A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A jogalkotás minőségének javítása: közös erővel a jobb jogszabályokért

(2022/C 97/03)

Előadó: Piero Mauro ZANIN (IT/EPP), Friuli-Venezia Giulia régió elnöke és közgyűlésének tagja Referenciadokumentum: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A jogalkotás minőségének javítása: közös erővel a jobb jogszabályokért Brüsszel, 2021.4.29. COM(2021) 219 final

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Az uniós helyreállítás támogatása minőségi jogalkotással

1.

hangsúlyozza, hogy az EU „minőségi jogalkotás” rendszerét az OECD a világ egyik legfejlettebb szabályozási megközelítésének tekinti, lévén szó olyan rendszerről, amely minőségi és a jövő próbáit kiálló jogszabályokat tud előállítani, melyek megfelelnek az Európai Unió előtt álló, a környezeti, digitális és társadalmi átalakulással kapcsolatos fő kihívásoknak;

2.

egyetért azzal, hogy az uniós jogszabályoknak hozzáadott értéket kell teremteniük, minimálisra kell csökkenteniük az adminisztratív terheket és az adott jogszabály célkitűzéseivel arányos szinten kell tartaniuk őket, egyértelműnek és átláthatónak kell lenniük, és meg kell, hogy feleljenek a szubszidiaritás és az arányosság elvének;

3.

alapvetően fontosnak tartja, hogy a „minőségi jogalkotás” rendszere integrálja az Európai Unión belüli többszintű kormányzás dimenzióját, mivel az európai jogszabályokat a tagállamok, a régiók és a helyi önkormányzatok hajtják végre: az uniós szabályok végrehajtásáért felelős összes kormányzási szint bevonása nélkül nem születhet olyan minőségi jogszabály, amely alkalmas a közös célok megvalósítására. Ezzel összefüggésben azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy a politikai ciklus során kezelje prioritásként a többszintű kormányzás munkamódszerén alapuló együttműködést a regionális és a helyi önkormányzatokkal, különösen a jogalkotói hatáskörrel rendelkezőkkel;

4.

megállapítja, hogy a demokratikusan megválasztott regionális és helyi önkormányzatok még mindig csak korlátozott befolyással rendelkeznek a végrehajtandó uniós jogszabályok meghatározására: ezeknek és az RB-nek, amely a szóban forgó önkormányzatok uniós szintű intézményi képviselője, nagyobb szerepet kell kapniuk az európai kormányzási rendszerben;

5.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság megerősíti a Szerződések őreként betöltött szerepét, az uniós jog hatékonyabb érvényesítésére összpontosít, és több lépést is fontolgat ennek érdekében, és támogatást kínál a tagállamoknak, a régióknak és a településeknek a közösségi jog tényleges és helyes alkalmazásához. A magasabb fokú és hatékonyabb végrehajtás „A jogalkotás minőségének javítása: közös erővel a jobb jogszabályokért” programot is előmozdítja;

6.

kéri az Európai Bizottságot, hogy tárja fel, miként lehetne a regionális parlamenteket szorosabban bevonni az uniós politikai döntéshozatali folyamatokba, például úgy, hogy hivatalosan bekapcsolják őket a korai előrejelző mechanizmusba, vagy a „sárga” és „piros lapos” rendszert kiterjesztik a regionális parlamentekre, hogy így azok pozitívan járulhassanak hozzá az aktív szubszidiaritás fejlesztéséhez (1);

7.

úgy véli, eljött az ideje annak, hogy közös erővel törekedjünk a jobb jogszabályokra, alulról építkező megközelítést alkalmazva, és közelítsük egymáshoz a minőségi jogalkotás eszközeit – amelyek közül sok eleve hagyományosan a régiókhoz tartozik – olyan módon, hogy ezek kompatibilisek legyenek egymással, megosztva a bevált gyakorlatokat és a rendelkezésre álló adatokat;

8.

