EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.2.23.

COM(2021) 89 final

2021/0049(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Uniónak a több tagállam által együttesen indított európai metrológiai partnerségben való részvételéről

{SEC(2021) 91 final} - {SWD(2021) 35 final} - {SWD(2021) 36 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

A Horizont Európa – az új kutatási és innovációs keretprogram (2021–2027) – arra törekszik, hogy az európai partnerségeken keresztül megvalósuló társberuházások révén további magán- és közforrások mozgósításával nagyobb hatást gyakoroljon a kutatásra és innovációra. Ezek a partnerségek a tervek szerint azokon a területeken jönnek létre, ahol a kutatási és innovációs erőforrások hatálya és mértéke indokolt a Horizont Európa – különösen annak 2. pillére („Globális kihívások és az európai ipar versenyképessége”) – által megcélzott uniós prioritások megvalósításának támogatásához.

Az (EU) [XXX] európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 (a továbbiakban: a Horizont Európáról szóló rendelet) 8. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 185. és 187. cikkének megfelelő intézményesített európai partnerségek „csak akkor hajthatók végre, ha a Horizont Európa program más részei – beleértve az európai partnerségek más formáit – nem érnék el a célkitűzéseket, vagy nem váltanák ki a szükséges várt hatásokat, és ha azt a hosszú távú perspektíva és a magas fokú integráció indokolja”.

A társjogalkotók a Horizont Európáról szóló rendeletben meghatározták az EUMSZ 185. vagy 187. cikkének megfelelő lehetséges intézményesített európai partnerségek nyolc kiemelt területét is. Következésképpen 12 kezdeményezés azonosítására került sor jelöltként, és ezeket összehangolt hatásvizsgálatnak vetették alá 2 .

A metrológiát a társjogalkotók a Horizont Európáról szóló rendelet szerinti egyik kiemelt területnek ismerték el, ezért született meg az európai metrológiai partnerségre vonatkozó jelenlegi javaslat. A javaslat az európai metrológiai kutatási program (EMRP), valamint az innovációt és a kutatást célzó európai metrológiai program (EMPIR) tapasztalataira épít. Ez a kezdeményezés azonban az új kihívások kezelése érdekében új partnerséget javasol. Nem a korábbi programok puszta folytatása.

A javaslat az Európai Uniónak a több tagállam által indított európai metrológiai programban való részvételére vonatkozik. A metrológia a mérés tudománya. Kulcsfontosságú szerepet játszik a gazdasági és társadalmi tevékenység, valamint a közjó lehetővé tételében. A metrológiai kutatási programok a tevékenységek szétaprózódása és az egyes tagállamok párhuzamos erőfeszítései miatt jelenleg nem fejtenek ki uniós szintű hatást.

Mindez olyan időszakban történik, amikor Európa fokozott globális versennyel néz szembe a metrológia terén a beruházások mértékét és fókuszát, valamint a metrológiai célkitűzések iránti hosszú távú pénzügyi elkötelezettséget tekintve. Az elmúlt évtizedben az Egyesült Államok 60 %-kal, Kína 50 %-kal, India pedig 52 %-kal növelte metrológiai beruházásait. Ebben az időszakban az európai intézetekbe történő beruházások viszonylag állandóak maradtak, és nem reagáltak az új és egyre fontosabb kutatási területekre. Az európai beruházások elégtelen szintje a metrológiai kapacitások széttöredezettségével együtt azt eredményezte, hogy az erőfeszítések stratégiai irányultság nélkül szétaprózódtak. Az uniós szinten finanszírozott korábbi programok, az EMRP és az EMPIR bebizonyították, hogy képesek csökkenteni ezt a széttöredezettséget, továbbá társfinanszírozást nyújtanak az új metrológiai kapacitásokra és közös prioritásokra irányuló tevékenységekhez.

Az elmúlt években folytatódtak az EU-n kívüli beruházások. Az Egyesült Államokban a Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST), az ország nemzeti metrológiai intézete teljes éves költségvetése 2018-ban és 2019-ben 724,5 millió USD volt. Az említésre méltó fellépések közé tartozik a feltáró mérési tudományokkal foglalkozó, 60 millió USD-t meghaladó éves költségvetéssel rendelkező célzott program („laboratóriumi program”) és az alapmérésekkel, többek között a kvantumtudománnyal foglalkozó kutatási program, amelynek éves költségvetése meghaladja a 160 millió USD-t. A legfrissebb rendelkezésre álló információk szerint a kínai Nemzeti Metrológiai Intézet 2018-ban 180 millió EUR működési költségvetéssel rendelkezett. Kína emellett 2016–2019 között célzott metrológiai kutatási programot hajtott végre mintegy 65 millió EUR értékben, és 160 együttműködésen alapuló kutatási projektet finanszírozott Kínában. Összehasonlításképpen, a PTB – a németországi nemzeti metrológiai intézet, amely a legnagyobb ilyen intézet Európában – teljes éves működési költségvetése 200 millió EUR, amelynek legnagyobb része nem a kutatásra, hanem az ipar és társadalom számára nyújtott metrológiai szolgáltatásokra irányul.

Globális versenytársaink ezeket a stratégiai beruházásokat a kialakulóban lévő technológiákat és az új termékek fejlesztését célzó metrológiai megoldások iránti növekvő igény miatt hajtják végre. Emellett a megbízható szabványokat és szabályozást igénylő fokozódó társadalmi kihívások miatt sürgősen kezelni kell a metrológia európai szintű innovációs rendszerbe való beágyazásának hiányát.

Annak érdekében, hogy Európa megőrizze vezető szerepét a kialakulóban lévő technológiák és az új termékek fejlesztése, valamint a társadalmi kihívásokra felkészülő megbízható szabványok és szabályozások előretekintő megközelítésének biztosítása terén 3 , alapvető fontosságú, hogy az európai metrológiai kezdeményezés 2030-ra legalább olyan európai metrológiai megoldásokat biztosítson, mint a világ élvonalában teljesítők, illetve világszínvonalú metrológiai szolgáltatásokat nyújtson a meglévő, összetett mérési kihívások és az új technológiák vonatkozásában. Ezt olyan szakosodott páneurópai hálózatokon keresztül kell megvalósítani, amelyek a kapacitások kritikus tömegének elérése érdekében egyesítik az erőforrásokat. Ezeknek a metrológiai megoldásoknak támogatniuk kell az új innovatív termékek és szolgáltatások értékesítését a kulcsfontosságú kialakulóban lévő technológiák átvételével és alkalmazásával. A megoldásoknak emellett hozzá kell járulniuk a társadalmi kihívásokkal foglalkozó közpolitikák alapját képező konkrét szabványok és szabályozások hatékony megtervezéséhez és végrehajtásához.

Összhang a szakpolitikai terület jelenlegi rendelkezéseivel

Mivel a metrológia valamennyi tudományos és technológiai területhez hozzájárul, a metrológiai képességek fejlesztése felgyorsíthatja a tudományos és ipari fejlődést a például az egészséggel, környezettel, éghajlatváltozással, szociális védelemmel és kulturális örökséggel kapcsolatos kihívások kezelése érdekében. Ezért bármely jövőbeli, közös kutatásra és innovációra irányuló európai metrológiai kezdeményezésnek kapcsolatokat kell létrehoznia számos más, többek között a Horizont Európa keretében indított kezdeményezéssel, és ki kell aknáznia az ilyen kapcsolatokban rejlő lehetőségeket.

A Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramban a metrológia fontos szerepet játszik a program „Digitális gazdaság, ipar és űrkutatás” klasztere keretében finanszírozott kutatási és innovációs tevékenységek szempontjából, mivel a metrológia által biztosított megbízható és pontos mérések döntő mértékben járulnak hozzá a feldolgozóipari ágazatokhoz, különösen a nagy hozzáadott értéket képviselő termékek – például a légi, nagy teljesítményű IKT- és űrfelszerelések, valamint a gyógyszerek – nagy pontosságú gyártásához.

A megbízható és pontos mérések alkalmazása azonban sokkal szélesebb körű ennél, ezért az európai metrológiai partnerség más európai kutatási és innovációs szakpolitikai területek és kezdeményezések széles körében releváns, beleértve a köz- és magánszféra közötti partnerségeket. Fontos például az intelligens villamosenergia-hálózatok üzemeltetése szempontjából. A metrológia az egészségügyi diagnosztika és szolgáltatás terén végzett pontos mérések biztosításához is fontos.

Általánosabban, a Horizont Európa keretében tervezett európai partnerségek kiegészítik egymást a következők tekintetében:

·digitális szempontból intenzív iparágak, mint például a „Készült Európában” a különálló gyártással összefüggésben;

·általában véve a szén-dioxid-kibocsátás és a légszennyezés nyomon követése a tiszta energiára való átállásra irányuló partnerség és a Processes4Planet partnerség keretében;

·kulcsfontosságú digitális technológiák; intelligens hálózatok és szolgáltatások, mesterséges intelligencia, adatok és robotika;

·a nulla kibocsátású közúti közlekedés (2Zero), a biztonságos és automatizált közúti közlekedés összekapcsolt vezetés révén történő megvalósítása, valamint a tiszta légi közlekedés megvalósítására irányuló partnerség;

·szinergiákat kell kiépíteni az innovatív egészségügyi kezdeményezéssel, valamint a digitális és idősödő társadalomban az egészségügyi rendszerek nagyszabású innovációjára és átalakítására irányuló partnerséggel is. Horizontális jellege miatt a jövőbeli európai metrológiai partnerségnek hozzá kell járulnia a Horizont Európa jövőbeli küldetéseinek végrehajtásához is. Emellett kapcsolatokat kell kialakítania a jövőbeli európai nyílt tudományosadat-felhővel foglalkozó partnerséggel.

