EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.2.1.
COM(2021) 34 final
2021/0018(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről (kodifikált szöveg)
(EGT-vonatkozású szöveg)
INDOKOLÁS
1.A Bizottság a népek Európájának jegyében nagy jelentőséget tulajdonít az uniós joganyag egyszerűsítésének és átláthatóbbá tételének annak érdekében, hogy az a polgárok számára világosabb és könnyebben hozzáférhető legyen, így tovább bővítve a számukra biztosított jogok gyakorlásának lehetőségeit.
Ez a cél nem érhető el mindaddig, amíg számos, sokszor jelentősen módosított rendelkezés részben az eredeti jogi aktusban, részben pedig a későbbi, módosító jogi aktusokban szétszórtan található meg. A hatályos rendelkezések megállapításához így jelentős kutatómunka és számos jogi aktus összevetése szükséges.
Ezen okból, valamint azért, hogy a joganyag egyértelmű és áttekinthető legyen, szükséges a többször módosított jogi aktusok kodifikációja.
2.A Bizottság 1987. április 1-jén úgy határozott 1 , hogy szervezeti egységei számára előírja valamennyi jogi aktusnak a legkésőbb a tizedik módosítást követő kodifikációját, hangsúlyozva, hogy ez minimumkövetelményként értendő, és ezen egységeknek törekedniük kell az illetékességükbe tartozó jogi aktusok kodifikációjának még gyakrabban történő elvégzésére annak érdekében, hogy e jogi aktusok rendelkezései áttekinthetők és könnyen érthetők legyenek.
3.Az 1992. decemberi edinburgh-i Európai Tanács következtetései 2 is megerősítették e követelményt, amennyiben rámutattak a kodifikáció fontosságára, ugyanis a tekintetben, hogy valamely adott helyzetre az adott időben mely jogi aktus alkalmazandó, a kodifikáció jogbiztonságot teremt.
A kodifikációt a szokásos uniós jogalkotási eljárással összhangban kell elvégezni.
Mivel a kodifikáció tárgyát képező jogi aktus érdemben nem módosítható, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 1994. december 20-án intézményközi megállapodást kötöttek arról, hogy a kodifikált jogi aktusok elfogadása során gyorsított eljárás alkalmazható.
4.Ezen javaslat célja az egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet és a 91/439/EGK, illetve a 76/914/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. július 15-i 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv kodifikációja 3 . Az új irányelv a benne foglalt jogi aktusok 4 helyébe lép. E javaslat teljes egészében megőrzi a kodifikált jogi aktusok tartalmát, és ennek megfelelően, kizárólag a kodifikáció elvégzéséhez szükséges alaki módosítások elvégzésével, azokat pusztán egybefoglalja.
5.A kodifikációs javaslatot a 2003/59/EK irányelv, és a módosító aktusok előzetes, 24 hivatalos nyelven készült, egységes szerkezetbe foglalt változata alapján az Európai Unió Kiadóhivatala készítette adatfeldolgozó rendszer segítségével. Abban az esetben, ha a cikkek új számozást kaptak, a régi és az új számozás közötti összefüggést a kodifikált rendelet V. mellékletében található megfelelési táblázat tartalmazza.
🡻 2003/59/EK (kiigazított szöveg)
2021/0018 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről (kodifikált szöveg)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel ⌦ az Európai Unió működéséről szóló ⌫ szerződésre és különösen annak ⌦ 91. ⌫ cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 5 ,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 6 ,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
🡻
(1)A 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 7 több alkalommal jelentősen módosították 8 . A rendeletet az áttekinthetőség és ésszerűség érdekében célszerű kodifikálni.
🡻 2018/645 (1) preambulumbekezdés
(2)Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című, 2011. március 28-i fehér könyvében 9 a Bizottság azt a „zéró-elképzelést” tűzte ki célul, hogy 2050-re az Unióban közel nullára csökkenjen a halálos kimenetelű közúti balesetek száma.
🡻 2018/645 (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(3)A Bizottság a 2011 és 2020 közötti időszakra vonatkozó, a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos politikai iránymutatásról szóló, „A közúti közlekedésbiztonság európai térsége felé: a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos politikai iránymutatás a 2010 és 2011 közötti időszakra” című közleményében 10 azon célkitűzésre tett javaslatot, miszerint 2010-től 2020-ig a felére kell csökkenteni a halálos kimenetelű közúti balesetek számát az Unióban. E cél elérése érdekében a Bizottság hét stratégiai célkitűzést fogalmazott meg, köztük a közúthasználók oktatásának és képzésének, valamint a veszélyeztetett úthasználók védelmének javítását.
🡻 2018/645 (3) preambulumbekezdés
(4)Az Európai Tanács 2014. október 23–24-én azt a kötelező célt tűzte ki, hogy az európai uniós gazdaság teljes egészének üvegházhatásúgáz-kibocsátásában 2030-ig 1990-hez képest legalább 40 % saját csökkentést kell elérni. Ez a kibocsátás-csökkentési cél segíteni fog a Párizsi Megállapodás hosszú távú célkitűzéseinek teljesítésében, és ahhoz valamennyi gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia. A közlekedési ágazatnak átfogó megközelítésre van szüksége a kibocsátáscsökkentés és az energiahatékonyság előmozdítása céljából. További lépéseket kell tenni az alacsony kibocsátású mobilitás felé, többek között kutatás és a már rendelkezésre álló technológiai fejlesztések bevezetése révén. A gépjárművezetőket megfelelően ki kell képezni, hogy a lehető leghatékonyabban vezessenek.
🡻 2003/59/EK (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(5)Annak érdekében, hogy a gépjárművezetők meg tudjanak felelni a közúti szállítási piac követelményeinek, ⌦ a közúti közlekedésben részt vevő gépjárművezetők képzésének minimumszintjére vonatkozó uniós szabályokat ⌫ minden gépjárművezetőre alkalmazni kell, akár önálló vállalkozók, akár bérből és fizetésből élő munkavállalók, valamint akár saját számlára, akár ellenszolgáltatás fejében végzik munkájukat.
🡻 2003/59/EK (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(6)Az ⌦ közúti közlekedésben részt vevő gépjárművezetők képzésének minimumszintjére vonatkozó uniós szabályok célja ⌫ biztosítani, hogy a gépjárművezető képesítése révén megfelelő szintű szakértelemmel rendelkezzék, és így végezze gépjármű-vezetői tevékenységét.
🡻 2003/59/EK (5) preambulumbekezdés
(7)Az alapképesítés megszerzése és a továbbképzésben való részvétel kötelezővé tételének célja különösen a közúti közlekedés és a gépjárművezető biztonságának javítása, azon tevékenységek időtartama alatt is, amelyeket a gépjárművezető akkor végez, amikor a jármű áll. Emellett a gépjármű-vezetői szakma korszerű jellegének fel kell ébresztenie a fiatalok érdeklődését e foglalkozás iránt, hozzájárulva ezzel a gépjárművezetők utánpótlásához munkaerőhiány esetén.
🡻 2003/59/EK (6) preambulumbekezdés
(8)Az egyenlőtlen versenyfeltételek kialakulásának elkerülése végett a járművezetésre ezt az irányelvet kell alkalmazni, akár a tagállamok állampolgárai végzik azt, akár harmadik országok azon állampolgárai, akiket egy valamely tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozás alkalmaz vagy foglalkoztat.
🡻 2003/59/EK (22) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(9)Az ⌦ uniós ⌫ jog elveinek tiszteletben tartása érdekében kívánatos, hogy az olyan, fuvarozást végző járművek vezetőit, amelyek a közúti közlekedésbiztonságot kevésbé befolyásolják, vagy amelyek esetében ezen irányelv követelményei aránytalan gazdasági vagy szociális terhet okoznának, mentesíteni kell ezen irányelv alkalmazása alól.
🡻 2018/645 (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(10)⌦ Meg kell határozni bizonyos ⌫ mentességeket, melyek azon helyzetekhez kapcsolódnak, amelyekben a gépjárművezetés nem a gépjárművezető fő tevékenysége, és amelyekben aránytalan terhet jelentene a gépjárművezető számára az ⌦ ezen ⌫ irányelv követelményeinek való megfelelés. A gépjárművezetést általában akkor nem tekintik a gépjárművezető fő tevékenységének, ha a vezetés a havi munkaidőnek kevesebb mint 30 %-át teszi ki.
🡻 2018/645 (7) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(11)Amennyiben a gépjárművezetésre ritkán, vidéki területeken kerül sor, ⌦ vagy ⌫ azt olyan gépjárművezetők végzik, akik saját vállalkozásuk számára szállítanak, a közúti közlekedésbiztonság biztosítása mellett mentességeket kell alkalmazni. Az Unión belüli vidéki térségek földrajzának, éghajlatának és népsűrűségének eltérő feltételei miatt a tagállamok belátására kell bízni annak meghatározását, hogy az ilyen gépjárművezetés alkalminak tekinthető-e, valamint hogy – például az út típusa, a forgalom volumene vagy a veszélyeztetett úthasználók jelenléte alapján – az ilyen mentesség kihat-e a közúti közlekedés biztonságára.
🡻 2018/645 (8) preambulumbekezdés
(12)Mivel az Unión belül eltérő lehet, hogy a mezőgazdaságban, kertészetben, erdészetben, földművelésben és halászatban dolgozóknak – akik mentességet élveznek ezen irányelv alól – mekkora távolságot kell megtenniük munkájuk során, a tagállamokra kell bízni annak nemzeti jogukban való meghatározását, hogy a mentességek alkalmazása tekintetében mennyi a vállalkozás telephelyétől megengedett maximális távolság.
🡻 2003/59/EK (7) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(13)Annak megállapítása érdekében, hogy a gépjárművezető teljesíti-e kötelezettségeit, a tagállamoknak szakmai alkalmassági bizonyítványt (a továbbiakban: SZAB) kell kiállítaniuk a gépjárművezető számára, amely tanúsítja, hogy rendelkezik alapképesítéssel, illetve részt vett továbbképzésben.
🡻 2003/59/EK (8) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(14)A tagállamok számára több választási lehetőségnek kell rendelkezésre állnia az alapképesítéssel kapcsolatos rendelkezések végrehajtásának elősegítése érdekében.
