EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.5.31.
COM(2021) 268 final
2021/0131(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás részes feleinek tervezett határozatával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya a Bizottság által az Európai Unió nevében a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodással (a továbbiakban: megállapodás) összefüggésben a megállapodás kamatlábakra vonatkozó rendelkezéseinek módosítására irányuló tervezett határozattal kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat. Az említett rendelkezések meghatározzák az exporthitelekhez nyújtott hivatalos finanszírozási támogatásra alkalmazandó minimális CIRR-kamatlábakat (Commercial Interest Reference Rates – kereskedelmi referencia-kamatlábak). A tervezett határozat harmonizálná a megállapodást aláíró felek gyakorlatait, és olyan feltételeket biztosítana, amelyek a magán pénzügyi piacokra vonatkozó feltételeket tükrözik.
2.A JAVASLAT HÁTTERE
2.1.Megállapodás a hivatalosan támogatott exporthitelekről
A megállapodás egy informális megállapodás az EU, az USA, Kanada, Japán, Korea, Norvégia, Svájc, Ausztrália, Új-Zéland és Törökország között, melynek célja, hogy keretet biztosítson a hivatalosan támogatott exporthitelek szabályszerű alkalmazásához. A gyakorlatban ez egyenlő versenyfeltételek megteremtését (azáltal, hogy a verseny alapját az exportált termékek és szolgáltatások ára és minősége képezi, nem pedig a biztosított pénzügyi feltételek), valamint az arra való törekvést jelenti, hogy megszüntessék a támogatásokat és a kereskedelemnek a hivatalosan támogatott exporthitelekkel kapcsolatos torzulásait. A megállapodás 1978 áprilisában határozatlan időtartamra hatályba lépett, és bár az OECD titkárságától kap adminisztratív támogatást, nem az OECD jogi aktusa 1 .
A megállapodást rendszeresen frissítik, figyelembe véve azokat a pénzügyi piaci és szakpolitikai fejleményeket, amelyek hatást gyakorolnak a hivatalosan támogatott exporthitelek nyújtására. A megállapodást az 1233/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 átültette az uniós jogrendbe, és így az jogilag kötelező érvényűvé vált az EU-ban 3 . A megállapodás feltételeinek felülvizsgálatait az e rendelet 2. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén építik be az uniós jogba.
2.2.A hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás részes felei
Az Uniót az Európai Bizottság képviseli a megállapodás részes feleinek (a továbbiakban: felek) ülésein, valamint a felek írásbeli döntéshozatali eljárásaiban. A megállapodás valamennyi módosításáról konszenzussal határoznak. Az Unió álláspontját a Tanács fogadja el, és azt a tagállamok az exporthitelekkel foglalkozó tanácsi munkacsoportban vitatják meg 4 .
A megállapodás 63. cikkének a) pontja úgy rendelkezik, hogy „A felek időszakonként felülvizsgálják a CIRR-kamatláb meghatározására szolgáló rendszert annak biztosítása érdekében, hogy a közölt kamatlábak az aktuális piaci viszonyokat tükrözzék, és teljesítsék az érvényben lévő kamatlábak megállapításának alapjául szolgáló célokat. A vizsgálatok a kamatlábakhoz hozzáadandó felárra is kiterjednek.”
2.3.A hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás részes feleinek tervezett jogi aktusa
A CIRR-rendszer felülvizsgálata 2014 eleje óta folyamatban van. A CIRR-kamatlábak államilag támogatott exportfinanszírozási szerződés részeként kínálható rögzített minimális kamatlábak. A CIRR-kamatlábakat a megállapodás valamennyi részes felének pénznemére vonatkozóan rögzítik. A felek a 2014 júniusában tartott 127. ülésükön megbízták a szakértői csoportjukat (Technical Experts to the Participants), hogy vizsgálják felül a CIRR-kamatlábakról szóló megállapodásban foglalt rendelkezéseket.
