Brüsszel, 2021.3.17.

COM(2021) 140 final

2021/0071(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Covid19-világjárvány idején a tagállamok területén jogszerűen élő és tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok számára kibocsátott interoperábilis oltási, tesztelési és gyógyultsági igazolvány (digitális zöldigazolvány) kiadásának, ellenőrzésének és elfogadásának keretrendszeréről


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezménnyel összhangban a valamely tagállamban jogszerűen élő és tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok bizonyos feltételek teljesülése esetén szabadon utazhatnak más tagállamok területén. Az Unió által kidolgozott politika, amely biztosítja, hogy a belső határok átlépésekor a személyek mentesülnek az ellenőrzés alól, tehát nemcsak az uniós polgárok, hanem az EU-n belüli utazásra jogosult harmadik országbeli állampolgárok számára is előnyös. A súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó, 2-es típusú koronavírus (SARS-CoV-2) által okozott koronavírus-betegség 2019 (a továbbiakban: Covid19) terjedésének korlátozása érdekében a tagállamok által elfogadott egyes korlátozások azonban hatással voltak e jog gyakorlására. Ezek az intézkedések gyakran a belépésre vonatkozó korlátozásokból vagy a határokon át utazókkal szemben alkalmazandó egyéb különleges kötelezettségekből – például karantén vagy önkéntes karantén letöltése, vagy az érkezés előtt és/vagy után elvégzett, a SARS-CoV-2-fertőződés kimutatására irányuló teszt elvégeztetése – álltak.

A szabad mozgásra vonatkozó korlátozások elfogadására vonatkozó, jól koordinált, kiszámítható és átlátható megközelítés biztosítása érdekében a Tanács 2020. október 13-án elfogadta a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlást, amely az Unióban jogszerűen élő és tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok helyzetével is foglalkozik 1 . Az (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlás 17. pontjával összhangban a tagállamok a más uniós tagállam veszélyes területeiről érkező személyeket karantén alá helyezhetik/önkéntes karanténra kötelezhetik és/vagy az érkezésüket megelőzően és/vagy azt követően a SARS-CoV-2-fertőződés kimutatására irányuló teszt elvégeztetésére kötelezhetik.

A különböző követelményeknek való megfelelés igazolása céljából az utazóknak különböző típusú igazoló dokumentumokat, például orvosi igazolásokat, teszteredményeket vagy nyilatkozatokat kell benyújtaniuk. Az egységesített és biztonságos formátumú dokumentumok hiánya miatt az utazók nehézségekbe ütköztek az okmányaik elfogadása során, és megtévesztő vagy hamisított okmányok bemutatásáról is érkeztek már bejelentések 2 . Ezek a problémák szükségtelen késedelmekhez és akadályokhoz vezethetnek, és nagy valószínűséggel még hangsúlyosabbá válnak, mivel egyre több európai polgárt tesztelnek, illetve oltanak be a Covid19 ellen, amiről azok igazoló dokumentumot kapnak. Az Európai Tanács foglalkozott ezzel a kérdéssel. A 2021. február 25-én és 26-án tartott nem hivatalos videokonferenciáikat 3 követően elfogadott nyilatkozatukban az Európai Tanács tagjai az oltási igazolványokra vonatkozó közös megközelítéssel kapcsolatos munka folytatására szólítottak fel.

A tagállamok egyetértenek abban, hogy az ilyen igazolványok felhasználhatók orvosi célokra, például az első és a második oltóanyagdózis közötti megfelelő nyomon követés biztosítására, valamint a későbbi emlékeztető oltás céljából. A tagállamokban folyik az oltási bizonyítványok kidolgozására irányuló munka, amelyhez gyakran felhasználják az immunizációs nyilvántartásokban rendelkezésre álló információkat.

A Bizottság az oltási igazolványok interoperabilitásának előkészítése terén az e-egészségügyi hálózat – amely az elektronikus egészségügyért felelős nemzeti hatóságokat összekötő önkéntes hálózat – keretében működik együtt a tagállamokkal. 2021. január 27-én az e-egészségügyi hálózat elfogadta az egészségügyi célú oltási igazolásról szóló iránymutatást, amelyet 2021. március 12-én aktualizáltak 4 . Ez az iránymutatás meghatározza az interoperabilitás központi elemeit, nevezetesen az oltási igazolványok minimális adatkészletét és egyedi azonosítóját. Az e-egészségügyi hálózat és az 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat 5 17. cikkével létrehozott Egészségügyi Biztonsági Bizottság szintén dolgozik a Covid19-teszteredményeket tartalmazó igazolványon 6 feltüntetendő közös, egységesített adatkészleten, a gyógyultsági igazolványokra és a vonatkozó adatkészletekre vonatkozó iránymutatáson, valamint az egészségügyi igazolványok interoperabilitására vonatkozó vázlaton 7 .