üdvözli az Európai Bizottság azon szándékát, hogy konzultációkon keresztül jobban bevonja a polgárokat az európai politikák kialakításába, ám arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy ennek megvalósítása során építsen arra is, hogy a helyi és regionális önkormányzatok és az RB képes a polgárok aggodalmainak meghallgatására, közvetítésére és továbbadására;

9.

egyetért azzal, hogy a politikai cselekvésnek alapos elemzéseken és tudományos bizonyítékokon kell alapulnia, amelyek képesek szisztematikusan felmérni a fellépés többek között gazdasági, társadalmi, nemi és környezeti hatásait;

10.

támogatja az Európai Bizottság azon szándékát, hogy a fenntartható fejlődési célokat integrálja az uniós és politikai döntéshozatali folyamatokba, többek között a fenntartható fejlődésre vonatkozó javaslatok elemzésének és kommunikációjának javításával. Megjegyzi, hogy a fenntartható fejlődési célok végrehajtását nem veszélyeztethetik az adminisztratív és szabályozási terhek, és a végrehajtás során ugyanúgy figyelembe kell venni a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi, nemi és környezeti dimenzióit. Erre szólítja fel a tagállamokat és a regionális és a helyi önkormányzatokat is;

11.

egyetért azzal, hogy a jelentős károkozás elkerülésének elvét minden ágazatban alkalmazni kell az EU hosszú távú, 2050-ig szóló stratégiája (2) és a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend (3) szerint; kéri, hogy a helyi és a regionális önkormányzatokat vonják be az erőforrások tervezésébe és kezelésébe, hiszen a környezetvédelemre, az éghajlatra, a szociális ügyekre és az energiára vonatkozó politikák végrehajtásának élvonalában vannak. Emlékeztet az RB európai klímarendeletről szóló véleményére (4), és javasolja a tétlenség költségeinek mérlegelését, a fellépés hiányának ugyanis hosszú távú, jelentős és nem azonnal észlelhető következményei lehetnek;

12.

felkéri az Európai Bizottságot, a tagállamokat és a regionális és helyi önkormányzatokat, hogy hozzanak olyan egymással összeegyeztethető szabályokat, amelyek elháríthatják azokat az akadályokat és bürokratikus nehézségeket, amelyek a helyreállítás lelassításával veszélyeztetik a polgárok jóllétét. Kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa a régiókat, különösen a határokon átnyúló és kevésbé fejlett régiókat a közös jogszabályok előmozdításában, a határ menti és sérülékeny területek, például az európai területi társulások (ETT) közötti együttműködés tapasztalataiból kiindulva;

13.

felszólítja az uniós intézményeket, a tagállamokat és a regionális és helyi önkormányzatokat, hogy valamennyien hajtsák végre a szubszidiaritással és az arányossággal foglalkozó munkacsoport ajánlásait, és tegyenek „kevesebbet hatékonyabban” (5); kéri a szóban forgó ajánlásoknak a járványból levont tanulságok alapján történő frissítését, a zöld, a digitális és a szociális átmenet célkitűzéseinek frissítését, valamint az igazságosabb, ellenállóbb és egyenlőbb gazdaságok és társadalmak kiépítését a Next Generation EU keretében;

14.

felszólít továbbá a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásnak, valamint az iránymutatásoknak és a minőségi jogalkotás eszköztárának az európai jogalkotási folyamat többszintű dimenziójának integrálásával történő felülvizsgálatára, a szubszidiaritással foglalkozó munkacsoport javaslata (6) szerint. Hangsúlyozza, hogy fontos a minőségi jogalkotás eszközeivel kapcsolatos ismeretek és azok használatának terjesztése a tagállamok és a regionális és helyi önkormányzatok, különösen a jogalkotói hatáskörrel rendelkező önkormányzatok körében; kéri, hogy tegyenek meg mindent a nyelvi aspektus, a terminológia egységesítése és a helyes fordítás érdekében, ezek ugyanis kulcsfontosságúak ahhoz, hogy minden kormányzati szinten meg lehessen valósítani a minőségi jogalkotás közös célkitűzéseit;