A CIRR-reform az operatív szempontokra (pl. a kamatlábak fenntartására és rögzítésére vonatkozó szabályok), valamint a strukturális szempontokra (pl. alapkamatlábak, árrések és felárak) kiterjedő, átfogó reformot jelentene. A CIRR-reform célja a felek hitelezési gyakorlatainak harmonizálása és a CIRR-kamatlábak piaci kamatlábakhoz való közelítése. A CIRR-kamatlábakra vonatkozó tervezett rendelkezések minden ügyletre vonatkoznának, kivéve a hajókra vonatkozó ágazati megállapodás és a polgári légi járművekre vonatkozó ágazati megállapodás hatálya alá tartozó ügyleteket.
A felek 2019 júniusában tartott 141. ülésén a szakértői csoport elnöke ismertette a CIRR-reformra vonatkozó elnöki javaslat tervezetét, amelynek célja a szakértői munka során kifejezett eltérő érdekek és álláspontok közötti egyensúly megteremtése. Az elnöki javaslattervezet széles körű általános támogatást kapott a felektől, néhány kisebb kérdés azonban még megoldásra várt. A felek tavaly novemberi ülésén a felek álláspontjai közeledtek egymáshoz. A megállapodás részes feleinek írásbeli eljárás keretében határozatot kell elfogadniuk a kompromisszumos javaslattervezetről.
3.Az Unió által képviselendő álláspont
A támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodás (a továbbiakban: SCM-megállapodás) az exporttámogatások szemléltető jegyzékében kivételt állapít meg a megállapodásra vonatkozóan, feltéve, hogy a megállapodás rendelkezéseivel összhangban lévő exporthitel-nyújtási gyakorlat nem minősül az SCM-megállapodás által tiltott exporttámogatásnak. Ez azt jelenti, hogy ha egy WTO-tag megállapodás egyik részes fele, és az exporthitel-nyújtási gyakorlata összhangban van a megállapodással, vagy ha a gyakorlatban valamely WTO-tag a megállapodás rendelkezéseivel összhangban álló kamatláb-meghatározási gyakorlatot alkalmaz, az exporthitel-nyújtási gyakorlat nem minősül exporttámogatásnak. Ez különös jelentőséget tulajdonít a megállapodás kamatlábakra vonatkozó rendelkezéseinek.
A CIRR-kamatlábakra vonatkozó rendelkezések hosszú ideje változatlanok, és átfogó reformra szorulnak. A kereskedelemfinanszírozás egyre meghatározóbbá vált a globális kereskedelemben a beszerzési döntésekben, és ennek következtében a pénzügyi termékek és szerződéses struktúrák széles skálájának kínálata található meg a magán pénzügyi piacokon. A megfelelés biztosítása érdekében a megállapodás kamatlábakra vonatkozó rendelkezéseit rendszeresen hozzá kell igazítani a változó piaci gyakorlatokhoz. A megállapodás csupán az államilag támogatott, rögzített kamatozású hitelek nyújtására vonatkozó általános elveket vázolja fel, és a strukturális szempontokra összpontosít. A tagállamok – mivel a legtöbb más félhez képest szélesebb körben nyújtanak CIRR-kamatlábakat, és az EU-n belüli gyakorlatokat közelíteni kívánják – informálisan megállapodtak a CIRR-rendszer működési szempontjaira vonatkozó szabályokban, amelyek kiegészítik a megállapodás rendelkezéseit. A megállapodás és az informális uniós iránymutatások mellett a legtöbb tagállam nemzeti szinten is szabályozta a CIRR-kamatlábakat.
A CIRR-reformról szóló tervezett határozat a megállapodás XVI. mellékletének részletesebb és átfogóbb naprakésszé tételét tenné lehetővé. Ez egyaránt kiterjedne a hitelezőnél az exportszerződés vevő általi aláírása előtt felmerült költségekre (pl. a kamatláb felkínálásáért és rögzítéséért felszámított minimális díjakra vonatkozó szabályok), valamint a kamatlábnak az államkötvények hozama és az egyéb finanszírozási költségek fedezésére szolgáló felár alapján történő kiszámítására vonatkozó szabályokra. A finanszírozási költségeket befolyásoló elemek beépítésével a CIRR-reform célja, hogy nagyobb összhangot teremtsen az exporthitel-ügynökségek által kínált feltételek tekintetében, és ezáltal egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a megállapodás részes felei között. Ezáltal a reform szűkítené az uniós tagállamok azon lehetőségét, hogy a CIRR-kamatlábakra vonatkozó nemzeti rendelkezéseket hozzáigazítsák a hazai gazdasági szereplők sajátos igényeihez. A tervek szerint kétéves átmeneti időszak fog rendelkezésre állni ahhoz, hogy a közvetlen hitelezést kínáló exporthitel-ügynökségek alkalmazkodni tudjanak az új iránymutatásokhoz.