Az eddig elvégzett technikai munka alapján a Bizottság az e javaslattal párhuzamosan előterjesztett, a digitális zöldigazolványról szóló rendeletre irányuló javaslatában (COM(2021)/xxx) azt javasolja, hogy a „digitális zöldigazolvány” részeként hozzanak létre egy uniós szintű keretrendszert az oltási igazolványok EU-n belüli kiadására, ellenőrzésére és elfogadására. Ugyanakkor ennek a keretrendszernek ki kell terjednie a Covid19-világjárvány során kiadott egyéb igazolványokra is, nevezetesen a SARS-CoV-2 fertőződés negatív teszteredményét igazoló dokumentumokra, valamint az azt igazoló dokumentumokra, hogy az érintett személy felgyógyult a SARS-CoV-2 vírus által okozott korábbi betegségből. Ez lehetővé teszi, hogy azok a személyek, akik nem részesültek/még nem részesülhettek védőoltásban, szintén élvezhessék egy ilyen interoperábilis keretrendszer előnyeit, és ezáltal könnyebben utazhassanak. Így például a gyermekek számára, akik egyelőre nem kaphatnak Covid19 elleni védőoltást, lehetővé kell tenni, hogy olyan tesztelési vagy gyógyultsági igazolványt kapjanak, amelyet a nevükben szüleik is megkaphatnának.

A digitális zöldigazolványról szóló rendeletre irányuló javaslatban (COM(2021)/xxx) meghatározott keretrendszer az uniós polgárokra vagy azok – adott esetben harmadik országbeli állampolgár – családtagjaira alkalmazandó. E javaslat célja annak biztosítása, hogy ugyanez a keretrendszer vonatkozzon azokra a harmadik országbeli állampolgárokra is, akik jogszerűen tartózkodnak valamely uniós tagállam területén, és akik az uniós joggal összhangban jogosultak egy másik tagállamba utazni.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 77. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében az Unió által kialakított politikák meghatározzák azokat a feltételek, amelyek mellett harmadik országok állampolgárai rövid ideig szabadon mozoghatnak az Unión belül. A tagállamok által a Covid19-világjárvány terjedésének korlátozása érdekében elfogadott egyes intézkedések azonban hatással voltak az Unióban jogszerűen élő és tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok Unión belüli szabad mozgására. Ezek az intézkedések gyakran olyan belépési korlátozásokból vagy egyéb különös követelményekből álltak – ideértve a karantén/önkéntes karantén letöltését, vagy az érkezés előtt és/vagy után elvégzett, a Covid19-fertőződés kimutatására irányuló teszt elvégeztetését –, amelyek különösen nagy hatást gyakoroltak a határ menti régiókban élő és a határokat a mindennapi életvitelük részeként, munka, oktatás, egészségügyi ellátás, bevásárlás, kulturális és szabadidős tevékenységek céljából átlépő személyekre.

Az (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlás összehangolt megközelítést alakított ki a következő kulcsfontosságú kérdésekben: közös kritériumok és küszöbértékek alkalmazása annak eldöntésekor, hogy bevezetnek-e a szabad mozgásra vonatkozó korlátozásokat, a Covid19 terjedési kockázatának feltérképezése egy, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 8 által közzétett elfogadott színkód alapján és koordinált megközelítés azokat az intézkedéseket illetően – ha vannak ilyenek –, amelyek az adott területeken való terjedési kockázattól függően megfelelően alkalmazhatók az e területek között mozgó személyekre.

A Tanács 2020. október 30-án elfogadta a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatt a schengeni térségben alkalmazandó korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló (EU) 2020/1632 tanácsi ajánlást, amelyben azt ajánlotta a schengeni vívmányok hatálya alá tartozó tagállamoknak, hogy alkalmazzák az (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlásban meghatározott elveket, közös kritériumokat, közös küszöbértékeket és közös intézkedési keretet. A tagállamok által – amelyek közül néhány már most is mentesíti bizonyos korlátozások alól az oltási igazolvánnyal rendelkező utazókat – kifejlesztett oltási igazolványokra vonatkozó különböző műszaki megoldások közötti interoperabilitás biztosítása érdekében egységes feltételekre van szükség a Covid19-oltással, -teszteléssel, illetve a Covid19-fertőzésből való felgyógyultsággal kapcsolatos igazolványok kiállítására, ellenőrzésére és elfogadására vonatkozóan.

