EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.5.5.

COM(2021) 223 final

2021/0114(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a belső piacot torzító külföldi támogatásokról

{SEC(2021) 182 final} - {SWD(2021) 99 final} - {SWD(2021) 100 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az Európai Unió (EU) szorosan összefonódik a világgazdasággal. Az áruk és szolgáltatások kereskedelme 2019-ben 5 984 milliárd EUR-t tett ki 1 , ami a globális kereskedelem 16,4 %-ának felel meg. Ennek eredményeként a kereskedelem az EU bruttó hazai termékének (GDP) közel 35 %-át adja, és 35 millió uniós munkahely függ az exporttól. A termékek, szolgáltatások és tőke EU-ba irányuló és onnét kiinduló áramlása a versenyképesség fokozása, a munkahelyteremtés, az innováció ösztönzése és az új exportpiacok megnyitása révén hozzájárul az EU növekedéséhez 2 .

2017-ben a 28 tagú EU-ba a világ befektetési állományának egyharmada irányult, és az EU mintegy 100 000 külföldi tulajdonú vállalkozásnak adott otthont 3 . A közvetlen külföldi tőkebefektetés (FDI) a foglalkoztatás (16 millió munkahely) 4 , a növekedés és a versenyképesség üdvözölt forrása volt.

Az erős, nyitott és versenyképes egységes piac lehetővé teszi mind az európai, mind a külföldi vállalkozások számára, hogy érdemeik alapján versenyezzenek, amennyiben a belső piacon biztosítottak az egyenlő versenyfeltételek. Ennek megfelelően a Bizottság 2020. március 10-én új európai iparstratégiát 5 terjesztett elő, amely feltérképezte azt az utat, amelyet követve az uniós ipar a versenyre, a nyitott piacokra, a világszínvonalú kutatásra és technológiákra, valamint az erős egységes piacra építkezve vezető szerepet tölthet be a zöld és digitális átállásban. Az EU a nyitott stratégiai autonómia 6 modelljét követi azáltal, hogy formálja a globális gazdasági kormányzás rendszerét és kölcsönösen előnyös kétoldalú kapcsolatokat alakít ki, miközben védi belső piacát a tisztességtelen és visszaélésszerű gyakorlatokkal szemben. A kereskedelempolitika felülvizsgálatáról szóló, 2021. február 18-án elfogadott közlemény kijelöli a nyitott, fenntartható és határozott kereskedelempolitika irányát, amely stratégiai választásként a nyitottságra épül, ugyanakkor rendelkezik a tisztességtelen nemzetközi kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelemhez szükséges eszközökkel is 7 .

A jelek szerint az elmúlt években egyes esetekben a külföldi támogatások torzító hatást gyakoroltak az EU belső piacára, egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtve. Noha még mindig nem állnak rendelkezésre megbízható adatok a harmadik országok által nyújtott támogatásokról, egyre több esetben tűnik úgy, hogy a külföldi támogatások megkönnyítették az uniós vállalkozások felvásárlását, befolyásolták a befektetési döntéseket, torzították a szolgáltatások kereskedelmét, vagy más módon befolyásolták kedvezményezettjeik magatartását az EU piacán a tisztességes verseny kárára 8 .

Ebben az összefüggésben a külföldi támogatások különböző formákban, többek között kamatmentes kölcsönként, korlátlan állami garanciaként, a külföldi befektetésekhez vagy kereskedelemhez kapcsolódó adómentességként vagy adókedvezményként, illetve célzott állami finanszírozásként jelenthetnek meg. Sok esetben problémát jelentenének, ha ezeket az uniós tagállamok nyújtanák, és az uniós állami támogatási szabályok alapján értékelnék őket.

2017 óta az EU aktívan részt vesz az Egyesült Államokkal és Japánnal folytatott háromoldalú tárgyalásokon, amelyek célja a multilateréális együttműködés javítása számos kulcsfontosságú területen. 2018 júniusában az Európai Tanács megbízta a Bizottságot, hogy törekedjen a WTO korszerűsítésére annak érdekében, hogy a WTO relevánsabbá és a változó világhoz jobban alkalmazkodóvá váljon, továbbá hogy erősítse a WTO hatékonyságát 9 . 2020 januárjában 10 az EU, az USA és Japán vezető kereskedelmi képviselői egyetértettek abban, hogy meg kell erősíteni a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) ipari támogatásokra vonatkozó szabályait. Ezzel összefüggésben az EU a kereskedelempolitika felülvizsgálatáról szóló közlemény mellékletében 11 foglaltaknak megfelelően megkezdi az olyan WTO-szabályok kidolgozására irányuló munkát, amelyek a gazdaságba történő állami beavatkozásból eredő versenytorzulások – köztük az ipari támogatások – kezelését célozzák.

Tekintettel arra a kihívásra, hogy észszerű időn belül multilaterális megoldást kell találni a támogatásokra, a Bizottság (az új európai iparstratégia részeként) vállalta annak áttekintését, hogyan miképpen lehetne a legjobban megerősíteni az EU szubvencióellenes mechanizmusait és eszközeit 12 . 2020. június 17-én a Bizottság fehér könyvet fogadott el a külföldi támogatásokról 13 , hogy megvizsgálja a kérdést, nyilvános vitát indítson és lehetséges megoldásokat javasoljon. A fehér könyv, valamint részletesebben az e javaslatot kísérő hatásvizsgálat 2. szakasza ismerteti az uniós verseny-, kereskedelmi és közbeszerzési szabályokban meglévő joghézagot, amely gyakorlatilag megakadályozza, hogy az EU fellépjen, ha a külföldi támogatások – többek között összefonódások vagy közbeszerzési ajánlatok finanszírozása révén – torzulást okoznak a belső piacon.

A fehér könyv megjegyzi, hogy míg a tagállami hatóságok által nyújtott támogatás az állami támogatások uniós ellenőrzésének hatálya alá tartozik, a nem uniós országok által nyújtott támogatások tekintetében nincs hasonló rendszer. Ez a külföldi támogatások kedvezményezettjeivel szemben hátrányos helyzetbe hozza azokat a vállalkozásokat, amelyek támogatás nélkül folytatnak gazdasági tevékenységet az EU-ban.

A fehér könyv azonosította továbbá a külföldi támogatásban részesülő szereplők uniós finanszírozáshoz való hozzáférésével kapcsolatos problémákat, amelyek torzíthatják az uniós forrásokért folyó versenyt. Az e javaslatot kísérő hatásvizsgálat megállapítja, hogy a külföldi támogatások közbeszerzések során kifejtett torzító hatásait kezelő uniós intézkedések a közbeszerzés keretében megosztott irányítás mellett felmerült uniós költségvetési kiadásokra is alkalmazandók. Az uniós források közvetlen irányítása az EU költségvetési rendeletének hatálya alá tartozik. A Bizottság megvizsgálja majd annak lehetőségét, hogy javaslatot tegyen a társjogalkotóknak a költségvetési rendelet módosítására a következő felülvizsgálat során a külföldi támogatások hatásának figyelembevétele érdekében. Amennyiben az uniós finanszírozás megosztott irányítás alá tartozó közbeszerzés keretében kerül elosztásra, az esetleges torzulásokat e javaslat közbeszerzésre vonatkozó rendelkezései kezelnék.

A közelmúltban több tagállam is tett javaslatot a külföldi támogatások okozta esetleges torzulások kezelésére irányuló intézkedésekre 14 . Emellett a német Monopóliumok Bizottsága egy külföldi állami támogatási eszközre tett javaslatot, amely a nem uniós támogatások belső piacra gyakorolt negatív hatásait kezelné 15 .

A külföldi támogatások kérdését a társjogalkotók is több alkalommal felvetették. A Tanács 2020. szeptember 11-i következtetéseiben 16 hivatkozott a Bizottság fehér könyvére, és az Európai Tanács 2020. október 1–2-i következtetéseiben 17 szorgalmazta, hogy „további eszközöket kell kidolgozni a külföldi támogatások torzító hatásainak kezelésére az egységes piacon”. A versenypolitikáról szóló, 2020. februári jelentésében 18 az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az uniós versenyjog olyan pillérrel való kiegészítésének lehetőségét, amely megfelelő vizsgálati eszközöket biztosítana a Bizottság számára azokban az esetekben, amikor vélhetően egy vállalkozás kormányzati támogatások miatt torzító magatartást tanúsított, vagy ha a székhelye szerinti országban meglévő piaci erőfölényét kihasználva túlzott nyereségre tett szert. A Bizottság ügyvezető alelnökeinek, Vestager, Dombrovskis és Breton biztosoknak címzett közös levélben 19 egy 41 európai parlamenti képviselőből álló csoport határozottan támogatta a „jelentős állami támogatásban részesülő harmadik országbeli vállalkozások” kezelésére szolgáló eszközt.

Ezért a Bizottság 2020/2021-es munkaprogramjában bejelentetteknek megfelelően ez a rendeletre irányuló javaslat egy új eszköz elemeit határozza meg a szabályozási hiányosság pótlása és a belső piacon az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében. A kereskedelempolitika felülvizsgálatáról szóló közlemény 3.2.6. pontja is említi, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a végrehajtásra és az alkalmazásra, és biztosítani kell az egyenlő versenyfeltételeket.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat összhangban van az új iparstratégiával és a kereskedelempolitika felülvizsgálatával, mivel a szubvencióellenes mechanizmusok és eszközök megerősítése révén hozzájárul az EU versenyképességének és nyílt stratégiai autonómiájának biztosításához. A javaslat figyelembe veszi az európai zöld megállapodás célkitűzéseit is. Koherens, hatékony és arányos keretet teremt a belső piac jelenleg nem kezelhető torzulásainak megoldásához.

A javaslat kiegészíti a nemzetközi közbeszerzési eszközre (IPI) irányuló módosított javaslatot 23 , amely arra hivatott ösztönözni a kereskedelmi partnereket, hogy tárgyalásokat folytassanak az EU-val közbeszerzési piacaik uniós vállalkozások előtti megnyitásáról. A Bizottság által előterjesztett IPI-javaslat célja az Unión kívüli közbeszerzési piacokhoz való hozzáférés javítása. Nem foglalkozik azonban a belső piaci közbeszerzési eljárások torzulásaival, amelyek az uniós közbeszerzési piacokon részt vevő vállalkozásoknak nyújtott külföldi támogatásokból erednek 24 .

A javaslat összhangban van az EU kereskedelempolitikájával, és kiegészíti a meglévő kereskedelmi eszközöket. A támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló (multilaterális szintű) WTO-megállapodás, a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások és az uniós szubvencióellenes rendelet 25 fegyelmezik a támogatások alkalmazásának hatókörét és szabályozzál azokat az intézkedéseket, amelyek az említett támogatások hatásának ellensúlyozása érdekében tehetők. A tisztességtelen gyakorlatok elleni intézkedések általában olyan kiegészítő importvámok formáját öltik, amelyek célja a többi WTO-ország által nyújtott támogatás által okozott kár kiküszöbölése. Az uniós szubvencióellenes szabályok azonban csak a külföldi támogatásban részesülő áruk EU-ba történő behozatala által okozott kárra vonatkoznak. Nemzetközi szinten az EU keresetet indíthat egy WTO-taggal szemben a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás megsértése miatt, ugyanakkor a megállapodás hatálya is csak az árukereskedelemre korlátozódik. A szolgáltatások kereskedelméről szóló általános WTO-egyezmény (GATS) beépített felhatalmazást tartalmaz a szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó támogatási szabályok kidolgozására, ilyen szabályok kidolgozására azonban eddig nem került sor.

Ez a javaslat kiegészíti a közvetlen külföldi tőkebefektetések átvilágításáról szóló rendeletet 26 , amelynek célja a közvetlen külföldi befektetések biztonságra és közrendre gyakorolt valószínű hatásának meghatározása, figyelembe véve többek között a kritikus infrastruktúrára, technológiákra és inputokra gyakorolt hatásokat. Ezzel szemben ez a javaslat kifejezetten a külföldi támogatott beruházások által a belső piacon az egyenlő versenyfeltételek tekintetében okozott torzulások kérdésével foglalkozik, figyelembe véve többek között a stratégiai iparágakat, valamint a létfontosságú eszközöket és technológiákat.

A javaslat összhangban áll más uniós eszközökkel, többek között az Európai Unió Alapjogi Chartájával.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javasolt rendelet szabályokat vezetne be a belső piacra torzító hatást gyakorló külföldi támogatások tekintetében, ideértve azokat a helyzeteket is, amikor egy támogatott befektető uniós célvállalkozás felvásárlását, vagy uniós közbeszerzésben való részvételét tervezi. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207. cikkének (1) bekezdése úgy határozza meg az Unió közös kereskedelempolitikájának hatályát, hogy az magában foglalja többek között a támogatások, a külföldi közvetlen befektetések, valamint az áruk és szolgáltatások kereskedelme tekintetében meghozandó intézkedéseket. Következésképpen a javasolt rendelet nagyrészt az EUMSZ 207. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozik, amely a közös kereskedelempolitika végrehajtási keretét meghatározó intézkedések elfogadását írja elő.

Ugyanakkor a javasolt rendelet alkalmazandó lehet az egyik tagállamban már letelepedett szervezet által egy másik tagállamban végzett bizonyos tevékenységekre is, például egy másik tagállambeli szervezet felvásárlására, vagy egy másik tagállambeli közbeszerzési eljárásban való részvételre. E tekintetben a javasolt rendelet érintheti a letelepedés jogát, valamint az áruk és szolgáltatások Unión belüli szabad mozgását. Erre tekintettel a javaslatnak az EUMSZ 114. cikkén is kell alapulnia, amely azon tagállami rendelkezések közelítésére vonatkozó intézkedések elfogadásáról rendelkezik, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése. A külföldi támogatásokkal kapcsolatban eddig nem születtek nemzeti szabályok, ugyanakkor több tagállam 28 jelezte, hogy szükségesnek tartja a külföldi támogatások által okozott torzulások kezelését. Nem zárható ki, hogy uniós fellépés hiányában legalább néhány tagállam úgy dönthet, hogy nemzeti jogszabályokat fogad el. Következésképpen, valamint a nemzeti jogszabályok eltéréseiből eredő szükségtelen akadályok elkerülése érdekében a Bizottságnak javaslatot kell tennie a torzító hatású külföldi támogatásokra vonatkozó uniós szintű jogszabályokra.

Ezért célszerű, hogy a javaslat az EUMSZ 207. és 114. cikkén alapuljon.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A kereskedelempolitika az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik. Következésképpen ha a javaslat kizárólag az EUMSZ 207. cikkén alapulna, a tagállamok kormányai helyett az uniós intézmények léptethetnének életbe torzító hatású külföldi támogatásokra vonatkozó új jogszabályokat.

Másrészt viszont a belső piac megosztott hatáskör. Ezért az EUMSZ 114. cikkén alapuló javaslat esetében a tagállamok is alkothatnak és elfogadhatnak kötelező erejű jogi aktusokat, kivéve, ha a javaslat célkitűzései uniós szinten jobban megvalósíthatók. Eddig egyetlen tagállam sem fogadott el nemzeti jogszabályt a külföldi támogatások esetleges torzító hatásainak kezelésére. Ehelyett több tagállam is a Bizottságot kérte fel, hogy terjesszen elő jogszabálytervezetet ezen a területen 29 .

A javaslat célkitűzéseit a tagállamok önállóan eljárva nem tudják megvalósítani. A külföldi támogatások a belső piacon okoznak torzulást, többek között uniós vállalkozások felvásárlása és a közbeszerzés összefüggésében. A helyzet hasonló az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokhoz, amelyek jellegüknél fogva több tagállamra is hatással vannak. Hasonlóképpen a külföldi támogatások által okozott torzulások uniós dimenzióval is rendelkezhetnek, ami több tagállamot is érinthet.

A torzító hatású külföldi támogatások uniós szintű kezelése lehetővé teszi a külföldi támogatások potenciális kedvezményezettjei számára, hogy előzetesen megismerjék azokat a szabályokat, amelyeket a Bizottság a külföldi támogatások meglétének és az általuk okozott esetleges torzulásoknak az értékelésére fog alkalmazni. Ez garantálja a kiszámíthatóságot, és javítja a rendszer jogbiztonságát a tagállamokban.

•Arányosság

A javaslat célja az egyenlő versenyfeltételek védelme a belső piacon annak érdekében, hogy azt ne torzítsák a külföldi támogatások. Ezért két kérdésre összpontosít: a torzító hatású külföldi támogatások azonosítására és az általuk okozott torzulások korrekciójára.

Az összefonódások és a közbeszerzés tekintetében a javaslat a legnagyobb és potenciálisan leginkább torzító hatású esetek előzetes bejelentésére szolgáló rendszert tartalmaz. Az előzetes megközelítés biztosítja a torzító hatású külföldi támogatások szisztematikus azonosítását olyan helyzetekben, amikor a legnagyobb gazdasági érték forog kockán. Minden más piaci helyzetben, ideértve a kisebb összefonódásokat és a kisebb közbeszerzési eljárásokat is, az ilyen támogatások hivatalból indított eljárás tárgyát képezik, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a legrelevánsabb ügyekre összpontosítson. Ezt követően a felügyeleti hatóság a releváns piaci információk alapján értékeli a torzulás mértékét. Mindenesetre az 5 millió EUR alatti külföldi támogatások valószínűleg nem torzítják a versenyt.

A javaslatban szereplő jogorvoslati intézkedések az állami támogatások uniós ellenőrzése során az állami támogatás torzító hatásának megszüntetése érdekében alkalmazott intézkedéseken alapulnak. Mivel a külföldi támogatások belső piacra gyakorolt lehetséges torzító hatása hasonló az állami támogatásokéhoz, a korrekciós intézkedések állami támogatási eszköztára hatékony intézkedéscsomagot biztosít a külföldi támogatások által okozott torzulások korrekciójához. A nagy összefonódások és a nagy közbeszerzési eljárások esetében az előzetes megközelítés biztosítja, hogy az intézkedésekről még az ügyletek lezárása előtt döntés születhessen, ami jogbiztonságot teremt az érintett vállalkozások számára.