🡻 2003/59/EK (9) preambulumbekezdés
(15)A gépjárművezető képzettségi szintjének fenntartása érdekében a szakmát már gyakorló gépjárművezetőnek a szakmája műveléséhez szükséges alapvető készségekkel kapcsolatos továbbképzéseken kell részt vennie.
🡻 2018/645 (9) preambulumbekezdés
(16)Az alapképzés követelménye alóli mentességet élvező gépjárművezetőket – az említett mentesség fenntartása mellett – mindazonáltal kötelezni kell arra, hogy időszakosan továbbképzésen vegyenek részt a munkájuk ellátásához nélkülözhetetlen ismeretek frissítése érdekében.
🡻 2003/59/EK (10) preambulumbekezdés
(17)Az alapképesítéssel és a továbbképzéssel kapcsolatos minimumkövetelmények azon biztonsági szabályokra vonatkoznak, amelyeket vezetés közben, illetve akkor is be kell tartani, amikor a jármű áll. A defenzív vezetés fejlődése, amelynek jellemzői a veszély megelőzése, az út többi használójának tekintetbevétele, ami az ésszerű üzemanyag-felhasználással is együtt jár, kedvező hatást gyakorol mind a társadalomra, mind magára a közúti szállítási ágazatra.
🡻 2003/59/EK (11) preambulumbekezdés
(18)Ez az irányelv nem befolyásolhatja azon gépjárművezetők szerzett jogait, akik a járművezetői tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt az alapképesítést vagy a továbbképzésben való részvételt tanúsító SZAB megszerzésére meghatározott időpont előtt szerezték meg.
🡻 2003/59/EK (12) preambulumbekezdés
(19)Az alapképzéshez és a továbbképzéshez meghatározott tanfolyamokat kizárólag a tagállamok illetékes hatóságai által jóváhagyott szakképzési központok szervezhetik. E jóváhagyott központok megfelelő színvonalának biztosítása végett az illetékes hatóságoknak a központok jóváhagyására vonatkozó összehangolt feltételeket kell meghatározniuk, beleértve a szilárd alapokon nyugvó, magas szintű szakmaiságot is.
🡻 2003/59/EK (13) preambulumbekezdés
(20)Nem csupán a tagállamok illetékes hatóságainak, hanem az általuk kijelölt bármely szervnek is felelősséget kell vállalnia az alapképesítéssel és a továbbképzéssel kapcsolatban előírt vizsgák megszervezéséért. Tekintve ezen irányelv fontosságát a közúti közlekedésbiztonság és az egyenlő versenyfeltételek vonatkozásában, e vizsgák felett a tagállamok illetékes hatóságainak felügyeletet kell gyakorolniuk.
🡻 2003/59/EK (14) preambulumbekezdés
(21)A tagállamoknak elő kell írniuk, hogy a továbbképzés első szakaszát vagy az alapképesítés megszerzését tanúsító SZAB kiállítását vagy a bizonyos gépjárművezetők számára szerzett jogaik érvényesítéséhez megadott határidő lejártát követő öt éven belül el kell végezni, továbbá a megfelelő SZAB-ot is ki kell állítaniuk. E határidőket előre is lehet hozni, vagy azokat meg lehet hosszabbítani. Az első továbbképzést követően a gépjárművezetőnek ötévente kell továbbképzésben részt vennie.
🡻 2003/59/EK (15) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(22)Annak tanúsítása céljából, hogy a valamely tagállamban állampolgársággal rendelkező gépjárművezető az ezen irányelv által előírt SZAB-ot megszerezte, valamint a különböző SZAB-ok kölcsönös elismerésének elősegítése érdekében a tagállamoknak fel kell tüntetniük a vezetői engedélyen, vagy a gépjármű-vezetői képesítési igazolványon az e célra megállapított harmonizált ⌦ uniós ⌫ kódot annak lejáratával együtt, amelyet a tagállamoknak kölcsönösen el kell ismerniük, és amelynek harmonizált mintáját ez az irányelv állapítja meg. Erre az igazolványra ugyanazok a biztonsági követelmények vonatkoznak, mint a vezetői engedélyre, tekintve az igazolvány által annak birtokosára a közúti közlekedésbiztonság vonatkozásában ruházott jogok, valamint az egyenlő versenyfeltételek fontosságát.
🡻 2018/645 (10) preambulumbekezdés
(23)A tagállamoknak a Bizottsággal együttműködve elektronikus úton információt kell cserélniük a szakmai alkalmassági bizonyítványokról (a továbbiakban: SZAB). A tagállamoknak a Bizottság költség-haszon elemzését figyelembe véve ki kell fejleszteniük a szükséges elektronikus platformot, beleértve a vezetői engedélyek 2006/126/EK irányelv 11 értelmében létrehozott uniós hálózata kibővítésének lehetőségét. Egyéb előnyök mellett ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy könnyen hozzáférhessenek azon elvégzett képzésekre vonatkozó információkhoz, amelyek nem szerepelnek a gépjárművezető vezetői engedélyén. Fontos, hogy a tagállamok és a Bizottság erőfeszítéseket tegyenek e funkciók továbbfejlesztésére a közúti ellenőrzések során történő valós idejű hozzáférés érdekében.
🡻 2018/645 (11) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(24)Figyelembe véve az oktatás és a képzés területén bekövetkezett változásokat, valamint annak érdekében, hogy ⌦ ez az ⌫ irányelv minél nagyobb mértékben hozzájáruljon a közúti közlekedés biztonságához, és biztosítsa, hogy a képzés megfeleljen a gépjárművezetők igényeinek, a tanfolyamok anyagában nagyobb hangsúlyt kell fektetni a közúti közlekedés biztonságához kapcsolódó olyan témákra, mint a veszélyhelyzetek felismerése, a veszélyeztetett úthasználók, különösen a gyalogosok, a kerékpárosok és a korlátozott mozgásképességű személyek védelme, az üzemanyag-hatékony vezetés, a szélsőséges időjárási körülmények közötti vezetés és a szokásostól eltérő jellemzőkkel rendelkező rakományok szállítása. Ebben az összefüggésben a képzéseknek az intelligens közlekedési rendszerekre is vonatkozniuk kell, és a technológiai fejlődéssel lépést tartva kell fejlődniük.
🡻 2018/645 (12) preambulumbekezdés
(25)A tagállamok számára egyértelműen lehetőséget kell adni arra, hogy a képzés egy részében információs és kommunikációs technológiai eszközök, például e-tanulás és vegyes tanulás alkalmazásával fejlesszék és korszerűsítsék képzési gyakorlatukat, mindeközben biztosítva a képzés minőségét. A képzési gyakorlatok IKT eszközök használatával történő fejlesztése és korszerűsítése során fontos figyelembe venni, hogy bizonyos specifikus témaköröket a gyakorlatban kell elsajátítani, és nem oktathatók ezekkel a tanulási eszközökkel: ilyen például a hólánc felszerelése vagy a rakományok biztonságos elhelyezése, illetve a képzés egyéb olyan elemei, melyeknél a gyakorlati szempont is jelentős. A gyakorlati képzés részét képezheti a gépjárművezetés, de az nem kötelező. Az ezen irányelv szerinti képzési követelmények jelentős részét jóváhagyott képzési központokban kell tartani.
🡻 2018/645 (13) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(26)Az uniós jogban előírt képzés különböző formái közötti összhang biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy ötvözzék a különböző típusú releváns képzéseket: mint például a veszélyes árukra vonatkozó, a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság növelésére irányuló, valamint az állatok szállításáról szóló képzés ötvözése ⌦ az ebben az ⌫ irányelvben előírt képzéssel.
🡻 2018/645 (14) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(27)Annak megelőzése érdekében, hogy a tagállamok eltérő gyakorlatai akadályozzák a kölcsönös elismerést és korlátozzák a gépjárművezetők azon jogát, hogy abban a tagállamban végezzék el a továbbképzést, amelyben dolgoznak, a tagállami hatóságok számára elő kell írni, hogy ha egy elvégzett képzés nem jelölhető a vezetői engedélyen, a standard modell által előírt formában állítsák ki a gépjárművezetői képesítési igazolványt, amely biztosítja a kölcsönös elismerést minden olyan gépjárművezetőnek, aki megfelel ⌦ az ezen ⌫ irányelvben foglalt követelményeknek.
🡻 2018/645 (15) preambulumbekezdés
(28)A harmadik országokból származó gépjárművezetők által a képzési követelményeknek való megfelelés igazolására szolgáló járművezetői igazolványok használata akadályt jelenthet a gépjárművezetők számára, amennyiben a fuvarozó az igazolványt visszaküldi a kibocsátó hatóságokhoz, különösen akkor, ha a gépjárművezetők valamely más tagállamban kívánnak munkát vállalni. Annak elkerülése érdekében, hogy az említett körülmények között a gépjárművezetőknek az új munkahelyükön meg kelljen ismételniük képzésüket, a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy a gépjárművezetők képesítése tekintetében működjenek együtt és folytassanak információcserét.
🡻 2018/645 (19) preambulumbekezdés
(29)Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a levegőminőség javítása érdekében az alternatív üzemanyaggal működő járművek használatának elősegítésével lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy területükön engedélyezzék a 3 500 kg-nál nehezebb, de a 4 250 kg maximális engedélyezett tömeget nem meghaladó, egyes alternatív üzemanyaggal működő járműtípusok B kategóriás vezetői engedéllyel történő vezetését. A 3 500 kg meghaladására indokolt csak abban az esetben lehetőséget biztosítani, ha a megengedett többlettömeg kizárólag az alternatív üzemanyag-ellátó rendszer többlettömegéből származik, valamint ha arra a közúti közlekedésbiztonság negatív hatásainak elkerülésére irányuló korlátozások és feltételek vonatkoznak.
🡻 2003/59/EK (17) preambulumbekezdés
(30)A tanúsításra vonatkozó különleges rendelkezéseket kell megállapítani az ezen irányelv hatálya alá tartozó azon gépjárművezetőkre vonatkozóan, akik harmadik országok állampolgárai.