Közös erőfeszítés

15.

egyetért azzal, hogy nincs minőségi jogszabály a korábbi jogszabályok eredményeinek figyelembevétele nélkül; hangsúlyozza, hogy sok régió értékelési záradékokat iktatott be jogszabályaiba annak érdekében, hogy biztosítsák a jogszabályok hatásaival kapcsolatos adatok rendelkezésre állását: elismeri, hogy a közös hozzájárulási nyilvántartásban összegyűjtött adatok megosztása minden európai, nemzeti, regionális és helyi intézmény felelőssége;

16.

tudomásul veszi egy közös jogalkotási portál létrehozásának hasznosságát, és azt javasolja, hogy kommunikációs kezdeményezések útján ara minden tagállamban hívják fel a figyelmet;

17.

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok weboldalai elősegíthetik, hogy az Európai Bizottság nyilvános konzultációi nagyobb nyilvánosságot kapjanak a véleményezési felhívások terjesztése és adott esetben a stabil kapcsolati hálózatok támogatása révén, annak érdekében, hogy összegyűjtsék a végfelhasználóktól származó kéréseket és kérelmeket, akik hozzájárulása elengedhetetlen a növekedés és a fejlődés célkitűzéseinek megvalósításához;

Jobb kommunikáció az érdekelt felekkel és a nyilvánossággal

18.

üdvözli az Európai Bizottság azon szándékát, hogy tovább javítja a konzultációkat, és célzottabbá, egyértelműbbé és könnyebben használhatóvá teszi őket, többek között kiegyensúlyozottabb, strukturáltabb, kevésbé technikai jellegű és könnyen érthető kérdőívek révén; nagyra értékeli a nyilvános konzultációknak és ütemterveknek az „Ossza meg velünk véleményét!” portál egységes „véleményezési felhívásának” keretében történő összevonását. Hangsúlyozza, hogy a kérdőíveket egy időben minden uniós nyelvre le kell fordítani annak érdekében, hogy mindenhol és minden szinten lehetővé tegyük az érdekeltek részvételét;

19.

azt ajánlja, hogy sajátos jellegük miatt gyakrabban folytassanak célzott konzultációkat a helyi és regionális önkormányzatokkal. Azt javasolja, hogy az Európai Bizottság konzultáljon az RB-vel az olyan javaslatokkal kapcsolatos nyílt konzultációk és ütemtervek kidolgozása során, amelyek jelentősen befolyásolják a szubnacionális kormányzati szinteket, és az RB révén vonja be a helyi és regionális önkormányzatokat az Európai Bizottság éves munkaprogramjairól szóló decentralizált és szisztematikus tájékoztatási kampányba;

20.

úgy véli, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia kiváló lehetőséget kínál a polgárokkal folytatott párbeszédre; emlékeztet A helyi és regionális önkormányzatok a polgárokkal folytatott állandó párbeszédben című véleményére, és ismét hangsúlyozza, hogy az Európa jövőjéről szóló konferenciát lehetőségnek kell tekinteni arra, hogy újragondoljuk és megreformáljuk az EU működését és a polgárai által az EU-ról alkotott véleményt (7). Megerősíti, hogy az RB-nek az Európa jövőjéről szóló konferencia egyik főszereplőjének kell lennie, valamint hogy meg kell erősíteni a helyi és regionális önkormányzatok – különösen a jogalkotói hatáskörrel rendelkezők – szerepét az EU demokratikus működésében és az európai politikák területi dimenziójában;

21.

hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a polgárok részvételét az uniós politikai döntéshozatalban; ennek kapcsán emlékeztet egy olyan páneurópai párbeszédhálózat (CitizEN) létrehozására vonatkozó javaslatára, amely a polgárok önkéntes részvételén alapul, és amely az Európa jövőjéről szóló konferencia során tesztelve olyan strukturált mechanizmust vezethet be, amely képes biztosítani a polgárok megfelelő tájékoztatását és bevonását, ösztönözve hosszú távú politikai kötelezettségvállalásukat;

Nagyobb átláthatóság

22.

javasolja a jogalkotási folyamat legszélesebb körű átláthatóságát, ami biztosítja a polgárok számára, hogy minden jogalkotási javaslat kapcsán teljes mértékben hozzáférjenek a rendelkezésre álló adatokhoz, észrevételekhez, tanulmányokhoz és értékelésekhez;

23.