A javaslatban szereplő intézkedések arányosak, mivel céljukat úgy érik el, hogy célzott módon csak a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató, külföldi támogatásban részesülő vállalkozásokra rónak terhet. A javaslat előírja, hogy a vizsgálat alá vont vállalkozásoknak együtt kell működniük, de az igazgatási költségek észszerűek és arányosak lesznek. Költségek a jelentős támogatott összefonódásokra vagy közbeszerzési eljárásokra vonatkozó bejelentések elkészítésével, a Bizottsággal való kommunikációval, valamint az információkérések teljesítésével összefüggésben merülnek fel.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Az azonosított problémák csak jogszabályi eszközzel kezelhetők hatékonyan. Rendeletre van szükség, mivel az közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban, azonos szintű jogokat és kötelezettségeket állapít meg a magánfelek számára, és lehetővé teszi a szabályok következetes és hatékony alkalmazását az egész Unióban. Ez a legmegfelelőbb eszköz a belső piac külföldi támogatások miatti esetleges torzulásainak kezelésére.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Konzultációk az érdekelt felekkel

A Bizottság széles körű konzultációt 30 folytatott a javaslatról:

–2020. június 17-én elfogadta és közzétette a külföldi támogatásokról szóló fehér könyvet , amellyel 14 hetes, 2020. szeptember 23-án lezárult nyilvános konzultációt indított 31 ,

–2020. október 6-án konzultációt kezdeményezett az érdekelt felekkel egy olyan bevezető hatásvizsgálatról, amely felvázolja a lehetséges szakpolitikai alternatívákat, azok potenciális hatásait és a részletes hatásvizsgálatban értékelendő egyéb elemeket,

–2020 októbere és 2021 januárja között több kétoldalú célzott konzultációt szervezett az érdekelt felek legfontosabb képviselőivel 32 , valamint

–strukturált párbeszédet folytatott a tagállamokkal, amellyel – különösen a tanácsi munkacsoportok, a közbeszerzési szakértői csoport, valamint a két- és többoldalú eszmecserék és konferenciák révén – hozzájárult a szakpolitikai alternatívák kialakításához.

Általánosságban elmondható, hogy a nyilvános konzultációk határozottan támogatták a belső piacon torzító hatással járó külföldi támogatások kezelését célzó beavatkozást. Szinte minden válaszadó, aki visszajelzést adott a bevezető hatásvizsgálatról, támogatta az uniós szintű jogalkotási intézkedést, amelyet esetleg nemzetközi szabályok egészítenek ki.

A fehér könyvről folytatott konzultáció során kapott válaszok rendkívül relevánsak voltak a javaslat kidolgozása szempontjából. Szinte valamennyi uniós érdekelt fél, köztük a tagállamok is üdvözölték a kezdeményezést, és egyetértettek abban, hogy cselekvésre van szükség. A többség egyetértett a fehér könyvben felvázolt megközelítés terjedelmével, hangsúlyozták viszont, hogy arányos intézkedésre van szükség, amelyekkel elkerülhető a külföldi befektetések elfojtása – ez összhangban van a nem uniós érdekelt felek álláspontjával. Számos válaszadó kiemelte, hogy foglalkozni kell a külföldi támogatások átláthatóságának hiányával.

A torzító hatású külföldi támogatások kezelése, valamint a vállalkozásokra és a hatóságokra nehezedő adminisztratív terhek minimálisra csökkentése érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy a támogatott összefonódásokra és a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó bejelentési küszöbértékeket viszonylag magasan célszerű meghatározni, hogy azok csak a potenciálisan leginkább torzító támogatásokat szűrjék ki. A Bizottság a küszöbértékek alatti ügyeket saját kezdeményezésre vizsgálhatja. Hasonlóképpen az EU-ban gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások nagyobb jogbiztonsága érdekében a Bizottság javasolja egy olyan minimális szint meghatározását, amely alatt a külföldi támogatások valószínűleg nem torzítják a belső piacot. Ez különösen a kkv-kra lesz kedvező hatással. Az eszköz következetes alkalmazására vonatkozó számos igényre tekintettel javasolt, hogy a Bizottság legyen felelős a rendelet végrehajtásáért.

Emellett a célzott konzultációk során kapott visszajelzések alapján a Bizottság példákat dolgozott ki a támogatástípusokra, az érintett ágazatokra és a konkrét torzító hatásokra. Ezeket a hatásvizsgálatban tárgyalta, és felhasználta a javaslat kialakításához.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

E kezdeményezést hatásvizsgálat kíséri. Emellett a Bizottság 2020-ban több konzultációt is folytatott (lásd fent). A Közös Kutatóközpont által végzett saját gazdasági kutatás további információkkal szolgált a hatásvizsgálathoz. A tagállamokkal konzultáltak a versennyel és közbeszerzéssel foglalkozó tanácsi munkacsoportok több ülésén, valamint a szakértői csoportok ülésein is. Végül a külföldi támogatások kezelésével kapcsolatos több tagállami állásfoglalás 33 , ezenkívül pedig számos jelentés és tanulmány 34 is hozzájárult az eszköz kialakításához.

•Hatásvizsgálat

A javaslatot alátámasztó hatásvizsgálatot a Bizottság Szabályozói Ellenőrzési Testülete vizsgálta, amely 2021. március 5-én fenntartásokkal kiegészített kedvező véleményt nyilvánított. Az e javaslatot kísérő hatásvizsgálat 1. melléklete tartalmazza a testület véleményét, ajánlásait és annak ismertetését, hogy az ajánlások miként kerültek figyelembevételre. A hatásvizsgálat 3. melléklete áttekintést nyújt arról, hogy kit és hogyan érint a javaslat.

A Bizottság különböző szakpolitikai alternatívákat vizsgált meg a kezdeményezés általános célkitűzésének elérésére, azaz arra, hogy a belső piacon egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a külföldi támogatásban részesülő és az abban nem részesülő vállalkozások számára:

1. alternatíva –    nincs intézkedés (status quo);

2. alternatíva –    iránymutatás arra vonatkozóan, hogy a felvásárlás bejelentésekor milyen információkat kell benyújtani a közpénzből nyújtott támogatásról;

3. alternatíva –    a meglévő jogszabályok módosítása; valamint

4. alternatíva –    új uniós jogi eszköz kidolgozása különböző paraméterek szerinti alternatívákkal.

A bevezető hatásvizsgálat egy ötödik alternatívát is javasolt, amely a nemzetközi szabályok megváltozásával járt volna. A hatásvizsgálat az ötödik alternatíva helyett annak lényegi elemeit belefoglalta az alapforgatókönyvbe, mivel a Bizottság mindenképpen kitart e szakpolitikai kezdeményezés mellett, vagyis törekedni fog a támogatások negatív hatásainak kezelésére szolgáló nemzetközi szabályok kidolgozásának előmozdítására. A 2. és a 3. alternatívát az előzetes szakaszban elvetették, mivel azok valószínűleg nem lettek volna hatékonyak. Ebből adódóan csak a 4. alternatíva részletesebb vizsgálatára került sor.

A 4. alternatíva számos lehetőséget javasolt, amelyek elemzését a Bizottság elvégezte. Ezek a következő paramétereket érintették:

i. vizsgálati megközelítés;

ii. kompetenciaszint;

iii. az a küszöbérték, amely alatt a külföldi támogatások nem tekintendők torzító hatásúnak;

iv. értékelési kritériumok;

v. a negatív és a pozitív hatások figyelembevételét lehetővé tevő mérlegelési teszt; valamint

vi. jogorvoslati intézkedések.

A 4. alternatíva hatásainak értékelése alapján a fenti paraméterekhez kapcsolódó részalternatívák kombinációjaként kialakított lehetséges szakpolitikai csomagok lefedik mindhárom olyan területet – az összefonódásokat, a közbeszerzési eljárásokat és az egyéb piaci helyzeteket –, ahol torzító hatású támogatások vannak jelen.

Az egyes területek tekintetében előnyben részesített alternatívák háromszintű vizsgálati eszközt alkotnak, amely a következő összetevőkből áll:

·1. összetevő: bejelentésen alapuló vizsgálat olyan összefonódások esetében, ahol az uniós célvállalkozás árbevétele meghaladja az 500 millió EUR-t, a külföldi pénzügyi hozzájárulás pedig az 50 millió EUR-t;

·2. összetevő: bejelentésen alapuló vizsgálat olyan közbeszerzési pályázatok esetében, ahol a szerződés értéke meghaladja a 250 millió EUR-t; valamint

·3. összetevő: hivatalból indított vizsgálat minden más piaci helyzetben, valamint az 1. és 2. összetevő küszöbértékei alatti összefonódások és közbeszerzési eljárások esetében.

Javasolt, hogy a Bizottság legyen a rendelet végrehajtásáért felelős hatóság. Az 5 millió EUR alatti külföldi támogatások esetében a torzító hatás nem tekinthető valószínűnek.

Az előnyben részesített alternatíva nagyrészt megfelel a fehér könyvben ismertetett megközelítésnek, két fő kivétellel 35 :

·bár a fehér könyv előirányozta a tagállamok szerepét a közbeszerzési eljárások ellenőrzésében, a javaslat valamennyi összetevő esetében uniós szintű érvényesítésről szól. Ez választ ad az érdekelt felek azon általános aggodalmára, hogy a külföldi támogatásokra vonatkozó új eszközt következetlenül alkalmazzák majd a tagállamokban, és túlterhelik a nemzeti hatóságokat  36 ; valamint

·az előnyben részesített alternatíva a fehér könyvnél részletesebb információkat tartalmaz, nevezetesen a bejelentési határértékekről és arról a küszöbértékről, amely alatt a külföldi támogatásokat úgy tekintik, hogy azok nem torzítják a belső piacot. Ezek a küszöbértékek az érdekelt felek adminisztratív terhekkel kapcsolatos általános aggályaira is választ adnak, emellett összhangban vannak több érdekelt fél 37 visszajelzésével, amely szerint annak a küszöbértéknek, amely alatt nem tekintik torzító hatásúnak a támogatásokat, magasabbnak kell lennie a hároméves időszakra vetítve eredetileg javasolt 200 000 EUR-nál.

A legnagyobb és potenciálisan leginkább torzító hatású esetekre vonatkozó előzetes bejelentés biztosítja a torzító hatású külföldi támogatások szisztematikus azonosítását a legmagasabb gazdasági értékű helyzetekben. Minden egyéb piaci helyzetben (ideértve a kisebb összefonódásokat és a kisebb közbeszerzési eljárásokat is) hivatalból indított eljárás során azonosítanák a torzító hatású külföldi támogatásokat. Ez a megközelítés lehetővé teszi a felügyeleti hatóság számára, hogy figyelmét a legrelevánsabb ügyekre összpontosítsa. Az előnyben részesített alternatíva a külföldi támogatások által okozott torzulások korrekcióját szolgáló jogorvoslati intézkedések hatékony eszköztárát is biztosítja.

Az előnyben részesített alternatíva várható hasznai között említhetők az egyenlő belső piaci versenyfeltételek a külföldi támogatásban részesülő és az abban nem részesülő vállalkozások között. Ezáltal javul az utóbbiak versenyképessége. A vállalkozásoknál, különösen a jelentős külföldi támogatásban részesülőknél bizonyos adminisztratív költségek merülhetnek fel a bejelentések elkészítése vagy az információkérések teljesítése kapcsán. Ezek a költségek azonban észszerűek és arányosak.

A szakpolitikai alternatíváknak az érdekelt felek különböző kategóriáira gyakorolt hatásait a hatásvizsgálat 3. melléklete ismerteti részletesen. Az értékelés a lehetséges mértékben egyszerre minőségi és mennyiségi. Tekintettel arra a magas küszöbértékre, amely alatt a támogatások nem minősülnek a belső piacot torzító hatásúnak, valamint a támogatott összefonódások és közbeszerzési ügyletek tekintetében javasolt magas bejelentési határértékekre, ez a kezdeményezés nem ró többletterhet a kkv-kra. A gazdasági előnyök fényében e kezdeményezés végrehajtása észszerű terhet ró a Bizottságra (főként átcsoportosítással vagy új munkahelyek létrehozásával jár).

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A javaslat nem kapcsolódik a REFIT-hez, mivel olyan területet érint, amelyre vonatkozóan jelenleg nincs uniós (vagy nemzeti) jogszabály.

A támogatott összefonódásokra és közbeszerzési ügyletekre vonatkozó magas bejelentési határértékekre tekintettel ez a javaslat olyan intézkedéseket határoz meg, amelyek főként a jelentős – és valószínűleg egyben a legtorzítóbb hatású – külföldi támogatások kedvezményezettjeire vonatkoznak. Ezáltal mérséklődnek a vállalkozásokra és a hatóságokra nehezedő adminisztratív terhek. Ezenkívül a javasolt magas bejelentési határértékek miatt a kkv-kat nem érintik majd a bejelentési kötelezettségből adódó adminisztratív többletterhek.

A külföldi támogatások belső piaci torzító hatásainak korrekciójával a javaslat egyenlő versenyfeltételeket teremt a külföldi támogatásban részesülő és az abban nem részesülő vállalkozások számára, ezáltal javítva a vállalkozások versenyképességét az EU-ban. Tekintettel a vállalkozásokra nehezedő korlátozott adminisztratív teherre és az e javaslat által létrehozott egyértelmű keretre, alacsonynak tekinthető annak a kockázata, hogy az új eszköz negatív hatást gyakorol majd a kereskedelemre és a beruházásokra. Az adminisztratív terhekből eredő kockázaton kívül az új eszköz a támogatott összefonódások megakadályozásával az összefonódások számát is csökkentheti. Ugyanakkor ez az elérni kívánt hatás, amelyhez képest nagyobb előnyöknek kell származniuk a torzulástól mentes árjelzések és vállalati értékmegállapítások helyreállításából, valamint a korábban akadályozott felvásárlások megkönnyítéséből.

A javaslat internetkész, és mind a fizikai, mind a digitális környezet szempontjából megfelelő.

•Alapvető jogok

A javaslat összhangban áll az Európai Unió Alapjogi Chartájával és tiszteletben tartja a vállalkozás szabadságát. A torzító hatású külföldi támogatások kezelésére szolgáló új jogalkotási eszköz bevezetéséhez biztosítani kell a tisztességes eljárásra és a jó közigazgatásra vonatkozó alapvető jogokat.

A jogalkotási eszköz szerint eljárva a Bizottság vizsgálati hatásköre a tisztességes eljáráshoz való jogok teljes körének – mint például a megindokolt határozathoz való jog és a bírósági felülvizsgálathoz való jog, a végrehajtás és a szankcionáló intézkedések ellen emelt kifogást is beleértve – hatálya alá tartozik. Ezeket a jogokat közigazgatási eljárások esetében kell alkalmazni.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

E kezdeményezés célkitűzéseinek leghatékonyabb elérése érdekében számos intézkedést bizottsági szinten szükséges finanszírozni, amelyek mintegy 145 teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő álláshely átcsoportosítását vagy létrehozását igénylik 38 . A humánerőforrással kapcsolatos kiadások összege a 2021-2027 közötti időszakban megközelítőleg 80,490 millió EUR lesz. Az egyéb igazgatási költségek az előrejelzések szerint ebben az időszakban 0,800 millió EUR-t tesznek majd ki. Az eszköz hatékony alkalmazásához szükséges informatikai infrastruktúra, tanulmányok és konzultációk finanszírozására fordítandó operatív kiadások mintegy 7,825 millió EUR összeget tesznek majd ki. Az informatikai fejlesztést és beszerzési döntéseket az Európai Bizottság Informatikai és Kiberbiztonsági Tanácsának előzetesen jóvá kell majd hagynia. A bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok tervezett kerete megközelítőleg 1,225 millió EUR.

A javaslat 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtásához kapcsolódó összes igazgatási kiadás így 90,340 millió EUR-t tesz ki, amelynek egy részét az Egységes piac programból finanszírozzák majd. A finanszírozás a vizsgálati és végrehajtási intézkedéseket, a nyomon követést és a piaci vizsgálatokat fogja támogatni. Támogatni fogja továbbá az egyes rendelkezések rendszeres felülvizsgálatát, a rendelet értékelését, valamint a meghozott intézkedések eredményességének és hatékonyságának folyamatos értékelését. A költségek részletes áttekintése a jelen kezdeményezéshez tartozó pénzügyi kimutatásban található.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A nyomon követés és az értékelés a javaslat fontos részét képezi. A nyomon követés folyamatos lesz, továbbá operatív célkitűzéseken és konkrét mutatókon alapul majd. A rendszeres és folyamatos nyomon követés a következő fő szempontokra fog kiterjedni:

i. a torzító hatású külföldi támogatások száma (esetszám alapján); valamint

ii. a bevezetett jogorvoslati intézkedések eredményessége.

Ezenkívül a Bizottság piaci vizsgálat keretében nyomon követheti a torzító hatású külföldi támogatásokkal kapcsolatos fejleményeket.

A javaslat eredményességének és hatékonyságának előre meghatározott mutatók segítségével történő nyomon követésével megállapítható, hogy – pl. a végrehajtás tekintetében – szükség lehet-e további szabályokra annak érdekében, hogy a külföldi támogatások a későbbiekben ne torzítsák a belső piacot. Következésképpen a beavatkozás hatását egy értékelési folyamat keretében kell felmérni, és szükség esetén felülvizsgálati záradék aktiválásával, amely alapján a Bizottság megteheti a megfelelő intézkedéseket, beleértve a jogalkotási javaslatokat is.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az 1. fejezet általános rendelkezéseket tartalmaz, ezen belül rögzíti a rendelet tárgyát és hatályát (1. cikk). Meghatározza, hogy mikor állapítható meg a külföldi támogatás megléte (2. cikk), milyen feltételek mellett tekinthető úgy, hogy az torzítja a belső piacot (3. cikk), és milyen típusú támogatásoknak van a legnagyobb valószínűséggel torzító hatása (4. cikk). Ismerteti a Bizottság által a jogorvoslati intézkedések bevezetése előtt (5. cikk) végzett mérlegelést, valamint a jogorvoslati intézkedések és a kötelezettségvállalások lehetséges típusait (6. cikk).