A Horizont Európán túl sor kerül a metrológiai megoldások alkalmazását támogató más európai programokkal – például az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel, a Digitális Európa programmal és a LIFE környezetvédelmi programmal – való kiegészítő jelleg megteremtésére. Egy új irányítócsoport fogja felügyelni a metrológiai partnerség és a többi releváns program közötti kapcsolatokat és hatékony kommunikációt.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az európai metrológiai kezdeményezés széles körben hozzá fog járulni a kutatáson és innováción túlmutató egyéb uniós szakpolitikákhoz. A metrológiai megoldások ágazatokon és tudományágakon átívelő katalizátorként érintik a Bizottság mind a hat prioritását, amint azt az alábbi táblázat is szemlélteti.

Táblázat: A metrológia szerepe a Bizottság prioritásaiban

Prioritás	A metrológia szerepének szemléltetése
Európai zöld megállapodás	Mérőszámokat biztosít a klímasemlegesség eléréséhez.
Emberközpontú gazdaság	Az innovatív és pontosabb mérési eszközök a rák elleni küzdelemre irányuló sikeres terv szerves részét képezik.
A digitális korra felkészült Európa	Központi szerepet játszik az 5G hálózatokra és a digitális szolgáltatásokra vonatkozó szabványok kidolgozásában.
Európai életformánk védelme	Elengedhetetlen a teljeskörűen működő schengeni térségbe vetett bizalom megteremtéséhez a vámügyi kockázatkezelés európai megközelítésének megerősítése érdekében.
Európa globális szerepének erősítése	Megalapozza egy olyan Európa szabványalkotó szerepét, amely erős, nyitott és méltányos kereskedelmi menetrenddel és működő kibocsátáskereskedelmi rendszerrel rendelkezik.
Az európai demokrácia megerősítése	Normák biztosítása Európa burkolt külső beavatkozással szembeni védelme érdekében.

A metrológia biztosítja, hogy a mérések visszavezethetők legyenek a nemzetközileg elfogadott meghatározásokra és szabványokra. Ez a nemzeti és nemzetközi metrológiai rendszerek alapja, amelyek olyan pontos és megbízható mérésekhez vezetnek, amelyek alátámasztják a gazdasági tevékenységek és közszolgáltatások széles körét, és a teljes belső piacot lefedik egy emberközpontú gazdaságban. Ez a fogyasztási cikkek és a pénzügyi szolgáltatások biztonságát érinti, ahol a metrológia lehetővé teszi, hogy minden pénzügyi tranzakció pontos időbélyegzővel rendelkezzen a visszakövethető bizonyítékok és az európai pénzügyi szabályozásnak való megfelelés biztosítása érdekében.

A digitális korra felkészült Európa előmozdítása érdekében a nemzeti metrológiai intézetek és a kijelölt intézetek pontos, legkorszerűbb mérési képességei lehetővé fogják tenni a modern digitális szolgáltatásokat, és egyúttal lehetővé fognak tenni minden kialakulóban lévő digitális technológiát, például a kvantum-számítástechnikát vagy a mesterséges intelligenciát.

A klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez egyértelmű mérési képességekre lesz szükség a távérzékelés (például a Föld-megfigyelés), a környezetvédelem és az energia terén. Konkrétabban, az európai zöld megállapodás szakpolitikai területeinek mindegyike közvetlenül kapcsolódik a metrológiai kihívásokhoz. A pontos és visszavezethető mérési képességek lehetővé teszik az éghajlat állapotának megbízható környezeti megfigyelését. Támogatják továbbá a környezetvédelmi szabályozás hatékony kidolgozását és érvényesítését azáltal, hogy megbízható adatokat szolgáltatnak az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást támogató éghajlati változókkal, valamint olyan környezeti paraméterekkel kapcsolatban, mint a levegő- és vízminőség.

Az energiával kapcsolatos méréstudomány például nélkülözhetetlen lesz a megújuló energiákra való átállás elősegítésében. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőben központi szerepet fog kapni az éghajlatváltozás nagyságrendjének, időtartamának és hatásának megértése. Ehhez szükség van valamennyi éghajlati változó pontos és megbízható nyomon követésére az éghajlati tendenciák észleléséhez és megértéséhez szükséges hosszú időtartamban.

A metrológiának ezenkívül alá kell támasztania a célnak megfelelő – például a víz- vagy légszennyezéssel kapcsolatos – környezetvédelmi előírásokat, ideértve a nyomon követést és végrehajtást. Az energián és a környezeten túl a zöld megállapodás szakpolitikai területeinek – például a fenntartható iparnak, a fenntartható mobilitásnak és a biológiai sokféleségnek – egyaránt korszerű és alkalmas metrológiai rendszerre lesz szükségük.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

Az európai metrológiai kezdeményezésre irányuló javaslat jogalapja az EUMSZ 185. cikke, amely az Európai Uniónak a több tagállam által indított kutatási-fejlesztési programokban való részvételére vonatkozik, beleértve az e programok végrehajtása érdekében kialakított struktúrákban való részvételt.

Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Mivel a javaslat nem tartozik az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe, a szubszidiaritás elve érvényesül. A szubszidiaritás elvét az védi, hogy a javaslat az EUMSZ 185. cikkén alapul, ez a cikk ugyanis kifejezetten rendelkezik az Uniónak a több tagállam által indított kutatási programokban való részvételéről.

A javaslat célkitűzéseit a tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani, mert a metrológia léptéke és összetettsége olyan beruházásokat tesz szükségessé, amely túlmutatnak a nemzeti metrológiai intézetek központi kutatási költségvetésének lehetőségein. A legkorszerűbb metrológiai megoldások kutatásához és fejlesztéséhez szükséges kiválóság nem követ országhatárokat, ezért kizárólag nemzeti szinten nem érhető el. Egy európai szintű, a kritikus tömeget biztosító következetes megközelítés nélkül nagy a kockázata a párhuzamos erőfeszítéseknek, ami növeli a költségeket, és csökkenti a hatást.

Arányosság

Az EUMSZ 185. cikke értelmében az Unió „az érintett tagállamokkal egyetértésben részvételt irányozhat elő a több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programokban, beleértve az e programok végrehajtására kialakított struktúrákban való részvételt is”.

A javaslat megfelel az arányosság elvének, mert közös programjuk kidolgozásáért és annak valamennyi operatív vonatkozásáért a tagállamok viselik a felelősséget. A célzott végrehajtási struktúra – a Nemzeti Mérésügyi Intézetek Európai Szövetsége (EURAMET) — már a korábbi európai szintű metrológiai kezdeményezésekben (EMRP és EMPIR) bizonyította, hogy képes hatékonyan és eredményesen végrehajtani a programot. Az Unió ösztönözni fogja a hatékonyabb koordinációt, biztosítja az uniós szakpolitikákkal és a Horizont 2020 prioritásaival való szinergiákat és az azokhoz való hozzájárulást, nyomon követi a program végrehajtását, és biztosítja az EU pénzügyi érdekeinek védelmét.

Az európai metrológiai kezdeményezés előzetes hatásvizsgálata megállapítja, hogy a célkitűzés elérésének legmegfelelőbb alapja az EUMSZ 185. cikke. Ezt a hatásvizsgálat 4 6. szakasza részletezi, amely szerint egy EUMSZ 185. cikke szerinti kezdeményezés kapja a legmagasabb pontszámot az eredményesség és koherencia szempontjából, és ugyanolyan költséghatékony, mint a Horizont Európa pályázati felhívásaiból álló alapforgatókönyv.

Ennek megfelelően a hatásvizsgálat a 6.4. alszakaszban megerősíti, hogy a partnerség e formája stabil keretet nyújtana, biztosítva a partnerek elkötelezettségét a hosszú távú célkitűzések iránt. Az európai metrológia jövőbeli fejlesztésének stratégiai megközelítéséhez is alapul szolgálna, és e tekintetben kellően rugalmas lenne ahhoz, hogy lehetővé tegye a valamely irányítócsoporttól származó, felülről építkező iránymutatást és a kezdeményezés szakosodott hálózatokon keresztül történő célzott végrehajtását.

A hatásvizsgálat megállapítja továbbá, hogy a hosszú távú stratégiai megközelítés és a célzott végrehajtás elősegítésével ez a partnerségi forma nagyobb elkötelezettséget és részvételt vonna maga után az ipar és más végfelhasználók részéről, ami a metrológiai megoldások elterjedéséhez vezetne. Ez a stratégiai megközelítés és a célzott végrehajtás – az ipar és más végfelhasználók fokozott részvételével együtt – utat nyitna egy sokkal erősebb képességekkel rendelkező, illetve globális szinten a legjobbak között teljesítő metrológiai rendszernek.

A jogi aktus típusának megválasztása

A javasolt európai metrológiai kezdeményezés az EUMSZ 185. cikkén fog alapulni. Az időközi értékelés következtetései és a hatásvizsgálat keretében megvizsgált alternatívák elemzése rámutatott arra, hogy a 185. cikk a legmegfelelőbb eszköz az európai metrológiai kezdeményezés célkitűzéseinek elérésére. Ez a következtetés összhangban van a korábbi programok (EMRP és EMPIR) következtetéseivel. Egy ilyen típusú, az EUMSZ 185. cikke szerinti eszköz esetében az EUMSZ 188. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak határozatot kell elfogadnia.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Utólagos értékelések

2017-ben egy független, külső szakértői csoport elvégezte az EMPIR, egy, az EUMSZ 185. cikkének megfelelő metrológiai kezdeményezés időközi értékelését.