Összefoglalva, a CIRR-reformról szóló tervezett határozat mind operatív, mind strukturális szempontból olyan szabályokat tartalmaz, amelyek nagyobb szakpolitikai koherenciát biztosítanának, és javítanák a felek közötti egyenlő versenyfeltételeket. Ezért a Tanács ajánlja, hogy az Unió írásbeli eljárással hagyja jóvá a megállapodás részes feleinek a CIRR-kamatlábakról szóló új iránymutatások elfogadására vonatkozó határozattervezetét.
4.Jogalap
4.1.Eljárási jogalap
4.1.1.Általános elvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 5 .
4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus meghatározó módon befolyásolhatja az uniós szabályozás tartalmát, nevezetesen a hivatalosan támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról, valamint a 2001/76/EK és a 2001/77/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. november 16-i 1233/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet, mivel annak 2. cikke rögzíti, hogy „[a] Bizottság a 3. cikknek megfelelően a megállapodás résztvevői által az iránymutatásokhoz fűzött módosítások nyomán felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a II. melléklet módosítása céljából”.
Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.Anyagi jogalap
4.2.1.Általános elvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a közös kereskedelempolitika hatálya alá tartozó exporthitelekkel kapcsolatos. Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 207. cikke.
4.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja ezért az EUMSZ 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
2021/0131 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás részes feleinek tervezett határozatával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)A hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodásban (a továbbiakban: megállapodás) foglalt iránymutatásokat az 1233/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6 átültette az uniós jogba, és így az jogilag kötelező érvényűvé vált az EU-ban.
(2)A megállapodás 63. cikke szerint a megállapodás részes feleinek (a továbbiakban: felek) időszakonként felül kell vizsgálniuk a CIRR-kamatlábak (Commercial Interest Reference Rates – kereskedelmi referencia-kamatlábak) meghatározására szolgáló rendszert annak biztosítása érdekében, hogy a közölt kamatlábak az aktuális piaci viszonyokat tükrözzék, és teljesítsék az érvényben lévő kamatlábak megállapításának alapjául szolgáló célokat. A vizsgálatoknak a kamatlábakhoz hozzáadandó felárra is ki kell terjedniük.
(3)A felek írásbeli eljárás keretében döntenek a CIRR-kamatlábakról szóló megállapodás rendelkezéseinek módosítására irányuló tervezett határozatról.
(4)A CIRR-kamatlábakra vonatkozó rendelkezések reformjára vonatkozó tervezett határozatnak nagyobb szakpolitikai koherenciát kell biztosítania és harmonizálnia kell a hitelezési gyakorlatokat, ezáltal erősítve a felek közötti egyenlő versenyfeltételeket. Emellett a hivatalosan támogatott exporthitel-ügyletekben kínált rögzített kamatlábakat közelítenie kell a piaci kamatlábakhoz, és biztosítania kell, hogy azok jobban igazodjanak a magán pénzügyi piacon kínált feltételekhez. Egy kétéves átmeneti időszak elegendő időt kell, hogy biztosítson az exporthitel-ügynökségek számára az új iránymutatások elfogadására és közlésére.
(5)Helyénvaló meghatározni az Unió által a megállapodás részes feleinek írásbeli eljárása során képviselendő álláspontot, mivel a tervezett határozat – az 1233/2011/EU rendelet 2. cikkéből adódóan – meghatározó módon befolyásolja majd az uniós szabályozás tartalmát,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás részes feleinek írásbeli eljárásában a CIRR-kamatlábakról szóló rendelkezések módosítására vonatkozó, tervezett határozattal kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspontot e határozat melléklete tartalmazza.
2. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.5.31.
COM(2021) 268 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás részes feleinek tervezett határozatával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról
MELLÉKLET
JAVASLAT
XVII. MELLÉKLET
1. SZAKASZ:A CIRR-KAMATLÁBAK KIALAKÍTÁSA
1.Minden fél pénznemére vonatkozóan meg kell állapítani egy CIRR-kamatlábat, feltéve, hogy a szükséges adatokat a titkárság rendelkezésére bocsátják. A megállapodásban részes vagy nem részes felek kérhetik, hogy a CIRR-kamatlábat a megállapodásban nem részes valamely fél pénznemére vonatkozóan állapítsák meg. Az érdekelt nem részes féllel egyeztetve a részes fél vagy a nem részes fél nevében a titkárság javaslatot tehet a CIRR-kamatlábnak az adott pénznemre vonatkozóan történő kialakítására.
2.A többi félnek egy bizonyos pénznemre vonatkozóan meghatározott CIRR-kamatlábat kell alkalmaznia, amennyiben úgy döntenek, hogy ebben a pénznemben történik a finanszírozás.
3.A CIRR-kamatláb egy alapkamatlábból és egy felárból áll.
4.A minimális CIRR-kamatláb egyik pénznem esetében sem lehet alacsonyabb 15 bázispontnál.
I.AZ ALAPKAMATLÁB MEGÁLLAPÍTÁSA
5.A CIRR-kamatlábakat havonta számítják ki, és azok minden hónap 15. napján lépnek hatályba.
6.A CIRR-alapkamatlábakat államkötvényhozamok felhasználásával számítják ki.
7.Az egyes ügyleteknél alkalmazandó államkötvény futamidejét a következő képlet szerint kell meghatározni: lehívási időszak + 0,5 futamidő + 0,5 törlesztési gyakoriság években 1 (standard törlesztési ütemezés esetében). A nem szabványos törlesztési konstrukció szerinti ügyletek esetében a következő képletet kell alkalmazni: DP + [∑ ( − ) ∗ ] / ∑ =1 =1 ∗ 1/365] 2 . Az eredményt a legközelebbi évre kerekítik, felső határát tíz évben, alsó határát pedig három évben határozzák meg.
8.A felek saját pénznemükre vonatkozó kötvényhozamokat az előző naptári hónap 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 és 10 éves államkötvényei összes napi hozamának számtani átlaga alapján számítják ki. Ezeket a hozamokat minden hónap végét követően legkésőbb öt napon belül jelenteni kell a titkárságnak, és havonta nyilvánosságra kell hozni.
9.A felek lineáris interpolációt alkalmazhatnak a szükséges hozamok megállapítása érdekében, amennyiben az a 2 éves államkötvények interpolációs tartományán belül van, egészen a 15 éves államkötvényekkel bezárólag. Az alacsonyabb vagy magasabb kötvényhozamra történő extrapoláció nem megengedett.
10.Abban az esetben, ha egy vagy több szükséges államkötvényre vonatkozóan nem szerezhetők be adatok (a 8. és 9. pont szerint), ezen pénznem tekintetében CIRR-kamatláb nem kerül meghatározásra az ilyen futamidőhöz kötött ügyletekre vonatkozóan (lásd a 7. pontot), kivéve, ha a hiányzó adatok rövidebb futamidőkre vonatkoznak, és a hosszabb futamidőkre (legfeljebb 10 évre) vonatkozó adatszolgáltatás megtörtént. Ebben az esetben az ilyen rövidebb futamidőhöz kötött alapkamatlábakat a legközelebbi hosszabb futamidejű államkötvény hozamai alapján kell kiszámítani.
II.A FELÁR MEGÁLLAPÍTÁSA
11.A felárat negyedévente számítják ki (minden év január 15-én, április 15-én, július 15-én és október 15-én) az ötéves csereügyleti felár hozamainak megfelelően (az ötéves államkötvény kamatlába és az ötéves csereügyleti kamatláb közötti különbség).