A 2. fejezet a támogatások hivatalból indított felülvizsgálatát szabályozza. Ezen belül megállapítja, hogy a Bizottság saját kezdeményezésű előzetes felülvizsgálat (8. cikk) vagy részletes vizsgálat (9. cikk) keretében megvizsgálhatja az állítólagos torzító hatású külföldi támogatásokra vonatkozó információkat (7. cikk), azok forrásától függetlenül. Ezt követően szabályokat állapít meg a rendelet szerinti eljárások során alkalmazható különböző eszközökre vonatkozóan, amelyek közé a Bizottság ideiglenes intézkedései (10. cikk) és az információkérés (11. cikk) tartoznak. Emellett a Bizottság helyszíni ellenőrzéseket végezhet az Unión belül (12. cikk) és máshol (13. cikk). Amennyiben az érintett vállalkozás nem működik együtt, a Bizottság a rendelkezésre álló tények alapján hozhat határozatot (14. cikk). Pénzbírságot és kényszerítő bírságot szabhat ki (15. cikk) eljárási szabálysértések, például a valótlan, hiányos vagy megtévesztő információk vizsgálat keretében történő szolgáltatása, valamint a jogorvoslati vagy ideiglenes intézkedéseket bevezető bizottsági határozatok, vagy a kötelezettségvállalások nemteljesítése esetén. Emellett visszavonhatja korábbi határozatát és új határozatot hozhat (16. cikk), ha az érintett vállalkozás kötelezettségvállalásaival ellentétesen jár el, vagy úgy tűnik, hogy a korábbi határozat valótlan, hiányos vagy megtévesztő információkon alapult.

A 3. fejezet az összefonódásokra vonatkozó különös szabályokat tartalmazza. Ezen belül meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén egy összefonódás során a külföldi támogatás torzító hatással van a belső piacra (17. cikk), meghatározza az összefonódás fogalmát (18. cikk), és előírja, hogy mikor kell bejelenteni az összefonódást (19. cikk). Részletesebben rendelkezik a bejelentési kötelezettségről azáltal, hogy meghatározza az irányítás fogalmát (20. cikk), továbbá ismerteti az árbevétel (21. cikk) és a pénzügyi hozzájárulás mértékének (22. cikk) számítási módját. A vonatkozó határidőkkel együtt meghatározza, hogy mikor kell felfüggeszteni az összefonódást (23. cikk). Meghatározza, hogy a bejelentési rendszer sajátosságaihoz igazítva az előzetes felülvizsgálat és a részletes vizsgálat során a 2. fejezet mely eljárási szabályait kell alkalmazni a bejelentett összefonódásokra (24. cikk). A 2. fejezetben meghatározott pénzbírságok és kényszerítő bírságok (25. cikk) a bejelentett összefonódásokra is alkalmazandók, kiegészítve azzal a lehetőséggel, hogy a valótlan vagy megtévesztő információt tartalmazó bejelentés, a felfüggesztési kötelezettség bejelentésének elmulasztása vagy a kötelezettség, illetve az összefonódást tiltó határozat nemteljesítése esetén kiszabhatók.

A 4. fejezet a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmaz. Ezen belül meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén egy közbeszerzési eljárás során a külföldi támogatás torzító hatással van a belső piacra (26. cikk), meghatározza a bejelentési határértékeket (27. cikk), és előírja, hogy az ilyen eljárás keretében mikor kötelező a bejelentés (28. cikk). Meghatározza, hogy a közbeszerzési eljárásokban a 2. fejezet mely eljárási szabályait kell alkalmazni a bejelentett pénzügyi hozzájárulásokra, valamint a részletes vizsgálat kezdeményezésének és befejezésének határidejét (29. cikk). Rögzíti, hogy a Bizottság milyen típusú határozatokat fogadhat el (30. cikk), és a közbeszerzési eljárásokban mikor kell felfüggeszteni a közbeszerzési szerződések potenciálisan támogatott ajánlattevők részére történő odaítélését (31. cikk). Végül előírja, hogy a 2. fejezetben foglaltak szerint pénzbírságok és kényszerítő bírságok szabhatók ki, azzal kiegészítve, hogy kiszabásuk valótlan vagy félrevezető információt tartalmazó bejelentés, illetve a bejelentés elmulasztása esetén is lehetséges (32. cikk).

Az 5. fejezet közös eljárási rendelkezéseket tartalmaz. Ismerteti a hivatalból indított felülvizsgálat, az összefonódás bejelentése és a közbeszerzés bejelentése közötti kapcsolatot (33. cikk). Rendelkezik a piaci vizsgálat megindításának lehetőségéről (34. cikk), és elévülési időket ír elő (35. cikk). Tartalmazza továbbá a rendelet alapján elfogadott határozatok közzétételére vonatkozó kötelezettséget (36. cikk), és meghatározza e ilyen határozatok címzettjeit (37. cikk). Számos rendelkezés határozza meg a Bizottság előtti eljárási garanciákat, különösen a védelemhez való jogot (38. cikk) és a szakmai titoktartás védelmét (39. cikk).

A 6. fejezet a rendelet és az egyéb jogi eszközök közötti kapcsolatot ismerteti (40. cikk).

A 7. fejezet további általános rendelkezéseket tartalmaz, rögzíti például a határozatokra vonatkozó bizottsági eljárást (41. cikk), valamint a végrehajtási rendelkezések (42. és 43. cikk) és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok (44. cikk) elfogadásának lehetőségét a hatáskör-átruházásra vonatkozó különös szabályokkal összhangban (45. cikk). Itt kapott helyet a rendelet felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés is (46. cikk). Végül a rendelet egyes átmeneti rendelkezések (47. cikk) mellett meghatározza a hatálybalépés napját és az alkalmazás kezdőnapját (48. cikk).

2021/0114 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a belső piacot torzító külföldi támogatásokról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. és 207. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 39 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az erős, nyitott és versenyképes belső piac lehetővé teszi mind az európai, mind a külföldi vállalkozások számára, hogy érdemeik alapján versenyezzenek. Az Unió az állami támogatások ellenőrzésének kifinomult és hatékony rendszerét alkalmazza, amelynek célja, hogy tisztességes feltételeket biztosítson a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató valamennyi vállalkozás számára. Az állami támogatások ellenőrzési rendszere megakadályozza a tagállamokat abban, hogy olyan állami támogatást nyújtsanak, amely indokolatlanul torzítja a versenyt a belső piacon.

(2)Ugyanakkor a vállalkozások harmadik országoktól is kaphatnak támogatást, amelyek olyan állami forrásokat biztosítanak, amelyeket aztán például a gazdaság bármely ágazatában a belső piacon folytatott gazdasági tevékenységek finanszírozására használnak fel, mint például a közbeszerzési eljárásokban való részvétel vagy vállalkozások felvásárlása, ideértve a stratégiai eszközökkel, például a kritikus infrastruktúrával és innovatív technológiákkal rendelkező vállalkozásokat is. Az ilyen támogatásokra jelenleg nem vonatkoznak az uniós állami támogatási szabályok.

(3)A külföldi támogatások torzíthatják a belső piacot és alááshatják a különböző gazdasági tevékenységek egyenlő versenyfeltételeit az Unión belül. Ez különösen az uniós vállalkozások feletti irányítás megváltozásával járó összefonódásokkal összefüggésben fordulhat elő, amennyiben az ilyen összefonódásokat részben vagy egészben külföldi támogatásokból finanszírozzák, vagy ha a külföldi támogatásban részesülő vállalkozásoknak közbeszerzési szerződéseket ítélnek oda az Unióban.

(4)A meglévő uniós eszközök egyike sem foglalkozik a külföldi támogatások által okozott torzulásokkal. A piacvédelmi eszközök az Unióba érkező támogatott árubehozatal esetén lehetővé teszik a Bizottság számára a fellépést, akkor viszont már nem, amikor a külföldi támogatások támogatott beruházások formájában valósulnak meg, vagy ha szolgáltatásokról és pénzmozgásokról van szó. A támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodás értelmében az Uniónak az árukra korlátozódóan van lehetősége arra, hogy a WTO-tagok által nyújtott egyes külföldi támogatásokkal szemben államközi vitarendezést kezdeményezzen.

(5)Ezért a meglévő uniós eszközöket ki kell egészíteni egy olyan új eszközzel, amely a belső piac külföldi támogatások miatt bekövetkező torzulását kezeli hatékonyan és biztosítja az egyenlő versenyfeltételeket. Ennek kapcsán az új eszköz kiegészíti az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokat, amelyek a tagállami támogatások által a belső piacon okozott torzulásokkal foglalkoznak.

(6)Szabályokat és eljárásokat kell megállapítani a belső piacot ténylegesen vagy potenciálisan torzító külföldi támogatások kivizsgálására, és adott esetben orvosolni kell ezeket a torzulásokat. A külföldi támogatások torzíthatják a belső piacot, ha a külföldi támogatásban részesülő vállalkozás gazdasági tevékenységet folytat az Unióban. E rendeletnek ezért olyan szabályokat kell megállapítania, amelyek az Unióban gazdasági tevékenységet folytató valamennyi vállalkozásra vonatkoznak. Tekintettel a kkv-k által folytatott gazdasági tevékenységek jelentőségére és az Unió fő szakpolitikai céljainak eléréséhez való hozzájárulásukra, különös figyelmet kell fordítani arra, hogy ez a rendelet milyen hatást gyakorol e vállalkozásokra.

(7)Az egyenlő belső piaci versenyfeltételek biztosítása, valamint e rendelet következetes alkalmazása érdekében a Bizottságnak kizárólagos hatáskörrel kell rendelkeznie e rendelet alkalmazására. A Bizottságot hatáskörrel kell felruházni arra, hogy saját kezdeményezésére az összes rendelkezésre álló forrásból származó információk alapján megvizsgálhasson bármely olyan külföldi támogatást, amely e rendelet hatálya alá tartozik, a gazdaság bármelyik ágazatában. Az eredményes ellenőrzés érdekében a jelentős összefonódások (fúziók és felvásárlások) és bizonyos határértékek feletti közbeszerzési eljárások esetében a Bizottságot hatáskörrel kell felruházni arra, hogy a vállalkozás által a Bizottságnak tett előzetes bejelentés alapján felülvizsgálja a külföldi támogatásokat.

(8)E rendelettel összefüggésben külföldi támogatás alatt olyan beavatkozás értendő, amely megfelel három egyidejűleg teljesítendő feltételnek.

(9)Pénzügyi hozzájárulásnak kell fennállnia, amelyet közvetlenül vagy közvetve egy harmadik ország hatóságai nyújtanak. A pénzügyi hozzájárulás közjogi és magánszervezeteken keresztül is nyújtható. Azt, hogy egy közigazgatási intézmény nyújt-e pénzügyi hozzájárulást, eseti alapon kell megállapítani, kellő figyelemmel az érintett intézmény jellemzőire, valamint az intézmény működése szerinti országban uralkodó jogi és gazdasági környezetre, ideértve a kormányzat gazdaságban betöltött szerepét is. A pénzügyi hozzájárulás magánszervezeten keresztül is nyújtható, amennyiben annak intézkedései a harmadik országnak tulajdoníthatók.

(10)Az ilyen pénzügyi hozzájárulásnak gazdasági előnyt kell biztosítania a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás számára. A nem gazdasági tevékenységet folytató szervezet javára nyújtott pénzügyi hozzájárulás nem minősül külföldi támogatásnak. Az előny fennállását összehasonlítható referenciamutatók alapján kell megállapítani, mint például a magánbefektetők befektetési gyakorlata, a piacon elérhető finanszírozási ráták, hasonló adóügyi megítélés vagy egy adott áruért vagy szolgáltatásért fizetett megfelelő ellentételezés. Ha nem állnak rendelkezésre közvetlenül összehasonlítható referenciamutatók, a meglévő referenciamutatók kiigazíthatók, vagy általánosan elfogadott értékelési módszerek alapján alternatív referenciaértékek határozhatók meg.

(11)A gazdasági előnyt egy egyedi vállalkozásnak vagy gazdasági ágazatnak, illetve több vállalkozásnak vagy gazdasági ágazatnak kell nyújtani. A gazdasági előny meglétét jogszabály vagy a rendelkezésre álló tények alapján lehet megállapítani.

(12)A külföldi támogatás fennállásának megállapítását követően a Bizottságnak értékelnie kell, hogy a külföldi támogatás torzítja-e a belső piacot. A tagállamok által nyújtott állami támogatásoktól eltérően a külföldi támogatások általában véve nem tiltottak. Az exportfinanszírozás formájában nyújtott támogatások különösen aggályosak lehetnek a torzító hatásuk miatt. Ez a helyzet nem áll fenn, ha az ilyen finanszírozást a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló OECD-megállapodással összhangban nyújtják. A Bizottságnak eseti alapon kell értékelnie, hogy egy külföldi támogatás torzítja-e a belső piacot.

(13)Az átláthatóság számos külföldi támogatás esetében megfigyelhető hiánya és a kereskedelmi realitások összetettsége megnehezítheti egy adott külföldi támogatás belső piacra gyakorolt hatásának egyértelmű azonosítását vagy számszerűsítését. A torzulás meghatározásához ezért nem teljes körű mutatórendszer alkalmazása tűnik szükségesnek. Annak értékelésekor, hogy a külföldi támogatás mennyiben javíthatja az érintett vállalkozás versenyhelyzetét, és ezáltal ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolja-e a versenyt a belső piacon, a Bizottság figyelembe vehet bizonyos mutatókat, többek között a támogatás összegét és jellegét, a külföldi támogatás célját és feltételeit, valamint a belső piacon történő felhasználását.

(14)E mutatók alkalmazásakor a Bizottság különböző tényezőket vehet figyelembe, mint például a támogatás abszolút értékben vagy a piac méretéhez vagy a beruházás értékéhez viszonyított nagyságát. Valószínűleg torzító hatású például az olyan összefonódás, amelynek keretében a külföldi támogatás a célvállalkozás vételárának jelentős részét fedezi. Hasonlóképpen a közbeszerzési eljárások keretében odaítélt szerződések becsült értékének jelentős részét fedező külföldi támogatások valószínűleg torzulásokat okoznak. A működési költségekre nyújtott külföldi támogatás nagyobb valószínűséggel okozhat torzulásokat, mint ha beruházási költségekre nyújtanák. A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott külföldi támogatások esetében kevésbé valószínű a torzító hatás a nagyvállalkozásoknak nyújtott külföldi támogatásokhoz képest. Figyelembe kell venni továbbá a piac jellemzőit és különösen a piaci versenyfeltételeket, például a belépési korlátokat. A gazdaságtalan eszközök fenntartása vagy az egyébként nem kiépítendő kapacitásbővítésbe való befektetés ösztönzése révén többletkapacitáshoz vezető külföldi támogatások valószínűleg torzulásokat okoznak. Az olyan kedvezményezettnek nyújtott külföldi támogatás, amely – például az Unióban elért árbevétele alapján – nem folytat jelentős tevékenységet a belső piacon, kisebb valószínűséggel okoz torzulásokat, mint az olyan kedvezményezettnek nyújtott külföldi támogatás, amely a belső piacon jelentősebb tevékenységet folytat. Végül általános szabályként az 5 millió EUR-t meg nem haladó külföldi támogatásokat úgy kell tekinteni, hogy e rendelet értelmében valószínűleg nem torzítják a belső piacot.

(15)Az állami támogatások bizonyos típusaihoz hasonlóan a külföldi támogatások bizonyos kategóriái, például a korlátlan garanciák is jellegükből fakadóan valószínűleg a belső piac torzulását okozzák. E kategóriák esetében nem kell előírni mutatókon alapuló részletes értékelést. Egy adott vállalkozás minden esetben bizonyíthatja, hogy a szóban forgó külföldi támogatás az ügy sajátos körülményei között nem torzítja a belső piacot.

(16)A Bizottságnak figyelembe kell vennie azokat a pozitív hatásokat, amelyeket a külföldi támogatás az érintett támogatott gazdasági tevékenység alakulására gyakorol. A Bizottságnak ezeket a pozitív hatásokat össze kell vetnie a külföldi támogatásnak a belső piacra gyakorolt torzító hatásával annak érdekében, hogy adott esetben meghatározza a megfelelő jogorvoslati intézkedést, vagy kötelezettségvállalásokat fogadjon el. A mérlegelés alapján az a következtetés is levonható, hogy nincs szükség jogorvoslati intézkedések bevezetésére. A külföldi támogatások azon kategóriái, amelyek a legnagyobb valószínűséggel torzítják a belső piacot, kisebb valószínűséggel járnak több pozitív, mint negatív hatással.

(17)Amennyiben a Bizottság egy külföldi támogatást saját kezdeményezésére vizsgál meg, hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy jogorvoslati intézkedéseket vezessen be a vállalkozással szemben a külföldi támogatás által a belső piacon okozott torzulások korrekciója céljából. A jogorvoslati intézkedéseknek arányosnak és a szóban forgó torzulás korrekciójára alkalmasnak kell lenniük. A jogorvoslati intézkedéseknek például magatartási vagy strukturális korrekciós intézkedéseknek, vagy a nyújtott külföldi támogatás visszafizetésének kell lenniük.

(18)Az érintett vállalkozás számára lehetővé kell tenni, hogy kötelezettségvállalásokat ajánljon fel a külföldi támogatás által okozott torzulás korrekciója érdekében. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a felajánlott kötelezettségvállalásokkal teljes mértékben és hatékonyan orvosolható a torzulás, elfogadhatja és határozat útján kötelezővé teheti azokat.