Konzultációk az érdekelt felekkel

A Bizottság nyilvános konzultációt folytatott az érdekelt felekkel egy jövőbeli európai metrológiai kezdeményezésről 5 . 225 válaszadó válaszolt az online nyilvános konzultáció során. 50 %-uk tudományos dolgozóként/kutatóként, 16 %-uk uniós polgárként, 14 %-uk vállalatként/üzleti szervezetként, 12 %-uk pedig hatóságként azonosította magát. A fennmaradó 8 % vállalkozói szövetségeket, nem kormányzati szervezeteket, nem uniós polgárokat és nem kormányzati szervezeteket foglalt magában.

A válaszadók kifejtették véleményüket a metrológiai kutatás fontosságáról, azonosították az európai metrológiai kutatási rendszer problémáit, és számos lehetséges szakpolitikai megoldást értékeltek. A konzultáció több problémára is rávilágított, többek között az elégtelen ipari hasznosításra, a nemzeti metrológiai intézetek és a szélesebb tudományos bázis közötti együttműködés hiányára, az uniós tagállamok közötti kapacitásbeli különbségekre, a kutatók nem megfelelő mobilitására a nemzeti metrológiai intézeteken belül, valamint az európai szabványügyi testületekkel való együttműködés hiányára.

Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

Hatásvizsgálat

1. A transznacionális metrológiai hálózatok kiépítésére irányuló célkitűzés részeként a jelentés kifejti, hogy egy bizonyos ponton (2030-ra) már nem lenne szükség partnerségre. A jelentésnek tisztáznia kell, hogy ez miért szerepel a hatásvizsgálati jelentésben, és hogyan kapcsolódik a 2027-ig tartó finanszírozási időszakra vonatkozó jelenlegi kezdeményezéshez. Amennyiben megerősítést nyer, hogy a továbbiakban nem lenne szükség a partnerségre, a jelentésnek egyértelműbben meg kell határoznia, hogy a jelenleg javasolt partnerség várhatóan hogyan járul hozzá a jövőbeli megszüntetéséhez szükséges feltételek megteremtéséhez.

2. A jelentésnek jobban ki kell fejtenie, hogyan vonnák be a magánszektor szereplőit az előnyben részesített, közszektoron belüli társulás keretében. Tisztáznia kell, hogy milyen ösztönzőkkel lehetne biztosítani részvételüket.

3. A jelentés hasznosabb háttér-információkkal szolgálhatna a nemzeti metrológiai kutatóintézetekről és azok működéséről.

Egyszerűsítés

A javaslat értelmében a hatóságok és az állami szervek (uniós és nemzeti szinten egyaránt), illetve a magánszektorbeli felek számára egyszerűsödnének az adminisztrációs eljárások.

Az EU közvetlen kapcsolatot fog tartani az európai metrológiai kezdeményezés célzott végrehajtási struktúrájával, amely az EU hozzájárulásának elosztását, ellenőrzését és a felhasználásával kapcsolatos beszámolási kötelezettségek teljesítését végzi majd.

Alapvető jogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A határozathoz mellékelt pénzügyi kimutatás tartalmazza a tájékoztató jellegű költségvetési vonzatokat. A Horizont Európa keretprogram időtartama alatt az Unió metrológiai partnerséghez való maximális pénzügyi hozzájárulása – beleértve az EFTA-előirányzatokat – folyó árakon 300 millió EUR lesz.

A határozat, illetőleg a Bizottság és a célzott végrehajtási struktúra (EURAMET e.V.) által kötendő hozzájárulási megállapodás rendelkezéseinek szavatolniuk kell az EU pénzügyi érdekeinek védelmét.

5.EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, értékelés és jelentéstétel szabályai

A kezdeményezés végrehajtása a kezdeményezésben részt vevő nemzeti partnerekkel egyeztetett stratégiai kutatási és innovációs terven fog alapulni.

A kezdeményezés teljesítményének nyomon követésére az Európai Bizottság által jóváhagyott éves jelentések segítségével fog sor kerülni. Ez magában foglalja majd a stratégiai kutatási és innovációs tervben meghatározott fő teljesítménymutatók és az egyéb intézkedések tekintetében elért eredményekről szóló jelentéstételt.

Európai Gazdasági Térség

A határozatjavaslat érinti az Európai Gazdasági Térséget, ezért arra is ki kell terjeszteni. Mindazonáltal a harmadik országokkal való kiegészítő jelleg biztosítása érdekében egy erre vonatkozó rendelkezés irányozza elő részvételüket.

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

2021/0049 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Uniónak a több tagállam által együttesen indított európai metrológiai partnerségben való részvételéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 185. cikkére és 188. cikke második albekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 8 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az uniós finanszírozás lehető legnagyobb hatásának elérése és az Unió szakpolitikai célkitűzéseihez való leghatékonyabb hozzájárulás érdekében az (EU) [XXX] európai parlamenti és tanácsi rendelet 9 létrehozta a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramot, azaz a magán- és/vagy közszférabeli partnerekkel létrehozott európai partnerségek szakpolitikai és jogi keretét. Az európai partnerségek a Horizont Európa szakpolitikai megközelítésének kulcsfontosságú elemei. Azzal a céllal jönnek létre, hogy megvalósítsák a Horizont Európa uniós prioritásait, és egyértelmű hatást biztosítsanak az Unió és polgárai szempontjából, ami partnerség keretében hatékonyabban valósítható meg egy olyan stratégiai jövőkép révén, amelyet nem egyedül az Unió oszt, és amely iránt nem egyedül az Unió elkötelezett, hanem minden partner.

(2)Várhatóan különösen a Horizont Európa „Globális kihívások és az európai ipar versenyképessége” pillére alá tartozó európai partnerségek játszanak majd fontos szerepet a fenntartható fejlődési célok, valamint a zöld és digitális Európa felé való átmenet felgyorsítására irányuló stratégiai célkitűzések elérésében, valamint a helyreállításhoz való hozzájárulásban. 10 Az európai partnerségek kulcsfontosságúak az olyan összetett, határokon átnyúló kihívások kezeléséhez, amelyek integrált megközelítést igényelnek. Lehetővé teszik az átalakulással járó, rendszerszintű és piaci hiányosságok kezelését, és ennék érdekében összefogják az értékláncok és az ipari ökoszisztémák szereplőinek széles körét egy közös jövőkép kialakítása érdekében, és azt konkrét ütemtervekké alakítják át, illetve összehangoltan hajtják végre a tevékenységeket. Emellett lehetővé teszik az erőfeszítések és erőforrások közös prioritásokra való összpontosítását az előttünk álló összetett kihívások megoldása érdekében.

(3)A prioritások megvalósítása és a hatás elérése érdekében az európai partnerségeket az érintett európai érdekelt felek – beleértve az ipart, a kutatószervezeteket, a helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű közszolgálati feladatokat ellátó szerveket, valamint a kutatást és innovációt támogató és/vagy végrehajtó civil társadalmi szervezeteket, például alapítványokat – széles körű bevonásával kell kialakítani. Ezeknek az európai partnerségeknek az olyan intézkedések közé kell tartozniuk, amely nemzetközi szinten megerősítik a magán- és/vagy közszférabeli partnerek közötti együttműködést, többek között a kutatási és innovációs programok és a határokon átnyúló kutatási és innovációs beruházások összekapcsolásával, ami kölcsönös előnyökkel jár az emberek és vállalkozások számára.

(4)Az (EU) XXX rendelet célkitűzéseivel összhangban bármely tagállam és a Horizont Európához társult bármely ország jogosult részt venni az európai metrológiai partnerségben (a továbbiakban: metrológiai partnerség). Az Európai Gazdasági Térségen belüli és más szomszédos országokkal való kiegészítő jelleg biztosítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy más harmadik országok is részt vehessenek a metrológiai partnerségben, az Unióval folytatott tudományos és technológiai együttműködésről szóló releváns nemzetközi megállapodás megkötésének és a részt vevő államok egyetértésének függvényében.

(5)A Horizont Európa a Horizont 2020 időközi értékeléséből levont tanulságokra építve stratégiaibb, koherensebb és hatásorientáltabb megközelítést vezet be az európai partnerségekre vonatkozóan. A Horizont Európáról szóló rendelet célja az intézményesített európai partnerségek hatékonyabb felhasználása, különösen azáltal, hogy a 2030-ig elérhető egyértelmű célkitűzésekre, eredményekre és hatásokra összpontosít, valamint biztosítja a kapcsolódó uniós szakpolitikai prioritásokhoz és szakpolitikákhoz való egyértelmű hozzájárulást. Az egyéb releváns uniós, nemzeti és regionális szintű kezdeményezésekkel – különösen más európai partnerségekkel – való szoros együttműködés és szinergiák kulcsfontosságú szerepet fognak játszani a nagyobb hatás elérésében és az eredmények felhasználásának biztosításában.

(6)Az 555/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal 11 az Unió úgy döntött, hogy az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 12 létrehozott kutatási és innovációs keretprogramjának (2014–2020) (a továbbiakban: Horizont 2020) időtartama alatt az innovációt és a kutatást célzó európai metrológiai programhoz (a továbbiakban: EMPIR) a részt vevő államokéval azonos mértékű, de legfeljebb 300 000 000 EUR összegű pénzügyi hozzájárulást nyújt. Az EMPIR 2017. júliusi félidős értékelése új kezdeményezést javasolt.