A „digitális zöldigazolvány” létrehozandó keretrendszerének meg kell határoznia a Covid19-oltásról, -tesztelésről, illetve a Covid19-fertőzésből való felgyógyultságról szóló igazolványok formátumát és tartalmát. A Bizottság javaslata szerint a „digitális zöldigazolvány” keretrendszerének biztosítania kell, hogy ezeket az igazolványokat interoperábilis formátumban lehessen kiadni, valamint megbízhatóan ellenőrizni lehessen, amikor az igazolvány tulajdonosa más tagállamokban mutatja be azt, ezáltal megkönnyítve az Európai Unión belüli utazást.

Az igazolványok csak a szükséges személyes adatokat tartalmazhatják. Mivel a személyes adatok érzékeny egészségügyi adatokat tartalmaznak, az igazolványok tekintetében nagyon magas szintű adatvédelmet kell biztosítani, az adatminimalizálás elveinek betartása mellett. A „digitális zöldigazolvány” keretrendszere nem írhatja elő uniós szintű adatbázis létrehozását és fenntartását, hanem lehetővé kell tennie a digitálisan aláírt interoperábilis igazolványok decentralizált ellenőrzését.

A javasolt (EU) 2021/XXX rendelet figyelembe veszi a nemzetközi szinten – például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Egyesült Nemzetek más szakosított intézményeinek égisze alatt – az oltottsági állapot dokumentálására szolgáló digitális technológiák használatára vonatkozó előírások és iránymutatások kidolgozására irányuló, folyamatban lévő erőfeszítéseket. A harmadik országokat ösztönözni kell a digitális zöldigazolvány elismerésére a nem alapvetően szükséges utazásokat érintő korlátozások alóli mentesítéskor. Ez magában foglalhatja különösen a globális szinten létrehozott technológiai rendszerek és az e rendelet céljából az Európai Unión belüli utazás megkönnyítése érdekében létrehozott rendszerek közötti interoperabilitást.

Összhang a szabályozási terület meglévő szakpolitikai rendelkezéseivel

Ez a javaslat nem érinti a schengeni szabályokat a harmadik országok állampolgáraira vonatkozó beutazási feltételek tekintetében. A javasolt rendelet semmiképpen nem értelmezhető úgy, mint amely ösztönzi vagy megkönnyíti a belső határokon történő határellenőrzés visszaállítását, amelyhez az (EU) 2016/399 rendeletben (a továbbiakban: Schengeni határellenőrzési kódex) 9 meghatározott feltételek mellett továbbra is csak végső eszközként lehet folyamodni.

A javaslat kiegészíti a Covid19-világjárvány során a szabad mozgás és utazás területén elfogadott egyéb szakpolitikai kezdeményezéseket – például az (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlást, az (EU) 2021/119 tanácsi ajánlást, az (EU) 2020/912 tanácsi ajánlást és az (EU) 2021/132 tanácsi ajánlást 10 –, és azokra épít. Az (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlás ismerteti azokat az általános elveket, amelyek alapján a tagállamoknak össze kell hangolniuk fellépéseiket, amikor a Covid19-világjárvány miatt a népegészség védelmét szolgáló intézkedéseket fogadnak el vagy alkalmaznak, az (EU) 2020/912 tanácsi ajánlás pedig felsorolja azokat a harmadik országokat, ahonnan a nem alapvetően szükséges utazásokat engedélyezni kell, valamint azokat a funkciókat és szükségleteket, amelyek esetében az alapvető fontosságú utazás a származási harmadik országtól függetlenül megengedett. A Bizottság a közeljövőben szorosan figyelemmel kíséri majd ez utóbbi ajánlás működését, és az e területen bekövetkező fejleményekkel összhangban módosításokat fog javasolni.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Ez a javaslat a Covid19-világjárványra való reagálást célzó uniós intézkedések részét képezi. Különösen az Egészségügyi Biztonsági Bizottság és az e-egészségügyi hálózat – amely az e-egészségügyért felelős nemzeti hatóságokat összekötő önkéntes hálózat – keretében végzett korábbi technikai munkára épít.