(19)Az érintett vállalkozás felajánlhatja, hogy a támogatást annak kamataival együtt visszafizeti. A Bizottságnak el kell fogadnia a visszafizetésre irányuló kötelezettséfvállalást, ha meg tud győződni arról, hogy a visszafizetés teljes mértékben korrigálja a torzulást, továbbá hogy a visszafizetés átlátható módon és a gyakorlatban hatékony módon történik, a Bizottságnak ugyanakkor figyelembe kell vennie az e rendelet célkitűzéseinek megkerülésével kapcsolatos kockázatot is.

(20)Amennyiben az érintett vállalkozások nem ajánlanak fel olyan kötelezettségvállalásokat, amelyekkel teljes mértékben és hatékonyan korrigálható az azonosított torzulás, a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy a végrehajtást megelőzően megtiltsa az összefonódást vagy a közbeszerzési szerződés odaítélését. Amennyiben az összefonódást már végrehajtották, különösen azokban az esetekben, amikor a bejelentési határértékek el nem érése miatt nem volt szükség előzetes bejelentésre, a torzulás mégis olyan jelentős lehet, hogy az magatartási vagy strukturális intézkedésekkel, illetve a támogatás visszafizetésével nem korrigálható. Ilyen esetekben a Bizottság úgy határozhat, hogy a torzulás korrekciója céljából az összefonódás megszüntetésére kötelezi az érintett vállalkozásokat.

(21)A Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy saját kezdeményezésére teljeskörűen vizsgálhassa a külföldi támogatásokra vonatkozó információkat. E célból kétlépéses – előzetes felülvizsgálatból és részletes vizsgálatból álló – eljárást kell kialakítani.

(22)A Bizottság számára megfelelő vizsgálati hatáskörüket kell adni az összes szükséges információ begyűjtéséhez. Ezért az eljárás teljes időtartama alatt hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy információkat kérjen bármely vállalkozástól vagy vállalkozások bármely társulásától. Ezen túlmenően a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy pénzbírságot és kényszerítő bírságot szabjon ki, ha a kért információt nem nyújtják be időben, vagy ha a benyújtott információ hiányos, valótlan vagy megtévesztő. A Bizottság kérdéseket intézhet a tagállamokhoz vagy harmadik országokhoz is. A Bizottságnak továbbá hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy tényfeltáró látogatásokat tegyen a vállalkozás uniós telephelyén, vagy – a vállalkozás és az érintett harmadik ország beleegyezése esetén – a vállalkozás harmadik országban található telephelyén. A Bizottságnak arra is hatáskörrel kell rendelkeznie, hogy a rendelkezésre álló tények alapján határozatot hozzon, amennyiben a szóban forgó vállalkozás nem működik együtt.

(23)Továbbá amennyiben a belső piaci verseny azonnali helyreállítása és a helyrehozhatatlan kár megelőzése érdekében szükséges, a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie ideiglenes intézkedések elfogadására.

(24)Minden olyan esetben, amikor az előzetes felülvizsgálat eredményeként a Bizottság elegendő információval rendelkezik a belső piacot torzító külföldi támogatás fennállásáról, a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy részletes vizsgálatot indítson annak érdekében, hogy további releváns információkat gyűjtsön a külföldi támogatás értékeléséhez, és lehetővé tegye az érdekelt felek számára a védelemhez való joguk gyakorlását.

(25)A Bizottságnak a részletes vizsgálatot határozat elfogadásával kell lezárnia.

(26)A Bizottságnak megfelelő eszközökkel kell rendelkeznie a kötelezettségvállalások és a jogorvoslati intézkedések hatékonyságának biztosításához. Amennyiben az érintett vállalkozás nem tesz eleget a kötelezettségvállalásokat tartalmazó, korrekciós intézkedéseket bevezető vagy ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozatnak, a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie pénzbírságok és kényszerítő bírságok kiszabására.

(27)E rendelet helyes és hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy visszavonja a határozatot és új határozatot fogadjon el, amennyiben a határozat hiányos, valótlan vagy megtévesztő információkon alapult, vagy ha egy vállalkozás a kötelezettségvállalásaival vagy a bevezetett korrekciós intézkedésekkel ellentétesen jár el.

(28)Tekintettel az összefonódások belső piacra gyakorolt potenciálisan jelentős hatására, a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy bejelentést követően a tervezett összefonódással összefüggésben megvizsgálja a külföldi pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó információkat. A vállalkozások nem hajthatják végre az összefonódást a bizottsági felülvizsgálat lezárása előtt.

(29)A Bizottság által végzett vizsgálatnak – az összefonódások sajátosságainak megfelelő kiigazításokkal – ugyanazt az eljárást kell követnie, mint amikor a külföldi támogatás felülvizsgálata a Bizottság kezdeményezésére történik.

(30)Egyensúlyt kell teremteni a belső piac hatékony védelme és a vállalkozásokra e rendelet következtében háruló adminisztratív terhek korlátozásának szükségessége között. Ezért csak azon összefonódások esetében kötelező előzetes bejelentést tenni, amelyek elérik az uniós forgalom nagysága és a támogatás nagysága alapján e rendeletben meghatározott kombinált küszöbértéket.

(31)A bejelentési határértékeket el nem érő összefonódások esetében a Bizottság megkövetelheti a még végre nem hajtott, potenciálisan támogatott összefonódások bejelentését, illetve a potenciálisan támogatott ajánlatoknak a közbeszerzési szerződés odaítélését megelőző bejelentését, ha úgy ítéli meg, hogy az összefonódás vagy az ajánlat az Unióra gyakorolt hatására tekintettel előzetes felülvizsgálatot érdemelne. A Bizottságnak arra is lehetőséget kell biztosítani, hogy saját kezdeményezésére elvégezze a már végrehajtott összefonódások vagy odaítélt közbeszerzési szerződések felülvizsgálatát.

(32)Az összefonódás felülvizsgálatakor annak értékelését, hogy fennáll-e torzulás a belső piacon, a szóban forgó összefonódásra kell korlátozni, és az értékelés során csak az összefonódást megelőző három évben nyújtott külföldi támogatásokat kell figyelembe venni.

(33)A torzító hatású külföldi támogatások kezelésének szükségessége különösen szembetűnő a közbeszerzésben, tekintettel annak a belső piacon betöltött gazdasági jelentőségére és arra, hogy az adófizetők pénzéből finanszírozzák. A Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy a szerződés odaítélését megelőző bejelentést követően a közbeszerzési eljárással összefüggésben megvizsgálja a részt vevő vállalkozásoknak nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó információkat. A gazdaságilag jelentős esetek feltérképezése, valamint az adminisztratív terhek minimálisra csökkentése és a kkv-k közbeszerzésben való részvétele akadályozásának megelőzése érdekében az előzetes bejelentéseket a rendeletben rögzített határérték felett kell kötelezővé tenni. A határérték feletti előzetes bejelentési kötelezettséget a gazdasági szereplők azon csoportjaira is alkalmazni kell, amelyeket a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 40 26. cikkének (2) bekezdése, a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41 19. cikkének (2) bekezdése és a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 42 37. cikkének (2) bekezdése említ. Ezt a kötelezettséget alkalmazni kell továbbá a vállalkozás fő alvállalkozóira és fő beszállítóira is.

(34)Amennyiben egy közbeszerzési eljárás keretében külföldi pénzügyi hozzájárulást jelentenek be, az értékelést az adott eljárásra kell korlátozni.

(35)Biztosítani kell, hogy a közbeszerzést szabályozó elveket – nevezetesen az arányosságot, a megkülönböztetésmentességet, az egyenlő bánásmódot és az átláthatóságot – a közbeszerzési eljárásban részt vevő valamennyi vállalkozás tekintetében tiszteletben tartsák, az e rendelet alapján indított és folyamatban lévő vizsgálatoktól függetlenül.

(36)Azokat a külföldi támogatásokat, amelyek lehetővé teszik egy vállalkozás számára, hogy az érintett építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás tekintetében indokolatlanul előnyös ajánlatot nyújtson be, úgy kell tekinteni, hogy az ténylegesen vagy potenciálisan torzítja a közbeszerzési eljárást. Az említett torzulásokat ezért a (13) és (14) preambulumbekezdésben ismertetett nem teljes körű mutatórendszer, valamint az indokolatlanul előnyös ajánlat fogalma alapján kell értékelni. A mutatóknak lehetővé kell tenniük annak meghatározását, hogy a külföldi támogatás hogyan torzítja a versenyt azáltal, hogy javítja a vállalkozás versenyhelyzetét, és lehetővé teszi számára, hogy indokolatlanul előnyös ajánlatot nyújtson be. A vállalkozások számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy – többek között a 2014/24/EU irányelv 69. cikkének (2) bekezdésében említett elemek bemutatásával – igazolják, hogy az ajánlat nem indokolatlanul előnyös. A szerződés odaítélésének megtiltását csak akkor kell alkalmazni, ha a külföldi támogatásban részesülő ajánlat előnyös jellege nem indokolható, az ajánlat elnyerné a szerződést, és az ajánlatot benyújtó vállalkozás nem ajánlott fel olyan kötelezettségvállalásokat, amelyek megfelelőnek és elégségesnek tekinthetők a torzulás teljes és hatékony korrekciójához.

(37)Figyelembe véve az összefonódásokra és a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó előzetes felülvizsgálati mechanizmus jellegét, valamint e konkrét ügyletek tekintetében a jogbiztonság szükségességét, a Bizottság saját kezdeményezésére nem vizsgálhatja újra a vonatkozó eljárások keretében bejelentett és értékelt összefonódásokat vagy közbeszerzési pályázatokat. Azok a pénzügyi hozzájárulások azonban, amelyekről a Bizottságot a bejelentési eljárás keretében tájékoztatták, az összefonódási vagy közbeszerzési eljáráson kívül is relevánsak lehetnek. A külföldi támogatásokra vonatkozó információk összegyűjtése érdekében a Bizottság számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy vizsgálatokat indítson a gazdaság bizonyos ágazataival, a gazdasági tevékenység egyes típusaival vagy bizonyos külföldi támogatási eszközök alkalmazásával kapcsolatban.

(38)Ugyanezen okokból helyénvaló elévülési időket megállapítani a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabása és végrehajtása tekintetében.

(39)Az átláthatóság és a jogbiztonság érdekében helyénvaló a Bizottság által elfogadott valamennyi határozatot teljes terjedelemben vagy összefoglaló formában közzétenni.

(40)Határozatai közzétételekor a Bizottságnak a Szerződés 339. cikkének megfelelően tiszteletben kell tartania a szakmai titoktartásra vonatkozó szabályokat, ideértve a bizalmas információk, üzleti titkok és személyes adatok védelmére vonatkozó kötelezettséget is.

(41)Azon esetekre, amikor a vállalkozás által bizalmasként vagy üzleti titokként megjelölt információkra feltételezhetően nem vonatkoznak üzleti titoktartási kötelezettségek, célszerű egy olyan mechanizmust fenntartani, amelynek alapján a Bizottság határozhat arról, hogy az adott információ milyen mértékben hozható nyilvánosságra. Az információ bizalmas mivoltát elutasító határozatban meg kell jelölni azt az időtartamot, amelynek végén az információt közzéteszik, lehetőséget adva ezzel a válaszadónak a rendelkezésére álló bírósági védelem igénybevételére, beleértve az ideiglenes intézkedéseket is.

(42)Az e rendelet szerinti vizsgálatban érintett vállalkozásoknak vagy vállalkozások társulásai számára lehetőséget kell biztosítani észrevételeik benyújtására. Az érintett vállalkozások védelemhez való jogának megőrzése mellett alapvető fontosságú az üzleti titkok védelme.

(43)E rendelet Unió általi végrehajtásának meg kell felelnie az uniós jognak és a WTO-megállapodásnak, valamint összhangban kell állnia az olyan egyéb kereskedelmi és beruházási megállapodások keretében tett kötelezettségvállalásokkal, amelyeknek az Unió vagy a tagállamok részes felei.

(44)A Szerződés 34., 49., 56. és 63. cikkének korlátozott alkalmazását igazolhatja, hogy a tisztességtelen versenyt el kell kerülni, feltéve, hogy az ilyen korlátozások – az alapvető szabadságok egyéb korlátozásához hasonlóan – megfelelnek az uniós jog általános elveinek, például az arányosságnak, a jogbiztonságnak és az alapvető jogoknak.

(45)E rendelet végrehajtása átfedésben lehet az ágazati szabályokkal, különösen a tengeri és légi közlekedés területén. Ezért tisztázni kell e rendelet és a külföldi támogatásokkal foglalkozó ágazati eszközök, nevezetesen a következők közötti kapcsolatot: a vízi járművekre vonatkozó káros árképzés elleni védekezésről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1035 európai parlamenti és tanácsi rendelet 43 ; a Tanács 4057/86/EGK rendelete 44 ; és az (EU) 2019/712 európai parlamenti és tanácsi rendelete 45 .

(46)Amennyiben a Bizottság a részletes vizsgálat végén határozatot fogad el, a tagállamokat a határozathozatalt megelőzően megfelelően be kell vonni a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 46 4. cikke szerinti tanácsadó-bizottsági eljárásba. Az eljárás megválasztása indokolt, figyelembe véve a tagállamok versenypolitikai és állami támogatási eszközökkel kapcsolatos szerepét, amelyeknek az is célja, hogy a belső piacon egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek.

(47)Annak érdekében, hogy a rendeletet egységes feltételek mellett lehessen végrehajtani, a Szerződés 291. cikkének megfelelően a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Az említett végrehajtási hatásköröket az összefonódásokról, valamint a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a pénzügyi hozzájárulásokról szóló bejelentés formájának és tartalmának, a közzététel részleteinek, az átláthatósági követelmények formájának és tartalmának, a határidőknek, a kötelezettségvállalások feltételeinek és határidőinek, valamint a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos vizsgálatokra vonatkozó eljárási lépések részletes szabályainak meghatározása tekintetében kell gyakorolni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(48)Annak érdekében, hogy az egyenlő versenyfeltételek hosszú távon is hatékonyan érvényesüljenek a belső piacon, valamint annak érdekében, hogy bejelentés alapján és hivatalból egyaránt megfelelő mértékben kerüljön sor az ügyek kivizsgálására, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az összefonódásokra és a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó bejelentési határértékek módosítása, a vállalkozások bizonyos kategóriáinak az e rendelet szerinti bejelentési kötelezettség alóli mentesítése, valamint a bejelentett összefonódásokra és a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben bejelentett pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó előzetes felülvizsgálat és részletes vizsgálat határidejének módosítása tekintetében. A közbeszerzési eljárás keretében nyújtott pénzügyi hozzájárulásokkal kapcsolatban az ilyen jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört oly módon kell gyakorolni, hogy az figyelembe vegye a kkv-k érdekeit. Különösen fontos, hogy a Bizottság az ilyen jogi aktusok előkészítése során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban 47 megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell megkapnia minden dokumentumot, és az említett intézmények szakértőiknek rendszeresen részt kell venniük a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(49)Amennyiben az összefonódás e rendelet értelmében bejelentési kötelezettség alá tartozik, az összefonódásban részt vevő bármely fél részére az e rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőző három évben nyújtott pénzügyi hozzájárulásoknak e rendelet hatálya alá kell tartozniuk. Közbeszerzési eljárással összefüggésben ezt a rendeletet alkalmazni kell egy adott vállalkozásnak az e rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőző három évben nyújtott pénzügyi hozzájárulásra is,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. fejezet: Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)Ez a rendelet szabályokat és eljárásokat állapít meg a belső piacot torzító külföldi támogatások kivizsgálására és az ilyen torzulások korrekciójára vonatkozóan. Ilyen torzulások bármely gazdasági tevékenységgel kapcsolatban, különösen az összefonódásokkal és a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben előfordulhatnak.

(2)Ez a rendelet a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásnak nyújtott külföldi támogatásokkal foglalkozik. Az Unióban letelepedett vállalkozás felett irányítást szerző vagy azzal egyesülő, valamint a közbeszerzési eljárásban részt vevő vállalkozás a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásnak minősül.

2. cikk

A külföldi támogatás fennállása

(1)E rendelet alkalmazásában külföldi támogatás akkor áll fenn, ha egy harmadik ország olyan pénzügyi hozzájárulást nyújt, amely gazdasági előnyt biztosít a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás számára, és amely jogilag vagy ténylegesen egy adott vállalkozásra vagy gazdasági ágazatra, illetve több meghatározott vállalkozásra vagy gazdasági ágazatra korlátozódik.

(2)E rendelet alkalmazásában:

a)pénzügyi hozzájárulás:

i. a pénzeszközök vagy források átadása többek között tőkejuttatás, vissza nem térítendő támogatás, kölcsön, hitelgarancia, fiskális ösztönző, működési veszteség ellentételezése, a hatóságok által kirótt pénzügyi terhek ellentételezése, adósságelengedés, hitel-tőke konverzió vagy átütemezés formájában;

ii. az egyébként esedékes bevételek elengedése; vagy

iii. áruk vagy szolgáltatások nyújtása, illetve áruk és szolgáltatások beszerzése;

b)a harmadik ország által nyújtott pénzügyi hozzájárulás magában foglalja a következők által nyújtott pénzügyi hozzájárulást:

i. a központi és valamennyi egyéb szintű kormányzati hatóságok;

ii. külföldi állami szervezetek, amelyek tevékenysége a harmadik országnak tulajdonítható, figyelembe véve a szervezet jellemzőit, a szervezet működése szerinti államban uralkodó jogi és gazdasági környezetet, ideértve a kormányzat gazdaságban betöltött szerepét is; vagy

iii. bármely magánszervezet, amelynek intézkedései a harmadik országnak tulajdoníthatók, figyelembe véve az összes vonatkozó körülményt.