(7)Az Unió pénzügyi hozzájárulását a részt vevő államoknak a metrológiai partnerség végrehajtásához való pénzügyi hozzájárulásra vonatkozóan tett hivatalos kötelezettségvállalásához és e kötelezettségvállalások teljesítéséhez kell kötni. A részt vevő államok hozzájárulásának a metrológiai partnerség költségvetése 5 %-ának erejéig tartalmazniuk kell az igazgatási kiadásokhoz való hozzájárulást is. A részt vevő államoknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy szükség esetén növelik a metrológiai partnerséghez való hozzájárulásukat egy tartalékkeret létrehozásával annak biztosítása érdekében, hogy finanszírozni tudják a metrológiai partnerség tevékenységeiben részt vevő nemzeti szervezeteiket, nemzeti metrológiai intézeteiket és kijelölt intézeteiket. A metrológiai partnerség közös megvalósítása végrehajtási struktúrát igényel. Az Unió által biztosított pénzügyi hozzájárulást a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének, valamint a közvetett irányításra vonatkozóan az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 13 meghatározott releváns szabályoknak megfelelően kell kezelni.

(8)Létre kell hozni a metrológiai partnerséget. Egy ilyen partnerség hatékonyabb lenne a hagyományos pályázati felhívásokhoz vagy a Horizont Európa 2. pillérének valamennyi kapcsolódó klaszteréhez tartozó munkaprogramok keretében társfinanszírozott partnerségekhez képest.

(9)E határozat célja, hogy az Unió részt vegyen a metrológiai partnerségben az általános célkitűzéseinek támogatása érdekében. A metrológiai követelmények olyan nagyságrendűek és összetettek, hogy a nemzeti metrológiai intézetek és a kijelölt intézetek központi kutatási költségvetését meghaladó beruházásokra van szükség. A legkorszerűbb metrológiai megoldások kutatásához és fejlesztéséhez szükséges kiválóság nem követ országhatárokat, ezért kizárólag nemzeti szinten nem érhető el. Mivel e határozat célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célkitűzések jobban megvalósíthatók a nemzeti szintű törekvések egyetlen következetes európai megközelítésben való egyesítésével, a széttagolt nemzeti kutatási programok összekapcsolásával, a nemzeti határokon átívelő közös kutatási és finanszírozási stratégiák kialakításának elősegítésével, valamint a szereplők és beruházások szükséges kritikus tömegének biztosításával, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(10)A Bizottság politikai prioritásaihoz (többek között az európai zöld megállapodáshoz, az emberközpontú gazdasághoz és a digitális korra felkészült Európához) igazodó metrológiai partnerséget tíz éven keresztül (2021–2031) kell megvalósítani. A programnak a Horizont 2020 keretébe tartozó EMPIR-kezdeményezéshez képest új tevékenységeket kell tartalmaznia, különösen az európai metrológiai hálózatok fejlesztését, ami választ fog adni a kialakulóban lévő technológiák sürgető társadalmi kihívásaira és metrológiai igényeire. Az ilyen hálózatokon keresztül biztosított metrológiai kapacitásnak egyenértékűnek és összehasonlíthatónak kell lennie a világ többi vezető metrológiai rendszerével, és világszínvonalú kiválóságot kell elérnie. A metrológiai partnerség keretében pályázati felhívásokat kell közzétenni a Horizont Európa végrehajtása során.

(11)A metrológiai partnerség tevékenységeinek összhangban kell lenniük a Horizont Európa célkitűzéseivel, kutatási és innovációs prioritásaival, valamint az (EU) [XXX] rendelet [a Horizont Európáról szóló rendelet] XXX. cikkében meghatározott általános elvekkel és feltételekkel.

(12)Meg kell határozni a metrológiai partnerségben való uniós pénzügyi részvétel felső összeghatárát a Horizont Európa időtartamára. Ezen összeghatáron belül az uniós hozzájárulásnak meg kell egyeznie a metrológiai partnerségben részt vevő államok által nyújtott hozzájárulás mértékével, hogy komoly multiplikátorhatást lehessen elérni, és biztosítani lehessen a részt vevő államok programjainak fokozottabb integrálását.

(13)Az (EU) [XXX] rendelet [a Horizont Európáról szóló rendelet ] XX. cikkével összhangban a Horizont Európa általános célkitűzése, hogy a kutatásba és innovációba való uniós beruházások tudományos, gazdasági és társadalmi hatást fejtsenek ki annak érdekében, hogy megerősítsék az Unió tudományos és technológiai bázisait, elősegítsék az Unió versenyképességét – többek között az iparban –, megvalósítsák az Unió stratégiai prioritásait, és hozzájáruljanak a globális kihívások – többek között a fenntartható fejlődési célok – kezeléséhez a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás elveinek alkalmazásával.

(14)A részt vevő államok megállapodtak az előző kezdeményezések, az európai metrológiai kutatási program (a továbbiakban: EMRP) és az EMPIR végrehajtási struktúrájáról. 2007-ben e struktúraként létrejött az EURAMET e.V. (a továbbiakban: EURAMET), az európai regionális metrológiai szervezet, amely egy német jog szerint bejegyzett nonprofit egyesület. Az EURAMET tevékenységi körében egyes, a metrológia szélesebb értelemben vett európai és világszintű harmonizálásával kapcsolatos feladatok és kötelezettségek is szerepelnek. Az EURAMET-nek teljes jogú tagként bármely európai nemzeti metrológiai intézet, társult tagként pedig bármely kijelölt intézet tagja lehet. Az EURAMET-ben való tagságnak nem feltétele, hogy az adott tag nemzeti metrológiai kutatási programmal rendelkezzen. Mivel az EMPIR időközi értékeléséről készült jelentés szerint az EURAMET irányítási struktúrája hatékonynak és kiválónak bizonyult az EMRP és az EMPIR végrehajtására, az EURAMET-et a metrológiai partnerség végrehajtása érdekében is célszerű igénybe venni. Ezért az EURAMET-nek kellene kezelnie az Unió pénzügyi hozzájárulását.

(15)A metrológiai partnerség célkitűzéseinek elérése érdekében az EURAMET-nek elsősorban az általa kiválasztott cselekvések résztvevőinek nyújtott vissza nem térítendő támogatások formájában kell pénzügyi támogatást biztosítania. Ezeket a cselekvéseket az EURAMET felelősségi körében kibocsátott pályázati felhívások alapján kell kiválasztani. A rangsornak kötelező erejűnek kell lennie a pályázatok kiválasztása, illetve az uniós pénzügyi hozzájárulásból, valamint a részt vevő államok által a kutatási projektekhez és a kapcsolódó tevékenységekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulásokból származó finanszírozás elosztása tekintetében. A részt vevő államok európai metrológiai hálózatokhoz való hozzájárulásaiból finanszírozott tevékenységek esetében a finanszírozott cselekvéseknek szintén az EURAMET felelősségi körébe kell tartozniuk.

(16)A metrológiai partnerség által finanszírozott közvetett cselekvésekben való részvétel az (EU) XXX tanácsi rendelet 14 [a Horizont Európa kutatási keretprogramról szóló rendelet] hatálya alá tartozik. Tekintettel azonban a metrológiai partnerség sajátos működési igényeire, különösen a jövőbeli európai metrológiai hálózatok kiépítésére és irányítására, valamint a részt vevő államok megfelelő pénzügyi részvételének elősegítésére, egy javaslatban lehetővé kell tenni, hogy a koordinátori szerep szükség esetén a részt vevő államok nemzeti metrológiai intézeteire és kijelölt intézeteire korlátozódjon.

(17)A részt vevő államok hozzájárulásait a nemzeti metrológiai intézetektől és a kijelölt intézetektől származó intézményi finanszírozás révén kell biztosítani. Az alaptevékenységek széles skálájának hozzá kell járulnia a metrológiai partnerség célkitűzéseihez, és azokat a működési költségekre és kiadásokra hivatkozva meg kell határozni az éves munkatervekben. A hozzájárulásoknak többek között fedezniük kell a kalibrálást közvetlenül biztosító szolgáltatások és a nemzetközi mértékegységrendszerre visszavezethető egyéb szolgáltatások költségeit. A részt vevő államok hozzájárulásának emellett tartalmaznia kell a metrológiai partnerség igazgatási költségeihez való pénzügyi hozzájárulást.

(18)A program átláthatóságának és hozzáférhetőségének biztosítása érdekében a metrológiai partnerség pályázati felhívásait közzé kell tenni a résztvevők számára fenntartott egységes portálon, valamint a Horizont Európa egyéb, a Bizottság által kezelt elektronikus terjesztési eszközein keresztül.

(19)A metrológiai partnerség időközi értékelésekor újra értékelni kell a finanszírozási modell működését az uniós és a nem uniós finanszírozás közötti megfeleltetés elve tekintetében a részt vevő államok pénzügyi hozzájárulásaira vonatkozó megfeleltetési elv tiszteletben tartása érdekében.

(20)Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben közigazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását.

(21)Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottság számára biztosítani kell a jogot, hogy csökkentse, felfüggessze vagy beszüntesse az Unió pénzügyi hozzájárulását, ha a metrológiai partnerséget nem megfelelően, csak részben vagy késedelmesen hajtják végre, illetve abban az esetben, ha a részt vevő államok egyáltalán nem, csak részben vagy késedelmesen járulnak hozzá a metrológiai partnerség finanszírozásához. Ezeket a jogokat az Unió és az EURAMET között létrejövő hozzájárulási megállapodásban kell rögzíteni.