úgy véli, hogy az RB-nek a háromoldalú megbeszélésekhez kapcsolódó dokumentumokhoz való hozzáférése – feltéve, hogy az EUMSZ 307. cikke értelmében már véleményt adott ki vagy éppen akkor készít véleményt a szóban forgó javaslatról – alapvető fontosságú lenne annak értékeléséhez, hogy az ezeken az üléseken megvitatott változtatások regionális vagy helyi szempontból relevánsak-e, és indokolják-e új vélemény kidolgozását. A hozzáférés lehetővé tenné az RB számára, hogy betöltse szerepét mint tanácsadó szerv, és biztosítaná a Szerződések RB-re vonatkozó rendelkezéseinek hatékonyságát vagy hatékony érvényesülését;

24.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre kapcsolatokat az adatbázisok, nyilvántartások, archívumok és portálok között, beleértve a MIDAS-t is, és hogy konkrét kommunikációs és képzési kezdeményezések révén terjessze az ezekre vonatkozó ismereteket a nyilvánosság körében, az RB-n és a regionális és helyi önkormányzatok szövetségein keresztül is;

25.

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló terveit, hogy javítsa a nyilvános konzultációkat és az ilyen konzultációkra adott visszajelzések kezelését. Jelenleg nem világos, hogy az Európai Bizottság miként rangsorolja a konzultációkra adott egyedi válaszokat, pedig erre mindenképpen szükség lenne az érintett terület demokratikus átláthatóságához. Az Európai Bizottságnak jogalkotási javaslatai előterjesztésekor minden esetben kiemelten figyelembe kell vennie a konzultáció tárgyát képező területekért felelős regionális közigazgatási szervek észrevételeit;

Új eszközök a további egyszerűsítésért és tehercsökkenésért

26.

egyetért azzal, hogy itt az ideje, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk arra, hogy a jogszabályok milyen hatást fejtenek ki a helyi és regionális önkormányzatokra, az emberekre, a családokra és a vállalkozásokra, különösen az Európa gazdasági szövetét alkotó mikro-, kis- és középvállalkozásokra azok költségei és terheinek növekedése szempontjából;

27.

kéri az Európai Bizottságot, hogy az „egy be, egy ki” megközelítés alkalmazása során, amellyel az Európai Bizottság célja, hogy a jogalkotási javaslatokból eredő új terheket azzal ellensúlyozzák, hogy csökkentik az azonos ágazatban már meglévőket, biztosítsa, hogy a bevezető hatásvizsgálatok és a hatásvizsgálatok tartalmazzák az egyes jogalkotási kezdeményezések lehetséges, területileg differenciált hatásainak értékelését is; elvárja, hogy e megközelítés alkalmazásakor tartsák meg a jogszabályok célkitűzéseit, valamint az EU magas szintű gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi normáit. Elvárja továbbá, hogy a terhek mérésére és csökkentésére alkalmazott módszertanok tényeken alapuló megközelítésre támaszkodjanak, és figyelembe vegyék az adminisztratív terheket és a tétlenség következményeit, hogy a későbbiekben a politikai döntéshozók közös örökségévé váljanak minden szinten, és végigkísérjék a jogalkotási javaslatokat a jóváhagyási folyamat során, egészen a nemzeti, regionális és helyi szintű végrehajtásig;

28.