Ez a javaslat összhangban áll a harmadik országok állampolgárainak bevándorlására vonatkozó uniós politikával.

A hatályos uniós jogszabályok nem tartalmaznak rendelkezéseket az okmány tulajdonosának egészségügyi státuszát tanúsító igazolványok kiállítására, ellenőrzésére és elfogadására vonatkozóan, jóllehet a világjárvány idején az ilyen bizonyítványok bemutatása szükséges lehet az utazási jogot érintő bizonyos korlátozások alóli mentesüléshez. Ezért rendelkezéseket kell hozni az ilyen igazolványok interoperabilitásának és biztonságának biztosítása érdekében.

Ez a javaslat figyelembe veszi a nemzetközi szinten – például az Egyesült Nemzetek szakosított intézményeinek, többek között az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) az égisze alatt – a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok alapján az oltottsági állapot dokumentálására szolgáló digitális technológiák használatára vonatkozó előírások és iránymutatások kidolgozására irányuló, folyamatban lévő erőfeszítéseket. A harmadik országokat ösztönözni kell a digitális zöldigazolvány elismerésére a nem alapvetően szükséges utazásokat érintő korlátozások alóli mentesítéskor.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

Az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében az Unió megállapítja azokat a feltételeket, amely mellett harmadik országok állampolgárai rövid ideig szabadon mozoghatnak az Unión belül. Ez a rendes jogalkotási eljárás alkalmazásával történik.

A javaslat célja, hogy megkönnyítse a harmadik országbeli állampolgárok EU-n belüli utazását a Covid19-világjárvány idején azáltal, hogy közös keretrendszert hoz létre a Covid19-oltással, -teszteléssel, illetve a Covid19-fertőzésből való felgyógyultsággal kapcsolatos interoperábilis igazolványok kiadására és elfogadására vonatkozóan. Ez lehetővé tenné a valamely tagállamban jogszerűen élő és tartózkodó és a más tagállamokba való utazásra jogosult harmadik országbeli állampolgárok számára annak bizonyítását, hogy megfelelnek az úti céljuk szerinti tagállam által az uniós joggal összhangban előírt népegészségügyi követelményeknek. A javaslat célja továbbá annak biztosítása, hogy a szabad mozgást érintő, a Covid19 terjedésének megakadályozása érdekében bevezetett és jelenleg hatályban lévő korlátozásokat összehangolt módon lehessen feloldani, amint egyre több tudományos bizonyíték válik elérhetővé.

Ez a javaslat nem teszi kötelezővé a védőoltást, és nem biztosít jogot arra. Az oltási stratégiák a tagállamok hatáskörébe tartoznak.

Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

E javaslat célkitűzéseit – nevezetesen az Unión belüli utazás megkönnyítését a Covid19-világjárvány idején – az okmány tulajdonosának a Covid19 elleni beoltottságát, tesztelését, illetve a Covid19-fertőzésből való felgyógyultságát tanúsító biztonságos és interoperábilis igazolványok létrehozásával a tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok az Unió szintjén az intézkedés terjedelme vagy hatásai miatt jobban megvalósíthatók.

Az uniós szintű fellépés hiánya valószínűleg azt eredményezné, hogy a tagállamok különböző rendszereket fogadnának el, minek következtében a jogszerűen élő és tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok a szabad mozgáshoz való joguk gyakorlása során nehézségekbe ütköznének amiatt, hogy más tagállamokban elismert okmányokat állítottak ki számukra. Meg kell állapodni különösen a kibocsátott igazolványok interoperabilitásának, biztonságának és ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében alkalmazandó műszaki szabványokról.

Arányosság

Az uniós fellépés jelentős hozzáadott értéket teremthet a fent ismertetett kihívások kezeléséhez, és ez az egyetlen módja annak, hogy egy összehangolt, kompatibilis és fenntartható keret jöjjön létre.

A Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos egészségügyi igazolványokra vonatkozó egyoldalú vagy összehangolatlan intézkedések elfogadása olyan intézkedésekhez vezethet, amelyek korlátozzák az Unión belüli utazásra jogosult harmadik országbeli állampolgárok ilyen utazásra való lehetőségeit.