(22)Az egyszerűsítés érdekében valamennyi fél tekintetében csökkenteni kell az adminisztratív terheket. Kerülni kell a kettős ellenőrzést, valamint az aránytalan dokumentációt és jelentéstételt. Az ellenőrzések során adott esetben figyelembe kell venni a nemzeti programok sajátosságait. Az e határozatnak megfelelően nyújtott uniós finanszírozás kedvezményezettjeit érintő ellenőrzéseket úgy kell elvégezni, hogy azok az (EU, Euratom) 2018/1046/EU rendelettel összhangban minél kisebb adminisztratív terhet rójanak a résztvevőkre.

(23)A Bizottság kérésére az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak vagy a Számvevőszéknek, az EURAMET-nek és a részt vevő államoknak minden olyan információt be kell nyújtaniuk, amelyet a Bizottságnak a metrológiai partnerség értékeléséről szóló jelentésekbe bele kell foglalnia.

(24)A Bizottságnak időközi értékelés keretében legkésőbb 2025-ig értékelnie kell különösen a metrológiai partnerség minőségét és hatékonyságát, valamint a kitűzött célok elérése terén történt előrehaladást, továbbá legkésőbb 2030-ig végső értékelést kell készítenie, és jelentést kell készítenie ezekről az értékelésekről,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Részvétel az európai metrológiai partnerségben

(1)Az Unió részt vesz az Ausztria, Belgium, [Bosznia-Hercegovina], Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Németország, [Norvégia], Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, [Svájc és Törökország], Svédország, [Szerbia], Szlovákia és Szlovénia (a továbbiakban: részt vevő államok) által közösen indított, az (EU) [...] rendelet [a Horizont Európáról szóló rendelet] 8. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett intézményesített partnerségben, az európai metrológiai partnerségben (a továbbiakban: metrológiai partnerség) az ebben a határozatban megállapított feltételeknek megfelelően.

(2)Az (1) bekezdésben felsoroltaktól eltérő bármely tagállam és a Horizont Európához társult bármely más ország részt vehet a metrológiai partnerségben, amennyiben teljesíti a 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételt. E határozat alkalmazásában részt vevő államnak kell tekinteni.

(3)Bármely, a Horizont Európához nem társult harmadik ország részt vehet a metrológiai partnerségben, feltéve, hogy olyan, a tudományos és technológiai együttműködésről szóló nemzetközi megállapodást köt az Unióval, amely meghatározza a metrológiai partnerségben való részvételére vonatkozó feltételeket, és az ország rendelkezik a 13. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett metrológiai partnerségi bizottság jóváhagyásával. Amennyiben teljesíti ezeket a feltételeket, e határozat alkalmazásában részt vevő államnak kell tekinteni.

2. cikk

A metrológiai partnerség célkitűzései

(1)A metrológiai partnerség hozzájárul az (EU) [XXX] rendelet [a Horizont Európáról szóló rendelet] és különösen annak 3. cikke végrehajtásához.

(2)Az (1) bekezdés sérelme nélkül a metrológiai partnerség a partnereknek a kutatási és innovációs tevékenységek programjának kidolgozásába és végrehajtásába való bevonásával és az ezek iránti elkötelezettségük révén a következő általános célkitűzések megvalósítására törekszik:

a)fenntartható, összehangolt metrológiai rendszer kialakítása európai szinten;

b)annak biztosítása, hogy az innovátorok közvetlenül alkalmazzák a legkorszerűbb metrológiai képességeket az ökoszisztémáikban;

c)a metrológia által a társadalmi kihívásokra gyakorolt hatás növelése a szakpolitikák, szabványok és rendeletek végrehajtásával kapcsolatban, hogy azok megfeleljenek a céljuknak.

(3)A (2) bekezdésben meghatározott általános célkitűzések megvalósítása során a metrológiai partnerség a következő konkrét célkitűzések elérésére törekszik:

a)2030-ig olyan új kutatási képességek kifejlesztése, amelyek az új európai metrológiai hálózatok keretében jönnek létre, és amelyek a kalibrálási és mérési képességek tekintetében legalább a részt vevő államokon kívüli vezető metrológiai intézetekével egyenértékű teljesítményt nyújtanak;

b)2030-ig új innovatív termékek és szolgáltatások értékesítésének támogatása új metrológiai képességeknek a kulcsfontosságú kialakulóban lévő technológiák terén történő bevezetésével és használatával;

c)2030-ig teljes mértékű és hatékony hozzájárulás a társadalmi kihívásokkal foglalkozó közpolitikák alapját képező konkrét szabványok és szabályozások kidolgozásához és végrehajtásához.

3. cikk

Az Unió pénzügyi hozzájárulása a metrológiai partnerséghez

(1)A metrológiai partnerséghez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás, beleértve az Európai Szabadkereskedelmi Társulás előirányzatait és a harmadik országok előirányzatait, nem haladja meg a részt vevő államok által a metrológiai partnerséghez nyújtott hozzájárulást. Az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott részt vevő államok hozzájárulásának megfelelően az Unió pénzügyi hozzájárulása legfeljebb 300 millió EUR.

(2)Az Unió pénzügyi hozzájárulásának kiszámításakor nem kell figyelembe venni a részt vevő államok által az igazgatási költségekhez nyújtott, a metrológiai partnerséghez való összes hozzájárulás 5 %-át meghaladó hozzájárulásokat.

(3)Az Unió pénzügyi hozzájárulása a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló [XXX] európai parlamenti és tanácsi határozattal 15 létrehozott, a Horizont Európa végrehajtását szolgáló egyedi program megfelelő részeihez rendelt, az Unió általános költségvetésében szereplő előirányzatokból kerül kifizetésre.

(4)Az Unió pénzügyi hozzájárulását az EURAMET e.V. (a továbbiakban: EURAMET) használja fel a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett tevékenységek finanszírozására.

(5)Az Unió pénzügyi hozzájárulása nem használható fel a metrológiai partnerség igazgatási költségeinek fedezésére.

4. cikk

Az Unió pénzügyi hozzájárulásának feltételei

(1)Az Unió pénzügyi hozzájárulása a következő feltételekhez kötött:

a)a részt vevő államok igazolják, hogy a metrológiai partnerséget e határozattal összhangban hozták létre;

b)a részt vevő államok vagy a részt vevő államok által kijelölt nemzeti metrológiai intézetek az EURAMET-et jelölik ki a metrológiai partnerség végrehajtásáért, valamint az Unió pénzügyi hozzájárulásának átvételéért, elosztásáért és ellenőrzéséért felelős struktúrának;

c)valamennyi részt vevő államnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy hozzájárul a metrológiai partnerség finanszírozásához, továbbá a kötelezettségvállalása tárgyát képező összeg 50 %-ának erejéig tartalékkeretet hoz létre;

d)az EURAMET-nek igazolnia kell, hogy képes a metrológiai partnerség végrehajtására, ideértve az Unió pénzügyi hozzájárulásának – az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. és 154. cikke értelmében vett, az Unió költségvetésére vonatkozó közvetett irányítás keretében történő – átvételét, elosztását és ellenőrzését;

e)a metrológiai partnerség irányítási modelljének létrehozása e határozat 13–16. cikkével összhangban.

(2)A metrológiai partnerség végrehajtása során az Unió pénzügyi hozzájárulása az alábbiaktól is függ:

a)a metrológiai partnerség 6. cikkben meghatározott tevékenységeinek EURAMET általi végrehajtása a 2. cikkben meghatározott célkitűzésekkel összhangban;

b)megfelelő és hatékony irányítási modell fenntartása a 13–16. cikkel összhangban;

c)az EURAMET-nek teljesítenie kell az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 155. cikkében előírt jelentéstételi követelményeket;

d)az e cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti kötelezettségvállalások teljesítése.

5. cikk

A részt vevő államok hozzájárulása a metrológiai partnerséghez

(1)Az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott részt vevő államok a 2021. január 1. és 2031. december 31. közötti időszakban legalább 363 millió EUR összegű – pénzügyi vagy természetbeni – hozzájárulást nyújtanak, vagy gondoskodnak arról, hogy a nemzeti finanszírozó szerveik legalább 363 millió EUR összegű – pénzügyi vagy természetbeni – hozzájárulást nyújtsanak. A részt vevő államok hozzájárulásainak egy részét pénzügyi hozzájárulás formájában kell nyújtani.

(2)A részt vevő államok hozzájárulása a következőkből áll:

a)pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulások a 6. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási tevékenységekhez; és

b)az EURAMET valamennyi igazgatási költségének fedezésére szolgáló pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulások.

(3)A (2) bekezdés a) pontjában említett pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulások fedezik a részt vevő államok részéről a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tevékenységek végrehajtása során felmerült költségeket, csökkentve az e költségekhez nyújtott közvetlen vagy közvetett uniós pénzügyi hozzájárulással.

(4)A (2) bekezdés b) pontjában említett pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulások fedezik a részt vevő államok részéről a partnerség végrehajtása tekintetében az EURAMET igazgatási költségeivel kapcsolatban felmerült költségeket.

(5)A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett természetbeni hozzájárulások értékének meghatározása céljából a költségek megállapítására az érintett részt vevő államok vagy nemzeti finanszírozó szervek szokásos számviteli gyakorlatával, az érintett nemzeti finanszírozó szerv székhelye szerinti részt vevő államban alkalmazandó számviteli standardokkal, valamint az alkalmazandó nemzetközi számviteli standardokkal és nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal összhangban kerül sor. A költségeket az érintett részt vevő államok vagy nemzeti finanszírozó szervek által kijelölt független könyvvizsgáló igazolja. Az igazolásból fakadó bármely bizonytalanság esetén az EURAMET ellenőrizheti az értékelési módszert. Ha a bizonytalanság ezt követően is fennáll, az EURAMET auditálhatja az értékelési módszert.