hangsúlyozza, hogy az új európai jogalkotási kezdeményezéseknek uniós hozzáadott értéket kell teremteniük, továbbá úgy véli, hogy alapvetően fontos lenne biztosítani, hogy a javasolt intézkedések és kötelezettségek egyszerűek legyenek, és hatékonyan és eredményesen lehessen őket alkalmazni az elfogadott politikai célok elérése érdekében. Fokozott átláthatóságot és elszámoltathatóságot, valamint a vállalkozásokra, különösen a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) nehezedő adminisztratív terhek csökkentését szorgalmazza. Hangsúlyozza, hogy az EU-nak célként kell kitűznie a vállalkozásokra nehezedő általános uniós szabályozási terhek csökkentését;

29.

hangsúlyozza, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomag nyomán néhány állam és régió már bevezetett egyes módszereket a jogszabályok miatt a vállalkozásokra nehezedő terhek felmérésére; ösztönzi a kompenzációs intézkedésekre, eszközökre, módszerekre és összegyűjtött adatokra vonatkozó bevált gyakorlatok cseréjét;

30.

a terhek csökkentése és a folyamatok egyszerűsítése érdekében mindenképpen be kell ruházni olyan digitális megoldások elfogadásába, amelyek korszerűsíteni tudják a közigazgatási rendszereket, hozzáigazítva azokat a termelő ágazatok tempójához és igényeihez;

31.

arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a vállalkozásokat, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozásokat az ahhoz szükséges beruházások során – beleértve a képzéseket, továbbképzéseket és átképzéseket is –, hogy alkalmazkodjanak az ágazatra vonatkozó európai jogszabályok által előírt szabványokhoz;

32.

elismeri, hogy szükség van olyan szabályozási felülvizsgálatra és egyszerűsítésre, amely megszünteti a jogszabályok végrehajtásának akadályait, többek között határokon átnyúló szinten is, és hatékonyabbá, átláthatóbbá és érthetőbbé teszi a jogszabályokat a végfelhasználók számára, legyen szó polgárokról vagy vállalkozásokról; ezért gratulál a 2020-as éves terhelési felmérésben végzett munkához, amely a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. évi intézményközi megállapodással összhangban tükrözi a terhek csökkentése és a jogszabályok egyszerűsítése érdekében hozott intézkedéseket;

33.

támogatja a célravezető és hatékony szabályozást ellenőrző program (REFIT) célkitűzését, amelyet most megerősítenek a Fit for Future (Fit4F) platform létrehozásával; nagyra értékeli az RB megerősített szerepét a platformon belül, ugyanis az RB három képviselővel rendelkezik az irányítócsoportban, amely részben az RB által a korábbi REFIT platform irányításával és hatékonyságával, valamint a RegHub hálózattal (az uniós szakpolitikák végrehajtásának felülvizsgálatát célzó regionális központok hálózata) kapcsolatosan felvetett aggályokkal is foglalkozik; ismét hangsúlyozza, hogy támogatja a Fit4F platformot, és elkötelezte magát amellett, hogy fokozza az együttműködést az Európai Bizottsággal; emlékeztet arra, hogy az RB ideális helyzetben van ahhoz, hogy szisztematikusan összegyűjtse a helyi és regionális önkormányzatok hozzájárulásait, tagjai, hálózatai és más célzott kezdeményezések, például a RegHub révén (8);

34.

kiemeli azt a hozzáadott értéket, amelyet a RegHub az érdekelt felekkel folytatott konzultációk révén az európai jogszabályok végrehajtásának hatásaival foglalkozó európai adatbázis fejlesztésében teremt; kiemeli, hogy a RegHub az információk terjesztése és a bevált gyakorlatok cseréjét, valamint a fejlődés és az eredmények értékelését elősegítő környezet megteremtése révén az uniós jogszabályok végrehajtását is támogatja. Megállapítja, hogy az egyszerűsítés folyamatossága és következetessége érdekében hasznos lehet aktiválni a RegHub hálózatot azon irányelvekre és rendeletekre, amelyekkel kapcsolatban már megtörtént a konzultáció és a felülvizsgálat, ezen jogszabályok végrehajtásának támogatása érdekében. Kéri az Európai Bizottságot, hogy fontolja meg a RegHub mint a minőségi jogalkotás eszköze fejlesztéséhez és konszolidációjához nyújtott hosszú távú pénzügyi támogatás lehetőségét;

35.

alapvető fontosságúnak tartja a régiók, tartományok és városok RegHubban való részvételének lehetőség szerinti kiterjesztését, és felkéri a tagállamokat is, hogy használják fel a hálózatot az adatok és információk adott területről történő beszerzésére szolgáló rendszerek megvalósítására;

Az eszköztárunk javítása

36.

