távú felújítási stratégia és az ahhoz kapcsolódó cselekvési terv 2020. évi aktualizálása

Ezen intézkedés célja a hosszú távú felújítási stratégia (ERESEE) végrehajtása. Ez magában foglalja a hosszú távú felújítási stratégiára vonatkozó cselekvési terv stratégiai dokumentumának előkészítését, célzott munkacsoportokban való megvitatását, jóváhagyását és terjesztését célzó intézkedéseket. A cselekvési tervnek összhangban kell lennie az ERESEE-ben foglalt intézkedésekkel. Az ERESEE megvalósítása érdekében több munkacsoportot kell létrehozni annak érdekében, hogy egyértelmű ajánlásokat dolgozzanak ki a városrehabilitációra és -rehabilitációra vonatkozó cselekvési terv végrehajtására vonatkozóan. A munkacsoportok ajánlásait tartalmazó jelentéseket közzé kell tenni.

Az ERESEE „Végrehajtás” című III. részében az ERESEE intézkedéscsomagot tartalmaz, amely magában foglal egy sor reformot a városi rehabilitációt és megújulást, valamint a zöld és digitális átállás előmozdítását célzó ütemterv részeként. Az ütemterv tizenegy tengely és intézkedés köré szerveződik, amelyek célja az irányítás, a szabályozás és a finanszírozás javítása. Ezt az ütemtervet az ERESEE végrehajtásának fő lépéseként bele kell foglalni a stratégiai dokumentumba. A legfontosabb intézkedések a következők:

·A közigazgatási épületek felújítása (a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv 11. komponenséhez igazítva);

·a fejlesztésre kijelölt területek finanszírozása, beleértve a felújítást elősegítő új adózást, mind a lakossági, mind a szolgáltatási ágazatban;

·a magánfinanszírozás előmozdítása és mozgósítása;

·az energiaszegénység elleni küzdelem;

·új energiamodell bevezetése az építőiparban a megújuló energia felhasználásának ösztönzése érdekében az épületekben;

·a rehabilitáció iránti kereslet aktiválása és összesített igénye;

·a kínálati oldali feltételek javítása a rehabilitációs ágazat korszerűsítésének a kutatás, fejlesztés és innováció, a digitalizáció és a nyomon követés, valamint a készségek és képzések megerősítése révén történő ösztönzésével;

·információk terjesztése a polgárok és a vállalkozások körében, valamint a bevált gyakorlatok cseréje a közigazgatások között; valamint

·statisztikák és mutatók kidolgozása a közpénzekből finanszírozott fellépések nyomon követésére, hogy a közpolitikákat megfelelően értékelni lehessen.

Ez a stratégiai dokumentum lehetővé teszi az ERESEE végrehajtását a spanyol városfejlesztési menetrend keretében, integrálva a különböző (központi, regionális és helyi) közigazgatási szerveket.

Az intézkedés végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

2. reform (C2.R3) – Lakásjog

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy a lakhatásról szóló törvény révén végrehajtsa az első ilyen jellegű rendeletet Spanyolországban, hogy foglalkozzon a tisztességes és megfelelő lakhatáshoz való jog támogatása érdekében már meglévő különféle köztervezési, programozási és együttműködési eszközökkel. Az életminőség javítása érdekében foglalkoznia kell a meglévő köz- és magánlakások rehabilitációjával és fejlesztésével, valamint azon lakókörnyezet helyreállításával és megújításával, amelyben találhatók. A törvény a bérlő ingatlanok megfelelő szintű, megfizethető áron elérhető lakásállományának elérésével foglalkozik.

A jogszabályoknak különböző tervezési, programozási és együttműködési eszközökkel kell foglalkozniuk a tisztességes és megfelelő lakhatáshoz való jog érvényesítésének biztosítása érdekében, ideértve egyik prioritásaként a meglévő lakásállomány rehabilitációját és fejlesztését, valamint azon lakókörnyezetek helyreállítását és felújítását, amelyekben találhatók.

Emellett a törvénynek ösztönöznie kell a megfizethető és szociális lakások kínálatának növelését azáltal, hogy biztosítja a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozóan a műszaki előírások (CTE) szerinti alapvető energiamegtakarítási dokumentumban (DB-HE) jelenleg meghatározott követelményeknek való megfelelést, és el kell kerülnie azokat az intézkedéseket, amelyek középtávon akadályozhatják a lakáskínálatot.

A reform végrehajtását 2022. szeptember 30-ig be kell fejezni.

3. reform (C2.R4) – Az építészet és az épületkörnyezet minőségéről szóló törvény és az új nemzeti építészeti stratégia

E törvény célja az építészet és az épületek minőségének közjóvá nyilvánítása, az életminőség javítása, az építészet társadalmi gyökereinek előmozdítása, a városi területek és csomópontok fenntartható fejlődésének előmozdítása, a gazdasági és társadalmi fejlődéshez való hozzájárulás, valamint a kulturális és természeti örökség védelme és megóvása.

E célból a törvény foglalkozik a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének helyreállítási és regenerációs programjaihoz szorosan kapcsolódó különféle kezdeményezésekkel és intézkedésekkel. A törvény különösen a következőket szabályozza: i. közigazgatási együttműködési intézkedések az építészeti, mérnöki és várostervezési projektek és munkálatok közbeszerzése terén; ii. a bevált gyakorlatok terjesztésére, valamint a támogatás, a képzés és a köz- és magánszféra közötti partnerségek terjesztésére szolgáló eszközök; és iii. a rehabilitáció előmozdítása átfogó szemszögből, mint például a fent leírt megközelítés.

A reform végrehajtását 2022. szeptember 30-ig be kell fejezni.

4. Reform (C2.R5) – Újjáépítési irodák („egyablakos ügyintézés”)

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy ösztönözze és kiterjessze az egyes településeken létrehozott helyi felújítási irodákat, hogy segítsék a háztartásokat és a tulajdonosi közösségeket a lakóépületek rehabilitálásának rendkívül összetett feladataiban.

Ennek érdekében ez az intézkedés tovább ösztönzi és kiterjeszti ezt a megközelítést egy olyan folyamat létrehozásával, amely biztosítja a központi, regionális és/vagy helyi kormányzatok közötti hatékony együttműködést és együttműködést. Ez magában foglalja az összes állami támogatás koordinációjának megerősítését (központi, regionális vagy helyi szinten). A felújítási intézkedések hatékonyságának maximalizálása érdekében minden kormányzati szintet be kell vonni ebbe az egyablakos ügyintézésbe.

A reform végrehajtását 2021. szeptember 30-ig be kell fejezni.

5. reform (C2.R6) – A felújítási intézkedések finanszírozásának javítása

Ezen intézkedés célja, hogy kezelje a felújítási tevékenység megkezdésének egyik fő akadályát, nevezetesen a kedvező feltételek melletti finanszírozáshoz való hozzáférést. A felújítási hitel jóváhagyása érdekében időnként egyéni kölcsönt kell nyújtani az épület minden egyes tulajdonosának. Ez akadályozza az épületek mély és integrált felújítását.

E probléma kezelése érdekében az intézkedés:

·Új Instituto de Crédito Oficial (ICO) garanciakeretet hoz létre a magán pénzügyi intézmények által lakóépületek felújítása céljából nyújtott hitelek kockázatának részleges fedezésére;

·támogatja egyedi szabályozási rendelkezések elfogadását, beleértve a horizontális tulajdonról szóló törvény reformját a tulajdonosi közösségek finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása érdekében; valamint

·ösztönzi a zöld finanszírozás pénzügyi intézmények általi bevezetését.

A reform végrehajtását 2022. szeptember 30-ig be kell fejezni.

1. beruházás (C2.I1) – Helyreállítási program a lakókörnyezetek gazdasági és társadalmi helyreállítására

Ezen intézkedés célja a lakóépületekben és lakónegyedekben végrehajtott energiahatékonysági felújítások támogatása. Az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések legalább 510 000 felújítási intézkedést hajtanak végre legalább 355 000 egyedi lakásban, átlagosan legalább 30 %-os primerenergia-igénycsökkenést eredményezve, amelyet energiahatékonysági tanúsítványok igazolnak. A következő intézkedéseket kell támogatni:

a)A szomszédsági szintű energetikai felújításokat támogató program, amely lakásonként átlagosan 20 000 EUR összegű vissza nem térítendő támogatást és egyéb támogatást nyújt. A programnak legalább 600 hektárnyi városi területet kell felújítania, átlagosan legalább 30 %-os primerenergia-igénycsökkenést valósítva meg energiahatékonysági tanúsítványokkal igazolva. Az intézkedések közé tartozik az energiahatékonyság javítása, az elektromos mobilitást szolgáló infrastruktúra kiépítése, az épületek akadálymentességének javítása és a veszélyes anyagok eltávolítása. Az intézkedés legfeljebb 15 %-a fordítható a városrészek szintjén történő fejlesztésekre, például a kültéri világítás, a kerékpárutak, a zöld infrastruktúra és a vízelvezető rendszerek javítására, figyelembe véve a szomszédság társadalmi-gazdasági jellemzőit.

b)A lakóépületek energetikai felújítását támogató program, amely lakásonként átlagosan 15 000 EUR összegű támogatást nyújt. A támogatás szintje magasabb azon intézkedések esetében, amelyek esetében nagyobb a primerenergia-igény csökkenése, valamint az alacsony jövedelmű háztartások esetében. Az intézkedések közé tartozik az energiahatékonyság javítása, az elektromos mobilitást szolgáló infrastruktúra kiépítése, az épületek akadálymentességének javítása és a veszélyes anyagok eltávolítása.

c)Egy sor tevékenység foglalkozik az energetikai felújítások ösztönzőivel. Ez magában foglalja többek között i. annak lehetőségét, hogy a felújításokat levonják a személyi jövedelemadóból, ha a primerenergia-igény legalább 30 %-kal csökken, és ii. a finanszírozási keret javítása a köz- és magánszféra közötti partnerségek ösztönzése révén.

Királyi rendelet állapítja meg azokat a műszaki követelményeket, amelyek biztosítják a primerenergia-szükséglet átlagos 30 %-os csökkentésének való megfelelést. A személyi jövedelemadó módosítását a királyi törvényerejű rendelet hagyja jóvá, és annak célja az energiahatékonyság javítását célzó épületmegújítási intézkedésekhez nyújtott adókedvezmények meghatározása.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

2. beruházás (C2.I2) – Energiahatékony épületekben szociális bérlakások építésére irányuló program

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy legalább 20 000 új lakást építsen szociális bérbeadás céljából vagy megfizethető áron, az energiahatékonyságra vonatkozó kritériumoknak megfelelően. Ezeket különösen azokon a területeken kell kiépíteni, ahol a szociális lakások jelenleg nem elégségesek, valamint az állami tulajdonban lévő földterületeken.

A szociális lakások elsődleges energiaigényének legalább 20 %-kal alacsonyabbnak kell lennie a közel nulla energiaigényű épületek szükségleteinél. E célból királyi rendelet állapítja meg azokat a műszaki követelményeket, amelyek a primerenergia-igényt az épületek műszaki szabályzata (CTE) alapvető energiamegtakarítási okmányának (DB-HE) HE 0 szakaszában meghatározott határérték 80 %-ára korlátozzák.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

3. beruházás (C2.I3) – Az épületek energetikai rehabilitációjára vonatkozó program

Ezen intézkedés célja legalább 40 000 lakóépület és 690 000 m² nem lakáscélú épület energiafelújításának támogatása, valamint az energiahatékonyság javítása és a megújuló energia integrálása. A program csak a megújuló energiaforrásokat támogatja, a fosszilis tüzelőanyagok kivételével, magasabb támogatási intenzitást biztosít az energiaközösségek számára, és lehetővé teszi a felújítási tevékenységek előfinanszírozását. Az egyedi intézkedések az energiahatékonyság hőszigeteléssel történő javítására, a megújuló energia fűtő- és hűtőrendszerekben való felhasználására, valamint a világítási rendszer javítására terjednek ki. A tervek szerint a primerenergia-kereslet átlagosan legalább 30 %-os csökkenését energiahatékonysági tanúsítványokkal kell igazolni.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

4. beruházás (C2.I4) – Újjáépítési program és demográfiai kihívás

Ezen intézkedés célja az 5 000 főnél kevesebb lakosú települések és városi területek épületfelújításának támogatása. Az intézkedések közé tartozik az épületek, a közberendezések és az infrastruktúra energiahatékonyságának javítása, a megújulóenergia-termelés és -fogyasztás, a saját fogyasztás és a tulajdonosok helyi energiaközösségei, valamint a fenntartható mobilitás (például elektromos töltőállomások). Kétféle intézkedésre kerül sor:

a)Az energiahatékonyság érdekében legalább 26 000 energetikai felújítást kell végrehajtani lakóépületekben, átlagosan legalább 30 %-os primerenergia-igénycsökkenés elérése érdekében, amelyet energiahatékonysági tanúsítványokkal kell igazolni.

b)Legalább 250 egyedi tisztaenergia-projektet versenypályázatok vagy a helyi hatóságok beruházásai révén kell végrehajtani a következő területeken: i. középületek vagy közcélú infrastruktúra számára megújuló villamos energia, fűtés és hűtés telepítése (beleértve legalább 80 %-ban a saját fogyasztást); ii. középületek vagy közcélú infrastruktúra energetikai felújításai (legalább 30 %-os primerenergia-megtakarítás elérése energiahatékonysági tanúsítványokkal igazolva); iii. fenntartható mobilitás (modális váltásra vagy elektromos mobilitásra irányuló projektek); iv. a fényszennyezés csökkentése a közvilágítás javítása révén; valamint v. helyi energiaközösség vagy más közösségvezérelt projektek ezekben a településeken.

E célból a Hivatalos Lapban közzé kell tenni a helyi önkormányzatokra kiterjesztett szabályozási alapokat és beruházási támogatás iránti felhívást.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

5. beruházás (C2.I5) – Középületek rehabilitációs programja

Ezen intézkedés célja a középületek energetikai felújításának támogatása, beleértve a közigazgatást, az oktatást, a szociális ellátást, a sportot, az egészségügyet, a kulturális vagy közszolgáltatásokat. A középületek legalább 1 230 000 m²-ét fel kell újítani, átlagosan legalább 30 %-os primerenergia-igénycsökkenést érve energiahatékonysági tanúsítványokkal igazolva. Az intézkedés a következőket támogatja: i. a víz- és anyagfelhasználás, a hulladékgazdálkodás és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás javítása; ii. az épületek akadálymentességének javítása; iii. veszélyes anyagok eltávolítása és a beltéri levegő minőségének javítása; és iv. épületek megőrzése.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

6. beruházás (C2.I6) – Támogatási program a spanyol városfejlesztési menetrend helyi cselekvési terveire irányuló kísérleti projektek kidolgozásához

Ezen intézkedés célja, hogy legalább 100 helyi cselekvési terv jóváhagyásával támogassa a helyi önkormányzatokat a spanyol városfejlesztési menetrend tíz stratégiai célkitűzésének végrehajtásában. A spanyol városfejlesztési menetrend tíz stratégiai célkitűzése a következő: i. a földhasználat tervezése és észszerűbb használata, megőrzése és védelme; ii. a városok terjeszkedésének elkerülése és a meglévő városok újjáélesztése; iii. az éghajlatváltozás és az ellenálló képesség hatásainak megelőzése és csökkentése; iv. az erőforrások fenntartható felhasználása és a körforgásos gazdaság előmozdítása; v. a közelség és a fenntartható mobilitás előmozdítása; vi. a társadalmi kohézió ösztönzése és az egyenlőségre való törekvés; vii. a városi gazdaság előmozdítása és ösztönzése; viii. a lakhatáshoz való hozzáférés biztosítása; ix. a digitális innováció vezetése és előmozdítása; valamint x. a részvételi és irányítási eszközök javítása.

Az intézkedés i. mintaként és iránymutatásként szolgál a többi helyi önkormányzat számára saját cselekvési terveik kidolgozásához; ii. a spanyol városfejlesztési menetrend végrehajtása helyi szintű cselekvési tervekkel; és iii. a helyi cselekvési tervek részeként konkrét projekteket hajt végre a spanyol városfejlesztési menetrendben rejlő lehetőségek kiemelése érdekében. A támogatást versenytárgyalás útján ítélik oda, és különösen olyan horizontális és integrált projekteket foglal magában, amelyek stratégiai jövőképpel rendelkeznek, és a legszélesebb körű részvételt biztosító irányítási modellen keresztül valósulnak meg.

Az ezen intézkedés keretében végrehajtott beruházásokat 2022. december 31-ig be kell fejezni.

B.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Lásd az alábbi táblázatot. Az alapérték dátuma valamennyi mutató esetében 2020. február 1-je, kivéve, ha a fellépés leírása másként jelzi. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

C. 03. KOMPONENS: AZ AGRÁR-ÉLELMISZERIPARI ÉS HALÁSZATI RENDSZER KÖRNYEZETI ÉS DIGITÁLIS ÁTALAKULÁSA

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból egyaránt javítja az agrár-élelmiszeripari és halászati ágazat fenntarthatóságát, versenyképességét és rezilienciáját. E célkitűzés elérése érdekében a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensében szereplő beruházások és reformok a következő elemekre összpontosítanak:

a)Az öntözés hatékonyságának és fenntarthatóságának javítása;

b)a mezőgazdaság és az állattenyésztés fenntarthatóságának és versenyképességének fokozása;

c)stratégia életbe léptetése az agrár-élelmiszeripari ágazat és a vidéki ágazatok egészének digitalizálása érdekében; valamint

d)a halászati ágazat fenntarthatóságának, kutatásának, innovációjának és digitalizációjának előmozdítása.

A komponens az innovációba és az energiahatékonyságba történő beruházások előmozdításáról szóló országspecifikus ajánlásokkal (3. 2019. évi országspecifikus ajánlás), a digitális tanuláshoz való hozzáférés javításával (2. 2020. évi országspecifikus ajánlás), valamint a köz- és magánberuházások ösztönzésével és a zöld átállás ösztönzésével foglalkozik (3. 2020. évi országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

C.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. Reform (C3.R1) – Az élelmiszerlánccal kapcsolatos kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó szabályok módosítása, beleértve az élelmiszerlánc működésének javítását célzó intézkedésekről szóló, 2007. augusztus 2-i 12/2013. sz. törvény módosítását

Ezen intézkedés célja az élelmiszerlánc működésének javítása az élelmiszerláncon belüli kereskedelmi kapcsolatokat szabályozó nemzeti jogszabályok (12/2013. sz. törvény) módosításával, beleértve az (EU) 2019/633 irányelv átültetését, de azon túl is. Az intézkedés legalább a következőkre terjed ki:

a)A jogszabály hatályának kiterjesztése i. kereskedelmi kapcsolatokra mind a tagállamokra, mind harmadik országokra, amennyiben egy gazdasági szereplő Spanyolországban található, valamint ii. az Európai Unió működéséről szóló szerződés I. mellékletének hatálya alá tartozó nyersanyagok és egyéb termékek;

b)az élelmiszer-szerződések minimális tartalmának kiterjesztése i. szerződéses szankciók, ii. vis maior miatti kivételek, valamint iii. az érintett felek általi közvetítés iránti kérelemre való hivatkozás révén, a megállapodás elmaradása esetén;

c)a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok listájának kibővítése, mint például a szerződések egyoldalú mennyiségi módosítása vagy az eladatlan termékek visszaküldése; valamint

d)elismerve az Élelmiszerügyi Információs és Ellenőrző Hivatalt mint a jogszabályoknak való megfelelés nemzeti szintű ellenőrzéséhez szükséges ellenőrzési rendszer létrehozásáért és fejlesztéséért felelős szervet, valamint a végrehajtó hatóságok, valamint az Európai Bizottság és az autonóm közösségek közötti együttműködés kapcsolattartási pontját a saját területi területükön.    

Az intézkedés kiegészíti i. a mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó sürgős intézkedéseket elfogadó, 2020. február 25-i 5/2020. sz. királyi törvényerejű rendeletet, valamint ii. az élelmiszerlánc működésének javítását célzó sürgős intézkedésekről szóló 12/2013. sz. törvény módosításáról szóló 8/2020. sz. törvényt.