(6)A (2) bekezdésben említett, a részt vevő államok hozzájárulásának számító hozzájárulások teljesítésére az éves munkaprogram elfogadását követően kerül sor. Amennyiben az éves munkaprogram elfogadására a 6. cikk (3) bekezdésében említett referenciaévben kerül sor, akkor az éves munkaprogramban szereplő, az e cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, a részt vevő államoktól származó hozzájárulásoknak minősülő hozzájárulások a szóban forgó év január 1-jétől teljesített hozzájárulásokat foglalhatják magukban. Kivételes esetben a metrológiai partnerségről szóló határozat hatálybalépését követően teljesített, a (2) bekezdés b) pontjában említett hozzájárulások a részt vevő államok hozzájárulásának számíthatnak, amennyiben szerepelnek a metrológiai partnerség első éves munkaprogramjában.

6. cikk

Az EURAMET tevékenységei

(1)A metrológiai partnerség a kutatási és innovációs tevékenységek széles körét támogatja az alábbiak révén:

a)az (EU) [XXX] rendelet [a Horizont Európáról szóló rendelet] 2. cikkének 25. pontja szerinti közvetett cselekvések, amelyeket e határozat 7. cikkével összhangban az EURAMET elsősorban az általa szervezett transznacionális nyílt versenypályázati felhívásokat követően nyújtott vissza nem térítendő támogatások formájában finanszíroz, és amelyek magukban foglalják a következőket:

–i. az összes későbbi lépés – köztük az alkalmazott metrológiai kutatás-fejlesztés és a metrológiával kapcsolatos szolgáltatások – alapjait megteremtő metrológiai tudományos alapkutatás támogatására irányuló tudományos-műszaki tevékenységek;

–ii. metrológiai kutatás, amely megoldásokat kínál a társadalmi kihívásokra – az energiához, az egészségügyhöz és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulásra összpontosítva –, valamint kidolgozza az e kihívásokat kezelő konkrét európai metrológiai hálózatokon belüli projekteket;

–iii. az újszerű mérőműszerek kifejlesztésére irányuló, az ipari innováció ösztönzése érdekében a metrológiai technológiák ipari bevezetését célzó kutatás;

–iv. a jogi szabályozást megelőző és az azzal egyidejű metrológiai kutatás és fejlesztés a szakpolitikai végrehajtás és a szabályozás támogatása, valamint az innovatív termékek és szolgáltatások piaci bevezetésének felgyorsítása érdekében;

b)a részt vevő államok által a 3. cikkben említett uniós pénzügyi hozzájárulás nélkül finanszírozott tevékenységek, amelyek különböző technológiai szinteken végzett metrológiai kapacitásépítési tevékenységekből állnak, amelyek célja, hogy a részt vevő államokban kiegyensúlyozott és integrált, a metrológiai tudományos és műszaki képességeik fejlesztését lehetővé tevő metrológiai rendszer jöjjön létre, és amelyek magukban foglalják az a) pontban említett pályázati felhívásokat követően nem kiválasztott és az éves munkaprogramokban körvonalazott tevékenységeket, beleértve az alábbiak bármelyikét:

–i. a részt vevő államok nemzeti programjai keretében végzett tevékenységek, például az európai metrológiai hálózatban és az EURAMET technikai bizottságaiban meghatározott prioritásokhoz hozzájáruló transznacionális projektek;

–ii. a metrológiai kutatás eredményeinek terjesztésére és hasznosítására irányuló cselekvések;

–iii. a kifejezetten a tudományos kapacitással nem vagy korlátozott mértékben rendelkező metrológiai intézetekre irányuló, ezeket az intézeteket más uniós, nemzeti vagy regionális képzési és mobilitási programok, határokon átívelő együttműködések vagy a metrológiai infrastruktúrára irányuló beruházások igénybevételében segítő cselekvések;

–iv. külső terjesztési tevékenységek és tudástranszfer szervezése a metrológiai partnerség népszerűsítése és hatásának maximalizálása érdekében.

(2)Az (1) bekezdés a) pontjában említett egyes pályázati felhívások témáinak meghatározása előtt az EURAMET felkéri a metrológiai kutatóközösséghez és az általános metrológiai értéklánchoz tartozó egyéneket vagy szervezeteket, hogy tegyenek javaslatokat lehetséges kutatási témákra.

7. cikk

Éves munkaprogram

(1)A metrológiai partnerség végrehajtására az adott év január 1-jétől december 31-ig tartó időszakban (a továbbiakban: referenciaév) végrehajtandó tevékenységekre vonatkozó éves munkaprogramok alapján kerül sor.

(2)Az EURAMET – a Bizottság jóváhagyását követően – a referenciaév március 31-ig elfogadja az éves munkaprogramokat. Az éves munkaprogramok elfogadása során az EURAMET és a Bizottság is indokolatlan késedelem nélkül jár el. Az EURAMET nyilvánosságra hozza az éves munkaprogramot.

(3)A 6. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett tevékenységek kizárólag a referenciaévben, és csak az adott éves munkaprogram elfogadását követően kezdhetők meg.

(4)Az EURAMET keretében kizárólag akkor finanszírozhatók tevékenységek, ha szerepelnek az éves munkaprogramban. Az éves munkaprogram különbséget tesz a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett tevékenységek, a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tevékenységek és az EURAMET igazgatási költségei között. Az éves munkaprogram tartalmazza a megfelelő költségbecsléseket és a 3. cikkben említett uniós pénzügyi hozzájárulásból finanszírozott tevékenységekre, illetve a részt vevő államok által ilyen uniós pénzügyi hozzájárulás nélkül finanszírozott tevékenységekre kiosztott költségvetést. Az éves munkaprogramban fel kell tüntetni továbbá a részt vevő államok által nyújtott, az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett természetbeni hozzájárulások becsült értékét.

(5)A referenciaévre vonatkozó módosított éves munkaprogramban és az azt követő referenciaévekre vonatkozó éves munkaprogramokban figyelembe kell venni a korábbi pályázati felhívások eredményeit. Ezekben a munkaprogramokban figyelmet kell fordítani az olyan – különösen az eredetileg a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységek körébe tartozó – tudományos témakörökre, amelyek megfelelő finanszírozás hiányában nem részesülhettek kellő támogatásban.

(6)A vonatkozó éves munkaprogramok szerinti pályázati felhívások közzétételére 2027. december 31-ig kerül sor. Kellően indokolt esetben 2028. december 31-ig van lehetőség a közzétételükre.

(7)Az EURAMET nyomon követi az éves munkaprogramban szereplő valamennyi tevékenység végrehajtását, és erről éves jelentést tesz a Bizottságnak.

(8)A metrológiai partnerség tevékenységeivel, illetve a metrológiai partnerséggel együttműködésben végrehajtott tevékenységekkel kapcsolatos bármely közleményben vagy kiadványban – függetlenül attól, hogy ezeket a tevékenységeket az EURAMET, valamely részt vevő állam vagy annak nemzeti finanszírozó szervei, illetve valamely tevékenység résztvevői hajtják-e végre – fel kell tüntetni, hogy a tevékenységre a Horizont Európa keretében megvalósuló metrológiai partnerség társfinanszírozásával került sor.

8. cikk

A részvétel és a terjesztés szabályai

(1)Az EURAMET az (EU) [XXX] rendelet [a Horizont Európáról szóló rendelet] 2. cikkének 13. pontja értelmében finanszírozó szervnek minősül, és az (EU) [XXX] rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban pénzügyi támogatást nyújt az e határozat 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett közvetett cselekvésekhez.

(2)A Horizont Európáról szóló rendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban az éves munkaprogram kellően indokolt esetekben előírhatja, hogy a közvetett cselekvésekben a koordinátori szerepet a részt vevő államok nemzeti metrológiai intézeteire és kijelölt intézeteire kell korlátozni annak biztosítása érdekében, hogy a célkitűzések és a részt vevő államok hozzájárulási céljai teljesüljenek.

(3)Az EURAMET biztosítja a megfelelő kommunikációt a nemzeti metrológiai intézetekkel és a kijelölt intézetekkel a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett közvetett cselekvésekben, a megfelelő nemzeti hatóság általi kijelölésnek megfelelően. Az EURAMET emellett ösztönzi és támogatja más szervezetek részvételét valamennyi pályázati felhívásban.

9. cikk

Az Unió és az EURAMET közötti megállapodások

Amennyiben biztosított az Unió pénzügyi érdekeinek azonos szintű védelme, az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. cikkének (3) bekezdésével és 154. cikkével összhangban az EURAMET feladata az uniós hozzájárulás végrehajtása.

10. cikk

Az Unió pénzügyi hozzájárulásának megszüntetése, csökkentése és felfüggesztése

(1)Amennyiben a metrológiai partnerség nem teljesíti az Unió pénzügyi hozzájárulására vonatkozó feltételeket, a Bizottság megszüntetheti, arányosan csökkentheti vagy felfüggesztheti az Unió 3. cikkben említett pénzügyi hozzájárulását.

(2)Amennyiben a részt vevő államok nem járulnak hozzá a metrológiai partnerség finanszírozásához, vagy csak részben járulnak hozzá, vagy nem tartják be a hozzájárulások 5. cikkben említett határidejét, a Bizottság megszüntetheti, arányosan csökkentheti vagy felfüggesztheti az Unió 3. cikkben említett pénzügyi hozzájárulását. A Bizottság határozata nem akadályozhatja a részt vevő államok részéről az Unió pénzügyi hozzájárulásának megszüntetéséről, arányos csökkentéséről vagy felfüggesztéséről szóló határozat metrológiai partnerséghez való bejelentése előtt már felmerült támogatható költségek megtérítését.