úgy véli, hogy a világjárványból levont egyik tanulság az, hogy minél hamarabb fel kell ismerni a hasonló jelenségekre utaló jelzéseket, és olyan azonnali választ kell biztosítani, amellyel legalább a legpusztítóbb hatások enyhíthetők; hangsúlyozza, hogy a döntéshozóknak teljes körű és naprakész tudományos adatokkal kell rendelkezniük a kihívásoknak megfelelő stratégiák kialakításához; ismét kiemeli, hogy szoros és állandó együttműködésre van szükség a tudományos és a kutatói közösséggel;

37.

reméli, hogy a stratégiai tervezésnek a politikai döntéshozatalba való integrálására vonatkozó módszertant a minőségi jogalkotás eszköztárában határozzák meg, figyelembe véve a helyi és regionális perspektívát. Emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok és az RB ideális helyzetben vannak ahhoz, hogy hozzájáruljanak a stratégiai tervezéshez;

38.

kéri az Európai Bizottságot, hogy a közös jogalkotási portál létrehozásakor vegye figyelembe az RB hozzájárulásait, ideértve a véleményeket, a területi hatásvizsgálatokat, a RegHub jelentéseit, valamint a jogalkotási javaslatokról és felülvizsgálatokról szóló tanulmányokat és dokumentációkat is; kéri továbbá az Ossza meg velünk véleményét! portál technikai fejlesztéseiben való részvétel lehetőségét annak érdekében, hogy az RB hozzájárulhasson a helyi sajátosságok jobb megismeréséhez, és megkönnyíthesse a helyi és regionális önkormányzatok hozzáférését;

39.

reméli, hogy az Európai Bizottság egyértelműbbé fogja tenni a politikák hatásainak területi jellegét azáltal, hogy felülvizsgálja a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokat, és frissíti az eszköztárat az eszközök és módszerek tekintetében, általában a hatások és különösen a területi hatásvizsgálatok azonosítása érdekében, biztosítva az eszközök kellő rugalmasságát, hogy különböző kontextusokban és minden szinten használhatók legyenek;

40.

emlékeztet arra, hogy többek között a vidéki hatásvizsgálat, a városi hatásvizsgálatok és a határokon átnyúló hatásvizsgálatok fogalma mind a területi hatásvizsgálat tágabb fogalmi körébe tartozik, és hogy a fogalmi differenciálás nem szabad, hogy ellentétes legyen a terület jellemzőin és a konkrét adatokon alapuló politikák kidolgozásának céljával;

41.

nagyra értékeli az Európai Bizottság (és különösen a Közös Kutatóközpont, valamint a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság) és az ESPON ETT-programjának a területi hatások értékelése módszertani eszközeinek továbbfejlesztése érdekében tett folyamatos erőfeszítéseit. Javasolja, hogy ha a teljes körű területi hatásvizsgálatra nincs is lehetőség, vagy azt irrelevánsnak tekintik, végezzenek más típusú hatásvizsgálatot a meglévő statisztikai adatok által lehetővé tett legmagasabb szintű térbeli részletezettséggel;

42.