🡻 2019/1243 1. cikk és a IX. melléklet (kiigazított szöveg)
(31)⌦ Ezen ⌫ irányelvnek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az ⌦ Európai Unió működéséről szóló szerződés ⌫ 290. cikkének megfelelően ⌦ jogi aktusokat fogadjon el ⌫ az irányelv I. és II. mellékleteinek ⌦ módosítására vonatkozóan ⌫. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban 12 ⌦ megállapított elvekkel összhangban ⌫ kerüljön sor. ⌦ Így különösen ⌫ a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
🡻 2018/645 (20) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(32)Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen az egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzésére és továbbképzésére vonatkozó uniós szintű norma ⌦ meghatározását ⌫ a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban – a közúti fuvarozás határokon átnyúló jellege és azon problémák miatt, amelyeket ezen irányelv megoldani hivatott – e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.
🡻
(33)Ez az irányelv nem érinti a IV. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel és az alkalmazásuk kezdőnapjával kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,
🡻 2003/59/EK
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
🡻 2018/645 1. cikk 1. pont
1. cikk
Alkalmazási kör
Ezt az irányelvet az alábbi személyek által végzett járművezetésre kell alkalmazni:
a)a tagállamok állampolgárai, és
b)harmadik országok azon állampolgárai, akiket egy tagállamban letelepedett vállalkozás alkalmaz vagy foglalkoztat
(a továbbiakban: gépjárművezetők), akik az Unión belül, közforgalmú közutakon szállítást végeznek a következő járművekkel:
–olyan járművek, amelyek esetében a 2006/126/EK irányelvben meghatározott C1, C1 + E, C vagy C + E kategóriájú vagy ezzel egyenértékűnek elismert vezetői engedély szükséges,
–olyan járművek, amelyek esetében a 2006/126/EK irányelvben meghatározott D1, D1 + E, D vagy D + E kategóriájú vagy ezzel egyenértékűnek elismert vezetői engedély szükséges.
Ezen irányelv alkalmazásában a plusz jelet („+”) tartalmazó vezetői engedélyek egyes kategóriáira történő hivatkozásokat a III. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.
🡻 2018/645 1. cikk 2. pont
2. cikk
Mentességek
(1) Ez az irányelv nem vonatkozik az alábbi járművek vezetőire:
a)olyan járművek, amelyek maximális engedélyezett sebessége nem haladja meg a 45 km/h-t;
b)olyan járművek, amelyek a fegyveres erők, a polgári védelem, a tűzoltóság, a közrend fenntartásáért felelős erők és a sürgősségi mentőszolgálat használatában vagy ellenőrzése alatt állnak, ha a fuvar az említett szolgálatok számára meghatározott feladatok eredményeként valósul meg;
c)olyan járművek, amelyek műszaki fejlesztési, javítási vagy karbantartási célból közúton végzett vizsgálat alatt állnak, vagy olyan új vagy felújított járművek, amelyek még nem kerültek használatba;
d)olyan járművek, amelyek vezetéséhez D vagy D1 kategóriájú vezetői engedély szükséges, és amelyeket a karbantartó személyzet utas nélkül a közúti fuvarozó által használt legközelebbi karbantartó bázis közelében található karbantartási központba és onnan visszavezet, feltéve, hogy nem a járművezetés a gépjárművezető fő tevékenysége;
e)olyan járművek, amelyeket szükséghelyzetben használnak vagy mentési akciókra jelöltek ki, beleértve azokat is, amelyeket humanitárius segély nem ellenszolgáltatás fejében végzett szállítására használnak;
f)olyan járművek, amelyeket a 6. cikkel és a 8. cikk (1) bekezdésével összhangban a vezetői engedélyt vagy a szakmai alkalmassági bizonyítványt (a továbbiakban: SZAB) megszerezni kívánó személyek részére tartott járművezetési oktatás vagy vizsgáztatás során használnak, feltéve, hogy azokat nem használják ellenszolgáltatás fejében végzett árufuvarozásra és személyszállításra;
g)nem ellenszolgáltatás fejében végzett árufuvarozásra, illetve személyszállításra használt járművek;
h)olyan járművek, amelyek a gépjárművezető munkája során használandó anyagot, felszerelést vagy gépet szállítanak, feltéve, hogy nem a járművezetés a gépjárművezető fő tevékenysége.
Tekintettel az e bekezdés f) pontjára, ez az irányelv nem alkalmazandó a vezetői engedélyt vagy a SZAB-ot a 6. cikkel és a 8. cikk (1) bekezdésével összhangban megszerezni kívánó személyekre, amennyiben munkaalapú tanulás keretében az említett pontban foglalt célra használt járműkategóriának megfelelő kiegészítő gépjárművezető-oktatáson vesznek részt, feltéve, hogy egy másik, SZAB-bal rendelkező személy vagy gépjárművezető-oktató kíséri őket;
(2) Ez az irányelv nem alkalmazandó, amennyiben valamennyi alábbi feltétel teljesül:
a)a vidéki területeken üzemelő gépjárművek vezetői saját vállalkozásuk számára szállítanak;
b)a gépjárművezetők nem kínálnak szállítási szolgáltatásokat;
c)a tagállamok úgy ítélik meg, hogy a szállítás alkalmi és nem hat ki a közúti közlekedés biztonságára.
(3) Ez az irányelv nem alkalmazandó a mezőgazdaság, kertészet, erdőgazdálkodás, földművelés vagy halászat területén működő vállalkozások által saját tevékenységi körük részeként áruszállítására használt vagy gépjárművezető nélkül bérelt járművekre, kivéve, ha a járművezetés a gépjárművezető fő tevékenységének része, vagy a megtett távolság meghaladja a járművet tulajdonló, bérlő vagy lízingelő vállalkozás telephelyétől a nemzeti jogban engedélyezett távolságot.
🡻 2003/59/EK (kiigazított szöveg)
3. cikk
Képesítés és továbbképzés
(1) Az 1. cikkben ⌦ hivatkozott ⌫ járművezetési tevékenység a kötelező alapképesítés megszerzéséhez és a kötelező időszakos továbbképzésben való részvételhez kötött. E célból a tagállamok gondoskodnak az alábbiakról:
a)alapképesítési rendszer
A tagállamok az alábbi két lehetőség közül választanak:
i.tanfolyamon való részvétel és vizsga együttese
Az I. melléklet 2. szakaszának 2.1. pontjával összhangban az alapképesítés e típusa egy meghatározott időtartamú tanfolyamon való kötelező részvétellel jár. A tanfolyam vizsgával zárul. A vizsga sikeres letétele esetén a képesítést SZAB tanúsítja a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerint;
ii.csak vizsgák
Az I. melléklet 2. szakaszának 2.2. pontjával összhangban az alapképesítés e típusa nem jár együtt tanfolyamon való kötelező részvétellel, csupán elméleti és gyakorlati vizsgákkal. A vizsgák sikeres letétele esetén a képesítést SZAB tanúsítja, a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerint.
A tagállam azonban - legfeljebb három évre - engedélyezheti a gépjárművezetőknek, hogy területén a SZAB megszerzése előtt vezessenek, amennyiben a vezető ezzel egy időben legalább hat hónapos, nemzeti szakképzési tanfolyamon vesz részt. E szakképzési tanfolyam esetében az i. és a ii. pontban említett vizsgák több szakaszban is letehetők;
b)továbbképzési rendszer
Az I. melléklet 4. szakaszával összhangban a továbbképzés tanfolyamon való kötelező részvétellel jár. A továbbképzésben való részvételt SZAB tanúsítja, a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint.
(2) A tagállamok rendelkezhetnek továbbá gyorsított alapképesítési rendszerről is, hogy a gépjárművezető az 5. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában és b) pontjában, valamint az 5. cikk (3) bekezdése a) pontjának i. alpontjában és b) pontjában említett esetekben is vezethessen.
Az I. melléklet 3. szakaszával összhangban a gyorsított alapképesítés tanfolyamon való kötelező részvétellel jár. A tanfolyam vizsgával zárul. A vizsga sikeres letétele esetén a képesítést SZAB tanúsítja, a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint.
(3) Azokat a gépjárművezetőket, akik rendelkeznek az 1071/2009 (EK) európai parlamenti és tanács rendeletben 13 előírt szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal, a tagállamok azon tantárgyak tekintetében, amelyekre az említett rendeletben előírt vizsga kiterjed, felmenthetik az (1) bekezdés a) pontjának i. és ii. alpontjában és a (2) bekezdésben előírt vizsgák, és adott esetben a tanfolyam ennek megfelelő részének látogatása alól.
4. cikk
Szerzett jogok
Az alábbi gépjárművezetők mentességet kapnak az alapképesítés megszerzésének követelménye alól:
a)azok a gépjárművezetők, akik D1, D1 + E, D vagy D + E kategóriájú vezetői engedéllyel vagy ezzel egyenértékűnek elismert vezetői engedéllyel rendelkeznek, amelyet legkésőbb ⌦ 2008. szeptember 10-én ⌫ állítottak ki;
b)azok a gépjárművezetők, akik C1, C1 + E, C vagy C + E kategóriájú vezetői engedéllyel vagy ezzel egyenértékűnek elismert vezetői engedéllyel rendelkeznek, amelyet legkésőbb ⌦ 2009. szeptember 10-én ⌫ állítottak ki.
5. cikk
Alapképesítés
(1) Az alapképesítés megszerzéséhez nem szükséges a megfelelő vezetői engedély előzetes megszerzése.
(2) Az árufuvarozásra szánt járművek vezetői az alábbi feltételekkel vezethetnek:
a)18 éves kortól:
i.C és C + E ⌦ vezetőiengedély-kategóriába ⌫ tartozó járműveket, feltéve hogy rendelkeznek SZAB-bal, a 6. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint;
ii.C1 és C1 + E ⌦ vezetőiengedély-kategóriába ⌫ tartozó járműveket, feltéve hogy rendelkeznek SZAB-bal, a 6. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint;
b)21 éves kortól C és C + E ⌦ vezetőiengedély-kategóriába ⌫ tartozó járműveket, feltéve hogy rendelkeznek SZAB-bal, a 6. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint.
(3) A személyszállításra szánt járművek vezetői az alábbi feltételekkel vezethetnek:
a)21 éves kortól:
i.D és D + E ⌦ vezetőiengedély-kategóriájú ⌫ járműveket, olyan menetrend szerinti személyszállítás céljából, amelynek útvonala legfeljebb 50 kilométer; valamint D1 és D1 + E ⌦ vezetőiengedély‑kategóriájú ⌫ járműveket, feltéve hogy rendelkeznek SZAB-bal, a 6. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint.