Az intézkedés végrehajtását 2021. december 31-ig be kell fejezni.

2. Reform (C3.R2) – Az állattenyésztés környezeti fenntarthatóságára vonatkozó szabályozási keret kidolgozása és felülvizsgálata

Ez az intézkedés a jogszabályi keret alábbiak szerinti kidolgozása és felülvizsgálata révén javítja az állattenyésztés környezeti fenntarthatóságát:

a)Az elérhető legjobb technikák (BAT-ok) általános nyilvántartásának kidolgozása a sertés- és baromfitenyésztő gazdaságokban a szennyező és az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásának kiszámítását megkönnyítendő, valamint más környezeti adatok lefedését. Jobb értékelést nyújt arról, hogy az állattenyésztők teljesítik-e az ÜHG- és szennyezőanyag-kibocsátási kötelezettségeiket.

b)Az állattenyésztési ágazatokra vonatkozó tervezési jogszabályok fokozatos felülvizsgálata, amely követelményeket állapít meg a helyszínre, a távolságra, a méretre, az egészségügyi feltételekre, a biológiai biztonságra, valamint a már meglévő ágazatokban (sertéstenyésztés) működő gazdaságok környezetvédelmi és állatjóléti infrastruktúrájára vonatkozóan, valamint új szabályozási keret létrehozása az olyan ágazatokban (baromfitenyésztés), amelyeket még nem szabályoztak. Az arányosság elvének megfelelően egyedi ágazati kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket állapít meg, amelyek a szennyező anyagok előállításához való hozzájárulásuknak megfelelő követelményeket határoznak meg.

Az intézkedés mindkét jogszabályi rendelkezést tartalmazza, amelyeket 2022 végéig kell közzétenni. Arra is számít, hogy a sertés- és baromfitenyésztő gazdaságok esetében 2023. december 31-ig működésbe kell hozni a BAT-ok általános nyilvántartását. A felülvizsgált tervezési jogszabályokat a kihirdetéstől számított körülbelül két éven belül fokozatosan kell alkalmazni.

Az intézkedés végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

3. Reform (C3.R3) – A mezőgazdasági talajok fenntartható tápanyagutánpótlásának jogszabályi kerete és a mezőgazdasági eredetű szennyezésre vonatkozó jogszabályok

Ezen intézkedés célja a mezőgazdasági trágyázás szabályozása a mezőgazdasági talajok különböző tápanyagbeviteli forrásainak következetes kezelése érdekében. Emellett technikai tanácsadást nyújt a mezőgazdasági termelőknek, hogy segítse őket a jogi követelményeknek való megfelelésben és a trágyázás racionalizálásában. E cselekvési terv: i. az éghajlatváltozás káros hatásainak kezelése; ii. a mezőgazdasági eredetű nitrátok és foszfátok által okozott vízszennyezés csökkentése; és iii. a levegőminőség javítása.

A javasolt jogszabályi keret egy másik jogi eszközhöz kapcsolódik: a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló királyi rendelettervezet (amely a 261/1996. február 16-i királyi rendelet helyébe lép). Kapcsolódik továbbá egy cselekvési terv kidolgozásához, amelynek célja a – különösen mezőgazdasági eredetű – nitrátszennyezés megelőzése, javítása és csökkentése. Ez az intézkedés egy királyi rendeletet vezet be, amely átülteti a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK irányelvet, a nitrátirányelvnél ambiciózusabb célokat tűz ki, és növeli a vízügyi keretirányelv szerinti víztervezési célkitűzésekkel való összhangot.

Az intézkedés végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.

4. Reform (C3.R4) – A spanyol öntözés irányításának és fenntartható kezelésének fokozása

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy nemzeti szintű irányítási mechanizmust hozzon létre annak érdekében, hogy valamennyi érintett ágazat és közigazgatási szint együttműködhessen az öntözés terén. Ez magában foglalja a környezeti fenntarthatóságot, a végrehajtási kritériumokat és az alkalmazandó jogszabályokkal kapcsolatos szempontokat. Az intézkedés egy, az öntözés fenntarthatóságával foglalkozó megfigyelőközpontot hoz létre Spanyolországban, hogy adatokat szolgáltasson az öntözés területi gazdasági, társadalmi és környezeti hatásairól.

A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

5. Reform (C3.R5) – Az agrár-élelmiszeripari és vidéki területek digitalizálására irányuló stratégia II. cselekvési tervének végrehajtása

Az intézkedés célja a spanyol kormány által 2019 márciusában elfogadott, az agrár-élelmiszeripari és vidéki területek digitalizálására irányuló spanyol stratégia végrehajtásának folytatása. Az intézkedés egy második cselekvési tervet határoz meg, amely megfelel a stratégia három alapvető célkitűzésének: i. a digitális szakadék csökkentése; ii. az adatok felhasználásának előmozdítása; valamint iii. a vállalkozásfejlesztés és az új üzleti modellek ösztönzése.

Az intézkedés továbbra is támogatja a digitális folyamatok és készségek bevezetését és beépítését a vidéki térségekhez és társadalmi szerkezetükhöz kapcsolódó gazdasági tevékenységekbe. Az intézkedés megtervezi, kidolgozza és végrehajtja az agrár-élelmiszeripari ágazat és a vidéki területek digitalizációs stratégiájára vonatkozó második cselekvési tervet.

Az intézkedés végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

6. Reform (C3.R6) – A fenntartható halászat szabályozását célzó nemzeti szabályozási keret felülvizsgálata

Az intézkedés céljai a következők: i. a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság halászati gazdálkodásba való integrálásának ösztönzése; ii. nagyobb jogbiztonság biztosítása a halászati ágazat valamennyi szereplője számára; valamint iii. nagyobb átláthatóság, korszerűsítés és digitalizáció biztosítása a halászati gazdálkodásban. Az intézkedés figyelembe veszi az uniós szakpolitikák és kihívások célkitűzéseit, beleértve a közös halászati politika reformját, a biológiai sokféleségre vonatkozó 2030-as stratégiát, a tengervédelmi stratégiákat és a fenntartható fejlesztési célokat.

E célkitűzések elérése érdekében az intézkedésnek a következőket kell elérnie:

a)A jelenlegi halászati törvény felülvizsgálata annak érdekében, hogy az összhangba kerüljön az új fenntarthatósági kritériumokkal és a halászattal kapcsolatos kutatási szükségletekkel;

b)a nemzeti halászterületek különböző eszközeinek, módszereinek és összeírásainak kezelése királyi rendelet révén; valamint

c)az ellenőrzési, felügyeleti és szankcionálási rendszerek korszerűsítését célzó jogszabály végrehajtása a halászat területén.

A nemzeti halászterületeken alkalmazott különböző eszközök, módszerek és panaszok kezelésének korszerűsítéséről szóló királyi rendelet kihirdetésére 2022. június 30-ig kerül sor.

Az intézkedés végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

1. Beruházás (C3.I1) – Terv az öntözés hatékonyságának és fenntarthatóságának javítására

Ezen intézkedés célja, hogy kiválasztott intézkedések révén javítsa az öntözés hatékonyságát és fenntarthatóságát. Az öntözési tevékenységek során elő kell mozdítania a víztakarékosságot és az energiahatékonyságot. Ezek a következő intézkedések:

a)Korszerűsítési intézkedések, beleértve legalább a következőket: i. korszerűsítési folyamat részeként a felszíni vagy felszín alatti vizet nem hagyományos vízforrásokkal (például az (EU) 2020/741 rendelettel összhangban visszanyert víz és sótalanított víz a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban) felváltó területeken végrehajtott intézkedések; és ii. olyan intézkedések, amelyek növelik a vízmegtakarítást, vagy a vízigény további csökkenését vagy nagyobb energiamegtakarítást eredményeznek;

b)az energiahatással járó öntözőrendszerek korszerűsítése, beleértve i. az olyan intézkedések előnyben részesítését, amelyek működésükhez nem igényelnek villamos energiát azon intézkedésekhez képest, amelyeknek erre szükségük van vagy megújuló energiát igényelnek; és ii. az energetikai önellátást elősegítő korszerűsítési intézkedések, beleértve a megújuló energia használatát is; valamint

c)az olyan új technológiák előmozdítása, mint például: a hatékonyabb öntözést célzó új technológiák és innovációk magasabb szintű végrehajtását lehetővé tevő intézkedések; és ii. az öntözés korszerűsítésének nagyobb intenzitását javasló intézkedések.

Az intézkedés végrehajtását a Sociedad Estatal de Infraestructuras Agrarias (SEIASA) állami vállalat végzi. E célból a Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium (MAPA) és a SEIASA közötti megállapodás szabályozza az öntözés korszerűsítésére irányuló beruházások állami/magán finanszírozási rendszerét, a projektkiválasztási kritériumokat, a terv végrehajtási eljárásait, valamint a végrehajtandó intézkedések listáját. Az intézkedések listájának legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)A felszín alatti vagy felszíni víz használatának nem hagyományos vízforrásokkal való helyettesítése (visszanyert víz vagy sótalanított víz a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak megfelelően (2021/C58/01));

b)a súlyos öntözést lehetővé tevő vízszabályozó rendszerek (tározók) bevezetése;

c)szabadtéri árkok föld alatti csövekre történő cseréje;

d)szűrő- és szivattyúrendszerek kialakítása; valamint

e)mérőórák és távirányító rendszerek telepítése.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. A sótalanított vizet különösen a rendelkezésre álló legjobb technológia felhasználásával kell előállítani, amely az ágazatban a legkisebb környezeti hatással jár. Valamennyi öntözési tevékenységet a víz-keretirányelvvel összhangban kell végrehajtani, a 2009/147/EK és 92/43/EGK irányelvvel összhangban el kell végezni a szükséges környezeti hatásvizsgálatokat, és végre kell hajtani a környezet védelméhez szükséges mérséklési lépéseket.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

2. Beruházás (C3.I2) – A mezőgazdaság és az állattenyésztés fenntarthatóságának és versenyképességének javítására irányuló terv (I): Az állat- és növényegészségügyi laboratóriumok korszerűsítése

Ez az intézkedés javítja az élelmezésbiztonságot a mezőgazdasági és állattenyésztési ágazatban azáltal, hogy gyors reagálást biztosít az állatbetegségek – többek között az embereket érintő betegségek – és a növénykárosítók kitörésére, olyan létesítmények építésével, amelyek biológiai biztonsági szintje 3. szintű. Az intézkedésnek különösen a következő létesítmények üzembe helyezését kell biztosítania:

a)3. szintű biológiai Biztonsági Laboratórium (LSCA-Santa Fe);

b)a biológiai biztonsággal foglalkozó 3. szintű állatvédelmi eszköz (LCV-Algete); valamint

c)a lugói Nemzeti Növényegészségügyi Laboratórium.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

3. Beruházás (C3.I3) – Terv a mezőgazdaság és az állattenyésztés fenntarthatóságának és versenyképességének fellendítésére (II): A kapacitásépítési és biológiai biztonsági rendszerek megerősítése a faiskolákban, a takarító- és fertőtlenítőközpontokban

Ez az intézkedés megerősíti az állatbetegségek és növénykárosítók megelőzését és az azokkal szembeni védelmet, amelyek előfordulási gyakoriságát az éghajlatváltozás fokozta azáltal, hogy javítják a kapacitásépítést és a biológiai biztonsági rendszereket a faiskolákban, valamint a takarító és fertőtlenítő központokban. Megerősíti a biológiai védelmi rendszereket a növényi szaporítóanyagokat előállító létesítményekben, amelyek fontos szerepet játszanak a kártevőmentes anyagok előállításában, csökkentve a növényvédő szerek használatát.

A támogatás a növényi szaporítóanyagokat tartó mezőgazdasági üzemekre irányuló beruházási támogatás, valamint az élő állatok szállítására szolgáló eszközök tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló központok formájában valósul meg. Konkrétan e létesítmények automatizálás, robotizáció, valamint új tisztító és fertőtlenítő rendszerek, például hőfertőtlenítés révén történő technológiai fejlesztésére irányoztak elő támogatásokat.

Az intézkedés magában foglalja legalább 465 tisztító és fertőtlenítő központ, valamint fokozott képzési és biológiai biztonsági rendszerekkel rendelkező növényi szaporítóanyagot előállító központok megerősítését.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

4. Beruházás (C3.I4) – A mezőgazdaság és az állattenyésztés fenntarthatóságának és versenyképességének javítására irányuló terv (III): Beruházások a precíziós mezőgazdaságba, az energiahatékonyságba és a körforgásos gazdaságba a mezőgazdasági és állattenyésztési ágazatban

Ez az intézkedés előmozdítja a mezőgazdasági és állattenyésztési ágazat fenntarthatóságát és versenyképességét a következőkbe történő beruházások révén: i. precíziós mezőgazdaság; ii. energiahatékonyság; iii. a körforgásos gazdaság; valamint iv. a megújuló energia felhasználása.

A beruházások konkrétan a következőkhöz kapcsolódnak:

a)Új rendszerek bevezetése a mezőgazdasági hulladékok, valamint az állatállományból származó szennyvíz és melléktermékeik kezelésére, beleértve a strukturális reformokat is;

b)az üvegházak korszerűsítése, mind berendezéseik, mind berendezéseik tekintetében;

c)a biogázok és a megújuló energiák használatának előmozdítása; valamint

d)valós idejű adatok gyűjtése olyan érzékelőkkel, amelyek lehetővé teszik precíziós mezőgazdaság és technológia alkalmazását a gazdaságokban, ami magában foglalja műholdas navigációs rendszerek (GNSS) megvalósítását és földrajzi helymeghatározást az állattenyésztésben.

Az intézkedést mezőgazdasági üzemekbe vagy mezőgazdasági szolgáltató társaságokba történő egyéni vagy kollektív befektetések formájában kell végrehajtani. Legalább 5000 mezőgazdasági üzemnek befejezett projektekkel kell rendelkeznie a precíziós mezőgazdaság, az energiahatékonyság, a körforgásos gazdaság és a megújuló energia felhasználása területén.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

5. Beruházás (C3.I5) – Az agrár-élelmiszeripari és erdészeti ágazat, valamint a vidéki környezet digitalizálására irányuló stratégia: az agrár-élelmiszeripari és erdészeti ágazat, valamint a vidéki környezet digitalizációját és vállalkozói készségét támogató intézkedések kidolgozása

Ez az intézkedés a spanyol kormány által 2019 márciusában elfogadott, az agrár-élelmiszeripari, erdészeti és vidéki ágazatok digitalizálására irányuló stratégiában, valamint a 2021-2023-as időszakra szóló második cselekvési tervben határozza meg az intézkedéseket. Az intézkedések a következőket foglalják magukban:

a)Külön pénzügyi támogatási sor az agrár-élelmiszeripari ágazatban működő kkv-k számára az innovatív és digitális üzleti projektek ösztönzése érdekében, amelyeket részvételi hitelek nyújtása révén kell végrehajtani;

b)digitális innovációs központ az agrár-élelmiszeripari ágazatban működő vállalkozások számára, amelyet házon belüli szerződés és közbeszerzés útján, versenyeztetéssel hajtanak végre;

c)az agrár-élelmiszeripari ágazat digitalizációjának megfigyelőközpontja a MAPA és az együttműködő szerv közötti partnerségi megállapodás révén; valamint

d)a Mezőgazdasági Tudás- és Információs Rendszer (AKIS) tanácsadóinak platformja, amely az AKIS-szereplők közötti tudás- és információátadást elősegítő eszközként működik, és amelyet házon belüli szerződéssel és versenytárgyalásos közbeszerzéssel kell megvalósítani.

Az intézkedés részeként legalább 60 agrár-élelmiszeripari kkv-nak olyan innovatív és digitális üzleti projektet kell végrehajtania, amely megfelel a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), és amelyet részvételi hitelekből finanszíroznak 2023 végéig.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium és az Empresa Nacional de Innovación (ENISA) közötti jogi megállapodás és a pénzügyi eszköz ezt követő befektetési politikája

I.az InvestEU Alap fenntarthatósági vizsgálatával kapcsolatos bizottsági technikai iránymutatás alkalmazásának előírása; valamint

II.a tevékenységek és eszközök alábbi listájának kizárása a támogathatóságból: i. fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, ideértve a downstream felhasználást is 5 ; ii. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el 6 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 7 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek és eszközök 8 ; és iv. olyan tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet;

III.annak előírása, hogy az ENISA minden ügylet esetében ellenőrizze, hogy a projektek megfelelnek-e a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak, ideértve a fenntarthatósági vizsgálat alól mentesített ügyleteket is.

A szén-dioxid-leválasztással és -tárolással kapcsolatos tevékenységek nem támogathatók.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

6. Beruházás (C3.I6) – Terv a fenntarthatóság, a kutatás, az innováció és a digitalizáció előmozdítására a halászati ágazatban (I): A halászati szempontból hasznos tengeri tartalékok hálózatának korszerűsítése

Ezen intézkedés célja a halászati szempontból hasznos tengeri tartalékok hálózatának korszerűsítése a következő intézkedések révén:

a)Két különleges célú segédhajó beszerzése a tartalékokban végzett tevékenységek ellenőrzésének és felügyeletének biztosítása érdekében;

b)a tartalékok ellenőrzését és nyomon követését lehetővé tevő információs és kommunikációs technológia alkalmazása, i. legalább négy darab éjszakai látást biztosító berendezés beszerzésével a tiltott tevékenységek felderítésére; és ii. az ellenőrzési és felügyeleti tevékenységekhez és a meglévő eszközök optimalizálásához elegendő hatáskörrel rendelkező drónok;

c)a tartalékhálózat bővítése egy új tengeri tartalék létrehozásával; valamint

d)egy meglévő tengeri tartalék, a Faro de Alborán és környékének korszerűsítése a hozzáférés megkönnyítése, energiahatékonyságának javítása, valamint a tartalék nyomon követésére és ellenőrzésére alkalmas berendezésekkel (pl. radarrádió-kapcsolat a félszigettel) való felszerelése érdekében.

A két különleges célú segédhajó beszerzését, valamint az ellenőrzést és nyomon követést lehetővé tevő információs és kommunikációs technológia bevezetését közbeszerzési eljárások útján kell végrehajtani.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. A két különleges rendeltetésű segédhajónak különösen a rendelkezésre álló legjobb technológiával kell rendelkeznie, amely a legkisebb környezeti hatással jár az ágazatban. A tengeri tartalékok hálózatának bővítésére irányuló beruházás egy új tengeri tartalék létrehozására irányuló tanulmányból áll, amelyet a tervek szerint házon belüli szerződés keretében hajtanak végre. Ugyanez vonatkozik a Faro de Alborán tartalék és környezetének felújítására tervezett munkálatokra, amelyeknek tartalmazniuk kell az energia építésére és optimalizálására vonatkozó szükséges tanulmányt.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

7. Beruházás (C3.I7) – Terv a halászati ágazat fenntarthatóságának, kutatásának, innovációjának és digitalizációjának fellendítésére (II): A halászati és akvakultúra-kutatás fellendítése és a képzés támogatása

Ez az intézkedés javítja a halászati gazdálkodással kapcsolatos döntéshozatalt segítő tudományos ismeretek mennyiségét és minőségét. A kezdeményezés a következőkre terjed ki: legalább két akusztikai szonda beszerzése két meglévő halászhajó és oceanográfiai kutatóhajó felszerelésére a nyílt tengeri fajok különböző állományainak tudományos értékeléséhez nyert adatok minőségének biztosítása érdekében; valamint ii. a halászati és akvakultúra-kutatás előmozdítása a halászati gazdálkodással kapcsolatos döntéshozatal ökoszisztéma-alapú megközelítésének biztosítása érdekében.

A két akusztikai szonda beszerzése olyan közbeszerzési eljárás alapján történik, amelyben az ajánlat kizárólagos alapon történik. A halászati és akvakultúra-kutatás előmozdítása az állami kutatóintézetekkel kötött megállapodások aláírásával, valamint adott esetben a fedélzeti megfigyelők felvételéhez szükséges saját források hozzárendelésével vagy pályáztatással valósul meg.