11. cikk

Utólagos ellenőrzések

(1)A 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett közvetett cselekvések kiadásainak utólagos ellenőrzését az EURAMET végzi az (EU) [XXX] rendelet [a Horizont Európáról szóló rendelet] [] 48. cikkével összhangban.

(2)A Bizottság határozhat úgy, hogy az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket maga hajtja végre. Ilyen esetekben a Bizottság az alkalmazandó szabályokkal, különösen az (EU) [XXX] rendelet [a Horizont Európáról szóló rendelet] 48. cikkének (3) bekezdésével és az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 127. cikkével összhangban jár el.

12. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Unió pénzügyi érdekei az e határozat alapján finanszírozott fellépések végrehajtása során ne sérüljenek.

(2)A metrológiai partnerség végrehajtása során a részt vevő államok az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet értelmében meghozzák az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges jogalkotási, szabályozási, igazgatási és egyéb intézkedéseket, különösen az Uniónak járó összegek teljes mértékű visszafizettetésének biztosítása érdekében.

(3)Az EURAMET a Bizottság munkatársai és a Bizottság által feljogosított más személyek, valamint a Számvevőszék számára hozzáférést biztosít telephelyeihez és helyiségeihez, valamint minden olyan információhoz, ideértve az elektronikus formátumúakat is, amelyek az általuk végzett ellenőrzések lefolytatásához szükségesek.

(4)A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben 16 és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben 17 megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatokat, ezen belül helyszíni ellenőrzéseket és egyéb vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az Unió pénzügyi érdekei sérültek-e az e határozat alapján finanszírozott megállapodással, határozattal vagy szerződéssel kapcsolatos csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység révén.

(5)Az Európai Ügyészség (EPPO) az (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletben 18 meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban nyomozást folytathat az említett rendelet 4. cikkének megfelelően az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények kivizsgálása céljából.

(6)A (3), (4) és (5) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül az e határozat végrehajtásának eredményeként létrejövő megállapodásoknak, határozatoknak és szerződéseknek tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, az EURAMET-et, a Számvevőszéket, az EPPO-t és az OLAF-ot az ilyen ellenőrzések, helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésére az adott szervezet hatásköreinek megfelelően.

13. cikk

A metrológiai partnerség irányítása

(1)A metrológiai partnerséget irányító szervek legalább a következőket foglalják magukban:

a)a metrológiai partnerségi bizottság;

b)az irányítócsoport;

c)az EURAMET titkársága.

14. cikk

A metrológiai partnerségi bizottság

(1)A metrológiai partnerségi bizottság irányítja a metrológiai partnerséget annak biztosítása érdekében, hogy a metrológiai partnerség elérje célkitűzéseit.

(2)A metrológiai partnerségi bizottság az EURAMET valamennyi részt vevő államból származó tagjainak képviselőiből áll. A szavazati súlyok kiszámítására a nemzeti kötelezettségvállalások alapján kerül sor a kötelezettségvállalás négyzetgyöke szerint.

(3)A metrológiai partnerségi bizottság különösen az alábbiakkal foglalkozik:

a)döntéseket hoz a stratégiai kutatási és innovációs tervről;

b)döntéseket hoz a pályázati felhívások tervezéséről és az értékelés felülvizsgálatára vonatkozó eljárásról;

c)a Bizottság jóváhagyását és a 15. cikkben említett irányítócsoporttal folytatott konzultációt követően elfogadja az éves munkaprogramot;

d)döntéseket hoz a finanszírozandó projekteknek a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pályázati felhívás értékelését követően felállított rangsor szerinti kiválasztásáról;

e)nyomon követi a finanszírozott projektek előrehaladását;

f)jóváhagyja bármely, a Horizont Európához nem társult harmadik ország részvételét a metrológiai partnerségben, feltéve, hogy az adott harmadik ország az 1. cikk (3) bekezdésének megfelelően nemzetközi megállapodást kötött az Unióval.

(4)A Bizottság megfigyelőként részt vesz a metrológiai partnerségi bizottság ülésein. Az éves munkaprogram metrológiai partnerségi bizottság általi elfogadásához azonban szükség van a Bizottság előzetes hozzájárulására. A metrológiai partnerségi bizottság meghívja a Bizottságot az ülésein való részvételre, és megküldi a Bizottságnak a vonatkozó dokumentumokat. A Bizottság részt vehet a metrológiai partnerségi bizottság megbeszélésein.

(5)A metrológiai partnerségi bizottság a (2) bekezdésben ismertetett szavazati súlyoknak megfelelően elnököt és elnökhelyettest választ. A metrológiai partnerségi bizottság elnöke képviseli az EURAMET-et a metrológiai partnerséggel kapcsolatos ügyekben.

15. cikk

Az irányítócsoport

(1)A Bizottság irányítócsoportot hoz létre. Az irányítócsoport a metrológiai partnerség tanácsadó testülete, és tanácsot ad a metrológiai partnerségnek az európai szintű metrológiai kutatás új prioritásaival kapcsolatban. Különösen a következő feladatokat látja el:

a)meghatározza azokat a kialakulóban lévő technológiákat és piacokat, amelyek vonatkozásában a metrológiai kutatás relevánssá válhat a jövőben;

b)azonosítja az egységes piac zavartalan működéséhez – ideértve a vonatkozó rendeleteket és szabványokat – hozzájáruló kutatási területeket;

c)tanácsot ad a metrológiai partnerségnek a jövőbeli munkaprogramjaik prioritásaival kapcsolatban.

(2)Az irányítócsoport 12 tagból áll:

a)az európai szabványalkotók és szabályozók 4, az EURAMET által kijelölt képviselője;

b)az ágazatot képviselő magánpartnerekkel az (EU) [XXX] rendelettel [a Horizont Európáról szóló rendelet] összhangban létrehozott különböző európai partnerségek 5 képviselője. A Bizottság a képviselőket nyílt és átlátható módon jelöli ki;

c)az EURAMET elnöke;

d)a Bizottság által kijelölt 1 képviselő, valamint egy nemzeti minisztérium 1 olyan képviselője, aki nem tagja az EURAMET-ben képviselt nemzeti metrológiai intézet személyzetének. A minisztérium képviselőjét a metrológiai partnerségi bizottság nevezi ki.

(3)A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett tagok legalább 50 %-át legkésőbb a 18. cikk (1) bekezdésében említett időközi értékelést követően rotációs rendben fel kell váltani.

(4)Az irányítócsoport elnöki tisztjét a (2) bekezdés d) pontjában említett képviselők közösen látják el.

16. cikk

Az EURAMET titkársága

(1)A metrológiai partnerség bankszámláit az EURAMET titkársága vezeti, amely általános igazgatási támogatást nyújt az EURAMET működéséhez.

(2)Az EURAMET titkárságán belül létre kell hozni egy igazgatástámogató egységet, amely a metrológiai partnerség végrehajtásáért és napi szintű igazgatásáért felelős.

17. cikk

Információközlés

(1)A Bizottság kérésére az EURAMET benyújtja a Bizottságnak a 18. cikkben említett értékelő jelentések elkészítéséhez szükséges információkat.

(2)A részt vevő államok – az EURAMET-en keresztül – benyújtják a Bizottságnak a metrológiai partnerség pénzgazdálkodásával kapcsolatban az Európai Parlament, a Tanács vagy a Számvevőszék által kért összes információt.

(3)A Bizottság a (2) bekezdésben említett információkat belefoglalja a 18. cikkben előírt jelentésekbe.

18. cikk

Értékelés

(1)A Bizottság a Horizont Európa értékelései keretében elvégzi a metrológiai partnerség időközi és végső értékelését az (EU) ... rendelet [a Horizont Európáról szóló rendelet] 47. cikkének megfelelően.

(2)Az értékelések megvizsgálják, hogyan teljesíti a metrológiai partnerség a küldetését és célkitűzéseit, kiterjednek valamennyi tevékenységére, és értékelik az európai hozzáadott értékét, eredményességét, hatékonyságát – beleértve a nyitottságát és átláthatóságát –, a végrehajtott tevékenységek relevanciáját, valamint a releváns regionális, nemzeti és uniós szakpolitikákkal való koherenciájukat és/vagy kiegészítő jellegüket, ideértve a Horizont Európa más részeivel (például küldetésekkel, klaszterekkel vagy tematikus/egyedi programokkal) való szinergiákat. Az értékelések figyelembe veszik az érdekelt felek véleményét mind európai, mind nemzeti szinten, és adott esetben tartalmazzák az előző kezdeményezések hosszú távú tudományos, társadalmi, gazdasági és technológiai hatásainak értékelését is. Tartalmazzák adott esetben a jövőbeli fellépések leghatékonyabb szakpolitikai beavatkozási módjának értékelését, valamint a metrológiai partnerség esetleges megújításának relevanciáját és koherenciáját, tekintettel az általános szakpolitikai prioritásokra, valamint a kutatást és innovációt támogató környezetre, beleértve a Horizont Európa keretprogramon keresztül támogatott egyéb kezdeményezésekhez viszonyított pozicionálást.

19. cikk

Az eredményekhez való hozzáférés és a javaslatokkal kapcsolatos információ 

(1)Az EURAMET hozzáférést biztosít a Bizottság számára az általa finanszírozott közvetett cselekvésekkel kapcsolatos valamennyi információhoz. Az ilyen információ magában foglalja a metrológiai partnerség közvetett cselekvéseiben részt vevő kedvezményezettek eredményeit, illetve bármely más információt, amely szükségesnek minősül az uniós szakpolitikák vagy programok kidolgozásához, végrehajtásához, nyomon követéséhez és értékeléséhez. Az ilyen hozzáférési jogok a nem kereskedelmi és nem versenyalapú használatra korlátozódnak, és megfelelnek az alkalmazandó titoktartási szabályoknak.