Bármely tagállam engedélyezheti ⌦ az e ⌫ kategóriákba tartozó járművek vezetőinek, hogy területén ilyen járműveket 18 éves kortól vezessenek, feltéve hogy rendelkeznek SZAB-bal, a 6. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint;
ii.D és D + E ⌦ vezetőiengedély-kategóriába ⌫ tartozó járműveket, feltéve hogy rendelkeznek SZAB-bal, a 6. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint.
Bármely tagállam engedélyezheti ⌦ az e ⌫ kategóriákba tartozó járművek vezetőinek, hogy területén ilyen járműveket 20 éves kortól vezessenek, feltéve hogy rendelkeznek SZAB-bal, a 6. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint. Ez a korhatár 18 évre csökkenthető, amennyiben a gépjárművezető utasok nélkül vezeti ezeket a járműveket;
b)23 éves kortól D és D + E ⌦ vezetőiengedély-kategóriába ⌫ tartozó járműveket, feltéve hogy rendelkeznek SZAB-bal, a 6. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint.
(4) A (2) bekezdésben megállapított korhatárok sérelme nélkül, azok az árufuvarozással foglalkozó gépjárművezetők, akik az e cikk (2) bekezdésében előírt kategóriák egyike tekintetében a (6) cikkben meghatározottak szerint SZAB-bal rendelkeznek, az említett bekezdésben említett bármely egyéb kategóriába tartozó járműre vonatkozóan mentesülnek a SZAB megszerzésének kötelezettsége alól.
E rendelkezéseket a (3) bekezdésben említett kategóriák tekintetében ugyanolyan feltételek mellett kell alkalmazni a személyszállítással foglalkozó gépjárművezetőkre.
(5) Azoknak az árufuvarozással foglakozó gépjárművezetőknek, akik tevékenységi körüket bővítik vagy módosítják, hogy személyszállítással is foglalkozzanak, illetve fordított esetben, valamint akik rendelkeznek a 6. cikkben előírt SZAB-bal, az alapképesítés megszerzésének közös részeit nem szükséges megismételniük, csupán az új képesítésre jellemző területekkel kell foglalkozniuk.
6. cikk
Az alapképesítést tanúsító SZAB
(1) Az alapképesítést tanúsító SZAB
a)tanfolyam-látogatás és vizsga alapján kiállított SZAB
A 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjával összhangban a tagállamok előírják a tanuló gépjárművezetőknek, hogy az illetékes hatóságok által az I. melléklet 5. szakaszával összhangban jóváhagyott képzési központban (a továbbiakban: jóváhagyott képzési központ) tanfolyamon vegyenek részt. E tanfolyamok az I. melléklet 1. szakaszában említett összes tárgyra kiterjednek. Ez a képzés az I. melléklet 2. szakaszának 2.1. pontjában előírt vizsga sikeres letételével zárul. A vizsgát a tagállamok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szerv szervezi, célja pedig annak ellenőrzése, hogy a fent említett tárgyakban a tanuló gépjárművezető rendelkezik-e az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott szintű ismeretekkel. A fenti hatóságok vagy szervek felügyelik a vizsgát, és annak sikeres letétele esetén kiállítják a gépjárművezetők számára az alapképesítést tanúsító SZAB-ot.
b)vizsgák alapján kiállított SZAB
A 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjával összhangban a tagállamok előírják a tanuló gépjárművezetőknek, hogy letegyék az I. melléklet 2. szakaszának 2.2. pontjában említett elméleti és gyakorlati vizsgákat. E vizsgákat a tagállamok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szerv szervezi, céljuk pedig annak ellenőrzése, hogy a fent említett tárgyakban a tanuló gépjárművezető rendelkezik-e az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott szintű ismeretekkel. A fenti hatóságok vagy szervek felügyelik a vizsgákat, és sikeres letételük esetén kiállítják a gépjárművezetők számára az alapképesítést tanúsító SZAB-ot.
(2) A gyorsított alapképesítést tanúsító SZAB
A 3. cikk (2) bekezdésével összhangban a tagállamok előírják a tanuló gépjárművezetőknek, hogy a jóváhagyott képzési központban tanfolyamokon vegyenek részt. Ezek a tanfolyamok az I. melléklet 1. szakaszában említett összes tárgyra kiterjednek.
Ez a képzés az I. melléklet 3. szakaszában előírt vizsgával zárul. A vizsgát a tagállamok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szerv szervezi, célja pedig annak ellenőrzése, hogy a fent említett tárgyakban a tanuló gépjárművezető rendelkezik-e az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott szintű ismeretekkel. A fenti hatóságok vagy szervek felügyelik a vizsgát, és sikeres vizsga esetén kiállítják a gépjárművezetők számára a gyorsított alapképzést tanúsító SZAB-ot.
🡻 2018/645 1. cikk 3. pont
7. cikk
Továbbképzés
A továbbképzés olyan képzésből áll, amely lehetővé teszi a SZAB-bal rendelkezők számára, hogy a munkájukhoz alapvetően szükséges ismereteket felfrissítsék, különös hangsúlyt fektetve a közúti közlekedés biztonságára, a munkahelyi egészségre és biztonságra és a járművezetés környezetre gyakorolt hatásának csökkentésére.
Az említett képzést jóváhagyott képzési központok szervezik az I. melléklet 5. szakaszának megfelelően. A képzés tantermi oktatásból, gyakorlati képzésből, és ha rendelkezésre áll ilyen, információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök vagy korszerű szimulátorok segítségével végzett képzésből áll. Amennyiben a gépjárművezető másik vállalkozásnál kezd dolgozni, az addig elvégzett továbbképzést figyelembe kell venni.
A továbbképzést úgy kell megtervezni, hogy kiterjedjen az I. melléklet 1. szakaszában említett tantárgyak némelyikének bővebb tárgyalására és ismétlésére. Számos témára ki kell terjednie és mindig tartalmaznia kell legalább egy, a közúti közlekedés biztonságával összefüggő tantárgyat. A képzés témáinak összeállításánál figyelembe kell venni a vonatkozó jogszabályok és technológia területén bekövetkezett fejleményeket, valamint – amennyire lehetséges – a gépjárművezető sajátos képzési igényeit.
🡻 2003/59/EK (kiigazított szöveg)
8. cikk
Továbbképzést tanúsító SZAB
(1) Ha a gépjárművezető elvégezte a 7. cikkben előírt továbbképzést, a tagállamok illetékes hatóságai vagy a jóváhagyott képzési központ továbbképzésben való részvételt tanúsító SZAB-ot állít ki számára.
(2) Akik rendelkeznek a 6. cikkben előírt SZAB-bal, annak kiállításától számított öt éven belül ⌦ vesznek részt a továbbképzés első szakaszában ⌫.
A tagállamok lerövidíthetik vagy meghosszabbíthatják ⌦ az első albekezdésben ⌫ említett időszakot, többek között azért, hogy az ⌦ egybeessék ⌫ a vezetői engedély lejártának időpontjával. Ez az időszak azonban nem lehet három évnél rövidebb vagy hét évnél hosszabb.
(3) Az a gépjárművezető, aki a (2) bekezdésben előírtaknak megfelelően a továbbképzés első szakaszát elvégezte, ötévente továbbképzésben vesz részt, a továbbképzésben való részvételt tanúsító SZAB érvényességének lejárta előtt.
(4) Azok, akik a 6. cikkben vagy e cikk (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően SZAB-bal rendelkeznek, valamint a 4. cikkben említett gépjárművezetők, akik már nem űzik e foglalkozást, és nem felelnek meg az ⌦ e cikk ⌫ (1), a (2) és a (3) ⌦ bekezdésében foglalt követelményeknek ⌫, továbbképzésben vesznek részt, mielőtt visszatérnének e foglalkozáshoz.
(5) Azok a közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző gépjárművezetők, akik az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt vezetőiengedély-kategóriák egyike vonatkozásában továbbképzési tanfolyamokat végeztek el, mentesülnek a további továbbképzésben való részvétel alól az említett bekezdésekben előírt bármely egyéb kategória vonatkozásában.
9. cikk
A képzés helye
🡻 2018/645 1. cikk 4. pont
Az ezen irányelv 1. cikkének a) pontjában említett gépjárművezetők az ezen irányelv 5. cikkében említett alapképesítést abban a tagállamban szerzik meg, amelyben szokásos tartózkodási helyük található, a 2006/126/EK irányelv 12. cikkében meghatározottak szerint.
🡻 2003/59/EK (kiigazított szöveg)
Az ⌦ ezen irányelv ⌫ 1. cikk b) pontjában említett gépjárművezetők ezt az ⌦ alapképesítést ⌫ abban a tagállamban szerzik meg, amelyben a vállalkozás bejegyzett székhelye található, vagy amelyben munkaengedélyüket kiállították.
Az 1. cikk a) és b) pontjában említett gépjárművezetőknek a 7. cikkben említett továbbképzést abban a tagállamban kell elvégezniük, amelyben szokásos lakóhelyük található, vagy amelyben dolgoznak.
🡻 2018/645 1. cikk 5. pont (kiigazított szöveg)
10. cikk
Uniós kód
(1) Az alapképzést igazoló SZAB és a továbbképzést igazoló SZAB alapján a tagállamok illetékes hatóságai – az ezen irányelv 5. cikke (2) és (3) bekezdésének, valamint 8. cikkének rendelkezéseit figyelembe véve – a megfelelő vezetőiengedély-kategória mellett a 2006/126/EK irányelv I. mellékletében előírt 95. harmonizált uniós kódot is feltüntetik
–a vezetői engedélyen, vagy
–az ezen irányelv II. mellékletében található mintának megfelelően kiállított gépjárművezetői képesítési igazolványon.
Amennyiben annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelyben a SZAB-ot megszerezték, nem tudja feltüntetni az uniós kódot a vezetői engedélyen, gépjárművezetői képesítési igazolványt állít ki a gépjárművezető számára.
A tagállamok kölcsönösen elismerik a gépjárművezetői képesítési igazolványokat. A ⌦ gépjárművezetői képesítési ⌫ igazolvány kibocsátásakor az illetékes hatóságok ellenőrzik az érintett gépjármű-kategóriára kiadott vezetői engedély érvényességét.