Az (EU) 2021/XXXX rendeletben foglalt, e javasolt rendeletre teljes mértékben alkalmazandó szabályokkal összhangban, a javasolt rendeletet a Covid19-világjárvány leküzdését követően fel kell függeszteni, mivel attól az időponttól kezdve már nem indokolt arra kötelezni a harmadik országbeli állampolgárokat, hogy az Unión belüli utazásaik során bármilyen egészségügyi okmányt mutassanak be. Ugyanakkor a rendelet ismét alkalmazhatóvá válik, amennyiben a WHO a jövőben egy újabb világjárványt jelent be a SARS-CoV-2-vírus, annak variánsa vagy bármely hasonló, járványügyi kockázatot jelentő fertőző betegség megjelenése miatt.

A jogi aktus típusának megválasztása

A rendelet biztosítja az uniós jog közvetlen, azonnali és közös végrehajtását valamennyi tagállamban.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Konzultáció az érdekelt felekkel

A javaslat figyelembe veszi a tagállamokkal rendszeres időközönként folytatott megbeszéléseket, az Egészségügyi Biztonsági Bizottság és az e-egészségügyi hálózat keretében zajló technikai eszmecseréket, a változó járványügyi helyzetről rendelkezésre álló információkat és a rendelkezésre álló releváns tudományos bizonyítékokat.

Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A javaslat az Egészségügyi Biztonsági Bizottság és az e-egészségügyi hálózat keretében folytatott technikai eszmecserékre, az ECDC által a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos járványügyi helyzetről közzétett információkra és a rendelkezésre álló releváns tudományos bizonyítékokra épül.

Hatásvizsgálat

Az ügy sürgősségére tekintettel a Bizottság hatásvizsgálatot nem végzett.

Alapjogok

E javaslat a személyes adatok, ezen belül az egészségügyi adatok kezelését vonja maga után. Hatásai érinthetik az egyének alapvető jogait, különösen a Chartának a magánélet tiszteletben tartásáról szóló 7. cikke és a személyes adatok védelméhez való jogról szóló 8. cikke tekintetében. Az egyének személyes adatainak kezelése, beleértve a személyes adatok gyűjtését, felhasználását és az azokhoz való hozzáférést, érinti a Charta szerinti magánélethez való jogot, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot. Az ezen alapvető jogokba való beavatkozást igazolni kell.

A személyes adatok védelméhez való jog tekintetében – ideértve az adatbiztonságot is – az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11 alkalmazandó. A javaslat nem tartalmaz az Unió adatvédelmi rendszerétől való eltérést, és a tagállamoknak a vonatkozó uniós adatvédelmi szabályoknak megfelelően egyértelmű szabályokat, feltételeket és szilárd biztosítékokat kell érvényesíteniük. A javasolt rendelet nem hoz létre európai adatbázist a Covid19 elleni beoltottságra, tesztelésre vagy felgyógyultságra vonatkozó adatokról. A javasolt rendelet alkalmazásában a személyes adatokat csak a kiállított igazolványban lehet feltüntetni, amelyet védeni kell a hamisítással és a manipulálással szemben.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az e kezdeményezést támogató intézkedések finanszírozását az (EU) 2021/XXX rendeletre irányuló javaslattal együtt benyújtott pénzügyi kimutatás fogja fedezni.

5.EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Nem releváns.

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javaslat 1. cikke ismerteti a javasolt rendelet tárgyát.

A 2. cikk rendelkezik a rendelet gyorsított hatálybalépéséről.

2021/0071 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Covid19-világjárvány idején a tagállamok területén jogszerűen élő és tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok számára kibocsátott interoperábilis oltási, tesztelési és gyógyultsági igazolvány (digitális zöldigazolvány) kiadásának, ellenőrzésének és elfogadásának keretrendszeréről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A schengeni vívmányok értelmében az Unió területén jogszerűen lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok, valamint azok a harmadik országbeli állampolgárok, akik jogszerűen léptek be valamely tagállam területére, az összes többi tagállam területén is szabadon mozoghatnak egy 180 napos időszakon belüli 90 napos időtartam alatt.

(2)Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója 2020. január 30-án nemzetközi horderejű népegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetnek nyilvánította a súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó, 2-es típusú koronavírus (SARS-CoV-2) által okozott koronavírus-betegség 2019-et (COVID19). 2020. március 11-én a WHO megállapította, hogy a Covid19 világjárványnak minősíthető.