12.A felárat a következő képlettel kell kiszámítani: 0,5 * (az ötéves csereügyleti felár napi hozamainak háromhavi átlaga) + 80 bázispont. Az eredményt a legközelebbi bázispontra kerekítik, felső határát maximum 120 bázispontban, alsó határát pedig minimum 80 bázispontban határozzák meg.
13.Az alkalmazandó ötéves csereügyleti felár napi értékeinek háromhavi átlagát az adott pénznemben az utolsó három naptári hónapra eső napi ötéves csereügyleti felár számtani átlagának kiszámításával állapítják meg. Ezeket legkésőbb öt nappal minden negyedév végét követően jelenteni kell a titkárságnak.
14.Abban az esetben, ha az ötéves csereügyleti felár nem áll rendelkezésre a piacon egy adott pénznemre vonatkozóan, a felárat 100 bázispontban határozzák meg.
15.Az így kapott felárakat minden negyedév elején nyilvánosságra hozzák.
2. SZAKASZ:A CIRR-KAMATLÁBAK ALKALMAZÁSA
16.Ha a hivatalos finanszírozási támogatást változó kamatozású kölcsönökhöz nyújtják, a bankok és más finanszírozó intézetek nem kínálhatnak lehetőséget arra, hogy a kölcsön időtartama alatt a CIRR-kamatláb (az eredeti szerződés időpontjában) vagy a rövid lejáratú piaci kamatláb közül az alacsonyabb legyen választható.
I.A CIRR-KAMATLÁBAK ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE
17.A CIRR-kamatláb a pénzügyi szerződés időpontja előtt, a pénzügyi szerződés időpontjában vagy azt követően zárolható.
18.Abban az esetben, ha a CIRR-kamatlábat a pénzügyi szerződés időpontja előtt zárolják és tartják fenn, a fenntartási időszak nem haladhatja meg a 12 egymást követő hónapot 3 , a fenntartási időszak hosszát legkésőbb a jegyzés időpontjában kell meghatározni, és az alkalmazandó CIRR-kamatlábat egy további felárral kell kiegészíteni az alábbi táblázatnak megfelelően.
|
Fenntartási időszak (hónapokban) |
Fenntartási időszak költsége |
|
1 hónapos fenntartás |
20 bázispont |
|
2 hónapos fenntartás |
20 bázispont |
|
3 hónapos fenntartás |
20 bázispont |
|
4 hónapos fenntartás |
20 bázispont |
|
5 hónapos fenntartás |
20 bázispont |
|
6 hónapos fenntartás |
20 bázispont |
|
7 hónapos fenntartás |
23 bázispont |
|
8 hónapos fenntartás |
26 bázispont |
|
9 hónapos fenntartás |
30 bázispont |
|
10 hónapos fenntartás |
34 bázispont |
|
11 hónapos fenntartás |
39 bázispont |
|
12 hónapos fenntartás |
44 bázispont |
19.Ha a fenntartási időszak a pénzügyi szerződés időpontja előtt lejár, a CIRR-kamatláb azonnal vagy egy későbbi időpontban újból meghatározható, és egy új fenntartási időszakra fenntartható. Ha a kereskedelmi szerződés aláírására az újbóli meghatározás előtt került sor, az újból meghatározott kamatláb nem lehet alacsonyabb a legutóbb zárolt kamatlábnál. Nincs korlátozás arra vonatkozóan, hogy a CIRR-kamatlábat hányszor lehet újból meghatározni.
20.A kamatképződési időszakban a pénzügyi szerződés időpontját megelőzően vagy a pénzügyi szerződés időpontjában bekövetkező bármely változás a CIRR-alapkamatláb újraszámítását vonja maga után. Ezt az újraszámítást az új kamatképződési időszak alapján kell elvégezni az eredeti jegyzési időpontban érvényes alapkamatlábak alkalmazásával; ami nem tekinthető a CIRR-kamatláb újbóli meghatározásának vagy törlésének.