(2) Az ⌦ ezen irányelv ⌫ 1. cikke b) pontjában említett olyan gépjárművezető, aki közúti árufuvarozásra használt járművet vezet, az 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben 14 előírt járművezetői igazolvánnyal is bizonyíthatja, hogy rendelkezik azzal a képesítéssel, illetve elvégezte azt a képzést, amelyet ez az irányelv előír, amennyiben az igazolványon szerepel a 95. uniós kód. Ezen irányelv alkalmazásában a kibocsátó tagállam az igazolvány megjegyzési rovatában szerepelteti a 95. uniós kódot, ha az érintett gépjárművezető teljesítette az ezen irányelvben előírt szakmai képesítési követelményeket és a képzési követelményeket.
(3) Azokat a 2020. május 23. előtt az 1072/2009/EK rendelet 5. cikkével és különösen annak (7) bekezdésével összhangban kiadott járművezetői igazolványokat, amelyeken nem szerepel a 95. uniós kód, lejáratuk időpontjáig el kell fogadni a képesítés bizonyítékaként, az ezen irányelvben foglalt képzési követelményeknek való megfelelés tanúsítására.
🡻 2018/645 1. cikk 6. pont
11. cikk
Jogérvényesítési hálózat
(1) A tagállamok jogérvényesítési célból információt cserélnek a kiadott és visszavont SZAB-okról. E célból a tagállamok a Bizottsággal együttműködve elektronikus hálózatot fejlesztenek ki vagy kibővítenek egy létező hálózatot, figyelembe véve a Bizottság értékelését arról, hogy melyik a legköltséghatékonyabb megoldás.
(2) A hálózat tartalmazhatja a SZAB-okban szereplő információkat és a SZAB-okhoz kapcsolódó adminisztratív eljárásokhoz kapcsolódó információkat.
(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a személyes adatok feldolgozása kizárólag az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzése céljából és különösen az ezen irányelvben megállapított képzési követelmények teljesülésének ellenőrzése céljából történjen, összhangban az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 15 .
(4) Biztonságossá kell tenni a hálózathoz való hozzáférést. A tagállamok csak az ezen irányelv végrehajtásáért és az ezen irányelvnek való megfelelés ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságok számára biztosíthatnak hozzáférést.
🡻 2019/1243 1. cikk és a IX. melléklet (5) bekezdése (kiigazított szöveg)
12. cikk
A tudományos és műszaki fejlődés szerinti kiigazítás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13. cikknek megfelelően az I. és II. melléklet ⌦ módosítására vonatkozó ⌫, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a mellékleteket a tudományos és műszaki fejlődés szerint kiigazítsa.
🡻 1243/2019 (kiigazított szöveg)
13. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 12. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. július 26-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 12. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
🡻 2003/59/EK (kiigazított szöveg)
14. cikk
Hatályon kívül helyezés
A ⌦ IV. melléklet A. részében említett jogi aktusokkal módosított 2003/59/EK ⌫ irányelv hatályát veszti, a IV. melléklet B. részében említett irányelveknek a belső jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel és alkalmazásuk kezdőnapjaival kapcsolatos tagállami kötelezettségeket nem érintve.
🡻
A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat ezen irányelvre való hivatkozásnak kell tekinteni és az V. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.
🡻 2003/59/EK (kiigazított szöveg)
15. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv ⌦ 2021. május 24-én ⌫ lép hatályba.
16. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.2.1.
COM(2021) 34 final
MELLÉKLETEK
a következőhöz:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
Javaslat
egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről (kodifikált szöveg)
🡻 2003/59/EK (kiigazított szöveg)
I. MELLÉKLET
A KÉPESÍTÉS ÉS A TOVÁBBKÉPZÉS MINIMUMKÖVETELMÉNYEI
1. szakasz: A tantárgyak jegyzéke
A gépjármű-vezetői alapképzés és továbbképzés meghatározásakor a tagállamok által figyelembe veendő ismereteknek legalább az e jegyzékben felsorolt tantárgyakat kell felölelniük. A tanuló gépjárművezetők tudásának és gyakorlati kompetenciájának olyan szintet kell elérnie, hogy a megfelelő ⌦ vezetőiengedély-kategóriába ⌫ tartozó járművet teljesen biztonságosan tudják vezetni.
🡻 2018/645 1. cikk 7. pont és a melléklet 1. pont a) alpont
A képesítés minimumszintjének legalább a 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás 1 II. mellékletében előírt európai képesítési keretrendszer 2. szintjével összehasonlíthatónak kell lennie.
🡻 2003/59/EK
1.Haladó képzés a biztonsági szabályokon alapuló ésszerű vezetés terén
Minden vezetői engedély
1.1.Célkitűzés: az átviteli rendszer jellemzőinek ismerete annak lehető legjobb használata érdekében:
A motor forgatónyomatékával, teljesítményével és fajlagos tüzelőanyag-fogyasztásával kapcsolatos görbék, a fordulatszámmérő optimális használata, sebességváltó-áttételi diagramok.
🡻 2018/645 1. cikk 7. pont és a melléklet 1. pont a) alpont
1.2.Célkitűzés: a biztonsági berendezések műszaki jellemzőinek és működésének ismerete annak érdekében, hogy a gépjárművezető a járművet uralni tudja, minimalizálja a használatból eredő kopást, megelőzze a meghibásodást:
a fékek és a lassítófék használatának korlátai, a fékek és a lassítófék együttes használata, a sebességváltó-áttétel jobb kihasználása, a jármű tehetetlenségének kihasználása, lassítási és fékezési módok lejtős útszakaszokon, eljárás meghibásodás esetén, az olyan elektronikus és mechanikus eszközök használata, mint például az elektronikus stabilizáló program (ESP), a fejlett vészfékező rendszer (AEBS), a blokkolásgátló fékrendszer (ABS), a hajtásvezérlő rendszerek (TCS) és a fedélzeti járműmegfigyelő rendszer (IVMS), valamint az egyéb, alkalmazásra jóváhagyott, a gépjárművezetőt támogató vagy automatizálási eszközök.
1.3.Célkitűzés: a gépjárművezető képes legyen a tüzelőanyag-fogyasztást optimalizálni:
a tüzelőanyag-fogyasztás optimalizálása az 1.1. és az 1.2. pontban leírt know-how alkalmazásával, a forgalomáramlás előrejelzésének, a többi járműhöz való megfelelő távolságnak és a jármű lendülete felhasználásának, az állandó sebességnek, az egyenletes vezetési stílusnak és a megfelelő gumiabroncsnyomásnak a fontossága, valamint a vezetés hatékonyságát javító és az útvonaltervezést segítő intelligens közlekedési rendszerek megfelelő ismerete.
1.4.Célkitűzés: a forgalmi kockázatok előrejelzésének, értékelésének és a hozzájuk való alkalmazkodásnak a képessége:
a gépjárművezetőnek tudatában kell lennie a különböző közúti, forgalmi és időjárási viszonyoknak, és alkalmazkodnia kell azokhoz, képesnek kell lennie előre jelezni a bekövetkező eseményeket; ismeretekkel kell rendelkeznie arról, hogy a megszokottól eltérő időjárási viszonyok között hogyan kell előkészíteni és megtervezni egy utat; ismernie kell a kapcsolódó biztonsági berendezések használatát, és fel kell tudnia mérni, hogy szélsőséges időjárás miatt mikor kell egy utazást elhalasztani vagy törölni; alkalmazkodnia kell a forgalmi kockázatokhoz, többek közt a veszélyes közlekedési magatartáshoz vagy az elektronikus eszközök, illetve evés és ivás stb. által okozott figyelmetlen vezetéshez; fel kell ismernie különösen a járművek méretével és tömegével, valamint a veszélyeztetett úthasználókkal, például a gyalogosokkal, a kerékpárosokkal és a kétkerekű járművekkel összefüggő veszélyes helyzeteket, és alkalmazkodnia kell azokhoz, továbbá képesnek kell lennie tűrni az ezzel járó stresszt;
a gépjárművezetőnek azonosítania kell a lehetséges veszélyes helyzeteket, és megfelelően értelmeznie kell, hogy ezekből a potenciálisan veszélyes helyzetekből miként alakulhat ki olyan helyzet, amelyben már nem lehet elkerülni az ütközést, továbbá olyan lépéseket kell választania és végrehajtania, amelyek olyan mértékben növelik a biztonsági tűréshatárt, hogy potenciális kockázat bekövetkezése esetén is el lehessen kerülni az ütközést.
🡻 2003/59/EK
C, C + E, C1, C1 + E kategóriájú vezetői engedélyek
🡻 2018/645 1. cikk 7. pont és a melléklet 1. pont a) alpont
1.5.Célkitűzés: a gépjárművezető legyen képes a biztonsági szabályok és a megfelelő járműhasználat kellő figyelembevételével berakodni a járművet:
a mozgásban lévő járműre ható erők, a sebességváltó-áttétel használata a jármű terhelésének és az út jellemzőinek megfelelően, az automatikus erőátviteli rendszerek használata, a jármű vagy szerelvény raksúlyának kiszámítása, a teljes térfogat kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a jármű stabilitása és súlypontja, csomagolás- és raklaptípusok;
a rögzítést igénylő áruk fő kategóriái, lefogási és rögzítési technikák, rögzítőhevederek használata, rögzítőeszközök ellenőrzése, kezelőberendezések használata, ponyvák felhelyezése és levétele.
🡻 2003/59/EK
D, D + E, D1, D1 + E kategóriájú vezetői engedélyek
🡻 2018/645 1. cikk 7. pont és a melléklet 1. pont a) alpont
1.6.Célkitűzés: a gépjárművezető képes legyen az utasok kényelmét és biztonságát biztosítani:
hosszanti és oldalirányú mozgások kiegyenlítése, az út többi használójának figyelembevétele, megfelelő helyzet az úton, sima fékezés, kinyúló részek kezelése, különleges infrastruktúrák használata (közterület, fenntartott sáv), a biztonságos vezetés és a többi vezetői szerep ütközésének kezelése, kommunikáció az utasokkal, egyes különleges utascsoportok (fogyatékkal élők, gyermekek) egyedi jellemzői.