(3)A tagállamok a vírus terjedésének korlátozása érdekében különböző intézkedéseket fogadtak el, amelyek közül néhány hatással volt a tagállamokba való és a tagállamok területén belüli utazás jogára. Ezek közé az intézkedések közé tartoznak például a beutazási korlátozások vagy a határokon át utazók karantén alá helyezésére vonatkozó követelmények.

(4)A Tanács 2020. október 13-án elfogadta a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlást 12 .

(5)A Tanács 2020. október 30-án elfogadta a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatt a schengeni térségben alkalmazandó korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló (EU) 2020/1632 tanácsi ajánlást 13 , amelyben azt ajánlotta a schengeni vívmányok hatálya alá tartozó tagállamoknak, hogy alkalmazzák az (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlásban meghatározott elveket, közös kritériumokat, közös küszöbértékeket és közös intézkedési keretet.

(6)Számos tagállam indított vagy tervez oltási igazolványok kiállítására irányuló kezdeményezéseket. Ahhoz azonban, hogy az ilyen igazolványokat hatékonyan lehessen felhasználni az Unión belüli, határokon átnyúló utazásokkal kapcsolatban, azoknak teljes mértékben interoperábilisnak, biztonságosnak és ellenőrizhetőnek kell lenniük. A tagállamok között közösen elfogadott megközelítésre van szükség az ilyen igazolványok tartalmára, formátumára, elveire és műszaki szabványaira vonatkozóan.

(7)Több tagállam már most is mentesíti bizonyos korlátozások alól a beoltott személyeket. Amennyiben a tagállamok a beoltottság igazolásának megléte esetén eltekintenek bizonyos, a Covid19 terjedésének megakadályozása céljából az uniós joggal összhangban bevezetett népegészségügyi korlátozások – például karantén/önkéntes karantén letöltése vagy a SARS-CoV-2-fertőződés kimutatására irányuló teszt elvégeztetése – alkalmazásától, ugyanolyan feltételek mellett kötelesek elfogadni a többi tagállam által a digitális zöldigazolványról szóló rendeletre (COM(2021)/xxx) irányuló javaslatnak megfelelően kiadott érvényes oltási igazolványt is. Az elfogadási feltételeknek azonosnak kell lenniük, ami azt jelenti, hogy például ha egy tagállam úgy ítéli meg, hogy a beadott oltóanyag egyetlen adagja elegendő, akkor ugyanígy kell eljárnia az ugyanazon oltóanyag egyetlen adagjának beadását igazoló oltási bizonyítványok tulajdonosai esetében is. Népegészségügyi okokból ezt a kötelezettséget azokra a személyekre kell korlátozni, akik a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 14 szerinti forgalombahozatali engedéllyel rendelkező Covid19-oltóanyagot kaptak. Ez nem akadályozhatja meg a tagállamokat abban, hogy emellett elfogadjanak más Covid19-oltóanyagok – ideértve például a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15 alapján valamely tagállam illetékes hatósága által kiadott forgalombahozatali engedéllyel rendelkező oltóanyagokat, az említett 2001/83/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdése alapján ideiglenesen engedélyezett oltóanyagokat vagy a WHO sürgősségi felhasználásra vonatkozó listájában szereplő oltóanyagokat – beadását tanúsító oltási igazolványokat is. A 2021. xx xx-i (EU) 2021/xxxx rendelet meghatározza a Covid19-oltásról, -tesztelésről, illetve a Covid19-fertőzésből való felgyógyultságról szóló interoperábilis igazolványok kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretét, a Covid19-világjárvány alatti szabad mozgás megkönnyítése érdekében. A rendelet az uniós polgárokra és azok harmadik országbeli állampolgárságú családtagjaira vonatkozik.

(8)A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 19., 20. és 21. cikkével összhangban az e rendelkezések hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok szabadon utazhatnak más tagállamok területén.

(9)Az ilyen utazásra jogosult harmadik országbeli állampolgárok tagállamok területén belüli utazásának megkönnyítése érdekében az (EU) 2021/xxxx rendelettel létrehozott, a Covid19-oltásról, -tesztelésről, illetve a Covid19-fertőzésből való felgyógyultságról szóló interoperábilis igazolvány kiállítására, ellenőrzésére és elfogadására vonatkozó keretrendszert az említett rendelet hatálya alá még nem tartozó harmadik országbeli állampolgárokra is alkalmazni kell, feltéve, hogy jogszerűen tartózkodnak valamely tagállam területén, és az uniós joggal összhangban jogosultak más tagállamokba utazni.