A beruházás végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

8. Beruházás (C3.I8) – Terv a halászati ágazat fenntarthatóságának, kutatásának, innovációjának és digitalizációjának fellendítésére (III): Technológiai fejlesztés és innováció a halászat és az akvakultúra területén

Ezen intézkedés célja egy környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból fenntarthatóbb halászati és akvakultúra-ágazat létrehozása két cselekvési irányvonal mentén:

a)Köz- és magánszféra közötti partnerségek létrehozása az ágazat kék növekedésének fellendítése érdekében, a kék gazdaság folyamatainak katalizátoraként szolgáló projektek végrehajtása érdekében; valamint

b)az ágazat technológiai fejlődésének és innovációjának támogatása.

Az intézkedés legalább 20 olyan kutatási, fejlesztési és innovációs projekt befejezését irányozza elő, amelyek a halászati és akvakultúra-ágazat ellenálló képességét és fenntarthatóságát elősegítő új technológiák bevezetésére irányulnak.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

9. Beruházás (C3.I9) – Terv a fenntarthatóság, a kutatás, az innováció és a digitalizáció fellendítésére a halászati ágazatban (IV): Az információs és kommunikációs technológiák digitalizálása és használata a halászati ágazatban

Az intézkedés célja a halászati tevékenység felügyeletének javítása a környezeti fenntarthatóság, valamint a halászati ágazat közép- és hosszú távú életképességének biztosítása érdekében. Az intézkedés két cselekvési irányvonalat foglal magában:

a)A halászati és akvakultúra-ágazat digitalizálására irányuló támogatási program, amely magában foglalja i. a fogások elektronikus benyújtására szolgáló eszközökhöz és azok földrajzi elhelyezkedéséhez nyújtott támogatást az 12 méternél rövidebb hajók esetében; és ii. a 24 méternél hosszabb hajók halászatának távellenőrzésére és a visszadobások elleni küzdelemre szolgáló kamerákat alkalmazó felügyeleti rendszer telepítéséhez nyújtott támogatás; valamint

b)a halászat megfigyelésére szolgáló korszerű IKT-megoldások, beleértve i. az 12 méternél rövidebb hajók nyomon követését lehetővé tevő fogási nyilvántartási rendszert; ii. drónrepülési szolgáltatás létrehozása a halászati ellenőrzés és felügyelet céljából, valamint a 24 méternél hosszabb halászhajók fogásaira vonatkozó távellenőrzési rendszer létrehozása; és iii. a spanyol halászati információs rendszer biztonságának megerősítését szolgáló eszközök és szoftverek (azaz egy második tűzfal beszerelése).

A spanyol halászati és akvakultúra-ágazat digitalizálása versenypályázati támogatások formájában valósul meg, míg a halászati felügyelet modern IKT-megoldásainak megvalósítása nyílt és központosított közbeszerzés útján történik.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

10. Beruházás (C3.I10) – Terv a halászati ágazat fenntarthatóságának, kutatásának, innovációjának és digitalizációjának fellendítésére (V): A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem támogatása

Ez az intézkedés támogatja a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet, mivel az továbbra is veszélyt jelent a tengeri ökoszisztémákra. E célból az intézkedés a következő beruházásokat támogatja:

a)Négy járőrhajó beszerzése; valamint

b)három nyílt tengeri járőrhajó korszerűsítése, amelyeket a jogellenes, bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre használnak.

Az intézkedés végrehajtására a járőrhajók építésére irányuló közbeszerzési eljárás keretében, valamint tengeri járőrhajók esetében a spanyol haditengerészettel kötött megállapodás módosítása útján kerül sor, amely jogi fedezetet nyújt a haditengerészetre történő átruházásra, a fent említett korszerűsítési munkálatokat lebonyolítva.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. Különösen a hajók beszerzése és korszerűsítése lehet a rendelkezésre álló legjobb technológia, amely a legkisebb környezeti hatással jár az ágazatban.

A beruházás végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

11. Beruházás (C3.I11) – Terv a fenntarthatóság, a kutatás, az innováció és a digitalizáció fellendítésére a halászati ágazatban (VI): A halászati ágazat finanszírozásának támogatása

Ez az intézkedés a Sociedad Anónima Estatal de Caución Agraria (SAECA) számára nyújtott hitel révén finanszírozást biztosít a halászati ágazat beruházási projektjeihez. Az intézkedés célja finanszírozási tétel létrehozása a fenntartható halászati tevékenységekhez kapcsolódó projektek számára, beleértve a következőket: i. a munka- és biztonsági feltételek javítása; ii. a folyamatok és rendszerek digitalizálása; iii. a termékek értékének és nyomon követhetőségének javítása; iv. új termékek és kiszerelések keresése, beleértve a csomagolást is; valamint v. az innováció, az energiahatékonyság és az energiahatékonyság, valamint az alacsonyabb éghajlati hatásokkal járó energetikai átállás ösztönzése.

Az intézkedést a Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium és a SAECA közötti megállapodás révén hajtják végre, amely támogatja a halászati ágazat beruházási projektjeinek finanszírozását. A mechanizmus a SAECA-nak nyújtott hitelen alapul, amelynek célja egy olyan finanszírozási vonal létrehozása, amelynek célja a fenntartható halászati tevékenységgel kapcsolatos intézkedéseket tartalmazó projektek újbóli biztosítása. A megállapodásnak tartalmaznia kell egy olyan feltételt, amely garantálja, hogy az e finanszírozás keretében végrehajtott beruházások megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium és a SAECA közötti jogi megállapodás és a pénzügyi eszköz ezt követő beruházási politikája

I.az InvestEU Alap fenntarthatósági vizsgálatával kapcsolatos bizottsági technikai iránymutatás alkalmazásának előírása; valamint

II.a tevékenységek és eszközök alábbi listájának kizárása a támogathatóságból: i. fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, ideértve a downstream felhasználást is 9 ; ii. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el 10 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 11 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek és eszközök 12 ; és iv. olyan tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet; valamint

III.annak előírása, hogy a SAECA ellenőrizze, hogy a projektek megfelelnek-e a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak minden ügylet esetében, beleértve a fenntarthatósági vizsgálat alól mentesített ügyleteket is.

A beruházás végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

C.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Lásd az alábbi táblázatot. Az alapérték dátuma valamennyi mutató esetében 2020. február 1-je, kivéve, ha a fellépés leírása másként jelzi. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

D. 04. KOMPONENS: ÖKOSZISZTÉMÁK ÉS BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének foglalkoznia kell Spanyolország bioföldrajza és geomorfológiája miatt az éghajlatváltozás közvetlen és közvetett káros hatásaival szembeni sebezhetőségével, szükség esetén az ökoszisztémák védettségi állapotának javításával, azok ökológiai helyreállításával, a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordításával, a természeti erőforrások fenntartható felhasználásának biztosításával, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzésével és javításával. Ez a komponens az ökoszisztémáknak az éghajlatváltozás káros hatásaihoz való alkalmazkodásához is hozzájárul azáltal, hogy intézkedéseket fogad el az éghajlatváltozás hatásainak minimálisra csökkentésére, az erdőtüzekre összpontosítva. További hangsúlyt kell fektetni a tengeri ökoszisztémák védelmére, megőrzésére és helyreállítására.

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének végrehajtása lehetővé teszi i. a tengerek és biológiai sokféleségük javítását célzó kék menetrend elindítását; ii. a védett tengeri területek arányának növelése 2025 végéig a spanyol terület legalább 18 %-ának védelme révén, az állat- és növényvilág védelme mellett; és iii. Spanyolországban első alkalommal vezet be a tengergazdálkodásra vonatkozó keretet.

Emellett megőrzi és fenntarthatóan kezeli a vidéki területeket, azok ökoszisztémáit, biológiai sokféleségét és erdős területeit. A vidéki területek – ahol az elnéptelenedés különösen kedvezőtlen hatást gyakorolt – Spanyolország gazdag természeti örökségének jelentős részét hordozzák, és így a helyi gazdagság forrásai, ami lehetőséget teremt a demográfiai hanyatlás visszafordítására.

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense támogatja a zöld és digitális átállásba való beruházásokat (a 3/2020. sz. országspecifikus ajánlás). Támogatja továbbá a megfelelő földgazdálkodást, különösen az európai zöld megállapodás és a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia célkitűzéseivel összhangban álló erdőgazdálkodást, természetvédelmet és helyreállítást.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

D.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. Reform (C4.R1) – A szárazföldi és tengeri biológiai sokféleség megőrzése

Ez a reform naprakésszé teszi a biológiai sokféleségre és a természeti örökségre vonatkozó jogszabályokat, valamint terveket a biológiai sokféleségről szóló egyezményből és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, a közelmúltban elfogadott, 2030-ig szóló uniós stratégiából eredő kötelezettségvállalások teljesítése érdekében.

E reform fő intézkedése a természeti örökségre és a biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiai terv elkészítése, jóváhagyása és végrehajtása (a természeti örökségről és a biológiai sokféleségről szóló 42/2007. sz. törvényben meghatározottak szerint), hogy hosszú távú hatást gyakoroljon valamennyi spanyol természeti rendszer megőrzésére és kezelésére, valamint az általa a társadalom számára nyújtott szolgáltatásokra. Ez a reform ezen intézkedés keretében a következő intézkedéseket is magában foglalja:

a)A biológiai sokféleséggel, a tudománnyal és a tudással kapcsolatos stratégia elfogadása, amely azonosítja a főbb kutatási hiányosságokat, és meghatározza azokat a konkrét területeket, amelyeken a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kutatásra van szükség.

b)A védett tengeri területek hálózatára vonatkozó terv jóváhagyásáról szóló királyi rendelet elfogadása, amely a természeti örökség területeinek és a tengeri biológiai sokféleségnek a megőrzéséhez hozzájáruló, ökológiailag összefüggő hálózatot mozdít elő, előmozdítva a védett tengeri területek tervezett, hatékony és koherens kezelését.

c)A beporzók védelmére vonatkozó nemzeti stratégia biztosítja a beporzók helyzetének javításához szükséges intézkedéseket. E stratégiának különösen a következőkre kell összpontosítania: i. a beporzók számára kedvező területek előmozdítása; ii. a káros fajok jelentette kockázatok kezelésének javítása és csökkentése; iii. növényegészségügyi termékek; valamint iv. a beporzók védelmére irányuló kutatás előmozdítása és a kapcsolódó kutatási eredmények terjesztése ezen a területen.

d)A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES-rendelet) szerinti közigazgatási és tudományos hatóságok naprakésszé tételére vonatkozó rendelet elfogadása, amely garantálja a CITES-ből eredő intézkedések végrehajtását, és biztosítja, hogy a kereskedelem ne veszélyeztesse a fajok védettségi helyzetét és hosszú távú fennmaradását.

e)A vizes élőhelyek megőrzésére és helyreállítására vonatkozó terv, amely garantálja a vizes élőhelyek megőrzését és észszerű használatát.

Ezen intézkedések ezen intézkedés keretében történő kidolgozását közvetlenül a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének 1. és 2. beruházása támogatja (lásd alább). Kiegészíti továbbá a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensében ismertetett két másik reformot és beruházást.

Az intézkedés végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

2. Reform (C4.R2) – Az ökoszisztémák és a környezetbarát infrastruktúra helyreállítása

E reform célja a zöld infrastruktúrára, az összeköttetésekre és az ökológiai helyreállításra vonatkozó központi kormányzati stratégia kidolgozása és végrehajtása, a károsodott ökoszisztémák helyreállítása, valamint a Spanyolországban 2050-ig összekapcsolt, teljes mértékben működőképes szárazföldi és tengeri természetes és természetközeli területek hálózatának megszilárdítása.

Ezek a reformok hét különböző cselekvési irányvonalat foglalnak magukban: i. a széttöredezettség és az ökológiai összeköttetések elvesztése hatásainak csökkentése; ii. az élőhelyek és ökoszisztémák helyreállítása a kulcsfontosságú területeken; iii. a zöld infrastruktúra elemei ökoszisztéma-szolgáltatásainak fenntartása és javítása; iv. a zöld infrastruktúrához kapcsolódó elemek ellenálló képességének javítása; v. a területi koherencia biztosítása; vi. a hatékony környezetbarát infrastruktúra beépítése; valamint vii. a megfelelő kommunikáció, oktatás, valamint az érdekcsoportok és a társadalom zöld infrastruktúra fejlesztésében való részvételének biztosítása.

Ezt a reformot a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének 3. beruházása is támogatja, különös tekintettel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2030-ig teljesítendő uniós stratégia ajánlásaira, amelyek az ökológiai folyosók beépítésére, a nagyarányú faültetésre, a szennyezett területek rehabilitációja terén tett jelentős előrelépésre, valamint annak biztosítására irányulnak, hogy a legalább 20 000 lakossal rendelkező városok ambiciózus városi zöldítési tervvel rendelkezzenek. Kapcsolódik továbbá a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének 1. reformjához és 1. beruházásához.

Az intézkedés végrehajtását 2021. június 30-ig be kell fejezni.

3. Reform (C4.R3) – Fenntartható erdőgazdálkodás

Ez a reform az 1999-es spanyol erdőgazdálkodási stratégiát a 2002-2032-es spanyol erdészeti tervvel együtt naprakésszé teszi, és az erdészeti ágazat fellendítését célzó, a spanyol erdő egészére kiterjedő intézkedéscsomagot dolgoz ki: többek között a fajok és területek védelme, tűzvészek, tulajdonviszonyok, fejlődés, az erdőterületek és az erőforrások jelenlegi állapota és tendenciái. A reformnak foglalkoznia kell az elnéptelenedés súlyos problémáival küzdő nagy vidéki területek gazdasági és társadalmi újjáélesztésével, és azt megfelelően össze kell hangolni az európai zöld megállapodással.

A spanyol erdészeti stratégiának öt stratégiai prioritással kell rendelkeznie:

1)A természeti örökség, a biológiai sokféleség és az összekapcsoltság megőrzése és javítása.

2)Védelem, egészségvédelem, valamint a megelőzés védelme és a természeti és környezeti kockázatokhoz való alkalmazkodás.

3)Erdei biogazdaság: zöld gazdaság és munkahelyek, az erdészeti erőforrások mozgósítása, valamint az erdészeti ágazat fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődése.

4)Az ismeretek és az erdészeti kultúra fejlesztése és fejlesztése.

5)Erdészeti irányítási modell: a spanyol erdészeti politika szabályozási, igazgatási és eszközrendszere.

A spanyol erdőgazdálkodási stratégia két fő eszközt tartalmaz, amelyek az erdészeti ágazat egészének megreformálásához szükségesek. Az első a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó iránymutatások elfogadása. Ezek az iránymutatások olyan kérdésekre terjednek ki, mint a biológiai sokféleség, az éghajlatváltozás és a körforgásos biogazdaság. Másodszor, a spanyolországi erdőtüzek kezelésére vonatkozó stratégiai iránymutatások, amelyek meghatározzák a követendő célokat, meghatározzák a munka főbb irányvonalait és azonosítják a társadalomban bizonyos fokú felelősséggel bíró csoportokat. Ezek a stratégiai iránymutatások alapvető fontosságúak az erdőtüzek megfékezéséhez és az erdészeti ágazat stratégiai pozicionálásának növeléséhez az ökológiai átállás összefüggésében.

A reform végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

1. Beruházás (C4.I1) – A természeti örökség digitalizálása és ismerete

A beruházás keretében létre kell hozni a természeti örökség kezelésének, ellenőrzésének és nyomon követésének digitalizálására szolgáló rendszert, amely kiterjed mind a szárazföldi, mind a tengeri területekre. Ennek a beruházásnak jelentős mértékben javítania kell a fajokra és élőhelyekre vonatkozó ismereteket, valamint az információkat és a természeti örökséget, beleértve a geológiai adatokat is. A beruházás az információszerzésre és annak kezelésére összpontosít, beleértve a következőket:

1)A biológiai sokféleséggel és a természeti örökség kezelésével kapcsolatos ismeretek és digitalizáció javítását célzó program nemzeti szinten, nyomonkövetési hálózatok kifejlesztésével, érzékelők telepítésével, valamint helyhez kötött és mobil digitális információgyűjtő rendszerek használatával.

2)Nemzeti szintű információkezelési rendszerek vagy platformok kifejlesztése további elemzési és terjesztési képességekkel.

A kétéltű légi járműflotta repülőelektronikai rendszerét frissíteni kell. Ez a beruházás olyan technológiai frissítések – például jobb kamerák és tűzkoordinációs érzékelők – bevezetésével javítja a tűzoltó készülék működését, amelyek tűzoltás közben biztonságosabbá és hatékonyabbá teszik a légi járműveket.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. Különösen a kétéltű légi járműflotta repülőelektronikai rendszerének fejlesztése csak a meglévő légi járművekbe építhető be, és az nem növelheti e légi járművek élettartamát vagy kapacitását. Csak akkor biztosíthatja a biztonságot és a repülési körülményeket a műveletek során, ha azokat erdőtüzek oltására használják.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

2. Beruházás (C4.I2) – A szárazföldi és tengeri biológiai sokféleség megőrzése

Ez a beruházás a szárazföldi és tengeri biológiai sokféleség megőrzését célzó közvetlen beruházásokból és támogatási keretekből áll. Öt cselekvési irányvonalat tartalmaz, amelyeket össze kell hangolni az 1. reformmal:

1)A szárazföldi biológiai sokféleség megőrzése, a fajok és élőhelyek védettségi helyzetének javítása, a fenyegetések és a mortalitás megelőzése, valamint az idegenhonos inváziós fajok megfékezésére és felszámolására irányuló intézkedések.

2)Az infrastruktúra fejlesztése, amely olyan intézkedéseket foglal magában, mint a természeti örökség kezeléséhez kapcsolódó létesítmények és infrastruktúra biztosítása, felújítása és korszerűsítése, valamint a figyelemfelkeltés, valamint a biológiai sokféleség megőrzésének az emberi egészség és jólét szempontjából betöltött fontos szerepének kiemelése és terjesztése.

3)A tengeri biológiai sokféleség megőrzése, amely megőrzési tervet dolgoz ki 2030-ig a tengeri terület 30 %-ára vonatkozóan. Ez a beruházás 2025-ig Spanyolország tengeri területének legalább 18 %-át védi.

4)A vizes élőhelyek helyreállítása a vizes élőhelyek megőrzésére, javítására és helyreállítására irányuló intézkedések révén, különös tekintettel azokra, amelyek a 2. reformban előírt vizes élőhely-megőrzési és -helyreállítási tervhez kapcsolódnak.

5)A nemzetközi kereskedelem ellenőrzése a CITES mentőközpontok hálózatának javítása és megszilárdítása, valamint az illegális kereskedelem elleni cselekvési terv megerősítése érdekében.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. Különösen a különleges rendeltetésű hajók vásárlásakor a beruházás kiválasztási kritériumainak biztosítaniuk kell, hogy csak az ágazatban a legkisebb környezeti hatással járó elérhető legjobb technológiákat válasszák ki, figyelembe véve az általuk kiszolgált különleges célt.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

3. Beruházás (C4.I3) – Az ökoszisztémák és a környezetbarát infrastruktúra helyreállítása

E beruházásnak a 2. reform végrehajtását támogató intézkedéscsomagot kell tartalmaznia. A cél a természetes ökoszisztémák és a bányászati tevékenységek által leromlott területek, valamint a városi környezetben a városi konnektivitás és visszafordítás előmozdítását célzó egyéb kezdeményezések helyreállítása.

A beruházás célja legalább 30 000 hektárnyi természetes ökoszisztéma helyreállítása. A helyreállítási intézkedéseknek a degradálódott területekre vagy ökoszisztémákra kell összpontosítaniuk a mesterséges elemek eltávolítása, a talaj és a morfológia javítása, valamint a rekultiváció és a honosítás révén. A bányászat tekintetében a beruházásnak legalább 30 korábbi bányászati területet kell rehabilitálnia. A korábbi bányászati területek rehabilitációja magában foglalja a talaj szennyeződésmentesítését, a morfológia helyreállítását és a rekultivációt, valamint a már nem működő korábbi bányászati területek honosítását.