1.7.Célkitűzés: a gépjárművezető legyen képes a biztonsági szabályok és a megfelelő járműhasználat kellő figyelembevételével berakodni a járművet:
a mozgásban lévő járműre ható erők, a sebességváltó-áttétel használata a jármű terhelésének és az út jellemzőinek megfelelően, az automatikus erőátviteli rendszerek használata, a jármű vagy szerelvény raksúlyának kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a jármű stabilitása és súlypontja.
🡻 2003/59/EK
2.Az előírások alkalmazása
Minden vezetői engedély
🡻 2018/645 1. cikk 7. pont és a melléklet 1. pont a) alpont
2.1.Célkitűzés: a közúti szállítás társadalmi környezetének és szabályainak ismerete:
a szállítási iparra jellemző maximális munkaidőszakok; az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 és a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3 alapelvei, alkalmazása és következményei; a menetíró készülék használatának elmulasztásáért, nem megfelelő használatáért és meghamisításáért járó szankciók; a közúti szállítás társadalmi környezetének ismerete: a gépjárművezetők jogai és kötelességei az alapképzés és a továbbképzés tekintetében.
🡻 2003/59/EK
C, C + E, C1, C1 + E kategóriájú vezetői engedélyek
🡻 2018/645 1. cikk 7. pont és a melléklet 1. pont a) alpont
2.2.Célkitűzés: az árufuvarozás tekintetében irányadó rendeletek ismerete:
a szállítási tevékenységre vonatkozó engedélyek, a járműben tartandó dokumentumok, bizonyos utak igénybevételének tilalma, úthasználati díjak, árufuvarozásra vonatkozó szabványszerződések szerinti kötelezettségek, szállítási szerződés részét képező dokumentumok elkészítése, nemzetközi szállítási engedélyek, a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről szóló egyezmény szerinti kötelezettségek, nemzetközi fuvarlevél elkészítése, határátlépés, szállítmányozók, speciális árukísérő okmányok.
🡻 2003/59/EK
D, D + E, D1, D1 + E kategóriájú vezetői engedélyek
2.3.Célkitűzés: a személyszállítás tekintetében irányadó rendeletek ismerete:
egyes utascsoportok szállítása, az autóbusz fedélzeti biztonsági felszerelése, biztonsági övek, a jármű terhelése.
3.Egészségügyi, közúti közlekedés- és környezeti biztonság, szerviz, logisztika
Minden vezetői engedély
3.1.Célkitűzés: tudatosítani a gépjárművezetőkben a közúti közlekedés és a munkahelyi baleset kockázatait:
a szállítási ágazatra jellemző munkahelyi balesetek típusai, közúti baleseti statisztikák, kamionok/autóbuszok szerepe, emberi, anyagi és pénzügyi következmények.
3.2.Célkitűzés: bűnözés és illegális bevándorlók csempészésének megakadályozásával kapcsolatos képességek:
általános ismeretek, a kérdés gépjárművezetőket érintő vetületei, megelőző intézkedések, ellenőrző kérdéssor, a fuvarozó felelősségére vonatkozó jogszabályok.
3.3.Célkitűzés: fizikai kockázatok megakadályozásának képessége:
ergonómiai alapelvek; kockázatos mozdulatok és testhelyzetek, fizikai erőnlét, kezelési gyakorlatok, személyi védelem.
3.4.Célkitűzés: a fizikai és mentális készségek fontosságának tudatosítása:
az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás alapelvei, az alkohol, a kábítószerek és a viselkedést valószínűleg befolyásoló más anyagok hatásai, a fáradtság és stressz tünetei, okai és hatásai, a munka/pihenés alapciklusának alapvető szerepe.
3.5.Célkitűzés: szükséghelyzetek felmérésének képessége:
viselkedés szükséghelyzetben: a helyzet felmérése, balesetek komplikációinak elkerülése, segélyhívás, segítségnyújtás sérülteknek és elsősegély, reagálás tűz esetén, kamion/autóbusz utasainak evakuálása, minden utas biztonságának biztosítása, reagálás agresszió esetén; baleseti jelentés készítésének alapelvei.
3.6.Célkitűzés: a vállalati kép javítását elősegítő magatartás elsajátításának képessége:
a gépjárművezető magatartása és a vállalat arculata: a gépjárművezető által nyújtott szolgáltatás színvonalának fontossága a vállalat számára; a gépjárművezető szerepei, kikkel érintkezik munkája során, a jármű karbantartása, munkaszervezés, jogviták kereskedelmi és pénzügyi hatásai.
C, C + E, C1, C1 + E kategóriájú vezetői engedélyek
🡻 2018/645 1. cikk 7. pont és a melléklet 1. pont a) alpont
3.7.Célkitűzés: a közúti fuvarozás gazdasági környezete és a piacszervezés ismerete:
a közúti fuvarozás más szállítási módok viszonylatában (verseny, szállítók), különböző közúti fuvarozási tevékenységek (ellenszolgáltatás fejében végzett szállítás, saját számla, kiegészítő szállítási tevékenységek), a szállítási vállalatok és a kiegészítő szállítási tevékenységek fő fajtáinak szervezése, szállítási szakosodások (közúti tartálykocsi, szabályozott hőmérsékletű jármű, veszélyes áruk, állatok szállítása stb.), az iparág változásai (a nyújtott szolgáltatások diverzifikációja, vasút és közút kombinálása, alvállalkozók stb.).
🡻 2003/59/EK
D, D + E, D1, D1 + E kategóriájú vezetői engedélyek
🡻 2018/645 1. cikk 7. pont és a melléklet 1. pont a) alpont
3.8.Célkitűzés: a közúti személyszállítás gazdasági környezete és a piacszervezés ismerete:
a közúti személyszállítás más személyszállítási módok viszonylatában (vasút, személygépkocsi), közúti személyszállítást magukban foglaló különböző tevékenységek, a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság, határátlépés (nemzetközi szállítás), a közúti személyszállítással foglalkozó vállalatok főbb típusainak szervezési módja.
🡻 2003/59/EK
2. szakasz: A 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt kötelező alapképesítés
🡻 2018/645 1. cikk 7. pont és a melléklet 1. pont b) alpont
2.1.A tanfolyamon való részvétel és vizsga együttese
Az alapképzés az 1. szakaszban felsorolt összes tantárgy oktatására kiterjed. Az alapképzés időtartama 280 óra.
Minden tanuló gépjárművezetőnek legalább 20 órát kell önállóan vezetnie az adott kategóriának megfelelő olyan járművön, amely megfelel legalább a 2006/126/EK irányelvben a vizsgajárművekre meghatározott követelményeknek.
Az önálló vezetés során a tanuló gépjárművezetőt a jóváhagyott képzési központ alkalmazásában álló oktatónak kell kísérnie. A 20 órás önálló vezetésből valamennyi tanuló gépjárművezető legfeljebb nyolc órát speciális terepen vagy korszerű szimulátoron vezethet, hogy értékelni lehessen a biztonsági szabályozásokon alapuló észszerű vezetésre vonatkozó képzés elsajátítását, különösen a jármű különböző útviszonyok, valamint a különböző légköri feltételek, illetve a napszakok függvényében megváltozó útviszonyok közötti kezelése, továbbá a tüzelőanyag-fogyasztás optimalizálására való képesség tekintetében.
A tagállamok engedélyezhetik, hogy a jóváhagyott képzési központ a képzést részben IKT eszközök – például e-tanulás – alkalmazásával bonyolítsa le, mindeközben biztosítva a képzés magas színvonalának és hatékonyságának fenntartását, illetve hogy kiválassza azokat a tantárgyakat, amelyek esetén az IKT eszközök a leghatékonyabban alkalmazhatók. A tagállamok előírják különösen a megbízható felhasználó-azonosítást és megfelelő ellenőrzési módok alkalmazását. A tagállamok az egyéb uniós jogszabályok által előírt speciális képzést a képzés részének tekinthetik. Az ilyen speciális képzések közé tartozik többek között a 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4 által a veszélyes áruk szállításához előírt képzés, a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5 által előírt, a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság növelésére irányuló képzés, valamint az 1/2005/EK tanácsi rendelet 6 által előírt, az állatok szállításáról szóló képzés.
Az 5. cikk (5) bekezdésében említett gépjárművezetők esetében az alapképzés 70 óra, beleértve öt óra önálló vezetést.
A gépjárművezetőket a képzés befejezésekor a tagállamok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szerv írásban vagy szóban levizsgáztatja. A vizsga az 1. szakasz szerinti tantárgyjegyzékben felsorolt minden egyes célkitűzéssel kapcsolatban legalább egy kérdést tartalmaz.
🡻 2003/59/EK
2.2.Csak vizsga
A tagállamok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szerv megszervezi a fenti elméleti és gyakorlati vizsgákat annak ellenőrzése céljából, hogy a tanuló gépjárművezető tudása elérte-e az 1. szakaszban előírt szintet az ott felsorolt tantárgyak és célkitűzések tekintetében.
a)Az elméleti vizsga legalább két részből áll:
i.feleletválasztásos tesztkérdések, kifejtendő kérdések vagy ezek kombinációja;
ii.esettanulmányok.
Az elméleti vizsga minimális időtartama 4 óra.
b)A gyakorlati vizsga két részből áll:
i.járművezetési vizsga, amelynek célja a biztonsági szabályozásokon alapuló ésszerű vezetésre vonatkozó képzés értékelése. A vizsgának lehetőleg beépített területen kívül kell lezajlania, gyorsforgalmi utakon és autópályákon (vagy hasonlón), és mindenféle városi főútvonalon, amelyek képviselik mindazokat a különböző nehézségeket, amelyekkel a gépjárművezető általában szemben találhatja magát. Kívánatos, hogy e vizsgára különböző forgalomsűrűségi feltételek között kerüljön sor. Az úton töltött vezetési időt optimálisan kell felhasználni, hogy a vizsgázó jártasságát minden olyan forgalmi helyzetben fel lehessen mérni, amilyennel majd valószínűleg találkozni fog. E vizsga minimális időtartama 90 perc;
ii.gyakorlati vizsga, amely legalább az 1.5., 1.6., 1.7., 3.2., 3.3. és 3.5. pontra kiterjed. E vizsga minimális időtartama 30 perc.