megismétli, hogy a területi szempontok figyelmen kívül hagyása kedvezőtlenül érinti a politikai döntéshozatal minőségét. Ha nincs elegendő számú szubnacionális adat sok fontos indexben és eredménytáblában (mint pl. a DESI index – Digital Economy and Society Index – a szociális eredménytábla, a fenntartható fejlődési célok), valamint ha hiányoznak vagy elégtelen minőségűek az európai intézmények szubnacionális előrejelzési elemzései, az káros és tartós hatással lehet az Unió egészére, a területek közötti kohézió szellemére és az egyes polgárok életére. A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásoknak és eszköztárnak ezért egyértelmű jelzéseket kell adnia, és hasznos eszközöket kell biztosítania ahhoz, hogy a területi hatásvizsgálatokat széles körben használják a szakpolitikai ciklus során, biztosítva, hogy más (társadalmi, gazdasági, környezeti vagy egyéb) hatásvizsgálatokat is végezzenek szubnacionális szinten;

43.

javasolja, hogy vonják be fokozottabban a regionális és a helyi önkormányzatokat annak érdekében, hogy a területi hatásvizsgálatok számára hozzáférhetővé tegyék az európai szinten nem könnyen elérhető adatokat és információkat. Felkéri az Európai Bizottságot, hogy – a RegHubon és az RB-n keresztül – a helyi és regionális önkormányzatokat tájékoztassa a területi hatásvizsgálatok elvégzésének különböző modelljeiről, például az ESPON által kidolgozott modellekről; ez elősegíti az értékelési kultúra kialakítását, valamint a bizonyítékokon és a területi megközelítésen alapuló politikai döntéshozatalt az átültetés és végrehajtás során is a többszintű kormányzás munkamódszerére alapozva;

44.

hangsúlyozza, hogy a jogalkotási javaslatokra vonatkozó hatásvizsgálatok esetleges hiányát fontos megindokolni, különösen az adott esetben területi hatással bíró javaslatok esetében;

45.

egyetért a munkacsoport ajánlásaival (9) a szubszidiaritás aktív alkalmazását illetően, mivel a polgárokhoz legközelebbi szinten hozott döntések hozzájárulnak a fellépések láthatóságának és az Unió demokratikus legitimációjának a megerősítéséhez. Felkéri az Európai Bizottságot, hogy a szubszidiaritás vizsgálata során vegye figyelembe az Unióban meglévő decentralizált működési formákat, beleértve az adózást is, mivel a szóban forgó ellenőrzésnek a különböző kormányzati szintek közötti hatáskörmegosztáson kell alapulnia;

46.

arra kéri a társjogalkotókat és a tagállamokat, hogy rendszeresen használják a szubszidiaritásértékelő táblázatot; a regionális parlamenteket is arra ösztönzi, hogy használják ezt a táblázatot, amikor ellenőrzik, hogy az uniós jogalkotási javaslatok megfelelnek-e az EUMSZ 2. jegyzőkönyve szerinti szubszidiaritási elvnek;

47.

arra biztatja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a zöld és digitális átmenet céljainak elérése érdekében, a beavatkozások koherenciájára tekintettel a döntéshozatali folyamat minden szakaszában vonják be a helyi és regionális önkormányzatokat a szakpolitikák kidolgozásába, a jogalkotástól a tervek és a programok, valamint a városokat és a régiókat leginkább érintő szakpolitikák kidolgozásáig és végrehajtásáig, úgy európai – konzultációk, valamint előzetes és utólagos értékelések során –, mint nemzeti szinten. A munkacsoport (10) ajánlásaival összhangban javasolja a következőket: a többszintű kormányzás munkamódszere alapján aktualizálják azt, hogy az államok milyen módszerekkel vonják be a régiókat a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek, valamint a zöld, digitális és társadalmi szempontból igazságos átállást szolgáló zöld megállapodás céljainak a végrehajtásába;

48.