Végezetül a beruházásnak elő kell mozdítania a zöld infrastruktúrát, amely kielégíti a helyi hatóságok igényeit, beleértve a következőket: i. várostervezési és rehabilitációs stratégiák, amelyek célja zöld és kék infrastruktúra létrehozása és helyreállítása, valamint a városi területek felszabadítása a városok biológiai sokféleségének, talajáteresztő képességének és természetes összeköttetésének növelése érdekében; ii. a biológiai sokféleséggel kapcsolatos irányítási és részvételi folyamatokra, zöld és kék területek kezelésére, valamint városi anyagcsere-projektekre kiterjedő fellépések és projektek; valamint iii. a várostervezéshez szükséges felszerelések és infrastrukturális projektek támogatása.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C4.I4. Fenntartható erdőgazdálkodás

Ez a beruházás a fenntartható erdőgazdálkodásba történő beruházásokat foglalja magában:

1)Az erdőtüzek elleni küzdelmet célzó erdőgazdálkodás javítását célzó intézkedések és egyéb erdőgazdálkodási beavatkozások; technikai segítségnyújtás az erdőtulajdonosok és a közigazgatási szervek számára a köztulajdon megszilárdításához; erdőgazdálkodási tervek a biológiai sokféleség és az erdők fenntartható használatának előmozdítása érdekében.

2)Az éghajlatváltozás védelmét és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedések, beleértve legalább 100 különleges célra szolgáló tűzvédelmi eszköz, tűzoltósági bázis felújítását és az erdőjavítási intézkedések terén elért előrehaladást.

3)Egy intézkedéscsomag támogatja az erdészeti ágazatot mint a demográfiai kihívás kezelésének kulcsfontosságú erőforrását, különös tekintettel a környezetbarát vállalkozásokra és a helyi biogazdaságra. A beruházás e része magában foglalja a helyi hatóságoknak és más állami és magánszereplőknek nyújtott támogatásokat az erdészeti ágazat és annak ipara versenyképességének, vállalkozói készségének és fenntarthatóságának előmozdítása érdekében. Ezek az intézkedések különösen a zöld munkahelyek létrehozására összpontosítanak, különösen a nők és a fiatalok erdészeti ágazatban való részvételének és a zöld vállalkozásoknak a támogatása révén.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. Az intézkedésnek kifejezetten meg kell akadályoznia és ki kell zárnia a monokultúrás ültetvények, különösen az eukaliptusz támogatását a vízhiány és a tűzveszély minimalizálása érdekében. Légi eszközök (repülőgépek vagy helikopterek) beszerzéséhez és új szárazföldi tűzoltó berendezések beszerzéséhez csak az ágazatban a legkisebb környezeti hatással járó elérhető legjobb technológiákat kell támogatni, figyelembe véve az általuk kiszolgált különleges célt.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

D.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Lásd az alábbi táblázatot. Az alapérték valamennyi mutató esetében február 1-je, kivéve, ha a fellépés leírása másként jelzi. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

E. 05. KOMPONENS: PART MENTI ÉS VÍZKÉSZLETEK

A komponens célja a vízkészletekkel való gazdálkodás javítása, az éghajlatváltozás káros hatásaihoz való alkalmazkodásra irányuló politika végrehajtása, valamint a tengeri stratégiák és tengeri területrendezési tervek végrehajtásának megerősítése.

A vízkészletekkel való gazdálkodás javítása érdekében Spanyolországnak olyan különböző kihívásokkal kell szembenéznie, mint például az újonnan megjelenő szennyező anyagok (pl. mikroműanyagok) azonosítása, a tervezés, a part éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása, a köztulajdon ellenőrzése és kezelése, a tengeri-tranzittal kapcsolatos tulajdon és a vízkezelés terén meglévő beruházási hiány, valamint a vízgazdálkodással kapcsolatos új technológiák és IKT-technológiák bevezetésének késedelme. E célból Spanyolországnak javítania kell az ágazat hatékonyságát. Spanyolország arra is törekszik, hogy vízkészlet-gazdálkodását jobban összehangolja az olyan környezetvédelmi célkitűzésekkel, mint az európai zöld megállapodás, a 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégia és az EU szennyezőanyag-mentességi cselekvési terve. E célból különböző stratégiákat kell alkalmazni, mint például a közigazgatás digitalizálása az információkhoz való hozzáférés érdekében, beleértve a vízminőséget és az ökológiai vízhozamoknak való megfelelést, a környezeti infrastruktúra biztosítását és javítását, az infrastruktúra biztonságát, vagy a felszín alatti vizek állapotának javítását és a víztartó rétegek helyreállítását.

Az éghajlatváltozás tovább súlyosbította az erózió és az árvizek part menti hatását. Ezért a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének a spanyol tengerpartnak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodását célzó politikát is végre kell hajtania. Az erózió elleni küzdelem és az árvízkockázat csökkentése érdekében számos alkalmazkodási intézkedést kell bevezetni, például a leromlott állapotú területek környezeti helyreállítását, a köztulajdonban lévő szárazföldi tengeri területek rendezett és megfelelő megközelíthetőségének javítását, vagy többek között természetalapú megoldások kidolgozását és végrehajtását. Ez a cselekvési irányvonal ellenállóbb partvonalat hoz létre az éghajlatváltozás hatásaival szemben, és jobban felkészíti az idegenforgalmi ágazatot és a part menti területek állapotától függő egyéb ágazatokat. Emellett ez tovább erősíti a Kopernikusz program szerepét, amely döntő fontosságú a szélsőséges időjárási események okozta károk és hatások megelőzése és értékelése szempontjából.

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének részeként Spanyolországnak elő kell mozdítania a tengeri ágazatok optimális fenntartható fejlődését, és védenie kell a tengeri környezetet annak érdekében, hogy elérje jó környezeti állapotát azáltal, hogy jogszabályt fogad el, átülteti a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvet és megerősíti annak végrehajtását.

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense hozzájárul ahhoz, hogy a beruházással kapcsolatos gazdaságpolitikát az energiahatékonyság és az erőforrás-felhasználás előmozdítására összpontosítsák (a 3/2019. sz. országspecifikus ajánlás). Emellett a beruházásokat a zöld és digitális átállásra összpontosítja, különösen a kutatás és az innováció, az energiaforrások tiszta és hatékony előállítása és felhasználása, az energetikai infrastruktúra, a víz- és hulladékgazdálkodás, valamint a fenntartható közlekedés előmozdítása révén (3. 2020. évi országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

E.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. Reform (C5.R1) – Vízgazdálkodási tervek és stratégiák, valamint szabályozási változások

A reformnak foglalkoznia kell a vízügyi törvény, annak rendeletei és egyéb másodlagos jogszabályok felülvizsgálatával és naprakésszé tételével, a beruházások ösztönzéséhez kedvező jogi keret biztosítása érdekében. A reform magában foglalja számos olyan terv és stratégia elfogadását és felülvizsgálatát, amelyek a beruházások és a vízgazdálkodás alapját képezik, és amelyek erősítik és növelik a beruházásokat. Ezeket a szabályozási változásokat össze kell hangolni az európai zöld megállapodással.

A reformnak számos, a víz minden típusával kapcsolatos kérdéssel kell foglalkoznia, például a szennyvíz újrafelhasználásának jobb pénzügyi keretével, az ökológiai átmenetre vonatkozó vízügyi stratégiával, a gátak és tározóik biztonságára vonatkozó műszaki szabványok elfogadásával, a víztisztításra, helyreállításra, hatékonyságra, megtakarításokra és a víz újrafelhasználására vonatkozó nemzeti terv elfogadásával (a kezelés, a szennyvízkezelés, a hatékonyság, a megtakarítások, az újrahasznosítás és az infrastruktúra biztonsága – DSEAR-terv), a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek harmadik ciklusával és az árvízkockázat-kezelési tervek második ciklusával,

A reformot 2023. június 30-ig be kell fejezni.

1. Beruházás (C5.I1) – A kezelésre, a szennyvízelvezetésre, a hatékonyságra, a megtakarításokra, az újrafelhasználásra és az infrastruktúra biztonságára vonatkozó intézkedések végrehajtása (DESEAR)

Ez a beruházás a következő intézkedéseket hajtja végre:

1)A víztisztítással, a szennyvíztisztítással és a víz újrafelhasználásával kapcsolatos intézkedések végrehajtása. E cselekvési irányvonal célja a települési szennyvíz összegyűjtésének és kezelésének javítása. Egyes esetekben az intézkedéseknek újra fel kell használniuk a települési szennyvizet, ezáltal csökkentve a jelenlegi vízkivételi nyomást. Az új kezelési intézkedéseknek a teljes szennyvízkezelő rendszer nulla nettó energiafogyasztását kell elérniük. Az infrastruktúrákat legalább olyan új vagy korszerűsített szennyvízkezelő infrastruktúrák esetében kell figyelembe venni, amelyek további szennyvízkezelési kapacitást biztosítanak. A kezelést újonnan jelölik ki vagy korszerűsítik legalább a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvvel (91/271/EGK irányelv) összhangban. A meglévő infrastruktúra fejlesztése és felújítása az átlagos energiafogyasztás legalább 10 %-os csökkenését eredményezi. Ezeket a megtakarításokat energiahatékonysági intézkedések (kapcsolt energiatermelés, energia- és hővisszanyerés, fotovoltaikus panelek, LED-világítás stb.) végrehajtásával kell elérni a projektek kidolgozása során, valamint energiahatékonysági záradékok és kritériumok bevezetése révén a projektekre és munkálatokra vonatkozó felhívásokban.

2)A hatékonyság javítására és a vízveszteség csökkentésére irányuló intézkedések. Az intézkedések olyan támogatási rendszert valósítanak meg a közepes és kis települések ellátási hálózatai hatékonyságának javítása érdekében, amely lehetővé teszi a vízellátásért felelős önkormányzatok vagy közintézmények számára, hogy az elosztóhálózatok veszteségeinek csökkentésével javítsák azt, valamint a víztároló létesítmények, valamint a közepes és kis települések létesítményeinek javítására és fejlesztésére irányuló intézkedéseket. Az ezen infrastruktúrák által kiszolgált lakosoknak meg kell felelniük a vízelosztó rendszer által kiszolgált lakosoknak.

3)A gátak és tározók biztonságának javítását célzó beruházások. Ezek olyan intézkedések, amelyek a megfelelő vészhelyzeti tervek és más kiegészítő intézkedések végrehajtása révén biztosítják az állami tulajdonban lévő nagy gátak biztonságát. Ez nem vezethet új gátak építéséhez vagy a meglévő gátak kibővítéséhez.

A beruházást 2023. szeptember 30-ig be kell fejezni.

2. Beruházás (C5.I2) – A folyók ökoszisztémáinak nyomon követése és helyreállítása, víztartó rétegek helyreállítása és árvízkockázatok mérséklése

E beruházás célkitűzései a következők:

1)A folyók és a természetes folyók ökoszisztémáinak nyomon követése és helyreállítása. Ez a sor számos konkrét intézkedést foglal magában, amelyek célja a folyótér helyreállítása, a megfigyelő hálózatok bővítése és az azt fenyegető hidromorfológiai terhelések nyilvántartásának javítása.

2)Az árvízkockázat mérséklésére irányuló intézkedések kidolgozása. Ez a cselekvési irányvonal magában foglalja a meglévő árvízkockázat-kezelési terveket, beleértve a területrendezésre és a várostervezésre vonatkozó megelőző intézkedéseket, technikai iránymutatások kidolgozását az árvízkockázatnak kitett elemek sebezhetőségének csökkentése és a különböző gazdasági ágazatokban az árvízkockázathoz való alkalmazkodás előmozdítása érdekében. Ezenkívül az önkormányzatok foglalkoznak a folyók városi környezetben történő helyreállítására irányuló intézkedések végrehajtásával, fenntartható vízelvezető rendszereket vezetnek be, és javítják a városi környezetek áteresztő képességét és a folyók környezeti értékeivel való kapcsolatát a városi területeken műszaki iránymutatások és a víztervezés céljainak kidolgozása révén.

3)Intézkedéseket fogad el a felszín alatti vizek kitermelésének csökkentésére alternatív erőforrások felhasználásával (víztartó rétegek visszanyerése). Ezek az intézkedések csökkentik egyes felszín alatti víztestek – különösen a doñanai területet és a Spanyolország délkeleti részén található egyes víztartó rétegeket – vízkivételét, és kibővítik a piezometrikus megfigyelőhálózatokat.

Ezt a beruházást 2023. december 31-ig be kell fejezni.

3. Beruházás (C5.I3) – Digitális átállás a vízügyi ágazatban (digitális környezetvédelmi végrehajtás)

A digitális átállás döntő szerepet játszhat a vízügyi ágazat hatékonyságának javításában. A vízgazdálkodás digitalizálásának biztosítása érdekében e beruházásnak három cselekvési irányvonalat kell tartalmaznia:

1)Javítsa a vízkészletek ismeretét és használatát, olyan intézkedéseket követve, mint például a digitális vízmegfigyelési rendszerek javítása, a köztulajdonban lévő vízkészletek és -infrastruktúra nyomon követésének és ellenőrzésének megerősítése, valamint hatékony előrejelző és riasztási rendszerek bevezetése az árvizek hatásának csökkentése érdekében.

2)A vízgyűjtők és a part menti területek csapadékmennyiségének megfigyelésére irányuló intézkedések. Ez a cselekvési irányvonal előmozdítja a meteorológiai radarok hálózatának megújítását és új, rövidsávú létesítményekkel való kiegészítését, mint például az automatikus meteorológiai állomások felújítása és fejlesztése a valós idejű radarok kalibrálása céljából, valamint egy nemzeti radarközpont tervezése, fejlesztése és megvalósítása.

3)Az éghajlati kockázatok jobb meteorológiai megfigyelése, nyomon követése és megelőzése, ez magában foglalja az új integrált meteorológiai segítségnyújtási rendszert, a korai előrejelzést szolgáló meteorológiai megfigyelési eszközöket, beleértve az integrált globális megfigyelőrendszer megvalósítását, a kiszervezés létrehozását, a meteorológiai adatok mesterséges intelligencián alapuló automatikus minőség-ellenőrzését és címkézését, valamint a nagy mennyiségű adat feldolgozásán alapuló adatok hatékony végrehajtását szolgáló NoSQL-adatok mélységét.

A beruházásnak 26 eszköz vagy megújított infrastruktúra üzembe helyezését kell céloznia a vízkészletek ismeretének és használatának javítása, valamint az esőzések és más meteorológiai adatok nyomon követése érdekében az éghajlati kockázatok megelőzése érdekében.

A beruházást 2023. december 31-ig be kell fejezni.

4. Beruházás (C5.I4) – A partvonal éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása, valamint tengervédelmi stratégiák és tengeri területrendezési tervek végrehajtása

Az éghajlatváltozás jelentős negatív hatásokkal jár a spanyol partvidéken, és várhatóan ez is lesz. E beruházásnak végre kell hajtania a part menti övezeteknek az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodását célzó stratégiát azzal a céllal, hogy növelje a spanyol partok éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét, valamint hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást integrálja a spanyol partok tervezésébe és irányításába. Ez magában foglalja a kíséretek, a mesterséges strandok, a lebegő felszínek, az üledékkezelés, a természetalapú megoldások, a tengerpart és a dűnés rendszer helyreállítása, a partvédelmi infrastruktúra, a part menti erózió távoli megfigyelésére szolgáló intelligens hálózatok vagy hasonló hatású intézkedések létrehozását.

Ez a beruházás védi és helyreállítja a part menti ökoszisztémákat vagy a leromlott területeket. Ezt különböző intézkedések révén kell elérni, mint például: i. visszacsúszás által érintett létesítmények áthelyezése; ii. az állami tulajdonban lévő szárazföldi tengeri területek kijelölése; iii. az állami tulajdonban lévő, nem megfelelően vagy nem megfelelően elfoglalt tengerparti területek visszaszerzése; iv. kockázatértékelés és -kezelés vagy hasonló intézkedések; v. a leromlott part menti területek és ökoszisztémák környezeti helyreállítása, a partvonal megőrzése és kezelése; és vi. hasonló hatású intézkedések.

Az intézkedésnek javítania kell továbbá a köztulajdonban lévő szárazföldi tengeri területek szabályos és megfelelő hozzáférhetőségét azáltal, hogy helyreállítja a földterületeket a közterülethez való hozzáférés biztosítása, a hozzáférés vagy hasonló hatású intézkedések tervezése, kezelése és helyreállítása érdekében. A beruházásnak a stratégiai tengertervezési politikák végrehajtására kell irányulnia. Ezt tengeri területrendezés, tengervédelmi stratégiák, az óceánokkal és éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos tanácsadás, valamint egy georeferencia-alapú webes alkalmazás kidolgozása révén kell végrehajtani a tengerhasználók számára.

Ezt a beruházást 2023. december 31-ig be kell fejezni.

E.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Lásd az alábbi táblázatot. Az alapérték dátuma valamennyi mutató esetében 2020. február 1-je, kivéve, ha a fellépés leírása másként jelzi. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

F. 06. KOMPONENS: FENNTARTHATÓ MOBILITÁS (HOSSZÚ TÁV)

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a következő kihívásokkal foglalkozik: 1) A fenntarthatóbb közlekedési módokra való átállás; 2) A közlekedési ágazat kibocsátásának csökkentése; 3) A közlekedési ágazat biztonságosabbá, hozzáférhetőbbé, fenntarthatóbbá és befogadóbbá tétele.

A komponens céljai a következők: a spanyol vasúti hálózat fejlesztése (különös tekintettel a TEN-T törzshálózatra és a TEN-T törzshálózatra); interoperábilisabb közlekedési hálózat (vasút, közút, kikötők) létrehozása szénlábnyomának csökkentése céljából; a határokon átnyúló összeköttetések javítása Franciaországgal és Portugáliával; a közlekedési ágazat modernizálása korszerű digitális technológiák bevezetésével.

Ez a komponens az energiahatékonyságba és az erőforrás-felhasználásba történő beruházások ösztönzéséről és a vasúti árufuvarozási infrastruktúra előmozdításáról szóló országspecifikus ajánlásokkal foglalkozik (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint a zöld és digitális átállással és a fenntartható közlekedéssel kapcsolatos beruházásokról szóló országspecifikus ajánlásra (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

F.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. Reform (C6.R1) – Biztonságos, fenntartható és összekapcsolt mobilitási stratégia

Az intézkedés céljai a következők:

a)A mobilitási hálózat biztonságának növelése a személyek és áruk jobb védelme, a szabványok javítása és a balesetek számának csökkentése érdekében.

b)A fenntarthatóság növelése, előtérbe helyezve a napi mobilitást, a gazdasági és társadalmi méltányosságot, az energiahatékonyságot és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet.

c)A konnektivitás javítása a digitalizációval, a technológiai fejlődéssel és a multimodális konnektivitással.

A stratégia konkrét intézkedéseket határoz meg a következő kilenc területen:

I.Mobilitás mindenki számára (az általános hozzáférhetőség biztosítása észszerű költségek mellett);

II.Új beruházási politikák (a közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások megfelelő finanszírozásának biztosítása érdekében);

III.Biztonságos mobilitás (a nyomon követésbe, a karbantartásba és a kiberbiztonságba történő beruházások előnyben részesítése);

IV.Alacsony kibocsátású mobilitás (a hatékonyság növelése, az energiafogyasztás csökkentése);

V.Intelligens mobilitás (K+F és mobilitás innováció, intelligens infrastruktúra kiépítése és irányítása);

VI.Intelligens intermodális logisztikai láncok (elsősorban a vasúti áruszállítás köz- és magánszférabeli menetrendjében);

VII.Európa összekapcsolása és összekapcsolása a világgal (a kikötők összekapcsolása intermodális logisztikai terminálokkal, valamint a szomszédos országokkal való együttműködés fokozása a határokon átnyúló infrastruktúrák kiépítésének és/vagy javításának koordinálása érdekében);

VIII.Szociális és munkaügyi szempontok (a nemek közötti egyensúly, valamint a közlekedési munkaerő átképzése és továbbképzése); valamint

IX.A közlekedési, mobilitási és városfejlesztési menetrend minisztériumának digitalizációja a digitális átállás elősegítése, valamint nyitottabbá és innovatívabbá válása érdekében.