3. cikk

A belső piac torzulásai

(1)A belső piacon akkor áll fenn torzulás, ha a külföldi támogatás alkalmas arra, hogy javítsa az érintett vállalkozás versenyhelyzetét a belső piacon, és ezáltal ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolja a versenyt a belső piacon. Azt, hogy fennáll-e torzulás a belső piacon, mutatók alapján kell meghatározni, amelyek a teljesség igénye nélkül a következőket foglalhatják magukban:

a)a támogatás összege;

b)a támogatás jellege;

c)az érintett vállalkozás és az érintett piacok helyzete;

d)az érintett vállalkozás gazdasági aktivitási szintje a belső piacon;

e)a külföldi támogatás célja és feltételei, valamint a belső piacon történő felhasználása.

(2)A külföldi támogatás valószínűleg nem torzítja a belső piacot, ha három egymást követő pénzügyi évből álló időszakra vetített teljes összege nem éri el az 5 millió EUR-t.

4. cikk

A külföldi támogatások azon kategóriái, amelyek a legnagyobb valószínűséggel torzítják a belső piacot

Az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozó külföldi támogatás igen nagy valószínűséggel torzítja a belső piacot:

(1)az olyan külföldi támogatás, amelynek kedvezményezettje nehéz helyzetben lévő, vagyis olyan vállalkozás, amely a támogatás hiányában rövid vagy középtávon valószínűleg felhagyna üzleti tevékenységével, kivéve olyan szerkezetátalakítási terv megléte esetén, amely e vállalkozás hosszú távú életképességét eredményezheti, és amely a vállalkozás jelentős saját hozzájárulását tartalmazza;

(2)a vállalkozás tartozásaira vagy kötelezettségeire vonatkozó, összegében vagy időtartamában korlátlan garancia formájában nyújtott külföldi támogatás;

(3)egy összefonódást közvetlenül elősegítő külföldi támogatás;

(4)olyan külföldi támogatás, amely lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy indokolatlanul kedvező ajánlatot nyújtson be, amelynek alapján a közbeszerzési szerződést a vállalkozásnak ítélnék oda.

5. cikk

Mérlegelés

(1)A Bizottság indokolt esetben mérlegeli a külföldi támogatásnak a belső piac torzulásában megnyilvánuló negatív hatásait az adott gazdasági tevékenység alakulására gyakorolt pozitív hatásokhoz képest.

(2)A Bizottság a jogorvoslati intézkedések bevezetéséről, illetve a kötelezettségvállalások elfogadásáról szóló határozat meghozatalakor figyelembe veszi a negatív és a pozitív hatások, valamint a jogorvoslati intézkedések vagy kötelezettségvállalások jellegének és szintjének mérlegelését.

6. cikk

Kötelezettségvállalások és jogorvoslati intézkedések

(1)A belső piacon a külföldi támogatás által ténylegesen vagy potenciálisan okozott torzulás korrekciója céljából a Bizottság jogorvoslati intézkedéseket vezethet be. Az érintett vállalkozás kötelezettségvállalásokat is felajánlhat.

(2)A kötelezettségvállalásoknak vagy a jogorvoslati intézkedéseknek teljes mértékben és hatékonyan korrigálniuk kell a külföldi támogatás által a belső piacon okozott torzulást.

(3)A kötelezettségvállalások vagy a jogorvoslati intézkedések a következőkből állhatnak:

a)tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételek mellett hozzáférés biztosítása olyan infrastruktúrához, amelyet torzító hatású külföldi támogatás útján szereztek meg vagy támogattak, kivéve, ha az Unióban hatályos jogszabályok már rendelkeznek ilyen tisztességes és megkülönböztetésmentes hozzáférésről;

b)a kapacitás vagy a piaci jelenlét csökkentése;

c)tartózkodás egyes befektetésektől;

d)a külföldi támogatások segítségével megszerzett vagy kifejlesztett eszközök hasznosításának engedélyezése tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételekkel;

e)a kutatás-fejlesztés eredményeinek közzététele;

f)bizonyos eszközök elidegenítése;

g)az érintett vállalkozások kötelezése az összefonódás megszüntetésére;

h)a külföldi támogatás visszafizetése, a megfelelő kamatláb alkalmazásával.

(4)A Bizottság jelentéstételi és átláthatósági követelményeket írhat elő.

(5)Ha egy vállalkozás olyan kötelezettségvállalásokat ajánl fel, amelyekkel teljes mértékben és hatékonyan korrigálható a belső piaci torzulás, a Bizottság elfogadhatja azokat, és a 9. cikk (3) bekezdése szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatában a vállalkozásra nézve kötelezővé teheti azokat.

(6)Amennyiben az érintett vállalkozás felajánlja, hogy a külföldi támogatást a megfelelő kamatokkal együtt visszafizeti, a Bizottság a visszafizetést kötelezettségvállalásként fogadja el, amennyiben meg tud győződni arról, hogy a visszafizetés átlátható és hatékony, ugyanakkor figyelembe veszi az intézkedések kijátszásának kockázatát is.

2. fejezet: A külföldi támogatások hivatalból történő felülvizsgálata

7. cikk

A külföldi támogatások hivatalból történő felülvizsgálata

A Bizottság saját kezdeményezésére megvizsgálhatja az állítólagos torzító hatású külföldi támogatásokra vonatkozó információkat, azok forrásától függetlenül.

8. cikk

Előzetes felülvizsgálat

(1)A Bizottság beszerez minden olyan információt, amelyet szükségesnek tart annak előzetes értékeléséhez, hogy a vizsgált pénzügyi hozzájárulás külföldi támogatásnak minősül-e, és torzítja-e a belső piacot. E célból a Bizottság különösen:

a)tájékoztatást kérhet a 11. cikkel összhangban;

b)a 12. vagy a 13. cikkel összhangban ellenőrzést folytathat az Unióban és az Unión kívül.

(2)Amennyiben a Bizottság az előzetes felülvizsgálat alapján úgy ítéli meg, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy egy vállalkozás olyan külföldi támogatásban részesült, amely torzítja a belső piacot, a Bizottság:

a)részletes vizsgálat megindításáról szóló határozatot fogad el (a továbbiakban: a részletes vizsgálat megindításáról szóló határozat), amely összefoglalja a vonatkozó ténybeli és jogi kérdéseket, valamint tartalmazza a külföldi támogatás fennállásának és a belső piac tényleges vagy lehetséges torzulásának előzetes értékelését;

b)tájékoztatja az érintett vállalkozást; valamint

c)értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyben felkéri az érdekelt feleket, a tagállamokat és az érintett harmadik országot, hogy az előírt határidőn belül írásban fejtsék ki álláspontjukat.

(3)Amennyiben az előzetes értékelést követően a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy nincs elegendő indok a részletes vizsgálat megindítására, akár azért, mert nem áll fenn külföldi támogatás, akár azért, mert nincs jele a belső piac tényleges vagy potenciális torzulásának, lezárja az előzetes felülvizsgálatot és tájékoztatja az érintett vállalkozást.

9. cikk

Részletes vizsgálat

(1)A részletes vizsgálat során a Bizottság tovább értékeli a részletes vizsgálat megindításáról szóló határozatban azonosított, a belső piacot torzító külföldi támogatást, és a 11., 12. és 13. cikkel összhangban beszerez minden olyan információt, amelyet szükségesnek tart.

(2)Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy egy külföldi támogatás a 3–5. cikk értelmében torzítja a belső piacot, jogorvoslati intézkedéseket vezethet be (a továbbiakban: jogorvoslati intézkedéseket tartalmazó határozat).

(3)Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy egy külföldi támogatás a 3–5. cikk értelmében torzítja a belső piacot, és az érintett vállalkozás olyan kötelezettségvállalásokat ajánl fel, amelyeket a Bizottság megfelelőnek és elégségesnek ítél ahhoz, hogy teljes mértékben és hatékonyan korrigálják a torzulást, határozat útján kötelező érvényűvé teheti a kötelezettségvállalásokat a vállalkozás számára (a továbbiakban: kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozat). A külföldi támogatás visszafizetését elfogadó, 6. cikk (6) bekezdése szerinti határozat kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatnak minősül.

(4)A Bizottság engedélyező határozatot fogad el, ha megállapítja, hogy:

a)a részletes vizsgálat megindításáról szóló határozatában foglalt előzetes értékelés nem nyert megerősítést; vagy

b)az 5. cikk szerinti pozitív hatások jelentősebbek a belső piac torzulásaihoz képest.

10. cikk

Ideiglenes intézkedések

A Bizottság ideiglenes intézkedéseket hozhat, amennyiben:

(1)a körülmények arra utalnak, hogy egy pénzügyi hozzájárulás külföldi támogatásnak minősül és torzítja a belső piacot; valamint

(2)a belső piaci verseny jelentős és helyrehozhatatlan sérülésének komoly kockázata áll fenn.

11. cikk

Információkérés

(1)A Bizottság előírhatja az érintett vállalkozás számára, hogy bocsássa rendelkezésre az összes szükséges információt.

(2)A Bizottság más vállalkozásoktól vagy vállalkozások társulásaitól is kérhet ilyen információkat.

(3)A vállalkozáshoz vagy vállalkozások társulásához intézett információkérés:

a)megjelöli a kérés jogalapját és célját, meghatározza a kért információk körét, és megfelelő határidőt tűz ki azok benyújtására;

b)nyilatkozatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy valótlan, hiányos vagy megtévesztő információk benyújtása esetén a 15. cikk szerinti pénzbírságok és kényszerítő bírságok kiszabására kerülhet sor;

c)nyilatkozatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a 14. cikk értelmében az érintett vállalkozás együttműködésének hiányában a Bizottság a rendelkezésre álló tények alapján hozhat határozatot;

(4)A Bizottság kérésére a tagállamok minden szükséges tájékoztatást megadnak a Bizottságnak ahhoz, hogy az ellássa az ebben a rendeletben ráruházott feladatokat.

(5)A Bizottság emellett harmadik országot is felkérhet arra, hogy bocsássa rendelkezésre a szükséges információkat.

12. cikk

Az Unión belül végzett ellenőrzések

(1)A Bizottság elvégezheti a vállalkozások szükséges ellenőrzését.

(2)Ebben az esetben a Bizottság által az ellenőrzés lefolytatására meghatalmazott tisztviselők jogosultak:

a)az érintett vállalkozás helyiségeibe vagy területére belépni;

b)számlákat és egyéb üzleti nyilvántartásokat megvizsgálni, azokról másolatokat készíteni vagy kérni;

c)magyarázatot kérni a vállalkozás bármely képviselőjétől vagy dolgozójától az ellenőrzés tárgyához és céljához kapcsolódó tényről vagy dokumentumról, és rögzíteni a kapott válaszokat;

d)az ellenőrzéshez szükséges időre és mértékben zár alá helyezni bármely üzlethelyiséget, számlát vagy nyilvántartást.

(3)Az érintett vállalkozás aláveti magát a Bizottság határozatával elrendelt ellenőrzésnek. A Bizottság által az ellenőrzés lefolytatására meghatalmazott tisztviselők és más kísérő személyek e hatáskörüket a Bizottság határozatának felmutatásával gyakorolják, amely:

a)meghatározza az ellenőrzés tárgyát és célját;

b)nyilatkozatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a 14. cikk értelmében az érintett vállalkozás együttműködésének hiányában a Bizottság a rendelkezésre álló tények alapján hozhat határozatot;

c)megemlíti a 15. cikk szerinti pénzbírság és kényszerítő bírság kiszabásának lehetőségét.

(4)A Bizottság az ellenőrzés előtt kellő időben értesíti az ellenőrzésről azt a tagállamot, amelynek területén az ellenőrzésre sor kerül.

(5)A Bizottság tisztviselői vagy azon tagállam által meghatalmazott vagy kijelölt tisztviselők, amelynek területén az ellenőrzésre sor kerül, a tagállam vagy a Bizottság kérelmére aktívan segítik a Bizottság által meghatalmazott tisztviselőket és más kísérő személyeket. Ennek érdekében a (2) bekezdésben említett hatáskörök illetik meg őket.

(6)Amennyiben a Bizottság által meghatalmazott tisztviselők vagy más kísérő személyek megállapítják, hogy valamely vállalkozás akadályozza az e cikk szerinti ellenőrzést, az érintett tagállam – szükség esetén a rendőrség vagy azzal egyenértékű jogkörrel rendelkező bűnüldöző hatóság bevonásával – megadja a szükséges segítséget az ellenőrzés elvégzéséhez.

(7)A Bizottság kérésére a tagállam saját területén a nemzeti joga alapján ellenőrzést vagy egyéb tényfeltáró intézkedést hajt végre annak megállapítása érdekében, hogy fennáll-e a belső piacot torzító külföldi támogatás.

13. cikk

Az Unión kívül végzett ellenőrzések

Az e rendelet által ráruházott feladatok ellátása céljából a Bizottság ellenőrzést végezhet egy harmadik ország területén, feltéve, hogy az érintett vállalkozás ehhez hozzájárult, és a harmadik ország kormánya az ellenőrzésről hivatalos értesítést kapott, és abba beleegyezett. A 12. cikk (1), (2) bekezdése, valamint (3) bekezdésének a) és b) pontja értelemszerűen alkalmazandó.

14. cikk

Az együttműködés hiánya

(1)A Bizottság a 8. cikk vagy a 9. cikk alapján a rendelkezésre álló tények alapján hozhat határozatot, amennyiben az érintett vállalkozás vagy harmadik ország:

a)a 11. cikk szerinti információkérésre hiányos, valótlan vagy megtévesztő információkat nyújt be;

b)nem adja meg a kért információkat a Bizottság által előírt határidőn belül;

c)nem veti alá magát a Bizottság által a 12. vagy a 13. cikk alapján elrendelt, az Unión belül vagy azon kívül lefolytatandó ellenőrzésnek; vagy

d)más módon akadályozza az előzetes felülvizsgálatot vagy a részletes vizsgálatot.

(2)Ha egy vállalkozás vagy vállalkozások társulása, egy tagállam vagy a harmadik ország valótlan vagy megtévesztő információkat szolgáltatott a Bizottságnak, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni.

(3)Amennyiben egy érintett vállalkozás, beleértve az állam közvetlen vagy közvetett irányítása alatt álló közvállalkozást is, nem adja meg az annak megállapításához szükséges információkat, hogy a pénzügyi hozzájárulás gazdasági előnyhöz juttatja-e, úgy kell tekinteni, hogy a vállalkozás ilyen előnyben részesült.

(4)A rendelkezésre álló tények alkalmazásakor az eljárás eredménye kedvezőtlenebb lehet az érintett vállalkozás számára, mint ha együttműködött volna.

15. cikk

Pénzbírság és kényszerítő bírság

(1)A Bizottság határozat útján pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabhat ki, amennyiben az érintett vállalkozás vagy vállalkozások társulása szándékosan vagy gondatlanságból:

a)a 11. cikk szerinti kérésre adott válaszban valótlan, hiányos vagy megtévesztő információt szolgáltat, vagy az előírt határidőn belül nem szolgáltat információt;

b)a 12. cikk szerinti ellenőrzések során hiányosan mutatja be a szükséges könyveket vagy a vállalkozással kapcsolatos egyéb nyilvántartásokat;

c)a 12. cikk (2) bekezdésének c) pontjával összhangban feltett kérdésre válaszolva:

i. valótlan vagy megtévesztő választ ad;

ii. a Bizottság által megadott időn belül elmulasztja helyesbíteni a valamelyik alkalmazottja által adott valótlan, hiányos vagy megtévesztő választ; vagy

iii. elmulasztja vagy megtagadja a 12. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott határozattal elrendelt ellenőrzés tárgyához és céljához kapcsolódó tényekre vonatkozó hiánytalan válaszok megadását;

d)nem veti alá magát a 12. cikk alapján elrendelt ellenőrzéseknek, vagy feltörte a 12. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerint elhelyezett zárakat.

(2)Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben megállapított bírságok nem haladják meg az érintett vállalkozás vagy vállalkozások társulása előző üzleti évi teljes árbevételének 1 %-át;

(3)Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben megállapított kényszerítő bírságok nem haladják meg az érintett vállalkozás vagy vállalkozások társulása előző üzleti évben elért átlagos napi teljes árbevételének 5 %-át a határozatban megjelölt naptól számított késedelem minden munkanapjára vonatkozóan, azon időpontig terjedően, amíg a vállalkozás vagy vállalkozások társulása be nem nyújtja a Bizottság által kért hiánytalan és valós információkat.

(4)A (1) bekezdés szerinti bármelyik határozat elfogadása előtt a Bizottság kéthetes végső határidőt állapít meg a hiányzó információknak az érintett vállalkozástól vagy vállalkozások társulásától való beérkezésére.

(5)Amennyiben az érintett vállalkozás nem tesz eleget a 9. cikk (3) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásokat tartalmazó, a 10. cikk szerinti ideiglenes intézkedéseket elrendelő vagy a 9. cikk (2) bekezdése szerinti jogorvoslati intézkedéseket bevezető határozatnak, a Bizottság határozatával:

a)az érintett vállalkozás előző üzleti évi teljes árbevételének 10 %-át meg nem haladó mértékű pénzbírságot állapíthat meg; valamint

b)kényszerítő bírságot szabhat ki, amely nem haladhatja meg az érintett vállalkozás előző üzleti évben elért átlagos napi teljes árbevételének 5 %-át, és a bírságot kiszabó bizottsági határozat napjától kezdődően a meg nem felelés minden egyes napjára vonatkozik, mindaddig, amíg a Bizottság meg nem állapítja, hogy az érintett vállalkozás eleget tett a határozatnak.

(6)A Bizottság a pénzbírság vagy kényszerítő bírság összegét az arányosság és a megfelelőség elvét kellően figyelembe véve a jogsértés jellegére, súlyosságára és időtartamára tekintettel állapítja meg.