(10)Ahhoz, hogy az igazolványokat hatékonyan lehessen felhasználni a határokon átnyúló utazásokkal kapcsolatban, azoknak teljes mértékben interoperábilisnak kell lenniük.

(11)Ez a rendelet nem értelmezhető úgy, mint amely megkönnyíti vagy ösztönzi a szabad mozgásra vagy más alapvető jogokra vonatkozó utazási korlátozások elfogadását a világjárványra adott válaszként. Ezen túlmenően az (EU) 2021/xxx rendelet által létrehozott igazolványok ellenőrzésének szükségessége önmagában nem indokolhatja a belső határokon történő határellenőrzés ideiglenes visszaállítását. A belső határokon végzett ellenőrzéseknek továbbra is végső eszközként kell szolgálniuk, az (EU) 2016/399 rendeletben (Schengeni határellenőrzési kódex) 16 meghatározott különös szabályokra is figyelemmel.

(12)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ez a rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt végrehajtja-e.

(13)Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal 17 összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Jóllehet Írország nem tartozik e rendelet hatálya alá, az Unión belüli utazás megkönnyítése érdekében Írország is kiállíthat a digitális zöldigazolványra vonatkozókkal azonos követelményeknek megfelelő igazolványokat a területén jogszerűen élő és tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok számára, és a tagállamok elfogadhatják az általa kiállított ilyen igazolványokat. Írország szintén elfogadhatja a tagállamok által a területükön jogszerűen élő és tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok számára kiállított igazolványokat.

(14)Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia tekintetében ez a rendelet a 2003-as csatlakozási okmány 3. cikkének (1) bekezdése értelmében, a 2005-ös csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében, illetve a 2011-es csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányok továbbfejlesztését képezi.

(15)Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 18 1. cikkének C. pontja által említett területhez tartoznak.

(16)Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat 19 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke C. pontjában említett területhez tartoznak.

(17)Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat 20 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke C. pontjában említett területhez tartoznak.

(18)Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21 42. cikkével összhangban konzultációra került sor az európai adatvédelmi biztossal és az Európai Adatvédelmi Testülettel; véleményüket [...]-án/-én terjesztették elő.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A tagállamok az (EU) 2021/XXXX rendeletben [a digitális zöldigazolványról szóló rendelet] megállapított szabályokat alkalmazzák azokra a harmadik országbeli állampolgárokra, akik nem tartoznak az említett rendelet hatálya alá, de jogszerűen tartózkodnak a területükön és az uniós joggal összhangban jogosultak más tagállamokba utazni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről    a Tanács részéről

az elnök    az elnök

(1)    HL L 337., 2020.10.14., 3. o.
(2)     https://www.europol.europa.eu/early-warning-notification-illicit-sales-of-false-negative-covid-19-test-certificates
(3)    SN 2/21.
(4)     https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/ehealth/docs/vaccination-proof_interoperability-guidelines_en.pdf
(5)    Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2013/EU határozata (2013. október 22.) a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és a 2119/98/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 293., 2013.11.5., 1. o.).
(6)    Lásd a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/preparedness_response/docs/covid-19_rat_common-list_en.pdf
(7)    Lásd a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/ehealth/docs/trust-framework_interoperability_certificates_en.pdf
(8)     https://www.ecdc.europa.eu/en/covid-19/situation-updates/weekly-maps-coordinated-restriction-free-movement
(9)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).
(10)    A Tanács (EU) 2021/119 ajánlása (2021. február 1.) a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló (EU) 2020/1475 ajánlás módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 36., 2021.2.2., 1. o.), valamint a Tanács (EU) 2021/132 ajánlása (2021. február 2.) az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló (EU) 2020/912 ajánlás módosításáról (HL L 41., 2021.2.4., 1. o.).
(11)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(12)    HL L 337., 2020.10.14., 3. o.
(13)    A Tanács (EU) 2020/1632 ajánlása (2020. október 30.) a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatt a schengeni térségben alkalmazandó korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről (HL L 366., 2020.11.4., 25. o.).
(14)    Az Európai Parlament és a Tanács 726/2004/EK rendelete (2004. március 31.) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról (HL L 136., 2004.4.30., 1. o.).
(15)    Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).
(16)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).
(17)    A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).
(18)    A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).
(19)    A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).
(20)    A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).
(21)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).