Az intézkedés végrehajtását 2021. december 31-ig be kell fejezni.

2. Reform (C6.R2) – Indikatív vasúti stratégia

A reform célja olyan eszközök létrehozása, amelyek biztosítják, hogy a vasúthálózat koherens és hatékony módon feleljen meg a jövő mobilitási igényeinek. A stratégia egyértelmű tervezési forgatókönyvet határoz meg a vasúti közlekedési módra vonatkozóan, és lehetővé teszi a beruházási prioritások hozzáigazítását a biztonságos, fenntartható és összekapcsolt mobilitás stratégiájához (R1).

A reform több intézkedésből áll, többek között a következőkből:

a)a vasúti ágazat fellépéseinek világosabb tervezése, különös tekintettel a mindennapi mobilitásra;

b)a hálózat karbantartásának javítása;

c)a vasúti hálózat gazdasági fenntarthatóságának biztosítása;

d)az erőforrás-hatékonyság előtérbe helyezése a beruházási projektek előzetes és utólagos értékelésével;

e)a hálózat interoperabilitásának javítása, különösen a transzeurópai hálózati folyosókon, valamint a hálózat intermodalitása;

f)a vasúti teherforgalom fellendítése;

g)a vasúti közlekedés biztonságának fokozása és

h)a közlekedés és az innováció digitalizációjának előmozdítása az összekapcsolt mobilitás biztosítása érdekében.

Az intézkedés végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

1. Beruházás (C6.I1) – Nemzeti átviteli hálózat: Európai közlekedési folyosók

Az intézkedés célja új vasúti infrastruktúra kiépítése a fő európai TEN-T folyosókon, valamint a meglévők korszerűsítése és korszerűsítése.

A beruházás a következő fő dimenziókkal kapcsolatos intézkedésekből áll:

a)Peron Olyan projektek, amelyek lehetővé teszik a vasúti pályákat támogató infrastruktúra létrehozását, amely magában foglalja a töltéseket, a kitisztítást, a viaduktokat, az alagutakat stb. Ez elsősorban új infrastruktúra építését jelenti;

b)A szolgáltatások helyettesítése: A vasúti munkálatok kivitelezése során érintett meglévő szolgáltatások (világítás, öntözés, víz stb.) helyreállítását célzó intézkedések;

c)Vágányok A vágányanyagok (előtétek, aljak, sínek, kapcsolók és tágító berendezések) összeszerelésére és szállítására irányuló tevékenységek az új vasúti szakaszokon, valamint a meglévő vágányok felújítása;

d)Villamos energia: A vonalak villamosítását célzó intézkedések, beleértve a következőket: felsővezeték, vontatási alállomások, transzformációs központok, távirányítás, nagyfeszültségű elektromos vezetékek;

e)Forgalomirányító jelzés és ellenőrzés: Új jelző- és forgalomirányító rendszerek megvalósítására irányuló projektek;

f)Távközlés: A vezetékes és mobil távközléssel foglalkozó projektek a vasútvonalakon.

g)Állomások A meglévő állomások korszerűsítése és felújítása, valamint új állomások építése.

Az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger térségében húzódó folyosókon legalább 1400 kilométernyi hálózaton kell befejezni a munkálatokat, beleértve a meglévő szakaszok javítását célzó intézkedéseket és az új szakaszok építésének előrehaladását célzó beruházásokat.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

2. Beruházás (C6.I2) – Transzeurópai közlekedési hálózat program, egyéb munkák

Az intézkedés célja az összes közlekedési módra (vasút, közút, légi közlekedés) kiterjedő nemzeti közlekedési hálózat javítása annak érdekében, hogy megbízhatóbbá, fenntarthatóbbá, biztonságosabbá és ellenállóbbá váljon.

A beruházás a következő intézkedésekből áll:

a)A vasúti hálózat korszerűsítése a nem fő TEN-T hálózathoz képest, legalább 900 kilométeres munkálatokkal;

b)Az úthálózat biztonságosabbá tétele a nemzeti és európai szabályozásnak megfelelően.

c)Az egységes európai égbolt fejlesztésének előmozdítása (20 projekt);

d)A Közlekedési, Mobilitáspolitikai és Városfejlesztési Minisztérium digitális átalakulásának támogatása.

A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletével összhangban legalább 1 010 000 000 EUR hozzájáruljon az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez 100 %-os éghajlat-együtthatóval, és legalább 301 000 000 EUR 40 %-os éghajlat-együtthatóval.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

3. Beruházás (C6.I3) – Intermodalitás és logisztika

Az intézkedés célja a biztonságos, fenntartható és összekapcsolt mobilitási stratégia (R1) intelligens intermodális logisztikai láncokra vonatkozó 6. tengelyének végrehajtása.

A beruházás három cselekvési irányvonalból áll:

a)kilenc stratégiai intermodális és logisztikai terminál fejlesztése vagy korszerűsítése egyes esetekben az intermodális terminálok logisztikai területtel való integrálása, és minden esetben az árufuvarozás közútról vasútra való áthelyezésének ösztönzése érdekében.

b)a vasúti árufuvarozás fellendítése érdekében javítsa a spanyol kikötőkhöz való vasúti és közúti hozzáférést azáltal, hogy javítja a kikötőknek a vasúttal (2 kikötő) és a közúti hálózattal (egy kikötő) való összeköttetését;

c)jobb hozzáférhetőség (19 projekt) és fenntarthatóság a kikötőkben (25 kikötői hatóság projektjei).

A kiválasztási kritériumok biztosítják, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletével összhangban legalább 584000000 EUR 100 %-os éghajlat-együtthatóval, legalább 217000000 EUR pedig 40 %-os éghajlat-együtthatóval járuljon hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

4. Beruházás (C6.I4) – A fenntartható és digitális közlekedést támogató program

Az intézkedés célja a közlekedési rendszer hatékonyságának javítása az új technológiák ágazaton belüli digitalizálása és bevezetése, valamint a legfenntarthatóbb közlekedési eszközök, különösen a vasút támogatása révén. Ez a beruházás összhangban van az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) munkaprogramjának kezdeményezéseivel, és a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére szólít fel.

A beruházás egy 15 intézkedésből álló csomagból áll a következő területeken:

1. cselekvési irányvonal Kölcsönös átjárhatóság a vasúti árufuvarozásban

1. Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszerek (ERTMS);

2. A vasúti átjárhatóság akadályait megszüntető intézkedések;

3. A változtatható nyomtávú tengely innovációja és fejlesztése a mozdonyokban;

2. cselekvési irányvonal A közlekedés intermodalitásának előmozdítása

4. Rakományok és intermodális vasúti-közúti terminálok és azok szárazföldi összeköttetéseinek építése, átalakítása vagy korszerűsítése;

5. A fenntartható (vasúti és tengeri) áruszállítás támogatása az ECO-INCENTIVES alapján a kínálat és a kereslet szempontjából;

3. cselekvési irányvonal A vasúti áruszállítási berendezések korszerűsítése

6. Vasúti teherkocsik felújítását vagy korszerűsítését támogató intézkedések, beleértve a vasúti közúti szolgáltatások létrehozását is;

7. A vasúti berendezések más anyagokkal való felújítását vagy átalakítását támogató intézkedések, amelyek alternatív üzemanyagot használnak hidrogénként vagy villamos áramként;

4. cselekvési irányvonal Biztonságos, fenntartható és összekapcsolt közúti közlekedés

8. A haszongépjárművek számára biztonságos parkolóhelyek építése és korszerűsítése, valamint információs szolgáltatások nyújtása;

9. Intelligens közlekedési szolgáltatások a közúti ágazatban (ITS) a díjköteles autópálya-koncessziók és más útbiztonsági és -megőrzési szolgáltatások terén;

10. A nehéz tehergépjárművek alternatív üzemanyag-feltöltő infrastruktúrájának a közúthálózaton való kiépítését támogató intézkedések. Ezen intézkedés támogathatósági kritériumainak biztosítaniuk kell a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést azáltal, hogy meghatározzák azt a feltételt, amely szerint a gáznemű tüzelőanyagok átalakítási és elosztási infrastruktúráját az építés idején lehetővé kell tenni a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállítása céljából;

11. A gépek felújítását vagy átalakítását támogató intézkedések a fenntartható útburkolatok, a szénlábnyom csökkentése és a zajcsökkentés érdekében;

5. cselekvési irányvonal A tengeri és légi közlekedés fenntarthatósága

12. Alternatív üzemanyagok kikötőkben és repülőtereken történő bevezetésének támogatása. Ezen intézkedés támogathatósági kritériumainak biztosítaniuk kell a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést azáltal, hogy meghatározzák azt a feltételt, amely szerint a gáznemű tüzelőanyagok átalakítási és elosztási infrastruktúráját az építés idején lehetővé kell tenni a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállítása céljából;

13. Az alternatív energiatechnológiák elterjedésének támogatása a tengerészeti ágazatban;

6. cselekvési irányvonal A közlekedés digitalizálása

14. A személy- és áruszállítási szolgáltatások digitalizálására irányuló projektek nemzeti szinten;

Átcsoportosítás az autonóm közösségeknek

15. A személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatások digitalizálására irányuló projektek regionális és helyi szinten;

A kiválasztási kritériumok biztosítják, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletével összhangban legalább 63500000 EUR 100 %-os éghajlat-együtthatóval, legalább 210000000 EUR pedig 40 %-os éghajlat-együtthatóval járuljon hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