16. cikk

Visszavonás

A Bizottság a 9. cikk (2), (3) vagy (4) bekezdése alapján hozott határozatot visszavonhatja, és új határozatot fogadhat el az alábbi esetek bármelyikében:

(1)ha az érintett vállalkozás a kötelezettségvállalásaival vagy a bevezetett jogorvoslati intézkedésekkel ellentétesen jár el;

(2)ha a határozat alapját hiányos, valótlan vagy megtévesztő információk képezték.

3. fejezet: Összefonódások

17. cikk

A belső piac torzulásai az összefonódásokat érintő külföldi támogatások miatt

Összefonódás esetén annak értékelése, hogy fennáll-e a belső piacon a 3. vagy 4. cikk értelmében vett torzulás, a szóban forgó összefonódás összefüggéseire korlátozódik. Az értékelés során csak a megállapodás megkötését, a nyilvános vételi ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését megelőző három naptári évben nyújtott külföldi támogatások vehetők figyelembe.

18. cikk

Az összefonódások meghatározása és az azokra vonatkozó bejelentési határérték

(1)E rendelet alkalmazásában összefonódás akkor áll fenn, ha az irányítás tartós megváltozása a következők bármelyikéből ered:

a)két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás vagy vállalkozásrész összeolvad;

b)egy vagy több személy, amely már irányít legalább egy vállalkozást, vagy egy vagy több vállalkozás akár értékpapírok vagy eszközök vásárlásával, akár szerződéssel vagy más úton, közvetlen vagy közvetett irányítást szerez egy vagy több másik vállalkozás egésze vagy része felett.

(2)Egy önálló gazdasági egység összes funkcióját tartósan ellátó közös vállalkozás létrehozása az (1) bekezdés szerinti összefonódásnak minősül.

(3)A 19. cikk alkalmazásában „bejelentési kötelezettség alá tartozó összefonódás” akkor áll fenn, ha az összefonódásban:

a)a megszerzett vállalkozás vagy az egyesülő vállalkozások legalább egyike az Unióban letelepedett, és az Unióban legalább 500 millió EUR teljes árbevételt ér el; valamint

b)az érintett vállalkozások a bejelentést megelőző három naptári évben összesen több mint 50 millió EUR pénzügyi hozzájárulásban részesültek harmadik országoktól.

(4)A (2) bekezdésben említett közös vállalkozás létrehozásakor „bejelentési kötelezettség alá tartozó összefonódás” akkor áll fenn, ha:

a)maga a közös vállalkozás vagy annak egyik anyavállalata az Unióban letelepedett, és az Unióban legalább 500 millió EUR teljes árbevételt ér el; valamint

b)maga a közös vállalkozás és anyavállalatai a bejelentést megelőző három naptári évben összesen több mint 50 millió EUR pénzügyi hozzájárulásban részesült harmadik országoktól.

19. cikk

Összefonódások előzetes bejelentése

(1)A bejelentési kötelezettség alá tartozó összefonódásokat a végrehajtásukat megelőzően, a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését követően be kell jelenteni a Bizottságnak.

(2)Az érintett vállalkozások akkor is bejelenthetik a tervezett összefonódást, ha bizonyítják a Bizottságnak jóhiszemű szerződéskötési szándékukat, vagy nyilvános ajánlat esetén az ajánlattételi szándék nyilvános közzétételekor, feltéve, hogy a tervezett megállapodás vagy nyilvános ajánlat az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség alá tartozó összefonódást eredményez.

(3)Valamennyi, a 18. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti összeolvadásból vagy a 18. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti közös irányítás megszerzéséből létrejött összefonódást – az adott esettől függően – az összeolvadásban részt vevő feleknek, illetve a közös irányítást szerző feleknek együtt kell bejelenteniük. Minden más esetben a bejelentést az a személy vagy vállalkozás köteles megtenni, amely egy vagy több vállalkozás egésze vagy része felett irányítást szerez.

(4)Ha az érintett vállalkozások nem tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek, a Bizottság az összefonódás bejelentését kérve e rendelettel összhangban felülvizsgálhatja a bejelentési kötelezettség alá tartozó összefonódást. Ebben az esetben a Bizottságot nem kötik a 23. cikk (1) és (4) bekezdésében említett határidők.

(5)A Bizottság a 18. cikk értelmében bejelentési kötelezettség alá nem tartozó bármely összefonódásról annak végrehajtását megelőzően bármikor előzetes bejelentést kérhet, amennyiben a Bizottság gyanúja szerint az érintett vállalkozások az összefonódást megelőző három évben külföldi támogatásban részesülhettek. Az ilyen összefonódás e rendelet alkalmazásában bejelentési kötelezettség alá tartozó összefonódásnak minősül.

20. cikk

Az irányítás meghatározása

(1)A 18. cikk alkalmazásában az irányítást olyan jogok, szerződések vagy más egyéb eszközök testesítik meg, amelyek akár külön-külön, akár együttesen és a kapcsolódó jogi és ténybeli megfontolásokra tekintettel lehetőséget adnak egy vállalkozás feletti meghatározó befolyás gyakorlására, különösen:

a)a tulajdonjog alapján, vagy a vállalkozás vagyontárgyainak összességére vagy azok egy részére kiterjedő használati jog biztosításával;

b)olyan jogok vagy szerződések révén, amelyek meghatározó befolyást biztosítanak egy vállalkozás testületeinek összetétele, szavazása vagy döntései felett.

(2)Az irányítást olyan személyek vagy vállalkozások szerzik meg, amelyek:

a)ezen jogok tulajdonosai vagy az érintett szerződések kedvezményezettjei; vagy

b)noha nem tulajdonosai ezen jogoknak, illetve nem kedvezményezettjei az ilyen szerződéseknek, de jogukban áll a belőlük származó jogok gyakorlása.

21. cikk

Az árbevétel kiszámítása

(1)A teljes árbevétel az érintett vállalkozások által az előző pénzügyi évben a vállalkozások rendes tevékenységi körébe tartozó termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó bevételt jelenti, a kereskedelmi árengedmények és a hozzáadottérték-adó, valamint az árbevételhez közvetlenül kapcsolódó egyéb adók levonása után. Egy érintett vállalkozás teljes árbevétele nem tartalmazza a (4) bekezdésben említett vállalkozások bármelyike közötti termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást.

A belső piaci árbevétel a belső piacon a vállalkozásoknak vagy fogyasztóknak értékesített termékeket és nyújtott szolgáltatásokat foglalja magában.

(2)Az (1) bekezdéstől eltérve, ha az összefonódás egy vagy több vállalkozás részének megszerzésével valósul meg, akár jogi személyek ezek a részek, akár nem, csak az összefonódás által érintett részekhez kapcsolódó árbevételt kell figyelembe venni az eladó vagy az eladók tekintetében.

Az első albekezdés szerinti értelemben vett két vagy több ügyletet, amelyek ugyanazon személyek vagy vállalkozások között két éven belül történnek, olyan egy és ugyanazon összefonódásnak kell tekinteni, amely az utolsó ügylet napján jön létre.

(3)A következő vállalkozáskategóriák esetében árbevétel helyett a következőket kell alapul venni:

a)hitelintézetek és más pénzügyi intézmények esetében a 86/635/EGK tanácsi irányelvben 48 meghatározott alábbi bevételi tételek összege, adott esetben a hozzáadottérték-adó, valamint a közvetlenül a tételekhez kapcsolódó egyéb adók levonása után:

i. kamat- és kamatjellegű bevételek;

ii. értékpapírokból származó bevétel:

–bevétel részvényekből és egyéb változó hozamú értékpapírokból,

–bevétel részesedésből,

–bevétel kapcsolt vállalkozásokban való részesedésből;

iii. kapott jutalékok;

iv. pénzügyi műveletek nettó nyeresége;

v. egyéb működési bevétel;

b)biztosítók esetében a lekötött bruttó biztosítási díjak értéke, amely magában foglalja a biztosító által vagy nevében megkötött biztosítási szerződések alapján megszerzett teljes összeget és követeléseket, a kifizetett viszontbiztosítási díjakat, a biztosítási díj összege alapján vagy a biztosítási díjak egészére kivetett adók és járulékok levonása után;

Az a) pont alkalmazásában a belső piaci hitelintézet vagy pénzügyi intézmény esetében az árbevétel azokat az említett pontban meghatározott bevételi elemeket foglalja magában, amelyeket az intézmény belső piacon letelepedett fióktelepe vagy részlege szerez meg.

(4)A (2) bekezdés sérelme nélkül az érintett vállalkozás teljes árbevételét a következők árbevételének összeadásával kell kiszámítani:

a)az érintett vállalkozás;

b)azon vállalkozások, amelyekben az érintett vállalkozás közvetlenül vagy közvetve:

i. a tőkének vagy a vállalkozás eszközeinek több mint felét birtokolja;

ii. a szavazati jogok több mint a felének gyakorlására jogosult;

iii. jogosult a felügyelő bizottság, az igazgatótanács vagy a vállalkozást jogilag képviselő testületek tagjai több mint felének kinevezésére;

iv. jogosult a vállalkozás ügyeinek irányítására;

c)azok a vállalkozások, amelyek az érintett vállalkozásban a b) pontban említett jogok vagy hatáskörök bármelyikével rendelkeznek;

d)azok a vállalkozások, amelyekben a c) pontban említett vállalkozás a b) pontban említett jogok vagy hatáskörök bármelyikével rendelkezik;

e)azok a vállalkozások, amelyekben az a)–d) pontban említett vállalkozások közül kettő vagy több együttesen rendelkezik a b) pontban említett jogok vagy hatáskörök bármelyikével.

(5)Amennyiben az érintett vállalkozások együttesen rendelkeznek a (4) bekezdés b) pontjában felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel, az érintett vállalkozások teljes forgalmának kiszámításakor:

a)figyelembe kell venni a közös vállalkozás és bármely harmadik vállalkozás közötti termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó árbevételt, amelyet egyenlő arányban kell felosztani az érintett vállalkozások között;

b)nem vehető figyelembe az az árbevétel, amely a közös vállalkozás és az egyes érintett vállalkozások, vagy bármely más, ezek bármelyikéhez a (4) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott módon kapcsolódó vállalkozás közötti termékértékesítésből vagy szolgáltatásnyújtásból származik.

22. cikk

A teljes pénzügyi hozzájárulás kiszámítása

Az érintett vállalkozásnak nyújtott teljes pénzügyi hozzájárulást a 21. cikk (4) bekezdésének a)–e) pontjában említett valamennyi vállalkozás által harmadik országoktól kapott pénzügyi hozzájárulások összeadásával kell kiszámítani.

23. cikk

Az összefonódások felfüggesztése, határidők

(1)A bejelentési kötelezettség alá tartozó összefonódás nem hajtható végre a bejelentése előtt.

Ezen túlmenően a következő határidőket kell alkalmazni:

a)amennyiben a Bizottság megkapja a hiánytalan bejelentést, az összefonódás a kézhezvételtől számított 25 munkanapon belül nem hajtható végre;

b)amennyiben a Bizottság a hiánytalan bejelentés kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül részletes vizsgálatot indít, az összefonódás a részletes vizsgálat megindításától számított 90 munkanapon belül nem hajtható végre; ez az időtartam 15 munkanappal meghosszabbodik, ha az érintett vállalkozások a 6. cikk szerinti kötelezettségvállalásokat ajánlanak fel a belső piaci torzulás korrekciója céljából;

c)amennyiben a 24. cikk (3) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti határozat értelmében az összefonódás nem torzítja a belső piacot, az ezt követően végrehajtható.

Mindegyik időszak a hiánytalan bejelentés kézhezvételét, illetve a vonatkozó bizottsági határozat elfogadását követő munkanapon kezdődik.

(2)Az (1) bekezdés nem akadályozza meg az olyan nyilvános vételi ajánlatok alkalmazását, vagy az értékpapírokkal folytatott ügyletek sorozatát, ide értve az olyan értékpapírokat is, amelyek olyan piacon – például a tőzsdén – forgalomba hozható értékpapírokra válthatók, amelyek által az irányítást több eladótól szerzik meg, feltéve, hogy:

a)az összefonódást a 19. cikk szerint haladéktalanul bejelentik a Bizottságnak; valamint

b)a felvásárló nem gyakorolja az adott értékpapírokhoz kapcsolódó szavazati jogot, vagy csak befektetése teljes értékének megóvására gyakorolja azokat, a Bizottság által a (3) bekezdés értelmében biztosított eltérés alapján.

(3)A Bizottság – kérelemre – eltérést biztosíthat az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek alól. Az eltérés iránti kérelemben meg kell jelölni annak indokait. A kérelmet elbíráló határozat meghozatalakor a Bizottság figyelembe veszi különösen a felfüggesztésnek az összefonódásban érintett egy vagy több vállalkozásra vagy harmadik félre gyakorolt hatásait, valamint az összefonódás által a belső piacon okozott torzulás kockázatát. Ilyen eltérés bizonyos feltételek és kötelezettségek mellett biztosítható annak érdekében, hogy a belső piacon ne következzen be torzulás. Az eltérés bármikor, így a bejelentés megtétele előtt vagy az ügyletet követően is kérelmezhető és megadható.

(4)Az (1) bekezdés b) pontjában előírt határidőket meghosszabbítják, ha az érintett vállalkozások a 8. cikk szerinti részletes vizsgálat megindítását követő 15 munkanapon belül erre irányuló kérelmet nyújtanak be. Az érintett vállalkozások csak egy ilyen kérelmet nyújthatnak be. Hasonlóképpen, a részletes vizsgálat megindítását követően a Bizottság az érintett vállalkozások beleegyezésével bármikor meghosszabbíthatja az (1) bekezdés b) pontjában előírt határidőket. A jelen bekezdés szerinti hosszabbítás vagy hosszabbítások együttes időtartama nem haladhatja meg a 20 munkanapot.

(5)Az (1) bekezdésben előírt határidők kivételesen felfüggeszthetők, amennyiben a vállalkozások nem nyújtották be a Bizottság által a 11. cikk alapján kért teljes információt, vagy nem vetették alá magukat az 12. vagy 13. cikk szerinti határozattal elrendelt ellenőrzésnek.

(6)A Bizottság a 24. cikk (3) bekezdése szerinti határozatot anélkül is meghozhatja, hogy kötnék az (1) és (4) bekezdésben említett határidők, amennyiben:

a)megállapítja, hogy az összefonódást a 24. cikk (3) bekezdésének a) pontja alapján hozott határozathoz csatolt kötelezettségvállalások megsértésével hajtották végre, amely határozat megállapította, hogy a kötelezettségvállalások hiányában az összefonódás torzítaná a belső piacot; vagy

b)a határozatot a 24. cikk (1) bekezdésének megfelelően visszavonták.

(7)Az (1) bekezdés megsértésével végrehajtott ügyletek csak a 24. cikk (3) bekezdése szerinti határozat elfogadását követően tekinthetők érvényesnek.

(8)E cikknek nincs kihatása az értékpapírokkal lebonyolított ügyletek érvényességére, beleértve azokat az értékpapírokat, amelyek más, piacon – például a tőzsdén – forgalomba hozhatóértékpapírokra válthatók, kivéve, ha a vevő és az eladó tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az ügyletet az (1) bekezdés megsértésével bonyolították le.

24. cikk

A bejelentett összefonódások előzetes felülvizsgálatára és részletes vizsgálatára vonatkozó eljárási szabályok

(1)A 8. cikk, a 9. cikk (1), (3) és (4) bekezdése, valamint a 10., 11., 12., 13., 14. és 16. cikk a bejelentett összefonódásokra alkalmazandó.

(2)A Bizottság a 8. cikk (2) bekezdése szerint legkésőbb a hiánytalan bejelentés kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül részletes vizsgálatot indíthat.

(3)A részletes vizsgálatot követően a Bizottság elfogadja a következő határozatok egyikét:

a)a 9. cikk (3) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozat;

b)a 9. cikk (4) bekezdése szerinti engedélyező határozat;

c)az összefonódást tiltó határozat, amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a külföldi támogatás a 3–5. cikk értelmében torzítja a belső piacot.

(4)A (3) bekezdés szerinti határozatokat a részletes vizsgálat megindításától számított 90 munkanapon belül kell elfogadni, amely határidőt adott esetben a 23. cikk (1) bekezdésének b) pontja, valamint (4) és (5) bekezdése alapján meg kell hosszabbítani. Amennyiben a Bizottság az említett határidőn belül nem fogad el határozatot, az érintett vállalkozások végrehajthatják az összefonódást.

(5)A vállalkozásokhoz intézett információkérésben a Bizottság meghatározza, hogy fel fogja-e függeszteni a határidőket a 23. cikk (5) bekezdése alapján, amennyiben a vállalkozás nem szolgáltat teljes körű információt az előírt határidőn belül.

(6)Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy egy összefonódást már végrehajtottak, és megállapítást nyert, hogy az összefonódás a 3–5. cikk értelmében torzítja a belső piacot, a következő intézkedések egyikét fogadhatja el:

a)kötelezheti az érintett vállalkozásokat az összefonódás megszüntetésére, különösen az összeolvadás megszüntetésével vagy az összes megszerzett részesedés és eszköz értékesítésével, hogy ily módon visszaállítsák az összefonódás végrehajtása előtt fennállt helyzetet; amennyiben az összefonódás megvalósulása előtt fennállt helyzet helyreállítása nem lehetséges az összefonódás megszüntetésén keresztül, a Bizottság bármilyen egyéb intézkedést meghozhat, amely alkalmas az összefonódás előtt fennállt helyzet lehető legnagyobb mértékű helyreállítására;

b)elrendelhet bármilyen egyéb megfelelő intézkedést, hogy biztosítsa, hogy az érintett vállalkozások az összefonódást megszüntessék vagy a határozatában előírt helyreállító intézkedéseket megtegyék.

Az a) és b) pontban említett intézkedések a (3) bekezdés c) pontja szerinti határozatban vagy külön határozatban is elrendelhetők.