II.A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI DÍJ
21.A közvetlen hitelekért kötelezettségvállalási díjat kell felszámítani. Ha a CIRR-kamatlábat a pénzügyi szerződés időpontját megelőzően vagy a pénzügyi szerződés időpontjában zárolták, a kötelezettségvállalási díjat közvetlenül a pénzügyi szerződés időpontját követően kell felszámítani. Ha a CIRR-kamatlábat a pénzügyi szerződés időpontját követően zárolták, a kötelezettségvállalási díjat közvetlenül a jegyzés időpontját követően kell felszámítani.
22.A felek a kereskedelmi piaci gyakorlatok alapján vagy azokhoz képest magasabb kötelezettségvállalási díjat számíthatnak fel, feltéve, hogy ez az információ rendelkezésre áll.
III.ÖNKÉNTES TÖRLÉS ÉS ÖNKÉNTES ELŐTÖRLESZTÉS
23.Ha a CIRR-kamatlábat önkéntesen törlik, bármely későbbi CIRR-kamatláb, amelyet ugyanarra az ügyletre és ugyanazon exportőrre vonatkozóan adtak meg, nem lehet alacsonyabb a legutóbb jegyzett CIRR-kamatlábnál.
24.A pénzügyi szerződés időpontja előtt a CIRR-kamatláb törlése vagy a változó kamatlábra való áttérés nem jár költségekkel.
25.A pénzügyi szerződés időpontjának bekövetkezésekor és függetlenül attól, hogy a CIRR-kamatlábat mikor határozták meg, a kölcsönnek vagy bármekkora hányadának önkéntes felmondása vagy önkéntes előtörlesztése esetén a kölcsönfelvevőnek meg kell térítenie a hivatalos finanszírozási támogatást nyújtó állami intézménynek az előtörlesztés következtében felmerülő összes költségét és veszteségét. Ez magában foglalja az állami intézménynek az előtörlesztés vagy az önkéntes törlés által megszakított, várható fix készpénzbevételének pótlásával kapcsolatban felmerült költségeit.
3. SZAKASZ:FELÜLVIZSGÁLAT ÉS ÁTMENETI MEGÁLLAPODÁSOK
26.Az e mellékletben foglalt rendelkezések a reformról szóló megállapodás időpontjától számított két év elteltével lépnek hatályba az ettől az időponttól kezdődően megkötött ügyletekre vonatkozóan.
27.A felek a reformról való megállapodás időpontjától számított legkésőbb négy év elteltével elvégzik a CIRR-kamatlábakra vonatkozó, e mellékletben részletezett rendelkezések átfogó felülvizsgálatát.
II.A XV. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTÉSEI (FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK LISTÁJA)
·A pénzügyi szerződés időpontja: az az időpont, amikor a pénzügyi szerződés valamennyi részes fél számára kötelezővé válik, figyelembe véve a kapcsolódó jogi kötelezettségeket.
·A jegyzés napja: az az időpont, amikor a CIRR-kamatlábat zárolják.
·Fenntartási időszak: a jegyzés időpontjában kezdődő és a pénzügyi szerződés időpontjában végződő időszak.
·Kamatképződési időszak: az az időszak, amely alatt a kamatok felhalmozódnak (azaz az első folyósítástól az utolsó tőketörlesztésig: lehívási időszak + futamidő).
III.A 20. CIKKNEK A REFORM HATÁLYBALÉPÉSEKOR TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA
20.A CIRR-KAMATLÁBAK KIALAKÍTÁSA ÉS ALKALMAZÁSA
a)A hajókhoz megállapodás és annak valamennyi melléklete – a polgári légi járművekhez nyújtott exporthitelekről szóló ágazati megállapodás (III. melléklet) kivételével – alapján nyújtott hivatalos finanszírozási támogatásra vonatkozó CIRR-kamatláb meghatározása és alkalmazása a XVI. melléklet rendelkezéseinek megfelelően történik.
b)A megállapodás és annak valamennyi melléklete – a hajókhoz nyújtott exporthitelekről szóló ágazati megállapodás (I. melléklet) és a polgári légi járművekhez nyújtott exporthitelekről szóló ágazati megállapodás (III. melléklet) kivételével – alapján nyújtott hivatalos finanszírozási támogatásra vonatkozó CIRR-kamatláb meghatározása és alkalmazása a XVII. melléklet rendelkezéseinek megfelelően történik.