F.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Lásd az alábbi táblázatot. Az alapérték dátuma valamennyi mutató esetében 2020. február 1-je, kivéve, ha a fellépés leírása másként jelzi. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám	Intézkedés	Mérföldkő / Cél	Elnevezés	Minőségi mutatók a mérföldkövekhez	Mennyiségi mutatók a célokhoz			Időpont		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Egység	Alapérték	Cél	Negyedév	Év
82	C6.R1	M	A fenntartható, biztonságos és összekapcsolt mobilitás stratégiája (nyilvános konzultáció)	Értesítés a konzultáció befejezéséről				4. negyedév	2020	A stratégiáról szóló nyilvános konzultációs folyamat lezárása a következő kilenc területen: 1) Mobilitás mindenki számára (az általános hozzáférhetőség biztosítása észszerű költségek mellett); 2) Új beruházási politikák (a közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások megfelelő finanszírozásának biztosítása érdekében); 3) Biztonságos mobilitás (a nyomon követésbe, a karbantartásba és a kiberbiztonságba történő beruházások kiemelt kezelése); 4) Alacsony kibocsátású mobilitás (a hatékonyság növelése, az energiafogyasztás csökkentése); 5) Intelligens mobilitás (K+F fejlesztés és mobilitás innováció, intelligens infrastruktúra kiépítése és irányítása); 6) Intelligens intermodális logisztikai láncok (a vasúti áruszállítás előnyben részesítése érdekében); 7) Európa és a világhálók összekapcsolása (a kikötők összekapcsolása intermodális logisztikai terminálokkal, valamint a szomszédos országokkal való együttműködés fokozása a határokon átnyúló infrastruktúrák kiépítésének és/vagy fejlesztésének koordinálása érdekében); 8) Szociális és munkaügyi szempontok (a nemek közötti egyensúly, valamint a közlekedési munkaerő átképzése és továbbképzése); 9) A közlekedési minisztérium (MITMA) digitalizálása.
83	C6.R1	M	A fenntartható, biztonságos és összekapcsolt mobilitás stratégiája (jóváhagyás)	A Miniszterek Tanácsa általi jóváhagyás				4. negyedév	2021	A Miniszterek Tanácsa jóváhagyja a következő kilenc területen végrehajtandó intézkedésekre vonatkozó stratégiát: Mobilitás mindenki számára (az általános hozzáférhetőség észszerű költségek mellett történő biztosítása céljából); 2) Új beruházási politikák (a közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások megfelelő finanszírozásának biztosítása érdekében); 3) Biztonságos mobilitás (a nyomon követésbe, a karbantartásba és a kiberbiztonságba történő beruházások kiemelt kezelése); 4) Alacsony kibocsátású mobilitás (a hatékonyság növelése, az energiafogyasztás csökkentése); 5) Intelligens mobilitás (K+F fejlesztés és mobilitás innováció, intelligens infrastruktúra kiépítése és irányítása); 6) Intelligens intermodális logisztikai láncok (elsősorban a vasúti áruszállítás köz- és magánszférabeli menetrendjében); 7) Európa és a világhálók összekapcsolása (a kikötők összekapcsolása intermodális logisztikai terminálokkal, valamint a szomszédos országokkal való együttműködés fokozása a határokon átnyúló infrastruktúrák kiépítésének és/vagy fejlesztésének koordinálása érdekében); 8) Szociális és munkaügyi szempontok (a nemek közötti egyensúly, valamint a közlekedési munkaerő átképzése és továbbképzése); 9) A közlekedési minisztérium digitalizálása MITMA.
84	C6.R2	M	Indikatív vasúti stratégia	Kihirdetés a Hivatalos Lapban				4. negyedév	2022	Az indikatív vasúti stratégia és a szabályozási változások jóváhagyásáról szóló állásfoglalás közzététele a Hivatalos Lapban: a) a vasúti ágazat fellépéseinek világosabb tervezése, különös tekintettel a mindennapi mobilitásra; b) a hálózat karbantartásának javítása; c)a vasúthálózat gazdasági fenntarthatóságának biztosítása; d) az erőforrás-hatékonyság előtérbe helyezése, a beruházási projektek előzetes és utólagos értékelésével; e) a hálózat interoperabilitásának javítása, különösen a transzeurópai hálózati folyosókon és a hálózat intermodalitása; f) a vasúti teherforgalom fellendítése; g) a vasúti közlekedés biztonságának fokozása; h) a közlekedés és az innováció digitalizációjának előmozdítása az összekapcsolt mobilitás biztosítása érdekében. Az indikatív vasúti stratégiában foglalt valamennyi intézkedés tekintetében biztosítsa a környezeti hatásvizsgálatról szóló 21/2013. sz. törvény és a 21/2013. sz. törvény módosításáról szóló december 5-i 9/2018. sz. törvény rendelkezéseinek teljesítését, és hajtsa végre a környezeti hatásvizsgálat (KHV) környezetvédelméhez szükséges mérséklési intézkedéseket.
85	C6.I1	M	TEN-T törzshálózat: projektek odaítélése	A projekt odaítéléséről szóló hivatalos értesítés —				4. negyedév	2022	Legalább 1 400 000 000 EUR költségvetés a TEN-T törzshálózatra a következő folyosókon: ATLANTI FOLYOSÓ • Y Vasca: Vitoria-Bilbao-San Sebastian/Astigarraga-Irun • Valladolid-Palencia-León • León-La Robla-Pola de Lena • Castejón-Pamplona • Ourense-Monforte • Talayuela-Plasencia-Cáceres-Mérida-Badajoz MEDITERRÁN FOLYOSÓ: • Frontera francesa-Barcelona/Tarragona-Vandellós • Sagunto-Teruel — Zaragoza • Zaragoza-Tarragona • Castellón-Valencia-La Encina-Alicante • Murcia-Cartagena • Murcia-Almería MINDKÉT FOLYOSÓBAN KÖZÖS • Linking HSL Barcelona — HSL Levante • Alcázar de San Juan-Manzanares • Madrid-Seville A munkálatoknak a következő típusú intézkedéseket kell tartalmazniuk: • Peron. Ide tartoznak azok a projektek, amelyek lehetővé teszik a vágányokat támogató infrastruktúra létrehozását, amely magában foglalja a töltéseket, a kitisztítást, a viaduktokat, az alagutakat stb.. Ezek főként új infrastruktúra kiépítését jelentik. • A szolgáltatások helyettesítése. Ide tartoznak a vasúti munkálatok kivitelezése során érintett meglévő szolgáltatások (világítás, öntözés, víz stb.) helyreállítására irányuló intézkedések. • Vágányok. Magában foglalja a vágányanyagok (előtétek, aljak, sínek, kapcsolók és tágító berendezések) összeszerelését és szállítását az új vasúti szakaszokon, valamint a meglévő vágányok felújítását. • Villamos energia. Ide tartoznak a vezetékek villamosítását célzó intézkedések, beleértve a következőket: felsővezeték, vontatási alállomások, transzformációs központok, távirányítás, nagyfeszültségű elektromos vezetékek, stb.; • Forgalomirányító jelzés és ellenőrzés. Ide tartoznak az új jelző- és forgalomirányító rendszerek (ERTMS stb.) megvalósítására irányuló projektek. • Távközlés. Ide tartoznak a vezetékes és mobil távközléssel kapcsolatos projektek a vasútvonalakon (pl. optikai szál, GSM-R) • Állomások Magában foglalja a meglévő állomások korszerűsítését és felújítását, valamint új állomások építését.
86	C6.I1	T	TEN-T törzshálózat: a munkálatok előrehaladása	-	Szám (km)	0	335	4. negyedév	2024	Legalább 335 kilométernyi befejezett munka a TEN-T törzshálózaton a folyosókon és a 2022. negyedik negyedévi 85. számú célban meghatározott jellemzőkkel
87	C6.I1	T	TEN-T törzshálózat: a munkálatok befejezése	-	Szám (km)	335	1 400	2. negyedév	2026	Legalább 1400 kilométernyi befejezett munka a TEN-T törzshálózaton a folyosókon és a 2022. negyedik negyedévi 85. számú célban meghatározott jellemzőkkel. (alapérték: 2024. december 31.)
88	C6.I2	M	TEN-T hálózat: különböző közlekedési módok (vasút és közút): részleges költségvetési juttatás	A projekt odaítéléséről szóló hivatalos értesítés —				4. negyedév	2022	Legalább 1000000000 EUR (teljes költségvetés: 1 717 000 000 EUR) odaítélt kumulált költségvetés a TEN-T hálózaton kívüli, különböző közlekedési módokra (vasút és közút) irányuló beavatkozásokra. A projekteket a következő kiválasztási kritériumok alapján kell kiválasztani: a) A vasúti hálózat interoperábilisabbá tétele, főként a TEN-T hálózattal kapcsolatban, legalább 900 km-es hálózaton (1010000000 EUR) végzett munkálatokkal. Ez a következő beavatkozásokat foglalja magában: • A vasúti forgalomirányítás technológiai infrastruktúrájának fejlesztése • Biztonság (például kiberbiztonság, ütközésérzékelők telepítése) • Akusztikai védelem/zajtérképek • Az ERTMS vasúti jelzőrendszerére alkalmazott műholdas technológia kifejlesztése • A szakaszok (mint például a Monforte-Lugo) villamosítása • Pályafelújítás (mint például Soria-Torralba, Xátiva-Ontinyent és Monforte-Lugo) • Az ellenőrzés-irányítás és jelzés alrendszer javítása (mint például Soria-Torralba és Ávila-Salamanca) • Új szakaszok vagy variánsok létrehozása (mint például Palencia-Santander, a Rincón de Soto variánsa és Ourense variánsa) b) úthálózat biztonságosabbá tétele a nemzeti és európai szabályozásnak megfelelően (707 000 000 EUR). • A közúti biztonság javítása (beleértve a közúti közlekedésbiztonságot legalább 80 alagútban) és a veszélyeztetett vadon élő állatok és felhasználók védelme (357 000 000 EUR) • Fenntarthatóság és energiahatékonyság, valamint zajcsökkentő intézkedések (302 000 000 EUR) • Digitalizáció: A hidakra, alagutakra, a nagy adathalmazok elemzésére és a dolgok internetére vonatkozó monitoringrendszerek bevezetése; az út digitalizálása a nyomon követés és a karbantartás céljára (35000000 EUR). • Az intelligens közlekedési rendszerek busz-VAO sávokban történő bevezetése (13 000 000 EUR) • A Gibraltári-szoroson áthaladó állandó összeköttetés elsődleges előzetes tervezetének aktualizálása (2 300 000 EUR) A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletével összhangban 2026 második negyedévéig legalább 1 010 000 000 EUR hozzájáruljon az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez 100 %-os éghajlat-együtthatóval, és legalább 301 000 000 EUR 40 %-os éghajlat-együtthatóval.
89	C6.I2	T	Törzshálózaton kívüli TEN-T hálózat: a vasúti munkálatok előrehaladása	-	Szám (km)	0	347	4. negyedév	2024	Legalább 347 km-nyi munka elvégzése annak érdekében, hogy a vasúthálózat átjárhatóbbá váljon, főként a TEN-T-vel kapcsolatban, amelynek végső célja a legalább 900 kilométeres hálózaton végzett teljes munkálatok. A munkálatok a 2022. negyedik negyedévi projektdíjban meghatározott területeken zajlanak a) pont (88. mérföldkő).
90	C6.I2	T	Egységes európai égbolt: odaítélt projekt és a projektek befejezésének előrehaladása	-	Szám	0	15	4. negyedév	2024	Összesen legalább 15 befejezett projekt (végleges cél 20 projekt) a digitalizáció és a biztonság területén az egységes európai égbolt fejlesztése érdekében, az alábbi kiválasztási kritériumok listájából: Összesen legalább 15 befejezett projekt (végleges cél 20 projekt) a digitalizáció és a biztonság területén az egységes európai égbolt fejlesztése érdekében, az alábbi kiválasztási kritériumok listájából: • Közvetlen beruházások az ENAIRE (léginavigációs igazgató Spanyolországban) révén az egységes európai égbolt fejlesztésére, a légiforgalmi irányítási rendszerek és felügyeleti rendszerek korszerűsítésére, az információs rendszerek digitális átalakítására és a kommunikációs rendszerek fejlesztésére. • A légi járatok üzemeltetéséhez a felhasználók rendelkezésére álló légiforgalmi dokumentáció (adatok és térképek) digitalizálása • a Föld/légi lefedettség kiterjesztése és a hanganyag digitalizálása a kísérleti-kontroller kommunikációban Az alacsony szintű lefedettség javítása egyes légtérterületeken a földi kommunikácós infrastruktúra javításával • A légiforgalmi irányító központok hangkommunikációs rendszerének fejlesztése a digitalizáció és a fejlett technológia révén, jobb minőség, fokozott biztonság, információ rendelkezésre állása és megnövelt vészhelyzeti kapacitás • Az elsődleges radarhálózat technológiai korszerűsítése, a teljesítmény javítása és az elsődleges radarok teljes digitalizálása felé történő irányítása, az összes rendelkezésre álló technológiai előrelépés felhasználásával • A légiforgalmi irányítási rendszer számára információt nyújtó Modo S. technológiához képest másodlagos radarrendszerek fejlesztése • A különböző ENAIRE rendszerek hardver berendezéseinek felváltása • Az ENAIRE kezeléséhez különböző irányítási és működtetési alkalmazások fejlesztése • Szállítórendszerek technológiai korszerűsítése teljes digitalizációjuk kiemelt kezelésével és a rendszerfigyelő és távirányítási megoldások végrehajtása • Új légiforgalmi irányítási rendszerek végrehajtásához infrastruktúra létesítése. Elengedhetetlen az új operatív koncepciók spanyolországi végrehajtásának biztosításához. Emellett magában foglalja a létesítményeknek a meghibásodásokkal szembeni ellenálló képesség biztosítása érdekében történő korszerűsítését is. • A műszaki üzemeltetés irányításának digitalizációja és automatizálása a távoli rendszerek nyomon követését szolgáló eszközök integrált fejlesztése érdekében • A szabályozói kritériumoknak való megfelelés érdekében a légiforgalmi irányítási rendszer korszerűsítése, fejlesztések a kapacitás, biztonság, kiberbiztonság és digitalizálás terén, az egységes európai égbolt koncepciói alapján
91	C6.I2	M	A Közlekedési, Mobilitáspolitikai és Városfejlesztési Minisztérium digitalizálása	Hivatalos értesítés a munka befejezéséről				4. negyedév	2024	A következő projektek lezárása: • Információmodellezés (BIM), amely együttműködési platformot hoz létre a digitális információk és modellek kezelésére. • A mobilitás mint szolgáltatás fellendítése, nyílt hozzáférésű adatok biztosítása, valamint új technológiák alkalmazása a mobilitás elemzéséhez és optimalizálásához. • Elemzési, nyomonkövetési, felügyeleti, igényellenőrzési rendszer bevezetése, a szolgáltatás megvalósítása, valamint az új technológiák bevezetése és alkalmazása a szárazföldi közlekedésben. • A Közúti Főigazgatóság digitalizálási terve. • Új szolgáltatások kialakítása és jobb irányítás többek között a légi, tengeri és földrajzi információk területén.
92	C6.I2	T	Új vagy korszerűsített TEN-T hálózat, egyéb munkák	-	Szám (km)	347	900	2. negyedév	2026	Legalább 900 kilométernyi munka elvégzése, amelynek célja a vasúthálózat átjárhatóságának javítása, főként a TEN-T-vel és a munkálatokkal kapcsolatban. A munkálatok a 2022. negyedik negyedévi projekt-odaítélési kritériumokban meghatározott területeken találhatók a) pont (88. mérföldkő). (alapérték: 2024. december 31.)
93	C6.I2	T	Egységes európai égbolt: befejezett projekt.	-	Szám	15	20	2. negyedév	2026	Legalább 20, a digitalizáció és a biztonság területén befejezett projekt az egységes európai égbolt fejlesztése érdekében, a projekt-odaítélési kritériumoknak megfelelően kiválasztott projektekkel (90. mérföldkő).(alapérték: 2024. december 31.)
94	C6.I2	M	Állami úthálózat a jelenlegi szabályozáshoz igazítva	Befejezett projekt.				2. negyedév	2026	Az állami úthálózatnak a nemzeti és európai előírásokkal összhangban történő biztonságosabbá tételét célzó munkálatok befejezése a 2022. negyedik negyedévi projekt-odaítélési kritériumok b) pontjában meghatározott területeken történik (88. mérföldkő), és magában foglal legalább 80 alagutat, a kerítések és jelzőtáblák javítását célzó munkálatokat, a legveszélyeztetettebb úthasználók, például a gyalogosok és kerékpárosok (pályautak, kerékpárutak) biztonsági feltételeinek javítását célzó intézkedések végrehajtását, a zajcsökkentő intézkedéseket, a digitalizációt (a megfigyelő rendszerek alkalmazása a hidak, alagutak számára big data elemzéssel és a dolgok internetének használatával; az út digitalizálása a nyomon követés és a karbantartás céljából), az intelligens közlekedési rendszerek bevezetése a buszsávokban.
95	C6.I3	M	Intermodális és logisztikai infrastruktúrák: részleges költségvetési juttatás	A projekt odaítéléséről szóló hivatalos értesítés —				4. negyedév	2022	Az intermodális és logisztikai infrastruktúrák javítását célzó beavatkozásokra odaítélt, legalább 330 000 0000 EUR (teljes célköltségvetés 974 000 000 EUR) összegű összesített költségvetés A projekteket a következő kiválasztási szempontoknak megfelelően kell odaítélni: a) kilenc stratégiai intermodális és logisztikai terminál (TILOS 217 000 000 EUR) fejlesztése és korszerűsítése, egyes esetekben az intermodális terminál logisztikai területtel való integrálása, valamint az árufuvarozás közútról vasútra történő modális áthelyezésének ösztönzése minden esetben. Ezek a terminálok és logisztikai létesítmények a következők: • Vicálvaro Madridban; • La Llagosta Barcelonában • San Luis Valenciában • Júndiz Álavában. • Can Tunis logisztikai létesítménye (Barcelona) • Orduña terminál (Bizkaia) • Lezo logisztikai létesítmény (Gipuzkoa) • Muriedas (Santander) • Escombreras terminál (Murcia) b) a két spanyol kikötőhöz való vasúti hozzáférés javítása (407 700 000 EUR) és egy kikötőhöz való közúti hozzáférés (43 000 000 EUR), beleértve a következőket: • Vasúti megközelíthetőség az A Coruña kikötőhöz • Vasúti megközelíthetőség Castellón kikötőjéhez • Hozzáférés az algecirasi kikötőhöz • 750 méteres mellékvágány építése c) jobb hozzáférhetőség (19 projekt) és fenntarthatóság (25 projekt) kikötőkben (306 000 000 EUR), beleértve a következőket: • Hozzáférhetőség (176 000 000 EUR) vasúti hozzáférési munkák, beleértve a felújítási és korszerűsítési munkálatokat, valamint a kikötők belső forgalmának új megközelítését és javítását a külső szárazföldi hozzáférést biztosító infrastruktúra átalakításával. • Fenntarthatóság: beleértve a vízellátási és szennyvízelvezetési rendszerek megfelelőségét; levegőminőség-javítási tervek; hatékonyabb energiahálózatok kiépítése; fotovoltaikus napenergia-létesítmények; a világítási hálózatok felújítása és LED-technológia telepítése; energiafogyasztás-szabályozó rendszerek; feldolgozórendszerek felújítása Az intézkedések célja a biztonságos, fenntartható és összekapcsolt mobilitási stratégia (R1) intelligens intermodális logisztikai láncokra vonatkozó 6. területének végrehajtása. A kiválasztási kritériumok biztosítják, hogy a 974 000 000 EUR összegű teljes célköltségvetésből legalább 584 000 000 EUR járuljon hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez 100 %-os éghajlat-együtthatóval és legalább 217 000 000 EUR-val, 40 %-os éghajlat-együtthatóval, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletével összhangban.
96	C6.I3	M	Az intermodális és logisztikai infrastruktúra költségvetésének végrehajtása	Hivatalos értesítés a költségvetés végrehajtásáról				4. negyedév	2024	Az intermodális és logisztikai infrastruktúra-struktúrákra legalább 590 000 000 EUR összegben végrehajtott kumulatív költségvetés a 2022. negyedik negyedévi projekt-odaítélési kritériumok a), b) és c) pontjában meghatározott területeken történik (95. mérföldkő).
97	C6.I3	T	Intermodális és logisztikai infrastruktúra	-	Szám	0	12	2. negyedév	2026	Kilenc stratégiai intermodális és logisztikai terminálon (Tilos) és három kikötőben végzett munkálatok befejezése a vasúti árufuvarozás fellendítése érdekében új vagy korszerűsített kikötők esetében. A munkálatok a 2022. negyedik negyedévi projekt-odaítélési kritériumok a) és b) pontjában meghatározott területeken találhatók (95. mérföldkő).
98	C6.I3	T	A vasúti akadálymentesítési és a kikötői fenntarthatósági projektek lezárása	-	Szám	0	44	2. negyedév	2026	44 fellépés lezárása (19+25): legalább 19 vasúti akadálymentesítési projekt és a különböző 25 kikötői hatóság kikötői fenntarthatósági projektjeinek befejezése. A munkálatok a 2022. negyedik negyedévi projekt-odaítélési kritériumok c) pontjában meghatározott területeken találhatók (95. mérföldkő).
99	C6.I4	M	A fenntartható és digitális közlekedés programjának támogatása.	Közzététel Hivatalos Lap				4. negyedév	2022	A fenntartható és digitális közlekedés programja keretében odaítélt 800 000 000 EUR-s díj közzététele a Hivatalos Lapban. A projekteket a következő 15 cselekvésre ítélik oda. 1. cselekvési irányvonal Kölcsönös átjárhatóság a vasúti árufuvarozásban – 45 000 000 EUR 1. Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszerek (ERTMS) 2. A vasúti átjárhatóság akadályait megszüntető intézkedések az ÁME-kkel összhangban. Zajcsökkentő rendszerek a járművekben A mozdonyok hozzáigazítása különböző üzemi feszültségekhez A változtatható nyomtávú tengelyek felszerelése az áruszállító kocsikon 3. A változtatható nyomtávú tengely innovációja és fejlesztése a mozdonyokban. 2. cselekvési irányvonal A közlekedés intermodalitásának előmozdítása 195 000 000 EUR 4. Rakományok és intermodális vasúti-közúti terminálok és azok szárazföldi összeköttetéseinek építése, átalakítása vagy korszerűsítése 5. A fenntartható (vasúti és tengeri) áruszállítás támogatása az ECO-INCENTIVES alapján a kínálat és a kereslet szempontjából 3. cselekvési irányvonal Vasúti teherszállítási berendezések korszerűsítése 125 000 000 EUR 6. Vasúti teherkocsik felújítását vagy korszerűsítését támogató intézkedések, többek között vasúti szolgáltatások létrehozása céljából. 7. A vasúti traktor egyéb, alternatív üzemanyagot (hidrogént vagy villamos energiát) használó berendezéseinek felújítását vagy átalakítását támogató intézkedések. 4. cselekvési irányvonal Biztonságos, fenntartható és összekapcsolt közúti közlekedés 56 500 000 EUR 8. A haszongépjárművek számára biztonságos parkolóhelyek építése és korszerűsítése, valamint információs szolgáltatások nyújtása (a 885/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet). 9. Intelligens közlekedési szolgáltatások a közúti ágazatban (ITS) a díjköteles autópálya-koncessziókban és egyéb közúti biztonsági és megőrzési szolgáltatásokban. 10. A nehézgépjárművek alternatívüzemanyag-töltő infrastruktúrájának kiépítését támogató intézkedések a közúthálózaton 11. Az eszközök és gépek felújítását vagy átalakítását támogató intézkedések a fenntartható útburkolat elérése érdekében: a szénlábnyom csökkentése és a zajcsökkentők 5. cselekvési irányvonal A tengeri és légi közlekedés fenntarthatósága 111 000 000 EUR 12. Alternatív üzemanyagok kikötőkben és repülőtereken történő bevezetésének támogatása. 13. A propulzív alternatív energiatechnológiák elterjedésének támogatása a tengerészeti ágazatban. 6. cselekvési irányvonal A közlekedés digitalizálása 47500 000 EUR 14. A személy- és áruszállítási szolgáltatások digitalizálására irányuló projektek nemzeti szinten. Átcsoportosítás az autonóm közösségeknek 220 000 000 EUR 15. A személy- és áruszállítási szolgáltatások digitalizálására irányuló projektek regionális és helyi szinten. A 10. és 12. intézkedés esetében a kiválasztási kritériumoknak meg kell felelniük a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), biztosítva, hogy az infrastruktúra a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállítására az építés idején rendelkezésre álljon. A kiválasztási kritériumok biztosítják, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletével összhangban legalább 63500000 EUR 100 %-os éghajlat-együtthatóval, legalább 210000000 EUR pedig 40 %-os éghajlat-együtthatóval járuljon hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez.
100	C6.I4	M	Fenntartható és digitális közlekedés: a munkálatok kezdete	A munkálatok megkezdésének hivatalos bejelentése				4. negyedév	2024	A munkálatok megkezdése a fenntartható és digitális közlekedés előmozdítása érdekében 2022. negyedik negyedévében odaítélt valamennyi projekt esetében (99. mérföldkő). A munkálatok a 2022. negyedik negyedévi projekt-odaítélési kritériumokban meghatározott területeken találhatók (99. mérföldkő).
101	C6.I4	M	Fenntartható és digitális közlekedés: a munkálatok befejezése	Hivatalos értesítés a munka befejezéséről				2. negyedév	2026	A fenntartható és digitális közlekedés előmozdítása érdekében 2022 negyedik negyedévében odaítélt összes projekt lezárása (99. mérföldkő). A munkálatok a 2022. negyedik negyedévi projekt-odaítélési kritériumokban meghatározott területeken találhatók. A 10. és 12. intézkedés esetében a kiválasztási kritériumoknak meg kell felelniük a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), biztosítva, hogy az infrastruktúra a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállítására az építés idején rendelkezésre álljon.

G. 07. KOMPONENS: A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA ÉS INTEGRÁLÁSA

Spanyolország 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó nemzeti energia- és klímaterve (NEKT) azt vetíti előre, hogy Spanyolországban jelentősen nő a megújuló energia elterjedtsége: 2030-ra a villamosenergia-ágazatban 74 %-ot, a végső felhasználás tekintetében pedig 42 %-ot ér el. Ezzel összefüggésben a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja a megújuló energia használatának növelése a következő elemek révén:

a)egyértelmű és kiszámítható szabályozási keret kialakítása, amely előmozdítja a megújuló energiaforrásokba történő beruházásokat;

b)az ipari értéklánc létrehozása és megszilárdítása a megújuló energiaforrások területén;

c)a megújulóenergia-technológiák innovatív forrásainak támogatása, beleértve azok végfelhasználásba való integrálását is; valamint

d)a zöld készségek fejlesztése.

Ezen túlmenően a komponens kifejezetten a megújuló energiák használatának előmozdítására törekszik a spanyol szigeteken, valamint a polgárok megújulóenergia-közösségeken keresztüli részvételének előmozdítására.

A komponens az innovációba és az energiahatékonyságba történő beruházások ösztönzéséhez kapcsolódik (3/2019. sz. országspecifikus ajánlás). Előmozdítja továbbá a köz- és magánberuházásokat, és előmozdítja a zöld átállást (a 3/2020. sz. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

G.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. Reform (C7.R1) – A megújulóenergia-termelés előmozdításának szabályozási kerete

Ezen intézkedés célja a megújulóenergia-termelés előmozdítására vonatkozó szabályozási keret megerősítése a kiszámíthatóság növelése és a megújuló energiába történő magánberuházások ösztönzése, a megújuló energiaforrások elterjedése előtt álló akadályok felszámolása, valamint a megújuló energiaforrások környezetbe, elektromos rendszerbe és különböző ágazatokba való integrálásának javítása érdekében.

Az intézkedés számos jogalkotási és szabályozási lépést tartalmaz, többek között a következőket:

-a 23/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet 2020. júniusi elfogadása, amely új aukciós rendszert hoz létre a megújulóenergia-termelés számára, és javítja a megújulóenergia-termelés villamosenergia-hálózathoz való hozzáférésének mechanizmusát;

-a 960/2020. sz. királyi rendelet 2020. novemberi elfogadása, amely növeli az új árveréseken a megújulóenergia-termelésből származó bevételek kiszámíthatóságát;

-A 2020. decemberi 1183/2020. sz. királyi rendelet, amely a 23/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet rendelkezéseivel összhangban szabályozza a megújulóenergia-termelés hozzáférési és csatlakozási feltételeit; valamint

-Az éghajlatváltozásról és az energetikai átállásról szóló törvény, amelynek elfogadása 2021 első felében várható, és amely jogszabályba fogja foglalni a megújuló energiaforrásokra vonatkozó 2030-as célokat és a klímasemlegesség 2050-ig történő elérését (beleértve az 100 %-os megújulóenergia-rendszer létrehozását). Ez a törvény olyan elemeket is tartalmaz, amelyek a terv más elemei szempontjából relevánsak (például az adminisztratív akadályok csökkentése és a nyilvános feltöltőállomások létesítésére vonatkozó követelmények).

Az intézkedés végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

2. Reform (C7.R2) – A saját fogyasztásra vonatkozó nemzeti stratégia

Ezen intézkedés célja, hogy fellendítse a saját fogyasztást mint a megújulóenergia-termelés alternatív formáját, célértékeket határozzon meg ezen a területen a 2021-2030-as időszakra, valamint hogy intézkedéseket határozzon meg és dolgozzon ki a bevezetésüket gátló fő akadályok csökkentésére. A saját fogyasztás hozzájárul a megújulóenergia-termelés épületekbe és városi környezetbe való integrálásához, és fellendíti a helyi foglalkoztatást.

Az intézkedés magában foglalja, hogy a spanyol kormány 2021 második felében nemzeti önfogyasztási stratégiát fogadott el a saját fogyasztás előtt álló adminisztratív akadályok csökkentése érdekében. A stratégia feltárja a jelenlegi és a potenciális spanyolországi helyzetet, és olyan intézkedéseket határoz meg, amelyek célja: a) a közigazgatások közötti jobb koordináció; b) a fogyasztók tájékoztatása és figyelemfelkeltés; c) a meglévő releváns készségek, valamint a saját fogyasztás bevezetéséhez kapcsolódó továbbképzési lehetőségek azonosítása.