🡻 2018/645 1. cikk 7. pont és a melléklet 1. pont b) alpont
A gyakorlati vizsga során használt járműnek meg kell felelnie legalább a 2006/126/EK irányelvben a vizsgajárművekre meghatározott követelményeknek.
🡻 2003/59/EK
A gyakorlati vizsga kiegészíthető egy harmadik, speciális terepen vagy korszerű szimulátoron zajló vizsgával, hogy értékelni lehessen a biztonsági szabályozásokon alapuló ésszerű vezetésre vonatkozó képzést, különösen a jármű különböző útviszonyok közötti kezelése, valamint ezen útviszonyoknak a megváltozott légköri feltételek által okozott, illetve napszaktól függő vagy éjszakai változásai tekintetében.
E szabadon választható vizsga időtartama nem meghatározott. Ha a gépjárművezető ilyen vizsgát tesz, ennek időtartamát le kell vonni az i. pontban előírt járművezetési vizsga 90 perces időtartamából, de a levont idő nem lehet több 30 percnél.
Az 5. cikk (5) bekezdésében említett gépjárművezetők esetében az elméleti vizsgát azokra az 1. szakaszban említett tantárgyakra kell korlátozni, amelyek lényegesek azon jármű szempontjából, amelyre az új alapképzés vonatkozik. Azonban ezeknek a gépjárművezetőknek a teljes gyakorlati vizsgát le kell tenniük.
🡻 2018/645 1. cikk 7. pont és a melléklet 1. pont c) alpont
3. szakasz: A 3. cikk (2) bekezdésében előírt gyorsított alapképzés
A gyorsított alapképzés az 1. szakaszban felsorolt összes tantárgy oktatására kiterjed. Időtartama 140 óra.
Minden tanuló gépjárművezetőnek legalább 10 órát kell önállóan vezetnie az adott kategóriának megfelelő olyan járművön, amely megfelel legalább a 2006/126/EK irányelvben a vizsgajárművekre meghatározott követelményeknek.
Az önálló vezetés során a tanuló gépjárművezetőt a jóváhagyott képzési központ alkalmazásában álló oktatónak kell kísérnie. A 10 órás önálló vezetésből valamennyi tanuló gépjárművezető legfeljebb négy órát speciális terepen vagy korszerű szimulátoron vezethet, hogy értékelni lehessen a biztonsági szabályozásokon alapuló észszerű vezetésre vonatkozó képzés elsajátítását, különösen a jármű különböző útviszonyok közötti kezelése, valamint az említett útviszonyoknak a különböző légköri feltételek, illetve a napszakok függvényében történő változása, továbbá a tüzelőanyag-fogyasztás optimalizálására való képesség tekintetében.
A 2.1. pont negyedik bekezdésének rendelkezései a gyorsított alapképzésre is alkalmazandók.
Az 5. cikk (5) bekezdésében említett gépjárművezetők esetében a gyorsított alapképzés 35 óra, beleértve két és fél óra önálló vezetést.
A gépjárművezetőket a képzés befejezésekor a tagállamok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szerv írásban vagy szóban levizsgáztatja. A vizsga az 1. szakasz szerinti tantárgyjegyzékben felsorolt minden egyes célkitűzéssel kapcsolatban legalább egy kérdést tartalmaz.
4. szakasz: A 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt kötelező továbbképzés
A kötelező továbbképzési tanfolyamokat jóváhagyott képzési központok szervezik. Időtartamuk ötévente 35 óra, legalább hétórás szakaszokban, amelyek két egymást követő napra is eloszthatók. Valahányszor e-tanulás alkalmazására kerül sor, a jóváhagyott képzési központnak biztosítania kell a képzés minőségének fenntartását többek között azáltal, hogy olyan tantárgyakat választ ki, amelyek esetén az IKT eszközök a leghatékonyabban alkalmazhatók. A tagállamok előírják különösen a megbízható felhasználó-azonosítást és megfelelő ellenőrzési módok alkalmazását. Az e-tanuláson alapuló képzés időtartama legfeljebb 12 óra lehet. Legalább az egyik képzési szakasz során a közúti közlekedés biztonságával összefüggő tantárgyat kell oktatni. A képzés tartalmának összeállításánál figyelembe kell venni a gépjárművezető által végzett szállítási műveletekkel összefüggő sajátos képzési igényeket, valamint a vonatkozó jogszabályok és technológia területén bekövetkezett fejleményeket, továbbá – amennyire lehetséges – a gépjárművezető sajátos képzési igényeit. A 35 óra keretében számos különféle témakört kell érinteni, ideértve az ismétlő képzést is, amennyiben bebizonyosodik, hogy a gépjárművezető speciális felzárkóztató képzésre szorul.
A tagállamok az egyéb uniós jogszabályok által előírt, elvégzett speciális képzést beszámíthatják a kötelező hétórás szakaszok egyikeként. Az ilyen speciális képzések közé tartozik többek között a 2008/68/EK irányelv által a veszélyes áruk szállításához előírt képzés, az 1/2005/EK rendelet által előírt, az állatok szállításáról szóló képzés, valamint a közúti személyszállításhoz a 181/2011/EU rendelet által előírt, a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság növelésére irányuló képzés. A tagállamok azonban határozhatnak úgy, hogy a 2008/68/EK irányelv által a veszélyes áruk szállításához előírt, elvégzett speciális képzést a hétórás szakaszok közül kettőnek számítják be, feltéve, hogy ez az egyetlen olyan másik képzés, amelyet a továbbképzésnél figyelembe vesznek.
🡻 2003/59/EK
5. szakasz: Az alapképzés és a továbbképzés jóváhagyása
5.1. Az alapképzéssel és továbbképzéssel foglalkozó képzési központokat a tagállamok illetékes hatóságai hagyják jóvá. Jóváhagyás csak írásbeli kérelem alapján adható. A kérelemhez többek között az alábbiakat tartalmazó dokumentumokat kell csatolni:
5.1.1megfelelő minősítési és képzési program, meghatározva az oktatott tantárgyakat és a javasolt végrehajtási tervet, valamint oktatási módszereket;
5.1.2az oktatók képesítése és tevékenységi területe;
5.1.3tájékoztatás a tanfolyamok helyszínéről, az oktatási anyagokról, a gyakorlati foglalkozás eszközeiről és az oktatáshoz használt járműállományról;
5.1.4a tanfolyamokon való részvétel körülményei (a résztvevők száma).
5.2. Az illetékes hatóság az írásbeli jóváhagyást az alábbi feltételektől függően adja meg:
5.2.1a képzést a kérelemhez csatolt dokumentumoknak megfelelően kell biztosítani;
5.2.2az illetékes hatóság jogosult felhatalmazással rendelkező személyeket küldeni, hogy a jóváhagyott központok tanfolyamain segédkezzenek, valamint jogosult e központok ellenőrzésére a felhasznált anyagok és eszközök, továbbá a tanfolyamok és vizsgák megfelelő lebonyolítása tekintetében;
5.2.3a jóváhagyás visszavonható vagy felfüggeszthető, amennyiben a jóváhagyási feltételek már nem teljesülnek.
A jóváhagyott központnak garantálnia kell, hogy az oktatók alapos ismeretekkel rendelkeznek a legfrissebb szabályozásokról és képzési követelményekről. A kiválasztási eljárás részeként az oktatóknak egy olyan bizonyítványt kell bemutatniuk, amely tanúsítja mind a tantárgyra, mind az oktatási módszerekre vonatkozó ismereteiket. A képzés gyakorlati része tekintetében az oktatóknak hivatásos gépjármű-vezetői vagy hasonló, például nehézgépjárművek vezetésének oktatásában való jártasságot igazoló bizonyítványt kell bemutatniuk.
Az oktatási programnak összhangban kell lennie a jóváhagyással és az 1. szakaszban felsorolt tantárgyakat kell felölelnie.
_____________
🡻 2003/59/EK
II. MELLÉKLET
🡻 2018/645 1. cikk 7. pont és a melléklet 2. pont a) alpont
A GÉPJÁRMŰVEZETŐI KÉPESÍTÉSI IGAZOLVÁNY EURÓPAI UNIÓS MINTÁJÁRA VONATKOZÓ MEGÁLLAPODÁSOK
🡻 2003/59/EK (kiigazított szöveg)
🡺1 2004/66 1. cikk és a melléklet
🡺2 2006/103/EK 1.cikk és a melléklet A. rész (6) bekezdés
🡺3 2013/22/EU 1. cikk és a melléklet
1.A ⌦ gépjárművezetői képesítési ⌫ igazolvány fizikai jellemzőinek meg kell felelniük a 7810 és a 7816-1 sz. ISO-szabványnak.
A ⌦ gépjárművezetői képesítési ⌫ igazolvány fizikai jellemzőinek ellenőrzésére szolgáló módszereknek, amelyek biztosítják, hogy e jellemzők megfelelnek a nemzetközi szabványoknak, meg kell felelniük a 10373 sz. ISO-szabványnak.