A Bizottság az a) vagy b) pontban említett intézkedések bármelyikét elfogadhatja, ha megállapítja, hogy az összefonódást a (3) bekezdés a) pontja alapján hozott olyan határozat megsértésével hajtották végre, amely megállapította, hogy a kötelezettségvállalások hiányában az összefonódás megfelelne a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott kritériumnak.

(7)A Bizottság a 10. cikk szerint ideiglenes intézkedéseket hozhat, amennyiben:

a)az összefonódást a 19. cikk megsértésével hajtották végre;

b)az összefonódást e cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozat megsértésével hajtották végre.

25. cikk

Az összefonódásokra alkalmazandó pénzbírság és kényszerítő bírság

(1)A Bizottság a 15. cikkben foglaltak szerint pénzbírságot és kényszerítő bírságot szabhat ki.

(2)Ezen túlmenően a Bizottság határozat útján az érintett vállalkozásokat az előző üzleti évben elért teljes árbevételük 1 %-át meg nem haladó pénzbírsággal sújthatja, amennyiben azok szándékosan vagy gondatlanságból valótlan vagy megtévesztő információt szolgáltatnak a 19. cikk szerinti bejelentésben vagy annak kiegészítésében.

(3)A Bizottság határozat útján az érintett vállalkozásokat az előző üzleti évben elért teljes árbevételük 10 %-át meg nem haladó pénzbírsággal sújthatja, amennyiben azok szándékosan vagy gondatlanságból:

a)nem jelentik be a bejelentési kötelezettség alá tartozó összefonódást annak végrehajtását megelőzően a 19. cikknek megfelelően, kivéve, ha erre a 23. cikk kifejezetten felhatalmazza őket;

b)a bejelentett összefonódást a 23. cikket megsértve valósítják meg;

c)a 24. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerint tiltott, bejelentett összefonódást hajtanak végre.

4. fejezet: Közbeszerzési eljárások

26. cikk

A belső piac torzulásai a közbeszerzési eljárások külföldi támogatása miatt

A közbeszerzési eljárás torzulását okozó vagy ennek kockázatával járó külföldi támogatás alatt olyan külföldi támogatást kell érteni, amely lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy az érintett építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás tekintetében indokolatlanul előnyös ajánlatot nyújtson be. Annak értékelése, hogy a 3. cikk értelmében fennáll-e torzulás a belső piacon, továbbá hogy az ajánlat indokolatlanul előnyös-e az építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások tekintetében, az érintett közbeszerzési eljárásra korlátozódik. Az értékelés során csak a bejelentést megelőző három évben nyújtott külföldi támogatások vehetők figyelembe.

27. cikk

A közbeszerzési eljárások határozása és az azokra vonatkozó bejelentési határérték

(1)A 28. cikk alkalmazásában közbeszerzési eljárás:

a)a 2014/24/EU és a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben rögzített, bármilyen típusú odaítélési eljárás, amely a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában meghatározott közbeszerzési szerződés megkötésére, vagy a 2014/25/EU irányelv 2. cikkének (1) pontjában meghatározott árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés megkötésére irányul;

b)a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkének 1. pontja szerinti építési vagy szolgáltatási koncesszió odaítélésére irányuló eljárás;

c)a 2014/23/EU irányelv 10. cikke (4) bekezdésének a) pontjában, a 2014/24/EU irányelv 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a 2014/25/EU irányelv 20. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett szerződések odaítélési eljárásai.

(2)A 28. cikk alkalmazásában egy uniós közbeszerzési eljárásban akkor jelentendő be egy külföldi pénzügyi hozzájárulás, ha az adott közbeszerzés becsült értéke eléri vagy meghaladja a 250 millió EUR-t.

(3)A 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 49 hatálya alá tartozó odaítélési eljárások nem tartoznak e fejezet hatálya alá.

(4)E fejezet alkalmazásában az „ajánlatkérő szervnek” a 2014/23/EU irányelv 6. cikke, a 2014/24/EU irányelv 2. cikkének (1) bekezdése és a 2014/25/EU irányelv 3. cikke szerinti fogalma, valamint és a „közszolgáltató ajánlatkérőnek” a 2014/23/EU irányelv 7. cikke és 2014/25/EU irányelv 4. cikke szerinti fogalma alkalmazandó.

28. cikk

A külföldi pénzügyi hozzájárulások előzetes bejelentése közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben

(1)Az ajánlat vagy a közbeszerzési eljárásra vonatkozó részvételi jelentkezés benyújtásakor a vállalkozások az ajánlatkérő szervnél vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnél bejelentik az értesítést megelőző három évben kapott valamennyi külföldi pénzügyi hozzájárulást, vagy nyilatkozatban erősítik meg, hogy a megelőző három évben nem részesültek külföldi pénzügyi hozzájárulásban. A szerződés nem ítélhető oda olyan vállalkozásnak, amely nem nyújt be ilyen információt vagy nyilatkozatot.

(2)A külföldi pénzügyi hozzájárulások e bekezdés szerinti bejelentési kötelezettsége kiterjed a gazdasági szereplőkre, a gazdasági szereplők azon csoportjaira, amelyeket a 2014/23/EU irányelv 26. cikkének (2) bekezdése, a 2014/24/EU irányelv 19. cikkének (2) bekezdése és a 2014/25/EU irányelv 37. cikkének (2) bekezdése említ, valamint a fő alvállalkozókra és a fő beszállítókra. Fő alvállalkozónak vagy fő beszállítónak minősül az a szervezet, amelynek részvétele a szerződés teljesítésének kulcsfontosságú elemeit biztosítja, és minden olyan szervezet, amely hozzájárulásának gazdasági részesedése meghaladja a szerződés becsült értékének 30 %-át.

(3)Gazdasági szereplők csoportjai, fő alvállalkozók és fő beszállítók esetében a vezető gazdasági szereplő gondoskodik a bejelentésről.

(4)Az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő haladéktalanul továbbítja a bejelentést a Bizottságnak.

(5)Amennyiben az (1) bekezdésben említett vállalkozás, gazdasági szereplők vagy gazdasági szereplői csoportok elmulasztják bejelenteni a külföldi pénzügyi hozzájárulást, vagy amennyiben a bejelentést nem továbbítják a Bizottságnak, a Bizottság felülvizsgálatot kezdeményezhet.

(6)Amennyiben a Bizottság gyanúja szerint egy vállalkozás az ajánlat vagy a közbeszerzési eljárásra vonatkozó részvételi jelentkezés benyújtását megelőző három évben külföldi támogatásban részesülhetett, a szerződés odaítélését megelőzően bármikor bejelentést kérhet a vállalkozás által bármely olyan közbeszerzési eljárásban kapott külföldi pénzügyi hozzájárulásról, amely a 27. cikk (2) bekezdése szerint nem tartozik bejelentési kötelezettség alá, vagy amely e cikk (5) bekezdésének hatálya alá tartozik. Amennyiben a Bizottság az ilyen pénzügyi hozzájárulás bejelentését kérte, akkor az a közbeszerzési eljárás során bejelentési kötelezettség alá tartozó külföldi pénzügyi hozzájárulásnak minősül.

29. cikk

A közbeszerzési eljárások keretében bejelentett pénzügyi hozzájárulások előzetes felülvizsgálatára és részletes vizsgálatára vonatkozó eljárási szabályok

(1)A 8. cikk, a 9. cikk (1), (3) és (4) bekezdése, a 11., 12., 13., 14., 16. és 22. cikk a közbeszerzési eljárások keretében bejelentett pénzügyi hozzájárulások esetében alkalmazandó.

(2)A Bizottság a bejelentés kézhezvételétől számított 60 napon belül elvégzi az előzetes felülvizsgálatot.

(3)A Bizottság az előzetes felülvizsgálat befejezésére rendelkezésre álló határidőn belül határoz arról, hogy kezdeményez-e részletes vizsgálatot, és erről haladéktalanul tájékoztatja az érintett vállalkozást és az ajánlatkérő szervet vagy a közszolgáltató ajánlatkérőt.

(4)A Bizottság a részletes vizsgálatot lezáró határozatot a bejelentés kézhezvételétől számított 200 napon belül hozhatja meg. Rendkívüli körülmények között ez a határidő az érintett ajánlatkérő szervvel vagy közszolgáltató ajánlatkérővel folytatott konzultációt követően meghosszabbítható.

30. cikk

Bizottsági határozatok

(1)Amennyiben részletes vizsgálatot követően a Bizottság megállapítja, hogy egy vállalkozás olyan külföldi támogatásban részesül, amely a 3–5. cikk értelmében torzítja a belső piacot, és amennyiben az érintett vállalkozás olyan kötelezettségvállalásokat ajánl fel, amelyek teljes mértékben és hatékonyan korrigálják a belső piac torzulását, a 9. cikk (3) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatot fogad el. Az 5. cikk szerinti értékelés nem eredményezheti a vállalkozás által benyújtott eredeti ajánlat uniós joggal összeegyeztethetetlen módosítását.

(2)Amennyiben a vállalkozás nem ajánl fel kötelezettségvállalásokat, vagy a Bizottság nem tartja megfelelőnek és elégségesnek az (1) bekezdésben említett kötelezettségvállalásokat a torzulás teljes és hatékony megszüntetéséhez, a Bizottság határozatot fogad el, amely megtiltja a szerződés érintett vállalkozásnak történő odaítélését (a továbbiakban: a szerződés odaítélését tiltó határozat).

(3)Amennyiben részletes vizsgálatot követően a Bizottság nem állapítja meg, hogy egy vállalkozás olyan külföldi támogatásban részesül, amely torzítja a belső piacot, a 9. cikk (4) bekezdése szerinti határozatot fogad el.

31. cikk

Bejelentéssel és az odaítélés felfüggesztésével járó közbeszerzési eljárások értékelése

(1)Az előzetes felülvizsgálat és a részletes vizsgálat során a közbeszerzési eljárás keretében benyújtott ajánlatok értékelése folytatódhat. A szerződés nem ítélhető oda a 29. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt.

(2)Amennyiben a Bizottság a 29. cikk (3) bekezdése alapján részletes vizsgálat megindításáról határoz, a szerződés nem ítélhető oda a 28. cikk szerinti bejelentést benyújtó vállalkozásnak mindaddig, amíg a Bizottság nem hoz a 30. cikk (3) bekezdése szerinti határozatot, vagy amíg a 29. cikk (4) bekezdésében meghatározott határidő le nem jár. Ha a Bizottság e határidőn belül nem hoz határozatot, a szerződés odaítélhető bármely vállalkozásnak, beleértve a bejelentést benyújtó vállalkozást is.

(3)A szerződés csak akkor ítélhető oda olyan vállalkozásnak, amely a Bizottság 30. cikkben említett határozathozatala vagy a 29. cikk (4) bekezdésében megállapított határidő lejárta előtt a 28. cikk szerinti nyilatkozatot nyújt be, ha a pályázatok értékelése azt állapítja meg, hogy az adott vállalkozás nyújtotta be a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot.

(4)Amennyiben a Bizottság a 30. cikk (2) bekezdése alapján határozatot hoz a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlattal kapcsolatban, a szerződés odaítélhető annak a vállalkozásnak, amely a következő legjobb olyan ajánlatot nyújtotta be, és amelyre nem vonatkozik a 30. cikk (2) bekezdése szerinti határozat.

(5)Amennyiben a Bizottság a 30. cikk (1) vagy (3) bekezdése szerint határozatot hoz, a szerződés odaítélhető a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot benyújtó bármely vállalkozásnak, beleértve adott esetben a 28. cikk szerinti bejelentést benyújtó vállalkozást vagy vállalkozásokat is.

(6)Az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő minden esetben tájékoztatja a Bizottságot a közbeszerzési eljárás eredményével kapcsolatban hozott határozatáról.

(7)A közbeszerzést szabályozó elveket – beleértve az arányosságot, a megkülönböztetésmentességet, az egyenlő bánásmódot és az átláthatóságot – a közbeszerzési eljárásban részt vevő valamennyi vállalkozás tekintetében érvényesíteni kell. A külföldi támogatások e rendelet szerinti vizsgálata nem eredményezheti azt, hogy az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő az érintett vállalkozást az említett elveket sértő módon kezelje.

(8)Mindegyik időszak a bejelentés kézhezvételét, illetve a vonatkozó bizottsági határozat elfogadását követő munkanapon kezdődik.

32. cikk

A pénzügyi hozzájárulásokra közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben alkalmazandó pénzbírság és kényszerítő bírság

(1)A Bizottság a 15. cikkben foglaltak szerint pénzbírságot és kényszerítő bírságot szabhat ki.

(2)Ezen túlmenően a Bizottság határozat útján az érintett vállalkozásokat az előző üzleti évben elért teljes árbevételük 1 %-át meg nem haladó pénzbírsággal sújthatja, amennyiben azok szándékosan vagy gondatlanságból valótlan vagy megtévesztő információt szolgáltatnak a 28. cikk szerinti bejelentésben vagy annak kiegészítésében.

(3)A Bizottság határozat útján az érintett vállalkozásokat az előző üzleti évben elért teljes árbevételük 10 %-át meg nem haladó pénzbírsággal sújthatja, amennyiben azok a közbeszerzési eljárás során szándékosan vagy gondatlanságból elmulasztják a támogatás 28. cikk szerinti bejelentését.

5. fejezet: Közös eljárási rendelkezések

33. cikk

Az eljárások közötti kapcsolat

(1)A 19. cikk szerint egy összefonódással összefüggésben bejelentett pénzügyi hozzájárulás releváns lehet egy másik gazdasági tevékenység szempontjából is, és azzal összefüggésben újra értékelhető.

(2)A 28. cikk szerint egy közbeszerzési eljárással összefüggésben bejelentett pénzügyi hozzájárulás releváns lehet egy másik gazdasági tevékenység szempontjából is, és azzal összefüggésben újra értékelhető.

34. cikk

A piac vizsgálata

(1)Amennyiben a rendelkezésre álló információk alapján megalapozott gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy egy adott ágazatban, egy adott gazdasági tevékenységtípussal összefüggésben vagy egy adott támogatási eszköz alapján nyújtott külföldi támogatások torzíthatják a belső piacot, a Bizottság vizsgálhatja a piacot az adott ágazatra, az adott gazdasági tevékenységtípusra, vagy az adott támogatási eszköz használatára vonatkozóan. A piacvizsgálat során a Bizottság felkérheti az érintett vállalkozásokat vagy vállalkozások társulásait, hogy adják meg a szükséges információkat, és elvégezheti a szükséges ellenőrzéseket. A Bizottság az érintett tagállamot vagy harmadik országot is felkérheti, hogy bocsásson rendelkezésre információkat.

(2)A Bizottság jelentést tehet közzé az egyes ágazatokra, a gazdasági tevékenység egyes típusaira vagy egyes támogatási eszközökre vonatkozó piacvizsgálat eredményeiről, és felkérheti az érdekelt feleket észrevételeik megtételére.

(3)A Bizottság az e rendelet szerinti eljárások keretében felhasználhatja az ilyen piacvizsgálatok során szerzett információkat.

(4)Ennek kapcsán e rendelet 11., 12. 13. és 15. cikke alkalmazandó.

35. cikk

Elévülési idők

(1)A Bizottság 9. cikk szerinti hatásköreire tízéves elévülési idő vonatkozik, amely azon a napon kezdődik, amikor az érintett vállalkozásnak külföldi támogatást nyújtanak. A Bizottság által a 8., 11., 12. vagy 13. cikk alapján külföldi támogatással kapcsolatban hozott intézkedések megszakítják az elévülési időt. Az elévülési idő minden egyes megszakítást követően újrakezdődik.

(2)A Bizottság 15., 25. és 32. cikk szerinti pénzbírságok és kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó hatásköreire hároméves elévülési idő vonatkozik, amely azon a napon kezdődik, amikor a 15., 25. és 32. cikkben említett jogsértésre sor került. Folyamatos vagy ismétlődő jogsértések esetében az elévülési idő a jogsértés megszűnésének napján kezdődik. A Bizottság által a 15., 25. vagy 32. cikkben említett jogsértéssel kapcsolatban hozott intézkedések megszakítják a pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó elévülési időt. Az elévülési idő minden egyes megszakítást követően újrakezdődik.

(3)A Bizottság 15., 25. és 32. cikk szerinti pénzbírságok és kényszerítő bírságok kiszabásáról szóló határozatok végrehajtására vonatkozó hatásköreire ötéves elévülési idő vonatkozik, amely azon a napon kezdődik, amikor a pénzbírságok és kényszerítő bírságok kiszabásáról szóló bizottsági határozatot meghozták. A Bizottság vagy a Bizottság kérésére eljáró tagállam által a pénzbírság vagy kényszerítő bírság megfizetésének végrehajtása érdekében hozott intézkedések megszakítják az elévülési időt. Az elévülési idő minden egyes megszakítást követően újrakezdődik.

36. cikk

A határozatok közzététele

(1)A Bizottság összefoglaló értesítést tesz közzé a 8. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott határozatokról.

(2)A Bizottság a 9. cikk (2), (3) és (4) bekezdése, a 24. cikk (3) bekezdése és a 30. cikk (1), (2) és (3) bekezdése alapján elfogadott határozatokat közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)Az összefoglaló értesítések és határozatok közzététele során a Bizottság figyelembe veszi a vállalkozások üzleti titkaik és egyéb bizalmas információik védelméhez fűződő jogos érdekeit.

37. cikk

A határozatok címzettjei

(1)A 8. cikk, a 9. cikk, a 15. cikk, a 24. cikk (3) bekezdése, a 25. cikk, a 30. cikk (1) bekezdése és a 32. cikk alapján elfogadott határozatoknak az érintett vállalkozások vagy vállalkozások társulásai a címzettjei. A Bizottság haladéktalanul értesíti a címzettet a határozatról, és lehetőséget ad a címzettnek, hogy jelezze a Bizottságnak, hogy mely információkat tekinti bizalmasnak. A Bizottság az érintett ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő rendelkezésére bocsátja a közbeszerzési eljárásban részt vevő vállalkozásnak címzett bizottsági határozat egy példányát.