Az intézkedés a nemzeti önfogyasztási stratégia kulcsfontosságú elemeinek végrehajtásával foglalkozik, ideértve a saját fogyasztás előmozdítására vonatkozó iránymutatás közzétételét, valamint a szükséges készségek fejlesztését célzó képzések elvégzését.

Az intézkedés végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

3. Reform (C7.R3) – Az energiaközösségek fejlesztése

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy energiaközösségeket alakítson ki a polgárok energetikai átállásban való részvételének fokozása érdekében, a megújulóenergia-közösségek és a lakossági energiaközösségek révén. Az intézkedés támogatja a képzést, a részvételen alapuló és közösségépítési folyamatokat, valamint a konkrét projektek támogatását.

Az intézkedés versenypályázati felhívás alapján első kísérleti projektet ítél oda az energiaközösségek számára, hogy bizonyítsa e modell életképességét. 2023 végéig 37 kísérleti projektet hajt végre a helyi közösség részvételével, a végrehajtott intézkedések ütemtervével és a megfelelő jövőbeli lépések meghatározásával. E projekteknek megújuló energián kell alapulniuk.

Az intézkedés végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

4. Reform (C7.R4) – A megújuló energiával kapcsolatos innováció és technológiai fejlesztés keretrendszere

Ez az intézkedés megerősíti a számos megújuló energiaforrás innovációjának és technológiai fejlesztésének keretét, és hozzájárul ahhoz, hogy az energiaszükségletben 100 %-ban megújuló energiaforrások álljanak rendelkezésre. Az ezen intézkedés hatálya alá tartozó megújuló energiaforrások közé tartozik a tengeri szélenergia és a biogáz. Az intézkedésnek elő kell segítenie a megújuló technológiákkal kapcsolatos K+F-et is.

Az intézkedés magában foglalja a tengeri szélenergia és egyéb tengeri energia ütemtervének közzétételét. Ennek az ütemtervnek az a célja, hogy csökkentse az e megújuló energiaforrás fejlesztése előtt álló adminisztratív akadályokat. Az ütemtervnek konkrétan a következőkre kell törekednie: a) a kutatás, fejlesztés és innováció előmozdítása egy agilisabb szabályozási keret, valamint az új prototípusok technológiai központjainak és tesztelési platformjainak megerősítése révén; b) a kulcsfontosságú ipari ágazatokkal fennálló lehetőségek és szinergiák azonosítása; c) megfelelő szabályozási keret kialakítása a spanyolországi bevezetéshez (különösen a lebegő technológiák esetében); valamint d) a környezeti hatások minimalizálását célzó intézkedések meghatározása (az adminisztratív eljárások egyszerűsítésére törekedve). Az intézkedésnek végre kell hajtania az ütemtervben meghatározott kulcsfontosságú szabályozási intézkedéseket a tengeri szélerőművek előmozdítása, a kutatás és fejlesztés fellendítése, valamint az úszó technológiák alkalmazásának támogatása érdekében.

Az intézkedés második eleme a biogázra vonatkozó ütemterv közzététele, amely elemzi a biogáz előmozdítását szolgáló megfelelő szabályozási és ágazati eszközöket, különös tekintettel ezen energiaforrás hatékony felhasználására (például az agráripari alkalmazásokban, valamint az olyan nehéz tehergépjárművek esetében, ahol a villamosítás még nem jelent alternatívát). A reform e része a biogáz-ütemterv kulcsfontosságú tevékenységeinek végrehajtásával foglalkozik, beleértve a következőket: a) a megújuló gázok származási garanciarendszerének létrehozása, amelynek célja a biogázba való beruházás ösztönzése és az olyan ágazatok dekarbonizációja, mint az ipar és a közlekedés; b) a biogáz dekarbonizációhoz való hozzájárulásának kiszámítására szolgáló eszköz kidolgozása; valamint c) előzetes megvalósíthatósági tanulmányok a biogáz-előállító létesítmények megvalósításának előmozdítása érdekében.

Az intézkedés végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

1. Beruházás (C7.I1) – Az épületekbe és termelési folyamatokba integrált, innovatív megújuló energiák fejlesztése

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy elősegítse az innovatív megújuló energiák fejlesztését, valamint azokat, amelyeket be kell építeni az épületekbe és a termelési folyamatokba. Támogatnia kell a saját megújulóenergia-fogyasztást és a még nem teljesen versenyképes technológiákat, beleértve a mezőgazdasági ágazatban használt elektromos és termikus megújuló energiaforrásokat, a lakossági és szolgáltatási ágazat hűtési/fűtési igényeit szolgáló megújuló energiaforrásokat, az ipari folyamatok esetében a megújuló forrásokból származó hőenergiát, a bioenergiát és a tengeri megújuló energiaforrásokat. A támogatás beruházási támogatás formájában valósul meg, amelyet költséghatékony kimenetelt biztosító pályázatokon vagy megújulóenergia-projekteknek nyújtott közvetlen tőketámogatáson keresztül ítélnek oda. A beruházás a megújulóenergia-termelés területén is támogatná az átképzést és a továbbképzést.

E beruházás keretében 2026 első feléig legalább 3 800 MW innovatív vagy hozzáadott értéket képviselő megújulóenergia-termelést kell létesíteni.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

2. Beruházás (C7.I2) – Fenntartható energia a szigeteken

E beruházás célja a fenntartható energia támogatása a spanyol szigeteken (a Kanári-szigeteken és a Baleár-szigeteken) a szigetek energetikai átállását támogató átfogóbb stratégia részeként, különösen a megújuló energia szigetekbe és nem-félszigeti rendszerekbe való behatolását és integrálását célzó projektek támogatása révén. Ez összhangban van Spanyolország nemzeti energia- és klímatervével, amely intézkedéseket tartalmaz a szigetek szén-dioxid-mentesítésére és olajfüggőségük csökkentésére.

A támogatandó konkrét beruházások közé tartoznak a megújuló energiaforrások, a tárolási megoldások és az intelligens projektek (az „Intelligens szigetek” program részeként). Az e beruházás keretében végzett tevékenységek egy része a „Tiszta energia az EU szigeteinek” program keretében szerzett ismeretekre támaszkodik.

E beruházás keretében 200 MW innovatív megújulóenergia-termelést kell létrehozni, valamint körülbelül 200 beavatkozást az „Intelligens szigetek” és a „Tiszta energia az EU szigeteinek” program keretében, valamint mintegy 400 tárolási projektet.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

G.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Lásd az alábbi táblázatot. Az alapérték dátuma valamennyi mutató esetében 2020. február 1-je, kivéve, ha a fellépés leírása másként jelzi. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

H. 08. KOMPONENS: VILLAMOSENERGIA-INFRASTRUKTÚRA, INTELLIGENS HÁLÓZATOK, VALAMINT A RUGALMASSÁG ÉS A TÁROLÁS BEVEZETÉSE

Spanyolország nemzeti energia- és klímatervének (NECP) célja, hogy 2030-ra a megújuló energia részaránya a végső energiafogyasztásban 42 %-os legyen. A növekvő mennyiségű megújuló villamosenergia-termelés integrálása (amely 2030-ra a kereslet 74 %-át, 2050-re pedig 100 %-át éri el) számos kiegészítő beruházást igényel a hálózat digitalizálásába, a tárolásba és a keresletszabályozásba. A megújuló technológiák időszakossága és részleges kiszámíthatósága különösen azt jelenti, hogy az energiatárolás fontos szerepet játszik a rendszer rugalmasságának biztosításában és a hálózati stabilitás biztosításában.

Ebben az összefüggésben a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a következő célkitűzésekkel foglalkozik:

a)Rugalmasabb, decentralizáltabb és dinamikusabb energiarendszer kialakítása, amely képes hatékonyan és biztonságosan felvenni a nagyobb mennyiségű megújulóenergia-termelést;

b)Új innovatív üzleti modellek kidolgozása; valamint

c)Új szereplők bevonása a villamosenergia-rendszerbe (termelők, szolgáltatók és fogyasztók, a tárolásirendszer-üzemeltetők és a beszerzési közösségek szolgáltatói mellett), valamint egy rugalmasabb szabályozási keret, amely szabályozói tesztkörnyezetek révén képes alkalmazkodni az új igényekhez.

A komponensnek elő kell mozdítania az innovációba és az energiahatékonyságba történő beruházásokat, és ösztönöznie kell az innovációt ösztönző hatékony szakpolitikák elfogadását (3. 2019. évi országspecifikus ajánlás). Elő kell mozdítania továbbá a köz- és magánberuházásokat, és elő kell mozdítania a zöld átállást (a 3/2020. sz. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

H.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. Reform (C8.R1) – A megújuló energiaforrások energiarendszerbe történő integrálásának keretfeltétele: hálózatok, tárolás és infrastruktúra

Ezen intézkedés célja egy olyan átlátható és stabil szabályozási keret lehetővé tétele, amely biztonságot teremt és lehetővé teszi a megújuló energiaforrásoknak a hálózatokba, a tárolásba és az infrastruktúrába történő beruházások révén történő fokozott integrálását az energiarendszerbe.

A reformnak magában kell foglalnia a 2050-ig szóló hosszú távú dekarbonizációs stratégiát („ELP 2050”). E stratégia célja, hogy megteremtse a megújuló energiák rugalmas és intelligens energiarendszerbe történő hatékony integrálásához szükséges stratégiai és szabályozási keret alapjait. Az ELP 2050 célkitűzései közé tartoznak a következők: a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 90 %-os csökkentése az 1990-es szinthez képest (klímasemlegesség); b) a megújuló energiaforrások 97 %-os arányának elérése a végsőenergia-fogyasztásban; és c) 100 %-ban megújuló villamosenergia-rendszer.

Az intézkedés végrehajtását 2021. március 31-ig be kell fejezni.

2. Reform (C8.R2) – Energiatárolási stratégia és az energiatárolás bevezetésére vonatkozó szabályozási keret kiigazítása

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy szabályozási és stratégiai keretet dolgozzon ki, hagyjon jóvá és valósítson meg az energiatárolás előmozdítása érdekében. A reform biztosítja a szükséges keretet a C8.I1. és a C8.I3. pont szerinti tervezett beruházásokhoz, amelyek az energiatárolás bevezetésével, illetve az energetikai átállás új üzleti modelljeivel kapcsolatosak.

A reform magában foglalja az energiatárolási stratégia spanyol kormány általi jóváhagyását. E stratégia célja, hogy 2030-ban 20 GW, 2050-ben pedig 30 GW energiatárolás álljon rendelkezésre.

A reform három jogalkotási és szabályozási aktusból áll: i. 1183/2020. sz. királyi rendelet a tárolólétesítmények hálózathoz való hozzáférésének szabályozásáról; ii. Comisión Nacional de los Mercados y la Competencia 1/2021. sz. körlevél a villamosenergia-termelő létesítmények átviteli és elosztó hálózatához való hozzáférés és az ahhoz való csatlakozás módszertanának és feltételeinek meghatározásáról; iii. a Comisión Nacional de los Mercados y la Competencia 2020. december 10-i határozata az energiatároló létesítmények kiegészítő szolgáltatások nyújtásában való részvételének szabályozásáról.

Az intézkedés végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

3. Reform (C8.R3) – Az aggregálásra, a keresletszabályozásra és a rugalmassági szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási keret fejlesztése

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy kialakítsa az intelligens és dinamikus energiarendszer kifejlesztéséhez szükséges szabályozási keretet, amely a következőket foglalja magában: i. a keresletoldali szabályozás és a rugalmassági szolgáltatások szabályozása a nemzeti szabályozási keretben, ii. a különböző rugalmassági szolgáltatásokat figyelembe vevő szabályozási keret kidolgozása és iii. a fogyasztók energiafogyasztási adataihoz való hozzáférést biztosító keret kidolgozása.

A reform összhangban van a nemzeti energia-éghajlati tervvel, amely kifejezetten elismeri, hogy meg kell határozni a megújuló forrásokból származó energiát kínáló résztvevők, az energiatároló-üzemeltetők és a keresletoldali válaszintézkedéseket nyújtó szereplők meglévő és fejlődő piacain való részvétel technikai követelményeit.

A nemzeti energia-éghajlati terv azt is hangsúlyozza, hogy ki kell alakítani a beszerzési közösségek szolgáltatóinak, különösen a független beszerzési közösségek szolgáltatóinak jogállását annak érdekében, hogy könnyebb legyen a piaci részvételük. E célból a reform a 23/2020. sz. királyi törvényerejű rendelettel előirányozza a független keresletiaggregátor státuszának megteremtését annak érdekében, hogy lehetővé váljon új szereplők belépése a kiskereskedelmi piacra.

A reform célja a nemzeti energia-éghajlati terv támogatása mellett a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése is, amely előírja, hogy biztosítani kell a fogyasztók részvételét a piacokon, többek között a keresletoldali válaszintézkedések révén, elő kell mozdítani a fogyasztók egyéni vagy összesített alapon vagy független beszerzési közösségeken keresztüli részvételét, és lehetővé kell tenni a rugalmasság alkalmazását az elosztóhálózatokban.

Az intézkedés végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

4. Reform (C8.R4) – Szabályozói tesztkörnyezetek vagy tesztágyak 

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy szabályozói tesztkörnyezetet fejlesszen ki a nemzeti szabályozási keretben, lehetővé téve új termékek vagy technológiai megoldások, kivételek vagy szabályozási biztosítékok bevezetését az energiaágazatban folyó kutatás és innováció elősegítése érdekében. A reform közvetlenül kapcsolódik a C8.R3 reformhoz és a C8.I3. számú beruházáshoz.

A szabályozói tesztkörnyezetnek lehetővé kell tennie az iparág számára, hogy a rugalmassággal, a keresletoldali válaszintézkedésekkel és az energiatárolással kapcsolatos új technológiákat, rendszereket és szolgáltatásokat olyan biztonságos környezetben tesztelje, ahol az érdekelt felek a szabályozási követelmények megelőzése nélkül megtapasztalhatják az innovatív megoldásokat. Ezenkívül a tesztkörnyezeteknek kétirányú szabályozási párbeszédet kell biztosítaniuk a közigazgatás és a szabályozó hatóság között, amely felgyorsítja és megkönnyíti a meglévő szabályozások felülvizsgálatát, és hozzáigazítja azokat az új anyagok piacra lépéséhez. Ez várhatóan megkönnyíti a technológiai induló vállalkozások létrehozását azáltal, hogy lehetőséget biztosít számukra üzleti modelljeik tesztelésére.

A reform magában foglalja a szabályozási tesztkörnyezetek kifejlesztéséről szóló királyi rendelet elfogadását, amely lehetővé teszi új kísérleti projektek kidolgozását a villamosenergia-ágazatban folytatott kutatás és innováció előmozdítása céljából.

Az intézkedés végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

1. Beruházás (C8.I1) – Az energiatárolás kiépítése

Ezen intézkedés célja, hogy támogatási és beruházási kezdeményezések elindítása révén energiatárolást valósítson meg három fő területen:

a)A nagy méretű tárolók fejlesztése. Nagyléptékű tárolásra van szükség ahhoz, hogy nagyobb mennyiségű megújulóenergia-termelést lehessen integrálni, és szolgáltatásokat lehessen nyújtani a rendszerbe a frekvenciaszabályozástól, a rámpatámogatástól (rugalmasság) vagy a fekete kezdettől kezdve;

b)A fogyasztásmérő mögötti és ágazati szinten integrált tárolás előmozdítása. A fogyasztásmérő mögött meghúzódó technológiák magukban foglalhatnak saját fogyasztási létesítményeket, lítiumakkumulátorokat és hőtároló rendszereket; valamint

c)Nyilvános kezdeményezés a tárolás technológiai és ipari fejlesztésére irányuló nyílt zöld klaszter létrehozására Spanyolországban, az energiaágazatban és a tárolást körülvevő más ipari ágazatokban működő különböző vállalatok mozgósítása és integrálása érdekében, fokozva az ország ipari és technológiai kapacitásait.

A javasolt beruházást az e komponens reformjai által meghatározott kereteken belül kell támogatni, különös tekintettel a C8.R1 és C8.R2 reformokra, amelyek az energiatárolás hatékony bevezetésének jogi és stratégiai alapját képezik.

Az intézkedést olyan innovatív tárolási projektek révén kell végrehajtani, amelyek hozzájárulnak az energetikai átálláshoz, különösen az energiaágazat új rugalmasságának biztosítása érdekében, ideértve a megújuló energiaforrások integrálását is. Legalább öt innovatív tárolási projektnek működőképesnek kell lennie, vagy legalább 600 MW (vagy ezzel egyenértékű teljes energiaellátás (MWh)) összesített kapacitást kell kiépítenie.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

2. Beruházás (C8.I2) – A hálózatok digitalizálása

Ez az intézkedés az elosztóhálózatok digitalizálásához kapcsolódó beruházásokhoz nyújt támogatást azzal a céllal, hogy azok összhangba kerüljenek az energetikai átállás megvalósításához szükséges követelményekkel. A villamosenergia-hálózatok digitalizálásának szükségessége a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv részét képezi, amely kimondja, hogy a tagállamoknak ösztönözniük kell a hálózatok korszerűsítését, például intelligens hálózatok bevezetése révén. A hálózatok digitalizálására szükség van az energiarendszernek a megújuló energiaforrások nagyobb jelenlétével járó átalakításához, hogy biztonságos és ellenállóképes villamosenergia-rendszer álljon rendelkezésre. Különösen fontos a nagyobb sebezhetőséggel és energiafüggőséggel jellemezhető nem-félszigeti területeken.

Az intézkedés általános célja a villamos energia versenyképességének növelése és a gazdaság villamosításának felgyorsítása. E célból az intézkedésnek rendelkeznie kell egy kezdeti támogatási mechanizmusról, amely maximalizálja a hálózatok digitalizálásában rejlő potenciált az alábbiak révén: i. a megújulóenergia-termelés veszteségeinek és kiömlődésének csökkentése, ii. a kereslet villamosenergia-rendszerirányításban való részvételének előnyben részesítése és iii. a hálózat konfigurációjának optimalizálása.

Az intézkedés legalább 35 innovatív digitalizálási projekt (intelligens villamosenergia-elosztás) odaítélését irányozza elő az elosztó vállalkozások számára.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

3. Beruházás (C8.I3) – Új üzleti modellek az energetikai átállásban

Ez az intézkedés olyan beruházásokat és támogatási mechanizmusokat foglal magában, amelyek célja az energiatárolás bevezetéséhez kapcsolódó új üzleti modellek fellendítése, valamint a második életciklus-menedzsment és -újrafeldolgozás, a keresletkezelés, a beszerzési közösségek szolgáltatói, a rugalmassági szolgáltatások, az adatokhoz való hozzáférés és a tesztkörnyezetek. Az intézkedés különösen a következőket tartalmazza:

a)A beszerzési közösségek szolgáltatói telepítésének támogatása a nemzeti villamosenergia-piacon, különös tekintettel a független beszerzési közösségek szolgáltatóira valós idejű mérőberendezések (almérők) és ellenőrző és kommunikációs központok telepítése révén, valamint az aggregációs platformok előmozdítása révén;

b)A tárolás telepítése a teljes értéklánc mentén;

c)Keresletgazdálkodási projektek támogatása különböző fogyasztói profilokban (nagy ipar, kkv-k, megújulóenergia-közösségek/polgári energiaközösségek, beszerzési közösségek stb.);

d)Felszólít a szabályozási tesztágyak közvetlen, kompetitív támogatás vagy együttműködési megállapodások formájában történő elvégzésére; valamint

e)Az energia területén induló vállalkozások vagy innovatív kezdeményezések támogatása.

A beruházás szorosan kapcsolódik a C8.R4 reformhoz, amelynek célja, hogy szabályozói tesztkörnyezeteket alakítson ki innovatív projektek számára. Emellett a többi reform, különösen a C8.R3 reform által meghatározott stratégiai és szabályozási keretre épül.