(2)Az uniós szakpolitikák vagy programok kidolgozása, végrehajtása, nyomon követése és értékelése céljából az EURAMET ellátja a Bizottságot a benyújtott javaslatokban szereplő információkkal.

20. cikk

Titoktartás

A 17. cikk sérelme nélkül az EURAMET biztosítja az olyan bizalmas információk védelmét, amelyek uniós intézményeken és más uniós szerveken, hivatalokon vagy ügynökségeken kívüli közzététele sértheti tagjai vagy a metrológiai partnerség tevékenységeiben részt vevők érdekeit. Az ilyen bizalmas információk közé tartoznak többek között a személyes, kereskedelmi, nem minősített érzékeny és minősített információk.

21. cikk

Összeférhetetlenség

(1)Az EURAMET, annak szervei és személyzete, valamint a metrológiai partnerség szervei tevékenységeik végrehajtása során kerülik az összeférhetetlenséget.

(2)Az EURAMET az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 154. cikke (4) bekezdésének d) pontjával összhangban szabályokat fogad el az EURAMET személyzetére, a metrológiai partnerségi bizottságban, valamint az EURAMET és a metrológiai partnerség egyéb szerveiben vagy csoportjaiban szolgálatot teljesítő tagokra és egyéb személyekre vonatkozó összeférhetetlenség megelőzésére, elkerülésére és kezelésére vonatkozóan.

22. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

23. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Időtartam és pénzügyi hatás

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe 

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul: 

☑ új intézkedés 

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 19  

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.4.4.Összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergia

1.5.Időtartam és pénzügyi hatás 

☑ határozott időtartam

–☑    időtartam: 2021.[1.1]-től 2031.[12.31]-ig

–☑    pénzügyi hatás: 2021-től 2027-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és 2022-től 2032-ig a kifizetési előirányzatok esetében

◻ határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 20   

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

☑ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkben említett szervek

–◻ közjogi szervek

–☑ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

 

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret javasolt fejezete és a költségvetés új javasolt kiadási sora/sorai 

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	1. fejezet Egységes piac, innováció és digitális gazdaság – Horizont Európa	Diff./Nem diff. 21	EFTA-országoktól 22	tagjelölt országoktól 23	harmadik országoktól	a költségvetési rendelet [21. cikke (2) bekezdésének b) pontja] értelmében
1	01 02 02 40 – „Digitális gazdaság, ipar és világűr” klaszter	Diff.	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

1

„Egységes piac, innováció és digitális gazdaság” fejezet Horizont Európa

			2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	2027 után	ÖSSZESEN
Operatív előirányzatok (a 3.1. pontban felsorolt költségvetési tételek szerint bontva)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)	26,000	43,000	51,000	51,000	47,000	43,000	39,000		300,000
	Kifizetési előirányzatok	(2)	0	11,700	31,050	44,900	50,200	49,200	45,600	67,350	300,000
A program keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 24	Kötelezettségvállalási előirányzatok = kifizetési előirányzatok	(3)	0,381	0,389	0,396	0,405	0,413	0,420	0,430	–	2,834
A program keretéhez tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(1)+(3)	26,381	43,389	51,396	51,405	47,413	43,420	39,430		302,834
	Kifizetési előirányzatok	=(2)+(3)	0,381	12,089	31,446	45,305	50,613	49,620	46,030	67,350	302,834

A többéves pénzügyi keret fejezete

7

„Igazgatási kiadások”

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	2027 után	ÖSSZESEN
Humánerőforrás		–	–	–	–	–	–	–		0
Egyéb igazgatási kiadások		–	–	–	–	–	–	–		0
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)	–	–	–	–	–	–	–		0

millió EUR (három tizedesjegyig)

			2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	2027 után	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret FEJEZETEIHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok		26,381	43,389	51,396	51,405	47,413	43,420	39,430		302,834
	Kifizetési előirányzatok		0,381	12,089	31,446	45,305	50,613	49,620	46,030	67,350	302,834

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–☑    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–◻    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Év

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉNEK részösszege

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok 25
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási jellegű kiadások
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege

ÖSSZESEN

0

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.2.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár 26 :

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

Év		2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
A központban és a bizottsági képviseleteken
A küldöttségeknél		–	–	–	–	–	–	–
Kutatás		2,5	2,5	2,5	2,5	2,5	2,5	2,5
• Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (Full Time Equivalent unit, FTE) kifejezve – AC, AL, END, INT és JED  27 7. fejezet
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBŐL finanszírozva	– a központban	–	–	–	–	–	–	–
	– a küldöttségeknél	–	–	–	–	–	–	–
A programkeretből finanszírozva  28	– a központban	–	–	–	–	–	–	–
	– a küldöttségeknél	–	–	–	–	–	–	–
Kutatás		–	–	–	–	–	–	–
Egyéb (kérjük megnevezni)		–	–	–	–	–	–	–
ÖSSZESEN		2,5	2,5	2,5	2,5	2,5	2,5	2,5

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak	Programfelügyelet és szakpolitikai iránymutatás (projektfelelős és jogi tisztviselő), valamint értékelési/irányítási adminisztratív feladatok és felelősségi körök a Bizottságra nézve.
Külső munkatársak	n.a.

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

A javaslat/kezdeményezés

–◻    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–☑    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Év	2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	ÖSSZESEN
Részt vevő államok	31,000	52,000	62,000	62,000	57,000	52,000	47,000	363,000
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN	31,000	52,000	62,000	62,000	57,000	52,000	47,000	363,000

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

–☑    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve ◻    

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	A javaslat/kezdeményezés hatása 29
	2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027
… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

[…]

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ). 

[…]

(1)    (EU) ... rendelet [a Horizont Európáról szóló rendelet].

(2)    Csak 12 esetben került sor összehangolt hatásvizsgálatra, mivel egy nagy teljesítményű számítástechnikára vonatkozó kezdeményezés hatásvizsgálata már 2017-ben megtörtént (SEC(2018) 47).

(3)    Az Európai Bizottság 2020. évi stratégiai előrejelzési jelentése rámutat arra, hogy az EU-nak „[m]ost meg kell erősítenie jövőbe mutató szövetségeit, hogy az európai értékeket és érdekeket tükröző módon alakíthassa tovább a nemzetközi normákat és szabályokat”, 2020. évi stratégiai előrejelzési jelentés – A reziliensebb Európa felé vezető út felvázolása, 15. o.

(4)    Referencia-hatásvizsgálat – Európai metrológiai partnerség.

(5)    A nyilvános konzultáció 2019 szeptembere és novembere között zajlott.

(6)    Technopolis Group (2020), Impact Assessment Study for Institutionalised European Partnerships under Horizon Europe, Final Report, Study for the European Commission, Directorate Research & Innovation (Hatásvizsgálati tanulmány a Horizont Európa keretében megvalósuló intézményesített európai partnerségekről), Zárójelentés, Európai Bizottság, Kutatási és Innovációs Főigazgatóság.

(7)    A Bizottság konzultált az EU és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagállamaiban a nemzeti metrológiai programot működtető minisztériumok szakértőivel. A 32 országból 20 küldött visszajelzést, és közülük 16 egyértelműen támogatását fejezte ki a metrológiai kezdeményezés intézményesített partnerség formájában történő folytatása iránt, ugyanakkor nem volt ezt ellenző vélemény. A válaszadók 89 %-a fontosnak tartotta a metrológiát a kutatószervezeteik – köztük az egyetemek – szempontjából, 86 %-uk pedig úgy vélte, hogy fontos a nemzeti szakpolitikák és prioritások vonatkozásában.

(8)    HL C […], […], […] o.

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács [XXX] rendelete [dátum] a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról (HL C […], […], […] o.). [Kérjük, illessze be a teljes hivatkozást].

(10)    Európai Bizottság (2018), A Horizont Európa hatásvizsgálata (SWD(2018) 307).

(11)    Az Európai Parlament és a Tanács 555/2014/EU határozata (2014. május 15.) az Uniónak az „Európai metrológiai program – Innováció és kutatás” (EMPIR) elnevezésű, több tagállam által együttesen indított programban való részvételéről (HL L 169., 2014.6.7., 2. o.).

(12)    Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

(13)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(14)    A Tanács (EU) XXX rendelete (…) (HL ...).

(15)    Az Európai Parlament és a Tanács [XXX] rendelete a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról (HL C […], […], […] o.). [Kérjük, illessze be a teljes hivatkozást].

(16)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(17)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(18)    A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(19)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(20)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  

(21)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(22)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(23)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(24)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás. A Horizont Európa cselekvéseivel kapcsolatos igazgatási feladatok vonatkozásában. A teljes munkaidős egyenértékben kifejezett költségek az állandó személyzet fizetése (0,127 EUR) és a közvetett kutatásban részt vevő személyzet épületekhez kapcsolódó egyéb igazgatási költségei (0,025 EUR) és informatikai költségei tekintetében 2021-től alkalmazandó átlagos éves költség alapján kerülnek meghatározásra. A 2022–27 közötti időszak vonatkozásában évi 2 %-os indexálásra került sor. A Bizottság főigazgatóságainak személyzeti igényei is tájékoztató és nem kötelező jellegűek.

(25)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(26)    A Bizottság főigazgatóságainak személyzeti igényei is tájékoztató és nem kötelező jellegűek.

(27)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(28)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(29)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.