üdvözli az értékelések minőségének független ellenőrzések révén történő javítására tett erőfeszítéseket, és üdvözli a Szabályozói Ellenőrzési Testület létrehozását (11), amely állandó jellege, új összetétele és a megbízatás meghosszabbítása folytán részben eloszlatja az RB által a hatékonyságával kapcsolatosan felvetett aggályokat. Ismételten kéri, hogy a testületbe vegyenek fel egy az RB által kijelölt állandó tagot. Felkéri az Európai Bizottságot, hogy tegye hozzáférhetővé a testülethez eljuttatott értékelések és hatáselemzések tervezeteit annak érdekében, hogy hatékonyabban értékelni és irányítani lehessen az RB által a minőségi jogalkotásra vonatkozó programhoz tett hozzájárulásokat. Felkéri a testületet, hogy fontolja meg a RegHub végrehajtási jelentéseinek felhasználását a jogalkotási javaslatok vizsgálatához, és rámutat arra, hogy az RB kész megerősíteni a testülettel való együttműködését;

Kulcsszerepben a végrehajtás

49.

vállalja, hogy valamennyi területi adatgyűjtési és -elemzési eszközét és módszerét egyetlen csomagban összefoglalja a helyi és regionális önkormányzatok számára, ideértve a RegHub-konzultációkat is, ezáltal jobban összekapcsolva ezeket az Európai Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó eszköztárával és az Európai Parlament kutatási szolgálatának eszközeivel; arra ösztönzi az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy terjesszék ki a regionális és helyi önkormányzatokra az ezekben az eszközökben az irányelvek átültetésére, a rendeletek végrehajtására, valamint az uniós szabályok helyes alkalmazására vonatkozóan biztosított támogatási intézkedéseket;

50.

a szubszidiaritási munkacsoport által megfogalmazottakkal (12) összhangban azt ajánlja a regionális és helyi önkormányzatok számára, hogy működjenek közre a nemzeti végrehajtási tervek elkészítésében, amelyek hozzáadott értékkel bírhatnak az Európai Bizottság terveihez képest;

51.

egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a tagállamok és a régiók figyelmét fel kell hívni a túlszabályozás jelenségére, és amennyiben az európai jogszabályok végrehajtásakor nemzeti szinten nélkülözhetetlennek tekintik a kiegészítő szabályozást, a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásban foglaltaknak megfelelően (13) javasolja a szóban forgó elemek átültetési jogi aktusok vagy kapcsolódó dokumentumok révén történő azonosítását. A túlszabályozás elkerülése érdekében ajánlott továbbá az úgynevezett „gold plating” mellőzése, különösen a megosztott irányítás alá tartozó programok végrehajtásakor és a nemzeti közbeszerzési szabályozásokban.

---

(1)  RB-vélemény a következő tárgyban: Minőségi jogalkotás: helyzetfelmérés és elkötelezettségünk fenntartása, CDR 2579/2019.

(2)  https://ec.europa.eu/clima/policies/strategies/2050_hu.

(3)  https://ec.europa.eu/international-partnerships/sustainable-development-goals_en.

(4)  https://cor.europa.eu/hu/our-work/Pages/OpinionTimeline.aspx?opId=CDR-1361-2020.

(5)  A szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoport jelentése, https://ec.europa.eu/info/files/report-task-force-subsidiarity-proportionality-and-doing-less-more-efficiently_hu.

(6)  8. sz. ajánlás.

(7)  Rb-vélemény: A helyi és regionális önkormányzatok a polgárokkal folytatott állandó párbeszédben, https://cor.europa.eu/hu/our-work/Pages/OpinionTimeline.aspx?opId=CDR-4989-2019.

(8)  Regionális központok hálózata az uniós politikák végrehajtásának felülvizsgálatára, https://cor.europa.eu/hu/our-work/Pages/network-of-regional-hubs.aspx.

(9)  A szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoport jelentése, https://ec.europa.eu/info/files/report-task-force-subsidiarity-proportionality-and-doing-less-more-efficiently_hu.

(10)  4. sz. ajánlás.

(11)  Vélemény: A minőségi jogalkotásra vonatkozó uniós program, https://cor.europa.eu/hu/our-work/Pages/OpinionTimeline.aspx?opId=CDR-4129-2015.

(12)  A szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoport 5. sz. ajánlása.

(13)  A megállapodás (43) bekezdése.