Várhatóan mintegy 20 projektet ítélnek oda az energetikai átállás új üzleti modelljeinek előmozdítására, beleértve az intelligens fogyasztásmérést, a tárolást, a keresletoldali választ, a rugalmassági szolgáltatásokat és az adatokat.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

H.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Lásd az alábbi táblázatot. Az alapérték dátuma valamennyi mutató esetében 2020. február 1-je, kivéve, ha a fellépés leírása másként jelzi. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám	Intézkedés	Mérföldkő / Cél	Elnevezés	Minőségi mutatók a mérföldkövekhez	Mennyiségi mutatók a célokhoz			Időpont		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Egység	Alapérték	Cél	Negyedév	Év
121	C8.R1	M	A hosszú távú dekarbonizációs stratégia (ELP2050) jóváhagyása.	A Miniszterek Tanácsa általi jóváhagyás				1. negyedév	2021	A hosszú távú dekarbonizációs stratégia (ELP2050) jóváhagyása. Az ELP50 megteremti a megújuló energiák rugalmas és intelligens energiarendszerbe történő hatékony integrálására vonatkozó stratégiai és szabályozási keret meghatározásának alapját, amelyet a nemzeti energia- és klímatervben meghatározott tágabb megközelítés összefüggésében kell értelmezni.
122	C8.R2	M	Az energiatárolási megoldások fejlesztésének előmozdítását célzó tervezési, jogalkotási és szabályozási reformok hatálybalépése.	A hatálybalépésre vonatkozó törvényi és rendeleti rendelkezések				2. negyedév	2021	A következő tervezési, jogalkotási és szabályozási reformok elfogadása és hatálybalépése az energiatárolási megoldások fejlesztésének előmozdítása érdekében: a) az energiatárolási stratégia jóváhagyása az energiatárolási minisztertanácsban azzal a céllal, hogy 66 konkrét intézkedés révén előmozdítsa az energiatárolás bevezetését, a stratégiában foglalt 10 cselekvési irányvonalba csoportosítva. A cél az, hogy 2030-ban 20 GW, 2050-ben pedig 30 GW legyen elérhető; b) az 1183/2020. sz. királyi rendelet közzététele a földgáztárolók hálózathoz való hozzáférésének szabályozása céljából. c) a Comisión Nacional de los Mercados y la Competencia 1/2021. számú körlevélének közzététele a villamosenergia-termelő létesítmények átviteli és elosztóhálózatához való hozzáférés, valamint az e hálózatokhoz való csatlakozás módszertanának és feltételeinek meghatározása céljából. d) az energiatároló létesítmények kiegészítő szolgáltatások nyújtásában való részvételének szabályozásáról szóló, 2020. december 10-i állásfoglalás közzététele a Hivatalos Lapban
123	C8.R3	M	A rugalmasság és a keresletoldali válaszintézkedések integrációját célzó szabályozási intézkedések hatálybalépése.	A hatálybalépésre vonatkozó törvényi és rendeleti rendelkezések				4. negyedév	2023	Szabályozási keret kidolgozása a rugalmasság és a keresletoldali válaszintézkedések integrálására, az alábbi intézkedések révén. a) a Comisión Nacional de los Mercados y la Competencia 2020. december 10-i állásfoglalásának közzététele a mérlegszolgáltatásokban való részvételre vonatkozó egyes működési eljárások kiigazításáról. b) az (EU) 2019/944 irányelvet teljes mértékben átültető jogszabály elfogadása c) Az RDL23/2020 elfogadása a független aggregátor státusz létrehozása érdekében
124	C8.R4	M	A szabályozói tesztkörnyezetek előmozdítására irányuló intézkedések hatálybalépése a villamosenergia-ágazatban folyó kutatás és innováció előmozdítása érdekében.	A királyi rendelet hatálybalépéséről szóló rendelkezések				2. negyedév	2022	Királyi rendelet közzététele és hatálybalépése a szabályozói tesztkörnyezetek fejlesztéséről annak érdekében, hogy lehetővé váljon új kísérleti projektek kidolgozása a villamosenergia-ágazatban folyó kutatás és innováció előmozdítása céljából. A jogszabályoknak lehetővé kell tenniük az iparág számára, hogy a rugalmassággal, a keresletoldali válaszintézkedésekkel és az energiatárolással kapcsolatos új technológiákat, rendszereket és szolgáltatásokat olyan biztonságos és kedvező térben tesztelje, ahol az érdekelt felek az érvényes szabályozási követelmények betartása nélkül megtapasztalhatják az innovatív megoldásokat. Ezen túlmenően ez kétirányú szabályozási párbeszédet biztosít a közigazgatás és a szabályozó hatóság között, amely felgyorsítja és megkönnyíti a meglévő szabályozások felülvizsgálatát, és megfelelővé teszi azokat az új szereplők piacra lépéséhez, ösztönözve a technológiai induló vállalkozások létrehozását azáltal, hogy lehetőséget biztosítanak számukra üzleti modelljeik tesztelésére.
125	C8.I1	T	Odaítélt innovatív tárolási projektek	-	Szám	0	5	4. negyedév	2023	Legalább öt innovatív tárolási projekt, amely legalább 600 MW összesített beépített kapacitásnak vagy ezzel egyenértékű teljes energiaellátásnak (MWh) felel meg.
126	C8.I1	T	Innovatív tárolási projektek működőképesek	-	Szám	0	5	2. negyedév	2026	Legalább öt innovatív tárolási projekt működik, amely legalább 600 MW összesített beépített kapacitásnak vagy ezzel egyenértékű teljes energiaellátásnak (MWh) felel meg.
127	C8.I2	T	Innovatív digitalizációs projektek a villamosenergia-elosztás területén	-	Szám	0	35	4. negyedév	2023	A Comisión Nacional de los Mercados y la Competencia 6/2019. számú körlevelében meghatározott jellemzőknek és fogalommeghatározásoknak megfelelően legalább 35 innovatív digitalizálási projekt (beleértve a hálózat automatizálását is).
128	C8.I3	T	Az energetikai átállás új üzleti modelljeit előmozdító projektek	-	Szám	0	18	4. negyedév	2023	Legalább 18 olyan projektet ítéltek oda, amely az energetikai átállás új üzleti modelljeit támogatja, ideértve az intelligens fogyasztásmérést, a tárolást, a keresletoldali választ, a rugalmassági szolgáltatásokat és az adatokat.

I. 09. KOMPONENS: MEGÚJULÓ HIDROGÉN

Spanyolország 2021 és 2030 közötti időszakra szóló nemzeti energia- és klímatervének célja, hogy 1990-hez képest 23 %-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezzel összefüggésben a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv 9. komponensének fő célkitűzése a megújuló energiaforrásokból származó hidrogéntechnológiák fejlesztése:

a.Az energiatárolás eszköze a villamosenergia-kínálat és -kereslet közötti különbségek kezelése érdekében, rugalmasságot biztosítva a villamosenergia-rendszer számára.

b.Az ipari értéklánc mentén történő fejlesztésük és konszolidációjuk előmozdításával, mivel ezek a technológiák jelenleg nem állnak készen arra, hogy piaci feltételek mellett működjenek;

c.A végső felhasználásukba való integrálásuk támogatása, beleértve a fosszilis alapú hidrogén helyettesítését az iparban; valamint

d.Zöld készségek fejlesztésével.

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense az innovációba (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), az energiahatékonyságba, valamint a zöld átállás előmozdítására irányuló országspecifikus ajánlásokkal foglalkozik (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás).

A komponens a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv 1. és 6. komponensét (hidrogén felhasználása mobilitásra és szállításra), 7. komponensét (megújuló energiatermelés) és 8. komponensét (tárolás és intelligens hálózatok) alátámasztó megújulóenergia-stratégia része.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

I.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. Reform (C9.R1) – Hidrogénütemterv

Ez az intézkedés keretet biztosít a megújuló hidrogén spanyolországi fejlesztéséhez („hidrogén-ütemterv”). E célból meghatározza azokat a célkitűzéseket, amelyeket 2030-ig el kell érni a telepített kapacitás tekintetében ágazatonként (ipar és közlekedés). A hidrogén-ütemtervet a Miniszterek Tanácsa 2020 októberében hagyta jóvá. Az intézkedés emellett konkrét eszközöket hoz létre az ütemterv végrehajtásának támogatására, biztosítva, hogy a hidrogén elektrolizátorokat megújuló energiával lássák el. A kapcsolódó szabályozási intézkedések magukban foglalják i. egy olyan szabályozási eszköz létrehozását, amely magában foglalja a megújuló gázokra, többek között a megújuló hidrogénre vonatkozó származási garanciákat kibocsátó nemzeti szervek kijelölését és irányítását; és ii. egy szabályozási mechanizmus, amely meghatározza a hidrogén megújuló eredetének ellenőrzését.

Ezt a reformot 2022. június 30-ig be kell fejezni.

1. Beruházás (C9.I1) – Megújuló hidrogén, országprojekt

Az intézkedés célja, hogy hozzájáruljon a hidrogén-ütemterv négy cselekvési irányvonal mentén történő végrehajtásához.

Az első a spanyol tudás és innovatív értéklánc megerősítése, különös tekintettel a kkv-kra. E technológia korai technológiai felkészültségi szintje miatt ez az intézkedés azt irányozza elő, hogy legalább tíz kkv-t támogatni kell a meglévő spanyol értéklánc erősítésében és megerősítésében azáltal, hogy az alábbi tevékenységek közül egyet vagy többet erősítenek: termelési képességek, készségek, versenyképesség, tudás- és technológiatranszfer és/vagy nemzetközi dimenzió. Spanyolország öt technológiai fejlesztésre vagy prototípusra (például elektrolizátorokra, kompresszorokra, tárolóhajókra, üzemanyagcellákra és H2-alapú szállítórendszerekre) is irányul, beleértve az „első típust”, hogy támogassa a hidrogén előállításával, forgalmazásával vagy fogyasztásával kapcsolatos új, korszerűsített tervek vagy prototípusok validálását. Spanyolország emellett legalább tíz olyan intézkedést irányoz elő, amelyek célja a tesztlétesítmények fejlesztése vagy a kulcsfontosságú alaptechnológiák vagy rendszerek új gyártósorainak megvalósítása a hidrogénellátási láncon belül, mint például az elektrolizátorok vagy az üzemanyagcellák. Ezek a következők lehetnek: i. a K+F+I tesztlétesítmények vagy laboratóriumok és/vagy kapcsolódó berendezések javítása; vagy ii. a hidrogénnel és üzemanyagcellákkal kapcsolatos rendszerek, berendezések vagy alkatrészek gyártására szolgáló létesítmények és/vagy új berendezések (például szerszámgépek) beszerzésének javítása.

A második cselekvési irányvonal két megújulóenergia-klaszter létrehozására irányul, amelyek integrálják a nagyléptékű termelést, feldolgozást és fogyasztást. E klaszterek közül legalább egynek az a célja, hogy integrálja a nagy kapacitású megújuló hidrogén elektrolizátort, amely közvetlenül szolgáltat hidrogént a helyi ipari fogyasztók számára. Az elektrolitot megújuló villamos energiából kell beszerezni. Az így előállított hidrogént integrálni kell az ipari folyamatokba és a vállalkozások ellátási láncaiba (ideértve az üzleti modelleknek a fosszilis alapú hidrogénfogyasztásról való átállását és átalakítását) annak érdekében, hogy éves fosszilis alapú hidrogénfelhasználásuk legalább 5 %-át helyettesítsék. Az összes elektrolizátor teljes termelési kapacitása legalább 500 MW lesz.

A harmadik cselekvési irányvonal azt várja, hogy több (legalább tíz) úttörő projekt keretében támogassák a hidrogén alkalmazását a klaszternél kisebb léptékű úttörő projektek esetében. Ezek a megújuló hidrogént egyetlen ipari csomóponton túl is bevezetik az elszigetelt energiarendszerekbe, amelyek lehetővé teszik a megújuló hidrogén integrálását olyan területeken, mint a közlekedés. Ezek a beavatkozások várhatóan magukban foglalják a megújuló hidrogén termelését, forgalmazását és fogyasztását, ezáltal előmozdítva a lefedettséget a különböző ágazatokban és Spanyolország területének egyes részeiben.

Végezetül Spanyolország célja, hogy az uniós értéklánc kialakítására irányuló szélesebb körű uniós stratégia részeként előmozdítsa a hidrogént. Ennek eredményeként az intézkedés révén támogatott vállalkozások egy része más tagállamok cégeivel együtt bekerülhet a tervezett hidrogénre vonatkozó közös európai érdeket szolgáló fontos projektbe, és megfelelő keretre támaszkodhat az Unión belüli együttműködéshez a nemzeti értékláncoknak a versenyképesség fokozása érdekében történő integrálása érdekében.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. A megújuló hidrogén integrálásának elő kell segítenie különösen az ipari folyamatok villamosítását.

Az e beruházás keretében végrehajtott intézkedéseket 2026. június 30-ig be kell fejezni.

I.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Lásd az alábbi táblázatot. Az alapérték dátuma valamennyi mutató esetében 2020. február 1-je, kivéve, ha a fellépés leírása másként jelzi. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

J. 10. KOMPONENS: MÉLTÁNYOS ÁTÁLLÁS

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a szénbányák és a széntüzelésű/atomenergiával működő erőművek bezárása által érintett földrajzi területeken jelentkező gazdasági és társadalmi hatásokkal foglalkozik, amelyeket tovább súlyosbított a Covid-világjárvány hatása és a hőerőművek bezárása. További cél a termelési modell megváltoztatása és az átalakulás ösztönzése a területek reziliensebb jövőbeli gazdasági és társadalmi modelljének támogatása érdekében. A stratégiát a Méltányos Átállást Támogató Alap (MÁTA) spanyol területi tervével párhuzamosan alakították ki, amelynek célja, hogy szélesebb hatókörrel, hosszabb időtartamra szóljon, és stratégiailag jobban összpontosítson a vállalkozásfejlesztésre és -támogatásra.

A komponens hozzájárul a foglalkoztatás támogatásához kapcsolódó országspecifikus ajánlások megvalósításához a munkahelyek megőrzését célzó intézkedések, a munkaerő-felvétel hatékony ösztönzése és a készségfejlesztés révén (a 2/2020. sz. országspecifikus ajánlás); a zöld átállást elősegítő köz- és magánberuházások előmozdítása (3/2020. sz. országspecifikus ajánlás); valamint a kormányzati szintek közötti együttműködés megerősítése (2019. évi 4. sz. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

J.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. Reform (C10.R1) – Igazságos Átmenetet Támogató Jegyzőkönyvek

2020 februárjában a kormány jóváhagyta a nemzeti energia- és klímatervben (NEKT) tükrözött méltányos átállási stratégiát. E stratégia és a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében ez a reform 12 igazságos átmeneti jegyzőkönyvet hoz létre, amelyek a szénbányák és a széntüzelésű erőművek bezárása által érintett minden egyes területre kiterjednek. A méltányos átállást támogató alapokról szóló jegyzőkönyveknek legalább egy olyan területre ki kell terjedniük, amelyet egy széntüzelésű erőmű bezárása érint. A jegyzőkönyvek átfogó és részletes területi cselekvési terveket határoznak meg az érintett területek környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságának eszközeként. A hangsúlyt többek között a munkahelyek fenntartására és létrehozására, a diverzifikáció és a specializáció előmozdítására, a területek vonzerejének növelésére az elnéptelenedés elleni küzdelem érdekében, valamint a földterületek környezeti helyreállítására kell helyezni. Ezek a jegyzőkönyvek magukban foglalják az érintett helyi szereplők (állami és magánszereplők, köztük vállalkozások, szociális partnerek, oktatási ágazat, nem kormányzati szervezetek stb.) együttműködését.

Ez a reform magában foglalja a Méltányos Átállást Támogató Intézet létrehozását is. Az Intézet célja olyan intézkedések meghatározása és elfogadása, amelyek garantálják a munkavállalókkal és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás által érintett területekkel szembeni egyenlő bánásmódot, minimalizálják az e területek foglalkoztatására és lakosságára gyakorolt negatív hatásokat, és optimalizálják az átalakulási folyamat lehetőségeit. Az Intézet fő feladatai közé tartozik az iparpolitika kialakításának, a kutatás-fejlesztésnek, a gazdasági tevékenység ösztönzésének, a foglalkoztatásnak és a szakmai képzésnek az előmozdítása.

Az intézkedés magában foglalja a miniszteri osztályok képviselőiből, valamint a helyi és regionális önkormányzatok képviselőiből álló tanácsadó testület létrehozását is, amely tanácsot ad és értékeli a méltányos átállásra vonatkozó politikák hatását.

Az intézkedés végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

1. Beruházás (C10.I1) – A méltányos átállásba történő beruházás

A méltányos átállásról szóló jegyzőkönyveket a területeken végrehajtott beruházásoknak kell kísérniük annak érdekében, hogy:

a)munkahelyteremtés és rövid távú tevékenységek támogatása;

b)gyorsítsa fel a változást a kisebb léptékű kísérleti projektekre összpontosítva, amelyeket – sikeresnek ítélve – a MÁTA keretében kibővítenének; valamint

c)a gazdasági fejlődés ösztönzése, hozzájárulva a társadalmi és területi kohézióhoz.

A projektek négy konkrét területre irányulnak:

I.Környezetvédelmi helyreállítási tervek (pl. újraerdősítés vagy rekultiváció) a bezárt vagy elhagyott bányaterületekre és hő- vagy atomerőművek melletti leromlott területekre vonatkozóan, legalább 2000 hektár rehabilitált földterületre kiterjedően. E tervek részeként az üzemeket és bányászati létesítményeket le kell szerelni, a talajt rehabilitálni kell, és újraerdősítési vagy újratelepítési folyamatoknak, megújuló energiát termelő létesítményeknek vagy ökoalternatív gazdasági fejlődésnek kell alávetni;

II.Legalább 100 környezetvédelmi, digitális és szociális infrastrukturális projekt az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásban lévő településeken és területeken, összesen legalább 91 000 000 EUR összegű pénzügyi beruházással. A projekteknek számos területre ki kell terjedniük, többek között a következőkre: az infrastruktúra és a középületek rehabilitációja; a települések vagy elszigetelt népességi területek közötti, fenntartható mobilitási megoldásokon, valamint a meglévő közlekedési infrastruktúra helyreállításán és alternatív felhasználásán alapuló innovatív kommunikációs projektek; a körforgásos gazdaságot támogató állami infrastruktúra rehabilitációja, beleértve a közösségi alkotóüzemeket, hulladékgazdálkodási központokat; az állami tulajdonban lévő területek rehabilitációjára és fejlesztésére irányuló környezetvédelmi projektek (például tartalékok, folyami sétányok vagy rakpartok és természetvédelmi-tolmácsolási területek); digitális infrastruktúra és szolgáltatások a környezetbarát termékek szövetkezeteinek vagy az interneten történő közös vásárlásra és értékesítésre szolgáló közösségi rendszerek fejlesztéséhez.

III.Két K+F+I projekt támogatása az energiatárolás és a zöld hidrogén területén. A projekteknek ki kell igazítaniuk a CIUDEN (Ciudad de la Energía) – a Méltányos Átállást Támogató Intézethez (Leon) tartozó, Bierzóban (Leon) létrehozott kormányzati K+F+I alapítvány – létesítményeit és laboratóriumait a zöld hidrogén termelésével és energiatárolásával kapcsolatos két K+F+I projekthez; valamint

IV.A munkavállalók és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás által érintett személyek átképzésének és foglalkoztathatóságuk javításának támogatása, legalább 4 000 személy részesül személyre szabott álláskeresési támogatásban és átképzési lehetőségekben. Az átképzési támogatásnak legalább a következő területekre kell kiterjednie: a megújuló energia (szél és fotovoltaikus energia) telepítése és postázása, a helyreállítás és a környezetgazdálkodás, és/vagy a lakóépületek integrált és energetikai rehabilitációja.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

J.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Lásd az alábbi táblázatot. Az alapérték dátuma valamennyi mutató esetében 2020. február 1-je, kivéve, ha a fellépés leírása másként jelzi. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.