(2)A 30. cikk (2) és (3) bekezdése alapján elfogadott határozatoknak az érintett ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő a címzettje. Annak a vállalkozásnak, amelynek a részére nem ítélhető oda a közbeszerzési szerződés, a Bizottság megküldi az erről szóló határozat egy példányát.

38. cikk

Közzététel és védelemhez való jog

(1)A Bizottság a 9. cikk, a 15. cikk, a 24. cikk (3) bekezdésének c) pontja, a 25. cikk, a 30. cikk (2) bekezdése vagy a 32. cikk szerinti határozat elfogadása előtt lehetőséget biztosít az érintett vállalkozásnak arra, hogy a Bizottság határozatának alapjául szolgáló indokokkal kapcsolatban észrevételeket tegyen.

(2)A Bizottság határozatát kizárólag olyan indokokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az érintett vállalkozások lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére.

39. cikk

Szakmai titoktartás

(1)Az e rendelet alapján megszerzett információk csak arra a célra használhatók fel, amelyre azokat beszerezték.

(2)A Bizottság, annak tisztviselői és a Bizottság felügyelete alatt dolgozó egyéb személyek nem hozhatják nyilvánosságra az e rendelet alapján tudomásukra jutott, szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó információkat.

(3)Az (1) és (2) bekezdés nem tiltja olyan statisztikák és jelentések közzétételét, amelyek nem tartalmaznak konkrét vállalkozások vagy vállalkozások társulásai azonosítását lehetővé tevő információkat.

6. fejezet: Más jogi eszközökkel való kapcsolat

40. cikk

Más jogi eszközökkel való kapcsolat

(1)Ez a rendelet nem érinti a Szerződés 101., 102., 106., 107. és 108. cikkének, valamint az 1/2003/EK tanácsi rendeletnek 50 és a 139/2004/EK tanácsi rendeletnek 51 az alkalmazását.

(2)Ez a rendelet nem érinti a 2016. június 8-i (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet 52 alkalmazását.

(3)Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet 53 alkalmazását.

(4)Ez a rendelet elsőbbséget élvez az (EU) 2016/1035 európai parlamenti és tanácsi rendelettel szemben mindaddig, amíg az említett rendeletet a 18. cikkének megfelelően alkalmazandóvá válik. Amennyiben az említett időpontot követően egy külföldi támogatás mind az (EU) 2016/1035 rendelet, mind e rendelet alkalmazási körébe beletartozik, az (EU) 2016/1035 rendelet élvez elsőbbséget. E rendelet közbeszerzésre és összefonódásokra vonatkozó rendelkezései azonban elsőbbséget élveznek az (EU) 2016/1035 rendelettel szemben.

(5)Ez a rendelet elsőbbséget élvez a 4057/86/EGK tanácsi rendelettel szemben.

(6)Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2019/712 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazását. A jelen rendelet 18. cikkében meghatározott bejelentési kötelezettség alá tartozó, a légi fuvarozókat érintő összefonódásokra a 3. fejezet rendelkezései vonatkoznak. A jelen rendelet 27. cikkében meghatározott, légi fuvarozókat érintő közbeszerzési eljárásokra a 4. fejezet rendelkezései vonatkoznak.

(7)E rendelet alapján nem folytatható le olyan vizsgálat, illetve nem vezethető be vagy tartható fenn olyan intézkedés, amely ellentétes az Unióra bármely vonatkozó nemzetközi megállapodás alapján háruló kötelezettségekkel. E rendelet értelmében különösen nem hozható olyan intézkedés, amely a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 32. cikkének (1) bekezdése értelmében vett, támogatással szembeni egyedi fellépésnek minősülne. Ez a rendelet nem akadályozza az Uniót a nemzetközi megállapodásokból fakadó jogainak gyakorlásában vagy kötelezettségeinek teljesítésében.

7. fejezet: Átmeneti és záró rendelkezések

41. cikk

A határozatokkal kapcsolatos bizottsági eljárásrend

A 9. cikk, a 24. cikk (3) bekezdése és a 30. cikk szerinti határozatokat a 43. cikk (2) bekezdése szerinti tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

42. cikk

A végrehajtási jogi aktusokkal kapcsolatos bizottsági eljárásrend

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak tekintetében:

a)a 19. cikk szerinti, az összefonódásokra vonatkozó bejelentések formája, tartalma és eljárási részletei;

b)a 28. cikk szerinti, a közbeszerzési eljárásokban a külföldi pénzügyi hozzájárulásokról szóló bejelentések formája, tartalma és eljárási részletei;

c)a 38. cikk szerinti közzététel részletei;

d)az átláthatósági követelmények formai, tartalmi és eljárási részletei;

e)a határidők számításának részletes szabályai;

f)a 30. cikk szerinti kötelezettségvállalási javaslatokra vonatkozó feltételek és határidők;

g)a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos vizsgálatokra vonatkozó, a 28., 29., 30. és 31. cikkben említett eljárási lépések részletes szabályai.

(2)Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 43. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

43. cikk

A bizottság

(1)A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az erre a bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

44. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következő célból:

a)a 18. és 27. cikkben meghatározott bejelentési határértékek módosítása a Bizottság e rendelet alkalmazásának első öt évében folytatott gyakorlatának fényében, az alkalmazás hatékonyságának figyelembevételével;

b)az érintett vállalkozások egyes csoportjainak mentesítése a 19. és 28. cikk szerinti bejelentési kötelezettség alól, figyelemmel a Bizottságnak az e rendelet alkalmazásának első öt évében folytatott gyakorlatára, amennyiben ez a gyakorlat lehetővé teszi azon gazdasági tevékenységek azonosítását, amelyek esetében a külföldi támogatások valószínűleg nem torzítják a belső piacot;

c)a 24. és 29. cikkben a felülvizsgálatra és a részletes vizsgálatokra meghatározott határidők módosítása.

(2)Az (1) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 45. cikknek megfelelően kell elfogadni.

45. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit e cikk tartalmazza.

(2)A Bizottságnak a 44. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól e rendelet hatálybalépésének időpontját követő két évvel kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 44. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(6)A 44. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

46. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság legkésőbb e rendelet hatálybalépését követő öt éven belül jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, és ehhez – amennyiben a Bizottság szükségesnek tartja – megfelelő jogalkotási javaslatokat fűz.

47. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)Ezt a rendeletet az alkalmazás kezdőnapját megelőző tíz évben nyújtott külföldi támogatásokra kell alkalmazni, amennyiben az ilyen külföldi támogatások e rendelet alkalmazásának megkezdését követően torzítják a belső piacot.

(2)Ezt a rendeletet az e rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőző három évben nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulásokra kell alkalmazni, amennyiben az ilyen külföldi pénzügyi hozzájárulásokat az összefonódást bejelentő vagy az e rendelet szerinti közbeszerzési eljárással összefüggésben pénzügyi hozzájárulásokat bejelentő vállalkozásnak nyújtották.

(3)Ez a rendelet nem alkalmazható olyan összefonódásokra, amelyekre vonatkozóan a rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőzően kötötték meg a megállapodást, jelentették be a nyilvános ajánlatot, került sor az irányítást megalapozó részesedés megszerzésére.

(4)Ez a rendelet nem alkalmazandó a rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt indított közbeszerzési eljárásokra.

48. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás kezdőnapja

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [dátum: hat hónappal a hatálybalépést követően]-tól/től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

☒ új intézkedés 

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 54  

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pont értelmében „az uniós részvételből adódó többletérték” az az uniós részvételből adódó érték, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

–◻    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

☒ határozatlan időtartam

–beindítási időszak: 2022-től 2025-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 55

☒ Bizottság általi közvetlen irányítás

–☒ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén, kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

–

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés:

–☒    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

–◻    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

–◻    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

A javaslat/kezdeményezés:

–☒    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást

–◻    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre

–☒    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–☒    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve ◻    

millió EUR (három tizedesjegyig)

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    Kereskedelmi Főigazgatóság: Statisztikai útmutató, 2020. augusztus, kivéve az EU-n belüli kereskedelmet; https://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2013/may/tradoc_151348.pdf  

(2)    A Bizottság jelentése „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia végrehajtásáról – Progresszív kereskedelempolitika kialakítása a globalizáció előnyünkre fordítása érdekében (COM(2017) 491 final).

(3)    Eurostat, külföldi leányvállalatokra vonatkozó statisztikák (FATS) – A vállalkozások külföldi irányítása gazdasági tevékenységenként és néhány érintett ország (2008-tól) [fats_g1a_08]. A 100 000 vállalkozás az Egyesült Királysággal együtt értendő, amely az EU-28 része volt. Az előzetes adatok azt mutatják, hogy ez az adat valószínűleg nem fog jelentősen megváltozni a 27 tagú EU-ban. 2018-ban a becslések szerint a 27 tagú EU-ban 84 000 vállalkozás volt külföldi gazdálkodó egységek tulajdonában (az Egyesült Királyság nélkül), míg 2015–2017-ben az EU-27 országaiban mintegy 18 000 vállalkozás volt egyesült királysági tulajdonban.

(4)    Az „Üdvözöljük a közvetlen külföldi befektetéseket, ugyanakkor biztosítjuk alapvető érdekeink védelmét” című bizottsági közleményhez kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentum az EU-ban végrehajtott közvetlen külföldi tőkebefektetésekről (SWD(2019) 108 final, 2017. szeptember 13.).

(5)    A Bizottság közleménye – Új európai iparstratégia (COM(2020) 102 final) 2021-ben frissített szövegváltozata. Lásd még: A Bizottság közleménye – Az európai gazdasági és pénzügyi rendszer: a nyitottság, az erő és a rezidencia előmozdítása (COM(2021) 32 final).

(6)    A Bizottság közleménye – Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért (COM(2020) 456 final). Lásd még: A Bizottság közleménye – Az európai gazdasági és pénzügyi rendszer: a nyitottság, az erő és a rezidencia előmozdítása (COM(2021) 32 final).

(7)    A Bizottság közleménye – A kereskedelempolitika felülvizsgálata – Nyitott, fenntartható és határozott kereskedelempolitika (COM(2021) 66 final).

(8)    Az Európai Számvevőszék egy közelmúltbeli jelentése megállapítja, hogy a kínai állam által nyújtott egyes támogatások állami támogatásnak minősülnének, ha azokat valamely uniós tagállam nyújtaná, és megjegyzi, hogy „az eltérő bánásmód torzíthatja a versenyt az EU belső piacán”; Európai Számvevőszék: „Az Unió válasza Kína államilag vezérelt beruházási stratégiájára” (03. sz. áttekintés, 2020.);    
https://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/RW20_03/RW_EU_response_to_China_HU.pdf

(9)    Európai Bizottság: Stratégiai dokumentum – A WTO korszerűsítése (2018. szeptember).

(10)    Japán, az Egyesült Államok és az Európai Unió kereskedelmi minisztereinek háromoldalú találkozóján elfogadott együttes nyilatkozat (Washington, D.C., 2020. január 14.).

(11)    A Bizottság közleménye – A kereskedelempolitika felülvizsgálata – Nyitott, fenntartható és határozott kereskedelempolitika (COM(2021) 66 final), melléklet.

(12)    Új európai iparstratégia (COM(2020) 102 final) 2021-ben frissített szövegváltozata.

(13)    Fehér könyv a külföldi támogatások tekintetében az egyenlő versenyfeltételek biztosításáról (COM(2020) 253 final).

(14)    Hollandia azt javasolta, hogy a külföldi támogatásban részesülő, vagy nem uniós piacon szabályozatlan erőfölénnyel rendelkező vállalkozásokat célozzák meg az esetlegesen zavart okozó magatartás megelőzése érdekében;    
https://www.permanentrepresentations.nl/documents/publications/2019/12/09/non-paper-on-level-playing-field Franciaország, Németország, Olaszország és Lengyelország az uniós versenyszabályok kiigazítását kérte, különösen a külföldi állami támogatás és a védett piacok által okozott esetleges torzulások figyelembevétele érdekében;    
https://g8fip1kplyr33r3krz5b97d1-wpengine.netdna-ssl.com/wp-content/uploads/2020/02/Letter-to-Vestager.pdf

(15)    A Monopóliumok Bizottságának XXIII. sz. kétéves jelentése („Verseny 2020”);    
https://www.monopolkommission.de/images/HG23/Main_Report_XXIII_Chinese_state_capitalism.pdf  

(16)    Az Európai Unió Tanácsa: Következtetések az egységes piac elmélyítéséről az erőteljes helyreállítás és a versenyképes, fenntartható Európa érdekében (2020. szeptember 11.);    
https://www.consilium.europa.eu/media/45641/council-conclusions-on-a-deepened-single-market-for-a-strong-recovery-and-a-competitive-sustainable-europa.pdf  

(17)    Az Európai Tanács rendkívüli ülése (2020. október 1–2.) – Következtetések (2020. október 2.);    
https://www.consilium.europa.eu/media/45921/021020-euco-final-conclusions-hu.pdf  

(18)    Európai Parlament: Jelentés a versenypolitikáról – 2019. évi éves jelentés (A9-0022/2020; 2020.2.25.);    
https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/A-9-2020-0022_HU.pdf  

(19)    Levél az uniós távközlési és kereskedelmi minisztereknek, valamint Breton, Vestager és Dombrovskis biztosoknak (2020.10.14.);    
https://reinhardbuetikofer.eu/2020/10/14/letter-to-eu-telecom-and-trade-ministers-and-to-european-commissioners-thierry-breton-margrethe-vestager-and-valdis-dombrovskis/

(20)    Az EUMSZ 101. és 102. cikke.

(21)    A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28, 243. o.).Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).

(23)

   Módosított javaslat (2016. január 29.) – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a harmadik országbeli áruknak és szolgáltatásoknak az Unió belső közbeszerzési piacához való hozzáféréséről, valamint az uniós áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról (COM(2016) 34 final). Ezt a javaslatot a Tanács jelenleg tárgyalja.

(24)    A Bizottság és az Európai Tanács 2019. márciusi, a megbeszélések folytatására vonatkozó felhívását követően a társjogalkotók jelenleg konstruktív megbeszéléseket folytatnak az IPI-ről a Bizottság 2016. évi módosított jogalkotási javaslata alapján.

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1037 rendelete az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (HL L 176., 2016.6.30., 55. o.).

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/452 rendelete (2019. március 19.) az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról (HL L 79I., 2019.3.21., 1. o.).

(27)    E területek az (EU) 2016/1035 rendelet (ez a rendelet azonban nem alkalmazandó, ha nem teljesülnek a 18. cikkben foglalt feltételek), az 1008/2008/EK rendelet és az (EU) 2019/712 rendelet hatálya alá tartoznak.

(28)    Többek között Hollandia, Franciaország, Németország, Lengyelország és Olaszország.

(29)    Lásd például Hollandia, Franciaország, Németország, Lengyelország és Olaszország fent említett észrevételeit.

(30)    E konzultációk eredményeinek részletes áttekintése a hatásvizsgálat 2. és 6. mellékletében található.

(31)     https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12621-Kereskedelem-es-beruhazas-a-kulfoldi-tamogatasok-piactorzito-hatasainak-kezelese_hu

(32)     https://ec.europa.eu/competition/international/overview/foreign_subsidies.html

(33)    Lásd a 15. lábjegyzetet.

(34)    A Monopóliumok Bizottságának XXIII. sz. kétéves jelentése („Verseny 2020”);    
https://www.monopolkommission.de/images/HG23/Main_Report_XXIII_Chinese_state_capitalism.pdf  Mercator Institute for China Studies (MERICS): Made in China 2025: The making of a high-tech superpower and consequences for industrial countries (Egy csúcstechnológiai szuperhatalom kialakítása és az ipari országokra gyakorolt következményei), MERICS Papers on China No 2 (2016, december);    
https://merics.org/sites/default/files/2020-04/Made%20in%20China%202025.pdf

(35)    Bár néhány érdekelt fél kétségeinek adott hangot a fehér könyvben ismertetett megközelítéssel kapcsolatban, az uniós érdekelt felek (tagállamok és más érdekelt felek) többsége és néhány nem uniós érdekelt fél támogatja a kezdeményezést (lásd a hatásvizsgálat 2. mellékletében és 6. mellékletében említett észrevételeket).

(36)    Lásd például Hollandia, az Európai Szolgáltatási Fórum (ESF), az Európai Félvezetőipari Szövetség (ESIA), a közbeszerzéssel foglalkozó kormányzati szakértői csoport és más érdekelt felek észrevételeit a hatásvizsgálat 2. és 6. mellékletében.

(37)    Pl. Csehország, Lengyelország, Európai Ipari Kerekasztal, Dán Iparszövetség, Bundesverband der Deutschen Industrie, Eurometaux.

(38)    Lásd még a hatásvizsgálatot (III. melléklet, 2. pont).

(39)    HL C , , . o.

(40)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).

(41)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(42)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(43)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1035 rendelete (2016. június 8.) a vízi járművekre vonatkozó káros árképzés elleni védekezésről (HL L 176., 2016.6.30., 1. o.).

(44)    A Tanács 4057/86/EGK rendelete (1986. december 22.) a tengeri fuvarozásban alkalmazott tisztességtelen árképzési gyakorlatokról (HL L 378., 1986.12.31., 14. o.).

(45)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/712 rendelete (2019. április 17.) a légi közlekedés területén zajló verseny védelméről és a 868/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 123., 2019.5.10., 4. o.).

(46)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(47)    Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(48)    A Tanács 86/635/EGK irányelve (1986. december 8.) a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.).

(49)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81//EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

(50)    A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).

(51)    A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(52)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1037 rendelete az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (HL L 176., 2016.6.30., 55. o.).

(53)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/452 rendelete (2019. március 19.) az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról (HL L 79I., 2019.3.21., 1. o.).

(54)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(55)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx

(56)    Diff. = Differenciált előirányzatok; Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(57)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(58)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(59)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(60)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(61)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(62)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(63)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(64)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.