2.A ⌦ gépjárművezetői képesítési ⌫ igazolványnak két oldala van:
az elülső oldal az alábbiakat tartalmazza:
a)„gépjármű-vezetői képesítési igazolvány” felirat nagyméretű betűkkel nyomtatva, a ⌦ gépjárművezetői képesítési ⌫ igazolványt kiállító tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein;
b)a ⌦ gépjárművezetői képesítési ⌫ igazolványt kiállító tagállam neve (nem kötelező);
c)🡺1 a ⌦ gépjárművezetői képesítési ⌫ igazolványt kiállító tagállam megkülönböztető jele, kék téglalapban inverz nyomással, 12 sárga csillaggal körbevéve; a megkülönböztető jelek a következők:
|
B |
: |
Belgium |
|
🡺2 BG 🡸 🡸 |
🡺2 : 🡸 |
🡺2 Bulgária 🡸 |
|
CZ |
: |
⌦ Csehország ⌫ |
|
DK |
: |
Dánia |
|
D |
: |
Németország |
|
EST |
: |
Észtország |
|
IRL |
: |
Írország |
|
GR |
: |
Görögország |
|
E |
: |
Spanyolország |
|
F |
: |
Franciaország |
|
🡺3 HR 🡸 |
🡺3 : 🡸 |
🡺3 Horvátország 🡸 |
|
I |
: |
Olaszország |
|
CY |
: |
Ciprus |
|
LV |
: |
Lettország |
|
LT |
: |
Litvánia |
|
L |
: |
Luxemburg |
|
H |
: |
Magyarország |
|
M |
: |
Málta |
|
NL |
: |
Hollandia |
|
A |
: |
Ausztria |
|
PL |
: |
Lengyelország |
|
P |
: |
Portugália |
|
🡺2 RO 🡸 |
🡺2 : 🡸 |
🡺2 Románia 🡸 |
|
SLO |
: |
Szlovénia |
|
SK |
: |
Szlovákia |
|
FIN |
: |
Finnország |
|
S |
: |
Svédország |
d)a ⌦ gépjárművezetői képesítési ⌫ igazolványra jellemző adatok az alábbi számozással:
1.a birtokos vezetékneve;
2.a birtokos keresztneve;
3.a birtokos születési ideje és helye;
4.a)a kiállítás időpontja;
b)a lejárat időpontja;
c)a kiállító hatóság neve (a hátoldalra is nyomtatható);
d)a vezetői engedély számától eltérő szám, adminisztratív célból (nem kötelező);
5.a)a vezetői engedély száma;
b)sorozatszám;
6.a birtokos fényképe;
7.a birtokos aláírása;
8.a birtokos szokásos lakóhelye vagy postai címe (nem kötelező);
🡻 2018/645 1. cikk 7. pont és a melléklet 2. pont b) alpont
9.azon járművek kategóriái, amelyekre vonatkozóan a gépjárművezető megfelel az alapképesítés és a továbbképzés követelményeinek;
🡻 2003/59/EK (kiigazított szöveg)
🡺1 2004/66 1.cikk és a melléklet
🡺2 2018/645 1. cikk 7. pont és a melléklet 2. pont b) alpont
e)🡺1 🡺2 az „európai uniós minta” cím a ⌦ gépjárművezetői képesítési ⌫ igazolványt kiállító tagállam nyelvén vagy nyelvein, valamint a „gépjárművezetői képesítési igazolvány” felirat az Unió többi hivatalos nyelvén, kék színű nyomtatásban, a ⌦ gépjárművezetői képesítési ⌫ igazolvány háttereként: 🡸 🡸
🡻 2006/103/EK 1.cikk és a melléklet A. rész (6) bekezdés
карта за квалификация на водача
🡻 2003/59/EK
tarjeta de cualificación del conductor
osvědčení profesní způsobilosti řidiče
chaufføruddannelsesbevis
Fahrerqualifizierungsnachweis
juhi ametipädevuse kaart
δελτίο επιμόρφωσης οδηγού
driver qualification card
carte de qualification de conducteur
cárta cáilíochta tiomána
🡻 2013/22/EU EK 1.cikk és a melléklet
kvalifikacijska kartica vozača
🡻 2003/59/EK
carta di qualificazione del conducente
vadītāja kvalifikācijas apliecība
vairuotojo kvalifikacinė kortelė
gépjárművezetői képesítési igazolvány
karta ta' kwalifikazzjoni tas-sewwieq
kwalificatiekaart bestuurder
karta kwalifikacji kierowcy
carta de qualificação do motorista
🡻 2006/103/EK 1. cikk és a melléklet A. rész (6) bekezdés
cartela de pregătire profesională a conducătorului auto
🡻 2003/59/EK (kiigazított szöveg)
🡺1 2018/645 1. cikk 7. pont és a melléklet 2. pont b) alpont
preukaz o kvalifikácii vodiča
kartica o usposobljenosti voznika
kuljettajan ammattipätevyyskortti
yrkeskompetensbevis för förare
f)a referenciaszínek:
–kék: Pantone Reflex blue,
–sárga: Pantone yellow;
a hátoldal az alábbiakat tartalmazza:
a)🡺1 9.azon járművek kategóriái, amelyekre vonatkozóan a gépjárművezető megfelel az alapképesítés és a továbbképzés követelményeinek;
10.a 2006/126/EK irányelv I. mellékletében előírt 95. harmonizált uniós kód; 🡸
11.üres hely, amelybe a ⌦ gépjárművezetői képesítési ⌫ igazolványt kiállító tagállam lényeges adminisztratív vagy közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos adatokat jegyezhet be (nem kötelező). Amennyiben az adatok az e mellékletben meghatározott rovatok valamelyikére vonatkoznak, e bejegyzések előtt a megfelelő rovatszámot fel kell tüntetni;
b)a ⌦ gépjárművezetői képesítési ⌫ igazolvány elülső és hátoldalán feltüntetett számozott bejegyzések magyarázata (legalább az 1., 2., 3., 4. a), 4. b), 4. c), 5. a), 5. b) és a 10. rovat).
🡻 2013/22/EU 1. cikk és a melléklet
Amennyiben a tagállam e bejegyzéseket az angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák vagy szlovén nyelvtől eltérő nyelven kívánja megszövegezni, akkor kétnyelvű igazolványt kell készítenie a fent említett nyelvek egyikének használatával, e melléklet többi rendelkezésének sérelme nélkül.
🡻 2003/59/EK (kiigazított szöveg)
3.Biztonság, beleértve az adatvédelmet is
A ⌦ gépjárművezetői képesítési ⌫ igazolvány különféle alkotóelemeinek célja mindennemű hamisítás és megmásítás kizárása, valamint az ezekre irányuló kísérletek felderítése.
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a ⌦ gépjárművezetői képesítési ⌫ igazolvány biztonsági szintje legalább hasonló legyen a vezetői engedély biztonsági szintjéhez.
4.Különleges intézkedések
A Bizottsággal való konzultációt követően a tagállamok e melléklet többi rendelkezésének sérelme nélkül további színeket vagy jelzéseket vezethetnek a ⌦ gépjárművezetői képesítési ⌫ igazolványra, például vonalkódot, nemzeti jelképeket és biztonsági elemeket.
Összefüggésben a ⌦ gépjárművezetői képesítési ⌫ igazolványok kölcsönös elismerésével, a vonalkód nem tartalmazhat más információt, mint amelyet olvasható formában a gépjármű-vezetői képesítési igazolványra már rávezettek, vagy amely az igazolvány kiállítási folyamatának szempontjából lényeges.
🡻 2018/645 1. cikk 7. pont és a melléklet 2. pont d) alpontja
5.Átmeneti rendelkezések
A 2020. május 23. előtt kiállított gépjárművezetői képesítési igazolványok lejáratuk napjáig továbbra is érvényesek.
🡻 2018/645 1. cikk 7. pont és a melléklet 2. pont c) alpont
A GÉPJÁRMŰVEZETŐI KÉPESÍTÉSI IGAZOLVÁNY EURÓPAI UNIÓS MINTÁJA
🡻 2003/59/EK
🡺1 2018/645 1. cikk 7. pont és a melléklet 2. pont c) alpont
🡺1 🡸
_____________
🡻 2018/645 1. cikk 7. pont és a melléklet 3. pont
III. MELLÉKLET
A VEZETŐI ENGEDÉLYEK EGYES KATEGÓRIÁIRA UTALÓ HIVATKOZÁSOK MEGFELELÉSI TÁBLÁZATA
|
Hivatkozás ebben az irányelvben |
Hivatkozás a 2006/126/EK irányelvben |
|
C + E |
CE |
|
C1 + E |
C1E |
|
D + E |
DE |
|
D1 + E |
D1E |
_____________
🡹
IV. MELLÉKLET
A. rész
A hatályon kívül helyezett irányelv és módosításai
(a 14. cikk szerint)
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2003/59/EK irányelve
|
|||
|
A Tanács 2004/66/EK irányelve
|
kizárólag a melléklet IV. 2. pontja |
||
|
A Tanács 2006/103/EK irányelve
|
kizárólag a melléklet A. rész 6. pontja |
||
|
Az Európai Parlament és a Tanács 1137/2008/EK rendelete
|
kizárólag a melléklet 9. rész. 11. pontja |
||
|
A Tanács 2013/22/EU irányelve
|
kizárólag a melléklet A. rész 4. pontja |
||
|
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/645 irányelve
|
kizárólag az első cikk és a melléklet |
||
|
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1243 rendelete
|
kizárólag a melléklet IX. 5. pontja |
||
B. rész
A belső jogba való átültetésre vonatkozó határidők és az alkalmazás kezdőnapjai
(a 14. cikk szerint)
|
Irányelv |
Az átültetés határideje |
Az alkalmazás kezdőnapja |
|
2003/59/EK irányelv |
2006. szeptember 10. |
2008. szeptember 10. a D1, D1 + E, D és D + E, kategóriájú vezetői engedélyek képesítési igazolványára vonatkozóan |
|
2009. szeptember 10. a C1, C1 + E, C és C + E, kategóriájú vezetői engedélyek képesítési igazolványára vonatkozóan |
||
|
(EU) 2018/645 irányelv |
2020. május 23. az 1.cikk 6. pontja kivételével 2021. május 23. az 1.cikk 6. pontját illetően |
_____________
V. MELLÉKLET
Megfelelési Táblázat
|
2003/59/EK irányelv |
Ez az irányelv |
|
1. -7. cikk |
1. -7. cikk |
|
8. cikk (1) bekezdés |
8. cikk (1) bekezdés |
|
8. cikk (2) bekezdés, első albekezdés, bevezető fordulat és az a) pont |
Article 8(2), first subparagraph |
|
8. cikk (2) bekezdés, első albekezdés , b) pont |
– |
|
8. cikk (2) bekezdés, második albekezdés |
8. cikk (2) bekezdés, második albekezdés |
|
8. cikk (3), (4) és (5) bekezdés |
8. cikk (3), (4) és (5) bekezdés |
|
9. és 10. cikk |
9. és 10. cikk |
|
10a. cikk |
11. cikk |
|
11. cikk |
12. cikk |
|
11a. cikk |
13. cikk |
|
13. cikk |
– |
|
14. cikk |
– |
|
15. cikk |
14. cikk |
|
16. cikk |
15. cikk |
|
17. cikk |
16. cikk |
|
I. melléklet |
I. melléklet |
|
II. melléklet |
I. melléklet |
|
III. melléklet |
III. melléklet |
|
– |
IV. melléklet |
|
– |
V. melléklet |
_____________